AZ ASZÓDI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁGOSTAI HITV. EVANG. FŐGIMNÁZIUM AZ ISKOLAI ÉVRŐL. SZA BÓ LAJOS

AZ ASZÓDI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁGOSTAI HITV. EVANG. FŐGIMNÁZIUM f

/

____

w

értesítője AZ 1913— 1914. ISKOLAI ÉVRŐL.

KÖZLI:

SZA BÓ LAJOS E. I. IGAZGATÓTANÁR.

ASZÓ D, 1914.

KIADJA AZ ASZÓDI ÄG. H. EV. FŐGIMNÁZIUM. rsr

■ áirtj

AZ ASZÓDI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁGOSTAI HITV. EVANG. FŐGIMNÁZIUM

ÉRTESÍTŐJE AZ 1913—1914. ISKOLAI ÉVRŐL.

KÖZLI:

SZABÓ LAJOS E. I. IGAZGATÓTANÁR.

ASZÓD, 1914. KIADJA AZ ASZÓDI ÁG. H. EV. FŐGIMNÁZIUM.

REV 2018

E h002)

PETŐFI KÖNYVNYOMDA, ASZÓD.

Három tanügyi kérdés: iskolareform, internátus, vizsgálat. Úgy tűnik fel és úgy kezeljük, mintha e há­ rom kérdés egymástól mérföldekre távol állana. Én azonban egész közel akarom egymáshoz őket hozni, egymás kiegészítőjévé,, egy szerves egész gerincévé tenni. A középiskola külső reformjára vonatkozó vita lezártnak mondható. Adva van az összes anyag s ennek szerencsés összegezését a hivatott kezektől bizalommal várjuk. Azonban egy intézmény életrevaló reformja csak akkor van helyesen befejezve, ha le vannak benne rakva a fejlődés alapelvei, az elkövetkezendő új reform csirái. A jelen reform, — bármily tökéletes lesz, — a tanítás külső kereteit fogja megadhatni csak. Ez a külső keret visszfényét átveti a belső tar­ talomra is, átváltozásokat von maga után lényeg­ ben is, de a dolog természeténél fogva egész terjedelmében, egész mélységéig azt nem hathatja át. Holott a külső reform után, ennek a reform­ jának kell következnie. Általánosságban, lehetne

4

ugyan úgy is mondani, hogy a belső reformból kellene kinőni a külsőnek, de pedagógiai dolog­ nál nem lehet ily szorosan betartani a sorrendet. Hogy a belső reformnak okvetlen kell következ­ nie, ha lassan is, ha hosszú érlelődés után is, elég egyetlen bizonyítékra mutatni. A jelen reform gondolatával kapcsolatban felvetődött a tanár­ képzés reformjának a kívánsága és több más hasonló dolog. És ha az iskola belső reformja bármi okból nem következik b e : egymásután fognak felvetődni, a lelkekből kigyötrődni, a külső eszközökkel soha el nem érhető vágyak. Sor­ rendben úgy, amint csak a legközelebbi múltban végig sóhajtozott rajtuk nagyközönség és szakvi­ lág, — egyikétől-másikától, mint varázsszótól várva az általános megváltást. E kívánságok valának és lesznek: a jó tanár, a jó diák, a jó szülő, a jó közönség, a kulturált társadalom, akik egyenkint, vagy karöltve, mintegy szuggesztív módon ered­ ményeznék a tanítás, a nevelés sikerét. A reform sikeréhez ezek feltétlen szükségesek. Ezek egyikemásika egyedül magában is csodákat tud ered­ ményezni. Az összes elérése az ideális feladat. De ezek éppen a helyesen megalkotott külső és belső iskolareform szükségszerű eredményei lesznek. Ezek a következmények lesznek és nem a feltételek. Az igazi feltételek még nincsenek meg­ alkotva. Azok után kutatok. Egy gondolatsort kí­ vánok megindítani. E gondolatsorból a végleges eredményeket egy hosszú egészséges fejlődés, egy hosszabb idő és több gyakorlati s elméleti

5

tudás nevelő elmélyedése fogja kihozni. A gon­ dolatsorból is csak a kiinduló pontokat irom fel, a többi meddő vitára vezetne, ami egyáltalában nem célom ; — légvár építése volna, amit éppen­ séggel kerülni akarok. Három pont köré csopor­ tosítom az elmondandó dolgot. Miben áll a belső reform. Szükséges-e. Kinek kell kiterveznie, meg­ alkotnia. E két utóbbival röviden lehet végezni, csak egyszerűen rájuk kell mutatni. Alkotmányos országban mindenféle állami és társadalmi intéz­ mény közmunka. Hozzá kell járulni annak meg­ alkotásához minden rangú és rendű embernek, így volt ez a mostani reformmal is, a nagykö­ zönség vívta azt ki s vívja ki magának. Hivatá­ sos nevelők, tanárok ajkáról hangzottak el a leg­ első kifogások, a legelső kívánalmak. Komolyan, szerényen, a felelősségtudat legnagyobb érze­ tével. Majd elpanaszolták azok a diákok és szü­ lők a maguk keserveit, akik magukon érezték az iskola tökéletlenségeit. Majd végig zúgott a kívá­ nalom a növekvő ár törvénye szerint túlozva, rombolva az egész társadalmon, amig kifejezte róla véleményét boldog-boldogtalan. Így került ismét vissza az ügy a hivatásos pedagógusok retortájába, ahonnan eljutott a törvényelőkészítés, törvényalkotás illetékes fórumaihoz. így fog elő­ állni a jövő reformja is. A diákoknak, akiknek csak jövője van tekintetbevéve a jeleni reformnál, akiknek azonban mai testi-lelki kívánalmai nem nyerhetnek kellő méltánylást ez idő szerint; a szülőknek, akiknek éjét-napját aggodalmassá te­ szik tanuló gyermekük jövője, jelene, fejlődése,

6

egészsége, testi-lelki épsége; azoknak az agglegé­ nyeknek és az iskolától távol állónak látszó min­ den irányú egyéniségeknek, akik gondolataiknak, letört reményeiknek, nagyratörő terveiknek meg­ valósulását, a haza naggyátételét, az emberiség boldogulását a jövő nemzedéktől várják : a maguk módján s a maguk illetékes hatáskörében együt­ tesen közre kell munkálkodniok, hogy az iskola belső lelkületének reformja, nyomon kövesse a külalak, az időbeli, tantárgybeli külső tényezők reformját. Ä szükségesség mellett csak egy érvet ho­ zok f el: Egy művészien megkonstruált templom külső fenségével áhítatra ragadja a teljesen hi­ tetlen embert is. De ez az áhítat nem végleges, nem el nem múló mély és éppenséggel nem ér fel annak az áhítatával, aki kis viskójában zárt ajtók mögött lelke örök szükségéből elmélyedve áldoz az áhítat perceinek. Ilyen a tanítás, ilyen a nevelői munka is. Ott is lehet megfelelő munká­ val, külső, csillogó, fényes eredményeket elérni, úgy, hogy a lélek mélye maga teljesen durván, teljesen műveletlenül marad. Holott minden neve­ lői munkánál a tudás külsősége másodrendű do­ log, a fő a léleknek a legmélyebbre menő meg­ munkálása. E belső reform mibenléte tételszerű fogal­ mazásban ez: módot kell a tanárnak adni arra, hogy tárgya minden egyes fejezeténél min­ den egyes növendékkel addig foglalkozhassék, amig ez teljesen elsajátítja a megtanulandó dol­ got ; evégből megszüntetendő az iskolák és inter-

7

nátusok hivatalos órákon kívül való kísérteties, kietlen elhagyatottsága, e célból ezek alkalmas határos helyiségei társadalmi múzeum, népakadémiaszerűleg szervezendők, ahová a társadalom is, de főleg minden egyes tanuló és tanár eljár­ hasson szabad idejében szórakozni és lebonyolít­ hassa az iskolai előadásokra való előkészületét, valamint kiegészíthesse a múlt előadások egyes esetleges hézagait; a vizsgálatok oly módon szer­ vezendők át, hogy őket a tanuló használhassa fel a saját céljaira, részint, hogy önállólag bemutatkozhassék az egész éven át végzett tan­ anyagból, részint, hogy a jövendőbeli, az életben való szereplésének előtükréül szolgáljon, részint pedig, hogy a jeleni tudása végleges elbírálásá­ hoz esetleges döntő adatokat nyújthasson. Azon elvek legnagyobb részét, melyeken a mai nevelés nyugszik, igen gyakran teljesen spe­ kulativ természetű elméleti alapokon nyugvó régi korok állították fel. Ezen elvek revideálandók. A mai tapasztalati alapokon nyugvó felfogáshoz idomítandók. Ennek az útja a lélek megfigyelése. A saját lelkünk megfigyelése. A más lelkén tett megfigyelések nagyon problematikus értékűek. Figyeljünk meg bár akár kis gyereket, akár kész embert, akár az önfeledtség, akár az éberség pil­ lanatában: akárhányszor észrevehetjük, hogy a saját lelkiállapotunkat, a saját lelki tulajdonsága­ inkat vetítettük át rájuk. Ide önéletírások kellenek. És pedig a legnagyobb, legtudósabb emberek ön­ életírásai. Két okból, mert az őszinteséget csak tőlük várhatjuk és csak ők tudják megkülönböz­

8

tetni az éltök különböző korszakaiban leikökben történt lényeges mozzanatot az esetlegestől. És ha e kiválóságok önéletírásai bőségében leszünk, látni fogjuk, hogy egyik-másik ötven éves korá­ ban jutott egy életen keresztül eszközölt örökös kutatás, tépelődés után nyitjára annak, amiből kis gyermekkorában, vagy később jeles eredménnyel szerepelt, amiből önmaga is, tanárai is és mások is teljesen meg voltak győződve, hogy annál job­ ban tudni nem kell, sőt nem lehet. Sőt kisülne számtalan esetben az is, hogy a teljesen tehet­ ségtelen, hanyagnak látszó tanulók nem egyszer nagyobb, gyümölcsözőbb, értelmesebb munkát vé­ geztek nagy gyötrődések árán, mint akárhány sikert produkáló. Ez egyébiránt köztudatban áll a nagyemberek életéből vett megemlékezésekben s bizonyítható az iskolai élet naponkénti legegy­ szerűbb jelenségeivel. Ä gyermeki lélek nem egyszerre nyílik s nem ugyanazon oldalán nyílik mindenik. A jövendő iskolareform, — a jeleni után szervi kapcsolatban következő — a tanárnak megadja azt az időt és módot, hogy ő, aki tanult és szakavatott lélek­ búvár, orvos és kormányzó, a gyermeki lelkek e bimbófeslését szemmel tarthassa, a tanítás céljaira perc-perc mellett felhasználhassa, a tananyag egyes megfelelő részeit kiválaszthassa s az egyes egyéniségeknek megfelelő módon készíthesse el, nyújthassa át. Az emberi tehetség annyiféle, ahány egyénből áll az emberiség. E tehetségek külön­ böző volta különösen a gyerekkorban tűnik elé, ahol még teljesen csiszolatlan elmékkel van dől-

9

gunk. Ugyanegy tételt más-más módon ért meg minden gyerek; más-más módon tanúi meg; és más-más módon tud emlékezetben tartani. A tehet­ ségek különbözősége, mint tudva van s magas helyen is történt rá hivatkozás, még más irány­ ban is mutatkozik. Az egyik összegező elméjű, a másik boncolgató. S e két kiélezett végpont között az elmék különbözőségének egész skálája van adva. S ezek az elmefunkciókat nem egyformán, nem ugyanegy úton, nem ugyanazon egymásután­ ban végzik. A mai tanítási rendszerben és hihe­ tőleg még ezután is elég hosszú ideig, a tanítás nem anyagszerű, értve anyag alatt nem a köz­ lendő dolgot, hanem a tanuló gyermeki elméjét. Akárhányszor puha anyagból akarunk gyúrni viharálló szobrot, a márvánnyal meg pepecselünk gyarló kis eszközök igénybevételével. És tovább minden anyagból elé akarunk állítani minden tár­ gyat, ugyanazon kidolgozással, teljesen ugyan­ azon megmunkálással. Pedig a tehetségek nem­ csak alapirány tekintetében különbözők, hanem ugyanazon egy iránynál is. Pl. a történetnél egyik tehetségnek csak az évszám, csak az esemény iránt van érzéke, minden elbeszélő tehetség nélkül; a másik meg csak mesél és mind mesél. Én azt állítom, hogy ez két egyforma tehetség s kiizmosítva ez utóbbiból lennének a történelem filozófiai tehetségek, a másikból meg a levéltárkutató, anyagösszehordó munkások állnának elé. Éppen igy a növénytannál, s igy mutatkozik a nyelvek­ nél, számtannál a boncolgató és összegező tehet­ ség beláthatatlan hosszú regiszteren keresztül.

to

Lehozandó tételem erősítéséül fel kell em­ lítenem az elmetehetségek közül egy éppen nem ritka, de nagyon különös fajtát. Bárkinek mód­ jában lehetett találkozni ama ijesztő talentummal, amelyik egyszeri hallásra, vagy egyszeri olva­ sásra az elég hosszú, igen nehéz leckéket is szóról-szóra könyv nélkül elmondja és egészen híven észben tartja heteken, sőt hónapokon ke­ resztül, anélkül, hogy csak bár egy árva szót is értene az egészből. Aztán rövidebb-hosszabb idő múlva úgy eltűnik ez az egész fenomenális tudás, mint a kámfor. Még csak annyi nyomot sem hagy, mint a veszőkosárban felfogott víz, hogy legalább tisztítaná a lelket, csiszolná, emelné az intelli­ genciát. Teljesen improduktív tehetség marad az ilyen egész eleiére, átkáúl minden haladásnak s egész környezetének, amelybe jut. Mert elfelejtett minden megtanultat, képtelen minden új gondo­ latra s korlátoltságával, féltékenykedésével, átalkodottságával, basáskodásával kiöl maga körül minden ép tudást, minden ép gondolkozást. Ezek­ nek megfékezése, visszaszorítása, érvényesülni nem engedése közszükséglet, közkötelesség volna. Vagy még jobb volna, ha az értelmesség befo­ gadása számára meg lehetne munkálni az önma­ gától erre teljesen képtelen elméjüket. Az ily elme felismerésére nincs semmiféle eszközünk. Végzetes kár volna, ha bármily abszolút fölénnyel ezek kisorsolásához merne akárki fogni. Nincs más mód, mint oly irányban kezelni a tanítást, hogy minden tanítvány, köztük ezek is, kény­ szerüljenek önkénytelenűl, teljesen öntudatlan

11

módon a lecke körűi az elme kombinatív műkö­ désére. És leginkább és legnagyobbrészt oly módon, hogy avval ne is kelljen beszámolniok a tanár előtt. A mai rendszer szerint — egészen helyesen — előirt tanterv, approbált tankönyv, állandó tanmenet szabályozzák s kívánják meg minden egyes tanulótól az egész éven át elvégzendő s teljesen elsajátítandó tananyagot. Módját kell ej­ teni, hogy a teljesen hivatása magaslatán álló, lelkiismeretes tanár, vagy esetlegesen a rokonszakos tanárok bizottsági tárgyalása, megállapíthassa, hogy egyik-másik tárgyból egyik-másik fiú meny­ nyit kell, hogy megbirjon, vagy mennyit bir meg. Ha összehasonlítunk két vagy több ugyanabból a tárgyból való tankönyvet, látni fogjuk, hogy egy néhány tétel minden egyesnél egyformán fontos­ nak van feltüntetve. Ezek mintegy a gerincét al­ kotják a tárgynak. A többi tételek közt azonban egész szabad mérlegelés folyik, hogy melyik tan­ könyv, melyik tételt tartja fontosabbnak, vagy kevésbé fontosnak. Sőt ugyanannál a tankönyvnél két előadó tanár a másodrendű tételek közül egé­ szen szabadon tartja azt, vagy amazt a tételt fon­ tosabbnak, még ha nem is egészen egyezik kar­ társa véleményével. Ami egész természetes is, az egyéni hajlandóság, a lélek alaptónusa szerint. Emez, ez idő szerint is egyéni, szabad mérlege­ lést, a nevelés és a közintelligencia emelése ér­ dekében általánosítani kell. Csakhogy ebből a dolgok mai rendszerében igen nagy bajok szár­ mazhatnának. Ezek elkerülésére, eliminálására kap­ csolódnék szorosan az iskolához, az internátus

12

és a vizsgálat, mint az iskola összes céljait is teljes egészében szolgáló segédintézmény. Később adom elé, hogy miképen. Itt csak most befejezem a tanítási belső reformra való gondolatsort. Azon­ ban még mindenekelőtt azt kell ideszőnöm, hogy a középiskolában, itt leginkább erre az iskola­ fajra gondolok, de az erre elmondottak csekély átigazítással állanak minden iskolafajra, tehát a mai iskolában eléadott minden egyes tantárgyhoz csatlakozik egy, az ő szemléltetési eszközeit ma­ gában foglaló, kisebb-nagyobb muzeum. Az is­ kolai építések és a közvagyonosság fejlődésével magától fog kifejlődni az építési technika, mely főleg a középiskolákat az egyes tárgyakra szánt különálló, vagy ha egy fedél alatt lévő is, de egymástól elválasztott traktus, illetőleg pavillonszerűen építi fel. Amelyben minden tárgy részére meglesz a szertár, illetőleg kifejezőbb szó e célra, múzeum, laboratórium, előadóterem, tágas zárt folyosó. Ami által egy csapásra annyi nyilvános kultúrpalota lenne, ahány iskola, illetőleg közép­ iskola van az országban. Mert e pavillonok, mú­ zeumok, előadási termek, egy kis jóakarattal a község és egyesek kulturális közreműködése foly­ tán, a rend, a tisztaság, a felügyelet stb. kér­ désénél, ünnepnapokon, vagy kellően választott órákban, hétköznapokon is a nagyközönség szá­ mára is nyitott múzeumok lennének. A falakon a képekkel, az üvegszekrényekben a szétszerelt, szép sorjában egymásmellé láthatóan elrendezett eszközökkel és eszközrészekkel s minden egyes kép és eszköz mellé keménypapírra a falra füg-

13

gesztett magyarázattal és mellé különálló táblára felírt, egy pár világos, érthető szóba tömörített, láncolatos tőmondatban, a rávonatkozó elmélet lényegével. Ebben a rövid tudományos fogalmazás­ ban egy-egy kifejező mathematikai részlet, egyegy általános érvényű, leszűrődött életigazság is helyetfoglalna. E tárgyak és képek előtt, mint a múzeum kiegészítő részei szerepelnének a székek, az ülőhelyek, hogy ne kelljen a múzeumon ok­ vetlen végigrohanni, hanem egyik-másik tárgya előtt pihenni, tanulni, elmélyedni is lehessen. Visszatérve a letett gondolatmenetre, a belső, a tanításbeli iskolareform abból állana, hogy a tanár évközben az egyes órák alatt nem annyira feleltetne, mint inkább folyton tanítana. Hangsú­ lyozom, nem magyarázna, hanem tanítana. Amint a tanulót felhívja, egy-két szavából rögtön látja, a leckéből mit értett meg, mit tudott betanulni, mit fog elfelejteni. És itt nem tudok szabadulni egy nagyon kiváló egyetemi tanárom azon nyi­ latkozatától, hogy neki az előadásánál, a tan­ tárgya megértetésénél sokkal kevesebb baja van azon hallgatóival, akik a középiskolából a kér­ dés eme része iránt teljes tudatlansággal kerül­ nek a keze alá, mint, akik a dolog félreértésével egészen téves gondolatsort, csupa tévedéseket rögzítettek tudomány gyanánt, kitörölhetetlen mó­ don a lelkökbe. Tehát, amint a tanár a fiút fel­ hívja, a jeles fiúnál legfőképen kötelessége meg­ állapítani, vájjon a dolgot igazán átértette-e, vájjon nem fogta-e ferdén fel. A dolog tehát úgy áll, hogy egy-egy felelés, egy-egy lecke egész

