AZ AFRIKAI ÁLLAMOK BEKAPCSOLÓDÁSA A VILÁGBAN ZAJLÓ MŰKÖDŐTŐKE ÁRAMLÁSBA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY

AZ AFRIKAI ÁLLAMOK BEKAPCSOLÓDÁSA A VILÁGBAN ZAJLÓ MŰKÖDŐTŐKE ÁRAMLÁSBA

KÉSZÍTETTE: SŐRÉS MÁRIA Budapest, 2005. május 10.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ------------------------------------------------------------------------------------------- 5 2. Az FDI alapvető fogalma és elméleti magyarázatai------------------------------------------- 6 2.1. Mi az FDI? ----------------------------------------------------------------------------------- 6 2.2. A működőtőke-áramlás külkereskedelem-elméleti magyarázatai -------------------- 7 2.3. Vállalati szemléletű elméletek------------------------------------------------------------- 9 2.4. Dunning és az OLI paradigma------------------------------------------------------------ 10 3. Az FDI beruházás lehetséges hatásai----------------------------------------------------------- 15 3.1. Gazdaságélénkítő hatás-------------------------------------------------------------------- 15 3.2. Foglalkoztatási hatás----------------------------------------------------------------------- 16 3.3. Struktúra-átalakító hatás ------------------------------------------------------------------ 16 3.4. Piaci versenyerősítő hatás----------------------------------------------------------------- 16 3.5. Hatás a beszállítókra----------------------------------------------------------------------- 17 3.6. Technikai modernizációs hatás----------------------------------------------------------- 17 3.7. Szolgáltatásokra gyakorolt hatás --------------------------------------------------------- 17 4. Nemzetközi tőkeáramlás trendjei --------------------------------------------------------------- 18 5. Az FDI jelenlegi állása--------------------------------------------------------------------------- 21 6. Afrika----------------------------------------------------------------------------------------------- 23 6.1. A kilencvenes évek változásai------------------------------------------------------------ 23 7. Az FDI jelenléte az afrikai gazdaságban------------------------------------------------------- 24 7.1. Az FDI beáramlás országonként --------------------------------------------------------- 27 7.2. A beérkező FDI anyaországi megoszlása ----------------------------------------------- 30 7.3. A beáramló működőtőke szektoronkénti megoszlása --------------------------------- 33 8. A befektetők távolmaradása --------------------------------------------------------------------- 36 8.1. A gyenge makrogazdasági környezet---------------------------------------------------- 37 8.2. Fejlesztésre szoruló pénzügyi rendszer-------------------------------------------------- 38 -3-

8.3. Magas országkockázat -------------------------------------------------------------------- 39 9. Reformok és kedvezményezések --------------------------------------------------------------- 41 9.1. Reformok az egyes országokban--------------------------------------------------------- 43 10. Az FDI beáramlás segítése--------------------------------------------------------------------- 45 10.1. Afrika más kontinens országaival kötött egyezményei az FDI beáramlás segítésére ----------------------------------------------------------------------------------------- 45 10.2. A világ is segít a befektetések vonzóerejének növelésében ------------------------- 47 11. Különböző szervezetek segítik az afrikai országok munkáját ----------------------------- 48 11.1. Multilateral Investment Guarantee Association, azaz a Multilaterális Beruházási Garancia Ügynökség-------------------------------------------------------------- 48 12. A MIGA fontos szerepet tölt be az afrikai befektetési életben ---------------------------- 54 12.1. 2003-as év --------------------------------------------------------------------------------- 55 12.2. A 2004-as év ------------------------------------------------------------------------------ 60 12.3. A 2005-ös év ------------------------------------------------------------------------------ 61 12.4. A szervezet szakmai segítségnyújtó tevékenysége ----------------------------------- 61 13. Az afrikai befektetések szektoronkénti megoszlása ---------------------------------------- 62 14. Múlt kontra jelen és jövő ----------------------------------------------------------------------- 64 Függelék ---------------------------------------------------------------------------------------------- 72 Irodalomjegyzék ------------------------------------------------------------------------------------- 73

-4-

1.

Bevezetés Szakdolgozatom

megírásának

alapgondolatát

a

világban

mozgó

külföldi

működőtőke adta, mely napjainkban gyorsan változtatja helyét. Egyre inkább a keleti országok felé tolódik többek között az olcsó munkaerő és gazdasági háttér (alacsonyabb adóterhek) miatt. Ugyanakkor elmondható, hogy a világot a csökkenő mértékű működőtőke beáramlás jellemzi. Sajnos ez a tendencia érződik a fejlődő országokban is. A globalizálódó világban egyre élesebb verseny folyik. A kevésbé fejlett országok versenyképességük javításával kívánnak kitörni az elmaradottságból, és felzárkózni a vezető vagy fejlettebbnek tekintett nemzetgazdaságokhoz. Ha a fejlődő országokról beszélünk, rendszerint Afrika jut eszünkbe legelőször, ahol mindennapos az éhezés, katasztrófák, háborúk és a különböző eredetű járványok. Ez a legjobban háttérbe szorult térsége a világnak, ahol a leginkább szükség lenne a tőke jelenlétére, s ezért gondoltam, hogy megvizsgálom e kontinenst a működőtőke beáramlás szempontjából. Fontosnak tartom, hogy bemutassam Afrika helyzetét a működőtőke beáramlásban, s látni fogjuk, hogy teljesen háttérbe szorul. Miért éppen Afrika határolódik el? Sajnos ennek számtalan oka van, melyeket részletesen fogok kifejteni. Ezzel állítom ellentétbe a már elkezdődő reformkísérleteket, melyek megerősíthetik az FDI jelenlétét. A fejlett országok nagy része, úgy mint számtalan nemzetközi szervezet felismerte, hogy a fejlődő régiót, mint Afrikát segíteni kell. Az országok szerződéseket kötöttek többek között a kettős adózástatás elkerülésére, vagy éppen a kereskedelem fellendülésére. Ugyanakkor a szervezetek programokat indítottak el, melyek a működőtőke beáramlást segítik. A Multilaterális Beruházási Garancia Ügynökség a legnagyobb szervezet, melyet e cél elérésére hoztak létre. E szervezet számtalan beruházást segített a fejlődő térségekbe, úgy mint Afrikába. Fontosnak tartom ezen elmaradott térség részletes bemutatását, hogy az emberek tisztában legyenek napjaink gazdasági helyzetével, amely nemcsak az Amerikai Egyesült Államokra, Japánra és az Európai Unióra korlátozódik, hanem a nyomorban élő afrikai emberekre is. -5-

2.

Az FDI alapvető fogalma és elméleti magyarázatai

2.1.

Mi az FDI?

Tőke beáramlásról akkor beszélünk, amikor a külföldi, vagy hazai gazdasági szereplő (természetes személy, jogi személy, vállalat, kormányzat, multinacionális cég) hazai tulajdont szerez és ezért nem hazai fizetőeszközzel fizet. A tőkemozgások a szokásos nemzetközi klasszifikációi szerint az alábbi széles és sokszor éles határral nem rendelkező kategóriákra bonthatjuk: •

Foreign Direct Investment: külföldi működőtőke beáramlásról akkor

beszélhetünk, ha valamely nem hazai gazdasági befektető valamely hazai vállalatban legalább 10%-os tulajdoni részesedést szerez, vagy részesedését legalább ekkora mértékben növeli. •

Portfolió befektetések: tisztán pénzügyi befektetések és a tőkének a

kikölcsönzését jelentik, mely tőke működését tehát mások irányítják és ellenőrzik. Ugyanakkor likvid eszközökbe történő befektetésről van szó. 10% alatti részvénybefektetések, állampapírok, nemzeti valuták és pénzügyi derivatívok tartoznak ide. Ezen befektetések mozgása a leggyorsabb a világon, s így a legnagyobb a kockázata annak, hogy egy országból kivonják a befektetők. (Ezzel a jelenséggel találkozhattunk például az 1990-es évek második felében a Mexikói, Brazil, Távol-Keleti valutaválságok idején) Az ilyen típusú forró tőkének jelenléte egyfelől jelentheti egy viszonylag olcsó, és könnyen elérhető finanszírozási forrást a vállalatok beruházásigényének, ugyanakkor azonban magában hordozza (éppen gyors, heves reakciója miatt) esetenként a megalapozatlan tőkemenekítési politikák bekövetkeztét, melyek valóban megrendítik egyegy térség valutáit, visszavetik növekedését. Mára világossá vált, hogy nem teljesen egészséges az, ha egy térség gazdasági fejlődését csupán a portfolió befektetésre alapozza. •

Egyéb tőkemozgások: kormányhitelek, a nemzetközi szervezetek által

nyújtott kölcsönök és a kedvezményes kölcsönfelvételekkel nyújtott pénzügyi segélyek,

-6-

betétek, kereskedelmi- és áruhitelek. Főként államok által felvett, illetve nyújtott adóssággeneráló tőkemozgások.

2.2.

A

működőtőke-áramlás

külkereskedelem-elméleti

magyarázatai A komparatív előnyök klasszikus elmélete kimondja, hogy a termelési tényezők mozgásának az az oka, hogy a tényezőkhöz az egyes országokban különböző megtérülési ráták tartoznak. A tényezőárak kiegyenlítődésének elmélete szerint a mobil tényezők, többek között a tőke, addig mozognak, amíg megtérülésük azonos nem lesz. Valamilyen mértékben (ennek megfelelően) a tényezőmozgások kiegészítői az árumozgásoknak, tehát az országok közötti kereskedelemnek. Így az az ország, amelyik tőkével relatíve jól ellátott, de különböző gátakkal (mint a tiltó vámok) el van zárva a külvilágtól, a tőkeintenzív termékek exportja mellett tőkekivitelt is megvalósít. A tőkeintenzív termékek exportja és a tőkeexport egyaránt megnöveli a tőke relatív megtérülési rátáját, ami így az egyik ország termelési tényező megtérülési rátáját a másik országokhoz közelíti. Ezt a kiegyenlítődési folyamat valójában csak tendenciájában közelítő, hiszen sok körülmény például a szállítási költségek, az országok eltérő termelési függvényei, eltérő preferenciák és a termelési tényezőintenzitás lehetséges átfordulásai miatt a termékek és a tőke áramlása egymásnak nem tökéletes helyettesítője. Azonban Mundell elmélete és modelle szerint a tőkeáramlás és a termékek áramlása egymásnak tökéletes helyettesítői. Az ő feltételezése szerint a szabad kereskedelem képes a termelési tényezők árának a kiegyenlítésére. Ebből a szabadkereskedelmi helyzetből kiindulva azonban egy bármilyen alacsony vám bevezetése termelési tényező árkülönbségeket indukál, ennek a következménye pedig tőkemozgás lesz, aminek révén kiegyenlítődnek a termelési tényező árai és így a termék árai is. Így az árukereskedelem megszűnhet a két országcsoport között. Természetesen ezen szélsőséges következmények érvényüket vesztik, ha a modellbe bevezetésre kerül bármilyen más tényező, például a szállítási költségek. A tőkemozgás bevezetésével a Heckscher-Ohlin-i megközelítés egyik fontos feltételezése érvényét veszti. Ebben az esetben ugyanis a tőkével relatíve jobban ellátottság -7-

a tőkeintenzív termékek kivitele helyett magát a tőkét is exportálhatja, mindaddig, amíg a relatíve jobb tőkeellátottsága - a tőkeexport következtében - meg nem szűnik. Ha a klasszikus modellnek megfelelően két terméket, két termelési tényezőt és két országot feltételezünk, valamint megengedjük a termelési függvények eltérését, továbbá feltételezzük, hogy az egyik ország mindkét termék termelésében jobb, hatékonyabb, a másik ország viszont tőkével jobban ellátott, akkor a tőkeáramlás iránya a kevésbé hatékony ország felől a hatékonyabb felé mutat. Így a hatékonyabb ország fogja a tőkeintenzív terméket exportálni és a munkaintenzívet importálni, habár az eredeti tényezőellátottsági jellemzők ezt nem indokolnák. Ha megengedjük a termelési tényezőintenzitások átfordulását, akkor a nemzetközi kereskedelem akár növelheti is a termelési tényezők árai közötti különbségeket és ezáltal ösztönözheti a nemzetközi tőkeáramlást. Tehát az országok közötti tőkeáramlás egy része magyarázható a termelési tényezőellátottság különbségeivel. Egyrészt a mobil tényezők abba az országba áramlanak, amelyik kevésbé ellátott, másrészt az immobil termelési tényezőkkel való ellátottság befolyásolhatja a mobil termelési tényezők mozgását, attól függően, hogy egy-egy iparág ezen termelési tényezők milyen kombinációját használja. Szintén tőkeáramlást hozhat létre minden olyan szabályozás, egyéb tényező (mint a vám, a szállítási költségek), amelyik valamilyen módon akadályozza a termékek áramlását és azon keresztül a termelési tényezők relatív árainak kiegyenlítődését. Ha a növekvő volumenhozadék feltételezésével élünk, abban az esetben, ha a vállalatok a termelt mennyiséggel versenyeznek, magyarázatot kapunk az iparágon belüli kereskedelem létére. A kereskedelempolitika, vagy a szállítási költségek bekapcsolásával pedig a nagyobb piac magához vonzhatja egy iparág teljes termelését. A mobil termelési tényezők áramlásának megengedésével a tőke ennek megfelelően az adott iparágban a nagyobb piaccal rendelkező országban keres befektetési lehetőséget. A kimondottan a működőtőke befektetésre vonatkozó magyarázatok nem olyan szigorúak és következetesek, mint a nemzetközi gazdaságtani elméletek. A befektetés motivációi externáliák, piaci tökéletlenségek, melyeket egy multinacionális nagyvállalat a külföldi tőkebefektetés révén képes internalizálni, vagy kiiktatni.

-8-

2.3.

Vállalati szemléletű elméletek

A vállalatok nemzetközi tevékenységének kialakulása, illetve a transznacionális vállalatok vizsgálata az 1960-as 1970-es években vett nagy lendületet. Hymer tétele szerint a vállalatot nem a neoklasszikus vizsgálat középpontjában álló termelési függvénnyel kell jellemezni, hanem sokkal inkább leírja a gazdálkodó szervezetet egy olyan definíció, mely szerint a szervezet különféle értékekkel rendelkezik. Ezek egy része tárgyi formában megtestesülő, a másik része viszont nem kötődik tárgyakhoz. Ilyen például a tudás, tapasztalat, ismeretek. A vállalat értékei közé sorolandó a vállalat valamennyi alkalmazottja is. Két azonos vállalat közül mindenképpen az van egy adott piacon előnyben, amelyik otthon van, hiszen az több speciális helyi ismerettel, tapasztalattal rendelkezik, amit a piac honorál is. A nemzetközi tevékenység megindításához, a működőtőke befektetések sikeréhez tehát valamilyen speciális, csak a befektető cég birtokában lévő, versenyelőnyt biztosító értékre van szükség. A versenyelőnynek több forrása is lehet. Származhat termék-innovációból, technológia innovációból, vagy a termék új piacra viteléhez való képességből. Napjainkban pedig különös hangsúllyal jelenik meg a hatékony termelési és szolgáltatási tevékenységben, vagy éppen az értékesítésben való kimagasló teljesítmény, de természetesen az előny származhat a vállalati menedzsment speciális szervezési, vállalatvezetési, marketing ismereteiből. R. Vernon1 1966-ban az amerikai transznacionális vállalatok terjeszkedésének elemzése során megalkotott elmélete alapján az iparági életciklus görbét helyezte a középpontba. Szerinte a fiatal iparágak kialakulására nagy valószínűség szerint a fejlett ipari országokban kerül sor, mégpedig azért, mert ezekben az országokban található megfelelő tőkeerő, szaktudás és tudományos kapacitás, a termelés beindításához szükséges szakképzett munka és az új termékek megvásárlására képes és hajlandó fizetőképes kereslet. Az iparági életgörbén előre haladva a termékről szerzett információk, termelési tapasztalatok, piaci ismeretek halmozódásával a termék standardizálódik, kialakul az előállítás optimális technológiája, a kereslet és ezzel a termelés is tömegessé válik. A

1

Vernon R.: International Investment, and International Trade in the Product Cycle (Quarterly Journal of Economics 90.)

-9-

versenyelőny a kutatás-fejlesztésről egyre inkább az árra helyeződik át, ami a termelési tényezők más kombinációját követeli meg. A termelést olyan országokba helyezik ki, ahol a termékekkel és a gyártással összefüggő ismeretek kellő szintje felhalmozódott, de a gyártás költségei jóval alacsonyabbak, mint az innovátor országban. Aliber2 arra a következtetésre jutott, hogy a tőkeáramlások hátterében a nemzetközi tőke és valutapiacok ingadozása is szerepet játszik. A valutakonvertibilitás nemzetközi elterjedése jelentős pénzügyi műveletek előtt nyitott lehetőséget. Aliber úgy vélte, hogy a termeléshez szükséges külföldi kapacitások telepítésével, felvásárlásával a befektető ország tőkései a donor ország valutájának erejét akarják kihasználni. A hazai valutával olyan országokban finanszíroznak beruházásokat, amelyekben a valuta alulértékelt, és így az olcsóbbá vált beruházásokkal nagymértékű költségmegtakarítást érhetnek el.

2.4.

Dunning és az OLI paradigma3

J.H. Dunning eklektikus elméletében arra tett kísérletet, hogy az addigi működőtőke áramlás bizonyos területeit magyarázó, leíró különféle elméletek bizonyos részeit egybeolvassza. A legfontosabb elemeit a tranzakciós költségek elméletéből, az internalizációs elméletből és a stratégiai menedzsment megközelítésből merítette. Az eklektikus elmélet legfőbb hipotézise az, hogy a vállalat az exporttal szemben akkor részesíti előnyben a működőtőke beruházást, ha ezzel a cég tulajdonosi és tranzakciós költségelőnyökre tehet szert, valamint a helyi termelési feltételek is kedvezőek. Dunning

három

tényezőt

tart

meghatározónak

a

működőtőke

áramlás

szempontjából: •

a befektető cégre vonatkozó, vállalatspecifikus előnyöket (O-

ownership advantages) •

a befektetés helyére vonatkozó előnyöket (L-location advantages)

•

az internalizációs előnyöket (I-internalisation advantages).

A klasszikus elmélettel ellentétben a vállalatspecifikus, tulajdonosi előnyök képesek magyarázatot adni az iparágon belüli működőtőke-áramlás létére. Ekkor a 2 3

Aliber R.V.: A Theory of Direct Foreign Investment (MIT Press) Anni Soci: FDI: the current state of play

-10-

lokalizációs előnyök nem képesek megmagyarázni egy-egy szektorban a külföldi működőtőke jelenlétét a fogadó országban, hiszen ezért a vállalati stratégia, a vállalatspecifikus és iparágspecifikus tényezők a felelősek. A beruházásokat Dunning négy csoportba osztotta: 1.

A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések. Ezek célja,

hogy a termelési tényezők költségeiben meglévő nemzetközi eltéréseket kihasználja.

A

beruházó

motívuma

a

tevékenység

nyereségességének,

versenyképességének növelése. A kihelyezett termelés outputja exportra kerül, többnyire fejlett ipari országokba. Ez lényegében a neoklasszikus modell vállalata. A megcélzott erőforrások lehetnek természeti erőforrások, munkaerő és külföldön a befektetéssel megszerzett technológia, üzleti tudás, szervezeti tapasztalat, stb. Ez utóbbiak

bevonása

a

modellbe

már

távolabb

mutat

a

neoklasszikus

gondolatmeneten. 2.

