Az alsótelekesi gipsz-anhidrit dóm szerkezete

Földtani Közlöny 135/4, 493-511 (2005) Budapest

Az alsótelekesi gipsz-anhidrit dóm szerkezete The structure of the gypsum-anhydrite dome at Alsótelekes ZELENKA

1

Tibor -

KALÓ

2

János -

NÉMETH

Norbert

1

(14 ábra) Tárgyszavak: evaporit-tektonika, Darnó-zóna, gipsz, anhidrit Keywords: evaporite tectonics, Darnó Zone, gypsum, anhydrite

Extended abstract The Alsótelekes gypsum open pit has been working since 1987 and gives an insight to special features of evaporite tectonics in the Rudabánya Mountains. The evaporitic gypsum-anhydrite deposit was formed in the Late Permian but the present structure evolved during the Early Miocene movements of the Darnó sinistral strike-slip zone in a pull-apart basin. The diapiric dome uplifted in an extension phase was overprinted by the imbrication of a later closure. These events produced a deposit in an advantageous thickness and position for mining. The present open pit explores the western side of a dome structure elongated N E - S W In the upper 3 0 - 3 5 m of the evaporitic complex in the pit mainly gypsum with laminated black mudstone and anhydrite stripes can be found while under it there is a laminated dolomite-striped anhydrite. In some enclosed blocks and in lateral or overlying contact with the evaporitic complex black shale, limestone and dolomite are also present. Lower Miocene continental variegated clay lies on the top of the evaporitic complex. Under it and partly in it several diapirs or mushroom-shaped intrusions of 10-20 m diametre with steep or vertical lamination are explored (Fig. 3, 4). The laminated gypsum (which is the most prevalent type) shows at every part of the pit well-developed signs of ductile flow. Anhydrite pebbles in the laminated gypsum have in some cases δ-tails showing the direction of the tectonic transport (Fig. 10). Although the lamination may be an original sedimentary feature it is completely transposed into a new foliation containing conical sheath folds. The dip angle has sudden changes from moderate to almost vertical in some zones. The pattern of the dips measured in the pit outlines a set of conical folds with subvertical axes (a diapiric structure) which corresponds to the second-order folding of a dome (Fig. 7). On the top of the diapirs the lamination is almost horizontal and bends over them like over a bootlast. The typical axis direction of the horizontal folds is around 60° or 240° corresponding to the elongation of the dome. In the S part of the pit there is a NNW-dipping fault zone with several blocks of dark limestone and with some serpentinite-diabase clasts. Gypsum is brecciated at the contact and the movement planes on the limestone have slickenlines indicating SSE to SSW-vergent thrusting. In the gypsum on the N side of this zone there are 10 m-scale SSE-vergent cylindrical antiforms (Fig. 11) overprinting the sheath folds. On the NW side Steinalm Limestone blocks are also in an overthrusted position over gypsum, shale and Miocene variegated clay. These blocks contain several movement planes with slickenlines. The older set of slickenlines indicates a NNW-SSE extension with normal faulting, while the younger set shows shortening in the same direction, corresponding to the present position of the blocks (Fig. 12). The summary of this paper was published in English in two volumes of conference proceedings: of the ESSE WECA 2004 (ZELENKA et al. 2005a) and of the 3th CETEG conference (ZELENKA et al. 2005b).

1 2

Miskolci Egyetem, Földtan-Teleptani Tanszék, 3515 Miskolc, Egyetemváros

Rudagipsz Kft.

494

Földtani Közlöny 135/4

Összefoglalás Az alsótelekesi gipsz-anhidrit külfejtés 1987 óta működik, és bepülantást nyújt a rudabányaihegységi evaporit-tektonika jellegzetességeibe. Az evaporitos gipsz-anhidrit telep a késő-permben rakódott le, de korábbi szerkezetalakulása után jelenlegi szerkezete a kora-miocénben, a Darnó-zóna menti balos oldaleltolódások során alakult ki egy széthúzódó süllyedékben. A tágulási fázisban kiemelkedett

diapírdómot

a

süllyedek

későbbi

bezáródása

során

végbement

pikkelyeződés

bélyegezte felül. Mindezek az események a bányászat számára kedvező vastagságú és felszínközeli helyzetű nyersanyagtelepet hoztak létre.

Bevezetés A Rudabányai-hegység egy D N y - É K csapású d o m b v o n u l a t Borsod m e g y é b e n (1. ábra), m e l y Észak-Magyarország egyik jelentős mozgási zónájában, az itt 4 - 5 k m széles D a r n ó - z ó n á b a n ( Z E L E N K A et al.

1983) fekszik. M e t a s z o m a t i k u s

érctelepei - főként réz- és vasércek - a középkor óta ismertek és bányászottak, de napjainkra az ércbányászat befejeződött a területen. Az

Aggteleki-hegységből

már

korábban

ismert

evaporitos

összletet

a

Rudabányai-hegységben elsőként vasérckutató fúrásokban (At-1 - At-4) találták m e g 1950-ben Alsótelekes határában. K é s ő b b a h e g y s é g több más pontján is rábukkantak erre a k é p z ő d m é n y r e . 1952-ben a Perkupa-I fúrás egymásra pikkelyezett anhidrit-, agyagpala- és szerpentinesedett ultrabázisos metavulkanittesteket tárt fel, a m e l y e k e t DK-i vergenciájú feltolódásokkal létrejött szerkezet k é n t é r t e l m e z t e k ( M É S Z Á R O S 1957). 1957 és 1985 között az ebben a szerkezetben nyitott, négyszintes perkupai földalatti bányából több, mint 1 Mt anhidritet t e r m e l t e k ki, m e l y e t talajjavítási célra használtak fel. 1954-55-ben R u d a b á n y á n a Barbara b á n y a t e r ü l e t e n mélyült R b - 4 0 0 szerkezetkutató fúrás vasérces t ö m z s ö k alatt, tektonikus érintkezéssel 6 0 0 - 9 5 0 m között anhidrites dolomit-, mészkő- és agyagpala-közbetelepüléses, gyűrt rétegeket tárt fel ( P A N T Ó 1956). Ez arra utal, h o g y a p e r m i evaporit összlet a Rudabányai-hegység alatt is folytatódik. 1961 és 1965 k ö z ö t t Alsótelekes és S z u h o g y között mélyült szerkezetkutató fúrások a Rudabányai-hegység ÉNy-i előterében n a g y (az At-478 és az At-462 több, m i n t 400 m) vastagságban, tektonikus érintkezésekkel harántoltak gipsz- és anhidritrétegeket ( H E R N Y Á K et al. 1969). A MÁFI és az E L G I 1980-tól az AggtelekRudabányai-hegységben k o m p l e x földtani-geofizikai vizsgálatokat végzett ( L E S S et al. 1988; G R I L L 1989), és elkészült a területre a gipsz-anhidrit előfordulások előrejelzése ( G R I L L & S Z E N T P É T E R Y 1988). A vizsgálatok során Alsótelekestől K-re a nagyfrekvenciás, sekély behatolású szeizmikus m é r é s e k az evaporitos összlet felszínközeli helyzetét jelezték

(ALBU

et

al.