14

órákra, több órára kiterjedő magyarázatot ró a a tanárra és minél jobban elkészülnek a tanulók az órára, annál inkább termékenyebb s annál in­ kább szükséges a tanár ujabbi kiegészítő, kibő­ vítő, más oldalról megvilágító magyarázata. Persze itt a tanár részéről is csak egész emberekről le­ het szó, akik a szükségesnél többet seholsem időznek és a szükséges magyarázatot mindenhol megadják. És még egy szükséges, hogy a tanár tudományának minden kis részletében, minden időben egyformán prompt jártas és átfogó tekin­ tetű legyen. De a szükség és alkalom, állandó készület és gyakorlat mindenkit ilyenné tesz, mert akik a tanári pályát választották már ab ovo erre voltak hívatottak. Ily módon tulajdonképen az egyes feleltetési óra a tanár részére instruktorkodássá válnék. Állandó kutatássá, hogy mi okozta jó diáknál, rossznál azt, hogy a leckét nem tudta teljesen megtanulni, hogyan lehetne, hogyan kell lelkének e tökéletlenségét kicsiszolni; hogyan lehet emen­ nél, avagy amannál könnyebb tanulási módot ta­ lálni ; hogyan fogja ez, vagy amaz a tanuló a betanult dolgot emlékezetben tartani; a gépies mnemotechnika ezer eszköze körül melyik illik ennek, vagy annak a tanulónak, illetőleg minden egyes tanulónak a leikéhez; hogyan válik, ho­ gyan válhatik, sokszor, a legtöbbször, minden egyes tanulónál más-más módon, a gépiesen em­ lékezetben tartott dolog öntudatos tudássá. Ez hosszas, lélekfeszítő, éber, egy-egy leckénél is, néha heteket igénybe vevő munka. Máskor meg,

15

néha a tudománynak egész hatalmas részét vil­ lámcsapás módján egy-egy pillanatra sajátítja el az egész osztály. Ez invenció, ihlet és hangulat dolga a rendes körülmények között is. Az ihlet idejében, mikor magával ragadja a tanár lelke az osztályt és a tárgyat magát, lehet, sőt kell is tö­ megtanítást végezni, inspirálni az ifjakat, konszo­ lidálni a végzett tananyagot; de az ihlet perceit gyötrelmes babramunkák, hosszadalmas pepecse­ lések készítik elé. A tanítást a nemeskőcsiszoló mesterségéhez hasonlítom. Minden egyes kőnél, ugyanazon faj­ tájánál is, külön kell megállapítani az alakot, mit elé lehet belőle állítani, a csiszolás módjait, a befoglalás keretét, melyben legjobban fog érvé­ nyesülni s a kőben levő esetleges hibákat cél­ szerűen választott különleges eszközökkel külön kell eltüntetni. Minden egyes tantárgy anyaga önkényt cso­ portosul egy-két jobban kidomborodó tétele kö­ rül. De ha én akarom és elég ügyes vagyok, ki­ domboríthatom a tárgy egy lényegtelen tételét s mögéje háttér gyanánt csoportosíthatom a tárgy többi részét. Az nem baj, ha a háttér többé-kevésbbé elmosódott talál is lenni egyik-másik eset­ ben. Csak az a fő, hogy a tudnivaló egy kis batyuba legyen kötve s a tartószalag kényelme­ sen a kézben, az elmében legyen: adandó alka­ lommal, a muzeum képe előtt, vagy az élet fel­ adata előtt, a gyerek és felnőtt korban egyaránt önkényt kiterítkezik, önkényt felélénkül, önkényt megtermékenyül. Csak az a fő, hogy minden kis

16

léleknek, az ő elmécskéjének megfelelő külön kis batyuja legyen s a batyucskája felnyitási módját jól elméjébe vésse. Nem éppen ő, hanem neki a tanár. Erre pedig a művészi ambíciókon kivűl idő és szabadság kell. Szabadság, hogy azt a tételt válassza, amelyeket a gyermek testi-lelki szerve­ zete kíván meg s hogy annyi ideig foglalkozzék vele, amig annak minden porcikája átmegy a gyermek idegrendszerébe, velejébe, vérkeringé­ sébe. És ha evvel beoltotta, bátran bocsájthatja az élet bármely tengerébe, útvesztőjébe, akár mocsarába : a tudomány iránt örökös szomjúság fogja gyötörni, mely mindig vissza-visszaűzi a tudomány tiszta forrásaihoz, életet, enyhületet nyerni. Végmegnyugvást is ott fog keresni és nyerni. Ä tudomány nagy autodidaktái is úgy let­ tek, hogy egy-egy véletlenül megértett tétel nyo­ mán elkezdtek a saját lábukon járni. Mindenki előtt ismeretes azon nagyonis ál­ talános jelenség, bárki a saját életéből is elég példát tud felhozni rá, midőn a tanuló, kicsiny és nagy egyaránt, mind készül, mind készül vala­ mely leckéből. A felelés alkalmával azt kell azon­ ban hallania, előre is sejtette, hogy ezt fogja hal­ lani: „ülj le! Már megint nem tanultál semmit!“ Pedig dehogy nem! Sőt órák hosszáig, akárhány­ szor az apa, anya, testvérek, az egész család, a nád­ pálca s mindenféle más egyéb tanügyi rekvizitumok segédkezése mellett készült. Otthon gépiesen, jól, rosszul, sőt néha egész hibátlanul háromszor is felmondta s mégis, minthogy lényegileg csakugyan nem ért a tanultakból semmit s ennélfogva nincs

17

és nem is lehet önbizalma: az idegrendszere fel­ mondja a szolgálatot, nem produkálhat semmit. Az ily tanulón csak egy szakavatott pedagó­ gus dresszurája segítene, de ha a diákság na­ gyobb felével csak magántanítás segédkezése mellett lehet célt elérni: akkor meg mire való a nyilvános iskolázás! Mig ha ez esettel az iskolá­ ban és az egyetemen előre is számolunk, kész az eredmény a tanárképzés reformja is. Hányszor vesződtünk el egy-egy kis tétel értelmetlenségé­ vel órákon, néha heteken keresztül. Már, akik vesződtünk. Felnőtt korban van ennek egyszerűbb módja is. A lelketlen bebiflázás. Kitart ideig-óráig. Sőt, mint fentebb jeleztem, egynémelynél igen könnyed munka és egészre évre kiható eredmé­ nyű. Ez esetben feltétlen káprázatos sikerű, mig a legegyszerűbb esetben is, ügyesen, hidegvérrel, fontoskodva alkalmazva, lehet brillírozni vele. Azonban ennek éppen a kipusztítása a nevelői cél. Segédeszközül venni éppenséggel nem sza­ bad. Elétolakodásával számolni kell, szembenfogadása a nevelői feladat. A tanuló gyötrődő ta­ nulásának szanálása, minden fokon a tanítás hosszas, lelkiismeretesen elvégzendő feladata. De legfőképen az a kezdő fokozatokon. Azt a kis tanulót kézbekapva, addig kell tanítani, amig a dolgot át nem érti, mig a dolog mélyére le nem száll, mig a kifejező szavak az értelem mögött teljesen el nem mosódnak. De ehez ismétlen a a tanár részéről is humanitás, a kultúra igaz szeretete, emelkedett szellem, idő és szabadság, illetőleg kötelezettség kell. A kultúra szeretete, 2

18

mert a kultúrát nem a jól, rosszul áttarolt, imigyamugy átszalmázott tananyag sokasága nyújtja; hanem az akármily kevés számú, de teljes egé­ szében, egész mélységében átértett, áthasonított néhány tétel; emelkedett szellem, hogy szavakon az anyag esetleges többi velejáróin, melyek a dolog tudásával, úgyis önkényt kísérőül szegőd­ nek, ne rágódjék, ne poltronkodjék; szabadság és kötelezettség, mely az ellenőrzésnél a sikert ne a jelesek és jók tudásából mérje, hanem horrendum dictu, az elégtelenekéből, vagy legalább is csupán csak az elégségesekéből. De erre idő kell. Csakhogy ez az idő, az elégtelen tanulókra fordított idő meghozza a kamatját, a jelesekre vonatkozólag is. A tudás minőségében, a jelesek több számában. Elvégre is, a dolog igaz értelme szerint csak a jeles tudás, a tudás. És ma egyegy osztály negyven-ötven tanulójából alig akad két-három jeles. Ily általános, kényszerű jelenség nem lehet egyének hibája; itt a hibát az elvek­ ben, rendszerekben kell megtalálni. Más oldalról a tananyagnak ugyanegy pontjánál való tartós, intenzív foglalkozásból, azonkívül, hogy a nehe­ zebb elméjüek is elsajátítanák, több jeles jönne ki, az amúgy is jelesekre sem maradna a dolog meddő. Egy-egy tétel a tételek egész sorozatával van szoros szervi kapcsolatban s a körülmények s vele való babrálásnál, az elvégzett tételek szá­ zát s az elvégzendők közül is, akárhányszor ugyancsak sokat kell eléhozni, hogy a kis meg­ rögzött antitalentum valahogy a dolog nyitjára kapjon. Ez előhozott, e felsorolt, aprólékosan szét­

19

szedett, feldolgozott tételek e jelesek készletét kiegészítenék, melyhez a dolgok legvégén, a futólagos áttekintés megadná a szigorú tudomá­ nyos rendszerezést is. Ä gyengékkel való eme hosszadalmas, türel­ mes foglalkozást, nem kellene ám mindig egész terjedelmében az iskolában végezni, igen kedve­ zően kínálkozik e célra az iskolához illesztett internátus. Mielőtt azonban erre röviden rátérnék, még egy gondolattal kell foglalkoznom. A fentebb eléadott gondolatmenet ellenkezik avval a szél­ iében hangoztatott véleménnyel, hogy az egyik­ másik iskolából, minden iskolából, az oda nem való elemeket, akik a haladás akadályául szol­ gálnak, el kell távolítani. Az iskolázásnak van sok akadálya. Első sorban az anyagiak. De, aki ezeken erőt véve, el tud az iskolába jutni, az mind oda való. Az általános műveltség és a leg­ magasabb szaktudás az egyszerű munkás kezében a közre vonatkozóan is mérhetetlen kincseket teremne. A társadalom legfelsőbb osztályai köré­ ben sem a műveltség külszíne, hanem a tudás mélysége a gyümölcsöző. A munkára való kedvet, a tervezést, a vállalkozást, a munka kivitelét ma­ gát az elméleti tudás adja meg. Az igazi tudás­ nak gyötrelem a szobában való henye tépelődés: a természet erővel akar megvívni, találja bár ez erőket az emberek lelkivilágában, vagy a kültermészetben. Telve van a világunk, a levegő, a viz, a föld a megélhetés minden eszközével, mér­ hetetlen kincsekkel; s e tejjel és mézzel folyó ha­ zában a földünk nem terem kellőkép, a tavaszi 2*

20

fagyok elvesznek mindent, mit útjukban találnak, s a nyári és őszi árvizek letarolják a csonkot is a mezőkön: mert a vagyonos osztályban nincs meg a mély tudásból született vállalkozási szen­ vedély s a munkásosztályban a szakképzett ke­ zek s a munka szenvedélyes szeretete; munkás és munkaadó nem egyöntetű műveltségű! Különbző helyt születtek. Különböző iskolába jártak, ha jártak is, felületesen. Különböző világnézetük van! Hiában van meg aztán annak a pár tudósnak minden elmélete, minden lelki készlete, mellyel a természet végzetes erőit le tudná igázni, az em­ beriség szolgálatába tudná hajtani! Említettem, hogy a jól szervezett, s az isko­ lához jól illesztett internátusba kívánom átterelni a tanulás, jobban mondva, a begyakorlás egy igen nagy részét. Az internátusnak több válto­ zatát ismerjük. Ezeknek előnyei, hátrányai untig tudva vannak. Az is körülbelül tudva van, hogy az előnyöket fokozni, a hátrányokat eltüntetni, direkt utón nem lehet. De igen inderekt utón. Ma minden internátus és minden kultúrintézmény többé-kevésbé államsegélyt élvez, vagy egészen állami pénzen van alkotva s igy az eléadandó gondolatomnak nem állhat elébe rideg üzleti szellem, üzleti vetélkedés. Az internátus is köz­ jóléti intézmény, melynek mindenki, diák nem diák egyaránt annyi hasznát veheti, amennyit tudja, amig annak terhére nincs, amig azt céljai szolgálatában nem akadályozza. De lehet azt úgy csinálni, hogy a használat nemcsak nem akadá­ lyozná, de segítené is. Az internátusok legna­

21

gyobb baja a beléjök szorult nyomott hangulat, a rabság érzete, a fegyházi levegő. Ezek hatása alatt lelketlen benne a munka, fárasztó a séta, kedvtelen a szórakozás és sokszor titkolni is alig tudott keserű könnyektől sós a legizletesebb falat. Pedig mi egy jó családi nevelésből kikerült kis növendék szabadságvágya!? Egy félórai kis elbámészkodás, öntudatlan elödöngés, esetleg a múzeum tárgyai előtt, a kert fái, virágpadjai kö­ zött, a patak titokzatos csacska csevegése mellett. A vásottabb még a város kirakatai elé is elme­ részkedik, sőt elmegy rákászni, el az erdőszélre, a természet ezer gyönyörűsége között az énekes madarakra leskelődni. De társaságban! S ha akad a csoportban egy szobapenész, erős egyéniség, a kis csapat lemond a leghevesebb kirándulási vágy­ ról, a szobában marad, ülőmunkával foglalkozik, még a feladatokkal való bibelődésre is ráfanyalo­ dik: — a barátságért. Mily más perspektívát nyerne a mostaninál az egész diákélet, ha az internátus kertje, játszótere, terme, tanulószobája elég tágas volna s elég szíves, hol minden kis gyermek, bennlakó és extraneus egyaránt megtalálná min­ den hosszasabb csavargás nélkül a maga társa­ ságát, úgy a játékban, mint a tanulásban Ahol fegyőr helyett komoly, de nyájas prefektussal ta­ lálkoznék. Mert az is igaz, hogy tanári pályát csak az válasszon, aki nem tud hasznosabb mun­ kával foglalkozni, de internatusi prefektusnak ne kényszerűségből menjenek az emberek, de hiva­ tásból s a hívatottak közűi is csak azok, akik­ nek, hacsak gyermekre gondolnak is, a szemébe

22

köny gyűl a szeretettől. És akik nem vegyülnek fölösleges atyáskodásból minduntalan a gyerekek játéka közé, hogy zsarnokoskodjanak, hogy azokat elrontsák; de ha távol, a szobájukban vannak is, aggódó lelkűk, az aggodalom minden fontoskodó külső kifejezése nélkül, folyton a gyermekek fölött lebeg. Äkik a kellő pillanatban, midőn a játék megy már át az ingerültségbe, mindig ott vannak, igazságot tesznek, nevelnek, szépen a lelki elmé­ lyedésbe, a munkába átterelnek minden felhevűlt kis játékbajnokot. A szorosan vett szorgalmi idő előtt is. Mi más volna az egész diákélet — és ennek folytatásaképen később az egész felnőtt élet is, — ha azok az örökös fűró-faragó kis mesteremberek a puskaport, a pisztolyt s a többi rettenetes veszélyes dolgot, — mi veszélyeken megy keresztül különösen egy élénk eszű diák­ gyerek! — az internátus megfelelő munkatermében a fölös anyagok, és szerszámok között szabadon dúskálva, hisz az aránylag oly kevés költségbe kerül, közbe-közbe a hozzáértő praefektus véle­ ményét kikérve, vagy a szaktanár magyarázatához fordulva, gyárthatnák, készíthetnék. Az externisták vezetése mellett, mert hisz a munkavezetői szak­ értelem ott rejlik leginkább. Azért van az a nagy szívfájdalom ma az internátusokban, mert a lakói az externistákkal szeretnének holmi egyet-mást meg­ beszélni, — igen! a gyáripar köréből — és ők csukva vannak és nekik holnapig kell várni, mig az előadási óra alatt sugdosva megbeszélhetik majd körülményesen a dolgot. Az internátusoknak ma végzetes tökéletlen­

23

sége még a vezetőknek, a tanulmányi felügyelők­ nek lélekölő, rabsághoz hasonló életmódja is. Ez kezdetben csak kényelmetlen, majd fárasztó, mig később kietlen sivárságot teremt úgy az egyesek, mint az egész testület lelkében, környezetében, világfelfogásban, emberekkel, gyerekekkel való bánásmódjában. Különc ember, avagy kiváltságos lelkű, élhet élvezettel, hasznos eredménnyel élhet az emberi társadalomtól elkülönült életet: de az emberek átlag normális szabásnak s a közintéz­ mények általában véve normális testű-lelkű em­ berek számára vannak s kell, hogy legyenek alkotva. És ezeknek akkor aludni, mikor mások ébren vannak, — akkor lenni ébren, mikor má­ sok alszanak, — akkor dolgozni, mikor mások szórakoznak, — akkor szórakozni, mikor mások dolgoznak: kifordított dolog. És ha csak az volna, feláldozhatnók azt az egy-két embert a kultúra oltárán, avagy jobban mondva, utóvégre is az az aránytalanul igen sok magasabbra hívatott ember feláldozhatná magát egy ferde gondolat fantom­ jának: de a kár a növendékek lelkében teszi azt a végzetszerű rombolást, abban hagyja azt a sa­ vanyú szájízt, melytől nem szabadúl meg az egész életén át senki, aki csak egy pár hetet is töltött internátusbán. Egy tágranyilt szemű, kezdetben gyanútlan lelkű, kis növendék sereg s a csaló­ dott, meghasonlott praefektus ugyanazon tüne­ mény: mint midőn egy sivár szél perzsel végig egy májusi üde termésen. E bajnak az orvossága, egyúttal egy köz­ hasznú intézmény volna. Az internátusbán, a nö­

