Az alkotószellem pedagógusokra a nevelési rendszer létrehozásának körülményeihez való aktív viszony jellemz . A nevel

Kerékgyártó Óvoda 1147 Budapest Kerékgyártó u. 3535-39.

„ÉP TESTBEN SZÉP LÉLEK” Óvodánk helyi nevelési programja

Készítette: Az óvoda nevelőtestülete

1. Előszó Előszó „Az alkotószellemű pedagógusokra a nevelési rendszer létrehozásának körülményeihez való aktív viszony jellemző. A nevelőmunka lendületét és eredményeit ugyanis a koncepció határozza meg. A nevelés rendszerének kialakításához nagyfokú önállóságra, az eszközök megválogatásának jogára, valamint kritikai szellemre van szükség.” (A. Levin) Nevelőtestületünket – a helyi jó hagyományokra építve – nevelőmunkánk tudatossága és szakmai igényessége késztette arra, hogy önálló helyi nevelési programot készítsünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, a Közoktatási törvénnyel és a Gyermekvédelmi törvénnyel összhangban. Programunkba beépítettük szakmai ismereteinket. Az eddigi évek jól bevált gyakorlatának megfelelően kiemelt szerepet szánunk az egészséges életmódra nevelésnek, a komplex esztétikai nevelésnek, azon belül a hagyományápolásnak, a gyermekek szükségleteire épített, játékba integrált személyiségfejlesztésnek, a kompetencia alapú óvodai nevelésnek. A társadalom a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével, az óvodai neveléssel szemben megfogalmazza igényeit. Eszerint az óvoda a társadalmi szocializáció első lépcsőfoka, a társadalmi értékek közvetítésének első helyszíne. A társadalmi változások és elvárások által kiemelt szerepet kapott az óvodában is a kompetencia alapú óvodai nevelés. Ez előkészíti az élethosszig való tanulás képességének kialakulását, az életre készíti fel a gyermekeket a gyakorlatban hasznosítható tudás megalapozásával. A környezettudatos magatartás kialakítása, a környezetvédelemre nevelés megjelenése az óvodai nevelésben szintén a társadalom elvárását, igényét tükrözi. Elvárásként fogalmazódik meg, hogy az óvodapedagógusok vegyék figyelembe a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítsék az intervenciós gyakorlatot, azaz a családhoz illesztett megoldásokat. Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nemek társadalmi egyenlőségének támogatása. A nemzeti, etnikai és migráns családok gyermekeinek integrált nevelése, a multikulturális, interkulturális műveltségtartalmak kiemelésével a társadalmi változásokkal, kihívásokkal vált szükségszerűvé. Így alakult ki az óvoda sajátos arculata. Mindvégig az vezetett bennünket, hogy további nevelőmunkánkban hasznosuljon az általunk összeállított „mű”. Az önerő, mint szakmai erőforrás erősítette bennünk az elhatározást, hogy önálló munkát hozzunk létre. A munka során a támogató, segítő attitűd és az innovációs törekvések mindnyájunkban megerősödtek. Nevelési programunk módosítására azért van szükség, hogy a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltaknak és a 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelettel módosított 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfeleljünk. A korszerű pedagógiai és pszichológiai ismeretek beépítésével, valamint az előző években végrehajtott programbeválás vizsgálatakor szerzett tapasztalataink felhasználásával készítettük el módosított helyi nevelési programunkat. Ennek részeként a minőségfejlesztés kritériumainak megfelelően átgondoltuk cél-, és feladatrendszerünket, s határoztuk meg a sikerkritériumokat.

2

2. Helyzetkép 2. 1. Intézményünk Intézményünk hivatalos adatai Óvodánk neve: OM azonosítója: Címe: Telefon: Fax: E-mail: Óvodánk fenntartója: Címe: Óvodai csoportok száma: Óvodai férőhely:

Kerékgyártó Óvoda 034554 1147 Budapest, Kerékgyártó u. 35-39. 467-09-02; 467-09-03 467-09-03 [email protected] Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 1145 Budapest, Pétervárad u. 2. 6 136 fő

Óvodánk Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. Az Alapító okirat száma: 1164/2009. (IX. 15.), 632/2009. (V. 26.), 451/2008. (IV. 22.), 574/2004. (VI. 26.), 898/2006. (VI. 20.), 361/2005. (III. 22.), 262/2004. (III. 23.), 637/27/2001. (XII. 18.), 777/2000. (XII. 19.), 223/1999. (V. 18.), 302/1998. (III. 31.), 147/1997. (IV. 15.) és 697/ 1996. határozattal módosított 1178/94. (X. 25.) sz. határozat. Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Nagyné Jávori Zsuzsanna

2. 2. Óvodánk bemutatása Óvodánk 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekévben épült, Zugló kertvárosi, zöldövezeti környezetében. Távol a nagyváros zajától, a Rákos-patak partján helyezkedik el. Tágas, nagy óvodakertünkben harminc éves fák között figyelünk arra, hogy gyerekeink minél több időt töltsenek a szabadban. Az óvoda valaha 4 csoportosnak épült, a megnövekedett gyermeklétszám miatt, két új csoportszoba került kialakításra. Ezeknek a csoportoknak a nagysága nem éri el az eredetileg épült csoportok nagyságát, ezért ide kevesebb gyermeket tudunk elhelyezni. Minden igényt kielégítő, nagy alapterületű tornaterem áll rendelkezésünkre a gyermekek mozgásának fejlesztéséhez.

2. 3. Szociokulturális környezet környezet Az óvodánk környékén egyre több társasház, lakópark, lakótelep épül folyamatosan, a beköltözők többsége kisgyermekes család. A családok jó része magasan kvalifikált, rendezett anyagi körülményekkel rendelkezik. Sok a nagycsalád, ahol tudatosan vállalták a három vagy több gyermeket. A szülők többségének határozott elképzelése van az óvodáról, igényesek az óvodaválasztásban. A szakmai hírnevének köszönhetően óvodánk vonzó a szülők számára. Ezáltal a családok nagyon együttműködők az óvodával.

3

Az utóbbi időben több halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermek is került óvodánkba. Az ő életüket, életkörülményeiket folyamatosan és kitüntetett figyelemmel kezeljük, segítjük. A Közoktatási törvény rendelkezik arról, hogy a szülőket korrekt módon tájékoztatni kell az intézmény helyi nevelési programjáról. A helyi nevelési program megírása előtt és a programbevezetés folyamatában is a nevelőtestület feltérképezte a szülői elvárásokat, folyamatos elégedettség mérésekkel fejlesztjük tevékenységünket, figyelembe véve a szülői elvárásokat is. A szülők teljes mértékben egyetértettek a programunkban megfogalmazott értékekkel, alapelvekkel. A szülői elégedettségi vizsgálat eredménye pozitív visszajelzést adott munkánkról. Kiemelten tetszett a szülőknek az óvoda családias légköre.

2. 4. Személyi feltételek Óvodánk 6 csoporttal működik. Minden csoportban 2-2 szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A foglalkoztatott dolgozók: • 13 fő óvodapedagógus • 6 fő szakképzett dajka • 1 fő gazdasági ügyintéző • 1 fő konyhai dolgozó • 1 fő fűtő • 1 fő kertész, karbantartó Dolgozóink átlagéletkora: 43 év A nevelőtestület többségére jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a szakmai önképzés igénye. Az egyéni ambíciók különösen megnyilvánulnak az egészséges életmódra nevelés, a testnevelés és a hagyományápolás, komplex esztétikai nevelés terén. Továbbképzési tervünkben ezzel összhangban azon ismeretek megszerzését részesítjük előnyben, amelyek elősegítik a nevelési programunk megvalósulását, a kompetencia alapú óvodai nevelést és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának segítését. A könyvtárszobánk létrehozásával olyan lehetőséget biztosítunk dolgozóinknak, hogy a korszerű szakirodalmat, folyóiratokat tanulmányozni tudják, ezáltal gyarapítsák szakmai tudásukat. Óvodapedagógusaink olyan emberi értékekkel és magas szakmai tudással rendelkeznek, akik fel tudják vállalni a belső húzóerő szerepét. A kerületi szakmai versenyeken, vetélkedőkön rendszeresen, aktívan részt veszünk. Igazán alkotó és sokrétű nevelőtestületben dolgozunk. Óvodánkban heti két alkalommal logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel és végzi a dyslexia prevenciót. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését utazó gyógypedagógus segíti. Hetente kétszer gyógytestnevelő foglalkozik a gyermekekkel a gerincdeformitások megelőzésére.

2. 5. Tárgyi környezet 2009. nyarán az épület teljes felújítására került sor. A tetőn lévő hullámpalát lecserélték korszerű zsindelyre. A nyílászárókat kicserélték hőszigetelő ablakokra. A fűtést korszerűsítették, a kazánokat is, és a radiátorokat is energiatakarékosra cserélték. Megújult a folyosó burkolata, az álmennyezet és a világítás is. Az épület homlokzata új színt kapott.

4

Az óvoda profiljának megfelelően tornatermünk korszerű, esztétikus kivitelezésű, ideális lehetőséget biztosít a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésére. A mozgásfejlesztéshez, testneveléshez gazdag eszköztárral rendelkezünk, melyeket sikeres pályázatokból vásároltunk. Az óvoda felszereltsége, eszköztára a nevelési program minőségelvű megvalósításához megfelelő. Az önkormányzat által biztosított eszközfejlesztési célelőirányzatból megkezdtük a fejlesztő játékok, foglalkoztató eszközök beszerzését. Az óvodapedagógusok szakmai fejlődése érdekében külön könyvtárszobát hoztunk létre, de szükséges a bővítése. Az udvarunk tágas, játékokkal jól felszerelt, minden játék az Európai Uniós szabványnak megfelelő. Az óvodai csoportszobákban korszerű, ergonómiailag kifejlesztett egészséges székekre cseréltük a régieket, új asztalokat vásároltunk, a gyermekágyakat gerinckímélő ágyakra cseréltük, hozzá kialakítottuk az új ágyazó szekrényeket. Programunk hangsúlyos eleme a komplex esztétikai nevelés, ennek keretében fontos szerepet kap a gyermekek kreativitásának, önkifejező képességének fejlesztése különféle technikákkal, ezért szeretnénk egy kemencét is vásárolni a gyermekek agyagmunkáinak kiégetéséhez. Az Önkormányzat anyagi finanszírozásán túl az óvodánk pályázatokon való részvételekkel növeli anyagi forrását. A szülők is szívesen támogatják az óvodánkat, ezen kívül alkalmi szponzorok is segítik a színvonalasabb működést. „Ép testben szép lélek” óvodai alapítványunk már 6 éve működik, a szülők szívesen támogatják befizetéseikkel óvodánkat.

3. Gyermekkép, óvodakép „Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet.” (Szent-Györgyi Albert) Óvodánkban olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik rohanó világunkban is értéknek tekintik a humanista életszemléletet, az erkölcsi normák szerint tudnak élni, a kulturális értékeket, hagyományokat ismerik és ápolják, pozitív életfelfogással gondolkodnak, nyitottak és kreatívak, a természet kincseit óvó és védő emberekké válnak. Az óvoda funkcióiból (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) következően általános alapelveink az óvodai nevelésben: • A gyermekek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele • A gyermeki személyiség egészként kezelése (testi, lelki, szellemi harmónia – holisztikus szemlélet) 5

• • • • • •

A gyermeki személyiség sokoldalú fejlődésének elősegítése A gyermekek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatása A gyermeki személyiség és másság tisztelete, szeretete, megbecsülése és elfogadása, a bizalom légkörének biztosítása A gyermeki jogok fokozott védelme, az alapvető szabadságok tiszteletben tartása Az egyenlő hozzáférés biztosítása A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó szerepe a környezettudatos magatartás kialakításában

Az óvodai nevelésünk gondoskodik: • a gyermek sajátosan változó testi, lelki szükségleteinek kielégítéséről, • az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről • a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról • a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről • a mással nem helyettesíthető szabad játékról • a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről • a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről. Az óvodai nevelés közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A nemzeti, etnikai és migráns családok gyermekeinek az óvodai nevelésben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésünknek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvodai nevelést segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelésünk eredményességéhez. Ahhoz, hogy értékeinket átadjuk, kialakítsuk, neveljünk, megfelelő óvodapedagógusi személyiség szükséges. A pedagógus legfontosabb eszköze az érték, minden tette értékhordozó és értékközvetítő. A saját értékrendszer kialakításához és vállalásához nemcsak szellembeli, hanem jellembeli kompetenciák is kellenek. Általunk preferált emberi tulajdonságok, melyek a neveléshez kellenek: • szeretet • együttérzés, empátia • elfogadás, befogadás • őszinteség • igazságosság • érdeklődés, aktivitás • szakmai felkészültség, innovációra törekvés • nyitottság • kreativitás • pozitív életszemlélet • természet szeretete, tisztelete

