A magyar ember leleménye és tehetsége világszerte közismert tény. Legutóbb a brit Csillag Születikben csodálhatta meg a nagyérdemû az Attraction látványszínház lenyûgözõ elõadását, de számtalan példát találhatunk még a közelmúltban, amikor magyar tehetségeket fedezett fel magának a világ. Az Attraction árnyjátékát már több mint tízmillión látták Youtubeon. A vizuális testszínház Angliában gyõzelmet ért, míg itthon vagy Németországban már a selejtõzökön kiestek. Azonban nemcsak õk, hanem mások is viszik hazánk jó hírét a világba. Pár héttel ezelõtt figyeltek fel ugyancsak az említett videómegosztó portálon egy fiatal magyar lányra. A Bánhegyi Adrienn profi ugrókötelesrõl készített kisfilmet az online videókkal már befutott Devin Graham készítette. A már bõven kétmillió feletti nézettségû videón Adrienn ráadásul Budapest közkedvelt turista látványosságainál mutatja be hihetetlen trükkjeit és ügyességét, így országimázsnak sem utolsó az ugrókötelezõ lány. Az Attraction sikerét a Face Team nevû fiúcsapat elõlegezte meg, akik kosárlabda és akrobatikus elemeket vegyítettek elõadásaikban. Annak ellenére, hogy csupán az elõdöntõig jutottak a tehetségkutató válogatóin, mûsorukat az interneten már közel egymillión látták, és az örök kritikus Simon Cowell is elismerõen nyilatkozott róluk. Ám nem a látványszínház csoport volt az elsõ gyõztes magyar formáció az európai tehetségkuta-
tók történetében. A Magyarországon közismert Rippel-fivérekerõl kevesen tudják, hogy külföldön is sikernek örvendhetnek. Az akrobata testvérpár fizikai teljesítményre, szinkronra és hasonlóságukra építõ produkciójával 2006-ban nyerte meg a spanyol Csillag születiket. Persze nem csak tehetségkutatók léteznek, vannak olyan magyar emberek, akik ezek nélkül is jó hírünket viszik lenyûgözõ teljesítményük révén. Szász Kitti, a fiatal magyar freestyle focista tavaly megvédte világbajnoki címét a Red Bull Street Style 2012-n, így jelenleg is õ a világ legjobb nõi labdazsonglõre. Mónus József hagyományõrzõ íjász évrõl évre dönti meg saját készítésû íjával (most már) a saját rekordjait. Az elsõsorban íjász hagyományainkat ápoló és a technikát megõrizni, újjáéleszteni kívánó Mónus olyan íjakat gyárt, melyek felajzására sem lennének képesek az átlagemberek, nemhogy ilyen távolságokba lõjék ki a nyilaikat. A turáni népek legnagyobb találkozóján, a bugaci Kurultájon a 453 méterre lévõ céltáblát találta el, a belsõ-mongóliai Ordoszban szervezett távlövõ bajnokságon pedig 653 méterre lõtt el. 3
Minden ágazat megsínyli a forráskivonásokat, az oktatás azonban különleges helyzetben van, hiszen az itt meghozott döntések az érintett generációk életének egészére hatással lesznek, így különösen nagy felelõsség terheli az irányítókat. Ha valaki az elmúlt években továbbtanulásra adta volna a fejét, és a közel öt év alatt lezajlott mintegy százmilliárdos pénzkivonás következtében nem tudja megkezdeni felsõoktatási tanulmányait, nagyon nehéz helyzetbe kerül, és hatalmas versenyhátránya lesz azokkal szemben, akik diplomához jutnak. A válságból való kilábalás egyik kulcsfontosságú eleme kell, hogy legyen az oktatásba, s azon belül is a felsõoktatásba történõ befektetés. A nálunk is gyakran pozitív példaként felhozott finn oktatási rendszer sikere is elsõsorban abban áll, hogy nehéz gazdasági körülmények között is sikerült a jövõ generációjának a megfelelõ tanítást és nevelést biztosítania. Ezzel szemben hazánkban sajnos épp ellenkezõ a helyzet: csak a spórolás, zárolás, tandíj, diákhitel szavakat halljuk nap mint nap. Pedig nem igaz az, hogy hatalmas mértékeket ölt hazánkban a diplomás munkanélküliség, és ezért van szükség a reformokra. A munkaerõpiacon a felsõfokú végzettségûek tudnak a leghamarabb elhelyezkedni (átlagosan mindössze három hónappal a végzést követõen munkába állnak), és bérelõnyük az alacsonyabban képzett emberekhez képest nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Magyarországon tehát megéri az egyéneknek diplomát szerezni. Nem beszélve arról, hogy a nyugat-európai országokban arányaiban többen végzik el az egyetemet vagy fõiskolát, mint nálunk, és ez a gazdaság teljesítményén is meglátszik. 4
Ugyanakkor az is igaz, hogy a felsõoktatás színvonala az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkent, de erre nem megfelelõ válasz, hogy akkor vonjuk is ki a pénzt belõle. Meg kellene keresni a valódi indokokat, és azokat kezelni. Az állami finanszírozás csökkentése kizárólag károkat okoz, és további színvonalcsökkenéshez vezet. A Jobbik szerint egy igazságos felsõoktatási rendszerben a hallgatók tehetségük és szorgalmuk által tudnak boldogulni, és az arra érdemeseknek az állam kell, hogy biztosítsa az ingyenes képzést, úgy, hogy ne legyenek diákhitelre kényszerítve. Nincs ugyanis egyetlen olyan terület sem, ahol az államnak teljes egészében ki kellene vonulnia a képzés finanszírozásából, ez ugyanis a közoktatási rendszer mûködési anomáliái miatt azt eredményezi, hogy kizárólag gazdag családok sarjai kerülhetnek be adott szakokra. Így nem az ész, hanem a pénz számít. Közoktatásunk ugyanis az elmúlt húsz évben nem tudta kiegyenlíteni a vagyoni különbségekbõl adódó oktatási színvonalkülönbséget. A Jobbik már számtalanszor egyértelmûvé tette, kormányra kerülése esetén növeli az államilag finanszírozott helyek számát, hiszen hazánk szürkeállományának megbecsülése alapozza meg jövõnket, és ez járulhat hozzá a társadalmi különbségek csökkentéséhez is.
