Az állattartó telepek korszerűsítésére adható támogatás változó feltételei (UMVP) Lezárult és nyitva maradt pályázatok (GOP, KMOP)

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 5. szám 2007. június 19.

Tartalomjegyzék Az állattartó telepek korszerűsítésére adható támogatás változó feltételei (UMVP)................................................................................................................. 1

Lezárult és nyitva maradt pályázatok (GOP, KMOP) .......................................... 1

Új pályázati lehetőségek 2007 második felében (ÉAOP. DAOP, KDOP, NYDOP, DDOP, KMOP, GOP) ........................................................................... 2

Uniós kohéziós jelentés: erőteljes területi kiegyenlítésre van szükség................. 3

Mit jelent az SFH és az EUME? ........................................................................... 4

Az uniós agrártámogatások csökkenése 2013 után? ............................................. 5

Egyszerűbb és gyorsabb pályázási lehetőség a Norvég Alapra ............................ 5

AVHGA Pályázati Hírlevél – szerkesztésért felelős dr. Herczegh András fejlesztési igazgató telefax: (36-1) 474-5095 kék szám: 06 40 200-771 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. 1392 Budapest, 62. Pf. 289 honlap: www.avhga.hu e-mail: [email protected]

Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az állattartó telepek korszerűsítésére adható támogatás változó feltételei Az állattartó telepek korszerűsítésére megnyitott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázat (állati férőhelyek kialakítása, jó minőségű takarmány előállítása, telepi állategészségügyi helyzet javítása) támogatási céljaira 2007. június 1. és 2007. június 30. között benyújtható pályázatok feltételrendszere megváltozott. Az első változás az, hogy az alaprendeletben egy ügyfél egy állattartó telepre egy támogatási időszakban csak egy kérelmet adhat be. Eddig, akinek több telepe volt, azokra egyenként akár több kérelmet is beadhatott. Ez most megszűnt, vagyis egy tenyésztő csak egy kérelmet adhat be. A másik változás, hogy korábban a gépvásárláshoz (30%), az építéshez (50%) és az állattartó telepi infrastruktúra fejlesztéséhez az egyes kategóriánként különböző maximált támogatási intenzitásokat határoztak meg. A mostani rendeletmódosítás értelmében azonban gépvásárlásra, beépített technológiára és építésre egyaránt 40 % a maximális támogatási kulcs.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Közép-Magyarországi Operatív Program Lezárult és nyitva maradt pályázatok (GOP, KMOP) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsőként elérhető, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP), illetve a Közép-Magyarországi Operatív Programban (KMOP) szereplő vállalkozásfejlesztési pályázatainak • Komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára - GOP-20072.1.1/B • Komplex vállalati technológia fejlesztés - GOP-2007-2.1.1/C • Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára – GOP-2007-2.1.2/B • Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben - GOP-2007-2.1.2/C • Komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára - KMOP2007-1.2.1/B benyújtási határideje 2007. június 11-én lezárult. Két további pályázati kiírás beadási határideje 2007. november 30-a. Ezek az alábbiak: • Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése - GOP-2007-2.1.1/A • Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése - KMOP-2007-1.2.1/A


1

Regionális Operatív Program, Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Közép-Magyarországi Operatív Program Új pályázati lehetőségek 2007 második felében (ÉAOP. DAOP, KDOP, NYDOP, DDOP, KMOP, GOP) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. június 15-én 20 db pályázati konstrukció dokumentumtervezeteit tette közzé, társadalmi vitára bocsátva azokat. Szakmai észrevételezésükre 2007. június 29-ig van lehetőség. A végleges pályázatok meghirdetése a 2007. július-szeptemberi időszakban várható. A pályázati konstrukciók alapinformációit az alábbi táblázat foglalja össze: Operatív Program

Pályázati azonosító

ROP Észak-Alföld

ÉAOP-3.1.2

ROP Észak-Alföld

ÉAOP-3.1.3

ROP Dél-Alföld ROP Dél-Alföld ROP Közép-Dunántúl ROP NyugatDunántúl ROP Dél-Dunántúl