24

vendékek és praefectusok társalgó termei közé, egy nyilvános, múzeumszerű folyosóval összekö­ tött teremből álló, helyiséget kell beiktatni. Oly módon, hogy ez egyúttal határos volna az iskola könnyebben hozzáférhető muzeális folyosóival. Az így közbeiktatott helyiségeket egy pillanatig, a szemléltetőség kedvéért, jobb név hiányában, a tudományok előcsarnokának, — a tudomány gye­ rekszobájának nevezném el. Mert gyerek a felnőtt ember lelke is, ahoz a tudományhoz viszonyítva, amelyben még járatlan. S gyerek akkor is, mikor játékkal vidámítja fel magát. Mig a kis gyerek a felnőtt ember külszínében szeret tetszelegni ma­ gának. Erre kívánnék én nekik módot adni e közös gyerekszobában, hol a tudományos folyó­ iratok és tudományos játékok váltakozva követ­ keznének egymásután. Hol a falakon az egyes tudományok volnának adva, vázlatosan, képekben, példabeszédszerű rövid kijelentésekben. Ahová bejárhatna üdülés, tanulás, szórakozás céljából minden illedelmes ember, tanuló s melyet elősze­ retettel keresne fel szabad idejében tanár és praefektus. Hol azonban az üdülést szorosanvéve csupán csak a tudomány és ülőhely nyújtja. Honnan azonban a tanárt a munkaterembe, a kö­ zönséget a felolvasóterembe vezetné a behatá­ soktól nyert hangulata. Ahol a közönség közösen vagy különvéve, nem mozizna, vagy fontoskodva, felületeskedne: hanem a tudományok alapvető, gyerekes kérdéseivel jönne tisztába. Vagy a ta­ nár betévedne az internátus társalgó termébe, vagy munkatermébe, ahol a játékkal felhagyott

25

növendékek közül a gyengébbek már nyakgatnák a jobbakat a leckék át nem értett részleteiért s ahol a tanár felvenné az iskolában elejtett fona­ lat s az iskolai fáradságos munkáját tovább termékenyítené. Csak a gondolatot kívántam megadni, a rész­ leteket mások nálam talán még jobban ki tudják s ki is fogják dolgozni. A kiindulási pontot az emberi és gyereki lélek megfigyelése s ennek folytán az az igazság adta meg, hogy a gyer­ mekek nem szeretik, ha a felnőtt ember közöttük van, de ők mindig a felnőtt ember közelében szeretnek lenni. S a felnőtt ember élete a gyerek példája; — kulturélete minden kiszámítás nélkül is nevelője, tanítója. Mig e helyiségekben a külvilági gyermeklelkű ember a tudomány kezdet­ legességein töpprengne el szórakozó kedvteléssel, az internátusi növendék e példa hatása alatt a tudomány mélységeire indulna el elszánt elhatá­ rozással. S midőn a kölcsönös egymásra hatás így folytonosan a természetfolyásaszerűleg történ­ nék, a tanulmányi felügyelő ezt szemlélve, vagy intim barátai körében a társalgójában szórakozva, vagy a szobája legbelső zugába vonulva is egyedül, hallgatón, némán is a társadalom köze­ pében élne. Mert hisz e nemes szórakozó hely hallgatag látogatói anélkül, hogy csak egy percre is megállítanák az internátusi élet tervszerű me­ netét, ebbe beleszövődnének, annak részét, emlé­ két alkotnák. E dolog igen egyszerűen volna megvalósítható. Úgy értem az egyszerűséget, hogy bár milliókat is bele lehetne fektetni s minél töb­

26

bet fektetnénk bele, annál kamatozóbb volna, de megvalósítható igazán minimális eszközökkel is, szinte házilag. Hisz az amúgyis meglévő termek­ hez csak egy újabb termet és egy folyosót kel­ lene hozzácsatolni, mely kívülről és belülről könnyen hozzáférhető volna. S melynek felszere­ lése ez volna: a folyosó ajtajától kezdve el a teremig, a falon, a tetőtől a padlóig, függőleges, párhuzamos oszlopokban, akár a falra írva, de leginkább kemény papíron ráakasztva képekben, e képek közmondásszerű rövid mondatokban való magyarázatában, a különböző népek története s ugyanoda akasztva, elérhető magasságban, tartó­ nál fogva, a megfelelő kézikönyv. Előtte két de­ ciméter szélességű kis asztal és hozzávaló szék vagy pad, hogy az illető, ha kigyönyörködte magát a falra akasztott képekben és mondatok­ ban, rögtön leisülhessen a leakasztott könyv el­ olvasásához. Nem kell hosszasan részleteznem a dolgot, hogy akadna ambiciózus ember a középosztályból, sőt a szerényebb osztályokból is, aki átolvasná, áttanulmányozná a világtörténelmet, a hazai történelmet, az irodalom történelmet, de a többi tudománnyágakat is, mig beolvasná magát a terembe. Ahol e függőleges fali oszlopok foly­ tatódnának avval a különbséggel, hogy itt már fizikailag is szórakoztató dolgok, játékok foglal­ nának helyet. Mint például fizikai, chemiai, geo­ metriai, számtani, tréfás feladatok, játékok és azok magyarázatai. A kettős kúp, egyensúlyozó bábok stb. ezer nemei, sakk stb. Oly dolgok mik­ kel nagy csendben lehet foglalkozni, elszórakozni,

27

de mindig úgy, hogy a szórakozás végén a szóra­ kozás tudományos alapja a pár szóba tömörített természeti vagy számtani törvény, igazság önkénytelenűl a lélekbe szűrődjék. Ämi pedig az ily intézmény gondozását, felügyeletét stb. illeti, az ma a központi fűtés, központi világítás, szellőz­ tetés stb. korában egész könnyedén szervezhető minden egyes vidék lelkületéhez külön hozzáido­ mított módon. E ponton kapcsolódnék a szervezethez szervi összefüggésben az évvégi vizsgálat is. Ennek ma igen sok az ellensége, a barátjai se tudják, hogy mit kezdjenek vele. Nem kívánok egyikök gon­ dolatával sem foglalkozni. A dolgot lehetne így is, lehetne úgy is elgondolni. Én azt kívánom előadni, hogy egy nagy múltú intézményt mikép lehet a leggyümölcsözőbben felhasználni, úgy, hogy midőn nem ad fel semmit a régi idők ha­ gyományaiból, egyúttal megfeleljen a modern kor követelményeinek is. A fentebb előadott gondolatok szerint a tanár egész éven át csak tanított, csak nevelt és egyre csak tanított. Óra alatt, a folyosón, a szertárban, a játéktéren, az internátusbán minden arra alkal­ mas helyen. A tanulót, a tanulókat ismeri lelkök mélyéig. A tanulók is magukat, s önbizalmuk is van, de még módjuk nem volt, — vagy csak igen ritkán úgy szerepelni, hogy a tanár ne se­ gítette, ne bővítette, ne mélyítette vagy akár­ hányszor újra ne fogalmazta volna előadásaikat. Itt a vizsgálat. A nyilvános kulturünnep. Amelyen minden tanuló, vagy legalább minden kiváló,

28

minden kétes és minden elbukásra szánt tanuló szerepelni fog. Nem egyenlő módon, hanem saját érdeméhez képest, az egész éven át elnyert, ki­ érdemelt pozíciójához viszonyítva. Oly módon, amelyből csak feltétlenül jó származik, amelynek a sikeréért drukkolni éppen nem kell, amelynek a sikerét a vizsgálatra szánt legkisebb munka is csak gyarapítani fogja. Első sorban is a hallgató közönség számára élvezetessé, tanulságossá kell tenni a vizsgálatot. Ez úgy történnék, hogy azok a tanulók, akiket ma a vizsgálat alól vagy éppen­ séggel felmentünk vagy csak futólagosán vizsgá­ lunk meg, előadnák összefüggő részletekben a tantárgy egész gerincét, hogy a hallgatóság okuljon, tanuljon és gyönyörködjék. Lehet ezt úgy csinálni, hogy a vizsgálaton meglepetés szerint adjuk fel a kérdést, de kár az amúgy is gyöngéd lelkiis­ meretű, egész éven át derekas munkát végzett s érdemei alapján ily kitüntetésben részesített tanulót oly huzamos lelkiszorongásnak tenni ki. Lehet azt úgy csinálni, hogy egyikkel az egész tárgyat foglaltatjuk össze kivonatos rövidséggel, mégis a főtételekre kiterjedő gondossággal. A másikkal meg a tárgy egyik-másik részletéből csináltatnánk egy-egy tömör mesteri kis szabad előadásra szánt dolgozatot. A jó tanulókra matinészerűvé tennők a vizsgálatot. A hallgatóság pedig az ő elméjéhez mért fogalmazásban frissítené fel egykori tudását, egészítené ki egykori tanultságát s élénken látná, mit kell tudni a kéznél fekvő tárgyból egy intel­ ligens embernek. Jóságosán bár, de egészen más alakot öltene a vizsgálat a kétesekkel és sze-

29

kundánsokkal szemben. Először is az előadott tanítási rendszerben minden tanuló tudná maga is, hogy mit ér s ha nem bíznék a sikerben, nem is vállalkoznék javításra. Viszont a kérdező tanár is, bár nyugodt lelkiismerettel, tiszta meggyőző­ déssel, lelkikényszerből jelelte ki az illetőt bu­ kásra, de őt a vizsgálat előtt el nem Ítéli, a vizs­ gálat sikerében bízik, s arra a legteljesebb jóaka­ ratából módot ad. Mert a tanítás előadott rend­ szerében nincs félreértés tanár és tanítvány között, nincs megátalkodott, konok tanítvány s nincs fenekedő tanár. Megtett mindkettő mindent, ami istentől tennie adatott és ha még sincs siker, azt mindkettő a lehető legszelídebb lelki megnyug­ vással, lelki megadással tudomásul veszi, s újra kezdi a sikerért ugyanazt a munkát. S ha fáj a szíve, nem a sikertelenségért fáj, hanem hogy jövőre tanár és tanítványnak ily módon rendsze­ rint egymástól válni kell. Ä gyenge tanulóknak vizsgálata tehát nem folyhat le oly simán, oly röviden. Ha a tanár valakit megbuktat, az rend­ szerint abban a pillanatban nem tud annyit a tárgyból, hogy vizsgálata sikeréhez csak a leg­ csekélyebb reményt is fűzni lehessen. De tudhat rá egy nappal. Mert hátha egy összegező tehet­ séggel állunk szemben, aki retrograd lépésekkel kis fáradsággal számonveszi, sorbaszedi, elren­ dezi maga számára az egész tananyagot. Igaz, hogy egész éven át nem mutatott semmi ered­ ményt, de amint fentebb jeleztem, az eredmény­ telenség nem mindig a tudatlanság mérőfoka. És ha tudatlan is és ha hanyag is volt: mi a vizs­

30

gálaton nem bosszút állunk, nem büntetünk, ha­ nem egyszerűen megállapítunk. És ha a megálla­ pítás eredménye azt mondja, hogy a tanuló a tárggyal tisztában van, akkor mi sem lehetünk a teendők felől semmi kétségben. Csakhogy ez a megállapítás nagyobb körülményességet igényel. Első sorban is a tanárnak és a vizsgáztatóknak, se senkinek nem szabad a vizsgálatba beleszólni egy szót se. A jó diákoknál se, a gyengéknél se. Csak a kérdést adja fel, s a felelet végén az eredményt állapítja meg. Már most, ha ő valakit megbuktatott, szinte azt állítja, hogy nincs a tárgynak az a lényegbe vágó három kérdése, melyet az illető szabatosan, értelmesen, kimerí­ tően elé tudna adni. Hisz bármely lényegbe vágó három kérdésnek a háttere az egész tárgy. S ha az osztályozáskor e három kérdést az illető tudta volna, akkor nyert ügye volt volna, mert hisz a tanár akkor az archimedesi pontokból megtaní­ totta volna, akár külön órákon az egész tárgyra. De nem tudta. És ha most a vizsgálaton az a meglepetés áll elé, hogy a fiú három lényegbe vágó kérdést önállóan, szabatosan, kimerítően elő tud adni, — úgy mondom, hogy a tanár nem szól bele se az első szónál, se a többinél, hanem engedi beszélni, addig, amig csak kibeszéli magát, akár okosat mond, akár ha közbe belevegyit egyegy szamárságot is, — a végén a helye ezek ki­ szemelésének: akkor a tanárra és a vizsgáló bi­ zottságra új helyzet áll elő: a tanulót hosszabb, nyugodt, tüzetes vizsgálat alá vetni. Jogszerűség, kötelességszerűleg. Aki azt a hármat tudja, amint

31

állítom, többet is tudhat és rendszerint többet is tud, ha nem is jelesen, de legalább elégségesen. Ennek tovább menni természetes joga van, ezt tovább ereszteni a tanár lelkiismeretbeli köte­ lessége. Minden kultúrának alapja a lelkiismeretesség — ebből folyik az őszinteség — a becsület. E dolgok meglétele nélkül a kultúrának minden, még oly fényes látszata is humbug. Meg kell adni a módot, hogy tanítvány, tanár egyformán lelkiismeretes lehessen. És legyen is az! Ám nem kell elfelejteni, hogy a lelkiismeretességnek sincs mértéke. A pedánskodás, nagyképűsködés még nem lelkiismeretesség: a finom lélek, nemes kedély meg éppen nem lelkiismeretlenség! És itt lezárom az iskola belső reformjáról megindított gondolataim sorozatát. Hosszú időre tán. Ennyivel kötelességemnek tartottam a közre­ járulni, — több — légvár építése volna. Meg kell még jegyeznem, hogy az iskolareform se csupán csak minősítési törvény megváltoztatással, se csupán csak tantervreformmal, vagy csupán csak e kettővel együttvéve se oldható meg vég­ legesen. Meg van ez már mondva régen, örök időkre szóló igazság gyanánt. A rá vonatkozó szavakat ideiktatom, hadd csengjenek végig kel­ lemes akkord gyanánt sokunknak a lelkében: „Non est spes nisi in regeneratione rerum!“ S fel kell még hoznom, hogy én a németet a gim­ názium első osztályában kezdtem tanulni; úgy gondolom, heti öt órában, ugyancsak a mathematikánkban volt szó holmi sorok összetartásáról,

32

függvényről, maximum-minimumról, stb. stb. dol­ gokról; éppen így a hetedik osztályban tanultuk a politikai földrajzot, igen kedves, igen szép, igen hasznos dolgokat, igen helytelen módon. Meg is tanultuk emberségesen! Meg is ér­ demeltük, mégis kaptuk a magunk jelesét és jóját. Egyikünk, másikunk, többünk valósággal labdázott a statisztikai adatokkal, kimutatásokkal, földrajzi, történelmi összefoglalásokkal s más hasonló jókkal! Öröme voltunk a tanárainknak, büszkesége szü­ léinknek s a társadalomnak. Tudtunk, sokat tud­ tunk! Nem ártott meg egyikünknek sem. De hogy, mint tudásbeli, az életre elraktározott készlet, használt volna, jobban használt volna csak egy szó érejéig is, mintha helyettük görögöt vagy szanszkritet tanultunk volna: jó lélekkel azt se mondhatnám. Mert a földnek sem az a viz hasz­ nál, amelyik akár a folyó medréből, akár az eső­ ből áradatként, záporként rázuhog, rápaskol: ha­ nem amelyik csendesen, hosszan, mélyen beléjeszivárog. Vigyáznunk kell, nehogy körforgásban megint csak ugyanazon tévedések áldozatai le­ gyünk! — És még itt hadd álljanak a fenti idézet függelékeképpen a következő szavak: „Frustra magnum augmentum exspectatur ex superinductione et institutione novorum super vetera, séd instauratio facieda est ab imis fundamentis, nisi libeat cum exili, quasi contemnendo fructu perpetuo circumvolvi per orbem.“ Nem fordítom le. Nem mondom meg, honnan vettem. Szabó Lajos.

Ädatok intézetünk 1913—1914. évi történetéhez. Fentartó testületünk 1913. szeptember elsején megnyitotta gimnáziumunk hatodik osztályát. Az így megszaporodott tanári teendők ellátására Nagy Imre szakvizsgálatot tett tanár urat válasz­ totta meg. Karádi jános és Nagy Imre tanár urak évközben megszerezvén tanári oklevelöket a fen­ tartó testület által rendes tanárrá választattak. És pedig Karádi János tanár űr 1914. március 1., Nagy Imre tanár úr 1914. május 1-től kezdődőleg. A nm. vallás és közokt. miniszter úr mindkettő­ jük fizetését kiegészítette 1914. május 1-től kez­ dődő hatállyal. Az augusztus 30 és 31-én tartott javítóvizs­ gálatokon az egy tárgyból bukottak közül javí­ tottak 13-an, a két tárgyból bukottak közül javí­ tott 9. Sikeres pótló magánvizsgálatot tett Balogh Barna II. és Bendik János II. o. tanuló. A bánya­ kerületi püspök úr engedélyével magánvizsgálatot tettek Susiczky Tibor II., Spiczer Imre V. és Spiczer Endre V. oszt. magántanulók. 3

34

A tanulók beírása szept. 1—6-ig tartott. Tanu­ lóink részint a helybenlakó szülőktől, vagy foga­ dott szállásaikról, részint pedig a közeli falvak­ ban lakó szülőktől jártak iskolába. Ez utóbbiak számára napközi otthon állott rendelkezésre, hol az előadási órák után tartózkodtak s a következő napra szóló munkájukat végezték. A napközi otthon tagjai havonkint 60 fillér díjat fizettek. Ezért a csekély díjért kellőleg berendezett, napon­ kint tisztított és télen fűtött helyiség állt rendel­ kezésökre. Az ünnepies évnyitást szeptember 7-én tartottuk meg. Ennek programmja a következő v o lt: Évnyitó istentisztelet, majd az igazgató al­ kalmi beszéde, törvényolvasás. Ä tanítás az egész év folyamán az állami tantervben megszabott irányban történt. R szünidők megtartása tekinte­ tében „A magyarországi ág. h. ev. gimnáziumok rendtartása“ szolgált zsinórmértékül. Tanulóink hazafias, vallásos és erkölcsös nevelése kiváló gondoskodásunk tárgyát képezte. A hidegebb időszak kivételével mindenkor testü­ letileg jelentek meg protestáns ifjaink tanári fel­ ügyelet mellett a templomi magyar istentisztele­ teken. A reformáció emlékünnepét a helybeli többi tanintézet protestáns növendékeivel és a hívőkkel együtt a templomban tartott istentisztelettel ültük meg. A vallásórákat a szokásos előadástnyitó imá­ kon kívül egyházi ének éneklésével vezették be. Az énekórákon pedig az egyházi éneket két szó­ lamban tanulták. Szentháromság vasárnapján az intézet testületileg részt vett az úrvacsorában. Megfelelő figyelemmel gondoskodtunk arról

35

is, hogy más vallású növendékeink szintén eleget tegyenek vallásukszabta kötelességeiknek. Ä tanári testület a tanulókat szállásaikon gondosan látogatta, a szülőkkel és szállásadókkal, a szabályzatok alapján többször huzamos és beható eszmecserét folytatott. A módszeres, osz­ tálytanári, ellenőrző és osztályozó tanácskozások a rendes időben megtartattak. Az ellenőrző tanács­ kozások eredményét közöltük az illetékes szü­ lőkkel. Spitkó Lajos királyi tanácsos, budapestvidéki tankerületi királyi főigazgató úr, mint miniszteri megbízott 1914. május 8-án és 18-án látogatta meg intézetünket. Az egyes osztályokban a külön­ féle tantárgyakból meghallgatta tanulóink felele­ teit, megvizsgálta az Írásbeli dolgozatokat és rajzokat. Látogatása végén a tanári testülettel értekezletet tartott. Iskolánk mindennemű ügyei iránt tanúsított figyelméért, bölcs útmutatásaiért e helyen is köszönetét mondunk. Az ifjúság egészségi állapota általában véve az egész év folyamán kedvező volt. A tanári tes­ tület is egyes kisebb rosszullétet leszámítva, hosszabb helyettesítés nélkül, zavartalanul végezte munkáját. Odaadó gonddal ápolta intézetünk egészségügyi dolgait iskolaorvosunk dr. Gál Adolf. Gyak­ ran meglátogatta intézetünket, megvizsgálta tanu­ lóinkat s minden egészségügyi intézkedésünkben nagy készséggel adott tanácsot. A korcsolyázást, fürdést, úszást ifjaink a megfelelő időszakban nagy kedvvel és kellő felvigyázással gyakorolták. 3*

