Az aranyszínő csodaszer
Készítette: Kányási Nikolett 9.e Hıgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Felkészítı tanár: Károlyné Teleki Anikó Hajdúszoboszló, 2011. 03. 12.
1
Hogy milyen természeti adományt rejt a cím?- merül fel bárkiben a kérdés. Fızéshez, sütéshez használjuk, vajas kenyérre kenjük vagy épp télidın a gyógyteába csorgatjuk. Igen! A méz. Ez a minden háztartásban fellelhetı, édes élelmiszer és egyben gyógyszer mindenki kedvence lehet. Ha még nem, a cikkem elolvasása után, feltétlen! Amikor azon gondolkodtam, mit is írhatnék, tudtam, hogy mindenképpen valami olyan dolgot kell választanom, ami közel áll hozzám és bárki érdeklıdését felkelti. Nos, úgy gondolom, sikerült. Mivel nagypapám fiatal kora óta méhészettel foglalkozik, nagyon sok élményem és ismeretem van a témáról. Számos pergetésen vettem részt és nagyon sok fajta mézet kóstoltam már.
Méz a történelemben: Az ember és a méhek kapcsolata több ezer évre tekint vissza. Elsı jel egy Spanyolországi sziklarajzról származik. A Cromagnoni ısember sziklarajza az Arana barlangban található, mely egy lányt ábrázol, aki méhek között lépes mézet szed egy üregbıl. Ekkoriban a mézfogyasztás lépestıl, petéstıl együtt történt. A kıkorszak óta a méz nemcsak édesítıszer, hanem különleges kultikus jelentıséggel is bír. Szertartásoknál tartósító és fertıtlenítı szerként egyaránt használták. Fontos gyógyszeralapanyag is volt. Az asszírok korából egyik ékírásos tábla mézzel készült gyógyszerek receptjeivel maradt hátra. Az ókori Egyiptomban jelentıs volt a méhészkedés, melyet templomi dombormővek is bizonyítanak. A piramisokban mézet és mézes süteményt találtak. Nagyobb számban ismertek méhviaszból készült szobrocskák is. Az Ószövetségben szó van a méhek gondozásáról, a méhcsaládok nap és esı elleni védelmérıl, a füstölésrıl és a méz kinyerésérıl. Törvény írta elı azt, hogy a kasokat a városfalon kívül kell elhelyezni. A mézet balzsamozásra is használták. Arisztobolosz túlélte az egyiptomi harcokat, de amikor sikerrel eltelve hazatért, útközben méreggel megölték. Holttestét mézbe ágyazva szállították haza Júdeába. Heródes király a feleségét, Mariannát halála után hét évig mézes teknıben tartotta, hogy megırizze szépségét. Kínai írások is bizonyítják a méz gyógyító hatását. Az ókori görögök sokat foglalkoztak a méhekkel és a méhészeti termékekkel. Homérosz vakságát a kortársai méhszúrásnak tulajdonították. Az Iliász és Odüsszeia eposzokban a mézet az istenek ajándékának tartották. A méh a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte. Hazánkban is jelen volt az ember és méhek kapcsolata, ezt aquincumi ásatások bizonyítják. A honfoglalás után pedig írásos emlékek a méhészetrıl Szent István korából származnak. 2
A méhészet elsı oktatói papok voltak. Igaz a méhek életérıl keveset tudtak. A méhészetet a római írásokból tanulták. Középkorban Mátyás király idejében az egy fıre esı méz- és viaszfogyasztás jóval nagyobb volt, mint most, s még exportra is jutott. A környezı országokat kereskedıink magyar mézzel és mézes termékekkel látták el. A méhészkedést törvények védték, s a visszaéléseket a helyi igazságszolgáltatás torolta meg. 1556-ban egy tolvajt félmeztelenre vetkıztettek és büntetésképpen fejére borították az ellopott méhekkel teli kaptárt. 1569-ben egy asszonyt máglyán megégettek "méheknek élelmükbıl való kifosztása és megrontása" miatt. A XVI. századtól a méhészkedés lassan hanyatlásnak indult. Csökkent a viasz iránti kereslet, mert új világítóanyagok (olaj, paraffin) kezdett elterjedni. A cukor kezdte átvenni a méz szerepét. Európában egyre több cukorfinomító épült, s a kereskedık egyre cukrot hoztak be az országba. Mária Terézia ismerte fel annak szükségességét, hogy a méhészetet támogatni kell. 1776-ban rendeletet adott ki, hogy a kezdı méhészeknek, s a tíz kasnál többel méhészkedıknek ne kelljen adót fizetniük. 1770-ben Bécsben méhészeti fıiskolát alapított és támogatta a méhészet fejlesztését. Ezzel elérte a méhészet fejlıdését, s 1797-ben Keszthelyen Georgikonban kötelezıvé tették a méhészet oktatását.
