Az egészségügy és az orvoslás megjelenése a magyar bélyegeken

Az egészségügy és az orvoslás megjelenése a magyar bélyegeken Szerző:dr. Weninger Csaba www.radiologia.hu

Az információáramlásnak évszázadok óta kialakult formái vannak. Ha napjainkból visszatekintünk a történelmi múltba, az ókorban, középkorban uralkodók futárszolgálatokat működtettek, így az Árpád-házi királyok is. A középkor és az újkor idején vált lehetővé a közemberek, a polgárok számára is, hogy leveleket küldjenek egymásnak a posta jóvoltából. A XX. századtól kezdve a technika fejlődésével egyre újabb módszerek gyorsították a hírek áramlását, mint például a távíró, a telefon, a telex alkalmazása. Napjaink információáramlását a számítógépes rendszerek irányítják, biztosítják. Az elmúlt évtizedekben igen széles körben elterjedt mobiltelefon és internet (e-mail, drótposta) visszaszorították a papíralapú levelezést, és a speciális adatátviteli módszerek igen nagy adatmennyiség gyors, akár kontinensek közötti átvitelét teszik lehetővé (ftp), például vizsgált betegek DICOM formátumú képeinek átvitelét (több száz MB). Mit is jelent a bélyeg, egy kisméretű, művészek által tervezett grafika? Míg a posta születése, elterjedése után a borítékra a postamesterek kézzel jegyezték fel a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges díj megfizetését, addig a bélyeg alkalmazása ezt egyszerűsítette; jelentése annyi, hogy feladó megfizetette a postai díjszabást. A bélyegek funkciójuk szerint sokfélék lehetnek. A mindennapi használatban lévő – levelek, postai küldemények bérmentesítésére szolgáló – bélyegek a forgalmi vagy postabélyegek. A posták bizonyos alkalmak tiszteletére alkalmi bélyegeket adnak ki. Hivatalos ügyek intézésekor az eljárás díját illetékbélyeg megvásárlásával kellett leróni. (E mód, a szerző tudomása, emlékezete szerint, hazánkban néhány éve megszűnt „nem hivatalos bélyegkibocsátások”, azaz a hamisítások miatt.) Évtizedekkel korábban külön bélyegek szolgáltak a csomag, távirat feladási díjának megfizetésére. Ha a feladó nem fizette meg, a címzettnek kellett azt megtennie, portó bélyeg formájában. Bizonyos történelmi helyzetekben kisebb földrajzi-közigazgatási régiók helyi kiadású bélyegeket is alkalmaztak, amelyek másutt nem voltak megvásárolhatók (például háborús időszakokban, úgynevezett megszállási bélyegek vagy az 1956-os soproni felülnyomás). Ami a bélyeg külső megjelenését illeti, a megszokott fogazott bélyeg mellett ismertek a vágott bélyegek, amelyeket ritkán használtak levelek bérmentesítésére, kisebb számban jelentek meg, elsősorban gyűjtők részére. A különálló bélyegek mellett vannak még szelvényes bélyegek, kisívek (több bélyegből állnak), illetve speciális kiadvány a blokk. A blokk belseje egy vagy több, rendszerint fogazott bélyeget tartalmaz, és a nagyobb mérete miatt összetettebb mondanivalót közvetíthet (1, 2).