6

4. Nevelési Nevelési célunk Az óvodáskorú gyermekek testi, lelki, szellemi egységben való nevelése, harmóniájának kialakítása. • A gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlődési ütemének megfelelő személyiségfejlesztés. • A gyermekek szükségleteire épített, játékba integrált személyiségfejlesztés lehetőségeinek kihasználása. • A kompetencia alapú óvodai nevelés működtetése. • A családdal való együttnevelés. • A programunk által a kreativitás, önkifejező képesség fejlesztése. • A nemzeti és etnikai hovatartozás tudatának erősítése, önazonosság kialakítása, megerősítése, megőrzése • Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése a családdal együttműködve • Az óvodáskor végére a gyermekek érjék el, hogy: testileg, érzelmileg, szociálisan kiegyensúlyozottak legyenek, váljanak érdeklődővé, a megismerésre nyitottak, pozitív erkölcsi normák szerint éljenek az emberi, természeti, tárgyi, kulturális környezethez pozitívan viszonyuljanak, képesek legyenek jól és színesen kommunikálni. Azokat az értékeket tiszteljük, amelyek mind a társadalom, mind az egyén későbbi életvitele számára hasznosak, az alkotó életvezetés megalapozását. Nevelési céljaink elérését a nevelési feladatokon keresztül kívánjuk megvalósítani, mely a gyermeki szükségleteket elégítik ki: • egészséges életmódra nevelés • az anyanyelvi nevelés megvalósítása • az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása • az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása •

7

5. Nevelési Nevelési feladataink Általános, minden tevékenységen átható feladataink: • a motivált állapot, a kíváncsiság felkeltése, érdeklődés kielégítése • az alkotás lehetősége, az örömérzés megélése, az önálló felfedezésre törekvés • az eredmény sikerének, kudarcának, tévedésének lehetősége és szabadsága • a problémaérzékenység, a döntőképesség kialakítása • a sikerélmény biztosítása • a kitartásra és az önállóságra ösztönzés • az elfogadás, odahajlás, a megértés biztosítása • az önbizalom támogatása • a gyermekek testi, lelki, szellemi harmóniájának kialakítása érdekében megfelelő nyugalom, biztonság, szakmai stabilitás nyújtása

5. 1. Egészséges Egészséges életmódra nevelés „A gyermek akkor fejlődik a legjobban, ha testileg és lelkileg jól érzi magát.” Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete a biológiai szükséglet. Kielégítettsége esetén lép fel az igény egy magasabb rendű szükséglet iránt. A legfogékonyabbak, legalkalmasabbak ebben a korban az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Ezért választottuk ezt a nevelési területet programunk hangsúlyos elemévé. Az egészség a testi, lelki és szociális jólét állapota. A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki és szociális szükségletei vannak. Az egészséges életmódra nevelés az óvodai élet szerves része, az egész napot áthatja. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása az egész emberre, életmódjára kiható tevékenység. Optimális a gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítása és a családi szokások figyelembe vétele.

5. 1. 1. Céljaink Céljaink • • • • • • • • • • • •

a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése a nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása az egészséges életvitel igényének kialakítása az egészségmegőrző szokások kialakítása a személyi higiénia szokásának kialakítása az egészséges táplálkozás igényének kialakítása az egészséges esztétikus, tiszta környezet megteremtése és megóvása a testi képességek fejlesztése mozgáskultúra fejlesztése mozgásigény kielégítése a test deformitások lehetséges korrigálása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása

8

5. 1. 2. Feladataink Feladataink Helyes életritmus kialakítása • derűs, nyugodt, biztonságos, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, biztosítása • ciklikus, rugalmas, a gyermekek szükségleteihez igazodó napirend és heti rend biztosítása • a családdal együttműködés a feladatok megvalósításában Gondozás, személyi higiénia, testápolás • a gyermek szükségleteinek megfelelő mosdó és WC használat biztosítása • a fogápolás teendőinek biztosítása, megszervezése • a testápolás igényének kialakítása • a mozgásos tevékenységek után a mosakodás szokásának kialakítása, biztosítása • a gyermekek egészségmegőrző szokásainak készséggé fejlesztése • fokozatos önállóságra nevelés Öltözködés • a családdal való egyeztetés után, a réteges, évszaknak megfelelő öltözködés szokásainak kialakítása • az öltözködés esztétikumára való odafigyelés • váltóruha, váltócipő, pizsama, tornaruha, tornacipő használata Táplálkozás • a kulturált étkezési szokások kialakítása • mindenkori folyadékigény kielégítése • az egészséges táplálkozás feltételeinek biztosítása a táplálék kiegészítésével: gyümölcs, zöldség, magvak, gyógyteák, méz stb. • a szülők bevonása az étkezési szokások formálását szolgáló tevékenységünkbe: recept ajánlatok, ötletek gyűjtése stb. • a gyermekek megismertetése új ízekkel Pihenés, alvás • az óvodáskorú gyermekek fokozott alvásigényének biztosítása, a napközbeni pihenés pozitív élettani hatásának szem előtt tartásával • a pihenés nyugodt, családias légkörben, saját alvóhelyen való biztosítása, a kényelmes pihenés érdekében pizsamában • a nyugodt légkör megteremtése mesével, zenehallgatással • a gyermekek kedvenc „alvókái”-val a biztonságérzet nyújtása Balesetmegelőzés • a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő ismeretek átadása, a baleseti forrásokat és a baleset megelőzés lehetőségét figyelembe véve • a gyermekek testi épségének a védelme, önmaguk és társaik testi épségének a megóvásával • baleseti források kiküszöbölése

9

Testedzés, mindennapos mozgás • pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása a mozgásos tapasztalatszerzés által • a rendszeres, mindennapos mozgás lehetősége a napirendbe építve • a szabad levegőn való tartózkodás, játék minden napi biztosítása • a nyári hónapokban a vízhez szoktatás lehetősége, a kerti zuhanyozással • mozgáslehetőségek az óvodában: o mozgásos játékok (szabad levegőn, változatos eszközök alkalmazásával) o mindennapos testnevelés o testnevelés foglalkozás o egyéb alternatív mozgáslehetőségek (kirándulás, úszás előkészítés, tánc, jóga, Egyéb egészségvédelmet célzó tevékenységeink • a gyermekek viselkedésének folyamatos megfigyelése, mert erre épül a mentálhigiéné gyakorlati megvalósulása • az egészséges környezet biztosítása: rendszeres szellőztetés, tiszta ágynemű, ideális hőmérséklet, rendszeres porszívózás az allergiaokozók kiszűrése érdekében • a helytelen életmód szokásainak korrekciója • a közvetlen környezetünkben adódó egészségnevelési és mozgáslehetőség kihasználása • az önkormányzat által biztosított úszás előkészítő programban való részvétel • az önkormányzat által biztosított tartásjavító és prevenciós torna • évente több alkalommal közös óvodai illetve családi kirándulások szervezése • a kerületi Kihívás Napi sportrendezvényen való részvétel A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó tevékenységeink • szelektív hulladékgyűjtés szokásának kialakítása, • energiatakarékosság szokásának kialakítása, • madárvédelem, állatvédelem, • kert ápolása

5. 1. 3. Sikerkritéri Sikerkritériumok ikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • önállóan használja a WC-t, • önállóan mos kezet, • használja a körömkefét, • önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja, • szükség szerint használ zsebkendőt, • szokásává válik a rendszeres és gondos tisztálkodás, • helyesen, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendben tartja, • ügyel az étkező asztal esztétikus rendjére, • helyesen használja az evőeszközöket, • az egészséges táplálkozási szokásai kialakultak, • mozgása harmonikus, összerendezett, • szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban, • tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani, • tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat, • óvja, védi a környezetét. 10

5. 2. Az Az érzelmi nevelés és a szocializáció „… az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle lélektelen … gépezet.” (Victor Hugo) Az érzelmi intelligencia fontossága rohanó világunkban egyre inkább felerősödik. „Nincs direkt nevelés” mondja Karácsony Sándor, viszont minden hangulatunk, érzelmi rezdülésünk, átfutó képzetáramlásunk, őszinte szavunk és cselekedetünk mintát ad, utánzásra csábít, nevel. Az óvodáskorú gyermek magasabb rendű szükségletei a szeretet által megszerzett biztonságérzetből ered, ezáltal megnyílik a fejlődés lehetősége előtt az út. Erősödik én tudata, kialakul és megszilárdul én érvényesítő képessége. Az elsődleges szocializáció a családban kezdődik, az óvoda folytatja a megkezdett szociális tanulási folyamatot. A társas együttlét, a közös élmények útján erősödik erkölcsi, akarati tulajdonságuk. Nyitottá válnak a világra, képesek lesznek önálló döntéseket hozni.

5. 2. 1. Céljaink Céljaink • • • • • • • • •

a gyermekek személyiségének kibontakoztatása a közösségen belül a közösségi életre való felkészítés az érzelmi alapszükségleteinek kielégítése: biztonságérzet, védettségérzet, szeretet, bizalom, társas szükséglet a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése akarati tulajdonságok fejlesztése, az önállóság, a tenni akarás és a döntési képességek kibontakoztatásával a pozitív érzelmi töltésű kapcsolatok kialakítása, a gyermek – gyermek, a gyermek – felnőtt között, és a természeti környezethez a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése, különbözőségek elfogadtatása, tiszteletben tartása az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése az érzelem irányításának fejlesztése

5. 2. 2. Feladataink Feladataink Beszoktatás • kapcsolatteremtés a családdal az óvodába lépés előtt (ismerkedési délelőtt, családlátogatás) • lehetőség a fokozatos, anyás beszoktatásra • a beszoktatás ideje a gyermekek igényétől függően kb. 2 hónap • a nyári élet után a gyermekek visszaszoktatása 2-3 hét A gyermekek tevékenységének megszervezése • a korcsoportnak megfelelő rugalmas napirend kialakítása • a szeretetteljes, derűs, biztonságos légkör kialakítása • életkornak megfelelő szokás-, szabályrendszer kialakítása • közös élmény biztosításával az összetartozás érzésének elősegítése

11

Az óvodapedagógus modell szerepe • az óvodapedagógus hiteles, harmonikus és mentálisan érett személyisége szakmai tevékenységében és emberi tulajdonságaiban meghatározó a nevelés folyamatában • a gyermekekhez való pozitív hozzáállás, a megerősítés, elfogadás, a bizalom, a minden gyermek fejleszthetőségében való hit megnyilvánulása • az előítéletektől mentes magatartása példa a gyermekeknek Hagyományok, ünnepek • közös készülődés a jeles napokra, ünnepekre • a csoport és óvodai szintű hagyományok és jeles napok megrendezése • a családi házzal való együttműködés erősíti az óvodával való kapcsolat kialakulását • játszódélutánok, közös ünnepek a szülőkkel NEMZETI ÜNNEPEINK: o Október 23. o Március 15. GYERMEKEK ÜNNEPEI: o Mikulás o Karácsony o Húsvét o Anyák napja o Évzáró, ballagás HAGYOMÁNYAINK: o Szüreti mulatság a gyermekekkel o Dömötör napi vigalom „tökös” játékok o Adventi készülődés - „Lucázás” o Farsang o Víz, Föld, Madarak – fák napja o Tavaszi kirándulás a gyermekekkel o Gyermeknap SZÜLŐKKEL TARTOTT KÖZÖS RENDEZVÉNYEINK: o Jeles napokhoz kötődő munkadélutánok o Karácsony o Víz, Föld, Madarak – fák napja o Anyák napja o Évzáró, ballagás o Hétvégi kirándulás a szülőkkel o Gyermeknap A nemzeti és etnikai hovatartozás tudatának erősítése • megemlékezés a nemzeti ünnepekről, • a szülőföldhöz való kötődés kialakítása, • a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó illetve migráns gyermekek kultúrájának integrációja Közösségi élet szokásai és közösségi magatartás • a gyermekek társas szükségleteinek kielégítése, • a társas együttélés tulajdonságainak kialakítása, erősítése (tolerancia, elfogadás, konfliktus megoldás, együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség stb.)

12

• •

az akarati tulajdonságok kialakulásának elősegítése (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat stb.) én tudat, én érvényesítés fejlesztése

Különleges törődést igénylő gyermekek nevelése • nehezen szocializálható, lassabban fejlődő gyermekek differenciált fejlesztése, állapotuknak megfelelő sajátos törődés biztosítása egyéni fejlesztéssel, • a kiemelkedő képességű gyermekek felismerése, képességeik további fejlesztése, • a fejlesztés érdekében a megfelelő szakemberek megkeresése, kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, • egyéni fejlesztési terv készül tehetséges gyermekekről, egyéb magatartási zavarokkal küzdő gyermekekről, részképességekben lemaradó gyermekekről, vagy abban az esetben, ha a gyermeknél nagymértékű hiányosságokat, vagy akadályoztatásokat tapasztalunk.

5. 2. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor óvodáskor végére A gyermek: • ragaszkodik csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez, • igényli a csoportban kialakult szokás-, szabályrendszer alkalmazását, • a játékszereken megosztozik társaival, • segíti társait a tevékenységekben, • türelmesen meghallgatja a felnőtteket és a társait, • feladatai elvégzésében kitartó, • a csoportba érkező vendégeket szeretettel és udvariasan fogadja, • az udvariassági formák betartásával kommunikál, • érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket, • konfliktushelyzetben társaival egyezkedik, • kisebb csoportokkal való együttműködési képessége kialakult, • érzelmeit gesztusokkal, mimikával is ki tudja fejezni, • képes az érzelmeit akaratlagosan irányítani, • elfogadja és tiszteletben tartja a más kultúrából érkező társait.