Mi is a méz? Az egyik legfontosabb táplálékunk, legjobb energiaforrásunk. A mézelı méhek által a virágok nektárjából és egyéb növényi váladékból összegyőjtött, mirigyváladékkal vegyítve átalakított, lépekben ömlesztve tárolt, mézzé érlelt termék.
Tulajdonságai, összetétele: A méz érzékszervi fizikai tulajdonságai: íz, illat, aroma: A méz szagát - illatát - ízét és aromáját a növényi eredet határozza meg. A virágra jellemzı illat elsısorban a monoflór, ún. fajtamézek esetében ismerhetı fel. A mézben lévı aromaanyagokat érzékszervileg igen sokféle mézfajta esetében fel lehet ismerni. Vannak olyan aromájú mézek, amelyek esetében a virágra jellemzı illat azonosítható és ez alapján szinte egyértelmően megállapítható a méz fajtája (pl. repceméz, hársméz, levendulaméz, akácméz, narancsméz, rózsaméz stb.). Van olyan eset, amikor a méz aromája a növény termésének ízéhez, aromájához hasonló (pl. almaméz, barackméz, szelídgesztenye méz, napraforgóméz). Egyéb gazdasági növények esetében az ezekrıl győjtött méz aromája a növény felhasználási területéhez kapcsolható (így pl. a dohányméz enyhén nikotinszagú, a lucernaméz friss szénaillatú.
3
Vegyes virágmézek esetében sokféle növényi eredet keveréke miatt csak akkor beszélhetünk jellegzetes ízrıl, ha valamelyik összetevı olyan erıs aromájú növényrıl származik, melynek aromája a keverékbıl kitőnik. Ilyen esetben használatos a domináns aromájú méz megnevezésekor a "jellegő" kifejezés (pl. akácjellegő, hársjellegő vagy repcejellegő virágméz). A mézbıl analitikusok folyadék- és gázkromatográfiás módszerrel közel 100 aromaés ízanyagot azonosítottak. Ezek többsége alkohol, észter, aldehid, keton. Milyen alkohol…. Kémiailag leírható ezek pontos szerkezete! állománya (kristályos vagy folyékony) tisztasága: A méz elıállítása során talán a legfontosabb minıségi követelmény, hogy kizárólag a méhek által győjtött, nektárból elıállított mézbıl álljon, mentes legyen minden fizikai, kémiai szennyezıtıl, adalékanyagtól, hozzáadott anyagtól. A méz tisztaságát, fizikai szennyezıanyag (növényi és állati hulladékok, viasz- és lépdarabok stb.) mentességét legegyszerőbben szőréssel biztosíthatjuk.
A méz mérhetı fizikai tulajdonságai: víztartalom: Miért más a betőméret a sőrőség, színértékhez képest, A magas víztartalmú nektárból a méhek egy viszonylag kis víztartalmú (1720 %) mézet készítenek az érlelés során. Mivel a méz egy higroszkópos anyag, a tárolás során a környezı levegıbıl vizet vesz fel, így a nyitott edényben tárolt méz felsı rétegeiben a víztartalom megnı. Ebben, a 20 %-os víztartalomnál hígabb mézben már életben maradhatnak bizonyos mikroorganizmusok (baktériumok, élesztık), ami a méz minıségromlásához vezet. Ezért a mézet célszerő száraz helyiségben, zárt edényben tárolni. Hosszú távú tárolás során a méz az edényben víztartalom szerint rétegzıdik, így az egyes rétegekben igen jelentıs 2-3 %-os víztartalom különbség is kialakulhat, azonban ezt keveréssel meg tudjuk szüntetni. A kristályosodás nem befolyásolja a víztartalmat, ugyanazon folyékony és kristályos méz víztartalma nem különbözik. sőrőség: A méz sőrőségét legegyszerőbben piknométerrel, vagy aerométerrel mérhetjük. Mértékét a tárolás során alkalmazott hımérséklet, páratartalom és a méz víztartalma befolyásolja. A méz sőrősége általában 1,39-1,47 g/cm3. színérték: A méz színe széles skálán mozog a víztiszta, átlátszótól az egészen sötétig. Az adott színt meghatározza az ásványi összetétel és a növényi származás. A világosabb mézek legtöbbször lágyabb, a sötétebbek erıteljesebb, markánsabb ízőek.
Egyes országokban a szín meghatározására ún. Pfund color grader-t használnak. Az illetı méz színértékének meghatározása az optikai denzitás mérésén alapul, amihez kontrollként karamell-glicerin oldatot használnak. A szín meghatározását az alábbi táblázat foglalja össze: Szín
Pfund skála érték
Optikai denzitás*
4
Víztiszta Nagyon világos Világos Nagyon világos borostyánsárga Világos borostyán-sárga Borostyán-sárga Sötét borostyán-sárga
<8 9-17 18-34 35-50
0,0945 0,189 0,378 0,595
51-85 86-114 <114
1,389 3,008 -
*Az optikai denzitás (abszobancia=100/százalék transzmittancia) 560 nm-en 3,15 cm vastagságú karamell-glicerin oldatban mérve.
PH érték: A pH egy adott anyag savasságának kifejezésére szolgál. Az oldatban lévı oxóniumion koncentráció tízes alapú negatív logaritmusa. Értéke 1-14-ig terjedhet. Ha a pH 7-nél kisebb, akkor az oldat savas, ha 7-nél nagyobb, akkor lúgos, ha pontosan 7, akkor semleges. Jelöléssel: pH=lg H 3O + . A pH átlagosan 3.9, 3.4 és 6.1 között mozog. A savak a nektárból származnak, az érlelés során feldúsulnak. Mennyiségük átlagosan 0,57 %, értékük 0,17-1,17 % között változik. A mézben legnagyobb mennyiségben elıforduló sav a glukonsav. Szerkezeti képlete Ezen kívül kimutatható a mézbıl foszforsav, citromsav, almasav, szulcinsav, piroglutaminsav, borostyánkısav és malonsav. Szerkezeti képlete
[
]
viszkozitás: A méz a vízhez viszonyítva szobahımérsékleten erısen viszkózus anyag. A viszkozitás a mézben a hımérséklet és a víztartalom növekedésével arányosan csökken. A viszkozitás mérésének az egyes feldolgozás során használt gépek, eszközök, szivattyúk méretezésénél, tervezésénél van jelentısége, hiszen a nagyobb viszkozitású folyadékok szállíthatósága kisebb. A méz esetében speciális feltétele a viszkozitás értékének a méz fajtajellege, az adott keverékben megtalálható nagy szénláncú cukrok, kolloid anyagok, lebegı szennyezıdések, kristályok jelenléte.
kristályosodás: A kristályosodás a méz esetében természetes jelenség. A méz egy túltelített cukoroldat, ahol a glükóz mennyisége határozza meg a kristályosodás mértékét. Attól függıen, hogy a glükóz-víz és a glükóz-fruktóz arány hogyan változik, illetve milyen mennyiségben találhatóak mikrokristályok a mézben a kristályosodás mértéke eltérı lehet. A kristályosodás 14°C-on a legintenzívebb, a folyamat a hımérséklet emelésével lassítható.
A méz kristályosodását számos tényezı meghatározza: - a méz nektár eredete, szénhidrát összetételében a fruktóz és a glükóz aránya, - a méz víz-glükóz aránya, - a tárolás ideje, - a hımérséklet és hıingadozás a tárolás során,
5
- a mézbe bekerülı mikrokristályok, szennyezıdések, ami nyomán megindulhat a kristályosodás. Egyes méztípusokra jellemzı a kristályosodás mértéke. Így a gyorsan kristályosodó mézek közé soroljuk például a repce-, mustár, napraforgó-, gyümölcs- és hársmézeket, míg lassan kristályosodnak az akác-, vaddohány (selyemfő)-, somkóró-, bükköny-, és édesharmat mézek. A kristályosodás mértéke leginkább a nektáreredető cukrok közül a fruktóz és glükóz arányán múlik. A magas glükóztartalom gyorsítja, a magas fruktóztartalom lassítja a kristályosodás folyamatát. A mézben leggyakrabban a fruktóz van túlsúlyban. fagyáspont: A 15%-os mézoldat fagyáspontja -1,42 és -1,53 °C között van, míg a 68%-os mézoldat fagyáspontja -5,78 °C.
