AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ........................................................................ 2 1. MIKOR KELL AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKET FIZETNI ? ........................................................ 2 2. AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY ....................................................... 3 2.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai ....................................................................................................... 3 2.2. További ajándékozási illetékkedvezmények .......................................................................................... 6 2.3. A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke........................................................................ 6 2.4 Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye........................................................................................................................................ 6
3. AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK ALAPJA ................................................................................. 7 5. AZ AJÁNDÉKOZÁS BEJELENTÉSE ....................................................................................... 9 5.1. Az ingyenes vagyonszerzés bejelentése.................................................................................................. 9 5.2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása .......................................................... 10
6. AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE .............................................................................................. 10 6.1. Fizetési meghagyás .............................................................................................................................. 10 6.2. Gépjármő, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése............................................................... 11 6.3. Késedelmi pótlék .................................................................................................................................. 11 6.4. Mulasztási bírság, adóbírság ............................................................................................................... 11 6.5. Az illeték törlése és visszatérítése......................................................................................................... 11
II. EGYÉB RENDELKEZÉSEK..................................................................... 12 1. A VAGYONI ÉRTÉKŐ JOGOK ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA ........................................... 12 2. A SZEMÉLYES ILLETÉKMENTESSÉG SZABÁLYAI ............................................................. 13 3. AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKKEL KAPCSOLATBAN AZ ILLETÉKTÖRVÉNYBEN ELİFORDULÓ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 14
I. Általános szabályok 1. Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni ? Az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya1 Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya: • • •
ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, vagyoni értékő jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történı lemondás (ideértve a követelés elengedését is). Az elıbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékő jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelızıen már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő joggal terhelten ajándékozzák. Ha a bontó feltétel vagy véghatáridı bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni. Az ajándékozási illetékkötelezettség területi hatálya2 •
A belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezı társaság vagyoni betétje tekintetében a törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerzıdés másként rendelkezik.
•
Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében a törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékő jog megszerzése belföldön történt.
•
Gépjármő és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjármővet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerzıdés másként rendelkezik.
Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján, vagy más hasonló módon történı vagyonszerzés esetén az Itv. rendelkezési akkor alkalmazhatóak, ha a vagyonszerzı a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetıségő magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. Az ajándékozást a 2.1 pont 1-2, 5, 12-13, valamint 17, 18, 19, alpontjai alá esı ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz az illetékkötelezettség keletkezését követı 30 napon belül be kell jelenteni.
1
Itv. 2. § (1)-(4) bekezdése, 4-5. § Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 178.§-a. Hatályos 2013. január 1-jétıl. 2013. január 1-jét követıen illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben kell alkalmazni. 2
Az ajándékozási illetékkötelezettség: • •
ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerzıdés megkötése napján, ingó, vagyoni értékő jog ajándékozása esetén – a szerzıdésrıl kiállított okirat aláírása napján; – ha a szerzıdésrıl csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett, – ha az ingó, a vagyoni értékő jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
A hatósági jóváhagyástól (engedélytıl, hozzájárulástól, tudomásvételtıl) függı vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás – több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás – napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerzıdés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges. A felfüggesztı vagy bontó feltételtıl, illetıleg a kezdı határidı bekövetkezésétıl függı szerzıdés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerzıdés hatályának beálltakor keletkezik.
2. Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az ajándékozási illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is. Az illetékmentességnek két fajtája van: •
Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni. • Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltıl nem lehet követelni. (A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat tekintettel arra, hogy az kizárólag az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkozik – a könnyebb áttekinthetıség érdekében – a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekrıl szóló részében helyeztük el.)
2.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai Mentes az ajándékozási illeték alól: 1. Az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenı egyenes ági rokonok az elıdök, így a szülı, a nagyszülı, a dédszülı, míg lemenı egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenıivel jogilag értékelhetı rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerı nyilatkozat, illetıleg jogerıs bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megilletı illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is. 2. Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselı módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is.