1984).

1983

és

1986

között

kutatófúrásokkal is sikerült igazolni a gipsztest k e d v e z ő elhelyezkedését, amit a Nagy-völgyben

alig n é h á n y m

vastag m i o c é n - p a n n ó n i a i ü l e d é k takart.

A

külszíni bányászatra alkalmas terület lehatárolására előbb szelvények m e n t é n , majd 2 5 x 2 5 m-es hálózatban készültek kutatófúrások. Eddig 230 kutatófúrás, felszíni g e o e l e k t r o m o s (ellenállás- és gerjesztett potenciál-) m é r é s e k ( V E R Ő & M I L Á N K O V I C H 1983), valamint az 1987-ben megnyitott külfejtés tárta fel a diapírjellegű

evaporit-tektonikai

jelenségeket

mutató

gipsz-anhidrit-agyagpala-

h o m o k k ő - m é s z k ő - d o l o m i t kőzetegyüttest kb. 0,25 k m 2 területen, a + 1 6 0 és + 2 0 5

ZELENKA T. et al: Az alsótelekesi gipsz-anhidrit dóm szerkezete

1. ábra. (a) A Rudabányai-hegység vázlatos térképe a Darnó-zónával és a 4. ábra szelvényeinek (a és b jelű vonalak) hozzávetőleges elhelyezkedésével. A zóna DK-i határa éles, ÉNy-i széle nem jelölhető ki egyértelműen, (b) A terület tektonikai vázlata LESS et al. ( 2 0 0 4 ) nyomán. Jelmagyarázat: 1. Upponyi és Szendrői paleozoikum, 2. Tornai-egység, 3. Szilicei-takaró s.S., 4. Szőlősardói-egység, 5. Bódvai-takaró, 6. paleogén üledékek, 7. neogén üledékek és riolittufa Fig. 1 (a) Sketch map of the Rudabánya Mountains with the Darnó zone and approximate position of the crosssections of fig. 4 (lines marked with a and b). The SE boundary of the zone is sharp, while the NW boundary is indefinite, (b) Tectonic scheme of the area after LESS et al. (2004). Legends: 1 Uppony and Szendrő Palaeozoic, 2 Torna (Turna) Unit, 3 Szilice (Silica) Nappe s.S., 4 Szőlősardó Unit, 5 Bódva Nappe, 6 Palaeogene sediments, 7 Neogene sediments and rhyolite tuff


496

m tszf. magasságú szintek között (2a, 2b. ábra). A bányából eddig m i n t e g y 2 millió tonna

nyersanyagot

termeltek ki (SÓVÁGÓ 2001).

A jó

minőségű,

kristályos

gipszből ( > 7 0 % C a S O 4 x 2 H 2 O ) égetett gipszet é s gipszkartongyártási alap a n y a g o t készítettek. Az e n n é l g y e n g é b b m i n ő s é g ű laminites és breccsás gipsz, v a l a m i n t az

anhidrit elsősorban c e m e n t g y á r t á s n á l került felhasználásra

(1.

táblázat).

2. ábra. Az alsótelekesi gipsz-külfejtés ÉK-re néző látképe, 2002. (A) és ÉNy-ra néző látképe, 2004. (B). Fig. 2 NE-looking overwiev of the Alsótelekes gypsum-anhydrite open pit, 2002. (A) and NW-looking overwiev, 2004. (B)

497

ZELENKA T. et al: Az alsótelekesi gi-psz-anhidrit dóm szerkezete

1. táblázat. Az alsótelekesi gipsztípusok kémiai és ásványtani összetétele. A kémiai adatokat az O É Á rudabányai, az ásványtani adatokat az O É Á egri laboratóriuma mérte (CSILLAG & RADOVITSNÉ 1 9 8 7 ) Table 1. Chemical and mineralogical composition of the gypsum types at Alsótelekes. Chemical data measured in the Rudabánya laboratory, mineralogical data in the Eger laboratory of the OÉÁ (Hungarian Ore- and Mineral Mining Co) in 1987

2

Az

eddigi

1,2-8,6 0,1 - 0,52 26,63 - 31,54 1,61-2,72 2,17-4,02 36,70 - 43,50 0,2-1,0 0,02 - 0,25 15,18 -18,71 0,2-1,0 0,01 - 0,02

Szemcsés szelenites gipsz 2,2-3,55 0,12-0,26 28,7 - 32,53 0,4-2,81 1,17-2,57 40,3 - 44,05 0,2-0,8 0,04-0,07 16,98-18,38 0,2-0,9 0,01 - 0,02

Breccsás, kavicsos gipsz 4,05 - 1 0 , 0 5 0,12 - 1 , 0 1 25,23 - 29,44 1,92 - 6,35 1,95 -14,60 30,39-40,13 0,20 -1,10 0,07 - 0,15 12,43 -16,79 1,0 - 1 , 3 5 0,01 - 0,02

77-92 0,5-6 4 4-5 10 3 2

85-93 0,5-5 0,5 3-4 5-7 1-2 1-2

64-85 1-7 4-15 5 10-13 3 1-10 1 2-10

Lammites gipsz

Kémiai összetétel % SiO Аl2Oз CaO MgO CO2 SO3 Fe Izz. veszt. 60°C Izz. veszt. 225°C K2O vízoldható Na 2 O vízoldható Ásványos összetétel % gipsz anhidrit karbonát magnezit muszkovit plagioklász kvarc pirit szerpentin

-

kutatások

során

a

területen

elsősorban

a

műrevaló

gipsz-

anhidrittelep lehatárolására törekedtek, és m i n d e d d i g n e m született szerkezet földtani értelmezés, n o h a a külfejtés (2. és 3. ábrák) h a z á n k b a n egyedülálló l e h e t ő s é g e t kínál az evaporitos összlet szerkezeti j e l l e m z ő i n e k tanulmányozá sára. Vizsgálataink a korábbi fúrásos és geofizikai kutatások d o k u m e n t á c i ó j á n a k feldolgozására és bányabeli észlelésekre - a j e l e n s é g e k leírására és szerkezeti i r á n y m é r é s e k r e - terjedtek ki. C é l u n k a kőzetegyüttes s z e r k e z e t é n e k részletes m e g i s m e r é s e és a n n a k kialakulására vonatkozó modell megalkotása volt a tágabb tektonikai k ö r n y e z e t r e , m i n d e n e k e l ő t t a D a r n ó - z ó n a m e n t i elmozdulásokra való tekintettel.

