Az adópolitika aktuális kérdései Izer Norbert

Az adópolitika aktuális kérdései Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár

1

Növekedésbarát adószerkezet: cél a jövedelemadók súlyának mérséklése Tőkejövedelmeket terhelő adók Munkajövedelmeket terhelő adók

Fogyasztási- és vagyoni adók „Zöld” és egészségügyi célú adók

Elmozdulás a kevésbé torzító adónemek felé

A munkajövedelmek adózása jelentősen átalakult • 2010-ig: többletmunkát büntető, bonyolult, béreltitkolásra ösztönző rendszer • Egykulcsos személyi jövedelemadó • Eközben cél az adóalap szélesítése is

• Családi adókedvezmény • Célzott foglalkoztatás-ösztönzés (Munkahelyvédelmi Akció) • 25 alatti, 55 feletti munkavállalók • Képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak • Munkaerőpiacra (vissza)lépők: pályakezdők, gyes, tartós munkanélküliség után

Az átlagos adóék alakulása egyes célcsoportokban

60% 50% 40%

30% 20% 10% 0% 50%

100%

150%

200%

250%

Jövedelem az átlagbér arányában Nincs kedvezmény pályakezdő, munkanélküli, kismama 3 gyermek 3 gyermek, kismama

Forrás: NGM

A KKV szektor terheinek csökkentése • 10%-os társasági adókulcs 500 millió Ft-ig • Kisadózók tételes adója (KATA) • Cél: egyszerűség • 132 ezer adóalany, jelentős fehéredésre utaló jelek

• Kisvállalati adó (KIVA) • Cél: egyszerűség, foglalkoztatni, növekedni képes vállalatok kiemelése • A célcsoport 80 százaléka jobban jár(na) vele • 2017-től: drasztikusan egyszerűsödik az adóalap meghatározása és az át- és visszatérés

Jelentős intézkedések a szürkegazdaság visszaszorítására • • • • • •

Online pénztárgépek EKAER Fordított áfa Belföldi áfa összesítő jelentés Áfa kiutalási határidő Köztes termékek áfa csökkentés (pl. sertés) • Csalárd adózók kiszűrése (adóregisztráció) • NAV integráció

Az áfa rés alakulása

%

30 25 20 15 10 5 2010

2011

2012

Magyarország EU 15 *Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia,

2013

2014

2015

régiós átlag* EU 28** Forrás: Case (2016), NGM

Jövőbeli tervek • Munkát terhelő adók további csökkentése • Egykulcsos szja • Járulékcsökkentés

• Vállalati terhek csökkentése • Egykulcsos társasági adó • KIVA vonzóbbá tétele 2017-től

• Adminisztráció csökkentése – Előzetesen kitöltött szja bevallás, bevallások egyszerűsítése – Megbízható adózóknak nyújtott kedvezmények – NAV átalakítás

• Feketegazdaság elleni küzdelem – Online számlázás – OPG kiterjesztés – Kockázatkezelés, hátralékbehajtás fejlesztése

Adminisztráció: főként a munkát terhelő adóknál magas 94

54 25

36

27 34 20

30

48

36

40 12

37

50

EST

IRE

UK

SWE

67

98

93

103

69

70

Világ

POL

96 217

84

80

52

62

25

47

42

ROM

AUT

SVK

Fogyasztási adók Munkáltatói terhek Társasági adó

99

146 94 35 HUN

CZE

Forrás: Paying Taxes (2016)

Köszönöm a figyelmet! 8

Személyi jövedelemadó 2017 Szatmári László Főosztályvezető NGM

A változásokról általánosságban • Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény • különböző időpontoktól hatályos adóváltozások • pontosító jelleg, a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását szolgálják

A kiküldetés fogalmának pontosítása Korábbi szabály: a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés Esetenként nem valósult meg a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés

A kiküldetés fogalmának pontosítása Minden, a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás (az Szja tv. 3. § 10. pontja értelmében ilyennek minősül minden, a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás) kiküldetésnek minősül. • A munkába járás, a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazás ugyanakkor nem tekinthető kiküldetésnek. • A módosítás 2016. augusztus 1-jétől hatályos.

A „sportrendezvény” definiálása • Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.7. alpontja alapján adómentes az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt. • Nem adómentes azonban az ilyen rendezvényhez kapcsolódó utazás és az elszállásolás.

A „sportrendezvény” definiálása • amennyiben a munkáltató valamely vállalati rendezvényt sporteseményként hirdetett meg, úgy – az egyes meghatározott juttatások szabályai helyett – az szja-törvény idézett adómentességi rendelkezése volt alkalmazható (és pl. a rendezvényen felszolgált étel és ital adómentesen volt nyújtható) A jövőben kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés minősül sportrendezvénynek, ebből következően az adómentességi szabály a jövőben a vállalati rendezvényekre már nem alkalmazható. • A sportrendezvény-fogalom 2016. augusztus 1-jétől hatályos.

Az állami projektértékelői jogviszony Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény • új jogviszonyként nevesíti az állami projektértékelői jogviszonyt, amely olyan, közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszonynak minősül, amelyre az Mt. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. • nem önálló tevékenység • 2016. június 16-ától hatályos.

Speciális szerzési érték bizonyos ingó vagyontárgyaknál • Amennyiben a magánszemély az ingó vagyontárgyat ingyenesen (pl. ajándékozás útján) szerzi, úgy e vagyontárgy szerzési értékének az illeték-kiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke minősül. • Az előbbi szabály meghatározott személyi körben (családtagok közötti ajándékozás) és speciális ingó vagyontárgyak (pl. műalkotások) esetében lehetőséget biztosít arra, hogy a megajándékozott – az ajándékozás útján szerzett ingó vagyontárgy későbbi értékesítése esetén – az adófizetési kötelezettséget elkerülje.

Speciális szerzési érték bizonyos ingó vagyontárgyaknál • 2016. augusztus 1-jétől • új szerzésiérték-szabállyal egészül ki az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapítását szabályozó rendelkezés • műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek ajándékozással történő szerzése esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított értéknek az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg minősül, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne [Szja tv. 58. § (4) bekezdés]

Az építési szabályok egyszerűsítésével összefüggő módosítások Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény • 2013. január 1-jétől az építésügyi hatóság használatbavétel-tudomásulvételi eljárás lefolytatására is jogosult. • 2016. január 1-jétől a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén – meghatározott feltételek teljesülése mellett – elegendő az építési tevékenység megkezdésének bejelentése, a felépítés megtörténtéről pedig hatósági bizonyítványt állítanak ki.

Az építési szabályok egyszerűsítésével összefüggő módosítások Következmény: Az eljárások az esetek jelentős részében már nem használatbavételi engedély kiadásával, hanem • a használatbevétel tudomásulvételével, illetve • hatósági bizonyítvány kiadásával zárulnak. a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezésekben is megjelennek az új fogalmak

Az építési szabályok egyszerűsítésével összefüggő módosítások A használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésével azonos szerepet tölt be – az adókötelezettség megállapítása során – • a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított dokumentum, valamint • az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány is. A módosítások – átmeneti rendelkezés alapján – a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre alkalmazhatók.

Ingatlanértékesítés - Az időmúlás figyelembevétele Nem csökkenthető a számított jövedelem (az időmúlás függvényében) azokban az esetekben, amikor a lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megállapítására az ún. 75 százalékos szabály alkalmazható, vagyis amikor a megszerzésre fordított összeg megállapíthatóságának hiányában a jövedelmet a bevételből annak 75 százalékának levonásával kell megállapítani.

Ingatlanértékesítés - Az időmúlás figyelembevétele • Változás: a 15 évnél régebben megszerzett ingatlan (ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog) átruházásakor a 75 százalékos szabály alkalmazása mellett sem keletkezik adóköteles jövedelem • A változás a Módtv. kihirdetését követő naptól hatályos. [Szja tv. 62. § (4) bekezdés]

A duális képzésben részt vevő hallgató juttatásainak adózása • A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, illetve • a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályos rendelkezései szerint a duális képzés teljes idejére, vagyis a képzés gyakorlati és elméleti szakaszára is fizetnek a hallgatónak a képző helyek hallgatói munkaszerződés alapján díjazást.

A duális képzésben részt vevő hallgató juttatásainak adózása • csak a nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó része minősült adómentes juttatásnak, továbbá • az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásban is csak a képzés gyakorlati szakaszában voltak részesíthetők a hallgatók.

A duális képzésben részt vevő hallgató juttatásainak adózása • A módosítás kiterjeszti az szja-mentességet a duális képzés elméleti szakaszára is, vagyis nevesítetten adómentes lesz a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára kifizetett juttatás, díjazás is, havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó mértékig.

A duális képzésben részt vevő hallgató juttatásainak adózása • Továbbá olyan módon egészülnek ki a béren kívüli juttatásokra és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezések, hogy azok a szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben részt vevő hallgatókra is vonatkoznak • Átmeneti rendelkezés alapján a 2015. szeptember 1jét követően az említett jogcímeken kifizetett díjazásra, illetve juttatásra is alkalmazhatók.

Az adómentes lakáscélú támogatással kapcsolatos változások • háttérjogszabályként kellett alkalmazni a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit. • A kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokhoz való hozzájutás feltételeit részletezi, a szabályok többsége ugyanakkor az adómentességi rendelkezések értelmezése során irreleváns.

Az adómentes lakáscélú támogatással kapcsolatos változások Adózási szempontból csak a • méltányolható lakásigény mértékét, • az együttköltöző családtagokat, illetve • a korszerűsítés és • akadálymentesítés fogalmát meghatározó rendelkezések bírnak jelentőséggel.

Az adómentes lakáscélú támogatással kapcsolatos változások A kormányrendeletre történő hivatkozás számos bizonytalanságot okozott a jogalkalmazásban: • ezért a jövőben az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges fogalmak az szja-törvény részét képezik. • A kormányrendeletből átültetett szabályok tartalmilag változatlanok, ugyanakkor figyelembe veszik az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat (szoba - félszoba). • Az szja-törvénybe beépített szabályok 2016. augusztus 1-jétől hatályosak.

Az adómentes lakáscélú támogatással kapcsolatos változások Szoba a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. Lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás adókötelezettsége • 2016. augusztus 1-jétől • béren kívüli juttatásnak minősül az önkéntes pénztári munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. • Az értékhatárt meghaladóan ezen jogcímen biztosított juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás adókötelezettsége • Az Öpt. 2016. január 1-jétől hatályos módosítása szerint már nemcsak a pénztár munkáltatói tagja, hanem bármely támogató (a támogató meghatározását lásd az Öpt. 17. §-ában) köthet a pénztárral – célzott szolgáltatás nyújtására vonatkozó – támogatói szerződést.

• Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató, illetve a támogató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást. • A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell. • A pénztár és a munkáltatói tag, illetve a támogató által megkötött szerződésben meg kell határozni – többek között – a célzott szolgáltatások körét, az erre fordítandó összeget, a szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét, határidejét stb.

Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás adókötelezettsége Változás: • béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató – mint támogató – által célzott szolgáltatásra befizetett összeg (az említett értékbeli korlátozással), míg • a munkáltatónak nem minősülő támogató által célzott szolgáltatásra fizetett összeg egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Az őstermelőkre vonatkozó szabályok módosítása Változások 2016. július 1-jétől • az szja-törvény mezőgazdasági őstermelőkre, az őstermelői igazolványok közhiteles hatósági nyilvántartásának szabályozására vonatkozó egyes szabályai összhangba kerültek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseivel. • törvényi szintre kellett emelni az őstermelői nyilvántartás adatkörét, • meg kellett határozni a nyilvános adatok körét, továbbá • szükséges volt az őstermelői igazolványt kiállító és az őstermelői nyilvántartást vezető szervek kijelölése.

Az őstermelőkre vonatkozó szabályok módosítása • Az őstermelői igazolványok kiadásával, ellenőrzésével, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok szervezeti szétválása miatt szükséges volt az egyes szervezetek külön-külön történő nevesítése is. Az őstermelői igazolványt a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara állítja ki. [Szja tv. 78/A. § (1) bekezdés] • Az őstermelői nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, melyet az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben az erre kijelölt szerv (NÉBIH) vezet (Szja tv. 81/A. §).

