ORVOSI FILOZÓFIA
A legmagasabb francia állami tudo- az emberi természetet, az ember lelki mányos fokozat, a doctorat d’état a fô- apparátusát megérteni törekvô kanti tézisen kívül melléktézis bemutatását antropológia továbbgondolása és folyírta elô. A melléktézis Immanuel Kant tatása, mint Foucault életének utolsó Antropológiájának fornagy, befejezetlenül dítása és az ahhoz írt maradt monumentális terjedelmes „pragmativállalkozása, A szexuaAz utazás az kus szempontú” bevelitás története. emberismereti látókör zetés és kommentár bôvítésének fontos volt. Ez a Sorbonne Kant és a eszköze. Elôbb könyvtárában porosofilozofálás dó mû csak Foucault azonban otthon, a új módja XX. század Kantjának tekinthetô halála után 24 évvel, honfitársak körében francia filozófus, a pszichopato- 2008-ban talált kiadót, kell tapasztalatot A filozofálás új módját lógiai képzettséggel is rendelkezô s vált hozzáférhetôvé szereznünk és megalapozó Kantot Michel Foucault orvos fia. Mindkét az olvasóközönség szágyarapítani az három kritikája tette nagyapja sebészorvos volt. Az ugyan- mára. A fordítás 1964ismereteinket. világhírûvé. Már a kricsak sebész apa anatómiát adott elô a ben megjelent ugyan, tikai sorozat elsô mûpoitiersi egyetemen. Foucault pályáját ám Foucault bevezetôje ve, a problémamegoldó végigkísérte az orvostudomány, min- nélkül. Foucault, akidenekelôtt a pszichiátria iránti érdek- nek minden új könyve a korábbi to- és a nem problémamegoldó, reflektív lôdés. Elsô visszhangot kiváltó terje- vábbfejlesztése, pontosítása, az írást gondolkodást megkülönböztetô A delmes könyve, az 1961-ben publikált egyaránt tekintette küszködésnek, tiszta ész kritikája (1781) három antroA bolondság története a pszichiátria, önkifejezésnek és egyfajta cselekvési pológia irányába mutató kérdés felvetésével fejezôdik be. A könyv transzpszichológia és elmecendentális módszertan címû fejezetégyógyintézetek létreben felvetett, Mit lehet tudnom? kérjöttét megelôzô fodésként megfogalmazott dilemmájára, lyamatokat mutatja az emberi tudás határait vizsgáló mebe archivált beszédtafizika keres általános választ. Kant képzôdmények (pélsaját feleletét, amely szerint a külvilág dául intézményi szarendje a tudat szerkezetétôl, illetve a bályok, terápiás elôvilágot elrendezô gondolattól függ, a írások, kórrajzok) filozófia kopernikuszi forradalmának elemzése alapján. Az minôsíti. René Descartes-tal szemben 1963-ban megjelent A Kant úgy véli, hogy a létrôl nem a klinikai orvoslás szülegondolkodás, hanem csakis a tiszta tése pedig az anatómigondolkodáson kívüli tapasztalat útai-kórbonctani és kliján nyerhetünk tudomást. Mit kell tennikai tapasztalat, ilnem? – hangzik a második kérdés. Erletve módszer kialare a kérdésre fôként az etika keresi a kulását követi nyoválaszt. Maga Kant, elsôsorban a szemon. A pszichiátriai mély méltóságának és szabadságának intézmények világának és az orvostudofényében, A gyakorlati ész kritikája mány történetének szá(1788) címû könyvében tárgyalta ezt a mos részlete az 1960témát. A Mit szabad remélnem? kérdéas években Foucault se nagyrészt a boldogságra irányul. Az világképet formáló ítélôerô kritikája (1790) egy lassan, de Immanuel Kant munkássága révén kehatározottan szekularizálódó világban rült a nyugati világ próbál közvetíteni a szükségszerûség köztudatába. térkép megrajzolásának. A Bevezetés és a szabadság között. A fô közvetítô A bolondság története Foucault Kant antropológiájához az egyidejûleg az esztétikum. A mûvészet önállósá1961-ben megvédett doktori disszer- könyv alakban is megjelent fôtézis ki- gát hangsúlyozva Kant az emberi értációjának fôtéziseként született sebb súllyal született ikertestvére. Ki- zelmek, élvezetek és szenvedélyek [Foucault, Michel: Introduction to sugárzására mindamellett nem cseké- számára keres helyet filozófiájában. Kant’s Anthropology. Los Angeles: lyebb a másiknál. Sôt, Foucault legna- Egy évvel Az emberi és polgári jogok Semiotext(e), 2008. p. 157. ISBN-13: gyobb hatású mûve, az 1966-ban köz- nyilatkozata után, a felvilágosodás 978-1-58435-054-5.] readott A szavak és dolgok éppen úgy egyenlôség elve alapján az érzelmi
Egészség és antropológia – Foucault Kant olvasata
A
Levelezési cím: dr. Kelemen Gábor, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Szociális Munka- és Szociálpolitika Tanszék, 7624 Pécs, Rókus u. 2.
