AZ ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ ALAPJAI II. Szeminárium Dézsi Gyula, PhD-hallgató Lengyel István Máté, PhD-hallgató Pálóczi Gábor, PhD-hallgató AJÁNLOTT IRODALOM A SZEMINÁRIUMI ELŐADÁS ÉS DOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ETNIKAI ÉS VALLÁSI VISZONYOK,
1. BALIZS D. 2014: Felsőőr átalakuló etnikai és vallási térszerkezete - Földrajzi Közlemények, 138. (4.) pp. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
306-321. BALIZS D. – BAJMÓCY P. 2013: Kvantitatív etnikai földrajzi vizsgálatok a történeti Vas megye példáján – Területi Statisztika, 53. (5.) pp. 457-474. BOGNÁR V. 2002: Budapest és Berlin főbb demográfiai jellemzői. – Területi statisztika, 4. pp. 396-399. BOGNÁR A. 1995: Etnikai változások a baranyai háromszögben. – Földrajzi közlemények, 2. pp. 137-154. BOTTLIK ZS. 2001: A német nyelvszigetek változásai a Dél-Dunántúlon. – Földrajzi értesítő, 1-4. pp. 285297. BOTTLIK ZS. 2002: A szlovákok etnikai súlypontjának változásai a Dunántúli-középhegység területén a XVIII. századtól napjainkig. – Területi statisztika, 6. pp. 551-? BOTTLIK ZS. 2002: A németség etnikai térszerkezetének változásai Komárom-Esztergom megye mai területén a 18. századtól napjainkig. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 185-201. BOTTLIK ZS. 2002: A németek etnikai földrajzi képének alakulása a XVIII. században a Dunántúliközéphegység területén. – Kisebbségkutatás, 1. pp. 108-120. BOTTLIK ZS. 2003: A magyarországi németek kisebbség etnikai- földrajzi sajátosságai az utóbbi húsz évben. – Pro Minoritate, 4. pp. 71-82. BOTTLIK ZS. 2010: Az etnikai térfolyamatok háttere Bosznia-Hercegovinában – Földrajzi Közlemények 134 (4.) pp. 443-461. BOTTLIK ZS. 2013: A lengyel etnikai törzsterület földrajzi vizsgálata - Földrajzi Közlemények 137 (2.) pp. 133-152. CALIC, MARIE-JANINE 1994: A bosznia-hercegovinai etnikai konfliktusok szerkezeti elemzése. – Regio, 4. pp. 31-49. COLEMAN, A. D. 1998: Konvergencia és divergencia az európai népesedési mintákban. – Demográfia, 23. pp. 165-205. DÁNYI D. 2000: Demográfiai átmenetek. – Demográfia, 2-3. pp. 231-251. DEMÉNY P. 2004: Európa népesedéspolitikai dilemmái a huszonegyedik század kezdetén. – Demográfia, 1-2. pp. 9-40. DEMETER ZAYZON M. 1998: A nemzeti és etnikai kisebbségek kutatása Magyarországon (Történeti előzmények és mai helyzetkép). – Regio, 4. pp. 111-128. DOMOKOS V. 2004: Vallási tradíció és etnikai törésvonalak Kárpátalján. Egy antropológiai esettanulmány kérdései és válaszlehetőségei. – Kisebbségkutatás, 3. pp. 423-439. DÖVÉNYI Z. – NÉMETH Á. 2014: A vallási diverzitás változása Magyarországon 2001 és 2011 között Területi Statisztika, 54.(6.) pp. 550–573. EKE PÁLNÉ 1994: Debrecen népességföldrajzi jellemzői. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 73-81. FEHÉR D. 2010: A soknemzetiségű Krím-félsziget az orosz-ukrán kapcsolatokban, Pro Minoritate, 54. pp. 84-105. FÜSSI-NAGY G. 1992: Etnikai földrajzi folyamatok Kelet-Afrikában. – Földrajzi közlemények, 3-4. pp. 181-194. GÁLL CS. 1987: A nemzetiségi és vallási népcsoportok szerepe Mohács városszerkezetének kialakulásában. – Településfejlesztés, 1. pp. 30-42.
23. GÉBER J.: Interetnic relations and human resources in a micriregion at the Hungarian-Slovakian border. – In: Cross-border Co-operations Shengen Challenges (Szerk.: Süli-Zakar I.), pp. 106-111.
24. GRÜNHUT Z. 2013: A keleti (mizrahi) zsidók letelepítése Izraelben. Egy társadalmi leszakadás eredete – Tér és Társadalom, 27. (4.) pp. 154-170.
25. GULYÁS L. 2009: Regionalizáció, regionalizmus és a nemzeti kérdés a titoi Jugoszláviában 1945-1980 – 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.
Tér és Társadalom, 23. (2.) pp. 155-169. GYAPAY B. 2012: Az egykori vendégmunkások Berlinben: a török és a vietnámi kisebbség helyzete a német újraegyesítéstől napjainkig / The former guest workers in Berlin: the situation of the turkish and the vietnamese minorities from the reunification until today - Földrajzi Közlemények, 136. (3.) pp. 271-284. GYÉMÁNT R. 2005: A burgerlandi magyarság demográfiai és társadalomstatisztikai sajátosságai. – Területi Statisztika, 1. pp. 33-45. GYURGYIK L. 2000: A nemzetiségi és vallási népcsoportok szerepe Mohács városszerkezetének kialakulásában. – Fórum: társadalomtudományi szemle, 3. pp. 57-66. HIDAS P. 2009: A rejtett városiasodás Magyarországon a XIX. század közepén – Statisztikai Szemle, 87. (5.) pp. 493-506. IRA, V. 1997: Potenciális etnikai feszültségek érzékelése a kelet-szlovákiai és északkelet-magyarországi régiókban (angolul). – Földrajzi értesítő, 3-4. pp. 161-171. KARÁCSONYI D. – KINCSES Á. 2010: Ukrán állampolgárok Magyarországon: nemzeti összetartozás és gazdasági kényszer – Területi Statisztika 50. (3.) pp. 334-349. KINCSES Á.– TAKÁCS Z. 2010: Szerb állampolgárok Magyarországon – Területi Statisztika, 50. (2.) pp. 182-197. KINCSES Á. 2010: Szlovák állampolgárok Magyarországon – Területi Statisztika, 50. (5.) pp. 551-562. KINCSES Á. 2014: Magyarországon élő külföldi állampolgárok területi jellegzetességei – Területi Statisztika, 54. (5.) pp. 448–473. KINCSES Á. 2014: A Magyarországon élő külföldi állampolgárok területi koncentrációja, 2001–2011 – Területi Statisztika, 54.(6.) pp. 531–549.zertant nem, de az eredményeket képesek lesznek értelmezni - Gabi KISS T. 2012: A 2011. évi romániai népszámlálás tanulságai és következményei – Pro Minoritate, 63. pp. 926. KEMPER, F. J. 2003: Bevölkerungsgeographische Entwicklungen seit der Wende in Berlin: Angleichungen von Ost- und West Berlin durch demographische Prozesse? – Die Erde, 3. pp. 235-255. KLADNIK, D., REPOLUSK, P. 1993: A rurális térségek fejlődésének szerepe a magyar etnikai identitás megőrzésében az alsólendvai kommunában (Szlovénia). – Földrajzi közlemények, 4. pp. 235-250. KOCSIS K. 1995: Magyarország etnikai szerkezete. – Iskolakultúra, 3-4. pp. 30-39. KOCSIS K. 1996: Adalékok az etnikai földrajzi kutatások és az etnikai térképezés történetéhez a Kárpátmedence területén. – Földrajzi közlemények, 2-3. pp. 167-180. KOCSIS K. 2001: Magyarok Szlovákiában : Közigazgatási határok és etnikai térszerkezet a 20. században. – Rubicon, 8-9. pp. 88-92. KOVÁCS L. 2004: Indiai népesedési folyamatok. – Demográfia, 1-2. pp. 41-63 KŐSZEGFALVI GY. 2013: Az evangélikusok területi elhelyezkedése a népszámlálási adatok tükrében – Területi Statisztika, 53. (4.) pp. 387-401. KUGLER J. 2002: A Délkelet-Alföld településhálózatának néhány sajátossága és ennek hatása az etnikai térszerkezet alakulására. – Kisebbségkutatás, 3. pp. 666-679. LAGZI G. 2010: A litvániai lengyel kisebbség az 1989-et követő időszakban - Pro Minoritate, 54. pp. 162182. MARIOT, P. 1997: A népesség nemzetiségi és vallási összetétele és a választási eredmények közötti összefüggés a Szlovák Köztársaságban (angolul). – Földrajzi értesítő, 3-4. pp. 183-189. MEZŐ F. 2001: Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője. – Demográfia, 1-2. pp. 105-117. MOLNÁR A. 1998: Születések és magzati veszteségek Magyarországon 1980-1996 közt. – Demográfia, 1. pp. 82-99. OLÁH M. 1992: Felekezeti megoszlás Veszprém megyében. – Comitatus: önkormányzati szemle, 10. pp. 35-37. PAP N. 2008: Magyarország és Dél-Európa - Tér és Társadalom, 21. (4.) pp. 131-154. PAP N. – REMÉNYI P. - VÉGH A. 2010: Új állam a Balkánon: a Republika Srpska / New state in the Balkans: The Republika Srpska – Földrajzi Közlemények, 134 (3.) pp. 313-327. PAPP Z. A. 2012: Romák és magyar cigányok a Kárpát-medencében - Demográfiai áttekintés – Pro Minoritate, 63. pp. 53-79.
