AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS
A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján számított születéskor, ill. külön böző életkorokban várható átlagos élettartam fejezi ki legtömörebben a lakosság életkilátásait. Ennek analógiájára számítható a fogyatékosságtól mentes várható élettartam, melynek elvét Sanders közölte 1964-ben, majd 1971-ben Sullivan írta le viszonylag egyszerű számítását. Ez a statisztikai indikátor azt fejezi ki, hogy születéskor, ill. különböző életkorokban átla gosan hány év kilátása van a vizsgált lakosságnak a fogyatékosság nélküli életre. Hasonló módon számítható az egészségesen (tartós betegség nél kül) leélt életévek száma is. Ezen módszer alapján javasolta a WHO 1984-ben a mortalitás-fogyatékosság-morbiditás modell alkalmazását az egészségi állapot statisztikai jellemzésére.
Az I. ábrán a morbiditási, fogyatékossági és mortalitási túlélési gör bék láthatók, mely alapján az életkor függvényében jól követhető a lakos
EGÉSZSÉGESEN L EÉ L T ÉVEK VÁRHATÓ SZÁM A
199
ság egészségi állapotának alakulása. Demográfiai és epidemiológiai szem pontból elsősorban az a kérdés vethető fel, hogy a halálozás csökkenésével — azaz az élettartam meghosszabbodásával — hogyan változik a m orbi ditás és a fogyatékosság gyakorisága. Ennek megítélésében a vélemények megoszlanak. Fries nézete szerint az élet meghosszabbodását nem követi a morbiditás növekedése, mely az egészségügyi ellátás preventív szemléle tének és gyakorlatának köszönhető. Mások, mint pl. Kramer sokkal pesszimistább, véleménye szerint az élet meghosszabbodását nem követi a morbiditás csökkenése, az időskorú lakosság egészségi állapota romlik, a mentális zavarok és az idült betegségek pandémiája alakul ki, mely az élet minőségét kedvezőtlenül befolyásolja és jelentős terhet ró az egészség ügyi és szociális ellátásra. Az iparilag fejlett országokban ezeket az indikátorokat mintegy 10 éve alkalmazzák, ugyanis a halálozás csökkenésével az élettartam jelen tősen meghosszabbodott, az időskorúak száma és aránya megnövekedett. Az egészségesen, ill. fogyatékosság nélkül leélt várható élettartamra vonatkozó hazai adatokat még nem kerültek közlésre, ugyanis ehhez meg felelő lakossági mintán történő morbiditási felmérés végzése szükséges. A KSH 1986-ban végzett országos reprezentatív vizsgálatának adatai alapján nyílt lehetőség a morbiditás-fogyatékosság-mortalitás összefüggésének vizsgálatára az előzőekben említett módszer szerint. Az adatfelvétel 37 600 lakosra terjedt ki, melynek során regisztráltak minden olyan tar tósan fogyatékos személyt, akiknél az egészségkárosodás gátlást okoz a megszokott életvitel gyakorlásában. Felmérték továbbá a tartós (krónikus) betegségben szenvedőket is. Ezen adatok, valamint az adatfelvétel idejével azonos évi halandósági tábla alapján számítani lehetett a tartós betegség nélkül (azaz egészségesen) és a fogyatékosság nélkül leélt évek számát a magyar lakosságra vonatkozóan. A statisztikai módszer ismertetésére e rövid előadás keretében nincs mód, csupán annyi említhető meg, hogy a halandósági tábla szerkesztésének elvére épül. Fontos követelmény a fo gyatékosság és az idült betegség fogalmának pontos definíciója.
A vizsgálat eredményeinek rövid összefoglalása A II. ábra a magyar férfiak és nők morbiditási, fogyatékossági és halálozási túlélési arányát mutatja be. A felső vonal a halandósági tábla túlélési arányát ábrázolja. Jól érzé kelhető a férfiak kihalási trendjének meredeksége a nőkéhez képest. A középső vonal a fogyatékosság nélküli túlélés arányát jelzi. A mortalitási és a fogyatékossági görbe közötti terület a fogyatékosok arányát reprezen tálja. A férfiak és nők között jelentős különbség van a fogyatékosság nél küli életévek számában, az arányában viszont nincs számottevő eltérés. Az alsó vonal a tartós betegség nélküli (egészséges) túlélés arányát mutatja különböző életkorokban. A görbe feletti terület a krónikus betegek arányát
200
PAKSY ANDRÁS
mutatja. A morbiditási túlélési görbék nem különböznek a két nemnél, azonban a hosszabb élettartam miatt a betegek aránya jóval nagyobb a nőknél.