84
LAM 2009;19(1):84–88. Kelemen: Egészség és antropológia – Foucault Kant olvasata
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
ORVOSI FILOZÓFIA
emancipációban látja a francia forradalom másik két jelszava, a szabadság és testvériség lehetôségének megteremtését. Noha a La Fayette által megfogalmazott Az emberi és polgári jogok nyilatkozata az 1776-os amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára készült, az emberek boldoguláshoz, boldogságra törekvéshez való joga, ellentétben az utóbbival, nem került be a szövegbe. A boldogság mint deklarált politikai cél, John Locke filozófiájának hatására, az amerikai demokrácia alapdokumentumában jelent meg elôször a történelemben.
jelmondattal tárta elénk Kant a felvilágosodás emberének attitûdjét. A bontakozó világcivilizáció bátor embere nekifog mások (fôként a klérus) vezetése nélkül gondolkodni, s ezáltal kezd kilábalni maga okozta kiskorúságából. A világméretû kísérlet több próbamezôn folyik egy idôben. A konkrét tartalmak különböznek, de a folyamat – a gondolkodás módszereinek alkalmazása a világpolgárság kibontakoztatása érdekében – ugyanaz. Mi az ember? Ugyanebben az évben, 1772-ben tették meg Kant három, antropológia felé tapoga- az afrikai származású tózó kérdését a neokantiánus Ernst amerikaiak a versesköCassirer szerint a negyedik tetôzi be tetet író tizennyolc és foglalja keretbe. Ez a kérdés, amit éves rabszolganô, Kant csak utólag, 1793-ban fogalma- Phillis Wheatley révén zott meg, egyszerûen így szól: Mi az az elsô lépést a felszaember? Kant, aki eredetileg a fizikából badulás és világpolgárszerette volna levezetni az értelem rá válás útján. A koratörvényeit, felismerte, hogy az ember- beli vélekedés az volt, rôl szóló tudás esetében számolni kell hogy a feketék képtea célszerûséggel, ezért az antropológia lenek megtanulni írni nem teremthetô meg a fizikai kutatás és olvasni. Az akkori módszertana alapján. Szintúgy nem hiedelem a fekete bô- Michel Foucault alapulhat tisztán a fizikán a tapasztala- rûek értelmi képesséti, gyakorlati tudást, jelentések és tü- geit nem tartotta elégnetek megfejtését és megértését kívá- ségesnek az írástudáshoz. Phillis nó orvostudomány sem. Wheatley írástudását egy Boston teA „Mi az ember?” kérdését Kant kintélyes polgáraiból álló vizsgálóbimintegy 25 éven át kutatta módszere- zottság tanulmányozta és gyôzôdött sen. 1772-tôl minden tanév téli sze- meg kétséget kizáróan arról, hogy a meszterében antropológiai elôadáso- néger lány remekül ír és olvas. Mindez kat tartott a königsbergi egyetemen. igen erôs érv volt a rabszolgaság ellen, Ezeknek a széles publikum számára amely ennek dacára, még csaknem egy tartott elôadásoknak nem kellett sem- évszázadon át fennmaradt. Kant, aki