53. POPÉLY Á. 2003: A lévai járás etnikai arculata a csehszlovák telepítési politika és a reszlovakizáció tükrében. – Kisebbségkutatás, 1. pp. 69-122.
54. RÉVAY E. 2006: Nemzetiségi és felekezeti viszonyok az átalakuló román társadalomban. – Szociológiai szemle, 3. pp. 136-?
55. SORDIA G. 2010: Oszétok Grúziában - a 2008-as háború után - Pro Minoritate, 54. pp. 124-136. 56. SZERÉNYI Z. 2002: A Szekszárd-tolnai kistérség etnikai szerkezetének módosulásai 1941-től napjainkig. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 203-219.
57. SZILÁGYI I. 2004: The formation of Hungarian-Romanian interethnic relations after 1989. – In: Crossborder Co-operations Shengen Challenges (Szerk.: Süli-Zakar I.) pp. 65-72.
58. SZUKICSNÉ SERFŐZŐ K. 2000: A termékenység változásának néhány jellemzője a legutóbbi nyolc évtizedben. – Demográfia, 4. pp. 445-476.
59. TAGÁNYI Z. 2002: A szegénység szociológiájáról (Családtervezés és etnikai kisebbségek, cigányság). – 60. 61. 62. 63. 64. 65.
Társadalomkutatás, 1-2. pp. 151-173. TÁRKÁNYI Á. 2002: A családpolitika változásainak hatása a termékenységre Közép-Európában. – Demográfia, 1. pp. 48-79. TÁRKÁNYI Á. 2006: A gyermekszám és a vallásosság kapcsolata. – Demográfia, 1., pp. 68-84. TATAI Z. 1997: A vallásföldrajzi kutatások szükségességéről. – Földrajzi közlemények, 3-4. pp. 230-234. TÁTRAI P. 2014: Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után – Területi Statisztika, 54. (5.) pp. 506-523. TOMKA M. 1996: A felekezeti struktúra változása Kelet- és Közép-Európában. – Szociológiai szemle, 1. pp. 157-? TÓTH Á. – VÉKÁS J. 2013: A magyarországi nemzetiségek létszámváltozása 2001 és 2011 között – Statisztikai Szemle, 91. (12.) pp. 1256-1267.+ mellékletek NÉPESSÉGROBBANÁS, DEMOGRÁFIAI ÁTMENET
66. BOTOS K. 2010: Demográfia és nyugdíjrendszer kapcsolata. – Polgári szemle, 6(3), p. 235. 67. CSAPÓ T. 1994: A népesség területi koncentrálódása Nyugat-Dunántúlon 1869-1987 között. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 75-100.
68. DÁNYI D. 2000: Demográfiai átmenetek. – Demográfia, 2-3. pp. 231-251 69. GÁRDOS É 2001: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón. – Demográfia, 1-2. pp. 7-43.
70. GOLDSTEIN, J. R. 2002: Population momentum for gradual demographic transitions: an alternative 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.
approach. (A fokozatos demográfiai átmenet népességet érintő tényezői: egy alternatív megközelítés.) Demography, 2002/1. 65-73. p. (M. Á.). – Demográfia, 2-3. pp. 345. HABLICSEK L. 2007: Népességünk következő évtizedei – különös tekintettel a területi különbségekre – Demográfia, 4. pp. 392-429. HABLICSEKNÉ RICHTER M. – HOLLÓSNÉ MAROSI J. 2010: A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandóságának földrajzi különbségei Magyarországon – Területi Statisztika, 50 (1.) pp. 34-55. HARCSA I. 2013: Helyzetkép a főbb társadalmi folyamatokról – Statisztikai Szemle, 91. (1.) pp. 5-30. KÁČEROVÁ M. – ONDAČKOVÁ J. – MLÁDEK J. 2014: Time-space differences of population ageing in Europe – Hungarian Geographical Bulletin, 63. (2.) pp. 177-199. KAMARÁS F. 2012: A születések és a termékenység hazai irányzatai – Demográfia, 55. (4.) pp. 243-267. KLINGER, A. 2007: A halandóság társadalmi különbségei Magyarországon a XXI. Század elején. – Demográfia, 2-3., pp. 252-281. KOVÁCS K. 1993: Baby-boom az elnéptelenedő Ormánságban. – Comitatus: önkormányzati szemle, 7-8. pp. 98-104. KOVÁCS L. 2003: Demográfiai helyzet és trendek Közép-Kelet-Európa néhány országában. – Társadalomkutatás, 2. pp. 225-240. KOVÁCS L. 2004: Quo vadis, Európa? A népességszám alakulása a XX. és a XXI. század első felében. – Magyar Tudomány, 7. pp. 708-717. LESTHAEGHE, R.-NEELS, K. 2003: From the first to the second demographic transition: an interpretation of the spatial continuity of demographic innovation in France, Belgium and Switzerland. (Az első demográfiai átmenettől a másodikig: a demográfiai megújulásterületi folytonosságának magyarázata Franciaországban, Belgiumban és Svájcban.) European Journal of Population, 2002/4. 325-351. p. (M. Á.). – Demográfia, 1. pp. 120-?
81. OBÁDOVICS CS. 2012: A népesség területi szintű vizsgálata az előreszámítások és a tényadatok alapján Magyarországon – Területi Statisztika, 52. (2.) pp. 125-145.
82. PONGRÁCZ Tiborné 2007: A gyermekvállalás, gyermektelenség és a gyermek értéke közötti kapcsolat az európai régió országaiban. – Demográfia, 2-3., pp. 197-219.
83. SOBOTKA, T.-ZEMAN, K.-KANTOROVÁ, V. 2004: Demographic shifts in the Czech Republic after
84. 85. 86. 87. 88. 89.
90. 91.
1989: A second demographic transition view. (Demográfiai változások a Cseh Köztársaságban 1989 után: Második demográfiai átmenet?) European Journal of Population, 2003/2. 249-277. p. (Sz. K.) – Demográfia, 1-2. pp. 178-? SZABÓ F. 1997: 1956: korszakhatár a magyar népesedés történetben. – Demográfia, 4. pp. 368-373. SZUKICSNÉ SERFŐZŐ K. 2000: A termékenység változásának néhány jellemzője a legutóbbi nyolc évtizedben. – Demográfia, 4. pp. 445-476. SZŰCS A. 2004: A roma népesség főbb demográfiai jellemzői Békés megyében. – Területi statisztika, 3. pp. 274-?. TAKÁCS J. 2012: Termékenységi korlátok a 21. század eleji Magyarországon – Demográfia, 55. (2-3.) pp. 147-171. TÁRKÁNYI Á. 2002: A családpolitika változásainak hatása a termékenységre Közép-Európában. – Demográfia, 1. pp. 48-79. TEIBENBACHER, P.-HAAS, J. 2003: Das Modell vom Demographischen Übergang-selbst im Übergang? Das Beispiel der Steiermark zwischen 1870 und 1914. (A demográfiai átmenet modellje-maga is átmeneti állapotban? Stájerország példája 1870 és 1914 között.) European Journal of Population, 2002/4. 325-351. p. (Sz. G. S.). – Demográfia, 2-3. pp. 290-? VALLIN, J. 2003: The end of the demographic transition: relief or concern? (A demográfiai átmenet vége: megkönnyebbülés vagy nyugtalanság?) Population and Development Review, 2002/1. 105-120. p. (M. Á.). – Demográfia, 1. pp. 121-? VARGA G. 2014: Demográfiai átmenet, gazdasági növekedés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. – Közgazdasági szemle, 61(11), pp. 1279–1318.
