Kozma Lászlóné Hon- és népismeret Gyökér nélkül semmit sem érek, gyökér nélkül kidől a fa, gyökér nélkül nem szól az ének, gyökér nélkül nincs korona. Sólyom László A hon- és népismeret tantárgy tanításának megítélése nagyon különböző a pedagógusok körében. Van, aki pozitív lehetőségeket lát e tantárgy tanításában, van, aki ellenzi, van, aki számára közömbös. Miért szólok e tantárgy tanítása mellett? Mert szabadabban választhatok az újszerű pedagógiai módszerek közül; kipróbálhatom a kooperatív tanulási technikákat, a projektmódszer alkalmazását, előadókat hívhatok a gyerekekhez, ősi mesterségekkel ismerkedhetünk stb. A tantárgy tanítási anyagát is környezetünkhöz igazodva állíthatom össze, a régmúlt szokásai, történései stb. mellett előremutató, különösképpen a környezeti nevelés céljaival azonos témákat kínálhatok. Fontos az életszerű tanulás! A hon- és népismeret tantárgy tanulása kapcsán lehetőségünk van fölkerekedni, elmenni, látni, meghallgatni, kipróbálni, átérezni, tervezni, alkalmazni, megvalósítani! A tárgy alapvető fejlesztési feladatai: 1. Népünk kulturális örökségének megismerése. 2. Kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, művészek megismerése. 3. Olyan tevékenységek gyakorlása, melyek lehetővé teszik az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismerését, megbecsülését. 4. Városi és falusi élet hagyományainak megismerése, átélése, ápolása. 5. Felelősségteljes kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. A) Általános célok és feladatok Az 5. osztályos tananyag egyes témaköreiben rejlő környezeti nevelési lehetőségek (Néhány ötlet) A HÁZ - A magyar paraszti lakóházak külső és belső jellegzetességei (a természetes anyagok használata) - A konyha (Az ételkészítés; anyagtakarékosság). - A szoba (A szoba berendezése: bútorok, szőttesek, hímzések). - A kamra és a gazdasági épületek (Mi a szerepe a kamrának? Manapság milyen gazdasági épületeket: fészer, pajta, csűr- használnak településünkön? Mi hogyan tartósítunk, raktározunk?) - Tanya makettjének elkészítése a gazdálkodást segítő épületekkel, eszközökkel együtt. Tervkészítés fontossága. A PARASZTI MUNKA ÉVES RENDJE - A búzaszemtől a kenyérig; az aratás szokása, eszközei; aratókoszorú, aratóbál; az új kenyér, kenyérszentelés. ÜNNEPNAPOK A HÁZBAN
- A karácsonyi ünnepkör és népszokások - Természeti jelenségekhez kötődő ünnepek MESTEREMBEREK, MESTERKEDŐ PARASZTOK - Kádár, bognár, tímár, varga, fazekas, molnár, pék, mézeskalácsos, kosárfonó… milyen tevékenységeket folytattak ezek az emberek? Milyen anyagokkal és eszközökkel dolgoztak? Ma hogyan helyettesítjük munkájukat? Hogyan lehetne tovább őrizni mesterségüket? Mely mesterség hagyományai élnek lakóhelyeden? A 6. osztályos tananyag egyes témaköreiben rejlő környezeti nevelési lehetőségek A FALU KÖZÖSSÉGE - Vásár, búcsú, falunap, bál (Milyen rendezvényeket tartanak lakóhelyeden? Hogyan segíted ezeket? ) - Családi kapcsolatok a falun belül (Készítsd el családfádat!) A FALUSI SZELLEMI ÉLET KÖZPONTJAI Épített értékeink: - Az iskola (Régi taneszközök, fényképek gyűjtése; Iskolánk történetének megismerése). - Falusi templomok – A helyi templom(ok) történetének, művészeti értékeinek megismerése. AZ EMBERI ÉLET FORDULÓI - A gyermek születése – hiedelmek és szokások - A házasságkötés szokásai (Lakóhelyünk lakodalmi szokásai; Játsszunk lakodalmast!) TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK Milyen kapásnövényeket termesztenek környékünkön? Lakóhelyünk természeti értékei; Környezetvédelem; Tárolás – Újrahasznosítás – Komposztálás… TAVASZI NÉPSZOKÁSOK Néphagyományok, örökített szokások lakóhelyünkön A FALUSI KERESKEDELEM - A piac szerepe napjainkban - Milyen „divatos” kereskedelmi egységek (diszkont, raktáráruház stb.) működnek településünkön? - Szokásaink: Szelektív hulladékgyűjtés- Újrahasznosítás… - Jövőképünk: Fenntarthatóság… SKANZENEK MAGYARORSZÁGON - Látogatás a környék múzeumaiba, tájházaiba. - Környékünk műemlékvédett épületeinek, parkjainak, szobrainak felkeresése. B) Konkrét példák a környezeti nevelési lehetőségekre A környezeti nevelési lehetőségek megvalósítására példaként bemutatjuk a 6. osztály tavaszi hónapokra eső témakörének egyfajta feldolgozását. Téma: Lakóhelyünk és közvetlen környezetünk természeti értékeinek, épített környezetének megismerése, néphagyományok gyűjtése, feldolgozása.