Az első bélyegek, a magyar bélyeg története Talán közismert, hogy az első postabélyeget Angliában adták ki a XIX. században. A bélyeg gondolatát, azaz a postai díj előre fizetésének ötletét Rowland Hill (1795–1879) vetette fel 1837-ben. Az első bélyeget, amely a kor uralkodóját, Viktória királynőt ábrázolta, 1840 májusában bocsátották ki. E bélyeg napjainkban igazi ritkaság, birtoklója nagy értéket tudhat magának. Színe alapján „Penny Black”-nek hívják. És mivel Nagy-Britanniában jelent meg először bélyeg, ezért a jelenlegi postai szabályok szerint az angol posta egyedüliként országmegjelölés nélkül jelentetheti meg azokat. A fekete színű kiadás alig egy évet élt meg (nem látszott rajta megfelelően a postákon használt vörös tinta), áttértek a „Penny Red” alkalmazására (3). Az első magyar bélyeg kiadásának terve az 1848-49-es szabadságharc idejéhez kötődik. Than Mór (1828–1899), a későbbi híres festő kapott megbízást arra, hogy bélyeget tervezzen. A terv elkészült ugyan, de nem adták ki. Szerencsére a terv megmaradt, és mint fontos nemzeti emlék, 1979-ben bélyegnapi blokk formájában megjelent Than Mór és Rowland Hill portréjával (1). Mivel Magyarországon a XIX. század óta használtak bérmentesítésre bélyegeket, az adott történelmi időszak, a használt fizetőeszköz (és annak értéke, esetenkénti viharos romlása, inflációja) alapján a bélyegkiadások több időszak szerint csoportosíthatók. 1850–1867 között hazánk az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ezért ekkor egységes, Ausztriában gyártott bélyegeket használtak a magyar postákon is. Bár a kiegyezés után megindult az önálló magyar államigazgatás kiépítése, így a hazai postaigazgatóság is megalakult, néhány évig még az Ausztriában gyártott bélyegek voltak elérhetők. Az első hazai kiadású bélyeg 1871-ben jelent meg. 1900–1918 között koronafilléres kiadások láttak napvilágot. Az 1918–1920 közötti éveket az addigi államforma, a királyság megszűnése jellemezte, a köztársaság kikiáltása és a rövid életű tanácsköztársaság után az új állam kiépítése következett; ezek a folyamatok a bélyegeken is megjelentek, esetenként korábbi

Oldal 1/11


bélyegkiadások felülnyomatai formájában. Az ezt követő öt év (1920–1925) a koronainflációs bélyegek kora. A hazai filatélia az 1867–1925 közötti éveket tekinti a „klasszikus magyar” bélyeg időszakának. 1926–1944 között pengőfilléres bélyegeket adott ki a magyar posta, majd egy rövid inflációs időszakot követően 1946. augusztus 1-jén megjelent az új magyar fizetőeszköz, a forint, ami azóta a magyar postabélyegek értékét adja meg. Természetesen az 1946 óta megjelent bélyegek stílusa, tematikája nem tekinthető egységesnek, hiszen a társadalmi berendezkedés, az uralkodó ideológia megjelenik minden ország bélyegein, így az 1950-es évek bélyegei, az 1960–1980-as évek kiadásai tükrei az adott időszaknak (1, 2). A bélyeggyűjtők érdeklődésük szerint többféle szempont alapján választhatják ki a számukra fontos bélyegeket. Van, aki egy adott országban megjelent valamennyi bélyeget gyűjti, van, akit egy bizonyos történelmi korszak érdekel, akár több országból (például a két világháború között megjelent bélyegek). A filatélisták egy része valamilyen motívum gyűjtését tűzte ki célul. Egy bélyeggyűjtemény, kiállítás megtekintése vagy bélyegkatalógus áttekintése után meggyőződhetünk arról, hogy a témák száma szinte végtelen. A teljességre törekvés igénye nélkül néhány téma, motívum: portrék (uralkodók, hadvezérek stb.), természet (állatok, növények, ásványok), művészetek (festmények), történelmi események, közlekedés (vasút, hajózás), űrkutatás, vallási motívumok, ünnepek stb. Mint a betegellátásban dolgozó gyűjtőben felmerült a kérdés, hogy a hazai bélyegeken szélesebben vett szakmánk, hivatásunk, az egészségügy, az orvoslás hogyan jelenik meg. Az e témában megjelent bélyegek az alábbiak szerint csoportosíthatók: híres orvosok, tudósok portréi; nemzetközi és hazai szakmai szervezet (Vöröskereszt, WHO, mentőszolgálat); nemzetközi szakmai konferenciák, kongresszusok tiszteletére kiadott bélyegek; az egészségünkre káros veszélyek bemutatása (környezetszennyezés, balesetek, drog); helyszínek, épületek. E témában megjelent magyar bélyegek száma körülbelül 95-100. Lehet, hogy egy-egy sorozat elkerülte a szerző figyelmét. (A közleményben szereplő képek a szerző saját gyűjteményéből valók.) Mivel e dolgozat kereteit meghaladja a bélyegek történetének további taglalása, a nyomdatechnikai ismeretek átadása, a bélyegek tervezőinek bemutatása, a további részleteket illetően Nikodém és Szabó könyve ajánlható (1).