A piacorientált beruházók célja a befogadó ország és közvetlen

környezetének ellátása termékekkel. Az ilyen jellegű külföldi működőtőke beruházásoknak öt meghatározó oka lehet. Az első a követő beruházás. A beruházó azokban az országokban létesít kapacitásokat, ahol legfontosabb szállítói vagy vevői vannak, mert ezzel biztosítja, erősíti a folyamatos üzletmenetet. Egy másik ok a termékeknek a helyi igényekhez való igazítása, vagy a helyi, speciális termelési tényezők bevonásának igénye (pl. egy az adott piacon megszokott alapanyag felhasználása). A helyi piacok ellátása lényegesen olcsóbb lehet helyben történő termeléssel, a termelési és tranzakciós költségek alacsonyabb szintje miatt. A negyedik ok az, hogy a vállalatot versenytársai kényszerítik a globális versenyben arra, hogy adott fontosnak tekintett piacokon megjelenjen. A piaci jelenlét és részesedés a globális stratégia fontos eleme. Végül a befogadó országok lépései, adók, vámok, az import adminisztratív ellenőrzése késztethet a termelés kihelyezésére. 3.

A hatékonyságnövelő beruházások fő motívuma a már létező,

erőforrás- vagy piacorientált beruházások racionalizálása oly módon, hogy a beruházó cég szinergiahatást érjen el a földrajzilag eltérő helyeken működő -11-

leányvállalatok összehangolt irányítása révén. Ezek az előnyök természetüknél fogva a méretgazdaságosság, a kockázatmegosztás és az economies of scale révén jelentkeznek. Az előnyök a vállalati értékláncon belül és különböző stratégiai üzleti egységek (strategic business unit) láncai között is érvényesülhetnek. 4.

A stratégiai előnyök érvényesítése keretében a külföldi vállalatok

értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi

versenyképességük

fenntartása,

növekedése

érdekében.

Ilyen

beruházásokat hajtanak végre az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona mellett, megveszik a piaci ismereteket is. Dunning szerint a forrás- és piacorientált beruházások a bemutatkozó, első befektetések. A hatékonyságnövelő és stratégiai előnyökre törekvő befektetések általában pótlólagos jellegűek, tehát már létező kapacitásokat változtatnak meg. Ilyen pótlólagos beruházásnak tekinthető az újra befektetett profit is. A működőtőke nemzetközi áramlásában az elmúlt 10 évben megfigyelhető változások nagyrészt e két utóbbi beruházástípus térnyerésére vezethetők vissza. A hatékonyságnövelő befektetéseket az amerikai eredetű transznacionális vállalatok már az 1960-as években elvégezték olyan cégek, amelyeknek már kiterjedt nemzetközi tevékenységük volt. A stratégiai beruházásokra valamennyi fontosabb piacon egyaránt az 1980-as évek második felétől kezdve került sor, döntően azért, mert a versenytársakkal minden piacon egyidejűleg indult meg a konkurenciaharc. Bár a nemzetközi működőtőke áramlás egészét tekintve a fejlett piacgazdaságok túlsúlya miatt a két utóbbi beruházási típus gyors elterjedése volt jellemző, az újonnan iparosodó országok kezdő beruházásai még az első két típusba voltak sorolhatók. Ugyancsak kivételt jelentenek az újonnan megnyíló piacok, vagyis az átalakuló országok piacai, ahová jelentős mennyiségben érkezett forrás- és piacorientált befektetés. Ugyanakkor mindkét esetben rendkívül gyorsan megindult a hatékonyságjavító és a stratégiai beruházások végrehajtása is.

-12-

Egy más megközelítés alapján a működőtőke áramlásnak három alaptípusát különböztetjük meg4: •

Az első típus a hagyományos gyarmati jellegű befektetés. A tőkeerős

vállalatok igyekeznek tevékenységüket a termelési folyamat egészére kiterjeszteni, a termelési folyamatot vertikálisan integrálni. A rendszeres, biztonságos és kiszámítható nyersanyagellátás érdekében saját ellenőrzésük alá vonták a termeléshez szükséges nyersanyagok beszerzési forrásait, bányákat, ültetvényeket. Gyakran a nyersanyagok primer feldolgozását is a nyersanyagforrás közelében elvégzik. Az ilyen jellegű beruházások már a múlt században kezdtek elterjedni és a mai napig működnek hasonlók. Ilyen befektetések alapvető tulajdonsága, hogy enklávét alkotnak a fogadó országban, nem kapcsolódnak szervesen a gazdaság egyéb területeihez, és ezért a gazdaságot dinamizáló hatásuk minimális. Nem képesek hozzájárulni a helyi tőkefelhalmozáshoz, és ezzel a gazdaság egészének modernizálásához. •

A második befektetési típus a fejlett országok között bonyolódik le.

A tőkeáramlás kiváltó oka a javak és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülése. Ezért az ilyen beruházások kereskedelemhelyettesítő hatásúak. Ez a szubsztitúciós elmélet. A hatvanas évektől a világgazdaság legjelentősebb piacain egyre erősebbé váló protekcionista kereskedelempolitikai gyakorlat alátámasztotta ezt az elméletet. A GATT, majd a WTO fordulók hatására fokozatosan csökkenő vámszintek mellett és helyett a protekcionizmus új formáit vezették be az államok egymás között a kereskedelem szabályozására. Ilyenek például a mennyiségi korlátozások, az adminisztratív akadályok, önkéntes exportkorlátozások. Ezeket a korlátokat az export célországába telepített leányvállalatokon keresztül a vállalatok képesek megkerülni. Ennek a beruházási típusnak a fő ismérve az, hogy nem hoz létre új terméket és kereskedelmi forgalmat, a leányvállalatokon keresztül valósul meg a termelés. A kereskedelmi forgalom mindenképpen létrejönne, csak a protekcionista akadályok miatt nem az átvevő országban.

4

Árva László: A működőtőke-mozgás elméleti és gyakorlati kérdései (MNB Műhelytanulmányok, 1994)

-13-

•

A harmadik külföldi működőtőke befektetési forma a kereskedelmi

forgalmat bővítő beruházás. Ennek alapja a Heckscher-Ohlin-Samuelson elmélet, amely a tényezőellátottság nemzetközi eltéréseit figyelembe véve a termelési tényezők

nemzetközi

áramlását

magyarázza.

A

gazdaságra

gyakorolt

modernizációs hatások szempontjából ez a fajta beruházás lehet a legkedvezőbb, hiszen a külföldi tőke által működtetett szektorhoz ezekben az országokban a helyi tulajdonban lévő vállalkozások bővülő köre tud csatlakozni. Ezáltal a gazdaság szélesebb köre részesedett a fellendülő beruházási tevékenység jövedelméből. Közvetett hatásként pedig a kapcsolódó vállalatok technikai- és tudástranszferben is részesedtek, ami hozzájárult az érintett gazdaságok modernizációjához. Ennek a Kojima-féle beruházás modernizációs hatásának volt megfigyelhető jelei a dél-kelet ázsiai kistigrisek esetében. A világgazdaság legfejlettebb országait tömörítő mag területei közötti működőtőke áramlás általában kereskedelemhelyettesítő jellegű. A legfejletlenebb országok felé áramló tőke által nagyrészt gyarmati jellegű beruházásokat valósítanak meg a vállalatok. A mag egyes országai között zajló tőkeáramlás általában kereskedelem fejlesztő. A periféria egyéb, viszonylag fejlettebb térségei között szintén Kojima-féle tőkeáramlás figyelhető meg. Hogy az egyes országok mennyire képesek a Kojima-befektetésekben rejlő modernizációs hatásokat kiaknázni, azt a helyi tényezők határozzák meg. A sikeres modernizációs hatásnak két fő kritériuma van. Az egyik az, hogy a célországban a külföldi befektetések hozzájárulnak a belső akkumuláció felgyorsításához. A másik tényező az, hogy a célországok idővel maguk is tőkeexportőrként lépnek fel a náluknál fejletlenebb országok piacain, mint ez néhány közép-ázsiai és afrikai ország esetén meg is történt. Természetesen figyelembe kell venni azt a jelenséget is, amit "perverz" tőkeáramlásnak neveznek. A megfigyelések azt mutatják, hogy a nemzetközi tőkeáramlás nem követi a neoklasszikus elméletben feltételezett "természetes irányt", vagyis a tőke nem a tőkében (viszonylag) gazdag országból a tőkeszegény országok felé, hanem inkább a gazdagabb országok felé áramlik (ld. 1. ábra).

-14-

1. ábra: FDI beáramlás összesen és országcsoportonként 1980 és 2003 között (milliárd dollár)

3.

Az FDI beruházás lehetséges hatásai A működőtőke beruházások a befogadó országra gyakorolt hatásai rendkívül

összetettek, hatásaikról elméleti keret nincsen.

3.1.

Gazdaságélénkítő hatás

A fogadó ország gazdasági növekedést, a GDP bővülését várják a beruházástól, hiszen azt vagy hazai forrásokból valósítják meg, vagy ennek hiánya esetén a külföldi források által jöhet létre. A második esetben a források nem állnak rendelkezésre, így a gazdasági növekedésnek két forrása lehet: egyrészről a betelepült cégek termelése, másrészről azon hazai vállalatok termelésnövekedése, amelyek az előbbi cégek közvetlen vagy közvetett hatására képesek növelni termelésüket. Természetesen az sem mindegy, hogy a külföldi működőtőke által a GDP hány százalékát termeli meg az adott ország. Akkor szerencsés igazán a külföldi működőtőke beruházások összetétele, ha egyrészt a gazdaság több szegmensében valósulnak meg, tehát nem csupán néhány multinacionális vállalat van jelen egy szektorban, hanem több

-15-

szektorban is megjelennek a befektető vállalatok, és nem csak a világméretű óriáscégek, hanem a nemzetközi közép- és nagyvállalatok is beruházásokat eszközölnek.

3.2. A

Foglalkoztatási hatás külföldi

működőtőke

különböző

különféle

hatást

gyakorolhatnak

a

foglalkoztatásra. A zöldmezős beruházások megvalósításával létrejövő munkahelyek fontos szerepet játszhatnak a munkanélküliség enyhítésében. Nagyrészt privatizáció során külföldi kézbe került beruházásoknál általános volt, hogy a racionalizálások keretén belül elbocsátott alkalmazottak rövid távon növelték a munkanélküliek számát. Ahhoz, hogy ők ne váljanak a tartósan munkanélküliek részévé, kormányzati beavatkozás szükséges, aminek a gazdaság alakulásához igazodóan kell megvalósulnia. A mindenkori kormányzatnak ezzel hosszú távon is számolnia kell, hiszen a fenntartható fejlődés állandó gazdasági átalakulást generál.

3.3.

Struktúra-átalakító hatás

Az FDI beruházások elsődleges struktúra-átalakító hatása a betelepülő iparágak ágazati technikai szerkezetétől, valamint a befogadó ország kezdeti állapotától függ. Abban az esetben, ha az új szerkezeti elemeket sikerül a nemzetgazdaságba integrálni, az egész gazdasági szerkezet gyökeresen átalakulhat, javulhatnak a makrogazdasági mutatók.

3.4.

Piaci versenyerősítő hatás

A betelepülő vállalatok versenyt generálnak egyrészről a tényezőpiacon, másrészről a termékpiacon, ez versenytársi szinten elsődlegesen a profit csökkenését vonhatja maga után. Ha a belföldi vállalatok képesek a hatékonyságuk növelésére és a költségeik csökkentésére, akkor a nemzetközi versenyképességük is nő, tehát a növekvő belföldi verseny és a visszaeső profit által kikényszeríttet fejlődés során a már a nemzetközi piacon is helytállni képes vállalatok, exportorientálttá válhatnak. Ellenkező esetben pedig a teljes lemaradás, a piacról való kiszorulás fenyegeti a vállalatokat.

-16-

A betelepülő vállalat új lehetőségekkel is kecsegtethet, hiszen az általa igényelt inputokat esetleg még senki sem állítja elő az országban, viszont lehetnek olyan vállalatok, amelyek képesek lennének ezt a szükséges inputot megtermelni, s számukra ez egy piaci lehetőséget tartogat.

3.5.

Hatás a beszállítókra

A hazai beszállítókra vonatkozó jótékony hatásról mindenütt gyakran és sokat lehet hallani. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy vállalat saját külföldi beszállítóját részesíti előnyben, telepíti be az országba, aminek a hatása eléggé összetett, értem alatta, hogy nem dönthető el egyöntetűen, hogy ez jót vagy rosszat jelent a gazdaságnak. A nemzetközi beszállítók megjelenése és a nemzetközi vertikális szállítói rendszerek megjelenése a hazai vállalatokat egy olyan pályára állítja, amelyben az újítások, az elengedhetetlen egyre szigorodó minőségbiztosítási rendszerek bevezetése a versenyben maradás egyetlen esélye. Abban az esetben azonban, ha a külföldi vállalatok és a helyi cégek erős kapcsolatokat alakítanak ki, egymás beszállítóivá válnak.

3.6.

Technikai modernizációs hatás

A beruházó cégek ágazati összetételének rendkívüli jelentősége van, hiszen a külföldi vállalatok termelésének technikai-technológiai színvonala eldönti azt, hogy egyáltalán létrejöhet-e a fejlesztő hatás. Erősségében annak is nagy jelentősége van, hogy az adott esetben magasabb technológiai színvonal hatást gyakorol-e a hazai cégekre, hogy az országban milyen a kiinduló helyzet.

3.7.

Szolgáltatásokra gyakorolt hatás

A szolgáltatások jellegüknél fogva alapvetően nem szállíthatóak, illetve a távolságnak költségei vannak. Ennek következményei, hogy a legjobban nem exporttal, hanem működőtőke befektetéssel érhető el a piac, és hogy a betelepült cégek szolgáltatásai nem exportálhatók. Nem véletlen tehát, hogy a szolgáltató ágazatok között magas arányú a működőtőke beáramlás. Mindezek mellett esetleg indikátora lehet annak, hogy a külföldi tőke mennyire tekinti fejlettnek az adott ország gazdaságát.

-17-

Ezen vállalatok lényegében tudást árusítanak. Olyan ismeretek áramlanak szét a gazdaságban, amelyek a fejlődő országokból hiányzik, de elengedhetetlenül szükséges inputot jelentenek.

4.

Nemzetközi tőkeáramlás trendjei A hatvanas évek végétől a világgazdaságban jelentős változások kezdődtek.

Felbomlott a gyarmati rendszer, a fejlődő országok fokozatosan integrálódtak a világgazdaságba. Rohamos műszaki-technológiai fejlődés vette kezdetét elsősorban a közlekedés, a távközlés, az adatátvitel területén. Összeomlott a Bretton-Woods-i, a második világháború után létrehozott nemzetközi pénzügyi rendszer. Mindezek alapvetően változtatták meg a vállalatok nemzetközi működési feltételeit, s ezzel kölcsönhatásban a működőtőke-áramlások sajátosságait. A technikai haladás nyomán lehetővé vált a termelés üzemi szintű nemzetközi specializációja, illetve a korábban laza kapcsolódású anya- és leányvállalatok szoros integrációja. A nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalanságai, a piaci verseny erősödése pedig arra kényszeríttették a jelentős tőkeerővel rendelkező cégeket, hogy leányvállalatok külföldi alapításával a tőke megtérülése szempontjából a legkedvezőbb feltételeket kínáló régióba, országba telepítsék tevékenységüket. Ezáltal nemcsak a termelésüket optimalizálták, hanem a piaci kapcsolatok vállalaton belülre hozásával az ár-, árfolyamkockázatokat is csökkentették, továbbá mérsékelhették az állami szabályozás hatásait, az adópolitika terheit. A folyamat természetesen erőteljesen növekvő nemzetközi tőkeáramlást indukált. 1975 és 1985 között a külföldi működőtőke-befektetések volumene a világtermeléssel, a világexporttal azonos ütemben gyarapodott, s a tíz év alatt megduplázódott. A nyolcvanas évek közepétől a tőkeáramlás üteme nagyságrendekkel ugrott meg: 1985 és 1990 között a közvetlen tőkeberuházások éves értéke az 1975-ös érték nyolcszorosára nőtt, míg ugyanezen időszak alatt a világtermelés és -export csupán megháromszorozódott. A világgazdaság motorjává tehát a nyolcvanas évek közepétől a működőtőke-befektetések váltak. A kilencvenes évek elején a világgazdasági recesszió hatására a tőkebefektetések értéke kissé visszaesett, 1993-ban azonban elérte az 1990-es szintet, 1996-ban pedig már 75 százalékkal meg is haladta azt. (Az éves nagyságrendek érzékeltetésére: 1970-ben a -18-

világgazdaságban áramló tőke 12 milliárd dollárt tett ki, 1980-ra 47 milliárdra nőtt, 1987ben elérte a 100 milliárd dollárt, 1990-ben már ennek több mint kétszeresére, 211 milliárd dollárra rúgott, majd 1996-ban 350 milliárd dollárra emelkedett.) Elsősorban

ennek

az

erősen

emelkedő

tőkeáramlásnak

tulajdonítható

a

világgazdaság globalizációja, amely a multinacionális vállalatok növekvő szerepvállalására vezethető vissza.

1. táblázat: FDI áramlás a világban 1982 és 2003 között

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kimutatásai alapján napjainkban mintegy 40 ezer transznacionális céget tartanak nyilván, amelyek körülbelül 300 ezer vállalkozással vannak jelen a világ 130 országában. A multinacionális vállalatok adták 1993-ban a világtermelés negyedét, ha azonban ehhez hozzáadjuk az anyaországokbeli értékesítést is, -19-

akkor a harmadát. A nemzetközi szervezet szerint 1995-ben a világkereskedelem mintegy harmada transznacionális vállalatokon belüli forgalom volt, további harmada e cégek külső partnereknek történő értékesítése, s csak a maradék harmad a transznacionális cégektől teljesen független forgalom. Ezek tartják továbbá kezükben a nemzetközi technikakereskedelemnek a 70-80%-át. A multinacionális cégek külföldi foglalkoztatottainak száma 2002-ben elérte az 53 millió főt. A legnagyobb cégek éves üzleti forgalma akkora, mint egy közepes ország évi bruttó hazai terméke. A tőke áramlásának iránya is többször változott. A hatvanas években elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa között zajlott a tőkemozgás, később Japán is integrálódott a folyamatba. A kilencvenes években nőtt meg az Ázsiába és LatinAmerikába áramló tőke mennyisége, de a tőkebefektetések domináns hányada - nagyjából 60 százaléka - továbbra is a fejlett országok között zajlik. A nyolcvanas évek közepére megváltozott a működőtőke befektetések megítélése, a tőkeszegény országok számára világossá vált, hogy számukra a gazdasági fejlődés elősegítésének és a további leszakadásuk megfékezésének egy fontos eszköze lehet a külföldi befektetők országukba vonzása. Megindult a versenyfutás a befektetőkért, a nemzeti szabályozásokat liberalizálták, befektetés ösztönzési rendszereket dolgoztak ki, csökkentették a nyereségadó mértékét.

2. táblázat: Nemzeti szabályozás változása

-20-

5.

Az FDI jelenlegi állása Mint már említettem a világban jellemző a „perverz” tőkeáramlás, mely alatt értem,

hogy többségben a tőke a fejlett országok között mozog és csak kis részben érinti a fejlődő országokat, melyeknek nagyobb szükségük lenne rá, mivel ez jelentené számukra a fejlődés lehetőségét, új technológiák megszerzését, melyhez amúgy nem tudnának hozzájutni alacsony fejlettségi szintjük miatt.