36

Ifjúságunk többször vett részt kisebb föld­ rajzi, természetrajzi szemléltető, tanulmányi kirán­ duláson. így az I. osztály tanulói november 10-én megtekintették a helybeli műmalmot és kenyér­ gyárat Nagy Imre és dr. Ponyiczky Zoltán taná­ rok vezetésével. A tanulók nagy érdeklődéssel szemlélték meg a gabona feldolgozását. S nem kisebb étvággyal fogyasztották a friss, ropogós süteményeket, melyeket a gyár vezető-tulajdonosa, Kálmán Bertalan úr — egyik tanulónk édesatyja, magyaros vendégszeretettel szolgált fel nekik. Újólag köszönetét mondunk érte e helyen is. Május 1-én az egész intézetből önkényt vállal­ kozó 40 diák turista kiránduláskép az igazgató vezetésével Csővárt tekintette meg. A tanulók vidáman élvezték a májusi üde levegőt, majd történelmi elmélyedéssel szemlélték a középkori váromladékokat, pinceüregeket, gyönyörű vidéket Ugyanekkor egyik kiránduló édesatyja Pohánka Ödön úr tudomást szerezve a kirándulásról, az egész társaságot a természetrajzi múzeumszerű méhesébe invitálta, hol az ifjúság álmélkodó megilletődéssel hallgatta a tulajdonos úr szakszerű magyarázatait s tekintette meg a méhek működését, ellenségeit, védekezését, s az ezeket feltüntető preparátumokat, melyeket a tudós méhész önmaga készített. Majd a pazar kézzel nyújtott mézuzsonát fogyasztotta el s hálás szívvel mondott és mond újra köszönetét a kiváló tudományos élve­ zetért s megvendégelésért. Május 13-án dr. Po­ nyiczky Zoltán tanár a szomszédos erdőkbe és mezőkre vitte ki a IV. osztály tanulóit, akik ez

37

alkalommal nagyban gyarapították növénygyűjte­ ményeiket. Május 25-én az V., június 8-án pedig az I. osztály Budapestre rándult ki Nagy Imre és dr. Ponyiczky Zoltán tanárok felügyelete alatt. Az állatkert és a fővárosi múzeumok megtekin­ tésére. Június 12-én Karadi János a második osz­ tály növendékeit Visegrádra vitte. Ez alkalommal a hely tájképi és történelmi nevezetességein kí­ vül Budapest és Aszód megfelelő környékének helyrajzi fekvését is beható tanulmányozás és megszemlélés tárgyává tették. Az évnyitó és évzáró ünnepen kívül, iskolai ünnepet ültünk november 19-én Erzsébet királyné emlékére; március 15., április 11. és június 8. Ez ünnepek programmja az ifjúság kellő vonat­ kozással, tanári irányítással választott szavalata, éneke és hasonló módon készített dolgozatának felolvasása volt. Az iskolai év végén nyilvános vizsgálatokat tartottunk junius 15—20-ig s az évet istentisztelet után junius 24-én zártuk be. A gimnáziumi bizottság tagjai közül ez év­ ben Krenkó József 1914. jan. 4. örök nyugalomra tért, a jól végzett hasznos munkakör, a buzgó, hosszas kötelességteljesítés után. Emlékezete mint tiszteletreméltó példa fog élni!

I.

Gimnáziumi elöljáróság. a)

Gimnáziumi bizottság. E ln ö k ö k :

ßr. Poám aniczk? G?ula, egyházi és gimnáziumi felügy., Jlticsina? Srnö, egyházi és gimnáziumi másodfelügyelő. Tagok :

ß r. Podm aniczk? G éza, v. b. t. t., ßr. Radnánpszk? Gilbert, Gr. R ááa? Gedeon, ßenfsok Sános, gimnáziumi pénztáros, Ghugvib P ál, ág. h. ev. lelkész, Gaal Sieh dr., egyházi és gimnáziumi ügyész, Gréb G?ula dr., gimnáziumi tanár, Jfaitscli Sam u, Osváíh Gedeon ár., gimnáziumi tanár, alumneumi ephorus, jegyző, Perén?i R e zső , Sarkán? Srnő, Sárkán? 2 á szló . ß olla 2ajos, gimnáziumi tanár, Strom pf 2 á sz ló , gimnáziumi tanár, Szabó 2ajós, gimnáziumi igazgatótanár.

39

b)

Tanári testület.

ßolla Cajos, okleveles rendes tanár, a Luther-társaság, az országos középiskolai tanáregyesület és az orsz. ág. h. ev. tanáregyesület rendes tagja, a régiségtár és történelmi szertár őre, a III. osztály főnöke. Tanította a II. osztályban a földrajzot, a III., IV., V., VI. osztályban a történelmet, V. osztályban görögöt, heti 20 órában. P ál, ág. h. ev. lelkész. Tanította az I— VI. osztályokban a vallástant osztályösszevonással, heti 6 órában. Dr. Gréb Gyula, okleveles rendes tanár, az országos középiskolai tanáregyesület rendes tagja, az orsz. ág. h. ev. tanáregyesület tagja, a tanári könyvtár őre, a VI. o. főnöke. Tanította a német nyelvet a III—VI. osztályban, a latint a VI. osztályban, a szépírást a II. osztályban, heti 19 órában. Karádi Sános, okleveles rendes tanár, a budapesti Philologiai Társaság tagja, tanárértekezleti jegyző, a II. o. főnöke. Tanította a magyar nyelvet a II. és III. osztályban, a latin nyelvet a II. osztályban, a görög nyelvet a VI. o sz ­ tályban, a tornát az I. osztályban, heti 22 órában. Nagy 9mro, okleveles rendes tanár, okleveles gyors­ írástanár, az V. o. főnöke. Tanította a magyar és latin nyel­ vet az I. és V. osztályban, a tornát a II. osztályban heti 22 órában. Dr. Osváth Gedeon, okleveles rendes tanár, az ág. h. ev. tanáregyesület és az országos középiskolai tanáregye­ sület tagja, az alumneum ephorusa, a gimnáziumi bizottság jegyzője, a Petőfi-kör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre, a IV. o. főnöke. Tanította a magyar nyelvet a IV. és VI. o sz ­ tályban, a latin nyelvet a III. és IV. osztályban, a szépírást az I. osztályban, heti 20 órában. Dr. P onyiczky Zoltán, okleveles rendes tanár, a k. m. természettudományi társulat tagja, a természetrajzi és a tor­ naszertár őre. Tanította a természetrajzot az I— VI. osztály­ ban, a földrajzot az I. osztályban s a tornát a III— VI. o szban, heti 20 órában.

40 Sírom pf C ászló, okleveles rendes tanár, az országos középiskolai tanáreggesület, a k. m. természettudományi tár­ sulat, a matematikai és a fizikai társulat és az orsz. ág. h. ev. tanáregyesület rendes tagja, a geometriai szertár őre, az I. osztály főnöke. Tanította a II., IV., VI. osztályban a menynyiségtant, az I., II., III. oszátlyban a geometriát, heti 20 órában. Szab ó 2ajos, igazgatótanár, okleveles rendes tanár, a Luther társaság, az országos középiskolai tanáregyesület, az orsz. ág. h. ev. tanáregyesület és a matematikai és fizikai társulat rendes tagja, a fizikai szertár őre, Tanította az I., Ill, V. osztályban a mennyiségtant, a IV. osztályban a raj­ zoló geometriát, heti 14 órában. B e já r ó h ito k ta tó k :

K isznér Kálmán, róm. kath. segédlelkész. Schreiber S ó zsef, kerületi rabbi. A z én ek et tan ította :

I3olla £ajos. G im n á z iu m i o r v o s :

Dr. Gál Gldolf, járásorvos. B e já r ó ze n e ta n á r:

£ a cz Kálmán, középiskolai oki. ének és zenetanár.

II.

Äz elvégzett tanítási anyag kimu­ tatása osztályonként és tárgyanként. I. OSZTÁLY. O s z tá ly fő n ö k :

Strompf László.

Ualldstan, heti 2 óra. Bibliai történetek. Kézi k ön yv: Bereczky : Bibliaismertetés. Tanította: C h u g y ik P á l. ffiagyar nyelv, heti 5 óra. Magyar népmesék és mon­ dák. Magyar történeti olvasmányok a tatárjárásig terjedő korszakból. A magyar föld és a magyar ember. Költemények Arany, Petőfi, Gyulai és Szabolcska műveiből. Az olvas­ mányok alapján a hangok és írásuk, az egyszerű mondat fajai és részei, a helyesírás és a fogalmazás gyakorlására. Kézi könyvek: Gulyás— M itrovics: Magyar olvasókönyv I. r. és Balogh Péter: Magyar nyelvtan I. r. Tanította: N a g y Im re. hátin nyelv, heti 6 óra. Az olvasás gyakorlása. For­ dításul szolgált az 1— 2, 4 —6, 10— 14, 21—26, 28—33, 3 5 —36 és 38. számú olvasmány latinból magyarra, a meg­ felelő magyar rész szem elvényesen latinra. Könyv n élkül: De vulpe et corvo, Colloquium inter Paulum et Julium,

42 Colloquium inter Paulum, Carolum et Alexandrum. A z ol­ vasm ányok alapján a névragozás, melléknevek fokozása, névm ások, praepositiok, határozószók, szám nevek és a cse­ lekvő igék ragozása. Kéthetenként írásbeli dolgozat ma­ gyarból latinra. Kézi könyvek: Pirchala: Latin olvasó és gyakorlókönyv. Latin nyelvtan. Tanította: N a g y Imre. Földrajz, heti 3 óra. Földrajzi alapismeretek. Ä térkép rajzolása és olvasása. Tájékozás a földgömbön. Magyaror­ szág leírása természetes tájai szerint különös tekintettel a természeti, gazdasági és m űveltségi viszonyokra. Dalmácia, továbbá Bosznia és Hercegovina rövid ismertetése. Ä Ma­ gyar Birodalom összefoglaló áttekintése. Magyarország tér­ képvázlatának rajzolása. Kézi k ö n y v : dr. Lakos Béla és Németh József: Földrajz I. kötet. Kogutovic: Atlasz. Tanította: D r. P o n y ic zk y Z oltán . Természetrajz, heti 2 óra. Őszigyümölcsök, termések leírása és azoknak csoportosítása. Házi emlős állataink. Testünkről és egészségünkről. A z emberi csontváz ismer­ tetése. A z ember lakása közelében, a mezőn és az erdőn élők em lős állatok. Csoportosításuk rokonság szerint. A fenyő­ félék legközönségesebb képviselői. A tavasszal virító növé­ nyek részeinek leírása, különös tekintettel a virágra. N övény­ gyűjtés. Házi szárnyasaink. Kézi könyv: dr. Szilády Zoltán: Kis természetrajz I. kötet. Tanította: D r. P o n y ic zk y Z o ltá n . mennyiségtan, heti 4 óra. A tizes számrendszer, római számok. A négy számolási művelet egész számokkal és tize­ des törtekkel. Többnemü mennyiségekkel való műveletek. Mértékek és pénzegységek megism ertetése. A számok oszt­ hatósága, a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes k eresése. A tört elmélete. K özönséges törtekkel való számolás. Időszámítás. Havonkint egy isk. dolgozat. Kézi könyv: dr. Lévai Ede: K özön séges számtan. Tanította: S za b ó ^ L ajós.

43 Rajzoló geometria, heti 3 óra. B evezetés a rajzeszközök használatába. A pont, a vonal, a szö g és az ív. A távolsá­ gokkal és a szögekkel való alapműveletek. A háromszög, a négyszög, a sok szög és a kör tulajdonságai. A hasonlóság, az egyenlőség, az összeillőség és a szimmetria. Kerület- és területszámitás. Szerkesztések és síkdiszítménzi rajzok. Kézi k ö n y v : Zalányi J .: Rajzoló geometria I. r. Tanította: S tr o m p f L á szló . Szépírás, heti 1 óra. A magyar kis és nagybetűk, a római számjegyek. Mintafüzet: Vajda Pál: szépírási minták. Tanította: dr. O svá th G edeon. Testgvjakorlat, heti 2 óra. Az őszi és tavaszi hónapok­ ban rendgyakortatok a szabadban. Svéd rendszerű tagsza­ badgyakorlatok. Menetgyakorlatok. Ugrás, futás. Kötélhúzás. Szertornázás függő és ugrószereken. Tanította: K a rá d i J á n o s. Odték, heti 2 óra. Az őszi és tavaszi hónapokban futó­ játékok, labdajátékok kis, középnagyságú labdával és rúgó­ labdával. Tanította: S z a b ó Lajos. Ének, heti 2 óra. A helyes éneklés szabályai. A vonalak, vonalközök és mellékvonalak ism ertetése kapcsán az egész, fél, negyed, nyolcad és tizenhatod hangjegyek a violinkulcsban. A szünjelek. A két-, három- és négynegyedes, háromés hatnyolcados ütenyek. Az ismétlő jel, a kötőív, a pont stb. ismertetése. M ásod-,harmad-, negyed- és ötödhangok éneklése. A c kemény hangsor. Ezen elméleti rész tanulása minden tanulóra kötelező. Az énekkar vegyeskarra írott énekeket tanult. Tanította: B o lla L ajos. Szabadkézi rajz, heti 2 óra. Kézügyesítő gyakorlatok Szemmérték fejlesztése. Egyszerű tárgyakat, különösen nö­ vényi részeket emlékezetből és term észet után rajzoltak.

44 Ecsetgyakorlatok. Ä Várdai-féle mintalapok közül az egy­ szerű stilizált levélmintákat rajzolták. Tanította: B olla L a jo s.

II. OSZTÁLY. O s z tá ly fő n ö k :

Karádi János.

Uallástan, heti 2 óra. Bibliai történetek. Kézi könyv: Bereczky : Bibliaismertetés. Tanította : C h u g yik P á l. magyar nvjelv, heti 5 óra. A múlt évi tananyag ö ssz e ­ foglalása után a szóképzés és szóösszetétel. Beszédrészek. Szórend és hangsúly. Alárendelő és mellérendelő összetett mondatok. Helyesírás gyakorlása, szabályai. O lvasm ányok: I. M esék és elbeszélések. II. Történelmi olvasmányok. III. A magyar föld és a magyar ember. A z olvasottak nyelvi és tartalmi m egbeszélése. Könyv nélkül a következő költemé­ nyek : A szegény asszony könyve, A jó öreg kocsmáros, Both bajnok özvegye, Szibinyáni Jank, Mátyás anyja. Az ó-torony, Hymnus. Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Kézi k ö n y v : Balogh P é te r : Magyar nyelvtan II. r. és Gulyás— M itrovics: Magyar olvasókönyv II. r. T anította: K a rá d i J á n o s. Latin nvjelv, heti 6 óra. A z első osztály nyelvtani anyagának átismétlése és kibővítése után az olvasmányok alapjan a szenvedő igeragozás, depohens igék, körülírt ige­ ragozás, rendhagyó és hiányos igék. A z igék csoportosítása. Szóképzés. Szóösszetétel. Fordították az 1—5., 10— 13., 15— 23. számú olvasmányokat egészen , továbbá a 24—27. számú olvasmányokat szem elvényesen. A megfelelő magyar részből szem elvények fordítása latinra. Közmondások könyv

45 nélkül. Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Kézi k ö n y v : Pirchala: Latin nyelvtan, Olvasó és gyakorlókönyv.. Tanította: K a rá d i J á n o s. Földrajz, heti 3 óra. Európa országainak részletes le­ írása. Ázsia és Afrika ismertetése, természeti viszonyai és politikai felosztása alapján. Térképrajzolás. Kézi könyv: Varga O ttó : Földrajz II. k. és K ugotovicz: Atlasz. Tanította : B o lla L a jo s. Természetrajz, heti 2 óra. Őszi növények leírása. Külső alaktanból: a gyökér, szár, levél, virág ismertetése. A tanult termések csoportosítása. Gerincesek állatköre: az emlősök, madarak, csúszó-m ászók, kétéletüek, halak osztályai. Az ízeltlábúk állatköréből: a rovarok, pókok, rákok osztálya. Puhatestűek. Férgek. A z állatok életjelenségei. Növény és rovargyűjtés. Kézi könyv: dr. Szilády Zoltán: Kis természet­ rajz II. kötet. Tanította: dr. P o n y ic z k y Z o ltá n . ffiennxiségtan, heti 4 óra. Számolási előnyök és rövi­ dítések, számtani műveletek korlátolt pontossággal, rövidített szorzás és osztás. Arányok és aránypárok ; egyszerű hármas­ szabály, százalékszámítás és alkalmazásai. Kézi k ö n y v : dr. Lévai E d e : K özönséges Számtan. Tanította: S tr o m p f L ászló. Rajzoló geometria, heti 3 óra. A kocka, négyzetes oszlop, a téglalapú test, a hasáb, henger, gúla, kúp, gömb rajzo­ lása axonometria alapján, felszíne és térfogata, elkészítése keménypapírból. Szerkesztések és síkdíszítményi rajzok. Kézi k ö n y v : Z alányi: Rajzoló geometria II. r. Tanította: S tr o m p f L á szló . Testgjjakorlat, ) ödték, ) mint az I. osztályban. Ének, ) Szabadkézi rajz, )

46 Szépírás, heti 1 óra. Ä német kis és nagybetűk. K öz­ mondások és összefüggő német szöveg írása. M intafüzet: Vajda P á l: Szépirási minták. Tanította : D r. G réb G yu la .

III. OSZTÁLY. O s z tá ly f ő n ö k :

Bolla Lajos.

Uallástan, heti 2 óra. Keresztyén egyház történ ete; a reformátió Németországban és Európa többi országaiban s a protestántismus hazánkban. Kézi k ön yv: Bereczky : Kér. egyház története. Tanította: C h u g y ik P á l. ülagsar n^elv, heti 4 óra. Rendszeres magyar nyelv­ tan. O lvasm ányok: I. E lbeszélések és leírások a magyar földről. II. Ä magyar történelemből a mohácsi vész utáni korból, a görögből a perzsa háborúk. III. Költemények a vallásos és hazafias lira köréből. Szavalási gyakorlatok. Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Kézi k ö n y v : Balogh Péter. Rendszeres magyar nyelvtan és Gulyás— M itrovics: Magyar olvasókönyv III. r. Tanította: K a rá d i J á n o s. Latin njjelv, heti 6 óra. Ä nyelvtani rész a tanterv alapján. Cornelius N eposból Miltiades és Cimon életrajzának fordítása. Mondatok szerk esztése a szöveg alapján. Phaedrus meséiből szem elvények könyv nélkül is. Ä latin sz ö v e g ­ gel kapcsolatban fordítás magyarról latinra. Kéthetenként egy iskolai dolgozat. K ézik ö n y v : Pirchala: Latin nyelvtan, Latin olvasókönyv I. és II. k. Tanitotta: D r. O svá th G edeon.