92. VASKOVICS L. 2014: Családszerkezeti átalakulások európai kitekintésben – Szociológiai Szemle, 24.(1.) pp. 5–39.
93. VERLUISE P. 2011: Demográfiai kihívás az Európai Unióban. Mi forog kockán, mik az alternatívák? – Területi Statisztika, 51. (4.) pp. 372-385.
94. VÖRÖS CSABÁNÉ – KOVÁCS M. 2013: A változó család a népszámlálási adatok tükrében – Statisztikai Szemle, 91. (12.) pp. 1213-1227.
95. WAFFENSCHMIDT JÁNOSNÉ 2013: Az elmúlt évtized néhány társadalmi változása a 2011. évi népszámlálás eredményei alapján – Statisztikai Szemle, 91. (12.) pp. 1195-1212. NÉPESSÉGMIGRÁCIÓ
96. ÁCS P. 2009: A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás - Tér és Társadalom, 23. (3.) pp. 147–159.
97. BAJMÓCY P. 2002: Az elővárosi fejlődés migrációs vonatkozásai az Alföldön. – Alföldi tanulmányok, (19. köt.) pp. 84-?.
98. BALÁZS P. 2012: Fogorvosi munkaerő-helyzetünk és a nemzetközi migráció. Fogorvosi szemle, 2012. (105. évf.) 2. sz. pp. 77-85.
99. BALÁZS P. 2012: Orvosi-fogorvosi munkaerő helyzet és a nemzetközi migráció hatása Magyarországon. Népegészségügy, 2012. (90. évf.) 2. sz. pp. 65-76.
100. BICZÓ K. 1999: Castles, S.: Nemzetközi migráció és globalizációs trendek. – Kisebbségkutatás, 3. pp. 98101. 102. 103. 104.
99. BICZÓ K. 1999: A migráció új hulláma Európában. - Kisebbségkutatás, 3. pp. 400-401. BOCSKAY É. - SZTRILICH A. – BALÁZS P. 2009: Fogorvosi migráció és gazdasági attitűdök. Magyar epidemiológia (Hungarian Epidemiology), 2009. (6. évf.) 1. sz. + Supplementum 25. old. BOSZNAY CS. 2004: Allievi, Stefano : Egy újonnan érkezett szociológiája: iszlám migráció Olaszország felé - vallási láthatóság, kultúrális és politikai reakciók. – Kisebbségkutatás, 4. pp. 691-? CLAUSEN, A. 2004: Rapports villes-campagnes en mutation - Répercussions des migrations de travail de femmes thaïlandaises vers Bangkok sous l'influence de la mondialisation – Geographica Helvetica 1. pp. 4453.
105. CSERESNYÉS F. 1996: Migrációs potenciálok és trendek Európában, In: Regió –Kisebbség, politika, társadalom, 96. (7. évf.) 4. sz., pp. 19-46.
106. DÖVÉNYI, Z. 2007: A belföldi vándormozgalom strukturális és területi sajátosságai Magyarországon. – Demográfia, 4. pp. 335-359. 107. DÖVÉNYI Z. 2009: A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és struktúrák – Statisztikai Szemle, 87. (7-8.) pp. 748-762.
108. EGEDY G. 2010: A multikulturalizmus dilemmái: Nagy-Britannia példája, In: Polgári Szemle, 2010. február – 6. évfolyam 1. szám
109. EKÉNÉ ZAMÁRDI I. 2003: A nemzetközi migráció napjainkban. – Alföldi Tanulmányok (19. köt.) pp. 5110. 111. 112.
17. EKÉNÉ ZAMÁRDI I. 2008: Nemzetközi migráció a globalizáció világában. Debreceni Disputa: kulturálisközéleti folyóirat, 2008. (6. évf.) 1. sz., pp. 4-10. ELISHA, E. 1996: Izrael stratégiája az orosz zsidók tömeges bevándorlásának kezelésére - Földrajzi közlemények 120. (44.) köt. 1. sz. pp. 15-23. ERDŐSI F. 1985: Az ingázás területi-vonzáskörzeti szerkezete Magyarországon. Demográfia, 28(4), pp. 489–498.
113. FORRAY, R. K., – HÍVES, T. 2009: Az iskolázottság, a foglalkoztatottság és az ingázás területi összefüggései. Szociológiai szemle, 19(2), pp. 42–59.
114. FÜLE M.-PRINCZ-JAKOVICS T 2004: Európai kísérletek a ritkán lakott területek mobilitásának fejlesztésére. – Magyar Tudomány, 4. pp. 504-?
115. GÁL ZS. 2009: Európai bevándorlás - az eltűnt (pozitív) fiskális mérlegek nyomában. Európai tükör, 2009. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131.
(14. évf.) 6. sz., pp. 29-48. GÁRDOS É.-SÁROSI A. 2005: A Magyarországra érkező külföldiek demográfiai jellemzői a magyar népesség tükrében, 1990-2000. – Kisebbségkutatás, 3. pp. 330-337. GÖDRI I. (?): Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón. Erdélyi társadalom, 2.évfolyam 1.szám GÖDRI I. 2007: A bevándorlókkal szembeni attitűd és az egyéni értékbeállítódás összefüggései. Demográfia, 2007. (50. évf.) 1. sz., pp. 104-141. GÖDRI I. 2007: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban. Kisebbségkutatás, 2007. (16. évf.) 4. sz., pp. 699-728. GÖDRI I. 2008: A bevándorlók munkaerő-piaci integrációját meghatározó tényezők Magyarországon - a kapcsolati erőforrások szerepe. Statisztikai szemle, 2008. (86. évf.) 6. sz. 533. old. GÖDRI I. - TÓTH E. F. 2010: Magyarország, Románia és Szlovákia kivándorlási folyamatai a rendszerváltozások után - eltérések és hasonlóságok. Demográfia, 2010. (53. évf.) 2-3. sz., pp. 157-204. GÖDRI I. 2011: A Magyarországon élő külföldiek jellemzőinek területi sajátosságai és ezek összefüggése a munkaerő-piaci helyzetükkel. Demográfia, 2011. (54. évf.) 2-3. sz., pp. 81-120. old. GÖDRI I. 2013: Migráció nemzeti/nyelvi határokon belül. Bevándorlók és új állampolgárok a szomszédos országokból - változó trendek. Magyar tudomány, 2013. (174. évf.) 3. sz. 263. old. HAJNAL B. 2002: Liang, Z.: A migráció korszaka Kínában. – Statisztikai szemle, 5-6. pp. 614-615. HARDI T. – LAMPL Zs. 2008: Határon átnyúló ingázás a szlovák—magyar határtérségben - Tér és Társadalom, 22. (3.) pp. 109-126. HÁRS Á. 2009: Nemzetközi migráció a számok és a statisztika tükrében. Statisztikai szemle, 2009. (87. évf.) 7-8. sz., pp. 682-711. HÁRS Á. 2012: A munkaerő migrációja Magyarországon a kilencvenes és a kétezres években. Bevándorlás és elvándorlás a munkaerő-felmérés adatai alapján, Összegző tanulmány, TÁMOP - 2.3.2-09/1 Műhelytanulmányok T/15, 102 p. HÁRS Á. 2013: Magyarok - külföldön. Gondolatok a magyarok külföldi munkavállalásáról. Magyar tudomány, 2013. (174. évf.) 3. sz. 286. old. HAUG, S. 2005: Arbeitsmigration, Familiennachzug, Heiratsmigration. (Migráció a munka, családegyesítés és házasság céjából.) Zeitschrift für Bevölkerungswissenschaft, 2003/2-4. 335-353. p. (Sz.G.S). – Demográfia, 1. pp. 135-? HAUG, W 2005: Les migrants et leurs descendants en Suisse: un aperçu d'ensemble – Geographica Helvetica 3. pp. 162- 169. HERFERT, G. 1999: A város és környéke közötti vándorlások sajátosságai Németországban az 1990-es években. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 139-157.
132. HOLKA L. 2011: Oroszország: a 2010. évi népszámlálás és a területi mobilitás – Területi Statisztika, 51. (5.) pp. 483-494.
133. HONVÁRI J. 2012: Migrációs potenciál és a potenciális tanulási migráció. Hazai hallgatók külföldi tanulási szándékai - Tér és Társadalom 26. (3.) pp. 93-113.
134. HORVÁTH P. – SARUDI CS. 2014: A bevándorlás társadalmi, gazdasági és területi jellemzői 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141.