DAOP-4.3.1 DAOP-3.1.1/C KDOP-4.2.2 NYDOP-4.3.1/B DDOP-3.1.1

Operatív Program


KMOP KMOP

KMOP-2.1.1/B KMOP-2.1.2

KMOP

KMOP-4.5.3

KMOP

KMOP-1.2.2

KMOP

KMOP-1.2.3

KMOP

KMOP-1.2.5

KMOP

KMOP-1.2.6

KMOP

KMOP-1.2.7

Operatív Program


GOP

GOP-2.1.2/D

GOP

GOP-2.1.3

GOP

GOP-2.2.1

GOP

GOP-2.2.2

GOP

GOP-2.2.3

Pályázat címe

Keret MFt

Önkormányzati utak fejlesztése Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása Akadálymentesítés támogatása Belterületi útfejlesztés Kerékpárút- hálózat fejlesztése Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén Közszolgálati intézmények akadálymentesítése

1, 632 450

Pályázat címe

Keret MFt

Belterületi utak fejlesztése Kerékpárutak fejlesztése Önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése Munkalehetőség teremtő beruházások támogatása a leghátrányosabb kistérségekben Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése Vállalati folyamat-menedzsment támogatása Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása E-kereskedelem, és egyéb e-szolgáltatások támogatása

5,569 690 2,238

Pályázat címe Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése Vállalati folyamat-menedzsment támogatása Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása E-kereskedelem, és egyéb e-szolgáltatások támogatása

2,520 1,022 9,576 1,101 700 millió 9,576

1,954 2,47 960 millió 690 millió 270 millió 690 millió

Keret MFt 3, 294 2,22 1,603 950 millió


1,292

2

Európai Bizottság Uniós kohéziós jelentés: erőteljes területi kiegyenlítésre van szükség Az Európai Bizottság által a napokban nyilvánosságra hozott negyedik kohéziós jelentés szerint a jövedelmi és a foglalkoztatottsági szintet tekintve csökkentek a különbségek az uniós tagállamok és régióik között, a felzárkóztatási célzatú tennivalók azonban korántsem szűntek meg. A közelmúltban csatlakozott uniós tagországok felzárkóztatása érdekében tett lépések tapasztalata azt mutatja, hogy a regionális egyenlőtlenségek csökkentése csak hosszú távon lehetséges. A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv I. időszakában a GDP-t és a foglalkoztatatás szintjét egyaránt 0,6 százalékkal emelték a beérkező uniós források. A bizottság előzetes becslése szerint 2015-ig a kohéziós politika Magyarországon 5,4 százalékkal növeli a bruttó hazai terméket és 3,7 százalékkal a foglakoztatást. A 2005-ös adatok szerint az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország az immár 27-tagú EU átlagának 64 százalékán állt, a 2010-es évek elején pedig elérheti az átlagos szint háromnegyedét. A tagállamok régiói közötti egyenlőtlenség továbbra is igen jelentős és ez így van hazánkban is. Magyarországon a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió fejlettségi szintje emelkedik ki. Egy főre jutó GDP az EU 27-ek Régió átlagának százalékában Közép-Magyarország 101,6 Nyugat-Dunántúl 68,8 Közép-Dunántúl 61,1 Dél-Dunántúl 45,6 Dél-Alföld 44,2 Észak-Magyarország 42,5 Észak-Alföld 41,9 Az erőteljes területi kiegyenlítés szükségességét erősíti, hogy 1995 és 2004 között az átlagos éves GDP-növekedési ütem a legkevésbé fejlett Észak- és Dél-Alföldön (4,0 illetve 2,9 %), valamint Észak-Magyarországon (3,6 %) is elmaradt az országos átlagtól (4,5 %). Az amúgy is fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlon volt a leggyorsabb a növekedés (5,5 illetve 5,2 %) ebben a tíz évben, illetve a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországon (5 %).

