Az állampolgárság megszerzése a harmadik országbeliekkel készített bevándorlói interjúk tükrében Melegh Attila KSH NKI - CCIR
Előadás menete • Állampolgárság története • Interjúkészítés • Honosítási célok • Az állampolgárság megszerzése és az osztályhelyzet • Rendszerváltás és az állampolgárság • Etnikai versengés
Állampolgárság • Rövid történet, de mélyen szervült • Koloniális, szubkoloniális rendek • Nemzetállami rendezkedés • Etnikai privilégiumok és/vagy transznacionális kapcsolatok
Sorsz ám
Előző, elhagyott vagy megőrzött állampolgárság
Nem
Korcs oport
Ideérkezés
Végleges letelepedés
Állampolgárság,
Foglalkozás
Vietnámi
férfi
40-44
1985-89
2000-2003
2004-2006
Vietnámi Vietnámi Szerbia Oroszország, SZU Törökország
férfi nő nő nő
55-59 40-45 40-44 70-75
1970-74 1985-89 1995-99 1960-64
1995-1998 1995-1998 2005-2009 1960-64
2004-2006 1999-2002 be fogja adni 1990-94
Mérnök, egyetem Mérnök doktor mérnök belsőépítész Egészségügy, nem orvos
férfi
30-34
1995-99
200-2004
Mongólia
nő
25-29
1990-94
Katona, vállalkozó Szociális gondozó
Üzbegisztán Kazahsztán, SZU Irak Azerbajdzsán SZU Peru HongkongUSA Kína Etiópia
nő nő
70-75 45-49
1965-69 1985-89
1995-99 (visszadobott letelepedési) 1965-69 1990-94
Folyamatban, vizsga után, Visszadobott állampolgárság, újra beadva 1990-94 1990-94
férfi nő
30-34 45-49
1985-89 1975-79
1990-94 1980-84
2005-2009 1980-84
orvos bölcsész
férfi nő
45-49 35-39
1990-94. 1990-94,
1995-99 1995-99
2005-2009, Nem adta be
művész Tanár, vállalkozó
férfi férfi
20-25 40-44
1995-99 1985-89
2000-04 2000-04
Ukrajna USA Kína Ukrajna Azerbajdzsán Vietnám Kongó Kína
nő férfi nő férfi nő nő férfi férfi
35-39 4045 40-45 60-65 30-34 40-44 50-54 20-24
1995-99, 2005-09 1985-89 1975-79 1985-89 1980-84 1995-99
2000-04 2005-2009 1985-89 1975-79 2005-2009 1985-89, 1990-94 1995-99
Nem adja be Várja két három év után Most adják be Idén tervezi 1990-94 1990-94 Most vizsgázik 1995-99 2000-2004 2005-2009
Oroszország SZU Ukrajna, SZU
férfi
40-44
1990-94
1990-94
1995-99
rádiós Társadalomtudo mány, projektek vállalkozó újságíró banktisztviselő szerkesztő színház kereskedő mérnök Egyetemi hallgató, mérnök
nő
198589
1985-89
1985-89
folyamatban
Meghiúsult kínai Oroszország
nő férfi
50-54
1990-94
1995-99
Oroszország Oroszország,
nő nő
30-34 35-39
1995-99 1990-94
2005-2009 200-2004
mérnök értelmiségi
Polgári alkalmazott a hadseregben
2000 után Nem adta be Gyerekek állampolgárok Be fogja adni 2006-2010
Egyetemi oktató bölcsész zeneiskola
Módszer • Egyrészt narratív kérdésekkel kezdtünk • immanens kérdések feltételével tovább • az interjúalany társadalmi helyzetét, családi kapcsolatrendszere. • Megtelepedési folyamatát. • Végig visszatérően kértük, hogy mesélje el, hogyan intézte papírjait, ki segített, milyen változások történtek élete során. • Külön kérdeztük, hogy milyen kép ált benne Magyarországról és miképpen alakult át. • Külön kérdeztük az állampolgársággal kapcsolatos elvárásait, illetve, hogy miképpen javítana a jelenlegi rendszeren.
