Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés Közoktatási vezető szak
Bilik János
Az 50 órás közösségi szolgálat: szociális tanulási projekt a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban
Témavezető: Magócs Éva
Piliscsaba, 2013
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés .............................................................................................................................. 3
2.
Előzmények – A „másokért élő ember” eszménye .............................................................. 4
3.
Az iskolai közösségi szolgálat jogszabályi háttere ............................................................... 6 3.1. Kötelezően alkalmazandó jogszabályok ............................................................................ 7 3.1.1. Nemzeti köznevelési törvény ..................................................................................... 7 3.1.2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet ................................................................................................. 10 3.1.3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ............................................. 14 3.2. Ajánlott jogszabályok ...................................................................................................... 19 3.2.1. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény............................................... 19 3.2.2. A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 ............................................................... 21 3.2.3. Civil törvény ............................................................................................................. 21 3.2.4. Törvényi összegzés ................................................................................................... 22
4. Szociális tanulási projekt a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban ............................. 22 4.1. A szolgáló szeretet ........................................................................................................... 22 4.2. A szociális tanulás ........................................................................................................... 23 4.3. Kompassió ....................................................................................................................... 24 4.4. Egy szociális tanulási program létrejötte ......................................................................... 25 4.5. A szociális tanulási program céljai .................................................................................. 30 4.6. A 2009/2010. tanév munkaterve ...................................................................................... 32 5. Kérdőíves vizsgálat a szociális tanulási program előtt és után ............................................... 37 5.1. Problémafelvetés.............................................................................................................. 37 5.2. A kutatás célja.................................................................................................................. 38 5.3. A vizsgált közösség bemutatása ...................................................................................... 38 5.4. A kérdőívek és értékelésük .............................................................................................. 39 5.4.1. A kérdőívekről .......................................................................................................... 39 5.4.2. Értékelés ................................................................................................................... 39 6. 50 órás közösségi szolgálat a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban .......................... 51 6.1. Az 50 órás közösségi szolgálat keretei ............................................................................ 52 6.2. Az 50 órás közösségi szolgálat dokumentációja.............................................................. 53 6.3. Felkészítés az 50 órás közösségi szolgálatra ................................................................... 55 6.4. Az 50 órás közösségi szolgálat lebonyolítása, időbeosztása ........................................... 56 7. Összegzés ................................................................................................................................ 58 Irodalomjegyzék.......................................................................................................................... 60 Mellékletek.................................................................................................................................. 62
„Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, Istenben marad és Isten őbenne marad”1
1. Bevezetés A keresztény ember számára a mottóban megfogalmazott Szent János apostol és evangélista szavai a „keresztény hit magvát”2 adják. Számunkra a szeretet gyakorlatra váltása, a másik ember vagy egy adott közösség szolgálata nem más, mint egy nagy találkozás azzal a személlyel, aki életünket és annak értelmét adja, vagyis magával a Teremtő Istennel. XVI. Benedek pápa Porta fidei3 motu propriojában meghirdette 2012-2013-ra a Hit évét. Különösen nagy öröm ez, hiszen így ennek a szakdolgozatnak nagyban motivációs tényezőjévé válik számomra az 50 órás közösségi szolgálat közoktatásban történő bevezetésének mind teljesebb megismerése, megismertetése, valamint a már működő programok bemutatásán túl, a saját gimnáziumi szociális tanulási projektünk törvény szerinti átalakításának újragondolása és ütemezése. Ezt a munkát a Szentírás tanításának szellemében végzem el, hiszen a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium szociális tanulási programja is erre a gyakorlatra épül föl. „Krisztus szeretete sürget minket”4 – írja Szent Pál, s valóban, ha az emberek szívét az Isten szeretete tölti be, akkor késztetni fog mindnyájunkat arra, hogy észrevegyük a körülöttünk lévő rászoruló, elhagyatott, magányos, öreg, beteg vagy csak „egyszerűen” társaságra vágyó embertársainkat. Szakdolgozatom másik motivációs tényezője a közoktatási iskolai közösségi szolgálat megjelent törvényi háttere5 és az ebből fakadó feladatok, amelyeket minden középiskolában meg kell ismeri és az érettségi bizonyítvány megszerzésének
1
1Jn 4,16 vö.: XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű enciklikája 5.oldal, Szent István Társulat 2006, fordította Diós István 3 A hit kapuja 4 2Kor 5,14 5 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről in Magyar Közlöny 2011.évi 162. szám 39622.old. 2
3
feltételeként be is kell vezetni azoknál a diákoknál, akik 2016. január 1-je után kezdik meg érettségi vizsgájukat. Az elmúlt több mint két évtizedben többször is átalakuló, formálódó közoktatásban nagy hiányt pótol a Hoffmann Rózsa államtitkár asszony által vezetett oktatáspolitika, amikor az egymásért végzett munka, a másokra való odafigyelés és a cselekvő szeretet fontosságára hívja fel a társadalom, és benne az ifjúság valamint a velük hivatásszerűen foglalkozó tanárok figyelmét. Államtitkár asszonnyal együtt hiszem, hogy [„a 14-18 éves fiatalok világlátását még lehet alakítani, és az iskola érzékennyé teheti őket a szociális kérdések iránt.”]6 Ezen felismerés vezetett el odáig, hogy az új köznevelési törvényben megszülessen a jogszabály arra, hogy a közösségi munkát az iskolában kell megismertetni és megszerettetni a diáksággal, mert csak ezzel biztosíthatjuk a következő nemzedékeknek a közösségért is élő és munkálkodó felnőttek egészséges társadalmát. Dolgozatom célja: bemutatni az 50 órás közösségi szolgálat törvényi hátterén keresztül ezen program bevezetésének szükségességét a magyar közoktatásban, valamint saját gimnáziumi szociális programunk stratégiai tervezésének átalakítását elvégezni
a
köznevelési
törvény szellemében,
és
kérdőíves
vizsgálatommal
hatékonyabbá tenni annak működését.
2. Előzmények – A „másokért élő ember”7 eszménye Korunkban egyre nagyobb igényként jelenik meg a szociális képességek fejlesztése, hiszen ebben az értékvesztett világban a közösségért végzett munka hiánya magában hordja az én-filozófiájának előretörését, melynek következtében olyan társas kompetenciák sérülnek, melyek nélkül nem lehet sikeres az egyes ember
6
Iskolai közösségi szolgálat, Társ-program Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Budapest, 2011. 3.old.
7
A Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban immáron több mint 10 éve működő szeretetszolgálat eszményét megfogalmazó Pedro Arrupe jezsuita generális gondolata.
4
szocializációja. Az Európai Unió és a Tanács ajánlásában8 is megjelenik a kulcskompetenciák között a 6-ként a szociális és állampolgári kompetencia, melynek következtében a magyarországi fejlesztési stratégiák összeállításában is kiemelkedő hangsúlyt kap ennek a kompetenciának a fejlesztése. Ezen előzmény mellett az angolszász oktatáspolitikában már megjelent önkéntes iskolai közösségi szolgálatok is jó példával szolgáltak a hazai oktatás-nevelés irányítóinak, amikor különböző programok elindításával megkezdték az iskolai közösségi szolgálat kidolgozását. Ennek volt egyik előzménye a Társ-program,9 amely egy országos pályázat keretében nyújtott lehetőséget arra az oktatási intézményeknek, hogy feltérképezzék környezetük szociálismunkalehetőségeit. Ez a meghirdetett projektmunka belekapcsolódott a 2011 az Önkéntesség Európai Éve programsorozatába, melyből a legsikeresebb programokat egy könyvben meg is jelentette a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma.10 Minden középiskolának saját lehetőségeinek felkutatásával kell megszerveznie a közösségi szolgálatot azon diákjainak, akik az idén kilencedikesek. Az előttünk álló 3 év lesz az „első próba” ahhoz, hogy országosan is belekerüljön a közoktatás vérkeringésébe ez az 50 órás program, amelyben a diákok –Kaposi József szavaival[„önkéntesen gazdagodva”]11 fognak kilépni a magyar közoktatási rendszerből. Úgy gondolom, hogy ez az országosan bevezetendő „kötelező” program lehetőséget fog biztosítani minden iskolának arra, hogy a már eddig is működő, hasonló szeretetprogramokat, önkéntes gyakorlatokat megismerhessék és saját lehetőségeikhez alkalmazva, átdolgozva be is vezessék. Az előzőekben említett Emberi Erőforrások Minisztériuma által (elődje a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ) korábban meghirdetett Társ-program már ebbe a szemléletbe vezette be a szociális munkát végzőket, hogy általuk majd a jövő nemzedéke befogadóbb és elfogadóbb legyen a környezetükben élő embertársaikkal szemben. A másokért élő ember eszményének kibontakoztatása során a diákok szociális képességei fejlődhetnek iskolai keretek között, megtanulhatnak együtt élni a más vagy megváltozott életkörülmények között élő embertársaikkal, úgy, hogy szolgálataikért 8
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) in Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.12.30. L6394/10 9 Társadalmi Szolidaritás Program, 2011 10 Iskolai közösségi szolgálat, Társ-program Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Budapest, 2011 11
http://hetivalasz.hu/itthon/a-koznevelesi-torveny-uj-szabalya-a-most-kilencedikes-diakokat-erintieloszor-57997/ letöltve 2012. december 28.
5
nem várnak viszonzást. Hatalmas lehetőség ez minden középiskolának arra, hogy diákjaikat valóban a társadalom olyan hasznos tagjainak neveljék, akik majd napi feladataik ellátása mellett odafigyelnek a környezetükre, embertársaikra is. Hiszem, hiszen már tapasztaltam is az ebben a szemléletben működő iskolai programunkban, hogy így tevékenykedve azok között, akik rá(nk) szorulnak, [„csak együtt lehetünk győztesek”]12 és így jobb velünk a világ!13
3. Az iskolai közösségi szolgálat jogszabályi háttere Ahhoz, hogy a közösségi szolgálatot pontosan és hatékonyan tudja megszervezni az iskola, elengedhetetlen a jogszabályi háttér ismerete. A pedagógus számára, aki nem jogi szakember, mindig nehézséget okoz, amikor törvényi szöveget kell értelmeznie. A rendszerváltás utáni időben több alkalommal is át kellett írniuk az iskoláknak a dokumentumaikat, attól függően, hogy az oktatási kormányzat éppen mit tartott fontosnak. Ez a nem örömteli feladat mindig nagy terhet rótt az egyébként is súlyos sebeket hordozó pedagógus társadalomra. Nekem most, amikor szintén újra kell alkotnunk a Köznevelési Törvény szellemében a pedagógiai programot, SZMSZ-t, házirendet stb., nagy örömöt jelent ennek a közösségi szolgálatnak a kidolgozása. A törvény egyszerűen fogalmaz, és segítő jogszabályok is megjelentek az alkalmazásához. Ebben a fejezetben ezeket a jogszabályokat ismertetem, a magasabb rendűektől indulva el, csoportokra osztva azokat. A közösségi szolgálat bevezetéséhez a megjelent törvényi szabályozásokat két csoportba kell szednünk: 1. amelyeket a közösségi szolgálat megszervezésében kötelezően alkalmaznia kell az iskolának, 2. amelyek segítséget nyújthatnak, támpontot adhatnak a megszervezés során, és jó, ha ismeri a közösségi szolgálat megszervezéséért, lebonyolításáért felelős vezető vagy pedagógus.
12
Áder János köztársasági elnök úr köszöntő szavai, a Jobb velünk a világ! rendezvénysorozat egyik állomásán. 13 http://www.jobbvelunkavilag.hu/index.php/celunk letöltve 2012. december 28.
6
3.1. Kötelezően alkalmazandó jogszabályok 3.1.1. Nemzeti köznevelési törvény14 Mint a közoktatásban irányt mutató jogszabályt, természetesen a fokozatosan hatályba lépő Nemzeti köznevelési törvényt kell először megemlíteni. Az 50 órás közösségi szolgálatra vonatkozó paragrafusok a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamot megkezdő diákokra már érvényesek, hiszen ők lesznek azok, akik 2016. január 1-je után kezdik meg érettségi vizsgáikat. Dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony több előadását is meghallgattam az új törvényről, még tervezeti formában és majd véglegesen elfogadott, törvényi formájában is. Államtitkár asszony minden alkalommal így kezdte előadásait: a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat.15 Már ez a megfogalmazott és tételesen kimondott új szemlélet is magában hordozza azt a változást, változtatási szándékot és akaratot, ami a magyar közoktatás megújítását, megújulását hozhatja magával, hiszen alapvető szemléletbeli váltásról van itt szó. Ebből fakadnak azon új elemek is, amelyek a közösségi szolgálat bevezetését és lebonyolítását adják feladatául minden középiskolának. Az alábbiakban a CXC. törvényből olvashatók az ide vonatkozó rendelkezések: a) Értelmező rendelkezés 4.§ (14) bekezdés A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” A köznevelésről szóló törvény értelmező rendelkezései új fogalmakat vezetnek be a közoktatásban/köznevelésben. Ilyen új fogalom a 4.§ (14) bekezdésében a közösségi szolgálat is. A törvényben előforduló közösségi szolgálaton mindig ezt a megfogalmazást kell alapul vennie a jogszabályt alkalmazónak, vagyis: -
a közösségi szolgálatnak meghatározott keretei vannak: o szociális tevékenység
14
2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről in Magyar Közlöny 2011.évi 162. szám 39622.old. „A köznevelési rendszert piaci szereplőnek tekintették, s ily módon kiszolgáltatták a nemzet felemelkedése iránt közömbös érdekeknek: A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, joga és kötelessége. A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja.” Részlet Dr. Hoffmann Rózsa előadásából, amelyet a PPKE Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésén adott elő 2011.szeptember 30-án 15
7
o környezetvédelemmel összefüggő tevékenység o a helyi közösség javát szolgáló tevékenység -
anyagi érdektől független, vagyis ellenszolgáltatás nélküli tevékenység
-
egyénileg vagy csoportosan is végezhető tevékenység
-
részét képezi a szolgálat utáni pedagógiai módszerekkel való feldolgozása: megbeszélés, értékelés.
b) Az állami vizsgák rendszere 6.§ (4) bekezdés „Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.” Minden középiskolában végzett nevelő-oktató munka és egyéb pedagógiai tevékenység egyik célja, hogy az érettségi vizsgákra, valamint a továbbtanulásra vagy a munka világába való kilépésre felkészítse diákjait, iskolatípustól függően. Az érettségi vizsga megkezdésének feltételeként a törvény előírja az ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolását. Ebben a paragrafusban szabályozott kérdéskör, a vizsga megkezdésének a feltétele, magában hordozza, hogy az érettségi vizsgaszabályzatot is át kell a törvényalkotónak írnia, hiszen a vizsgára jelentkezés jóval előbb történik, mint az érettségi megkezdése. Számomra ebben a törvényi részben a szövegösszefüggés azt sugallja, hogy minden iskolában törekedni kell arra, hogy már az előző évfolyamokon szerezze meg a tanuló e közösségi szolgálat igazolását, hiszen a közösségi szolgálat pedagógiai vonzata is csak abban az esetben lehet eredményes és maradandó, ha nem ütközik annak teljesíthetősége másik, nagyon fontos feladatával a tanulónak, jelen esetben az érettségi vizsgára való készülettel, esetleg annak megkezdésének tilalmával. Ezen jogszabály egyértelművé teszi, hogy azokban az iskolákban, ahol az érettségire felkészítés a felnőttoktatás keretében történik, nem válik a vizsga megkezdésének feltételévé az ötven óra közösségi szolgálat igazolása a már dolgozó, felnőtt érettségizőnek. Más a helyzet a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. Itt szakértői bizottsági javaslatra van szükség ahhoz, hogy a tanuló részére ne váljék kötelezővé az ötven óra
8
közösségi szolgálat igazolása az érettségi vizsga megkezdéséhez. A szakértői bizottság az a szakszolgálat, aki jogosult a sajátos nevelési igény megállapítására is.
c) Részletes indoklás 6.§-hoz „A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn.”
d) Átmeneti és vegyes rendelkezések 97. § (2) bekezdés „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”
e) A törvényből adódó feladatok Az Átmeneti és vegyes rendelkezésekből világosan kitűnik, hogy a közösségi szolgálat, mint az érettségi vizsga előfeltétele szervezendő meg a középiskolákban. A törvény kimondja, hogy szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől mentes munkát kell megszerveznie az iskolának. Mindenképpen pedagógusok által irányított és mentorok által vezetett tevékenységről van itt szó, melyben a diák különböző képességeit és készségeit oly módon fejlesztik, hogy azt majd élete során alkalmazni is tudja. A jogszabály projektdokumentációt ír elő, mellyel a közösségi szolgálat teljesítése igazolandó, és az érettségi vizsga megkezdésének feltétele. A törvény nem rendelkezik arról, hogy ezt az igazolást milyen formában kell elkészíteni, és a bemutatásnak is akkor van jelentősége igazán, ha a tanuló iskolát vált az érettségi vizsga megkezdése és a közösségi szolgálat letöltése között. A jogszabály előírásait minden középiskolának be kell építenie a pedagógiai programjába, hiszen egy olyan új pedagógiai tevékenység keletkezett a törvény által, 9
amely eddig nem szerepelt a magyar közoktatásban. Valamilyen formában sok középiskola, és számtalan pedagógus nevelte eddig is diákjait a közösség szolgálatára, ha másra nem is, de a családi életre minden bizonnyal. Most lehetősége nyílik minden középiskolának arra, hogy ezt a nevelői tevékenységét szervezett keretek között tegye meg. A kezdet minden bizonnyal nem lesz könnyű, különösen olyan helyeken, ahol eddig nem folyt ilyen tevékenység. A törvény alapján megszabott 50 óra első hallásra talán soknak tűnhet, de tulajdonképpen nagyon csekély időről van szó, különösen akkor, ha elosztjuk ezt az időt a középiskola első három évében.