Régió Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld Országos átlag:

GDP-növekedési indexe (1995-2004-es időszak éveinek átlagában, %) 5,0 5,2 5,5 2,9 3,6 4,0 4,5


3

A magyarországi foglalkoztatási ráták igen alacsonyak. A kohéziós jelentés 2005-ös adatai szerint a legrosszabb a helyzet e téren Észak-Magyarországon, ahol a 15-64 éves népességnek mindössze 49,5 százalékát foglalkoztatják legálisan munkaadók. A humánszféra lehetőségeit jelzi azonban, hogy a magas képzettségűek aránya jónak mondható a hazai régiókban. A mezőgazdasági tevékenység leginkább a dél-alföldi régióban jelentős a magyar térségek közül, itt a GDP 9,9 százaléka származott 2005-ben ebből az ágazatból. Az ipar súlya KözépDunántúlon a legmagasabb, 43,1 százalékos. A szolgáltatások jelentősége viszont a fővárost és Pest megyét magába foglaló régióban a legnagyobb, a GDP 74,4 százalékát adja. Ez utóbbi érték az EU egészét tekintve is a magasak közé tartozik. Igen nagy Magyarország pótolni valója a kutatásra-fejlesztésre fordított összegek nagyságát tekintve. A Közép-Magyarországon mért érték (ott a GDP 1,3 százaléka megy K+F-re) európai összehasonlításban alacsony, de nem kirívóan. A többi térségben azonban csupán 0,30,7 % közötti nagyon alacsony szintet regisztráltak. Segítheti a bizottsági jelentésben is feltárt területi egyenlőtlenségek kezelését, hogy a remények szerint, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a valós helyi igényekre, tényleges társadalmi egyeztetés eredményeire épülnek a 2007–13-as regionális operatív programok. A régiók számára lehetőség nyílhat arra, hogy a hét év alatt hazánkba érkező uniós források segítségével megvalósítsák fejlesztési, felzárkózási elképzeléseiket. A kohéziót az ágazati operatív programok is segíthetik a közlekedés területén éppúgy, mint a képzésben, vagy a gazdaságfejlesztésben. Az Európai Unióban tapasztalható tendencia érvényesül Magyarországon is, a fejletlenebb térségekben a pályázók kevésbé aktívak. Ezért indokolt, hogy a hátrányos helyzetű térségek számára külön keretek kerüljenek meghatározásra.

Uniós agrártámogatások

Mit jelent az SFH és az EUME?

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2007-ben meghirdetett „Gépek és technológiai berendezések beszerzésének támogatása” és az „Állattartó telepek korszerűsítése” pályázati felhívások keretében azok az agrárvállalkozások voltak pályázatra jogosultak, amelyek üzem mérete meghaladta a 4 Európai Méretegységet. Mit jelent ez a gazdasági életképesség üzemi kritériumait jelző mérőszám? Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-től már országos lefedettséggel működik - a Mezőgazdasági Számvitel Információs Hálózat létrehozását és működését előíró 79/65/EK tanácsi rendeletnek megfelelően - a magyar tesztüzemi hálózat. A tesztüzemi hálózat keretében olyan gazdaságok megfigyelését végzik, amelyek meghaladnak egy minimális ökonómiai méretet. Az ökonómiai méretet az EU az üzem potenciális jövedelemtermelő kapacitása alapján határozta meg és Európai Méretegységnek (EUME-nek) nevezi. A meghatározás szerint egy EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg. Egy EUME, 251,77 Ft/Euróval számolva egyenlő: 302 124 Ft-tal.


4

Adott gazdaság minimális ökonómiai méretének kiszámítása az ágazatok szerinti mezőgazdasági tevékenységek Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) meghatározásán alapul és előírt metodikával történik. Az SFH értékét úgy számolják ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott fajlagos értékeket (Ft/hektár, Ft/állat, Ft/100 darab baromfi, Ft/kaptár) megszorozzák a gazdaság vetésszerkezete szerinti területi adatokkal és/vagy a gazdálkodó által tartott állatok számával, majd a kapott eredményeket összeadják. Ez azt jelenti, hogy például egy 13-14 hektáros búzatermelő gazdaság vagy egy 100-105 sertést tartó gazdaság éri el a fent említett ÚMVP pályázatokon való részvételre feljogosító 4 EUME-s mérethatárt. Az a vállalkozás, gazdálkodó amely jövedelemtermelő kapacitása 4 EUME alatt van, megfelelhet más támogatási konstrukciók jogosultsági feltételeinek, akár az UMVP-n belül is. Az uniós agrártámogatások csökkenése 2013 után? Az EU jelenlegi költségvetési időszaka – 2007-2013 – után nagy valószínűséggel átfogó megreformálásra kerülhet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája. Több szakértő a támogatások megszűnését sem tartja kizártnak, bár ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv. Ugyanakkor mégsem hagyható figyelmen kívül. Sokkal valószínűbbnek látszik a közös agrárpolitika újabb reformja, ahogy azt a tagországok 2003-ban elhatározták. Az agrárreform lényege a támogatások termeléstől való leválasztása, függetlenítése. Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó egyik legfontosabb probléma ugyanis a jövedelemtranszfer hatékonysága. A támogatások jelentős része nem a termelőknél, hanem vagy a termelés előtti vagy az utáni fázisokban csapódik le. A támogatások termeléstől való függetlenítése elméletileg változtathat e helyzeten – mégpedig a gazdálkodók javára. A folyamatosan zajló közösségi agrárreform érinti a legfontosabb agrárágazatokat. Az újabb reform előkészítését szolgálja a 2008–2009-ben esedékes költségvetési felülvizsgálat is. Az agrártámogatási reform megoldási lehetőségeiről zajló vita azonban nemcsak az agrártermelésről, hanem súlyos összegekről is szól. Az uniónak jelenleg évente mintegy 120 milliárd eurós a költségvetése. Ebből mintegy ötvenmilliárd eurót fordítanak a közös agrárpolitika finanszírozására. Norvég Alap Egyszerűbb és gyorsabb pályázási lehetőség a Norvég Alapra