13

5.3. 5.3. Sa Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A nevelési célok megvalósíthatóságát az biztosítja, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükségesek. Óvodánk alapító okirata szerint vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését. Ezen belül a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek integrált nevelését, fejlesztését. Fejlődésükhöz biztosítjuk a szeretetteljes, elfogadó, empatikus környezetet. Sajátos nevelési igényű gyermeknek azt a gyermeket tekintjük, akiről ezt a Szakértői Bizottság megállapította, szakértői véleménybe foglalta. Azt a gyermeket tudjuk fogadni, akit a Szakértői Bizottság integrálhatónak állapít meg, és óvodánkat jelöli ki befogadó intézménynek.

5. 3. 1. Céljaink Céljaink • • • • •

A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. A sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemeivé.

5. 3. 2. A habilitáció, rehabilitáció elvei A sajátos nevelési igény kifejezi: • a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, • a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Nevelőmunkánk során figyelünk arra, hogy: • a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti, • a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, • terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják.

14

5. 3. 3. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek céljai Az óvodáskorú gyermek fejlesztése esetén a célunk az, hogy a csoporton belül a belső differenciálás kereteit kihasználva történjen a gyermek nevelése. A játékos tevékenységet kell a fejlesztés szolgálatába állítani. • A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása • Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése (a fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai – orvosi pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük)

5. 3. 4. A habilitációs, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek feladatai A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a pedagógiai feltételek biztosítása: • A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása • Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához • Az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, • Együttműködés a sérült gyermek családjával Az óvodában megvalósuló integrált nevelés: • A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegítjük – elősegíthetjük a többi gyermekkel együtt történő integrált neveléssel • Óvodánk külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az integrált nevelés eredményes megvalósításához szükséges pedagógiai feltételek: • Az együttnevelés megvalósításában érvényesüljön a habilitációs, rehabilitációs szemlélet. • Sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. • A gyermekek fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) rendelkező óvodapedagógus. Az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, utazó tanári szolgálat közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Feladataink minél hatékonyabb végzése érdekében jó kapcsolatot építünk ki a Benedek Elek Gyógypedagógiai Módszertani Központ munkatársaival, utazó gyógypedagógusaival. A tevékenységet, feladatainkat meghatározó tényezők: • a fogyatékosság típusa, súlyossága, • a gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, • a gyermek képességei, kialakult készségei, • a gyermek kognitív funkciói, meglévő ismeretei, 15

A nevelési programunkat minden esetben egyéni fejlesztési terv egészíti ki, melyet a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok készítenek el az utazó gyógypedagógus segítségével és szakmai tanácsaival. Az egyéni fejlesztési tervben jelöljük és tervezzük a konkrét sérülés specifikus módszereket, melyhez az „Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez” c. segédanyagot használjuk fel.

5. 3. 5. 5. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • képes a közösségbe beilleszkedni, • egészséges énképe és önbizalma kialakulóban van, • növekszik a kudarctűrő képessége, • önállósága növekszik. Sikernek értékelünk minden, a felvételi állapothoz képest pozitív elmozdulást. Az iskolai életre való alkalmasság esélyeit a lehető legnagyobb mértékben növeljük.

5. 3. 6. 6. Tárgyi Tárgyi feltételek •

•

•

speciális mozgásfejlesztő eszközök a funkciózavarok korrigálására (tornaterem felszereléseit jól tudjuk használni,) Ayres mozgásfejlesztő eszközök, „folyami kövek”, kavicslépegető, egyensúly korong, pedál roller fogantyúval, karikák, stb. értelmi képességek és manipulációs készség fejlesztésére alkalmas fejlesztő játékokkal rendelkezünk: taktilis észleléshez, a percepció fejlesztéséhez, auditív észleléshez, vizuális észleléshez, a figyelem fejlesztéséhez szükséges eszközök Pl.: puzzle-k, párkeresők, mintakeresők, formák és színek, konstruáló játékok, dominó játékok, memória játékok, stb. a finommotorika fejlesztéséhez szükséges eszközök: olló, agyag, gyöngyök, horgászós játékok, kézügyességet fejlesztő játékok, „tekergő” játékok, fűzőcske rendelkezésre állnak.

16

5. 4. 4. Értelmi Értelmi képesség fejlesztése „Az agy nem egy edény, amit meg kell tölteni, hanem tűz, amelyet lángra kell lobbantani!” (Plutarchos) A tudás iránti igény a személyiségfejlődés egy bizonyos fokán szükségletként lép elő és tudásvágy formájában ölt testet. Nem független a gyermek környezetétől, s az őt ért hatásrendszertől, amely ösztönzi, támogatja, elősegíti ezek kibontakozását.

5. 4. 4. 1. Céljaink Céljaink A kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével: • a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, • az ismereteinek célirányos bővítése, • megismerő, kognitív képességeik fejlődésének elősegítése, • a tudásvágy kialakítása, fenntartása.

5. 4. 4. 2. Feladataink Feladataink A gyermek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése: • aktív cselekedtetéssel, • változatos tevékenységek és élethelyzetek biztosításával, • érzelmi hatásokkal, • a kreativitás fejlesztésével • a tapasztalaton alapuló gondolkodástól a fogalomalkotásig • a fejlesztési feladatokat a játékba integrált tanulásszervezéssel kívánjuk megoldani, mely lehetővé teszi a mikro csoportos foglalkoztatási formát is.

5. 4. 4. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • kíváncsivá, érdeklődővé válik, • aktívan részt vesz a számára érdekesnek tartott információ megszerzésében, • az óvodáskor végére jellemzővé válik a gyermek tudás iránti vágya, • az egyszerű feladatokat megérti, • szándékos figyelemre képes, • képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére, • jártas az őt körülvevő környezet eseményeiben, történéseiben.

17

5. 5. 5. Anyanyelvi Anyanyelvi nevelés „Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok S azt meg kell védened.” (Füst Milán)

A kommunikációs képesség kialakulása és fejlődése szorosan összefügg a személyiség kibontakozásával. A gyermeki személyiség a tárgyi és az emberi környezettel való kommunikáció folyamatában alakul ki. Ennek során értelmezi és feldolgozza a szűkebb és tágabb közösség gondolkodásmódját, szokásrendszerét, kultúráját. Ennek a fejlődésnek fontos mozzanata a nyelv használatának elsajátítása, hiszen nyelv nélkül nem képzelhető el személyiségfejlődés. Fontos a nem verbális kommunikálás szabályainak az elsajátítása is. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelés folyamatának minden mozzanatában.

5. 5. 1. Céljaink Céljaink • • • • • • • • • •

Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, A gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése, A beszédszervek mozgásának megfelelő fejlesztése, A beszédmegértés fejlesztése, Beszédhallás képességének fejlesztése, Kommunikációs kifejezőképesség fejlesztése, Metakommunikációs jelzések elsajátítása, gyakorlása, A beszédkedv motiválása, fenntartása A gyermeki kérdések támogatása, Illem fejlesztése,

5. 5. 5. 2. Feladataink Feladataink • • • • • •

Derűs, családias, nyugodt, beszédaktivizálásra ösztönző légkör megteremtése. Beszélő környezet kialakítása helyes mintaadással, szabálykövetéssel (nem javítgatással!) Az óvodai dolgozók mintaszerű beszédkultúrájának fejlesztése, a modell szerep érvényesülése Beszédhelyzetek teremtése a nap bármely szakában, a spontán adódó lehetőségek kihasználása A beszéd gátlásos gyermekek aktivizálása, szorongásuk oldása bábozással Együttműködés a logopédussal a beszédhibák felismerésére, javítására

18

A beszéd tartalmi fejlesztése • szókincsbővítés • a magyar nyelv szabályainak megfelelő mondatalkotás • összefüggő szövegmondás kép vagy élmény alapján • mesebefejezés • mese, vers, mondókázás • bábozás, dramatizálás • mimetikus játékok alkalmazása • a kommunikációs illem fejlesztése A beszéd formai fejlesztése • a helyes légzéstechnika elsajátítása • artikulációs gyakorlatok alkalmazása • hangerőváltási gyakorlatok gyakorlása • helyes ejtés elsajátítása • időtartam gyakorlatok alkalmazása • hallásfejlesztő gyakorlatok gyakorlása

5. 5. 5. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát, • udvariassági kifejezéseket használ, • beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek, • tud történeteket kitalálni, azt elmondani, • tudja a kitalált történeteket megjeleníteni, • olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését, • minden magán és mássalhangzót tisztán ejt, • figyelmesen hallgatja mások beszédét, • szívesen beszélget.

19

6. Az Az óvodai élet tevékenység formái 6. 1. A játék, mint a személyiségfejlesztés alapvető alapvető eszköze „A játékok nem esetleges találmányok. Megvilágítják a felnövekedés gondjait és örömeit, megkönnyítik a csecsemőkortól a felnőttkorig való utazást. Megtanítják a gyereket arra, amiről soha nem is gondolta, hogy meg kell tanulnia, és soha nem is fog emlékezni rá, hogy megtanulta. Ellátják őt a legkülönbözőbb tapasztalatokkal, amelyekre semmilyen más módon nem tehetne szert.” (Cherfas J.: Ez csak játék) A gyermeki játék spontán, szabadon választott, külső kényszertől mentes, sajátos öntevékenység. A gyermek szabad akaratára épül, benne érvényesül önkifejezése a legsokoldalúbban. Örömérzés kíséri. A játék konkrét, következménynélküli, gyakorlati tevékenység, amelyben a gyermek személyiségének a környezethez való viszonya sajátos formában tükröződik vissza. A szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a gyermek elemi, pszichikus szükséglete. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a gyermeki önfejlődés eszköze, mert a játéktevékenység során újabb és újabb szükségletek jönnek létre, melyet a gyermek önmaga kielégít a rá jellemző módon. Ezáltal újabb, sajátos igényei lépnek fel, melyek ismét kielégítést követelnek. Ezt a lehetőséget használjuk ki, amikor a gyermek személyiségfejlesztése kapcsán játékba integráljuk a tevékenységeinket. Az óvodás gyermek játéka a fejlődés és a tudatos, célirányos fejlesztés lehetősége, amelyet jól tud kezelni az értő pedagógus. A játéktevékenység során a gyermek sajátos szükségletei nyernek kielégítést: • a mozgás – aktivitás szükséglete • a biztonság szükséglete • a szociális szükségletei • az önmegvalósítás szükséglete, amely a gyermeki önfejlődés eredményezi.

6. 1. 1. Céljaink Céljaink • • • • • • •

a gyermek sajátos szükségleteinek kielégítése a játék során értelmi képességek fejlesztése érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése társas kapcsolatok alakítása kommunikációs képességek fejlesztése a természeti és társadalmi környezet megismerése, eligazodás a külvilágban

20

elősegítését

6. 1. 2. Fe Feladataink A játék feltételeinek biztosítása • A megfelelő hely biztosítása: csoportszobában a megfelelő helyet úgy oldjuk meg, hogy a termet több kisebb egységre bontjuk, így a gyermekek játékigényének megfelelően a különböző tevékenységek helyszínei jól elkülönülnek, de bármikor össze is kapcsolhatók. (építő, konstruáló hely, babakonyha, babaszoba, ábrázoló és barkácsoló sarok stb.) A játszóhelyek kialakítását rugalmasan kezeljük. Az udvaron biztosítjuk az egyes játszóhelyek közötti átjárhatóságot. • Az elegendő játékidő biztosítása: a játéktevékenységekhez a folyamatos és rugalmas napirenden belül a lehető legtöbb időt biztosítjuk. • Az elegendő játékeszköz biztosítása: minden korosztály számára megfelelő játékeszközöket nyújtunk, a gyakorlójátékoktól a magasabb szintű szabályjátékokig. Gyűjtjük azokat a játékokat, melyek bővíthetik a gyermekek témaválasztását. A játékeszközöket saját készítésű játékokkal, bábokkal, természetes alapanyagú tárgyakkal bővítjük. Figyelünk arra, hogy a játékeszközök jó minőségűek, balesetmentesek legyenek. • Az óvodapedagógus feladata, hogy a játékhoz minél több élményszerzési lehetőséget biztosítson. • A békés, nyugodt, harmonikus légkör biztosítása: az alkotó, ösztönző, nyugodt, elismerő, elfogadó és befogadó légkör biztosításával az önmegvalósítást segítjük. • Az óvodapedagógus személyisége: elfogadó, alkotó, ötletadó és példamutató személyiségünkkel segítjük a gyermekek játékban történő fejlesztését, a konfliktushelyzeteik megoldását. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A gyermekek játékába csak egymás veszélyeztetése esetén avatkozunk be. Figyelemmel kísérjük minden gyermek játékát, segítjük megoldani a játék során adódó problémáikat. A gyermekekkel való közös játékunkat felhasználjuk az óvónő – gyermek, a gyermek – gyermek közötti kapcsolat elmélyítésére. A játék során nyílik legtöbb lehetőségünk az indirekt, egyéni fejlesztésre. • Fontosnak tartjuk a szabad játék túlsúlyának érvényesülését, hangsúlyozva az óvodapedagógus tudatosságát. A játéktevékenységek kínálata • A játéktevékenységek kínálatával felkeltjük a gyermek igényeit a tevékenységben való alkotó részvételre. Biztosítjuk a szemlélődés, az elmélyedés, a próbálkozás lehetőségét, ami az alkotó – önmegvalósító tevékenység fontos eleme. • A kíváncsiság, a tudásvágy felkeltésével, az érdeklődés kielégítésével kívánjuk a játékban megoldani fejlesztési feladatainkat. • Az alkotó tevékenység lehetőségét egy-egy téma megformálásában és kivitelezésében biztosítjuk, mely végigkíséri az összes tevékenységi köröket. • A tudatos és alkalom szülte kezdeményezett közösségépítő játékok elősegítik az együttműködést, az egymásra figyelés képességét, teret ad az érzelmi intelligencia fejlesztésének, erkölcsi tartalmak megélésének. Elmélyíti a gyermek – gyermek, gyermek – óvodapedagógus közötti bizalmat, empatikus képességet, és az egymás felé fordulást.