3. A tudományos, mővészeti, oktatási, közmővelıdési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekő kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történı vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.3 4. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékő jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerzıdés illetékkiszabásra történı bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésıbb az illetékfizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál. A lakóház felépítésének igazolása érdekében, a meghatározott 4 éves határidı elteltét követı 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Ha a határidı lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerzı nevére használatba vételi engedélyt adott ki, amely még nem emelkedett jogerıre, az építésügyi hatóság errıl a tényrıl tájékoztatja, majd a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerıs befejezésérıl külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejőleg közli, hogy a jogerıs használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidı lejárta elıtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerzı nevére szóló, a határidı leteltét megelızıen kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerıre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidın belül a vagyonszerzı a nevére szóló jogerıs használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerzı több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Ellenkezı esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerzı a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékbıl csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni. Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidın belül a vagyonszerzı gazdálkodó szervezet átalakul vagy a magánszemély vagyonszerzı elhalálozik, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerzı jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja. Átmeneti határidı-hosszabbítás a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésével kapcsolatban21: Azokban a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a megajándékozott az Itv. 17. § (1) bekezdésének b) pontja alapján igénybe vehetı mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének idıtartama – a vagyonszerzı erre irányuló
3 Az Itv. 17. § (1) bekezdés a) pontját 2012. június 20-ai hatállyal módosította az adózást érintı egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 2. §-a
kérelme esetén – az illetékkiszabásra bejelentést követı 6 év. A kérelem elıterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidı: a) 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.volt, b) 2010. január 15-ét követıen járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidı lejárta. 5. A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. 6. A lakástulajdon kezelıi jogának ingyenes megszerzése. 7. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelıi jogának az üzemeltetı által történı ingyenes megszerzése. 8. Az állami tulajdonban levı természetvédelmi terület kezelıi jogának a természetvédelmi kezelı által történı megszerzése. 9. A termıföld megszerzése ajándékozással a termıföldrıl szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontja meghatározott mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása feltételeként. A mentességre való jogosultságot a megajándékozottnak kell igazolnia. A támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülı ajándékozási szerzıdéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerzıdés másolatával az ingatlanügyi hatóság továbbítja az állami adóhatóságnak. 10. A közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék. 11. A jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás. 12. A hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítı pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítı szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszőnik. 13. A közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhı-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi főtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élı hozzátartozójának egy fıre esı jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. 14. Az Itv. 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képezı ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történı, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történı megszerzése. 15. A pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelızése érdekében az azonos helyzetben levık egyenlı elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak. 16. A termıföldrıl szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazdasági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezıgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékő jog ingyenes átengedése. 17. A Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerzıdésbıl eredı kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés. 18. A lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzıdésbıl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi
lízingszerzıdésbıl származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztı magánszeméllyel szemben végérvényesen megszőnik. 19. A pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzıdésbıl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzıdésbıl származó követelés feltéve, hogy a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élı hozzátartozójának egy fıre esı jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelızı három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelızıen végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.
2.2. További ajándékozási illetékkedvezmények •
Termıföld tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.
•
Mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységrıl szóló 2000. évi II. törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétıl volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerzı magánszemélynek kell igazolnia legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig.4
2.3. A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke5 Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvezı, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket. A tulajdonszerzıt terhelı illeték alapját az elızı bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetıleg használat ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek. A haszonélvezet, illetıleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejő alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzıt terhelı illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az elızı pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezıje, használója szerzi meg.