3. táblázat: FDI beáramlás országcsoportonként 2001-ben és 2002-ben (milliárd dollár)

-21-

A 3. táblázat és az 1. ábra megmutatja, hogy 2000 óta, amikor az FDI értéke megközelítőleg 1400 milliárd dollárra tehető, a működőtőke áramlás fokozatosan csökken. 2001-ben már mindössze csak 823,8 milliárd dollárt regisztráltak, ami értéke 2002-re még alacsonyabb lett, a megelőző év 80%-ára esett vissza. 2003-as adatok ennél még ezt is meghaladják, ennél is rosszabbak (lásd: 1. ábra). A fejlődő régió (az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió) és a volt szocialista országok alkotta Közép- és Kelet-Európa, együttesen 80%-kal részesedett 2001ben a világ FDI áramlásából. A fejlődő térségnek, amihez Afrika, Dél-Amerika és Ázsia országai tartoznak, mindössze 20%-a jutott. Miközben a következő évben a működőtőke nagysága csökkent, az előző éves 80-20%-ás arány 75-25%-ra változott. Ez azt jelenti, hogy miközben a világon a tőkeáramlás egyre alacsonyabb fokát regisztrálták, addig a fejlődő országokban kisebb arányban esett az FDI jelenléte, mint a fejlett társaikban. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy az működőtőke rohamos csökkenése mellett ez az arány is tovább változik. A fejlődő országokba beáramló tőke 2003-ra megőrizte nagyságát, a fejlett régióban viszont tovább apadt. Ezek után megközelítőleg 33%-os volt a működőtőke jelenléte a szegényebb országokban. Ugyanakkor a fejlődő országokon belül is megoszlik a működőtőke aránya. Szembetűnő, hogy Afrika – e szempontból is – egy igen háttérbe szorult térség. A fejlődő országok közötti működőtőke áramlásnak mindössze 9%-át adta 2001-ben, míg ez a szám 2002-ben 6,8%-ra törpült. (Ez világviszonylatban 2%-ról 1,7%-ra történő csökkenést jelent.) Ezzel egyidejűleg Dél-Amerika jelentőssége is apadt 5 százalékponttal a vizsgált időszakban (2001: 39,97%5, 2002: 34,54%6). Ugyanakkor a befektetők Ázsia felé fordultak, hiszen 8 százalékponttal növekedett az FDI aránya a térségen belül (2001: 51,05%7, 2002: 58,66%8).

5

A fejlődő országon belüli arány. A fejlődő országon belüli arány. 7 A fejlődő országon belüli arány. 8 A fejlődő országon belüli arány. 6

-22-

6.

Afrika Afrika talán a világgazdaság leginkább háttérbe szorult térsége. Elszigetelődését

mutatja, hogy 1970-ben részesedése a világkereskedelemben mindössze 3% volt. Ez a mutatószám jelenleg 2%, sőt ha a Dél-afrikai Köztársaságot kivesszük a csoportból, akkor ez az érték mindössze 1,2%. Ugyanakkor a (nem olaj) nyersanyag export-részesedése az 1970-es években 9%-ról 3%-ra csökkent, míg az olaj export-részesedés terén pedig növekedés tapasztalható. A hanyatlás a nemzeti jövedelmekben is tükröződött, 1998-ban Afrikában az egy főre jutó GDP alacsonyabb volt, mint 1970-ben.

4. táblázat: Néhány gazdasági mutató változása a világgazdaság egyes régióiban 1970 és 1997 között

Afrika

Dél-Ázsia

Kelet-Ázsia

Latin-Amerika

GDP/fő, 1970 (USD)

546**

239

157

1216

GDP/fő, 1997 (USD)

525*

449

715

1890

Beruházás/fő, 1970 (USD)

130

48

37

367

Beruházás/fő, 1997 (USD)

92

105

252

504

Megtakarítás/GDP, 1970 (%)

20,7

17,2

22,3

27,1

Megtakarítás/GDP, 1997 (%)

16,6

20,0

37,5

24,0

Megjegyzések: * A Dél-afrikai Köztársaság nélkül 525; ** A Dél-afrikai Köztársaság nélkül 336. Forrás: Világbank (2000)

6.1.

A kilencvenes évek változásai9

Az afrikai országok gazdaságai hullámzó teljesítményt produkáltak az 1990-es években. Az 1991 és 1993 közötti időszakban a világgazdaságban lezajlott recesszió kihatott a kontinens gazdasági növekedésére. Néhány viszonylag jobb évet követően a 90es évek második felének visszaesése külső tényezőknek és az ázsiai válság hatásainak volt betudható. A pénzügyi válság közvetlen hatásai alig néhány országban éreztették hatásukat, hiszen a legtöbb afrikai ország nem kapcsolódik szorosan a nemzetközi pénzpiacokhoz. Elmondható az is, hogy Afrikát elsősorban két régióhoz kötik kereskedelmi kapcsolatai. Ez 9

Szigetvári Tamás: A Közel-Kelet és Afrika világgazdasági kilátásai az ezredfordulón

-23-

a két régió az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok. A pénzügyi válság területén talán csak a Dél-afrikai Köztársaság nem volt érintett, mely a fekete kontinensen gazdaságilag élen járó, s melynek számtalan kapcsolata fűződik más szárazföldi országokhoz. Az ázsiai válság mélyülése és a világkereskedelemre gyakorolt hatása már Afrika többi részét is érintette: az exporttermékek iránti kereslet visszaesett, ami az alacsonyabb árakban volt nyomon követhető. Ennek jelentősége abban áll, hogy Afrika nemzetei közül a legtöbbnek két termék adja az export több mint 50%-át. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására az exportbevételek 16%-kal csökkentek 1998-ban, és mivel az afrikai gazdaságok teljesítménye nagymértékben az exportbevétel függnek, ez a GDP növekedésének lassulásában mutatkozott meg. (Az export átlagosan az országok GDPjének 32-33%-át teszi ki.) Az új évezredre vonatkozó prognózisok sokáig derűlátóak voltak. Ehhez hozzájárult, hogy Európában a gazdaság rohamosan fejlődött, melynek hatására Európa az afrikai termékek fő felvevőpiaca lett. Ugyanakkor az olajtermelők (Angola, Kamerun, a két Kongó, Nigéria, Gabon, Egyenlítői Guinea) az olajár-emelkedéséből profitáltak, míg számos más országban (Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zambia) a nyersanyagok (elsősorban a fémek) árának növekedése hatott kedvezően. Viszont az optimizmus korainak bizonyult. A világgazdaság vezető gazdaságainak lassuló növekedése, illetve recessziója sokszoros erővel hatott az afrikai országokra és gazdasági eredményeikre. Az exportpiacok beszűkülése mellett a kulcsfontosságú nyersanyagok – így a már amúgy is igen nyomott árú kávé, gyapot és réz – ára csökkent. Ez tovább rontotta számos egyoldalú exportfüggőségben lévő országok kilátásait. Valamelyest enyhítette a helyzetet az olajár csökkenése, illetve a legtöbb ország számára komoly terhet jelentő energiaimport kiadásai is csökkentek.

7.

Az FDI jelenléte az afrikai gazdaságban A beáramló közvetlen működőtőke szerepe, mint minden más ország tekintetében,

Afrikában is folyamatosan nőtt az évek folyamán. Az egész afrikai kontinens a fejlődő -24-

régióhoz tartozik, sőt az országoknak körülbelül fele a LDC-k10 közé sorolható.11 Fejlődésükhöz és felzárkózásukhoz elengedhetetlen feltétel a tőke jelenléte, amiből viszont a térség hiányt szenved. A Egyesült Nemzetek Szervezete Millennium Development Goal12 (millenniumi fejlesztési cél) programjának egyik fő kitűzése, hogy a szegénységet felére kell csökkenteni a világban. Ehhez azonban évi 64 milliárd dollárra lenne szükség, ami éves szinten 7%-os növekedést eredményezne.13 Mivel a bevételi szint és a hazai megtakarítási ráta alacsony, ezért külföldi segítségre van szüksége az afrikai országoknak, aminek két lehetséges módja van: − az egyik a hivatalos segély, melyet a Világbanktól is kaphatnak az országok, − a másik pedig a külföldi befektetések. Míg a fejlődésre szánt segélyek összege az 1990-es években 17 milliárd dollár volt, ez az összeg 2001-re 10 milliárd dollárra csökkent, ami mintegy 40%-os visszaesést jelent. Ugyanakkor a legtöbb afrikai ország számára a közvetlen működőtőke (foreing indirect investment) elérhetetlen, mely portfolió- és kötvénybefektetések formájában realizálódik. Ennek oka, hogy az afrikai országok fejletlen, kezdetleges rendszerrel rendelkeznek, s nem tudják felkelteni a nemzetközi tőkepiac érdeklődését. (Lásd: 2. ábra) (Csak néhány országban található tőzsde, de ezek többségében az is kezdetleges, fejletlen.) Mindezen csökkenések után sem marad más remény csak a közvetlen működőtőke, hogy csillapítsa a szegénységet és fejlődést indukáljon a térségben. (1995 és 2001 között az átlagos FDI áramlás 7 milliárd dollár volt. Ha kivesszük a csoportból Angolát, Nigériát14 és a Dél-afrikai Köztársaságot, akkor ez az összeg 2,9 milliárd dollár.)

10

Least Development Country: a lefejletlenebb országok csoportja. Ha 3 kritérium jellemző rájuk, melyeket az ENSZ határozott meg, akkor ez országcsoportba sorolhatóak. Afrika 31országa tartozik ide, többek között: Angola, Csád, Nigéria, Egyenlítői Guinea. (The Least Development Countries Report 2002, United Nations Conference On Trade and Development) 11 The Least Developed Countries Report 2002 (United Conference On Trade and Development) 12 A programot az ENSZ alkotta meg, melyben 2015-re a 191 tagállamban 8 célt kívánnak megvalósítani. Az éhezők és a szegények arányának csökkentését, az iskolázottság növelését, a nők egyenlőségét és alkalmazását, a gyermekhalálozás visszaszorítását, az egészségügy fejlesztését, a különböző járványok (AIDS, malária stb.) megfékezését, fenntartható gazdaság kialakítását tűzték ki célul. Ugyanakkor a nyolcadik és egyben a legfontosabb, hogy a fejlett ipari államok fejlesszék a kapcsolataikat a fejlődő országokkal. 13 Elizabeth Asiedu: Foreign Direct Investmnent to Africa: The Role of Government Policy, Governance and Political Instability 14 Angola és Nigéria olajexportáló ország.

-25-

2. ábra: Külföldi tőke beáramlás Afrikába, tőkecsoportonként 1990 és 2002 között (milliárd dollár)

A térségben néhány ország lakosságának több mint fele nyomorban él. (Burkina Faso lakosságának 62%-a, a Közép-afrikai Köztársaság 66%-a, Mali 73%-a, Nigéria 70%a míg Zambia 64%-a él nyomorban.15) Nagyon fontos a térségben, hogy a szegénységi rátát a felére csökkentsék, hiszen ezen mutató értéke nagyon magas16. Megközelítőleg a népesség 48% él napi 1 dollár alatti összegből. (Összehasonlításként: Ez az arány 4% Közép- és Kelet-Európában, 15% Kelet-Ázsiában, 12% Latin-Amerikában, 40% DélÁzsiában és 24% az összes fejlődő országban.) Ezeknek az országoknak különösen fontos lenne az FDI jelenléte. Mindezek ellenére a külföldi működőtőke jelenléte évről-évre csökken. Míg 1970es években a világ működőtőkéjének 19%-a áramlott be ebbe a térségbe. Ez az érték 1980as években már 9%-ra apadt, majd 1990-es években 3%-ra esett vissza.

15

Elizabeth Asiedu: Foreign Direct Investment to Africa: The Role of Government Policy, Governance and Political Instability 16 A szegénységet úgy definiálták, hogy szegyén az, aki naponta kevesebb mint 1 dollárból él. (ENSZ)

-26-

3. ábra: Külföldi működőtőke beáramlás az afrikai gazdaságba és a bruttó kötött tőke formáció nagysága 1985 és 2003 között (milliárd dollár)

Megfigyelhető a 3. ábra alapján az is, hogy az afrikai országokba áramló működőtőke különböző eredményt produkál. 1989 után a növekedésben torpanás következett be, amikor megközelítőleg a felére esett vissza a térségbe irányuló működőtőke. Majd 1994-ig fellendülés tapasztalható, melyet két éven keresztül sikerül megtartani, miközben a világ különböző országaiba egyre több működőtőke kezd beáramlani. Az FDI beáramlás 1997-ben tovább emelkedik. Ezek után változó évek következtek, amikor egyaránt fellendülés és visszaesés is érzékelhető volt. A működőtőke beáramlás 2001-ben volt a legmagasabb, melynek értéke 20 milliárd dollár. Ezt az évet körülbelül 7 milliárd dolláros visszaesés követte, mely 40%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben. 2003-ban 28%-kal növekedett a működőtőke jelenléte ebben a térségben a 2002-es évhez képest. Három oka van annak, hogy 12 milliárd dollárról 15 milliárdra emelkedett az FDI összege a kontinensen 2002-ről 2003-ra17: 1. A térség 28%-os növekedési rátája a legmagasabb, akár a fejlődő vagy a fejlett országokhoz hasonlítjuk is. 2. Olyan kisebb gazdaságok is hozzájutottak a külföldi működőtőkéhez, melyeknek korábban nem volt rá lehetősége. 1999-ben 22 ország

17

World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development)

-27-

kicsit több mint 0,1 milliárd dollárt kapott, ugyanakkor ez az országcsoport 2001-ben már 16 milliárd dollárral volt „gazdagabb”. 3. A növekedés főként az olajexportáló országoknak köszönhető. (Ilyen többek között Egyenlítői Guinea.) Érdemes összehasonlítani ezeket az adatokat a világban áramló működőtőke nagyságával (a 2. ábra, a 3. ábra és a 3. táblázat segítségével). 2000-ben az FDI áramlás rekord összeget mutatott, amelyből Afrikának mindössze körülbelül 0,57%-os részesedése volt, amelynek értéke 8 milliárd dollár. A világgazdaságban lezajló folyamatok hatására Afrika részesedése 2,28%-ra nőtt az összes működőtőke beáramlás tekintetében 2001-ben, ez azonban 2002-ben 1,69%-ra esett vissza, majd 2003-ra 2,54%-ra emelkedett. 2001-ben rekordmennyiségű FDI áramlott Afrikába, viszont az összes FDI áramlás százalékos megoszlásának tekintetében 2003 számít rekordévnek, annak ellenére, hogy abban az évben (megközelítőleg) 5 milliárd dollárral csökkent a befektetett tőke nagysága. Ennek magyarázata, hogy miközben a világ és Afrika FDI nagysága folyamatosan csökken (Afrikában kisebb hullámvölgyekkel), addig a világban nagyobb intenzitással apad, mint Afrikában. (A 2001 és 2003 közötti időszakban a világi FDI mérték 71,6%-osra esett vissza, míg az afrikai 79,79%-ra.)

7.1.

Az FDI beáramlás országonként

Az országonkénti működőtőke beáramlás változatos képet mutat. Tény, hogy alacsony az FDI beáramlás szintje a régióba, s ez a minimális tőke is csak néhány országra koncentrálódik. Az amerikai cégek többsége mindössze csak a Dél-afrikai Köztársaság iparába, valamint Nigéria és Angola petróleumot feldolgozó iparába fektet be.18 Az 5. táblázat alapján kijelenthető, hogy 2001-es év rekordnak számít az afrikai országok gazdaságában, amikor mindössze egy ország kapott több mint 6 milliárd dollárt és két országba 2 és 5,9 milliárd dollár közötti értékben áramlott a működőtőke. Ez 1999 és 2003 között mindössze egyetlen egyszer volt, 2001-ben. 1999-ban és 2003-ban is volt egy ország, mely túl tudta lépni a 2 milliárd dolláros határt. A többi évben mindig 2 milliárd dollár alatti tőkebeáramlás volt az egyes afrikai országokba külön-külön. Az országok

18

U.S. Foreign Direct Investment in Africa and its Determinants (UNECA Workshop of Financial Systems and Mobilization in Africa)

-28-

többsége abba a csoportba tartozik, mely 400 millió dollár alatti FDI beáramlást jegyez fel. Ugyanakkor ezen belül is az afrikai országok több mint fele kevesebb mint 100 millió dollár beérkező működőtőkét regisztrál. Sajnálatos, de 2003-ig minden évben volt néhány ország, mely nem részesedett a működőtőke beáramlásból. (2002-ban ilyen ország volt Líbia19, 2001-ben pedig Csád is hasonló helyzetben volt.20) 5. táblázat: Az afrikai országok részvételi gyakorisága az FDI áramlásban 1999 és 2003 között

A 10 legtöbb külföldi működőtőkét birtokló afrikai országhoz tartozik, melyek egyben LDC országok is: − Angola, − Csád, − Egyenlítői Guinea és − Szudán. A petróleumot és ennek származékait exportáló országok, mint Algéria, Angola, Csád, Líbia, Nigéria és Szudán részesedett a legjobban a beáramló működőtőkéből. A legnagyobb növekedési arányt Dzsibuti, Egyenlítői Guinea, Kenya, Líbia, Madagaszkár, a Malawi Köztársaság és Marokkó érte el, ahol a növekedési arány kétszer nagyobb volt 2003-ban, mint 2002-ben.

19

World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development) 20 World Investment Report 2003: FDI Policies for Development: National and International Perspectives (United Nations Conference on Trade and Development)

-29-

4. ábra: A 10 legtöbb külföldi működőtőkét birtokló afrikai ország (milliárd dollár)

Az országok között a legnagyobb győztes Marokkó volt, hiszen az országban 2002es 480 millió dollár után 2003-ban 2,3 milliárd dollárt jegyeztek fel, ami a privatizációnak volt köszönhető (például: az Altadis, a francia-spanyol dohányipari vállalat 1,7 milliárd dollárért vásárolta fel a Régie des Tabacs marokkói céget). Marokkó az ezredforduló végén is a legjobb pozíciót foglalta el, amikor a svéd Corral cég a privatizáció során felvásárolta a SAMIR, nyersolaj-feldolgozó vállalatot 380 millió dollárért. Ugyanabban az időszakban jelent meg a koreai Daewoo, az ACCOR hotelóriás és a SGS Thomson elektronikai vállalat a piacon, mint befektető.21

7.2.

A beérkező FDI anyaországi megoszlása

Az Afrikába irányuló működőtőke beáramlás fő támogatói az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság. Ezt a rangsort az Amerikai Egyesült Államok vezeti. Az afrikai országokba beáramló működőtőke 37%-a az Amerikai Egyesült

21

Foreign Direct Investment in Africa: Performance and potential ( United Nations Conference on Trade and Development)

-30-

Államokból, 18%-a Franciaországból és 13%-a az Egyesült Királyságból származik. Ezen országokat Portugália követi és Japán, akik relatíve apró befektetőnek számítanak.22 Ezen országok nagy volumenű befektetései a volt gyarmati rendszerrel magyarázhatóak, hiszen ők nem szakították meg a kapcsolatot a régen hozzájuk tartozott fejlődő országgal.

