Az anyanyelvi tantárgypedagógia módszertanának interaktív feldolgozása online platformokon
MINTA Szerkesztették: Csontó Barbara, Győri Vera, Juhász Réka Orsolya, Kerekes Anna, Lőrincz Zsanett, Pölös Evelin, Prokk Zsófia
A szerkesztést irányította, a projektet mentorálta: Dr. Pintér Henriett PhD főiskolai adjunktus
2016. 09. 01. 1
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................................................. 6 1.
Hogyan született az ötlet? ............................................................................................................................... 6
2.
A csoportok rövid bemutatása ...................................................................................................................... 6
A témák feldolgozása, az előadások kivonatai ..................................................................................................... 13 1.
Új nyelvtani fogalom tanítása: az induktív gondolkodásmód .......................................................... 13 Az új nyelvtani ismeret tanítása ................................................................................................................... 14 A gyermek gondolkodásának sajátosságai ................................................................................................... 15 Lassabban fejleszthető kisiskolások tanítása ................................................................................................ 15 Nyelvtani fogalmak kialakításának pedagógiai alapelvei .............................................................................. 15 A fogalom megértésének nehézségei ........................................................................................................... 16 Felhasznált irodalom .................................................................................................................................... 16
2.
A gyakorló óra: a deduktív gondolkodásmód ........................................................................................ 17 A deduktív megközelítés lényege: ................................................................................................................ 17 A nyelvtani gyakorlás alapelvei: ................................................................................................................... 17 A fokozatosság elve a mindennapokban ...................................................................................................... 18 Tervezés az alapelvek figyelembe vételével ................................................................................................. 19 A feladatmegoldás algoritmikus lépései a LASSABBAN HALADÓ TANULÓK csoportjában ..................................... 19 Felhasznált szakirodalom: ............................................................................................................................ 20
3.
Ismétlő-rendszerező óra tervezése: gondolkodási műveletek alkalmazása .............................. 21 Az ismétlés fontossága ................................................................................................................................. 21 Az óra tagolása ............................................................................................................................................. 22 Mi határozza meg az órát? ........................................................................................................................... 22 Alkalmazott módszerek ................................................................................................................................ 22 Önálló tanulás ............................................................................................................................................... 23 Negatívumok ................................................................................................................................................ 23 Felhasznált irodalom .................................................................................................................................... 23
4.
A helyesírás tanítása; a helyesírási alapelvek ....................................................................................... 24 A helyesírás tanítás célja .............................................................................................................................. 24 A helyesírási műveletek típusai .................................................................................................................... 25 Helyesírási szabályok alkalmazása ................................................................................................................ 25 A helyesírás-tanulás színterei ....................................................................................................................... 25 A helyesírás-tanítás szemléletformái ............................................................................................................ 25 Tantárgypedagógiai követelmények ............................................................................................................. 26 Helyesírás a kerettantervben ....................................................................................................................... 26 Helyesírási alapelvek jellemzői és megértése ............................................................................................... 27 Kiejtés szerinti írásmód ................................................................................................................................ 27
Szóelemző írásmód ....................................................................................................................................... 27 Hagyományos írásmód ................................................................................................................................. 27 Egyszerűsítő írásmód .................................................................................................................................... 27 A két legfontosabb helyesírási elv alsó tagozaton ........................................................................................ 28 Az írásbeli nyelvhasználati módok és a helyesírási alapelvek kapcsolata ..................................................... 28 Mire tanítjuk meg az elsős gyermeket? ........................................................................................................ 28 Felsőbb osztályokban ................................................................................................................................... 29 Írásbeli nyelvhasználati módok .................................................................................................................... 29 A beszédészlelés szintjei ............................................................................................................................... 29 Kapcsolat a helyesírási alapelvekkel ............................................................................................................. 29 Íráshibák ....................................................................................................................................................... 30 Algoritmus tervezése a helyesírás gyakorlásához lassan haladó tanulók számára ...................................... 30 Algoritmus a helyesírás gyakorlásához ......................................................................................................... 30 Technikák, melyek segítik a tanulást ............................................................................................................ 31 Felhasznált irodalom .................................................................................................................................... 31 5.
Motiváló és alkotó jellegű feladatok ......................................................................................................... 32 Meseírás ....................................................................................................................................................... 32 A tanulási motivációt alakító tényezők ........................................................................................................... 2 Motiválás, mint pedagógiai feladat ................................................................................................................ 2 Az értékelés típusai: ....................................................................................................................................... 3 Felhasznált irodalom ...................................................................................................................................... 3
6.