Pozitív
Negatív
Célok
Családi élet, vegyes házasság, a Válástól való félelem, nehogy a gyerekek magyar állampolgárok gyerekemhez ne jussak hozzá Utazási szabadság, európai identitás és mozgástér, útlevél a harmadik országokba, tanulás az Unión belül Jobb élet, jobb lehetőségek
Védelem a diszkriminációval szemben. Jogi szempontból, munkavállalás és faji diszkrimináció. Szociális ellátások rendezése
Megtelepedés
Rendszerváltás és a kapcsolódó bizonytalanság és átalakulás
Célok értékelése • Részben belefér Tóth Pál Péter féle kérdőíves vizsgálat eredményeibe. Család mint kiemelt szempont. • Új szempontok • Pozitív és negatív célok rendszere • Manőverezés • Ragaszkodás a kettős állampolgársághoz • Az intézményi elvárásokkal (hagyomány nyelv, közösség) szemben ezek a célok részben elcsúsznak. • Érdemes figyelni a nyelvi szintet • Reflektálatlanság, akárcsak az osztály és társadalmi helyzet esetében
Intézményi távolítások • . Ezért a legmagasabb a szám, az állampolgárságot kérelmezők között a határon túli magyaroknál, tehát az a 8o-9o% az valóban reális. Másrészt pedig a letelepedési engedéllyel azért, aki állandó lakcímet jelentett be, bevándorolt, letelepedett már majdnem ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint mi. Nem is éri meg talán majd, vagy nem is muszáj egy harmadik országbelinek magyar állampolgárságot szereznie, talán ha csak bebiztosítani akarja magát végképp, vagy végképp integrálódni akar a magyar társadalomba. Hasonló jogokkal jár, hát egy-két jogtól eltekintve. Munkavállalásnál, választásnál, ingatlan tulajdon szerzésnél.
Családi szempontok • Idegenben az állampolgárságot engem különösebben soha nem izgatott, nem is igazán állt szándékomban, mert én ugyan tök jól elvagyok anélkül is, mert az, hogy most én magyar állampolgár leszek az sok pluszt nem fog nyújtani nekem, azon kívül, hogy …csak annyit szeretnék én biztosítani magamnak és a gyerekeimnek, mert van nekem két fiam, ne ilyen hivatalos akadály miatt szakadjon meg a kapcsolat valaha. Tehát nekem jelenleg, itt van a munkám, itt vannak gyerekeim, stb. de változhatnak a körülmények és én ezzel az állampolgársággal azt szeretném biztosítani, hogy én bármikor itt tudok lenni mellettük, gyakorlatilag ez a cél. Ezt mondjuk én az elején nem is láttam be, hanem inkább a feleségem vett rá, hogy ez hadd legyen meg, mert itt vannak a gyerekeid, azokkal kell tartani ezt a kapcsolatot és ezért is, mai napig mi hivatalosan házasok vagyunk, nem bontottuk fel a házasságunkat, addig míg az állampolgárság nem lesz meg, mert lehetnek komplikációk, szerintem ha hivatalosan megszüntetjük most a házasságot (Törökországból bevándorolt férfi)
Szociális szempontok • Ez adtam nyugdíjpénztárba, mikor folyamat volt, ott egy év engem, nyugdíjpénztárban volt folyamatban az enyém rokkant nyugdíj. Utána kaptam értesítést, hogy hontalan személyekre, Magyarország szociális politikája nem terjeszkedik. És így maradtam beteg, fél láb nélkül, semmi nélkül. Úgyhogy így élek, akkor elmentem önkormányzathoz, anyakönyvvezetőhöz kérdéssel, hogy tudok szerezni magyar állampolgárságot. (Ukrán nő)
Megkülönböztetés elleni küzdelem
• X: Igazából én amikor gondolkodom, hogy én tudom , hogy mennyi elutasítást kaptam, nagyon sok elutasítást kaptam, én nagyon sok mindent letettem az asztalra. Sokat. Rengeteg civil szervezetet létre hoztam, dolgoztam, projekt managerként és civil szervezet vezetőként, ... Nagyon sok, majd később megmondom. Ennek ellenére, mindenhol elutasítottak. Soha nem tudtam elfogadni, hogy most tényleg itt emberszámba. Ide ragadtam és az állampolgárság nem azért, ismét mondom, nem az állampolgársággal van itt jogosultságom, vagy lesz. Mindjárt azt fogják mondani, hogy maga most már állampolgár és akkor persze elfogadnak, meg ilyen, egyáltalán nem. Hát már itt családom is van ez Istennek a terve lehet ebben, hogy családom is van. Ennek ellenére nem azt láttam amit velem történt, hanem még itt ragadtam ebben az országban. Elutasítások ellenére, itt vagyok és itt teszek mindent és egy családom is van. Hát Istennek terve lehet valami, hogy elutasítanak és itt vagyok. (etióp férfi)
Beadni, nem beadni? Ki etnicizál? Két kínai történet szülők
Beadja Mindkettő jön, Szakértelemségiek, vállalják a szakmavesztést.