6. táblázat: Átlagos FDI beáramlás Afrikába a legnagyobb fejlett országokból 1981 és 2000 között (millió dollár)

Mindezek mellett a fejlődő országok is befektetnek más országok gazdaságaiba. Egyre nagyobb jelentősége van a dél-dél típusú közvetlen működőtőke befektetésnek. Becslések szerint, ezen országok befektetéseinek 1/3-a a hasonló színvonalon lévő térségekbe áramlik. Ugyanakkor tény, hogy gyorsabban nőtt ezen befektetések üteme az ezredfordulón, mint egy magas(abb) jövedelmi szintű országból érkezőnél.23 Az 5. ábra alapján megállapítható, hogy az afrikai országok befektetései nagyon alacsony szinten vannak. Körülbelül évente 1-2 milliárd dollár nagyságot érik el.

22

World Investment Report 2002: Transnational Corporations and Export Competitiveness (United Nations Conference on Trade and Development) 23 World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development)

-31-

5. ábra: FDI kiáramlás a fejlődő országokból régiók szerinti megoszlásban, 1980 és 2003 között (milliárd dollár)

Tény, hogy a kontinensről kiáramló működőtőke nagysága alacsony, viszont a térségben megfigyelhetőek olyan befektetések, melyek afrikai országokból indulnak ki és a végcél is egy afrikai ország. Erre példa, többek között az hogy, a dél-afrikai köztársaságbeli South African Airways cég felvásárolta az Air Tanzania-t, elkezdve ezzel tervét, hogy kiépítsen egy repülési hálózatot a kontinensen belül. De idesorolható még a dél-afrikai köztársaságbeli Ashants Goldfields nevezető vállalat terve is, mely Ghána arany- és platinumkészletébe befektetéséről szólt. Ezzel elindított egy folyamatot, mely keretében Ghánában, Guineában, Tanzániában és Zimbabwe-ban további befektetéseket eszközölt ki. Itt említhető meg az a tény is, mely szerint az algériai nemzeti olajvállalat, a SonaTrack Egyiptomban és Libanonban jelent meg, mint befektető.24 Mindemellett fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete felállított egy olyan rangsort, melyben az 50 legnagyobb cég szerepel a világon. S ezen cégek között 7 olyan transznacionális vállalat található, melynek központja a Dél-afrikai Köztársaságban található.25

24

World Investment Report 2003: FDI Policies for Development: National and International Perspectives (United Nations Conference on Trade and Development) 25 Africa: Turnaround in FDI inflows last year (Press Release, United Nations Conference on Trade and Development)

-32-

7. táblázat: A 7 legnagyobb afrikai transznacionális vállalat

Source: UNCTAD, World Investment Report 2004 Note:

7.3.

a The rank corresponds to the rank of each company in the list of the largest TNCs from developing countries.

A beáramló működőtőke szektoronkénti megoszlása

2002-ben a szolgáltatás szektor26 került előtérbe minden fejlődő országban. Míg az afrikai gazdaságban még mindig tartotta vezető helyét a primer szektor, aminek részesedése 53%, a szolgáltatás szektor 29%-kal, míg az ipar mindössze 19%-kal részesedett.

6. ábra: A fejlődő országokba beáramló FDI szektoronkénti megoszlása 2002-ben

26

Többek között ide tartozik az elektromosság, a víz- és áramszolgáltatás, a szállítás (mint tömegközlekedés), a kis- és nagykereskedelem, a szállodák, az éttermek, a bérlés, a szociális, sport és kulturális tevékenységek, oktatás, hadvédelem, egészségügy, szociális szolgáltatlások.

-33-

Az országtól függően, az FDI 50-80% azon afrikai országokba áramlik, ahol természetes nyersanyagot lehet kitermelni27. A 10 legtöbb FDI-t vonzó országból 2002-ben és 2003-ban 7 olajexportáló volt: Algéria, Angola, Csád, Egyenlítői Guinea, Líbia, Nigéria és Szudán. Viszont Algéria már lépéseket tett afféle, hogy megváltoztassa az országba beáramló FDI szerkezeti eloszlását. Az acél, a kémiai anyagok, a gyógyszerek és a telekommunikáció területén ezen törekvéseivel sikereket tudott elérni. A többi ország is megpróbálta a hangsúlyt a szolgáltatásokra terelni, de hiányzik még a befektetéseket szabályozó törvénykönyv reformja és a terhes bürokratikus folyamatok modernizációja, melyek az új befektetési projekteket jóváhagyná.28 Azonban a legtöbb afrikai országban a szolgáltatások jobban vonzzák a működőtőkét, míg az iparba és a mezőgazdasági szektorba fektetett összeg háttérbe szorult. Például Mozambique-ban egy dél-afrikai köztársaságbeli vállalat, a BHP Billiton létesített üzemet 1 milliárd dollár értékben, míg a Dél-afrikai Köztársaságban megjelent a Boeing Company és a Council for Scientific and Industrial Research is.29 Az FDI jelenléte a szolgáltatás szektorban egyre növekszik, főként a telekommunikáció, áramszolgáltatás, tanácsadás és kereskedelem területén. Az FDI növekedés főként a privatizáció következménye. A telekommunikációban részvevő tőke főként a mobiltelefon-szolgáltatásba folyik. A Dél-afrikai Köztársaságban, például, a telekommunikációba és az információs technológiába befolyt működőtőke túlszárnyalta az ásványok kitermelésébe befektetett összeget. Ugyanakkor a mobil szektorba belépő külföldi vállalatok többsége transznacionális vállalat, amelyek növelték részesedésüket a piacon. Ennek bizonyítéka, hogy míg 1996-ban mindössze 1,2 millió előfizetőt regisztráltak, 2003-ra már ez a szám 51 millióra ugrott (6. ábra).

27

Az olajnak van a legnagyobb tőkevonzó ereje. Habár az 1980-as évek második felében 70%-ban részesedett a világpiaci termelésből, ami 1990-es évekre 59%-ra csökkent. 28 Africa at large: Investors start to eye continent (The Norwegian Council for Africa) 29 World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development)

-34-

7. ábra: Mobil előfizetés Afrikában 1996 és 2003 között (millió előfizető)

Az állam is nagyban segíti a tőke vonzását. Például Tanzánia leszerződött a délafrikai Eskom-mal, hogy az állami áramszolgáltató céget irányítsa. A nigériai nemzeti áramszolgáltató cég együttműködési megállapodást írt alá, hogy javítsa a szolgáltatás színvonalát. Ez csak egy része az országban elindított privatizációnak. Ugyanakkor Zimbabwe-ban egy állami vállalat szerződést írt alá a korábban már említett Eskom céggel, hogy vegye át az irányítást az áramszolgáltatása felett.30 Azonban problémák sorával áll szemben a szolgáltatás szektor privatizációja, mivel részben hiányzik az ezt szabályzó politikai háttér. Hasonló problémával küszködött Guinea is, ahol 2002-ben újra állami kézbe került az áramszolgáltató cég, búcsút véve a külföldi partnereitől, a francia Sour-tól és a kanadai HydroQuébec-től, mivel szabályozási nehézségek léptek fel. Ezen nehézségekkel küzd Ghána is, ahol a Telekom Malaysia nem újította meg a szerződését 2003-ban, miután az állam nem teljesítette az előírtakat, mely szerint új vezetékes hálózatok letételét ígérte, valamint nem fejlesztette a cég pénzügyi bázisát sem. Ruanda sem járt jobban, miután az Engen Corporation (a Dél-afrikai Köztársaság és Malajzia alkotta kooperáció) 3 év után elhagyta az országot, mivel problémás és nehézkes működés jellemezte a gazdaságot.31

30

World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development) 31 World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development)

-35-

8.

A befektetők távolmaradása Annak ellenére, hogy az Afrikába történő befektetések megtérülési rátája a világon

a legmagasabb32, ez a régió a legjobban háttérbe szorult a világon, ha befektetésről van szó. Magyarázat lehet erre az állapotra, hogy a világon a legkozkázatosabbak az Afrikába történő befektetések, így a cégek csak magas megtérülési rátával hajlandóak pénzüket Afrika valamely gazdasági területébe befektetni. Egy felmérés szerint 1997-ben az amerikai cégek nyereményessége a kontinensen 25% volt, miközben a világban ez az érték jóval alacsonyabb, mindössze 12%. Ugyanakkor 1995-ben a japán cégek Afrikában 6%-os megtérülési rátával dolgoztak, mely 2% volt a világ más országaiban.33 Ennek ellenére az évek folyamán csak kicsit növekedett az FDI jelenléte Afrikában. A nagy transznacionális vállalatok döntéshozói csak lassan fordulnak az afrikai kontinens, mint lehetséges befektetési terület felé. A fennálló gazdasági tények lassan változnak, melyek nem megfelelőek a külföldiek számára. Számos országban a politikai események hosszú távon elriasztották a befektetőket. Ugyanakkor távol tartják őket többek között: − a korrupció nagysága, − a járványok gyors terjedése, − a gazdasági kiegyensúlyozatlanság, − a bizonytalanság, mind a gazdasági, a politikai és a civil életben.34 Az állandó háborúk is lassítják az FDI befektetéseket, ami nem ritka a kontinensen, hiszen 1960 óta az afrikai országok több mint 40%-ában legalább egy háborút regisztráltak.35 A helyzetet nehezíti még, hogy a bürokrácia megtiltja az egyes embereknek a hitelhez jutást, telekvásárlást és az azon történő építést, vagy éppen a vállalatalapítást. Így a lakosság közel 80%-a a fekete piacon keres és talál munkát.36

32

Africa at large: Investors Investors start to eye continent (The Norwegian Council for Africa) Fact sheet on Foreign Direct Investment: Focus on the new Africa (International Chamber of Commerce) 34 Freiheit für das Kapital: Welches Wirtschaftssystem passt in die Dritte Welt? (3Sat Online) 35 U.S. Foreign Direct Investment in Africa and its Determinants (UNECA Workshop of Financial Systems and Mobilization in Africa) 36 Freiheit für das Kapital: Welches Wirtschaftssystem passt in die Dritte Welt? (3Sat Online) 33

-36-

Ezek a jellemzők nemcsak az adott ország(ok)ra hatnak negatívan, hanem teljes egészében a kontinensre. Pedig a több mint 50 afrikai nemzetet, mely megközelítőleg a negyedét adja az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak, változatos történelem, fejlődési vonal, politikai rendszer és gazdasági környezet jellemzi.37 Az FDI csökkenésének oka:38 − a gyenge makrogazdasági adatok, − a fejletlen pénzügyi rendszer, − a magas kockázatvállalási kényszer és − a rosszul felállított árfolyamrendszer.

8.1.

A gyenge makrogazdasági környezet

A makrogazdasági környezet gyengesége több tényező együttes eredménye. Ezek közé sorolható a forrás jövedelmek alacsony szintje, melyek bénítják az országokat, és a rosszul működő politika, amely kihatással van az országokban eluralkodó sokk-hangulatra. Néhány országban nagyon komor helyzet uralkodik, főleg 1980-as évek óta. Habár a bizonyítékok azt mutatják, hogy az országok, melyek gazdaságuk fejlesztése és a tőkevonzás érdekében változtattak politikájukon, reformokat hajtottak végre, növelni tudták a befektetők érdeklődését. Talán ez a magyarázat arra, hogy miért tudták egyes országok növelni a beáramló tőke nagyságát. Viszont az erős, stabil makrogazdasági politika önmagában nem elegendő feltétele egy lehetséges befektetésnek és a gazdasági növekedésnek is árthat. Ehhez még kell: − a makrogazdasági politika átláthatósága − szilárd intézményrendszerrel, − a korrupció alacsony foka, − a háborúk megszün(tet)ése, − a világkereskedelmi nyitottság növelése, valamint − a kedvező belső környezet.

37

Foreign Direct Investment in Africa: Performance and Potential (United Nations Conference on Trade and Development) 38 Management of Capital Flows: Comparative experiences and implications for Africa (United Nations Conference on Trade and Development)

-37-

Ezek nélkül az üzlet kockázata drasztikusan megnő, mely a belső és a nemzetközi kereskedelmet is akadályozza.39

8.2.

Fejlesztésre szoruló pénzügyi rendszer

A pénzügyi rendszer fejlettségi szintje fontos szerepet játszik mindabban, hogy mennyire tudja vonzani a külföldi működőtőkét, ugyanakkor a pénzügyi rendszer azon képességének is meghatározó része, hogy a kialakuló sokkot megakadályozza. Néhány kivételtől eltekintve, az országok többsége még mindig fejletlen rendszerrel rendelkezik. A Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Marokkó, Kenya, Mauritius és Nigéria reformokat hajtottak végre és felfejlesztették a pénzügyi rendszereiket. Az afrikai pénzügyi rendszer nagy hiányosságokat szenved: 1.

Az afrikai országok pénzügyi rendszerei hátrányos helyzetben vannak. A Dél-afrikai Köztársaság kivételével az afrikai gazdaságok pénzügyi piacán meghatározott termékcsoportok vannak csak jelen. A banki kölcsönök előnytelenül rövid időre szólnak, az államkötvények szintén rövidlejáratúak. A legtöbb afrikai ország bankjai nem bocsát ki hitelkártyákat és a bankközi kölcsönök is fejletlenek.

2.

A legtöbb afrikai országban nem működik aktív tőzsde. Ahol pedig létezik, beleértve azokat is, ahol az alapítást hosszas tervek előzték meg, mint például Egyiptomban, a kereskedés még mindig alacsony szintű és főként nem likvid eszközökkel vannak jelen.

3.

Az afrikai gazdaságok bankrendszereit a hitel kihelyezés területén a hatékonytalanság jellemzi. Ezzel együtt rendszertelenül működik a hitelvisszafizetési mechanizmus is. Ezeknek eredményeként tekinthető a nem jól működő hitelek magas aránya.

4.

A legtöbb alapvető intézményi követelmény hiányzik ahhoz, hogy egy hatékony bankrendszert építsenek ki40 és ahhoz is, hogy egy jól működő szabályzó rendszert állítsanak fel41.

39

FDI to Africa: The Role of Price Stability and Currency Instability (International Monetary Fund’s Working Paper) 40 Többek között hiányzik egy modern bankrendszert irányító törvények és a központi bank szabadsága is hiányzik. 41 Egy minimális banki tőkésítési arány megalapítása lenne szükséges, úgy mint a letétek biztonságát garantáló rendszer.

-38-

Néhány ország már jelentős lépéseket tett bankrendszere reformjának irányába. Egyesek teljesen új törvényeket hoztak, mások a már meglévőket reformálták meg. Ugyanakkor, az állam részvétele is csökkent a bank szektorban az állami pénzintézetek privatizációja következtében. Könnyítették a lincence-hez jutás követelményeit, amely meggyorsította

a

magánbankok

alapítását.

Ugyanakkor

a

piacnak

megfelelő

makrogazdasági reformokat is bevezettek. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy növeljék a befektetők bizalmát és ezzel több FDI-t vonzanak.

8.3.

Magas országkockázat

A helyi és külföldi befektetők egyaránt félnek a politikai instabilitástól és a politikai kockázatoktól. Ezek talán a legnegatívabban hatnak a beérkező FDI nagyságára. Számtalan kisebb méretű háborúk, felkelések zajlanak az országokban, melyek főként a hatalomért folynak. A háborúk, bármilyen nagyságúak legyenek is, a politika instabilitás legextrémebb formája. A magas országkockázatot együtt kell említeni a gyenge és változékony makroökonomiai alapokkal, mint az állandóan változó inflációs ráta, az instabil árfolyam és a krónikus költségvetési hiány. A magas és állandóan változó infláció megbénítja a gazdaságot, és ezáltal negatívan hat a működőtőke áramlásra, mivel lehetetlenné teszi az üzleti tervezéseket. 1999 és 2004 közötti átlagos infláció mértéke 10%, mint Botswana-ban 6,1%, Mozambique-ban 6,5%, vagy Tanzániában 5,5%, ugyanakkor például Angolában 154,9%, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 206,1%, Zambiában 20,1% és Zimbabwe-ban 188,5%.42 A másik idetartozó tényező az, hogy Afrikában magas a befektetési kockázat, ami valójában távol tartja a régiótól a befektetni vágyó üzletembereket. Ezt befolyásolja: − a földrajzi fekvés, − a szállítási költségek és − a kulturális és pszichológiai távolság az egyes emberek és embercsoportok között.

42

Africa Investment Roundtable (Organisation for Economic Co-operation and Development)

-39-

Az infrastruktúra kiépítetlensége az afrikai országokban csökkenti a leendő befektetők kedvét, hogy a kontinensre vigyék pénzüket. A megfelelő infrastrukturális háttér növeli a befektetések termelékenységét és ezáltal stimulálja az FDI beáramlást.43 Az afrikai országok csökkenteni tudják a különböző kockázatokat a folyamatos reformokkal, viszont ennek következménye csak nehezen tapasztalható. A kockázatok szempontjából alig változtak ezen afrikai országok helyzete a nemzetközi besorolásban, továbbra is kockázatos befektetésnek számít, ha valaki e kontinensen szeretne invesztálni. Ez magyarázható avval, hogy Afrikát, mint egészet nézik és nem külön országonként tekintenek rá. Másfelől, ha a környező országok fejlettségi szintje jóval alacsonyabb, magával húzhatja a reformokat már korábban végrehajtott országot is, amit a „rossz szomszédság” hatásának neveznek. Elizabeth Asiedu44 egy másik fajta megközelítést alkalmaz, mely egyrészt fedi az ENSZ által felállított hiányosságokat, de ő tanulmányában hozzáteszi, hogy nemcsak a pénzügyi rendszer szenved hiányosságokat, hanem az egyéb intézmények, rendszerek is. A korrupció megléte az egyik legmeghatározóbb tényezője az afrikai országokba érkező működőtőke nagyságának. Csak hatékony intézményi szerkezet képes felvenni a versenyt a korrupció leküzdésével. Ehhez erős politikai, gazdasági és igazságszolgáltatási háttér szükséges. Megjegyzi még, hogy a hazai piac maga is képes tőkevonzásra. Nagyobb piac nagyobb keresletet indukál a termékek és szolgáltatások iránt, ami vonzóbbá teheti az országot. Ez azonban főként csak azokban az országokban igaz, ahol az ott megtermelt termékeket, szolgáltatásokat helyben el is tudják adni. Viszont ez az afrikai országok lakosságának többségére nem jellemző, hiszen ezen a kontinensen él a legtöbb szegény ember. Ezek néha a napi élelmet nem tudják megvenni, nemhogy egy adott cég termékeit és szolgáltatásait. Mint már korábban is említettem a kormányzati és végrehajtói bürokrácia és a gyenge kormányzás a legnagyobb probléma a kontinensen, mely távol tartja a leendő befektetőket. Kenyában a cégek 75%-a nyilatkozta azt, hogy korrupció volt szükséges, 43

FDI to Africa: The Role of Price Stability and Currency Instability (International Monetary Fund) Elizabeth Asiedu: Foreign Direct Investment to Africa: The Role of Government Policy, Governance and Political Instability

44

-40-

hogy megkezdje működését. Mindehhez hasonlóan Zambiában sem jobb a helyzet, ahol a vállalatok 70%-a vallotta, hogy hasonló eszközöket kellett bevetnie.45 A 8. ábra alapján kijelenthetem, hogy az ország kormányzati minősége Afrikában a legrosszabb. Természetesen külön kell venni az északi régiót, mely kevésbé bürokratikus. Ugyanakkor Afrikában tapasztalható a legnagyobb változás ezen a területen, melyek az országok által végrehajtott reformoknak köszönhető.