EGÉSZSÉGESEN L E É L T ÉVEK VÁRHATÓ SZÁM A
Életkor
Fogyatékosságtól Tartós betegségtől mentes várható évek száma férfiak nők férfiak nők
65,3
73,2
39,5
47,2
52,1 42,6
59,7 50,0
16,2 10,6
30,7 22,5 15,6
28,9 20,6
33,4 25,0 17,8
31,2 22,6
6,2 3,5
9,9 5,6
13,2 7,2
41,1 31,8
21,9
23,4
14,7 9,4 5,8
75
3,2
nők
56,9
54,5
39,2 30,1
55 65
férfiak
70,2
52,2
35 45
Várható élettartam
61,9 48,8
0 15 25
201
37,4
11,8 7,0
40,1
14,9 8,0
A táblázaton a tartós betegségtől mentes (azaz egészséges) és a fogya tékosságtól mentes várható élettartam adatok szerepelnek a születéstől 75 éves korig nemenként. Feltüntettük a halandósági tábla várható élettartam adatait is. Születéskor a magyar férfiak életkilátásai a következők: 52,2 éves korukig egészségesen (tartós betegség nélkül) élnek, ekkor megbetegszenek és 61,9 éves korban megrokkann ak, majd várhatóan 65,3 éves korban meg halnak. A nőknek 2 évvel több esélyük van egészségesen élni, mivel 54,5 év a tartós betegségtől mentes éveik száma, csak 70,2 éves korukban rokkannak meg, 8,3 évvel később, mint a férfiak, a várható élettartamuk 73,2 év. Ez a különbség arányaiban minden életkorban megtalálható, pl. az 55 éves életkorban 1,2 évvel hosszabb az egészségesen leélt évek száma, 5 évvel hosszabb a fogyatékosság nélküli évek száma a nők körében. A III. ábra az egészségesen leélt évek arányát m u ta tja be a teljes élettartamhoz viszonyítva. Inverz módon a férfiak élik le nagyobb hányad ban egészségesen életüket, ugyanis a betegség kezdetétől a halálig rövid idő telik el, és ez kisebb részét képezi teljes élettartamuknak, mint a nőknek. Felmerül azonban a gyanú, hogy a férfiak morbiditási adatai nem tükrözik a valóságot, eltitkolják vagy nem vesznek tudomást betegségük ről, jelentős szerepe lehet a rejtett morbiditás torzító hatásának.
202
PAKSY ANDRÁS
%
Életkor
Tartós betegségben leélt évek (fogyatékosság nélkül) férfiak nók
Fogyatékosságban leélt évek férfiak
nők
férfiak
nők
3,0 2,8
13,1 12,9 12,5
18,7 18,5
0
9,8
15,7
3,3
15 25
9,7 9,5
15,7 15,4
3,2 3,0
35 45
8,8
14,4
7,8 6,2
12,7
2,7 2,4
4,2
10,0 7,0
2,1 1,8
2,4
3,7
1,4
55 65 75
A betegség tartama
2,7 2,5
11,5
2,3 2,0
10,3 8,4
1,7 1,4
3,8
6,0
18,1 16,9 15,0 12,0 8,7 3,5
A táblázat a tartós betegségben leélt évek várható számát (a betegség kezdetétől a fogyatékosság bekövetkeztéig), a fogyatékosán leélt évek számát (a fogyatékosság megjelenésétől a halálig), valamint a betegség teljes tartamát tűnteti fel különböző életkorokban. A tartós betegségben, fogyatékosság nélkül leélt évek várható száma születéskor férfiaknál 9,8 év, nőknél 15,2 év. A nemek közötti jelentős különbség azt jelzi, hogy a
EGÉSZSÉGESEN L E É L T ÉVEK VÁRHATÓ SZÁM A
203
férfiak jóval korábban rokkannak meg a betegség következtében, mint a nők. A két nem megbetegedési esélye közel azonos, azonban a betegség kimenetele a férfiaknál sokkal súlyosabb. A fogyatékosán leélt évek várható száma születéskor férfiaknál 3,3 év, nőknél 3,0 év, nincs számottevő különbség közöttük, azonban a férfiak a rokkantságot jóval fiatalabb korban élik meg. A betegség teljes tartama (a betegség kezdetétől a halálig) férfiak esetén 13,1 év, nők esetén 18,7 év. A többi életkorokban is megtalálható ez különbség, mint ahogy ezt a következő grafikon is mutatja.
életkor
IV. Tartós betegségben leélt évek várható száma Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a hazai m orbi ditási helyzet igen kedvezőtlen, rövid az egészségesen leélt életévek szá mának esélye mindkét nem esetén. A fogyatékosok igen rövid idő eltel tével meghalnak, kevés ideig "terhelik" a társadalmat a fogyatékosán eltöltött éveikkel (gondozás, intézményrendszer, nyugdíj). A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy igen jelentős különbségek vannak egyes társa dalmi csoportok rétegek egészségesen leélt éveinek száma között, mely még jobban differenciálja a most bemutatott hazai helyzetet is. Az egészségesen (tartós betegség nélkül) és a fogyatékosság nélkül leélt évek száma fontos információkat ad a lakosság egészségi állapotáról, az élet minőségéről, melyek felhasználhatók az egészsé gügyi szolgálatok tervezéséhez és irányításához, a rehabilitáció, a szociális ellátás igényeinek meghatározásához. Az Egészségügyi Világszervezet "Egészséget minden kinek 2000-re" programjának egyik indikátora ez a mutató.
204
PAKSY ANDRÁS
Magyarországon a várható élettartam jóval rövidebb a fejlett országo kéhoz viszonyítva, azonban az időskorú betegek és fogyatékosok egészség ügyi és szociális ellátása így is gondokat okoz. A magyarországi halálozás remélhető javulásával, az életévek meghosszabbodásával ezek a gondok még súlyosbodnak, amennyiben az egészségügyi ellátás preventív szem lélete nem változik meg alapvetően.
Tárgyszavak: Halandósági tábla Morbiditás
LIFE EXPECTANCY IN GOOD HEALTH AND WITHOUT DISABILITY IN HUNGARY