3.1.2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptantervben is több helyütt kerül megemlítésre a közösségi szolgálat, mint új fogalom. Találkozhatunk vele a fejlesztendő területek között, ahol más fontos fogalmakkal és célokkal összekapcsolva bontakozik ki a nevelési célok összessége. Ebben kiemelkedő szerepet kap a szociális érzékenység, a segítő magatartás kialakítása a nevelés-oktatás által. Az alábbiakban a kormányrendelet egyes, ide vonatkozó részleteit idézem:
a) Fejlesztési terület – a nevelési célok között dőlt betűvel szerepelnek azok, amelyek véleményem szerint érintik a közösségi szolgálat által is fejleszthető területeket, vagy legalábbis kihatással lehetnek ezekre a szociális munka során.
-
Az erkölcsi nevelés
-
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
-
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
-
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
-
A testi és lelki egészségre nevelés
10
-
A családi életre nevelés
-
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
-
Fenntarthatóság, környezettudatosság
-
Pályaorientáció
-
Gazdasági és pénzügyi nevelés
-
Médiatudatosságra nevelés
-
A tanulás tanítása
b) Felelősségvállalás másokért, önkéntesség „A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő neveléstoktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés,
együttműködés,
problémamegoldás,
önkéntes
feladatvállalás
és
megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.”
c) Pályaorientáció „Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek”
d) Egyéb tartalmak „A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség,
11
település), végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.”
e) A NAT-ból levont következtetések A NAT fejlesztendő területeinek beépítése a közösségi szolgálatba biztosítják a gyerekek számára azokat a tantárgyi integrációkat, melyeknek összefüggéseit a gyakorlatban is megtapasztalhatják. Ilyen területek: -
Erkölcsi nevelés: o erkölcstan, etika, hittan, filozófia, egészségtan, életvitel tantárgyi kapcsolódása. Óriási lehetőség az iskola kezében, hogy a gyakorlat megszervezése és lebonyolítása során kihasználja az erkölcsi
nevelés hangsúlyos
sarokpontjainak
beépítését
a
közösségi szolgálatba. A fejlesztés célja ebben a vonatkozásban az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása a szolgálat által.
-
Környezettudatosság, egészségre nevelés: o földrajz,
fizika,
kémia,
biológia,
egészségtan
tantárgyi
kapcsolódásai. Nagy hangsúlyt lehet fektetni az alábbiakra:
a természettudományos szemlélet formálása,
tudatos, aktív környezetvédelemre nevelés,
egészséges életmóddal kapcsolatos gyakorlati ismeretek elsajátítása,
az
energiaátalakulásokkal
kapcsolatos
társadalmi,
technikai problémákhoz való viszony formálása, megújuló energiaforrások
energiatakarékos magatartás kialakítása,
környezetkárosító szennyezőanyagok és azok forrásainak megismertetése,
önálló
információszerző
tevékenység
fejlesztése
a
gyakorlat során.
12
-
Pályaorientáció: o talán az egyik kiemelkedő pont, amelyben nagy szerepe lehet a közösségi szolgálatnak. A közösségi szolgálat által olyan területeket ismerhetnek meg a diákok, melyek elindíthatják őket a pályaválasztás nem egyszerű útján. Akár a szociális, akár a környezetvédelem területére gondolunk, az elhivatottság jut az eszünkbe. Olyan emberek dolgoznak zömében ezen a területen, akik tenni akarnak valami jót a körülöttünk élő emberekért, a környezetért. A gimnáziumunkban működő Kompassió szociális tanulási projekt is mindig hozzájárul pár tanulónk továbbtanulási választásához. Az ilyen programok az egyén személyiségének fejlesztése mellett mindig közösségi érdekeket is szolgálnak. Felelősség ébred a diákban mások iránt, az érzelmi intelligenciája érzékenyebbé válik, az empátia, a kommunikációs képesség és a konfliktuskezelés is javítható ezeken az alkalmakon. Iskolánkból több gyógypedagógus, orvos, szociális munkás, pap, tanító, óvónő, tanár és mentőápoló, mentőtiszt lett az elmúlt években, de többen vállaltak a Máltai Szeretetszolgálatnál 1 éves önkéntes szolgálatot is.
-
Másokért vállalt felelősség, önkéntesség: o rendkívül fontos tartalom a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban. Szintén tapasztalat, hogy a fogyatékkal élők olyan szeretetet tudnak a feléjük bizalommal közeledőknek sugározni, hogy a velük foglalkozóknak ereje e munkavégzés során megszázszorozódik. A diákok rendkívül gyorsan tudnak egy ilyen helyzetben alkalmazkodni, össze sem lehet hasonlítani az ilyen tapasztalati úton szerzett tudás-élményeket a pusztán csak szavakkal elmondott erkölcsi, társadalmi elvárásokkal.
-
Családi életre nevelés: o az új NAT, és a megjelent kerettantervek is tartalmazzák a diákok családi életre nevelését. A család, mint a legkisebb közössége a társadalomnak a legmeghatározóbb egység. Ezért fontos, hogy a 13
különféle
élethelyzetekben
élőkkel,
különböző
életkorú
emberekkel is legyen kapcsolódási lehetősége a középiskolásnak, hogy valóban megtapasztalhassa az életünkkel, életével együtt járó társadalmi, szellemi, lelki, egészségi, szociális változások lehetőségeit.
3.1.3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezésekből adódó iskolai feladatok ellátása új pedagógiai célokat tűz a nevelőtestületek elé, amelyben a tanár-diák viszony más színtereken való alakulása egy igazi, gyakorlatra épülő és gyakorlatban megvalósuló élménypedagógiává alakulhat. Az alábbiakban a 20/2012. EMMI rendelet ide vonatkozó pontjait közlöm: „45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban
az
iratkezelési
szabályok
megtartásával
nyilvántartja
és
folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, 14
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. (8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
15
d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.”
Az EMMI rendeletből rajzolódik ki valójában, hogy mi is az a konkrét feladat, amellyel eredményesen megszervezhető az 50 órás közösségi szolgálat. Ez az a jogszabályi háttér, amellyel kiegészítve a törvényben megfogalmazott elvárásokat gyakorlatra lehet váltani. Mik azok az alapvető feladatok, amelyeket minden középiskolának el kell végeznie, hogy egy jól működő programot alkothassanak? 1. Stratégiai terv készítése A stratégiai tervezést többféleképpen lehet meghatározni, számtalan megközelítés létezik. Abban viszont minden megközelítés egyetért, hogy a stratégiai tervezés egy meghatározott, kitűzött cél érdekében megvalósítandó összetett folyamat. Egyrészt a tervezés lényege, hogy az intézményt olyanná alakítsa, ami megfelel a vele szemben támasztott igényeknek, jelen esetben a jogszabályi előírásoknak. Másrészt pedig a stratégiai tervezés a jövő építésének feltétele is egyben: egy folyamatos tevékenység, amely mindig hosszabb távot, nagyobb időintervallumot fog át, olyan folyamatosan végzendő összetett folyamat, amely a jövőben megvalósítandó tényleges stratégián alapszik. Egy ilyen tervezés minden középiskola számára ötletgeneráló folyamatot indíthat el, hiszen a nevelőtestületben eltérő, illetve megegyező gondolkodásmódokat integrál egy közös cél érdekében. Mivel a jövőre irányul, ezért az iskola arculati változtatását is magában hordozza, s ebből adódóan a változásra is irányul, mert új stratégiákat fejleszt ki arra, hogy a jelenlegi helyzetből hogyan jussunk el a köznevelési törvény által megkívánt állapotra. Lépései: -
Helyzetelemzés, a törvényben megfogalmazottakra összpontosítva (SWOT-analízis) 16
-
Stratégia alkotása, melyben mindenképpen azokat az erősségeket kell fejleszteni, amelyeket a helyzetelemzés során felismer a közösség! o Misszió meghatározása. Fontos lépés, hogy a misszióban figyelembe kell venni azokat a pedagógiai alapelveket, azt a gyerekképet, amelyek alapján a célok meghatározásra kerülnek. Az ötven órás közösségi szolgálattal kapcsolatban is világos, egyértelmű célokat kell megalkotnia minden iskolának, hiszen különös
értéke
ennek
a
programnak,
hogy
a
tanórai
tevékenységen túl, [„informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét.”]16 o Sikerkritériumok. Nagyban segíti a program kialakítását, ha vannak a célok mellé megfogalmazva sikerkritériumok is. o Módszerek, eljárások megfogalmazása a feladatvégzés során. o Konkrét
feladatok.
Felelősök,
határidők,
ellenőrzés,
dokumentálás. -
Megvalósítás. Gyakran nehezebb feladat, mint az adott program megtervezése, de ebben az esetben is, mint megannyi pedagógiai feladat megvalósulásakor, olyan új elemét váltjuk valóra a köznevelésnek, amellyel még felkészültebb, a világ kihívásaira, érzékeny kérdéseire nem csak elméletben, hanem a szolgálat által is rá tudtuk irányítani a ránk bízott tanulóink figyelmét.
2. Konkrét, a rendeletből adódó feladatcsoportok Mivel egy egészen új élménypedagógiáról van szó a közösségi szolgálat során, ezért érdemes a jogszabályi háttér megismerése után megtalálni azokat a tanárokat, akik nagyban motiváltak egy ilyen program megszervezésében, lebonyolításában, valamint folyamatos fenntartásában. A programért ugyan az igazgató felel, de az általa kijelölt pedagógus, a programfelelős irányítja a munkafolyamatokat. A program céljának elérése, sikeressége érdekében olyan embert kell erre a feladatra választani, aki oktatói 16
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA megszervezéséhez, Budapest, 2012. 18. oldal
Segédlet
az
iskolai
közösségi
szolgálat
17
tevékenysége mellett motivált az új feladatban, aki jól tud együttműködni a szolgálatban részt vevő felek mindegyikével, és esetleg már van tapasztalata az ilyen tevékenységi körben, maga is végzett már önkéntes munkát. Az igazgató, a programfelelősnek e tevékenységét akár kedvezményekkel, akár bérpótlékkal is honorálhatja. a) Intézményvezetői feladat: kijelölni a programfelelőst, felelősöket a munkacsoporttal pontos célokat határoz meg, mely kiterjed a megszervezésre, lebonyolításra, értékelésre, és természetesen a hosszú távú fenntartásra is részt vevő felek közti együttműködési megállapodás megkötése az iskola Pedagógiai Programjába bele kell venni a közösségi szolgálat rendszerét, valamint az egyéb szabályzókban (SZMSZ, Házirend, Iratkezelési Szabályzat) is meg kell jelennie
a
programszabályzatnak az éves munkatervben megjelöli a pontos dátumokat, amelyek a programmal kapcsolatosak naplóban, bizonyítványban, törzskönyvben vezetni, hogy hány óra közösségi szolgálatot teljesített a diák igazolás
kiállítása
a
közösségi
szolgálat
teljesítéséről
(pl.
iskolaváltás esetén) esetleg oklevél kiállítása a program teljesítése után
b) Programfelelős feladatai: a közösségi szolgálat helyszíneinek kiválasztása, az ottani mentorokkal való kapcsolattartás a tanulók felkészítésének megszervezése szülői tájékozató az osztályfőnökökkel közösen a tanulók tájékoztatása a választható lehetőségekről a tanulók jelentkeztetése a helyszínekre (fontos, hogy önkéntes választáson alapuljon a jelentkezés)
18
a tanulók végső beosztásának elkészítése, figyelembe véve az előírásokat, melyek a diákok életkorára, utazására és a teljesíthető napi óraszámokra vonatkozik17 a tanulók ellenőrzésének megszervezése a feladat ellátási helyen a végső összegzés megszervezése, levezetése
c) Fogadó szervezet feladatai: a szervezet vezetője jelölheti ki azt a szakmai vezetőt, aki mentorként segíti a diák(ok) szolgálatát a
mentornak
folyamatosan
kapcsolatot
kell
tartania
a
programfelelőssel a mentor részt vesz a felkészítő foglalkozásokon, valamint a lezáró beszélgetésben igazolja
a
diák
közösségi
szolgálatvégzését
(saját
iskolai
programunkban értékeli is)
d) Tanulói feladatok: részt venni az elméleti felkészítésen kitölteni a Jelentkezési lapot részt venni a gyakorlati foglalkozásokon a közösségi szolgálatról naplót kell vezetnie részt venni a feldolgozásban (pl. összegzés, bemutató készítése)
3.2. Ajánlott jogszabályok 3.2.1. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény18 Ennek a törvénynek ismerete hasznos információkkal látja el a közösségi szolgálatot megszervező intézményvezetőket, vagy az általuk megbízott pedagógusokat. 17
vö.: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet in Oktatási és Kulturális Közlöny IV. évfolyam, 19. szám 29143051.old. 18
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény in Magyar Közlöny 2011. évi 98. szám 5397-5405. old.
19
Bár az iskolai közösségi szolgálat nem analóg fogalom az önkéntességgel, mégis oly dolgokhoz kaphatunk támpontokat, mint a „fogadó szervezet” feltételei, az önkéntes munkát, jelen esetben közösségi munkát végző életkorának megfelelő foglalkoztatási idő, vagy kötelesség. Magának, az 50 órás közösségi szolgálatnak, mint munka tevékenységnek idejét a fő jogszabály végrehajtási rendelete19 szabályozza irányadóan. A munkaidő legalább napi egy óra, legfeljebb három óra tartamú lehet. Nem tisztázott azonban a kérdés, hogy mennyiben lehet figyelembe venni A közérdekű önkéntességről szóló törvény rendelkezéseit a diákok munkaidejének meghatározásakor, egy-egy olyan program esetén, amely hosszabb elfoglaltságot jelentene a Köznevelési törvény előírásainál. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága által megjelentetett Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez című kiadványában lehetőséget biztosít a fő jogszabálytól való eltérésre azzal a megjegyzéssel, hogy ez annyiban lehetséges, amennyiben a tömbösített időkeret a kitűzött cél pedagógiai megvalósításában hatékonyabb. Azonban ennek meghatározásánál több szempontot is figyelembe kell vennie a programfelelősnek: a) helyszíni munka b) az utazási idő nem számítható bele a közösségi szolgálat tevékenységi idejébe c) egy órán 60 perc értendő d) a munkavégzés két napja között 14 óra a minimum pihenőidő e) 16 éves kor alatt (9-10. osztály) a heti munkaidő nem haladhatja meg a 12
órát,
1
pihenőnappal,
így
napi
3
óra
lehet
a
konkrét
munkatevékenység f) 16-18 éves kor között a heti munkaidő 18 órára nő, heti egy pihenőnappal, így napi 4,5 óra a végezhető munkaidő
19
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések (7) pont in Oktatási és Kulturális Közlöny IV. évfolyam, 19. szám 2914-3051.old.
20
3.2.2. A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-202020 A Nemzeti önkéntes stratégia helyzetelemzéséből jól kivehető azon szándék, melyben olyan sajátos értékrend erősítése a cél, miszerint a közösség javát szolgálva, a társadalom egyes tagjait képessé tehetjük arra, hogy aktív szerepet vállaljanak a közjó érdekében. Különböző életkorokban és különböző élethelyzetekben eszköze lehet a foglalkoztatottság növelésének, segítheti a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérését, a pályaválasztóknak hasznos segítséget nyújthat az esetleges szociális pályaorientációhoz. Az önkéntes munkát a dokumentum az emberiség fejlődésének alapértékei közé sorolja.21 A köznevelési törvény a közösségi szolgálatot egyéni vagy csoportos tevékenységként, és annak pedagógiai feldolgozásaként határozza meg, ami lehet szociális, környezetvédelmi a helyi közösségek javát szolgáló, anyagi érdekektől független munkavégzés. A törvény kerüli az önkéntesség fogalmát, hiszen ez egy kötelező jelleggel bevezetett, az érettségi vizsga feltételeként megfogalmazott feladata a középiskolásnak. Mégis rokon vonásokat mutat az önkéntességgel, hiszen egy olyan munkavilágba vezetheti be a diákokat, amelyben pont az anyagi javaktól való függetlenség révén juthat el azon pedagógiai célokhoz, amelyekkel a szociális érzékenységet, a másokért vállalt felelősség kibontakozását fedezheti fel egyéb feladatai mellett. A közhasznú tevékenység során, akár a valódi önkéntességben, a közösségi szolgálatot végző tanuló és a fogadó intézmény is megerősítést nyerhet a közösségi elköteleződés terén, segítve ezzel a tanulónak a későbbi munka világába való beilleszkedésben. 3.2.3. Civil törvény22 A civil törvény 159.§-a a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításairól rendelkezik.
20
A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Kormányhatározat in Magyar Közlöny 2012.évi 32. szám 64876509. old. 21 1. melléklet az 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozathoz in Magyar Közlöny 2012. évi 32. szám 6491. old. 22 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény in Magyar Közlöny 2011. évi 151. szám 37590-37636.old.
21
3.2.4. Törvényi összegzés Ebben a fejezetben a közösségi szolgálat törvényi hátterét ismerhettük meg. Mint minden jogszabály ismertető ez a rész is a tényekre hagyatkozik. Segítséget abban adhat, hogy összegyűjtve, az új törvényi halmazból kiemelve találjuk a program megszervezéséhez szükséges jogszabályi részleteket. Minden intézményvezető és programfelelős részére elengedhetetlen ezen törvények alapos megismerése, és értelmezése. A helyszínek feltérképezésével, a fogadó intézményekkel való szerződéskötéssel, a dokumentáció összeállításával és pontos vezetésével olyan komplex program veszi kezdetét, amely egy sor feladatot ad a vezetőknek, de azzal a reménnyel, hogy a közösségi szolgálat által a jövő nemzedéke egy olyan tudást sajátíthat el a gyakorlat révén, amely által hasznos tagjai lesznek majd nemzetünknek, szűkebb környezetünknek.