21

• •

Az anyanyelvi játékaink elősegítik a gyermekek verbális kompetenciájának tudatos fejlesztését. A csoportnaplóban a játéktevékenységet, annak minden formáját (gyakorló-, szerep-, szabály-, konstruáló-, báb-, udvari játék) tervezzük.

Élmények biztosítása • Gazdag élmények biztosításával a játéktevékenységhez gazdag témakínálatot nyújtunk. Az élményekhez olyan érzelmek kötődnek, amelyek igényt támasztanak a játékban való megformálásra. Segítjük a gyermekeket élményeik feldolgozásában, törekszünk szorongásaik felfedezésére, feldolgozására. Bábjáték és dramatizálás lehetőségeinek kihasználása • A bábjátéknál a mozgás és a szó egybekapcsolásából alakul ki a játék, s ez a két tevékenység fejlesztő hatással van a finommotoros mozgásának összerendezésére és a beszédkészség fejlesztésére. • A bábjáték a gyermekek személyiségfejlődésére kiható tevékenység. Vizuálisan, auditive és kinesztéziásan nyújtja az ingereket, s ez a tény megismeréshez, ismeretszerzéshez vezet. • A bábozás fejleszti a gyermekek érzelmi, akarati életét, fantáziavilágát egyaránt, jellemformáló eszköz. • A dramatizálás a gyermek önkifejezésének színtere, ahol együtt jelenik meg a mozgás, a zene, a vers és a mese. A kreativitás fejlesztésének jó lehetősége. Népi, szokásjátékok lehetőségeinek kihasználása • A hagyományaink és jeles napjaink megélésének záloga a népi- és szokásjátékok lehetőségeinek biztosítása • Ezen játékok során együttesen jelenik meg a mozgás, a zene, a tánc, a szokásanyag és a népköltészet valamely formája, mely játékos formában közvetíti a gyermekek felé a természeti és társadalmi környezet változásait, időszerűségeit, nemzetünk értékeit, fejleszti érzelmi, értelmi, verbális kompetenciáikat. Udvari játéklehetőségek kihasználása • Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minél több időt töltsenek a szabad levegőn. Tágas, jó elrendezésű udvarunk biztosítja a gyermekeknek a levegőzés és a szabad mozgás megfelelő helyszínét. • Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek az udvari játék során intenzív mozgással töltsék idejüket. • Minden évszakban igyekszünk kihasználni, minden adódó lehetőséget a gyermekek játékának továbbfejlesztésére, színesítésére. (hógolyózás, szánkózás, pancsolás, stb.) • Udvari tevékenységeink során a természeti környezethez való pozitív viszony kialakítását segítjük. Fák, bokrok, virágok és állatok szeretete, védelme a napi élet természetes részévé váljon. (kertápolás, ültetés, öntözés, madarak etetése stb.) • Nagy gondot fordítunk az udvari játék megszervezésére, a csoportnaplóban tervezzük a különféle játékfajták megjelenését is.

22

6. 1. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • személyisége pozitívan fejlődik a játék során, • alkalmazkodik a játék szabályaihoz, • társaival a játék során cselekvéseit összehangolja, • szerepjátékot játszik, • a barkácsolás természetes része a szerepjátéknak, • a játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során, • képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait, • le tud mondani egy-egy játékszerről, • képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására, • képes szerepjáték megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására, • a játéktémát napokon keresztül folytatja társaival, • óvja a saját és mások játékszereit, • a játék során alkalmazza a kommunikációs, metakommunikációs jelzéseket.

23

6. 2. Komplex Komplex esztétikai nevelés A művészeti nevelés komplexitását, a komplex esztétikai nevelésen az esztétikai érzék három alapvető területét értjük: az irodalmi nevelést, a zenei nevelést és a vizuális nevelést, vagyis az emberi érzések, gondolatok kifejezési formáit. Az esztétikum fogalomkörét a természeti és társadalmi környezeten kívül a hagyományápolás lehetőségének kihasználásával és a művészeti alkotások megismertetésével bővítjük. Mivel a gyermekeknek nincs kialakult ízlése, így azt a mi véleményünk alakítja. Az óvodáskor elején a gyermekekben az esztétikai, az intellektuális és az erkölcsi érzelmek még nem különülnek el. Ezek a mi hatásunkra differenciálódnak majd. Az esztétikai élmény által kettős magatartás formálódik: az alkotói és a befogadói. A befogadó gyermeket alkotóképessé kell tennünk, hogy kreatív és innovatív felnőtté váljon. Fontosnak tartjuk a valóság szépségének felismertetését a környezet megfigyeltetésével, a művészet eszközeivel újraalkottatni, s ez által, a gyermek érzelmi világát gazdagítani. Tiszteljük a környezet harmóniáját, szépségét, felkeltjük a gyermekekben is ezt az érzést, figyelmüket a természeti és társadalmi környezet értékei felé tereljük. Esztétikai nevelésünk alapfeltétele az érzékszervek fejlesztése, finomítása. A gyermekek érzékszerveiken keresztül szerzett ismeretei tényszerűek, s e tények rögzítése akkor válik művészi befogadássá, ha sajátos érzelemmel párosulnak, és így raktározódnak el élményeik közé.

6. 2. 1. Irodalmi Irodalmi nevelés (mese, vers) „Az író az emberiség szívéhez és értelméhez szól, minden korban mindazokhoz, akik megértik.” (Thoreau) A kisgyermekben korán megjelennek az esztétikum iránti fogékonyság jelei. Mielőtt beszélni tudna, már megkülönbözteti a zenei hangokat egyéb hangoktól, és látható örömmel reagál rájuk. Ahogyan előrehalad a gyerek az anyanyelv aktív és passzív elsajátításában, olyan mértékben válik képessé differenciáltabb érzelmek kifejezésére, és – ami döntő fordulat: emberré, azaz társadalmi lénnyé változásában – mások érzelmeinek megismerésére, átélésére. És ekkor lép be az életébe az anyanyelv édes gyermeke: a népköltészet, mondókák, játékok, dalocskák formájában, és „szivárvány köntösében” a mese. Mindez együttesen jelentik azokat a kötelékeket, melyek a gyermeket – a jövő felnőtt emberét – nemzeti kultúránk múltjával összekötik s a vele azonos nyelvet beszélő – értő kortársakhoz kapcsolják az anyanyelvvel, mely nemzettudatunk bázisa, közösséghez való természetes tartozásunk köteléke.

6. 2. 1. 1. Céljaink Céljaink • • • • •

Az irodalom iránti érdeklődés kialakítása Esztétikai élmény nyújtása Verbális kifejezőkészség fejlesztése Erkölcsi értékek, helyes magatartásformák kialakítása Kognitív képességek fejlesztése 24

• • •

A magyar hagyomány és kultúra átörökítése és az európai kultúra megismertetése A könyv megbecsülése, a gyermekek olvasóvá nevelése A gyermekek saját önkifejezésének biztosítása

6. 2. 1. 2. Feladataink Feladataink • • • •

•

•

•

• • •

Változatos irodalmi élmények közvetítése (mondóka, vers, verses-mese, mese, bábjáték, dramatizálás, elbeszélés). Szeretetteljes, érzelmi biztonságot sugárzó légkör kialakítása, ahol a gyermekek szívesen hallgatják és mondják az irodalmi alkotásokat. minden nap jelenjen a tevékenységeinkben a mese, a vers, a mondóka A mondókák, versek, mesék összeállítása a gyermekek életkori és fejlettségi sajátosságainak megfelelően történnek, alkalmazkodva az adott témakörökhöz. Hangsúlyos szerepet a gazdag, magyar népköltészetnek (mondókáknak, népmeséknek) szánunk. Ezen kívül helyet kapnak a klasszikus és kortárs irodalmi alkotások is. Alapelvünk, a kevesebb néha több, többszöri ismételgetés során juttatjuk el a gyermekeket a kompetenciák fejlődéséhez, az irodalom által keltett örömhöz, és az újra alkotás folyamatához. Lehetőségek teremtése a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához, a saját vers és mesealkotásaiknak előadására, azok mozgással ábrázolással történő megjelenítésére. A gyermekeknek tetsző mese eljátszásának, bábozásának, dramatizálásának elősegítése, melyek lehetőségeket kínálnak a gyermekek szorongásaiknak, félelmeiknek feloldásában, és megoldást kínálnak egyéni fejlesztésükben. Önálló szerveződésük a közösségi és verbális kompetenciájuk fejlődését segítik elő. Az óvodapedagógus példaértékű mesélése, hangulatkeltő elemek használata. A belső kép kialakításának érdekében a mese mondásához nem alkalmazunk minden esetben eszközt, hagyjuk a gyermeki fantázia szárnyalását. Az óvodapedagógus rendszeresen gyarapítsa vers, mese és mondóka gyűjteményét.

6. 2. 1. 3. Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • szívesen és odafigyelve hallgatja a meséket, verseket, • szívesen mesél, báboz, dramatizál, • gondosan bánik a könyvekkel, • néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni, • olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatai kifejezését, • a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásai megszilárdulnak, • el tudja bábozni illetve játszani a mesejelenetet.

25

6. 2. 2. Zenei Zenei nevelés „Nem szabad a zenei hagyományokkal teljesen szakítanunk. A törzsről lemetszett ág hamar elszárad.” (Honegger) A zene az ember magára ébredésének, önfelfedezésének, egyik legfőbb formája, történeti emlékezete, fejlődésének öntudata. A zenei műveltség egyértelműen beletartozik a közműveltség fogalmába. Megszerzése hosszú folyamat, egész életen át tartó folyamatos ismeretszerzés, zenehallgató, vagy művelő tevékenységet jelent.

6. 2. 2. 1. Céljaink • • • • • • • • •

A zene iránti érdeklődés kialakítása A zenélés, mint örömforrás - megjelenése Esztétikai élmény nyújtása, Zenei képességek fejlesztése Mozgáskultúra fejlesztése A magyar népi mondóka és dalanyag megismertetése Zenei kreativitás fejlesztése A zenehallgató magatartás kialakítása A zenei anyanyelv megalapozása

6. 2. 2. 2. Feladataink Feladataink •

• • • • • • • • • •

Gazdag és igényes zenei anyag közvetítése, elsősorban a magyar népzene kincseiből merítünk, azontúl megismertetni a gyermekeket a klasszikus és kortárs zeneszerzők műveivel, más nemzetek zenéjével. Bensőséges kapcsolat teremtése, mely alkalmat biztosít az óvónő – gyermek közötti örömteli és felszabadult énekelgetésre, mondókázásra. (lovagoltatók, tapsoltatók, stb.) Napközbeni lehetőségek kihasználása spontán és tervezett éneklésre, mondókázásra, egyéni képességfejlesztésre A gyermekek improvizációjának, alkotókedvének elősegítése, önkifejezésük érvényre juttatása A gyermekek zenei képességének differenciált fejlesztése (tiszta éneklés, hallásfejlesztés, ritmusérzék fejlesztés, zenehallgatásra nevelés) Mozgáskultúra fejlesztése (játékos utánzó mozgások, dalos játékok, különféle mozgáselemek) A néptánc elemeivel való ismerkedés Hangszerekkel való megismertetés (ritmushangszerek, egyszerű népi hangszerek) Hagyományokkal való ismerkedés (népszokások, énekes népi játékok) A zenei önkifejezés összekapcsolása más művészeti tevékenységekkel A mondóka, a dalanyag és képességfejlesztések a gyermekek életkori sajátosságainak és fejlettségének megfelelő kiválasztása

26

6. 2. 2. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor óvodáskor végére A gyermek: • élvezettel hallgat zenét, • tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, • tud néhány dalt egyedül is énekelni, • tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni, • tud társaival térformákat alakítani, • a különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi, • tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot, • felismeri és alkalmazza a zenei fogalom párokat, • megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, • tudja mindkettőt alkalmazni, • az éneklést ritmushangszerekkel tudja kísérni.