Spanyolországban, Tér és Társadalom, 28. (1.) pp. 155-172. ILLÉS S.-MICHALKÓ G. 2003: A turizmus és a migráció néhány összefüggése Magyarországon. – Demográfia, 4. pp. 352-? ILLÉS S. – KINCSES Á. 2009: Migráció és cirkuláció – Statisztikai Szemle, 87. (7-8.) pp. 729-747. IRIMIÁS A. 2009: Az új kínai migráció – a Budapesten élő kínai közösség – Statisztikai Szemle, 87. (7-8.) pp. 828-847. JAKUBOVICH N. 2000: A migráció az Európai Unióban és Magyarországon. Belügyi szemle (1995-2006), 2000. (48. évf.) 3. sz., pp. 49-56. KAJDI L. 2013: Belföldi vándorlási folyamatok Kínában – Demográfia, 56. (1.) pp. 65-82. KARÁCSONYI D. 2014: A csernobili baleset térbeli hatása a Poleszje demográfiai és urbanizációs folyamataira – Tér és Társadalom 28. (1.) pp. 130-154. KERTESI, G. 2000: Ingázás a falusi Magyarországon. Egy megoldatlan probléma. Közgazdasági szemle, 47(10), pp. 775–798.
142. KESERŰ I. 2012: Bejárók és eljárók: A szuburbanizáció és az általános iskolások ingázásának összefüggései Budapest funkcionális várostérségében – Tér és Társadalom, 26. (3.) pp. 114-132.
143. KINCSES Á. 2011: A szomszédos országokból Magyarországra történő vándorlások területi vonatkozásai – Területi Statisztika, 51. (3.) pp. 245-260.
144. KINCSES Á. 2014: Nemzetközi migrációs körkép Magyarországról a 2011-es népszámlálási adatok alapján – Területi Statisztika, 54.(6.) pp. 590–605.
145. KISS J. P. – SZALKAI G. 2014: A foglalkoztatás területi koncentrációjának változásai Magyarországon a népszámlálások ingázási adatai alapján, 1990–2011 – Területi Statisztika, 54. (5.) pp. 415-447.
146. KOVÁTS J. 2004: A gazdasági migráció és a külföldiek társadalmi beilleszkedése. Magyar rendészet: a 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának szakmai, tudományos folyóirata, 2004. (4. évf.) 4. sz., pp. 114-115. L. RÉDEI M. 1994: Az 1956-1992 közötti nemzetközi népességmozgások jellemzői Magyarországon. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 57-74. L. RÉDEI M. 2006: Tanulási célú migráció a világban és itthon. – Demográfia, 2-3., pp. 232-250. LERCH M., WANNER, P. 2005: Les facteurs déterminants de la réception de transferts de fonds des migrants et leur impact sur la pauvreté en Albanie – Geographica Helvetica 3. pp. 201-209. MOLNÁR D. I. 2005: Migrációs tendenciák Ukrajnában a függetlenség kivívása után. – „Tájak-RégiókTelepülések…” Tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt (szerk. Süli-Zakar I.), pp. 275-278. NÁNÁSI I 2002: A környezeti tényezők vándormozgalmat befolyásoló szerepe. – Demográfia, 2-3. pp. 250272. NYÍRI P.1998: Magyarország és a kínai migráció. – Magyar tudomány, 3. pp. 287-305. PÉNZES J. 2013: A foglalkoztatottság, az ingázás és a jövedelmi szint összefüggései Északkelet- és Északnyugat-Magyarországon, Területi Statisztika, 53. (3.) pp. 202-224. PÓCZIK SZ. 2006: Nemzetközi migráció, kisebbségek, társadalmi kockázatok és megoldások. – Polgári Szemle, 2. évf. 12. sz. pp. ? PÓCZIK SZ., FEHÉR L., DUNAVÖLGYI SZ., JAGUSZTIN T., WIDT SZ. 2008: Nemzetközi migráció nemzetközi kockázatok. Magyar tudomány, 2008. (169. évf.) 9. sz., pp. 1095-1107. PÓCZIK SZ. 2009: Nemzetközi migráció, kisebbségek, társadalmi kockázatok és megoldások. In: Polgári szemle, 2009. december – 5. évf., 6. sz. pp.? POLÓNYI I., TÍMÁR J. 2002: A népesség, a gazdasági aktivitás és a nemzetközi migráció távlatai Magyarországon, 1950-2050. Közgazdasági szemle, 2002. (49. évf.) 11. sz., pp. 960-971. POOLEY, COLIN G. 2005: A migráció szerepe a nem domináns etnikai csoportok fejlődésében Európában, 1850-1940. – Kisebbségkutatás, 1. pp. 12-19. PUSKÁS J. 1991: Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században. – Regio, 4. pp. 1-15. SALT, J. 2003: A nemzetközi vándorlás összetétele és változása Európában. – Demográfia, 4. pp. 319-331.
161. SÜLI-ZAKAR I. 1979: Az ingázás hatása a hegyközi falvak társadalmi átalakulására : (Ingavándor-fogalom a Hegyközben - földrajzi esettanulmány) – Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina, (1819), pp. 113–140.
162. SZABÓ A. F. 2003: A magyar kisebbségek jövője a nemzetközi migráció tükrében: empirikus kísérlet a 163. 164. 165. 166. 167. 168.
határon túli magyarság migrációs potenciáljának meghatározására. – Kisebbségkutatás, 4. pp. 782-787. SZŰCS LÁSZLÓNÉ SISKA K. 2008: Nemzetközi menekültjog, migráció és menedékjog a magyar és az uniós jogban (kézirat), Debrecen, 2008, ? p. TAKÁCS Z. – KINCSES Á. 2013: A Magyarországra érkező külföldi hallgatók területi jellegzetességei – Területi Statisztika, 53. (1.) pp. 38-53. TAKÁCS Z. – TÁTRAI P. - ERŐSS Á. 2013: A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció- Tér és Társadalom, 27. (2.) pp. 77-95. TRASER J. S. 2008: Bevándorláspolitika és az EU. Fórum: társadalomtudományi szemle, 2008. (10. évf.) 3. sz., pp. 123-130. TÓTH G. – KINCSES Á. 2009: A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata – Tér és Társadalom, 23. (4.) pp. 61-81. VÁG A. 2010: A környezeti migráció okai - Tér és Társadalom, 24. (3.) pp. 59-74. URBANIZÁCIÓ, SZUBURBANIZÁCIÓ
169. BAJMÓCY P. 1999: A szuburbanizáció sajátosságai Pécs környékén. – Földrajzi Értesítő, 1-2. pp. 127-138. 170. BAJMÓCY P. 2000: A "vidéki " szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján. – Tér és Társadalom, 23. pp. 323-330.
171. BAJMÓCY P. 2000: Szuburbanizáció a Szeged környéki tanyás településeken. In: Integrált vidékfejlesztés V. Falukonferencia MTA RKK Pécs. pp. 469-474.
172. BELUSZKY, P. – GYŐRI, R. 2006: Ez a falu város! (Avagy a városi rang adományozásának gyakorlata s következményei 1990 után). – Tér és Társadalom, 2., pp. 65-81.
173. BUSKÓ L. T. - JÓSZAI A. 2013: Az urbanizációs folyamatok megjelenése Budapest környékén. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191.
Előtanulmány egy történeti szempontú urbanizációs modell kidolgozásához, Tér és Társadalom, 27. (4.) pp. 75-94. CSANÁDI G.-CSIZMADY A. 2002: Szuburbanizáció és társadalom. – Tér és Társadalom, 3. pp. 27-55. DEMETER CS. 2011: Urbanizációs kísérletek Székelyföld elmaradott régióiban - Pro Minoritate, 60. pp. 83-103. DÖVÉNYI Z.-KOVÁCS Z. 1999: A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. – Földrajzi Értesítő, 1-2. pp. 33-57. ENYEDI GY. 1989: Van-e szocialista urbanizáció? – Tér és Társadalom, 2. pp. 92-103. ENYEDI GY. 2007: A kínai város – Tér és Társadalom, 21. (4.) pp. 1-20. ENYEDI GY. 2009: Az orosz város - Tér és Társadalom, 23. (2.) pp. 201-211. ENYEDI GY. 2011: A városnövekedés szakaszai – újragondolva - Tér és Társadalom, 25. (1.) pp. 5-19. ERDŐSI F. 2003: Globalizáció és a világvárosok által uralt tér – Tér és Társadalom, 3., pp. 1-27. ERDŐSI F. 2003: Globalizáció és a világvárosok által uralt tér II. – Tér és Társadalom, 4., pp. 11-16. FÖLDI ZS. 2000: A lakókörnyezet minőségének szerepe a főváros migrációs folyamataiban, az 1990-es években. – Tér és Társadalom, 2-3. pp. 219-228. GÁBOR P. 2001: Népességváltozás Magyarországon az 1990-es években – a szuburbanizáció kezdete. – Falu, Város, Régió, 9. pp. 9-10. GERGELY J. 2009: Széthúzó falvak, egységes városok? – Tér és Társadalom, 23. (3.) pp. 111-125. GERHARD, U. 2004: Global Cities – Anmerkunden zu einem aktuellen Forschungsfeld.– Geographische Rundschau, 4. pp. 4-10. GERMUSKA P. 2003: Ipari város, új város, szocialista város. – Korall, 11-12. pp. 239-259. GUMPRECHT, B. 2003: The American College Town.– The Geographical Rewiew, 1. pp. 51-80. HARDI T. 2002: Szuburbanizációs jelenségek Győr környékén. – Tér és Társadalom, 3. pp. 57-86. HARDI T:-NÁRAI M. 2005: Szuburbanizáció és közlekedés a győri agglomerációban. – Tér és társadalom, 1. pp. 81-? JANKÓ F. 2004: Szuburbán folyamatok Sopron térségében: a Lőverek átalakulása. – Földrajzi Értesítő, 3-4. pp. 295-312.