4. Szociális tanulási projekt Katolikus Gimnáziumban
a
Prohászka
Ottokár
[„Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel.”] Teréz anya
4.1. A szolgáló szeretet Egyházunkban az őskeresztény kortól napjainkig elevenen él az a tudat, hogy meghívást kaptunk a társadalmi valóság szolgálatára. Az egyháztörténet számtalan példával szolgál nekünk, 21. századi keresztényeknek a felebaráti szeretet és segítés szociális műveivel,23 amelyekben bepillantást nyerhetünk a valóságban megélt közösségi szeretetkapcsolatba. Korunk pápái egyre sürgetőbbnek érzik, hogy minél gyakrabban hívják fel a társadalom figyelmét a körülöttünk, velünk élő, elszegényedő, elmagányosodó, a társadalom perifériájára szoruló néprétegekre: [„Ma, tekintettel a szociális kérdés világméretű jelentőségére, ennek az elsődleges szeretetnek és a belőle fakadó döntéseknek fel kell ölelniük az éhezők, a koldusok, a hajléktalanok, az orvosi 23
vö.: II. János Pál pápa Salvifici doloris kezdetű apostoli levele az emberi szenvedés keresztény értelméről a Katolikus Egyház püspökeihez, papjaihoz, szerzetescsaládjaihoz és hívőihez Szent István Társulat Budapest, 1984 fordította: Mártonffy Marcell O.S.B.
22
segítségre szorulók, de mindenekelőtt a kilátástalanságban élő emberek mérhetetlen tömegét. Lehetetlen ezeknek a létezését nem tudomásul venni. Ha ezeken túlnézünk, hasonlítunk a dúsgazdag emberhez, aki úgy tett, mintha nem ismerné a koldus Lázárt, ’aki ajtaja előtt feküdt’ (Lk 16,19-31).”]24Boldog II. János Pál pápa jelenlegi utóda, Ferenc pápa még nem írt enciklikákat, de szóban és tettben megválasztását követően tanújelét adta ennek a felebaráti szeretetnek: szinte minden beszédében felhívja a figyelmünket a körülöttünk élő rá(nk)szorulókra. Dolgozatom ezen részében a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban bevezetett Kompassió – szociális nevelési programot mutatom be. Az immár iskolánk pedagógiai programjának részét képező Kompassió projekt első, tanuló éve a 2007/2008. tanév volt, azóta kikristályosodott ennek a tanulási folyamatnak a pontos
menete,
tervezése,
mérése,
melyet
a
megjelent,
jelenlegi
törvényi
rendelkezéseknek megfelelően alakítottam át, mint a program egyik vezetője.
4.2. A szociális tanulás A tanulás a személyiség kibontakozásának nélkülözhetetlen eleme. Az egyéni tapasztalatainkból
származó
viselkedési
formáink,
személyiségünkre
jellemző
sajátosságaink is mind-mind egy tanulási folyamat eredményeit tükrözik. Ezen tanulási formák egyik nagy csoportja a szociális tanulás, amely [„társas interakciók mentén lezajló, többek között az emberi szerepek, viszonyulások, kapcsolatok, szokások, viselkedések és attitűdök elsajátításában testet öltő sajátos formája”.]25 A szociális tanulás tehát egy olyan folyamat, amelynek során a megfigyelés és észlelés révén konkrét szociális viselkedési formák sajátíthatók el, amelyek által bekövetkező viselkedési változások, társas kölcsönhatások szociális interakciók mentén alakulnak ki. A szociális tanulás formái, mint az utánzás, a modellkövetés, az azonosulás, és a belsővé tétel nem különíthetőek el egyértelműen egymástól, hiszen egymásra épülve fel adják, alakítják és formálják az ember személyiségét. A szociális tanulás csúcsaként az értékek átvétele annak a folyamatnak a betetőződése, amelyben a tanuló saját 24
II. János Pál pápa SOLLICITUDO REI SOCIALIS kezdetű enciklikája A püspökökhöz és papokhoz, a szerzetesi közösségekhez, az Egyház minden fiához és leányához és minden jóakaratú emberhez a Po progressio kezdetű enciklika huszadik évfordulójára Szent István Társulat Budapest, 1987 fordította: Kiss László 25 Dr. Fodor László: A szociális tanulás jelentősége a pedagógiai folyamatban in www.rmpsz.ro/web/images/magiszter/2008_tavasz/03.pdf
23
értékrendszerébe építi be az átvett viselkedésformát, véleményt. Így válik érzékennyé a másik irányába, és belső ösztönzővé, hogy odafigyeljen környezetére. Ezen pedagógiai módszert alkalmazva került kidolgozásra a Kompassió program, amelyben a gimnázium diákjai az evangélium szellemében, elméleti felkészítő folyamat után, konkrét helyszíneken, valós élethelyzetekből tanulhatják meg, hogy miként kell közeledni egy fogyatékkal élőhöz, egy idős és elmagányosodott emberhez, vagy éppen egy haldoklóhoz. Nem titkolt célunk volt a diákjaink szociális érzékenységének fokozása és a közösségi munka sikeres végzésére való alkalmasság megalapozása, valamint a gimnáziumi érettségi megszerzése utáni pályaválasztás segítése. Ezzel a szociális tanulási programmal tulajdonképpen megelőztük a jelenlegi kormányzat új oktatásirányítási modelljét, mely 50 órás közösségi szolgálatot irányoz elő a középiskolákban.26
4.3. Kompassió A kompassió szó eredeti jelentése a másik ember szenvedése iránti érzékenység, együttérzés, együtt szenvedés, melynek ellentéte a szociális közömbösség, az érzelmi távolságtartás. A Szentírásban megtalálható örömhír (evangélium) központi üzenetének a gyakorlatban való megélését, mindennapi begyakorlását jelenti, amelyben a Krisztust követőknek és közösségeiknek életcélja válik jelenvalóvá: ez a szolgálat az Isten Országa építésének napi gyakorlata, a kompassió. A kompassió nem pusztán empátia kérdése, hanem mások gondjainak, szenvedéseinek megélése, ami nem keverendő össze az átéléssel. A kompassió önfeladás: saját érdekeimet háttérbe szorítva ráirányítja a figyelmemet az Én irányából az Embertársra, ami a figyelmem teljességét követeli meg, hiszen a szolgálat közben nem én vagyok a fontos. Jézus is úgy szolgálta a körülötte lévőket, hogy önmagából azt mutatta meg, ami mennyei Atyja felé terelte az embereket. A kompassió segít rátalálni a szeretet értelmére, amely egyáltalán nem érzelmekről, hanem a vállalásról és az abból adódó felelősség elfogadásáról szól. A szeretet cselekvő, iránya van. A humanitás 26
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 14. „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,” és 97.§ (2) „Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzsének igazolását először 2016. január 1je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”
24
megtanulása felkészít az emberi élet néha elkerülhetetlen krízishelyzeteinek, mint a betegségek,
a
szenvedélybetegségek,
a
fogyatékossággal
való
együttélés,
a
környezetünkben bekövetkező megváltozott életkörülmények, halálesetek elviselésére, feldolgozására. A szociális kompetenciához szükséges készségek kialakításában a toleranciára nevelés a mentális adottságokban, a testi jegyekben megnyilvánuló eltérésekre irányul, annak érdekében, hogy a tolerancia ne csupán tanult viselkedés legyen, hanem belső meggyőződéssé váljon.
4.4. Egy szociális tanulási program létrejötte [„Minden oktatás – az állami és a felekezeti egyaránt – tudás és emberség bemutatására, megtanítására, gyakorlására irányul. „A rómaiak ezeket a tartalmakat ragadták meg komplex módon a humanitás fogalmába.”]27J. B. Metz
Iskolánk névadójának, Prohászka Ottokár székesfehérvári megyés püspöknek egész főpásztori szolgálatában komoly hangsúlyt kapott a szegények, kitaszítottak, nélkülözők támogató szeretete. Maga is alapítója olyan intézménynek,28 amely ezt az evangéliumi küldetést szolgálja. Az ő nevét viselő és szellemi örökségét teljes egészében vállaló gimnáziumunkban egyértelmű volt az a szándék, hogy ezt a „lelki végrendeletet” nevelő munkánkban megéljük és tanítványainknak továbbadjuk. Iskolánk igazgató asszonya Németországban ismerkedett meg egy olyan szociális kompetenciákra épülő nevelési programmal, melyben a fiatalok olyan szolgálatot végeznek tanulmányaik mellett, amely az evangélium által megfogalmazott és elénk tárt felebaráti szeretetre épül fel. E program megismerése, és lefordítása adta az egyik alapját a kompassió megalkotásának iskolánkban: [„A Kompassió vagy humanitás tanítása, tanulása, gyakorlása az erre irányuló nevelés nélkül nem éri el célját, mert nem készít fel az ÉLETRE, a közösségi létre, legyen az család, munkahely, a haza. A Kompassió projekt iskolai megvalósításának nincsenek jelentős anyagi vonzatai, megélése és gyakorlása pedig független a pénztől. És mégis elviselhetővé teszi
27 28
Részlet a lefordított program bevezetőjéből 1908-ban létrehozta a Szociális Misszió Társulatot.
25
a szenvedést, ráirányítja a figyelmet az énről az embertársra, mindig és mindenütt alkalmazható, alkalmazandó.”]29 A másik alap a Szentírásban rejlő tanítás gyakorlati megélésének igényeként jelentkezett. Ki is a mi felebarátunk? – tehetjük fel a kérdést magunknak, csakúgy, mint annak idején Jézusnak is nekiszegezték e kérdést: [„De ki az én felebarátom?”]30Jézus gyönyörű példabeszédben magyarázta el a felebarát fogalmát. A Lukács evangélium 10. fejezetében elhangzó perikópa a szolgáló szeretet alapja: a felebarát az a személy, aki itt, és most rászorul az én segítségemre. Téves lenne tehát ebben az esetben olyan általánosságokat megfogalmazni, hogy minden ember a felebarátom, vagy olyan ember a felebarát, akivel nem annyira szoros a kapcsolatom. Jézus tanítása egészen másról szól. A szeretet az Ő számára nem puszta érzelem, mert az érzések változhatnak, sőt el is múlhatnak. De egy jó érzés lehet elindítója a tevékeny szeretetnek: például egy embertársunk szeretetének látható jeleivel való találkozás kiválthatja belőlünk az öröm érzését, amely abból fakad, hogy a másik szeret minket. Ez bennünket viszont szeretetre indíthat. Isten szeretete azonban ennél sokkal több: [„abban áll, hogy azokat az embertársaimat is, akiket első látásra nem szívlelhetek, vagy egyáltalán nem is ismerek, Isten kedvéért szeretem. … Ekkor tanulom meg, hogy azt a másikat ne csak a szememmel és érzelmeimmel nézzem, hanem Jézus Krisztus szempontjából lássam. Az Ő barátja az én barátom.”]31Ez az alapgondolata a keresztény szeretetnek. A kompassió fogalmának teljes megértéséhez szükség van tehát ennek a példabeszédnek a megértésére. [„Jézus így kezdett beszélni: Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment. Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért, és látta őt, elment mellette. Egy szamariainak is arra vitt az útja. Odament, és amikor meglátta, megkönyörült rajta. Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: ’ Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.’ Mit gondolsz, e három közül melyik volt 29
Interjú Kőrösiné Dr. Merkl Hildával, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatójával in http://menedzserpraxis.hu/hir.php?hir_ID=521 letöltve 2013. március 14. 30
Az irgalmas szamaritánus Lukács evangéliuma 10,29b XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű enciklikája 23 .oldal, fordította Diós István 31
Szent István Társulat 2006,
26
felebarátja annak, aki a rablók kezébe került? A törvénytudó így felelt: Az, aki irgalmasságot cselekedett vele! Jézus erre azt mondta neki: Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!”]32Ha Jézusnak ezt a tanítását a vallási tartalomtól lecsupaszítva kezeljük, akkor is érthetővé válik mindenki számára, hogy miért a szamaritánus volt igazi felebarátja a félholtra vert embernek. Ő volt az, aki észrevette, hogy bajban van, ő volt az, aki lehajolt hozzá, és ápolni kezdte, ő volt az, aki teherhordó szamarára tette és elvitte egy fogadóba, és ő volt az, aki pénzt hagyott a fogadósnál, hogy fedezze a további gondoskodás költségeit. A többi arra járó pusztán az első „lépésig” jutott el: észrevették, hogy ott fekszik valaki, aki bajba került, de saját dolgaik fontosabbak voltak számukra. Mik azok a sarokpontok, amelyeket ebből a tanításból fel kell ismernünk és meg is kell tanulnunk ahhoz, hogy igazi kompassiót végezhessünk? 1. Észrevenni, megállni – gyakran vagyunk úgy, hogy látjuk a környezetünkben lévő kisebb nagyobb problémákat, de úgy gondoljuk, hogy nekünk is vannak ilyen vagy ennél sokkal súlyosabb, megoldatlanabb nehézségeink. Mindenki foglalkozzon a sajátjával, oldja meg azokat ki-ki maga. A szolgáló szeretetnek tehát az első lépése, hogy nyitott szemmel, és nyitott szívvel éljem az életemet, és ha észreveszem, hogy valaki segítségre szorul, akkor álljak meg! Ne legyek érzéketlen a körülöttem lévők felé. Ezt az első lépést már gyermekkorban el kell kezdeni belenevelni a diákokba, hiszen minél később irányítjuk a figyelmüket másokra, annál inkább elhatalmasodik bennük az Én központúság filozófiája. 2. Lehajolni – ez esetben egyáltalán nem egy leereszkedő magatartásról van szó. Aki bajban van, ahhoz oda kell fordulni, meg kell érteni őt. Fel kell ismerni az ő baját ahhoz, hogy segíteni tudjunk. A puszta jó szándék gyakran nem elég, mert az könnyen átcsaphat sajnálkozásba, pedig neki nem sajnálatra, hanem segítségre van szüksége. Éppen ezért a kompassióban diákjainkat igyekszünk felkészíteni bizonyos helyzetekre, hiszen a segítés nem ritkán szakértelmet követel meg. Pl. ha egy balesetnél szakszerűtlenül mozgatom meg a sérültet többet ártok neki. Ilyenkor a szakszerű segítség a részemről, hogy mentőt hívok. Ebben a fázisban tehát érzékeltetetem a másikkal, hogy itt vagyok melletted, számíthatsz rám!
32
Lukács evangéliuma 10,30-37
27
3. Felemelni – a történetben Jézus szépen írja le, hogy a szamaritánus fölemelte teherhordó állatára a sebesültet és elvitte egy fogadóba. Az országút ebben az esetben egy veszélyes hely volt, ahol nem voltak biztonságban. A humanitás következő lépése az, amikor felemelem magamhoz a bajban lévőt, vagyis valamennyire önmagamat áldozom érte. Ez az alázat fázisa, nem én ülök vissza az állat hátára, hanem a másikat helyezem „könnyebb” helyzetbe. Hogy ezt meg tudjam tenni a baj okának forrását is gyakran fel kell tárni, meg kell ismerni. Ez nehéz feladat, de csak így ismerhetem meg teljesen a másikat, az ő lelkivilágát. 4. Megtartani – a szamaritánus pénzt ad át a fogadósnak, hogy fedezze a gyógyulás további költségei. Igen, a felebaráti szeretet néha anyagi áldozatokkal jár, talán a fölöslegünkből, de előfordulhat, hogy a saját napi anyagi forrásainkból is áldoznunk kell egy-egy embertársunkra. A megtartás azonban több a pénznél: továbbvinni a kapcsolatot: nyomon követés. A kompassió során is érdekes kapcsolatok alakultak ki, szolgálatot végző diákok visszajárnak a fogadó intézménybe önkéntesként, mert jó lett a kapcsolatuk egy idős, magányos emberrel, vagy egy fogyatékkal élővel, aki csak akkor tudja elhagyni az otthont, ha van két erős kéz, aki kitolja őt a szabadba. Megtartani a kapcsolatainkat, ápolni őket, hogy mi magunk is épülhessünk, gazdagodhassunk általa, miközben segítségére vagyunk valakinek! A szociális nevelés sok más példáját lehetne még megismerni, megismertetni a Szentírás lapjain keresztül, de ebben a dolgozatban erre nincs lehetőség. A szociális tanulási projektünk tehát ezeken a pilléreken nyugszik. Létrejöttének és fenntartásának okai azonban túlmutatnak az alapokon: a társadalmunk különböző kihívásai, a változó elvárások, az emberi tolerancia csökkenése, szemben a hatalmas méreteket öltő önzéssel és közönnyel. A fiatalkorúak bűnözési statisztikáinak növekedése, az egészségügyi problémák és nem csak a személyes egészségügyi panaszok, hanem az egészségügy mai helyzetének válságos állapota is pl.: kevés, rosszul fizetett, leterhelt ápoló személyzet, a család válsága, a nemi szerepek felcserélése (identitásválság), a megváltozott életkörülményektől való félelem és aggódás (gondozás, ápolás családon belül),
a
munkanélküliség, mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ezt a tanulási programot elindítsuk a fiatalok körében.
