Az Aradon I81Í4. március 9-én tartott iparosmunkás gyűlés az ipartör vény ja\ aslat tárgyában. Az 1872. V I I I . t. c-nek, az első hazai ipartörvénynek h a t á l y talanításáért és az új ipartörvény megalkotásáért folytatott küzdelem nemcsak a főváros munkásságát mozgatta meg. Kiter jedt a harc a fővárosi munkásság felhívására és irányításával az egész országra. Az 1884. február 17-én Budapesten tartott népgyűlést követően számos vidéki városban került sor hasonló megmozdulásokra. A Magyar Országos Levéltárban az egyik ilyen vidéki nagy gyűlés figyelemre méltó bizonyítékát találtuk meg. Éspedig azt a kérvényt, amelyet „A Magyar Országgyűlés mélyen tisztelt képviselőházához k ü l d ö t t " „az aradi iparos-munkás g y ű l é s . . . az ipartörvényjavaslat t á r g y á b a n " . A népgyűlést Aradon 1884. március 9-én t a r t o t t á k meg „du. 4 órakor a Scheinberger-féle kávéház mellékhelyiségében" háromszáznyi résztvevővel. A munkásmozgalom de a munkásegészségügy története szem pontjából is egyaránt érdekes és értékes a gyűlésről készített jegyzőköny, t o v á b b á annak határozati javaslata, amely lénye gében az 1884. február 17-én t a r t o t t budapesti népgyűlés hatá rozati javaslatának felelt meg, és szó szerint a következőket tartalmazza : „3070. érk. 1884. márczius 18-án 1881/84. 5739 i k t . sz. 883 A Magyar Országgyűlés mélyen tisztelt Képviselőházához. Budapesten kérvénye Az aradi iparos-munkás-gyűlés nek Az ipartörvényjavaslat tárgyá ban.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V . A z a r a d i á l t . iparos m u n k á s o k f. é v i m á r c i u s 9-én d.u. 4 ó r a k o r a Scheinberger-féle k á v é h á z mellékhelyiségében t a r t o t t gyűlésről. M a d a r á s z k i k ü l d ö t t - b i z t o s 4 órakor megjelenvén a gyűlés s z í n h e l y é n , felkérte a megjelent iparos m u n k á s o k a t , hogy s a j á t érdekükben csendesen, mérsékelten legyenek a gyűlés t a r t a m a a l a t t , m e l y n e k a napirendre k i t ű z ö t t pont az új ipartörvény revíziója t á r g y á b a n , ezennel a gyűlést m e g n y i t o t t n a k n y i l v á n í totta, m e l y közel 300-ra konstatáltatott. E l n ö k n e k B o r b á s L a j o s és H a r i n s z k y József v á l a s z t a t t a k m e g ; m a g y a r jegyzőnek i f j . K i n t z i g Péter, német jegyzőnek G e r o l d J á n o s . B o r b á s L a j o s elnök e z u t á n üdvözölvén a megjelenteket, k é r t e , hogy m u t a s s á k meg, m i k é p az ügyet s z í v ü k ö n h o r d j á k . E l ő a d ó k : F i e b e r E d e m a g y a r n y e l v e n és német n y e l v e n pedig H i r s c h József. F i e b e r E d e k ö v e t k e z ő e n kezdi meg beszédét: Igen tisztelt m u n k a t á r s a k ! H a v a l a h a tette kötelességét A r a d sz. k i r . város m u n k á s a i , ú g y m a t e s z i meg a z t , a m e n n y i b e n a legszükségesebb kérdés megoldását vette f e l , az a m a i i p a r t ö r v é n y j a v a s l a t a , a m e l y t á r s a d a l m i életünket v i r á g z ó v á t e h e t i , de meg is s e m m i s í t h e t i . Most k e l l tehát elmondani m i n d a z t a m i az új i p a r t ö r v é n y b e n káros a m u n k a o s z t á l y r a és m i a m u n k á s osztály érdekében m i n d az á l l a m hasznos polgáraira és a h a z a gyermekeinek j ó v o l t á r a , az ú j i p a r t ö r v é n y b e felveendő és rendezendő. A m u n k á s osztály apellál a t ö r v é n y r e az országgyűléshez és a k o r m á n y h o z . M i m u n k á s o k az ú j i p a r t ö r v é n y b e n sérelmet l á t t u n k a m u n k a k ö n y v e k b e h o z z a t a l á n á l a m e l y e i az iparos m u n k á s t cseléd k ö n y v v e l a k a r j á k e l á t n i , ez u r a m n e m iparos m u n k á s o k n a k v a l ó , h a n e m ú g y m i n d eddig, ú g y ezentúlis a bélyegekkel hitelesített bizo n y í t v á n y o k a l k a l m a z a n d ó k . A z 1872 é v i k o r m á n y s o k k a l libe rálisabb v o l t a m o s t a n i n á l , a m e n y i b ő l az a k k o r i k o r m á n y m e g h í v t a a m u n k á s és kisiparosok képviselőit, a l k a l m a t a d o t t n e k i k i s , h o g y m o n d j á k e l v é l e m é n y e i k e t az a k k o r i i p a r t ö r v é n y n é l . A czéhek is s o k k a l üdvösebbek v o l t a k , a menyiben csak a sza badság szelleme h i á n y z o t t belőlük. A m i k o r m á n y u n k szeret dicsekedni a z z a l , hogy humánus, pedig az ú j i p a r t ö r v é n n y e l az ellenerőt m u t a t t a , a m e n n y i b e n