8. ábra: Az ország kormányzatainak minősége a fejlődő országokban az ország politikáját és intézményi rendszerét alapul véve

9.

Reformok és kedvezményezések Az afrikai gazdaságok már régóta ismerik a külföldi működőtőke beáramlásának

jótékony hatását. A 90-es években megkezdett utat továbbfolytatva liberalizálták az FDI politikájukat, új törvényeket vezettek be. Mindezek mellett új munkálatokba kezdtek, hogy minél jobban vonzzák az FDI beáramlását46, aminek érdekében már számtalan lépést tettek.47

45

Africa at large: Investors start to eye continent (The Norwegian Council for Africa) World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development) 47 Fact sheet on Foreign Direct Investment: Focus on the new Africa (International Chamber of Commerce) 46

-41-

Fejlesztették gazdasági környezetüket. Ez alatt értem, hogy liberalizálták kereskedelmüket, megerősítették törvényeiket, legális intézményeket hoztak létre, illetve ezek felállítását támogatták és a kormányt is átalakították a jobb kormányzás érdekében. A gazdaságot, a politikát, az ügyleteket átláthatóbbá tették. Az infrastruktúra fejlesztésével jobb

szállítási

lehetőségeket

teremtettek.

A

telekommunikációs

csatornákat

is

hatékonyabbá tették, hogy ezek megfeleljenek a befektetők igényeinek. Ugyanakkor gazdasági reformokat hajtottak végre, mely keretében megerősítették gazdaságaikat, amihez néha saját valutájuk leértékelése volt szükséges.48 Az infláció mértékének csökkentése mellett a költségvetési hiányt is mérsékelték. Felismerték, hogy maga a munkaerő nem elégséges feltétele egy befektetésnek, hanem annak szakképzettnek is kell lennie. Ennek érdekében növelték az iskolázottsági szintet, feljavították az emberi erőforrásaikat. Viszont még mindig a fejlődés akadálya az írás- és olvasás-tudatlanság az afrikai országokban. 1990-ben az afrikai lakosság körében 131,4 millió felnőttet regisztráltak, aki sem olvasni sem írni nem tudott. Ez a szám 2000-re 136 millióra szökött fel. Egyedül a Dél-afrikai Köztársaságban tapasztalható, hogy közel 100%-os az írni és olvasni tudó felnőttek aránya. A dél- és közép-afrikai országok felnőtt lakosságának 70-80%-a tud írni és olvasni. Sajnálatos tény, hogy van két ország, ahol 20% alatt van ez az arány. Általánosságban elmondható, hogy az afrikai lakosság megközelítőleg 60% ismeri a betűket. Hogy tovább tudják növelni azon emberek arányát, akik olvasni és írni is egyaránt tudnak, valamint tovább is szeretnének tanulni, rengeteg pénzre van szükség. Ugyanakkor nemcsak a tőke hiánya pecsételi meg ezen országokat, hanem maga a tanerő és a segédanyagok is hiányterméke.49 Az országok segíteni kezdték a magán szektort, mivel rájöttek, hogy nem csak a külföldről beáramló tőke fejlesztheti a gazdaságot, hanem az ország lakossága is. Néhány ország gazdasági növekedést ért el azáltal, hogy könnyebbé tette a privát szektor életét. 2004-ben körülbelül 17 privatizációs folyamat zajlott. 25 afrikai ország adta ki állami kézből a telekommunikációs céget. Többek között a Dél-afrikai Köztársaság eladta

48

Foreign Direct Investment in Africa: Performance and potential (United Nations Conference on Trade and Development) 49 Education: Literacy in Africa (UNESCO)

-42-

a Telkom South Africa nevű céget az amerikai SBC Communications és a malajziai Telkom Malaysia kooperációnak 1,2 milliárd dollárért. A privatizációs folyamatok mindig segítik az országokat az FDI vonzásában. Ez történt Ghánában, Mozambique-ban és Ugandában is. A különböző afrikai gazdaságok jobb szabályzó rendszert építettek ki vagy éppen fejlesztették a már meglévőt, mely elősegíti a hatékonyabb FDI beáramlását. Ez azt jelenti, hogy néhány ország már a tőke szabad repatriálását is megengedi, ugyanakkor adókedvezményeket kínál a befektetőknek. Egyes országok kizárólag a tőkebefektetők segítésére befektetést elősegítő hivatalokat (investment promotion agency) hoztak létre. Ezek minden támogatást és tájékoztatást megadnak azon üzletembereknek, cégeknek, akik befektetést szeretnének eszközölni országaikban. Ezekre főleg azért volt szükség, mivel egyes háttérbe szorult országok annak ellenére, hogy a befektetési környezetet és a gazdasági összetevőket fejlesztették, ezzel arányosan nem nőtt a befektetett tőke nagysága. Ezért alapították meg ezen irodákat, melyeknek dolga az, hogy változtassanak ezen a már kialakult képen. 1995 óta 25 afrikai ország csatlakozott ezen irodák világi képviselőjéhez, a World Association of Investment Promotion Agency-hez a jobb információáramlás érdekében.50 Ahhoz hogy az afrikai országok a további még kiaknázatlak területre működőtőkét tudjanak vonzanak, a kormányok további erőfeszítéseire lenne szükség, vagyis tovább kell(ene) folytatniuk a befektetési környezet fejlesztését és a működőtőkéhez kapcsolódó politika liberalizálását.

9.1.

Reformok az egyes országokban

2002-ben 20 reformot valósítottak meg, amit mindössze 10 országban hajtottak végre. Ezzel a kedvezőbb befektetési környezet kialakítását indították meg. Ezen országok csökkentették a kormány részvételét az üzleti életben is.51

50

Foreign Direct Investment in Africa: Performance and potential (United Nations Conference on Trade and Development) 51 World Investment Report 2003: FDI Policies for Development: National and International Perspectives (United Nations Conference on Trade and Development)

-43-

Az országok eltérő változtatásokkal kívánják vonzani a külföldi működőtőkét:52 Algéria 6 országgal egyetemben (Benin, Botswana, Ghána, Kenya, Lesotho és Zambia) bevezetett egy programot, az Investment Policy Reviews53-et, mellyel befektetési környezetét fejleszti. Angola egy új törvényt hozott létre, mely magánbefektetéseket enged meg mind a hazai, mind a külföldi befektetők részére. A Kongói Demokratikus Köztársaság egy új befektetési törvényt szavazott meg, mely megtiltotta a befektetési ajánlatok elutasítását előzetes konzultáció nélkül. Etiópia lefektette alapjait egy új törvénynek, mely a magánszektort is bevonná a befektetésekbe. Természetesen a kivételekről is tájékoztatást ad, melyek többek között az áramszolgáltató-vállalati fejlesztések, a postai-szolgáltatási szektor és a légi személy- és áruszállítás. Az új törvény megengedi a befektetőknek, hogy más természetes energiákat, mint a szél, felhasználják, feloldva egy korábbi határozatot, mely kimondta, hogy csak a vízi energia engedélyezett. Ugyanakkor csökkentette a külföldi befektetők általi befektetés minimum összegét 500 ezer dollárról 100 ezerre. Ha viszont egy külföldi vállalat egy hazaival társul valamely területbe történő befektetés céljából, akkor a külföldi félnek csak 50 ezer dollárral kell beszállnia az üzletbe. Ez az új rendelkezés kimondja még, hogy a külföldiek a termeléshez és a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközöket adómentesen hozhatják be, míg a pénzösszegre 15%-os adót vetnek ki. Mauritánia esetében a kormány megpróbálja azokban a szektorokban is növelni az FDI jelenlétét, melyek eddig háttérbe szorultak. Az országban főként az olajat, mint nyersanyagot kiaknázó befektetők jelennek meg, ezért fejlesztették a gazdasági környezetet, hogy a többi területre is vonzzák őket. Többek között ezért is adott ki Mauritánia Etiópiával, Malival és Ugandával közösen egy befektetési lehetőségeket tartalmazó könyvet, mely segítő és tájékoztató jelentőséggel bír. Madagaszkár is bekapcsolódott a felzárkózásba. Az ország számos területet jelölt ki a gazdaság területén, melynek vállalatait privatizáció során magánkézbe kívánja adni. Ilyenek az áramszolgáltatás, a telekommunikáció, míg a déli vasúthálózat, az Air Madagascar légi társaság is kikerül majd az állami fennhatóság alól. 52

World Investment Report 2004: The Shift Towards Services (United Nations Conference on Trade and Development) 53 United Nations Conference on Trade and Development dolgozta ki, mely segít az országoknak a világ működőtőkéjéből való részesedésben. Bátorítja a kormányokat, hogy folytassák makrogazdaságuk stabilizálását és gazdaságuk liberalizálását, szabályozó rendszerük erősítését, a hatékonytalan stratégiák eltörlését. Egyiptom 1999-ben, Ethiopia 2002-ben, Mauritius 2001-ben, Tanzánia 2002-ben, Uganda 2000ben míg Algéria 2003-ban lett részese a programnak.

-44-

Sierra Leone kibocsátotta az ásványi olajról szóló törvényt, mely rendelkezik a külföldi és a hazai befektetők pénzügyi terheiről. A jövedelemadót 30%-ban, míg a offshore díjat 6,5%-ban állapította meg. Ruanda, Burundi, Kenya és Nigéria tovább folytatták a gazdasági reformokat, az állami vállalatok privatizációját és liberalizálását, tovább csökkentve a külföldi befektetőkre

vonatkozó

hátrányos

megkülönböztetéseket.

Így

Ruanda

2003-ban

bejelentette, hogy eladja az állami tulajdonú távközlési vállalatot, a Rwandatel-t, viszont elbíráláskor egyenlő elbánásban részesítik a külföldi befektetőket a hazaiakkal.

10. Az FDI beáramlás segítése

10.1.

Afrika más kontinens országaival kötött egyezményei az FDI

beáramlás segítésére A nemzeti törekvéseket bilaterális és kettős adózást kizáró egyezményekkel támasztották alá. Avval egyidőben, míg az országok az FDI politikájukat liberalizálják, lehetőség nyílt arra, hogy egyre több ország szerződéseket kössön más kontinens országaival. 2002 végén országonként átlagosan 10 bilaterális szerződést és 7 kettős adózást kizáró egyezményt regisztráltak.54 Az összesített egyezmények száma több, mint Dél-Amerikában, viszont kevesebb, mint amennyit Ázsiában jegyeztek fel. 2003-ban tovább folytatódott ez a tendencia és újabb 35 bilaterális egyezményt kötöttek, ebből 13-at az afrikai országok között. A fennmaradó szerződéseket főként európai országokkal írták alá (többek között Olaszországgal, Luxemburggal, Hollandiával és Svájccal). Ugyanakkor az afrikai országok mindössze 9 kettős adózást kizáró egyezményt ratifikáltak, amiből öt a kontinensen maradt, míg négyben Fehéroroszország, Németország, Oman és Ukrajna a partner. Ezzel összességében 567-re emelkedett a bilaterális egyezmények száma, míg a kettős adózást kizáró szerződések száma 374-re változott.

54

World Investment Report 2003: FDI Policies for Development: National and International Perspectives (United Nations Conference on Trade and Development)

-45-

9. ábra: Az Afrika által kötött bilaterális és kettős adózást kizáró szerződés számának alakulása 1990 és 2003 között55

A legtöbb egyezmény – akár bilaterális vagy regionális – célul fogalmazza meg, hogy segítse a befektetés ösztönzését, miközben megteremti az ehhez szükséges gazdasági és politikai kereteket. Az Amerikai Egyesült Államok által indított African Growth and Opportunity Act az afrikai nemzetek kereskedelmének és a befektetéseinek bővülésében segít. Ez a fekete kontinens országainak ruházati és textilipari produktumainak vámmentes belépését teszi lehetővé az amerikai piacra.56 Néhány országban ez export-növelő hatást váltott ki és a befektetések száma is emelkedett a textilipari és a ruházati termékek esetében. E program keretében az eddigiek mellett további ázsiai transznacionális vállalatok jelentek meg a kontinens egyes országaiban, mint például Kenyában, Lesothoban, Mauritiusban és Namíbiában. Ez értékben 12,8 millió dollár FDI-hoz segítette Kenyát, 78 millió dollár működőtőkéhez pedig Mauritius-t. Mindezek mellett 200 ezer munkát teremtett 38 ország ruházati és textiliparában. 57 Ezt a programot kibővítették és ennek eredményeképpen a 2004-es kiegészítés tartalmazza, hogy ennek időtartalmát egészen 2015-ig meghosszabbították. Valószínűleg ennek következménye lesz, hogy egyre több gyárat hoznak majd létre az afrikai

55

BIT = bilaterális szerződés, DTT = kettős adózást kizáró szerződés African at large: Investors start to eye continent for Africa (The Norwegian Council for Africa) 57 World Investment Report 2003: FDI Policies for Development: National and International Perspectives (United Nations Conference on Trade and Development) 56

-46-

kontinensen. Viszont már nemcsak a könnyűipari termékek kapnak kedvezményeket, hanem az ipari termékeket is bevonták az egyezmény hatásköre alá.58 Habár meg kell jegyezni, hogy ez az egyezmény nem elég, hogy az ország kikerüljön

a

hátrányos

helyzetből.

Igaz,

ezáltal

a

fekete

kontinens

országai

termelékenységüket tovább tudják növelni, de a világba kikerült áruk nem élnék túl a rájuk zúduló versenyt, még a vám- és adókedvezmény folytatása mellett sem.

10.2.

A világ is segít a befektetések vonzóerejének növelésében59

37 afrikai ország tagja a Multilaterális Beruházási Garancia Ügynökségnek (Milateral Investment Guarantee Agency), mely a befektetésekhez nyújt garanciákat azon vállalatoknak, melyek Afrika gazdaságába szeretnének invesztálni. További hét ország folytat tárgyalási sorozatokat a teljes jogú tagság elnyerése érdekében. 42 nemzet aláírta a Convention on Investment Disputes szerződést, mely az Amerikai Egyesült Államokból indul ki. Ez a befektetésekből adódó viták békés úton történő rendezését szolgálja. 26 ország csatlakozott a Convention on Recognition and Enforcement of Foreign Direct Investment-hez, mely szintén az FDI nagyságát hivatott növelni a térségben azzal, hogy (korábban) felismeri a lehetőségeket és dolgozik azon, hogy ezekkel éljenek is a befektetők. 15 ország bilaterális befektetési egyezményt írt alá, mely védi és támogatja azon vállalatokat, melyek működőtőkét visznek az országaikba. 41 nemzet pedig kettős adózást kizáró egyezménnyel kívánja növelni a befektetők arányát a térségben.

58 59

African at large: Investors start to eye continent for Africa (The Norwegian Council for Africa) Fact sheet on Foreign Direct Investment: Focus on the new Africa (International Chamber of Commerce)

-47-

11. Különböző

szervezetek

segítik

az

afrikai

országok

munkáját Ugyanakkor nemcsak az egyezmények, a szerződések és a világ államai próbálnak segíteni az afrikai országoknak, hogy kilábaljanak a szegénységből, hanem a Föld szervezetei is, melyek egyrészt segélyeket juttatnak a térségbe, másrészt kedvezményes kamatozású hiteleket biztosítanak az országoknak. De vannak olyan szervezetek, melyek célul tűzték ki, hogy a működőtőke jelenlétét növelik a térségben és az ezzel kapcsolatos fejlődést és fejlesztéseket segítik elő. Az Egyesült Nemzetek Szervezete is segít, hogy Afrikának jobb kilátásai legyenek a jövőre nézve. Számtalan intézkedést vezetett be, hogy bátorítsa az Afrikába irányuló befektetéseket, valamint lehetőséget biztosít a piacra történő belépésre. Ezek a bevezetett újítások a külföldi adósság csökkentését eredményezik, mely előidézi az afrikai gazdaságok fejlődését, s így az országot a világviszonylatban jobb besorolásba helyezi. Ez a program segíti még az infrastruktúra kiépítését is. Az United Nations Conference on Trade and Development kidolgozott egy olyan befektetési politikát, mely az afrikai országok kedvező megítélését növeli. Ez a szervezet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával (International Chamber of Commerce) összefogva bevezetett egy új projektet, melynek keretében kiadtak egy könyvet, mely a befektetőket tájékoztatja a fejlődő országokban kínált lehetőségekről. Mindezek mellett létezik még egy szervezet, mely kifejezetten a befektetések arányát kívánja növelni a világban, főként a fejlődő országokban, de az átmeneti gazdaságok segítése is szerepel a programjában. Ez a Multilaterális Beruházási Garancia Ügynökség, mely csak a fejlődő régióval foglalkozik segítve azt azzal, hogy garanciát vállal a befektetésekre.

11.1.