Földtani képződmények A D a r n ó - z ó n a DK-i p e r e m e a Rudabányai-hegységben a paleozoos Szendrőie g y s é g és

a

főként

takarós

s z e r k e z e t ű , m e z o z o o s k é p z ő d m é n y e k b ő l álló

Aggtelek-Rudabányai-egység („Szilicei takaró", F Ü L Ö P 1 9 9 4 ) határa, ÉNy-i széle viszont határozatlan, m e r t ez utóbbi egységen belül számos önálló vetőt és vetőszeletet (két vető között együtt m o z g ó blokkot) tartalmaz. A Telekes-völgy

498


ZELENKA T. et al. : Az alsótelekesi gipsz-anhidrit dóm szerkezete

499

Alsótelekes alatti szakasza is egy a zóna csapásával közel p á r h u z a m o s vető m e n t é n alakult ki. A völgy DK-i oldalán triász (Gutensteini Formációba sorolt) dolomit van a felszínen, míg az ÉNy-i oldalt p a n n ó n i a i és n e o g é n üledékek borít ják. A felszíni g e o e l e k t r o m o s (ellenállás- és gerjesztett potenciál-) m é r é s e k ( V E R Ő & MILÁNKOVICH 1 9 8 3 ) az alsótelekesi dolomitbánya mellett az ÉNy-i oldalon mindössze 2 0 - 5 0 m üledéktakaró alatt m á r az evaporitrétegek jelenlétét mutat ták. A nagy-völgybeli gipsz-külfejtés ettől a vetőtől n é h á n y száz m-re fekszik. Rétegtanilag az evaporitos k é p z ő d m é n y e k a szilicei rétegsorok legalsó ismert egységébe, a késő-permi Perkupai Evaporit Formációba tartoznak ( K O V Á C S et al. 1 9 8 8 ) ; a formáció leírását lásd F Ü L Ö P ( 1 9 9 4 ) Perkupai Anhidrit Formáció n é v e n . A Szilicei-takarók e formáció báziselnyíródási szintként („décollement horizont k é n t " ) viselkedő i n k o m p e t e n s anyagában nyíródtak le eredeti aljzatukról ( L E S S 2 0 0 0 ) . A k é p z ő d m é n y tipikus lagúnafáciesű üledék, sabkhaszerű fáciesviszonyokkal a magasabb, árapályövi és reduktív k ö r ü l m é n y e k k e l a mélyebb vízi kifejlődésű részein. Az evaporitos összlet jelenlegi felszíni zónája másodlagosan gipszesedett az eredeti anhidritből, ugyanakkor az anhidriten belül előforduló pirites h i n t é s ű , e s e t e n k é n t többször

10 m vastag gipsztestek eredetileg is

gipszként váltak ki. A gipszrétegek h á r o m szöveti típusa különböztethető meg: breccsás, szelenites (durvaszemcsés) és laminites ( C S I L L A G & R A D O V I T S N É 1 9 8 7 ) . Az árapályöv lencsés, kiékelődő rétegei h o m o k o t és korábban kivált anhidrit hullám verés által felszakított, cm-es, kevéssé koptatott, lapos kavicsait tartalmazzák. A legmagasabb, dagályszint fölé e m e l k e d ő részeken vasoxidos vörösagyag-lencsék alakultak ki. Az árapályöv alatti r é t e g e k sötét színű, hintett finomszemcsés piritet tartalmazó,

olykor b i t u m e n e s

agyagpalából,

szulfát- és k a r b o n á t k ő z e t e k b ő l

állnak. Az anhidritben a g y a g k ő t ö r m e l é k és dolomit közbetelepülések is előfor dulnak. A különféle kőzettípusok sűrű váltakozása a vízszint ingadozására utal az ü l e d é k k é p z ő d é s

során. A dolomitos

anhidrit mikrorétegzése

és a gipsz

laminációja valószínűleg évszakos hőmérsékletváltozásokat jelez. A kőzettípusok részletesebb e l e m z é s é t M I K L Ó S ( 1 9 8 7 ) végezte. A vizsgált területen a gipsz-anhidrit test v a l a m e n n y i észlelt határfelülete diszkordáns. K ö z v e t l e n fedője m i o c é n szárazföldi tarkaagyagos üledék törmelék k é n t vagy l e n c s é k b e n előforduló mészkőbreccsával és az evaporitos k é p z ő d m é n y

<-- 3. ábra. Földtani térkép (a) és szelvények (2x-es túlmagasítással) (b) az alsótelekesi gipsz külfejtésen keresztül. Jelmagyarázat a térképhez (a): 1. feltolódási zónák, 2. pannóniai üledékek, 3. miocén tarkaagyag, 4. triász és paleozoos(?) mészkő, 5. paleozoos agyagpala és homokkő, 6. permi gipsz, 7. permi anhidrit, 8. külfejtési szintek tszf. magassága, 9. ábrák helyei. Jelmagyarázat a szelvényekhez (b): 1. pannóniai üledékek, 2. miocén tarkaagyag, 3. triász Steinalmi Mészkő, 4. sötét mészkő (paleozoos?), 5. paleozoos agyagpala és homokkő, 6. permi gipsz, 7. permi anhidrit, 8. eredeti felszín, 9. jelenlegi felszín, 10. karsztosodás, 11. diapírok, 12. kutatófúrások helye és száma, 13. feltolódási zónák Fig. 3 Geological map (a) and profiles (with 2x vertical exaggeration) (Ъ) across the Alsótelekes gypsumanhydrite open pit. Legend to the map (a): 1 thrust zones, 2 Pannonian sediments, 3 Miocene variegated clay, 4 Triassic and Palaeozoic(?) limestone, 5 Paleozoic shale and sandstone, 6 Permian gypsum, 7 Permian anhydrite, 8 elevation of the open pit levels, 9 position of the figures. Legend to the cross-sections (b): 1 Pannonian sediments, 2 Miocene variegated clay, 3 Triassic Steinalm Limestone, 4 dark limestone (Palaeozoic?), 5 Palaeozoic shale and sandstone, 6 Permian gypsum, 7 Permian anhydrite, 8 original surface, 9 present surface, 10 karstification, 11 diapirs, 12 position and number of boreholes, 13 thrust zones