A fogalmazás tanítása ...................................................................................................................................... 4 Mi a fogalmazás? ............................................................................................................................................ 4 Fogalmazástanítás üteme ............................................................................................................................... 5 A fogalmazás, mint tevékenység .................................................................................................................... 5 Kommunikációs készségek és képességek piramisa ....................................................................................... 5 Általános ismeretek ........................................................................................................................................ 5 Speciális ismeretek ......................................................................................................................................... 6 Készségek ....................................................................................................................................................... 6 A fogalmazás, mint tevékenység .................................................................................................................... 6 A szóbeliség szerepe az írásbeli szövegalkotásban ......................................................................................... 6 A fogalmazástanítás célja és feladatai ............................................................................................................ 6 Speciális feladatok .......................................................................................................................................... 7 Lassabban haladó tanulók fogalmazástanítása .............................................................................................. 7 Felhasznált irodalom ...................................................................................................................................... 7
7.
A fogalmazás előkészítése első és második osztályban ....................................................................... 8 Miért is tanítjuk a fogalmazást? ..................................................................................................................... 8
Fogalma .......................................................................................................................................................... 9 Célja ................................................................................................................................................................ 9 Feladatai ......................................................................................................................................................... 9 Előkészítő szakasz ........................................................................................................................................... 9 Olvasás tanítás kapcsolata a fogalmazással .................................................................................................... 9 Beszédfejlesztés ............................................................................................................................................ 10 Kommunikációs nevelés ............................................................................................................................... 10 Szövegalkotás módszerei .............................................................................................................................. 10 A fogalmazás tanítás lépései ........................................................................................................................ 10 A fogalmazás tanítás alapozó feladatai ........................................................................................................ 11 Feladatok ...................................................................................................................................................... 11 Felhasznált irodalom .................................................................................................................................... 12 8.
A fogalmazás tanításának lépései .............................................................................................................. 13 A fogalmazás tanításának lépései: a szerkesztési és a tartalmi elemek ....................................................... 13 Az ismeretek főbb csoportjai ........................................................................................................................ 14 A fogalmazástanítás lépései ......................................................................................................................... 15 Megfigyelés .................................................................................................................................................. 15 Olvasás .......................................................................................................................................................... 16 Emlékezés ..................................................................................................................................................... 16 Elképzelés ..................................................................................................................................................... 17 Az írásbeli szövegalkotás műfajai: az elbeszélés, a leírás, a jellemzés, a levél szerepe a 21. században ...... 17 Elbeszélés, mese fontossága gyermekkorban: ............................................................................................. 17 Fogalmazási műfajok .................................................................................................................................... 18 A tanítás specialitásai a lassan haladó tanulók körében .............................................................................. 19 Híd az elmélet és a gyakorlat között ............................................................................................................. 19 Elméleti alapok ............................................................................................................................................. 19 A tanulók azonosítása ................................................................................................................................... 20 Tanítási stratégiák a szövegalkotásban ........................................................................................................ 20 A visszahatás ................................................................................................................................................. 20 A fogalmazástanítás stratégiája .................................................................................................................... 21 A tanmenet szerkezeti hálója ....................................................................................................................... 22 A fogalmazástanítás stratégiája alsó tagozaton ........................................................................................... 22 A műfajok tanítása ........................................................................................................................................ 23 Az elbeszélés tanítása ................................................................................................................................... 23 Az ismeretek megértésének a szintjei .......................................................................................................... 23 Egyéni fejlesztő módszer alkalmazása .......................................................................................................... 24 A jellemzés tanítása ...................................................................................................................................... 24
Visszajelzés – tanulói attitűd ........................................................................................................................ 25 Felhasznált irodalom .................................................................................................................................... 25 9.