27

6. 2. 3. Vizuális Vizuális nevelés „Mennyi szépség van a művészetben! Ha az ember csak vissza tud emlékezni mindarra, amit látott, akkor már sosem henyél, igazában sohasem magányos, és nincs többé egyedül.” (Van Gogh) A gyermekek ábrázoló tevékenysége a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé. A gyermeket minden nap érik vizuális ingerek is, ezáltal gazdagodik, formálódik személyiségük. A tevékenység örömforrás a gyermekeknek, műveikben tükröződnek érzelmi megnyilvánulásaik, és a világról alkotott ismereteik. Örömteli cselekvése mozgatórugója lesz az önfejlődésnek.

6. 2. 3. 1. Céljaink Céljaink • • • • • • • •

Az örömteli cselekvés lehetőségének biztosítása A gyermekek képzeteinek gazdagítása A különféle technikákkal való megismerkedés Térbeli tájékozódás kialakítása Népművészeti motívumokkal, műalkotásokkal való megismertetés A gyermekek pszichikus fejlődésének biztosítása (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem stb.) Az alkalmazott technikákkal a képességek fejlesztése A vizuális önkifejezés elősegítése

6. 2. 3. 2. Feladataink Feladataink • • • • • • • • • • • •

Az alkotáshoz szükséges megfelelő, nyugodt légkör és hely megteremtése. A nap bármely szakában lehetőség biztosítása a szabad ábrázoló és barkácsoló tevékenységre. A gyermekek számára a vizuális tevékenységekhez szükséges minőségi anyagok, eszközök biztosítása, elérhetővé tétele. Megismertetni a gyermekeket az eszközök helyes, balesetmentes használatára. Változatos technikák megismertetése a gyermekekkel. (képalakítás, plasztikai munkák, építés, kézművesség, díszítés és egyéb technikák) A vizuális témák válogatása igazodjon az adott időszak témaköréhez. Gazdag élményanyag biztosítása, mely ösztönzi a gyermekeket az újraalkotásra. A gyermekek esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának, igényességének formálása a tevékenységek során. A környezet esztétikájára való odafigyelés, a csoportok díszítése a gyermekekkel közösen. A differenciálás megvalósítása a technikák és eszközök megválogatásával. A gyermekek esztétikai érzékenységének, ízlésvilágának formálása. Az alkotó folyamatok alatt kompetenciák kialakítása, fejlesztése (képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló – térbeli tájékozódó – rendező képesség)

28

6. 2. 3. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az az óvodáskor végére A gyermek: • Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol. • Képalkotásában kifejezi gondolatait, élményeit. • Képes vizuálisan kifejezni érzelmeit, gondolatait. • Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. • Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot. • Téralakításban, építésben másokkal együttműködik. • Emberábrázolása, családábrázolása életkorának megfelelő szintet mutat. • Díszítő, tervező feladatot tud végezni. • Tud különféle technikával képet alkotni. • Tudja a technikát önállóan, a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani. • Ismeri az alapvető népi motívumokat. (pl. tojásmotívumok, virágmotívumok stb.)

6. 2. 4. Hagyományápolás Hagyományápolás „Mi is az a népszokás? Voltaképpen a kultúra hagyományozása. Az a keret, amelyben a nép ünnepei és hétköznapjai lejátszódnak. Közösségi magatartásmód, illemtan, erkölcsi kódex, mítosz, költészet, színjátszás.” (Dömötör Tekla) A néphagyomány magába foglal mindent, amire a nevelés során szükségünk van: örömteli készülődést az ünnepekre, jeles napokra, közösségi összefogást, játékot, munkát, ismeretszerzést. Fontosnak tartjuk régi, ősi hagyományaink megőrzését, melyet úgy valósíthatunk meg, ha folyamatosan ápoljuk azt, és átadjuk a gyermekeknek. A különböző ünnepek és évszakok köré épülő hagyományok jól beépíthetők óvodánk nevelési programjába. A hagyományápolás komplexitása azt jelenti, hogy nem önálló tevékenységként jelenik meg programunkban, hanem az egész óvodai nevelést áthatja.

6. 2. 4. 1. Céljaink Céljaink • • • • •

A magyar népi kultúra elemeinek megismertetése A gyermekek személyiségének gazdagítása a hagyományunk által A nemzeti hovatartozás érzésének elősegítése A közösségi érzés erősítése Más nemzetek tisztelete, kultúrájuk elfogadása

29

6. 2. 4. 2. Feladataink Feladataink • • • • • •

•

• •

A hagyományápolás játékos, önként vállalt tevékenységformákban való közvetítése. Az óvodapedagógusok néprajzi ismereteinek bővítése. (továbbképzés, szakkönyvek, gyűjtemény) A válogatás szempontjai: hitelesség, mértékletesség, kiforrottság („Csak tiszta forrásból!”) A hagyományápolás alakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően. A néphagyomány és polgári hagyomány ötvözése, ápolása és átadása. Élő hagyományaink megélése, melyeket a paraszti hagyományokból merítünk: szüret, Dömötör napi vigalom, Adventi időszak jeles napjai (Borbála, Miklós, Luca) Farsang, húsvéti locsolkodás Világi ünnepeink, hagyományaink: születésnapok, névnapok, Víz világnapja, Föld világnapja, Madarak és fák világnapja, gyermeknap élményszerű megtartása, játékosság és tudatosság jegyében Módszertani ajánlásunkban kidolgozott a megtartható hagyományok listája az óvodában, mely minden óvodapedagógus számára választható. Megismertetjük a gyermekekkel a szülőföldünk értékeit, népünk hagyományait, szokásait, ünnepeit, tárgyi kultúráját. Szeresse, védje, büszke legyen rá!

6. 2. 4. 3. Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • örömmel részt vesz és igényli a hagyományápoló tevékenységeket, • figyelemmel kíséri az évszakok és az időjárás változásait, • számon tartja a közelgő ünnepköröket és jeles napokat, • a közös tevékenység által aktív részt vevője a közösségnek, • ismer néhány népszokást, • meg tudja fogalmazni a nemzeti hovatartozását.

30

6. 3. Mozgás, Mozgás, testi nevelés „Minden mozgás teremtő jellegű, mert nem egyszerűen csak oszcillálás, hanem fejlődés, melyet éppen a nyugtalanság bontakoztat ki.” (Caudwell) A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlődését a születéstől a kisgyermekkorig figyelemmel kísérik, fontosnak tartják. Ebben az életszakaszban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad az általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a fejlődésben. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt a környezetükről. A rendszeres testnevelés a gyermek anatómiai és élettani fejlődését, a súlygyarapodás és a szervek fejlődése közötti helyes egyensúlyt biztosítja. Kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, a tartáshibák megelőzésére.

6. 3. 1. Céljaink Céljaink • • • • • • • • • •

A testi képességek (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, egyensúlyérzék) optimális fejlesztése a spontán és tervszerű mozgásformák segítségével. A mozgáskoordináció fejlesztése. A mozgásműveltség fejlesztése. Tér- és időbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Testséma kialakítása. Pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása (alkalmazkodóképesség, egészséges versenyszellem). A gyermekek mozgásvágyának kielégítése Egészséges életmódot erősítő tevékenységek, alternatív lehetőségek Pl. jóga, tánc, relaxáció, stressz oldás stb. Interperszonális kapcsolatok erősítése a gyermekek összehangolt mozgásával Érintéskultúra fejlesztése

6. 3. 2. Feladataink Feladataink • •

•

A mozgás szükséglet kielégítéséhez a feltételek biztosítása: friss levegő, eszközök, balesetmentes, tiszta környezet, megfelelő öltözet, Rendszeres és folyamatos alkalmak teremtése a mozgásra. (heti két alkalommal kötelező formában és szervezéssel, naponta a mindennapos testnevelés által, mely szerves része a napirendnek, spontán mozgás minden nap a szabad levegőn) A gyermek természetes mozgására épített fejlesztési feladatok összeállítása: járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás stb. 31

• • • • • • • • •

A mozgásanyag az életkori sajátosságoknak és az egyéni képességeknek megfelelő összeállítása. A játékosság, élményszerűség és a sikerélmény biztosítása a mozgástevékenységben. A szervezet biológiai fejlődésének elősegítése a mozgás által. (légző-, keringési-, csont-, és izomrendszer növelése, erősítése) A szervezet ellenálló képességének edzése. A test deformitásainak megelőzése, a helyes testtartás alakítására, a lábboltozat erősítésére megfelelő gyakorlatok beiktatásával a mozgástevékenységbe. A mozgásos tapasztalatszerzés által az értelmi képességek fejlesztése. Az egészségügyi és higiénés szokások, szabályok kialakítása. (mozgás utáni mosdás) Lehetőségeink, eszközeink kihasználása, a tornateremben és a szabad levegőn, az udvaron szervezett mozgás által. A mindennapos mozgás lehetőségével a társas kapcsolatokat erősítjük

A testi képességek rendszere meghatározza a szervezett testnevelés felépítését, tematikáját, módszereit.

6. 3. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok a óvodáskor végére A gyermek: • szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban, • tud néhány mozgásos játékot (futó-, vagy fogójáték) irányítás nélkül játszani, • tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat, • fejlett egyensúlyérzékkel rendelkezik, • tud rövidebb távon váltott iramban futni, • versenyjátékokban betartja a szabályokat, • tud ütemtartással járni, • tud helyben labdát pattogtatni, • ismeri és alkalmazza a különböző dobástechnikákat, • tud guruló átfordulást végrehajtani előre, • a testrészei megnevezésével végre tudja hajtani az utasításokat, • a testi képességei az életkorának megfelelően fejlettek, • a közös élmények által a baráti kapcsolatai erősödnek.

32

6. 4. A külső világ tevékeny megismerése „A természet varázsát ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad. De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módon véle visszaélsz!” (Shakespeare: Bölcsességek könyve) A környező világgal való ismerkedés lehetőségeit a természeti és társadalmi környezet biztosítja. Ez a megismerési terület az óvodai élet egészében jelen van, ezért egységében mutatja meg a valóságot, az összefüggéseket. A külső világ tevékeny megismertetése során a gyermekek az élő- és élettelen természeti és társadalmi környezetben bekövetkező változásokat, ezek hatását, következményeit tapasztalják meg. A külső világ tevékeny megismerését a nevelés folyamatában komplexen kezeljük. A környezettudatos magatartás kialakítása, formálása mindennapi feladataink közé tartozik. A jeles zöld ünnepek nagyon fontosak ebből a szempontból, kivételes lehetőségeket nyújtanak. (Víz-, Föld-, Állatok-, Madarak – fák világnapja) Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy a gyermekekben alakuljon ki a megfelelő értékrend, a környezettudatos életvitel. A környezetre figyelő, védő, ahhoz pozitív érzelmi viszonnyal kapcsolódó gyermek, majd felnőtt. Olyan programokat szervezünk, ahol a környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, annak tisztaságának, épségének megóvására neveljük gyermekeinket. A gyermekeken keresztül a szülők is értesülnek a programok részleteiről, így hisszük, hogy a környezettudatos magatartásformálás a családra is hat.

6. 4. 1. Céljaink Céljaink • • • • • • • • • •

A természeti-, társadalmi környezet sokoldalú megtapasztalása, megismerése, amelyek biztosítják a környezetben való életkorának való biztos eligazodást Pozitív érzelmi viszony kialakítása az élő és élettelen természettel. Környezettudatos magatartás megalapozása. A környezet értékként való bemutatása, megszerettetése Természettisztelő, élettisztelő magatartási szokások alakítása A gyermek környezetéből származó elemi ismereteinek bővítése. A nemzeti hovatartozás érzésének elősegítése. A környező világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Az értelmi képességek fejlesztése, a megismerő, problémamegoldó gondolkodás kialakítása. A gyermek kíváncsiságának, tudásszükségletének kielégítése.

33

6. 4. 2. Feladataink Feladataink • • • • • • • • • • •

A környezet tevékeny megismeréséhez a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Spontán és szervezett tapasztalat-, és ismeretszerzés biztosítása a sokoldalú élmények által. Az egyéni képességeket figyelembe véve, differenciált fejlesztési feladatok elvégzése. Játékba integráltan, játékos tevékenységek közben a gyermekek személyiségének, képességeinek fejlesztése. A gyermek önálló véleményalakításának a támogatása a külső világ tevékeny megismerése folyamatában Döntési képességek fejlesztése a környezettudatos magatartás formálása útján A gyermekek tevékenység közbeni matematikai tapasztalatszerzésének elősegítése és lehetőségek teremtése azok különböző tevékenységeiben történő alkalmazására A matematikai érdeklődés felkeltése. Az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, a logikus gondolkodás megalapozása. A család bevonása a környezeti kultúra alakításába, környezettudatos magatartás formálásába Szakmai, tárgyi és tudományos ismereteink folyamatos bővítése.