A méz kémiai összetétele: Egyszerő cukrok 69% (glükóz, fruktóz) (szénhidrát) Szerkezeti képlete Pl. így
beszerkeszthetı internetrıl Összetett cukrok 9% (szacharóz, maltóz) (szénhidrát) Szerkezeti képlete Poliszacharidok, keményítık (szénhidrát) Szerkezeti képlete A mézben legnagyobb mennyiségben jelen lévı kémiai anyagok a szénhidrátok. Leginkább egyszerő cukrok, monoszacharidok (fruktóz, glükóz), összetett cukrok (szacharóz, maltóz stb.), illetve egészen kis mennyiségben oligo- és poliszacharidok (dextrinek stb.). A mézben megtalálható egyszerő cukrokat győjtınevükön közvetlenül redukáló-, vagy invertcukroknak nevezzük. Jelentése a kémiában: adja az Ezüsttükörpróbát tk.160.oldaltólA minıségi elıírások ezeknek a minimális mennyiségét adják meg. Az invertcukrok mennyisége azonban a mézben folyamatosan változik, növekszik, az invertáz enzim lebontó munkájának köszönhetıen. Az invertáz a szacharóz molekulákat bontja fruktóz és glükóz molekulákká. Az összetett cukrok közül a mézben legnagyobb mennyiségben a szacharóz fordul elı. Az élelmiszeripari elıírások 5-10%-ban maximálják a lehetséges elıfordulási mennyiséget. Ha a méz ennél lényegesen több répacukrot, nádcukrot (szacharózt) tartalmaz, az hamisításra utalhat. A méhészetek etetésre használnak szacharózt, azonban ez nem juthat be a mézbe. A szacharózon kívül nagyobb mennyiségben elıfordulhat még maltóz (malátacukor), ami szintén monoszacharidokból álló diszacharid. Az itt felsorolt cukrokon kívül számos más összetett cukrot mutattak ki a mézbıl
6
különbözı analitikai módszerekkel. Így elıfordulhat melezitóz, izomaltóz, trehalóz, genciobóz, laminarbióz, maltotrióz, turanóz, i-kesztóz, panóz, maltulóz, izomaltotrióz stb. Kis mennyiségben a mézben többszörösen összetett cukrokat, úgynevezett oligo-, és poliszacharidokat is találhatunk. Ezek leginkább a dextrin és keményítı. Mivel ezek már nagyobb mérető molekulákat képeznek, így a kristályosodást is képesek befolyásolni. Enzimek: (invertáz, amiláz, glükóz oxidáz, kataláz, foszfatáz) Aminosavak Vitaminok (B1, B2, B3, B5, B6, B12, M, C) Képletek Ásványi sók (kalcium, vas, cink, kálium, foszfor, magnézium, réz, mangán, nátrium) Aroma- és színanyagok Virágporok Víz 17-20
Hogyan kerül hozzánk a méz? A méhek a virágokból nektárt és virágport győjtenek. A nektárból készül méz, míg a virágpor közben "szennyezi" a nektárt. A virágport a hátsó lábukon lévı kosárban, a nektárt a mézgyomrukban szállítják a kaptárba. Már szállításkor elkezdıdik egy átalakulás a méh mézgyomrában. A kaptárban a nektárt méhsejtbe teszik. Ekkor még a magas víztartalmú nektárt a méhek sőrítik és elpárologtatják a fölösleges víz mennyiséget. Ha a méz megfelelıen megsőrősödött, a méhek a sejteket viasszal borítják be. Párologtatásakor a répacukor két kisebb cukorra, szılıcukorra és gyümölcscukorra bomlik le. Ennek hatására lesz a méz elég tömény ahhoz, hogy élesztık és más mikroorganizmusok ne szaporodjanak el benne. A párologtatást a kaptárban a fiatalabb munkásméhek végzik. A kaptárból a páratartalmat pedig szárnyaik csapdosásával ventillátor módon hajtják ki. A káros, nem mézbe való anyagokat is mézgyomrukban szőrik ki. A nektár a cukron kívül más vegyületeket is tartalmaz, amelyek különbözı ízt és illatot kölcsönöznek a mézeknek. Ha méz víztartalma elérte a megfelelı szintet - melyet a méhész abból állapít meg, hogy a mézes sejtek több mint fele viasszal le van fedve - s a méhek a szükségesnél több nektárt