Dúró Dóra országgyûlési képviselõ a Jobbik Oktatási Kabinetjének elnöke
Ingyenes nyelvvizsga, ifjúsági törvény, visszaélésektõl mentes diákmunka, átverések nélküli diákhitel, bérlakásprogram és legfõképp pénzelvonástól, rögtönzött döntésektõl és tandíjtól mentes felsõoktatás. Csak néhány dolog az ifjúságpolitika és oktatás területérõl, amiért a Jobbik az elmúlt idõszakban küzdött a Parlamentben, de még fel lehetne sorolni jó néhány témát. Persze egy ilyen, az ifjúságot ennyire háttérbe szorító kormánynál sok reményünk nem lehet a sikerre, de fontos, hogy lássa minden fiatal, hogy van olyan párt, amelyik õszintén tenni akar értük, amely rendelkezik programmal, ötletekkel a fiatalok problémáira vonatkozóan. Ez a reménysugár különösen fontos egy olyan idõszakban, amikor minden eddiginél több fiatal kacérkodik a külföldi munkavállalás gondolatával. És egyáltalán nem azért, mert az olyan jó buli és a fiatalok „szeretnének világot járni” ahogy a kormány kommunikációjában hallhatjuk-, hanem azért, mert a munkanélküliség, az oktatásban teremtett káosz, a kiszámíthatatlan jövõ erre kényszerít rá nagyon sokakat. Könnyû lenne most azt mondanom, hogy le kell váltani a kormányt és a Jobbik-kormány más helyzetet teremtene. Ezt így is gondolom, de én mégsem szeretném ennyire leegyszerûsíteni a helyzetet és letudni ezzel a választ. Nézzük inkább egy más aspektusból ezt a kérdést. Ha belegondolunk abba, hogy közel kétmillió (!!!) 14-29 év közötti fiatal él ebben az országban, akkor egy pillanatra megdöbbenünk, hogy miként lehet az, hogy egy ekkora társadalmi csoportnak ennyire nincs döntésbefolyásoló képessége, ennyire nem törõdnek a problémáinkkal. De hogy ezt megteheti a jelenlegi és az elmúlt 20 év kormányai, abban bizony mi is hibásak vagyunk. Csak egy példát említve: mit várunk akkor,
amikor például másfél éve, a tandíj bevezetése elleni országos tüntetésen 3000-en voltunk? Hisz egy olyan kérdésrõl volt akkor szó, ami több százezer fiatalt érint. Ennyire nem érdekli egy fiatalt az õt is érintõ, súlyos döntés? Tényleg ennyire érdektelenek és közömbösek lennének sokan? Sajnos sokszor igen, és ezen kell változtatni! Sokan az iskola mellett kizárólag a bulikkal, a barátokkal foglalkoznak, tudatosan kerülve az olyan komoly témákat, mint a politika, a közélet. „Ráérek én ezekkel foglalkozni késõbb” - mondják õk. A buli, a szórakozás tõlünk sem áll messze, hisz talán a legfiatalabb átlagéletkorú párt vagyunk, de kizárólag ezekre koncentrálni felelõtlenség. Attól ugyanis, hogy valaki nem foglalkozik a közélettel, a politikával, a meghozott döntések õt is érintik, az õ életét is befolyásolják. Nem kicsit. Nagyon. Lehet, épp emiatt nem tud késõbb olyan szakot választani, amilyet szeretne, emiatt nem kap késõbb munkát, emiatt lesz csak álom az önálló lakásvásárlás és még lehetne sorolni. Ezért nem szabad hát közömbösnek, érdektelennek lenni. Mi tehát a megoldás? Ha mi, közel 2 milliónyian, fiatalok összefogunk, nem hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek, kiállunk az igazunkért, már az nagyon komoly elõrelépés lehet. Természetesen mint párt, Jobbikként minden tõlünk telhetõt meg fogunk tenni a továbbiakban is a Parlamentben és azon kívül is, de ahhoz, hogy eredményt érjünk el, kellenek a tudatos, érdekeikért kiálló fiatalok is. Légy Te is ilyen, de addig is tudd, hogy ránk is számíthatsz, hisz nem véletlenül mondjuk, mondják rólunk, hogy a Jobbik a fiatalok pártja! Farkas Gergely országgyûlési képviselõ 5