még szülôvárosából, Kömiféle, a felsôbbség által jóváhagyott, nigsbergbôl is egész cenzúrázott tanmenetéletében vonakodott hez igazodnia. A kanti antropológia célja nem Kant az embert kettôs kimozdulni, az Antropológia elôszavában lekevesebb, mint a világszubjektumnak, szögezi, hogy az utazás polgárként felfogott egyszerre empirikus az emberismereti látóember lényegének és állati és intellektuális, kör bôvítésének fontos rendeltetésének megisönmagán túllépni eszköze. Elôbb azonmerése. Egy olyan korban – teszi hozzá – ottban, amikor a hagyoképes lénynek látta. hon, a városbeliek, a mány és a vallás által lehonfitársak körében gitimált tekintélyt az értelem tekintélye kezdi felváltani, óri- kell tapasztalatot szereznünk és gyaási jelentôsége van az érvelési és gon- rapítani az ismereteinket. A lokális dolkodási hibák felismerésének. mûveltség ugyanis elôfeltétele az álta„Sapere aude!” („Merj a magad értel- lános tudásnak. 1795-ben Az örök béke mére támaszkodni!”) Ezzel a horatiusi címû tanulmányában, a vendégszereKelemen: Egészség és antropológia – Foucault Kant olvasata LAM 2009;19(1):84–88.
tetrôl értekezve ír arról, hogy nincs jogunk ellenségesen bánni a földünkre érkezô idegennel. A hospitalitás, a vendéglátás kötelezettsége azt jelenti, hogy az idegennek, a jövevénynek jo-
ga van megkísérelni a kommunikációt és a közeledést a régi lakosokkal. Mélyen elítéli ugyanakkor a hódító, a bennszülötteket semmibe vevô látogatást, így az európai ember Amerikába és Afrikába tett, a bennszülöttek elnyomásához vagy gyarmatosításához vezetô „látogatását”. A látogatás önkéntes, szabad cselekedet. Nem lehet látogatásnak tekinteni az erôszakos elhurcolást. A jövevények tehát egyrészt jogokkal rendelkeznek, másrészt e jogkörnek határa van. Kant módszeresen törekedett arra, hogy kapcsolatba kerüljön, találkozzon a városba látogató idegenekkel. Soha nem ebédelt egyedül. Az ebédre meghívott három-hét vendég között igen gyakran fordultak meg idegen diákok és kereskedôk, köztük az Európán kívüli világból érkezô emberek. Ugyancsak szívesen hívott meg hosszú külhoni tartózkodás után hazatérôket. Kantot érdekelte, hogy mi ejti ámulatba Königsbergben a távoli világból érkezetteket, mi az, amit – ellentétben 85
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
ORVOSI FILOZÓFIA
az ott élôvel – egyáltalán nem tekintenek mindennapinak és magától értetôdônek. Foucault egyetértôen idézi Kant azzal kapcsolatos nézetét, hogy a Poroszország adminisztratív központjának számító, pezsgô üzleti és szellemi életet élô tengeri kikötôváros a korabeli világ egyik kulturális csomópontja, amely nyitott az emberek és a világ megismerése felé, ahol szinte minden tudás megkapható, nem kell sehova sem utazni érte.