7
győjtöttek, akkor kezdıdik meg a pergetés. A szó utal a technikára, ugyanis a mézes kereteket centrifugális erınek teszik ki, s kicsapódik a méz a pergetı falára, mely a győjtı edénybe folyik. A folyamat megkezdése elıtt viszont el kell venni a mézes lépeket a méhektıl, melyet féltve ıriznek. Ehhez segítség a méhésznek a méhész overál és a füstölı, mellyel megfélemlíti a méheket. Az elszedett mézes kereteket egy a méhektıl elzárt helységbe szállítják, ahol megkezdıdik a lefedett sejtekrıl a viasz réteg eltávolítása. Ezután kerül a keret a pergetıbe. A kipergetett mézet megszőrik a viaszmorzsáktól, s tároló edénybe kerül. Pár napállás után a még mézben maradt levegı és viaszdarabkák a méz tetejére kerül a méz nagy fajsúlya miatt. Ennek eltávolítása után beszélünk termelıi mézrıl. Fontos megemlíteni, hogy minden egyes folyamatnál be kell tartani a higiéniai szabályokat. A mézzel érintkezı edényeknek pedig saválló rozsdamentes anyagból kell készülnie. Ahhoz hogy a termelıi méz a fogyasztóhoz jusson már nincs más hátra, mint a méz palackozására. Ez különbözı mérető egységekbe történhet. A legáltalánosabb az 1 kilogrammos kiszerelés mely körülbelül 0,72 liter.
Mézfajták Akácméz: Harmonikus lágy íző és kevésbé savas. Akácvirág illatú. Területtıl függıen csaknem színtelentıl az enyhén sárgásig terjed a színárnyalata. Lehet akár zöldes beütéső is. Jelentıs gyümölcscukor-tartalma miatt sokáig folyékony. Kevés virágport tartalmaz. Jó fertıtlenítı. Köhögés ellen ajánlott. Gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok oldására is alkalmas. A magyar akácméz minısége és egyedisége miatt már Hungaricumnak számít.
Napraforgóméz: Erıs karakteres íző, kesernyés, savanykás. Aranysárga színő. Nagyon gyorsan kristályosodik. Nagymérető kristályok képzıdnek, melyek leülnek az edény aljára, s fölötte marad egy híg réteg. Élelmiszer alapanyagnak kiváló a színezı hatása és erıs íze miatt. Emiatt elsısorban sütéshez fızéshez ajánlatos. Savtúltengést kiváltó hatású.
Repceméz: Durva íző méz. Ezért inkább sütıiparban használatos. Sárga színő amíg folyékony, de gyorsan kristályosodik és akkor szinte fehér. Kristályai aprók, élvezeti értékét nem csökkentik. Krémméz elıállítására alkalmas. Kevéssé savas, sıt gyógyítja a gyomorsav túltengést.
Vegyes virágméz: Nem fajtaméz. Győjtınévként szolgál. Többféle virágról győjtött nektárból és virágporból tevıdik össze. Emiatt színe, íze sokféle lehet. A vegyes virágméz születhet a mézüzemben történı több féle méz keverékébıl is. Színe általában sötétebb sárgás barnás árnyalatú. Gyorsan kristályosodik. Külön említést a tavaszi virágméz érdemel, mely kiemelkedik
8
kellemes ízével és illatával. Többnyire gyümölcs-, galagonya-, vadrózsa és akácvirág nektárjából tevıdik össze.
Hársméz: Íze kesernyés főszerezett. Színe a győjtés idejétıl függ (világossárgától a sötét sárgáig). Erısen hársfavirág illatú. Lassan kristályosodik. Hörghurutra kiváló. Alkalmas lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra is. Álmatlanság, idegesség leküzdésére is kiváló hatású. Viszont fızéshez nem ajánlott a kesernyés íze miatt.
Selyemfő méz (vaddohány-, selyemkóróméz): Igen erıs, jellegzetesen főszeres íző. Kissé vaníliás. Illatos méz. Világos barna színő. Lassan kristályosodik. Kicsi a virágportartalma, ezért virágpor érzékenyeknek ajánlott. Nyers ételek különleges ízesítıje. Hungaricumnak számít.