500


szintén lencsés, átülepített fekete vagy vörös agyagjával. Az anyag sok helyen tartalmaz fészkekben vagy érkitöltésként tűs vagy táblás másodlagos gipsz kristályokat. Fáciese és üledékanyaga alapján ez a k é p z ő d m é n y az alsó-miocén Zagyvapálfalvai Tarkaagyag F o r m á c i ó v a l p á r h u z a m o s í t h a t ó , a m e l y ÉszakMagyarországon (a D a r n ó - z ó n a ÉNy-i oldalán) n a g y területen elterjedt. A b á n y a g ö d ö r ÉNy-i oldalán, felül több 10 m-es átmérőjű sötét és világos színű m é s z k ő t ö m b ö k találhatóak, m e l y e k n e m közvetlenül a gipszen, h a n e m fekete agyagpalán és a tarkaagyagon fekszenek (3a, b. ábra). A jellegzetes n e m metamorf, ősmaradványos, világos m é s z k ő a Steinalmi M é s z k ő Formációba sorolható, a m e l y a Szilicei-takarók rétegsorához tartozik ( K O V Á C S et al. 1988). A gipszbe ágyazva m á s h o l is előfordulnak különféle azonosítatlan korú és eredetű, rendszerint sötét színű agyagpala-, homokkő-, dolomit- és mészkőtömbök. A sötét k a r b o n á t k ő z e t e k t a r t o z h a t n a k a Steinalmi M é s z k ő F. feküjét k é p e z ő Gutensteini Formációba, de paleozoos korúak is lehetnek. A fekete agyagpala legnagyobb t ö m e g b e n az ÉNy-i oldalon fordul elő, n e m c s a k a gipsz, h a n e m a tarkaagyag mellett és fölött, továbbá m é s z k ő t ö m b ö k között is. Számos sötét és világos m é s z k ő t ö m b található a külfejtés DK-i oldalán egy É K - D N y - i csapású övezetben. A m é s z k ő itt karsztosodott, és számottevő m e n n y i s é g ű vizet tartal mazott, amit a bányászat lecsapolt. Ugyanitt magában a gipszben is dolomittör melékkel kitöltött, karsztos üregek alakultak ki, amit azonban a bányászat már megsemmisített (3b. ábra). Az e zónában mélyült At-26 fúrásból, illetve a külfejtés bejáratánál a m i o c é n bázisáról szerpentinit-törmeléket is leírtunk, ami szálban vagy tömbök formájában n e m volt megtalálható. A legfelső fedőrétegek p a n n ó n i a i korú, finomszemcsés, tavi-mocsári üledékek több lignitteleppel. A rétegzés közelítőleg vízszintes, de a gipsztest legmagasabb része fölött a lignittelepek e n y h e behajlása észlelhető (2. ábra).

A gipsz-anhidrit test szerkezete A szerkezet leírására a bányabeli feltárásokon észlelhető j e l e n s é g e k adnak alapot. A fejtési szintek falain rögzítettük a különböző anyagú kőzettestek érintkezési felületeinek helyzetét. A gipsz m i n d 10 m-es, m i n d n é h á n y cm-es léptékben g y ü r e d e z e t t n e k bizonyult, ez a csak térképi léptékben kirajzolódó elsőrendű redőre épülő másod-, illetve h a r m a d r e n d ű redőződés. A sok helyen kialakult törmelékfolyások, omlások miatt általában csak 2 0 - 1 0 0 m hosszú falszakaszok t a n u l m á n y o z h a t ó a k folytonosan, a külfejtési szintek magassága pedig legfeljebb 10 m. 1990 és 2 0 0 4 között, több időpontban végzett észlelések során 20 észlelési szakaszon kb. 300 iránymérési adatot j e g y e z t ü n k fel. Az érintkezések és a gipsz laminációjának dőlésén túl m é r t ü k az átható, jól k ö v e t h e t ő kőzetrések, továbbá a rajtuk észlelhető mozgási j e l e k (vetőkarcok, rendezetten n ö v e k e d e t t tűs gipszkristályok) irányítottságát is. A gipsz-anhidrit kőzettest alakjára vonatkozó információk (a már lebányászott részt is beleértve) elsődlegesen a külfejtés nyitásától készült bányafal-szelvé nyekből, a 230 db helyi és n é h á n y távolabbi kutatófúrás leírásaiból, valamint a geofizikai szelvényekből állnak rendelkezésre. E z e k alapján az evaporitok