Orvosok, tudósok a magyar bélyegeken 1932-ben adták ki az Arcképek sorozatot: 14 bélyeg a leghíresebb költők, tudósok, politikusok portréit mutatta be (Madách Imre, Arany János, Kölcsey Ferenc, Eötvös Loránd, Széchenyi István, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Tisza István, Munkácsy Mihály, Kőrösi Csoma Sándor, Bólyai Farkas és mellettük egyedüli orvosként Semmelweis Ignác [1818–1865]). Semmelweis életét nemcsak az egészségügyben dolgozók ismerik, hiszen az „édesanyák megmentőjének” tevékenysége a laikusok előtt is ismert. Ő azon kevés magyar orvosok egyike, aki a nemzetközi orvostörténeti írásokban is szerepel. Felismerésének fontossága miatt nem lepődhetünk meg azon, hogy az ő személye jelent meg legtöbbször a magyar posta bélyegein: öt ízben (1932-ben, 1954-ben, 1960-ban, 1965-ben, 1987-ben) (1. ábra).

1. ábra. Semmelweis Ignác portréja (bélyegkiadás éve: 1932, illetve 1954)

1954-ben jelent meg a Tudósok sorozat, többek között a Budapesti Egyetem híres belgyógyászáról, Korányi Frigyesről (1828–1913), az I. Számú Belklinika híres professzoráról (2. ábra).

Oldal 2/11


2. ábra. Korányi Frigyes (1954)

Az idősebb Korányi a Budapesti I. Számú Belklinika megalapítója, igazgatója, az egyetem rektora, a belgyógyászati iskola megteremtője. Ő vezette be a laboratóriumi, bakteriológiai és radiológiai vizsgálatokat, a tuberkulózis elleni küzdelem vezéralakja, a mellkasi betegségek kutatója. E bélyegen kívül még 1963-ban is kiadta a posta a portréját. Fia, Korányi Sándor (1866–1944) belklinikai igazgató, az MTA tagja. Kísérleti élettani kutatással foglalkozott, e munkamódszer belgyógyászati munkába történő bevezetése fűződik a nevéhez, nefrológiával, mellkasi betegségekkel, tuberkulózissal, cukorbetegséggel kapcsolatos tevékenysége ismert (a bélyeg kiadásának éve: 1966) (4, 5). Hőgyes Endre (1847–1906) a magyar közegészségtan egyik nagy alakja, az elsők között kapcsolódott be Pasteur kutatásaiba, tökéletesítette Pasteur oltóanyag-előállítási módszerét. A budapesti kór- és gyógyszertani tanszék tanára, a magyar Pasteur Intézet megalapítója. Arcképe szintén 1954-ben jelent meg (3. ábra), valamint 1980-ban, az élettani világkongresszus kapcsán. Megjegyzendő, hogy az elsőként megjelent bélyegen 1921 szerepel halála dátumaként, szemben a lexikonokban szereplő 1906-os adattal (2, 5).

3. ábra. Hőgyes Endre (1954)

1975-ben Albert Schweitzer (1875–1965) életét bemutató sorozat jelent meg, születésének 100. évfordulója kapcsán. Schweitzer nevéhez, szinte állandó jelzőként, a „humanista” szót kapcsoljuk, teológus, orvos, orgonaművész. 1913-ban alapított először kórházat Gabonban, őserdei körülmények között. Ennek fenntartásához orgonakoncertjeinek bevételét is felhasználta. Az 1950-es években Nobel-békedíjat kapott (5) (4. ábra).