Gesztenyeméz: Kesernyés utóíző. Gesztenyevirág illatú. Színe a borostyán-sárgától a sötétbarna színig lehetséges. Fızéshez íze miatt nem ajánlott. Magas ásványianyag-tartalmával tőnik ki. Rendszeres fogyasztása akadályozza a trombózisok kialakulását. Étvágytalanságra kiváló ellenszer. Visszértágulat mérséklésére is alkalmas.
Facéliaméz (mézontófőméz): Facélia virágára emlékeztetı íző és enyhe illatú méz. Világos áttetszı színő. Viszonylag sokáig folyékony marad. Önállóan csemegemézként fogyasztható. Általában a vegyes virágméz alkotórészeként kerül forgalomba.
Édesharmatméz: Nem a virágok nektárjából készül. A növények levelein található mézharmat összegyőjtésével állítják elı a méhek. Markáns íző enyhe illatú méz. Nagyon sötét, szinte fekete színő. Virágportartalma kicsi. Fenyıerdıkben gyakran elıforduló jelenség a mézharmat. Forgalomba kerülı fenyıméz elnevezés tévesen innen ered. Közepesen kristályosodó méz. Magas ásványi anyag tartalma miatt fogyasztása jó étrendi hatású.
Somkóróméz: Vanília íző méz. Jellegzetes illatú. Világos színő. Lassan kristályosodik. Önmagában fogyasztandó, igazi desszertméz. 9
Szolidágóméz: Zamatos főszeres íző méz. íze is erıs illatú. Sötétbarna színő. Aránylag gyorsan kristályosodik. Önmagában fogyasztandó vagy italok ízesítésére alkalmas.
Egyéb méhészeti termékek Virágpor: A virágpor a növények hímivarsejtje, ami a szél vagy a rovarok -fıleg a méhek- segítségével kerül a bibére megtermékenyítés céljából. A virágokon munkálkodó méhek a virágport a hátsó lábukon lévı kosárkákba győjtik. A méhész a virágport győjtı méheket rakományuktól egy szők rács segítségével megfosztja. Ezt szárítja, tisztítja, és természetes formájában árusítja. A méhek győjtötte virágpor nagyon ajánlatos serdülı, növekedı gyermekek számára. A vérben növeli a vörösvértestek számát, a szervezet edzettségi állapotát fokozza, hatására csökkennek a megfázások. Napi 30-40grammos adagokban alkalmazva az erıs fizikai munkát végzık állapotát szinten tartja, gyorsítja a test regenerálódását, javítja az étvágyat, elısegíti a jobb tápanyag hasznosítást és serkenti a szellemi képességet. Jó közérzetet, fokozott aktivitást biztosít. Triptofán tartalma miatt alkalmas a hajhullás ellen. A szívizmot erısíti, ezt bizonyítja, hogy a versenylovak takarmányozásának fontos eleme a virágpor. A virágpor adagolása: Gyermekeknek 5-15g/nap, felnıtteknek:15-20g/nap. (1 kávéskanálnyi kb.5g)
Propolisz: A propolisz a méhek tömítı vagy ragasztóanyaga. A növények rügyének ragadós váladékából győjtenek össze. Ezt az anyagot a kaptár repedéseinek betapasztására, felületi egyenetlenségének, idegen maradványok bevonására használják. Az összegyőlt méhszurok viaszt és egyéb idegen anyagot is tartalmaz. Összetétele: Illóolajok, vitaminok: B1, B2, B6, C, E vitamin, aminosavak enzimek, ásványi enzimek. A leggyakoribb feldolgozás az oldatkészítés. A kivonatokat az orr- fül- gége gyógyászatban használják, külsıleg. Használhatjuk belsıleg is, limonádéba, teába vagy egy kanál mézre csepegtessük. Fogyasztása nemcsak kellemes, üdítı érzetet kelt, hanem hasznos is. A propolisz tinktúra adagja naponta kétszer (reggel és este lefekvés elıtt) 15-20 csepp. A hajszálérrendszerre értágító, vérnyomásszabályzó, baktérium-szaporodást gátló, frissítı. Rendszeres fogyasztása az általános szervezeti ellenálló képességet magas szinten tartja. Torokfájás, meghőlés esetén tinktúrás meleg vízzel naponta többször gargalizáljunk. Ha a besőrített propolisz kivonatot zsíros vivıanyaggal keverjük össze balzsamot kapunk. Gyakoribb alkalmazási területei: égések, fagyások, aranyér, prosztata-gyulladás, bır-, és körömgombásodás, reumatikus fájdalmak. Propolisz tablettákat gyomor- és bélbajokra ajánlják. Gyorsan felszívódik és könnyen bejut a szövetekbe. A természetes bélflórát nem károsítja.