192. JANKÓ, F., – KOMORNOKI, M. 2011: Szuburbanizáció és választási földrajz: átalakuló pártválasztás Budapest térségében. Tér és Társadalom, 22(4), pp. 115–134.
193. KESERŰ I. 2004: A szuburbanizáció közlekedési vonatkozásai a Budapest környéki szuburbanizálódó települések példáján. In: Kovács F. (szerk): II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szegedi Tudományegyetem, Szeged. http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/cikkek/keseru_imre.pdf
194. KISS É. E. 1999: A finn főváros, Helsinki városföldrajzi szemszögből. – Földrajzi Közlemények, 1-2. pp. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202.
19-32. KISS É. – TINER T. – MICHALKÓ G. 2012: Szob a várossá válás útján – az első évtized tapasztalatai / Szob on the road to becoming a city – experiences of the first decade - Földrajzi Közlemények, 136. (2.) pp. 182-198. KOCSIS J. B. 2000: A szuburbanizáció jelenségének főbb elméleti megközelítései a városszociológiai és más rokon tudományterületek irodalmában. – Tér és Társadalom, 2-3. pp. 311-322. KOCSIS ZS. 1997: A szuburbanizáció eltérő sajátosságai az Északnyugat-Dunántúl megyeszékhelyein. – Comitatus: Önkormányzati Szemle, 3-4. pp. 55-60. KOVÁCS K. 1999: A napos oldalon, avagy szuburbanizáció a főváros határain innen és túl. – Falu, Város, Régió, 3. pp. 3-8. KOVÁCS R. 1999: A szuburbanizáció hatása az önkormányzatokra. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 59-81. KOVÁCS T. 2005: Urbanizációs folyamatok és városstatisztika (1974). – Területi Statisztika, 4. pp. 292301. KOVÁCS Z. 1999: A szuburbanizáció jellemzői a budapesti agglomerációban (Esettanulmányok). – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 93-125. KOVÁCS Z. 2000: Voksok a térben. A magyar parlamenti választások földrajzi jellemzői. — Bőhm A.— Gazsó F.—Stumpf I.—Szoboszlai Gy. (szerk.) Parlamenti választások. 1998. Politikai szociológiai körkép. pp. 100-115.
203. KOVÁCS Z. 2002: Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a posztszocialista átmenet idején. – 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210.
Földrajzi Közlemények, 1-4. pp. 57-77 KŐSZEGFALVI GY. 1994: A településfejlődés új feltételei. – Tér és Társadalom, 3-4. pp. 49-62. KRASS, F. 2004: Aktuelle Urbanisierungsprozesse in Südostasien. – Geographica Helvetica, 1. pp. 30-43. MLADENOV C. - ILIEVA M. - ILIEVA N. - KAZAKOV B. 2010: Urbanizáció Bulgáriában - Tér és Társadalom 24. (4.) pp. 285-300. MOLNÁR B. 2004: Székesfehérvár az európai és magyar urbanizációs folyamatokban. – Földrajzi értesítő, 3-4. pp. 271-292. RICZ, J. 2007: Urbanizáció a fejlődő országokban: trendek, dimenziók és kihívások. – Tér és Társadalom, 3., pp. 167-186. SÁGI ZS.–TRÓCSÁNYI A. 1998: Szegregáció a budapesti agglomerációs övezetben. – Földrajzi Értesítő, 2. pp. 235-248. SZEBÉNYI A. 2007: A pécsi térség társadalmi-gazdasági vizsgálata, különös tekintettel a szuburbanizációra. In: Területi Statisztika 10. évf. 5. sz. pp. 477-493.
211. SZEBÉNYI A. 2013: A közlekedési helyzet és a szuburbanizáció összefüggései Pécs térségében. – Területfejlesztés és innováció, 7(2), pp. 2–12.
212. SZIRMAI V. 1996: Közép-európai új városok az átmenetben. – Szociológiai szemle, 3-4. pp. 181-? 213. SZIRMAI V. 2011: A nagyváros szélén: A városi terjeszkedés térbeli társadalmi problémái – Tér és Társadalom 1. pp. 20-41.
214. TASAN T.–KOK, H. 1999: Varsó körüli szuburbanizációs folyamat jellemzői az 1990-es években. – Földrajzi Értesítő, 1-2. pp. 159-172.
215. TIMÁR J. - BAUKÓ T. 1999: A „város-vidék peremzóna” néhány sajátossága és szerepe az alföldi városok átalakulásában. In.: Alföldi Tanulmányok, 1999, pp. 94-110.
216. TIMÁR J. 1999: Elméleti kérdések a szuburbanizációról. – Földrajzi Értesítő, 1-2. pp. 7-31. 217. VÁRADI M. M. 1999: A szuburbanizáció arcai a budai agglomerációban. – Falu, Város, Régió, 2. pp. 9-13. 218. VOLMAN R. 2000: Suburbanes Wachstum von Bevölkerung und Beschäftigung als Weg zur dezentralen 219.
Mischung von Wohnen und Arbeiten?– Eine empirische Untersuchung am Beispiel der Nordwestschweiz. – Geographica Helvetica, 4. pp. 225-237. WENDEL J. 2005: L'agglomération de Strasbourg: structure, développement et tendances - une vue d'ensemble – Geographica Helvetica, 4. pp. 260-274.
TANYÁK, FALVAK
220. ANDOR M.-KUCZI T:-SWAIN, N. J. 1996: Közép-európai falvak 1990 után. – Szociológiai szemle, 3-4. 221. 222.
pp. 125-? BAJMÓCY P.–BALOGH A. 2002: Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. – Földrajzi Értesítő, 3-4. pp. 385-404. BAJMÓCY P. 2000: Szuburbanizáció a Szeged környéki tanyás településeken. In: Integrált vidékfejlesztés V. Falukonferencia MTA RKK Pécs. pp. 469-474.
223. BALOGH A. 2014: A hazai aprófalvasodás új irányai / New trends in the development of small villages Földrajzi Közlemények, 138. (2.) pp. 134-149.
224. BARANYI B.–G. FEKETE É.–KONCZ G. 2003: A roma-szegregáció kutatásának területi szempontjai a 225.
halmozottan hátrányos helyzetű encsi és sellyei-siklósi kistérségekben. – Kisebbségkutatás, 2. pp. 344-362. BECSEI J. 2002: A tanyarendszer jövőbeni alakulására ható tényezők. – Magyar Tudomány 9. pp. 11961213. BECSEI J. 1996: Városok és tanyák az Alföldön. – Földrajzi Értesítő, 1-2. pp. 35-52. BELUSZKY P. 1968: A nyíregyházi tanyabokrok földrajzi vizsgálata. Földrajzi közlemények.
226. 227. 228. BELUSZKY, P. – SIKOS T., T. 2007: Változó falvaink. A magyarországi falvak típusai a harmadik évezred kezdetén. – Tér és Társadalom, 3., pp. 1-29.
229. CZENE ZS.-JÁVOR K: 2006: A tanyák: XXI. századi végváraink : helyzetkép a homokhátsági tanyákról. – A falu, 2. pp. 13-25.
230. CSATÁRI B. 1994: Egy alföldi falu – Tiszasas – a rendszerváltásban. Esettanulmány vázlat. – A falu, 3. pp. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243.