• Az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi (kormányhivatal) (Szja tv. 81/C. §).

Az őstermelőkre vonatkozó szabályok módosítása 2016. július 1-jétől több helyen módosult a mezőgazdasági őstermelő szja-törvény szerinti fogalma is. A változások a következők: • Őstermelői igazolvány csak akkor váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van saját gazdasága. Ez a pontosítás kizárja azokat a termelőket, akik csak az őstermelői státusszal járó kedvezményeket vennék igénybe, azonban tevékenységüket külföldön végzik. • Az őstermelő (ezen státusza mellett) lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az Szja tv. 6. számú mellékletében szereplő, őstermelőként felvett tevékenységei tekintetében. • A termelési eszközök közé sorolható a bérelt földterület és eszköz is.

Az őstermelőkre vonatkozó szabályok módosítása Változás 2016. szeptember 1-jétől A fogyasztói tudatosság, valamint az őstermelők és vásárlók közötti bizalom erősítése érdekében a jövőben nyilvános adatnak minősülnek az olyan információk, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztó meggyőződhessen arról, hogy az őstermelő által értékesíteni kívánt terméket ténylegesen az őstermelő termelte-e. Az adatbázis lekérdezése mobiltelefonos alkalmazáson és interneten keresztül is történhet.

Az online kaszinójátékból és a külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény adókötelezettsége 2016. január 11-ei hatálybalépéssel • az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot-rendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. [Szja tv. 76. § (1) bekezdés] • Módosul továbbá az szja-törvény jövedelemnek nem számító nyereményeket felsoroló rendelkezése is. Az Szjtv. 29/L. §-a szerint az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése, melyet kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet. Az online kaszinójáték esetében a szerencsejáték szervezőjét játékadó-fizetési kötelezettség terheli, ezért az online kaszinójátékból származó nyeremény (ide nem értve az előzőekben említett, külföldi jackpot-rendszerből származó nyereményt) a magánszemély (játékos) vonatkozásában nem számít jövedelemnek, így azzal kapcsolatban személyijövedelemadó-kötelezettség nem keletkezik.

Vállalkozásból kivont jövedelem • A megszűnő vállalkozások – a záró adóbevallásukban – rendszeresen elmulasztják bevallani a vállalkozásból kivont jövedelem utáni adót. • Miután a jövedelem megállapításának alapja a hatályos szabályozás értelmében a vagyonfelosztási javaslat (ez alapján kell megállapítani a magánszemélyt megillető bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek összegét), ezért vagyonfelosztási javaslat hiányában utólagosan nem, vagy csak nehezen állapítható meg az adó. • A módosítás lehetővé teszi, hogy a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén – vagyonfelosztási javaslat hiányában – a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege alapján is megállapítható legyen a bevétel és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értéke. [Szja tv. 68. § (1) bekezdés] Hatályos a kihirdetést követő naptól.

Igazolás nélkül elszámolható költség • Az Szja tv. 3. számú melléklete II. fejezetének – 2016. január 1-jétől hatályos – 3. pontja alapján igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. • Változás: az egyéni vállalkozó is költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget. [Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pont] Hatályos a kihirdetést követő naptól.

Szabad vállalkozási zóna • A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a leghátrányosabb kistérségek valamelyikében helyezi üzembe. • A leghátrányosabb térségeket, településeket szabályozó jogszabályok a 2014. és 2015. évben hatályukat vesztették. Átmeneti szabályok alapján 2015. december 31-éig a korábbi szabályok szerinti leghátrányosabb településeken lévő adózók még igénybe vehették a kedvezményes értékcsökkenési leírást. • A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja. • Annak érdekében, hogy a kedvezmény változatlan alanyi körben legyen igénybe vehető, a szabályban szereplő kedvezményezett terület szabad vállalkozási zónára módosul. Átmeneti szabály szól arról, hogy az új szabály a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. [Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezet 2. pont p) alpont, 89. § (2) bekezdés]

A termőföld bérbeadás fogalmának változása • A termőföld bérbeadásából (haszonbérbe adásából) származó jövedelem – az szja-törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – adómentes. • Az adómentességi rendelkezés alkalmazásához az szja-törvény definiálja a termőföld haszonbérbe adását. • A termőföld haszonbérbe adásának hatályos fogalma kiegészül az erdőnek a tulajdonos által az erdőbirtokossági társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az erdőbirtokossági társulat részére történő átadásával. (Szja tv. 3. § 53. pont) Hatályos 2016. július 1-jétől.

A termőföld átruházásából származó jövedelemmel kapcsolatos változás • Az szja-törvény a termőföld átruházásából származó jövedelem után adómentességet biztosít, melynek egyik feltételeként 5, illetve 10 éves hasznosítási időszakot határoz meg. • A hatályos szabályozás értelmében az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. • Figyelembe véve, hogy a termőföldek egy jelentős része haszonbérletben van, mely szerződések jellemzően nem mondhatók fel, ezért az adómentességet meghatározó feltétel kiegészül azzal, hogy ilyen esetben (vagyis, amikor a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van) az 5 vagy a 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31-e. (Szja tv. 1. számú melléklet 9.5. alpont)

Hatályos 2016. július 1-jétől.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek bevallása A magánszemélyek adóbevallási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítése érdekében az adóhatóság – első alkalommal a 2016. adóévről – a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít. • Új előírás szabályozza az szja-törvényben a belföldi befektetési szolgáltató által az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekkel összefüggésben az adóévet követően (február 15éig) az ügyfél részére kiadandó igazolás tartalmát. Az igazolás – ügyletenként – tartalmazza • az ügylet eredményét (nyereség vagy veszteség), • nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíció esetén az ügylet bevételét, valamint az ügyleti ráfordítást, továbbá • az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét. Segédszabály rögzíti az ügyleti eredmény meghatározását (külön az értékpapírügyletek és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt ügyletek, és külön a pénzügyi elszámolással lezárt ügyletek esetében), továbbá azt, hogy mely költségeket lehet figyelembe venni az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként. Hatályos 2016. augusztus 1-jétől.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek bevallása • Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével. • Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével. • Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek bevallása • A bevallási tervezet elkészíthetősége érdekében módosul (bővül) a belföldi befektetési szolgáltató által az adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás tartalma (az adóhatóság ezen adatszolgáltatás adatait felhasználva készíti el a magánszemély részére a bevallási tervezetet az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről). • Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet – változatlanul – a jövedelmet szerző magánszemély köteles megállapítani. A jövedelem megállapítható a belföldi befektetési szolgáltató által az ügyfél részére az adóévet követően kiállított igazolás felhasználásával, de a magánszemély dönthet úgy is, hogy az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartásai alapján állapítja meg.

Kft törzstőke emelése ki nem fizetett nyereség terhére • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:162. § (1) bekezdése alapján a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének emelése megvalósulhat a társaság által ki nem fizetett nyereség terhére is. • A tagot terhelő pénzbeli hozzájárulás ki nem fizetett nyereség terhére történő szolgáltatása az szja-törvény értelmében egyéb jövedelemnek minősült. • Tekintettel arra, hogy e gazdasági esemény az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdésében (adófizetés alól mentesített) értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékként nevesített esetekkel mutat rokonságot, ezért az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése úgy módosul, hogy a tőkeemelés ezen formája révén megszerzett értékpapír (az értékpapír megszerzésekor) nem minősül a magánszemély bevételének.

• Az említett módon történő (kedvezményes) értékpapírszerzés esetén a társaságot adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (Szja tv. 77/A. §) Hatályos 2016. augusztus 1-jétől

Egyéb változás Változás 2016. szeptember 1-jétől A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 2015/2060 tanácsi irányelvvel összefüggő jogharmonizációs kötelezettség keretében: • hatályon kívül kerül az szja-törvény azon szabálya, amely alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a bevételt, amellyel kapcsolatban az adózás rendjéről szóló törvény az említett irányelv alapján – a kamatjövedelemre vonatkozóan – adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő [Szja tv. 65. § (3) bekezdés a) pont ab) alpont], • módosul az szja-törvény irányelvnek való megfelelést kimondó rendelkezése. [Szja tv. 65. § (3) bekezdés, 84. § (1) bekezdés b) pont]

Új adómentes jogcímek • 2016. április 26-ától adómentes a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény alapján a tag részére nyújtott valamennyi juttatás és azok hozama, valamint a tagot megillető állami támogatás összege (Szja tv. 1. számú melléklet 2.11. alpont). • 2016. április 12-étől adómentes az a – tevékenység ellenértékének nem minősülő – juttatás, amelyet a magánszemély az Erzsébet-programról szóló törvény szabályai szerint az Erzsébet-program forrásaiból kap (Szja tv. 1. számú melléklet 3.7. alpont). • 2016. május 21-étől a kifizetés időpontjától függetlenül adómentes a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló kormányrendelet alapján megillető elhelyezkedési juttatás (Szja tv. 1. számú melléklet 4.30. alpont).

Új adómentes jogcímek • A kihirdetést követő naptól adómentes a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíjtámogatás (Szja tv. 1. számú melléklet 4.31. alpont). • A kihirdetést követő naptól adómentes a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet 4.32. alpont). • A kihirdetést követő naptól adómentes az a magánszemély által megszerzett bevétel, amelyet a tulajdonában álló műemlék más személy (pl. a magánszemély érdekkörébe tartozó társas vállalkozás) által történő ingyenes felújítása, jókarbantartása formájában szerez. A tulajdonban álló műemlékkel esik egy tekintet alá az olyan műemlék is, amelyet a magánszemély 15 évet meghaladó időtartamú bérleti vagy vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni. (Szja tv. 1. számú melléklet 7.32. alpont)

Új adómentes jogcímek • A kihirdetést követő naptól adómentes az az összeg, amelyet a magánszemély (mint kérelmező ügyfél) a Ket. rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap. (A 2016. január 1-jétől hatályos Ket. 71/A. §-ában foglaltak alapján a kérelemre indult eljárásban a hatóságnak a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést kell hoznia, amelyben arról is rendelkezni kell, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 000 forintot a kérelmező ügyfél részére meg kell fizetni.) (Szja tv. 1. számú melléklet 7.33. alpont)

Módosuló adómentes jogcímek • A kihirdetést követő naptól az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély számára adott egyes juttatások az szja-törvény alapján adómentesek. A hatályos jogszabályi rendelkezés alapján az étkezés, szállás és közlekedés biztosítása abban az esetben adómentes, ha az költségtérítés formájában valósul meg. A módosítás révén az említett szolgáltatások biztosítása akkor is adómentes, ha az természetbeni formában történik. (Szja tv. 1. számú melléklet 7.17. alpont) • A kihirdetést követő naptól a lakosság széles körét érintő ingyenes rendezvényekkel összefüggésben biztosított juttatások adómentességét szabályozó rendelkezés oly módon egészül ki, miszerint nevesítetten adómentes az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás is. (Szja tv. 1. számú melléklet 8.35. alpont)

A 2017. január 1-jétől hatályba lépő változások • A cafeteria-rendszer átalakítása • A munkaerő mobilitását ösztönző változások • A családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő pontosítások • Az óvodai ellátás, szolgáltatás adómentessége • A tartós befektetésből származó jövedelem adózási szabályaira vonatkozó módosítások • A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása

A cafeteria-rendszer átalakítása Szűkül a munkáltató által – kedvező közteher mellett – adható juttatások köre: 2017. január 1-jétől kizárólag az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg és a SZÉP-kártya bármely alszámlájára (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak. • A pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 000 forint. • Ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves keretösszegnek. • Az éves keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg bérjövedelmeként adóköteles.