47 Hérnet nyelv, heti 4 óra. A betűk ismertetése és az írás gyakorlása. Olvasási szabályok. A névelők. A főnév ragozása. A z elöljárók. A névmások. A szám nevek. Az ige föalakjai. Az igeragozások ismertető jelei. A segédigék. A szórend szabályai. A nyelvtan a direkt módszer szerint gyakoroltatott a következő beszédgyakorlatokon és olvasmá­ nyokon : Der Lehrsaal und die Schulgeräte. Die Schule. Der Unterricht und die Schüller. Das Haus. Unsere Wohnung. Der Hof. Der Garten. Das Dorf. Könyv nélkül a következő költemények: Der Garten. Rätsel. Kind und Zugvögel. A megfelelő magyar olvasmányok németre fordítása. Kétheten­ ként írásbeli dolgozat. Kézi k ö n y v : S ch uster: Német nyelv­ tan I. k. Tanította : D r. G réb G yu la . Történelem, heti 3 óra. Magyarország a magyarok b e­ költözése előtt. A pogányság kora. A kereszténység elter­ jesztése és a királyság megalapítása. Magyarország alkot­ mányának kifejlődése. A királyság újjászervezése hűbéri alapon. A Hunyadiak kora. A hanyatlás évei. Kézi k ö n y v : Szigethy Lajos: Magyarok története I. rész. Tanította: B o lla L a jo s. Földrajz, heti 2 óra. Amerika és Ausztrália természeti és politikai viszonyai a nevezetesebb országok és európai gyarmatok kiem elésével. Fizikai alapismeretek a mechanika és hőtan köréből. M ágneses és elektromos tünemények. A Föld alakja és nagysága; az égbolt, a Naprendszer. Északamerika térképvázlatának elkészítése. Kézi könyv: Varga O ttó: Földrajz II. r. Balogh M ór: Fizikai földrajz, Kogutovicz M an ó: Középiskolai földrajzi atlasz III. Tanította: S z a b ó L a jo s. mennyiségtan, heti 3 óra. Az összetett hármasszabály megoldása következtetések alapján az aránypárokkal. Lánc­ szabály. Egyszerű kamatszámítás. Értékpapirszámítás. Váltók discontálása. Kamatos kamatszámítás. Középhatáridőszámítás. Egyszerű és összetett arányos osztás. Vegyitésszabály. Arany-

48 és ezüstszámítás. Havonkint egy isk. dolgozat. Kézi könyv: dr. Lévai E d e : K özönséges számtan. Tanította: S za b ó L a jo s. Rajzoló geometria, heti 2 óra. A távolságok, szögek, háromszögek, négyszögek és sokszögek meghatározása. T ávol­ ságok arányossága. Hasonló, összeillő és szimmetrikus sok ­ szögek. Szerkesztések és síkdiszítményi rajzok. Kézi k ö n y v : Zalányi János: Rajzoló geometria III. r. Tanította: S tr o m p f L á szló . Testgjjakorlat, heti 2 óra. Äz őszi és tavaszi hónapok­ ban kint a szabadban katonai menet és rendgyakorlatok, verseny és kitartó futás, birkózás, határdobó játék, füles­ labda játék. Szertornázás nyújtón és korláton. Azonkívül a téli hónapokban korcsolyázás. Tanította: D r. P o n y ic zk y Z o ltá n . Dáték, mint az I. osztályban.

IV. OSZTÁLY. O s z tá ly fő n ö k :

Dr. Osváth Gedeon.

Vallástan, heti 2 óra. Keresztyén egyház története, a reformáció Németországban és Európa többi országaiban s a Protestantismus hazánkban. Kézi k ö n y v : B ereczk y: Kér. egyház története. Tanította: C h u g y ik P á l. Klagbar n^elv, heti 4 óra. A stilus és stilisztika fogalma. A z írásmű és alkotórészei. A stilus grammatikai és esztétikai sajátságai. Verstani alapelemek. Toldiból egyes részletek könyv nélkül. Polgári ügyiratok szerkesztése. K ötelező olvas­ mányok tartalma. Fogalmazási gyakorlatok. Kéthetenként

49 írásbeli dolgozat. Kézi k ö n y v : Ady— Endrei: Magyar sti­ lisztika és Arany—Lehr: Toldija. Tanította: D r. O svá tli G edeon. Latin njjelv, heti 6 óra. A nyelvtani rész a tanterv alapján. Az olvasmányokból Julius Caesar De bello Gallico című mű fordítása. P. Ovidius N a só b ó l: A világ négy kor­ szaka. Daedalus és Jcarus. Latin szöveg könyv nélkül is. Fordítás magyarról latinra. Kéthetenként írásbeli dolgozat. Kézi könyv: Pirchala: Latin nyelvtan. Latin olvasókönyv: I. és II. Tanította: D r. O svá tli G edeon. Flémet njjelv, heti 3 óra. Alaktan ismétlése és kiegé­ szítése. A főnévragozás. A m elléknév ragozása és fokozása. A névmások. Az igeragozás. A szórend. A nyelvtan a direkt módszer szerint gyakoroltatott a következő beszédgyakor­ latokon és olvasm ányokon: Die Kartoffel- und Obstlese im Herbste. Der Herbst. Die Familie. Gesundheit ist ein grosser Schatz. Die Familie. Der betrogene Teufel. A család, Táp­ lálékunk. Az ősz. c. olvasmány németre fordítása. Kétheten­ ként írásbeli dolgozat, fordítás magyarról németre. Kézi könyv: Schuster, Német nyelvtan I. k. Tanította: D r. G réb G yu la . Történelem, heti 3 óra. Magyarország története a mo­ hácsi vésztől napjainkig. A z egyes korszakok művelődési viszonyai. Magyarország politikai földrajza. Hazánk viszonya Horváth-Szlavonországhoz és Ausztriához. Kézi könyv: Szigethy L ajos: Magyarok története II. r. Tanította: B o lla L a jo s. Természetrajz, heti 3 óra. Őszi növények leírása. A nö­ vények sze rv ei: a gyökér, szár, levél, virág és termés le­ írása, meghatározása és ezeknek biológiája. Chemiai alap­ ismeretek kísérleti úton. Egyszerű és összetett test, keverék, vegyület. A sav, bázis és só fogalma. Cserebomlás. S zerves 4

50 vegyületek. A növény belső szerkezete s vizsgálatok mikroszkopiummal. A növény életjelenségei. Növényrendszertan. Engler term észetes rendszere alapján. Növénygyűjtés és határozás. Kirándulások. Kézi k ö n y v : dr. Szterényi H u g ó : Növénytan a gimn. IV. o. számára. Tanította: D r . P o n y ic z k y Z o ltá n . mennyiségtan, heti 3 óra. Ö sszevonás, összeadás és kivonás algebrai egész mennyiséggel. A sokszorozás kiter­ jesztve a két és három tagnak négyzete és köbére. Osztás egy és többtagú algebrai kifejezéssel. — Alapműveletek törtszám okkal: Elsőfokú egy ismeretlennel biró egyenletek és idevágó tárgyi feladatok. Kézi könyv: König: Algebra I. r. T anította: S tr o m p f L á szló . Rajzoló geometria, heti 2 óra. A kör. A körök relativ helyzete, érintők és körök szerkesztése. A kúpm etszetek: az ellipszis, a hiperbola és a parabola. Szerkesztések és síkdíszítményi rajzok. Kézi k ö n y v : Zalányi Ján os: Rajzoló geometria III. r. Tanította: S z a b ó L a jo s. Testgyakorlás, mint a III. osztályban. Ének, mint az I. osztályban. 3áték, füles és rúgólabdajáték.

V. O s z tá ly fő n ö k :

OSZTÁLY.

Nagy Imre.

Vallástan, heti 2 óra. A z ókori-, a középkori egyház történ ete; az újkori egyház történetéből a reformáció kifej-

51 lődése és küzdelme kezdetétől a w esztfáliai békéig. Kézi k ö n y v : B ereczk y : Az egyetem es kér. egyház története. Tanította: C h u g y ik P á l. ÍTlagjjar njjelv, heti 3 óra. Általános szerkezettan. Ä prózai műfajok elmélete. A tárgyalt műfajokkal kapcsolatos olvasmányok. K ötelező házi és iskolai olvasmányok. Szónoki beszédekből szem elvények könyv nélkül. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Kézi k ö n y v : N égyesy László Retorikája Tanította: N a g y Imre. Latin nvjelv, heti 6 óra. Az alak- és mondatban rend­ szeres ism étlése mellett Ovidius Fastijából a következő ré­ szek fordítása: Janus. Romulus és Remus kitétele. A sabin nők elrabolása. A Fabiusok hősi vállalata és halála. Cicero De imperio Gn. Pompei és Pro Archia poéta c. beszédének olvasása. E gyes költemények és szónoklati részek könyv nélkül. A latin szöveggel kapcsolatos magyar szemelvények latinra fordítása. A vallási és állami régiségek megfelelő részletei. Kéthetenként Írásbeli dolgozat, fordítás magyarból latinra, félévenként egy-egy latinból magyarra. Kézi könyv: C serép : Szem elvények Ovidius műveiből, Kont-Schmidt: Cicero De imperio Gn. Pompei, Geréb: Cicero Pro Archia poéta, Köpesdi-Cserép: Stílusgyakorlatok Ciceróhoz és Ovi­ dius Fastijához, Cserép : Római régiségek. T anította: N a g y Imre.

ném et njjelv, heti 3 óra. Az alaktan rendszeres tárgya­ lása. A szórend tüzetes gyakorlása. A következő olvasmá­ nyok fordítása: Targuinius Superbus und die sibyllinischen Bücher. Der W olf und die Ziege. Die Einkehr. Der Esel und die Nachtigallen. A költemények könyv nélkül. B e­ szédgyakorlatok az olvasmányok alapján. A megfelelő magyar gyakorlatok németre fordítása. Kéthetenként írásbeli dolgozat. Kézi könyv: Dr. Szemák István. Német nyelv-, olvasó- és gyakorló könyv. Tanította: D r. G réb G yu la . 4*

52 Görög nyelv, heti 5 óra. A z írás és hangsúlyos olvasás gyakorlása. Hangtan. Névragozás, fokozás, határozók, név­ mások, számnevek. A z ómega végű igék ragozása. Törté­ nelmi, mythikus elbeszélések, aesopusi mesék fordítása. M egfelelő magyar szövegből szem elvényes fordítása görögre. Gnómák könyv nélkül. Kéthetenként írásbeli dolgozat. Kézi könyv: Dóczi: Görög nyelvtan, Dóczi: Görög olvasó és gyakorlókönyv. Tanította: B o lla L a jo s. Történelem, heti 3 óra. A keleti népek története. A görög nép története. Róma története. A z ókori népek m űveltség­ története. Kézi könyv: Dr. Szigethy Lajos Egyetemes Tör­ ténet I. rész. Tanította: B olla L ajos. Állattan, heti 3 óra. A z állat testének belső szerkezete. A szervek és működésük, különös tekintettel az emberre. A külső takaró, a mozgás és helyváltoztatás, táplálkozás, vérkeringés, lélegzés, kiválasztás szervei, az idegrendszer, a hangszervek, a szaporodás. Biológiai jelenségek. Az állatok csoportosítása. A hét állattipus leírása szemléltetés alapján. Mikroszkopiumi -vizsgálatok. Rovargyűjtés. Kézi könyv: Dr. Szterényi Hugó: Állattan. Tanította: dr. P o n y ic zk y Z o ltá n . mennyiségtan, heti 3 óra. Kézi könyvek: König— Beke: Algebra. Ábel— Polikeit— Lévay: Mértan. Elsőfokú egyenlet­ rendszer. Négyzetgyök. Köbgyök. Másodfokú egyenlet és másodfokú függvény. M ásodfokú egyenlet, algebrai és grafikai megoldása. Gyökvonások grafikonnal. Planimetria. Havonként egy írásbeli iskolai dolgozat. Tanította: S za b ó L a jo s. Testgyakorlat, heti 2 óra. Katonai menet és rend­ gyakorlatok az őszi és tavaszi hónapokban kint a szabad­ ban. Futás, ugrás, birkózás, súlydobás, kötélhúzás, füles­

53 labdajáték, labdarúgás és szertornázás nyújtón, korláton. A téli hónapok idején korcsolyázás. Tanította: dr. P o n y ic zk y Z o ltá n . 3áték) mint a IV. osztályban. Ének )

VI. OSZTÁLY. O s z tá ly fő n ö k :

Dr. Gréb Gyula.

Uallástan, heti 2 óra. Az ókori-, a középkori- és az újkori egyház története; az újkori egyház történetéből, a reformáció kifejlődése és küzdelme kezdetétől a wesztfáliai békéig. Kézi könyv: Bereczky: Az egyetem es kér. egyház története. Tanította: C h u g y ik P á l. magyar nyelv. A költészet fogalma, jelentősége. A költői mű s a tantervben előirt olvasmányok tárgyalása alapján a költői műfajok, azok elem zése. Az olvasmányokból egyes részletek, könyv nélkül is. Fogalmazási gyakorlatok. Havon­ ként egy írásbeli dolgozat. Kézi könyv: N égyesy László Poétikája. Tanította: D r. O sv á th G ed eo n . Latin nyelv, heti 5 óra. Livius ab űrbe condita libri XXI. bő szem elvényekben és néhány fejezet a XXII. könyv­ ből alaki és tárgyi magyarázatokkal, kapcsolatosan a hadi régiségek. B evezetésül Livius élete és művei. Vergilius Aeneisének I. és II. éneke szemelvényekben, egyes részek cursorius olvasással. A szebb részletek könyv nélkül; kap­ csolatosan vallási régiségek. A latin szöveggel kapcsolatos magyar szem elvények latinra fordítása. Az alaktan és mon­ dattan főbb pontjainak ismétlésére kéthetenként iskolai írás­ beli dolgozat magyarból latinra, három dolgozat fordítás latinból magyarra a nem olvasott részből. Kézi könyv: S ze­

54 m elvények Livius római történetéből, magyarázta Kalmár Elek. Szem elvények Vergilius Aeneiséből, magyarázta dr. Cserép József, dr. Szabó Kálmán. Wirth: Latin stílusgyakor­ latok Livius és Vergilius. Dr. Cserép József: Római régiségek és római irodalomtörténet vázlata. Tanította: D r. G réb G yu la . Rémet njjelv, heti 3 óra. Az alaktan és a szórend ismétlése; az egyszerű és az összetett mondat; m ellé- és alárendelt mondatok. A következő olvasmányok fordítása: Der Kukuk und die Lerche. Der hörnerne Siegfried. Die Nibelungen. Barbarossa. Kaiser Friedrich im Kyffhäuser. Loreley. Erlkönig. A költemények könyv nélkül. B eszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. A m egfelelő magyar gyakorlatok németre fordítása. Két hetenként írásbeli dol­ gozat. Kézi könyv: Dr. Szem ák István: Német nyelv-, olvasóés gyakorló könyv. Dr. Szem ák és Haitsch: Ném et olvasó­ könyv III. rész. Tanította: D r. G réb G y u la . Görög nvjelv, heti 5 óra. A múlt évi nyelvtani anyag átismétlése után az olvasókönyv 1— 11. olvasmányai alapján a „mi“ végű igék ragozása. A z igék csoportosítása. A m eg­ felelő magyar szövegből szem elvényes fordítás görögre. Mondattani fő tudnivalók. Irodalmi szem elvények Xenophon Anabasisából és Memorabiliáiból. Lyrikusok fordítása. Gnómák és epigrammák könyv nélkül. Két hetenként iskolai írásbeli dolgozat. Kézi könyv: D óczi: Görög nyelvtan, Dóczi: Görög olvasó és gyakorlókönyv. Tanította: K a rá d i Ján o s. Történelem, heti 3 óra. A középkori intézmények kifej­ lődése, virágzása és hanyatlása. Nemzeti államok megalaku­ lása és ezek története a magyar nemzet történelmi korsza­ kainak beosztása alapján. A nagy fölfedezések, a renaissance, a reformáció és az ellenreformáció. Kézi k ö n y v : dr. Szigethy Lajos Egyetem es Történet II. r. T anította: B o lla L a jo s.

55 Ásványtan, heti 3 óra. Az ásvány fogalma. Alaki tulaj­ donságok. Kristályrendszerek s a leggyakoribb kristályalakok leírása és azok mintáinak elkészítése. Fizikai tulajdonságok. Chemiai kísérletek. A sav, bázis és só fogalma. Cserebom­ lás. A legfontosabb ásványok leírása és csoportosítása Dana rendszere szerint. Szerves vegyületek. Földtanból a legfon­ tosabb geológiai tényezők és kőzetek. Földünk története geológiai korszakok szerint. Kézi könyv: dr. Szterényi Hugó: Ásványtan és Chemia. Tanította : D r. P o n y ic zk y Z o ltá n . mennyiségtan, hetenkint 4 óra. a ) Algebra K. k. dr. König Gyula Algebra. A hatványozás általánosítása: negatív hatvány kitevők, szám rendszerek; törthatvány kitevők, a gyökmennyiségek átalakítása, gyökmennyiségekkel való mű­ veletek. A logaríthmusok ta n a ; kitevős egyenletek. M ásod­ fokúra vezető egyenletalakok. A számtani és geometriai sor. b) Geometria K. k. dr. Lévay Ede és Polikeit Károly. A tri­ gonometriai függvények bevezetése, értelm ezése, értékvál­ tozásai, összefüggésük, a függvények általánosítása. A d e­ rékszögű, egyenlőszárú és az általános háromszög m egol­ dása. Négyhetenkint Írásbeli dolgozat. Tanította: S tr o m p f L á szló . Testgyakorlat, mint az V. osztályban. .

Udték ) Ének ) m‘nt a IV* osztályban.

Magyar írásbeli dolgozatok. V. OSZTÁLY. 1. V isszaem lékezés a szünidőre. (Levél.) 2. Szivet c se­ réljen az, aki hazát cserél. 3. A szülők iránti szeretet. (Sok­ rates után.) 4. Az ifjú és az ősz Toldi. 5. Id. W esselényi

56 Miklós báró jellem zése. (Kemény alapján.) 6. Miért aratott Hunyadi annyi győzelm et a törökökön ? 7. Az abszolutizmus korának társadalmi képe Jókai „ A z új földesúr“ című regé­ nyében. 8. Kossuth 1848. július 11-iki beszédének gondolat­ menete. 9. Älkalmi beszéd. (Szabad választással.)

VI. OSZTÁLY. 1. Szilágyi és Hajnási története a Szendrei Névtelen előadásában. 2. A költészet hatása lelkünkre. 3. A szód és környéke. 4. Ä Zrinyiász hősei. 5. A két szom szédvár cse­ lekménye. 6. Berzsenyi „A magyarokhoz“ című költeményének gondolatmenete. 7. Tavaszi séta. 8. Julius Caesar tragikuma.

Rendkívüli tantárgyak tanítása. Gyorsírás. A Gabelsberger—Markovics rendszerű gyorsírás elsa­ játítására e tanévben csak a levelező írásban haladók cso­ portját alakíthattuk meg. Kezdők és vitaírók nem voltak. A haladók tanfolyamában résztvettek : Bartsch Zoltán, Oberth Zsigmond, Sohr Sándor VI. oszt. tan., Gróf Endre V. oszt« tan., Acsay Viktor, Sipka Sándor IV. oszt. tan., Szabó Sándor III. oszt. tan. Heti 2 óra. Tandíj eg ész évre 10 kor. Tandíjm entességben részesült 1 tanuló. Kézi k ö n y v : Vikár Béla L evelező írása. T anította: K a rá d i J á n o s.

