1
Az ÁNTSZ szerepvállalása a lakosság járványügyi megelőző felkészítésében Dr. Oroszi Beatrix Országos Tisztifőorvosi Hivatal
2011.03.04.
„Felkészülten a katasztrófákkal szemben” – Szakmai konferencia, 2011. február 24.
2 2011.03.04.
Főbb témakörök • A járványügyi veszélyhelyzetekről általában • Globális népegészségügyi kihívások és a NER-2005 • Integrált veszélyhelyzet-kezelési ciklus • Járványügyi készültség, járványügyi védekezés gyakorlati szempontból • Egy példa a közelmúltból: 2009-es pandémiás
influenza
3
A járványügyi katasztrófák elleni védekezés Magyarországon állami feladat 2011.03.04.
ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL
Nemzeti Államigazgatási Központ
Országos Alapellátási Intézet
Országos Egészségfejlesztési Intézet
Országos Epidemiológiai Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Országos FJC Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Budapest Főváros Kormányhivatala és 19 megyei kormányhivatal
Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek
Országos Környezetegészségügyi Intézet Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Országos Gyermekegészségügyi Intézet
84 kerületi/kistérségi népegészségügyi intézet
4 2011.03.04.
Járványügyi veszélyhelyzet és krízis Alapvető értékek vannak veszélyben Sürgősség Bizonytalanság
Járványügyi veszélyhelyzet
Krízis
5 2011.03.04.
Járványügyi szempontból jelentős sürgősségi kórképek néhány fontos jellemzője • hirtelen kialakuló, vagy hirtelen romló tünetegyüttesek • gyors és biztos diagnosztikára és terápiára van szükség • súlyos lefolyás előfordul, ill. gyakori. • a következmény gyakran tartós egészségkárosodás, vagy akár halálos kimenetel gyors és megfelelő ellátás nélkül, de gyakran még azzal együtt is • népegészségügyi szempontból különös jelentőségük van, amennyiben fertőzők (emberről emberre terjednek), illetve tömeges megbetegedést képesek okozni rövid időn belül
• Vannak köztük olyanok, amelyek ugyan nem „ragályosak”, de más emberekre átvihetőek (akár szándékosan, pl. bioterrorizmus) • Az ellátásban résztvevő egészségügyi dolgozók esetén a fertőződés veszélye különösen nagy lehet
6
Fertőző betegségekkel kapcsolatos krízishelyzetek jellemzői 2011.03.04.
1.
Beteg központú jellemzők Morbiditás
2.
Kezelési lehetőségekre vonatkozó jellemzők
3.
Letalitás Gyógyíthatóság
Gondot okozhat a hatékony infekció kontroll biztosítása, és az ezzel kapcsolatos foglalkozás egészségügyi problémák Problémát jelenhet a többi beteg biztonságának biztosítása
Populáció központú jellemzők
Fertőzőképesség Megfelelő megelőzési módszerek rendelkezésre állása
7 2011.03.04.
Járvány – lehetséges megközelítések • Általánosságban: nagyszámú „fertőző megbetegedés” esetek hirtelen megjelenése • Népegészségügyi szempontból: veszély a társadalomra • Epidemiológia: Egy akut fertőző megbetegedés megnövekedett incidenciája (krónikus betegség megnövekedett prevalenciája) egy meghatározott küszöbszint felett. • Az esetek közötti kapcsolat, összefüggés megállapítása csak utólag lehetséges.
8 2011.03.04.
Klinikai tünettan 1.
Aspecifikus lázas betegség
2.
Súlyos légzőszervi betegség lázzal
3.
Bőrtünetek (pl. papula, fekély, vérzés, stb) +/- láz
4.
Gyomor-bélrendszer megbetegedései
5.
Neurológiai tünetek
6.
Előre nem ismert – (genetikailag módosított kórokozók)
9
Globális népegészségügyi kihívások a XXI. században 2011.03.04.
Fertőző betegségek
Termékbiztonság
Természeti katasztrófák
Véletlen ill. szándékos kibocsátás
Élelmiszer biztonság
Radio-nukleáris biztonság
Kémiai biztonság
10
Új- és visszatérő fertőző betegségek a világon az elmúlt néhány évtized során •
HIV/AIDS
•
Pestis
•
Sárgaláz
•
EBOLA / MARBURG
•
NvCJD („Kergemarha kór”)
•
NIPAH
•
H5N1
•
SARS
•
Nyugat-nilusi láz
•
Pandémiás Influenza A(H1N1)v
•
XDR-TB
•
Kolera (Haiti)
11 2011.03.04.
Menetrend szerinti repülőjáratok a világon
12 2011.03.04.
Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR-2005)
Azok az intézkedések, amelyek az emberek napi
tevékenységét befolyásolhatják, illetve korlátozhatják, ugyanakkor a járványügyi érdekeket szolgálják, legyenek arányosak a veszély nagyságával és az általuk elérhető előnyök mértékével. Kerülni kell a szükségtelen és aránytalan beavatkozást a társadalom normál működésébe, mint pl. a nemzetközi utazásokba.