Természeti és társadalmi környezet megismerése • A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot: család, óvodai környezet, emberi foglalkozások, közlekedés, emberi test, napszakok, évszakok, állatok, növények stb. sajátos, tapasztalatokra épülő hatásrendszerében ismerik meg. • Az óvoda környezeti adottságait kihasználva a természeti jelenségek megtapasztalása. • Környezettudatos magatartás alakítása. • Az „énkép” alakítása. Természetjárás • Különböző élőhelyek, természetes, mesterséges társulások megismerése (erdő, mező, vízpart, állatkert, Vadaspark) Társadalmi környezet • Az óvoda környékén található intézmények, szolgáltatások, múzeumok, állandó és időszakos kiállítások, műemlékek megtekintése, látogatása. • A helyi hagyományok, szokások értékeinek szeretete, védelme Környezeti kultúra alapozása • A természet összefüggéseinek megláttatása. • A környezet alakítása (kertgondozás). • A környezet védelme. • A természet „jeles napjai”: Állatok világnapja Víz világnapja Föld napja Madarak és fák napja

34

Matematikai nevelés Programunkba az ismerettartalmak komplex kezelésére törekszünk, azonban a matematikai nevelés önállóságát hangsúlyozva. Természetesen a matematikai ismeretszerzés is komplexen, a gyermekek érzékelésére, észlelésére, tapasztalataira épül. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a gyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A tervezett matematikai fejlesztés és a spontán szerzett matematikai tapasztalatok egymást kiegészítik. Adódhatnak olyan matematikai ismeretek, amelyek nem kezelhetők komplexen, ezeket szervezett játékok keretében kívánjuk fejleszteni. Az óvodapedagógusok feladata, hogy eldöntsék, a játékidőben milyen matematikai problémát oldanak meg. • Ismerkedés halmazokkal, mennyiségekkel, számfogalom kialakítása • Geometriai tapasztalatok nyújtása • Összehasonlítások, szétválogatások

6. 4. 3. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik, • tudja lakcímét, szülei és testvérei nevét, szülei foglalkozását, saját születési helyét, idejét, • ismeri és betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, ismeri a közelben lévő közintézményeket, • megkülönbözteti a napszakokat, évszakokat, • ismeri környezete növényeit, állatait, részt vesz a növénygondozásban, a természetvédelemben, • a környezettudatos szemléletmód alapvető szokásaival rendelkezik, • ismeri a színeket, azok sötétebb, világosabb árnyalatait, • a tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint, • helyesen használja a tő és sorszámneveket, • tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni, • helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat, • felismeri és megnevezi a geometriai formákat.

35

6. 5. Munka Munka jellegű tevékenységek „Vizet önteni azért kell, hogy ne maradjunk szomjasak!” A gyermekek többsége az óvodában találkozik először a munkával. Az életre való felkészülés nem nélkülözheti a munkatevékenység kihasználását. A személyiségformálás fontos eszköze, a játékkal sok vonatkozásban hasonló, azzal egybeeső a munka jellegű tevékenység. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeki munka önkéntes, rendszeres legyen, és örömöt okozzon. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségüket nem veszélyezteti. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. Fontosnak tartjuk nemcsak a felnőtt általi, de a gyermekek egymás közötti értékelését, elismerését is. Hisszük, hogy a munkához való pozitív viszony, hozzáállás megalapozását nagymértékben elősegítik.

6. 5. 1. Céljaink Céljaink • • • •

A különböző munka jellegű tevékenységek megszerettetése Az elvégzett munka megbecsülésének kialakítása, elősegítése A közösségi kapcsolatok kialakítása az egymásért végzett munka által A saját és mások elismerésére nevelés során a kötelesség teljesítésének alakítása

6. 5. 2. Feladataink • • • • • • • • • •

A munkatevékenységhez a feltételek biztosítása (hely, idő, eszköz) A csoportban a szokás-, és szabályrendszer kialakítása a munkajellegű tevékenységekhez A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek alakítása, cselekvő tapasztalás közben Az akarati tulajdonságok fejlesztése (kitartás, önállóság, felelősség, feladattudat, céltudatosság, stb.) A gyermekek értékelése konkrét, reális és saját magához mérten fejlesztő hatású legyen A gyermekek önállóságra való ösztönzése Dicsérettel, elismeréssel a munkához való pozitív viszony kialakítása A gyermekeknek az eszközhasználathoz, a munkafogások megismeréséhez való mintaadás A dajkák bevonása a munkatevékenységek folyamatába A gyermekek és felnőttek munkájának és jelentőségének megismertetése

36

6. 5. 3. A munkajellegű tevékenységek fajtái Önkiszolgálás • Étkezés, öltözködés, testápolás, Környezet rendben tartása • Külső, belső környezet óvása és rendben tartása, a környezettudatos magatartás formálása • A csoportszoba berendezésének és a játékok helyének megismerése • Udvari játékok és az udvar rendezése Naposság • Önként vállalt naposi munka • Naposi munka fokozatos bevezetése Alkalmi munkák • Segítségnyújtás a kisebbeknek • Segédkezés a csoportszoba átrendezésében • Eszközök kiosztása, összeszedése • Segédkezés az évszakokhoz és az alkalomhoz illő dekoráció elkészítésében • Egyéni megbízatások (üzenet átadása, stb.) • Barkácsoláshoz használt eszközök, anyagok elrakása Növény-, és állatgondozás • Folyamatos növény és állatgondozás (halak, teknős, rovarok,) • Gondoskodás a madarak téli etetéséről • Természetsarok évszaknak megfelelő kialakítása • Az évszakokhoz kapcsolódó kerti munkák elvégzése

6. 5. 4. Sikerkritériumok Sikerkritériumok az óvodáskor végére A gyermek: • szívesen vállal egyéni megbízatásokat, • s barkácsoláshoz használt szerszámokat, anyagokat gondosan, esztétikusan rakja el, • részt vesz a kerti munkában, • a naposi munkát önállóan végzi, • aktívan részt vesz a teremrendezésben, • önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát, • szívesen végez munka jellegű tevékenységet, • s munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja, • ügyel saját személye, és környezete rendjére, • megbecsüli társai és a felnőttek munkáját, • egészséges kritikával rendelkezik önmaga és társaival szemben

37

7. A játékba integrált tanulás szervezése 7. 1. Nevelés Nevelésevelés-tanulástanulás-fejlesztés A tudás az elsajátított ismeretek a gyermek által megalkotott rendszerét jelenti, tehát egy egyénre jellemző individuális tanulási folyamat eredménye. A tudásvágy a személyiségfejlődés egy fokán szükségletként lép fel. A tudásvágy kialakulása függ a környezettől, a gyermeket ért hatásrendszertől, amely ösztönzi, támogatja, elősegíti ezek kibontakozását. A tudásvágy, az ismeretek, tapasztalatok megszerzésének vágya, indítja el a tanulási folyamatot. Az óvodáskorú gyermekekre jellemző, hogy akit szeret attól szívesen tanul. „Foglalkozzunk meleg, sugárzó szeretettel a gyermekkel, és ők csodákra képesek.” (Szókratész) Programunkban a tanulási folyamat elősegítését a következőképpen kívánjuk megoldani: • A játékba integrálva, a játékot alapul véve, mint a gyermek legfontosabb tevékenységét, - elsősorban ebben, de figyelembe vesszük a spontán játéktól a játékos tanulásig való fejlődés folyamatát, - felfedezzük, megleljük, kihasználjuk a tanulási lehetőségeket. Tehát a játékot tudatosan felhasználjuk a tanulási folyamat megszervezésében. • A tevékenységek tervezésénél elsődleges célunk a kompetenciák (készség, képesség, adottság, hajlam) fejlesztés, az egyénre szabott differenciálás. • A gyermek személyiségét tiszteletben, egyéni fejlődési ütemét direkt, kényszerítő befolyással nem zavarjuk meg. • Olyan tevékenységeket szervezünk, kínálunk, amelyben érdekeltté tehetjük a gyermeket, melyben olyan megnyilvánulásokat tehet, ahol a tudásvágy szükséglete kielégítést nyerhet. A tevékenység átélésekor pozitív érzelmeket szabadítunk fel, így máskor is szívesen választják azokat. Ily módon a tudás iránti vágy előbb-utóbb dominánssá válik. • A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át. • A gyermekek érdeklődésére alapozunk, olyan tevékenységeket kínálunk, amelyben a kíváncsiságuk kielégül. • A tanulási motívumokat szem előtt tartva szervezzük tevékenységeinket: o a mozgás lehetősége o a tevékenység lehetősége o az együttlét lehetősége o a sikerélmény lehetősége o a kíváncsiság kielégítése o felfedezés és tapasztalatszerzés lehetősége o az alkotás lehetősége o a próbálkozás és a tévedés lehetősége o problémamegoldás lehetősége

38

•

•

•

•

•

•

Kihasználjuk a gyermekben rejlő, csak rá jellemző motívumrendszereket, amelyek belső késztetést váltanak ki a cselekvés, tevékenység, magatartás felé. Nevelési célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A gyermekeknek felkínált tevékenység a szabad választás lehetőségével jár. Nem kényszeríthető a gyermek olyan tevékenységre, amiben nem kíván részt venni. Aki még csak a játékban képes a kíváncsiskodásra, nem kényszeríthető „foglalkozáson” való részvételre. Azonban 5-6-7 éves korban fontosnak tartjuk a kitartás képességének kialakítását, fejlesztését, hogy a megkezdett feladatokat elvégezze. Az óvodában komplex nevelés folyik, a nevelési területek, tevékenységek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. A tanulást folyamatnak tekintjük, egyes tevékenységek, nevelési területek együttesen vannak jelen a nap folyamán, csak más-más hangsúllyal. Ezt a tervezésnél is figyelembe vesszük. A teljes személyiség fejlesztése nem korlátozódik csak a kezdeményezett tevékenységformákban történő ismeretszerzésre, hanem a nap folyamán adódó helyzetek mindegyikére. A szervezett tanulás formáját a gyermekek igényeinek, és aktuális állapotának megfelelően választjuk meg, szem előtt tartva a játékba integrálás lehetőségének kihasználását. A testnevelés foglalkozást kötelezően szervezzük, (balesetveszély elkerülése, a tornaterem adottsága miatt) nem felejtve el, hogy a vegyes életkorú csoportban a gyermekek részvételi szándéka nem egyforma.

7. 1. 1. Kompetenciák Kompetenciák az átlagos, tehetséges és SNISNI-s gyermekek fejlesztéséhez Kompetencia: hozzáértés, valamely cselekvésforma eredményes végzésére való képesség, amely kihat a végzett tevékenységre. A nevelés-oktatás céljai között egyre hangsúlyosabbá válik a kompetenciák kialakítása, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, az alkalmazási, felhasználási képességek fejlesztése. Képesség: az egyén tulajdonsága, amely genetikus tulajdonságok alapján, valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki. Fejleszthető, a fejlesztés eredménye a kompetencia. Átlagos gyermekek képességfejlesztése: Szociális képességek: • kudarctűrő képesség • felelősségvállalás képessége • együttműködő készség • szervezőkészség • egymásra figyelés képessége • konfliktuskezelés képessége • önállóság • udvariasság • életvezetési képesség • önbizalom • érintkezési szokások 39

• • • • • • • •

metakommunikációs képesség elfogadás tolerancia kritikai gondolkodás alkalmazkodás szokás- és szabályrendszerhez való alkalmazkodás képessége erkölcsi ítélőképesség másság elfogadásának képessége

Értelmi képességek: Érzékelés-észlelés: látási, hallási, tapintásos, téri, mozgásos, beszédészlelés, testséma Kognitív képességek: a) Pszichikus funkciók: • figyelem • szándékos figyelem • koncentráció • emlékezet, memória • képzelet • problémamegoldó képesség • kreativitás, fantázia, improvizációs képesség • érdeklődés • környezettudatos magatartás b) Gondolkodási műveletek: • induktív és deduktív gondolkodás képessége • következtetés • analízis-színtézis • zenei képességek (tiszta éneklés, ritmusérzék, zenehallgatás, zenei hallás, zenealkotás, zenei forma) • matematikai képességek (logikus gondolkodás, számfogalom, relációk, téri- és időbeli viszonyok, szimmetria) • konkretizálás • általánosítás • összehasonlítás-megkülönböztetés • lényeglátó képesség • művészetekhez való viszony képessége • alkotókészség • konstruáló készség • monotónia-tűrő képesség • döntési képesség Verbális képességek: • a beszéd hangzásbeli összetevőinek fejlesztése (helyes beszédtechnika, beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés) • beszédértés, szövegalkotás képessége (beszédpercepciós képesség, beszédbátorság) • szóbeli kommunikációs képesség • beszédészlelés • kifejező képesség • szereplési képesség 40

• •

előadói képesség szókincsbővítés, aktív szókincs használatának képessége

Testi képességek: • nagymozgások • finommotorika (ábrázoló tevékenységek: rajzolási képesség, formaérzék, mintázási képesség, díszítő képesség) • mozgáskoordináció • motoros képességek • egyensúlyérzék • kondicionális képesség (erő, gyorsaság, állóképesség) • testséma (testrészek, oldaliság, testkoordináció, testfogalom) • téri tájékozódó képesség • térbeli mozgás képessége Tehetséges gyermekek képesség fejlesztése: Egyéni fejlesztéshez 1. Intellektuális tehetségek: magas szintű értelmi képességek együttesen jellemzik Kimagasló képességek fejlesztése, hiányterületek felzárkóztatása. 2. Speciális tehetségek: • zenei • matematikai • vizuális • nyelvi • sport speciális területek sajátos képességeinek fejlesztése. SNI-s gyermekek képességeinek fejlesztése: Egyéni fejlesztéshez 1. Részképesség zavarok: • •

•

Olvasási zavar - diszlexia veszélyeztetettség: anyanyelvi képességek, érzékelés-észlelés (hallási), ritmusérzék, emlékezet, finommotorika, dallamvisszhang, formaérzék Írási zavar – diszgráfia veszélyeztetettség: ritmusérzék, dominanciák, testséma, tériés időbeli tájékozódás, emlékezet, szókincsbővítés, szövegalkotás, nagymozgás, finommozgás, ábrázoló képesség Számolási zavar – diszkalkulia veszélyeztetettség: anyanyelvi képességek, szövegalkotás képessége, beszédkészség, beszédértés, lényegre törő kifejezés képessége, észlelés, emlékezet, mászás

2. Speciális problémák enyhébb változatai: •

Autizmus spektrumzavar: szociális képességek, kommunikációs képességek, kognitív képességek 41

• • • •

•

Down-szindróma, Williams-szindróma: szociális képességek Hiperaktivitás: szociális képességek Hipermotilitás: Magatartászavar: gondolkodási képességek, szociális képességek (elfogadás, egymásra figyelés, szokás- és szabályrendszerhez való alkalmazkodás képessége, kudarctűrés, együttműködés képessége, türelem, konfliktuskezelés, erkölcsi ítélő képesség) Testi, érzékszervi, idegrendszeri károsodással élő gyermekek: speciális, egyéni fejlesztés a szakemberek együttműködésével az adott károsodásra.