Zene. K e z d ő k : A vonalrendszer, a kulcs, a hangjegyek, szünjelek, ismétlőjel. Csonka ütem, da capo al fine. A hangközök névrendi szempontból. A hegedű és vonó kezelése és helyes

57 tartása. Könnyű vonás nemek 4A, a/*, 6/s ütem, nyújtó pont. A vonó különböző beosztása, könnyű staccato, triolák, tizenhatodok. Egyszerűbb dalalakok. Tankönyv: Hohmann Bloch, hegedű isk o la i, r é s z i — 192. számig, vagy Bloch he­ gedű iskola I. rész 1— 119. számig. Heti 2 óra. H a la d ó k : a ) A hangnemek tüzetesebb ismertetése és gyakorlása. A hangközök távolsági viszonya. Sincopa, triola, sextola, legato, détaché, martelé, staccato, előkék, előkecsoport, parányozó, trilla, cromatikus hangsor, kettős fogások. Tankönyv: Hohmann— Bloch hegedű iskola I. rész végig. II. rész 301. számig. Duók: Alard. Lettre A, B, C és D ; Dancla op. 23. Triók: Dancla Trios faciles, Bloch op. 34. Könnyebb dalformák előadása. Heti 2 óra. H a la d ó k : b) Az előbbiek különösen a hangközök is­ métlése. Hangsorok az első fekvésben egy-négy kereszttel és egy-négy bé-vel, dur és mohban, később két oktáván át. Ujjgyakorlatok. A II. III. V. fekvés ism étlése. T ankönyv: Hohmann— Bloch hegedű iskola II. rész, vagy Bloch hegedű iskola III. és IV. rész. Duók, Triók, Quartettek, darabok ját­ szása. Heti 2 óra. Z e n e k a r : A z előhaladottabb tanulók külön zenekart alakítottak, mely heti 2 órában az ensem ble játékot gyako­ rolta. Anyagul szolgáltak a klasszikus zenéből egyes, az ifjúság felfogásához mért zenedarabok, különös tekintettel a magyar klasszikusok remekeire. Tandíj évi 20 korona. Tanította: L a c z K á lm á n .

III.

Iskolaszerek gyarapodása. a)

Tanári könyvtár.

V étel u t j á n :

A magas Tátra (album). Kuppis J ó zse f: Uj atom elm élet Foerster Fr.—Bellaagh A . : Iskola és jellem. Monumenta Hungáriáé Historicae 38-ik kötete. Szekfü Gyula: Ä szám űzött Rákóczi. K oeppel— Esty I-né: Byron. Vértesy Jenő: A magyar romantikus dráma 1837— 1850. V áczy János: Tompa Mihály életrajza. Dr Szelényi Ödön: M odern vallástudomány. Dr. Galovits Zoltán: A szövetk ezetek alapelve. Ortvay Tivadar: Em lékbeszéd Hampel József fölött. Schmidt József: Osthoff Hermann emlékezete. Kozma Andor: Báró E ötvös József a költő emlékezete. Stein A u rél: Duka Tivadar em lékezete. Dr. H ollós László: K ecskem ét vidékének gombái. Dr. Daday Jen ő: M agyarország kagylós levéllábú rákjai. Karácsonyi János: Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörm ények vagy izmaeliták. Bérezik Árpád: Báró Podmaniczky Frigyes emlékezete.

59 Homeros Iliasa. F o rd : Vértesy Jenő. Angyal D .: Szalay László em lékezete. Stein A.— Halász G y.: Romvárosok Á 2 sia sivatagjaiban. Berzeviczy A .: Aragóniái Beatrix életére vonatkozó okiratok. Jánosi B .: Szerdahely György aesthetikája. (Monumenta Hungáriáé Historica 39 kötete). Kajlós Imre: dr. Böhm Károly élete és munkásága 1—3 kötet. L oósz István: Ady Endre lírája tükrében. Chamissó művei. Goethe művei. Heine művei. Kleist művei. Körner művei. Lenau művei. Lessing művei. Nestroy művei. Schiller művei. Uhland művei. Die Wunder der Natur. Moderne Technik. Gombocz Z. és Melich J .: Magyar etymologiai szótár 1 füzete. Dr. Balogh Arthur: Jogállam. Dávid J. és dr. Fodor György Xenophon memorabiliáinak teljes szótára. Elischer— Fröhlich szótára Homeros két cposához. Csenged J .: Homerosi világ. L évay—V id a : Görög szótár. Nyelvtudományi Közlöny. Nyelvtudomány. Magyar Irodalom története. Magyar Figyelő. Nyugat. Földrajzi közlemények. Mathematikai és természettudományi értesítő.

60 Evangélikus Lap. Evangélikus Őrálló. Akadémiai Értesítő. Akadémiai kiadványok. Gyámintézet. Hivatalos Közlöny. Természet. Természettudományi Közlöny. Botanikai közlemények Magyar chemiai folyóirat. Archaeologiai értesítő Herkules. Magyar nyelv. M űvészet. Magyar Iparművészet. Neue Jahrbücher für das klassische Altertum, Geschichte und für Pädagogik. Történeti szemle. Magyar nyelvőr. Állattani közlemények, Magyar Paedagogia. Magyar írók. Egyetem es Philologiai Közlöny.

A já n d é k ú tjá n .

Vörös kereszt. Hivatalos Közlöny. Néptanítók lapja. Dr. Valentinyi D ezső : Trencsényi István levelei. Chronoczy— Nagy J ó z se f: A madár. (A nyitramegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egyesület ajándéka.) Magyar írók: Arany Könyvtára 1— 30 kötet. (Strompf L úr ajándéka.) A győri tankerület ötödik igazgatói értesítőjének jegy­ zőkönyve.

61 R év a i: Nagy Lexikon 7— 9 köt. (a m. kir. vall. és köz­ ö k ! miniszter úr ajándéka.) Ipari pályamutató (a m. kir. vall. és közokt. miniszter úr ajándéka.) Dús László : II. Rákóczi György házassága. (Nagyvárad város könyvtárának ajándéka.) Dr. Serédi L ajos: Ovidius és naptára. (A szerző ajándéka.) Emléklapok a f. évi október 5-én Léván tartott egye­ tem es gyámintézeti közgyűlésről. (A magyar honi E. E. E. gyámintézet ajándéka.) A középiskolai tanfelszerleési jegyzék VII. füzete. (Az Orsz. Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum ajándéka.) A szegedi tankerület ötödik igazgatói értekezletének jegyzőkönyve. Dr. Gréb Gyula : A szepesi húnok. (A szerző ajándéka.)

b)

Az ifjúsági köngvtár gyarapodása.

Vétel ú t j á n :

Aischylos: Agamemnon, ford. Várady Antal 1 példány. Alexander Bernát: Shakspere tanulmány, 1 példány. Arany János: Toldi estéje, 7 példány. „ „ Toldi szerelme, 3 példány. „ „ Buda halála, 3 példány. „ „ Vojtina ars poétikája, 2 példány. „ „ Balladái, 2 példány. „ „ V á! balladái, 1 példány. „ „ Katalin, 1 példány. „ „ Katalin. Keveháza. Sz. L. fűzve. 1 példány. Balassa J.: Magyar helyesírás szabályai, 1 példány. Balogh István: Ludas Matyi, 1 példány. Balassa Bálint: Vál. költeményei, 1 példány. „ „ Szem elvények, 1 példány. Berzsenyi Dániel: Ódái, 1 példány. Bodenstedt F.: Shakespeare élete és művei, 1 példány.

62 Buday János: Pál apostol élete, 2 kötet. Csiky Gergely: A nagymama, 1 példány. Csite Károly: Mi a haza? 1 példány. Csokonai V. Mihály: Lilla, 1 példány. „ „ Dorottya, 1 példány. „ „ Ódák, 1 példány. Czuczor Gergely: H ősköltem ényei és meséi. 1 példány. „ „ Költeményei, 1 példány. „ „ N épies költeményei, 1 példány. Dayka Gábor: Költeményei, 1 példány. Euripides: Iphigenia Aulisban, ford. Radó Ä. 1 példány. Forgács Gyula: Hogy leh etsz nagy ember, 1 példány. Garay János: Balladái és életképei, 1 példány. G reguss Ágost: Ä balladáról, 1 példány. G reguss Á, és Beöthy Zs.: Magyar balladák, 1 példány. Imre Sándor: R népkölt.-ről és népdalról, 1 példány. Jámbor Lajos: Égi cél felé, 2 kötet. Katona József: Bánk-bán, 2 példány. Kerényi Frigyes: Ö sszes költeményei, 1 példány. Kisfaludy Károly: Csalódások, 2 példány. „ „ Kérők, 1 példány. Kiss József: Költeményei, 2 kötet. Dr. Koltay Virgil: Vál. munkái, 1 példány. Koréh Endre: Képek a magy. prot. egyh. tört. 2 kötet. K ovács Äntal: Magyar népdalok, 1 példány. Körner Tivadar: Zrínyi, 1 példány. Lie. Rácz Kálmán: Kocsi Csergő Bálint, 1 példány. Livius: Hannibal útja, ford. Várdai B. 1 példány. M adách: R z ember tragédiája, 1 példány. M orvái Győző: Vál. magy. népballadák, 1 példány. N évtelen jegyző: A magyarok tetteiről, ford. Szabó K. 4 példány. Perényi József: Magy. ir. tört. repetitorium, 1 példány. P etőfi Sándor: Családi versei, 4 példány. Pilch Jenő: Hadtörténelmi közlemények, 1 példány. Radnai Rezső: Aesthetikai törekvések Magyarországon, 1 példány.

63 Riedl Frigyes: Ä magy. irod. főirányai, 1 példány. S. Szabó József: Régi történetek, 2 kötet; Sántha Károly: Isten, haza, család, 2 kötet. Szentmiklóssy József: Valláserkölcsi elbeszélések,

2

kötet. Shakspere: III. Richard király, ford. Szigligeti, 1 példány. „ Julius Caesar, ford. Vörösmarty M. 2 példány. „ Sok zaj semmiért, ford. Ärany L. 1 példány. „ A makrancos hölgy, ford. Lévay J. 1 példány. „ Romeo és Julia, ford. S zász K. 1 példány. „ Macbeth, ford. S zász K. Péterfi J. 1 példány. „ Coriolanus, ford. Petőfi S. 2 példány. „ Othello, ford. M ikes L. 1 példány. Sienkievicz H.: Keresztes lovagok, 2 kötet. Sophokles; Oedipus király, ford. Csíki G, 1 példány. „ Antigone, ford. Csiki G. 1 példány. „ Elektra, ford. Csiky Losonczy L. 2 példány. Taine H.: Az eszmény a m űvészetben, 1 példány. Tompa Mihály: Népregéi, 1 példány. Vaday József: Protestáns jellem, 2 kötet. „ „ A jó példát kövesd, 2 kötet. „ „ Protestáns lelkidet, 2 kötet. Vergilius: Aeneise, ford. B. Szabó D., 3 példány. Vörösmarty M.: Zalán futása, 2 példány. „ „ Csongor és Tünde, 2 példány. „ „ Cserhalomja, 1 példány. „ „ A két szom szédvár, 1 példány. Gróf Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem , 3 példány. Bloch József: Kuruc dalok gyűjteménye (zenemű) 1 példány. Huber Sándor: Kurucz dalok (zenemű) 1 példány. Kun László: Szerenád a Tisza ház előtt (zenemű) 1 példány. Kun László: Ifjú évek, 6 példány. Juventus évfolyama, 1 példány. Természet évfolyama, 1 példány. Kelemen Béla: Idegen szavak szótára.

64 Beöthy: Ä magyar irodalom kis tükre. S assy— Nagy: Ä magyar irodalomtörténet dióhéjban. L oósz István: Ädy Endre lírája tükrében. Maeterlinck: Ä méhek élete. A já n d é k o zá s ú tjá n :

Hankó— Szterényi: Természettudományi olvasmányok. (Ballagó József, VI. o. t. ajándéka.)

c)

Természetrajzi szertár.

V étel ú t j á n :

Bonctani- minták papirmaséból: emberi tüdő, szem. Ä hat kristályrendszer tengelyváza s a hat alapalak ü veg­ ből. Madárláb típusok üvegszekrényben. Ló, szarvasmarha és sertésláb csontváza. Különféle vegytani szerek és eszkö­ zök. M oos-féle keménységi fokozat. A já n d é k o z á s ú tjá n :

Ä budapesti ág. ev. főgimn. 130 darab meghatározott ásványból álló gyűjteménye. Fábry Kálmán VI. o. t. ajándéka: rétegsorozatból vert kőzet minták, maja squinado váza. Spiczer Endre VI. o. t. 1 drb. kézi nagyító. Ballagó József VI. o. t. 2 drb. calcit és aragonit kristály. Damsa Valér IV. o. t. 1 drb. Stereoskop. Tanulóink ezenkívül több darab ásvány­ kristállyal gyarapították ásványgyüjteményünket.

d)

Fizikai szertár.

Ez idén több fizikai szert kijavíttattunk és használható állapotba hozattunk. Äz új beszerzések a következők: Tolómérce, milliméter beosztással és noniusszal ellátva. Mikrométer. Vastagságmérő külső méretezésre. Vastagságmérő belső méretezésre. Sphärometer. A tw ood-féle ejtőgép,

65 Hat drb. Leclanche-elem ből álló villany-telep. Azonkívül a jövő tanévi fizikai tanítás teljes beállítására több szer van megrendelés alatt, mely a jövő évi értesítőben lesz kimu­ tatva, az ugyané célra eszközölt építkezésekkel együtt.

é)

Philologiai szertár.

A Cybulsky-féle képekhez képkeretek.

/) Éremtár. 30 drb. különféle régi ezüstpénz.

g)

Tornaszertár.

2 drb. turullabda verőkkel. Két korlát, egy kar nyújtó. Egy drb. gyürühinta. A tornatanítás céljaira rendbehozatott és teljesen átrenováltatott egy külön épületben álló 17'50 m. hosszú, 9 5 0 m. széles terem, ennek felszerelése szintén most van folyamatban.

5

IV.

Petőfi-önképzőkör. Gimnáziumunk három éven át volt jeles tanít­ ványának, a magyar líra legnagyobb dalnokának nevét viseli az az önképzőkör, melyben tanulóink halhatatlan elődjük emlékétől ihletetten, nemes hevülettel igyekeznek fejleszteni fogékony lelkűk ébredező tehetségeit. Ä nagy költő e gimnázium falai közül kilépve kezdette meg tüneményes pálya­ futását. Alakja fényt vet e régi hajlékra s annak lakóira s szellemi jelenléte eleven erővel ható ösztönzője e gimnázium minden rendű és rangú munkásának. Gimnáziumunk fejlesztésével egyre tágulnak azok a keretek, melyek között az esztétikai nevelés magasabb feladatainak eleget tehetünk. Tanulóink serdűltebb kora s fejlettebb szellemi képessége mindinkább lehetővé teszi, hogy közelebb jussunk ahhoz a nevelési eszményhez, mely a lélek erőinek harmonikus képzésében látja megvalósultnak mérhetlen fontosságú feladatát.

67

A szép érzése ott szunnyad minden ifjú lélek mélyén s csak felfedeztetésre, gyöngéd ápolásra, figyelmes irányításra vár, hogy öntudatosan megnyilatkozhassék hang, beszéd, zene vagy mű­ alkotás útján. Bizonysága ennek a junius 14-én rendezett ének- és zenevizsgával kapcsolatos önképzőköri záróünnepélyünk, melyen — a hiva­ talos iskolai ünnepélyeket ide nem számítva — először lépett ifjúságunk előadással a nagy nyil­ vánosság elé. Ünnepélyünket társadalmi életünk vezető egyéniségei megjelenésükkel tisztelték meg; de abban a közönségben, mely az új tornacsarnok helyiségét szorongásig megtöltötte, társadalmunk mindenik rétege képviselve volt. A közönség ifjaink előadását a rokonszenv érdeklődésével, a szeretet bátorításával, az elis­ merés méltánylásával, majd a lelkesedés gyönyör­ ködésével hallgatta s tetszésének ismételten élénk kifejezést adott. Örömmel jegyezzük itt fel, hogy — hitünk szerint — tanúló ifjúságunk megtalálta az utat a nagy közönség szívéhez s reméljük, hogy ez a találkozás Aszód társadalma és gimnáziumunk ifjúsága között életre keltette azt a belső kap­ csolatot, melyet a nevelés szempontjából nagyon értékesnek tartunk s amely kapcsolatnak bensőbbé tételére a jövőben is törekedni fogunk. A végzett munkáról szolgáljon tájékoztatásúl ünnepélyünk alább közölt műsora. Önképzőköri munkásságukért 5—5 korona jutalomban részesültek: Ballagó József, Bruckner 5+

68

László, Csörgi János, Fábry Kálmán, Kemény Gábor, Kovács Sándor, Soltész Pál, Spiczer Imre, Szvoboda Sándor, Zachár Béla VI. o. t., Damsa Valér, Gáspár Béla, Micsinay Elek IV. o. tanulók. Kitűntek még: Mangult Ferenc VI. és Weinzierl Antal V. o. tanúlók, mint ügyes fogalmazók. Dicsé­ retet érdemeltek: Márta Antal, Turányi János V. o. Hanover Miklós, Soltész Lajos V. o. tanúlók. Külön dicséret illeti meg Kovács Sándor jegyzőt, Csörgi János és Zachár Béla pénztáro­ sokat és Lövey István könyvtárost, mint az önképzőkör szorgalmas tisztviselőit. Lövey István, ki nehéz feladatának lelkiismeretesen igyekezett megfelelni, 5 korona jutalomban részesült. E helyen nyugtázzuk a III. osztály 10 korona ajándékát, melyet Bolla Lajos tanár ur kezéből a Petőfi-önképzőkör részére köszönettel vettünk. Ä záróünnepély műsora a következő volt: 1. Marschner Henrik: zium vegyeskara. 2. Ä magyarok Micsinay Elek IV. o. t.

Tavaszi dal,

istene,

3. D on izetti: Egyveleg zium vonószenekara. 4. Petőfi diákélete Csörgi János VI. o. t.

énekli a gimná­

irta Petőfi Sándor, szavalja

„Lucia“~ból, Aszódon,

játsza a gimná­

irta és felolvassa

5. Pán halála, irta Reviczky Gyula, előadja Zachár Béla VI. o. tanuló. 6. M a z a s: D u ó , játszák Haberl Pál és Sándor József IV. o. t.

69 7. Szónoki beszédgyakorlat. Shakespeare C aesar-ja: III. felvonásából a 11. színt bemutatják Kovács Sándor VI. o. t. __ Ballagó József VI. o. t. - ... — Márta Antal VI. o. t. ___ . .. . ... S oltész Lajos V. o. t . ... . . . ... __ Turángi János VI. o. t............................... Hanover Miklós V. o. t. ... ... ...

Julius

Brutus . Antonius ... Első polgár ... Második polgár ... Harmadik polgár ... Negyedik polgár

A bevezető előadást Kemény Gábor VI. o. t. tartja. 8. B eethoven: Himnusz vegyeskara.