Lehet, hogy néhányan értetlenül állnak az elõtt, hogy kiadványunkban miért egy olyan együttessel van interjú, amelyik nem lép fel az EFOTT-fesztiválon. Döntésünk azonban tudatos, mert ugyan ide nem hívták õket, mégis a Kárpátia ma hazánk egyik legnépszerûbb együttese, ezért ha máshogy nem, hát mi így szerettünk volna helyet biztosítani nekik ezen a fesztiválon. Petrás János, a zenekar basszusgitárosa és énekese szerint is a Kárpátia egyre népszerûbb, és õk érzik a közönség feléjük áradó szeretetét. A márciusban Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett zenésszel egyúttal végleg tisztázzuk: a díjat neki, rajta keresztül pedig a zenekart és zenéjüket kedvelõ rajongótábornak szánták. - Itt a nyár, a pihenés és a fesztiválok ideje. A Kárpátia lazít vagy koncertezik? - Szó sincs pihenésrõl, végigkoncertezzük a nyarat, keresztül-kasul járjuk az országot és a Kárpát-medencét. Szeptemberben lesz egy lengyelországi turnénk is, majd utána lehet egy kicsit pihenni. - Az úgynevezett „nagy fesztiválokra” miért nem hívnak? Hiszen a zenekar egyre népszerûbb. - Ezeket a rendezvényeket számos multicég szponzorálja, akik valószínûleg nem örülnének, ha egy plakáton szerepelnének a megbélyegzett Kárpátiával. Illetve az is lehet, hogy a szervezõknek nem tetszik, amit játszunk. Volt azért egy kivétel, egy alkalommal Tokajra, a Hegyalja Fesztiválra kaptunk meghívást. Ami a népszerûséget illeti, valóban érezzük a közönség szeretetét. Koncertjeink teltházasak, amennyire az emberek anyagi lehetõsége engedi, szívesen eljönnek egy-egy fellépésünkre. Így a március 15. alkalmából nekem átadott Magyar Arany Érdemkereszt ezt a rajongótábort is megilleti, nekik is szól.
- A közelmúltban ezt a díjat ismét támadták, mondván, egy „másik” Kárpátiának szánták. Tisztázzuk ezt a kérdést! - Balog Zoltán levelében egyértelmûen fogalmaz: a magyar nemzeti motívumokat rockzenével ötvözõ zeneszerzõi és dalszövegírói munkásság elismeréseként ítélték oda mint a Kárpátia basszugitárosának és énekesének. Ez jelent meg a Magyar Közlönyben is, tehát ez a hivatalos. Az a bizonyos „másik” Kárpátia, mely egyébként évek óta nem mûködik, nem rockzenét játszik, basszusgitárosuk sincs. Azt a sajtfecnit, melyet a média közölt, én is csak az internetes cikkekben láttam. Nyilvánvaló, ha engem mint folkzenészt, netán hegedûst szerettek volna díjazni, akkor szóltam volna, hogy álljon meg a menet, nem rólam van szó. - Tizenkét nagylemezt adtatok ki 2003-as megalakulásotok óta. A legutóbbi, Rendületlenül címet viselõ album elõkelõ helyen szerepelt a hazai lemezeladási (MAHASZ) listán is. Mikorra várható az új CD? - Mint minden évben, idén is augusztus 20-án fog megjelenni az új Kárpátia-album. Tizenhárom dal lesz a korongon. Májusban és júniusban elkészült elsõ három videóklipünk, melyek az ezen a CD-n megjelenõ dalok klipjei és megtekinthetõk a www.karpatiazenekar.hu honlapunkon is. A közönség már most szereti õket. Egy nagyon kedves élményt hadd meséljek el! A Hintaló címû dal május végén, egy csütörtöki napon lett nyilvános. Rá egy napra Beregszászon lépett fel a Kárpátia, és a kárpátaljai gyerekek már kifogástalanul énekelték ezt az új nótát. Nagyon megható volt. Az album lemezbemutató koncertje pedig november 9-én lesz Budapesten. Dobos Zoltán
6