28
Látható, hogy egyre inkább szükség van egy olyan felnövekvő, az értékes tudás megszerzésén túl, szociális érzékenységgel és lelki intelligenciával megáldott értelmiségi rétegre, aki válaszokat tud adni korunk szociális problémáira, de legalábbis nem esik kétségbe, ha akár személyes érintettsége révén nehéz helyzetbe kerül élete során. Megismerve például a fogyatékkal élők számadatait,33 biztosan vannak közöttük olyanok, akik érintve lesznek tágabb vagy szűkebb családjukban a fogyatékkal élők sorsával. Mindezek tükrében határoztuk el azt, hogy iskolánk pedagógiai programjába beépítünk egy szociális nevelési programot. Ehhez szükségünk volt arra, hogy felmérjük, mik az erősségeink. Az iskolánkban megszületett kompassió projekt alapgondolata folyamatosan öltött arcot, hiszen több mint egy évtizede valamilyen formában
már
kapcsolatban
állunk
fogyatékos
szervezetekkel,34
szociális
intézményekkel, és ehhez adott végső indíttatást a németországi program megismerése is. Az előzmények, amelyek nagyban segítettek bennünket elindulni az úton jórészt a már fentebb említett fogyatékkal élőket segítő alapítványhoz kötődik. A velük való közvetlen kapcsolatunk az, ami meghatározta ennek a programnak az első csapásait. Minden évben Nagykedden az iskolánkban éjszakai, bennalvásos virrasztást tartunk értékes lelki programokkal. Ezen a közös áhítaton szinte a kezdetektől fogyatékos fiatalok is részt vesznek, rendszeres vendégünk a Nemadomfel Együttes. Az éjszaka folyamán együtt imádkozunk, énekelünk, keresztutat járunk, elmélkedve Jézus bennünket is megváltó szenvedésén. Minden részt vevő diáknak és tanárnak egyaránt alkalma nyílik a felekezete szerinti lelki beszélgetésekre (szentgyónásra) is. Hittanár kollégám minden nyáron szervez olyan integrált tábort, ahol a gimnazista diákjaink együtt nyaralnak fogyatékos fiatalokkal. Itt
is a Nem Adom Fel Alapítvánnyal
dolgozunk együtt. Rendhagyó osztályfőnöki órák keretében, melyeket a Kézenfogva Alapítvány esélyegyenlőségi programjához csatlakozva tartottunk, ismerkedhettek meg diákjaink értelmi fogyatékkal élő, tanulásban akadályozott, csökkent munkaképességű emberekkel.
33
Jelenleg az emberi populáció 10-15%-a él valamilyen fogyatékossággal. Ebből következően a népesség közel 25%-a érintett a mindennapok szintjén a fogyatékossággal élők problémáival. vö.: Vargáné Mező Lilla: Inkluzív nevelés- Az integrált oktatás jogi háttere, suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht., Budapest, 2006. 34 Együttműködési megállapodásunk született a Nem Adom Fel Alapítvánnyal és a Katakomba Művészeti Műhely Alapítvánnyal.
29
Az első kísérletek után intézményünk Pedagógiai Programjába részletesen beépítettük a szociális nevelést, valamint a helyi tantervben, tantárgyankénti lebontásban szerepeltettük azokat a szempontokat, ismereteket, amiket a szakórákon ehhez a témához kapcsolódóan átadni szeretnénk. Így már ez a program szerves részét képezi a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium nevelési tervének.
4.5. A szociális tanulási program céljai A 2007/2008-as tanévben indítottuk el a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban a szociális tanulási programunkat, a kompassiót. Alapvető célunk az volt, hogy egy olyan szociális tanulási programot hozzunk létre, ahol a diákok valós élethelyzetekbe kerülve szereznek saját tapasztalatokat a szociálisan perifériára került embertársaikról. Azokról, akik nehézségekkel küzdenek életük különböző területein, azokról, akik fogyatékkal élnek a társadalomban, azokról, akik olyan élethelyzetbe kerültek, hogy elvesztették otthonaikat, vagyis a hajléktalanokkal, azokkal, akik öregségüket szociális otthonban töltik, azokkal, akik életük végső stádiumában vannak, a haldoklókkal. A gyakorlat során bele kell helyezkedniük emberi sorsokba, emberi élethelyzetekbe. A másik ember szenvedéseit, nehézségeit nem pusztán meglátniuk és átérezniük kell, hanem megélniük is. Ezt pusztán úgy érhetik el, hogy önmagukat, saját lényüket, érdekeiket, gondjaikat háttérbe tudják-e szorítani a szenvedővel szemben. Az embertársra való odafigyelés és az aktív, cselekvő szeretet a cél, ahol pusztán a másik fél számít. Mindazt a jó szolgálatot, amit felebarátunk javáért, kedvéért, vagy magáért a jóért és az igazságért teszünk, egyszóval szeretetből vagy lelki indíttatásból, szeretetből fakadó jónak vagy szeretetmunkásságnak nevezzük.35 Az Úr mindenkivel jót tesz, általában másokon keresztül, tanítja a Szentírás több példázata is, általában oly módon, hogy az embernek úgy tűnik, mintha mindez őbelőle fakadna. Fontos célunk, hogy gimnazistáink a fiatalságukból fakadó életörömmel, derűlátással, álmaikkal átszőtt életkedvüket sugározzák át a nehéz helyzetben lévő embereknek, és így isteni módon jókedvük helyet cserélve a másik ember szenvedésével, bajával, egy rövid időre a másik ember keresztjének hordozójává teheti őket, a programban részt vevő diákokat. Ez az, ami valóban Krisztushoz hasonlóvá, szeretetmunkássá teszi majd őket. A cselekvő szeretet olyan, mint a gyógyszer, nem jutalomként kell osztogatni az élet során. Nem 35
Emanuel Swedenborg jezsuita szerzetes volt a cselekvő szeretet tanának kidolgozója. (Doctrina novae hierosolymae de charitate)
30
annak kell adnunk, aki megérdemli, hanem annak, akinek szüksége van rá, aki e nélkül megkeseredett emberré válik, magába fordul, önmaga kibontakozásában kudarcot vall, és kétségbeesésében, félelmében gonosszá válik. Programunkban, de egész pedagógiai munkánkban igyekszünk erre a felismerésre eljuttatni a növendékeinket, hiszen mindannyian arra vágyunk, épek, egészségesek és problémákkal küzdők egyaránt, hogy lelkileg tisztán, őszinte gondolatokkal közeledjenek felénk embertársaink. Éppen ezért alapvető a felismerés: mindnyájan legyünk igényesek arra is, hogy feltöltsük a szívünk akkumulátorait jósággal, szeretettel, megértéssel, és úgy menjünk el az emberek közé. Céljainkat és feladatainkat a következőkben fogalmaztuk meg: -
a fiatalokat érzékennyé tenni mások problémái iránt (az együtt érző képesség és a szociális érzékenység fejlesztése)
-
rámutatni, hogy az ember megtapasztalhatja az igazi boldogságot, amikor a felebaráti szeretet gyakorlása közben másokat segít, illetve szolgál
-
a diákok figyelmét ráirányítani mások terheire, nehézségeire és arra, hogy a sajátjukat ezekhez viszonyítva szemléljék
-
eloszlatni azt az általános elképzelést, hogy az idős ill. sérült emberek csupán terhet jelentenek a család és a társadalom számára; éppen ellenkezőleg: ezek az emberek sokkal több élettapasztalattal rendelkeznek, és másoknak reményt tudnak adni
-
rámutatni arra, hogy a diákok azáltal, hogy segítenek, vígasztalnak, másokat boldoggá tesznek és így ők maguk is megajándékozottakká válnak
-
a szolgálat közben alapvető erények, mint a megbízhatóság, felelősségérzet, ill. vállalás, kötelességtudat, kitartás stb. gyakorlására nyílik lehetőség
-
a diákok átélhetik azt az élményt, hogy szükség van rájuk, mert a rászorultak számítanak segítségükre
-
munkavállalással járó tapasztalatszerzés (a munkaidő pontos betartása, munkaköri előírások betartása, felettesnek való engedelmesség stb.)
-
rávilágít az iskolai ill. a munkahelyi teljesítés közötti különbségekre; jobban tudják értékelni szüleik munkáját is
-
segíti a pályaorientációt; de ez elsősorban szociális, és nem szakmai gyakorlat
31
-
a gyakorlati készségek fejlesztése; lehetőséget ad arra, hogy a diákok a megszerzett tapasztalatokon keresztül ne csak elméleti, hanem az élet számos területén használható gyakorlati ismeretekre, tudásra tegyenek szert
-
lehetőséget ad arra, hogy a diákok egy része önkéntes segítőként a kötelező gyakorlatot követően is kapcsolatban maradjon az intézménnyel
4.6. A 2009/2010. tanév munkaterve Azért ennek az évnek bemutatását választottam, mert ebben az évben én voltam az egyik érintett osztályfőnök a 11. évfolyamon, amelyen a gimnázium szociális nevelési stratégiája a kompassió programban kicsúcsosodik. Fontosnak tartom bemutatni ezt a már több éve működő programot, mielőtt az új törvényi szabályozás alapján megismertetem a Prohászkában kidolgozott 50 órás közösségi szolgálatot. Az empirikus kutatásom is ennek a programnak előzményeit, elvárásait és értékelését vizsgálja a 11. évfolyam és 12. évfolyam diákjainak körében. A projektért természetesen a gimnázium vezetése felel, hiszen a szülők felé az igazgató jelenti a garanciát. A munka jelentős részét a Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség tagjai végzik. A program koordinátora a munkaközösség vezetője, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik a fogyatékkal élők területéről, hiszen pedagógiai munkáját egy ilyen alapítványnál kezdte el. A koordinátoron nagyon sok múlik a program sikerességét illetően, hiszen minden érintett személlyel, csoporttal neki kell tartania a kapcsolatot. A hittanárok óráikba beépítve ismertetik meg a diákokat a kompassió bibliai jelentésével, illetve a társadalomban jelentkező kihívásokra adott keresztény válaszokkal. A Pedagógiai Program szinte az összes tantárgynál megemlíti ezt a programot, az adott szakterületnek megfelelő súllyal (pl.: biológia – betegségek, szenvedélybetegségek, történelem – az állam szerepe a szociális életben, irodalom – műelemzés, testnevelés – elsősegély, segítségnyújtás stb.). A program előkészítésében igénybe vesszük az iskolapszichológus munkáját felkészítő óra keretében, illetve a 11. évfolyam osztályfőnökeire is sok szervezési, adminisztrációs munka hárul (pl.: a diákok jelentkeztetése a fogadó intézményekbe, gyakorlatlátogatás). A Kompassió programban a 11. évfolyam diákjai a Pedagógiai Program alapján kötelező jelleggel, de a gyakorlati területet szabadon választva vesznek részt: ők azok, akik már megfelelő érettséggel, tudással és élettapasztalattal rendelkeznek egy ilyen 32
szociális munka végzésére, egyben segítheti a diákok számára aktuálissá váló pályaválasztást, az erdélyi osztálykirándulás programja36 több ponton is kapcsolódhat a szociális nevelési programhoz, és végül a 12. évfolyam diákjai megoszthatják a 11. évfolyam diákjaival az előző évi gyakorlat során szerzett tapasztalataikat. Minden évben hosszú tervező munka előzi meg a Kompassió program gyakorlati lebonyolítását, melyben igen fontos az ütemezés betartása. A következő munkaterv annak az évnek a programját mutatja be, amikor saját osztályommal vettem részt a kompassióban.
Feladat
Felelősök
A 2009/2010. tanév munkatervének elkészítése A programban résztvevő diákcsoport kijelölése
2009. szeptember
Igazgatóság, osztályfőnökök, Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség,
Az érintett diákok és szüleiknek tájékoztatása a programról
2009. október
Igazgatóság, osztályfőnökök, Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség,
2009. november A kompassióban az előző tanévben részt vett diákok beszámolói a 11. évfolyamos diákok számára
Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség, osztályfőnökök
Kapcsolatfelvétel a fogadó intézményekkel Létszámadatok és feladatkörök tisztázása
2009. november
A szakmai előadók felkérése az előadások megtartására. (Lehetőleg minden szakterületről legalább egy szakember)
2009. december
A Pedagógiai Programban és a Helyi
2009.október- 2010.
36
Határidők
Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség, Együttműködő Alapítványok, Intézmények Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség, Együttműködő Alapítványok, Intézmények Igazgatóság, Munkaközösségek
Böjte Csaba „árvaházainak” meglátogatása, részükre szervezett tankönyv és ruhagyűjtési akció
33
Tantervben feltüntetett vállalások ellenőrzése
május (folyamatos)
A tantestület tájékoztatása a program eddigi állapotáról Osztályfőnökökkel időpontok egyeztetése (felkészítő előadások)
2010. január
A felkészítő előadások megtartása
2010. március – április
vezetői
Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség, Együttműködő Alapítványok, Intézmények Osztályfőnökök Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség, Szakmai előadók
Jelentkezések a meghirdetett területekre
2010. május
Osztályfőnökök, Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség,
A fogadó intézmények értesítése (pontos létszám, névsor)
2010. május
Igazgatóság, Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség,
A 11. évfolyam diákjainak gyakorlati időszaka a fogadó intézményekben
2010. június 7-9.
Szakmai irányítók, fogadó intézmények, Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség (ellenőrzés) Igazgatóság (ellenőrzés) Osztályfőnökök (ellenőrzés)
A projektben résztvevő diákok beszámolói a kompassiót lezáró napon
2010. június 10.
A Projekt értékelése és a tapasztalatok megbeszélése
2010. június vége
Igazgatóság, Plébános, Néri Szent Fülöp Hittan Munkaközösség, Együttműködő Alapítványok, osztályfőnökök, érdeklődő szülők Igazgatóság, osztályfőnökök, Néri Szent Fülöp Hittan
34
Munkaközösség,
Röviden szeretném bemutatni azon intézményeket, és szakembereket, akiket a munkatervben együttműködőkként tüntettem fel, és akiknél a diákok a tényleges szociális munkát végzik: -
Értelmileg akadályozottak: az előadást a Nem Adom Fel Alapítvány elnöke, szociális munkás tartotta. Helyszínek: Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézmény,
Diákotthon
és
Gyermekotthon;
Down
Alapítvány Átmeneti és Napközi Otthona I., Down Alapítvány Átmeneti és Napközi Otthona II.
-
Vakok és halmozottan sérültek: az előadást egy konduktor tartotta és a diákokat vezette a gyakorlat során. Helyszín: Vakok BatthyányStrattmann László Római Katolikus Gyermekotthon, Óvoda, Általános Iskola
-
Krónikus osztályok, „Elfekvő”: Előadó és gyakorlatvezető volt a Nem Adom Fel Alapítvány kurátora, tanár, foglalkoztatás vezető. Helyszín: Péterfy Sándor Utcai Kórház
-
Szociális Otthon, idősek gondozása: Az előadásokat az iskolánk névadója által alapított szerzetesrend, a Szociális Misszió Társulat Nővérei tartották, és a foglalkozásokat is az ő irányításukkal végezték a diákok. Helyszín: Szociális Missziótársulat Otthona
-
Anyaotthon: Az előadásokat és a gyakorlatot egy szociális munkás vezette. Helyszín: LEA Érd.
A gyakorlati foglalkozásokat egy beszámoló, lezáró nap követi, melyen a diákok bemutatják az értékelő lapjukat (1. melléklet), amelyet a fogadó intézmény gyakorlatvezetője tölt ki a részükre. A kategóriák az értékelésben:
35
– kiváló munkát végzett; – jó munkát végzett; – megfelelő munkát végzett; – nem megfelelő munkát végzett. A partnerintézmények képviselői, az iskola vezetősége, az osztályfőnökök és természetesen a szociális munkát végző diákok közösen vesznek részt ezen az összegző, tapasztalatokat megosztó napon. Az érintett felek meghallgatják a diákok beszámoló előadásait, velük közösen is megbeszélik a tapasztalatokat, élményeket. Nagyon fontos része ez a projektnek, hiszen olyan élményekben van részük a fiataloknak a munka során, amit tankönyvekből nem lehet megtanulni, átérezni. Ezért is van szükség a feldolgozásra. Tanulóinknak egy kérdőív kitöltetésével segítünk a tapasztalatok összegzésében (2. melléklet), ezután a különböző helyszíneken lévő csoportok színvonalas prezentációs beszámolóit hallgatjuk, nézzük meg. Sok szép, megindító gyakorlati élményről számoltak be az előadások keretében diákjaink, íme egy közülük: [„Választásom a Péterffy Sándor utcai kórház belgyógyászati osztályára esett, amely nem más, mint az „elfekvő”. Sokan kérdezték tőlem, hogy jól meggondoltam-e, de én megmaradtam a döntésem mellett. Nem bántam meg, mert amit ott láttam, örökre meg fog maradni az emlékeimben. Gyakran elgondolkodtam azon, hogy mit is jelent egy élet, mennyit is ér egy ember. Mi fiatalok, nem is tudjuk mi is zajlik egy „elfekvőben”. Mit is jelent úgy érezni, hogy senkinek nem hiányzik valaki, senkinek nincs szüksége rá, alig vagy talán sohasem látogatja meg senki. Azon túl, hogy nagyon örültek annak, hogy kikísértem őket a kertbe sétálni, vagy akár az automatához, hogy ők maguk választhassák ki, amit szeretnének, a legtöbbet az jelentette nekik, hogy ott ültem velük, az ő kedvükért mentem oda és végighallgattam akár többször is az életük történetét. Arra külön figyelmeztetettek az ápolók, hogy ígérni csak olyat szabad, amit biztosan betartunk. Tehát csak akkor szabad következő látogatást ígérni, ha egészen biztosan elmegyünk hozzájuk. Többször megpróbáltam megfogalmazni, hogy mit is jelentett nekem ez a „tanulás”, de nem sikerült, mert ezt az élményt nem lehet szavakba önteni.”]37 Ezeket a beszámolókat az iskolában őrizzük, és tervezzük egy kötet
37
Egy fiú beszámolója a gyakorlat után.
36
megjelentetését is.38 A záró nap a lelki élmények feldolgozásával összhangban a hálaadás napja is, hiszen keresztény emberként Istennek adunk hálát imáinkban azokért az emberekért, akiket a szociális tanulási program alatt megismerhettünk, akik által élményekkel gazdagodhattunk.
5. Kérdőíves vizsgálat a szociális tanulási program előtt és után 5.1. Problémafelvetés A Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvény megjelenése kapcsán merült fel a kérdés, hogy hogyan dolgozzuk át a kötelező 50 órás közösségi szolgálat előírásai alapján az iskolánkban működő szociális tanulási programot, a kompassiót: -
Új programot alkossunk-e, vagy pedig a meglévőt felhasználva, mintegy azt kiegészítve tegyünk eleget a törvényi kötelezettségnek, amely a 2016. január elseje után érettségire jelentkezetteknek 50 órás közösségi szolgálat meglétét írja elő?