501

felszínközeli kivastagodása kb. 1 km 2 -es kiterjedésű. A 4. ábrán egy Telekesv ö l g g y e l közel p á r h u z a m o s és arra m e r ő l e g e s s z e l v é n y b e n ábrázoltuk a szerkezeteket. A DK-i (a Telekes-völggyel párhuzamos vető m e n t i ) és az ÉK-i oldalon (a Cinegés-völgynél) az elvégződés éles, 100 m-en belüli, míg a többi oldalon fokozatos. Az Aggtelek-Rudabányai hegység Landsat űrfotóján Jósvafő, Szin, Perkupa és Alsótelekes közelében olyan 2 - 5 km átmérőjű kettős gyűrűs szerkezetek láthatóak, melyek fúrásokkal vagy bányászatilag igazolt felszínközeli gipsz-anhidrit testeket tartalmaznak ( F E G Y V Á R I et al. 1990). E z e k egyike a bányászott alsótelekesi előfordulás, amely értelmezésünk szerint a bányabeli m a g a s a b b r e n d ű (feltárás léptékű) r e d ő z ő d é s n e k (pl. 6. ábra) megfelelő stílusú, DK és ÉK felől vetőkkel határolt, É K - D N y - i irányban megnyúlt dómszerkezet. A jelenlegi külfejtés (3. ábra) a d ó m DNy-i szárnyát tárja fel. Az evaporitos k é p z ő d m é n y e k felső 3 0 - 5 0 m - é b e n főleg l a m i n i t e s , fekete a g y a g k ö v e s , anhidritcsíkos gipsz található, míg alatta laminites, dolomitcsíkos anhidrit települ h o m o k k ő - és agyagpalalencsékkel. S z á m o s m e r e d e k vagy függőleges laminációt m u t a t ó , 10-20 m átmérőjű diapír vagy gomba alakú b e n y o m u l á s egy-egy részlete figyelhető m e g b e n n e (3b. és 5. ábra). A laminites gipsz (ami a leggyakoribb szöveti típus) a fejtésben m i n d e n h o l a k é p l é k e n y anyagáramlás látványosan kifejlődött jeleit mutatja. Bár a laminációt üledékes eredetű jellemvonásként értelmeztük, a rétegzés jelenlegi formájában teljesen áthelyeződött (transzponá lódott), izoklinális vagy közel izoklinális, dm-nagyságrendű hasonló redőket formálva, ami itt a h a r m a d r e n d ű redőződés (6. ábra). E z e k a redők kereszt m e t s z e t ü k b e n h e n g e r e s n e k t ű n h e t n e k , de j e l l e m z ő e n kúpos, nyelv alakú redők. A l a m i n á k általában folytonosak, olykor kisebb törmelékszemcséket körülfolyó mintázattal, de a nagyobb beágyazott mészkő- és h o m o k k ő t e s t e k n é l ez a folytonosság sok esetben megszakad. A rétegdőlés a kevéssé meredekből egyes z ó n á k b a n hirtelen csaknem függőlegesre változik, ami gipszdiapírok helyét jelzi. A b á n y a g ö d ö r b e n mért rétegdőlések a sztereogramon közel függőleges tengelyű k ú p o s redőket (diapír-redőket) rajzolnak ki (7. ábra), a m i egy (elsőrendű) d ó m s z e r k e z e t m á s o d r e n d ű r e d ő z ő d é s é n e k felel meg. A diapírok tetején a rétegzés közel vízszintessé válik, és a diapír tetejére kapta fa szerűen hajlik rá (5. ábra). Mivel az adatok a dómszerkezet DNy-i oldaláról származnak, ÉK-i irányú dőlést csak ritka esetben mértünk, és mivel a d ó m kb. É K - D N y - i irányban megnyúlt, az e körüli csapásirány fordul elő a leggyakrabban. A m-10m-es nagyságrendű, nyelv alakú redők magjaiban breccsás gipsz, valamint sötét mészkő- és dolomittörmelék jelenik m e g (8. ábra). A breccsás gipsz szintén k o m p e t e n s a laminites típushoz képest. E redők körül a gipszben h a g y m a h é j s z e r ű e n görbült lamináció-felületek m e n t i elválás alakult ki. E redők k ö z e l vízszintes, legjobban észlelhető p é l d á n y a i n a k j e l l e m z ő megnyúltsági iránya 60°-240° körüli a d ó m megnyúltságának megfelelően. Ahol hasonló lépté kű függőleges tengelyű diapír-redőződéssel vagy későbbi redőződéssel együtt fordulnak elő, az hullámos interferencia-mintázatot e r e d m é n y e z . Mivel a bányászat a gipsz feltárására és kitermelésére irányul, anhidrit csak kisebb felületen, főként a külfejtés alján van feltárva. Az anhidrit szintén finomrétegzett, és rétegdőlése a gipszhez hasonlóan változó, de a kisléptékű, h a r m a d r e n d ű redőződése ritkán észlelhető, és ha igen, az más stílusú: a rétegzés

502



503

5. ábra. Diapirszerkezet laminites gipszben, rajz (a) és fotó (b) Fig. 5 Diapir-structure in laminated gypsum, drawing (a) and photograph (b) e n y h e í v b e n hajlik m e g , n i n c s e n e k a r e d ő k b e n h e g y e s c s u k l ó k (9.

ábra). H a

gipsszel együtt fordul elő, k o m p e t e n s a n y a g k é n t viselkedik. A laminites gipszbe ágyazott a n h i d r i t k a v i c s o k s o k e s e t b e n δ-klasztok, m e l y e k a tektonikus transzport irányát j e l z i k (10. ábra). Ez e g y diapír t e t ő r é s z é n é l attól kifelé irányuló anyag áramlást j e l e n t e t t . A l a m i n á c i ó m e n t é n , n y o m á s á r n y é k b a n k é p z ő d ö t t kitöltéssel kísért kiasztok az a n h i d r i t b e n is előfordulnak (9. ábra alja), ami azt jelzi, h o g y az a n h i d r i t is a g i p s z h e z h a s o n l ó m ó d o n deformálódott. A laminites

gipsz

redőződése

a hozzá

kapcsolódó

egyéb

kőzettípusokban

gyakorta rideg t ö r é s e k kialakulásával jár. A külfejtés D-i oldalán e g y ÉÉNy-ra dőlő v e t ő z ó n a található (3. ábra) s z á m o s m é s z k ő t ö m b b e l , továbbá a p e r k u p a i h o z hasonló

típusú

(MÉSZÁROS

1957)

szerpentin-

és

diabáztörmelékkel.

A gipsz

breccsás a m é s z k ő v e l való érintkezésnél, és a m é s z k ö v ö n megfigyelt m o z g á s i <— 4. ábra. Földtani szelvények a Rudabányai-hegység alsótelekesi részén. Az a szelvény HERNYÁK et al. (1969) nyomán készült. A szelvények helyzetét lásd az la. és a 13. ábrákon. Jelmagyarázat: Szilicei típusú aljzat: 1. felső-permi agyagpala (Perkupai Anhidrit E ) , 2. felső-permi gipsz (Perkupai Anhidrit F.), 3. felső-permi anhidrit (agyagpala, mészkőbreccsa, homokkő, dolomit lencsékkel és tömbökkel) (Perkupai Anhidrit E), 4. középső-triász dolomit (Gutensteini F.), 5. alsó-triász lemezes mészkő, márga (Szinpetri Mészkő E, Szini Márga E ) , 6. alsó-triász homokkő (Bódvaszilasi Homokkő F.), 7. középső triász mészkő (Steinalmi Mészkő); Rudabányai fedőképződmények: 8. középső-triász dolomitbreccsa, 9. felső-pannóniai lignittelepes agyag, 10. alsó-miocén tarkaagyag (Zagyvapálfalvai Tarkaagyag F?); Upponyi típusú aljzat és fedőképződmények: 11. alsó-miocén riolittufa (Gyulakeszi Riolittufa F.), 12. alsó-miocén konglomerátum (Szuhogyi Konglomerátum F.), 13. paleozoos kovapala, agyagpala (Tapolcsányi F.); egyéb jelek: 14. kutatófúrás helye, mélysége és száma 15. fontosabb vetőzóna Fig. 4 Geological cross-sections in the Alsótelekes part of the Rudabánya Mts. Section a was drawn after HERNYÁK et al. (1969). Position of the cross-sections: see fig. la and fig. 13. Legends: Silica-type basement: 1 Upper Permian shale (Perkupa Anhydrite Fm), 1 Upper Permian gypsum (Perkupa Anhydrite Fm), 4 Upper Permian anhydrite (with shale, brecciated limestone, sandstone, dolomite lenses and blocks) (Perkupa Anhydrite Fm), 5 Lower Triassic laminated limestone, marl (Szinpetri Limestone Fm, Szin Marl Fm), 6 Lower Triassic sandstone (Bódvaszilas Sandstone Fm), 7 Middle Triassic limestone (Steinalm Limestone Fm); Rudabánya-type cover: 8 Middle Triassic brecciated dolomite, 9 Upper Pannonian clay with lignite seams, 10 Lower Miocene variegated clay (Zagyvapálfalva Clay Fm?); Uppony-type basement and cover: 11 Lower Miocene rhyolite tufa (Gyulakeszi Rhyolite Tuff Fm), 12 Lower Miocene conglomerate (Szuhogy Conglomerate Fm), 13 Palaeozoic shale, siliceous shale (Tapolcsány Fm); other symbols: 14 depth and number of an exploration borehole, 15 major fault zone