Otthonkép
Kisváros, nagy ház, honvágy később Tizenévesen a kilencvenes évek második felében Orvosi Tanulás Európán belül olcsóbb, munkavállalás. Európa több lehetőség.
Életkor, migrációs időszak. Egyetem Mire kellene az állampolgárság
Miért nem adják be a kínaiak? Vizsga Kép Magyarországról Első nap
Nyelv és az otthoni lehetőségek. Még középiskolásként leteszi Nincs, nem nyugat Kíváncsiság, repülőablak
Etnicizáltság
Nincs etnikai séma, praktikus nyelv
Nem adja e Apa marad és elválnak. Értelmiségiek. Az anya mindig menni akart. A cél Fr.o volt Üzleti régió, „Kínai zsidók” Tizenévesen a kilencvenes évek második felében Üzleti, rádiós Tanulás, de Amerika is van, Munkavállalás, Nem éri meg M.on. Nem lehet tudni, nem kötődik sehova Otthoni kapcsolat, a nyelv túl kicsi. Megvan a középiskola, de mégsem Pozitív, Európa Nem kíváncsi, összemossa más európai országokkal. Etnikai sémák, nyugatozás (ott van China town)
Társadalmi helyzet • Globális és lokális osztályhelyzet kapcsolata (BöröczPortes) • Bevándorlók és új állampolgárok jobb iskolázottsága és foglalkoztatási helyzete (Hárs, Gödri) • Jogi, intézményi preferenciák (vízumtól az állampolgárságig) • Intézményi reflektálatlanság, formális egyenlőség (kivétel hontalan gyerekek, • Gyakorlati privilégiumok vagy gyakorlati diszkrimináció, szakmavesztés, nem, faj, osztály (Cohen-Kennedy)
Mongol varrónő gyermeke: kiutasítástól való félelem • Azt hiszem, ’96 vagy ’97-ben megváltozott, mindenkinek meg kellett jelenni ott a bevándorlási – olyan épületekben voltak, hogy volt, amikor kint kellett sorban állni. Ezt évente kellett hosszabbítani. Hát azért az öcsém akkoriban még, ’…-ben született, még csak hatéves volt, és órákon, volt, amikor egész nap kellett várni, nagyon sokan voltak, rengeteg külföldiek között, és akkor minden évben meg kellett jelenni külön nekünk, mindenkinek külön papírral, és egyik évben, nem is tudom, … egyik ügyintéző ott a bevándorlási hivatalban elrontották a papírunkat, rosszul küldték, és kiutasítottak minket. • Jaj. • Mert azt hitték, hogy csak anyu nevel minket négyünket egyedül, és valahogy apu eltűnt. Mondom, hogy szétszedték, és ezért nekünk egy éven keresztül havonta kellett menni hosszabbítani a papírt, havonta. • … • Igen, azt hiszem, pont, amikor, vagy …, e környékén, erre emlékszem, hogy középiskolába, és alig tudtam menni iskolába emiatt. Teljesen le voltam törve, és így havonta, ami borzasztó. Eleinte itt volt a ... kerületben, most már Budára költözött az a hivatal, és nagyon sokan voltak, nagyon sokat kellett várni minden nap. Volt, amikor reggel siettünk nyitásra, hogy sorszámot húzzunk, és volt, amikor este hatkor jöttünk el. Hatig ott ültünk, aha, vártunk, vártunk, vártunk. Úgyhogy egy éven keresztül.