Az Európai Unión kívül maradt három fejlett ország, Norvégia, Liechtenstein és Izland közös támogatási alapot (a hazai szóhasználatban az úgynevezett „norvég alapot”) hozott létre, amelyből a 2004-ben csatlakozó tíz új uniós tagállam, illetve Spanyolország, Portugália és Görögország is részesülhet. A támogatási keret lényegében egy, a fejletlenebb uniós országok felé nyitott, ugyanakkor a közösség számára lerótt díjnak tekinthető, amelyet a három ország azért fizet, mert jelen lehet az EU belső piacán. Ebből a keretből 130 millió euró támogatási keret jut Magyarországnak. A vissza nem térítendő támogatás formájában hozzáférhető pénzforrást többek között környezetvédelemre, az európai örökség megőrzésére, a AVHGA Pályázati Hírlevél – szerkesztésért felelős dr. Herczegh András fejlesztési igazgató telefax: (36-1) 474-5095 kék szám: 06 40 200-771 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. 1392 Budapest, 62. Pf. 289 honlap: www.avhga.hu e-mail: [email protected]

5

humánerőforrások fejlesztésére és kutatások finanszírozására lehet felhasználni. A hazai pályázók támogatási igénye 250 ezer eurótól hárommillió euróig terjedhet. A vissza nem térítendő támogatási forráshoz negyvenszázalékos önerőt kell biztosítani, de a civil szervezetek esetében elég a tízszázalékos hozzájárulás is. A szóban forgó pénzforrásokhoz 2005 óta férhetnek hozzá a magyarországi pályázók. Az elmúlt két évben már két pályázati fordulót lebonyolítottak. Az első szakaszban 292-en pályáztak és tizenheten nyertek. A második meghirdetésre 570-en jelentkeztek, ám nyertest még nem hirdettek Az eddigi pályázati tapasztalatokat feldolgozva, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az eddigieknél egyszerűbb és gyorsabb elbírálási rendszert dolgozott ki. A „norvég alap” támogatásainak lehívására a korábbi egyfordulós helyett kétfordulós pályázati rendszer került kidolgozásra. A változtatás célja a kiírások elbírálásának felgyorsítása és egyszerűsítése. A megváltoztatott pályázati rendszernek köszönhetően a jelentkezőknek az első körben mindössze egy rövid koncepciót kell beadniuk. Ha ezen túljutnak, akkor kell a teljes pályázati anyagot kidolgozniuk és benyújtaniuk. Ezzel a rendszerrel jelentős összegeket és időt lehet spórolni, mivel egy pályázati csomag elkészítésének költsége elérheti a tizenkétmillió forintot is. Az NFÜ 2007. június elsején tette közzé az előbbiek szellemében kidolgozott új pályázati felhívását. A jelentkezők 2007. augusztus 31-ig nyújthatják be koncepcióikat elbírálásra.


6

Az állattartó telepek korszerűsítésére adható támogatás változó feltételei (UMVP) Lezárult és nyitva maradt pályázatok (GOP, KMOP)

Recommend Documents