14
Paradigmaváltás a 2005-ös NER-ben az 1969-es NER-hez képest 2011.03.04.
A határok ellenőrzése
A járvány helyben (fertőzés forrásánál) történő elfojtása Valamennyi egészségügyi
Konkrét fertőző betegségek
veszélyhelyzet (Public Health Emergency of International Concern - PHEIC)
Előre meghatározott intézkedések
Adaptív válasz
15 2011.03.04.
Járványügyi veszélyhelyzetek kezelése 1.
Tervezés, felkészülés;
2.
Kockázat-értékelés;
3.
Vezetés és ellenőrzés, intézkedés;
4.
Fertőző betegséggel kapcsolatos veszélyhelyzetek felismerése, kockázat
eliminálás, megelőzés, csökkentés, kezelés; 5.
6.
Nemzeti és nemzetközi kötelezettségek; ▫
WHO-NER
▫
EU és a 2119/98, 2000/57, 2000/96 határozatok
▫
ECDC ajánlások
Folyamatos működés biztosítása (alapvető feladatok ellátása, humán erőforrás menedzsment járványügyi krízishelyzetekben);
7.
Kockázat és krízis kommunikáció.
16
Integrált veszélyhelyzet-kezelés Tervezési ciklus 2011.03.04.
Felkészülés Veszély azonosítása Kockázat értékelés Kockázat megelőzés, csökkentés Veszélyhelyzetek kezelésének tervezése Folyamatos működés biztosítása
Érvényesség ellenőrzése (validálás) Oktatás Gyakorlatok Szakértői áttekintés (peer review)
Intézkedések & helyreállítás Beavatkozás Folyamatos működés biztosítása Helyreállítás
Hatás (impact)
Kockázatértékelés
Katasztrófa
Influenza világjárvány
Jelentős
2 időben, térben összefüggő legionellózis
Közepes
Alacsony
Kanyarójárvány egy iskolában
egy behurcolt VHL
Jelentéktelen
Elhanyagolható 2011.03.04.
Ritka
Nem valószínű
Lehetséges
H5N1 influenza szárnyasok között
Valószínű
Valószínűség (likelihood)
17
18 2011.03.04.
A járványügyi készültség 4 pillére Surveillance, esetek, események észlelése, nyomon követése
Felkészülés, tervezés
Járványügyi intézkedések, útmutatók, tanácsok
Kommunikáció
19 2011.03.04.
Védekezési stratégia a járványveszély esetén Az EU Népegészségügyi Programja (2005) Fejleszteni kell a tagállamokban az egészséget veszélyeztető tényezőkre adott gyors és összehangolt válaszlépéseket.
Az új esetek napi száma
Beavatkozás nélkül
Beavatkozással
Napok
20 2011.03.04.
Intézkedések • Elsődleges megelőzés (pl. immunizáció, kemoprofilaxis, infekció kontroll) • Másodlagos megelőzés (szűrés, gyorsdiagnosztika, kezelés) • Harmadlagos megelőzés (kárenyhítés) – pl. hagyományos járványügyi módszerek a fertőzés terjedésének csökkentésére, szupportív kezelés...
21
Általános (aspecifikus) járványügyi intézkedések 2011.03.04.
Utazással kapcsolatos intézkedések Személyek szabad mozgása
(Nemzetközi) utazások korlátozása Egészségügyi tanácsok utazóknak Láz alapú szűrővizsgálat (repülőtéren) Orvosi vizsgálat, betegek ellátása, elkülönítése
Személyi higiénia A fertőző beteg elkülönítése Köhögés/tüsszentés etikett Kézhigiéné Szájmaszk használata csak speciális esetekben
Oktatási intézmények Proaktív iskolabezárás Reaktív iskolabezárás (az intézmény saját hatáskörben dönt) Iskolabezárás idején az egyéb közösségi programok elhalasztása
Közösségi kontaktusok számának csökkentése Tanácsok a munkahelyi terjedés visszaszorítására Járványügyi biztonság biztosítása a tömegrendezvényeken
22
Mi kell a sikeres védőoltási kampányhoz? 2011.03.04.
Stabil együttműködés a háziorvosokkal, egyéb oltóorvosokkal Az oltóorvosok érdekeltté tétele, díjazása A (házi)orvosi elektronikus betegnyilvántartással harmonizáló oltási jelentési rendszer (Házi)orvosi keresőszoftver (életkor, kockázati csoport-kód, gyógyszerszedés) a célcsoportba tartozók leválogatására Személyre szabott oltási behívó Kijelölt időpont(ok) védőoltásokra, előjegyzés lehetővé tétele Kevés adminisztráció, papírmunka Térítésmentes oltóanyag felajánlása a célcsoportoknak Központi oltóanyag-beszerzés Hozzáférés az oltóanyaghoz az orvosi rendelőkben Rendszeres kapcsolattartás, visszajelzés a (házi)orvosok felé Intenzív lakossági és szakmai kommunikáció
23
A pandémiás influenza – járványügyi veszélyhelyzet
2011.03.04.