3. Hátrányos helyzet: • • •

Szociokulturális hátrány: szociális képességek, életvezetési képesség Ingerszegény környezet: környezettudatos magatartás képessége, életvezetési képesség, önbizalom, önismeret, érzékelés-észlelés Érzelmi labilitás, elhanyagoló bánásmód: szociális képességek (empátia, önismeret, önbizalom, együttműködés képessége, kötődő- és szeretetképesség), teljesítő képesség

7. 2. Tervezés Tervezés A nevelési programunk szellemében készítettük el a csoportok fejlesztési tervét. Az átgondolt, tudatos felkészülés alapján készült tervek módszertani szabadságot, rugalmasságot, a gyermekhez való igazodást feltételeznek, segítve a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését. Olyan tervezésre van szükségünk, amely segíti a gyermeki fejlődés ütemének nyomon követését, láttatja az egyénhez kötődő feladatokat. A csoportok fejlesztési terve a csoportok írásos, hivatalos dokumentációja. Vezetése szükséges a tudatos, tervszerű munka miatt, valamint a pedagógiai ellenőrzés szempontjából. Nevelési terv Nevelési tervünket fél évre készítjük el, melyben megjelöljük a nevelés célját, feladatát, az egyéni fejlesztést és a tervidőszak végén a pedagógiai összegzést. A következő féléves terv az előző időszak kiértékelésére épül. A játék tervezése A játékot a nevelési tervhez hasonló felosztásban tervezzük, szintén féléves időszakra. Megjelenítjük benne a különböző játék fajták fejlesztésének lehetőségét. A tevékenységek tervében szerepel a projektekhez kapcsolódó játékba integrálás lehetősége. A tevékenységek terve Egy éves időszakra tervezünk előre, melyet 6 nagyobb ciklusra bontunk. Ebben jelöljük a tevékenységi formákat, azok tartalmát az adott időszakra, és a képességfejlesztés feladatait is rögzítjük. A 6 nagyobb ciklustervet időközben kisebb projektekre bontjuk, 10 – 15 napos egységekre. A 10 – 15 napos megvalósulási terv segíti a csoportban dolgozó két óvodapedagógus munkájának egymásra épülését, a pedagógiai szabadság fenntartását. A megvalósulási tervek témaköreinek vezérgondolata jelzi a tevékenységek elmélyülési lehetőségeit. A tevékenységeknek egymáshoz kell igazodnia, egymásra kell épülnie, hogy a gyermekek fejlesztése minden oldalról, több irányból biztosítva legyen. Az ismeretátadás tervezésénél a gyermekek személyiségének fejlődését, a kompetenciák fejlesztését, a játékba integrálást és a komplexitást vesszük alapul.

42

Hetirend Projekt tervezésünk alapja a komplexitás, a tevékenységek egybeolvadása, kiegészülése. A heti tervekben az egyes tevékenységek prioritását emeljük ki, tervezzük. A többi tevékenységi formák megjelenése, függ a gyermekek adott hangulatától, terhelhetőségétől, érdeklődésének irányától, az óvodapedagógus rugalmasságától. Minden nap teret kap az anyanyelvi nevelés és a mesemondás. A testnevelési foglalkozások az óvoda tornatermi adottságai miatt beszabályozottak, napra és időpontra, ami a tervezésben is nyomon követhető. Napirend A napirendet nagy időintervallumokban tervezzük, időt engedve a szabad játéktevékenység kibontakozásához, mégis a gyermekeknek biztonságot, stabilitást nyújtva. Fontosnak tartjuk a délutáni játékidő kihasználását a differenciálásra, egyéni fejlesztésre. Ajánlott napirend, mely igazodik a gyermekek szükségleteinek kielégítéséhez: Idő intervallum 6.00 – 10.30

10.30 – 11.45 11.45 – 12.30 12.30 – 15.00 15.00 – 18.00

Tevékenységek Játéktevékenység 8.00 – 9.00 Folyamatos reggeli Játékba integrált tanulás megszervezése Adott napokon, meghatározott időben testnevelés foglalkozás Gondozási feladatok Mindennapos testnevelés Udvari játéktevékenység Gondozási feladatok: Ebéd Készülődés a pihenéshez Pihenés előtti mesehallgatás, pihenés, alvás A pihenés időtartama a gyermekek életkorától változik! Gondozási feladatok: Uzsonna Játékos tevékenységek Fejlesztési lehetőségek kihasználása

A nyári időszak napirendjében megváltozik a nevelés szakaszossága, ezért átformálódik a napirend ebben az időszakban. A gyermekek egyéni képességeinek mérése Az egyéni képesség és fejlődés nyomon követését saját kidolgozású fejlettségi lapon követjük, mely alapjául szolgál a gyermekek fejlesztésének tervezéséhez. A gyermekek neveltségi szintjét, kompetenciáinak fejlődését évente egyszer, áprilisban mérjük, melyről csoportszintű eredményt is kapunk. A fejlettségi lapokon a sikerkritériumoknak megfelelően állítjuk össze a szempontokat, melyet „puha” méréssel, megfigyeléssel mérünk. A gyermekek fejlődésének nyomon követése az egyéni fejlődési ütemet rögzíti, melyet félévente készítünk el. A szülőket tájékoztatjuk a felmérés eredményéről. A mérés metodikáját az intézmény Minőségirányítási programja tartalmazza. Egyéni fejlesztési tervet akkor készítünk, ha a gyermek egyéni fejlődési ütemében nagymértékű hiányosságokat vagy akadályoztatásokat tapasztalunk. 43

7. 3. Csoportszervezés Csoportszervezés Az óvoda hagyományait, adottságait figyelembe véve, az óvodapedagógusok attitűdje alapján a csoportokat osztott illetve részben osztott csoportokban szervezzük. A részben osztott csoportokban igyekszünk a közelítő korosztályokat elhelyezni, hiszen ez a csoport az óvodapedagógustól nagyobb figyelemmegosztást, toleranciát, rugalmasságot követel. Az osztott és részben osztott csoportok munkájának hatékonyságát mindezeken túl az óvodapedagógus felkészültsége, kreativitása, az egyénisége határozza meg.

8. Óvoda Óvoda – iskola átmenet A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat, hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A kompetencia alapú óvodai nevelés alapján a tanulás fogalmát átértékeltük meghatározó elvünk, - az óvoda és iskola kapcsolatrendszerére, az iskola kezdő szakaszára tekintettel - az óvoda iskolásításának tilalma. Az iskolára alkalmassá tétel az óvodapedagógusok feladata, kötelessége és felelőssége a szülők segítségével. A gyermek az iskolában váljék iskolássá és ebben már a tanító személye a meghatározó, a szülő segítségével.

9. A jövőképünk megfogalmazása A jövőkép megfogalmazását óvodánk küldetésnyilatkozata prezentálja leginkább, mely a szülőkön keresztül a gyermekeknek, a jövő nemzedékének szól. Kedves Óvodásaink! Óvodánk munkatársai azon munkálkodnak, hogy derűs, nyugodt, biztonságos környezetben töltsétek napjaitokat, ahol kinyílik a világ előttetek, ahol felfedezhetitek a csodákat és szárnyalhat fantáziátok, kedvetekre alkothattok. Azon fáradozunk, hogy mire eljön az iskolába lépés ideje képességetek és készségetek olyan szintre jusson, hogy minden nehézség nélkül megfeleljetek az ottani elvárásoknak. Szeretnénk, ha az egészséges életmód által egészségesen élnétek, a mindennapos mozgás, testedzés, szokásotokká válna, és a környezetét óvó, védő emberekké lennétek. Megismertetünk benneteket a magyar népi kultúrával, hagyományokkal, a magyarság érzésével. Hogyan valósíthatjuk meg céljainkat? Sokat hagyunk játszani, és a játékban fejlesztjük képességeiteket, készségeiteket. Figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságaitokat egyénre szabott feladatokkal. Eszközünk a szeretet, mely minden nehézségen átsegít. Szüleitekkel együtt azon munkálkodunk, hogy a boldog kisgyermekkor után felnőttként tartalmas életet élhessetek.

44

10. 10. Gyermekvédelem Gyermekvédelem az óvodában Az óvodai gyermekvédelmi munka az óvodai munka szerves része, minden gyermekre megkülönböztetés nélküli gondoskodást jelent. Ez a tevékenység elsősorban pedagógiai jellegű. Figyelmünket elsősorban a megelőzés lehetőségeire kell irányítanunk, a minden gyermekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé a gyermekek személyiségének megfigyelését, ennek alapján felismerhetők a különböző problémák.

10. 10. 1. Az Az óvoda környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból Óvodás gyermekeink többsége a környékbeli társasházakból, lakóparkokból illetve családi házas környékről jár óvodába. A családok többsége magasan kvalifikált, rendezett anyagi körülményekkel rendelkezik. Sok család tudatosan vállalta a három illetve több gyermeket. A munkanélküliség aránya nem számottevő. A veszélyeztetett gyermekek száma is elenyésző, de hátrányos helyzetű gyermekeink vannak. Az ő számuk sem haladja meg az összlétszám 6 %-át. Azonban egyre több kisgyermek jön csonka családból, ami miatt ők is bizonyos szempontból hátrányossá válnak.

10. 10. 2. Céljaink Céljaink • • • • •

A védelemre szoruló gyermekek felkutatása és nyilvántartásba vétele A hátrányos helyzetű illetve ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása A magatartási és viselkedési problémával küzdő gyermekek szükségletük szerint megfelelő ellátása A veszélyeztetettségből adódó hátrányok enyhítése A családok edukációja, segítése

10. 10. 3. Pedagó Pedagógiai edagógiai feladataink a gyermekvédelemmel kapcsolatban • • • • • •

Minden óvodapedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Elő kell segíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. Biztosítanunk kell a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésre javaslatot tenni. A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségét ismertetni, elősegíteni.

45

10. 10. 4. Tevé Tevékenységek, evékenységek, melyek segítik a gyermekvédelmi munkát • • • • • • • • • •

Családlátogatás, szülői értekezletek, ünnepélyek, játszódélutánok, fogadó órák, szülőkkel közös tevékenységek Közös hétvégi kirándulások szervezése a szülőkkel Szükség esetén jogi segélyszolgálat szervezése A gyermeki és szülői jogok bemutatása, érvényesítési módjait megismertetve A csoportok fejlesztési tervében egyénre szóló tervezés, nyomon követés A gyermekek egyéni képességei és fejlődési lapjainak vezetése Logopédiai ellátás Óvodai szociális szolgáltatások: ingyenes étkezés, nappali ellátás, ruházati segély Alapítvány létrehozása, melyben a hátrányos helyzetű gyermekeket is támogatjuk Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal

10. 10. 5. A gyermekvédelmi felelős munkája A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézményvezető megbízásából képviseli a gyermek-, és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti e szempontok érvényesülését. Feladata, hogy a családdal és az óvodapedagógussal együttműködve kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. Folyamatosan kapcsolatot tart általában és konkrét esetekben a Nevelési Tanácsadóval, a Gyámhatósággal, a családokkal foglalkozó szakemberekkel és segítőkkel.

10. 10. 6. Az Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai Az óvodavezető fő feladata a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése. • A gyermekbalesetek megelőzése • Egészségügyi vizsgálatok biztosítása • Az egészséges életmód biztosítása • Az óvodába kerülés biztosítása (hátrányos és veszélyeztetett gyermekek) • A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme

10. 10. 7. Dokumentáció Dokumentáció A gyermekvédelmi hatókörbe tartozó gyermekekről minden óvodapedagógus feljegyzést készít a csoportnaplóba, melynek formája meghatározott nyomtatványforma. Ezek alapján kap a gyermekvédelmi felelős információt arról, hogy óvodai szinten milyen ellátandó gyermekvédelmi feladatokat kell megoldani. A gyermekvédelmi felelős óvodai szintű, központi nyilvántartást hoz létre, amelyben rögzíti, hogy a nyilvántartásba került gyermekeknek milyen prevenciós illetve segítő-támogató ellátásban kell részesülniük.