Oldal 3/11


4. ábra. Az Albert Schweitzer által alapított afrikai őserdei kórház képe (a) és Schweitzer portréja (b) (1975)

1981-ben a penicillin felfedezője születésének 100. évfordulóján Alexander Fleming (1881–1955) arcképe jelent meg a vegyület képletével együtt (5. ábra), majd 1982-ben a Mycobacterium tuberculosis felfedezése centenáriumának évében Robert Kochról (1843–1910) (6. ábra).

5. ábra. Alexander Fleming portréja a penicillin képletével (1981)

6. ábra. Robert Koch (1982) 1987-ben és két évvel később jelent meg az Orvosok I. és II. sorozat. A megjelentetett tudósok: Hippokratész, Avicenna, Pare, Harvey, – egyedüli magyarként – Semmelweis Ignác; a következő sorozatban: Galenus, Paracelsus, Vesalius, Virchow és Pavlov. 1988-ban Nobel-díjas magyar tudósok (I.) sorozat jelent meg, hat híres magyar portréjával: a kolloid kémiai felfedezéséért díjazott Zsigmondy Adolf (1865–1929), Bárány Róbert (1876–1936), Hevesy György (1885–1966), Szent-Györgyi Albert (1893–1986), Békésy György (1899–1972), a holográfiai módszert felfedező fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes (1900–1979) (7. ábra).

7. ábra. Magyar származású Nobel-díjasok (1988)

Oldal 4/11


Közülük a legismertebb Szent-Györgyi Albert, aki magyar állampolgárként vette át a díjat biológiai égésfolyamatokkal kapcsolatos kutatásaiért 1937-ben. Érdekes, hogy a vestibulocochlearis rendszer tanulmányozása két magyar származású kutató számára adatott meg, amelyért az orvostudományi-élettani Nobel-díjat vehették át: 1914-ben Bárány Róbert a vestibularis rendszer élet- és kórtanának megismeréséért, 1961-ben Békésy György a belső fülben lévő csigában, cochleában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusainak felfedezéséért. Testvérszakmánk, az izotópdiagnosztika, a nukleáris medicina szülőatyjaként is emlegetik Hevesy Györgyöt, aki 1943-ban vette át a kémai Nobel-díjat a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért. Izotópdiagnosztikában dolgozó magyar kollégáink szakmai szervezetükben is használják e nagy előd nevét (6). A magyar díjazottakra még egy, 1995-ben kiadott szelvényes bélyeg emlékezteti e kor embereit, 12 magyar származású tudós nevével és a díjak ábrájával. A posta a Nobel-díj alapításának 100. évfordulójára adta ki a bélyeget, ami Nobel végrendeletének dátumozásától számítódik, az első díjakat 1901-ben adták át. Nekünk, orvosoknak nem szabad elfelejteni azt, hogy segítők nélkül a doktorok nem tudják feladataikat ellátni, hiszen a betegek ellátása ápolók nélkül nem lehetséges. Rájuk emlékeztetnek az 1989-ben kiadott, 62. bélyegnapi bélyegek, amelyeken Kossuth Zsuzsanna (1817–1854) és Florence Nightingale (1820–1910) szerepelnek (8. ábra).