-
Melyek azok a területek a kompassión belül, amelyekben lemaradásuk van, amelyeket fejlesztenünk kell, melyekben igényelnek a diákok több segítséget a felkészítés folyamán és melyek azok a területek, amelyeket be kell építenünk a projektbe, amelynek a törvény által ajánlott ideje a 910-11. évfolyamra esik?
Az igények, a jogszabályi háttér megismerése és a lehetőségek felmérése után fogalmazódott meg, hogy a szociális tanulási projektünk egy olyan tényezője a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumnak, amelynek felülvizsgálatával olyan komplex program készíthető, amely a törvényi előírásoknak teljesen megfelelő, és diákjainknak is még szélesebb spektrumon mind elméleti, mind gyakorlati tapasztalatokat eredményezhet. Szükséges volt ehhez megvizsgálni a szociális tanulási program előtti várakozásait és utáni észrevételeit a diákoknak. E felmérés eszközeként kérőíveket használtam, ezt találtam a legalkalmasabb módszernek, bár szóban is 38
A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium sorozata a Prohászka-füzetek, melyben megjelentek már pl. Házirend, Küldetési nyilatkozat, Ima füzet (magyar, latin, német, angol). Emellett az iskola évkönyvei, illetve a Porhász-Kalap (iskolánk diáklapja) is beszámol a kompassió eseményeiről.
37
rengeteg visszajelzést kaptam a kompassió előtt, alatt és után is diákjaimtól. Ebben a fejezetben a kutatás folyamatát, eszközrendszerét és eredményeit szeretném bemutatni.
5.2. A kutatás célja Kutatásom legfőbb célja az volt, hogy feltárjam, melyek azok a fejlesztendő területek a szociális tanulási programban, amelyeket az új törvényi szabályozás miatt létrehozandó, jelen esetben átalakítandó 50 órás közösségi szolgálatba átalakítva dolgozzunk bele, valamint az eddig működő kompassió során a vizsgált tanulók válaszai mennyire felelnek meg az új törvény egyes előírásainak, alátámasztják e azok indokoltságát.
5.3. A vizsgált közösség bemutatása A kérdőívet összesen 56 gyerek töltötte ki, akik 16-18 év közöttiek voltak. A nemek megoszlása szerint 27 fiú és 29 lány válaszolt a kérdésekre. A felmérés a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban történt. Az intézményt a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal tartja fenn, Spányi Antal megyés püspök vezetésével. A nyolcosztályos koedukált gimnázium két párhuzamos osztálya jelenleg 517 tanulót számlál, akik főként Budakesziről, a Zsámbéki-medencéből és Budapestről érkeznek. A 43 tagú tantestületnek szerzetesnővér tagja is van, több kollégánk rendelkezik szakvizsgával, a férfi és nő tanárok aránya ideális. A nyolcosztályos gimnázium biztonságot ad, egységes nevelési rendszert biztosít a fiataloknak a jövőjük szempontjából meghatározó életszakaszban. Pedagógiai programunkban központi szerepet kap a szociális tanulási program, mely minden tantárgyban valamilyen formában megjelenik. A gimnáziumban az evangéliumi szabadság és szeretet légkörének megteremtésére törekszünk, amelyben magas szinten bontakoztatható ki tanulóink személyisége. Segítjük diákjainkat, hogy felfedezzék és fejlesszék a teremtésben kapott egyéni képességeiket a közösség javára. Ösztönözzük őket magas szintű ismeretek elsajátítására, igényes munkavégzésre és tetteikért személyes felelősség vállalására. A szellem, a test és a lélek harmóniájának megteremtésére törekszünk. Tanulóinkat tudatosan készítjük fel, hogy korunk kihívásaira értékkövetően reagáljanak, ezt segíti a közösségi szolgálat is.
38
A vizsgálat két ütemben történt: a programot megelőzően 2012. május 3-án, (ekkor még 11. évfolyam), valamint a program után, 2012. szeptember 10-én (ekkor már 12. évfolyam). Ebben az évfolyamban az „a” osztályt jobban ismerem, évek óta hittanáruk vagyok, de igazgatóhelyettesként minden gyereket személyesen is ismerek, kapcsolatban vagyok velük. Általában őszinte, nyílt és érdeklődő fiatalokról van szó, akik a rengeteg tanórai elfoglaltság mellett sportolnak, muzsikálnak (zeneiskola, saját zenekarok) és többen különböző társas- és néptánccsoportokban táncolnak. Sokan tagjai a Prohászka Cserkészcsapatnak, vagy valamelyik regnum kisközösségnek is. Az anonim kérdőív kitöltésére önként vállalkoztak a gyerekek, előzetesen annyit tudtak, hogy ezzel a kérdőívvel más vizsgálati célt tűztünk ki, mint amivel a programot egyébként zárni szoktuk, és amelyet közvetlenül a szolgálat után már ki is töltöttek.
5.4. A kérdőívek és értékelésük 5.4.1. A kérdőívekről Vizsgálatomhoz két kérdőívet készítettem: 1. A szociális tanulási projektet megelőző kérdőív (3. melléklet) 2. A szociális tanulási projektet értékelő kérdőív (4. melléklet) A szociális tanulási projektet megelőző kérdőív 14 kérdésből áll, a diákok közvetlenül a program előtti napokban töltötték ki azt, míg a szociális tanulási projektet értékelő kérdőívet, amely 20 kérdésből áll, hónapok elteltével töltettem ki velük, kellő időt hagyva arra, hogy elegendő idejük legyen feldolgozni a tapasztalataikat. Ez, a második kérdőív nem egyezik meg a minden alkalommal a programot lezáró, értékelő kérdőívünkkel, ez kifejezetten ehhez a dolgozathoz készült, illetve az új program kidolgozását is elősegítő célzattal.
5.4.2. Értékelés A diákok a program előtti hónapokban konkrétan egy-egy előadás keretében készültek fel a különböző helyszíneken eltöltendő szociális munkára. Emellett a gimnázium folyamatosan szervez olyan programokat, nem csak a szociális tanulási 39
programban részt vevő 11. évfolyamnak, amelyek már erre a szolgálatra készítenek fel az alsóbb évfolyamokon is. A kérdőívek első kérdései arra keresik a válaszokat, hogy az iskola lelkisége, valamint a programot megelőző előadások mennyiben segítik a diákokat a felkészülésben. A megelőző és értékelő kérdőívek összehasonlíthatóak, a program előtti várakozásban gondoltak vajon megfelelnek-e a gyakorlatban tapasztaltakkal. (A kérdőívekre adott válaszok átlaga: 5. melléklet) Megelőző kérdőív 1. A gimnáziumi évek során már hallottam a szociális tanulásról, munkáról. 2. A gimnázium lelkisége segít elfogadni a szociális munka fontosságát. Értékelő kérdőív 1. A gimnáziumi évek során hallottam a szociális tanulás, munkáról. 2. A gimnázium lelkisége segített elfogadni a szociális munka fontosságát.
Szociális tanulási projekt 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
4,41
4,38
4,5
4,34
11. átlag 12. átlag
1.
2.
A vizsgált állításokra adott értékelésből jól kivehető, hogy a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium egy olyan szellemiségű középiskola, ahol a diákokat kellő módon készítjük fel egy ilyen szociális tanulási projektre. Az 1.számú állításban, hogy hallottak-e már a szociális munkáról, tanulásról a 11. évfolyamon 4,38 a válaszok átlaga, míg a gyakorlat letöltése után 4,41. A program zárása utáni érték arra is rámutat, hogy a kompassió után is az a véleményük, hogy hasznos a folyamatos felkészítés, nem csökkent az értékelésük. A kérdést lehetett volna jobban is árnyalnom, valószínű, hogy talán egy kis kommunikációs probléma állt fenn a kérdőív kitöltése kapcsán, mivel 40
szándékosan kerültem a kompassió kifejezést, hogy ne csak erre a programra koncentráljanak ennek a kérdésnek a megválaszolásánál. A gimnázium lelkisége segít-e elfogadni a szociális munka fontosságát kérdésre is jó átlagú válaszok érkeztek: a program előtt 4,34 míg a program után 4,5. Ami feltűnő, hogy a fiú válaszadók 4,7 átlagú eredményt mutatnak a program után, ami valószínűleg elgondolkodtatta őket visszatekintve az elmúlt évek gyakorlatát illetően. Egyébként általános jelenség, hogy a „keményebb” lelkű fiúkat mélyen megérinti a gyakorlati munka.39 Megállapítható, hogy a gimnáziumi évek alatt hallanak diákjaink a szociális munka fontosságáról, melyhez az iskola lelkisége nagyban hozzájárul. Az új közösségi szolgálat azáltal, hogy a 9. évfolyamtól kerül bevezetésre szélesítheti a diákok látókörét ebben a témában. Megelőző kérdőív 3. A szociális tanulási programra felkészítenek a szakmai előadásokon. 4. A program előkészítésében van lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni. 6. Az elméleti előadások segítségemre vannak a kompassió helyszínének kiválasztásában. Értékelő kérdőív 3. A szociális tanulási programra felkészítettek a szakmai előadásokon. 4. A program előkészítésében volt lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni. 6. Az elméleti előadások segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában.
Szociális tanulási projekt 5 4
3,88
4
4,32 4,39
4 3,11
3
11. átlag
2
12. átlag
1 0 3.
39
4.
6.
vö.: Egy fiú beszámolója 37. lábjegyzet
41
Ebben a kérdéskörben kifejezetten a szakmai előkészítésre voltam kíváncsi a program előtt és a gyakorlati tapasztalatok tükrében. Vajon elegendőek-e, és megfelelő színvonalúak-e azok az előadások, amelyeket a partnerintézmények képviselői, általában a gyakorlatvezetők tartanak a diákoknak. Megfelelően tudnak-e helyszínt választani, segíti-e őket az elmélet ebben a fontos döntésben? A diagramról jól látszik, hogy nem teljesen elégedettek a diákok, többen úgy gondolják a gyakorlati idő letelte után, hogy nem volt elegendő segítség a szakmai előadások meghallgatása a felkészítéshez, illetve a helyszín kiválasztásához. Míg a 3. és a 4. állításra, közel azonos válaszátlagok érkeztek a program előtt 4,00 (lány válaszolók 4,07; fiú válaszolók 3,93) valamint 4,32 (lány válaszolók 4,48; fiú válaszolók 4,15), a program után 3,88 (lány válaszolók 3,72; fiú válaszolók 4,00) valamint 4,39 (lány válaszolók 4,31; fiú válaszolók 4,45), addig a 6. állításra, ami a helyszín kiválasztására kérdezett rá az elméleti előadások fényében majdnem egy egészes átlagot romlott. Az elméleti előadások után, de még a gyakorlat előtt 4,00 (lány válaszolók 3,76; fiú válaszolók 4,26), addig a szociális munka után 3,11 (lány válaszolók 2,93; fiú válaszolók 3,30) az átlaga a válaszoknak. Ez arra enged következtetni, hogy az egyik fejlesztendő terület a szociális munkára konkrétan felkészítő, a gyakorlatot megelőző elméleti oktatás kell, hogy legyen, valamint a helyszínek pontosabb, alaposabb bemutatása, hogy a diákok a jelentkezés kapcsán megfelelően tudjanak választani, ami megfelel a habitusuknak, lelkiségüknek, pillanatnyi fizikai és pszichés40 állapotuknak. A program ezen részét felül kell vizsgálni! Megelőző kérdőív 5. Szüleimmel beszélgettem a kompassió helyszínének kiválasztásában. Értékelő kérdőív 5. Szüleim segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában.
40
A kompassió egyes fogadóintézményei, mint például a Vakok Batthyány-Strattmann Intézete kellő fizikumot igényel a szolgálatot teljesítőtől, hiszen a magatehetetlen, sérült gyerekeket, fiatalokat a tolószékeikben kell sétáltatni, kirándulásra kísérni (János-hegy!). Ugyanígy kell az egészséges, erős pszichikum, lélek például az „elfekvőbe”, ahol a halálra készülőknek az utolsó időszakát teheti könnyebbé, elviselhetőbbé egy-egy fiatal gimnazista jelenléte.
42
Szociális tanulási projekt 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
2,43
11. átlag 1,57
12. átlag
5.
Ez a kérdés azért került bele a kérdőívekbe, mert a szülők nagyban támogatják az iskolát azon törekvéseiben, hogy gyermekeiket minél szélesebb körben készítsük fel az életre. Ennek egy nagyon fontos szegmense a szociális életkörülményeikben perifériára kerültek élete, amelynek megismertetésére vagy legalábbis egy részének bemutatására született meg ez a projekt. A szülők életkoruknál, munkájuknál valamint a társadalomban betöltött szerepüknél fogva jobban ismerik a magyar szociális helyzetet, mint gyermekeik. A kérdésre adott válaszokból azonban olyan kép rajzolódik ki, amely azt mutatja, hogy a legtöbb családban teljesen a diákra hagyták a döntést a szülők a helyszín kiválasztásában. Míg a program előtt 2,43 (lány 3,00; fiú 1,81) a program után 1,57 (lány 1,34; fiú 1,8) volt a válaszok átlaga. Ez arra enged következtetni, már amennyiben nem egy olyan válaszadásról van itt szó, hogy „csak nem vallom be, hogy a szüleim segítettek nekem”, hogy a szülők több mint a fele nem, vagy csak alig kapcsolódott bele ebbe a nevelésbe, bár fontosnak tartják, és az iskolától el is várják ezt a fajta felkészítést. Fejlesztendőnek ítélem meg a szülőkkel való kapcsolattartást, és a program tervezésébe a velük való találkozásnak a lehetőségét is be kell építeni. Megelőző kérdőív 7. A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget várok a munkához. 8. A helyszínen eltöltött napi munkaidő (5-6 óra) megrettentő a számomra. 9. Szívesen veszek részt ebben a programban. 10. Hasznosnak érzem, hogy önkéntes munkát végezzek. 43
Értékelő kérdőív 7. A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget kaptam a munkához. 8. A helyszínen eltöltött napi munkaidő megterhelő volt a számomra. 9. Szívesen vették a jelenlétemet a szociális munka során. 10. Hasznosnak éreztem magam a kompassió program során.
Szociális tanulási projekt 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
3,88
4,13 4,25
4,27
3,71
4
2,48
11. átlag
2,04
12. átlag
7.
8.
9.
10.
A következő kérdéscsoporttal a szakmai helyszínekkel szembeni várakozásokra illetve az ott eltöltött gyakorlat tapasztalataira kérdeztem rá. Nem könnyű feladat idegen környezetben pár napig munkát végezni, az idő rövidsége (3 nap) arra sem ad alkalmat, hogy a választott intézményt alaposabban megismerjék a diákok. A várakozás, a bizonytalanság állapota a helyszínnel kapcsolatban, illetve a tapasztalatok értékelése a gyakorlat megléte után azonos eredményeket hozott, alig van eltérés a várt és a tapasztalat között. A többség segítséget várt 3,88 (lány 3,69; fiú 4,07) a szakmai munkához a felkészítő előadások után, és ez az arány alig változott negatív irányba a gyakorlat megléte után: 3,71 (lány 3,55; fiú 3,90). Az enyhe csökkenés azt mutathatja, hogy nem mindenkinek volt elegendő az a szakmai segítség, amit a gyakorlatvezetőtől kapott a munka során, annak ellenére, hogy az ellenőrzés során volt olyan gyakorlati hely, nem is egy, ahol minden nap alapos elmélet után mehettek a helyszínre a diákok, és 3-4 óra elteltével szintén egy részletes megbeszélés következett. Ebből arra következtetek, hogy a
különböző helyszíneken lévő segítő
gyakorlatvezetőkkel egy olyan munkaértekezletet kell tartani, ahol pontosan tisztázzuk azokat a sarokpontokat, hogy hol, mit, milyen mélységig várunk el a szolgálaton lévő 44
diákoktól, illetve, hogy a gyakorlatvezetőknek mi a feladatuk. Ezt egyébként szerződésben rögzíteni is kell a fogadó intézmény és az iskola között. A munkaidővel kapcsolatos kérdésben sem túl nagy az eltérés a két kérdés alapján. Míg a program előtt a válaszok átlaga 2,04 (lány 1,79; fiú 2,3), addig a program után 2,48 (lány 2,83; fiú 2,1). A feladat előtt a lányok bátrabban osztályozták a munkaidőt, valószínűleg többen végeznek „kompassió” jellegű munkát otthon a háztartásban, míg a gyakorlat után számukra volt megterhelőbb, legalább is többek érezték így, mint előtte. A fiúk esetében a várakozásoknál jobban bírták a munkaidő okozta megterhelést. Ez a része a programnak teljesen alátámasztja azokat a törvényi előírásokat, amelyeket a fentebbi fejezetekben már bemutattam. A 9. pontra adott válaszok egyértelműen pozitív képet mutatnak: 4,13 (lány 4,03, fiú 4,22) az átlaga, a szívesen veszek részt ebben a programban állításnak. Ha ezt százalékosan fejezem ki, akkor a kompassióra készülők 82,6 %-a örül annak, hogy van egy ilyen gyakorlati tanulási lehetőség, ahol új dolgokkal ismerkedhetnek meg, mai divatos kifejezéssel „kipróbálhatják” magukat. A gyakorlati foglalkozást követően a válaszok értéke 4,25 (lány 4,1, fiú 4,4!) arra az állításra, hogy szívesen vették jelenlétemet a szociális munka során. A 10. pont az önkéntes munka elméletbeli fontosságára, illetve a gyakorlati munka hasznosságára volt kíváncsi. Hasznosnak érzik az önkéntes munkát: 4,27 (lány 4,28; fiú 4,26), és hasznosnak érezték a tevékenységüket a munka során: 4,00 (lány 3,97, fiú 4,00). A kompassiót lezáró napon katartikus élménybeszámolókat hallgathatunk meg, ahol gyakran elhangzik, hogy mennyire vártak már minket, úgy számítottak ránk ebben vagy abban a programban, hasznosnak éreztem magam három napig stb. Fontos megtapasztalni azt, hogy a munkának/munkámnak van értelme, haszna, és azt is meg kell tanulni az élet folyamán, hogy az ember tudjon és merjen visszajelezni a másiknak arról a pillanatnyi helyzetről, állapotról, valóságról, amiben ő éppen benne van. Ez az érzés egyébként többeket arra ösztönöz évek óta, hogy ha tehetik, ha van rá módjuk és lehetőségük visszajárjanak a kompassió során őket fogadó intézménybe, hogy ott önkéntes munkát végezzenek. Megelőző kérdőív 11. Lelkileg gazdagodást, megerősödést várok a szociális program során. 12. Elméleti (szakmai) ismereteimet szeretném, ha gyarapítaná a gyakorlat. 45
Értékelő kérdőív 11. Lelkileg gazdagodtam, megerősödtem. 12. Elméleti (szakmai) ismereteimet gyarapította a gyakorlat.