• A potenciális káros következmények súlyosabbak, mint szezonális influenza esetén ▫
Más korcsoportok érintettek
▫
Nem a megszokott időben jelentkezik
▫
Gyorsabb terjedés
▫
Több járványhullám
• Következmények ▫
EGÉSZSÉGÜGYI: a megbetegedések és a halálozás magas előfordulása, az egészségügyi ellátórendszer fokozott igénybe vétele;
▫
TÁRSADALMI: a népesség megváltozott mobilitása, fennakadás az alapvető szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra működésében;
▫
GAZDASÁGI: kieső munkaerő, a GDP csökkenése, a gyógyítás-megelőzés költsége és a táppénz költsége.
• Kritikus tényezők ▫
A vírus virulenciája
▫
A népesség fogékonysága
▫
A beavatkozás lehetősége, a prevenciós eszközök (időben történő) rendelkezésre állása
24
Az influenza pandémiák történelme 2011.03.04.
H2N2
H2N2
H1N1
H1N1
H3N2
H3N8 1895 1905
1889 Orosz influenza H2N2
1915
H1N1v
1925
1900 Régi Hong Kong influenza H3N8
1955
1918 Spanyol influenza H1N1
1965
1957 Ázsiai influenza H2N2
1975
1985
2005
2009 Új influenza H1N1v
1968 Hong Kong influenza H3N2
Regisztrált új humán madárinfluenza vírusfertőzések
H9* 1999 H5 1997 2003 H7 1980
1955
1995
1965
1975
1985
1996
1995
2002
2005
2010
2015
25
Felkészülés a XXI. század első influenza világjárványára 2011.03.04.
Eredetileg a H5N1 influenzavírussal és a múlt századi pandémiákkal kapcsolatos tapasztalatok és járványok képezték a felkészülés és tervezés kiindulási alapját.
A felkészülés során arra számítottunk, hogy az új pandémiás vírus: ▫ Ázsiában jelenik meg, nem pedig Észak-Amerikában; ▫ A madárinfluenza vírusból származik majd, nem pedig sertésinfluenzából; ▫ Az okozott világjárvány akár súlyos is lehet, ezért többféle forgatókönyv – köztük az 1918hoz hasonló - is kidolgozásra került.
A világjárványra történő felkészülés folyamatosan nagy kihívást jelent, mivel a vírus felületi antigénjei közül a hemagglutininek 16 típusát, a neuraminidáz 9 típusát különböztethetjük meg, amelyek folyamatosan változnak és egymás között kicserélődnek.
26 2011.03.04.
A megbetegedések járványos terjedésének, a morbiditásnak és mortalitásnak a csökkentése érdekében szükséges intézkedések
Közösségi szintű védelem
Egyéni szintű védelem •Köhögés, tüsszentés etikett •Gyakori kézmosás •A betegek ápolásakor javasolt maszk használat •Antivirális szerek alkalmazása stb…
INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS
•Tanítási szünet oktatási intézményekben •Munkahelyi intézkedések •Tömegrendezvények korlátozása stb…
A védőoltás által nyújtott közösségi szintű védelem : A népesség fogékony egyedeinek azon indirekt védelme, melyet az oltott személyek idéznek elő.
27
A pandémia lehetséges hatása a nemegészségügyi ágazatokra 2011.03.04.
Fennakadás a folyamatos működésben, szolgáltatások
nyújtásában Pl. közszolgáltatások, egészségügy, oktatás, utazás
Egyidejűleg több veszélyhelyzet kezelése Az influenza pandémia idején már erősen igénybevett infrastruktúrát érintő második közegészségügyi-járványügyi veszélyhelyzet
Kölcsönös segítségnyújtás Interszektoriális együttműködés Az erőforrások megosztása A segítségnyújtás koordinációja
Előrelátható problémák Nehezen regenerálódó rendszerek Működőképességük határáig vagy azon túl igénybevett rendszerek
28
Kommunikáció
2011.03.04.
•Kiben bíznak, és kinek hisznek az emberek járványügyi veszélyhelyzet esetén? •Az influenza pandémia során az EU/EFTA országok mintegy fele rendelkezett olyan eszközzel, amellyel képes volna rendszeresen monitorozni azt, hogy elértek-e a célcsoportokhoz az influenzával kapcsolatos üzenetek, illetve hogy akikhez elért, megértették-e az abban foglaltakat?
•A megfelelő kommunikáció fontossága: hiába áll rendelkezésre időben a megfelelő módszer a megelőzésre, nem érhetünk el jó eredményeket akkor, ha az emberek nagy része az általunk felajánlott lehetőséggel nem kíván élni, a módszert nem fogadja el. A Medián 2009. november első hétvégéjén készült felmérése
29 2011.03.04.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet.