abban a humanizmusnak legkisebb nyoma sincs. A magyar munkások maguk alapították maguknak a biztosító pénztárt, csak abban ők rakják el filléreiket. Tiltassék be a női munka mely versenyezni kezd a férfi munkával, a gyermekeket pedig egyátaljára tiltassék el a gyár gyilkos lékkörétől, a nő a család tűzhely őre legyen és gyermeke nevelésén legyen gondja* (úgyvan). Az inasgyermekeket az iparosok teljesen kiaknázák, a menyiben a törvény ellen 9,10 éves kortól felveszik és a legnehezebb munkára használják és a törvény ezt mind elnézi egész nyugodtan (igaz). Most felolvasván a határozat javaslatot, melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadta. Hirsch József német nyelven szintén előadja mind előtte szóló, csak hogy azon megjegyzést teszszi, hogy amind akár milyen jó ács legyen az sohse lesz képes egészséges asztalos m u n k á t előállítani. É p úgy a miniszter sem lesz képes jó ipartörvényt alkotni, azt az iparos és munkás képviselőkre kell bízni, mind addig nem hiszi, hogy jó ipartörvény lesz, míg azt szakértőkre nem bízzák. Gerold János felolvasván német nyelven a határozati javas latot, ami szintén épp ú g y mind magyar nyelven hangzott és elfogadtatott. Ennek megtörténte u t á n az elnök óhajára Harinszky József és B r á n y Péter személyében két hitelesítő tagot választottak, a mire a gyűlés a legszebb csend és rendben véget ért. Aradon, 1884. márczius 9-ikán iff. Kintzig Péter Gerold János jegyzők
Borbás La fos elnök Harinszky József Brány Péter . hitelesítők
* E z n e m v o l t a m u n k á s o s z t á l y hivatalos á l l á s p o n t j a , m e r t m á r az 1881. a u g u s z tus 2 0 — 2 1 - é n Budapesten t a r t o t t m u n k á s g y ű l é s e n a M a g y a r o r s z á g i Általános M u n k á s p á r t p r o g r a m j á b a n a t ö b b i k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő szerepel: „ A z e g é s z s é g r e vagy erkölcsiségre káros befolyással levő foglalkozási szakokban a női m u n k á n a k és eltiltása. E g y e n l ő munkaszolgáltatásért egyenlő munkabérek férfiaknak n ő k n e k . » S t o v á b b r a is a z é r t k ü z d ö t t a m u n k á s o s z t á l y , hogy n ő m u n k á s o k a t ne a l k a l m a z z a n a k o l y a n ü z e m e k b e n , a m e l y e k a n ő i szervezetre k á r o s h a t á s ú a k v o l t a k éjjeli m u n k á t ó l a n ő k e t t i l t s á k el, s ugyanolyan b é r t k a p j a n a k azonos m u n k á é r t a n ő k is, m i n t a férfiak. (A szerző) 2
Az aradi ált. iparos munkás gyűlésnek határozati javaslata. A ma 1884-ik évmárczius 9-ikén Aradon tartott ált. iparos mun kás gyűlés kimondja, hogy nem helyesli a kormánynak eljárását, melyet a jelenlegi ipartörvény alkotásánál követett, még pedig a következő okoknál fogva: 1. A munkás osztály azt várta a kormánytól, hogy hasonlóan, mind más országokban az ipartörvényjavaslat ideje korán nyil vánosságra fogja hozni, hogy érdekelt köröknek elég idejük legyen a javaslatot b e h a t ó a n bírálni és megvitatni. 2. A társadalmi életet olyan mélyen sértő azaz érintő törvény alkotásánál helyén lett volna, hogy a különböző iparágak munkásai és iparosai kebeléből szakférfiak véleménye hallgattassék meg, így történt, h a b á r csak formailag, így történik ez az előre haladt kulturállamokban, és így t ö r t é n t az 1872 évi ipartörvény meg hozásánál az akkori kormány részéről. 