A cafeteria-rendszer átalakítása A kedvező közteher mellett adható juttatások együttes értéke nem haladhatja meg az éves rekreációs keretösszeget, amely • a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 000 forint, • a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében pedig évi 450 000 forint. Ha a foglalkoztatás csak az év egy részében (tehát nem egész évben) áll fenn, az említett összegeknek (200 000 forint, 450 000 forint) a foglalkoztatás időtartamával arányos részét kell éves rekreációs keretösszegnek tekinteni.

A SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó keretek 2017-ben változatlanok: a szálláshely alszámlára 225 000 forint, a vendéglátás alszámlára 150 000 forint, a szabadidő alszámlára pedig 75 000 forint munkáltatói támogatás utalható. Az előbbi mértékeket meghaladóan SZÉP-kártyára utalt támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

A cafeteria-rendszer átalakítása • Ugyancsak egyes meghatározott juttatásnak minősül az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pénzösszeg és SZÉP-kártya) együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget (200 000, illetve 450 000 forint) meghaladó része. • A 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl. üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től nem minősülnek az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak, ugyanakkor átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy ezek a juttatások 2017. január 1-jétől egyes meghatározott juttatásként adhatók. (Szja tv. 89.§ (6) bekezdés)

A cafeteria-rendszer átalakítása • Megszűnik az Erzsébet-utalvány kiemelt adójogi szerepe. • 2017-től ez a juttatás béren kívüli juttatásként már nincs nevesítve, kivezetődik ezen utalvány Szja tv. 3. § 87. pont szerinti fogalma is. • Megszűnik az a korlátozás is, amely a fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványok (az ún. „hideg” utalványok) egyes meghatározott juttatásként való nyújtását kizárta. • Bármilyen étkezési utalvány (csak fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító „hideg” utalvány, kizárólag melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható „meleg” utalvány vagy mindkét módon felhasználható utalvány) adható egyes meghatározott juttatásként. • Átmeneti szabály: A 2017. január 1-je előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébet-utalvány 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 3. § 87. pontban meghatározott termék- és szolgáltatáskörben váltható be. (Szja törvény 89. § (5) bekezdés)

A cafeteria-rendszer átalakítása • A módosítás nem érinti a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány meglévő adómentességét • Adómentes a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás. (Szja törvény 1. sz. melléklet 8.27. )

A cafeteria-rendszer átalakítása • 2017-ben változatlanul béren kívüli juttatásként adózhat: • a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

A cafeteria-rendszer átalakítása • Nem módosulnak a kifizetőt terhelő közterhek. Béren kívüli juttatás: 15 % szja + 14 % eho Egyes meghatározott juttatás: 15 % szja + 27 % eho

A családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő pontosítások • Az eltartotti fogalom pontosítása a családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapításához Kedvezményezett eltartottnak minősül a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is, akire tekintettel ugyanakkor családi pótlékot nem állapítanak meg, és nem is veszik figyelembe ezen magánszemélyt a családi pótlék összegének megállapításánál. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyt (kedvezményezett eltartottként) az eltartotti létszámban is számításba kell venni. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményben tanuló gyermeket a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe kell venni, a családi kedvezmény összegének megállapításánál pedig eltartottnak minősülnek.

 Ha a családban olyan gyermek is van, akire tekintettel családi pótlékot állapítanak meg, nem okoz gondot az érvényesíthető családi kedvezmény mértékének megállapítása. Ha azonban a családban nincs olyan eltartott, akire tekintettel családi pótlékot kell megállapítani (pl. csak rokkantsági járadékban részesülő személy és két felsőoktatási intézményben tanuló gyermek van), a hatályos szabályok szerint nem egyértelmű, hogy a kedvezményezett eltartott (a rokkantsági járadékban részesülő személy) után milyen összegű családi kedvezmény érvényesíthető.

A családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő pontosítások Az eltartott fogalma úgy egészül ki, hogy eltartottnak minősül az a személy is, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető lenne, még akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg (hanem pl. rokkantsági járadékot), vagy családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. felsőoktatási intézményben tanuló gyermek), vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek).

A családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő pontosítások Adminisztráció egyszerűsítés • A családi kedvezményt érvényesítő magánszemélyek számára a nyilatkozattételi eljárást egyszerűsítő új szabály, hogy – a főszabálytól eltérően – nem kell új nyilatkozatot tenniük, ha magzatra tekintettel a várandósság időszakában már érvényesítették a családi kedvezményt, a gyermek megszületését követően pedig a családi pótlékra való jogosultságuk okán lesznek jogosultak a kedvezményre • Az adóelőleg-nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás egyszerűsítését szolgálja az a módosítás is, amely szerint a családi kedvezmény érvényesítésénél 2017. január 1-jétől a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie a nyilatkozatban foglaltakat.

A munkaerő mobilitását ösztönző változások A munkába járással kapcsolatos költségtérítés 9 forint/km-ről 15 forint/km-re nő az a mérték, amelyet a munkáltató – a munkahely és a lakóhely/tartózkodási hely közötti oda-vissza távolságra és a munkában töltött napokra számítva – adómentesen adhat a munkavállalónak, ha a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár munkába és az utazáshoz nem közösségi közlekedési eszközt vesz igénybe, hanem saját gépkocsiját használja vagy más módon jut el a munkahelyére (pl. többen utaznak együtt személygépkocsival, kerékpárral jár stb.) [Szja tv. 25. § (2) bekezdés].

A munkaerő mobilitását ösztönző változások A munkásszállás fogalmának pontosítása A módosítás értelmében a jövőben munkásszállásnak minősül az a kifizető (munkáltató) tulajdonát képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan is, amelyben egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el (a hatályos szabály szerint legalább két munkavállalónak kell egy helyiségben laknia). Ha az ingatlan önálló, azonban csak egy lakóhelyiséggel rendelkezik, a lakóhelyiségben továbbra is egynél több munkavállalót kell elhelyezni ahhoz, hogy az ingatlan munkásszállásnak minősüljön. [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. alpont f) pont]

A munkaerő mobilitását ösztönző változások Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás A törvényben rögzített feltételek fennállása esetén – a foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része.

Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből • a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát; • a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát; • a foglalkoztatás ezt követő 12 hónapjában a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg minősül adómentesnek.

A munkaerő mobilitását ösztönző változások Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás A lakhatási támogatás havi értékeként • a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész;

• a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész; • a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.

A munkaerő mobilitását ösztönző változások Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételei a következők: • a munkáltató a munkavállalóval határozatlan idejű, legalább 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen;

• a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja; • a munkavállalónak a támogatás nyújtásának időpontjában és a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el 3 órát.

A munkaerő mobilitását ösztönző változások Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás • további feltétele, hogy amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak egyikük (a döntésük szerinti) veheti igénybe. A feltételeknek való megfelelésről a munkavállalónak nyilatkozatot kell tennie. Valótlan tartalmú nyilatkozat vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

A munkáltató az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot köteles szolgáltatni az adóhatóság részére az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A munkaerő mobilitását ösztönző változások Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás Átmeneti szabály! Az 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja alkalmazásában a foglalkoztatás első hónapjának 2017. január 1-jét megelőzően megkezdődött foglalkoztatás esetén 2017. január hónapját kell tekinteni.

Az óvodai ellátás, szolgáltatás adómentessége 1.

számú melléklet 8.6. alpont a) pont

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a köznevelésről szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás. • Ez a szabály hangsúlyozottan az ellátás „nem pénzben” biztosított formájára vonatkozik. A munkáltató szempontjából ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a munkáltató saját maga hoz létre és működtet egy óvodát vagy bölcsődét, az ezen intézményekben a munkavállalók gyermekei részére nyújtott ellátás nem keletkeztet adókötelezettséget még abban az esetben sem, ha az ellátásért a munkavállaló egyáltalán nem vagy csak kedvezményes díjat fizet. 1.

számú melléklet 8.6. alpont c) pontja

adómentes az is, ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján megtéríti a bölcsődei szolgáltatás díját (vagy annak egy részét).

Az óvodai ellátás, szolgáltatás adómentessége • A módosítás egyrészt összhangot teremt a kisgyermekek bölcsődei ellátásának változásával összefüggésben változó más törvények rendelkezéseivel: A gyermekek napközbeni ellátásának formái 2017. január 1-jétől a bölcsődei ellátás, a napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás. A 3 év alatti gyermekek ellátása bölcsődei ellátás keretében valósul meg. Bölcsődei ellátást a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde biztosíthat, a hetes bölcsőde és a családi gyermekfelügyeleti forma megszűnik, a családi napközik bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyé, szolgáltatóvá vagy napközbeni gyermekfelügyeletté alakulnak át, a házi gyermekfelügyelet pedig a napközbeni gyermekfelügyelet biztosításának speciális formájává válik. • Kiterjeszti az adómentességet az óvodai ellátás, óvodai szolgáltatás munkáltató által történő átvállalásának esetére is. [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. alpont c) pont]

Az egyéni vállalkozókat érintő módosítások A költségként figyelembe nem vehető kiadások köre Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 11. pontjában foglaltak alapján az egyéni vállalkozó költségként veheti figyelembe a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adót, illetéket, hatósági díjat, vámot, vámkezelési díjat, perköltséget, kötbért, késedelmi kamatot, önellenőrzési pótlékot (kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi). • Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. fejezetének 8. pontja alapján a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadásnak minősül az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadó.  Erre vonatkozó tiltó rendelkezés hiányában, ha az egyéni vállalkozó az adózási mód megváltoztatása miatt a személyi jövedelemadó hatálya alatt fizeti meg a megelőző időszakra vonatkozó egyszerűsített vállalkozói adót vagy a kisadózó vállalkozás tételes adóját, úgy az jelenleg költségként elszámolható.

Az egyéni vállalkozókat érintő módosítások A költségként figyelembe nem vehető kiadások köre Változás: Az egyéni vállalkozó – 2017. január 1-jétől – nem veheti költségként figyelembe az szja-törvény hatálya alá történő áttérést megelőző időszakra vonatkozóan megfizetett egyszerűsített vállalkozói adót, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját, továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint fizetendő 40 százalékos mértékű adót sem (Szja tv. 11. számú melléklet IV. fejezet 8. pont).

Az egyéni vállalkozókat érintő módosítások Változások a kisvállalkozások adókedvezményében • Az Szja tv. 13. számú melléklet 9. pontja a tevékenységük alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozókat kizárja abból a lehetőségből, hogy a beruházási célú hiteleik után fizetett kamat alapján adókedvezményt (kisvállalkozások adókedvezménye) érvényesítsenek. 2017. január 1-jétől az említett ágazatokba tartozó egyéni vállalkozók is élhetnek a kedvezménnyel. • A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján kedvezmény azonban – bármely tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében – kizárólag az üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához kapcsolódóan érvényesíthető.

Az egyéni vállalkozókat érintő módosítások Változások a kisvállalkozások adókedvezményében • Tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése az adópolitika kiemelt célja, ezért a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében – hasonlóan a társasági adóról szóló törvény szabályozásához – megszűnik az adókedvezmény 6 millió forintos és 60 százalékos korlátja. • Az említett korlátok jövőbeni fenntartása azért sem indokolt, mert a kedvezmény lehetséges összegét az uniós szabályozás (de minimis, támogatási térkép) is korlátozza. (Szja tv. 13. számú melléklet 9., 10. és 12. pont)

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • 2017-től sem változik az a jogalkotói szándék, mely szerint a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszere pénzforgalmi szemléletű. Értelmezési kérdéseket vetett fel: kedvezményre (főszabály szerint) a magánszemély adóévi befizetései jogosítanak. Befizetés Adóévinek minősül a befizetés, ha a fizetmény az adott év december 31-éig beérkezik a biztosítóhoz (a biztosító számlájára), akkor is, ha azt a biztosító adminisztrációs folyamatai miatt az adóévet követően írják jóvá a szerződésen. Átvezetés

A díjfizetési kötelezettség ugyanakkor nemcsak befizetés útján, hanem biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel is teljesíthető. Átvezetés esetén az átvezetett összeg nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírásának évében vehető figyelembe kedvezményre jogosító díjként, függetlenül attól, hogy az átvezetett összeg mikor érkezett meg a biztosító számlájára, de feltéve, hogy az átvezetett összeg a jóváírást megelőzően nem jogosított kedvezmény érvényesítésére. [Szja tv. 44/C. § (1) bekezdés]

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • A nyugdíjbiztosításokkal összefüggő egyes események időrendisége miatt (a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóbevallásában nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tesz; az adóhatóság a nyilatkozatban megjelölt összeget a biztosítóhoz utalja; a biztosító a hozzá utalt állami támogatást a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja) a jelenleg az Szja tv. 44/C. § (6) bekezdésében szereplő rendelkezés (gyakorlatilag változatlan tartalommal) a (4) bekezdésbe helyeződik át.