10
Méhpempı: A méhpempı a munkásméhek garatmirígyváladéka, a méhek teje. Ezzel az anyaggal etetik a fiatal munkásméhek a fiasítást akkor, amikor méhanyát akarnak nevelni belılük. Méhpempıt kap enni a petézı anyaméh is. A méhpempı összetétele nagyon összetett. Sokszor és sokan elemezték, de az anyag néhány százaléka még ma is ismeretlen. Fı tömege rendkívül jó minıségő fehérje. Legfontosabb összetevıi a vitaminok. A B-vitaminok teljes sorozata megtalálható benne. Ezen kívül növekedést serkentı anyagok, ásványi sók, nyomelemek alkotják. Az egyes alkotó elemek egymás hatását erısítik. A méhpempı nem gyógyszer, de igen hatásos táplálkozás-kiegészítı. A méhpempı általános erısítı hatású. Szedésekor a szervezet intenzív méregtelenítése következik be. Ez javítja az anyagcserét a szervezetet alkotó sejtek szintjéig. Leromlott, betegség utáni állapotból való felerısítésnél kitőnı. A szív és keringési panaszokra, gyomor és bélbántalmakra, idegrendszeri problémákra igen jó hatású. Szívbeteg orvosok állítása szerint a szívesek kenyere. A méhpempı a tapasztalatok szerint négy - tíznapos szedés után néhány napos intenzív tisztulási folyamatot indít el. Ezen idı alatt az egyén közérzete romlik, fejfájás, egyéb fájdalmak is elıállhat. Ekkor lehetıleg nem szabad abbahagyni a szedést, mert a kellemetlen érzés legtöbb esetben csak néhány napig tart, és azután gyors javulás következik be. Napi 2g feletti pempı adag szedése néhány napos hasmenést okozhat, ami a tisztulási folyamat természetes velejárója, nem kóros és elmúlik. A méhpempı fogyasztása táplálkozás-kiegészítıként is nagyon fontos. Fogyasztás elıtt ajánlatos összekeverni a mézes pempıt, mert a fajsúlykülönbség miatt a méz és a pempı hosszabb idı alatt szétválhat. A kevés mézben elkevert méhpempıt reggeli elıtt, éhgyomorra kell elszopogatni. Minél hosszabb ideig szopogassuk. Adagolása felnıtt részére: a méhpempıt tartalmazó fiola tartalmából naponta fél gramm pempı (egy fiola tartalma 6 nap alatt fogyasztandó). Általános feljavításra: naponta 0,3 - 0,4 g pempı (egy fiola tartalma 7-10 nap alatt fogyasztandó). Súlyosabb állapotban, erısen leromlott szervezet, nagyon gyors javulás igénye vagy konkrét célok esetén az adag növelhetı egészen 1 g naponkénti mennyiségig. Gyerekek részére a testsúllyal arányosan adagolandó. A változáson túljutott nıknek fél-egy évig nem célszerő pempıt fogyasztani, mert a normál havi ciklust visszaállíthatja. Az év letelte után napi 1 g pempı adagolása eredményesen csökkenti a hormonhiánnyal összefüggı panaszokat, jó közérzetet, életkedvet ad. Szívbetegségekre a pempı általában igen jó hatású. Alacsony vagy magas vérnyomású betegek csak állandó orvosi felügyelet mellett szedhetnek pempıt, mert a gyógyszer igényük lecsökken, ami súlyos bajt okozhat. A kúra kezdete után legkésıbb egy héttel a gyógyszer-adagolást újra be kell állítani. Vérnyomásprobléma esetén orvosi felügyelet nélkül a pempı szedése tilos! 11
A méhpempıt mézben elkeverve tartósítjuk, a méz savtartalma tartósítja a pempıt. A hőtıszekrényben +1 - +3 C hıfokon tartandó. Megfagyasztani nem szabad. A méz, virágpor fogyasztása a méhpempı hatását kedvezıen kiegészíti. A méhpempı sok szerves savat tartalmaz, ezért csak saválló eszközzel szabad érinteni. Fémmel érintkezésbe hozni tilos. Legjobb a fa vagy mőanyag lapátka használata.