8. ábra. Kossuth Zsuzsanna és Florence Nightingale (1989) Kossuth Lajos húgát, Zsuzsannát nevezte ki a szabadságharc ideje alatt a tábori kórházak főápolónőjévé 1849 áprilisában. Három hónap alatt 70 tábori kórház létesült munkája eredményeként. A világosi fegyverletétel után eljárás indult ellene, majd szabadon engedték. 1851-ben ismét letartóztatták. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására engedték ki a börtönből azzal az ígérettel, hogy véglegesen elhagyja hazáját. Brüsszelben élt néhány hónapot, majd Amerikai Egyesült Államokban keresett új hazát, de fiatalon, 37 évesen New Yorkban halt meg (7). Nightingale-t a modern nővérképzés egyik úttörőjének tartják. A krónikák megemlítik, hogy egy hadi kórházban dolgozván és felügyelve további ápolók munkáját, a megfelelő higiénés körülmények és ellátás javításával az addigi 42%-os halálozási arányt 2%-ra csökkentették. Megalapítója volt az angol Katonai Orvosi Iskolának, a londoni Szent Tamás kórházban saját elképzelései szerinti nővérképzést indított (8). Végül meg kell említeni, hogy a posta nemcsak ismert, híres orvos elődök portréját mutatta be, hanem két orvosi szakma „névtelen” művelőjét is. A radiológus szerző nagy örömére az 1951-ben kiadott „Az ötéves terv eredményei” sorozatban egy korai elődünket fedezhetjük fel a 30 filléres bélyegen, amint éppen átvilágítást végez, de nem a manapság megszokott képerősítéses változatot használva, hanem a klasszikus módszert (9. ábra).

Oldal 5/11


9. ábra. Beteget átvilágító radiológus (1951)

Látjuk, hogy a radiológus szemüveget visel, és a röntgencsővel szembeni készülékről hiányzik az erősítőcső. A kornak megfelelően jelmondat is keretezi a kompozíciót: „A szocializmusban legfőbb érték az ember.” (Sajnos, ez az alapelv azóta sem valósult meg…) A sorozat további bélyegein átvilágítást végző kollégánk a következő jeles szakmák képviselőivel együtt jelent meg: vasesztergályosokkal, traktorosnővel, villanyszerelőkkel… (Az illetékesek talán a tuberkulózis elleni küzdelem fontossága miatt döntöttek az átvilágítás jelenetének bemutatásáról.) A másik orvosi terület 1954-ben jelent meg az „Anya- és csecsemővédelem” sorozat keretében, amely hat bélyegből állt; többek között a vérvétel folyamatát mutatja meg, egy nővért, aki csecsemőt nyújt át anyjának és egy gyermekorvost, aki feltűnően jókedvű gyermeket vizsgál (10. ábra).

10. ábra. Gyermekorvos (1954)

Szervezetek A Magyar Posta az elmúlt évtizedekben három, egészségüggyel kapcsolatos szervezetről jelentetett meg bélyeget: a Vöröskereszt, az ENSZ szakosított szervezete (WHO) és az Országos Mentőszolgálat. 1942–1944 között három sorozat jelent meg a Vöröskeresztről, amelyek témáját meghatározta a kor, azaz a háború, így háborús sérültek ápolása a fő téma (11. ábra).

11. ábra. Sebesült katonát ápoló ápolónő (Vöröskereszt sorozat, 1944; vágott bélyeg) E sorozatok érdekessége feláras jellegük, azaz a feltüntetett ár kifizetése esetén a felárat a posta eljuttatta a Vöröskeresztnek támogatásként, hozzájárulásként nemes céljai megvalósításához. A II. világháború után három ízben jelent meg sorozat, illetve emlékbélyeg a nemzetközi vagy a hazai szervezet megalakításának évfordulója kapcsán. 1963-ban a nemzetközi szervezet megalakításának 100. évfordulóján hét bélyeg, 1981-ben a Magyar Vöröskereszt-mozgalom alapítása centenáriumának évében, 2006-ban pedig a 125. évforduló kapcsán. Egy további blokk témája is a nemzetközi karitatív szervezet: a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok III. európai – Budapesten tartott – kongresszusa alkalmából. A blokk a nemzetközi szervezet ismert tevékenységeit mutatja be képekben (véradásszervezés, mentés stb.), illetve az alapító, Henry Dunant is szerepel (12. ábra).

Oldal 6/11


12. ábra. Blokk a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok III. európai konferenciája emlékére (1981) 1966-ban az Egészségügyi Világszervezet genfi székházát mutatta be a Magyar Posta, illetve 1973-ban a szervezet megalakulásának 25. évfordulójáról emlékeztek meg. Végezetül a nagy múlttal rendelkező Országos Mentőszolgálat alapítása centenáriumának évében, 1987-ben jelent meg egy bélyeg, amely a múlt és a jelen tipikus mentőeszközét mutatja be: egy ló vontatta kocsit és egy Mercedes típusú rohamkocsit, amelyek egyetlen közös jegye volt a napjainkban már nem használt megkülönböztető jelzés, a piros esetzászló (13. ábra).