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • A hatályos szabályozás alapján (meghatározott eseteket kivéve: szerződőváltás, nyugdíjszolgáltatás igénylése, biztosító felszámolása) abban az esetben nem rendelkezhet az adójáról a magánszemély, ha a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételének időpontjában már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással. Ezen eset mellett célszerű kizárni a nyilatkozattételt abban az esetben is, ha ugyan létezik a nyugdíjbiztosítási szerződés (a nyilatkozattétel időpontjában), de a szerződésen (ezen időpontig) az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó esemény történt. [Szja tv. 44/C. § (6) bekezdés]

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • 2017-től az Szja tv. 44/C. § (7) bekezdése tartalmazza az állami támogatás utalási szabályait, vagyis, hogy hogyan kell eljárnia az adóhatóságnak és a biztosítónak az adóhatóság felől érkező állami támogatás vonatkozásában [jelenleg e szabályokat a Szja tv. 44/C. § (4) bekezdés tartalmazza].  A jövő évtől kezdődően az adóhatóság abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt megillető állami támogatást (feltéve, hogy a magánszemély az adóbevallása alapján fizetendő adót megfizette), ha a magánszemély 1000 forintot meg nem haladó összegű nyilvántartott adótartozással rendelkezik (a hatályos szabályozás alapján csak akkor utalható az állami támogatás, ha a magánszemély nem rendelkezik adótartozással).  Ha a magánszemélynek adótartozása van, az állami támogatás utalása – a jövőben – az adótartozás rendezését követően automatikusan történik (jelenleg a magánszemély kérelme szükséges az utaláshoz).

Egyéb, biztosítási szabályokkal összefüggő módosítások • Nem változik 2017-re az a szabály, miszerint szerződőváltás esetén a biztosító az állami támogatást (a biztosítási szerződésből kilépett korábbi szerződőt megillető támogatást) a nyugdíjbiztosítási szerződésen írja jóvá. Ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjszolgáltatás miatt szűnne meg, az állami támogatást a biztosító a biztosított magánszemélynek kiutalja. Ez utóbbi szabályban változás, hogy a biztosított személy halála esetén a biztosító az állami támogatást – összhangban a Ptk. előírásával – a kedvezményezett magánszemélynek (ez lehet a szerződésben megnevezett személy, ennek hiányában a biztosított örököse) utalja ki. Az előzőekben nem említett minden más esetben a biztosító az állami támogatást az adóhatósághoz visszautalja. A magánszemély akkor tarthat igényt az adóhatóságnak visszautalt összegre, ha a biztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (pl. biztosító felszámolása) szűnt meg. A jogalkalmazást segíti az a pontosítás, mely szerint, ha az állami támogatás adóhatósági kiutalását megelőzően a biztosítási szerződésen az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó, az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdése szerinti esemény történt, akkor a támogatás a szerződésen nem írható jóvá. [Szja tv. 44/C. § (7) bekezdés]

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • Az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdése tartalmazza azokat az eseményeket, amelyek bekövetkezése esetén az igénybe vett állami támogatást a kedvezményt érvényesítő magánszemélynek növelt összegben vissza kell fizetnie. A jogalkalmazást segíti, illetve a törvényi szöveg belső koherenciáját teremti meg az a módosítás, amely a nyugdíjbiztosítási szerződés megszűnésének esetét visszaemeli a normaszövegbe, vagyis a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás nélküli megszűnése az állami támogatás növelt összegű visszafizetési kötelezettségét váltja ki. [Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés]

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • A nyugdíjbiztosítás fogalmának felvezető mondata két tagmondatból áll. Az első tagmondat azt mondja ki, hogy minden biztosítói teljesítésre a biztosított jogosult, ideértve a visszavásárlási, rész-visszavásárlási összeget is. A felvezető mondat második része pedig azt a célt szolgálja, hogy meghatározza a biztosítási események körét, amelynek adekvát fogalma a biztosító szolgáltatása (amely a biztosítási eseményre tekintettel történő biztosítói teljesítéseket foglalja magában). • A hatályos szabályozás mindkét esetre ugyanazt a fogalmat (teljesítés) használja, ezért szükséges a differenciált fogalomhasználatra áttérni.

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • Amennyiben a nyugdíjszolgáltatás igénylésekor az egyösszegű (adómentes) szolgáltatás feltételei nem adottak (pl. a magánszemély nem rendelkezik 10 éves felhalmozási időszakkal), úgy a biztosító – a törvényben előírt módon – nem csökkenő összegű járadék formájában is teljesítheti szolgáltatási kötelezettségét (és a törvényi feltételeknek megfelelő járadék adómentes). A hatályos szabály értelmében, ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 000 forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető, és ezen egyösszegű teljesítés is adómentes. A biztosítási piacon tapasztalható visszaélésgyanús jelenségek miatt e 10 000 forintos limitet indokolt 5000 forintra csökkenteni. (Szja tv. 3. § 93. pont)

A nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályok módosítása • Módosul a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatásra vonatkozó fogalom. Ha nyugdíjbiztosítási szerződés alapján járadékszolgáltatás nyújtása történik, sok esetben indokolatlan lehet a járadékszolgáltatási időszak hátralévő részére elosztani a magánszemély utolsó évi rendelkezése alapján járó adókedvezményt (annak esetleg nagyon alacsony havi összege miatt). (Szja tv. 3. § 97. pont)

Egyéb, biztosítási szabályokkal összefüggő módosítások • Az szja-törvény a kockázati biztosítás fogalmában (Szja tv. 3. § 91. pont) kizárja a kockázati biztosítások közül azt az esetet, amikor az eredetileg a díjat fizető kifizetőt megillető díjkedvezményre – egy szerződőváltást követően – utóbb a biztosított magánszemély válik jogosulttá. • Az szja-törvény egy másik rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszonyban végrehajtott szerződőcsere – egyetlen kivétellel (vegyes biztosítás kifizetői kedvezményezettsége) – önmagában nem eredményez adókötelezettséget. A hatályos normaszövegben szereplő egyetlen kivételt szükséges kiegészíteni a kockázati biztosítás azon esetével, amikor az aktuális (magánszemély) szerződő (a szerződőváltást megelőzően a kifizetőt megillető) díjvisszatérítésre vagy más kedvezményre válik jogosulttá. [Szja tv. 7. § (1c) bekezdés]

Egyéb, biztosítási szabályokkal összefüggő módosítások • A magánszemély az szja-törvényben felsorolt esetekben nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot. Így a hatályos normaszöveg alapján nem tehet ilyen nyilatkozatot a magánszemély, ha az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.

A rendelkezésben szereplő adókedvezmény (biztosítások kedvezménye) több éve megszűnt (így azt szükséges hatályon kívül helyezni), ugyanakkor a nyugdíjbiztosítás új állami támogatása (és az ahhoz kapcsolódó szankció) indokolja e szabály új tartalommal történő megtartását, azzal, hogy ez a tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a visszafizetési kötelezettséget a biztosító mint kifizető maradéktalanul érvényesíteni tudta a magánszemély biztosítási szerződésével szemben. [Szja tv. 14. § (5) bekezdés e) pont]

A tartós befektetésből származó jövedelem adózási szabályaira vonatkozó módosítások A tartós befektetésből származó jövedelem adózására vonatkozó módosítások alapvetően a jogértelmezést segítő, pontosító rendelkezéseknek tekinthetők, melyek elsősorban a betéti típusú TBSZ-ek [Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés b) pont] szabályait érintik.

TBSZ - Devizában denominált pénzügyi eszköz A módosítás megerősíti azt a hatósági és szolgáltatói azonos értelmezést, miszerint a külföldi pénznemben vezetett betéti típusú TBSZ esetében – hasonlóképpen, mint a portfólió típusú [Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés a) pont] TBSZ esetében, ha azon pl. devizában denominált pénzügyi eszközt tartanak nyilván – a hozam megállapítása során a külföldi fizetési eszköz szokásos piaci értéke a bevétel részét képezi (azaz nincs lehetőség az árfolyamváltozás hatásának kiszűrésére). [Szja tv. 67/B. § (1) bekezdés]

TBSZ – betéti kamatkövetelés • A pontosítás arról rendelkezik, hogy a betéti típusú TBSZ megszűnése, megszakítása esetén a hozam részeként kell figyelembe venni a megszűnés, megszakítás időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is (függetlenül attól, hogy annak kifizetése ténylegesen megtörtént-e vagy sem) [Szja tv. 67/B. § (1) bekezdés].

Betéti típusú TBSZ megszűnése • A betéti típusú TBSZ megszűnése, megszakítása esetén a TBSZ-ről kikerülő betét kamatát csak annyiban terheli kamatadó-fizetési kötelezettség, amennyiben e kamatot a hozam részeként nem kellett figyelembe venni (vagyis a hozam részeként figyelembe vett kamat-rész után nem keletkezik kamatadó-fizetési kötelezettség) [Szja tv. 67/B. § (9) bekezdés].

TBSZ – Betéti típusú TBSZ újrakötése • Ugyancsak a betéti típusú TBSZ-re vonatkozó pontosításként jelenik meg a törvény szövegében, miszerint az ilyen típusú TBSZ újrakötése esetén befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is [Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pont ba) alpont].

TBSZ újrakötés • Az Szja tv. 67/B. §-ának általános szabályai szerint a magánszemély egy adott hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval egy adott évben csak 1-1 betéti, illetve portfólió típusú TBSZ-t köthet. E szabály alól kivételt képez a TBSZ ötéves lekötési időszakot követő újrakötése [Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pont], amely kivételszabály a 67/B. §-ban is megjelenik [Szja tv. 67/B. § (2) bekezdés].

A lekötési átutalás bejelentése • A magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval is köthet TBSZ-re vonatkozó szerződést. • Ebben az esetben a magánszemély e tényt – az első befizetést követő 30 napon belül – az adóhatóság részére köteles bejelenteni. • Az Szja tv. 67/B. §-a alapján arra is van lehetőség, hogy a magánszemély a TBSZ-ét megszüntesse, és a befektetési állomány egészét – a lekötés megszakítása nélkül – másik hitelintézethez, befektetési szolgáltatóhoz áttranszferálja (ezt nevezi a törvény lekötési átutalásnak). A külföldön kötött TBSZ-ekkel összefüggésben a magánszemély bejelentési kötelezettsége 2017-től kiegészül a lekötési átutalás bejelentésével is. [Szja tv. 67/B. § (8) bekezdés]

Kisadózó vállalkozások tételes adója Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás • a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás nem képezi részét a kisadózó vállalkozás bevételének • a 2014. január 1-jét követően kifizetett támogatások esetében is alkalmazható

Kisadózó vállalkozások tételes adója Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás • Fogalom: olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is • 2016. június 16. napjától hatályos

Kisadózó vállalkozások tételes adója Speciális bevételszerzési időpont • A bevétele megszerzésének végső időpontja • amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezné meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének a napja. • 2016. június 16-ától hatályos

Kisadózó vállalkozások tételes adója A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók keresőképtelensége 2017. január 1-jétől • Azon kisadózók, akik a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, keresőképtelenségük esetén nem részesülnek táppénzben, ugyanis a kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozó nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és ezért nem jogosult táppénzre.