9. Leybach : Faust Sándor VI. o. t.

az éjhez,

fantázia,

10. Ä szerelmes tenger,

énekli a gimnázium

zongorán játsza Szvoboda irta Petőfi Sándor,

el­

mondja Soltész Pál VI. o. t. 11. Deák Ferenc gyermekkorából, anekdota Tóth Béla gyűjteményéből, elmondja Gáspár Béla IV. o. t. 12. W eber: Trio, játszák Szabó Sándor III. o., Haberl Pál IV. o. és Szeitlében Lajos VI. o. t. rajza,

13. Ä cigány arcképe, Gárdonyi előadja Fábry Kálmán VI. o. t.

Géza

humoros

14. Szavalat zenekisérettel.

Csokonai Vitéz Mihály­ nak „A reményhez“ cimü költeményét előadja Bruckner László VI. o. t. Lavotta zenéjét hegedűn játsza Spiczer Imre és Ballagó József VI. o. t., zongorán: Szvoboda Sándor VI. o. t. 15. Petőfi Sándor Búcsúbeszéd cimü költeményét, mellyel a költő 1838-ban növendéktársai nevében búcsú­ zott az aszódi gimnáziumtól, előadja Damsa Valér IV. o. t.

16. Szózat, názium vegyeskara.

Erkel Gyula átiratában,

énekli

a gim­

V.

Jutalmak. 1. A bányai ág. h. ev. egyházkerületi juta­ lomból Benkó Mátyás IV., Tomcsányi László IV., Szabó Sándor III., Drenyovszky János II., Szabó Lóránt I. oszt. tanulók 40—40 korona jutalmat érdemeltek. 2. A Masznyik-féle jutalomalap kamataiból Bízik József II. oszt. tanuló 10 koronát. 3. A Kossuth-féle jutalomalap kamatjaiból Krekács Pál II. és Proksza Gyula I. oszt. tanulók 5—5 koronát kaptak. 4. Az aszódvidéki tanítói kar jutalomalap kamatjaiból Kottász Emil IV. oszt. tanuló 10 koro­ nát kapott. 5. A Földváry-féle jutalomalap kamatjaiból Nagy Béla V. oszt. tanuló 10 koronát kapott. 6. APetőfi—Podmaniczky alap kamatjaiból Csörgi János V., Főző Frigyes V., Tóth Mátyás I. oszt. tanulók 10—10 koronát kaptak. 7. A Petőfi-féle alap kamatjaiból Kovács Sándor VI. o. t. 30 K., Fischer Imre II. o. t. 10. K.

71

8. A Deutsch-féle alap kamatjaiból Gáspár Béla IV. oszt. tanuló 10 koronát, László Imre I. oszt. tanuló 10 koronát kapott. 9. A Csernyánszky-féle 40 koronás jutalom­ ban a végleges döntés a pestmegyei ág. hitv. ev. esperességi közgyűlést illetvén, az eredményt a jövő tanévi értesítőben mutatjuk ki. Egy igen jó tanuló diáknak neve így a jutalmazottak sorából kimarad. De az érdem önmagában viseli a leg­ főbb jutalmát. Más oldalról az alapítványok ke­ vés volta és szigorú kikötései miatt többen az arra még mindig érdemesek közül nem juthattak jutalomhoz, akiknek azért sorsukat türelmes sze­ lídséggel és öntudatos büszkeséggel kell visel­ niük. A jutalmak odaítélésénél az alapítványok megszorító kikötésein kívül az ifjak bizonyítvá­ nyai közti külömbség az irányadó. 10. Tandíjelengedés kedvezményében 21 ta­ nuló részesült. Az elengedett tandíj összege 620 K. Tandíjelengedésben csak szegénysorsú, jó ma­ gaviseletű és jeles vagy kisebb részben jó elő­ menetelei tanulók részesülnek a gimnázium tan­ díjjövedelme 10H/o-áig.

VI.

Ifjúsági gyámintézet. Alakuló ülését október 25-én tartotta; osz­ tálypénztárosok lettek Miklián Gyula I. o., Bizik József II. o , Szontágh Gáspár III. o., Micsinay Elek IV. o., Márton Mihály V. o. és Miklián Ödön VI. o. tanulók. Tagjainak száma: I. osztályban 15, II. osztály­ ban 13, III. osztályban 9, IV. osztályban 18, V. osztályban 5 és a VI. osztályban 8, összesen 68. Záró ülését június 15-én tartotta. Számadása a következő: B e v étel 1. 2. 3. 4. 5. 6.

I. osztály gyűjtés II. III. „ „ . IV. „ „ , V. VI. „

Korona ....................... 15.10 .......................12.70 .................. 9.— ...................... 20.04 ........................ 5.— .................. 9.14 Ö ss z e s e n 7 0 .9 8

73

K iadás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Korona

Esp. gyámintézetnek a bevétel '/«-ed része 17.74 Sipka Sándor IV. o. tanulónak segély . 10.00 Tomcsányi László IV. o. tan. segély . 10.00 Bpesti prot. á r v a h á z n a k ............................10.00 Torzsai ev. á r v a h á z n a k ............................10.00 1913—14. évi maradvány, mint egyenleg 13.24 Ö ss z e s e n 7 0 .9 8 V a g y o n -m é r le g . V agyon.

Korona

1. Tőke 1913—14. év v é g é n ................... 237.35 2. 1913—14. p. maradvány ........................ 13.24 Ö ss z e s e n 2 5 0 .5 9

VII.

Älumneum. Az 1913—1914. iskolai évben alumneumunkba felekezeti különbség nélkül 57 tanulót vettünk fel. Ezek közül évközben lépett az alumneumba 5 tanúló, eltávozás folytán kilépett 3, családi okból 5 tanúló. Ebédre és vacsorára 31, csak ebédre 26 tanúló iratkozott. A növendékek naponkint 2 tál ételből (hús­ leves és főzelék főtthússal) álló ebédet és 2 tál ételből (húsleves és főzelék) álló vacsorát kaptak, pecsenye volt hetenkint egyszer, sült tészta hetenkint kétszer. Az alumneum részére adakozás útján befolyt: Pénzben, szupplikációból 1268‘29 korona. Báró Podmaniczky Géza kegyelmes úr aján­ déka: 100 kgr. borsó, 125 kgr. lencse és 10 zsák burgonya.

75

Turek Jarosláv ur ajándéka: 2 zsák burgonya, 40 kgr. hagyma, egy zsák céklarépa. Beke Gyula úr ajándéka: 8 kgr. marhahús. Özv. Matheidesz Sándorné úrhölgy ajándéka: 250 drb. száraz kifli. Fogadják a nemeslelkű adakozók hálás köszönetünket!

VIII.

Adományok. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik intézetünk iránt táplált jóindulatukat kegyes ado­ mányukkal kifejezték. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium 14.000 korona államsegélyt adott. Aszód község 2000 korona. A pestmegyei ág. h. ev. esperesség 200 korona. Aszódi Taka­ rékpénztár 200 korona. Aszódi Hitelbank és Ta­ karékpénztár 200 koronát adományozott. Bende Gyula földbirtokos úr 20 kor. és Sárkány László úr 15 kor. 19 fill. Ezeken kívül az iskolatársak egyesülete utján számos adomány érkezett, ezekről az elszámolást az egyesület közgyűlés keretében fogja megadni.

IX.

Ä tanúlók névsora a v a llá s é s s z ü le t é s i h elg f e ltü n te té s é v e l. I. OSZTÁLY. Benedek János r. k. Galgahévíz Buzalka István r. k. Hatvan Diamant Mátyás izr. Aszód Fekete György r. k. Galgahévíz 5 Filó János r. k. Galgamácsa Fischer László izr. Aszód Hartmann Ferenc r. k. Hévízgyörk Herdovics Gyula r. k. Zsámbok H ugyecz Pál ág. h. ev. Ácsa 10 Kálmán Bertalan r. k. Szécsény Kertész Elemér ref. Bodrogkeresztúr Kmety János ág. h. ev. Domony Kollár János ism., r. k. Zsámbok Kozma János r. k. Galgahévíz 15 Lanczinger Lajos r. k. Bag László Imre izr. Vecsés Legéndí Mihály ág. h. ev. Zsidó M acska János r. k. Hatvan

78

20

25

30

35

Miklian Gyula ág. h. ev. Aszód Mikó Ferenc r. k. Taksony Muri Mihály r. k. Aszód Müller János r. k. Pázmánd Nagy Géza ref. Zsarnócza Novák Lajos ism., ág. h. ev. Tápiósűly Oberth Károly r. k. Tát Palya Mihály r. k. Bag Proksza Gyula ág. h. ev. Erdőkűrt Prötovin László izr. Aszód Sándor László r k. Túra Sántavy József r. k. Belfürged Solti Kálmán ref. Bérezel Solti László ref. Feled Szabó Lóránt ág. h. ev. Aszód Teller Kamill r. k. Túra Tóth Mátyás r. k. Zsámbok Török Gyula ág. h. ev. Bér Vas István izr. Aszód Waldmann Imre izr. Aszód. Kimaradtak:

Lőwy István izr. A szód 40 M átés Antal r. k. Budapest Orbán Gyula ref. Budapest Reiner György izr. Aszód Spitzer Miklós ism., izr. Szentmártonkáta Városi Ferenc r. k. Hatvan. Magántanúlók: 45 Farkas Gizella ref. India Farkas Márta ref. Titel Kovács Julia r. k. A szód Tolvéth Attila ág. h. ev. Balásfalva.

79

II. OSZTÁLY.

5

10

15

20

25

30

Balás Vilmos r. k. Budapest Bízik József ág. h. ev. A szód Bozlék János r. k. Galgahéviz Bugár István r. k. Püspökszilágy Csendes István r. k. Nógrádkálló Chugyik János ism. ág. h. ev. Aszód Dóra István ism. r. k. Túra Drenyovszky János ág. h. ev. Zsidó Erdélyi József ref. Fóth. Fekete András r. k. Hatvan Fischer Imre izr. Aszód Glasner Ernő ism. izr. A szód Gubcso János ág. h. ev. Váckisújfalu Gyebnár László ág. h. ev. Rimaszombat Gyetven József r. k. A szód Gyulai Sándor ref. Gödöllő Hacker Imre izr. Aszód Kakó János ág. h. ev. Váckisújfalu Klein Albert ism. izr. Hatvan Kohut Mihály r. k. Zsidó Koltay Jenő r. k. Ada Kováts Gyula ism. r. k. A szód Krekács Pál ág. h. ev. Bér Kurilla János ism. r. k. Túra Lövey Mihály r. k. Galgaguta Micsinay László ág. h. ev. Aszód N em es László izr. Aszód Neuwirth Aladár izr. Szerencs Rácz Gyula ref. Pápa Sántavy Rezső r. k. Újpest

80 Torda Gyula ág. h. ev. A szód Vallovitch Alajos r. k. Hatvan Vankó Dezső r. k. Galgahéviz Vas Alajos izr. Budapest 35 W alla Ákos r. k. A szód Zsigmond Andor r. k. A szód. Kimaradtak: Kácser Mihály ág. h. ev. Zsidó Márkus Ferenc r. k. B ecske

III. OSZTÁLY. Balogh Barnabás ref. Budapest Benke János r. k. Túra Csővári Dezső ág. h. ev. Turicska Dobák László r. k. A szód 5 F őző Frigyes r. k. B écs Gyárfás Dénes izr. Jászalsószentgyörgy Haberl Iván r. k. Tárnáméra Hartyánszky D ezső r. k. Nagykőrös H avas Miklós izr. Nyergesujfalu 10 Jónás Pál ág. h. ev. Domony Kálmán Sándor r. k. N agyszécsény Keményfi Elemér r. k. Kartal K ovács István r. k. A szód L őw y Andor ism. izr. A szód 13 Motaj Imre ág. h. ev. A szód Ném edy Béla ág. h. ev. A szód Podlaviczky János ág. h. ev. Domony Pohánka Ödön ág. h. ev. Csővár Poreleczky Imre r. k. Makó

81 20 Réz D ezső r. k. Jászfényszaru Sándor János r. k. Túra Schreiber Fülöp izr. A szód Schweitzer Árpád izr. Galgaguta Schuh Nándor izr. Csány 25 Simek Károly r. k. Eger Steinberger Jenő izr. A szód Susiczky Tibor izr. Ipolybalog Szabó Sándor ág. h. ev. A szód Szontagh Gáspár ism. ág. h. ev. Budapest 30 Uher József r. k. Magyarád Varga Gergely r. k. Becske Vas László izr. Aszód W ahl István izr. Aszód Kimaradt: Nagy Antal r. k. Hatvan.

IV. OSZTÁLY. Acsay Viktor r. k. Verseg Benkó Mátyás ág. h. ev. Aszód Burró Béla ág. h. ev. Pápocs Bursics Lajos r. k. A szód 5 Chugyik Pál ág. h. ev. A szód Darusa Valér gór. kel. Budapest Erdély János r. k. B ecske Gáspár Béla izr. Hatvan Győri József r. k. Túra 10 Habán Imre ág. h. ev. Terény Haberl Pál ism. r. k. Tarnazsadány Jamriska Lajos ág. h. ev. Pécel Kakó József ág. h. ev. Galgamácsa

6

Karácsony D ezső r. k. Hatvan 15 Kisák Kálmán r. k. Vác Kottász Emil ág. h. ev. Bénye Korpás János ref. Vámosladány Krausz Lipót izr. Tornóc Makovinszky Béla r. k. Szent-Iván 20 Micsinay Elek ág. h. ev. Rákoskeresztúr Nagy Imre ref. Kunágota Pauló Pál ág. h. ev. Domony Paulinyi Árpád ág. h. ev. Kutasó Paraszkay Endre ág. h. ev. Ászód 25 Reiner Sándor izr. ism. Ä szöd Sándor József r. k. Túra Sipka Sándor ág. h. ev. Á szód Sziklay Zoltán r. k. Szentendre Szuhovszky Bertalan ág. h. ev. Váckisujfalu 30 Szuhovszky Sándor ág. h. ev. Káva Tomcsányi László ág. h. ev. Lajosmizse Varga Zoltán r. k. M oson Zorkóczy Gábor ism. ág. h. ev. Vácbottyán Zsigmond Sándor r. k. A szód

V. OSZTÁLY. Benkő Oszkár ism., ref. Balassagyarmat Breuer Ervin izr. Budapest Csorba László ref. Fenyőharaszt Főző József r. k. Bécs 5 Gróf Endre izr. Zsámbék Hannover Miklós izr. Balassagyarmat Joób Géza r. k. Galgahéviz Marcsek Lajos r. k. Kisterenye Márton Mihály ism., ág. h. ev. Ipolymagyari

10 Nagy Béla ref. Zsarnócza Riecsánszky Endre ág. h. ev. Bénye Scheiber Ernő izr. Aszód Soltész Lajos r. k. Nátafalva Steinberger Imre izr. Äszod 15 Vankó Mihály r. k. Galgamácsa W einer Mihály izr. Aszód W einzierl Antal ism., r. k. Isaszeg Zorkóczy Lajos r. k. Csécse Kimaradt: Vörös János r. k. Hatvan Magántanulók: 20 Rolf Ervin r. k. Dombóvár, vizsgálatlan Sas István r. k. Ráczkeve

VI. OSZTÁLY. Ballagó József r. k. Hatvan Balogh Sándor r. k. Nyirbakta Bartsch Zoltán ág. h. ev. Mártonvásár Bruckner László ref. Nagymaros 5 Csörgi János r. k. Túra Fábry Kálmán ág. h. ev. Jászfényszaru Juricsky Tibor r. k. Monor Kemény Gábor ág. h. ev. Ujpázua Kottász Béla ág. h. ev. Bénye 10 Kovács Sándor r. k. Aszód Lövey István r. k. Zaránd Mangult Ferenc r. k. ism. Vácz Márta Antal r. k. Apc

84 Miklian Ödön ág. h. ev. Aszód 15 Oberth Zsigmond r. k. Tát Sohr Sándor izr. Hatvan Soltész Pál r. k. Nátafalva Spiczer Imre izr. Dunaföldvár Spiczer Endre izr. Dunaföldvár 20 Szeitlében Lajos ág. h. ev. Dunaegyháza Szvoboda Sándor r. k. Pusztavám Turányi János ág. h. ev. Aszód Turek Elek r. k. ism. Monok Vallovitsch Béla r. k. Hatvan 25 Zachár Béla r. k. Boldog

X.

ÄZ

R

tanulók

1.

II.

III.

IV.

V.

VI.

21 19 18 1 16 3

25 25 25

osztályban

ca E SÖ N C/D

ca

(/) *ja

la >

nyelv­ ismerete

« ^ ca > S? S ra 31 n

Ö sszesen 1

Statisztikai kimutatás az 1913—1914. tanév végén.

201 189 184 5 174 15

felvétetett vizsgálatot tett nyilvános magán haladó ... ... ismétlő . . . —

48 42 38 4 40 2

38 36 36

34 33 33

35 34 34

34 2

30 3

31 3

ág. h. evang. reform. ... ... róm. kath. ... gór. kel__ ... izraelita . .. ...

9 6 21

9 3 17

8 1 14

2 3 8

7 1 14

6

7

10

16 2 12 1 3

6

3

51 16 86 1 35

magyar ... ... tót — — — német cseh

42

36

3

34

19

25

189

magyar magyar-tót magyar-német

33 4 5

23 9 4

28 3 1 1

21 9 3

15 3 1

20 4

140 32 16 1 1 1

magy.-ném.-cseh

magyar-román magyar-olasz

23 2

1 1

86

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

19 20 21 22

A tanulók száma

| Folyó szám

A vizsgálatot tett nyilvános és magántanulók megoszlása szülőik (gyámjaik, illetőleg más tör­ vényes gondviselőjük) foglalkozása (társadalmi állása) szerint. F o g l a l k o z á s (társadalmi állás)

Nagybirtokos, nagybérlő (1000 kát. holdon felül) 3 Középbirtokos és bérlő (1000— 1000 kát. holddal) 5 Kisbirtokos, kisbérlő (100 kát. holdnál kisebb birtokkal) ... ... ... . . .. _ ... ._ ... 24 Kisbirtokos-napszámos (kisbérlő-napszámos) ... 2 Egyéb őstermelő (feles, majoros, kertész, halász) 5 Gazdasági tisztv iselő ... ... ... ... ... ... _ . . 11 Egyéb gazdasági segédszem ély (földmíves, napszámos, gazdasági cseléd) ... ... ... ... ... 1 Nagyiparos, bányanagyvállalkozó ... ... ... ... 3 Kisiparos, bányakisvállalkozó ... ... ... ... ... 30 Ipari vagy bányászati tisztviselő ... ... ... ... 2 Egyéb ipari vagy bányászati segédszem ély (előmunkás, segéd, munkás stb.) ... ... ... ... . _ 2 Nagykereskedő, nagyvállalkozó_ ... . .. . .. __ 9 Kiskereskedő, kisvállalkozó... ... ... ... ... ... 14 Kereskedelmi vagy közlekedési (vasúti, posta stb.) tisz tv ise lő ... ... ... ._ ... ... ... .. ... 8 Egyéb kereskedelmi vagy közlekedési seg éd személy (altiszt, segéd, szolga) ... ... ... ... 15 K öztisztviselő (a papok, tanárok és tanítók kivételével) és közhivatalban alk. dijnok ... ... 5 ________ ____________ ______________. Pap 3 Tanár, tanító . .. . .. .. __ ... ... ... . .. ... ... 17 M ásféle értelmiségi (orvos, ügyvéd, közjegyző, gyógyszerész stb.) s ilyeneknél alkalmazott segéd, írnok stb. ... ... ... ... ... ... ... ... 9 Közhivatalban alkalmazott vagy m ásféle értei— miségt altiszt vagy szolga ... ... ... .. ... — Katonatiszt (honvédtiszt, csendőrtiszt . .. ... ... — Katonaaltiszt (honvédaltiszt, csendőraltiszt Átvitel . .. ...

