Az aktív és a passzív rendszerek harmóniája Heizler György Budapest, 2014.06.04.
A fejlődés útja
A tűzeseti tapasztalatok általánosítása –
Előírásos szabályozás
Új építőanyagok, építési technológiák Épületek méretei és értékkoncentráció • • • •
Számítógépes modellezés + tűztesztek Tömegviselkedés – kiürítés Áramlástechnika – hő-és füstelvezetés Új jelzési és oltási technológiák
Egyedi szemlélet – mérnöki
megközelítés
Tűzvédelmi mérnöki öndefiníció
Szakosodás – területek (építész, jelző, oltó) --- és a többi? (Kiürítés, Hő-és füstelvezetés, menekülési utak biztosítása, stb.)
Részterületek önszerveződése – tagozatok kialakulása Egységesülő véleményképzés – szakmai képzés, véleményalkotás
Védelmi célok épületeknél Aktív mentés
Passzív mentés
EMBERÉLET
Az oltás segítése
A tűz szellőztetése
KÖRNYEZET
Környezeti károk csökkentése
Oltási károk minimalizálása
A tűz lokalizálása
ANYAGI JAVAK
Menekülési mentési utak biztosítása
A védelem szintjei 1.
2. 3.
4.
lokális (gép, berendezés), minimális (ált. életvédelmi célú) vagy nagy értékű, tűzterhelésű helyiség,
részleges, teljes. Beépített oltóberendezés = életvédelem, érték- és működésvédelem
Az épülettüzet befolyásoló tényezők
építészeti, épületgépészeti környezet (Jelző- és oltóberendezés, hő-és füstelvezetés) a használati szabályok (szabályzat, tűzriadó terv, oktatás, gyakorlás) a tűzoltóság felkészültsége (technikai, szervezeti, személyi)
Anyagok változása épületben
tűzterhelés hőfejlődés füstfejlődés
NŐ
A kárt befolyásoló tényezők
az épületszerkezetek tűzállósága, a helyiségek tűzterhelése, az épület szakaszolása (tűz/füst), beépített jelző/oltóberendezés, hő- és füstelvezetés.
Az épületek védelmi képességének újragondolása
Kockázat alapú szabályozás
Kockázatok az OTSZ-ben • a magasság, • a létszám, • a menekülési képesség, • a tárolt anyagok tűzvédelmi • szempontú tulajdonságai, és • a rendeltetések.
Az anyagok védelmi képességének újragondolása
fa – ragasztott szerkezetek,
falszerkezetek – újrafelfedezés
acél + vasbeton – új kutatások, tűztesztek
kőzetek – viselkedése tűzhatásra szerves anyagok fejlesztése műanyagok – éghetőség, füstfejlesztő képesség és toxicitás
Fa vizsgálata
Fém tartók védelme
Acélszerkezet vizsgálata
Acélgerenda vizsgálata
Műanyagok égése
Homlokzat égése és védelme
Oltóanyagok fejlesztése
Halon sokk – környezetvédelem felértékelődése • a víz oltási hatékonyságának megsokszorozása • az elfolyó oltóanyag felfogása
Elektronikus rendszerek, számítástechnika – oltógázok, oxigén kiszorítás, visszamaradó káros anyag nélkül vízköd, alternatív oltóanyagok, halon helyettesítő gázok, instant hab.
Oltóvíz gát
Habpróba
A víz újrafelfedezése 20000 18000
100%
16000 14000 Oltóvíz mennyisége (l)
Az oltóvíz termodinamikai energiájának kihasználása
18750 15000 80%
12000 10000
7500
8000
5500
6000
40% 28%
4000 2000 0 sprinkler 12,5l/m2 min
szórt víz 10l/m2 min
víz-köd vds követelmény MicroDrop-köd 3l/m2 min 5l/m2 min
Oltástechnika fejlődése
Észlelési és beavatkozási idő Oltási hatékonyság
Beépített oltóberendezés - költséghatékonyság
Vízkár Az egy-egy tűznél kinyitott sprinklerek száma
70
63 %
60 50 40 23 %
30 20
6%
10
3%
5%
20
20<
0 1
5
10
A tűzoltó ber. fajtái Egyéb 115
Gázzaloltó 549
Vízzeloltó 368
Habbaloltó 32
A felhasznált oltóanyag mennyisége
Oltógáz (kg) 172498
Egyéb (kg) 3233
Víz (m3) 399260
Habképző (l) 231296
Tűzoltó berendezés 250 27 5
2 13 10
200
17
4
9
10
4
57
66 57
41
78 14 150
105
145
95 124
10
120
9
1
3
5 65
100
10
11
5 13
3
1
138
154
159
125
50 61
144
70
72
2001
2002
79
86
90
2003
2004
2005
0 2000
Vízzeloltó
Habbaloltó
2006 Gázzaloltó
2007 Egyéb
2008
2009
2010
ál lo d a,
öz l
ek
ed é
si
i
i
41
K
és
at ás
el őd
dü lő
48
O kt
M űv
kó ,ü
ó
100
La
nz i
gl át ó
pa
nd é
sz ál ló
Ve
163
Sz
b
ál ta tó
i
i
ro lá s
zl és
i
200
Eg yé
ol g
Sz
Tá
írk ö
lm
ri
a
493
H
de
Ip a
,i ro d
sk e
at ás
er e
zg
500
K
Ig a
A legtöbb helyen létesítettek
600 540
485
400 404
332
300
156 126 76 37 27
0
A tűzvédelmi berendezés vezérlő funkciója technológiai berendezés vezérlése; 87; 4%
egyéb; 147; 6%
nincs; 893; 40% klíma és szellőző berendezés vezérlés; 696; 30%
tűzszakaszolás; 103; 4%
kiürítés; 295; 13%
hő- és füstelvezetés; 79; 3%
Jelzésadók maximál hőmérséklet érzékelő; 92,29%
Oltóanyag szerinti megoszlás 0,6% 6,2%
100%
5,4%
90% 30,5% 80%
Egyéb 54,3%
70%
2,9%
76,2%
Gázzaloltó
60%
Habbaloltó
50%
Vízzeloltó 3,1%
40%
61,1% 30% 5,7% 20%
36,4%
17,5% 10%
0% 1995-1999
2000-2004
2005-2010
Új irány! Egységes szakmai nyelv (alapelvek, alapfogalmak, épületek)
Építészeti tűzvéd. Statikus épületgépész tervező
Speciális tűzv. Tervező Beép. oltóber.
Használati tűzvédelmi szakértő
Új irány: az aktív és a passzív rendszerek harmóniája
kockázat alapú tervezés kockázatanalízis kockázatok számszerűsítése (társtud. + termtud.)
Új irány! •Tervezők – generalisták + specialisták együttműködése A kockázatok mérlegelése alapján. A cél: a kockázatok minimalizálása a lehetséges megoldások optimalizálása révén.
Módszerek • kockázatelemzés • Tűz, füst és kiürítés szimuláció • Kiürítés tervezés • jelző- és oltórendszerek harmonizációja • hő- és füstelvezetési technológiák beillesztése • szerkezetvédelem.
Eredmény – összeáll a kép!