Kisadózó vállalkozások tételes adója A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók keresőképtelensége 2017. január 1-jétől • A Katv. 8. § (9) bekezdés a) pontja alapján, amennyiben a kisadózó táppénzben részesül, úgy ebben az esetben nem kell megfizetni a kisadózó után az adót ezen hónapokra vonatkozóan (feltéve, hogy a hónap egészében részesül ellátásban). Ugyanakkor a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózóknak – a Katv. rendelkezései értelmében – akkor is meg kell fizetniük a 25 000 forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni. • A módosítás mentesíti az érintett kisadózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

Köszönöm a figyelmet!

Változások a járulékszabályozásban és a szociális hozzájárulási adóban

Dr. Gergely Katalin Nemzetgazdasági Minisztérium Személyi jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztály

Változás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok körében • Az állami projektértékelői jogviszony • Az állami szolgálati jogviszony

• A biztosított kisadózó

A járulékfizetésre vonatkozó szabályok pontosítása 1.

Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése

 Ebtv. változásai nyomán CSED/GYED mellett GYES folyósítása megengedett Kedvezőbb szabály alkalmazhatósága „28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül, b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,”

A járulékfizetésre vonatkozó szabályok pontosítása 2. A kiegészítő tevékenységűvé váló társas vállalkozó nyilatkozata 10% nyugdíjjárulék minden jogviszonyában szerzett jövedelem után és egészségügyi szolgáltatási járulék (1x) Új nyilatkozattételi lehetőség év közben kiegészítő tevékenységűvé váló társas vállalkozónak

„38. § (5) Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor - a Tbj. 38. § (1) bekezdése figyelembe vételével - az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.”

A járulékfizetésre vonatkozó szabályok pontosítása

3. A biztosított őstermelő magasabb járulékalap választásáról szóló nyilatkozata Új nyilatkozattételi lehetőség „A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak az adóévre vonatkozóan. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.”

- korábban csak az első negyedévre szóló bevallásában nyilatkozhatott - az adóév egészére szól a nyilatkozat

Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra • aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására • fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50%-a, • 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30%-a.

• az egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő 24. hónap első napjától jár (a korábbi 6 hónap helyett), kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg 24 hónapra megtörtént, ekkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár • 2016. augusztus 1-jétől

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető új kedvezmények • A K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

A kifizető saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségének levonására tekintettel keletkező negatív társasági adóalap 50%-ának 19 %-os adókulccsal megállapított összege csökkenti a K+F tevékenység közvetlen költségei között kimutatott, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek után keletkező szociális hozzájárulási adó összegét. - a fennmaradó szocho fizetési kötelezettség tekintetében van lehetőség érvényesítésre - 2016. július 1-jétől lehet igénybe venni, és a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól 12 hónapon keresztül érvényesíthető - feltételek:

- a kifizető a Tao tv. szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében kutatás-fejlesztési tevékenységből származik; - a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt fogad egybefüggő legalább 3 hónap időtartamra a kedvezményezett adóévben; - a kifizető által foglalkoztatott kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető új kedvezmények • A Karrier Híd kedvezmény újjáéledése

- 2016. augusztus 1-jétől - a foglalkoztató 12 hónapon keresztül 13,5%-os kedvezményt érvényesíthet max. a minimálbér kétszereséig - a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén - 2017. augusztus 31-éig kiállított hatósági bizonyítvány (amely a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes) szükséges - Karrier Híd Programban való részvétel részletes feltételeit, a programban való részvétel eljárási rendjét a 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet szabályozza

A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeit érintő módosítások • A tartósan álláskeresők adókedvezmény módosítása

után

igénybe

vehető

- a foglalkoztatás első két évében 27 %-os, a harmadik évben 14,5 %-os mértékű kedvezményt vehet igénybe - tartósan álláskeresőnek az minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. - a 275 nap és a 183 nap számítása során 2016. június 16. napjától a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelembe lehet venni - az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesíthető

A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeit érintő módosítások • Munkáltató személyében bekövetkező továbbérvényesíthető kedvezmények

változás

esetén

- 2016. június 16-ától - a pályakezdő 25 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény esetében – a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény mellett –, a munkáltató személyében bekövetkező változás nem akadályozza a kedvezmény folyamatos érvényesítésnek lehetőségét - a pályakezdő 25 év alatti munkavállalók után igénybe vehető kedvezményt a legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében lehet érvényesíteni, és ha nem lehetne folyamatosan érvényesíteni, akkor az átvevő munkáltató – amennyiben az átadó munkáltató 180 napot már foglalkoztatta a pályakezdő munkavállalót – elesne a kedvezmény érvényesítésétől.

A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeit érintő módosítások • A kedvezmények érvényesítésére vonatkozó korlátozások - a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára tekintettel csak egy adókedvezményt vehet igénybe (az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg) - részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmények a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót - 2016. június 16. napjától további két módon korlátozódik az adókedvezmények igénybevétele: - ha az azonos felek között párhuzamosan állnak fenn munkaviszonyok, akkor – a kifizető döntése alapján – csak az egyik munkaviszony után érvényesíthető valamely kedvezmény - ha ugyanazon felek között egy adott hónapban új munkaszerződéssel ismételten munkaviszony jön létre, akkor a kedvezmény újbóli érvényesítésére már nincs lehetőség

2017. január 1-jétől hatályos módosítások • A társadalombiztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetei (Tbj. 11. §) 11. § (1) A biztosítás nem terjed ki: a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere; b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere; c) az európai parlamenti képviselőre; d) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre. (2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra: a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

2017. január 1-jétől hatályos módosítások • A kiküldetés (Tbj. 11. § (2) bekezdés a) pontja – Tbj. 11. § b) pontja)

„a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;” - Tbj. 4. § z) pontja: akinek államával nem áll fenn szociális biztonsági egyezmény, illetve nem EGT tagállam állampolgára. 3. Állam munkavégzés helye, ahol biztosított

Állampolgársága szerinti állam

Magyarország

• A mentesítési szabály olyan kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn. • és olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá. • (ez már 2016. január 1-jétől visszamenőleg alkalmazható)

2017. január 1-jétől hatályos módosítások • A társadalombiztosítási kötelezettség alóli mentesülés speciális esete (Tbj. 11/A. §) „11/A. § (1) A 11. § b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.” • Ebben az esetben a munkavállaló mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót a kiküldetés első napjától kell megfizetni • 2017. január 1-jével hatályát veszti • átmeneti rendelkezés értelmében, ha a 2016. december 31-én hatályos Tbj. 11/A. §-a alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig áll fenn.

2017. január 1-jétől hatályos módosítások • A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése (Tbj. 56/K. §) Két évnél hosszabb munkavégzés esetén a meghosszabbításának bejelentése akkor lehetséges:

kiküldetés

- ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, - és e körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be. - ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak

Szocho és járulékfizetés ebben az esetben: - a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn - ezzel összhangban a szociális hozzájárulási adót is a második év végétől kell megfizetni, ha a Tbj. szerinti kiküldetés meghosszabbításának bejelentését alkalmazzák

2017. január 1-jétől hatályos módosítások • egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050.-Ft-ról 7110.-Ft-ra emelkedik •…

Köszönöm a figyelmet!

HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ, ILLETÉKEK, REKLÁMADÓ, NETA Kanyó Lóránd 2017

TÉMAKÖRÖK • A HELYI ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI • • • • •

Visszaélések kizárása (feltételes mentesség, tulajdonos fogalom) A rendeletalkotás szabályai Mentességek, hatály (építményadó, telekadó) Bevallás-benyújtás a NAV-on keresztül A helyi iparűzési adó korrekciója (K+F közvetlen költség, jogdíj, egyéb)

• A GÉPJÁRMŰADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI • Súlyos mozgáskorlátozottak mentességének kiterjesztése • Üzembentartó halála, megszűnése esetén az adó alanya • Technikai korrekció

• AZ ILLETÉKTÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

• Vagyonszerzési illetékek (praxisjog, termőföldszerzési illetéke) • Eljárási illetékek (illeték-visszatérítések, illetékmentességek)

• A REKLÁMADÓ VÁLTOZÁSAI

• Szankciórendszer bejelentkezés, nyilatkozattétel elmulasztása miatt, vélelmezett adó

• NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ VÁLTOZÁSAI • Termékkör meghatározásai, fogalmi pontosítások • Egészségmegőrző program

HELYI ADÓK 2017 A külön nem jelölt részeknél 2017. január 1. a hatály

VISSZAÉLÉSEK KIZÁRÁSA FELTÉTELES ADÓMENTESSÉG [Htv. 3. § (2)-(3)] • Probléma

• Visszaélések • vagyoni értékű jogot alapítanak a tulajdonos érdekkörébe tartozó (kedvezményezett) alapítvány számára, amely mentes, s ő lesz az adóalany, de adót nem fizet, tőle nem behajtható a tartozás

• Változás

• Csak a tulajdonos adóalanyt illeti meg a mentesség, a vagyoni értékű jog jogosítottját nem • Kizárólag az alapító okirat szerinti alaptevékenységre, főtevékenységre

• Probléma

TULAJDONOS FOGALMA [Htv. 52. § 7.]

• Vagyontalan személlyel kötnek adás-vételi szerződést, a szerződést széljegyre veszik, adóalany lesz a szerző fél január 1-jétől, majd felbontják a szerződést. Az adó nem hajtható be, nem hajtható végre

• Változás

• A január 1-jén széljegy szerinti szerző fél csak akkor adóalany, ha végül bejegyzik tulajdonosként adott esetben ez kis számban határozat-módosítást jelent

RENDELETALKOTÁS • Jelenlegi szabály [Htv. 6. § c)]

• Adómértékre vonatkozik a három korlát: a helyi sajátosság, teherviselő képesség, gazdálkodási követelmények

• Probléma

• Az önkormányzatok sokszor nem differenciálják telekadó alapterület szerinti adóztatása esetén az adómérték-rendszert • A Kúria Önkormányzati Tanácsa új elemekkel gazdagította az AB ítélkezési gyakorlatát: az alapterület szerinti adóztatás kapcsán az adótárgy forgalmi értékének vizsgálata szélesebb körben szükséges

• Változás 2017. január 1-jétől [Htv. 7. § g)]

• A rendelet egészében (adóalap-fajtánál, adóelőnyöknél) kell érvényesülni a korlátoknak, nemcsak a mérték-megállapításnál, • A teherviselő képességnek az adóalanyok széles körében kell érvényre jutnia • Átmeneti szabály 2016. július 1. [Htv. 51/B. § (1)]: 2016-ban feladat az önkormányzati adóhatóság, önkormányzat számára az adórendelet felülvizsgálata

MENTESSÉGEK, HATÁLY I. • Építményadó-mentesség [Htv. 13. § új c)] • radioaktív hulladék elhelyezésre • kiégett nukleáris üzemanyag tárolására szolgáló építmény

• Telekadó-mentesség (belterületi, 1 ha alatti, művelés alatt álló, művelés alól kivett terület)[Htv. 19. § b) és 52. § 15.] • Probléma:

• kijátsszák a szabályt látszatműveléssel, tipikusan befektetési célú telkek lesznek mentesek

• Változás: szigorúbb feltételek

• a művelés fogalmát értelmezzük (művelési ág szerinti művelésnek megfelelően kell művelni a föld teljes területét) • ha a telekkel határos területen három közmű (víz, villany, szennyvíz) egyszerre elérhető vagy a földhasználó a támogatási kérelemben nem jelölte meg mg-i területként, akkor adóköteles

• További korrekció: részint enyhítés, a jelenlegi értelmezés alapján

• a NAK igazolást június 9. és szeptember 30. között kell kérni, • a mentesség jár, ha a területen nem kizárólag a telek ellátását szolgáló közüzemi műtárgy vagy a növénytermesztés szolgáló műtárgy (szőlőkordon) áll (egyébként a teljes területet kell művelni)

MENTESSÉGEK, HATÁLY II. • Idegenforgalmi adó [Htv. 31. § új f)]

• Honvédelmi, rendvédelmi szervekhez tartozó személy hozzátartozója számára • az állomány tagja látogatása érdekében • a szolgálatteljesítés, munkavégzés helye szerinti településen, • szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen • a szolgálatteljesítés időtartama legalább 30 nap egybefüggően

• Telekadó [Htv. 52. § 16. g)]

• A halgazdálkodásról és hal védelméről szóló törvény [2. § 1.pont] szerinti bányató nem tartozik a telekadó hatálya alá.