Több százezren nevetnek poénjain a képernyõk elõtt, mégsem tartja magát hírességnek, és úgy érzi, van még mit tanulnia. Aranyosi Péter humoristával beszélgettünk. kel, hiszen ezek a fiatalok még nincsenek abban a korban, hogy megéljék ezt a huNÉ VJ EG Y mort. A szülõs történeteket csak a szülõk a. ist or hum Aranyosi Péter, lépõje, a fel dó értékelik. Ugyanígy csínján kell bánni a an áll ub Kl A Showder gja. politikával, mert úgy látom, nem nata z há zín as m Du ertt, nõs, két fiúgy gyon követik a politikai mozgásokat. De Miskolcon születe nem hozhatok fel az elõadásban olyan mek édesapja. ló. Diósgyõr-szurko régi színészeket, hírességeket - mint például Csákányi László - sem, akik számomra érdekesek, mert lehet, hogy nekik nem. Sõt, a • Hogyan kerültél a humorista pályára? mai ifjúságnak nem ugyanazt jelenti például Süsü • A fõiskola harmadik évfolyamán gyakorlatra vagy a Csillagok háborúja sem, mint mondjuk nekellett mennünk. Akkor már ismertem Fábryt és kem. Ezért kell mást nyújtani nekik az elõadáson. kértem, intézze el, hogy a Rádiókabaréba kerülhes• Hol találkozhatunk veled nyáron? sek, mert rajongója voltam a mûsornak. Sikerült, • Nagyon sok helyen. Fellépek a Diák-Szigeten, és ott ragadtam. Meséltem mindenkinek az éleDebrecenben a Campuson, és a Nyári matiné keretemrõl, és ezen õk röhögtek, amikor pedig Litkai tein belül, csökkentett üzemmódban ugyan, de a Gergely indította a Dumaszínházat, azt mondta, Dumaszínházban is Budapesten. Mozgalmas nyár ez nekem lett kitalálva. De az nehéz folyamat, míg lesz. ezt színpadképessé tesszük, az egy szakma, és még mindig tanuljuk. • Jut idõd másra ennyi fellépés mellett? • A fellépéseknél spontán jönnek a gondolatok? • Van, amikor spontán jön, de azért kell egy lista, hogy körülbelül mit akarok mondani, ám ha beleszól valaki vagy jön egy impulzus a színpadról vagy magamtól, akkor egy elszabadult hajóágyú jellegével dumálok. De most, hogy profikká kezdünk válni, ez egyre ritkább. Mi már a tévében szerepelünk, a közönség azt várja, hogy megnevettessük, így azt mondom el, amit száz százalékosan tudom, hogy jó. • Tavaly is felléptél, és idén is láthatunk az EFOTT-on. Mást kell nyújtani a színpadon ennek a korosztálynak? • Igen, persze. Igyekszem olyan történeteket elõadni, ami ennek a korosztálynak megfelelõ. Ilyen elõadásokon nem jöhetek baba- és apukatörténetek-
• Ha van idõm, a fiaimmal focizom vagy számítógépes stratégiai játékokkal játszom. Tankos játékokkal. Szürke tankokkal keleti irányba támadok, a háttérben orosz falvak égnek, és akkor vagyok boldog, ha minden tankra az van írva, hogy TIGRIS. De igazából nem is az idõvel van probléma, hanem az energiával és az ideggel. Minden fellépés elõtt 2-3 órával nagyon feszült idegállapotban vagyok. Izgulok és pörgök. • Te valahogy nem vagy az a tipikus celeb. • Nem, én sem celeb, sem híresség nem vagyok. Én egy fellépõ ember vagyok. Ez egy védekezés is tulajdonképpen minden irányba, mert nekem az a jó, ha úgy szeretnek meg, amilyen vagyok. Sándor Viktória
7
2003-ban, amikor a pálinka szó használatáért küzdött az uniós testület elõtt a román és a magyar delegáció vezetõje, a magyar külügyminisztérium képviselõje bizonyítékként felütötte a román nyelv értelmezõ kéziszótárát, ahol pãlincã címszó alatt a következõ magyarázat volt olvasható: „A palincã magyar eredetû, gyümölcsbõl erjesztéssel és lepárlással készülõ szeszes ital.” Az európai uniós testület a történet szerint ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, és a pálinka elnevezés használatának jogát Magyarország kapta meg. Hogy hol és ki volt az elsõ, aki e bódító italt megkóstolta? Nos, arról megoszlanak a vélemények. Az tény: a legízesebb pálinkafélék a Kárpátmedencében találhatók, ahol a gyümölcsbõl készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon. Az évszázadok alatt sokat változtak a pálinkára vonatkozó jogszabályok, a tiltástól a viszonylagos szabadságig. A rendszerváltás idejére a néhány megmaradt üzem technikai felszereltsége, a szakemberek hiánya és a gyenge alapanyag miatt lehetetlen volt kiváló pálinkákat készíteni. Mielõtt végleg elnyelte volna a süllyesztõ ezt a csodálatos italt, valahonnan a „világ végérõl” felbukkantak azok az emberek, akik ma a csúcspálinkákat fõzik. Küzdöttek, harcoltak, melynek köszönhetõen a pálinka újra a nemzeti büszkeségünkké vált, és újra világhírrõl álmodhatunk. A magyar fiatalok leginkább társas összejövetelek alkalmával fogyasztanak pálinkát. A családi események, egy vendégség, baráti koccintások, buli elõtti „alapozások” és a disznótorok a leginspirálóbb helyzetek a párlat elfogyasztására. Örvendetes tendencia, hogy a pálinka napjainkban nemcsak az idõsebb korosztály, de a fiatalabbak körében is egyre nagyobb népszerûségre tesz szert. Ha bárkinek megjött a kedve a pálinkakészítéshez, már nem kell, hogy törvénytelen úton járjon, hiszen a Jobbik által 8
is támogatott javaslat lehetõvé teszi az otthoni hobbifõzést. Mottó 1: „Tanulok, mert a tanulásba fektetett energia meghozza a gyümölcsét... és mint tudjuk, gyümölcsbõl pálinkát lehet fõzni!” Mottó 2: „Ami betegséget a pálinka nem gyógyít, az már tényleg halálos kór!” Kérdések: Gyógyszer a pálinka? A pálinkát régen gyógyszerként is számon tartották, ebbõl gyökerezik a ma is használatos „egészségedre” kívánalom. Van olyan, hogy törkölypálinka? Igen, van, a törkölypálinka erjesztett szõlõtörkölybõl készülõ, emésztést segítõ, az egyik legrégebbi pálinkafajta. Mi az a mézes pálinka vagy kontyalávaló? Hazánkban a tiszta pálinkával kevert méz évszázadokon át a hölgyek kedvelt itala volt. Eme édeskés nedû fogyasztása egészséges voltán túl segített a hölgyeknek gátlásaik leküzdésében is. Van-e diópálinka? Hivatalosan nincs, a „diópálinkának” nevezett ital lényege, hogy valamilyen egyéb pálinkában áztattak puha zölddiót, ezáltal a pálinka átveszi a zölddió ízét. Hány kilogramm gyümölcsbõl lesz 1 liter pálinka? Gyümölcstõl függ, 8-80 kilogramm között változik. A legjobban a szõlõ ad, legkevésbé az erdei bogyósgyümölcsök. Kell-e cukrot tenni a gyümölcsbe pálinkafõzés elõtt? Nem, cukor használatával ugyan több alkoholt kaphatunk, azonban az így készült párlatban kevesebb az aromaanyag, valamint a másnaposság tünetei között megjelenik a fejfájás!
Magyar Zoltán a Jobbik országgyûlési képviselõje házi pálinkafõzõ-mester
Tenyeresss Rezsõ az EFOTT-nak helyet adó, régen még úttörõtáborként üzemelõ zánkai ifjúsági központ veteránja. 1974-tõl nyugdíjazásáig a tábor egyik legnépszerûbb politikai nevelõje volt, kétszeres kiváló dolgozó, a munkásõr érdemrend tulajdonosa. Nagy idõk nagy tanúját kérdeztük a komplexum aranykoráról, amikor a Balaton partján még nem a léha egyetemi ifjúság tombolt a dekadens nyugati zenére. Egykoron a Kommunista Ifjúsági Szövetség elkötelezett fiatal harcosai készültek fel itt a szocializmusért vívott nagy harcra. Közülük sokan késõbb pártot és küzdõteret váltottak, s ma a kapitalizmus építésének élmunkásai. - Rezsõ bá', hogyan emlékszik vissza azokra az évekre? - Hát, aranyapám, mit mondjak, nagy élet volt itt annak idején. Nem ez a gusztustalan õrjöngés, mint most. Most itt téblábol ez a sok amerikai viszkitõl meg koka-kólától bekábult fiatal. Mi akkoriban világosan utat mutattunk, tehetséget gondoztunk. - Melyik volt a legemlékezetesebb idõszak a táborban? - Talán a legszebb a nyolcvanas évek eleje volt. Akkor nagyon jó képességû banda jött itt össze. Hej, hány fiatal tehetséget kineveltem én annak idején ennek a tetves kapitalista világnak. Például a mai napig emlékszem a Gyurcsány Fletóra, milyen törekvõ kis krapek volt. Úgy hordta a kávét meg a Kinizsi sört a Kiss Petyának, hogy öröm volt nézni. Akkor még tudta, mi a tisztelet! Kár, hogy ma már nem jönnek ilyen jól ki egymással… - Ki volt a kedvenc tanítványa?