49-54. CSATÁRI B. 1999: A tanyák szerepe a vidékfejlesztésben. – A falu, 4. pp. 45-52. CSATÁRI B. – KISS A. 2003: A tanyák helyzete és perspektívái a Kiskunság néhány településén. – A falu, 2. pp. 61-72. CSATÁRI B. 2012: Falvaink sorsa 2012 – Megjegyzések az elmúlt három évtized magyar vidéki változásaihoz – Területi Statisztika, 52. (6.) pp. 552-564. DURÓ A. 1998: Gondolatok a tanyarendszer múltjáról és jelenéről.– A falu, 2. pp. 65-70. HUDI J. 2004: A falumonográfia-írás múltja és jelene Magyarországon. – Comitatus: Önkormányzati Szemle, 1-2. pp. 115-123. KAPRONCZAI I. 1998: Falvak az információs társadalomban. – A falu 4. pp. 53-59. KISS, J. P. (2012). Hátrányos helyzetű rurális térségek elérhetőségének változásai (1984-2008), In: Térfolyamatok, térkategóriák, térelemzés, Regionális Tudományi Tanulmányok. Budapest: ELTE Regionális Tudományi Tanszék. pp. 61–79. KÓRÓDI J. 2004: A magyar falvak megújulásának stratégiája. – Területi statisztika, 2. pp. 107-? KOVÁCS É. – VIDRA ZS. 2012: Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken – Tér és Társadalom, 26. (4.) pp. 73-92. KOVÁCS K. 2012: A cél a „kiegyenlítés” – Falvakról, térbeli-társadalmi polarizációról, Enyedi Györgyre emlékezve – Területi Statisztika, 52. (6.) pp. 570-582. LAKI L. 1996: Falusias térségek, tömeges és tartós munkanélküliség és az alkalmi munka. – Társadalomkutatás, 3-4. pp. 170-193. LAKI L. 1997: Falvak - problémák - társadalmi konfliktusok. – A falu, 3. pp. 5-16. LIESZKOVSZKY, J. P., – SZABOLCS, S. (2009). A Krasznokvajdai mikrotérség lakosságának közlekedési szokásai. – Tér és társadalom, 23(4), pp. 117–135.
244. MÉSZÁROS R. 1988: A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján. – Tér és társadalom, 1. pp. 43-57.
245. MOLNÁR M. 2002: A nagykunsági tanyavilágról, jelen időben. – A falu, 3. pp. 31-35. 246. NAGY R. 1999: Falvak a Sárréten. – A falu, 4. pp. 39-43. 247. NÉMETH T. – DÖVÉNYI Z. 2013: A katonai funkció megszűnésének hatásai a hazai garnizonfalvakban a 248. 249.
rendszerváltástól napjainkig, Tér és Társadalom, 27. (4.) pp. 171-186. PETRÁS E. 2006: A homokhátsági tanyák népesedési adatai és társadalmának néhány jellemzője. – A falu, 2. pp. 63-70. PUSZTAI J. 1999: A baranyai és a vasi falvak társadalmi, gazdasági helyzete. – Falu, Város, Régió, 10. pp. 20-23.
250. ROMÁNY P. 1992: Magyar falvak és tanyák a XXI. század előtt. – Társadalomkutatás, 4. pp. 57-67. 251. SÁNTHA J. 1993: A tanyás térségek népessége. – A falu, 1. pp. 43-51. 252. SÜLI-ZAKAR I. 1979: Az ingázás hatása a hegyközi falvak társadalmi átalakulására : (Ingavándor-fogalom a Hegyközben - földrajzi esettanulmány) – Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina, (1819), pp. 113–140.
253. SZILÁGYI ZS. 2011: Város–tanya-kapcsolat a Horthy-kori Kecskeméten – Tér és Társadalom, 25. (2.) pp. 29-47.
254. SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI, I. 2005: A fenntartható fejlődés stratégiai elemei a rurális térségekben. – Tér és Társadalom, 3-4., pp. 111-137.
255. SZUHAY P. 1995: Cigányok a falu társadalmában. – A falu, 4. pp. 19-24. TELEPÜLÉSHIERARCHIA, VONZÁSKÖRZET
256. BAJMÓCY P.-KISS J. 1999: Megyék, régiók és központjaik – modellek tükrében. – Tér és társadalom, 1-2. pp. 31-51.
257. BELUSZKY P.-GYŐRI P. 2003: „A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés”: Magyarország városhálózata a 20 század elején. – Korall, 11-12. pp. 199-238.
258. BELUSZKY P.-GYŐRI P. 1999: A magyarországi városhálózat és az EU csatlakozás. – Tér és Társadalom, 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268.
1-2. pp. 1-38. BODOR N. – PÉNZES J. 2012: Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata – Tér és Társadalom, 26. (3.) pp. 30-47. BUJDOSÓ Z. 2003: A vonzáskörzet vizsgálatok elmélete a nemzetközi és hazai szakirodalomban. – In: Társadalomföldrajz-Területfejlesztés (szerk. Süli-Zakar I.), - Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, pp. 147-170. BUJDOSÓ Z. 2004: Munkaerővándorlás Hajdú-Bihar megye határa mentén. – In: Határon átnyúló kapcsolatok, humánerőforrások (szerk: Süli-Zakar I.), Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, pp. 301-307. CSATÁRI B. 2001: Gravitációs modellszámítási kísérletek a magyar területfejlesztési régiókra. – Comitatus: Önkormányzati Szemle, 4. pp. 5-15. CSOMÓS GY. – KULCSÁR B. 2012: A városok pozíciója a globális gazdaság irányításában a nagyvállalatok forgalma alapján / The position of cities in the global economic control by the revenue of large corporations - Földrajzi Közlemények, 136 (2.) pp. 138-151. CSOMÓS GY. 2013: A világgazdaság irányító és ellenőrző központjai 2012-ben – Tér és Társadalom, 27. (3.) pp. 93-108. CSOMÓS GY. 2013: Magyarország gazdasági központjainak pozícióváltozása 1992 és 2011 között – Területi Statisztika, 53. (6.) 529-550. EGEDY T. 2012: A gazdasági válság hatása a nagyvárosok versenyképességére Magyarországon / Impacts of economic crisis on the competitiveness of large cities in Hungary - Földrajzi Közlemények, 136. (4.) pp. 420-438. ENYEDI GY. 1992: Budapest az európai nagyvárosi rendszerben. – Tér és társadalom, 3-4. pp. 5-14. ERDŐSI F. 1985: Az ingázás területi-vonzáskörzeti szerkezete Magyarországon. Demográfia, 28(4), pp. 489–498.
269. FALUVÉGI A. – TIPOLD F. 2012: A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, 270. 271. 272. 273.
illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések – Területi Statisztika, 52. (3.) pp. 278-290. JASCHITZ M. 2010: Elzárt múlt-határtalan jövő? – Esztergom vonzáskörzete a huszadik században és az ezredfordulón - Tér és társadalom, 24. (3.) pp. 93-135. JENEY L. 2007: Dualitások az Európai Unió nagyvároshálózatának fejlettségében az ezredfordulón - Tér és Társadalom, 21. (4.) pp. 155-178. KISS J. P.-BAJMÓCY P. 2001: Városi funkciójú központok és elméleti vonzáskörzeteik az Alföldön. – Tér és Társadalom, 1. pp. 65-90. KISS J. 1999: A város-vidék peremzóna személyközlekedésének átalakulási folyamatai az Alföld négy megyeszékhelyén (1980-1998). Alföldi Tanulmányok, 1998-1999. pp. 112-130.
274. KOLTAI Z. 2007: A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése – Tér és Társadalom, 21. (1.) pp. 23-42.
275. KŐSZEGFALVI GY. 2014: A magyarországi városhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében – Területi Statisztika, 54. (2.) pp. 178-194.
276. KŐSZEGFALVI GY. 2014: A magyarországi községhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében – Területi Statisztika, 54. (3.) pp. 271-288.
277. LACKÓ L. 1978: Települések vonzásterületének meghatározása egymásrahatási modell segítségével. – 278.
Földrajzi Értesítő, 1. pp. 31-43. MAKRA L. – SÜMEGHY Z. 2010: Magyarországi városok és megyék osztályozása infrastrukturális és környezeti indikátorok alapján - Földrajzi Közlemények, 134 (2.) pp. 203-215.
279. Némethné CSEHI, T. 2008: A foglalkoztatottak és a nappali tagozatos tanulók napi közlekedése a középmagyarországi régióban. – Területi Statisztika, 1., pp. 19-40.
280. PAPP A. 1978: A Tiszántúl középső részének központjai, területi elrendeződésük, potenciájuk. – Földrajzi Közlemények, 3. pp. 269-279.