BEVALLÁS-BENYÚJTÁS A NAVON KERESZTÜL • Pontosítás, kiegészítés [Htv. 42/D. §] • Javított bevallás, önellenőrzés is benyújtható • Az adóalanynak e-úton kell bevallani • A NAV csak e-úton továbbít bevallást (Hivatali Kapun keresztül) • Folyamat • Első ízben 2016. adóévről, illetve 2017. tört évtől, tehát 2017-től • Az a képviselő nyújthatja be, aki a NAV-hoz egyébként is nyújthat be e-úton bevallást • Az e-úton beküldött bevallásban a program a számszaki, logikai hibákat szűri (azokat jelzi), de nem gátolja a bevallás véglegezését

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ I. • K+F közvetlen költség [Htv. 52. § 25.] • Probléma

• eltérés a Tao tv. szerinti adóalap-csökkentő tétel tartalmától (kapott támogatás, más adózótól igénybevett K+F szolgáltatás is levonható),

• Változás

• a Tao adóalap-csökkentő tétellel [Tao tv. 7. § (1) t)] azonos tartalmú lesz az adóalap-csökkentés, azzal, hogy a felmerült költséget egyszer lehet levonni

• Jogdíj [Htv. 52. § 51.] 2016. július 1-jétől • Probléma

• a Tao-ban változik a fogalom (a nyereséget szabályozza, szűkebb tartalommal)+átmenetileg, 2021-ig még igénybe lehet venni

• Változás

• új jogdíj fogalom a Htv-ben, átmeneti szabállyal

• Átmeneti szabály [Htv. 51/B. § (2)-(3)] 2016. július 1-jétől

• ha a Tao 29/A. § (29)-(30) szerint jogosult a hatályos Tao szabályt alkalmazni, akkor a hipában is, akkor is, ha az adózás előtti eredmény nulla vagy negatív, a Tao szerinti határnapig (2021. 06. 30. vagy 2016. 12. 31.) • szerzői jogi védelem alatt álló műre vonatkozó, 2015. 07.01-2016.06.30 között hatályossá váló szerződést már megkötötték és a hatósághoz benyújtották, akkor 2017. 12.31-ig záruló adóévben a hatályos Tao szabály szerinti jogdíjfogalmat kell alkalmazni.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ II. • Foglalkoztatottak száma növekedéséhez kötődő mentesség [Htv. 39/D. §] • KSH Útmutatóra való hivatkozás változása (2015. január 1-jei Útmutató a 2009. január 1-jei helyett) • Pontosítás arról, hogy a mentes adóalaprész az állandó jellegű ipa tevékenység utáni adóalapra vonatkozik (az egyszerűsítettre is)

• Pontosítás a KATA egyszerűsített adóalap-megállapításból való kilépésre [Htv. 39/B. (9)] • A vállalkozó adóév február 15-ig jelentheti be az adóévre vonatkozóan azt, hogy már nem kívánja alkalmazni az egyszerűsített, tételes adóalappal való adózást

• Energiaadó 2017. január 1-jétől megszűnik [Htv. 52. § 22.] • Hivatkozás megszűnik a Htv. 52. § 22. pontban és a 40/C. § (3) c) pontban

A GÉPJÁRMŰADÓ VÁLTOZÁSA 2017 2017. január 1-jétől

GÉPJÁRMŰADÓ • Súlyosan mozgáskorlátozottak előnyének kiterjesztése [Gjt. 5. § f) és Gjt. 18. § 12.] • Egyéb fogyatékosokra (egyéb fogyatékkal élő személygépkocsija, valamint az őt szállító személygépkocsi),

• Definíció: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016.04.01. hatályos 2. § a), h)

• Gondnokság alatt nem álló fogyatékos, súlyos mozgáskorlátozott szállítására alkalmas személygépkocsi, • Súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékos közös háztartásban élő közeli hozzátartozó tulajdonában, üzemeltetésében álló személygépkocsi,

• Üzembentartó, nem tulajdonos adóalany halála (megszűnése) esetén szabály [Gjt. 2. § (3)]

• Ekkor az adó alanya a követő évtől a járműnyilvántartásban tulajdonosként szereplő személy lesz, kivéve, ha harmadik személyt tüntetnek fel tulajdonosként, üzembentartóként

• Pontosítás az adómérték-szabálynál [Gjt. 7. § (2)]

• 6. § (2)-(3)-ra (adóalapra) utalás elmarad a szövegből, mert félreérthető

ILLETÉKTÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI 2016. JÚNIUS 16-TÓL

VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK • Praxisjog szerzés nem illetékköteles [Itv. 102. § (1) d)]

• CSPV esetén is csökkenthető az illetékalap a támogatással (CSOK-kal) [Itv. 21. § (1)] • Termőföldszerzés illetékmentessége [Itv. 26. § (1) p)] • Vagyoni értékű joggal (pl: földhasználati jog) terhelt föld szerzése esetén is jár a mentesség • vállalni kell a művelést a jog megszűnését, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától 5 éven át

• Folyamatban lévő (NAV által jogerősen el nem bírált) ügyekben is alkalmazható • „Haszongépjárművek” vagyoni értékű joga megszerzésének mentessége [Itv. 26. § (1a) a)] • Használatbavételi engedély: (egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány is) [Itv. 102. § (1) p)] • 2017. január 1-jétől: gazdálkodó szerv helyett személy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gt. vagyoni betétjének megszerzése utáni illetékkötelezettség kapcsán (részesedés-összeszámítás) [Itv. 18. § (4)]

ELJÁRÁSI ILLETÉKEK • Illetékmentességek • Közérdekű munkát fogadó szervezetek bejelentése, nyilvántartásba vétele, adatváltozás [Itv. 33. § (2) 59.] • Sértett kihallgatásáról, lakóhelyén, tartózkodási helyén, a bűncselekmény helyszínén folytatott szeméről készült jegyzőkönyv másolata egy ízben [Itv. Melléklet IV. Cím 3. ]

• Illeték-visszatérítések

• Lakóingatlan lefoglalásának bejelentésével összefüggő eljárási illeték visszatérítése a végrehajtást kérő számára (jegyző illetékmentesen kiállított okiratával kell igazolni) [Itv. 99/L. §] • Ptk-nak való megfelelés érdekében végrehajtott tőke-emeléssel egyidejűleg bejelentett más változás esetén a változásbejegyzés illetékét meghaladóan fizetett illeték visszatérítése [Itv. 99/M. §] • 2014.03.15-2016.03.09 között a cégbírósághoz egyidejűleg benyújtott bejelentés a tőkeemelésről és egyéb változásról; • a változásbejegyzés illetékét meghaladó részt (40.000-15.000, azaz 25.000 Ft-ot); • 2017.03.15-ig kell előterjeszteni; • a cégbíróság változásbejegyző végzésével, a cég tőkeemelésről szóló határozata.

REKLÁMADÓ VÁLTOZÁSAI 2017. JANUÁR 1-JÉTŐL

SPECIÁLIS BÍRSÁGOK • Bejelentkezési kötelem elmulasztása [Rtv. 7/B. §]

• Személyi kör: reklámközzétevő, akit/amelyet nem vett nyilvántartásba a NAV, ide nem értve: nem egyéni vállalkozó magánszemély • Szankciórendszer:

• első alkalommal 10 M Ft, a kötelemre való felhívás mellett • a mulasztás ismételt megállapítása esetén az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa • ha az első alkalommal való felhívásra teljesíti a kötelmet, akkor korlátlanul enyhíthető a bírság

• A NAV naponta hoz határozatot, amely közléssel jogerős, végrehajtható

• Nyilatkozattételi kötelem elmulasztása [Rtv. 7/C. §]

• Személyi kör: A NAV reklám-közzétevőkről vezetett nyilvántartásban nem szereplő közzétevő, kivéve nem egyéni vállalkozó magánszemély • Szankciórendszer: • felhívás a kötelem megtételére 8 napon belül az adóhatósághoz • nem teljesítés esetén 500.000 forint bírság, ugyanazon megrendelő számára való ismételt mulasztás esetén 10 M Ft bírság • ugyanazon megrendelő számára való minden további mulasztás esetén az előzőleg kiszabott bírság-összeg háromszorosa

• A határozat jogerős és végrehajtható, bírósági felülvizsgálatnak van helye

VÉLELMEZETT ADÓ • Reklámközzétevő bevallás-benyújtási kötelmének elmulasztása esetén [Rtv. 7/E. §] • A vélelmezett adó: 3 Mrd Ft, a naptári évvel megegyező üzleti évre • Az adóalany ellenbizonyítással élhet, a vélelmezett adóról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül (a határidő jogvesztő) • Ha ellenbizonyítással nem él határidőn belül, a határozat jogerős és végrehajtható, bírósági felülvizsgálatnak nincs helye • Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor a NAV új határozatot hoz, mely jogerős és végrehajtható, azzal szemben van helye bírósági felülvizsgálatnak.

NETA VÁLTOZÁSAI 2017. JANUÁR 1-JÉTŐL

GYÓGYNÖVÉNYES ITALOK • Gyógynövényes italok [Neta tv. 1. § 22.] • továbbra sem adóköteles alkoholos italként, de önálló a definíció • legalább hétféle gyógynövény, legalább 3g/100ml gyógynövény (vagy annak megfelelő gyógynövény-kivonat), legalább 7 gyógynövény esetén gyógynövényenként 0,2 g/100 ml gyógynövénymennyiség (annak megfelelő gyógynövény-kivonat) • A gyógynövény-mennyiséget 15%-os nedvességtartalomra átszámítva kell tekinteni

• tükrözze az ital a gyógynövények íz és illatvilágát, • a gyógynövény fogalma [Neta tv. 1 § 16.] : a növény azon része, melyet a gyógyászatban használnak

• adalékanyagot ne tartalmazzon, • az adalékanyag fogalma [Neta tv. 1 § 15.]: • 1333/2008/EK rendelet szerinti élelmiszer-adalékanyag • 1334/2008/EK rendelet szerinti aroma és aroma tulajdonsággal rendelkező összetevő, • kivéve a színezékként használt karamell és a gyógynövénykivonat

• az ízesített vodka nem lehet gyógynövényes ital

ALCOPOP, ÍZESÍTETT SÖR • Alkoholos frissítő [Neta tv. 2. § f)] • Minimális alkoholtartalom: 5 V/V%, az ettől magasabb alkoholtartalmú ital már alkoholos ital [Neta tv. 2. § i)] • Adalékanyag felhasználása esetén adóköteles az alkoholos frissítő attól függetlenül, hogy üdítőitalt tartalmaz vagy sem

• Alkoholos frissítő, ízesített sör [Neta tv. 2. § f) és g)] • Az édesítőszerrel édesített italok is adókötelesek; • a cukortartalom nem változott, 5 g/100 ml, de ezt együtt kell tekinteni az édesítőszerrel • az édesítőszert aszerint kell figyelembe venni, hogy hány gramm cukor kiváltására alkalmas • édesítőszer fogalma [Neta tv. 1. § 21.]: 1333/2008 EK rendelet II. melléklet B. rész 2. Édesítőszerek felsorolás alapján

TEJALAPANYAG EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ PROGRAM, • Tejalapanyag fogalma [Neta tv. 1. § 20.]

• Jelentősége: • (cukrozott) üdítőital fogalmánál, mert nem adóköteles a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termék • a cukrozott készítmények (csokoládétermékek) fogalmánál, mert nem adóköteles a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termék • Tartalma: a termékben található tej, tejtermék (pl.: joghurt, kefír, vaj, túró, tejszín, tejpor, sajt író) minősül tejalapanyagnak • Azt kell tehát tekinteni, hogy a termékben mekkora a tej, tejtermék részaránya a termék egészének mennyiségéhez képest

• Egészségmegőrző program [Neta tv. 1. § 19.]