Multilateral Investment Guarantee Association, azaz a

Multilaterális Beruházási Garancia Ügynökség A MIGA gyakorlatilag egy biztosítótársaság, mely a befektetések biztonságát garantálja a fejlődő országokban arra az esetre, ha politikai vagy más okokból a befektetés veszélybe kerül. A MIGA egy rendkívül nehezen megközelíthető, zárt intézmény, mely -48-

azonban igen agresszíven bővül, ezért elképzelhető, hogy a társadalmi szervezeteknek a jövőben egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a MIGA tevékenységére. Ugyanakkor a szervezetet a rohamos növekedés, a lehetőségek kiterjedése jellemzi. A MIGA a Világbank Csoport tagja. A Világbank 1985-ben vetette fel a lehetőségét egy szervezet alapításának, mely segíti a fejlődő országon belül külföldi működőtőke jelenlét növekedését. Rájött ugyanis, hogy az országok az FDI nélkül egy ördögi körbe kerülnek, melyből csak a működőtőke jelenléte segítheti ki az országokat. Ugyanis, ha egy országnak alacsony a termelékenysége, az a bérek még alacsonyabb szintjéhez vezet, mely csökkenti a megtakarítások nagyságát, így a lakosság nem tud befektetni. És a kör indul újra, mivel a befektetés szegény környezet a termelékenység alacsony szintjét tovább fenntartja és így minden kezdődik az előröl. Ebből az ördögi körből viszont külső segítség nélkül nem lehet kiszállni, ezért a tervezett szervezetet csak a működőtőke befektetések növelés érdekében hoznák létre, az FDI ugyanis képes megtörni ezt az ördögi kört, mivel külső tőkét juttat be a gazdaságba ezzel növelve a megtakarítások nagyságát. Viszont 1985-ben még nem írta alá elegendő tagállam az alapítási okiratot, ezért ténylegesen csak 1988. április 12-én jött létre. A kezdeti években mindössze a tagállamok egy negyede csatlakozott csak. Ekkor még azon fejlődő országok is távolmaradtak, melyeknek legnagyobb szüksége van a beáramló tőkére. Ha valaki a Világbanknak tagja, az viszont automatikusan azt jelenti, hogy a MIGA-nak tagja lehet. Viszont aki csatlakozni akar (akár tagja a Világbanknak, akár nem), teljesítenie kell néhány az alapdokumentumban lefektetett követelményt. Jelenleg 164 tagja van a világ öt kontinenséről. Ebből 22 fejlett ország, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió több országa, többek között Franciaország, Németország, Egyesült Királyság. 142 fejlődő ország tartozik soraiba, de ide sorolja az átmeneti gazdaságokat is, mint az újonnan csatlakozott Európai Unió tagjait, köztük Magyarországot is. Mindezek mellett még további hat állam nyújtotta be csatlakozási szándékát a MIGA-hoz, mely megkezdte velük a tárgyalás-sorozatokat. Mindezen államok a fejlődő tagállamok számát erősítik majd.60

60

http://www.miga.org/screens/about/members/members.htm

-49-

A szervezet fő célkitűzésének tartja, hogy javítsa a fejlődő országokba irányuló működőtőke nagyságát, így gazdasági növekedést elősegítve, csökkentve az országokban eluralkodó szegénység mértékét és fejlesztve a lakosság életszínvonalát.61 A fejlődő országok saját maguk – magas kockázati szintjük miatt – csak nehezen lennének képesek növelni a működőtőke részesedésüket, ehhez szükségük van erre a szervezetre is, mely erőteljes szerepet játszik a befektetések vonzásában, mivel a magánbefektetőknek biztonságot és kényelmet garantál, melyek szükségesek egy állandó, hosszú távú tőkekihelyezéshez. Ha vitás ügy merülne fel a befektető és a kormányzat között, annak békés elrendezésében is segítséget nyújt a MIGA. Céljai közé tartozik, hogy a befektetésekkel fejlődő hatást váltson ki az elmaradott régió országaiban, jobb gazdasági, politikai és szociális környezetet kialakítva a befektetés(ek)nek. E szervezet a politikai, az ország- és az egyéb kockázatok kezelésében – mondhatni – első helyen szerepel. Ugyanakkor mindig új programokat dolgoz ki, melyek a működőtőkét bátorítják és állandóan megoldást kínálnak a (leendő) befektetők szükségeire. Kiemelkedő tevékenysége, hogy nagy hangsúlyt fektet azon szegény fejlődő országokra is, melyben a korábbi háborúk ellehetetlenítették a magánemberek vagy éppen a vállalatok befektetésekre vonatkozó terveit. A szervezet – a garancianyújtó tevékenysége mellett – ezen és a többi fejlődő országokat hasznos tanácsokkal látja el, elsődlegesen annak érdekében, hogy fenntartsa a már meglévő befektetéseket és ezeket továbbfejlessze, valamint a már létezők mellé továbbiakat eszközöljön ki. Ez a szervezet az olyan határokon átnyúló befektetéseket finanszíroz, melyek a tagországokból indulnak ki és a végállomás egy fejlődő tagállam. Ezek a befektetések lehetnek teljesen újak, vagy egy már meglévő továbbfejlesztése, modernizációja vagy éppen egy már meglévő projekt pénzügyi átszervezése, ilyenek azon felvásárlások, melyek egy állami cég privatizációjához köthetőek. (Ezen kívül lehetnek még befektetések, melyekre garanciát vállal, viszont ezek már egyedi esetek.) Továbbá fedezetet biztosít a kötvény-, a részvénytulajdonosi hitelbefektetésekre, mely hitelnek minimum 3 éves lejárati határideje van.62

61 62

http://www.miga.org/screens/about/about.htm http://www.miga.org/screens/services/guarant/guarant.htm

-50-

A szervezet programja a politikai kockázat négy típusa ellen hosszabb időszakra nyújt védelmet, egészen 20 éves időszakig:63 a.

A MIGA védelmet biztosít az árfolyamkockázat ellen, ha a befektetők valamely oknál fogva nem képesek átváltani saját valutájukat. Ugyanakkor idetartozik még az is, hogy a fejlődő országok valutája nem stabil, mely esetlegesen megnövelheti a üzleti élet szereplőinek költségeit, mely esetben a szervezet kiegészítő összeget fizet a veszteségek elkerülése érdekében.

b.

Nagy kockázatot jelent az ország kormánya általi kisajátítás is. A MIGA védelmet biztosított azon befektetések elvesztése ellen is, melyek a kormányok működése következtében valósultak meg, ugyanis azok csökkenthetik vagy extrém esetben megszüntethetik a befektetés feletti tulajdonjogot. Ha viszont ez nem diszkrimináció miatt valósult meg, tehát legitim körülmények között esett meg, akkor nem felelős a szervezet.

c.

A háborúk vagy éppen a civil zavargások a legrémisztőbbek a befektetők figyelméből nézve – beleértve mind a politikai szabotázsokat, a felkeléseket, a lázadásokat és a terroristák mozgolódásait is. A MIGA az eszközökben bekövetkezett rombolásokra, elpusztításokra és károkra, valamint az olyan tevékenységekre vállal garanciát, melyek a vállalkozások termelőképességét akadályozzák.

d.

A kormányzat általi szerződésszegés is problémákat okoz, mely ellen szintén biztosítania kell a befektetőket. Ez olyan esetekben merülhet fel, mikor a kormány megtagadja vagy megszegi a befektetővel megkötött szerződést. Ekkor a vitás ügyeket a dokumentumban lefektetett módon meg kell próbálni rendezni, s ezzel a szerződésszegés miatt járó összeget megszerezni. Ha ez nem sikerül, akkor a vállalatnak bírósági úton kell érvényt szereznie ahhoz, hogy a másik fél teljesítse kötelezettségeit. Ha egy meghatározott időn belül ez sem vezet eredményre, akkor a MIGA lép fel és fizeti ki az ellenértéket a kárt szenvedett félnek.

63

http://www.miga.org/screens/pubs/tenyrs/guarant.htm

-51-

A befektetők csak a fent említett kockázatok ellen kérhetnek biztosítást a MIGAtól. A kötvénybefektetéseknél 90%-ig, tőkeinjekció bármilyen adósságba 95%-ig fedezhetőek 15 éven keresztül, néhány esetben ez 20-ig kitolódik. A szervezet maximum 200 millió dollár értékig vállal felelősséget. Habár a szindikátus döntésével e határ felé is mehet. A szolgáltatás árát az ország és a politikai kockázat határozza meg, viszont ez még a befektetés típusától és a gazdasági szektortól is nagyban függ.64 A MIGA régiókra bontotta a világot a kockázati szintjük szerint öt csoportot különböztet meg, melyek a következők: − Ázsia és a Csendes-óceán térsége, − Európa és Közép-Ázsia, − Latin Amerika és a Karib-tenger szigetei, − Közép-Kelet és Észak-Afrika, valamint − Afrika Szaharától délre eső része. 2003-ban összesen 37 befektetést valósítottak meg a MIGA garanciavállalása mellett. Ebből kettő esett az ázsiai és csendes-óceáni térségre, 19 Európára és KözépÁzsiára, hat Latin-Amerikára és a Karib-tenger szigetcsoportjaira, kettő Közép-Kelet és Észak-Afrika országaira és nyolc Afrika Szaharától délre eső terület országaira. Ugyanakkor a szervezet részt vett további 63 projektben, ahol szakmai segítséget nyújtott a tagországoknak, hogyan fejlesszék a külföldi működőtőkének megfelelő politikai, gazdasági és szociális környezetüket, hogyan tudják jobban vonzani azt. 2003-ban kilenc volt Ázsiában és a Csendes-ócián régióban, 14-et valósítottak meg az európai és a KözépÁzsia országaiban, 21-et Dél-Amerikában és a Karib-tenger szigetein, hármat KözépKeleten és Észak-Afrikában, míg 16-ot Afrika Szaharától délre eső területein. Ebben az évben közel 5,2 milliárd dollár értékű befektetés felett vállalt garanciát vagy nyújtott szakmai segítséget a MIGA. A legnagyobb részesedést Latin-Amerika és a Karib-tenger térsége érte el, ahova közel 2,2 milliárd dollár érkezett, ami a szervezet munkájának 43%. A második „helyezést” 26%-kal és 1,3 milliárd dollárral Európa és Közép-Ázsia nyerte el. A Szaharától délre eső területei Afrikának közel 1 milliárd dollárt regisztrált, ami 19%-os nagyságot jelent. A Közép-Kelettel párosított Észak-Afrikába már 64

http://www.miga.org/screens/services/guarant/guarant.htm

-52-

csak mindössze 167 millió dollár érkezett a MIGA garanciavállaló tevékenységének keretében, ami csak 9%-os részesedéshez volt elegendő. Ugyanakkor őt még megelőzi a rangsorban a nála fejlettebb Ázsia és a Csendes-óceán térsége, ugyanis 2003-ban 611,1 millió dollár áramlott ide, ami 12%-nak felel meg.65 Ez az arány 2004-ben megváltozott. Európa és Közép-Ázsia térsége átvette a vezetést, ugyanis 25 új befektetést és további 11 programot indítottak el, mely összesen közel két milliárd dollár értéket tett ki és ez az ügynökség portfoliójának 38%-át jelentette. 33%-os részesedéssel és 1,7 milliárd dollár három új tervet és 11 segítségnyújtási programot jelentett Latin Amerika országainak és a Csendes-óceán térségének. Négy új befektetés és 28 program jutott el a Szaharától délre eső afrikai országokhoz összesen 692 millió dollár értékben, mely 13%-ot jelentett. Ugyanennyit ért el Ázsia és a Karib-szigetek térsége, viszont kevesebb, 672 dollár áramlott a térségbe. Az iraki háború kihatott a középkeleti befektetésekre is, hiszen mindössze csak egy érkezett a térségbe és csak három programot indított el a MIGA. Ez összesen 243 millió dollárt ért el, ami a szervezet kihelyezett portfoliójának mindössze 5%-a. A 2005-ös évben eddig két térségnek sikerült befektetőket vonzania, a MIGA tevékenységén keresztül, melyből az egyik Közép- és Dél-Afrika, valamint a másik Európa és Közép-Ázsia. Az előbbiben Mozambique keltette fel a figyelmet, ahol a német Kreditanstalt Für Wiederbraufbau látott lehetőséget, mely cég 12,4 millió dollárt fektetett be a térségbe.66 2005-ben elindult még két másik projekt is, melyben az osztrák Raiffeisen Zentralbank Österreich AG Bosznia és Hercegovinában közel 110 millió dollár értékben, valamint Horvátországban közel 150 millió dollár értékben indított el befektetéseket. Megalapulása óta

több mint 650 projekt biztonságát garantálta 85 fejlődő

országban. 2003. júniusáig több mint 50 milliárd dollár értékű külföldi működőtőkére vállalt garanciát, amiből 12 milliárd dollárnyi esett az adott évre.67

65

http://www.miga.org/screens/pubs/annrep03/regions.htm#4 http://www.miga.org/screens/projects/briefs05/ssa.htm 67 http://www.miga.org/screens/about/about.htm 66

-53-

8. táblázat: 25 projekt fejlesztési hatása 1998-ban Impacts Number of New Jobs Directly Created (In millions of U.S. dollars) Annual Taxes and Duties Paid to the Government Annual Exports Generated* Total Project Investment Facilitated

Anticipated 5,026

53.5

353.1 1358.3

Actual 5,796

87.4 399.8 1,546.4

Percent Difference +15

+63

+13 +14

* Includes only the 8 export-generating projects. Source: Gerald T. West and Ethel I. Tarazona, MIGA and Foreign Direct Investment: Evaluating Developmental Impacts, The World Bank, 1998.

A 8. táblázat alapján kijelenthető, hogy a Világbank Csoport ezen tagja segít az országoknak kikerülni a már említett ördögi körből az FDI vonzásával, hiszen új munkahelyeket teremt (1998-ban 5796 ember jutott álláshoz), ezzel megnövelve a privát szektor befektetéseit, melynek következtében fejlődik az ország termelékenysége. Ugyankor a kormányt adó- és vámbevételekhez segíti, melynek mértéke 1998-ban 87,4 millió dollár volt. Serkenti az ország exportját, mely közel 400 millió dollár nagyságra rúgott.

12. A MIGA fontos szerepet tölt be az afrikai befektetési életben Az afrikai államok közül mindössze hat nem csatlakozott a szervezethez. Sőt 13 ország már az alapítás óta tagja, mint Burkina Faso, Cote d’Ivore, Ghána, Lesotho. Ezen országok nem a legfejlettebb régióhoz tartoznak, míg a fejlettebb afrikai nemzetek csak a későbbiek folyamán ismerték fel a MIGA jelentőségét, s ezzel megkezdték csatlakozásukat. Erre a legjobb példa talán Marokkó, mely ország 2003-ban a legtöbb működőtőke beáramlást jegyezhette fel, csak 1992-ben vált teljes jogú taggá. Algéria, aki 2002-ben a harmadikként volt rangsorolva, csak 1996-ban csatlakozott.68 Jelenleg további 3 ország folytat tárgyalásokat, hogy teljes jogú tagja legyen a szervezetnek: − Bissau Guinea, 68

Foreign Direct Investment in Africa: Performance and potential (United Nations Conference on Trade and Development)

-54-

− Libéria és − Niger. A szervezet négy fő célkitűzése, hogy bevonja a működőtőke áramlásba a kis- és középvállalkozásokat, dél-dél típusú beruházások segítése, az afrikai térség lendületbe hozása, valamint az International Development Association (Nemzetközi Fejlesztési Társaság) szervezet tagállamainak bekapcsolása a világ FDI áramlásába, ezen a kontinensen megtalálható. A legtöbb befektetés ugyanis a vizsgált időszakban és térségben az afrikai országokból indult ki és a végcél ugyanazon a kontinensen volt. A kis- és középvállalkozások bekapcsolódása az FDI áramlás forgatagába még csak gyenge, de már mutatkoznak jelei. Ugyanis ezen vállalkozások fellendíthetik a gazdasági növekedést még a legszegényebb államokban is. Többek között ezért is támogatja a háborúból kilábaló országokban a kis- és középvállalkozások létrejöttét, ahol a gazdasági fellendülés motorja hiányzik. Ez történhet úgy, hogy akár egy külföldi cég alapít leányvállalatot, vagy éppen egy már meglévő vállalatba fektet be és fejleszti tovább. (A MIGA 2004-ben 16 projektet indított útjára, melynek egyik kedvezményezettje Nigéria volt.)69 A szervezet Afrikában két egységet különböztet meg: a Szaharától délre eső területet és az északi részt, amit Közép-Kelettel párosít. 2003 és 2004-es évek az utóbbi területnek nem kedveztek, mivel 2 illetve 1 beruházást hajtottak csak végre a térségben, továbbá 3-3 országnak szakmailag adott támogatást a MIGA, melyben az egyik kedvezményezett az afrikai Marokkó volt. Ugyanakkor a másik régióba 2003-ban 8 projektet, majd 2004-ben 4-et viteleztek ki. Viszont azon fejlesztések száma, melyben technikai, illetve szakmai támaszt nyújtott a szervezet, 2003-ban 16, majd a következő évben 28-ra szökött fel a száma.

12.1.

2003-as év70

2003-ban a Szaharától délre eső rész 8 olyan befektetést realizált, amiben a MIGA mint garanciavállaló lépett fel, és további 16 fejlesztésben nyújtott szakmai segítséget. Ez

69 70

http://www.miga.org/screens/pubs/annrep04/devthemes.htm#2 http://www.miga.org/screens/pubs/annrep03/regions.htm#4

-55-

összesen értékben közel 1 milliárd dollárt jelentett. Viszont a másik térség csak 4 befektetést jegyezhetett fel és 3 fejlesztési programot indított el.71 Algéria: A MIGA 50 millió dollárral biztosította viszont a spanyol export-hitelt nyújtó intézetet, a Compañía Española de Seguros de Crédito a la Exportación, tovább 144 millió dollár garanciát vállalt a szintén spanyol nyersolaj-feldolgozó vállalat, a Compañía Española de Petróleos S.A. befektetésére, amit kiegészítve a spanyol biztosító ügynökség 240 millió dolláros fedezetet vállalt a másik spanyol vállalat az algériai Sonatrach vállalattal kötött termék-megosztási szerződésére. Ugyanakkor a vállalat már 1997 elindított egy a Rhourde el Khrouf olajterületre szóló projektet, amire a MIGA 10 millió dollár fedezetet vállalt. Ennek fejlesztéseként értelmezhető a mostani befektetés, mely nemcsak egy új olajban gazdag terület megszerzéséről szól, hanem a tevékenységek kiterjesztéséről is. Burundi: Ez volt az első olyan befektetés az országban, mely a MIGA garanciavállaló tevékenysége mellett valósult meg. Ez érintette a szervezet három prioritását is, minthogy egy olyan dél-dél típusú befektetés valósult meg, melyet egy kisés középvállalkozás valósított meg, egy olyan afrikai országban, mely eddig háttérbe szorult a befektetések területén. A Mauritius Telecom Ltd. 1,01 millió dollár értékben vásárolt kötvényeket a Burundibeli Africell S.A. vállalattól, mely ügyletben a szervezet több mint 910 ezer dollárra vállalt garanciát 10 éves időintervallumra. A program fejlesztette és kibővítette a mobilhálózatot az országban, mellyel megszüntette a szolgáltatásban bekövetkezett rohamos visszaesést. Az országban 2003-ban kevesebb mint 1% volt a telefonhálózat sűrűsége, mely szinte a legrosszabbnak számít a világon. Ez a projekt számtalan közvetlen és közvetett hatást váltott ki az ország fejlődésében. A mobiltelefon-hálózat fejlesztése volt a legfőbb feladata, amit nemcsak a sűrűn lakott területeken, hanem a szinte néptelen vidékeken is meg akart valósítani, melyekhez semmilyen plusz szolgáltatást nem vezetett be. Az új mobilszolgáltató feltűnésével verseny alakult ki, mely csökkentette az árakat, növelte a szolgáltatás színvonalát. Ez más ágazatokra is hatott növelve azok termelékenységét, hatékonyságát. Így azon gazdaság szektorok működőtőke-vonzóerejének növeléséhez is hozzájárul, 71

Meg kell jegyezni, hogy Észak-Afrika egy régióban szerepel a Közel-Kelettel, ezért nem lehet pontos adatokat adni a térségbe beáramló a szervezet garanciavállalása alatt álló FDI.

-56-

melyek eddig háttérbe szorultak mind az ágazatot, mint az országot jellemző negatív befektetési környezet miatt. Mali: Ez a nemzet az egyik legszegényebb a világon.72 Az ország több mint fele hasznosítható gazdaságilag, mivel Mali nem igazán gazdag természetes ásványokban és export-bevételét is csak két termék adja, az arany és a gyapot. Ugyanakkor a telefonhálózat alacsony foka negatívan hat ki a gazdasági növekedésre is. Itt is dél-dél típusú befektetést segített a szervezet, ugyanis a szenegáli Société Nationale de Télécommunications du Sénégal 18 milliárd értékű kötvényberuházást hajtott végre. A MIGA 15 évre vállalt biztosítást 16,2 millió dollár értékben a Malibeli Ikatel SA kötvényeinek megvásárlásához. A program új termékekkel jelent meg a piacon, mint a vonalas telefonhálózat, az Internet, a szatellit kommunikációs szolgáltatás és az utcai telefonfülkék. Ugyanakkor megkezdte az ország első mobiltelefon-hálózatának kiépítését, mely fejleszti a mobil telefonok hatékonyságát és azok hálózatának minőségét. Cél, hogy 2012-re 250 ezer felhasználót regisztráljanak. Ez pozitívan hatott a kormány bevételeire is, hiszen 44 millió dolláros licence díjat kellett fizetnie a szolgáltatás elindításához. Valamint segít a gazdasági hatékonyság és termelékenység növelésében munkahelyeket teremtve. A cég több ezer helyi munkással kezdte meg a munkálatokat. Ugyanakkor jótékony hatással van azon kis- és középvállalkozásokra, melyek telefonos szolgáltatást kínálnak. Mozambique: 2003-ban két befektetésnek is otthont adott az ország. Az egyik a legelső ezen térség természetes gáz készletébe történő befektetés, a másik egy bányaiparban tevékenykedő vállalat kötvényeinek vásárlását helyezte előtérbe. Az egyik a Dél-Afrikai Köztársaságbeli Sasol Limited Group 30 millió dolláros értékben megalapította a Sasol Petroleum Temane Limitade céget, illetve 45 millió dollárért a Republic of Mozambique Pipeline Investment Company Ltd.-t. Mindkét cég a dél-afrikai cég leányvállalatai 100%-ban, ami ebből a szempontból az első a vállalat történetében. Az előbbi befektetés esetében 27 millió dollárra, míg az utóbbiban 45 millió dollárra vállalt 15 éves fedezetet a MIGA. E szervezet szerepe kiemelkedően fontosságú volt, hiszen nélküle ezek nem valósulhattak volna meg.