2.4 Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye Az egyéni kisvállalkozói vagyon ajándékozási illetékkedvezménye6 A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelı – az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel – a kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának egyéni vállalkozás megszüntetését követı három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékébıl 4
Itv. 17/A. § Itv. 15. § 6 Itv. 17/B. §, módosította a 2009. évi CXVI. törvény 41. §-a, hatályos 2010. január 1-jétıl. 5
az alább meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerzı ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított 30 napon belül a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerıre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti. Ez a kedvezmény akkor vehetı igénybe, ha az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetésérıl, a magánszemély megajándékozott a fenti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerzı magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az ıt egyébként terhelı ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Ha a kedvezményben részesülı vagyonszerzı az elsı bekezdés szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá a 3 éves idıtartam letelte elıtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye7 A magánszemély vagyonszerzı a kisvállalkozásnak minısülı gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét ajándékozása esetén az elızı pontban meghatározott illetékalapkedvezményre jogosult, ha a) a vagyonszerzı által önállóan vagy a többi vagyonszerzıvel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetıleg több vagyonszerzı esetében a tulajdonukban levı vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkezı megajándékozott a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerıre emelkedése évének utolsó napját követı három évig nem szünteti, illetıleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetıleg nem csökkentik. Ha a kedvezményben részesülı vagyonszerzı a fenti 3 éves idıtartam letelte elıtt a kisvállalkozás mőködtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalapkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
3. Az ajándékozási illeték alapja 8
7 8
Itv. 17/C. §, beillesztette a 2009. évi CXVI. törvény 42. §-a. Hatályos 2010. január 1-jétıl. Itv. 13-14. §
Ajándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerzı által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiak szerint csökkentett forgalmi értéke: • a tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékébıl le kell vonni a az ajándékot terhelı adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra esı részét; • A vagyoni értékő jogból álló terheket az egyéb rendelkezésekrıl szóló rész 1. pontban meghatározottak szerint kell számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját a 2.3 pont utolsó bekezdése szerint kell megállapítani. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni. Ha az ajándékban gépjármő, illetıleg pótkocsi is van, ennek értékét az ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. A megajándékozottnak az ajándékot terhelı adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelı vagyoni értékő jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerzı az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).9 Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának ajándékozása esetén az illeték alapja a praxisjognak – terhekkel nem csökkentett – értéke. Ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerzıdéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni hányad megszerzése óta elvégzett beruházások értéknövelı hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek szerint megállapított illeték összegébıl le kell vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban megszerzett tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak) megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének idıpontjában került volna sor.
4. Az ajándékozási illeték mértéke10 Az ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%. Gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármő és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a gépjármő kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni – kétszerese. A gépjármővet, pótkocsit terhelı haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az Itv. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetékek 25%-ának megfelelı illetéket kell fizetni. (A gépjármő és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályokról szóló 36. számú tájékoztató füzet tartalmazza a visszterhes vagyonátruházási illeték megállapításának módját.)
9
Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 180.§-a. Hatályos 2013. január 1-jétıl. Itv. 12. § Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 179.§-a. Hatályos 2013. január 1-jétıl. 2013. január 1-jét követıen illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben kell alkalmazni
10
Abban az esetben, ha az általános mértékő ajándékozási illeték alá esı vagyontárgyak között termıföld is van, akkor a termıföld után egyébként fizetendı illeték megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelı illetékbıl olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékő illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termıföld értéke képez.
5. Az ajándékozás bejelentése 5.1. Az ingyenes vagyonszerzés bejelentése Az ajándékozást a 2.1 pont 1-2, 5, 12-13, valamint 17, 18, 19. alpontjai alá esı ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz az illetékkötelezettség keletkezését követı 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettséget– a fenti kivételekkel – nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes. Az egyenesági rokonok ajándékozással történı illetékmentes vagyonszerzését nem kell bejelenteni az állami adóhatósághoz. 11 Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerzıdés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, az Itv. 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetı. Ekkor az ajándékozási illetéket, az a megyei (fıvárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén az ajándékozott ingatlan található. Az adózás rendjérıl szóló törvény12 lehetıvé teszi, hogy az ajándékozási illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzésnek az ingatlanügyi hatósághoz történı bejelentésekor a vagyont szerzı személy nyilatkozzon az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az ıt megilletı illetékkedvezményre vonatkozó adatokról. Az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány a 13B400-as adatlap, ami ingatlan vagyonszerzés esetén a vagyont szerzı adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes vagyonátruházás esetén az ingatlant értékesítı adatainak, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerzı adatainak bejelentésére szolgál. A vagyonszerzési illeték tárgyát képezı, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylı jogügyletet a szerzıdı felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan az állami adóhatóság – az adózók bejelentési kötelezettségének megkönnyítése érdekében – a 13AVBA bejelentı adatlapot rendszeresítette, amelynek használata azonban nem kötelezı. Amennyiben az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan önállóan készít a megfelelı adattartalommal nyilatkozatot vagy egyéb formában tesz bejelentést, az állami adóhatóság a bejelentési kötelezettség teljesítését ilyen módon is elfogadja. Amennyiben a vagyonszerzésrıl okirat is készült, úgy másolatban azt is mellékelni kell az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz.
11 Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 208.§ 3. pontja. Hatályos 2013. január 1-jétıl. 12 Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 21. §-a.
Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtérıl az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni. A bejelentést ahhoz a megyei (fıvárosi) adóigazgatósághoz kell teljesíteni, amelynek illetékességi területén a szerzıdésben elsı helyen feltüntetett szerzı fél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.
5.2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása13 Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség ıt terheli. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitőzött határidı alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni. Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetıleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktıl eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül. Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében – szükség esetén külsı szakértı bevonásával – állapítja meg. Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni. A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél – ha e törvény másként nem rendelkezik – az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani. A vagyonszerzési illetéket, valamint a megfizetni elmulasztott illetéket kiszabás alapján kell megfizetni.
6. Az illeték megfizetése 6.1. Fizetési meghagyás14 A kiszabás alapján fizetendı illetékrıl – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelmően nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának van helye. A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendı illeték a határozat jogerıre emelkedését követı 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követı 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség.
13 14
Itv. 68-71.§ Itv. 78. §
6.2. Gépjármő, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése15 A gépjármő, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjármőre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékő jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármő, pótkocsi átírását megelızıen az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetıség van – az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. Az ilyen jog megszerzését tanúsító okiratot – kivéve, ha azt a közjegyzı jelenti be – annak keltétıl számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni. E pont elsı bekezdésében meghatározott okmányirodai közremőködéstıl függetlenül a gépjármő és pótkocsi szerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsıfokú illetékhatóság. Ha a fizetendı illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentése esetén fizetendı mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki.
6.3. Késedelmi pótlék16 A fizetési meghagyásban (határozatban) megállapított határidıig meg nem fizetett illeték után az Art. rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Nem kell azonban késedelmi pótlékot fizetni arra az idıszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külsı ok idézte elı. Ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon a 4 éven belüli építkezés feltétele nem teljesül, vagy a vagyonszerzı –, illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles jogutódja – a lakóház felépítésére biztosított határidın belül kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtıl (a határozat jogerıre emelkedését követı naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni. Nem kell továbbá késedelmi pótlékot fizetni, ha az illeték törlésére a 6.5 pont a), b) vagy f) pontjai alapján kerül sor.17
6.4. Mulasztási bírság, adóbírság18 Az illeték fizetésére kötelezettnek a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve hiányos vagy késedelmes teljesítése esetén a fizetendı illetéken felül, az Art-ben meghatározott mértékő mulasztási bírságot kell fizetni. A mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer, míg más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet.
6.5. Az illeték törlése és visszatérítése19 Az Art. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a meg nem fizetett illeték törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának illetve annak hivatalból történı törlésének, visszafizetésének határideje tekintetében. 15
Itv 76. § Itv. 87. §; Art. 165-167. § 17 Art. 165. § (1) bekezdése. Módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény. Hatályos 2012. január 1-jétıl. 18 Itv. 77/A. §; Art. 172. § 19 Itv. 79-80. § 16
Ha a bíróság a vagyonszerzés idıpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését ezen a határidın túl is – de legfeljebb a bírósági határozat jogerıre emelkedésétıl számított hat hónapon belül – lehet kérni. Az illetékek visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.20 A kiszabott, de meg nem fizetett illeték törlésének, illetıleg a megfizetett illeték visszatérítésének – jogorvoslati eljáráson, valamint az illetékmentesség bizonyos esetein kívül, a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – csak a következı esetekben van helye: a) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték nem jár; b) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják, továbbá ha a szerzıdés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szőnik meg, és ingatlan esetén a szerzıdés megszőnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben a jogügylet megszőnését a kérelmezı okirattal igazolja; c) ha a vagyoni értékő jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, de e jogosultság a megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idı elteltével megszőnik (itt a vagyoni értékő jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni); d) ha a jogügylet tárgya határozott idıre kikötött vagyoni értékő jog, és az illetéket a számított érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte elıtt szőnik meg (a vagyoni értékő jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni); e) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerő illetéknél többet fizetett; f) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén; g) ha a bontó feltételtıl függı jogügyletnél a feltétel bekövetkezik.