cikázott a sorok között, és biztatta a többieket. Ma is hallom a hangját: „Kedves barátaim, kedves elvtársak, a krumpli nem egyszerûen egy zöldség. Tehát, mint mondtam, nem egyszerûen egy zöldség, hanem fegyver az imperializmus elleni szabadságharcban!” Nagy szónok volt a kis csibész, már akkor is… - Hogy látja a mai Zánkát? Most az EFOTT-on is számos párt és szervezet mutatkozik be, a fiataloknak lehetõségük van, hogy szabadon csatlakozzanak bármelyikhez, és kibontakoztassák képességeiket. - Á, kispajtás, itt már semmi sem a régi. Olyan, mint a KISZ volt, soha nem lesz már. Hol nevelnek ma olyan univerzális tehetségeket? Ezek a srácok a mai napig komolyan veszik, hogy a „Párttal, a néppel egy az utunk!” - No, de melyik párttal, melyik néppel? - Mikor melyikkel…
- Hú, apukám, sok ígéretes tehetség formálódott az én kezem alatt! Nem is tudnék választani köztük. Kövér Lacát nagyon csíptem a nagy, lobogó hajával. Fogadalmat tett, hogy nem vágja le a haját addig, amíg nem gyõzünk Afganisztánban. Deutsch Tomika nagyon lelkes srác volt, szíve-lelke a mozgalomé volt. Mondjuk hatalmas csajozós volt, még a Gurmai Zitusnál is bepróbálkozott, de õ már akkor is harcos feminista volt, és lepattintotta. - Ha egyetlen nagy ifjú tehetséget kellene kiemelni, ki ugrana be elõször? - Hát, a nagy kedvenc a Viktor volt. Igazi vezéregyéniség. Krumpliszedésnél vagy kapálásnál ott 9
A nyári fesztiválok legkritikusabb idõszakai a délutánok. Az elõzõ este élettani hatásai már múlóban vannak, de még nem igazán indult be a buli. Lassan, de biztosan elillanó másnapossággal õgyelgünk a sátrak és színpadok között, megpróbáljuk összekaparni az éjszaka folyamán elhullott haverokat, elkeseredetten igyekszünk felidézni a telefonunkba pusztán „szõkecsaj” néven bejegyzett hölgy arcvonásait. Vagy: négy és hat között elsõ szolgálati sörünket kortyolgatva ellátogatunk a nap elsõ koncertjeire. Hogy a becses fesztiválozó közönség könynyebben eligazodjon a hazai és nemzetközi zenei élet e rejtett kincsestárában, összeszedtük a délutáni sztárok leggyakoribb alaptípusait. A '90-ES ÉVEK SZTÁRJA: A nyolcvanas évek végén mérsékelten tehetséges, de teljesen sikertelen új hullámos rockerbõl lett teljesen tehetségtelen, de mérsékelten sikeres popzenész. Együtt indult Sipos F. Tamással, Kozsóval, Császár Elõddel, de az elsõ magyar zenetévé, a Z+ indulásakor lemaradt a vonatról. A programfüzetet böngészve beugranak nekünk azok a nyári délutánok, amikor az egész utcában minden kölyök a MusicBox-ot hallgatta. És igen, õ volt az az elõadó, akire soha senki nem szavazott, naponta két-háromszor mégis kidobta õt a random lejátszó program. Az elsõ album még egészen tûrhetõen fogyott, a második azonban tizenöt éve porosodik a Hungaroton raktárában. '98-'99-ig még úgy-ahogy ment a diszkó hakni, ám a Napfény Évtizedének vége pontot tett az õ pályafutására is. Az elmúlt évek nosztalgiahullámát meglovagolva igyekszik visszakapaszkodni a köztudatba. Egy régi rendezvényes haver most lehetõvé tette, hogy 16:30-tól valamelyik energiaitalról elnevezett sátorban újra átélhesd vele azokat a bizonyos nyári délutánokat. A szitu nem sokat változott: meleg van, unatkozol, s a fickóra most se szavazott senki, mégis hallható. A szöveget viszont éppen úgy kívülrõl tudod, mint '98-ban - és most még sör is van a kezedben. A SZERVEZÕ ALTERBANDÁJA: A banda legalább 10 éve mûködik már, és akár tucatnyi fellépést is magáénak mondhat az elmúlt évtizedben. 16 éves suhancokként alapították, azzal a magabiztos tudattal, hogy még abban az évben fellépnek a Szigeten. Kis késéssel ugyan, és egy másik fesztiválon, de ez most végre összejött. 10