72

162 nemzetből a 153. helyen áll a 2001-es Human Development Index szerint.

-57-

A befektető célja, hogy fejlessze a gázkitermelő területek technikáját, tovább tisztítsa és szállításra készre készítse, amihez 865 km hosszú csővezetékek letételét helyezte kilátásba egészen a Dél-Afrikai Köztársaság területéig. Ez a projekt egyrészt hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez a gáz-lelőhelyek feltárásával, valamint folyamatos bevételhez juttatja az országot, hiszen ez a 25 év alatt két milliárd dollár értékű adó- és egyéb többletet biztosít. Ugyanakkor elmondható, hogy itt is megmutatkozik munkahelyteremtő hatása, ugyanis közel 720 helyi lakos jutott munkához, és további 70 ember kapott irodai állást. A másik befektetési eset, hogy az írországi Kenmare Resources P.L.C. és a német Kreditantstalt für Wiederaufbau két millió dollár értékben vásárolt a mozambique-i Kenmark Moma Mining Limited bányaipari cég kötvényeket, amiből 1,8 millió dollárt fedezett a szervezet és 20 millió dollárnyi összeget fektetett be

a Kenmark Moma

Processing Limited vállalat hiteleibe, melyből 19 millió dollár van biztosítva. Mindkét projekt 15 évre szól. A projekt az ország legszegényebb tartományában került megvalósításra annak érdekében, hogy fejlesszék többek között a bányászat technikai színvonalát. Elmondható az is, hogy ez az észak-keleti rész, Nampula eddig még nem részesült a működőtőke beáramlásból és az ezáltal nyújtotta lehetőségekből. Itt is elmondható, hogy a projekt új munkalehetőségeket kínált 450 embernek és további közel 1500 állást közvetve a helyi szolgáltatóknak, mint szállítóknak, valamint a különböző díjak és adók az államkincstárat bővítik. Az is megemlíthető, hogy ezzel hosszabb távon fejlődik az úthálózat, a víz-, és áramellátás, kiépítődik a telekommunikáció hálózata és a légi közlekedés. És az export-bevételek is gazdagodnak közel 70 millió dollárral évente, ami a 15 éves projekt alatt másfél milliárd dollárt jelent. Nigéria: Ez évben 3 új befektetést tudhatott magáénak az ország. A svájci székhelyű Cotecna S.A. cég 20 millió dollár értékű kötvényfelvásárlást indított el, amit 10 millió dollárnyi hitel-befektetés követett, amiben a nigériai Cotecna Inspection Ltd. Nigeria volt a partner. A MIGA 10 éves időszakra adott garanciát. A befektetés négy új repülőtér és hat konténer lerakó telep felépítését ígérte. Ezek a kereskedelem bővülésének érdekében jöttek létre és azt kívánták szorgalmazni, hogy a nem olaj alapú befektetések irányába tolja el a vállalatok figyelmét. A Dél Afrikai Köztársaság mauritániai leányvállalata, a MNT International és a svéd Ericcson Credit AB közel 300 millió dollárt hitelbefektetést eszközöltek ki a Mobil -58-

Telephone Networks Nigeria Communications Limited cégbe, a térség telekommunikációs fejlesztésébe. Az előbbi cég esetében kilenc évre vállalt garanciát a MIGA, míg a svéd vállalat 5 éves biztonságot vásárolt a szervezettől. A korábbi 2002-es hasonló befektetés a mobil hálózat kiépítését, fejlesztését tartalmazta a GSM technológia felhasználásával. A 2003-as kibővítés garantálja, hogy 2004 végére 60%-os lefedettség lesz az országban és eléri a két millió felhasználói nagyságot. Tehát a telefonhálózat fejlesztése a fő célja. Mindezek mellett elmondható, hogy a korábban kirúgott 1000 dolgozó átképzését fizették és állást kínáltak nekik a telekommunikációs iparban. És itt is megemlíthető a növekvő adó- és egyéb bevételek hatása a kormányzat számára. (Csak a licence díjért 285 millió dollárt fizettek ki.) A harmadik ez évben megkötött 15 éves befektetésre szóló garanciavállalási szerződés az angliai Rolls-Royce Power Ventures tulajdonában lévő leányvállalatok, a Rolls-Royce Power Ventures Limited és az Ewekoro Power Plant Sales Limited, fektetettek be közel 20 millió dollárt. A projekt az Ewekoro Power Limited megalapításáról szól, mely a lagosi West African Portland Cement Plc. vállalatnak szolgáltat áramot, így az állandóan növekvő népesség építkezési igényét jobban ki tudja elégíteni. Ehhez a vállaltnak 4 új áramszolgáltató gépezetet kell installálnia. Erre szüksége is volt már, mivel a több mint 30 éves áramszolgáltató generátorok már elavultak. Itt is megemlíthető, mint a legtöbb befektetésnél a munkahelyteremtő hatást, hiszen közel 100 új állást ajánlottak, melyből 40 szakképzettséget igényel. Zambia: A Dél Afrikai Köztársaságbeli Industrial Development Corporation of South Africa Limited vállalat 4 millió dolláros kötvénybefektetést valósított meg Zambiában, az Agriflora Limited cég esetében. A MIGA 3,6 millió dolláros garanciát vállalt 10 éves periódusra. Az Aglifora Limited az ország második legnagyobb mezőgazdasági vállalata, mely közel 5000 embert foglalkoztat. Főleg exportra termelnek virágokat és zöldségeket. A délafrikai befektetés célja az eddigi termékkör kiterjesztése, hogy minél jobban megállja helyét a világkereskedelemben. Ez a tevékenység fejlesztés további közel 2400 munkahelyet teremtett, melyek között a szakképzettséget igénylő munkakör is megtalálható. A cég célja még, hogy fejlessze az infrastruktúrát is.

-59-

12.2.

A 2004-as év73

A 2004-es olajár-emelkedés nem hatott az olajban gazdag afrikai országok befektetésére. 2004-ben mindössze 4 új befektetést hoztak létre a MIGA garanciavállalása mellett és további 28 technikai segítséget nyújtott a szervezet a Szaharától délre eső területnek. A másik területen 1 új projektet indítottak el és további 3 államnak szakmailag segített a szervezet.74 Kenya: Az amerikai Geosurvey International, LCC 1,5 millió dolláros kötvénybefektetést eszközölt a kenyai East Africa Geosurvey Ltd. vállalatnál, melyben a MIGA 15 éves garanciavállalói tevékenységet biztosított. E program előnye, hogy a fejlett technikát, a számítógépes adattárolást fejleszti helyi önkormányzati szinten is, mely megkönnyíti a különféle bevételek nyomon követését. Nem elhanyagolható a foglalkoztatási hatás sem, hiszen 500 munkahelyet teremtett. Mozambique: Az előző évben megkezdett befektetést a dél-afrikai Standard Bank of South Africa Limited folytatta. A Republic of Mozambique Pipeline Investment Company Ltd. nevezetű cégbe 92,4 millió dollárt, míg a Sasol Petroleum Temane Limitada vállalatba 27 millió dollárt fektettek, melyek mindegyike 100%-os tulajdonában van a Dél Afrikai Köztársaságnak. Ezt a projektet a MIGA 13 éves garanciavállalása egészítette ki. Ez a projekt is – az előző évit megerősítve – a 865 km hosszú csővezeték megépülését támogatja, mely összeköti az országot a Dél Afrikai Köztársasággal. Ugyanakkor

e

projekt

segítségével

továbbfejlődhet

az

úthálózat,

a

víz-,

az

áramszolgáltatás. Környezetszennyezés szempontjából is fontos szerepe van, mivel ezzel a befektetéssel cél még a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése új technikák, technológiák segítségével. Nigéria: 2004-ben két befektetést indítottak el a térségben. Az egyik esetben Dél Afrikai Köztársaságbeli Accelon Ltd. 15,2 millió dollárt fektetett be az IP Satellite Services Ltd. cég kötvényeibe. A MIGA garanciavállaló 73

A Dél-Afrikára vonatkozó adatok itt találhatóak: http://www.miga.org/screens/pubs/annrep04/ssa.htm#2 és az Észak-Afrikára vonatkozóak itt: http://www.miga.org/screens/pubs/annrep04/mena.htm#2 74 Az egyetlen ez évben végrehajtott befektetés a Közel-Keletre irányult, míg a technikai segítségből csak egy esett a afrikai részre, amelyből Egyiptom részesült.

-60-

tevékenysége nélkül ez nem valósulhatott volna meg a magas háborús kockázat miatt. A szervezet igen kevés, csak 3 éves garanciát nyújtott. A projekt lényege, hogy megteremtse az internetes szolgáltatás alapjait az országban, mint az e-mail levelezés, az internetes kereső, az internetes adatletöltés vagy a helyi hálózatok kialakítása. Azokat a szolgáltatásokat ajánlja a nigériaiaknak, melyek az országban még csak a fejlettebb nagy vállalkozásoknak volt elérhető. Talán a legfontosabb, hogy mindezek mellett az aktuális szakmai és technikai know-how-t átadja és különböző training-eket tart a szakemberek képzésére. Itt is megemlíthető a munkahelyteremtés és az adóbevételek növelésének jótékony hatása. A másik 2004-es befektetés egy már korábban megkezdett projekt folytatása, ugyanis a befektetést az angliai Ewekoro Power Plant Sales Limited kezdeményezte 4,3 millió dollárral növelve a nigériai leányvállalatba, az Ewekoro Power Limited-be befektetett összeget.

12.3.

A 2005-ös év75

Eddig egyetlen projektet indítottak el a dél-afrikai térségbe, ami már egy megkezdett befektetés folytatása, hiszen a német székhelyű Kreditanstalt für Wiederaufbau további 12,4 millió dollárt invesztált a Kenmare Moma Mining Ltd. és a Kenmare Moma Processing Ltd. vállalatokba.

12.4.

A szervezet szakmai segítségnyújtó tevékenysége76

A szervezet nemcsak a garanciavállalásán keresztül segíti az afrikai országokat, hanem különböző programokat alakít ki azoknak, melyeket az ország kormányainak képviselőivel összeülve dolgoz ki, annak érdekében, hogy az államok minél jobb környezet tudjanak kialakítani a külföldi működőtőkének és növeljék a térségbe beáramló FDI nagyságát. Ide tartozik a javuló gazdasági adatok, mint többek között a makrogazdaság stabilitása, a magánszektor befektetéseinek bátorítása. Több országban, mint Egyiptomban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, egy befektetést elősegítő ügynökség létrejöttét forszírozta 2003-ban.

75 76

http://www.miga.org/screens/projects/briefs05/ssa.htm http://www.miga.org/screens/pubs/annrep03/regions.htm#4

-61-

A svájci kormánnyal együtt dolgozva a szervezet 4 afrikai országban, Ghánában, Mozambique-ben, Szenegálban és Tanzániában, segít a lehetőségek feltárásában, hogy azok jobban integrálódni tudjanak a világgazdaságba, természetesen figyelembe véve azon lehetőségeket is, melyeket az országok által az Európai Unióval és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött azon szerződéseket nyújtottak, melyek természetesen kedvezményeket adnak a fejletlenebb régió termékeinek. 2003-ban a négy ország ruhaiparában alakítottak ki tanácsadó testületeket. Kenyában és Szenegálban programokat dolgozott ki, melyek bátorítják a magánszektort, hogy részvegyen a projektekben, melyeket már korábban elkezdtek, de befejezetlenül hagyták őket. Ennek kidolgozásában segítséget adott a Világbank a magánszektort fejleszteni kívánó programjával (Private Sector Development Project). MIGA folytatja munkáját együttműködve a Mozambique-i befektetést elősegítő szervezetettel, melyet támogat és segít erősíteni és bővíteni a helyi üzleti közösségek kapcsolatot. Ugyanakkor a Világbank üzletfejlesztő programját (Business Development Project) követve ad tanácsokat és nyújt segítséget. Tanzániában a svájci programmal együtt a turizmus fejlesztését tűzte ki célul, melyet egy konferencián dolgoztak ki Arushaban 2002-ben. A rendezvény szponzorként maga mögött tudhatja a Dél Afrikai Köztársaságbeli fejlesztési bankot és a Világbankot is. A konferencián felhívták a figyelmet a turisztikában rejlő kiaknázatlan lehetőségekre. S így alakult ki a fő célkitűzés, mely szerint a helyi és nemzetközi befektetők összefogása kívánatos (lenne) azért, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget kihasználják.

13. Az afrikai befektetések szektoronkénti megoszlása A 10. ábra megmutatja, hogyan oszlanak meg a befektetések szektoronként a délafrikai országokban. Látható, hogy az olaj, gáz és bányászat szerepel az első helyen, mint befektetési cél. Az afrikai országok többsége gazdag nyersanyagban és ennek a legnagyobb a megtérülési rátája, hiszen azokra mindig szükség van. A befektetők nagy része az infrastruktúrába fektet még be, mely következtében az tovább fejlődött. Következő szektor, mely a vállalkozások 19%-ának felkeltette érdeklődését, az a mezőgazdaság és a könnyűipar. Az ilyen célú befektetéseknek az egyik célja lehet, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött African Growth and Opportunity Act vámmentesen biztosítja az amerikai piacra való kijutást. A turizmus és szerviz szektorba, valamint a pénzügyi területbe elhanyagolható rész fektet be. -62-

10. ábra: A Szaharától délre eső afrikai területeken eszközölt azon befektetések szektoronkénti megoszlása, melyben a MIGA, mint kockázatátvállaló vett részt (százalékban)

A 11. ábra nem mérvadó annyira, mivel az afrikai térséghez hozzávették Közel Keletet is, amely olajban gazdag.

11. ábra: Észak-Afrikában és a Közel-Kelet országaiban eszközölt azon befektetések szektoronkénti megoszlása, melyben a MIGA, mint kockázatátvállaló vett részt (százalékban)

Ha ezt a térséget vizsgálom, akkor már az agrár- és könnyűipari termékek termelésébe fektettek be a legtöbben. Valószínűleg ez köszönhető az Amerikai Egyesült Államokkal kötött African Growth and Opportunity Act. Az olaj, gáz és egyéb ásványkincsek a vállalkozások 31%-át vonzották. A fejlettebb régió országaiban az infrastrukturális befektetések az összes 19%-át kapták. Itt is megfigyelhető az elhanyagolható befektetési kedv a pénzügyi szektorba és a turizmus és szolgáltatás nyújtásába. Pedig Afrika északi tenger melletti része igen turistavonzó, mint Egyiptom, Tunézia.

-63-

14. Múlt kontra jelen és jövő Az évek folyamán csökkent a működőtőke nagysága a világban, miközben a fejlődő országokba is egyre kevesebb millió dollárokat regisztráltak. Sajnálatos tény, hogy ez a működőtőke sem egyenletesen oszlik el a világban, mivel glóbuszunkra jellemző a „perverz” tőkeáramlás. Elmondható ugyanis, hogy a működőtőke 80% a legfejlettebb régiók között bonyolódik le, melyhez az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió országai tartoznak. A nagyon csekély, mindössze az FDI 20%-a áramlik a fejlődő országokba. (Annak ellenére, hogy az 1994-es Uruguay-i fordulón az országok megegyeztek, hogy segítik a szegény országokat.) Mint említettem a szegénység elhatalmasodott a fekete kontinensen. Ennek talán egyik bizonyítéka, hogy az afrikai országok közel fele tartozik a legszegényebb államokat tömörítő LDC közé, melyekben igen magas azon lakosok száma, akik egyik napról a másikra élnek. Sajnálatos tény, hogy megközelítőleg a népesség 48% él nyomorban, ami azt jelenti, hogy ők csak napi 1 dollár alatti jövedelemmel rendelkeznek. Ez a magas arány országonként és régióként különbözik. A kontinens északi és a déli vidékeinek jobb életszínvonala mellett találhatóak olyan államok, ahol a szegénységi ráta eléri a 60-70%-ot is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete felfigyelt e jelenségre, és kimondta, hogy ezt csökkenteni és az életszínvonalat növelni kell. Ezt a Millennium Development Goal elnevezésű programjában fogalmazta meg, melyben fel kíván lépni többek között a szegénység ellen is. Ugyanakkor, a fejlődő régión belüli FDI megoszlás is változatos képet mutat, hiszen az afrikai gazdaságokba érkező működőtőke nagysága kisebb megtorpanásokkal, de lassan növekvő tendenciát mutat. Ennek ellenére, ennek mértéke mindig elhanyagolható (maradt), mindössze 1-2% a teljes működőtőke beáramláson belül. De a fejlődő térségen belüli FDI áramlás is ugyanilyen elhanyagolható jelentőséggel bír a kontinens szempontjából. Az országok az évek folyamán felismerték, hogy a fejlődésükhöz feltétlenül szükségük van külföldi segítségre is. A segélyek csökkenő tendenciája és az elérhetetlen külföldi közvetett befektetések arra ösztönözték őket, hogy a külföldi működőtőkét

-64-

próbálják meg vonzani. Megjegyezném, hogy a segélyek nem segítik az ország fejlődését, mivel nagy részüket az adott terület rendbehozatalára adják ki vagy éppen a megnövekedett állami kölcsönök visszafizetésére fordítják. S így, ezt az összeget nem tudják a fontos gazdasági, politikai és szociális reformokra költeni. (A kölcsönöket nem említettem, mivel annak felvételével tovább növekszik az amúgy sem kevés államadósság.) Az FDI típusú beruházásokhoz szükséges politikai, gazdasági és szociális környezet fejlesztését már megkezdték. Új törvényeket vezettek be, vagy már a meglévőket reformálták meg. Az állami vállalatok privatizációjával az állam elkezdett kivonulni a piacról, mely folyamatot nem szabad abbahagyni, folytatni kell. Hozzákezdtek kereskedelmük liberalizálásához, infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, valamint átláthatóbb gazdasági rendszer kialakításához. Viszont ezen változások megvalósítása országonként különböző mértékben és intenzitásban zajlott és a mai napig nem fejeződött be. A legtöbb lassan nyit, mivel félti gazdaságát és vállalkozásait (főleg a kis- és középvállalkozásokat) a hirtelen

nyitás

következményétől,

a

nyomásként

ránehezedő

világkereskedelem

berobbanásától. Megcáfolható ugyanakkor azon kormányzati fogások sikere, melyek az FDI vonzásához vezetnek, de kizsákmányolják az országokat, sértik az emberi jogokat is és növelik az alacsony jövedelműek társadalmi rétegét. Ugyanis többek között alacsony bérés termékköltségek, a munkavállalók védelmi szervezetének létrehozásának tilalma, a túlórák, a 70 órás heti munkaidő és a gyermek foglalkoztatás77 nem fejleszti a gazdaságot, csak még sebezhetőbbé teszi. Nem is beszélve arról, hogy például a gyermekmunka tilos. Ezek vonzóak lehetnek egy vállalkozás számára, viszont humanitárius szempontból a legtöbb elveti ezen technikák alkalmazását. Ugyanakkor egyedül csak az alacsony bér- és termékköltség nem képes vonzani a tőkét, hiszen ahhoz egy vállalkozás és természetesen felvevő piac szükséges. A vállalkozás megalapításához megfelelő gazdasági és politikai környezet szükségeltetik. Az elhúzódó procedúra is elriasztja a gazdaságokat. A Szaharától délre eső területeken egy vállalkozás megalapításához átlagosan két hónap kell, míg az északi régióban 39 nap szükséges. (Összehasonlításként a fejlett térségben ez 25 nap alatt lebonyolotódik, de a fejlődő országokban a lassú alapítási folyamat a jellemző.)