281. PAPP A. 1981: Debrecen vonzáskörzete. – Alföldi Tanulmányok (5. köt.) pp. 177-203. 282. PÁSZTOR I. Z. – PÉNZES J. 2012: Foglalkoztatási krízis és jövedelmi periferizálódás Északkelet283. 284. 285. 286. 287. 288. 289.
Magyarországon a roma népesség arányainak tükrében – Területi Statisztika, 52. (4.) pp. 353-371. PÉNZES J: 2005: Városi vonzásközpontok vizsgálata az Észak-alföldi Régióban – „Tájak-RégiókTelepülések…” Tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt pp. 160-165. PÉNZES J. 2011: A jövedelmi szempontból elmaradott települések területi átrendeződése a rendszerváltozás után. – Földrajzi Közlemények, 135. (1.) pp. 59-69. PÉNZES J. – MOLNÁR E. – PÁLÓCZI G. 2014: Helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek az ezredforduló utáni Magyarországon – Területi Statisztika, 54. (5.) pp. 474–490. RECHNITZER J. 2004: A városhálózat és a régió formálódása. – Magyar Tudomány 9. pp. 978-990 RECHNITZER J. – GROSZ A. – CSIZMADIA Z. 2003: A magyar városhálózat tagolódása az infokommunikációs infrastruktúra alapján az ezredfordulón. – Tér és Társadalom 3. pp. 145-163. RECHNITZER J. – PÁTHY Á. – BERKES J. 2014: A magyar városhálózat stabilitása és változása, Tér és Társadalom, 28. (2.) pp. 105-127. SCHNEIDER G. 2010: Formálódó új európai növekedési központok? A Közép-európai térség metropoliszrégióinak sajátosságai és kihívásai - Tér és Társadalom, 24. (1.) pp. 155-173.
290. SHORT, R. J. 2004: Black Holes and Loose Connections in a Global Urban Network. – The Professional Geographe,r 2. pp. 295-302.
291. SÜLI-ZAKAR I. 1998: Debrecen és a környező kis- és középvárosok kistérségi vonzáskörzetei. – In: 292.
Tanulmányok Debrecen városföldrajzából III (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 193-253. SZALKAI G. 2010: Várostérségek lehatárolása a közúti forgalom nagysága alapján a magyar határok mentén - Tér és Társadalom, 24. (4.) pp. 161-184.
293. TEPERICS K 2002: A Hajdú-Bihar megyei diplomások munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata – A 294.
Debreceni Egyetem hatása a humánerőforrásokra. – Studia Geographica, Debrecen. 159 p. (oktatási vonzáskörzet vizsgálata) TIMÁR J. - BAUKÓ T. 1999: A „város-vidék peremzóna” néhány sajátossága és szerepe az alföldi városok átalakulásában. In.: Alföldi Tanulmányok, 1999, pp. 94-110.
295. TÓTH G. – NAGY Z. 2013: Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárosok és térségek összehasonlító vizsgálata – Területi Statisztika, 53. (6.) pp. 593-612.
296. TÓTH G. – SCHUCHMANN P. 2010: A budapesti agglomeráció területi kiterjedésének vizsgálata Területi Statisztika 50. (5.) pp. 510-529.
297. TÓTH G. 2014: Az agglomerációk, településegyüttesek lehatárolásának eredményei – Területi Statisztika, 54. (3.) pp. 289-299.
298. TÓTH G.–KINCSES Á. 2012: Az európai térszerkezet vizsgálata a potenciálmodell tényezőinek 299.
segítségével / European spatial structure based on the factors of accessibility potential models - Földrajzi Közlemények, 136. (4.) pp. 401-419. TÓTH J. 1993: Nagyvárosok a magyar településrendszerben. – Comitatus: Önkományzati Szemle, 7-8. pp. 40-53. TELEPÜLÉSSZERKEZET
300. AUBERT A. – JÓNÁS-BERKI M. – PIRISI G. – TRÓCSÁNYI A. 2010: A kultúra és a turizmus szerepe Pécs funkcionális és strukturális átalakulásában / The role of culture and tourism in the functional and structural renewal of Pécs – Földrajzi Közlemények, 134 (3.) pp. 329-342.
301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309.
BECSEI J 2005: Egy magyar klasszikus városszerkezeti modell. – Földrajzi közlemények, 1-2. pp. 47-64. BECSEI J. 1993: Mezőhegyes településmorfológiai jellemzői. – Földrajzi Értesítő, 1-4. pp. 193-223. CHRISTOPHER, A. J. 2004: Linguistic segregation in urban South Africa. – Geoforum, 2. pp. 145-156. CSAPÓ T. 2004: Néhány gondolat a hazai városok beépítéséről. – Területi statisztika, 4. pp. 332-349. CSAPÓ T. 2005: A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után. – Földrajzi közlemények 1-2. pp. 65-81. CSAPÓ T.–LENNER T. 2012: Veszprém településmorfológiája / Settlement morphology of Veszprém Földrajzi Közlemények, 136. (4.) pp. 439-452. CSIZMADY A. 1996: Lakótelep és társadalmi szegregáció. – Szociológiai szemle, 3-4. pp. 205-? DICKÁ J. 2007: A városi népesség térszerkezete Európa poszt-szocialista régiójában - Tér és Társadalom, 131. (3.) pp. 187-195. - KÉRDÉSES DOROGI Z. 2009: Épülettípusok Debrecen egy szuburbanizálódó térségében: Felsőjózsa településmorfológiai vizsgálata. – ACTA IUVENTUTIS GEOGRAPHICA I.: pp. 189-197.
310. EDER S. 2001: Structures sociales urbaines et modèles de ségrégation résidentielle: le cas de Bâle-Ville – Geographica Helvetica, 4. pp. 234-248.
311. EGEDY T. 2000: Szegregáció és társadalmi kirekesztés a nagyvárosi lakótelepeken. – Földrajzi Közlemények, 1-4. pp. 93-108.
312. EGEDY T. 2003: A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 107-120. 313. EGEDY T.–KOVÁCS Z. 2003: A város rehabilitáció néhány elméleti kérdése. – Falu, Város, Régió, 4. pp. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330.
10-15. EGEDY T.–KOVÁCS Z.–SZÉKELY G.–SZEMZŐ H. 2002: Városrehabilitációs programok eredményei és tapasztalatai Budapesten. – Falu, Város, Régió, 8. pp. 3-10. FICHER K., PARNREITER C. 2002: Transformation et nouvelles formes de ségrégation dans les villes d'Amérique latine – Geographica Helvetica, 4. pp. 245-252. Hegedűs, G. 2008: Az elzárkózó helyi társadalom – lakóparkok a vidéki magyar nagyvárosokban. – IV. Magyar Földrajzi Konferencia kötet, pp. 285-291. IVÁN L. 1996: Budapesti falanszterek. – Földrajzi Értesítő, 1-2. pp. 73-99. JANKÓ F 2006: Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában. – Tér és társadalom, 1. pp. 109-145. JANKÓ F. 2003: Sopron történelmi külvárosainak vizsgálata egy morfológiai háztípus, a "részházak" példáján. – Földrajzi értesítő, 3-4. pp. 229-249. JANKÓ F. 2005: A települések belső szerkezetének vizsgálata: a "Mendöl-módszertől" a szociálgeográfiáig. – Földrajzi közlemények, 1-2. pp. 15-30. KANITSCHEIDR S. 2002: Les condominios et fraccionamientos cerrados à Mexico-ville - Ségrégation socio-spatiale à l'exemple de quartiers fermés. – Geographica Helvetica, 4. pp. 253-263. KISS É. 2009: Budapest ipari területei az utóbbi évtizedben – Tér és Társadalom, 23. (2.) pp. 69-85. KOCSIS ZS. 1996: A települések belső szerkezetének vizsgálata a lakosság térbeli eloszlása alapján. – Tér és Társadalom, 2-3. pp. 133-140. KOVÁCS A. 2004: Tatabánya kiskereskedelmének térszerkezete. – Földrajzi értesítő, 1-2. pp. 129-142. KOVÁCS Z. – DOUGLAS, M. 1996: A városépítés időzített bombája - avagy a magyar lakótelepszindróma társadalomföldrajzi megközelítésben. – Földrajzi közlemények, 1-2. pp. 101-116. KOVÁCS Z. 1992: A budapesti bérlakásszektor privatizációjának társadalmi- és városszerkezeti hatásai. – Tér és társadalom, 3-4. pp. 55-? KOVÁCS Z. 1993: A társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Budapest városfejlődésére. – Földrajzi értesítő, 1-4. pp. 41-48. KOVÁCS Z. 2001: Urbanizáció és városi közösségek a harmadik évezred küszöbén. – Belügyi szemle, 7-8. pp. 32-47. KOVÁCS Z. 2005: A regionális egyenlőtlenségek lakáspiaci jellemzői Magyarországon. – Kultúra és közösség, 3-4. pp. 17-20. KOVÁCS Z. 2005: Budapest funkcionális átalakulásának főbb vonásai a rendszerváltozás után - Földrajzi közlemények 129. (53.) köt. 1-2. sz. pp. 83-102.