II. Egyéb rendelkezések 1. A vagyoni értékő jogok értékének megállapítása21 A vagyoni értékő jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott idıre szóló vagyoni értékő jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az alábbi a) pontban meghatározott életkor szerinti többszörösét. A bizonytalan idıre terjedı vagyoni értékő jog esetében a jog értéke – a következı bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse. Ha a vagyoni értékő jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illetı személy életkorához képest a következı módon kell megállapítani: a) ha a vagyoni értékő jog jogosultja: 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idısebb, az egyévi érték 4-szerese;
20 21
Art. 37-38. § Itv. 72. § (1)-(6) bekezdése
b) ha a vagyoni értékő jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétıl függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idısebbnek az életkora az irányadó; c) ha a vagyoni értékő jog tartama több egyidejőleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelıször elhalt személy halálával megszőnik, az értékelésnél a legidısebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékő jogok értéke ezek együttes értékében képvisel; d) ha a vagyoni értékő jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idısebb házastárs életkora az irányadó. Az idıleges üdülıhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzésérıl szól a szerzıdés. A fent írtaktól eltérıen az önálló orvosi tevékenység mőködtetési jogának értékét a vonatkozó ajándékozási szerzıdésben megjelölt érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az elızıek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján állapítja meg az értéket.
2. A személyes illetékmentesség szabályai Teljes személyes illetékmentességben részesül: 1. a Magyar Állam, 2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai, 3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 4. az egyesület, a köztestület, 5. az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, 6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, 7. a vízgazdálkodási társulat, 8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelıs nyugdíjbiztosítási szerv, 9. a Magyar Nemzeti Bank, 10. a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Duna Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelı Alap 11. az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete, az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erıi, valamint az Észak-atlanti Szerzıdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erık és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévı és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggı illetékügyek tekintetében, 12. a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, 13. a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet22 14. az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai. 15. Nemzeti Eszközkezelı Zrt. 22 Az Itv. 5. § (1) bekezdés m) pontját 2012. április 27-ei hatállyal módosította a szövetkezetekrıl szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb tövények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXVII. törvény.
A 3-7. és a 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az illetékmentesség feltételének meglétét a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén – gépjármő, pótkocsi szerzése kivételével – az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi.23 Gépjármő, pótkocsi szerzése estén illetékmentesség feltételének meglétérıl a szervezet (alapítvány) annak illetékkiszabás végett történı bejelentésekor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) – a vagyonszerzést megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett. Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és illetékkiszabásra bejelentésére, illetve eljárási illeték esetén az eljárás megindítására a megelızı adóév utolsó napját követı 150. napot megelızıen kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége elıreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést megelızı adóév utolsó napját követı 180. napig van lehetısége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse. Ha a feltételes személyes mentességre jogosult szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármő, pótkocsi szerzése esetén az illetékmentesség igénybe vételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére – az adóvisszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti. Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselıi és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzıdés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
3. Az ajándékozási illetékkel kapcsolatban az illetéktörvényben elıforduló fogalmak meghatározása24 Az Itv. alkalmazásában ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; ingó: a fizetıeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minısülı dolog; vagyoni értékő jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat –, továbbá a vagyonkezelıi jog, az önálló orvosi tevékenység mőködtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés; forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelı adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerzı javára az elidegenítéskor megszőnı bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhetı, azzal, hogy – vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke; – szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás – független felek közötti ügylet estén irányadó – pénzben kifejezhetı értéke, – tagsági jogviszonyt megtestesítı értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tızsdei átlagár alapján számított érték. 23
Itv. 5. § (3), a 2011. január 1-jét követıen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az adóhatóság tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni. 24 Itv. 102. § (1) bekezdés
Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek – amelyben a vagyonszerzı tagsági jogot szerzett – az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdı napját megelızı napra elkészített zárómérlegében) szereplı saját tıke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada, – a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezı társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévı ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel; lakástulajdon: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minısül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülı építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetıszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minısül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerő használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, mőhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlannyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen már legalább 5 éve más célra hasznosítanak; értékpapír: olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történı megjelenítését jogszabály lehetıvé teszi; gépjármő: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezıgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármő és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erıgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elı; pótkocsi: a gépjármővel történı vontatásra készült jármő, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti; lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelıen kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet; termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert, rét, legelı (gyep), nádas, erdı, fásított terület mővelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet; kisvállalkozás: az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 fıt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétıl annak megszőnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történı elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni; vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termıföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelmően
alátámasztják. Nem minısül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékő jog; alapítvány (közalapítvány): magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság által tartós közérdekő célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bíróság által nyilvántartásba vett szervezet;