I. Március: Néphagyományok, örökített szokások a Tápió-vidéken 1. csoport: Húsvét Melyek a húsvéti ünnepkör részei? Milyen régi szokásokat szeretnél ma kipróbálni, átélni? Milyen szokásokat hagynál el a régiek közül? Hogyan ünnepeljük ma a húsvétot? Ha tehetnéd, milyen újításokat vezetnél be pl. a vízzel kapcsolatban? Húsvéti szokások felderítése, locsolóversek gyűjtése. Rajzos beszámoló összeállítása. 2. csoport: Pünkösd Amikor valami rövid ideig tart, akkor azt szoktuk mondani: „Ez csak pünkösdi királyság!” A mi közösségünk életében volt-e (van-e) erre példa? Pünkösdi királyválasztás szervezése. Ügyességi játékok válogatása, előkészület. Díszletezés. Pünkösdi vigalmak napja. Királyválasztás, koronázási „ünnepség” rendezése. A pünkösdi király meghívása a soron következő lakodalomba. 3. csoport: Lakodalom Hogyan történt a Tápió-vidéken a leánykérés? Mi volt a násznagy szerepe? Milyen rendje volt a „ceremóniának”? Hol esküdtek? Mikor kezdődött a mulatozás? Milyen ételek kerültek a lakodalmi asztalra? Hogyan szolgálták fel azokat? Beszélgetés idős emberekkel, riportkészítés. Fotózás, írott emlékek gyűjtése. Fénymásolás, vágás, KÉPES LAKODALMI ÚJSÁG szerkesztése. II. Április: A Tápió-vidék épített környezete 1. foglalkozás: Tegyünk rendet a szavak között: ámbit; háromosztatú parasztház; furma; búbos kemence; falumúzeum; festett kanapé; ücsü; tálasfogas; gömöri láda; kúria; kisnemesi udvarház; Blaskovich Múzeum; szalon; pipagyűjtemény; csinkapuska; handzsár; vadásztrófeák; orgona, barokk hagymasisak; főhajó; oltár; szószék; karzat; Szent Anna templom. 2. foglalkozás: Falutörténeti séta Tápiógyörgyén Falumúzeum látogatása. Szent Anna templom épített értékeinek megtekintése. Jegyzetelés. Felkészülés környékbeli diákcsoportok fogadására, kalauzolására. 3. foglalkozás: Kerékpártúra Tápiószelére (A tanórán kívüli foglalkozásokat tanítási órákon előkészítjük.) A Blaskovich Múzeum megtekintése. Rendkívüli történelemóra a múzeumban. Jegyzetelés. Kedvenc kiállítási tárgyak rajzolása. III. Május: A Tápió-vidék természeti értékei 1. foglalkozás: Növényles Gulya-gyepen Terepjárás szakvezetővel. A szikes legelő védett növényeinek vizsgálata. Beszédes nevek: fátyolos nőszirom, kisfészkű aszat, taréjos búzafű, kígyószisz,. 2. foglalkozás: Madárles Tápiógyörgye határában
A Tápió-vidék védett madarai: piroslábú cankó, sárszalonka, kékvércse, parlagi sas, kígyászölyv, gólyatöcs, feketenyakú vöcsök, gyurgyalag, nádi tücsökmadár. Mit tehetünk madarainkért? Írott elmélkedés a fűben. Megbeszélés, tervezés. Folyamatosan: Feladatok elvégzése, időnkénti beszámolás madárvédelmi munkákról. 