• Korábban feltétel volt a program igénybevevők számára való ingyenessége • 2017. január 1-jétől: kérhető a magánszemély résztvevőtől a programon való részvételért legfeljebb 500 forint térítési díj

2016. szeptember 27.

Miről lesz szó?

A társaságok adózását érintő változások 2016., 2017.

dr. Borók Tímea Osztályvezető Társasági Adó Osztály Jövedelemadók és Járulékok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium

Társaságok adózását érintő változások 2016, 2017 Társasági adó

Koncepcionális változás? TAO KIVA EVA PTI BANKADÓ HITELINTÉZETI JÁRADÉK

Társasági adó  Alapelvi változás

Társasági adó

 Jogdíj, bejelentett immateriális jószág, jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezmény  Munkaerő mobilitást ösztöntő adóalap-kedvezmény

 Műemlékvédelmi adóalap-kedvezmények

 Kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye  Kisajátítás  Veszteségelhatárolás  Civil szervezetek

 Gyorsított értékcsökkenés egyes vagyoni jogokra  Gyorsított értékcsökkenés szabad vállalkozási zónában

 Kisvállalkozói kedvezmény  Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye  Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye  Fejlesztési adókedvezmény  Rendelkezés az adóról

Társasági adó Társasági adó

Alapelvi változás (2017.01.01.) Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem elismert. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem elismert.

Társasági adó  2016. július 1-től új szabályok

Jogdíj, bejelentett immateriális jószág, jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezmény

 Az adóalap-korrekció szűkebb körét jelöli meg jogdíjra jogosító kizárólagos jogoknak  a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajtaoltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény, továbbá,  a kizárólagos jogok értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint  a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada.

 A jogdíjból származó eredmény (jövedelem) az adóalapkorrekció alapja  A kedvezmények mértéke nem változott  Egyes esetekben figyelemmel kell lenni az új „arányszám” meghatározási szabályra

Társasági adó Jogdíj, bejelentett immateriális jószág, jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezmény

Vásárolt (átvett) kizárólagos jog vagy kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás esetén az adóalap-kedvezmény meghatározott része vonható le az adóalapból Arányszám meghatározása („nexus” módszertan) Megfelelő dokumentáció szükséges

Társasági adó Mikor?

Vásárolt (átvett) kizárólagos jog Kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás esetén

Számláló

Adózó és (külföldi, belföldi) telephely közvetlen költségei (vásárolt eszköz és igénybe vett K+F szolgáltatás értéke nélkül)*1,3

Nevező

A kizárólagos jog kifejlesztése érdekében felmerült összes közvetlen költség

Társasági adó Jogdíj, bejelentett immateriális jószág, jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezmény

Ha az adózónak a kizárólagos joggal kapcsolatban nem merült fel saját K+F közvetlen költsége, kedvezmény arra a jogra nem vehető igénybe. Növelő tételek  A bejelentett immateriális jószágon realizált veszteség meghatározott arányszám szerinti összege növeli az adózás előtti eredményt.  A jogdíj veszteség 50 százalékának arányos része is növeli az adózás előtti eredményt, ha a megelőző adóévben az adózó alkalmazta a csökkentő tételt.

Átmeneti szabályok

Társasági adó Adóalap-csökkentő tétel

Munkaerőmobilitás

Műemlékvédelem

 az szja-törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített összegére tekintettel, továbbá  az szja-törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére figyelemmel az adóévben elszámolt költségre, ráfordításra tekintettel.

Változó szabályok a műemlékvédelem adóalapkedvezménye kapcsán  bővül a műemlék felújításának adóalap-kedvezménye,  a műemlék karbantartási költségeinek vonatkozásában új adóalapkedvezmény lesz elérhető  műemlékkedvezmény alanyi köre is bővül a felújítást finanszírozó adózóval.

 Az érvényesíthető adóalap-kedvezmény feltételei jelentősen szigorodnak:  Igazolás  Nincs hatósági kötelezés

Társasági adó KKVberuházások adóalapkedvezmény e

Kisajátítás

Kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalapkedvezmény kapcsán megszűnik a 30 millió forintos értékhatár Új korlát az adózás előtti eredmény összege Az adóalapot csökkenti a kártalanítás során elért nyereség A csökkentés már a 2016. adóévre is alkalmazható

Társasági adó  Veszteségelhatárolás Veszteségelhatárolás Civil szervezetek

 Új kedvezmény a kutatók szociális hozzájárulási adókedvezménye  Már 2015-től

Civil szervezetek

 Ingatlan esetén adókötelezettség

Gyorsított écs

keletkező

Gyorsított értékcsökkenés Egyes vagyoni jogok használatba adása (30%) Szabad vállalkozási zóna leghátrányosabb térség, település helyett (100%)

Társasági adó  A hitelszerződés (pénzügyi lízing) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó

Kisvállalkozói kedvezmény

 tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után továbbra is adókedvezményt vehet igénybe

 Változást jelent, hogy a korábbi korlátok megszűnnek

Az olimpiai pályázat támogatása

 Budapest 2024 Nonprofit Zrt. részére a XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Paralimpiai Játékok rendezése érdekében benyújtandó pályázat költségeinek fedezésére  Adókedvezményt 6 naptári év alatt, támogatási igazolás alapján  Kiegészítő támogatás nincs

 Támogatást két évig (2016-ban és 2017-ben) lehet adni (legfeljebb 19 milliárd forintot gyűjthet a zrt)

Társasági adó

Látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye

100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű tárgyi eszköz elidegenítésének, megterhelésnek korlátozása támogató a támogatásért a sportszervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult Magyar Állam javára szóló jelzálogjog bejegyzésre vonatkozó rendelkezés alkalmazása Tárgyi eszközökre kapott támogatások összeszámításának szabálya

Társasági adó

Fejlesztési adókedvezmény

Változás az uniós háttérszabályoknak történő megfelelés érdekében az adókedvezmény igénybe vehető ha

az összes állami támogatás meghaladja a 100 millió eurós beruházáshoz igényelhető állami támogatás mértékét, vagy a kisés középvállalkozás KözépMagyarország regionálisan nem támogatható településein az igényelt támogatás adózónként meghaladja a 7,5 millió eurót

Változás az áttelepülés kapcsán Havi adatszolgáltatási kötelezettség

Társasági adó

Rendelkezés az adóról

Elektronikus információcsere bevezetése – már a 2014-2015 időszakra kiállított igazolásokról Kiegészítő sportfejlesztési támogatás árbevételként történő elszámolása Az adóhatóság a felajánlott átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító szervezetet Utófinanszírozás

Társasági adó

Növekedési adóhitel

 Az adófelajánlást és a növekedési adóhitelt ugyanazon adóév tekintetében együttesen nem lehet alkalmazni  Az adóhitel adókedvezményi eleme már az adóelőleg kapcsán is érvényesíthető

Társasági adó  A kedvezményezett ügyletek

Adóelkerülés elleni intézkedések

 Az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg,  Alátámasztás: bármilyen dokumentáció, szerződés felhasználható a valós gazdasági indokok alátámasztására.  Adóhalasztás akkor alkalmazható, ha a megszerzett részesedést a halasztott adó megfizetéséig az adózó (kapcsolt vállalkozása) tartja.  A tartási kötelezettség nem teljesül, akkor a halasztott adót meg kell fizetni.

 Ingyenes juttatások  A juttatás költsége a juttatónál akkor lesz levonható, ha a juttatásban részesülő adózás előtti eredménye, adóalapja nem negatív, és a juttatásra jutó társasági adót a kedvezményezett ténylegesen megfizeti.

 Transzferárral összefüggő csökkentő tétel  Alkalmazásának további feltétele, hogy a kapcsolt fél nyilatkozzon arról, hogy az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során.

Bankadót érintő változások 2016-17 változások

Jogelőd nélkül létrejött vagy eltérő üzleti éves adózó adókötelezettsége adóévet megelőző második adóév alapján

2017.01.01 – változik a pénzügyi szervezetek különadójának alapja Adóévet megelőző második adóévi beszámoló

Különadó mértéke 2017-18 Hitelintézetek: az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, e feletti összegre 0,21 százalék

Jogutódlás

Bankadót érintő változások 2016-17 Pénzügyi lízing

 Pénzügyi lízingtevékenység különadója Adókötelezettség - az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján tevékenység eredményét pénzügyi szervezetek különadója kötelezettségénél nem kell figyelembe venni Először a 2016-os adóévre Bevallás: 2016. szeptember 10. napjáig Befizetés 2 részletben (szept. 10., dec. 10.)

Bankadót érintő változások 2016-17 További változások

Hitelintézeti járadék kivezetése 2017től

Kisvállalati adót érintő változások 2017 Új koncepció és enyhítések

 Új adóalap koncepció Bővülő választhatóság (50 fő) Enyhül az adóalanyiság megszűnésének korlátja (100 fő)

Kisvállalati adót érintő változások 2017 Kiva alapja

Tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék és tőkeműveletek eredménye, módosítva növelő és csökkentő tételekkel

de minimum a személyi jellegű kifizetések összege Adóelőleg: tárgynegyedévet követő hó 20-áig Személyi jellegű kifizetések 20. § (2) + jóváhagyott fizetendő osztalék - adóelőleg megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék

16%-a

Kisvállalati adót érintő változások 2017 Növelő tételek

Tőkekivonás Jóváhagyott fizetendő osztalék Pénztár értékének tárgyévi növekménye (új fogalom) A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások (Tao. Tv. 3. mell. A rész) Bírság, pótlék Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés

Kisvállalati adót érintő változások 2017 Csökkentő tételek

Egyéb módosítók

 Tőkebevonás a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel pénztár értékének tárgyévi csökkenése Kapcsolt vállalkozások Egyszeri speciális csökkentő tétel a 2017. január 1-jét megelőzően is kivások számára Elhatárolt veszteség

Kisvállalati adót érintő változások 2017 Veszteségel határolás

Negatív egyenleg Csökkenti a következő évek pozitív adóalapját Nincs időkorlát, nincs egyenlő részlet

Új beruházás összege a keletkezés évében is csökkenti az adóalapot a korábbi évek elhatárolt veszteségének a 20. § (3)–(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegével a személyi jellegű kifizetések összegét is

Kisvállalati adót érintő változások 2017 Áttérés

Társasági adóról kivára

 Nincsenek speciális szabályok

Kiváról társasági adóra

Speciális áttérési különbözet Eredménytartalék - kiva alatt elszámolt osztalék - kiva alatt szerzett eszköz

Pozitív Lekötött tartalék

Negatív érték elhatárolt veszteségbe Lekötött tartalék felhasználása beruházásra

Kiva alatti veszteség 5 évig felhasználható Kapcsolódó Tao. tv. Módosítások (tőkekivonás, előleg)

Egyszerűsített vállalkozói adó, tranzakciós illeték EVA

PTI

A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatások csökkentik az adóalapot A pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztést is illetékköteles. A NATO-műveletek, katonai tevékenységek végrehajtásához kapcsolódó fizetési műveletek mentesülnek a tranzakciós illeték alól. A magánszemély egyéni vállalkozói és magánszemélyként használt bankszámlája között végrehajtott fizetési művelet mentes

Köszönöm figyelmüket!

ÁFA VÁLTOZÁSOK 2016-2017 Varga Zoltán NGM, Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály, főosztályvezető

Jogszabályi háttér • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) módosításai: • 2016. évi LXVI. törvény (tavaszi adócsomag) • 2016. évi XIII. törvény (új magyar Vámtörvény) • Őszi adócsomag?