Szociális tanulási projekt 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
4,18
4,09
3,98 3,18 11. átlag 12. átlag
11.
12.
Ebben a kérdéscsoportban a lelki, szakmai gazdagodást kutattam a szociális tanulási projekt során. Jól látszik az ábrán, hogy a 11. állítás mindkét évfolyamon 4 egész fölötti átlagot kapott, sőt, a program után többen gondolták úgy, hogy lelkileg gyarapodtak: program előtt az összes válaszoló átlaga 4,09 (lány 4,07; fiú 4,11), míg a program után 4,18 (lány 4,21; fiú 4,10). A lányok válaszai az értékelés alapján valamivel több mint egy tizeddel emelkedést mutatnak, a fiúk válasza nem változott érdemben. Jól mutatja ez az érték, hogy a szociális tanulásban és munkában nem csupán az új ismeretek megszerzése a cél, hanem az ember mint lelki lény is fontos szerepet játszik: a másokhoz való alkalmazkodás része lehet a lelki gazdagodásunknak, segít előbbre lépni az életben. A jelenlegi társadalmi helyzetben és gazdasági recesszióban a lelki gazdagság segíthet az embereknek túljutni a nehézségeken. Néhány tudományosan igazolt lehetőség a megbirkózásra: új készségek elsajátítása, új ismeretségek kötése, humor és imádság, támogató barátok. Ez is igazolja ennek a programnak, és a magyar oktatáspolitikának azon szándékát, hogy a közösségi szolgálatot előírja a középiskolások részére. A világ nem a pénzről és egyéb anyagi javakról szól elsősorban, hanem az ember kapcsolatairól, amelyet a lelkivilága befolyásol. Célunk, hogy diákjaink lelkileg is gazdagodjanak minden olyan iskolai program során, amelyben a kapcsolatok kiépítésére és megtartására, valamint új ismeretek megszerzésére van lehetőség. 46
A 12. kérdés a szakmai ismeretekre vonatkozik. Ez, a válaszadók összességében nagy elvárásokat mutatott: 3,98 (lány 3,79; fiú 4,19), azonban jócskán visszaesett a konkrét szakmai gyakorlat lebonyolítása után: 3,18 (lány 2,97; fiú 3,40). Mind a lány mind a fiú válaszolók úgy vélik, hogy a szakmai gyakorlat nem gyarapította az elvárt mértékben az elméleti tudásukat. Hasonlóan a 7. állításhoz, itt is a szakmai segítség az, ami a hiányérzetet okozhatja a diákok körében. Ezért a javasolt szakmai konzultáción erre a kérdésre is ki kell térni a fogadó intézmények gyakorlatvezetőivel. Bár a program célja nem kifejezetten a szakmai ismeretekre koncentrál, mégis fontos, hogy ezen a téren is gyarapíthassák tudásukat a fiatalok. Valamint segíteni csak úgy lehet ezekben az intézményekben, ha egy minimális szakmai ismerettel rendelkezünk az adott témában. Megelőző kérdőív 13. Végeztem már szociális munkát. 14. Pályaválasztásomban segítséget várok a kompassió programtól. Értékelő kérdőív 13. Szívesen végeznék önkéntes szociális munkát a jövőben. 14. Pályaválasztásomban segített a kompassió program.
Szociális tanulási projekt 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
3,91 3,21 2,61 11. átlag
2,23
12. átlag
13.
14.
A 13. állításra kapott válaszokból a program apróbb hibáinak, hiányosságainak ellenére a várt eredményt kaptam: a végeztem már szociális munkát állítás a program előtt 2,23 (lány 2,48; fiú 1,96), szívesen végeznék önkéntes munkát a jövőben a 47
program után 3,91 (lány 4,24; fiú 3,6) eredményre változott. Tudjuk, hogy minden ember szocializációja abban a mikrokörnyezetben kezdődik el, amelyben meglátta a napvilágot. Így a szocializáció első színtere a család, majd a gyermek növekedésével egyre nagyobb színteret kap a tágabb környezete: az óvoda, az iskola, a kortársak és a társadalom. A szocializáció folyamata kölcsönhatásokon alapul: a környezet hat az egyénre, és az egyén is mindig visszahat a saját környezetére. Ebből következik, hogy a szocializáció során mindig azokat az értékeket, attitűdöket sajátítja el a fejlődő, tanuló gyermek, amelyek az adott helyszínen, kultúrában, környezetében használatosak. Ez a rövid program felébresztette a tanulókban az önkéntesség fontosságát a mai társadalomban, hiszen ez egy sajátos értékeket magába rejtő, anyagi javaktól mentes tevékenység.41 Sikerkritériumként megjelölhető cél, hogy ez a növekedés meghaladja a későbbiek során a 4 egészes átlagot, ami 80% fölé emelné azon diákok számát, akik a közösségi szolgálat után is szívesen részt vennének önkéntesként a társadalom különböző színterein. A 14. állításban a pályaválasztás kérdéskörére kerestem a választ: Mennyire befolyásolja tanulóink pályaválasztását a kompassió program? Az adatokból az derül ki, hogy a diákjainknak 64,2 %-a (összes válaszoló 3,21 ebből lány 3,59; fiú 2,81) várt valamilyen segítséget ettől a programtól a pályaválasztás területén. 11-esként fel kell térképeznie minden gimnazistának, hogy mik azok a területek, amelyek érdeklődési körüknek, tanulmányi aktivitásuknak megfelelő. Ebben a szociális programban a terület specifikussága miatt azok kapnak segítséget, akik az egészségügy, a pedagógia és a szociális munka világában szeretnének kiteljesedni. Ezért is csökkenhetett az átlag a program után: 2,61 (lány 2,69; fiú 2,50). Fejlesztendő területként az 50 órás közösségi szolgálatban ki kell terjeszteni a partnerintézményeket további olyan területekkel, amelyek révén szélesebb körben segíthetünk diákjainknak a gyakorlat során a pályaválasztásban.
Az alábbi kérdéscsoportok már csak a szociális tanulási program teljesítése utánra vonatkoznak, azokat csoportosítva elemzem. 41
Az önkéntesség definíciója Nemzeti önkéntes stratégia szerint: [„ Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva.”]
48
Értékelő kérdőív 15. A kompassió idejét ki kellene terjeszteni az alsóbb évfolyamokra is. 20. Fontosnak tartanám, hogy minden iskolában legyen közösségi szolgálat.
Szociális tanulási projekt 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
4,18
2,46 12. átlag
15.
20.
Az alsóbb évfolyamokra kiterjesztendő kompassiót a válaszadók 2,46-ra értékelték (lány 2,41; fiú 2,50). Szóbeli elmondásuk alapján ehhez meg kell érnie mindenkinek. A diákoknak igazat adok, hiszen ez egy olyan program, amely során nehéz sorsú és élethelyzetű emberekkel is találkoznak. De a válaszolók százalékos arányából az is kitűnik, hogy majdnem a fele úgy gondolja, hogy legyen már előbb is valamilyen konkrét keretek között zajló szolgálat. Ezt célozza meg az 50 órás közösségi szolgálat, amelynek része lesz iskolánkban a kompassió a 11. évfolyamon. A minden iskolában lévő közösségi szolgálat fontosságának eredménye meghaladja az összes válaszoló átlagában a 4 egészes eredményt: 4,18 (lány 4,34; fiú 4,00). Bár ez nem egy reprezentatív felmérés, és diákjainknak saját tapasztalataik is vannak, hiszen sokan végeztek már más önkéntes munkát is, de alátámasztja a Nemzeti köznevelésről szóló törvény azon szándékát, hogy minden középiskolában bevezetésre kerül a közösségi szolgálat. Értékelő kérdőív 16. Elégedettséget éreztem a szociális tanulási program után. 17. Élményeimet, tapasztalataimat megosztottam másokkal. (szülők, barátok) 18. Hasznosnak ítélem a programot lezáró közösségi beszámolókat. 49
19. Új értékeket, képességeket fedeztem fel magamban.
Szociális tanulási projekt 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
4,14
4,2
4,02
3,52
12. átlag
16.
17.
18.
19.
Az utolsó kérdéskörben egy elégedettségi mérést végeztem, amely igen jó eredményeket hozott. A leggyengébb átlagot az elégedettséget éreztem a program után kapta: 3,52 (lány 3,28; fiú 3,80). Ebben az eredményben szerepet játszik a már fentebb elemzett szakmaiság, ami nem hozta a várt eredményt az értékelés szerint. Javítandó terület továbbra is a partnerintézményekkel való szorosabb együttműködés. A diákok több mint 80%-a megosztotta élményeit másokkal egyéni beszélgetéseik során (összes válaszoló 4,14; ebből lány 4,48; fiú 3,80). Fontosnak ítélem, hogy a kompassiót teljesítők beszéljenek élményeikről, nehézségeikről a saját közösségeikben (család, barátok, cserkészet, regnum…), hiszen ezzel több célt is el lehet érni: megosztani a bennem lévő élményt mindig nagy öröm, kibeszélni magamból a feszültséget, nehézséget pedig megkönnyebbülés, és ezek által új értékeket fedezhetek fel magamban is. Persze az a szempont sem elhanyagolható, hogy így iskolánk jó híre is eljuthat a mi kapcsolati körünkön kívülre is. A programot lezáró közösségi beszámoló hasznosságát 4,20-ra értékelték (lány 4,10; fiú 4,30), ami szintén nagyon jó eredménynek mondható. Erre a korosztályra nem mindig jellemző, hogy egymást közbeszólás nélkül meghallgatnák. Ezen a napon viszont érdeklődéssel figyelik, hogy társaiknak milyen szolgálatuk volt, milyen élményekkel lettek gazdagabbak, vagy pedig mik voltak azok a nehézségek, amelyeket megpróbáltak leküzdeni. Ennek a napnak a megtartását legalább olyan fontosnak érzem, mint a szolgálati napokat. Oda kell figyelni a programfelelősnek, hogy mindenkinek
50
megfelelő idő jusson, de megfelelő mederben peregjenek az események, és a feldolgozáshoz elengedhetetlen a lelki feloldása a szolgálatnak az ima által. A program lezárása után a diákok 4,02-dal (lány 3,79; fiú 4,30) értékelték az új értékeket, képességeket, amelyeket felfedeztek magukban. A programnak ez is célja, hogy olyan bennük lévő képességek és értékek kerüljenek a felszínre, amelyeket a tanórai keretek között nem, vagy csak alig lehet előhozni. A megtapasztalt új képességek segítségükre lehetnek majd a felnőtt társadalomban, úgyis mint az elfogadás, önkéntes segítségnyújtás, odafigyelés, önzetlenség, tolerancia stb. Összegezve a megtartott szociális tanulási projektet sikeresnek vélem, néhány olyan fejlesztendő terület kiemelésével, mint az elméleti előadások szervezése, gyakorisága; a gyakorlati segítőkkel való szorosabb együttműködés; a fogadó intézményekben végzendő munka pontos rögzítése; a szakmai segítségnyújtás komolysága; valamint néhány sikerkritérium meghatározása. Nagy öröm, hogy diákjaink a program során kitűzött célokat jelentős részben elérték, lelkileg gazdagodtak, ismereteiket bővíthették, érzékenyebbé és fogékonyabbá váltak a körülöttük esetleg perifériára sodródott emberek iránt, valamint betekintést kaphattak olyan élethelyzetekbe, amitől egy ember sem lehet biztos, hogy nem kerül ilyen helyzetbe.
6. 50 órás közösségi szolgálat a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban [„…aki nagy akar lenni köztetek, az legyen a szolgátok, és aki első akar lenni köztetek, az legyen a ti szolgálótok. Hiszen az Emberfia sem azért jött,hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”]42
Sokan élnek úgy ezen a Földön, hogy a kényelmet keresik, ahelyett, hogy megteremtenék azt maguk és mások számára. Gyakran arra lehetünk figyelmesek, hogy csupán
a
saját
boldogságunkat,
boldogulásunkat
hajkurásszuk,
és
teljesen
elfeledkezünk, mi keresztény emberek is, Isten egyik fontos tanításáról: az igazi boldogság akkor érkezik el hozzánk, ha szolgáljuk Őt és gyermekeit. Isten annyira 42
Máté evangéliuma 20,26-28
51
szeretett minket, hogy elküldte hozzánk a Fiát, hogy ő szolgálhasson nekünk, teremtményeknek. Jézus tanításában a naggyá lenni akarásnak, az elsővé válásnak egyetlen útja a szolgálat. Nem a hatalmaskodás, az elnyomás, hanem a szolgálni tudás. Jézus önmagát állítja követendő példaként a tanítványok elé. Önmagáról mondja, hogy nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és életét adja váltságul mindenkiért. Jézus Krisztus azért hiteles ezen a téren, mert megmutatta, hogy hogyan kell ezt kivitelezni. Katolikus gimnázium lévén mi is az Ő példáján keresztül igyekszünk megközelíteni az 50 órás közösségi szolgálat megszervezését. Az előző fejezetekben bemutatott és kérdőívek segítségével elemzett meglévő kompassió programunk egy jó alapot ad a törvényi kötelezettség teljesítéséhez. Amikor az új törvényi szabályozást megismertük el kellett döntenünk, hogy hogyan folytassuk tovább ezt a programot. Mint ahogy már a problémafelvetésben is jeleztem, megtartsuk-e így, ahogyan eddig zajlott, vagy átdolgozva alkossunk egy komplex programot diákjaink számára? Az utóbbit választottuk. A következőkben ezt a kibővített programot szeretném bemutatni.
6.1. Az 50 órás közösségi szolgálat keretei A CXC. törvényszövegből43 kiindulva próbáltuk felülvizsgálni azokat a területeket, amelyeket a meglévő program során már alkalmazunk, illetve igyekeztünk megtalálni azokat a helyi kapcsolatokat, amelyekre kiterjeszthetnénk a közösségi szolgálatot. Annál is inkább tettük ezt, mivel a közösségi szolgálat törvényi definíciójában hangsúlyosan szerepel, hogy a helyi közösségek javát szolgáló pedagógiai célzatú munkáról van szó. Felvettük a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, általános iskolával, egyházközséggel valamint a Budakeszi Vadasparkkal. A közösségi szolgálatnak meghatározott keretei vannak: o szociális tevékenység: erre a területre a meglévő kompassió program kereteit használjuk fel (11. évfolyam), kiegészítve a 43
[A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló,
szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”] CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Értelmező rendelkezés 4.§ (14.) bekezdés
52
helyi Római Katolikus Egyházközség Karitász-csoportja által és a Budakeszi Város Önkormányzata által nyújtott területekkel (9-10. évfolyam) o környezetvédelemmel összefüggő tevékenység: ezen a területen a már más rendszerben végzett munkáinkat újítjuk fel, a 9-10 évfolyamon meghatározott keretek között végzünk rendszeres takarítást a városban, valamint vállaljuk a helyi temetőkertben olyan sírok rendbetételét, amelyeket nem vagy csak alig gondoznak, ápoljuk elhunyt papjaink sírjait, rendszeresen ültetünk virágokat, növényeket, amelyeket gondozunk, illetve a nagyböjti időszakban, a tél elmúltával a hegyoldalban lévő kálváriát is kitakarítjuk, rendbe rakjuk. Így mintegy „örökbe” fogadtuk városunk egy részét, amelyre rendszeresen figyelünk, és lehetősége lesz minden diáknak arra, hogy tegyen valamit azért a lakókörnyezetért, amelyben él. Hasonló módon alakul a Budakeszi Vadasparkkal a környezetvédelmi kapcsolatunk, ahol egész évben lesz lehetőségük diákjainknak önkéntes munkát végezni. o a helyi közösség javát szolgáló tevékenység: bár az előbb felsoroltak is e területhez tartoznak, itt mégis kiemelném a helyi, Széchenyi Általános Iskolával elindított közösségi szolgálatunkat. 9.-es diákjaink délutánonként önkéntes munkát végeznek az általános iskola alsós napközijében, ahol korrepetálnak, segítenek felzárkózni a leszakadó diákoknak, és kézműves foglalkozásokat tartanak.
6.2. Az 50 órás közösségi szolgálat dokumentációja A következő lépés az 50 órás közösségi szolgálat vezetőjének kiválasztása volt. Ezt a feladatot az
intézmény igazgatója vezetői szinten rám bízta mint
igazgatóhelyettesre. Így feladataim közé bekerült a közösségi szolgálattal kapcsolatos ügyek intézése. A program koordinátora az a kollégám lett, aki eddig is kapcsolattartóként és programfelelősként végezte a munkáját a kompassió során. Az egyik nagy feladat a közösségi szolgálat megszervezése mellett a dokumentáció 53
elkészítése, és az ezzel való teendők koordinálása. Az iskola feladata, hogy a pedagógiai programjába, a szervezeti és működési szabályzatába és a házirendjébe rögzítse azokat a szabályokat, amelyek az 50 órás közösségi szolgálatra vonatkoznak, valamint az éves munkatervben is meg kell jeleníteni a feladatokat. Ezeket az egyébként is kötelező jellegű dokumentum átalakítás alkalmával elvégeztem. A dokumentáció iratai: -
Jelentkezési lap (6. melléklet) – ezzel a dokumentummal jelentkezik a kiválasztott helyszínre/helyszínekre a tanuló. Ezt a dokumentumot az osztályfőnökének adja, aki továbbítja a koordinátornak, aki lefűzi a dokumentációba.