13. ábra. A magyarországi mentőszervezet megalakításának 100. évfordulóján megjelent bélyeg (1987)

Kongresszusok, konferenciák Az 1970-es évektől hazánk egyre több nemzetközi rendezvénynek volt házigazdája, és a posta ezen alkalmak közül néhány fontosnak ítélt esemény kapcsán emlékbélyeget adott ki, elsőként 1972-ben az európai szemészkongresszus és XI. nemzetközi audiológiai kongresszus tiszteletére. A későbbiekben az 1977. évi reumatológiai világév adott alkalmat bélyeg kiadására, majd 1978-ban a hipertónia-világév és 1981-ben a rokkantak nemzetközi éve. 1980-ban a magyar főváros adott otthont a 28. Élettani Világkongresszusnak (14. ábra), 1982-ben a Hematológiai és Vértranszfúziós Világkongresszusnak, 1986-ban a XIV. Nemzetközi Rákkongresszusnak. Az utóbbi bélyegen Kaposi Mór portréja látható, a Rác József által tervezett bélyeg egy osztrák pályázaton II. helyezést ért el (15. ábra).

Oldal 7/11


14. ábra. A 28. Élettani Világkongresszus tiszteletére megjelent bélyeg Hőgyes Endre portréjával (1980)

15. ábra. 14. Nemzetközi Rákkongresszus, Kaposi Mór képével (1986) 1997-ben és 2007-ben Budapesten rendezték meg az I. és II. Stressz Világkongresszust, a bélyegeken Selye János (1907–1982) képe szerepel (16. ábra).

16. ábra. I. Stressz Világkongresszus, Selye János portréjával (1997) Végül e témában utolsóként említendő meg a 2002-ben megjelent kis ív, amelynek témája az Európai Diabetes Társaság XXXVIII., az Európai Váll- és Könyöksebészeti Társaság XVI. kongresszusa.

Egészségünkre ható veszélyek Néhány bélyegen egészségünket veszélyeztető jelenségek és konkrét betegségek jelentek meg. 1973-ban három bélyegből álló sorozat figyelmeztetett a közlekedési balesetekre, azok elhárításának lehetőségeire („Baleset-elhárítás”). Az 1975-ben megjelent „Környezetvédelem” sorozat témája napjainkban egyre aktuálisabb, nem kevesebb a tét, mint a földi élet fenntarthatósága, fennmaradása. A sorozat hét bélyegből áll, amelyek a víz, a termőföld, a levegő szennyeződésének veszélyére hívják fel a figyelmet (17. ábra).

17. ábra. A környezetvédelem sorozat egyik bélyege (1975) E bélyegek kapcsán is megemlítendő a nemzetközi siker, mert egy olasz bélyeggyűjtő és éremtani társaság pályázatán 1979-ben művészeti díjat nyert; a tervezője Zombory Éva volt. Szakemberek előtt már az 1980-as években is ismert volt a veszélye, de a rendszerváltás idején vált gyakorivá, hétköznapivá és a közbeszéd, a napi hírek tárgyává a kábítószerek

Oldal 8/11


problémája. 1988-ban és 1996-ban egy-egy bélyeg jelent meg e témában. A szerző konkrétan két betegséget talált bélyeg témájaként: 1962-ben két bélyeg jelent meg a malária elleni küzdelem évében, és évtizedekkel később napjaink egyik legfontosabb közegészségügyi problémájáról, a daganatos betegségek egyikéről, az emlőrákról (2005). Egy mastectomián átesett stilizált nőalak szerepelt a bélyegen, amely feláras volt (90+50 forint), a bélyeg megvételével a vásárló az Országos Onkológiai Intézetet támogatta.