Az Áfa változásokkal érintett területek • Kedvezményes áfa kulcs alá tartozó ügyletek körének bővítése • Új építésű lakóingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó pontosítások • Norvég-magyar áfa viszonosság • Vevői adószám számlán való feltüntetési kötelezettsége • Bővül a fordított adózás alá eső fémhulladékok köre • Új uniós vámszabályok miatti változások

Adókulcscsökkentések • Élelmiszerek (Áfa tv. 3. sz. melléklet I. rész): • 2017. január 1-től: baromfihús, tojás (27% ->5%) • 2017. január 1-től: friss tej (ide nem értve UHT/ESL tej) 18% -> 5% • Alkalmazás: 2017. január 1-jére eső vagy azt követő teljesítések (átmenet: előleg) • Trend: célzott intézkedések, 5%-os mérföldkövek [2014. január 1.: élő- és

félsertések; 2015. január 1.: nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) és azok vágott testei; 2016. január 1.: sertés tőkehúsok]

Adócsökkentések • Éttermi szolgáltatások (Áfa tv. 3. sz. melléklet II. rész): • 2 lépcső: 2017. január 1.: 27 % -> 18 %, 2018. január 1.: 18% -> 5 % • Érintett kör: csak szolgáltatás, csak az ételforgalom és a helyben készített, nem alkoholos italok fogyasztása • Nem érintett: munkahelyi és iskolai étkeztetés • Elhatárolási szempontok (termék vs. szolgáltatás)

Adócsökkentések • Internet-hozzáférési szolgáltatás (Áfa tv. 3/A. sz. melléklet II. rész)  2017. január 1.: 27% -> 18% (esetleges további csökkentés)  Perspektíva: digitális gazdaság jelentősége, Digitális Jólét Programról szóló Korm. határozat  Cél: széles körű hozzáférhetőség, megfizethetőség, áfa csökkentés (mint eszköz)  Alkalmazás (hármas feltétel): az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak kezdete, a fizetés esedékessége, és a számla/nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpontra esik.  Fogyasztók: a számlán információt fognak kapni az adócsökk. hatásáról

Új építésű lakóingatlanok értékesítése pontosítások • Összes hasznos alapterület fogalma: • OTÉK [253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet] alapján – 2016. jún. 16. (Áfa tv. 259. § 13/A.) • Kritériumok: belmagasság (1,9 m), építményszint, külső terek (terasz, loggia, stb.), tetőtér, pince • Új építésű ingatlanok meghatározása • Építésügyi előírások változása: egyszerű bejelentés (használatbavételnek nincs hatósági aktusa) • Beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány

Áfa viszonosság – Norvégia (Áfa tv. XVIII. Fejezet, 8/A. sz. melléklet) • 2016. júl. 16-tól: a norvég adóalanyok visszatéríttethetik a Mo-i beszerzéseik áfáját • 7/2012 (I.23.) ME határozat; Norvégia korábban is biztosította ugyanezt • Főszabály: tárgy naptári évről tárgy naptári évet követő év szeptember 30-ig • Átmenet: 2014. évi teljesítésű beszerzések után is nyújtható be visszatéríttetési kérelem (H.i.: 2016. szeptember 30.)

Fordított adózási kör bővülése (Áfa tv. 6. sz. melléklet) • Fémhulladékok: krómhulladék és -törmelék, vanádiumhulladék és törmelék értékesítése (fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok) • 2017. január 1-től • Iparági kezdeményezés • Uniós joggal összhangban

Vevői adószám a számlán (Áfa tv. 169. § dc) pont) • 2017. január 1.: kötelező a vevői adószám, ha a számlában áthárított adó összege a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja • Jelenleg hatályos összeghatár: 1 000 000 Ft • Átmeneti előírás: a 2016. évben kibocsátott, 2017. évi teljesítési időpontú, 1 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla akkor is szabályszerű, ha még nem tartalmazza a vevő adószámát.

Az új Vám tv. miatt szükségessé váló módosítások • 2016. május 1-től • Adómentes termékimportra vonatkozó határidő számítása határozat hiányában - áru átengedésének időpontja • Import önadózásra jogosultak körének változása (új adózói kategóriák) • Áfa raktározás – engedélyezési és működtetési feltételek (I. típusú közvámraktár)

Köszönöm a figyelmet!

SZAKma konferencia 2016. szeptember 27.

Az adózás rendjének változásai (2016 tavaszi adócsomag)

Előadó: dr. Vadas Beatrix főov. NGM

Megbízható adózói minősítés feltételeinek változásai • Nyilvánosan működő részvénytársaságoknál • Nem szükséges 3 éves működés • Rövidebb áfa kiutalási határidő • 2017. január 1-jétől 30 nap • 2018. január 1-jétől 20 nap

• Az adózó javára megállapított adókülönbözettel csökkenteni kell az adózó terhére megállapított adókülönbözetet (adóteljesítmény 3%-ában meghatározott határ számításánál)

Kockázatos adózói minősítés feltételeinek változásai • Új feltételek: • kényszertörlési eljárás • a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn

• tárgyévi adóteljesítmény 70 százalékát meghaladó adókülönbözet öt éven belül • tárgyévi adóteljesítmény 70 százalékát meghaladó, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság • a minősítés hatályának beálltától számított egy évig áll fenn

2016. harmadik negyedévét követően alkalmazza a NAV először az új feltételeket.

Szankciós adószámtörlés szabályainak változásai • törölt adószám helyett csak a mulasztás pótlása, illetve a törlést kezdeményező szerv hozzájárulása esetén adható új adószám • Könnyítés KOCKERD kérdőív vissza nem küldése miatti adószámtörlésnél: • a törlő határozat ki nem adása, illetve még nem jogerős határozat visszavonása, ha pótolják a mulasztást • 2016. december 31-ig adószám törléséről hozott jogerős határozat visszavonása kérhető, a kérelemmel együtt pótolni kell a mulasztást, a kieső időszakra vonatkozó bevallási kötelezettséget a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül pótolni lehet késedelem miatti mulasztási bírság nélkül

• beszámoló pótlása esetén hasonló eljárás, folyamatban lévő alkalmazni kell

eljárásokban

is

EKAER • 2016. aug. 1-jétől bejelentési kötelezettség alá esik a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással érintett termékértékesítés, -beszerzés, egyéb célú termékmozgatás • hatósági zár baleset, illetve egyéb elháríthatatlan körülmény miatt megsérült, a fuvarozó haladéktalanul értesíteni köteles a NAV-ot • hatósági zár megőrzési kötelezettség megszegése esetén magánszemélyeknél 200 ezertől 500 ezer forintig, nem magánszemély fuvarozó esetén 500 ezertől – 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki

• kiszabott bírság megfizetéséig a fuvarozás eszközét – romlandó árut, élő állatot szállító fuvareszköz kivételével – a NAV visszatarthatja • nem tartható vissza a jármű, ha a fuvarozó magyar adószámmal, székhellyel, telephellyel, lakóhellyel rendelkezik, vagy pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy belföldi adószámmal rendelkező gazdálkodó a bírságot átvállalja • ha külföldi a jogsértő, akkor bármely, a külföldi fuvarozó tulajdonában álló fuvareszközre alkalmazható a bírság és a visszatartás • Bírságolható a „túljelentés” a bejelentett, de nem szállított áru értékének 40%-áig

Korlátozott tagi felelősség áttörése cégátruházáskor • Feltételei: • A tag vagy a részvényes a szavazati jogok 25 százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett a cégátruházáskor • Az adótartozás összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50 százalékát meghaladja és ezt a tag/részvényes tudta vagy tájékoztatást kérhetett volna az adóhatóságtól • a felelősség a be nem hajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos része erejéig terjed, az adóhatóság az átruházás időpontjában fennálló feltételek alapján vizsgálja a helytállási kötelezettséget

• Mentesülés: • a cégnek kintlevőségei vannak, nem érkeztek meg a várt bevételek • legfőbb szerv kötelező összehívására sor került és az előírt döntést meghozták, vagy • a tőkevesztésre tekintettel sor került átalakulásra, vagy más döntés meghozatalára, vagy • a tag/részvényes a tőle elvárható minden intézkedés megtett mindezek érdekében • az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozható meg a határozat, ha később jut az átruházás az adóhatóság tudomására, a tudomásszerzéstől számított 30 napja van a határozathozatalra • A 2016. szept. 1-jét követő cégátruházások esetén érvényesíthető a részesedést átruházó felelőssége.

Végrehajtási szabályok változásai 2016. július 1-jétől (folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazandók)

• A végrehajtáshoz való jog elévülési ideje 4 évre rövidült. • Automatikus részletfizetés (évente egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra, pótlékmentesen) feltételei: • vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély • legfeljebb 200 ezer forint összegű adótartozás • a lefoglalt gépjárműre tárgykörözést rendelhet el a NAV, ha az adós nem adja át, vagy ha az adós lakóhelyén, telephelyén, fióktelepén nem fellelhető • mellőzhető az ingatlanvégrehajtás, ha az ingatlant terhelő jelzálogjog miatt nem várható attól a követelés kielégítése

• a végrehajtási költségátalány külön végzés nélkül, az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján végrehajtható • Adók módjára behajtandó köztartozásnál 200 000 forint tartozásig csak inkasszó és munkabérletiltás, kivéve ha mellette adótartozás is van • 10 000 forintot meg nem haladó adótartozás a NAV behajthatatlanság címén törli, ha az inkasszó és a munkabérletiltás nem vezetett eredményre • 10 000 és 100 000 forint közötti tartozás esetén teljes végrehajtás, de ha nincs végrehajtható vagyon behajthatatlanság címén törli a NAV • 100 000 forintot elérő tartozást végrehajtható vagyon hiányában a NAV behajthatatlannak minősíti, de az elévülésig nyilvántartja • végrehajtás során is van lehetőség mintavételre

• a jelzálogjogot bejegyeztethet az adóhatóság az adózó ingatlanára akkor is, ha a végrehajtáshoz való jog bejegyzését mellőzi • az ingó-, ingatlan-, és követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, amely tényről az adózót értesíti • megkeresés alapján folytatott végrehajtási eljárásban az államot tüntetik fel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjaként, ha a követelés a központi költségvetést, illetve az államot illeti és ez a tény a megkeresésben szerepel • 2017. január 1-jétől csak elektronikus úton érkezhet az adók módjára történő behajtás iránti megkeresés az adóhatósághoz

• a követelés összegének erejéig a szerződő partner adótartozásának megfizetésére kötelezés határozattal összesítő jelentés alapján, ha nem igazolja a követelés megszűnését hitelt érdemlően az adóhatóságnak, vagy nem nyilatkozik a követelésről

Egyéb változások • Elévülési időn túl is van lehetőség önellenőrzésre, ha a bíróság az adókötelezettséget érintően jogerős döntést hoz, „feléled” egy évre az adóhatóság ellenőrzési joga, ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében az adózó kérelmére ismételt ellenőrzéssel rendezhető az ítéletnek megfelelő állapot • Feltételes adómegállapítást érintő változás: • új ellenőrzés típus • IFRS-t érintő kérelmekhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésével összefüggő szakértői véleményét • Szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem egyetlen adónemet érintően sem terjeszthető elő

• Étel-ital automaták „bekötése” a NAV-hoz 2017. január 1-jétől • automata felügyeleti egység beszerelése az automatákba • szerződéskötési kötelezettsége a felügyeleti szolgáltatóval • hatósági ár a szolgáltatásra

• Nincs regisztrációs díj fizetési kötelezettség automatáknál, ha üzemeltetőt váltanak és a díjat már befizették a gyártási szám bejelentésével • 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom felett a tagállamok támogatástartalomsávok szerint kötelesek az interneten közzétenni meghatározott adatokat az egyes támogatási viszonyokról o Adóhatóság adatszolgáltatás először a 2016. június 30-át követően igénybe vett támogatásokról o Közzététel az adóbevallástól számított egy naptári éven belül o Az adókedvezmény igénybevételének évét követő 10 éven keresztül elérhetőnek kell lennie az adatoknak

• Adóregisztrációs eljárásban kimentési ok, ha az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésére tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás megszüntették, mert az adózó a cég törvényes működését helyreállította • Fizetési könnyítés iránti kérelmeknél a fizetendő pótlékok egységesítése • valamennyi kérelmezőnél a határozat jogerőre emelkedéséig késedelmi pótlék, de ha engedélyezik a fizetési könnyítést, akkor az első fokú határozat keltének napjáig • a fizetési könnyítés időtartamára a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamat (változatlan)

Köszönöm a figyelmet!