Mi mindenre jó a méz? A mondás szerint 'Egy kaptár még tíz orvost pótol', s ez a népi bölcsesség sem túloz. A mézben rengeteg hatóanyag van, sokoldalú, értékes táplálékunk, amit gyógyításra és kozmetikumként egyaránt alkalmazhatunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy csak akkor fejti ki sokoldalú hatását, ha rendszeresen fogyasztjuk. Manapság, amikor sok szó esik a természetes táplálkozásról, a méz és a mézzel készült ételek iránt egyre nagyobb az érdeklıdés, s a méz pozitív természetes hatásainak tárháza szinte kimeríthetetlen.
1 kg mézben található tápanyag egyenértékő 50 db tojással, 25 db banánnal, 40 db naranccsal, 1,6 kg marhahússal. A méz cukortartalmának több mint 80%-a azonnal felszívódik, ezért nem terheli a hasnyálmirigyet. 11 féle vitamint (C, B, H, P), kb. 30-féle ásványi anyagot, 19 féle aminosavakat és enzimeket tartalmaz. A méz egyik legismertebb hatása az izmok munkaképességének a segítése. A szív izomzatára is jótékony hatással van. Pozitív hatást képes elérni szívritmuszavarok, szívizomgyulladások, hipertónia, torokgyulladás, gége- és légcsıhurut gyógyításánál. A méz rendszeres fogyasztása teljesítménynövekedést, az egész szervezet jó kondícióját, betegségekkel szembeni ellenállóságát eredményezi. A méz legendás gyógyhatását tudományos bizonyítékokkal alátámasztani kívánó kutatók szerint a méz lelassítja a kórokozók fejlıdését, még olyan baktériumtörzsek esetében is, amelyek ellenállóvá váltak egyes modern antibiotikumokkal szemben. A méz hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént. A méz erısíti az idegeket, az immunrendszert. Méregteleníti, tisztítja a szervezetet, mert a máj sokkal könnyebben, jobban és gyorsabban dolgozza fel, mint a cukrot. Jótékonyan hat a fiatal szervezetre a csontképzı hatása miatt. A mézet használhatjuk külsıleg is. Ugyanis ha a bır sérüléseit mézzel kenjük be, az lakkszerő réteget képez rajta, fertıtleníti, kiöblíti a sebet. A mézzel kezelt seb háromszor olyan gyorsan tisztul, s a sérülés hegtelenül tőnik el. Méz hatására sérültszövetekbıl gyorsan kitisztul a vizenyı, és a méz serkenti a sejtképzıdést, megöli a baktériumokat.
12
Tévhitek és tippek a mézrıl A méz kristályosodása természetes fizikai folyamat, amely során a kémiai tulajdonságai nem változnak meg. A kristályos mézet 45 C-os vízfürdıben, vagy mikrohullámú sütıben károsodás nélkül vissza lehet olvasztani, viszont idıvel újra kristályosodik. Nagymértékben függ a kristályosodás a méz fajtájától is. Egyes mézek hamarabb kristályosodnak (repceméz, napraforgóméz). A teába már csak akkor szabad belekeverni a mézet, amikor már annyira lehőlt, hogy már fogyasztani lehet. Ajánlott az esti étkezéshez a mézfogyasztás, mert a méz nyugtató tulajdonsága ekkor érvényesül a legjobban. A méz kevésbé hizlal, ugyanis: A méz gyümölcscukrából nem lesz zsír, mert a májban glikogénként raktározódik el. A méz szılıcukrából nem lesz zsír, mert rövidesen elég az izmokban. A mézfogyasztás aktívabb életvitelre serkent, ami az elhízás ellen hat. Egyes mézfajták (mentaméz, káposztaméz) vízhajtó hatásúak, súlycsökkenést idéznek elı. A méz légmentesen lezárva sohasem romlik meg. De a levegıvel érintkezve vizet vesz fel, erjedésnek indulhat. Ennek veszélye csökken, ha jó minıségő, kis víztartalmú mézet vásárolunk.
Irodalomjegyzék Tartalomjegyzék az elején
13