giai vizsgálódását. Az ember lét mód- légi tömegközlekedés korában kellett ját kutató tudományok, a társadalom- volna élnie. Ám Kant egyáltalán nem tudományok szerkezete, Foucault mutatott ilyen irányú érdeklôdést. meglátása szerint, a kanti kritikák hár- Úgy vélte, a keleti népek a maguk eremasságát követi. A nyelv, a termelés és jébôl sohasem jutnának a jobbulás útaz élet tudományai, a filológia, a köz- jára; az emberi nem tökéletesedéséhez gazdaságtan és a biológia a kanti logi- tartó haladás nyugatról árad szét a Földön. Foucaultnak kusan gondolkodó, bemás volt a véleménye. csületesen élô és bolÔ, aki nem hitt a tökédogságra törekvô emArra, hogy a tudás letesség felé tartó halaber sarjadéka. A beszéés az erkölcs között dásban, egyrészt az allô, dolgozó és élô emsemmiféle közvetlen kotó folyamatra heber képezi az alapját a kapcsolat nincs, már Úton lenni lyezte a hangsúlyt, foucault-i gondolatRené Descartes is másrészt mind Kínát, rendszer három tengeKant életének 80 évét kevésnek találta lyének, a tudás, a hata- rájött, aki éppen ezzel mind az iszlám világot ahhoz, hogy utazzon, s ezáltal esélyt lom és a szubjektum taa felismeréssel nyitott az emberiség megújuadjon önmagának a másféle világok pasztalásmódjának. Az lási potenciállal rendelutat a tudomány életében való részvételre. Az idegenek akkor még nem létezô kezô kulturális tartaléautonóm fejlôdése és a hazatérôk tapasztalataiból tudta, biológia kának tekintette. lehetôségét, számára. A Bevezetésben Fouhogy az igazi részvétel nagyon nehéz. perspektíváját is megjecault természetesen Foucault, Kanttal ellentétben, szinte lenítô antropológiai áttekintést ad a nefolyamatosan úton volt. Közös volt vizsgálódás sok tekinbennük az, hogy egyikük sem az eg- tetben a szubjektumra irányult. A gyedszáz év termését összegyûjtô, zotikumot vagy az érdekességet ke- szubjektum, az autonóm egyéniség, a 1798-ban publikált Antropológia reste; a jelenlét megélt élménye érde- hiteles individuum – paradox módon – fôbb témaköreirôl. (Az Antropolókelte ôket. Kant képzeletben például alávetettségének köszönheti létezését. gia, amely Kant utolsó saját kezûleg földrajzi elôadásaiban járta be a vilá- (A subiectus szó jelentése: alávetett.) végleges formába öntött nagyobb légot, Foucault a valóságAz egyszerre leíró és legzetû munkája, 2005-tôl férhetô ban. Eljátszhatnánk azmagyarázó antropoló- hozzá magyar nyelven.) Elsôsorban zal a gondolattal, hogy gia egyik feladata meg- Kant kategorizáló, szétválasztó tevéA beszélô, dolgozó vajon mit tett volna mutatni, hogy a polgári kenységét méltatja. A döntô különbés élô ember képezi Kant, ha száz évvel kémagántulajdon új típu- séget az állattal szemben Kant az sôbb, a közlekedés seaz alapját a foucault-i sú jogi alávetettségi vi- ember megismerô tehetségében látbességét forradalmasíszonya miképpen te- ja. Egyedül az ember képes gondogondolatrendszer tó vasút elterjedésének remti meg a modern latban megragadni önmagát, mint három tengelyének, korában él. Avagy kétszabad szubjektum ki- személyt, s reflektálni önnön helya tudás, a hatalom száz évvel késôbb, a lébontakozásának felté- zetére. A megismerô tehetség megés a szubjektum gi közlekedés meghotelét. Az Antropológia hibásodhat, ami szerinte az ember tapasztalásmódjának. Kantja, Foucault értel- legmélyebb természettôl eredô megnosulásának korszakában. A tudósok, a gonmezésében, továbblép aláztatása. Kant különbséget tesz eldolkodó koponyák via minden kritika kez- mebeli fogyatékosságok és elmebelága megszakíthatatlan összefüggés- detét jelentô valláskritikán. Kant tehát tegségek között. Az utóbbiakat két ben áll egymással, még ha néhány év- már nem a vallással szembeni szabad- nagy csoportra, hipochondriára és század el is telik köztük, írta az Antro- ságot