46

10. 10. 8. Sikerkritériumok Sikerkritériumok • • •

•

Intézményi szintű nyilvántartás van a gyermekvédelem hatókörébe eső gyermekekről. A nyilvántartott gyermekek mindegyike gyermekvédelmi ellátásban részesül. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a magatartási és viselkedési problémával küzdő gyermekek fejlesztése a szükséges területen megtörténik. A veszélyeztetett gyermekek családjával kialakul az együttműködés, a nevelőpartneri viszony.

47

11. 11. Óvodánk Óvodánk kapcsolatai 11. 11. 1. Célunk Célunk •

A nevelésben együttműködő partnerekkel való kiegyensúlyozott kapcsolattartás

11. 11. 2. A család és az óvoda kapcsolata A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodai nevelésnek kiegészítő szerepe van. Mégis a gyermekek fejlődése érdekében nagyon fontos, hogy feladatainkat együttműködve, a családi nevelést kiegészítve, partneri, jó viszonyban végezzük. A család és az óvoda kapcsolata váljék a pedagógiai hatások forrásává, ezért biztosítjuk a család és az óvodai élet közötti folyamatosságot. A szülőkkel közös céljainkat csak a gyermekekhez való szeretetteljes törődéssel, kifogástalan nevelőmunkával és megértő magatartással tudjuk elérni. A jó kapcsolat érdekében a meglévő hagyományokat tovább ápoljuk, fejlesztjük. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megfelelő tájékoztatást kapjanak a gyermekeik fejlődéséről, óvodai életéről.

11. 11. 2. 1. Céljaink Céljaink •

Az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a szülők megnyerése a közös nevelés érdekében

11. 11. 2. 2. 2. Feladataink Feladataink •

• •

Körültekintően szervezzük meg a szülőkkel együtt kialakítandó együttműködés formáit, mely a folyamatos információáramlást, a szemléletformálást, az óvodánk tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit, és a fejlődés eredményét hivatott közvetíteni. Segítségül hívjuk a szülőket, nagyszülőket, hogy óvodánk preferált értékeit minél magasabb szinten tudjuk teljesíteni. Naprakész információ nyújtása a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek a fejlesztés hatékonysága érdekében.

A kapcsolattartás formái • Nyílt nap: az érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek • Ismerkedési délelőtt: az óvodánkba felvett gyermekeknek és szüleiknek • Családlátogatás az újonnan érkező gyermekekhez, illetve szükség esetén • Szülői értekezletek: egy tanévben kétszer, nagycsoportosoknak háromszor • Fogadó órák: igény szerint, előre megbeszélt időpontban • Szülői Munkaközösségi értekezletek, ahol gyakorolhatják tájékoztatási, véleményezési és egyetértési jogaikat. • Közös hétvégi kirándulások szülőkkel • Szülőkkel közös játszódélutánok • Szülők - Nevelők Bálja • Dokumentumok nyilvánossága 48

• •

Mindennapos beszélgetések a gyermekeket érintő kérdésekről Közérdekű információk elhelyezése a csoportok illetve az óvoda faliújságján

Továbbfejlesztés lehetősége A már hagyományos kapcsolattartási formákon túl megkeressük azokat a lehetőségeket, amikor a szülőket bevonhatjuk a nevelési gyakorlatunkba. Szülői Munkaközösség A szülői jogok közös gyakorlása érdekében a szülők Szülői Munkaközösséget hozhatnak létre, mely a szülők érdekképviseleti szerve. A Szülői Munkaközösség saját maga dönt a működéséről és a munkatervéről. A Szülői Munkaközösséget rendszeresen tájékoztatjuk a nevelőmunkánkról és a gyermekeket érintő minden kérdésről. A Szülői szervezet az általa elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik.

11. 11. 3. Az Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata Az együttműködés formái: • tájékoztatás az óvodai nevelésünkről, • a bölcsődéből hozzánk érkező gyermekek látogatása, • ismerkedési lehetőség megszervezése szülőknek.

11. 11. 4. Az Az óvoda és az iskola kapcsolata A két közeli iskolával tartjuk a kapcsolatot (Széchenyi I. ált. isk., József Attila ált. isk.) a szabad iskolaválasztás lehetőségét tekintve. Az együttműködés formái: • kölcsönös intézménylátogatások, • alkalmankénti ünnepségek, • meghirdetett pályázatokon való részvétel • iskolák programjainak közzététele, • a minőségfejlesztés bevezetésével tényszerű visszajelzési rendszer kiépítése, • a tanítókkal közös pedagógiai értekezletek tartása.

11. 11. 5. Az Az óvoda külső kapcsolatai Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Továbbra is számítunk a kerületi óvodai szaktanácsadó és óvodai mentorok együttműködésére, mert segítik pedagógiai munkánkat. Rendszeres kapcsolatot tartunk velük, nevelői értekezletre hívjuk, tanácsadásért keressük őket. Segítik az információáramlást, a korszerű pedagógiai elméleteket és szakirodalmat közvetítik nevelőtestületünk felé. Utazó gyógypedagógus segíti a sajátos nevelési igényű gyermekeink ellátását, fejlesztését, az óvodapedagógusok integrált neveléséhez szakmai tanácsot ad. Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat A kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel együttesen tartjuk. Különleges nevelést igénylő gyermekekhez kérjük az óvodai látogatást, helyszíni megfigyelést. Szülői Fórumokon való részvételt is igényeljük.

49

Logopédiai Intézet Az óvodánkban dolgozó logopédusnak a tárgyi feltételeket biztosítjuk, munkáját segítjük. A gyermekek fejlődéséről folyamatosan konzultálunk. Zuglói Sportközpont és Pedagógiai Szakszolgálat Óvodánkban gyógytestnevelő végzi a gyermekek tartásjavító, prevenciós tornáját. A tárgyi feltételekkel segítjük munkáját, folyamatosan konzultálunk a gyermekek fejlődéséről. Budapest-Zugló Önkormányzat Művelődési és Oktatási Osztály A zavartalan és hatékony pedagógiai munka érdekében tartalmas és jó munkakapcsolatot alakítottunk ki. Gyermekorvos, védőnő, fogászat Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását – a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás, és a 26/1997. (IX. 3.) módosított Népjóléti minisztériumi rendelet alapján – az óvodába járó orvos és védőnő látja el. Tömeges megbetegedés esetén folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a gyermekorvossal, védőnővel. Biztosítjuk a gyermekek számára a rendszeres fogorvosi szűrést és a feltételeket. A védőnővel közös feladatunk a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek feltérképezése, családjuk segítése. Közművelődési intézmények Színházak, bábszínházak műsorait, művelődési házak programjait figyelemmel kísérjük, a múzeumok és kiállítások kínálatát kihasználjuk fejlesztési feladatainkhoz. Nemzeti, etnikai kisebbségi szervezetek Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében az érintett kisebbségi szervezettel való kapcsolat felvétele és tartása.

11. 11. 6. Sikerkritérium Sikerkritérium •

A partneri elégedettség pozitív értékeket mutat a megkérdezett partnereink körében.

50

12. 12. A nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke A kötelező eszköznorma jegyzéket a fenntartó képviselőjével felmértük és abban megfogalmaztuk, hogy a nevelő munkánkhoz milyen tárgyi feltételekkel rendelkezünk, és miben van hiányunk.

A nevelés területei Egészséges életmódra nevelés

Értelmi képességek fejlesztése Játéktevékenység Komplex esztétikai nevelés

Mozgás, testi nevelés Külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek Egyéb tevékenységek Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

A nevelőmunkát segítő eszközök Elhasznált, régi törölközők, ágyneműk és asztalterítők folyamatos cseréje, pótlása, Evőeszközök, tányérok, poharak pótlása, cseréje A fejlesztő játékok lehetőség szerinti bővítése A szerepjátékokhoz a játékeszközök bővítése Bábozás eszközeinek kiegészítése, bővítése Vizuális tevékenységek eszközeinek folyamatos pótlása (festékek, ragasztók, színes és fehér papírok, kartonok, stb.) Égetőkemence beszerzése A tornatermi eszközök, felszerelések bővítése Matematikai eszközök beszerzése a szertárba (űrmértékhez poharak, tükrök, stb.) Földgömb, nagyítók stb. Madáretetők beszerzése A gyermekek méreteihez igazodó szerszámok beszerzése (seprű, lapát, ásó, gereblye, talicska, kapa stb.) A könyvtári állomány bővítése (könyv, CD lemezek) A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez elegendő eszközzel rendelkezünk.

51

13. 13. Legitimációs Legitimációs záradék

1. Véleményezte: Országos Szakértői névjegyzékben szereplő szakértő

dátum:

Szülői Munkaközösség

dátum: 2010. február 15.

2. Elfogadta: dátum: 2010. február 22.

Az intézmény nevelőtestülete

3. Jóváhagyta: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Képviselőtestülete 4. Tájékoztatásul megkapták: …………………………………….. …………………………………….. …………………………………….. ……………………………………..

dátum:………………………. dátum:………………………. dátum:………………………. dátum:……………………….

5. Irattári száma: ……………………………………...

dátum:……………………….

52

14. 14. Érvényességi Érvényességi rendelkezések Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2010. ….. Az óvodai nevelési program határozatlan időre érvényes, visszavonásig. Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai: • Ha a törvényi változások indokolttá teszik. • Ha a nevelőtestület 75%-a javasolja a módosítást. • Ha a minőségirányítási program alapján módosításra van szükség. • Ha a program felülvizsgálatakor módosításra van szükség. Az óvodai program felülvizsgálata: A nevelési programot a partnerközpontú működésben meghatározott irányított önértékeléshez igazítva vizsgáljuk felül. Az óvodai nevelési program nyilvánosságra hozatala: A helyi nevelési program az óvoda vezetőjénél és helyettesénél bármikor hozzáférhető, rövidített változata az óvoda faliújságjára kifüggesztésre kerül.

Nagyné Jávori Zsuzsanna óvodavezető

53

15. 15. Felhasznált Felhasznált irodalom 1. Az 1993. évi LXXIX. törvény 2003 évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatásról szóló törvény. 2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996. 3. 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 4. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Országos Közoktatási Intézet Bp. 5. Dr. Füle Sándor: A pedagógiai program készítése. Országos Közoktatási Intézet Bp. 1997. 6. Körmöci Katalin: A gyermekek szükségleteire épített tanulás az óvodában. Fabula Bt. 2001. 7. Óvodavezetési ismeretek. Raabe könyvkiadó Kft. 8. Az óvodavezetők kézikönyve I-IV. OKKER Oktatási iroda 1995-1996. 9. Dr. Benedek István: Óvodavezetés másképpen. OKKER Oktatási Iroda, 1996. 10. „Ép testben szép lélek” az óvoda helyi nevelési programja. 11. Dr. Kolozsváry Judit: Más gyerek, más szülő, más pedagógus OKKER 2002. Bp.

54

16. 16. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Előszó ……………………………………………………………... 2. Helyzetkép………………………………………………………… 2. 1.Intézményünk hivatalos adatai……………………………….. 2. 2. Óvodánk bemutatása…………………………………………. 2. 3. Szociokulturális környezet…………………………………… 2. 4. Személyi feltételek…………………………………………… 2. 5. Tárgyi környezet……………………………………………… 3. Gyermekkép, óvodakép ………………………………………….. 4. Nevelési célunk …………………………………………………… 5. Nevelési feladataink ……………………………………………… 5. 1. Egészséges életmódra nevelés ……………………………….. 5. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció ……………………….. 5. 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése………….. 5. 4. Értelmi képességek fejlesztése ………………………………. 5. 5. Anyanyelvi nevelés ………………………………………….. 6. Az óvodai élet tevékenységformái ………………………………. 6.1. A játék, mint a személyiségfejlesztés alapvető eszköze 6. 2. Komplex esztétikai nevelés ………………………………… 6. 2. 1. Irodalmi nevelés (mese, vers)…………………....... 6. 2. 2. Zenei nevelés ……………………………………… 6. 2. 3. Vizuális nevelés …………………………………… 6. 2. 4. Hagyományápolás ………………………………… 6. 3. Mozgás, testi nevelés ………………………………………. 6. 4. Külső világ tevékeny megismerése ………………………… 6. 5. Munka jellegű tevékenységek ……………………………… 7. A játékba integrált tanulás szervezése …………………………. 7. 1. Nevelés – tanulás – fejlesztés ………………………………. 7. 1. 1. Kompetenciák az átlagos, tehetséges és SNI-s gyermekek fejlesztéséhez 7. 2. Tervezés …………………………………………………….. 7. 3. Csoportszervezés ……………………………………………. 8. Óvoda – iskola átmenet……………………………………………. 9. A jövőképünk megfogalmazása 10. Gyermekvédelem az óvodánkban ………………………………. 11. Óvodánk kapcsolatai …………………………………………….. 12. A nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke 13. Legitimációs záradék ………………………………………….. 14. Érvényességi rendelkezések …………………………………… 15. Felhasznált irodalom …………………………………………... 16. Tartalomjegyzék ……………………………………………….

55

2 3 3 3 3 4 4 6 7 8 8 11 14 17 18 20 20 23 24 25 27 28 30 32 35 37 37 38 41 43 44 44 45 48 51 52 53 54 55