3. Tekintettel erre, valamind a tárgy sürgős voltára, mely elhirtelenkedve törvény erőre szándékoztatik emeltettni, választ az aradi iparos munkásgyűlés egy Budapesten lakó 3 tagú bizott ságot u. m. Irlinger Antal, Ferenczy József és Kürschner Jakab urakat azon megbízással, hogy ezen határozati javaslatot egy országgyűlési képviselőnek átnyújtani azon kérelemmel, hogy e pontok az ipartörvény javaslatot tárgyaló bizottságának figye lembe vétel és a törvénybe való beillesztése véget, adassanak k i . Az ált. iparos m u n k á s gyűlés ennél fogva elvárja, hogy az ipar törvényjavaslat tárgyalására kiküldött országgyűlési bizottság tanácskozása folyamán, e gyűlésnek alább felsorolt jogos és méltányos kívánalmait és panaszait számba vegye. a) A javaslatban tervezet és a munkás osztály lealacsonyításra irányuló munkás könyvek ejtessenek el, illetve e szakasz töröltessék k i a javaslatból. b) Az iparhatóságok ne csupán önálló iparosokból, hanem fele részben munkásokból is alkotassanak és ruháztassanak fel végre hajtói hatalommal, hogy minden az ipar és munka viszonyaiból keletkező viszályoknak u. m. bérviszályoknál is mind választott bíróság közösen dönthessenek. c) A munkások köteleztetése mellett, hogy a betegségek ese tén valamely biztosítási pénztárhoz tartoznia kell, köteleztessék egyszersmind minden munkaadó, gyáros és vállalkozó is, hogy az általuk foglalkoztató munkások balesetei eleni biztosítási czéljaira sajátjukból egy bizonyos összeggel hozzájáruljanak. cl) A munkások egészsége és élete megvédése iránti felelőség
világosan és határozottan fejezendő k i és szigorú m e g t a r t á s a biztosítandó. A g y á r a k felügyelete m u n k á s o k kebeléből választott felügyelőkre bízandó, k i k az iparhatóságnak m ű k ö d é s ü k r ő l rendesen jelen tést t e n n i t a r t o z n a k . é) A m u n k a idő n a p o n k i n t legfeljebb 10 órára állapítandó meg. I) A v a s á r n a p i m u n k a betiltandó, e napon a m u n k á s pihe nésére szabad legyen. g) V é g ü l korlátozandó a fegyházi m u n k a a n n y i r a , h o g y ezzel az iparos osztály k á r á r a verseny ne űzhessek és egyidejűleg szabályozandó a női m u n k a v i s z o n y a . A r a d o n , 1884. m a r c z i u s 9-ikén
/'//. Kintzig Péter Gerold János
Borbás
jegyzők.
Lajos
elnök.
Harinszky József Brány Péter hitelesítők." A m u n k á s o k követelései azonban s ü k e t fülekre t a l á l t a k . A m u n k á s s á g helyzetében j a v u l á s t az ú j , második i p a r t ö r v é n y , az 1884. X V I I . t. c. sem hozott. H i á b a s z ó l a l t a k fel még a k é p viselőházi v i t á b a n is többen a t ö r v é n y j a v a s l a t ellen. Ä felszó lalások k ö z ü l csak egyet emelünk k i . A G y ö r g y E n d r e k é p v i s e lőét, a k i — a többi k ö z ö t t — elmondotta, rokonszenvezik a z z a l , ,,hogy a g y á r i m u n k á s o k k a l szemben, a m i n t azt n á l u n k e l e i n k az 1848. X V I I . 1. c z i k k b e n igen helycsen letették . . . m i n d e n megtétessék, a m i a h u m a n i t á s igényeinek e téren megadható . . . de a jelen t ö r v é n y j a v a s l a t b a n lefektetett e l v n e m ez. A jelen tör v é n y j a v a s l a t b a n az osztályérdek a vezérlő e l v , nem a gyengébb nek a védelme az erősebb e l l e n , hanem e g y osztálynak a k ö r ü l zárása és megvédése a t á r s a d a l o m többi o s z t á l y a i v a l szemben. A korporáczio elve egész meztelenségében a z , a m i e t ö r v é n y j a v a s l a t b a n legelőször dugja k i d u r v á n y a i t a z assoeiata e l v é v e l . " A z igazságnak megfelelő tárgyilagossággal és nyíltsággal á l l a pította meg a törvény hatálybalépése u t á n egy esztendővel a N é p s z a v a : „ M i t n y e r t tehát a m u n k á s az i p a r t ö r v é n y á l t a l ? N y e r t egy m u n k a k ö n y v e t igen sok p a r a g r a f u s s a l , hogy abból kötelességét m e g t a n u l j a . J o g r ó l pedig ne is á l m o d j o n . "
dr. Varga
Lajos
F o r r á s : M a g y a r Országos L e v é l t á r . Országgyűlés. 1884. 5739 s z . — N é p s z a v a . I X . é v f . 1881. 3 5 . s z . — N é p s z a v a . X I I . évf. 1884. 14. s z . - N é p s z a v a . X I I I . évf. 1885. 30. s z .