kéri számon, hanem a civil sza- mániára osztja. Az elmezavarokat a pológiában. Foucault önnön szellemi badságjogok, fôként a tulajdonjog zavarosság, módszeresség és rendszeresség kritériuma alapján próbálja összefüggését Kanttal elsôsorban ant- szószólójaként lép fel. meg osztályokba sorolni. E szemropológiai érdeklôdésében ismerte fel. pontok alapján különíti el az A Bevezetésben Foucault saját köz- A königsbergi kínai amentiát, a dementiát, az insaniát és ponti törekvését a kritikai gondolkodás és az antropológiai reflexió kap- Foucault utal Friedrich Nietzsche a vesaniát. csolatának vizsgálatában nevezi meg. megjegyzésére, aki Kantot, feltehetôKant az embert kettôs szubjektum- leg a konfucianizmus és a kanti filozó- A lélek képességei nak, egyszerre empirikus állati és in- fia hasonlósága miatt, „königsbergi kí- és a szenvedélyek tellektuális, önmagán túllépni képes nai”-nak nevezte. A hasonlóság fô elelénynek látta. Foucault viszont magá- me a kötelességtudat. Ha magát Kan- A lélek képességeit Az ítélôerô kritiban a kanti filozófiában látott olyan tot olyannyira érdekelte volna ez a ha- kája behatóbban tárgyalja, ezért Foukettôs tendenciát, az igazság és a sza- sonlóság, hogy kész lett volna érte rö- cault az ott boncolt kérdések tükrébadság, az okság és a célszerûség pár- vid látogatásra Kínába utazni, akkor ben vizsgálja az Antropológiát. Kant a huzamát, ami végigkísérte antropoló- ehhez a XX. század második felében, a lelki képességek három nagy terüle-
86
LAM 2009;19(1):84–88. Kelemen: Egészség és antropológia – Foucault Kant olvasata
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
ORVOSI FILOZÓFIA
tét, az értelmet, a vágyat (megkívánó- még bûnnek nevezte az uralomvágyat A jóllétnek az egészség a legfontosabb képességet) és az élvezetet különíti és a bírvágyat, valamint harmadikként komponense. A boldog ember (makael. Az 1950-es évek végének francia a kéjvágyat. A kéjvágyat becsvágyra riosz) fogalma az örülni (kharein) igéfilozófiai antropológiája a vágy téma- cserélô Kant nem bûnnek, hanem be- bôl származik – írta Arisztotelész a körét, a vágy erkölcsi szerepének új- tegesnek minôsíti a felfokozott rajon- Nikomakhoszi etikában. Kant szerint raértékelését állította a filozófiai fi- gást, a szenvedély elaz ember rendeltetése gyelem központjába. Jacques Lacan uralkodását. A romannem a puszta boldog1959-60-ban Arisztotelészt és Kan- tika alig egy évtizeddel ság, hanem talentumaiA kapitalizmus tot bíráló, nagy visszhangot keltô késôbb már a szabadnak szakadatlan szen1960-as évekbeli elôadás-sorozatot szánt a vágy kérdé- ságeszmény gyógyító járó kibontakritikusai elôszeretettel vedéssel sének. Emmanuel Levinas, szintén és egészséges kifejezôkoztatása, kimûvelése. hivatkoznak a kanti Kanttal vitázva, nem a kötelességbôl, désének tartja ugyanAz élvezet és az öröm bírálatra, azt állítva, hanem az ember feleleletvágyából, ezt. Az önnön életünk, a boldogság szerves válaszadásra való késztetésébôl vezeti kapcsolataink tartozéka, teszi hozzá mûvéhogy a fogyasztói le az etikát. A besorolásra, diszting- szetté alakításának leKant, anélkül, hogy a társadalom az válásra törekvô Kantot az is érdekel- hetôségét fejlôdés, teljesítmény keresô elvárások egyetlen te, hogy milyen viszonyban állnak Foucault e tekintetben érzéséhez kötött öröm dimenziójába, egymással a lelki képességek. (Kant a romantika örököse. és a szenvedés, továba fogyasztó bírvágy követôi értelemnek, akaratnak és ér- Vele ellentétben a kapibá az öröm és a kelletartományába szorítja mes testi élménnyel kízelemnek nevezték a „lélekzsák” há- talizmus 1960-as évekrom összetevôjét.) Arra, hogy a tudás beli kritikusai elôszeresért élvezet kapcsolatát az emberi vágyakat és az erkölcs között semmiféle köz- tettel