Mongol varrónő gyermeke: hivatali tekintet • Nagyon rossz, nagyon rossz. Tudják, hogy ők nekik hatalmuk van, meg hát eleve ezekben a hivatalokban csak külföldiek vannak, és többségükben kínai meg vietnami, mi mongolok nagyon kevesen vagyunk, és minket meg egy kalap alá veszik őkkel, és hát úgy bánnak velünk, hogy hú, nagyon rossz. Én utáltam odajárni. Szóval nem lehetett, ha valamit ők elérnek, nem lehetett szólni hozzájuk, mert akkor ők már rögtön visszautasította, vagy bármit csinálhattak, és inkább befogtuk a szánkat, és akkor az volt, amit ők mondtak. Ezt kértek, azt kértek, akkor azt beszereztük, vagyis hát jogtalanul, hogy úgy mondjam, úgyhogy az nagyon rossz volt. Tényleg ilyen, ilyen gépezet az egész, és akkor mindenki ugyanaz. • Álügyvéd, a hivatal ma is visszautasítja, magyar férj, magyar gyermek
Rendszerváltás • 47 ezer belépés 1980-87 között • Pozitív vonzerő (mával szembeállítva) • Könnyű bürokrácia? • Intézményi segítség? • Szakértelmiségi pályák • Jogi és munka erőpiaci bizonytalanság kiváltja az igény a honosításra
Rendszerváltás • És pont magyarokkal laktam, nagyon szerettek, teljesen és minden évben kellett adni újat, hogy ki kivel lakik, már egyértelmű volt, hogy velük fogok lakni egy szobában és mint barátok javították bármi. Ha hallom, hogy hogy beszélnek, én beszélek, valamit elrontok, megmondják, hogy ezt így kell mondani de amúgy nagyon szerettek. Meghívtak kocsmába, megyek velük, mindenhová ahová mentek. Hét végén haza mentek és akkor hoznak nekem is a családból, meg a szülőknek, meg a süti, husikák meg minden, ami ennivaló mindig és nagyon sokszor volt olyan, hogy disznótorra meghívtak vidékre. Ott mindig én voltam aki hétvégeken mentem el, nem találtak a kollégiumban. Mondták hová ment? A magyar barátaival ment. Elmentem vidékre és igazi, ott tapasztaltam, ez a magyar ember, amiről hallottam. Olyan teljesen, olyan emberek akik nem láttak afrikai embert de milyen szeretet ömlik belőlük, őszinte szeretet, ott tapasztaltam. Megöleltek, minden, éjszaka ébresztettek, hogy hogy csinálják a disznótor, megnéztem, hogy csinálják az egészet, velük együtt csináltam, egyél igyál, koma, ez az igazi! Én városon nem találok olyan embert, aki igazán olyan, aki tényleg magyar ember, akitől lehet hallani, hogy vendégszerető, én ott nem tapasztaltam. Az oktatási intézményben, Hála Istennek, nem tapasztaltam, mivel az értelmiségiek nem tudják kifejezni. Sajnos a városban azért bunkón tudják kifejezni, hát te mit keresel itt, ez Magyarország, ez magyar, ez magyar. Pl. nyugatra mentünk, én mentem, voltam nyugatig, ugyanúgy nem szeretik de nem tudják ezt a bunkó beszédet mondani, csak inkább elkerülnek, nem társalognak. Kulturális különbség, figyelj, menj haza, ez Magyarország. Meg ilyet. Ausztriába pl. ahová mentem… (etióp férfi)
Etnikai versengés • Etnicizált állampolgársági rendszer • Két pillér • Eddigi is versengő volt, a versengés folyatódása (NKI projekt, Feischmidt). • A kettős nem tartózkodási alapú állampolgárság elutasítása, figyelmen kívül hagyása és támogatása.
Etnikai versengés • X: Hát mondjuk a én a saját félbe akarok mondani, hogy például aki magyar származású, semmi köze nem volt Magyarországhoz, egyszer csak ide jött, mert itt jó élet volt, rögtön megkapta a magyar állampolgárságot. Én aki már, mégis tettem valamit az asztalra, a két gyereke, munkahelyem, itt dolgoztam Magyarországon, hát mivel nem volt magyar gyökerem, nem magyar anyanyelvű voltam, azért engem félretettek és meg kellett várni, ez valahogy. Most nem tudom, hogy van, lehet, hogy most is úgy van, hogy (Ukrán nő)
Etnikai versengés • Hát úgy, hogy még hét év kell ahhoz. Hát nyilván, persze vannak ügyvédek, akik ezzel foglalkoznak. Már hallottam olyat is, hogy majd kitalálunk valamit, meg hogy mindenkinek van azért az Osztrák-Magyar Monarchiából felmenője. Hát nekem van egy dédnagyapám, aki fogorvos. • (…) erre lehet hivatkozni? • De én azt gondolom, hogy nincsenek magyar felmenőim, és most éppen nem fogok nekiállni kutatni utánuk, úgyhogy jó ez a hét év. Ha még mindig akkor itt leszek
Következtetés • Sajátos tér • Interakciós konfliktusok és csúszások • Intézményi reflektálatlanság • Társadalmi szelekció (globális és lokális kapcsolat) • Globalizáció, transznacionalizmus és etnikai versengés, etnicizálás.