Helyszínek Ahogy bármely tevékenység, az egészségügyi is speciális helyszínekhez kötődik – rendelőintézetekhez, kórházakhoz. A II. világháború szörnyű pusztítását követően hazánkban is újjáépítés indult el, és ennek sikereiről az 1950-es években a sajtó is beszámolt, ezek lenyomata a bélyegeken is megtalálható. 1951-ben és 1953-ban adta ki a posta az „Épületek” I.-II. sorozatot, amelyben mindenféle rendeltetésű épület mellett két fővárosi egészségügyi intézmény is megjelent (18. ábra).

18. ábra. Az 1950-es években átadott fővárosi egészségügyi intézmények képe az Épületek sorozatból: Újpesti SZTK-rendelőintézet (a, 1951); Fővárosi új közkórház (b, 1953) 1983-ban „Gyógy- és üdülőhelyek” sorozatot adtak ki, három bélyegen Zánkát, Hajdúszoboszlót és Hévizet mutatták be. Az 1953-as „Üdülők” sorozatban szerepel Balatonfüred is, amely összefonódott a hazai kardiológiai rehabilitációval. 1976-ban jelent meg egy bélyeg a 75 éves Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetről, mint az egyik nagy múltú és híres gyógyászati intézményről.

Befejezés Egy orvosszakmai folyóiratban filatéliai témájú írás nem tűnik „fősodorba” valónak. E dolgozat elolvasása után az olvasó számára a bélyegek talán többek lesznek, mint a napi élet szükséges velejárói, ezek a kisméretű művészi alkotások több tartalommal töltődhetnek meg. Bár a szerző teljességre törekedett a téma bemutatásában, előfordulhat, hogy a több ezer magyar bélyeg áttekintésekor valamit kihagyott. És végezetül, a dolgozat megírásának helyére utalva, két bélyeg képe zárja az írást, Pécs városáról. A Magyar Posta 1972-től jelentetett meg forgalmi bélyegeket hazánk különböző városairól a „Tájak-városok” sorozatban. 1974-ben Vác és Kiskunfélegyháza mellett Pécs, annak főtere, a Széchenyi tér a város „ikonikus” templomával. Az évszázadokkal korábban épült Szent Bertalan-templomot a törökök átépítették, napjainkban Gázi Kászim dzsámijaként ismert. A templom tetejét kuriózumként a félhold és a kereszt együttese díszíti. A bélyegen – és a valóságban is – a főtér mögött, a Mecseken a város egyik szimbóluma, a tévétorony látható. Majd 20 évvel később, 2002-ben „Kulturális örökségek” címmel török–magyar közös kiadás jelent meg. Az egyik bélyeg a Rákóczi-házat mutatta be törökországi magyar emlékként, míg hazánkat Gázi Kászim pasa dzsámija képviselte (19. ábra).