-
Közösségi szolgálati napló (7. melléklet) – ezt a diák köteles vezetni, része a dátum, a helyszín, a teljesített órák, a tevékenység rövid leírása. A fogadó intézmény, vagy a mentor és a diák aláírása is szerepel benne (hitelesség).
-
Értékelő lap (1. melléklet) – ezt a gyakorlatot vezető tölti ki és aláírásával hitelesíti.
-
Kérdőívek – a diákokkal a program előtt és után töltetjük ki, része a programot lezáró értékelő napnak. (11. évfolyam)
-
Napló, bizonyítvány, törzskönyv – az érettségi feltételeként szabott ötven órát igazolni kell, így az osztályfőnök feladata, hogy a diákok által leadott
közösségi
szolgálati
napló
alapján
az
iskola hivatalos
dokumentumaiba bevezesse azt: „A 2012/2013. tanévben x óra közösségi szolgálatot teljesített.” Dátum, aláírás -
Igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről – ezt a dokumentumot abban az esetben kell az iskolának kiállítania, ha a tanuló iskolát vált, vagy másik intézményben érettségizik. Tartalmazza az igazoltan letöltött közösségi szolgálati órákat. Az intézményvezető állítja ki.
-
Együttműködési megállapodás (9. melléklet) – ezt a tulajdonképpeni szerződést az iskola igazgatója és a fogadó intézmény vezetője köti meg, amely olyan partneri tevékenységet rögzít, amiben a diákok teljesíteni tudják az 50 óra közösségi szolgálatot.
-
Szülői beleegyező nyilatkozat (8. melléklet) – ezen nyilatkozattal a szülő beleegyezését adja a közösségi szolgálat helyszínéhez, valamint időbeosztásához. 54
-
Projekt kiselőadás – a diákok csoportosan készítik a 11. évfolyamon véget érő kompassió lezáró napjára.
-
Projektbeszámoló – az iskolai koordinátor a tanév végén beszámolót készít az éves munkáról, amely tartalmazza az adott év elvégzett feladatait, a teljesített órákat, a program értékelését, a fejlesztendő területi javaslatokat. Ezt a nevelőtestülettel értekezlet formájában ismerteti.
A dokumentáció részleteiből kirajzolódik ennek a programnak széleskörűsége, érintettek benne a diákok, osztályfőnökök, mentorok, koordinátor, az iskola vezetése, a partnerintézmények és a szülők. A felek munkájának összehangolása gondos odafigyelést és gyakorlatiasságot követel meg a programért felelős személytől.
6.3. Felkészítés az 50 órás közösségi szolgálatra Az 50 órás közösségi szolgálatra való felkészítés több szinten történik: -
általános felkészítés: ez még a konkrét programon kívüli, az iskola szemléletéből adódó felkészítés olyan alkalmakra, amikor segítséget nyújtunk egymásnak, a környezetünkben élőknek, intézményeinknek (templom és iskola). Ez folyamatosan történik már az iskolába lépéstől kezdődően (5. osztály), hiszen a Prohászka családjának tagjaként már az ötödikesek is részt vehetnek a nyári integrált táborban (fogyatékosok és egészségesek együtt nyaralnak), az éjszakai virrasztáson (Nemadomfel Együttes tanúságtétele, különböző előadások a misszió, az önkéntesség területéről), a Prohászka napon (mindig van környezetvédelmi előadás) és a hagyományos Föld napja alkalmából rendezett várostakarításon.
-
tantárgyi integráció: a helyi tantervünkben szerepeltetjük azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekkel a közösségi szolgálat sikerességét elősegíthetjük. Így diákjaink folyamatosan ismerkedhetnek a program részterületeivel, kötni tudják bizonyos fogalmakhoz, ismeretekhez azokat.
-
általános tájékoztató a közösségi szolgálatról: a 9. évfolyam elején szeptemberben tájékoztatjuk a diákokat és a szülőket az 50 órás
55
közösségi
szolgálat
céljairól,
folyamatáról,
dokumentálásáról,
szabályairól valamint a választható területekről. -
diáktájékoztató: a felsőbb évesek beszámolói a programba belépőknek mindig hiteles, hiszen saját iskolatársaiktól hallják ennek a programnak általuk megfogalmazott lényegét, örömét és nehézségeit is.
-
felkészítés tevékenységi körönként: a 9. és a 10. évfolyam különböző tevékenységi köreinek gyakorlati vezetői egy-egy órában felkészítik a diákokat az év folyamán végezhető közösségi szolgálatra, bemutatják a helyszíneket, megismerkednek a diákokkal.
-
szakemberek előadásai a kompassióról: a 11. évfolyam szociális munkájára való felkészítés. A fogadó intézmények szakemberei személyesen jönnek el az iskolába, bemutatják intézményüket és az ott végzendő önkéntes munkát, vagyis azokat a feladatköröket, amelyeket az ott dolgozók szerint a tanulók biztonsággal végezhetnek. Ez 5 órában történik.
6.4. Az 50 órás közösségi szolgálat lebonyolítása, időbeosztása Az 50 órás közösségi szolgálat alapvető célja a diákok fejlődése, de egyben a másik félre kifejtett jótékony hatását is szem előtt kell tartani. Ezért nagyon fontos a fogadó intézményekkel való szoros együttműködés kialakítása. Meg kell állapodni a szolgálatra megfelelő időpontokban, a szolgálatot teljesítők számában. A diákok a felkészítő foglalkozások után választják ki a szolgálatuk helyszínét, ahol a gyakorlatukat végzik majd. Ez a következő órabeosztással történik: 9. és 10. évfolyamon -
felkészítő foglalkozás
2 óra
-
gyakorlati szolgálat
18 óra
-
feldolgozás
2 óra
összesen: 22 óra
A 16. életévét be nem töltött diákoknál a Köznevelési törvény mellett figyelembe vesszük az önkéntességi törvény44 előírásait, mely szerint az önkéntes munkára fordítható idő tanítási időben napi két óra, tanítási napon
44
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény in Magyar Közlöny 2011. évi 98. szám 5397-5405. old. 5.§ (3)-(4). pont
56
kívül napi három óra lehet. Ebben a két évfolyamban a közösségi szolgálat célja egy hosszabb távú együttműködés a helyi fogadóintézményekkel, így a gyakorlat heti, kétheti egy-két órát jelent, a helyszín függvényében. 11. évfolyamon -
felkészítő foglalkozás
5 óra
-
kompassió szolgálat
18 óra
-
feldolgozás
5 óra
összesen: 28 óra
Az átdolgozott kompassió során az 5 óra felkészítés után 4 napig, napi 4,5 órában45 végzik közösségi szolgálatukat a választott helyszíneken a diákok. Az ötödik napon 5 órás feldolgozás keretében számolnak be társaiknak, tanáraiknak,
gyakorlatvezetőiknek
és
szüleiknek
az
élményeikről,
nehézségeikről. A program lebonyolításának lényeges eleme számunkra, hogy nyomon kövessük diákjaink munkáját. Ezért a koordinátoron kívül az osztályfőnökök és az iskola más tanárai is szívesen vesznek részt ebben a feladatban.
45
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény in Magyar Közlöny 2011. évi 98. szám 5397-5405. old. 5.§ (5)-(6). pont
57
7. Összegzés Dolgozatom céljaként azt tűztem ki, hogy bemutatom az 50 órás közösségi szolgálat törvényi hátterén keresztül ezen program szükségességét a magyar közoktatásban, és ehhez kapcsolódóan a meglévő gimnáziumi szociális programunk átalakítását is elvégzem a Köznevelési törvény szellemében. A helyesen és jó célért végzett szolgálat a segítőt alázatossá teszi, és egyben felemeli, hiszen ő maga is megajándékozottá válik.46 Valószínű, hogy ilyen megállapításhoz
rendelkeznie
kell
az
embernek
némi
élettapasztalattal.
A
középiskolákban bevezetésre kerülő iskolai közösségi szolgálat által diákjaink olyan kitekintést szerezhetnek diákéveik alatt a helyi vagy tágabb környezetükben, amelynek nagy hasznát vehetik majd felnőtt életükben. A szolgálat során a diákok szociális képességei
kifejlődhetnek,
megtanulhatnak
együtt
élni
és
dolgozni
olyan
embertársaikkal, akiknek megváltozott életkörülményeik vannak, és mindezt úgy, hogy szolgálataikért nem várnak viszonzást. Lehetőség ez minden nevelőnek arra, hogy diákjaikat a társadalomnak ezen a terén is hasznos tagjainak neveljék, akik mindennapi munkájuk mellett odafigyelnek a környezetükre, embertársaikra is. A törvények áttanulmányozása és gimnáziumunk új szociális nevelési projektjének kidolgozása újabb feladatokat ad oktató-nevelő munkánkban. De ez a feladat más mint a hétköznapi tanítás. Azt kiegészítve, a cselekvő szeretet élményt adó megjelenítés kell, hogy legyen mindenki számára. Legyen az szolgálatot teljesítő középiskolás, a szolgálatot „igénybe vevő” fél, gyakorlatot vezető segítő, mentor, osztályfőnök. A közösségi szolgálattal azonban együtt jár rengeteg szervező tevékenység is. A programterv, a fogadó intézményekkel való kapcsolattartás, a dokumentáció vezetése, a diákok feladatainak koordinálása megkívánja, hogy mindezeknek felelőse legyen. Csak akkor lehet eredményes egy ilyen program, ha vannak olyan pedagógusok, akik maguk is komolyan élnek másokért, és ezt a tapasztalatukat diákjaiknak is át akarják adni. A programban vannak még a törvények értelmezéséből adódó nyitott kérdések, mint például a közösségi szolgálatot teljesítő középiskolás munkaideje, amelyre ebben a dolgozatban nem találtam egyértelműen megnyugtató választ, valamint a mindig új 46
vö.: XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű enciklikája (35) Szent István Társulat 2006, fordította Diós István
58
lehetőségek feltárásából adódó bővítési lehetőségek. Ezek kiaknázása mindig új lendületet adhat egy új év programtervének kidolgozásához. Az iskolai közösségi szolgálat elindult Magyarországon. Hogy merre visz az útja, az rajtunk múlik. Azon, hogy felismerjük-e a lehetőségeinket ebben az új munkában. Hiszen minden intézményben és a környezetében évről-évre új feladatokat lehet találni, újabb befogadó partnerekkel lehet kapcsolatokat létesíteni, és így gazdagítani diákjainkat a szolgálat által.
[„Adjunk értelmet életünknek, mert nincs jelentéktelen szolgálat
Ha valakin segítünk, elégtételül örömet és békét nyerünk, mert életünknek értelmet adtunk. Önmagunkat adni sokkal jobb, mint egyszerűen csak adni. Munkánk Krisztus iránti szeretetünkről tanúskodik. Szívünket az iránta érzett szeretetnek kell áthatnia. Hitünknek, ha meg akarjuk őrizni, a szeret konkrét cselekedeteiben kell testet ölteni.”]47
Szeretném köszönetemet kifejezni Magócs Éva tanárnőnek, aki értékes tanácsaival mint témavezető segítette munkámat, bíztatott és támogatott e szakdolgozat megírásában. Meg kell köszönnöm feleségemnek a szeretetet és türelmet, amelyet ezen munkám alatt is éreztetett velem. És végül köszönöm a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium nagy családjának, a diákoknak, a kollégáimnak, volt igazgatómnak és jelenlegi igazgatómnak, hogy támogatták és segítették tanulmányaimat.
Ad maiorem Dei gloriam!
47
Boldog Kalkuttai Teréz
59
Irodalomjegyzék A
PROHÁSZKA
OTTOKÁR
KATOLIKUS
GIMNÁZIUM
PEDAGÓGIAI
PROGRAMJA 2011. BOLDIZSÁR GÁBOR főszerk. Iskolaszolga közoktatási szolgáltató kiadvány 2012. március, április-május, június Budapest, 2012 DR. FODOR LÁSZLÓ A szociális tanulás jelentősége a pedagógiai folyamatban in www.rmpsz.ro/web/images/magiszter/2008_tavasz/03.pdf EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, Budapest, 2012 Iskolai közösségi szolgálat, Társ-program Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Budapest, 2011 LENHARDT VILMOS, BERAN FERENC Szociálteológia (Az Egyház társadalmi tanítása), jegyzet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar, Levelező tagozat Budapest, 2001 SAPIENTIA FÜZETEK 20 A szombat-év – a keresztény segítségnyújtás formái Vigilia Kiadó, Budapest, 2012 SZENTÍRÁS Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest, 1997 Önkéntesen
gazdagodva
Heti
-
Válasz
interjú
Kaposi
Józseffel
in
http://hetivalasz.hu/itthon/a-koznevelesi-torveny-uj-szabalya-a-most-kilencedikesdiakokat-erinti-eloszor-57997/ II. JÁNOS PÁL PÁPA Salvifici doloris kezdetű apostoli levele az emberi szenvedés keresztény
értelméről
a
Katolikus
Egyház
püspökeihez,
papjaihoz,
szerzetescsaládjaihoz és hívőihez Szent István Társulat Budapest, 1984 II. JÁNOS PÁL PÁPA Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikája Szent István Társulat Budapest, 1987 XIII. LEO PÁPA Rerum novarum körlevele A Kereszténydemokrata Néppárt kiadása, Budapest, 1991 XVI. BENEDEK PÁPA Deus caritas est, Szent István Társulat, Budapest, 2006 60
XVI. BENEDEK PÁPA Porta fidei motu proprio, Szent István Társulat, Budapest, 2012 VARGÁNÉ MEZŐ LILLA Inkluzív nevelés- Az integrált oktatás jogi háttere, suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest, 2006 Törvények 1. melléklet az 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozathoz in Magyar Közlöny 2012. évi 32. szám 6491. old. 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről in Magyar Közlöny 2011.évi 162. szám 39622.old. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény in Magyar Közlöny 2011. évi 98. szám 5397-5405. old. A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Kormányhatározat in Magyar Közlöny 2012.évi 32. szám 6487-6509. old. A
nevelési-oktatási
intézmények
működéséről
és
a
köznevelési
intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet in Oktatási és Kulturális Közlöny IV. évfolyam, 19. szám 2914-3051.old. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény in Magyar Közlöny 2011. évi 151. szám 37590-37636.old. Az Európai Parlament és a Tanács Ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) in Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.12.30. L6394/10 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) in Magyar Közlöny különszáma, Budapest, 2011
61
Mellékletek 1. melléklet Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium
IGAZOLÓLAP
KOMPASSIÓ – szociális tanulás projekt Dátum:
…………………………… tanuló Budakeszi, 2012.
Dátum:
Értékelés
Érkezés időpontja:............................................................................................
20…. május....-től ….-ig a kompassió
Távozás időpontja: ...........................................................................................
programban
résztvevő
Intézményvezető aláírása (pecsét): ..................................................................
………………………………………… tanuló, intézményünkben:
Dátum: Érkezés időpontja:............................................................................................
kiváló munkát végzett
Távozás időpontja: ...........................................................................................
jó munkát végzett
Intézményvezető aláírása (pecsét): ..................................................................
megfelelő munkát végzett Dátum:
nem megfelelő munkát végzett Kérem a megfelelőt aláhúzni!
Érkezés időpontja:............................................................................................ Távozás időpontja: ........................................................................................... Intézményvezető aláírása (pecsét): ..................................................................
Intézményvezető aláírása
62
2. melléklet
Kompassió projekt kérdőív (Értékelő teszt) Életkor: férfi
Nem:
nő
A kérdésekre egy ötfokú skálán kell válaszolni a megfelelő szám bekarikázásával. A legkisebb szám (1-es) megjelölése a kijelentésben foglalt állítás teljes elutasítását jelzi, míg a legnagyobb szám (5-ös) a kijelentés tartalmának teljes elfogadását jelenti. A projekt előkészítésére vonatkozó kérdések
I.
1. A projekt szakmailag megalapozottan, gondos felkészítés mentén zajlott le 1
2
3
4
5
2. A projekt szervezése zavartalan feltételeket biztosított a tevékenységhez 1
2
3
4
5
3. A projektet vezető, előkészítő személyekkel jó kapcsolatom volt 1
2
3
4
5
A fogadó intézményekre vonatkozó kérdések
II.
4. Az intézmény szívesen vette a segítségünket 1
2
3
4
5
5. Állandó szakmai felügyelet mellett végeztük a munkánkat 1
2
3
4
5
6. Máskor is szívesen mennék az engemet fogadó intézménybe 1
2
3
4
5
A projekt eredményességére vonatkozó kérdések
III.
7. Sokat gazdagodtam lelki értelemben a projekt során 1
2
3
4
5
8. Szakmai ismereteket is tudtam szerezni a tevékenységem kapcsán 1
2
3
4
5
9. Későbbi pályaválasztásomat egyértelműen befolyásolta ez a program 63
1
2
3
4
5
10. Hasznosnak ítélem a programot, amit feltétlenül folytatni kell 1
2
3
4
5
11. Az intézményekben gyakorlatként eltöltött három munkanapot elegendőnek ítélem 1
2
3
4
5
12. Lehetne rövidebb a program gyakorlati része három napnál 1
2
3
4
5
13. Minden középiskola nevelési programjába be kellene illeszteni valamilyen szociális tanulás programot 1
2
3
4
5
64
3. melléklet
A szociális tanulási projektet megelőző kérdőív
Ezt a kérdőívet Bilik János hittanár állította össze, melyben a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban zajló szociális tanulási projektet megelőzően kell kitöltened. A kitöltés önkéntes, de kérlek, hogy a kérdésekre őszintén felelj! A kérdésekre egy ötfokú skálán kell válaszolni a megfelelő szám bekarikázásával. A legkisebb szám (1) megjelölése a kijelentésben foglalt állítás elutasítását jelzi, míg a legnagyobb szám (5) a kijelentés tartalmának elfogadását jelenti. Köszönöm, hogy kitöltötted a kérdőívet!