hivatkoznak a megvizsgálná. Foués szenvedélyeket. vetlen kapcsolat nincs, már René kanti bírálatra, azt állítcault sem a BevezetésDescartes is rájött, aki éppen ezzel a va, hogy a fogyasztói ben, hanem majd csak felismeréssel nyitott utat a tudomány társadalom az elvárások egyetlen di- élete utolsó éveiben lát hozzá, ám akautonóm fejlôdése számára. Kant kí- menziójába, a fogyasztó bírvágy tarto- kor nagyon intenzíven, a tudás és váncsi volt, hogy van-e összefüggés a mányába szorítja az emberi vágyakat szubjektum viszonyának öröm s élvemûvészi érték és az alkotó etikai és szenvedélyeket. zet vonatkozású kutatásához. színvonala között. Diderot nyomán, Az egyedi és a személyes legnagyobb csodálkozására, fel kel- Eudaimónia lett ismernie, hogy az erkölcsi rossz, – az erény szeretete Amíg az 1950-60-as évek francia emaz alkotó erkölcstelen élete nem akadálya annak, hogy mûvészileg értéke- Az értelem-vágy és a vágy-élvezet vi- berismerettanban a vágyak kérdése set, s ezáltal etikailag építôt hozzon szony taglalása után a háromszög jutott kiemelt szerephez, addig az anlétre. A mûvészi tevékenységet entu- egyetlen oldalának elemzése maradt golszász és német embertudományziazmus, fenséges lelkiállapot és hátra, az értelem-élvezet viszonyáé. A ban az élvezet, illetve érzelmek hiteszenvedély hatja át. A mûvészet a tudás és a szubjektum kapcsolatának lességének problematikája. A tanulszenvedélyes szabadságvágy megnyil- vizsgálatához azonban az élvezetek mányait a párizsi elitképzô École norvánulása. A szenvedélyt, a túláradó nem nyújtanak megfelelô alapot. A male supérieure-n végzô Foucault érzelmet, aminek csupán más ember- kutatást ki kell terjeszteni az öröm egyetemista korában Jean Paul hez fûzôdô viszonyban van értelme, szférájára is. Kant óvatos lépéseket Sartre-tól kölcsönözte azt a kritikai Kant a rákhoz hasonlítja. Ahogy a rák tett annak érdekében, hogy az auto- módszert, hogy egy-egy szerzôt valanómia és a szabadság mely más szerzô gondolatrendszere megszállja a testet, úgy jegyében megfogalma- tükrében olvasott. Kantot Hegel önti el és homogenizálantropológiát alapján igyekezett meghaladni. Hegel ja a szenvedély a lelket. Kant szerint az ember zott visszavezesse ógörög fôként azt bírálta Kantban, hogy a Kant megállapítja, hogy rendeltetése nem a és hellenisztikus gyö- gondolkodás szabadságát a társadala szenvedélynek a vágy puszta boldogság, kereihez. Arisztotelész mi gyakorlat folyamatától elszigetelszóval szoktak nevet hanem talentumainak az eudaimóniát az eré- ve kívánta vizsgálni. A társadalmi vaadni. Három olyan szakadatlan nyes cselekvéshez lósággal megbékélô Hegelen Fouszenvedélyes vágyat (eupraxia) kapcsolta. A cault azt a Marxot olvasva próbál meg nevez meg, amelyek szenvedéssel járó daimon Szókratésznél túljutni, aki szerint a filozófia feladabármelyike eluralhatja kibontakoztatása, a tetteinket irányító ta nem a világ értelmezése, hanem és birtokba kerítheti az kimûvelése. belsô hang. A daimon megváltoztatása. A marxizmusból embert. A becsvágy a jó egyaránt lehet rombo- Foucault számára a világ megváltozhír látszatára, az uralomvágy a félelem álcázására, a bírvágy ló és építô. Az eudaimón, a jó szerete- tatása helyett a hiteles emberi élet felpedig az anyagi érdekek érvényesíté- te, ami lehetôvé teszi legjobb részeink, tételeire koncentráló Heidegger filosére irányul. Az elsô utálatossá, a má- vonásaink kifejezését. A virágzó em- zófiája nyújtott kivezetést. A hitelessodik rettegetté, a harmadik megve- beri életet, az eudaimóniát szokás bol- ség elérésének gyakorlati példáját tetté teszi az embert. Szent Ágoston dogságnak, illetve jóllétnek fordítani. legfontosabb filozófiai példaképévé Kelemen: Egészség és antropológia – Foucault Kant olvasata LAM 2009;19(1):84–88.