Oldal 9/11


19. ábra. Pécs főtere, a Széchenyi tér képe a Tájak-városok (III) sorozatban (a, 1974); Kulturális örökségek, Gázi Kászim pasa dzsámija (b, 2002) A 2010. évben Pécs adott otthont az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozatnak, amelynek tiszteletére a Magyar Posta egy blokkot adott ki, ábrázolva a város építészeti, kulturális értékeit, amelynek bemutatása, részletes ismertetése már túlmutat a címen. Irodalom 1. Nikodém G, Szabó J. A magyar bélyeg története. Budapest: Kossuth Kiadó; 2010. 2. Magyar posta- és illetékbélyeg-katalógus. 2009., Szerk.: Bölcskei Imréné. 56. kiadás. Budapest: Philatelia Hungarica Kft.; 2009. p. 4-20. 3. http//:hu.wikipedia.org/wiki/Penny_Black 4. Révai új lexikona, XII. kötet. Szekszárd: Babits Kiadó; 2003. p. 287. és 291-92. 5. Schott H. Medicina krónikája. Budapest: Officina Nova; 1993. p. 604-16. 6. Nagy F. Magyar származású Nobel-díjasok. Tények Magyarországról. 2000. 3. szám. http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/4ACEE8B8-5887-4341-803F-8454E4828269 /0/nobelmagy.pdf 7. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Zsuzsanna 8. http://hu.wikipedia.org/wiki/Florence_Nightingale Absztrakt: A kommunikáció klasszikus formája a papíralapú üzenettovábbítás (futárszolgálat, posta). A XX. században a kommunikáció új formái jelentek meg: számítógép, mobiltelefon, internetalapú közlés, például SMS, drótposta. A XIX. században jelent meg a bélyeg, amelyet a postaküldemény bérmentesítésére használtak. Az első bélyeget Angliában vezették be. Az 1848-49-es szabadságharc idején elkészült ugyan az első magyar posta terve, azt azonban nem adták ki. 1850 és 1867 között Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia részeként osztrák bélyegeket használtak („Osztrák Posta Magyarországon”). 1871-ben jelent meg az első hazai bélyeg. 1871–1945 között a hazai bélyegeken domináltak az állam vezetésére, államformára utaló motívumok (Ferenc József császár, Horthy Miklós kormányzó), vallási motívumok. 1932-ben Arcképek sorozatban látott napvilágot Semmelweis Ignác képe, aki bélyegeken a legtöbbször szereplő magyar orvos. A II. világháború idején a vöröskeresztes tevékenység bukkan fel, a harctéri sebesültek ápolása. A II. világháború után nagyon sokféle a megjelenő motívum, az állatok, növények, közlekedés, sport, űrkutatás, építészet mellett évfordulók, események, híres emberek jelennek meg. Az orvoslás, az egészségügy számos bélyegen látható: kórházi épületek, orvosok portréi, hazánkban rendezett orvosi konferenciák, szakmai szervezetek megalapításának évfordulói kapcsán stb. A dolgozat e témában megjelent bélyegeket kívánja bemutatni az 1930-as évektől napjainkig. Kulcsszavak: orvostudomány; Vöröskereszt; átvilágítás; tuberculosis; Nobel-díj; Semmelweis Ignác Article Title: The appearance of medicine and the health services on Hungarian stamps

Oldal 10/11


Abstract: The traditional form of communication is the paper-based massage transmission (courier service, postal service). In the 20th century new methods of communication appeard: computers, the internet, short text messaging-SMS, e-mail, etc. The stamps for postage were introduced in the 19th century, and it was introduced to be used for paying for postal services. The first stamps were introduced in the United Kingdom. During the 1848/49 Hungarian war of independence the plan for the first Hungarian stamp was ready, but stamps were not issued. In the years between 1850-1867 Austrian stamps were used in Hungary, as Hungary was part of the Austro-Hungarian Monarchy. In 1871, the first Hungarian stamp was introduced. Between 1871 and 1945, the dominant theme of the Hungarian stamps were symbols and motives of the kingdom, portraits of rulers (Emperor Franz Josef, Governor Miklós Horthy), and religious symbols. The portrait of Ignác Semmelweis on a stamp series saw light in 1932. He was the most commonly portrayed Hungarian physician on Hungarian stamps. The Red Cross, and the nursing of the injured soldiers was presented on Hungarian stamps during the 2nd world war. After the war numerous motives and themes like: animals, plants, traffic, sports, astronautics, architecture, anniversaries, events and famous persons appeared on Hungarian stamps. The medical and the health services were represented through buildings of hospitals, portraits of doctors, international medical conferences organized in Hungary, and anniversaries of professional societies, on several stamps. This paper intends to review the Hungarian stamps in the field of medicine and health services issued from 1930s to date. Keywords: medicine; Red Cross; fluoroscopy; tuberculosis; Nobel prize; Ignaz Semmelweis Szerző munkahelye: Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Radiológiai Klinika/University of Pécs, Clinical Centre, Department of Radiology; Pécs Szerző e-mail címe: [email protected] Szerző levelezési címe: Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Radiológiai Klinika; H-7624 Pécs, Ifjúság útja 13.

Oldal 11/11

Az egészségügy és az orvoslás megjelenése a magyar bélyegeken

Recommend Documents