168

A tanulók száma

Folyó szám |

87

F o g l a l k o z á s (társadalmi állás)

Áthozat ... ... 23 24 25 26 27 28 29

Különböző vagy közelebbről meg nem nevezett foglalkozási ágakban dolgozó napszámos Tőkés, járadékos, háztulajdonos ... ... ... _ Nyugdíjas tisztviselő vagy az értelmiség körébe számítható egyéb nyugdíjas .. ... ... ... ... Nyugdíjas altiszt, szolga vagy munkás ... ... Magánzó, eltartásos ... ... ... ... .... ... ... ... Egyéb ismeretlen foglalkozású ... ... ... ... ... Árvaházi, szeretetházi tanulók ... ... __ ... Ö sszesen ... ...

Az A

tanulók

I.

II.

III.

IV .

V.

V I.

osz tá ly b a n 10 é v e s

o 'OJ

11 12 13

„ „ „

14 15 16 töb b

„ „ „ „

.... . . .

.............

10 9 18 4 —

2 9 7 13 5

—

—

_ 1 12 14

5 9 11

73 67 49

—

—

—

—

—

16 17 9

18 12 6

15 8 10

13 12 9

n C/3 N C/3 o

6 9 4

—

—

189

1 5 9 10

—

—

8 5 8 — —

7 6 3 3

—

1

—

4 2

— —

12 19 37 43 31 17 14 16

—

12 14 4 2 2

168

—

CJ

CD c/D ‘O

h ely b eli ... ... m eg y eb eli m ás m eg y eb eli

88

ÄZ Ä

t a n u l ó k

I.

11.

III.

IV.

V.

VI.

o s z tá ly b a n

co Oí N CO o

® CO co O •3 a S1-«

könnyű betegségi eset súlyos „ járványos . m eghalt

* l CJ SS ca c 52

j ó ...........................- - .......... szabályszerű ... . . ........ kevésbé szabályszerű rossz ... ... ... ... ...

i •3 2

igazgatói m egrovás ........ . tanárkari eltanácsolás kizárás ... ......... ...

_

igazolt ... ... ... ... ... nem igazolt... ... ... ... ...

595 530 671 537 496 833 3662 9 4 5 1 8 1 28

a S CO •co 4N -* 03

...

19 3 1

81 1

62 4

72 8

12 1

—

—

—

—

22 16

22 14

22 11

27 7

12 6

21 4

—

—

—

—

—

_

2 1

123 369 1 18 — 1

126 58

2 1

i —.
??! ‘CO

g l

minden tantárgyból jeles . , jó „ „ elégs. equ tantárqyból eléqtelen két több „ „

5 5 21 4 1 6

3 4 13 8 4 4

1 4 16 2 7 3

2 2 22 4 3 1

3 10 1 3 2

* Ezen rovatban m agántanulók nem szerepelnek.

1 1 18 3 2 —

12 19 100 22 20 16

XL

Az 1914—15. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke. I. osztály. *Bereczky: Bibliaismertetés, 5. kiadás, Kókai, 1911. (1.20) Balassa— K is: Magyar nyelvtan, I. oszt. számára, 4. k., Franklin, 1909. (1 20) Gulyás—Mitrovics : Magyar olvasókönyv, I. o. számára, 2. átdolg. k., Debrecen, H egedűs és Sándor, 1910. (2'80) Pirchala : Latin nyelvtan, 12. k., Athenaeum, 1912. (2‘— ) Pirchala: Latin olvasó és gyakorlókönyv, a gimn. I. és II. oszt. számára, 9. k., Athenaeum, 1912. (2'20) Lakos— Németh : Földrajz a középiskolák használatára, I. kötet: Magyar birodalom. K ogutow icz: Földrajzi iskolai atlasz, M. Földrajzi In­ tézet R. T„ 1912. (2 50) Dr. Szilády Z oltán : Kis természetrajz, I. r., 2. k., Föl­ des Ede Nagyenyed, 1912. (2'50) Lévay E d e : Számtan a középiskolák I—III. osztálya számára, 2. kiadás, Athenaeum, 1911. (2'80)* * Az 1914—15. tanévre szóló I—.VII. oszt. vallástanok cimét a beiratkozásnál közöljük.

90 Zalányi— M ajor: Rajzoló geometria, I. rész, a gimn. I. osztálya számára, 2. jav. kiad., Athenaeum, 1910. (1 '20) Vajda Pál: Szépírási minták, Lampel R. 1908. kettős füzet (— '80)

II. osztály. *Bereczky : Bibliaismertetés, ugyanaz, mint az I. oszt. Balogh Péter: Magyar nyelvtan II. osztály számára, Singer és Wolfner. P irchala: Latin nyelvtan, ugyanaz, mint az I. oszt. Pirchala: Latin olvasó és gyakorlókönyv, ugyanaz, mint az I. oszt. L akos— N ém eth: Földrajz, II. k., Európa és a többi világrész leírása. K o g u tow icz: Földrajzi iskolai atlasz, u. a., mint az I. o. Szilády : Kis természetrajz, II. r., középiskolák II. o sz ­ tályának, Földes Ede Nagyenyed, 1911. (1 *90) Lévay Ede: Számtan, u. a., mint az I. oszt Zalányi— M ajor: Rajzoló geometria, II. r., a gimn. II. oszt. számára, 2. jav. k., Athenaeum, 1910. (1 '40) Vajda P á l: Szépírási minták, u. a., mint az I. oszt.

III. osztály. * B ereczk y: Kér. egyház rövid története, VII. kiadás, Kókai, 1912. (— .80) Balogh P éter: Rendszeres magyar nyelvtan III. oszt. számára, 2. k. Singer és W olfner, 1907. Gulyás— Mitrovics: Magyar olvasókönyv, III. o. számára, Debrecen, Hegedűs és Sándor, 1908. (3'60) P irchala: Latin nyelvtan, u. a., mint az I. oszt. Pirchala : Latin olvasókönyv, I. és II. kötet, 6. kiadás, Athenaeum 1911. (5'40) Schuster Alfréd : Német nyelvtan, közvetlen módszer alapján, I. rész, 3. kiadás, Athenaeum, 1911. (2'40)

91 S zig eth y : Magyarország története I. rész, Singer és W olfner. Kogutowicz : Történelmi iskolai atlasz, Budapest, Magy. Földrajzi Intézet Részvénytársaság (3'— ) Varga Ottó : Földrajz. Balog M ó r: A physikai és matematekai földrajz alap­ ismeretei, Athenaeum, 1900. ( f — ) Lévay E d e : Számtan, u. a., mint az I. oszt. Zalányi: Rajzoló geometria, a gimn. III. és IV. oszt. számára, III. füzet, Athenaeum, 1906. (1 '80)

IV. osztály. *B ereczky: Keresztyén hit- és erkölcstan, V. kiadás, Kókai, 1911. ( 1 — ) Ady— Endrei: Magyar stilisztika, Athenaeum, 1913., (320) Lehr: Arany Toldija. Pirchala: Latin nyelvtan, u. a., mint az I. oszt. Pirchala: Latin olvasókönyv, u. a., mint a III. oszt. Schuster Alfréd : Német nyelvtan, u. a., mint a III. o. S zigeth y: Magyarország története, II. rész, Singer és W olfner. K ogutowicz: Történelmi iskolai atlasz, u. a., mint a III. oszt. Szilády : Növénytan, a gimn. IV. oszt. számára. König—Beke: Algebra, 5. kiad., Athenaeum, 1909. (4'80) Zalányi: Rajzoló geometria, u. a., mint a III. oszt.

V. osztály. Batizfalvy— Bereczky : Bibliai ismertetés, Kókai, 1910

(1 60) Ady— Endrei: Retorika, Athenaeum, 1914. (3'40) Pirchala: Latin nyelvtan, u. a., mint az I. oszt.

92 Cicero: Pro Ärchia poéta, magyarázata dr. Geréb József, 2. kiadás, Athenaeum, 1910. (— 70) Cicero : De imperio Gnaei Pom pei magyarázta dr. Kont Ignác, átdolgozta dr. Schmidt József, 3. kiadás, Athenaeum, 1911. ( 1 —) C serép : Szem elvény Ovidius műveiből, 3. kiadás, Lampel R. 1909. (2 —) K öpesdy— Cserép : Stílusgyakorlatok Cicero-hoz és Ovidius Fastijához, Lampel R. 1912. (1'— ) Cserép: Római régiségek, Franklin, 1912. (2'60) Dr. Szemák István : Német nyelv-, olvasó- és gyakor­ lókönyv, II. r., 2. kiadás, Lauffer V. 1905. (2’80) D ó c z i: Görög nyelvtan, 4. átdolgozott k., Athenaeum, 1912. (3 60) D ó c z i: Görög olvasó- és gyakorlókönyv, I. rész, Athe­ naeum, 1908. (2'80) Szterényi: Állattan, V. kiadás, Lampel R. 1911. (4'— ) S zig eth y : Egyetem es világtörténelem, I. k., Singer és W olfner, 1902. (2'40) K ogutow icz: Történelmi iskolai atlasz, u. a., mint a III. oszt. König— B e k e : Algebra, u. a., mint a IV. oszt. Á bel— Lévay—P olik eit: Mértan, I. rész, 5. kiadás, Lampel R. 1904. (3'— )

VI. osztály. *Bereczky: A z egyetem es keresztyén egyház története, Kókai. N é g y e ssy : Poétika, 3. kiadás, Lampel R. 1911. (3'80) Pirchala: Latin nyelvtan, u. a., mint az I. oszt. Kalmár E lek : Szem elvények Titus Livius római törté­ netéből, 4. kiadás, Franklin, 1912. (3'60) C serép : Szem elvény P. Vergilius M. Aeneiséből, 4. k. Franklin, 1911. (2.— ) Szab ó— Kálmán— Wirth : Latin stílusgyakorlatok Livius, és Vergiliushoz, Franklin, 1906. (1 ‘20)

93 C serép : Római régiségek, u. a., mint az V. oszt. D ó c z i: Görög nyelvtan, u. a., mint az V. oszt. D ó c z i: Görög olvasó- és gyakorlökönyv, II. rész, Athe­ naeum, 1912. (3'40) Szemák István : Német nyelv-, olvasó- és gyakorló­ könyv II. része u. a., mint az V. oszt. Szem ák—H aitsch : Német olvasókönyv, III. része, 6. k., Athenaeum, 1911. Szigethy : Egyetem es világtörténelem, II. r., Singer és W olfner. K ogutow icz: Történelmi iskolai atlasz, u. a., mint a III. osztály. Szterén yi: Ásványtan és Chemia, 5. k., Lampel R. 1907. (2 50) König—Beke : Algebra, u. a., mint a IV. oszt. Á bel— Lévay— P olikeit: Mértan u. a., mint az V. oszt. Lutter: Szorszámi táblák, XVI. k., Franklin (2'40)

VII. osztály. B köthy: A magyar nemzeti irodalom történeti ismer­ tetése, I. kötet, Athenaeum (5 - ) P intér: Irodalomtörténeti olvasókönyv, I. k., Lampel Róbert (3'80) Pirchala: Latin nyelvtan, u. a., mint az I. oszt. C serép : Szem elvény P. Vergilius M. Aeneiséből, u. a., mint a VI. oszt. Burián—K ara: Sallustius: De bello Jugurthino liber, Lampel (3 —) B o r o s: C icero: In L. Sergium Catilinam orationes quattuor, Athenaeum (1 '80) Burián—Kara— Székely—Wirth : Latin stílusgyakorlatok Sallustiushoz, Ciceróhoz és Vergiliushoz, Franklin (1 *50) C serép : Római régiségek, u. a., mint az V. oszt. D ó c z i: Görög nyelvtan, u. a., mint az V. oszt. K em pf: Szem elvények az Odyszeiából, II. k., Franklin, 1904 (2 40)

94 V ietorisz: Szem elvények Herodotos történeti munkájá­ ból, Franklin 1905. (1 '50) S zem á k : Német nyelv-, olvasó- és gyakorlókönyv, u. a., mint az V. oszt. S zem ák : Német olvasókönyv, IV. rész, 5., k., Athe­ naeum (3‘20) Véber R. G oeth e: Hermann und Dorothea, VIII. k., Franklin (—’80) S zele—O szth ie: Ném et stílusgyakorlatok. I. kiadás, Lampel (2'80) S zig eth y: Egyetem es történelem, III. rész, Singer és W olfner. K ogu tow icz: Történelmi iskolai atlasz, u. a., mint a III. oszt. Dr. Kovács Zoltán : Fizika, II. k., Athenaeum (4'80) K önig—B e k e : Algebra, u. a., mint a IV. oszt. Lutter: Sorszámi táblák, u. a., mint a VI. oszt. Á bel—L évay—Polikeit: Mértan, a. a., mint az V. oszt.

Segédkönyvek a III—VII. osztály számára. Schm idt: Latin-magyar zsebszótár. I. és II. rész, Athe­ naeum (4'20). Kelemen: Magyar és német zsebszótár I. és II. rész, Athenaeum (4'20). Elischer—Fröhlich : Szótár Homeroshoz, Athenaeum VII. osztály számára. Hittrich: Görög régiségek, Kókai (3’—) L évay—Vida : M agyar-görög szótár.

A z igazgatóság e h ely en felh ivja az igen tisz te lt szülök figyelm ét, hogy m inden tek in te tb e n jó köngvet vásároljanak. Figyelm ük terjedjen ki arra, h o g y necsak a cimlap e g y ezzék m eg a fentebb elsoroltak k al, d e a könyv lapjai se leg yen ek elron gyoltak , szakadozottak, hiányosak, elm ocskoltak, nehogy é v k ö zb en kelljen uj k ön y v et v en n i, ami k étszeres k ö ltség et jelen t é s a tanulásnak is nagy akadályát id ézh eti fel. A cim­ lap is, n ecsak egyik-m ásik pontjában, hanem teljes e g é sz é b e n e g y e z z é k m eg a felso ro lt k ellék ek k el.

Figyelmeztetés a jövő iskolai évre. 1. A jövő iskolai év szeptem ber 1-én kezdődik. Augusztus 29-én és 31-én tartjuk a javító-, magán- és fel­ vételi vizsgálatokat. A tanulók beiratásra szeptember 1— 5-ig jelentkezhetnek. Szeptember 7-én tartjuk az évnyitó ünnepélyt s ugyanakkor megkezdődnek a rendes előadások is. 2. A gimnázium I-ső osztályába csak oly tanulókat veszünk föl, akik kilencedik életévüket betöltötték és az elemi iskola IV. vagy felsőbb osztályának sikeres elvégzését hiteles bizonyítvánnyal tudják igazolni. Kellő bizonyítvány hiányában felvételi vizsgálatot tartoznak tenni, amelyért dijat nem fizetnek. 3. A gimnázium felsőbb osztályába való felvételre leg­ alább elégséges bizonyítvány kell; ha a bizonyítvány gimná­ ziumi tantervűnk követelményeinek nem felel meg, a tanuló felvételi vizsgálatot köteles tenni, mely vizsgálatnál csak a különbözeti tárgyakért jár díj. 4. Felvételre a tanuló szülei, gyámja vagy ezek­

nek megbízottjai kíséretében tartozik az igazgató­ ságnál jelentkezni; ez alkalommal a következő írásokat hozza magával: az első osztályba beiratkozó vagy más iskolából jövő tanúlók születési, ujraoltási és a m egfelelő iskolai bizonyítványokat, a többiek csak az előző évi bizo­ nyítványukat. 5. Az uj tanulók jelentkezésük alkalmával 2 korona beiratási díjat fizetnek, egyébként minden tanuló fizet bizo­ nyítvány-, könyvtár-, értesítő- és orvosi díj címén 6 koronát, tanári nyugdíjra 6 koronát és negyedévi előleges részletek­ ben a tandíjat. A díjakat az igazgatóságnál kell lefizetni. A helybeli protestáns tanulók tandija egész évre 40 korona,

96 vidéki protestánsok 48 koronát fizetnek, más vallásfelekeze­ tnek pedig 60 koronát. 6. Ä z alumneumi díj eg ész évre ebédért és vacsoráért 120 korona, csak ebédért 70 korona; az évi díjat negyedévi vagy havi részletekben előre kell az alumneumi ephorusnál lefizetni. 7. Äz olyan tanulót, aki az iskolai év végén alapos okból vizsgát nem tehetett, a tanári kar pótvizsgálatra bocsátja. 8. A zon tanuló, ki kettőnél több tantárgyból bukott, az osztályt ismételni tartozik; aki két tantárgyból kapott elégtelen jegyet, az a felekezeti főhatóság (a bányai ág. h. ev. egyházkerület püspöke) engedelm ével javíthat;* aki egy tárgyból bukott, az a tanári testület engedelm ével javíthat. 9. A javító vizsgálatokért fizetni nem kell. 10. A magántanulók beiratkozásra szintén szeptember első napjában jelentkezzenek, a vizsgálat idejét a tanári kar határozza meg és az igazgató kellő időben a szülőknek tudomására adja. A kitűzött időben a magyar, német, latin, görög nyelvből és számtanból Írásbeli dolgozatot készítenek és a dolgozatok alapján szóbeli vizsgálatra bocsájtatnak. A magánvizsgálat díja 80 korona, ezenkívül a tandijat és a mellékdíjat tartoznak megfizetni a nyilvános tanulókra kötelező időben. 11. A vidékről bejáró tanulóink beiratkozhatnak a nap­ közi otthonba. Tagsági díj havonként 60 fillér. 12. A z ig a z g a tó s á g k éri a t. szü lő k e t, h o g y a ta n u ló k e ls z á llá s o lá s a érdekében fo r d u lja n a k e lő szö r a z ig a z g a tó s á g h o z , a k i szív e se n szo lg á l m in den tekintetben fe lv ilá g o sítá ssa l. U g y a n c sa k a t. szü lök, ta n ü g yb a rá to k , vo lt isk o la tá rsa k szives fig y e lm é b e s a d a k o zá si k é szsé g é b e a já n lja e z u tó n is in tézetü n k m in den ta n ü g y i és jó té k o n y s á g i in tézm én yén ek : fe n ta rtá si a la p já n a k , ju ta lo m a la p ja in a k , alu m n eu m i tő k é jé n e k növelését, k ö n y v tá ra in a k , sze rtá ra in a k a já n d é k o zá s u tjá n va ló g y a r a p í­ tá sá t, v a la m in t a ta n á ro k ö z v e g y e i és á rv á i o r s z á g o s se g é ly ­ e g y e sü le te c é lja ira való a d a k o zá st.

R z ig a z g a tó sá g . * A m éltóságos és főtisztelendő Scholtz G usztáv bányai ág. h. ev. egyházkerületi püspök úrhoz intézett folyam odásokat az évvégi bizonyítvánnyal együtt leg k éső b b junius 29-ig kell az igazgató­ sághoz benyújtani.