87
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
ORVOSI FILOZÓFIA
váló, veszélyes életet élô, minden em- Merészelj élni! környezetvédelem, fogyasztóvédelem beri élményt alkotó folyamat eredés betegjogok mellett – a szenvedélyes ményének tekintô Nietzschében ta- Kant emberismerettani munkája René élet jogának kérdése került elôtérbe. A lálta meg. Innen egyenes út vezetett Descartes A lélek szenvedélyei címû, szenvedély, aminek a szenved a szótöve, Freudhoz. A marxizmus az egzisz- 1649-ben megjelent utolsó, még életé- Foucault álláspontja szerint nem a biztencializmussal összebékíteni igyek- ben kiadott mûvébôl indul ki. tonsággal, hanem a kockázatot vállaló, vô Sartre-tal ellentétben, Foucault Descartes az érzelmek és szenvedélyek jelenben folyó kíváncsi és fáradtságos igen hamar kiábrándult a kommuniz- emberi életben betöltött szerepét pró- kereséssel kapcsolatos. Nincs extatikus mus messianizmusából. Csalódottsá- bálja felismerni. A sztoikusok és biztonságérzet, nem létezik a biztonság ga éppen az 1956-os magyar forrada- szkeptikusok az atara„csúcsélménye”. A szenlom leverése után vált végérvényessé. xiát, a szenvedélyektôl vedélyes élet jelenben A szenvedélyes Véleménye szerint az 1950-es évek mentes életet, a lélek zajló, a jelen kihívásaira marxizmusából hiányzott az ember- rendíthetetlen nyugalválaszoló élet. Foucault élet jelenben zajló, szerint Kant volt az elsô séges személyesség. Ugyanez volt a mát eszményítették. a jelen kihívásaira olyan modern filozógondja a freudizmussal. A szemé- Descartes kérdése az, válaszoló élet. fus, aki a „Mi történik lyesség volt a tétje annak a Martin hogy a szenvedélyek mimost?”, „Mi játszódik Buber és Carl Rogers közt zajlott ne- képpen szolgálhatnak vezetes vitának, amelyre 1957. április minket, ahelyett, hogy rabjukká vál- le velünk jelenleg?” kérdését felvetette. 18-án került sor a Michigan Egyete- nánk. A Descartes tévedése címmel A kanti kérdésfeltevést Foucault igen men. Itt fogalmazta meg Buber a sze- 1994-ben könyvet közreadó Antonio jónak tartotta, Kant válaszával azonban mélyes és az egyéni megkülönbözte- Damasio amellett érvel, hogy az érzel- nem volt elégedett. Véleménye szerint tésének tételét. Az ember egyre in- mek és szenvedélyek kiküszöbölhetet- a gondolatokat meg is kell élni, ezért a kább individuummá válhat, anélkül, lenek az érvelés és a döntéshozatal fo- „sapere aude!” kevés. Az élet élményéhogy egyre személyesebbé, emberib- lyamatából. A „gondolkodom, tehát nek igazi jelmondata a Vivere aude! bé válna. Az individuum puszta vagyok” tétele a „szenvedélyesen ér- (Merészelj élni!). A szenvedélyes élet egyediség. A személy az, aki emberi zek, tehát vagyok” tézisével helyettesí- elôképe Foucault számára Nietzsche. módon, emberi kapcsolatokban, kap- tendô. A szenvedély és az érzelem – A Bevezetés záró sorai azt a Nietzschét csolatait mélyítve és gazdagítva, kap- ahogy ezt Kant is megállapította – min- idézik, aki szerint Isten halála egyúttal csolati élményeibôl tanulva él. Ez a dig más embereket involvál. Kant korá- a szubjektumként alighogy megszülevita inspirálta Rogerst a személyköz- ban, a gyors ütemû