3. foglalkozás: Vízvizsgálat a Tápió folyóban Vízhőmérséklet mérése. Vízszűrés. Feljegyzések, zseblabor használata. Közös felelősségünk vizeink tisztaságáért. Természetbúvár „vizes” cikkeinek körbeadása, felolvasása. Plakátkészítés. IV. Június: „Az ég boltozatát egy hatalmas fa, a VILÁGFA vagy életfa tartja.” Otthoni feladat 1. Hogyan képzeled el az életfát? 2. Milyen környezetbe tennéd? 3. Mit rajzolnál ágaira, tövébe, gyökerei közé? Irodalmi anyag az otthoni felkészülés segítésére: Az életfa a magyar népszokásokban életet, termékenységet jelképező feldíszített faág, főként lakodalmak alkalmával szerepel. Elnevezései: életfa, tebe , termőág, prémeság, nyoszolyóág stb. Eredeti formájában száraz vagy zöld ág, melyet a termékenységet jelképező almával és dióval, vagy hasonló formájú tésztagömbökkel díszítettek. A kereszt mint életfa A Biblia gazdag tárháza a növényi jelképeknek. A Paradicsom kertjében két jeles fa: az élet fája, valamint a tiltott tudás fája található. És nevele az Úr Isten mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját. Folyóvíz jő vala pedig Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. (I. Mózes 2,8-10.) D) Konkrét foglalkozás a TAVASZ témakör összefoglalására 1. Körben állunk, betűk a földön:
T É F A L E
☺ Milyen értelmes szót tudsz kirakni? Minden betűt használj föl! Próbálkozások, végül: ÉLETFA. ☺ Számodra mit jelent? Előzetes otthoni feladat körbeadása, szép gondolatok megőrzése. „Egy hatalmas fa, tele varázslatos dolgokkal. Mesebeli környezetbe tenném.” Ágaira arany almákat rajzolnék, tövébe egy juhászt, aki játszik varázslatos furulyájával.” „Az életfa a világ természetére vigyáz. Az erőre, a gyengeségre, a betegségre, egészségre, szeretetre, gyűlöletre. Vigyáz a jóra és a rosszra, az életre, halálra.” 2. A művészetet is megihlette az életfa téma. Szász Endre: Életfa (szőnyeg); Takács Bernadett: Élet-erő-fa (ajtó); Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz Libanonban; Kis Eszter: Életfa II. (tűzzománc). ☺ Adjuk körbe a képeket! Miben azonosak, miben különböznek? Megbeszélés.
3. Csoportokban dolgozunk tovább, elgondoljuk sajátos életfáinkat! Csoportalakítás, asztalok elrendezése, eszközök (olló, ragasztó, csomagolópapír, filctollak, prospektusok, újságok, fényképek stb.) előkészítése. a.) csoport - Milyen értékeket akasztanál az életfa ágaira a Tápió-vidék természeti kincseiből? b.) csoport - Mit tennél az életfa ágaira a Tápió-vidék épített környezetéből? c.) csoport - A Tápió-vidékről milyen népi hagyományt ajándékoznál az életfának? ☺ Válogass, ollózz, rajzolj, írj, készülj a bemutatásra! Egymás munkáinak értékelése, kiállítás az elkészült munkákból. Irodalom: Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Devecsery László: Ünnepelő. Cicero Könyvkiadó, 2000. Baksa Brigitta: Élet a házban. Hon-és népismeret 5. osztály Baksa Brigitta Élet a faluban. Hon-és népismeret 6. osztály www.vendegvaro.hu