77

Die Welt wird kleiner, und die Probleme grösser

-65-

Az országok a működőtőke vonzása érdekében reformokat és kedvezményezéseket indították el, de ezek ellenére még mindig vannak megoldatlan problémák, melyek gondot okozhatnak egy esetleges beruházás kivitelezésénél. A magánszektor erősítése lenne a legfontosabb, mivel a külföldi befektetők könnyen feltehetik azt a kérdést, hogy ha egy helyi vállalat nem fektet be, akkor miért fektessen ő be. E jelenségre lehet magyarázat, hogy a helyiek beruházásai bátorságot és kedvet adhat a külföldieknek.78 A legtöbb problémát okozó tényező még mindig a korrupció. Közel 150 milliárd dollár plusz tőkéhez juttatja ezzel az afrikai kormányokat, ennyit fizetnek a vállalatok évente projektjeik megszerzéséért vagy éppen annak elindításáért, mely összeg körülbelül 20%-kal emeli a termékek és szolgáltatások árait. Tehát a korrupció az átlagembert, a szegényeket érinti a legjobban. Ez annak ellenére virágzik, hogy egész Afrikában (és természetesen a világban is) tilos. Az afrikai államok vagyonnyilatkozattal tudják ennek elejét venni, melyet a tisztviselőknek beiktatásukkor kell aláírniuk. Ezt a procedúrát általános érvényben kellene használni mindenhol és főképp megerősíteni használatát, mivel néhányukat még ez sem riaszt el attól, hogy kenőpénzt fogadjon el. Ez történt a Dél Afrikai Köztársaságban is, ahol 70 kormánypárti képviselő is korrupciós botrányba keveredett.79 Vagy megemlíthető az is, hogy a francia Alcatel cég, amely vonalas és kábel nélküli Internet szolgáltatásáról is ismert, összesen plusz 10 millió eurót fizetett négy afrikai országban (Kenya, Szudán, Tanzánia és Nigéria).80 Problémák vannak még az infrastruktúra továbbfejlesztésével is. Az országok már megkezdték fejlesztésüket, viszont nagyon lassan, s így továbbra is magasak a szállítási költségek. Az országokba betelepült vállalatok beruházásaikkal fejleszteni kezdték környezetüket, hogy könnyebbé, s ezáltal olcsóbbá tegyék a fuvarozást: utak, csomópontok és repülőterek létrejöttét ígérték, csővezetékek lefektetését kezdték meg. További fejlesztések lennének szükségesek, melyeket akár az állam akár egy külföldi cég indíthatna el. Az állam által finanszírozott fejlesztések általában lassúak, míg egy külföldi beruházás alapját képezi egy jól kiépített infrastrukturális rendszer. Ennek hiányában a leendő befektetők elkerül(het)ik az országot. A bankszektor erősödését is megkezdték, a banktörvények reformálásával és tovább bővítik pénzügyi szolgáltatások skáláját. Ennek eredményeként lehet értékelni, hogy a 78

FDI: Why not Africa? (World Economic Forum) South Africa: Corruption hearings could implicate 70 more MPs 80 Alcatel Accused of Paying Bribes in Costa Rica, Taiwan and Africa: Corruption Case 79

-66-

kontinensen megjelent a Citibank. A Dél Afrikai Köztársaságban újranyitotta részlegét és újakat hoztak létre két további afrikai gazdaságban, Tanzániában és Algériában is.81 A cég új hitelkonstrukciókkal és termékekkel jelent meg, mely változatosabbá tette az amúgy csak meghatározott produktumokat ajánló helyi kínálatot. Ez egy újabb lendületet adott (és adhat még) a befektetési életnek (Algéria a 10 legtöbb FDI-t regisztráló ország között szerepelt mind 2002-ben, mind 2003-ban), valamint a pénzügyi élet fejlesztésének. Ez azzal magyarázható, hogy a Citibank elismert cég, mely egyfajta biztosítékot, biztos pontot jelent az adott országba történő befektetéseknek. A legtöbb országban még kezdetleges az ítélethozatali és végrehajtási rendszer is, ami még korrupciótól sem mentes. Jelentős változtatásra van szüksége ezen a területen is. Erősíteni és fejleszteni kell a rendszert az igazságos(abb) ítélethozatal és hatékonyabb végrehajtás létrehozatalával. Nem ritka, hogy megszegik a szerződéseket vagy a bírói úton kimondott ítéletet nem tartják be. A beruházás ágazati megoszlása esetében sajnos elmondható, hogy a legtöbb vállalkozás csak az olaj, gáz és ásványkincsek kitermelésébe ruház be, mint a holland Royal Dutch és az angol Shell Group, vagy az ExxonMobil cégek is. Viszont nem minden ország gazdag ezen ásványi anyagokban, nekik más szektorban rejlő lehetőségeket kell ajánlani. Viszont az ásványokban gazdag országok is megpróbálják a befektetők figyelmét a többi szektor iránt is felkelteni. Az afrikai országok ez irányú programja többé-kevésbé sikerrel is járt, hiszen a szolgáltatás szektorban (mobil- és vezetékes)telefon-, Internetszolgáltatók jelentek meg, mint az Alcatel, a Vodafone Group International (Egyiptomban és a Dél Afrikai Köztársaságban) vagy a szenegáli kis- és középvállalkozás kategóriába tartozó Société Nationale de Télécommunications du Sénégal, vagy a mezőgazdaságban a Novartis Agro AG, mely kiváló minőségű vetőmagvakat és növényvédő szereket kínál 13 országban, mint a Dél Afrikai Köztársaságban és Egyiptomban.82 A beruházásokat elősegíti még számtalan megkötött kétoldalú szerződés, valamint kettős adózást kizáró egyezmény, melyek száma évről-évre növekszik. A nemzeti törekvéseket a világ szervezetei egészítik ki. Az ENSZ által kidolgozott programok 81 82

a

befektetések

növekedését

hivatottak

segíteni.

Az

ENSZ

Fact sheet on Foreign Direct Investment: Focus on the new Africa (International Chamber of Commerce) Fact sheet on Foreign Direct Investment: Focus on the new Africa (International Chamber of Commerce)

-67-

a

világkereskedelemről és a világ fejlődéséről szóló programja is ezt a célt szolgálja, melyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával együtt alkotott meg. E projekt keretében kibocsátottak egy könyvet, mely tartalmazza mindazon befektetési lehetőségeket, melyek a fejlődő országokban megjelenik, de mivel az afrikai országok nem tudják felhívni a figyelmet erre, így kiaknázatlan maradna. Emellett a Világbank Csoport tagja a

Multilaterális Beruházási Garancia

Ügynökség nemcsak programokat dolgoz ki a kormányokkal összefogva a beruházások növelése érdekében, hanem garanciavállaló tevékenységén keresztül négyféle kockázat ellen vállal 90-95%-os mértékű kezességet. A szervezet számtalan programot dolgozott már ki, melyek a befektetéshez szükséges környezetet tették alkalmasabbá. A legtöbb országnak számtalan területen vannak befektetési lehetőségei, csak ezek a megfelelő „reklámok” hiányában kiaknázatlanok maradnak. Ezért hoztak létre a befektetést elősegítő ügynökségeket, mely megalapítását a szervezet is támogatta és a vezetésében is segítséget nyújt. Mindezek mellett a legtöbb beruházás nem jöhetett volna létre, ha nincsen a MIGA garanciavállalása, melyet a térségbe befektető vállalatok közel fele igénybe is vett. Szükség is volt rá, mivel az afrikai országok nem mentesek a háborúktól, civil zavargásoktól és az állami bürokratikus elemektől sem, mint amikor az állam elveszi a tulajdonostól a területet vagy épületet, de ez éppen a már kiépült és jól működő vállalkozással is megtörténhet. Ennek ellenére, sajnos elmondható, hogy a fejlett országok vállalkozásai tartanak a kockázatoktól, így inkább más kevésbé kockázatos kontinensekre helyezik ki pénzüket. Így nem maradt más, minthogy a fejlődésben élen haladó afrikai és egyéb fejlődő országokból induljanak ki a befektetések. E dél-dél típusú befektetés esetében a beruházást indító vállalat anyaországa is fejlődik, hisz egy eddig még feltáratlan vagy nagyon kezdetleges piacra teszi be a lábát. Ugyanakkor nagy előny lehet a viszonylagos közelség, mely jelentősen csökkentheti a magas szállítási költségeket. (Volt már arra is példa, hogy valaki az új befektetetéshez az infrastruktúrát is javította, hogy könnyebben eljuttassa a terméket a világ bármely pontjába.) Az afrikai országoknak talán csak két lehetőségük van arra, hogy növelni tudják a működőtőke nagyságát a kontinensen. Természetesen csak amellett, hogy a beáramló FDI útját álló gátakat reformokkal tovább csökkentik, ami nem jelent mást, mint a már -68-

megindult folyamatoknak nem állják útját, hanem azt újabb törvényekkel, javaslatokkal fejlesztik. Az egyik megoldás a dél-dél típusú befektetésekben rejlik, melynek szerepe egyre növekszik a világban. 1998-ig erőteljesen növekedett, majd az 1999-es visszaesést követően lassan, de továbbnövelte részesedését.83 Afrikában még csak a fejlettebb országok tudnak befektetéseket megvalósítani, vagy az országokon belüli fejlettebb ágazat bátor vállalata. Az előbbire a Dél Afrikai Köztársaság kitűnő példa, míg az utóbbira egy kis- és középvállalkozási kategóriában tartozó szenegáli telekommunikációs cég. Ezen elkezdett befektetéseket további országoknak is folytatnia kell(ene) és példaként kell állítani több fejlődő országnak is, hogy kezdjék meg a fejlődést ezen irányba is.

12. ábra: A fejlődő országokba áramló FDI megoszlása kiinduló országcsoportonként

Ugyanakkor a befektetési lehetőség nemcsak a nagy vállalatokban rejlik, hanem a kis-

és

középvállalkozások

is

nagyban

hozzájárul(hat)nak

a

beruházási

élet

fellendüléséhez. Ugyanis a gazdaság motorját is jelentő vállalkozások sokasága megtalálható az élet számtalan területén, mint a gáz-, áram- és vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés, telekommunikáció. Ezen vállalatok több ország hasonló területébe hajthatnának végre befektetéseket. Sajnos elmondható, hogy ezen cégek még nem erősek annyira, hogy beruházást eszközöljenek. Az erősödésükhöz szükséges hiteleket a banki

83

Global Development Finance 2004: Harnessing Cyclical Gains for Development (The World Bank)

-69-

szektor gyengesége miatt nem tudják felvenni, vagy csak nagyon rövid távra, de ez számukra nem elegendő. Ezen mindenféleképpen változtatni kell az országoknak. Viszont elmondható, hogy a külföldi vállalkozások többsége egy már meglévő, talán sikeresen működő vállalkozásba helyezték tőkéjüket, melyek többsége talán a kis- és közép méretű cégek is lehetnének. A

másik lehetősége az országoknak a számtalan megkötött gazdasági

együttműködési megállapodásban rejlik, melyeket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development) országaival írtak alá. Többek között ide tartozik a Trade, Development and Cooperation Agreement, melyet a Dél Afrikai Köztársaság az Európai Unióval 1999. októberében írta alá, vagy az Amerikai Egyesült Államok az afrikai országokkal 2001-ben megkötött az African Growth and Opportunity Act egyezménye, de ide sorolható az Európai Unió Partnership Agreement programja, melyet 2000. júniusában írtak alá az afrikai államok. Ezek az afrikai országokból származó termékekre olyan kedvezményeket biztosítanak, mint a jelentős vámcsökkentés, vagy teljes vámeltörlés, melyeket egy afrikai cég vagy egy Afrikába beruházó vállalkozás tud csak kihasználni, s ez a befektetésekre ösztönző erővel hat. Növelheti a vállalatok beruházási kedvét, mivel termékeinek felvevőpiacot is tud biztosítani, mely tény csökkenti kockázatait. Ugyanakkor az országok körét is bővíteni kellene, egyre több országnak megállapodást kellene tető alá hozni a fekete kontinens országaival. S ezáltal ők is hozzájárulnának a vállalatok feltűnéséhez Afrikában. Azt is problémának tekintem, hogy ezen szerződések csak bizonyos iparágak fejlődéséhez járulnak hozzá. Például az African Growth and Opportunity Act egyezmény csak a textilipari és ruházati

termékekre vonatkozik. Igaz ez lökést ad a struktúra

átalakításhoz, az nyersolaj kitermelés és a bányászat hangsúlya csökken, viszont még mindig maradnak háttérbe szorult területek, mint az infrastruktúra. (Ez mindig fennmaradó problémája az afrikai gazdaságoknak.)

-70-

Összességében elmondható, hogy Afrika saját maga nem tud a fejlődés útjára lépni, ehhez mindenféleképpen szüksége van külföldi segítségre, ez lehet akár befektetés vagy az azt ösztönző egyezmény. Ugyanakkor a világnak meg kell tanulni Afrikát, mint különálló országokat kezelni, s elhagyni a negatív megkülönböztetést. Ugyanis enélkül az országok nem tudnak tőkét vonzani, s felvenni a harcot a fejlettebb országokkal.

-71-

Függelék 1. ábra: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 3. oldal 2. ábra: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 42. oldal 3. ábra: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 40. oldal 4. ábra: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 41. oldal 5. ábra: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 19. oldal 6. ábra: Global Development Finance 2004: Harnessing Cyclical Gains for Development, 82. oldal 7. ábra: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 45. oldal 8. ábra: Our Common Interest: Report of the Commission for Africa, 100. oldal 9. ábra: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 45. oldal 10. ábra: http://www.miga.org/screens/pubs/annrep04/ssa.htm#2 11. ábra: http://www.miga.org/screens/pubs/annrep04/mena.htm#2 12. ábra: Global Development Finance 2003: Sustaining and promoting equity-related finance, 91. oldal 1. táblázat: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 9. oldal 2. táblázat: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 8. oldal 3. táblázat: World Investment Report 2003: FDI, Policies for Development: National and International Perspectives, 7. oldal 4. táblázat: Szigeti Tamás: A Közel-Kelet és Afrika világgazdasági kilátásai az ezredfordulón 5. táblázat: World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, 41. oldal 6. táblázat: World Investment Report 2002: Transnational Corporation and Export Competitivness, 51. oldal 7. táblázat: Africa: Turnaround in FDI inflows last years 8. táblázat: http://www.miga.org/screens/pubs/tenyrs/guarant.htm

-72-

Irodalomjegyzék Africa Investment Roundtable, OECD (2003) FDI to Africa: The Role of Price Stability and Currency Instability, IMF (2003) Foreign Dirct Investment in Africa: Performance and Potential, UNCTAD (1998) Global Development Finance 2003: Striving for Stability in Development Finance, The World Bank Global Development Finance 2004: Harnessing Cyclical Gains for Development, The World Bank Management of Capital Flows: Comparative experiences and implications for Africa, UNCTAD (2003) Our Common Interest, Report of the Commission for Africa, G7 (2005) Private Capital Flows to Developing Countries: The Road to Financial Integration, The World Bank (1997) The new Europe in the world economy, International Chamber of Commerce (2000) The Least Development Countries Report 2002, UNCTAD U.S. Foreign Direct Investment in Africa and its Determinant, UNECA Workshop of Financial Systems and Mobilization in Africa (2004) World Investment Report 2002: Transnational Corporation and Export Competitivness, UNCTAD World Investment Report 2003: FDI, Policies for Development: National and International Perspectives, UNCTAD World Investment Report 2004: The Shift Towards Services, UNCTAD Árva László (1994): A működőtőke-mozgás elméleti és gyakorlati kérdései, MNB Műhelytanulmány Asiedu, Elizabeth (2003): Foreign Direct Investment to Africa: The Role of Government Policy, Governance and Political Instability Soci, Anna (2002): FDI: the current state of play, Dept. Of Economics, University of Bologna Szigeti Tamás: A Közel-Kelet és Afrika világgazdasági kilátásai az ezredfordulón, Magyar Tudomány, 2002/7

-73-

http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/africa/2265387.stm Blunt, Elizabeth: Corruption ’costs Africa billions’, BBC News (letöltés dátuma: 2005. máj. 1. 18:48) http://portal.unesco.org/education/en/ev.phpURL_ID=31032&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html Literacy in Africa (letöltés dátuma: 2005. máj. 2. 6:47) http://www.3sat.de/3sat.php?http://www.3sat.de/kulturzeit/themen/38078/ Freiheit für das Kapital: Welches Wirtschaftssystem passt in die Dritte Welt?, 3Sat Online (letöltés dátauma: 2005. ápr. 4. 6:40) http://www.africa.no/noop/page.php?p=Detailed/8323&print=1 The Norwegian Council for Africa: Africa at large: Investors start to eye continent (letöltés dátuma: 2005. márc. 30 18:10) http://www.africa.no/Detailed/8282.html Mareanne Merten: South Africa: Corruption hearings could implicate 70 more MPs (letöltés dátuma: 2005. máj. 1. 21:21) http://www.againstcorruption.org/BriefingsItem.asp?id=12643 Alcatel Accused of Paying Bribes in Costa Rica, Taiwan and Africa: Corruption Case, (letöltés dátuma: 2005. május 1. 20:01) http://www.globalpolicy.org/socecon/develop/africa/2004/0808africantrade.htm French, Howard: China in Africa: All Trade, With No Political Baggage, New York Times (letöltés dátuma: 2005. május 1. 19:38) http://www.hmdsl.de/hmdsl05.html Die Welt wird kleiner, und die Probleme grösser (letöltés dátauma: 2005. ápr. 4. 6:54) http://www.iccwbo.org/home/icc_and_united_nations/africa_facsheet.asp Fact sheet on Foreign Direct Investment: Focus on the new Africa, International Chamber of Commerce (letöltés dátauma: 2005. ápr. 4. 6:26) http://www.newsfromafrica.org/newsfromafrica/articles/art_7494.html Kenya: Inflationary spiral hits economy, (letöltés dátuma: 2005. máj. 1. 20:50) http://www.unctad.org/Templates/webflyer.asp?docid=5437&intItemID=1528&lang=1 Africa: Turnaround in FDI inflows last year, UNCTAD Press Release (letöltési dátum: 2005. febr. 25. 19:01)

-74-

http://www.weforum.org/site/knowledgenavigator.nsf/Content/_S12190?open FDI: Why Not Africa?, World Economic Forum (letöltés dátuma: 2005. május 1. 18:41) http://www.worldbank.org/fandd/english/0697/articles/080697.htm How Can Sub-Saharan Africa Attract More Private Capital Inflows? (letöltés dátauma: 2005. máj. 1. 20:58)

-75-