polgárosodás vilá- tett ember halálát eredményezte. Az pontú pszichoterápia praxisának ki- gában, az érdek és a szenvedély viszo- embert létre keltô nietzschei terv, az dolgozására. A személyközpontú nya vált problematikussá. Foucault Übermensch a második világháború pszichológia a teljes élet eshetôségé- szerint Kant ráébredt arra, hogy az ér- népirtása után védhetetlennek bizonek ismérveit az önátélésben, önmeg- dekeket kifejezô kereskedelemnek és nyult. A humán és társadalomtudósok valósításban, önkifejegazdasági növekedés- másfél évtizeden át keresték a magyarázésben, s az élmények nek érzelmeket, szen- zatot a náci Németország népirtó politiA személy az, iránti nyitottságban vedélyeket érintô, azok kai programjára, s kutatták a megelôzés aki emberi módon, adja meg. emancipációját kívánó eshetôségét. A prevencióra – e téren vaBuber személyességkövetkezménye van. A ló sikeressége miatt – a jóléti állam látemberi koncepciója Kant emBevezetést író Foucault szik a legalkalmasabbnak. A jóléti állam kapcsolatokban, beriesülés (humanizáa szenvedély üdve az egészség. Az egészség olyan kapcsolatait mélyítve idejében ció) fogalmára nyúlik már nem az érdekkel, metajog és metaérték, amely egyformán és gazdagítva, vissza. Kant szerint az hanem a biztonsággal épít a tapasztalás három Kant által megkapcsolati embert nevelni kell a állt szemben. A nyugati nevezett modalitására: a tudományos tujóra. A nevelés legjobb fejlôdés uralkodó mo- dásra, a jóra és a szépre. A boldogság és élményeibôl közege a polgári társadelljévé váló, demokra- az egészség kölcsönviszonyára és társatanulva él. dalom, ahol lehetôség tikus kapitalista rend- dalmi összefüggéseire egyaránt felfigyevan a legfôbb jó, a polszerbôl nem eliminálha- lô Kant Antropológiájától Foucault útja gárok üdvösségének, boldogulásának, tó jóléti társadalom dekommodifikál, elôbb az 1970-es évek végén kidolgozott jólétének, egészségének (salus civitatis) védi az egyént a piaci viszonyok meg- életpolitika elméletéig vezetett, majd elérésére. Kant a latin salus fogalmával próbáltatásaitól. A szociális jogokat ezen át, élete utolsó éveinek hatalmas írja le a legfôbb jót. Szerinte ennek biztosító modern kapitalizmusban a vállalkozásához, a szubjektum kell az alkotmány elemi elvéül szolgál- szenvedélyek ki- és végigélésének tö- egészsége témakörének történia. A salus egyszerre jelent javat, üd- rekvése immár egy alapvetôen bizton- neti vizsgálatához. vösséget, boldogságot, jólétet, jóllétet ságosságra törekvô társadalomban törés egészséget. A „salus aegroti suprema ténhet. A veszély és fenyegetés (példá- Köszönetnyilvánítás lex” (a beteg java-üdve a legfôbb tör- ul az 1957-es szovjet „szputnyik sokk”) A tanulmány a K 68619 számú OTKAvény) elve a hippokratészi eskü latinra kívülrôl jövônek látszott. A vallássza- kutatás támogatásával készült. fordított szövege alapján vált az orvo- badság, a tulajdonjog, a politikai jogok dr. Kelemen Gábor si etika döntô fogadalmává. és a szociális jogok kivívása után – a
88
LAM 2009;19(1):84–88. Kelemen: Egészség és antropológia – Foucault Kant olvasata
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