A szociális tanulási projektet megelőző kérdőív
Nem: férfi
nő
1. A gimnáziumi évek során már hallottam a szociális tanulásról, munkáról. 2. A gimnázium lelkisége segít elfogadni a szociális munka fontosságát.
1 2 3 4 5
3. A szociális tanulási programra felkészítenek a szakmai előadásokon. 4. A program előkészítésében van lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni.
1 2 3 4 5
5. Szüleimmel beszélgettem a kompassió helyszínének kiválasztásában. 6. Az elméleti előadások segítségemre vannak a kompassió helyszínének kiválasztásában. 7. A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget várok a munkához.
1 2 3 4 5
8. A helyszínen eltöltött napi munkaidő (5-6 óra) megrettentő a számomra. 9. Szívesen veszek részt ebben a programban.
1 2 3 4 5
10. Hasznosnak érzem, hogy önkéntes munkát végezzek.
1 2 3 4 5
11. Lelkileg gazdagodást, megerősödést várok a szociális program során. 12. Elméleti (szakmai) ismereteimet szeretném, ha gyarapítaná a gyakorlat.
1 2 3 4 5
13. Végeztem már szociális munkát.
1 2 3 4 5
14. Pályaválasztásomban segítséget várok a kompassió programtól.
1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
1 2 3 4 5
65
4. melléklet
Szociális tanulási projekt: kompassió – kérdőív
Ezt a kérdőívet Bilik János hittanár állította össze, melyben a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban zajló szociális tanulási projektet, a Kompassiót kell értékelned! A kitöltés önkéntes, de kérlek, hogy a kérdésekre őszintén felelj! A kérdésekre egy ötfokú skálán kell válaszolni a megfelelő szám bekarikázásával. A legkisebb szám (1) megjelölése a kijelentésben foglalt állítás elutasítását jelzi, míg a legnagyobb szám (5) a kijelentés tartalmának elfogadását jelenti. Köszönöm, hogy kitöltötted a kérdőívet!
A szociális tanulási projekt értékelése
Nem: férfi
nő
1. A gimnáziumi évek során hallottam a szociális tanulásról, munkáról. 2. A gimnázium lelkisége segített elfogadni a szociális munka fontosságát.
1 2 3 4 5
3. A szociális tanulási programra felkészítettek a szakmai előadásokon. 4. A program előkészítésében volt lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni.
1 2 3 4 5
5. Szüleim segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában. 6. Az elméleti előadások segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában.
1 2 3 4 5
7. A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget kaptam a munkához.
1 2 3 4 5
8. A helyszínen eltöltött napi munkaidő megterhelő volt a számomra. 9. Szívesen vették a jelenlétemet a szociális munka során.
1 2 3 4 5
10. Hasznosnak éreztem magam a kompassió program során. 11. Lelkileg gazdagodtam, megerősödtem.
1 2 3 4 5
12. Elméleti (szakmai) ismereteimet gyarapította a gyakorlat.
1 2 3 4 5
13. Szívesen végeznék önkéntes szociális munkát a jövőben. 14. Pályaválasztásomban segített a kompassió program.
1 2 3 4 5
15. A kompassió idejét ki kellene terjeszteni az alsóbb évfolyamokra is. 16. Elégedettséget éreztem a szociális tanulási program után.
1 2 3 4 5
17. Élményeimet, tapasztalataimat megosztottam másokkal. (szülő, barátok) 18. Hasznosnak ítélem a programot lezáró közösségi beszámolókat.
1 2 3 4 5
19. Új értékeket, képességeket fedeztem fel magamban.
1 2 3 4 5
20. Fontosnak tartanám, hogy minden iskolában legyen közösségi szolgálat.
1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
66
5. melléklet A szociális tanulási projektet megelőző kérdőív - összes válaszoló sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
állítások A gimnáziumi évek során már hallottam a szociális tanulásról, munkáról. A gimnázium lelkisége segít elfogadni a szociális munka fontosságát. A szociális tanulási programra felkészítenek a szakmai előadásokon. A program előkészítésében van lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni. Szüleimmel beszélgettem a kompassió helyszínének kiválasztásában. Az elméleti előadások segítségemre vannak a kompassió helyszínének kiválasztásában.
össz.átlag 4,38 4,34 4 4,32 2,43 4 3,88 2,04 4,13 4,27 4,09 3,98 2,23 3,21
A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget várok a munkához. A helyszínen eltöltött napi munkaidő (5-6 óra) megrettentő a számomra. Szívesen veszek részt ebben a programban. Hasznosnak érzem, hogy önkéntes munkát végezzek. Lelkileg gazdagodást, megerősödést várok a szociális program során. Elméleti (szakmai) ismereteimet szeretném, ha gyarapítaná a gyakorlat. Végeztem már szociális munkát. Pályaválasztásomban segítséget várok a kompassió programtól.
A szociális tanulási projektet megelőző kérdőív - lány válaszolók sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
állítások lány átlag A gimnáziumi évek során már hallottam a szociális tanulásról, munkáról. 4,38 A gimnázium lelkisége segít elfogadni a szociális munka fontosságát. 4,31 A szociális tanulási programra felkészítenek a szakmai előadásokon. 4,07 A program előkészítésében van lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni. 4,48 Szüleimmel beszélgettem a kompassió helyszínének kiválasztásában. 3 Az elméleti előadások segítségemre vannak a kompassió helyszínének kiválasztásában. 3,76 A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget várok a munkához. 3,69 A helyszínen eltöltött napi munkaidő (5-6 óra) megrettentő a számomra. 1,79 Szívesen veszek részt ebben a programban. 4,03 Hasznosnak érzem, hogy önkéntes munkát végezzek. 4,28 Lelkileg gazdagodást, megerősödést várok a szociális program során. 4,07 Elméleti (szakmai) ismereteimet szeretném, ha gyarapítaná a gyakorlat. 3,79 Végeztem már szociális munkát. 2,48 Pályaválasztásomban segítséget várok a kompassió programtól. 3,59
A szociális tanulási projektet megelőző kérdőív - fiú válaszolók sorszám 1. 2. 3. 4.
állítások A gimnáziumi évek során már hallottam a szociális tanulásról, munkáról. A gimnázium lelkisége segít elfogadni a szociális munka fontosságát. A szociális tanulási programra felkészítenek a szakmai előadásokon. A program előkészítésében van lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni.
fiú átlag 4,37 4,37 3,93 4,15
67
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Szüleimmel beszélgettem a kompassió helyszínének kiválasztásában. Az elméleti előadások segítségemre vannak a kompassió helyszínének kiválasztásában.
1,81 4,26 4,07 2,3 4,22 4,26 4,11 4,19 1,96 2,81
A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget várok a munkához. A helyszínen eltöltött napi munkaidő (5-6 óra) megrettentő a számomra. Szívesen veszek részt ebben a programban. Hasznosnak érzem, hogy önkéntes munkát végezzek. Lelkileg gazdagodást, megerősödést várok a szociális program során. Elméleti (szakmai) ismereteimet szeretném, ha gyarapítaná a gyakorlat. Végeztem már szociális munkát. Pályaválasztásomban segítséget várok a kompassió programtól.
A szociális tanulási projekt értékelése - kérdőív sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
állítások A gimnáziumi évek során hallottam a szociális tanulásról, munkáról. A gimnázium lelkisége segített elfogadni a szociális munka fontosságát. A szociális tanulási programra felkészítettek a szakmai előadásokon. A program előkészítésében volt lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni. Szüleim segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában. Az elméleti előadások segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában. A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget kaptam a munkához. A helyszínen eltöltött napi munkaidő megterhelő volt a számomra. Szívesen vették a jelenlétemet a szociális munka során. Hasznosnak éreztem magam a kompassió program során. Lelkileg gazdagodtam, megerősödtem. Elméleti (szakmai) ismereteimet gyarapította a gyakorlat. Szívesen végeznék önkéntes szociális munkát a jövőben. Pályaválasztásomban segített a kompassió program. A kompassió idejét ki kellene terjeszteni az alsóbb évfolyamokra is. Elégedettséget éreztem a szociális tanulási program után. Élményeimet, tapasztalataimat megosztottam másokkal. (szülő, barátok) Hasznosnak ítélem a programot lezáró közösségi beszámolókat. Új értékeket, képességeket fedeztem fel magamban. Fontosnak tartanám, hogy minden iskolában legyen közösségi szolgálat.
össz.átlag 4,41 4,5 3,88 4,39 1,57 3,11 3,71 2,48 4,25 4 4,18 3,18 3,91 2,61 2,46 3,52 4,14 4,2 4,02 4,18
A szociális tanulási projekt értékelése - kérdőív - lány válaszolók sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
állítások A gimnáziumi évek során hallottam a szociális tanulásról, munkáról. A gimnázium lelkisége segített elfogadni a szociális munka fontosságát. A szociális tanulási programra felkészítettek a szakmai előadásokon. A program előkészítésében volt lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni. Szüleim segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában.
lány átlag 4,41 4,31 3,72 4,31 1,34
68
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Az elméleti előadások segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában. A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget kaptam a munkához. A helyszínen eltöltött napi munkaidő megterhelő volt a számomra. Szívesen vették a jelenlétemet a szociális munka során. Hasznosnak éreztem magam a kompassió program során. Lelkileg gazdagodtam, megerősödtem. Elméleti (szakmai) ismereteimet gyarapította a gyakorlat. Szívesen végeznék önkéntes szociális munkát a jövőben. Pályaválasztásomban segített a kompassió program. A kompassió idejét ki kellene terjeszteni az alsóbb évfolyamokra is. Elégedettséget éreztem a szociális tanulási program után. Élményeimet, tapasztalataimat megosztottam másokkal. (szülő, barátok) Hasznosnak ítélem a programot lezáró közösségi beszámolókat. Új értékeket, képességeket fedeztem fel magamban. Fontosnak tartanám, hogy minden iskolában legyen közösségi szolgálat.
2,93 3,55 2,83 4,1 3,97 4,21 2,97 4,24 2,69 2,41 3,28 4,48 4,1 3,79 4,34
A szociális tanulási projekt értékelése - kérdőív - fiú válaszolók sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
állítások A gimnáziumi évek során hallottam a szociális tanulásról, munkáról. A gimnázium lelkisége segített elfogadni a szociális munka fontosságát. A szociális tanulási programra felkészítettek a szakmai előadásokon. A program előkészítésében volt lehetőségem tájékozódni, kérdéseket feltenni. Szüleim segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában. Az elméleti előadások segítettek a kompassió helyszínének kiválasztásában. A kiválasztott helyszínen szakmai segítséget kaptam a munkához. A helyszínen eltöltött napi munkaidő megterhelő volt a számomra. Szívesen vették a jelenlétemet a szociális munka során. Hasznosnak éreztem magam a kompassió program során. Lelkileg gazdagodtam, megerősödtem. Elméleti (szakmai) ismereteimet gyarapította a gyakorlat. Szívesen végeznék önkéntes szociális munkát a jövőben. Pályaválasztásomban segített a kompassió program. A kompassió idejét ki kellene terjeszteni az alsóbb évfolyamokra is. Elégedettséget éreztem a szociális tanulási program után. Élményeimet, tapasztalataimat megosztottam másokkal. (szülő, barátok) Hasznosnak ítélem a programot lezáró közösségi beszámolókat. Új értékeket, képességeket fedeztem fel magamban. Fontosnak tartanám, hogy minden iskolában legyen közösségi szolgálat.
fiú átlag 4,4 4,7 4 4,45 1,8 3,3 3,9 2,1 4,4 4 4,1 3,4 3,6 2,5 2,5 3,8 3,8 4,3 4,3 4
69
6. melléklet
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium
Jelentkezési lap az iskolai közösségi szolgálatra
Diák neve: ………………………………………………………………………………
a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium ………………………………… osztályos tanulója a ……………./……………… tanévben az alábbi területeken kívánok eleget tenni a közösségi szolgálatnak:
1. ……………………………………………… területen ………………… órában 2. ……………………………………………… területen ………………… órában 3. ……………………………………………… területen ………………… órában
Dátum: tanuló aláírása
70
7. melléklet
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Közösségi szolgálati napló Diák neve: Sorszám
Dátum
Órától óráig
Fogadó intézmény / személy
Tevékenység
Élményeim/tapasztalataim
Igazoló aláírás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A táblázat 50 óráig bővíthető.
71
8. melléklet
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium
NYILATKOZAT
Alulírott ………………………………. (szülő neve) hozzájárulok, hogy gyermekem …………………………………………………………………………...(név,
születési
dátum) a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Pedagógia Programjában szereplő 50 órás
közösségi
szolgálat:
szociális
tanulás
projekt
gyakorlati
részén
(dátum)……………………… a …………………………………………….(helyszín) és társintézményeiben részt vegyen.
A gyakorlatot ………………………………. vezeti.
Tanuló aláírása: ________________________
Szülő aláírása: _________________________
Budakeszi, 2012. május 2.
72
9. melléklet
Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Együttműködési megállapodás Iktatási szám: E G Y Ü TTM Ű KÖ D ÉS I
M EG Á LL A P O D ÁS A Z IS K O LA I KÖ Z ÖS S É G I S Z O LG Á LA T K Ö ZÖ S LEB ON YO LÍ TÁ S ÁR Ó L
amelyet egyrészről
iskola: Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium székhely: 2092 Budakeszi, Széchenyi utca 141. képviselő: OM-azonosító: 032460 a továbbiakban: Iskola
másrészről
név: székhely: képviselő: a továbbiakban: Szervezet a továbbiakban együtt: Felek
kötöttek a mai napon, az alábbi feltételekkel: 1. A megállapodás előzményei, körülményei, célja: A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltaknak megfelelően az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében a Felek az e megállapodásban rögzítettek alapján együttműködnek. A Felek kölcsönösen törekednek arra, hogy az érintett tanulók teljesíteni tudják az 50 órás kötelezettségüket. 2.
Az Iskola kötelezettségei, vállalásai:
3.
A Szervezet kötelezettségei, vállalásai:
(1) A fogadó szervezet köteles biztosítani: a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket, b) ha szükséges, pihenőidőt, c) a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, d) a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú tanuló esetén a közösségi szolgálati tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.
73
(2) Ha a jelen megállapodás másként nem rendelkezik, a fogadó Szervezet gondoskodik a közösségi szolgálati tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállításról, szállásról és étkezésről. (3) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, a tanuló köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. A tanuló nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett. (4) A tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanulónak felróható magatartás okozta, − a jelen szerződésben eltérő rendelkezés hiányában − a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését. (5) Amennyiben a tanuló bizonyítja, hogy: a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közösségi szolgálattal összefüggésben végzett tevékenység ellátásához szükséges dologban a közösségi szolgálati tevékenység végzésének helyén keletkező kára a Szervezettől kapott utasítással összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó Szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a tanulónak felróható magatartásából származott. 4. Az Iskola részéről a program felelőse és kapcsolattartója …………………………………………………………………………………………… név, elérhetőségei: ……………………………………………………………… telefonszám, e-mail 5. A Szervezet részéről a program felelőse és kapcsolattartója …………………………………………………………………………………………… név, elérhetőségei: ……………………………………………………………… telefonszám, e-mail 5.1 A mentor neve, feladatköre és elérhetőségei ………………………………………………………… név, feladatkör:………………………..
74
elérhetőségei: ……………………………………………………………… telefonszám, e-mail 6. A programmal kapcsolatban felmerülő költségek és annak kötelezettségvállalója 7. A Felek elállási, felmondási joga 7.1. A Felek a jelen megállapodástól való elállásra vagy a megállapodás azonnali hatályú felmondására jogosultak, ha: — a jelen megállapodásban a megvalósításra meghatározott kezdő időponttól számított három héten belül a tevékenység nem kezdődik meg, vagy a Felek a nekik felróható okból nem kezdeményezik, és a késedelem okáról ezen idő alatt írásban sem mentik ki, vagy — olyan körülmény merült fel vagy jut a Felek tudomására, amely alapján a program teljesülése kétségessé válik, vagy más irányt vet, vagy — a jelen megállapodásban meghatározott feladat megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a jelen megállapodásban foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, vagy — a Felek valamelyike a neki felróható okból megszegi a jelen megállapodásból, illetve az azzal kapcsolatos jogszabályokból eredő kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget kötelezettségének, és ennek következtében a jelen megállapodásban meghatározott feladat szabályszerű megvalósítását nem lehet nyomon követni. 7.2. A Felek rögzítik továbbá, hogy a jelen megállapodással összefüggő adatok nem minősülnek üzleti titoknak, nem tarthatóak vissza üzleti titokra hivatkozással, amennyiben azok megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelik. 7.3. A Felek a jelen megállapodásból eredő esetleges jogvitákat elsősorban tárgyalásos úton kötelesek rendezni. 7.4. A jelen megállapodásban nem vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog szabályai – elsősorban a Polgári törvénykönyv – az irányadók. A felek a jelen, … oldalból álló megállapodást elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt,jóváhagyólag írták alá. A jelen megállapodás 2 darab eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban készült, amelyből 1 darab az Iskolánál, 1 darab a Szervezetnél marad. Dátum
…………………………………….
……………………………………..
az Iskola részéről
a Szervezet részéről
75