A fogalmazási műfajok gyakorlása ............................................................................................................ 26 A fogalmazási műfajok tanítása alsó tagozatban .......................................................................................... 26 A fogalmazási műhelygyakorlatok ................................................................................................................ 27 A műhelygyakorlatok típusai ........................................................................................................................ 27 Ellenőrzés és értékelés a fogalmazástanításban .......................................................................................... 32 Hogyan olvassa a tanító a fogalmazásokat? ................................................................................................. 32 A várható fogalmazás ................................................................................................................................... 33 A szöveg értékelésének szempontjai ............................................................................................................ 33 A javítás, értékelés ........................................................................................................................................ 33 Önellenőrzés ................................................................................................................................................. 33
Anyanyelvi feladatok ................................................................................................................................................... 34 Új nyelvtani fogalom tanítása – 1. téma .................................................................................................................................... 34 Nyelvtani fogalmak gyakorlása – 2. téma ................................................................................................................................. 38 Ismétlő-rendszerező óra – 3. téma ............................................................................................................................................... 50 Hogyan lehet hatékonyabbá tenné a helyesírást fejlesztő módszereket? – 4. téma .................................................... 61 Motiváló és alkotó jellegű feladatok tervezése a nyelvtan és a helyesírás gyakorlásához A tanulási motiváció fejlesztése nyelvtanórán – 5. téma ..................................................................................................................... 65 Feladatbank – 6. téma ...................................................................................................................................................................... 71 Az írásbeli szövegalkotás műfajai: az elbeszélés, a leírás, a jellemzés, a levél szerepe a 21. században. A fogalmazás tanításának lépései: a szerkesztési és tartalmi elemek. A tanítás specialitásai a lassan haladó tanulók körében. – 8. téma .......................................................................................................................................................... 75 Fogalmazásírás – 9. téma ............................................................................................................................................................. 76
Függelék .............................................................................................................................................................................. 84 Nyilatkozat .................................................................................................................................................................... 84
Bevezetés
1. Hogyan született az ötlet? Főiskolai tanulmányaink során az „Anyanyelvi tantárgypedagógia 2” című kurzusunk oktatója és a projekt mentora, Dr. Pintér Henriett tanácsára és segítségével indult a munka, mely segítségével a kurzus elméleti és gyakorlati elemeit csoportmunka segítségével sajátíthattuk el. A kurzus féléves anyagát mikro és makro csoportokként felosztottuk és a megfelelő szakirodalmak felhasználásával, mentori irányítással, személyes jelenléttel, valamint több digitális felület segítségével a feldolgozás és elsajátítás megtörtént. Az online platformok nagyban megkönnyítették a csoportok kommunikációját, az egymás munkájára való reflektálást, ezek visszakeresését – valamint feladatbankok, vitafórumok nyílhattak az egyes topikoknál. Kifejezetten törekedtünk a munkánk személyessé tételén, így a bemutatkozások, az előadások, valamint a reflektálások mind-mind nem csak a témának adekvátak, de színesek és tükrözik a saját – vagy csoportunk egyéniségeit. Célunk volt továbbá a kurzus anyagát nem csupán a szakirodalomnak megfelelő anyagaival feldolgozni és bemutatni; a mindennapos gyakorlat során merített tapasztalatainkkal a módszertant kézzel-foghatóvá tenni, konkrét példákkal bemutatni egymásnak. Kifejezetten az SNI-s (elsősorban CP-s) gyermekek számára készültek a FELADATBANKBAN található összegyűjtött feladatok, valamint egyes tervezetek is. Természetesen minden feladatot, tervezetet, minden példát teljesen szubjektív módon az általunk megismert gyermekek képességeinek megfelelő módon fogalmaztunk meg, így nem alkalmazható, mint egységes módszer, de reméljük, segítségül szolgálnak majd a tanítások, vagy épp a bemutatók tervezésében. A szerkesztők
2. A csoportok rövid bemutatása
