Az éghajlat‐ és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem
Mi befolyásolja a szőlőtermelést? Klímafüggő tényezők ‐Levegő CO2 tartalma ‐Hőmérséklet ‐Csapadék ‐Levegő páratartalma ‐UV sugárzás ‐talajnedvesség, talajvíz magassága ‐kártevők és kórokozók Klímafüggetlen tényezők
Magasabb CO2 tartalom nagyobb biomasszatermelés
A földi globális átlaghőmérséklet 1882 és 2009 között. (Forrás: NASA, ábra: Hetesi Zs.)
Az éves átlaghőmérséklet változása hazánkban
Az eddigi legmelegebb év 2007 hőmérsékletének területi eloszlása
a július 15‐24. közötti időszak (harmadfokú hőségriadó) középhőmérsékletének eltérése a sokévi átlagtól, °C
A sokéves átlagtól való eltérés
Hőmérsékleti anomália (°C) 2006. ősz (Az 1971‐2000‐es átlaghoz viszonyítva)
Hőmérsékleti anomália (°C) 2006/07. tél (Az 1971‐2000‐es átlaghoz viszonyítva)
Éves csapadékátlagok változása Magyarországon
Mádon 2005. 05. 04‐én történt az emlékezetes árvíz
A levegő páratartalmát befolyásoló tényezők: ‐csapadék ‐földfelszín párologtatása ‐növényzet párologtatása ‐vízfelszínek párologtatása
Egy 20 méter magas tölgy napi 400 liter vizet vesz fel és párologtat el. Egy lombköbméter 47 liter vizet párologtat el a vegetációs időszakban
Magyarország ma másodpercenként 0,37 m3 élő fával gyarapodik
Hogyan változott a tokaj környéki erdősültség?
1857
1950
1920‐as évek
Éves csapadék és lefolyás a Tiszán (1956-2000)
BÁLINT, KONECSNY, SZABÓ
Időszak: nyári félév téli félév ‐ A féléves csapadékösszeg csökkenése 9 % 11 % ‐ A féléves lefolyt vízmennyiség növekedése 22 % 20 %
Okai: ‐erdőterület változása ‐a mezőgazdasági művelés módjai elsősorban a melioráció ∙ az urbanizáció, belterületi vízrendezés és ∙ a folyószabályozás, árvédelmi töltések és víztározók létesítése
Az erdősültség változása a Tisza felső folyásánál ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoport
Az erdővel borított terület nagysága a vízgyűjtőn 52%‐os. Ez a szám pontosan megegyezik az 1906‐os adattal. Más vizsgálatban a vízgyűjtő erdőborítása 2002 őszén 48% volt.
zöld: fenyves; barna: lomboserdő; sárga: egyéb felszín; fehér: hó
A teljes terület 4%‐át, az erdőterületeknek pedig kb. 8%‐át érintette az erdőirtás az elmúlt bő 100 év alatt. Az erdőterület csökkenése a vízgyűjtő alacsonyabb részeit érintette; a vízügyi szempontból legérzékenyebb meredek lejtők állapota szinte nem változott. Az elmúlt évek súlyos tiszai árvizeinek okai tehát másutt keresendők.
A Szőlőtermeléssel és borászattal kapcsolatban mi várható? ‐Zónahatár északabbra tolódik. Kedvezően hathat a borpiaci versenyre! ‐Negatív klímahatások (fagyás, száradás, rothadás), szőlőtőkék élettartama csökkenhet ‐Fajtaszerkezet átalakulása, fokozódik az aszály‐ és téltűrő, ún. klímarezisztens fajták szerepe. Javulhatnak a feltételek a csemege‐, kései érésű‐, vörösbort adó fajták esetében. ‐A virágzás ideje lerövidülhet, ami mennyiségi problémákat is okozhat. (hirtelen évszakváltás) ‐A fehérborszőlőnél a jövő korábbi érést hozhat. ‐ A megemelkedett UV sugárzás növeli a színanyagok feldúsulását. Ugyanakkor egyes fajták, pl.a sauvignon blanc és a pinot noir kifejezetten érzékenyek a napégésre.
‐Termés & bor mennyiségi és minőségi változása. ‐Pozitív hatások a cukortartalomra. ‐Magasabb átlaghőmérséklet, jobb cukor‐sav arány, emeli a minőségi bor értékét. ‐A fogyasztók mélyebb színű, lágyabb és harmonikusabb ízű (vörös)borokkal találkozhatnak a jövőben. ‐A fehérboroknál azonban minőségromlás is lehet. Nem tipikus keseredési, öregedési folyamatok mehetnek végbe a szőlőben, ami végül gyengébb savtartalomban jelenik meg. Csökkenhet a fehérborok eltarthatósága. ‐Nagyon jó vörösborévjáratok követik egymást. Nincs kizárva, hogy ez összefügg a klímaváltozással. Évjáratok az Egri Borvidéken: 2000: kiemelkedő 2001: közepes 2002: kiemelkedő 2003: kiemelkedő 2004: közepes 2005: nagyon jó 2006: kiemelkedő 2007: nagyon jó 2008: nagyon jó A vörösborok nagyon mély színűek, finom, érett tanninokkal és magas alkohollal bírnak, de ez utóbbi a fehérekre is jellemző
‐Az enyhe telek hatására a mediterrán térségből egyre feljebb vándorolnak a rovarok, kártevők és vírusok. ‐Öntözés, a talaj‐ és növényvédelem, jobban odafigyelni a talajnedvesség megtartására és a zöldmunkákra ‐Talajduzzadás dinamikája csökken, ha esős és száraz évszak elkülönül . („gyökérmetszés”) ‐GM szőlőfajták bevezetése? (szárazságtűrés, kórokozók elleni rezisztencia, minőségi módosítások, GM élesztők, stb.
Mi várható?
Olajkitermelési előrejelzés. Az olajhozam csúcsa 2006‐2007‐ben várható.
Köszönet a figyelemért!
