Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő 2013.07.03. KLING ZOLTÁN DR. DOBI LÁSZLÓ
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Vázlat
A vízgazdálkodás feladatai, területei Vízkészletek-vízigények Az éghajlatváltozás hatásai Tározási lehetőségek Tározó építési programok
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén Forrás: Dégen, 1969.
A vízgazdálkodás ágazatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÁRELHÁRÍTÁS
VÍZHASZNOSÍTÁS
Vízkárelhárítást és a vízhasznosítást egyaránt szolgáló tevékenység
Egészségügyi, kulturális, szociális ellátás
A víz rombolása elleni védekezés
Káros vizek elvezetése
1. Belvízrendezés 2. Lecsapolás
Folyamszabályozás Tereprendezés Talajcsövezés Víztározás Vízátvezetés
Belvízgazdálkodás Bányavízgazdálkodás
A víz tisztaságának megóvása
1. Szennyvíz elvezetés és kezelése 2. Vízfolyások és állóvizek tisztaságának védelme
1. Ivó- és használati vízellátás 2. Vízparti üdülés, fürdés, vízisport és természetvédelem Ásvány-, Gyógy- és hévízhasznosítás
1. Árvízmentesítés, nagyvízi folyószabályozás 2. Középvízi folyószabályozás 3. Patakszabályozás 4. Vízmosáskötés 5. Hordalék visszatartás
Közlekedés
1. Kis- és középvízi folyószabályozás 2. Folyócsatornázás 3. Hajócsatorna építés Ipari
1. Ipari vízellátás 2. Vízerőhasznosítás Mezőgazdasági
1. Öntözés 2. Használat
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Woods Hole Oceanographic Institution
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Mc Neil 2000 adatai nyomán
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Vízkészletek-vízfelhasználás
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Vízhiány forgatókönyv Európára 2050-ben
ClimWatAdapt projekt modellezése
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Magyarország vízforgalma 6,7
SZLOVÁKIA
2035,0
28,9
3,0
105,4
20,6 18,7
192,0
AUSZTRIA
UKRAJNA 190,0
52,0
10,0
66,5
1,0 10,24 0,5
5,3
8,8
3,5
124,6
68,0 7,5
27,0
98,7 24,5
ROMÁNIA
32,5
SZLOV. 23,9
41,1
502,4
ÖSSZESÍTÉS
HORVÁTORSZÁG 590,5
176,8
SZERBIA 814,6
2377,0
OVF
ÉRKEZŐ VÍZHOZAM: 3602 m3/sec KELETKEZŐ VÍZHOZAM: 180 m3/sec TÁVOZÓ VÍZHOZAM: 3782 m3/sec
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Magyarország vízháztartása (km3) Sokéves átlag
2011
2010
Csapadék (C)
55,7
39,2
92,5
Párolgás (P)
48,2
41,2
65,1
Felszínközeli lefolyás ( C-P= L)
7,5
-2,0
27,4
Érkező vízmennyiség (É)
108,9
90,4
138,6
Távozó vízmennyiség (T)
115,6
100,3
153,7
Teljes megújuló vízkészlet (L+É)
116,4
88,4
166,0
Teljes vízkivétel: Tényleges: •Felszíni: •Parti szűrésű: •Felszín alatti :
5,35 (ebből 3,7 hűtővíz) 1,65 0,6 0.3 0,75
VITUKI
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Az éghajlatváltozás (lehetséges!) hatásai
Kevesebb nyári csapadék Kisebb felszíni lefolyás, beszivárgás Növekvő számú hidrológiai szélsőségek Növekvő aszályérzékenység, vízigény Kedvezőtlenebb vízminőségi feltételek Csökkenő “érkező” vízhozamok Kevesebb víz áll rendelkezésre
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Lehetőségek és kockázatok Kockázatok: • Mennyiségi, minőségi kitettség • Egyenlőtlen térbeli, időbeli eloszlás • Nagy lefolyástalan területek • Elöregedett vízgazdálkodási létesítmények • Vízelvezetésre kiépült rendszerek • Felszíni és felszín alatti vizek minősége: (VKI-8%-18%-68%) Lehetőségek: • Megújuló felszíni vízkészletek • Hasznosítható felszín alatti vízkészletek • Kiépült nagytérségi vízrendszerek • Jelentős termál- és gyógyvízkészletek • “Kiérlelt” jogszabályi környezet: Vg.tv., VKI, DMRS • A víz állami tulajdon, erősödő állami szerep