1. csoport Kedves Társak! Bár vasárnapra ígértem, sajnos nem volt alkalmunk megírni ezt az összefoglalót, ezért elnézéseteket kérjük! A továbbiakban egy rövid összefoglalót hozunk nektek a pénteki előadásunkról.
6
A pénteki előadással a célunk az volt, hogy adjunk nektek egy vázat az új nyelvtani fogalom tanításáról, ehhez pedig igyekeztünk minél több példát hozni nektek, ezzel segítve a tanulást. (Az elvont nyelvtani fogalmakkal néha még nekünk is nehéz dolgoznunk, ám példákkal konkrétabbá tudjuk tenni, hogy miről beszélünk, tanulunk… :)) Első csoport lévén nem volt könnyű – sem a miénk, sem a tiétek, – de nagyon örültünk az izgalmas kérdéseiteknek. Valóban tanítottuk egymást! Sajnos az idővel egy picit meggyűlt a bajunk és nem mutattunk meg nektek minden diát, de a legfontosabb tartalmat elmondtuk, és ahogy észrevettük, ti befogadtátok. ^^ Összességében nagyon kellemes élménnyel zárhattuk a hetet, ezt köszönjük Nektek! Ezúton szeretnénk megköszönni Tanárnő mentori munkáját is! Nem titok, hogy a kutatás elején kicsit megrettentünk a sok hirtelen információtól, de együttes munkával és Tanárnő iránymutatásával szépen lassan kitisztult a kép előttünk. A ppt-t és a segédanyagokat igyekszünk mihamarabb feltölteni! Ne felejtsétek, hogy ez a diasor a komplett tanuláshoz jó eséllyel kevés, mindenképpen javasoljuk a szakirodalommal és az általunk feltöltött példaanyaggal kiegészíteni a tanulást, ugyanakkor olyan vázként szolgálhat, amihez nyugalmi – és pánikhelyzetben is fordulhattok. Ha maradt kérdésetek, várjuk őket itt, komment* formájában, vagy Facebookon. Kérünk benneteket, hogy a megbeszéltek szerint, ha kérdést nem is, de véleményt írjatok ezen post* alá az előadásról, hogy tanulhassunk belőlük! Szeretettel várjuk a megjegyzéseiteket! ^^ Kellemes hetet, kellemes túlélést és kellemes őszi depressziót kívánunk mindenkinek! Sütik
2. csoport Kedves Mindenki! Miután az előadás előtti utolsó pillanatok egyikében ráébredtünk, hogy nem választottunk nevet, úgy döntöttünk, valami olyat szeretnénk, ami mindannyiunkat tükröz. Így született meg a Piszke kapitány kalandjai Jamie Oliverrel. Néhányan talán értitek, de azok számára, akik felvonják a szemöldöküket, íme a név magyarázat: Vera: Rendíthetetlen szerelemmel bír a hivatás, a minőségi munka és Jamie Oliver főztje iránt, melyből még nem adott ugyan kóstolót, de nagyon finomnak hangzik, ha beszél róluk. Evelin: Életének napsugara a Villányi út gyermekein kívül a kiskutyája: Piszke Baba, aki épp ragadozó fogazatát növeszti és Evelin nagyon büszke rá. Zsófi: Az a fajta lány, aki gyerekkora óta nem a hercegnő, hanem a kalóz akar lenni a mesében. Még ha nincs is benne kalóz… vagy hajó… vagy egyáltalán víz. Fontos számunkra az igényes, minőségi munka tartalmi és formai szempontból egyaránt. Valamint, mivel igényes hölgyek vagyunk, nem utolsó szempont számunkra az ízléses, 7
elegáns és tetszetős alkotás. Vera szavaival élve: “a dizájn mindenek felett”.Épp ezért a kedves kis csapatunk munkáiban a szem mindig gyönyörködni, a szív pedig epekedni fog. A név választással sajnos meglehetősen késésben voltunk (akárcsak a MÁV), de szerencsére megszületett. Mindenkinek gyönyörű estét kívánunk!
3. csoport Kedves Mindenki! A mi csoportunk négy főből áll, itt is szeretnénk megköszönni Győri Verának, amiért közben járt az ügyünk érdekében. Szeretünk együtt dolgozni, együtt tervezni, együtt lenni, ó igen és a csoportos vizsgákat is előnyben részesítjük. Természetesen amellett, hogy sok dologról hasonló az elgondolásunk, rengeteg dolog van, amit meg kell egymással vitatnunk, úgy gondoljuk, ez hatalmas kihívás elé állít minket, mivel mind a négyen külön-külön nagyon erős személyiségek vagyunk. Néhány képet tűzdelünk bemutatkozásunkba, mely mind minket jellemez.
Egy jó kávé bárhol, bármikor jöhet! Ami vicces, hogy a mostani tanítós csoport névsorban az utolsó négy mi vagyunk, így a személyes bemutatkozásokat is ilyen sorrendben folytatjuk: Sárik Katalin, aki a Kata megszólítást szereti, ő a Nyugalom Királynéja, négyünk viszonylatában. Mindig összeszedett, higgadt és szorgalmas. Nagyon kreatív és okos (150-es IQ-val!)! Hogy ne csak a jó tulajdonságokkal halmozzuk el: vigyázni kell vele, mert mély kékes-zöld szemeivel ölni is tud ám.
8
Nagyon- nagyon szeretjük Kata és anyukája által sütött almás pitét, de a Szent János Kórház melletti Cukrászda mosolygós linzere és hatalmas ischlere is bármikor jöhet! Stephanidi Stephania, aki a Sztefi megszólítást részesíti előnyben, egy igazi Félgörög Díva. Szereti az állatokat, nem fél a kutyáktól, Karolával ellentétben. Egy igazi életművész, az élet minden területén, hihetetlen kézügyességgel megáldva! Na igen, ő a legkésősebb, de szerencsére mindig mindenhova végül odaér, és mindig minden beadandót lead végül (igaz, néha ez egy kis csúszással jár) Szczerba Karola, nem szereti, ha becézik, szólítsátok csak simán Karolának, aki Érvelő Hercegnő. Ha tehetné, egész nap csak beszélne. Imádjuk, ahogy vicceket mesél… Szeret vizsgálni és jókedvű lenni. Viszont igazán makacs, nehéz meggyőzni az igazadról, ha vitába keveredsz vele… Téttry Tímea, Timi, a Realitás Császárnéja. Majd figyeljétek meg a kezét magyarázás közben, ahogy gesztikulál! Mi mindig elolvadunk. Hihetetlenül sokszínű teremtés, rengeteg dologhoz ért, a kis világjáró, aki nagyon szereti Narancs nevezetű dagi, vörös cicáját. Nem eszik túl sokat, ellenben a kávéfogyasztása! Hát pont fordítottan arányosnak kellene lennie… Mindenkinek szépséges napokat és jó munkát kívánunk!
4. csoport Csapatnevünk: mint a címből is kiderült, LeóPárDúc. Az értelmi szerző Donát, mindenképp csak írásban volt hajlandó elárulni, mert csak így jön át a lényeg (5 szó bújik meg egy szóban, mindenkinek a fantáziájára bízzuk). Csapatunk három emberkéből áll: Kondákor Anna, Bartalos Donát Ákos és Fülöp Liza. Ami biztosan közös bennünk, hogy egyikünk sem szereti elkapkodni a dolgokat, így csapatunk mottója: “Még nincs teljesen kész, de már majdnem elkezdtük.” Ez persze nem jelenti azt, hogy nem végezzük lelkiismeretesen az elvállalt munkát. Tavaly már dolgoztunk egy csapatban és ahhoz hasonlóan idén is szeretnénk minél jobban, kreatívabban teljesíteni. A személyes bemutatkozásra itt nem pazarolnám a sorokat…nagyjából úgyis ismertek minket, illetve aki mégis nagyon kíváncsi, a facebook csoportban olvashat rólunk.
5. csoport Kedves Mindenki! Szóval…..Csapatunk számára az irodalom és a művészetek meghatározó szerepet töltenek be a minden napokban. Mindig figyelembe vesszük a dolgok mögöttes tartalmát, ezért is fontos számunkra a nevünk, neveink jelentése. Dévi (fény): Az örök optimista, aki sosem adja fel, bár már minden lángol és romokban van körülötte. Ő az, aki fényt hoz a csapat többi tagjának bölcs iránymutatásaival. Életét a „Carpe 9
diem” elve szerint éli. Rajongása az állatok iránt vetekszik a hivatástudatával, még a legkisebb szúnyogokat is védelmezi, csapatunk nagy örömére. Margit (gyöngy): Ő csapatunk rejtett igazgyöngye, aki a legváratlanabb pillanatokban rukkol elő a mentő ötletekkel. Bár a technika vívmányaival örökös keresztes háborút vív, a végén ő győzelmeskedik (többé kevésbé). A kérdés mely foglakoztatja: Ki vagyok én (kivagyok én)? A szó össze értelmében. Kitartása és idegei, mint mindenkinek a csaptunkban, acélból vannak, kávé nélkül is, akkor is ha a gyerekek öt percen belül hatodjára tüsszentették le és másodjára pisilték le az elmúlt egy órában. Réka (úrnő): Korán kelés legnagyobb mártírja. Szomorú tény, hogy nehézséget okoz számára az ellenállás sütemények csábító erejének (kivéve ha bármilyen mákot illetve mézet tartalmaz). Számára nagyon fontos, hogy az információk időben eljussanak hozzá, ezért aztán e-mailjeit is hetente háromszor ha megnyitja. Nagyon szereti a meséket, a nevetést és igazi könyvmoly (akárcsak a csapat többi része). Gyakran eltéved, amely számára különös örömöt jelent, hiszen imád új helyeket felfedezni.
6. csoport Kedves Nebulók! Háromfős csapatunk neve: „ZSEZS”, amely csapatunk tagjainak neveit sejtetik.
Lételemünk gyökerei hitből fakadnak, ennek köszönhetően egy olyan sajátos láthatatlan szemüveget viselünk, amelyen keresztül a valóság egyszerűen csoda. Igyekszünk optimistán előretekinteni, még akkor is, ha völgyben járunk. Hisszük, hogy minden vihar után egy szivárvány mosolyog vissza ránk. Továbbá szeretünk könnycsordulásig nevetni, bolondozni, használni a kreativitásunkat, olvasni, kirándulni, beszélgetni. Szeretjük a 156-os buszt és a 61es villamost, a fagyit és a kávét, no meg a kihívásokat! Rendkívül nagy közöttünk az össz(vissz)hang…. hang….hang…hang. Töretlen lendülettel és lelkesedéssel,Gubányi Zsófia Csöndes Evelin és Lőrincz Zsanka
10
“Aki pedagógus… annak pontosan tudnia kell, hogy mit vállal. Hogy mire teszi fel az életét.Mire képes, mi az, ami benne rejlik. Nem a csoda az, ami megédesíti az egészet. Hanem valami…valami egészen apró dolog, ami olyan mélyről csillan fel, mint egy apró gyémánt a koromsötét bányában. Az rossz úton jár, aki az élet homoktengerében akar nyomot hagyni… De aki meglátja azt, hogy a gyermekek mi mindenre képesek, ha szeretet veszi őket körül, az a világ leggazdagabb emberévé válik. Hiszen lenyomatot hagyunk bennünk. A saját lelkünk lenyomatát. A bizalmunkat, a szeretetünket, a hitünket. S ha ezt megkapják, szárnyalni lehet velük. Nincs másra szükségük, csak figyelemre, törődésre…s a tanítás máris egy belső lelki folyamattá válik, az osztály pedig egy hatalmas családdá.” /ismeretlen szerző/
7. csoport Ez itt a 007-es ügy! Kedves csoporttagok! Bemutatkozik a 7. csoport, fedőnevén 007-es ügy. A csoport tagjai Eszti, Detti és Hanna. Eddig úgy véltük, bemutatkozásunk nem indokolt, de most, hogy közeleg az előadásunk, nem maradhattunk név nélkül. Aki ismer minket, az egyáltalán nincs meglepve ezen bemutatkozás láttán, aki pedig meglepődött, az sajnos nem fordított energiát arra, hogy megismerjen minket. Mindhárman különböző személyiségek vagyunk, de egy közös mégis van bennünk. A feladatatunk. A feladatunk, ami nem más, mint bemutatni nektek, hogy a fogalmazások tanítását hogyan készíthetjük elő megfelelően, valamint megkísérlünk olyan feladatokat mutatni nektek, amelyek alkalmasak lehetnek erre a célra. A következő előadáson tehát találkozunk, számítunk mindannyiótok részvételére. Az előadáson szükségetek lesz a koncentrációtokra és kreativitásotokra, ugyanis ötleteiteket, javaslataikat szeretnénk bevonni az általunk megtervezett feladatokba, hiszen egységben az erő.