504


6. ábra. Gyűrődés laminites gipszben Fig. 6 Folding in laminated gypsum 7. ábra. A gipszbeli lamináció dőléseinek sztereogramja (alsó félgömb, területtartó vetület). A háromszögek a lamináció síkjainak pólusait, a négyszögek második fázisbeli redőtengelyeket, a pólusokra illesztett mellékkör és középpontja a kúpos redők átlagos nyílásszögét és tengelyét, a nyilak pedig a második fázisbeli összenyomás irányát jelölik Fig. 7 Stereogram of the gypsum lamination dips (lower hemisphere, equal area projection). Triangles indicate lamination plane poles, quadrangles indicate second phase fold axes, best-fit small circle with dot indicates axis and folding angle of the conical folds, arrows show direction of the second phase compression

felületek v e t ő k a r c a i DDK-tól D D N y - i g változó irányú feltolódást j e l e z n e k . E v e t ő z ó n a É-i oldalán a gipszben 10 m-es léptékű, K D K felé buktatott tengely felületű antiform r e d ő k figyelhetőek m e g (11. ábra), a m e l y e k a korábbiakkal e l l e n t é t b e n h e n g e r e s e k és k e v é s b é csúcsosak. Az egyik redő m a g j á b a n lévő breccsás gipsz a r e d ő tengelyfelületével közel p á r h u z a m o s kőzetrésrajt tartalmaz, a m e l y e k e n a v e t ő k a r c o k a r e d ő s z á r n y o n fellépő nyírásnak megfelelő irányú


505

8. ábra. Nyelv alakú redő profilja laminites gipszben, magjában mészkőtörmelékkel Fig. 8 Profile of a sheath fold in laminated gypsum, with limestone in the core elmozdulást jeleznek. Így e kőzetrésraj voltaképpen dm-es térközű tengelyfelü let-menti palásságot j e l e n t a redőben. A kőzetrések másodlagos tűs gipszerekkel v a n n a k kitöltve, m e l y e k b e n a gipsztűk iránya is a kőzetrés falával párhuzamos, de közel vízszintes, azaz merőleges a h e l y e n k é n t a kitöltés alatt megőrzött karcok alapján megállapítható mozgásirányra. A m e n n y i b e n ez is elmozdulás j e l e k é n t értékelhető, úgy az a redőzött zóna k ő z e t t ö m b j e i n e k az óramutató járásával ellentétes irányú elfordulása miatti balos oldaleltolódás lehet, ami a r e d ő eredeti DDK-i vagy DK-i vergenciájának megváltozásával és a feltolódási irány balos ferde k o m p o n e n s é n e k m e g j e l e n é s é v e l is járt. Az ÉNy-i oldalon a triász korú, világosszürke Steinalmi M é s z k ő és a sötétszürke (Steinalmi vagy Gutensteini) m é s z k ő tömbjei szintén rátolódott helyzetben v a n n a k a m i o c é n és a paleozoos rétegek fölött. Hasonló, m i o c é n üledékekre rátolt helyzetet észleltek a rudabányai Andrássy-I, - I I bányarészekben is ( M O L N Á R 1967). A m é s z k ő t ö m b ö k becsípődött agyagpala-testeket, továbbá számos, m-es v a g y annál is kisebb térközzel egymásra következő vetőkarcos mozgási felületet tartalmaznak.

A vetőkarcok idősebb nemzedéke

ritkábban

és k e v é s b é jó

megtartással, általában sík, vetőtükrös felületeken É É N y - D D K - i megnyúlást jelez v e t ő d é s e k kialakulásával, míg a fiatalabb n e m z e d é k részben u g y a n e z e n , részben e z e k e t elvető, durvább felületeken u g y a n e b b e n az irányban rövidülést mutat feltolódásokkal, a t ö m b ö k j e l e n l e g i h e l y z e t é n e k m e g f e l e l ő e n (12.

ábra). A

506


9. ábra. Enyhén hajlott laminites anhidritrétegek. A kép alján, nyíllal jelölve anhidritklaszt kitöltött nyomásárnyékkal. A kalapács 28 cm hosszú Fig. 9 Slightly bended anhydrite layers. On the bottom of the picture anhydrite clast with filled pressure shadow, indicated with an arrow. The hammer is 28 cm long

10. ábra. Anhidrit δ-klaszt laminites gipszben Fig. 10 Anhydrite clast with δ-tails in laminated gypsum


507

22. яЬгя. Falrészlet a bánya D-i oldalán. Szelvényrajz fénykép alapján. Feltolódással kapcsolatos redőződés a gipszben. A KDK felé átbuktatott redőformák összetörtek és a tarkaagyagra tolódtak Fig. 11 Wall on the S side of the open pit. Profile based on a photograph. Thrust folding in gypsum. The ESE vergent antiforms were broken into pieces and thrusted upon the variegated clay

12. ábra. A külfejtés ÉNy-i oldalán levő Steinalmi Mészkőben mért elmozdulások sztereogramja (alsó félgömb, területtartó vetület). A főkörök a mozgási felületeket, a nyilak az elmozdulás irányát jelentik. Baloldalt a korábbi tágulási, jobboldalt a későbbi bezáródási fázis karcai. A szürke kör a legnagyobb, a háromszög a középső, a négyzet a legkisebb főfeszültség szerkesztett irányát jelzi. A szerkesztés P-T diéder módszerrel történt (ANGELIER 1984) Fig. 12 Stereogram of the movements in the Steinalm Limestone in the NW part of the pit (lower hemisphere, equal area projection). Major circles indicate movement planes, arrows indicate movement directions. On the left slickenlines of the earlier extension, on the right of the later closure phase. Grey circle indicates the constructed direction of highest principal stress; triangle indicates middle, square indicates lowest principal stresses, respectively. The construction was carried out by the P-T dihedra method (ANGELIER 1984)

508



509

bányától DNy-ra u g y a n e z t a feltolódási övet h a r á n t o l t á k az R b - 5 3 1 és R b - 4 6 2 fúrások (23. ábra), ahol a vízszintesen települő lignites p a n n ó n i a i rétegsor alatt a m i o c é n t ö r m e l é k e s összletben becsípve glaukonitos (oligocén vagy kora-miocén) h o m o k k ő és breccsás triász dolomit több m vastag tömbjei találhatóak m e g (4a ábra,

HERNYÁK

et al. 1969).