A soha vissza nem térõ alkalmat az hozta meg, hogy az egyik tagnak friss diplomás rendezvényszervezõsként sikerült bejutnia a backstage-be. Minden létezõ kulimunkát elvégzett, megszámlálhatatlan mennyiségû jégert, sört (és másnap kávét) fizetett a fõnökeinek, míg végre megtörtént a naaagy áttörés: 17:45-tõl felléphetnek a kis színpadon. „Legalább a koncert alatt beállítjuk a hangot, mire jön a Pál Utcai Fiúk” - legyintettek nagyvonalúan, s így most meghallgathatod azokat a számokat, amiket kispálos rajongó korszakodban Te is megírtál volna - de benned volt annyi önmérséklet, hogy inkább nem tetted. A FÕSZERVEZÕ UNOKAÖCCSÉNEK BANDÁJA: Hatalmas lelkesedésüknél már csak az egójuk és zenei tapasztalatuk nagyobb. Többen közülük egy egész évnyi hangszeres múlttal is rendelkeznek - igaz, ez alatt már megjártak fejenként három másik együttest. Sehol nem értették a koncepciójukat - ám egy varázslatos este a Kuplungban hat korsó sör és nyolc unicumnext után egymásra találtak. A bandát azzal a határozott és ambiciózus céllal alapították, hogy a Kaukázusnál is jobb zenét fognak csinálni - aztán néhány próba után rájöttek, hogy sokkal egyszerûbb, ha pont ugyanolyat csinálnak. A siker innentõl elkerülhetetlen végzetként vette üldözõbe õket. Gimnáziumi diáknapok, amatõr tehetségkutatók és félházas romkocsma-bulik jelezték útjukat a csúcsra. A dobos nagybátyja résztulajdonos a fesztivált szervezõ cégben, így aztán garantált a helyük 16.30-tól a szervezõ alterbandája (lásd fent) elõtt. Koncertjük kiváló bemelegítõ lehet az esti bulira, illetve arra is alkalmat adhat, hogy kiszemeld aznap esti szíved hölgyét. Aki az õ zené-
jükre az elsõ sorban csápol, az már biztosan eleget ivott ahhoz, hogy a legrosszabb csajozós dumádat is bevegye. A KEZDÕ ROCKBANDA: Nem ismerik a divatzenét, a kompromisszumot, a megalkuvást - és az összhangzattant sem. Kíméletlen fémharcosok, akik az ötvenfõs rockkocsmák hadgyakorlatai után már alig várják az elsõ bevetést. Mindenekelõtt a NAGY PÉLDAKÉPEK elõtt óhajtanak tisztelegni. Már csak azért is érdemes meghallgatnod õket, mert költséghatékony mó-
Heves kritikákat kapott az Orbán-kormány, amiért az 1920. június 4-ei trianoni nemzeti gyásznapra „emlékezve” megrendelte és az iskolákban kötelezõen éneklendõvé tette az „Álmodtam egy barackfáról, ami alatt mindenki táncol” kezdetû, kétes esztétikai értékû dalt. A kormány részérõl nyilatkozó Doncsev András államtitkár, akinek felesége a felvétel egyik énekese, nem érti a kritikákat, sõt, közleményben tudatta, hogy a kormány „a többi szomorkás emléknapon vidám és vicces énekekkel szeretné búfelejtésre ösztönözni a magyarokat”. Augusztus 29-ére, a mohácsi vész napjára „Ali, hej, köszönjük a Riviérát”, október 6-ára „Lökd idejasört, sógorkoma”, október 23-ára pedig „Tûzzünk illatos virágot az emlékezés tankjára” címmel fogadott el pályázatokat a kormányzat. Az államtitkár mosolyogva hozzátette, hogy a „Barackfadal” szövegében található „talpaink egymásra lépnek” értelmezhetetlen sorához hasonlóan, „nyelvi humorral” is igyekeznek majd fûszerezni a dalszövegeket.
don egyszerre lehetsz jelen egy Iron Maiden, Metallica, Judas Priest Manowar, Guns vagy Motörhead (kívánt részek aláhúzandók) koncerten. Ha szerencsés vagy, feldolgozásokat játszanak, súlyosabb esetben azonban elõkerülhetnek a saját számok is. A koncerten készült fotókat feltöltheted a Facebookra, így bizonyítva a haveroknak, hogy Te még a legdurvább fesztiválozás közepette sem süllyedtél le a nyálas alterkodás vagy a primitív tucc-tucc zene mélységeibe. Utána irány a Partysátor… Balogh Gábor
mény lesz az „A zemberek”, „Romkocsma”, „De, vak komondor!”, „Csak nekünk nyaljatok!”, és a „Balneológia” fantázianevû nemzeti fagylaltok forgalmazása. A törvénytervezet állítólag Deutsch Tamás fideszes EP-képviselõ iPad-jén készült. „De nehéz az iskolatáska” címen kommunikációs kampányba kezdett Rogán Antal, Budapest V. kerületének polgármestere, parlamenti képviselõ. Mint ismeretes, Rogánt rajtakapták a Parlamentben, ahogy egy tanár házaspár havi fizetésének megfelelõ árú Louis Vuitton táskából pakolász. Rogán kampányának célja most az, hogy az V. kerületi kisiskolások az õszi tanévkezdésre mind vásároljanak maguknak egy-egy luxushátizsákot, olyat, amilyen neki van. Rogán szerint erre minden családnak lehetõsége lesz a rezsicsökkentést követõen. Meg nem erõsített hírek szerint a Fidesz legutóbbi frakcióülésén Lázár János hozzátette: „Igazad van, Tóni! Akinek nincs ilyen táskája, az annyit is ér.”