11
Mindenkinek kellemes hétvégét, használjátok ki az utolsó napsugarakat!
8. csoport A mi csapatunk! Nevünk még egyáltalán nem kiforrott, reméljük, valami kreatívabb ötlettel is elő tudunk majd rukkolni, de egyelőre fogadjátok ezt el Tőlünk. Csapatunk tagjai: Juhász Réka Orsolya (“A Szőke“); Kerekes Anna (“A Késős“); Fülöp Boglárka (“A Nyomorék“) Mindhármunkra jellemző vidámság, pozitivizmus és életszeretet reméljük a munkánkban is nagy segítség lesz számunkra. Mivel az elmúlt két évben baráti viszony alakult ki közöttünk, tudjuk, mivel lehet motiválni a másikat, hogyan tudjuk segíteni, ha esetleg elakadt volna egy-egy nehezebb feladatban. Amiket ígérhetünk Nektek az elkövetkező félévre: Anna NEM fog késni egy óráról sem. Boglárka NEM fog megszólalni egy órán sem. Réka NEM fog bulikról és randikról mesélni sohasohasoha. Hát így. Kalandra fel!!!
9. csoport Sziasztok! A sors hozott minket össze, nem a mi választásunk. De hiszünk abban, hogy nincsenek véletlenek. Nem dolgoztunk még együtt se gyakorlaton, se csoportmunkában. De itt a ragyogó alkalom, hogy egyesítsük erőinket! A nevünk is mutatja, hogy nem hamarkodjuk el a dolgokat. Így ezt sem hisszük véletlennek, hogy az utolsó témakört mi kaptuk. A határidőket pontosan betartjuk, és mindig bizunk a “last minute” dopping hatásában. A csapatmunka kifejezetten kedvünkre való, mert a hangulatunk együtt csudajó! Üdvözlettel a lelkes csapattagok: Isztl Boglárka, Palkovics Anita, Felső Erzsébet
12
A témák feldolgozása, az előadások kivonatai
1. Új nyelvtani fogalom tanítása: az induktív gondolkodásmód
Feldolgozó csoport: Csoport neve: Sütik Csoport tagjai: Bende Tünde, Csontó Barbara, Nemes-Kovács Julianna
Címszavaink •Az új nyelvtani fogalom tanítása: az induktív gondolkodásmód alkalmazása, •a tartalmi és az alaki vizsgálat •a tervezés lépései, •a lassan haladó tanulók segítése a nyelvtani fogalom megértésében. •Példák a gyakorlatból. Nyelvtantervezet készítése újanyag-feldolgozó órához. •Írásbeli feladat minden csoport számára: tervezet új nyelvtani fogalom tanításához. Javasolt nyelvtani fogalmak: főnév, ige, melléknév, számnév, az ige száma és személye, igemódok.
13
Az új nyelvtani ismeret tanítása
I. Előkészítés a) Új anyag elhelyezése a tanítás folyamatában b) Érdeklődés felkeltése c) Célkitűzés II. Az új anyag bemutatása indukciós anyag: nyelvtani példaanyag • a példaanyag gyűjtésének módjai * tankönyvi példák * irodalmi példák * tanító által összeállított anyag * irányított beszélgetéssel összeállított anyag III. Elemzés és általánosítás 1) Nyelvtani fogalomalkotás * eltekintünk az egyedi jegyektől (absztrakció), és kiemeljük a közös, lényeges jegyeket * funkcionális nyelvszemléleti mód: először megtanítjuk a nyelvtani fogalmat, majd pedig az alaki kifejezőjét 2) Nyelvtani ítélet megfogalmazása IV. Az új ismeret nyelvi- logikai megformálása 1) szabály: általános törvényszerűség és kivétel példákkal 2) meghatározás V. Az új ismeret megszilárdítása 1) Felismerési gyakorlatok → elsődleges rögzítés A) logikai rögzítés B) indoklás+ nyelvi rögzítés 2) Összefoglalás 3) Házi feladat → másodlagos rögzítés (megkezdődik a gyakorlás) 14
4) Következő óra eleji számonkérés 5) Ismétlő, rendszerező órák A gyermek gondolkodásának sajátosságai
1. A gyermek a nyelvi tényt könnyebben ismeri fel konkrét, szemléletes példákon 2. A gyermek fogalmai merevek, nehezen fogadja el a kettősséget, ambivalenciát. Pl. szorgalmas → szófaja melléknév, de mondatrészi szerepe lehet minőségjelző, állítmány vagy határozó 3. Ragaszkodik a szó konkrét jelentéstartalmához, nem tud elszakadni tőle. Pl. alszik az nem ige, mert aki alszik, az nem csinál semmit 4. Nem tud elszakadni a szemléleti vagy élménybeli összefüggésektől. Pl. „Sorold fel a társad tulajdonságait!” → szőke, kék szemű, okos, nem verekszik 5. Zavart okozhat a köznapi és a metanyelvi (grammatikai) szóhasználat azonossága. Pl. A tárgy köznapi és nyelvtani jelentésének összekeverése 6. Hozzá kell szoktatnunk a tanulókat, hogy nem mindig van a szóalakban alaki ismertetőjegy, ilyenkor ugyanis nem ismerik fel a szóban forgó jelenséget. Pl. Nem ismerik fel a mondat tárgyát, mert jelöletlen (add ide a füzetem!) 7. toldaléknak elemeznek olyan egységeket, melyek nem toldalékok. Pl. Zokni szót főnévi igenévnek veszik Lassabban fejleszthető kisiskolások tanítása
• A lassabb fejlődés legvalószínűbb oka, hogy a nyelvtani fogalom absztrakt módon jelenik meg. Az elvont fogalmak célirányos módszertani előkészítést igényelnek. • Kevés a tapasztalati úton megszerezhető információ. A tapasztalás egyszerűbb módja a tanulásnak, de elvont fogalmakat nem tapasztalhatnak, ezért azokat nehezebb megérteniük. • Az érzékletes alapokra épülő absztrakció egyre mélyebb szintjén juthatnak el a fogalom tartalmának kellően differenciált megismeréséig. Nyelvtani fogalmak kialakításának pedagógiai alapelvei
1. A Szemléletesség elve - A fogalom konkrét nyelvhasználatban történő megtapasztalása.
15
2. A funkcionális nyelvtanítás elve - A fogalom kommunikációs funkciójával ismerkedjen meg. 3. A Kis lépésekben tanulás - A fogalom szerepe a nyelvben, illetve a fogalom grammatikai szerepe (pl. alaki jelölő). A fogalom megértésének nehézségei
A nehézségek fő oka a nyelvtani fogalom nevének és a konkrét tartalom kapcsolatának, tartalommal való megtöltésének gyengesége. (pl. Mit jelent az ige ideje, és miért is kell tudni) Alkalmazni kell a kis lépésekre épülő tanítás-tanulás elvét, illetve pedagógusként tudnunk kell, hogy hol van a tanulásban elakadás. Felhasznált irodalom
Kernya Róza (2006): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Trezor Kiadó, Budapest. Pintér Henriett (2015): Az anyanyelvi fogalmak alakításának algoritmusa. Tanító, 53. évf. 2. szám, Budapest
16
2. A gyakorló óra: a deduktív gondolkodásmód
Feldolgozó csoport: Csoport neve: Piszke Kapitány Kalandjai Jamie Oliverrel Csoport tagjai: Győri Vera, Pölös Evelin, Prokk Zsófia
A deduktív megközelítés lényege:
Szabályszerűség (általánosság)
→ bizonyítás
Példák (egyedi)
Dedukció: levezetés, bizonyítás – eredménye a konklúzió A nyelvtani gyakorlás alapelvei:
1. Csak megértett ismereteket gyakoroltatunk, 2. Érvényesülnie kell a folyamatosság elvének, és 3. A fokozatosság elvének 17
1. Megszilárdított ismeretek gyakoroltatása Az ismeret és a tananyag közötti kapcsolatot szilárdítjuk meg :
A gyakorlás során deduktív következtetéseket alkalmazunk. A megtanult szabályt elevenítjük fel és alkalmazzuk, akár új kontextusba helyezve! Többlet: a probléma önálló megoldását várja el 2. A folyamatosság elve Tudástranszfer A szituációk végtelen sorozata, ahol az új szituáció ismertetőjegyei egyre inkább eltérnek az eredetiétől. 3. A fokozatosság elve A gyakorlatok, a példák nehézségi fokozata egymásra épül. Felismerés → mechanikus
Átalakítás
→ Önálló alkotás produktív
A fokozatosság elve a mindennapokban
Konkrét példa: Induktív megközelítéssel megtanultuk, hogy egy szó tőre és toldalékra bontható; közöttük kötőhang helyezkedhet el. Hajó hajó|k hajó|ban hajó|m Ház ház|ak ház|ban ház|am Majd deduktív megközelítéssel végzünk a következő órán feladatokat: Keresd meg a következő alakokban a szótövet és a toldalékot! Hajó hajó|k hajó|ban hajó|m Ház ház|ak ház|ban ház|am
FELISMERÉS!