A szerkezetalakulás menete Az alsótelekesi p e r m i evaporitok általunk észlelt diapirizmusa a D a r n ó - z ó n a m i o c é n b e l i balos oldaleltolódásával (lb. ábra) ( Z E L E N K A et al. 1 9 8 3 , L E S S et al. 2 0 0 4 ) áll kapcsolatban, de valószínűleg korábban is j ö h e t t e k létre b e n n ü k h a s o n l ó szerkezetek ( L E S S 2 0 0 0 ) . Korábbi szerkezeti m o z g á s o k r a utal a szerpentinit t ö r m e l é k j e l e n l é t e , ami szálban a közelben n e m ismeretes. E n n e k az eltolódásnak a függőleges vagy közel függőleges vetői észlelhetőek a n a g y felbontású sekély reflexiós s z e l v é n y e k e n ( A L B U et al. 1 9 8 4 ) , m í g a kevésbé m e r e d e k feltolódások n e m m u t a t h a t ó a k ki. E szelvények és a fúrási a d a t o k alapján a területen a virágszerkezetekkel kísért mozgási síkok két raja rajzolódik ki: az egyik a D a r n ó zónával k ö z e l p á r h u z a m o s , átlagosan 5 0 0 m-enkénti, 3 0 - 2 1 0 ° csapású balos, a másik 2 0 0 m - e n k é n t 1 3 0 - 3 1 0 ° csapású jobbos oldaleltolódásokból áll ( 1 3 . ábra). E z e k együttesen e g y Riedel-törésrendszert alkotnak, az első raj a szintetikus R, a m á s o d i k az antitetikus R' t ö r é s e k n e k felel meg. Az ábrán legalsó, 3 0 ° - 2 1 0 ° csapású z ó n a az evaporitok elterjedési határa az attól DK-re a felszínen is megtalálható triász dolomit felé. A

dóm

kialakulása

valószínűleg

egy

a

zónával

párhuzamosan

megnyúlt

formájú süllyedék („pull-apart basin") kinyílásával kezdődött az É É K - D D N y csapású telekes-völgyi vető m e n t é n a kora-miocénben. Az evaporitos r é t e g e k i n k o m p e t e n s a n y a g a a rajtuk fekvő m e z o z o o s k é p z ő d m é n y e k terhelése alatt képlékeny anyagáramlással

e

süllyedék

felé

mozgott,

és

ott kivastagodva

antiklinálist képezett. A felszínre kibúvó anhidrit részben gipszesedett, és több kisebb

diapír, v a l a m i n t t e t ő r é s z é n karsztjelenségek is kifejlődtek b e n n e .

m e z o z o o s f e d ő k é p z ő d m é n y e k roncsait a felboltozódás tetőrészen

részben

oldalirányban kontinentális

besüllyedtek

l e c s ú s z t a k róla.

és A

beágyazódtak

süllyedékben

a

kiemelte, blokkjai

gipszbe,

részint

10-30

eközben

m

A a

pedig vastag

t ö r m e l é k e s ü l e d é k h a l m o z ó d o t t fel, fokozatosan e l t e m e t v e a

dómot. Egy

következő

fázisban,

valószínűleg

még

mindig

a

kora-miocénben

m e g k e z d ő d ö t t a m e d e n c e bezáródása egy É É N y - D D K - i transzpresszió által. Ezt az időszakot a k o m p e t e n s k ő z e t t ö m b ö k DDK-i irányú feltolódása és a gipsz

<— 13. ábra. A külfejtés környékén felvett geofizikai reflexiós szelvények helyzete és az ezekben kirajzolódó, virágszerkezetű tektonikus mozgási zónák nyomvonalai. A szintén jelölt földtani szelvények közül az a és a b a 4 . ábra a és b szelvényének felel meg, а с pedig a FÜLÖP ( 1 9 9 4 ) által, ZELENKA nyomán közölt szelvény nyomvonala Fig. 13 Position of the geophysical reflexion profiles recorded in the vicinity of the open pit and tectonic movement zones with flower structures recognized in these profiles. Also indicated are the geological cross-sections, from which a and b corresponds to the profiles of fig. 4. while с is the profile published by FÜLÖP (1994) after ZELENKA


510

újabb, e h h e z k a p c s o l ó d ó gyűrődései jellemzik, e g y kiemelt pikkelyszerkezetet létrehozva. A terület ez után h u z a m o s a b b ideig topográfiailag kiemelt h e l y z e t b e n maradt, mivel a késő-pannóniai lignittelepes ü l e d é k az itt levő k é p z ő d m é n y e k e g y e n e t l e n felszínére üledékhézaggal települ. Ezt az üledéket a gipsztektonika m á r n e m érintette, bár a gipszdóm fölött e n y h e behajlás figyelhető m e g b e n n e . Ez a m e g n y ú l á s cm-es léptékű elmozdulást j e l e n t ő m i k r o v e t ő k sorozatával valósult meg. A besüllyedés oka lehet a gipsz részleges oldódása vagy lassú k é p l é k e n y áramlása az i d ő k ö z b e n bevágódó Nagy-völgy felé.

Következtetések Az

alsótelekesi

késő-permi

gipsz-anhidrit

kőzettest

a

kora-miocénben

felboltozódással és azt kísérő diapirizmussal deformálódott, m e g n y ú l t alakú d ó m s z e r k e z e t e t létrehozva.

Ez a Darnó-zóna m e n t é n egyidejűleg szétnyíló

m e d e n c é b e n y o m u l t be, majd felülbélyegződött a m e d e n c e bezáródása során kialakult felpikkelyeződéssel. A külszíni bánya e n n e k az antiklinálisnak a DNy-i oldalát tárja fel. A gipsz tipikus evaporit-tektonikai alakváltozási j e l e n s é g e k e t m u t a t k é p l é k e n y anyagáramlás során kialakult szerkezeti elemekkel, míg a többi kőzettípus j e l l e m z ő e n ridegen deformálódott. A fő deformációs e s e m é n y e k legvalószínűbb ideje kora-miocén, ami egyúttal a D a r n ó balos oldaleltolódási z ó n a fő aktivitásának feltehető időszaka.