Meg nem erõsített hírek szerint a Fidesz a trafikok után már a fagylaltozóhelyek „nemzeti kezelésbe” vételére készül. A kiszivárgott munkaanyag szerint „tûrhetetlen, hogy nem lehet tudni, pontosan kik fölözik le a magyar fagylaltozó közönség befizetéseibõl származó bevételt”, ezért a Fidesz arra készül, hogy nemzeti fagylaltozóhelyeket alakít ki. A pályázati anyagokat a helyi fideszes pártirodákban lehet majd felvenni. Pályázati alapkövetel11
Manapság a tévékben vagy a hálón az számít trendinek, ha egy fiatal külföldön találja meg a boldogságát, ott alapít családot, majd vissza se néz. Leszögezem, semmi baj nincs azzal, ha valaki tanulás, a nyelvismeret megszerzése vagy egyszerûen világlátás céljából pár évet külföldön tölt, sõt. Ha a magasabb szintû tudást késõbb itthon kamatoztatja, azzal mindenki jól jár. Ugyanakkor riasztó jel, hogy több mint félmillió honfitársunk költözött ki külföldre az utóbbi évek során, és ezek jelentõs része olyan fiatal, akinek joga lenne itt is lehetõségeket kapni. A legtöbben ugyanis szeretnek itt élni, ragaszkodnak a hazájukhoz, és az sem mellékes szempont, hogy legtöbbünk családja, baráti köre is itt él. A többség mégis azért kényszerül elmenni, mert nem gyõzi fizetni a taníttatása költségeit, nem talál a tehetségéhez mért munkát. Lehet és kell is rezsit csökkenteni, de sokatok szüleinek teljesen mindegy, hogy harmincöt vagy harmincnyolcezer forintot nem tudnak kifizetni, mert sakkozniuk kell a hiteltörlesztés, a sárga csekkek és a napi megélhetésre fordítandó összegek között. Még nagyobb baj azonban, hogy a huszonévesek többsége esélyét sem látja annak, hogy egyszer önerõbõl saját otthona legyen! Éppen ezért mi, jobbikosok amellett, hogy sokszor szólalunk fel a tanulást terhelõ költségek nullára szorításáért és a diákhitel elképesztõen magas terhei miatt, világos elképzelésekkel rendelkezünk arra nézve is, hogyan legyen biztos munkahelyed a fõiskola vagy egyetem elvégzése után. Meg akarjuk állítani az orvosok, ápolók, de a szakemberek, mérnökök, közgazdászok, és még a kõmûvesek elvándorlását is. A többség ugyanis két okból megy el: egyrészt nem kap elég fizetést a munkájáért, miközben az árak nyugat-európai színvonalúak. A másik, talán még fontosabb tényezõ pedig a bizonytalanság: manap12
ság a havonta változó állami szabályozás, a körbetartozások, az EU-s pályázati források abszolút téves és csaló módon történõ felhasználása szinte lehetetlenné teszik, hogy valaki egyrõl a kettõre lépjen. A legfontosabb az volna, hogy az Unióból számunkra visszautalt pályázati pénzekbõl ne egy kutyafitneszszalon épüljön, ne zenélõ tehenészet, és ne is csak wifi a borsodi sárga buszok megállóiba (megtörtént esetek!), hanem olyan beruházások, amelyek fiatal, pályájukat kezdõ vállalkozókat és szakembereket támogatják, akár munkájuk elsõ tíz esztendõjében, majd pedig folyamatosan tovább. A legfontosabb ötletünknek mégis azt tartjuk, hogy részben osztrák mintára hozzunk létre egy államilag támogatott Otthonteremtési programot, amelynek köszönhetõen éveken belül nagy biztonsággal saját lakáshoz juthatsz. Ennek módja az, hogy igényes bérlakások közül választhatnál (ez amúgy Európában igen elterjedt dolog), a mai piaci ár feléért-harmadáért (Budapesten 20-30 ezer forintért, ami legalább két fõvel és hatvan négyzetméterrel számolva már talán tolerálható teher), ily módon pedig pár év alatt „kipróbálhatod” mind az otthonod, mind a környékét. Ha pedig elnyeri tetszésed, az állam szintén a piaci ár felén-harmadán (a fõvárosban 3-5 millió forintért, vidéken jóval olcsóbban) megvásárolhatnád a lakást, s ha nem tudod egyben kifizetni, kamatmentes kölcsönt kapnál hozzá. Utóbbinak a futamideje ráadásul elképzelésünk szerint kitolható lenne, ha anyagilag megszorulsz vagy elveszíted a munkahelyed. Úgy gondoljuk, minden fiatal megérdemli, hogy itthon lehessen otthon! És ha törik, ha szakad, mi ki is harcoljuk számodra ennek lehetõségét. Z. Kárpát Dániel országgyûlési képviselõ
13
14