Keresd meg az alábbi szó szótövét és toldalékát! Kutya kutyák
ÁTALAKÍTÁS!
Írj két további tárgyat a megadott példák alapján! Olló Kés
ollók ollón kések Ceruza 18
ÖNÁLLÓ ALKOTÁS!
Tervezés az alapelvek figyelembe vételével
I) Előismeretek felidézése A. Érzelmi előkészítés B. Értelmi előkészítés
II) Az óra konkrét anyaga: A nyelvtani ismeretek alkalmazása – megszilárdítás, gyakorlás
FOKOZATOSSÁG: felismerés – átalakítás – önálló, alkotó létrehozás ⇓
A feladatok értelmezésének technikája: - A feladat elolvasása és értelmezése egyénileg vagy közösen - A feladat közös megoldása/megoldatása - Ellenőrzés: tudatosítás, visszakérdezés
⇒A. Mechanikus gyakorlatok pl. felismerés ⇒A. Produktív gyakorlatok pl. kérdés-felelet, kiegészítés, válogatás, átalakítás B. Játékok pl. nyelvi játékok, szójátékok
ARÁNYOSSÁG: szóbeli – írásbeli egyéni - csoportos
III) Az óra lezárása
Konkrét példa: A feladatmegoldás algoritmikus lépései a LASSABBAN HALADÓ TANULÓK csoportjában
A főnév fogalmának tudatosítása – gyakorló óra A főnév tanult típusainak felelevenítése, majd csoportmunka: játék – Megfelelő differenciálással A feladat: - szófajbeli csoportok megalkotása - a szófajhoz illő képek párosítása - a szófajbeli csoport összekapcsolása a képpel - a kép összepárosítása a hozzá illő szóval - a kép és a szó összekapcsolása - a szó és a szófajbeli csoport összekapcsolása - elvonatkoztatás: önálló példa felmutatása A feladat algoritmikus lépésekre lebontva, tanítói közlésekkel, utasításokkal: (Az algoritmikus lépések száma csökkenhet – a lépéseket összevonhatjuk az osztály fejlettségi szintjének megfelelően.) 19
1. Borítékok kiosztása 2. Vedd ki a boríték tartalmát (mindet)! 3. Terítsd szét a padon, hogy mindenki jól lássa! 4. Figyeld meg őket! 5. Meg tudod fogalmazni, hogy mi volt a borítékban? 6. Jelentkezz, ha tudod! Mit szedtünk ki a borítékból? (Képeket/Szavakat csoportonként/egyénenként változó tartalom a differenciálás miatt!) 7. Mit látunk a képeken? Jelentkezz, ha tudod! 8. Olvassuk fel a szavakat! 9. Látsz-e valami különbséget a szavak között? 10. Vannak színes papírra nyomtatott szavak és fehér papírra nyomtatott szavak! 11. A színes papírra nyomtatott szavakat tedd egymás mellé a pad tetején! A fehér papírra nyomtatott szavakat most egyelőre tegyük félre! 12. Olvassuk fel a színes papírra nyomtatott szavakat újra! (Dolgok, Tárgyak, Élőlények, Személyek) 13. Emlékeztek még, hogy miről beszéltünk óra elején? Milyen típusai lehetnek a főneveknek? Jelentkezz, ha tudod! (Dolgok, Tárgyak, Élőlények, Személyek) 14. Nézd meg újra a képeket! 15. Válogasd szét a képeket és tedd őket a megfelelő helyre! 16. Terítsd szét a fehér papírra nyomtatott szavakat! Olvassuk fel őket! 17. Nézd meg újra a képeket! Mi lehet a feladat? 18. Párosítsd a szavakat a képekkel! 19. Mi tartozik a dolgok közé? Tárgyak közé? Élőlények közé? Személyek közé? 20. Mondj egy olyan dolgot/tárgyat/élőlényt/személyt, ami/aki nincs a felsorolásunkban! Találj ki egyet! Felhasznált szakirodalom:
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00104/2006-06-ta-Sejtes-Tudastranszfer.html (2015. 10. 08.) Besir Anna, Gasparicsné Kovács Erzsébet és Koós Ildikó (2014): Az anyanyelvi nevelés tantárgy-pedagógiája az alsó tagozaton. Oktatáskutató és fejlesztő Intézet, Budapest. Kernya Róza (2006): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Trezor Kiadó, Budapest.
20