331. KOVÁCS Z.–SZABÓ B.–SZÉKELY G.-NÉ 2005: A lakáspiaci dinamizmus néhány jellemzője Magyarországon. – Statisztikai szemle, 5. pp. 461-479.
332. KOVÁCS Z.–SZIRMAI V. 2006: Városrehabilitációs beavatkozások és a térbeli társadalmi kirekesztés: A társadalmilag fenntartható városfejlődés budapesti lehetőségei. – Tér és társadalom, 1. pp. 1-?
333. KUKELY GY.–BARTA GY.–BELUSZKY P.–GYŐRI R. 2006: Barnamezős területek rehabilitációja 334. 335.
Budapesten. – Tér és társadalom, 1. pp. 57-? RÁCZ A. 2012: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es népszámlálási adatok alapján – Területi Statisztika, 52. (1.) pp. 79-86. RADICS ZS. – DOROGI Z. 2012: Településmorfológiai viszonyok területi korrelációjának vizsgálata Debrecen-Józsa településrészen In: Lóki József (szerk.) Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában III. - Térinformatikai konferencia és szakkiállítás. Debrecen. Debreceni Egyetemi Kiadó, pp. 321-329.
336. SZABÓ, B. 2008: Lakásdinamika és lakóhelyi preferencia a budapesti városrégióban. – IV. Magyar 337. 338. 339. 340.
Földrajzi Konferencia kötet, pp. 292-297. SZIRMAI V. 2004: Globalizáció és a nagyvárosi tér társadalmi szerkezete. – Szociológiai szemle, 4. pp. 324. TOMAY K. 2006: Slumosodás és városrehabilitáció Budapesten. – Tér és társadalom, 1. pp. 93-? TÓTH A. 1996: Hajdúböszörmény településmorfológiai képződményeinek változása a XIX-XX. Században. – Tér és Társadalom, 2-3. pp. 111-122. TRÓCSÁNYI, A. – STEFÁN, K. 2008: Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében. – IV. Magyar Földrajzi Konferencia kötet, pp. 298-306. DEBRECEN VÁROSFÖLDRAJZA
341. BAROS Z. 2012: Lakossági vélemények Debrecen zajterheléséről / Noise nuisance related public opinion in 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353.
the Town of Debrecen - Földrajzi Közlemények, 136. (4.) pp. 387-400. BAROS Z. 2012: Települési környezeti minőség, fenntarthatóság és városmarketing – különös tekintettel a zajterhelésre és az önkormányzatok szerepére - Tér és Társadalom, 26. (3.) pp. 48-68. BÉRES CS. 1996: A debreceni belváros szociológiai problémái. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából II. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 71-88. DIEBEL A. 1996: Munkanélküliség Debrecenben. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából II. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 103-116. EKE P.-NÉ 1994: Debrecen népességföldrajzi jellemzői. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából I. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 73-81. EKÉNÉ DR. ZAMÁRDI I. 1996: A Debrecenbe bevándorlók társadalmi jellemzői. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából II. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 117-140. KOVÁCS T. 1998: A debreceni lakosság térbeli szegregációja. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából III. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 121-134. KOZMA G. 1993: A debreceni ipar területi fejlődése az 1930-as évek vége és 1990 között. – Debreceni szemle, 1. pp. 87-? KOZMA G. 1994: A lakóterület- és népességszámváltozások Debrecenben az 1930-as évek vége és 1990 között. In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából I. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 83-102. KOZMA G. 1996: A debreceni belváros területhasznosításának alakulása 1940-1980 között. – Területfejlesztés, 4. pp. 79-96. KOZMA G. 1996: A népesség számának, összetételének és területi eloszlásának változása Debrecenben 1939 és 1990 között. – Tér és Társadalom, 2-3. pp. 123-132. KOZMA G. 1996: Az ingatlanárak földrajzi jellegzetességei Debrecenben. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából II. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 141-148. KOZMA G. 1998: A lakókörnyezethez való viszony Debrecen különböző városrészeiben. – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából III. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 135-158.
354. KOZMA G. 1998: A lakosság térbeli preferenciáinak vizsgálata Debrecenben. – Társadalomkutatás, 1-2. pp. 43-56.
355. SAILER-FLIEGE, U. 1996: A debreceni lakás-piac és a társadalom térszerkezetének változásai. – In: 356. 357. 358.
Tanulmányok Debrecen városföldrajzából II. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 5-24. SÜLI-ZAKAR I. 1993: A lakóhellyel való azonosulás egy debreceni lakótelepen. – Társadalomkutatás, 3. pp. 74-80. SÜLI-ZAKAR I. 1994: Debrecen és Kelet-Magyarország (Egy regionális központ és a regionalizmus országunk keleti részén). – In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából I. (szerk. Süli-Zakar I.). – KLTE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen. pp. 7-72. SZŰCS V. 2006: Településmorfológiai kutatások Debrecen egy belvárosi lakónegyedében. – Debreceni szemle, 1. pp. 13-26. ÚJ IRÁNYZATOK A TÁRSADALOMFÖLDRAJZBAN
Szubjektív térérzékelés és mentális térképek
359. BALOGH A. – BAJMÓCY P. 2009: Városok egyetemisták mentális térképein - Tér és Társadalom, 23. ( 3.) 360. 361.
pp. 97–109. GARDA V. 2009: A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei – Tér és Társadalom, 23. (1.) pp. 43-53. KINCSES Á. – JAKOBI Á. 2012: A Világ a diákok szemével- Területi Statisztika, 52. (3.) pp. 264-277.
Információs társadalom, online terek: a Twitter, Facebook és Iwiw terei
362. JAKOBI Á. – LENGYEL B. 2014: Egy online közösségi háló offline földrajza, avagy a távolság és a méret szerepének magyar empíriái - Tér és Társadalom, 28. (1.) pp. 40-61.
363. JAKOBI Á. 2014: Újszerű területi statisztikai adatgyűjtési lehetőségek az információs világ egyenlőtlenségeinek kutatásában – Területi statisztika, 17. (1.) pp. 35-52.
364. SINKA R. 2011: Információs társadalom városi és vidéki terekben – a Jászsági kistérség lehetőségei / Information society in urban and rural areas – perspectives for the Jazygia micro-region – Földrajz Közlemények, 135 (5.) pp. 249-260.
Egészségföldrajz
365. AMBRUS ZOLTÁNNÉ – VARSÁNYI T. 2011: Az egészség és az életmód regionális különbségei – Területi Statisztika, 51. (3.) pp. 227-244.
366. FEJES L., RESTYÁNSZKINÉ JACZKÓ V. 2011: Az európai lakossági egészségfelmérés és a 367. 368.
betegforgalmi adatok összefüggései Magyarország régióiban, 2009 – Területi Statisztika, 51. (6.) pp. 519619. KEMKERS, ROBERT H. C. – PRISI G. – TRÓCSÁNYI A. 2010: A mentőellátás területi jellemzői Magyarországon – Területi Statisztika, 50. (4.) pp. 420-437. UZZOLI A. - VITRAI J. - BAKACS M. – GÉMES K. – KISS N. – KÖVI R. 2011: A lakóhelytől függ az esély a jobb minőségű ellátásra – Az ellátáshoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségei Magyarországon, a szürkehályogműtétek példáján - Tér és Társadalom, 25. (2.) pp. 88-105.
Bűnözésföldrajz
369. KOVACSICSNÉ NAGY K. 2010: A bűnözés területi sajátosságai. (Három megye helyzetének 370.
összehasonlítása) – Területi Statisztika, 50. (3.) pp. 295-312. PATKÓS CS. – TÓTH A. 2012. A bűnözés néhány térbeli jellemzője a rendszerváltás utáni Magyarországon – Területi Statisztika, 52. (3.) pp. 250-263.
Sportföldrajz 371. ÁCS P. 2009: A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás - Tér és Társadalom, 23. (3.) pp. 147–159. 372. KOZMA G. 2010: A sport szerepe az önkormányzatok marketing tevékenységében / The role of Sport in the marketing activities of local governments – Földrajzi Közlemények, 134 (4.) pp. 431-441.