Köszönetnyilvánítás A szerzők k ö s z ö n e t ü k e t fejezik ki S Z A B Ó Tamás ügyvezető igazgató úrnak, a Ruda-Gipsz Kft. vezetőjének, h o g y a korábbi 15 év vizsgálatain túl engedélyezte a

legújabb bányabeli

földtani és

szerkezeti vizsgálatok elvégzését.

Hálásak

v a g y u n k S Z E N T P É T E R Y Ildikónak a m i o c é n k é p z ő d m é n y e k besorolásához tett, L E S S G y ö r g y és F O D O R László lektoroknak, valamint C S O N T O S Lászlónak pedig további földtani-szerkezetföldtani tárgyú észrevételeikért. A kutatást az OTKA T 3 7 6 1 9 és T 0 4 7 1 2 1 projektjei támogatták.

Irodalom - References ANGELIER, J . 1 9 8 4 : Tectonic analysis of fault slip data sets. - Journal of Geophysical Research 8 9 / B 7 , 5835-5848. ALBU I., NAGY E., VERŐ L. & ZELENKA T 1 9 8 4 : Az Alsótelekes környéki evaporit előfordulás geofizikai vizsgálata. - A MÁELGI1983. évi jelentése 3 3 - 3 5 . BAFFI J., HARNOS J., KALÓ J., SZILÁGYI J . & VINCZE B-né 1 9 8 7 : Összefoglaló földtani jelentés az alsótelekesi evaporit kutatásról. - OFGA T 1 5 1 0 8 . 1 - I V kötet CSILLAG J . & RADOVITS L-né 1 9 8 7 : Az alsótelekesi evaporitminták anyagvizsgálati összesítője. - OFGA T 1 5 1 0 8 . I V / 2 kötet FEGYVÁRI T, GASZTONYI É., KALÓ J., RADOVITS L., SZABÓ Z . & ZELENKA T 1 9 9 0 : A földtani távérzékelés alkalmazása az érc- és ásványbányászati nyersanyagkutatásoknál. - Földtani Kutatás 33/3, 6 9 - 8 6 . FÜLÖP J . 1 9 9 4 : Magyarország földtana. Paleozoikum I I . - Akadémiai Kiadó, 4 4 8 p. GRILL J . & SZENTPÉTERY I. 1 9 8 8 : Az Aggteleki-karszt és a Rudabányai-hegység gipsz-anhidrit perspektívája. - A MÁFI Évi jelentése az 1 9 8 6 . évről 4 4 1 - 4 5 0 .

ZELENKA T et al.: Az alsótelekesi gipsz-anhidrit dóm szerkezete

511

GRILL J. 1989: Az Aggtelek-Rudabányai-hegység szerkezetfejlődése. - A MÁFI Évi jelentése az 1 9 8 7 . évről 411-432. HERNYÁK G., HARNOS J . & BAROSS G. 1969: Földtani jelentés a rudabányai vasércbányában és annak környékén végzett szerkezetkutató mélyfúrásokról 1955 és 1965 között. - OFGA T 2326. I-IV kötet. KOVÁCS S., LESS G y , PIROS O. & ROTH L. 1988: Az Aggtelek-Rudabányai-hegység triász formációi. - A MÁFI Évi jelentése az 1 9 8 6 . évről, 19-44. KOVÁCS-GÁL E., KALÓ J., SZILÁGYI J. & ZELENKA T 1987: Aggtelek-Rudabányai hegységi gipszkutatás. Zárójelentés, kézirat. LESS G y , GRILL ) . , SZENTPÉTERY I., ROTH L. & GYURICZA Gy. 1988: Az Aggtelek-Rudabányai hegység 1:25 000 földtani térképe. - MÁFI, Budapest. LESS Gy. 2000: Polyphase evolution of the structure of the Aggtelek-Rudabánya Mountains (NE Hungary), the southernmost element of the Inner Western Carpathians - a rewiev. - Slovak Geol. Mag. 6 / 2 - 3 , 260-268. LESS Gy., MELLO, J. (eds.), ELECKO, M., KOVÁCS S., PELIKÁN E, PENTELÉNYI L., PEREGI Zs., PRISTAS, J . , RADÓCZ Gy., SZENTPÉTERY I., VASS, D . , VOZÁR, J . & VOZÁROVÁ, A. 2004: Geological m a p of the Gemer-Bükk area 1:100 000. - MÁFI, Budapest - S G Ú D S , Bratislava MÉSZÁROS M. 1957: A Perkupai gipsz-anhidrit előfordulás földtani viszonyai. - MÁFI Évkönyv 4 9 / 4 , 939-949. MIKLÓS G. 1987: Az alsótelekesi gipsz- és anhidritelőfordulás ásvány-kőzettani, földtan-teleptani és hegységszerkezeti vizsgálata. - Egyetemi doktori értekezés, N M E Földtan-Teleptani Tanszék, Miskolc, 165 p. MOLNÁR P. 1967: A rudabányai ÉK-i kutatási terület földtani és teleptani viszonyai. - A NME Közleményei 1 5 , 1 5 1 - 1 7 4 . PANTÓ G. 1956: A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. - MÁFI Évkönyv 4 9 / 4 , 329-637. SÓVÁGÓ Gy. 2001: A Ruda-Gipsz Bányászati és Feldolgozó Kft. szerepe a hazai építőiparban. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 1 3 4 / 5 , 310-318. VERŐ L. & MILÁNKOVICH A. 1983: Jelentés az Alsótelekes környékén 1983-ban végzett geoelektromos mérésekről. - MÁELGI T 15108. IV jelentés, kézirat ZELENKA T, BAKSA Cs., BALLÁ Z., FÖLDESSY J. & JÁRÁNYI-FÖLDESSY K. 1983: Mezozóos ősföldrajzi határ-e a Darnó vonal? - Földtani Közlöny 1 3 1 / 4 , 2 7 - 3 7 . ZELENKA T, KALÓ J . & NÉMETH N. 2005a: The structure of the gypsum-anhydrite dome at Alsótelekes. - Slovak Geological Magazine 1 1 / 1 , 6 5 - 7 1 . ZELENKA T, KALÓ J. & NÉMETH N. 2005b: The structure of the gypsum-anhydrite dome at Alsótelekes. - Geolines 1 9 , 1 1 8 p. Kézirat beérkezett: 2005. 10. 5.

Az alsótelekesi gipsz-anhidrit dóm szerkezete

Recommend Documents