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Víz visszatartás elemei
Talaj Nagytavak Folyók és tározóik Holtágak Síkvidéki vízrendszerek Dombvidéki vízrendszerek
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Nagytavak
Balaton 1900 000 000 m3 Velencei-tó 36 000 000 m3 Fertő-tó 263 000 000 m3 Tisza-tó 300 000 000 m3
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Folyók Hasznosítható vízkészletek: (kisvizes időszak) •Duna: 692 m3/s Duna-völgyi főcsatorna (30m3/s) •Tisza: 125 m3/s TIKEVIR (80m3/s) •Dráva, Mura: 173 m3/s •Rába: 8 m3/s Kis-Rába átvezetés (8m3/s)
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Folyók Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése 11 tározó:
1,5 milliárd m3
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Holtágak Vízfolyás neve
Holtágak száma
Tisza
80
Körösök
46
Bodrog
22
Takta
8
Zagyva
7
Tarna
1
Hernád
5
Maros
2
Berettyó
1
Túr
3
Szamos
4
Tisza-völgy összesen
180
Duna
19
Mosoni-Duna
6
Ferenc-tápcsatorna
5
Dráva
15
Rába
3
Rábca
7
Mura
2
Duna-völgy összesen
57
• A számba vett holtágak összes területe: 6978 ha. • Mentett oldali holtágak: 5110 ha • Hullámtéri holtágak: 1868 ha • A holtágakban tárolt víz összes térfogata: 119,4 millió m3 • Mentett oldali holtágak: 87,2 millió m3 • Hullámtéri holtágak: 32,2 millió m3 Legnagyobb holtág: Szarvas-Békésszentandrási-Holt-Körös (4,5 millió m3)
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Síkvidéki tározás KEZELŐ
db
Térfogat (millió m3)
VIZIG – állandó tározók
60
94
VIZIG – ideiglenes tározók
124
155
TÁRSULAT – állandó tározók
33
11
ÖNKORMÁNYZATI – állandó tározók
9
5,6
ÜZEMI – állandó tározók
10
6,2
236
271,8
Összesen:
Potenciális lehetőségek (2008. évi felmérés szerint): • Új tározók létesítésével • Medertározással
740 db - 141 000 Ha 400 millió m3 200 millió m3 Vízminőség?
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Síkvidéki tározás Összes vizsgált tározó : Rövid távon megvalósítható:
134 db 24 db
291 millió m3 35 millió m3
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Hegy- és dombvidéki tározás
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Hegy- és dombvidéki tározás db
ha
Térfogat (ezer m3)
ÉDUVIZIG, Győr
134
4 827
22 769
KDVVIZIG, Budapest
205
1 918
33 705
KÖDUVIZIG, Székesfehérvár
561
7 560
100 943
DÉDUVIZIG, Pécs
663
6 722
93 131
NYUDUVIZIG, Szombathely
165
2 201
31 419
ÉMVIZIG, Miskolc
229
2 130
63 157
Összesen: 1957
25 360
345 127
VIZIG
Vízpótlóképességük: 20 m3/s, ebből hasznosítható: 7 m3/s
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Hegy- és dombvidéki tározás Összes vizsgált tározó : Rövid távon megvalósítható:
121 db 95 db
132 millió m3 106 millió m3
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Tározók építése Első javaslat: 19 tározó (alapvetően öntözési cél)
A Kormány 2013. január 09én rendeletben döntött 9 db tározó 2014. április 30-ig történő megvalósításáról.
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén
Köszönöm a figyelmet! KLING ZOLTÁN DR. DOBI LÁSZLÓ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG