AWADUKT THERMO ANTIMIKROBIÁLIS. Rendszerelemek talajba fektetett szellőztető rendszerek kialakításához

AWADUKT THERMO ANTIMIKROBIÁLIS

Rendszerelemek talajba fektetett szellőztető rendszerek kialakításához

Az „AWADUKT Thermo anitmikrobiális” műszaki tájékoztató 2016 februártól érvényes. Megjelenésével a korábbi, 342620 számú műszaki tájékoztató (kiadás: 2011. július) érvényét veszti. Az aktuális műszaki dokumentációk a www.rehau. hu weboldalról letölthetők. A dokumentum szerzői jogi védelem alatt áll. Minden ebben foglalt jogot fenntartunk, különös tekintettel a fordítás, az utánnyomás, az ábrák kiemelése, a rádióadás, a fénymásolás vagy egyéb úton történő sokszorosítás és az adatfeldolgozó rendszerekben történő tárolás jogára vonatkozóan. Minden méret- és súlyadat tájékoztató jellegű. A tévedés és a változtatás jogát fenntartjuk.

2

Az SAP rendszerre történő átállás miatt cikkszámaink 2012-ben anyagszámokra változtak. Az eddigi cikkszámok helyett anyagszámokat használunk, amelyek 2 számjeggyel egészültek ki: Régi: 123456-789 (cikkszám) Új: 11234561789 (anyagszám) Annak érdekében, hogy ez a változás a műszaki tájékoztatóban is egyértelmű legyen, az új számjegyeket külön jelöltük: 1 = 1, pl.: 11234561789 Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az átállást követően minden általunk készített árajánlat, megrendelés visszaigazolás, szállítólevél és számla rendszertechnikai okokból már csak a 11 jegyű számokat tartalmazza.

TARTALOM 1.

Információk és biztonsági utasítások

5

2. Talaj-levegő hőcserélő (L-EWT) 2.1. Bevezetés 2.2. Alkalmazási területek

6 6 6

3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.2.

7 7 8 8

3.3.

Működési elv Az L-EWT működési elve Téli üzemmód (a levegő előmelegítése) Nyári üzemmód (hűtés) Klímakoncepció működési elvek lakóépületbe beépített L-EWT rendszereknél Klímakoncepció működési elvek nem lakóépületbe beépített L-EWT rendszereknél

4. Rendszerelemek 4.1. Beszívóegységek 4.1.1. REHAU beszívóegység max. 1 500 m³/h érfogatáramú rendszerekhez 4.1.2. REHAU beszívóegység kb. 1 500 m³/h és 6 500 m³/h közötti térfogatáramú rendszerekhez 4.1.3. Szűrők 4.2. Csövek 4.2.1. Hővezető képesség 4.2.2. Antimikrobiális belső réteg 4.2.3. Safety Lock tömítőrendszer 4.2.4. Vegyi ellenállóképesség 4.3. Idomválaszték 4.3.1. Ívek 4.3.2. Elágazó idomok 4.3.3. Karmantyúk 4.3.4. Lezáró karmantyúk 4.3.5. Szűkítők 4.4. Falátvezetés 4.4.1. AWADUKT Thermo falátvezetés nem nyomó vízhez 4.4.2. AWADUKT Thermo falátvezetések nyomó vízhez 4.4.2.1. AWADUKT Thermo tömítőgyűrű 4.4.2.2. AWADUKT Thermo befalazó gallér 4.5. Kondenzátum elvezető megoldások 4.5.1. Kondenzátum elvezetők 4.5.2. Kondenzátumgyűjtő akna 4.5.3. Ellenőrző akna 4.6. Osztócső

9 10 11 11 12 13 14 14 16 16 17 17 19 19 20 21 23 24 25 25 26 26 27 28 29 30 31 32

5. 5.1.

A rendszerelemek kezelése 34 A rendszerelemek kiszállítására vonatkozó általános tudnivalók 34 5.2. A beszívóegységek kezelésére vonatkozó tudnivalók 34 5.2.1. Szállítás 34 5.2.2. Tárolás az építkezésen 35 5.2.3. Beszívóegységek felépítése 35 5.3. Csövek, idomok és osztók kezelésére vonatkozó tudnivalók 36 5.3.1. Szállítás 36 5.3.2. Tárolás az építkezésen 36 5.3.3. Fel- és lerakodás 38 5.3.4. Általános tudnivalók a csövek, idomok és osztók fektetésére vonatkozóan 38 5.3.5. A fektetési felület elkészítése 40 5.3.6. Az ágyazat elkészítése 41 5.3.7. Csövek, idomok és osztók kezelése 43 5.3.8. Az elem környezetének feltöltése 46 5.3.9. Az elemek környezetének feltöltése 47 5.4. Az épületbekötésekre vonatkozó tudnivalók 49 5.4.1. Szállítás 49 5.4.2. Tárolás az építkezésen 49 5.4.3. Az AWADUKT Thermo épületbekötő szerelése 49 5.4.4. Az AWADUKT Thermo tömítőgyűrű szerelése 49 5.4.5. Az AWADUKT Thermo falátvezető hüvely szerelése 50 5.4.6. Az AWADUKT Thermo fali gallér szerelése 50 5.5. A kondenzátum-elvezetési megoldások kezelésére vonatkozó tudnivalók 50 5.5.1. Szállítás 50 5.5.2. Tárolás az építkezésen 50 5.5.3. Az AWADUKT Thermo S kondenzátum-lefolyó szerelése 50 5.5.4. Az AWADUKT Thermo R kondenzátum-lefolyó szerelése 51 5.5.5. Az AWADUKT Thermo kondenzátum-gyűjtő akna szerelése 51 5.5.6. A szellőzési ellenőrzőakna telepítése 53 5.6. Tudnivalók a különleges beépítési feltételek melletti kezeléssel kapcsolatban 55 5.6.1. Beépítés talajvízbe vagy vizet vezető rétegekbe 55 5.6.2. Beépítés betonköpennyel 55

3

6. Átvétel, tisztítás és karbantartás 6.1. A terv szerinti igényekből levezetett követelmények 6.2. Tömörségvizsgálat 6.2.1. A vizsgálat felépítésére vonatkozó tudnivalók 6.2.2. Ellenőrzés levegővel (L eljárás) 6.2.3. Ellenőrzés vízzel (W eljárás) 6.3. Tisztítás 6.3.1. A tisztítás menetére vonatkozó általános tudnivalók 6.3.2. Tisztítási eljárás 6.3.2.1. Tisztítás nagynyomású vízzel 6.3.2.2. Tisztítás forgó kefékkel 6.4. Szemrevételezéses ellenőrzés 6.5. Első higiéniai ellenőrzés 6.6. Tudnivalók az üzem közbeni karbantartással kapcsolatban 6.7. Fertőtlenítés 7. 7.1.

56 56 56 57 57 58 58 58 58 59 59 60 60 60 60

REHAU tervezési szolgáltatások 61 Az L-EWT rendszerek méretezésének hőtechnikai alapjai 61 7.2. A közelítő számítást befolyásoló paraméterek 62 7.2.1. Helyszín / klíma 62 7.2.2. Talaj 62 7.2.3. Térfogatáram / áramlási sebesség 64 7.2.4. Fektetési mélység 65 7.2.5. Fektetési mód 65 7.2.6. Csőhossz 66 7.2.7. A keletkező kondenzátum mennyiségének kiszámítása 66 7.3. Tervezési támogatás 67 7.3.1. Tervezési támogatás a REHAU GAHED segítségével 67

4

8.

Szabványok és irányelvek

68

Melléklet

69

Szószedet

86

Rövidítések jegyzéke

88

REHAU értékesítési irodák

90

1. INFORMÁCIÓK ÉS BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK Érvényességi terület Ez a műszaki tájékoztató AWADUKT Thermo DN 200 – DN 630 PP-csövekből, valamint a hozzá tartozó idomokból és egyéb tartozékokból álló, talajba fektetett szellőztető rendszerek tervezésére és létesítésére vonatkozik. Az alábbiakban ismertetett alkalmazási területeket, szabványokat és irányelveket figyelembe kell venni. Németország határain kívül az adott országban mindenkor hatályos nemzeti előírásokat kell figyelembe venni és betartani.

Szereléskor vegye figyelembe az összes nemzeti és nemzetközi fektetési, szerelési, balesetvédelmi és biztonsági előírást, valamint a jelen műszaki tájékoztatóban leírtakat.

Piktogramok és logók

A tervezési és szerelési utasítások kötöttek az adott REHAU termékhez. az általánosan érvényes szabványokat és előírásokat kivonatosan megemlítjük. Vegye figyelembe az érvényes irányelveket, szabványokat és előírásokat!

Biztonsági utasítás Jogi tudnivaló Fontos információ, melyet figyelembe kell venni Információk az interneten Előnyök az Ön számára

A műszaki tájékoztató aktualitása Biztonsága és termékeink megfelelő alkalmazásának érdekében kérjük, rendszeresen ellenőrizze, hogy megjelent-e a „Műszaki tájékoztató” újabb kiadása! A „Műszaki tájékoztató” kiadási dátuma mindig a hátsó borító jobb alsó sarkában található. Az aktuális műszaki tájékoztatók beszerezhetők a REHAU értékesítési irodában vagy nagykereskedő partnereinknél, illetve letölthetők az internetről a következő oldalról: www.rehau.hu vagy www.rehau.hu/downloads. Rendeltetésszerű használat Az AWADUKT Thermo levegő-talaj hőcserélő rendszer és a hozzá kapcsolódó elemek tervezése, telepítése és üzemeltetése kizárólag a jelen műszaki tájékoztatóban ismertetett módon történhet. Minden más használat nem rendeltetésszerűnek számít, és ezért nem megengedett. Biztonsági utasítások és kezelési útmutatók - Saját és mások biztonsága érdekében a szerelés megkezdése előtt figyelmesen olvassa végig a biztonsági utasításokat és a kezelési útmutatókat. - A kezelési útmutatókat őrizze meg és tartsa mindig elérhető helyen! - Ha valamelyik biztonsági utasítás vagy szerelési előírás nem érthető, vagy kérdése van, forduljon a REHAU irodához!

A műszaki tájékoztatóban nem található alkalmazási területek esetében (különleges felhasználás) forduljon a műszaki tanácsadóinkhoz! Részletesebb tanácsadásért forduljon a REHAU értékesítési irodához!

Személyi követelmények - Csak felhatalmazott és szakképzett személyek végezhetik rendszereink szerelését. - Az elektromos rendszeren vagy vezetékeken szükséges munkákat csak szakképzett és felhatalmazott villanyszerelők végezhetik. Általános óvintézkedések - A munkaterületet tartsa tisztán és mindenféle akadályozó tárgyaktól mentesen! - Gondoskodjon a munkaterület megfelelő megvilágításáról! - A gyerekeket, a háziállatokat és az illetéktelen személyeket tartsa távol a szerszámoktól és a szerelés helyétől! - Mindig az adott REHAU csőrendszerhez tartozó rendszerelemeket használja! Más rendszerhez tartozó elemek, vagy nem az adott REHAU rendszerhez tartozó szerszámok használata balesetet vagy vészhelyzetet okozhat. Munkaruházat - Munka közben viseljen megfelelő munkaruházatot, valamint védőszemüveget, védőkesztyűt, védőcipőt és hosszú haj esetén hajhálót! - Ne hordjon bő ruhát vagy ékszert! Ezek könnyen beleakadhatnak a mozgó alkatrészekbe. - Fejmagasságban vagy fej felett végzett szerelési munkáknál viseljen védősisakot! Szabványok és irányelvek A tervezés, szállítás, szerelés, üzemeltetés és kezelés, valamint a karbantartási munkák során vegye figyelembe - az általánosan érvényes baleset-megelőzési és biztonsági előírásokat - a környezetvédelmi előírásokat - a szakmai szövetségek rendelkezéseit - a hatályos törvényeket, szabványokat, irányelveket és előírásokat

5

2. TALAJ-LEVEGŐ HŐCSERÉLŐ (L-EWT) 2.1.

Bevezetés

A növekvő energiaárak és a fogyatkozó erőforrások egyre inkább célirányos gondolkodásmódra késztetik a beruházókat, a tervezőket és az építészeket egyaránt. A fosszilis nyersanyagok egyre korlátozottabb rendelkezésre állása miatt egyre nagyobb az energiatakarékos építési koncepciók jelentősége. Ennek egyik fontos eleme a lakó-, iroda- és munkaterek kontrollált szellőztetése. A kontrollált szellőztető rendszerek, valamint az irodaépületekben gyakran alkalmazott klímaberendezések ideális kiegészítője a talaj-levegő hőcserélő, röviden L-EWT. Ez pozitívan hat a CO2-kibocsátás és az energiaköltségek csökkentésére. A kontrollált lakásszellőztető rendszerek napjainkban már az alacsony energiaigényű és passzív házak elengedhetetlen részének számítanak. Itt az alkalmazott L-EWT rendszerek télen a levegő előmelegítésére szolgálnak, amivel célirányosan megakadályozható a szellőztető rendszerben lévő hővisszanyerő készülék eljegesedése. A nyáron fellépő hűtőhatás további előnyt jelent a ház temperálása szempontjából. Ez jelentős komfortnövelő tényező. Az ipari-, valamint az iroda- és középületek esetében főleg a fellépő hűtési igény kielégítésére keresik az egyre gazdaságosabb megoldásokat. A hagyományos hűtőberendezések alkalmazása magas üzemeltetési költségekkel jár. A légtechnikai rendszerek elé kapcsolt L-EWT rendszerek használatával a hagyományos hűtőberendezések mérete csökkenthető, vagy akár teljes egészében el is hagyhatók. Ez az üzemeltetési költségek megtakarításán túl a CO2-kibocsátás jelentős csökkenésével is jár. Az L-EWT rendszer korai beillesztése a szellőztetési koncepcióba nagy jelentőséggel bír a rendszer kialakításával kapcsolatos követelmények tisztázása miatt , valamint figyelembe kell venni a teljes rendszer tervezésénél is.

6

2.2.

Alkalmazási területek

A VDI 4640 szerint az L-EWT légtechnikai berendezésnek (RLT berendezésnek) minősül. A különböző alkalmazási területek vonatkozásában elsősorban a DIN 1946 és a DIN EN 13779, valamint higiéniai szempontból a VDI 6022 követelményeit kell figyelembe venni. Az L-EWT rendszerek levegő hőhordozó közegnél alkalmazhatók, és alapvetően három különböző üzemmódban üzemeltethetők. (1.) A bevezetett levegő előmelegítése A L-EWT rendszer kizárólag a bevezetett levegő előmelegítésére szolgál. A rendszer üzemeltetésének vezérlése úgy működik, hogy egy meghatározott külső hőmérséklet túllépése esetén a külső levegő L-EWT rendszeren keresztül történő bevezetése lekapcsol. Ekkor a levegő egy megkerülő ágon keresztül jut be. (2.) A bevezetett levegő hűtése A L-EWT rendszer kizárólag a bevezetett levegő hűtésére szolgál. A rendszer üzemeltetésének vezérlése úgy működik, ha a külső levegő hőmérséklete egy meghatározott érték alá csökken, a külső levegő L-EWT rendszeren keresztül történő bevezetése lekapcsol. Ekkor a levegő egy megkerülő ágon keresztül jut be. (3.) A bevezetett levegő előmelegítése és hűtése Az L-EWT rendszer egyaránt használható a bevezetett levegő előmelegítésére és hűtésére. A rendszer üzemelése ebben a formában a leggazdaságosabb. Azokban az üzemállapotokban, amikor az L-EWT használata rontaná a rendszer hatásfokát, a levegő egy megkerülő ágon keresztül jut be. Az L-EWT rendszer hatásfoka az optimálisan beállított megkerülő ági vezérléssel maximalizálható.

3. MŰKÖDÉSI ELV 3.1.

Az L-EWT működési elve

körülményektől függ. Mindkét paramétert számos külső tényező befolyásolja, így ezeket a rendszer méretezésénél megfelelő tűréssel kell figyelembe venni. Emellett a fektetési mód, a kiválasztott csövek, az üzemmód és a további peremfeltételek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással, ami miatt az L-EWT rendszerek méretezésekor egy komplex, az adott beruházástól függő mátrixról beszélünk. A tervezőnek tudnia kell, hogy a fenti, összetett mátrix miatt az L-EWT rendszer teljesítménye előzetesen csupán szimulálható, és csak közelítő pontossággal számítható ki. Erről a geotermikus rendszerekre jellemző méretezési problémáról már a tervezési szakaszban nyíltan kell beszélni, és ennek megfelelően kell figyelembe venni. Ezzel egyidőben azonban a rendszer hatékonyságára, gazdaságosságára és ökológiai előnyeire is rá kell mutatni.

Az L-EWT rendszernél a szellőztető rendszer frisslevegő mennyiségének egy része vagy a teljes levegőmennyiség bevezetése talajba fektetett csövön vagy csőrendszeren keresztül történik. Nyáron a napsugárzás, a csapadék és más időjárási tényezők hatására a talaj felülete felmelegszik. Télen az időjárási tényezők hatására pedig lehűl. A talajhőmérséklet éves alakulását különböző mélységekben a 3-1. ábra ábrázolja. A külső hőmérséklet lényegesen erősebb hatást gyakorol a talaj felső rétegeire, mint a mélyebben fekvő rétegekre, ezért a mélység növekedésével a nyári és a téli hőmérsékletek közötti különbség csökken. A talaj hőtároló képességéből fakadóan az egyes görbék között fáziskésés figyelhető meg. A talaj és a külső hőmérséklet éves szinten eltérő hőmérsékletkülönbsége teszi lehetővé a csőben áramló levegő előmelegítését a téli, ill. lehűtését a nyári időszakban.

A tervezett épület legjobb optimalizálása érdekében a REHAU a tervezési támogatás keretében készséggel áll az Ön rendelkezésére. Ehhez további információk a „7. REHAU tervezési szolgáltatások”, 61. oldal fejezetben találhatók.

A talaj hőmérsékletének alakulása, valamint ezzel összefüggésben a külső levegő és a talaj közötti hőátadáshoz szükséges hőmérséklet-különbség lényegében a talaj összetételétől és az időjárási

Erdreich a talajban AJahrestemperaturverlauf hőmérséklet éves im alakulása 20

Temperatur [°C][°C] Hőmérséklet

15

10

5

0

–5 000

030

060

090

120

150

180

210

240

270

300

330

360

Tage Napok Außentemperatur [°C] Hőmérséklet

1m

2m

3m

4m

5m

3-1. ábra A hőmérséklet éves alakulása a talajban

7

3.1.1. Téli üzemmód (a levegő előmelegítése)

3.1.2. Nyári üzemmód (hűtés)

Az L-EWT rendszereket – különösen a 750 m³/h térfogatáram alatti lakóépületek esetében – úgy kell méretezni, hogy megakadályozzuk a hővisszanyerő készülék távozó levegő oldali eljegesedését. A mai, többnyire igen hatékonyan, akár 80%-nál is magasabb hatásfokkal üzemelő hővisszanyerő készülékek esetén felmerülő probléma, ha a beszívott levegő oldali levegő hőmérséklete –3 °C-nál alacsonyabb, akkor a távozó levegő oldalon a hőcserélő eljegesedhet. A jegesedés azért jelentkezik, mert a beáramló külső levegő annyira lehűti a távozó levegőt, hogy az kondenzálódik, és a keletkező kondenzvíz megfagy.

Az elmúlt években főként az iroda- és középületek belső hőterhelésének erőteljes növekedése figyelhető meg. A helyiséghőmérsékletek emelkedésének oka egyrészt az informatikai eszközök intenzívebb használata, másrészt pedig a hőszigetelés javítását szolgáló intézkedések. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a belső hűtési hőterhelést további intézkedésekkel kell kompenzálni. Erre a célra eddig hagyományos klímaberendezéseket használtak, ám ezek primer energiafelhasználása rendkívül magas, így jelentős mértékben megemelik az üzemeltetési költségeket. L-EWT rendszer alkalmazásával csökkenthető a hagyományos klímaberendezések használata, vagy ezek akár teljes egészében el is hagyhatók. Ennek következtében nem csak a felhasznált primer energia, de a rendszer üzemeltetésével összefüggő költségek is csökkenthetők.

A jegesedés ellen megfelelő biztonságot nyújt, ha a 750 m³/h térfogatáram alatti rendszerek méretezésekor az L-EWT utáni minimális kilépő hőmérsékletet 0 °C-ra vesszük fel. A 750 m³/h-nél nagyobb térfogatáramú rendszerek jegesedésének megakadályozásához elegendő a –3 °C L-EWT utáni minimális kilépő hőmérséklet. A távozó levegő oldali jegesedés megakadályozása miatt szükséges határhőmérséklet mellett az L-EWT rendszereket a szükséges minimális térfogatáramra vagy a rendelkezésre álló felületre is méretezni kell.

3-2. ábra Példa téli üzemmódra

8

A 750 m³/h térfogatáram alatti lakóépületekben, ahol a rendszer használatának elsődleges célja a levegő előmelegítése, a költségek növelése nélkül kihasználható az L-EWT által biztosított hűtőhatás, ami további költségcsökkentő és egyúttal lakókomfortot növelő tényező. Belépő hőmérséklet a beszívóelemnél +30 °C

Belépő hőmérséklet a beszívóelemnél -15 °C

Hőmérséklet a talajban +7 °C

Figyelem: Hűtés esetén magasabb páratartalmú, alacsonyabb L-EWT kilépő hőmérsékletekkel kell számolni. Szükség esetén utánfűtésről kell gondoskodni.

Kilépő hőmérséklet az L-EWT végénél +2 °C

Hőmérséklet a talajban +12 °C 3-3. ábra Példa nyári üzemmódra

Kilépő hőmérséklet az L-EWT végénél +16 °C

3.2.

Klímakoncepció működési elvek lakóépületbe beépített L-EWT rendszereknél

Az épületek tervezésekor fontos szerepet játszik az energiamegtakarításról szóló rendelet betartása. Ennek keretében a tervező gyakran a passzív vagy az alacsony energiaigényű házakra vonatkozó szabványt veszi alapul. A szellőztetésből adódó hőveszteség csökkentése, valamint a nedvesség okozta épületkárok elleni védelem érdekében szükséges légcsere biztosításához rendszerint szellőztető rendszereket alkalmaznak.

energiaigényű fagyvédelmi egység is beépíthető. A fagyvédelmi egység kitűnő alternatívája az L-EWT, amely a levegő fagymentes tartományba történő előmelegítésére méretezhető. Ezenkívül az előmelegítő hatás alacsony pozitív hőmérsékletek mellett is kihasználható, így hővisszanyerő készülékkel kombinálva magasabb hőmérséklet érhető el. Ezzel jelentős mértékben csökkenthető az utánfűtési igény.

A korszerű szellőztető rendszerek rendszerint egy beépített hővisszanyerő készülékkel rendelkező szellőztető berendezésből, valamint egy, a levegő befúvásához és elszívásához szükséges levegő elosztására szolgáló, épületen belül kiépített csatornarendszerből állnak. Ezt gyakran kiegészítik a levegő téli utánfűtésére szolgáló hőcserélővel is. A külső falon keresztül történő közvetlen levegőbevezetésű, modern szellőztető készülékek nagy hátránya az, hogy alacsony, fagyponthoz közeli hőmérsékleten üzemelnek. A szellőztető készülék lefagyásának megakadályozása érdekében a rendszert időnként le kell fojtani, vagy akár teljesen le is kell állítani. Alternatív megoldásként egy nagy

Nyáron az L-EWT jelentős mértékben képes lehűteni a külső levegőt, ami érezhető komfortnövekedést okoz, ez nem várható el az L-EWT nélküli szellőztető rendszerektől. Ilyen esetben gyakran kiegészítő klímaberendezésre is szükség van. Az L-EWT-vel rendelkező szellőztető rendszer előnyeinek áttekintése: - előmelegítés télen az egész éves üzem érdekében - magas hatásfok az L-EWT és a hővisszanyerés (WRG) kombinálásának köszönhetően - komfortnövekelés nyáron, további beruházás nélkül

FO FO

Külső levegő Außenluft AU AU L-EWT-n Über LEWT keresztül

Előszűrő Vorfilter

direkt) (AU(AU közvetlen) Raum Helyiség

LEWT L-EWT AB KI ZU BE Erdreich Talaj

Külső levegő Außenluft Télen: -12 °C- 12 °C Winter: Nyáron: +30+°C30 °C Sommer:

Lüftungseinheit Megkerülő Bypass ág Szellőztetőegység WRG-vel „mit“ WRG

L-EWT nach után LEWT Télen: +2 °C+ 2 °C Winter: Nyáron: +16 °C Sommer: + 16 °C

WRG után nach WRG Télen: +15+°C15 °C Winter: Nyáron: +17+°C Sommer: 17 °C

Helyiségbe bevezetett Zuluft Raum levegő Winter: + 18 °C Télen: +18 °C Sommer: + 18 °C Nyáron: +18 °C

3-4. ábra L-EWT a lakóépületben

9

3.3.

Klímakoncepció működési elvek nem lakóépületbe beépített L-EWT rendszereknél

Az L-EWT energiakoncepciója által biztosított előnyök nem lakás céljára használt épületek esetén hasonlóak a lakóépületnél ismertetett előnyökhöz. A nem lakóépületekben alkalmazott koncepciókra azonban lényegesen több előírás vonatkozik, így rendszerint több műszaki rendszerelemet kell figyelembe venni a tervezés során.

Az L-EWT rendszerrel kiegészített, teljes koncepció optimalizálásához érdemes a beépítést idejekorán figyelembe venni. Ez megkönnyíti mind a klímarendszer részegységeinek méretezését, mind pedig a klímarendszer megtervezését. A lehetséges klímakoncepciók működési elvét az alábbi táblázat ismerteti.

A lakóépületekkel ellentétben – amelyek gyakran szellőztető készülékkel vannak felszerelve – a nem lakóépületekben elsősorban klímaberendezéseket alkalmaznak. Ezek nagy mennyiségű primer energiát használnak fel a temperáláshoz, valamint a párásításhoz és a párátlanításhoz. Az L-EWT beépítésével jelentős mértékben csökkenthető ez a primer energiafelhasználás. Emellett egyes rendszerelemek helyettesíthetők vagy kisebbre méretezhetők is. Ezt a tervezési szakaszban ellenőrizni kell.

Az L-EWT nélküli rendszerekkel összehasonlítva az L-EWT esetében a megtakarítás az előmelegítéshez, az előhűtéshez és a részleges párátlanításhoz szükséges energiaigény csökkenésében jelentkezik. Az előmelegítés olyan előny, amelyre L-EWT nélkül nem lenne lehetőség. Az előhűtés L-EWT rendszerrel lényegesen hatékonyabb, mint kizárólag a hővisszanyerő készülékkel, mivel így a távozó levegő hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletekérhetők el.

A klímakoncepció tervezéséhez három lehetőség áll rendelkezésre. - Klímakoncepció hagyományos klímaberendezéssel, L-EWT nélkül - Klímakoncepció hagyományos klímaberendezéssel és L-EWT rendszerrel - Klímakoncepció optimalizált klímaberendezéssel és L-EWT rendszerrel Hagyományos klímaberendezés L-EWT nélkül Nyári -- Előhűtés hővisszanyerő készülékkel üzemmód kb. a távozó levegő hőmérsékletére -- Utánhűtés és párátlanítás hűtési hőcserélővel, pl. hideg vízzel a hűtési hálózatból vagy hűtőgéppel. -- Utánfűtés fűtési hőcserélőben, pl. a fűtőberendezésből származó melegvízzel

A klímaberendezés optimalizálása további energiamegtakarítást eredményez, mert hűtés esetén az utánfűtésre történő használattal jelentősen meghosszabbítható a hővisszanyerő készülék üzemideje. Az utánfűtéshez szükséges, a hőellátó hálózatból származó hő értelemszerűen csökken.

Hagyományos klímaberendezés L-EWT rendszerrel -- Előhűtés az L-EWT-ben a bevezetett levegő kívánt hőmérsékleti tartományában részleges párátlanítással -- Megkerülő ág használata a hővisszanyerő készüléken -- Csökkentett utánhűtés és párátlanítás hűtési hőcserélővel, pl. hideg vízzel a hűtési hálózatból vagy hűtőgéppel -- Utánfűtés fűtési hőcserélőben, pl. a fűtőberendezésből származó melegvízzel

Optimalizált klímaberendezés L-EWT rendszerrel -- Előhűtés az L-EWT-ben a bevezetett levegő kívánt hőmérsékleti tartományában részleges párátlanítással -- Csökkentett utánhűtés és párátlanítás hűtési hőcserélővel, pl. hideg vízzel a hűtési hálózatból vagy hűtőgéppel -- Részleges vagy teljes utánfűtés a hővisszanyerő készülék használatával -- Végleges utánfűtés fűtési hőcserélőben, ha szükséges, pl. a fűtőberendezésből származó melegvízzel

-- Kombinált előmelegítés L-EWT-vel és Téli -- Előmelegítés fagymentesítő egységgel -- Kombinált előmelegítés L-EWT-vel és üzemmód negatív tartományban lévő külső hővisszanyerő készülékkel hővisszanyerő készülékkel -- Utánfűtés fűtési hőcserélőben, -- Utánfűtés fűtési hőcserélőben, hőmérsékletek esetén pl. a fűtőberendezésből származó melegvízzel pl. a fűtőberendezésből származó melegvízzel -- További előmelegítés hővisszanyerő -- Szükség esetén a levegő párásítása -- Szükség esetén a levegő párásítása készülékkel -- Utánfűtés fűtési hőcserélőben, pl. a fűtőberendezésből származó melegvízzel -- Szükség esetén a levegő párásítása 1: Hővisszanyerő készülék 2: Hűtés 3: Fűtés 4: Ventilátorok 5: Párásítás

Hagyományos klímakoncepció talaj-levegő hőcserélővel 3-5. ábra Hagyományos és optimalizált klímakoncepció L-EWT rendszerrel 10

Optimalizált klímakoncepció talaj-levegő hőcserélővel

4. RENDSZERELEMEK 4.1.

Beszívóegységek

A szellőztető rendszer működéséhez szükséges külső levegő bevezetése egy külső légbeszívó egységen keresztül történik. E célra pl. nemesacélból készült beszívótornyok szolgálnak. A beszívóegységet a hozzá csatlakozó L-EWT csőre és a megengedett nyomásveszteségre kell méretezni.

Az L-EWT rendszerek beszívótornyaival szemben támasztott követelményeket a VDI 4640 ismerteti részletesen. E szerint ezeknek az időjárással szemben ellenálló és egészségügyi szempontból ártalmatlan anyagból kell készülniük. A beszívási magasság vonatkozásában a DIN EN 13779 az éves várható hótakaró vastagság 1,5-szeresét írja elő. A VDI 6022 1. lapja a DIN EN13779 szabványra hivatkozik. Gyakran előszűrőt kell beépíteni a beszívóegységbe az idegen tárgyak bejutása elleni védelemként. Az L-EWT porterhelésének csökkentéséhez elegendő egy durvaszűrő, de szükség esetén durva- és közepes, ill. finomszűrő kombinációja is beépíthető a beszívóegységbe. A VDI 3803 irányelv az L-EWT-ből és hagyományos szellőztető készülékből álló teljes rendszerhez két szűrőfokozatot javasol, amelyek közül pl. az egyik egység a beszívóegységben, a másik pedig a hagyományos szellőztető készülékben helyezhető el. A beszívótorony anyagára vonatkozóan ez az irányelv nemesacélt ír elő.

A beszívóegységek beszívási magasságára, felállítási helyére és kivitelére vonatkozó további tudnivalókat a DIN EN 13779, a VDI 6022 és a VDI 4640 ismerteti részletesen. Az ezekben a szabványokban és irányelvekben előírt követelményeket a tervezéskor figyelembe kell venni.

4-1. ábra L-EWT beszívótorony

A külső légbeszívás elhelyezésére vonatkozóan a VDI 6022 irányelv 1. lapját, valamint a DIN EN 13779 szabványt kell figyelembe venni. Ezek a lehető legjobb minőségű levegő beszívását, ill. olyan helyeken történő beszívását írják elő, ahol a külső levegő a legkevésbé szennyezett. Emellett a VDI 4640 irányelv alapján a beszívott levegőt élelmiszernek kell tekinteni. Ezért a külső levegő beszívás helyének kiválasztásakor figyelembe kell venni az alábbi pontokat: - utak közelsége (az út forgalomterhelése) - lombhullató fák / cserjék közelsége - bármilyen jellegű kifúvó nyílás közelsége - fő szélirány és lehetséges szagkeltő berendezések elhelyezkedése - épületek közelsége

Ügyfélspecifikus megoldások készítése is lehetséges, ekkor azonban az ügyfél által megadott adatokat kell figyelembe venni. A szabvány és/vagy az irányelv beszívási magasságra, szűrőbetétre, statikára és szerelésre vonatkozó előírásainak betartását a REHAU nem vizsgálja. Ezért a fenti szabványoktól és irányelvektől való esetleges eltérésekért semmilyen felelősségete nem vállalunk.

A beszívóegységek nyomáskülönbségének meghatározásához szükséges értékek a mellékletben található grafikonokból vehetők ki.

Tengerparthoz közeli területeken vagy korrózióra hajlamosító anyagokkal erősen terhelt környezetben történő felállítás esetén szükség lehet az anyagminőség módosítására a körülményeknek megfelelően. A fent megnevezett területeken a nemesacél korróziója nem zárható ki teljesen. Az anyagminőségre vonatkozó, felállítási helytől függő követelményeket a REHAU nem vizsgálja.

11

4.1.1. REHAU beszívóegység max. 1 500 m³/h térfogatáramú rendszerekhez A max. 1 500 m³/h térfogatáramú beszívóegységek három különböző méretben kaphatók. Ezek DN 200, DN 250 és DN 315 csőmérethez való beszívóegységek. A beszívóegységet közvetlenül, egy azonos méretű karmantyúra kell felszerelni. Erre a célra elsősorban a kettős karmantyúk vagy az áttolókarmantyúk alkalmasak. A beszívóegységeket egy kifejezetten erre a célra tervezett rögzítő

alapzatra kell felszerelni, amelybe annak létesítésekor a karmantyút is beleépítették. Az alapzat méretével, valamint a szereléssel kapcsolatos pontos tudnivalók a beszívótorony szerelési útmutatójában, valamint a Beépítés és fektetés című fejezetben találhatók. A fenti beszívóegységekkel kapcsolatos legfontosabb információkat az alábbi táblázat tartalmazza. A méretekkel kapcsolatos részletes információk a mellékletben lévő rajzon találhatók.

Beszívóegység max. 1 500 m³/h térfogatáramú rendszerekhez Anyagszám Névleges átmérő Alapanyag Felület Teljes magasság Beszívási magasság Össztömeg Lamellás fej Tető formája Lamellás fej teljes magassága Lamellák száma Külső átmérő Szűrőfelület 100% Állócső Állócső magassága (teljes) Falvastagság Állócsövek egymáshoz kapcsolása Fenéklemez Fenéklemez Csatlakozó cső névleges átmérője Furatok száma a fenéklemezben Furatátmérő Térfogatáramok Térfogatáram az állócsőben vS = 6,0 m/s esetén Max. térfogatáram (A0 = 85%) vL = 2,5 m/s; szűrő nélkül vL = 1,5 m/s; G4 szűrővel vL = 0,25 m/s; F6 szűrővel

DN/OD

mm

L2 L5 + L6

mm mm kg

mm

11701881003 200 V2A nemesacél matt 1720 1310 kb. 12,5



lapos 330 5+1 360 0,207

lapos 380 6 +1 410 0,298

lapos 430 7+1 475 0,426

n L1 A0

mm m²

L4 + L5 + L6 s

mm mm

1390 0,6 hasított stift



sxaxb DN/OD

mm mm darab mm

2 x 400 x 400 200 4 11,5

2 x 450 x 450 250 4 11,5

2 x 515 x 515 315 4 11,5

V

m³/h

650

1000

1500

V V V

m³/h m³/h m³/h

1586 952 159

2283 1370 228

3255 1953 326

A méretek gyártástól függően csekély mértékben eltérhetnek, a változtatások jogát fenntartjuk. A beméretezett vázlatrajz a mellékletben található.

12

4.1.2. REHAU beszívóegység kb. 1 500 m³/h és 6 500 m³/h közötti térfogatáramú rendszerekhez A 4.1.1 fejezetben ismertetett beszívóegységekkel ellentétben az itt ismertetett beszívóegységek falvastagsága nagyobb. Ügyfélspecifikus megoldások itt is lehetségesek, azonban ebben az esetben is be kell tartani a 4.1.1 fejezetben a kisebb beszívóegységekre vonatkozó követelményeket.

A beszívóegységeket egy kifejezetten erre a célra tervezett rögzítő alapzatra kell felszerelni, amelybe annak létesítésekor a karmantyút is beleépítették. Az alapzat méretével, valamint a szereléssel kapcsolatos pontos tudnivalók a beszívótorony szerelési útmutatójában, valamint a 5.2.3, 35. oldal fejezetben találhatók.

A beszívóegységet közvetlenül, egy azonos méretű karmantyúra kell felszerelni. Erre a célra elsősorban a kettős karmantyúk vagy az áttolókarmantyúk alkalmasak.

A fenti beszívóegységekkel kapcsolatos legfontosabb információkat az alábbi táblázat tartalmazza. A méretekkel kapcsolatos részletes információk a mellékletben lévő rajzon találhatók.

Beszívóegység sz 1 500 m³/h és a 6 500 m³/h közötti térfogatáramú rendszerekhez Anyagszám 11704281003 11704381003 13529221001 Névleges átmérő Alapanyag Felület Teljes magasság Beszívási magasság Össztömeg Lamellás fej Tető formája Lamellás fej teljes magassága Lamellák száma Külső átmérő Szűrőfelület 100% Állócső Állócső magassága (teljes) Falvastagság Állócsövek egymáshoz kapcsolása Fenéklemez Fenéklemez Csatlakozó cső névleges átmérője Furatok száma a fenéklemezben Furatátmérő Térfogatáramok Térfogatáram az állócsőben vS = 6,0 m/s esetén Max. térfogatáram (A0 = 85%) vL = 2,5 m/s; szűrő nélkül vL = 1,5 m/s; G4 szűrővel vL = 0,25 m/s; F6 szűrővel

DN/OD

mm

L2 L5 + L6

mm mm kg

mm

400 V2A nemesacél matt 2120 1310 kb. 34,0



lapos 660 7+1 620 0,829

lapos 740 8+1 720 1,162

lapos 840 9+1 850 1,663

n L1 A0

mm m²

L4 + L5 + L6 s

mm mm



1490 1 hasított stift

sxaxb DN/OD

mm mm darab mm

2 x 600 x 600 400 4 11,5

2 x 700 x 700 500 4 11,5

2 x 830 x 830 630 4 11,5

V

m³/h

2500

4000

6500

V V V

m³/h m³/h m³/h

6345 3807 634

8892 5335 889

12718 7631 1272

A méretek gyártástól függően csekély mértékben eltérhetnek, a változtatások jogát fenntartjuk. A beméretezett vázlatrajz a mellékletben található.

13

4.1.3. Szűrők A beszívóegységben elhelyezett szűrők különböző funkciókat tölthetnek be. Így pl. durvaszűrő használható az L-EWT védelmére idegen tárgyak bejutása ellen. Ezenkívül közepes vagy finomszűrővel előszűrés végezhető, ill. a szűrés mértéke növelhető. Az L-EWT általános védelmére a G4 durvaszűrő használata ajánlott. Szigorúbb követelmények – pl. magasabb minőségi kategóriájú külső levegő igény esetén M6 közepes szűrő használható. Vegye figyelembe, hogy a közepes szűrő élettartamának növeléséhez durvaszűrőt is kell használni!

Az M6 közepes szűrőhöz minden esetben adunk egy G2 durvaszűrőt is. Kérjük, vegye figyelembe a szerelési útmutatóban található pontos leírást! Anyagszám 11701981001 11702081001 11704481002 1) 11704581002 1) 11704681002 1) 11705281002 1) 11705381002 1) 11705481002 1) 11705581002 1) 11705681002 1) 11715881001 1) 11715981001 1)

DN/OD 200 200 250 250 315 315 400 400 500 500 630 630

Közepes vagy finomszűrő használatakor jelentős mértékben csökken a levegő maximális térfogatárama azonos nyomásveszteség esetén. Közepes vagy finomszűrő alkalmazásakor minden esetben el kell végezni a beszívóegység nyomásveszteségének számítását, ill. meg kell határozni a kiválasztott beszívóegység lehetséges maximális térfogatáramát. Adott esetben szükségessé válhat a szűrőfelületet növelése, hogy az elfogadható nyomásveszteség mellett biztosítani lehessen a szükséges minimális térfogatáramot. Az alapkivitelű G4 és G2/M6 szűrőtípusok kezdeti nyomáskülönbség diagramjai a mellékletben találhatók. A beszívóelemek és szűrők kezelésére vonatkozó tudnivalók a 5.2.3 fejezetben találhatók.

Szűrőosztály G4 M6/G2 G4 M6/G2 G4 M6/G2 G4 M6/G2 G4 M6/G2 G4 M6/G2

Darab/CSE 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1) Szállítási idő kérésre

4.2.

Csövek

Az L-EWT rendszereknél a lefektetett csövek a legfontosabb rendszerelemek. Ezek töltik be a csőben áramló levegő és a talaj közötti hőcserélő szerepét. A jelenleg hatályos szabványok és irányelvek speciális követelményeket támasztanak a cső anyagával szemben. VDI 6022 irányelv: A cső - zárt pórusú legyen, - nem bocsáthat ki egészségre káros anyagokat és szagokat, - anyaga nem veheti fel a nedvességet, továbbá - biztonságosan el kell tudni vezetnie a nyáron lecsapódó kondenzátumot. DIN 1946 és VDI 4640 irányelv: A cső anyaga - tömör legyen, hogy víz ne juthasson kívülről a rendszerbe - korrózióálló legyen, valamint - biztonságosan el kell tudni vezetnie a nyáron lecsapódó kondenzátumot.

14

A VDI 4640-4 alapján optimálisan alkalmazható anyagok a műanyagok, pl. a PP (polipropilén) vagy a PE (polietilén), a beton vagy a szálerősítéses cement. A műanyagokat a többi, nagy hajlítási merevségű anyagokhoz (pl. a betonhoz) képest alacsony tömeg, ebből adódóan könnyebb mozgathatóság az építkezésen, a betonhoz képest nagyobb hossz, többnyire 6 m, valamint a deformálódásokkal szembeni ellenállóképesség jellemzi.

Nem minden műanyag cső alkalmazható L-EWT rendszer hőcserélőjeként. A VDI 4640 irányelv a bordáscsöveket alkalmatlannak minősíti. A VDI 6022 1.2. lapja a flexibilis csöveket kritikusnak ítéli. Ezeknél a csöveknél a rugalmasságuk miatt a kondenzátum-elvezetéshez szükséges lejtés csak részben tartható be.

Az L-EWT rendszerekben a merev PP anyagok optimálisan alkalmazhatók hőcserélőként. A PP-csövekhez széles választékban kapható idomprogramnak köszönhetően egyedi, mindig az adott beépítési helyzethez igazodó fektetés valósítható meg. A VDI 6022 irányelv speciális higiéniai követelményeinek teljesítése érdekében a REHAU egy speciális, talajba fektetett szellőztető vezetékként alkalmazható csőrendszert fejlesztett ki.

A kifejezetten talajba fektetett szellőztető vezetékként alkalmazható REHAU AWADUKT Thermo antimikrobiális cső jellemzői az alábbiak: I. Speciális, javított hővezető képességű PP típusok alkalmazása II. Antimikrobiális belső felület III. Különösen sima belső felület IV. A REHAU által kifejlesztett, speciális Safety Lock tömítőrendszer V. rendkívül kiegyensúlyozott az ütésállóság és a nagyfokú merevség szempontjából VI. nagy kopásállóság és nagymértékű ellenállóképesség a nagynyomású mosással szemben VII. magas vegyi ellenállóképesség VIII. Széles hőmérséklet-tartomány –20 °C és +60 °C között A fenti tulajdonságoknak köszönhetően az AWADUKT Thermo antimikrobiális cső a lehető legnagyobb mértékben teljesíti a szabványok és irányelvek követelményeit. A cső legfontosabb jellemzőit az alábbi áttekintő táblázat ismerteti.

Tulajdonságok Sűrűség Szín, DN 200 Szín, DN 250 – DN 630 Szerkezeti hossz, DN 200 – DN 315 Beépítési hossz, DN 400 – DN 630 Kötéstechnika Idomválaszték Rövid idejű E-modulus Lineáris hőtágulási együttható Hővezető képesség Vegyi ellenállóképesség Levegő maximális hőmérséklete Levegő minimális hőmérséklete Ütésállóság Megengedett minimális hajlítási sugár Takarás magassága Lehetséges max. talajvízszint a cső felső éle felett, forgalomterhelés nélkül Beépítés épület alá Ajánlott ágyazat a DIN 1610 szerint az E1/E2 vezetési zónához Forgalomterhelés

Mértékegység [g/cm³]

[m] [m]

[N/mm²] [mm/mK] [W/mK] [°C] [°C]

[m] [m]

AWADUKT Thermo DN 200 – DN 630 ≥ 0,95 kék, szürke belső réteggel narancs, átlátszó/narancs belső réteggel 1/3/6 6 tokos kötés, adott esetben hegesztés igen 1250 0,14 0,28 pH 2 – 12 +60 -20 ++ 150 x d 1 – 3 1) 3 ++ 2) G2 max. 60 tonná terhelésig 3)

1) A takarási magasság csupán irányadó érték. A megengedett takarási magasságot statikai számításokkal kell meghatározni. A takarási magasság nem lehet kisebb a 0,5 m minimális értéknél. 2) Az L-EWT rendszerek alapvetően beépíthetők épületek alá, de ezt minden esetben a beépítéstől függően ellenőrizni kell. Ebben az esetben a beépítés előtt kötelezően statikai számítást kell végezni. 3) A megengedett forgalomterhelést az építési tervtől függően statikai számítással kell meghatározni. A legfeljebb 60 tonna terhelés csak bizonyos beépítési körülmények mellett lehetséges.

15

4.2.1. Hővezető képesség Az anyag hővezető képessége jelentősen befolyásolja a hőátbocsátást és ezáltal az elérthető kivett teljesítményt. Így az alacsony hővezető képességű anyagok pl. kitűnő hőszigetelők. Magas hővezető képességű anyagokat kell alkalmazni minden olyan helyen, ahol hőt kell közvetíteni (pl. hőcserélőkben). A talaj-levegő hőcserélő cső hatékony használatához a cső anyagának hővezető képességét az adott alkalmazásra kell optimalizálni. A fémekkel ellentétben a polimer anyagok hővezető képessége alacsonyabb, de ez adalékanyagok hozzáadásával jelentős mértékben javítható. A hőátbocsátást befolyásoló, további fontos paraméter a falvastagság. Ennek megfelelően a hőátbocsátás kis falvastagság esetén jobb, mint nagyobb falvastagság esetén. Az AWADUKT Thermo csövek hővezető képessége a hozzáadott, speciális adalékanyagoknak köszönhetően lényegesen jobb, mint a hagyományos PP csöveké, viszont a merevsége ezáltal nem csökken. Független vizsgálati jegyzőkönyvek igazolják, hogy a PP csövekhez felhasznált nyersanyag 0,28 W/m K hővezető képessége kb. 45%-kal magasabb, mint a hagyományos PP csőanyagoké.

Az ezüst hatása három különböző inaktiválási mechanizmussal írható le: 1. katalitikus oxidáció 2. a sejtmembránnal létesített reakció 3. kötődés a DNS-hez Az ezüstionok más ionokkal – pl. Na+ vagy K+ – végbemenő cserélődés révén szabadulnak fel. A cserélődésre csak víz (nedvességfilm) jelenlétében kerülhet sor. Így csak akkor szabadulnak fel ezüstionok, ha arra ténylegesen szükség van, mivel a baktériumok vagy a gombák csak víz jelenlétében szaporodnak és fejlődnek. A csőfalon található antimikrobiális réteg hatása korlátozott, mert nincs hatással a levegőben jelen lévő baktériumokra és gombákra.

Baktérium

Nedvességfilm

Ionleadás

Környezet Felület

Az alábbi ábra különböző műanyagok hővezető képességét szemlélteti. Alap-polimer 4-3. ábra Az antimikrobiális réteg hatása

0,3

0,25

Hővezető képesség [W/(m Wärmeleitfähigkeit [W/(m xx K)] K)]

Ezüstrészecske

Az antimikrobiális belső réteg hatását a Fresenius Intézet többszöri, független tesztjei igazolták.

0,2

0,15

0,1

KKE*/ próbatest

0,05

0 PVChabmag Schaumkern PVC

PVCkompakt kompakt PVC

kompakt PPPPkompakt

Speciális PP SpezialPP, Awadukt Awadukt Thermo Thermo

4-2. ábra Példa különböző anyagok hővezető képességére

4.2.2. Antimikrobiális belső réteg P

A csőgyártásba integrált, speciális eljárásnak köszönhetően az AWADUKT Thermo csövek antimikrobiális belső rétege tartósan és elválaszthatatlanul kapcsolódik a cső anyagához. Az antimikrobiális belső réteg egy Agion™ nevű, szervetlen ezüstvegyületből áll, amely gátolja, ill. erősen csökkenti a baktériumok és néhány gombafajta növekedését és szaporodását. Az Agion™egy természetes, antimikrobiális hatású anyag, amely hosszú távon és hatékonyan megakadályozza a baktériumtelepek fejlődésének kialakulását. Az ezüstionok csak az egyszerű sejtszerkezetekre fejtik ki hatásukat. A gombák, az állatok vagy az emberek összetett sejtszerkezeteire nincsenek hatással az ezüstionok. Az Agion™ biokompatibilitását az ISO 10993 szerint sikeresen bevizsgálták.

16

a) nci a r 0ó a) nci ere ra e (r f 24 ó lis P P biá ikro 0 óra lis ntim a biá a r kro PP imi 24 ó t n a PP

ere

ef P (r

* kolóniaképző egységek

4-4. ábra Teszteredmények

Az Agion™ anyagokat több éve alkalmazzák az orvostechnikai eszközökben és a konyhai készülékekben (pl. hűtőszekrényekben). Az első tesztek azt mutatták, hogy az alkalmazott Agion™ koncentrációja, valamint az L-EWT rendszerek speciális üzemmódja tartós hatást garantál. A belső réteg és a cső anyaga közötti felbonthatatlan kapcsolatnak köszönhetően a szabályosan végrehajtott tisztítás – ahogy azt a gyakorlati kísérletek is igazolták – nem károsítja az antimikrobiális réteget.

4.2.3. Safety Lock tömítőrendszer

4.2.4. Vegyi ellenállóképesség

A speciális Safety Lock (SL) tömítőrendszer gondoskodik arról, hogy a tokban található tömítés szorosan rögzüljön, és az összetoláskor még véletlenül se csúszhasson ki.

Csövek és idomok Az AWADUKT Thermo csöveket, idomokat és tömítőgyűrűket kiváló ellenállóképesség jellemzi a talajban előforduló legtöbb vegyi anyaggal szemben. Ez a vegyi ellenállóképesség 2 és 12 közötti pH-érték esetén garantált. Veszélyes hulladékok, illetve egyes természetes vagy mesterséges vegyi anyagok szokatlanul magas koncentrációja esetén a vegyi ellenállóképesség külön vizsgálatot igényel.

Az L-EWT rendszer tömörsége különösen higiéniai okok miatt fontos, ezért a Safety Lock tömítőrendszer alkalmazásával teljesülnek a DIN 1946, valamint a VDI 4640 és 6022 szerinti követelmények. E tömítőrendszer alkalmazásával a talajvízhez közeli vagy az ingadozó talajvízszint tartományban történő fektetés minden gond nélkül megvalósítható. Az ilyen területeken történő beépítés esetén a víz bejutása elleni tömörség 1000 órán át biztosított 1,1 bar külső víznyomás mellett. Beépítéskor megfelelő, felúszás elleni óvintézkedéseket kell tenni, pl. lehorgonyzással vagy plusz terheléssel (pl. betonnal).

A csövek talajvízbe vagy a talajvíz ingadozási tartományába történő fektetésekor statikai számítást ajánlott végezni a megnövekedett roppantó nyomás tekintetében. Szükség esetén felúszás elleni intézkedéseket kell tenni.

Tömítőgyűrűk Az alkalmazott gumifajta (EPDM) általában jól ellenáll a vegyi anyagoknak, azonban a talajban jelen lévő észterek és ketonok, valamint aromás és klórozott szénhidrogének duzzasztó hatásúak, ami a kötés károsodásához vezethet. Kétséges esetben mindig külön vizsgálatot kell végezni.

Az AWADUKT Thermo rendszerelemek veszélyes hulladékkal szennyezett területeken történő szerelése előtt a szerelésért felelős személynek a veszélyes hulladékra vonatkozó szakvélemény alapján az ezen a területen alkalmazott összes anyag ellenállóképességét ellenőriznie kell. Kérdéses esetben betekintés kérelmezhető az illetékes hatóságoknál az ún. veszélyes hulladék nyilvántartásba.

17

Anyagszám

DN/OD

11706411002 11706511002 11709611002

200 200 200

BL [mm] 1000 3000 6000

d1 [mm] 200 200 200

emin

d1

15° Dmax

AWADUKT Thermo cső Kifejezetten talajba fektetett szellőzővezetékként alkalmazható hőcserélő cső csatlakozó karmantyúval és fixen behelyezett Safety Lock biztonsági tömítőrendszerrel radontömör, antimikrobiális csővégek szennyeződésvédő kupakkal ellátva Anyaga: RAU-PP 2387/2400 Szín: kék

BL

Dmax [mm] 240 240 240

t [mm] 101 101 101

emin [mm] 7,0 7,0 7,0

Súly [kg/m] 4,2 4,2 4,2

Darab/HRV 1)

Súly [kg/m] 6,7 6,7 6,7 10,6 10,6 10,6 16,0 25,3 48,4

Darab/FKR 1)

20 20 20

1) FKR = fa kaloda

Anyagszám

DN/OD

11707911001 11708011001 11709711001 11708211001 11708311001 11709811001 11708511002 11708611003 11006411001

250 250 250 315 315 315 400 500 630

1) FKR = fa kaloda

18

BL [mm] 1000 3000 6000 1000 3000 6000 6000 6000 6000

d1 [mm] 250 250 250 315 315 315 400 500 630

emin

d1

15° Dmax

AWADUKT Thermo cső Kifejezetten talajba fektetett szellőzővezetékként alkalmazható hőcserélő cső csatlakozó karmantyúval és fixen behelyezett Safety Lock biztonsági tömítőrendszerrel radontömör, antimikrobiális csővégek szennyeződésvédő kupakkal ellátva Anyaga: RAU-PP 2387/2400 Színe: narancs

BL

Dmax [mm] 296 296 296 365 365 365 470 570 710

t [mm] 135 135 135 145 145 145 170 195 215

emin [mm] 8,8 8,8 8,8 11,1 11,1 11,1 13,5 17,0 23,8

12 12 12 9 9 9 6 4 2

4.3.

Idomválaszték

Az AWADUKT Thermo csövekhez alkalmazott idomkészlet speciálisan az L-EWT rendszerek követelményeihez készült. Az alkotóelemek teljesítik a rendszerek ellenőrzési és karbantartási lehetőségeivel szemben támasztott követelményeket. Az idomkészlet Safety Lock tömítőrendszerrel rendelkezik. A speciális Safety Lock (SL) tömítőrendszer gondoskodik arról, hogy a tokban található tömítés szorosan rögzüljön, és az összetoláskor még véletlenül se csúszhasson ki. Kerülni kell a tömítés kihúzását, mert nem biztos, hogy a tömítés utólag szakszerűen visszahelyezhető.

Az idomok a rendszer biztonsága érdekében csak egyszer használhatók fel. A Safety Lock tömítést a szerelés teljes ideje alatt az idomban kell hagyni.

4.3.1. Ívek Az ívek irányváltásra szolgálnak az AWADUKT Thermo csövekből készült vezetékrendszerben. A jó tisztíthatóság érdekében két egymás után következő 45°-os ív jobb, mint egy 88°-os ív.

A betolási mélységek a „4.3.3 Karmantyúk” fejezetben leírtak alapján határozhatók meg.

Anyagszám

DN

α

14170011001 14170111001 14170211001 14170311001

200 200 200 200

15° 30° 45° 88°

Z2

AWADUKT PP ív Ív irányváltások készítéséhez sima csővéggel és tokkal, beleértve a biztonsági tömítőrendszert is radontömör szennyeződésvédő kupakkal Anyaga: RAU-PP 2300 Szín: kék

Z1

z1 [mm] 15 30 46 105

z2 [mm] 32 47 63 122

Súly [kg/darab] 1,0 1,2 1,3 1,7

19

Anyagszám

DN

α

12476611004 12476711004 12476811004 12476911004 12477011002 12477111002 12477211002 12477311002 12393421002 12393521002 12393621002 12373131002 12345361003 1) 12345461003 1) 12345561003 1) 12345661003 1) 14113721005 1) 14113821005 1) 14113921005 1) 14114021005 1)

250 250 250 250 315 315 315 315 400 400 400 400 500 500 500 500 630 630 630 630

15° 30° 45° 88° 15° 30° 45° 88° 15° 30° 45° 88° 15° 30° 45° 88° 15° 30° 45° 88°

Z2

AWADUKT PP ív Ív irányváltások készítéséhez sima csővéggel és tokkal, beleértve a biztonsági tömítőrendszert is radontömör Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: narancs

Z1

z1 [mm] 19 37 57 132 23 47 72 166 41 68 97 208 101 135 285 604 125 184 554 1082

z2 [mm] 39 58 78 152 50 73 98 192 69 114 120 237 244 276 428 747 350 382 769 1297

Súly [kg/darab] 2,1 2,3 2,5 3,3 3,7 4,2 4,6 5,8 8,0 9,2 9,7 12,3 20,7 24,6 32,0 49,8 66,0 66,0 80,0 118,8

1) Szállítási idő kérésre, gyártás hegesztett szegmensekből

4.3.2. Elágazó idomok Az elágazó idomok két azonos vagy különböző méretű csővezeték összekötésére szolgálnak (pl. kondenzvízgyűjtő akna és csővezeték csatlakoztatása). Elágazó idomok segítségével azonos méretű regiszterrendszer is létesíthető vagy megkerülő ág is csatlakoztatható.

Anyagszám 14170411001

20

DN [d1/d2] 200/200

z1 [mm] 47

d1

Z2

d2

AWADUKT PP 45°-os ág Elágazó idomok önálló vezetékek vagy regiszterrendszerek bekötésére sima csővéggel és 2 tokkal, beleértve a biztonsági tömítőrendszert is radontömör szennyeződésvédő kupakkal Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: kék

A betolási mélységek a „4.3.3 Karmantyúk” fejezetben leírtak alapján határozhatók meg.

Z1

z2 [mm] 255

Z3

z3 [mm] 255

Súly [kg/darab] 3,0

Anyagszám 13147571002 12376741005 12197921002 12327941005 12327841005 12393821002 12393921005 12394021005 12374531005 12345861005 12345961005 12346061005 1) 12346161005 1) 12252151005 1) 14114221005 1) 14114321005 1) 14114421005 1) 14114521005 1) 14114621005 1) 14114721005 1)

DN [d1/d2] 250/200 250/250 315/200 315/250 315/315 400/200 400/250 400/315 400/400 500/200 500/250 500/315 500/400 500/500 630/200 630/250 630/315 630/400 630/500 630/630

z1 [mm] 22 82 -10 49 88 -33 16 61 123 -13 240 286 358 509 -76 -39 8 69 137 229

d1

Z2

d2

AWADUKT PP 45°-os ág Elágazó idomok önálló vezetékek vagy regiszterrendszerek bekötésére sima csővéggel és 2 tokkal, beleértve a biztonsági tömítőrendszert is radontömör Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: narancs

Z1

z2 [mm] 290 462 339 508 545 405 568 602 643 614 639 673 734 794 717 741 788 828 878 951

Z3

z3 [mm] 276 463 312 496 547 354 549 599 667 568 605 649 717 796 636 669 707 786 849 955

Súly [kg/darab] 4,2 12,7 6,5 16,1 20,8 11,7 23,6 29,1 39,9 40,6 38,9 44,8 56,5 82,6 49,1 51,1 67,5 75,5 101,6 118,8

1) Szállítási idő kérésre

4.3.3. Karmantyúk A karmantyúk két azonos méretű csővég összekapcsolására szolgálnak. Kettős karmantyú vagy áttoló karmantyú is alkalmazható. AWADUKT PP kettős karmantyú Kettős karmantyú középső ütközővel két csővég összekötéséhez. biztonsági tömítőrendszerrel radontömör szennyeződésvédő kupakkal Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: kék Anyagszám

DN

14170511001

200

L [mm] 183

Dmax [mm] 232

t [mm] 90


21

AWADUKT PP kettős karmantyú Kettős karmantyú középső ütközővel két csővég összekötéséhez. biztonsági tömítőrendszerrel radontömör Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: narancs Anyagszám

DN

11042961001 11042971001 12478811002 12346361002 14115721001

250 315 400 500 630

L [mm] 225 259 350 400 430

Dmax [mm] 293 367 470 570 710

Anyagszám

DN

14170611001

200

L

L [mm] 183

22

DN

11043071001 11043081001 12478911002 12870011002 14115621001

250 315 400 500 630

Dmax [mm] 232


Dmax

AWADUKT PP áttoló karmantyú Áttoló karmantyú két csővég összekötéséhez biztonsági tömítőrendszerrel radontömör Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: narancs Anyagszám

Súly [kg/darab] 1,8 3,1 6,6 10,0 14,0

Dmax

AWADUKT PP áttoló karmantyú Áttoló karmantyú két csővég összekötéséhez biztonsági tömítőrendszerrel radontömör szennyeződésvédő kupakkal Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: kék

t [mm] 109 127 170 195 215

L

L [mm] 225 259 350 400 430

Dmax [mm] 293 367 470 570 710

Súly [kg/darab] 1,9 3,0 6,3 9,6 14,0

Anyagszám

DN

11760751001 11760851001

250 315

L [mm] 260 298

t

D max

AWADUKT KGMM vario Kettős karmantyú két csővég összekötéséhez, biztonsági tömítőrendszerrel Vízszintesen vagy függőlegesen ± 7,5°-kal fokozatmentesen beforgatható Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: narancs

±3.75°

L

Dmax [mm] 296 365

t [mm] 120 136

Súly [kg/darab] 1,9 3,3

4.3.4. Lezáró karmantyúk A lezáró karmantyúk az AWADUKT Thermo csövek lezárására szolgálnak, pl. osztócső lezárásaként.

Anyagszám

DN

11719771001

200

$.

AWADUKT PP lezáró karmantyú, dugó Lezáró karmantyú csövek lezárásához, AWADUKT PP karmantyúból és behegesztett zárólemezből biztonsági tömítőrendszerrel Anyaga: RAU-PP 2387/2300 Színe: kék

,

L [mm] 111

Anyagszám

DN

11719871001 11719971001 11720071001 11720171001 11716381001

250 315 400 500 630

$.

AWADUKT PP lezáró karmantyú, sapka Lezáró karmantyú csövek lezárásához, AWADUKT PP karmantyúból és behegesztett zárólemezből biztonsági tömítőrendszerrel Anyaga: RAU-PP 2387/2300 Színe: narancs


,

L [mm] 143 154 168 210 220

Súly [kg/darab] 1,0 1,7 3,4 5,2 7,0

23

4.3.5. Szűkítők A szűkítők az egy vezetékzónán belüli méretváltások megvalósítására szolgálnak. Vegye figyelembe, hogy a kondenzátum lefolyása minden esetben biztosított legyen. Ehhez a szűkítőket mindig a nem szűkülő éllel lefelé kell beépíteni. AWADUKT PP szűkítő, átmenet Szűkítő a méretváltások megvalósításához csővéggel a nagyobb méretekben és karmantyúval a kisebb méretekben. A karmantyús végen biztonsági tömítőrendszerrel Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: narancs Anyagszám 12478011002 12478111002 12373231003 12346261003 14115521005

DN [d1/d2] 250/200 315/250 400/315 500/400 630/500

Z1 [mm] 50 10 63 82 115

11719471001 11719571001 11719671001 11739781001

24

DN [DN/dn] 315/200 400/200 500/200 630/200

Súly [kg/darab] 1,7 3,0 4,9 9,9 18,2

DN

$.

AWADUKT PP szűkítő Szűkítő méretváltások megvalósításához, mindkét oldalon karmantyúval biztonsági tömítőrendszerrel Anyaga: RAU-PP 2300 Színe: narancs/kék Anyagszám

d2

d1

Z1

,

L [mm] 256 271 315 330

Súly [kg/darab] 2,2 3,9 5,7 7,5

4.4.

Falátvezetés

A falátvezetések a talajba fektetett szellőztető vezetékek épületbe történő bekötésére szolgálnak. A vezetéket a házfalon kialakított nyíláson keresztül vagy közvetlenül az építésnél víztömör módon kell bevezetni az épületbe. Már a tervezés kezdetekor figyelembe kell venni, hogy ehhez a talajvíznyomás ellen védett vagy nem védett falátvezetésre lesz-e szükség.

Nyomó víznek azt a vizet nevezzük, amely kívülről nyomást gyakorol a tömítésre.

A falátvezetés optimális kialakítása érdekében az átvezetést idejében be kell venni kell a teljes koncepcióba. Ezzel biztosítható, hogy a falátvezetés a létesítmény terveibe bekerüljön és az építés megfelelő fázisában egyszerűen és kedvező áron megvalósítható legyen. A helyi építési adottságoktól függően különbséget teszünk a falátvezetés fal építésekor történő közvetlen beszerelése és már meglévő fal esetén az utólagos beépítés között. A falátvezetést alapvetően úgy kell kivitelezni, hogy nedvesség ne juthasson be kívülről az épületbe.

A tömítőrendszer kiválasztásakor figyelembe kell venni, milyen mértékben kell nyomó vízre számítani. Ha a nyomó víz jelenlétére vonatkozóan nincsenek vagy csak hiányos adatok állnak rendelkezésre, akkor biztonsági okokból mindig a nyomó vízhez való változatot kell használni.

4.4.1. AWADUKT Thermo falátvezetés nem nyomó vízhez Az AWADUKT Thermo fésűs tömítéses falátvezetés nem nyomó víz esetén használható Védelmet nyújt a bejutó nedvességgel szemben, és a helyszínen be kell betonozni. Az AWADUKT Thermo falátvezetés anyaglistáját az alábbi táblázat ismerteti.

A falátvezető elem kúpos kialakítása miatt fennáll a bevezetett csövek elhajlásának lehetősége. Ezért szereléskor ügyelni kell arra, hogy biztosított legyen a kondenzátum-elvezetés, és a bevezetett csövet szükség esetén megfelelő módon rögzíteni kell.

A szerelési tudnivalók a 5.4.3 fejezetben találhatók. Falátvezetés Falátvezetés fésűs tömítéssel, nem nyomó vízhez bebetonozható Anyaga: RAU-SB 100 (DN 200 – DN 500) Színe: fekete Anyagszám

DN

14069861001 14069871001 14069881001 14069901001 14069911001 14069951001 1)

200 250 315 400 500 630

L [mm] 240 240 240 240 240 120

Dmax [mm] 232 290 359 448 554 705

ID [mm] 212 260 325 412 512 637

Súly [kg/darab] 1,2 1,8 2,6 3,6 5,2 15,5

1) Alapanyag: szálerősítéses cement

25

4.4.2. AWADUKT Thermo falátvezetések nyomó vízhez Nyomó víz esetén különböző megoldások alkalmazhatók. Az adott alkalmazástól függően az AWADUKT Thermo tömítőgyűrű, ideális esetben a hozzá tartozó falátvezető hüvellyel kombinálva, vagy az AWADUKT Thermo befalazó gallérral együtt használható. 4.4.2.1. AWADUKT Thermo tömítőgyűrű A tömítőgyűrű kétféleképpen szerelhető be. Választhatóan - egy előszerelt AWADUKT Thermo falátvezető hüvelybe vagy - egy előre gyártott és lezárt magfuratba. A szerelési tudnivalók a 5.4.4 fejezetben találhatók. Tömítőgyűrű Tömítőgyűrű nyomó vizes beépítéshez Nyomásállóság max. 5,0 bar Nemesacél kivitel Előszerelt, tagos kivitel Alapanyag: szálerősített poliamid, EPDM-kaucsuk tömítőelem Színe: fekete

Amennyire csak lehet, a tömítés előszerelt falátvezető hüvelyben történő szerelését kell választani, mert a falátvezető hüvely és a hozzá illő tömítőgyűrű optimálisan egymáshoz van igazítva.

26

Anyagszám

Tagok száma

Tag típusa

13503681001 13503691001 13503701001 13503711001 13503721001 13529381001

9 9 12 14 17 22

IL 325 S 316 IL 440 S 316 IL 400 S 316 IL 440 S 316 IL 440 S 316 IL 425 S 316

Meghúzási nyomaték [Nm] 5 15 15 15 15 15

A tömítőgyűrű magfuratba történő beszerelése előtt azt szakszerűen le kell zárni a víz falba történő bejutásának megakadályozása érdekében.

Tömítőgyűrű OD [mm] 250 350 400 500 600 700

Magfurat tűrése [mm] -3/+7 -7/+7 -7/+7 -7/+7 -7/+7 -7/+4

Max. nyomásállóság [bar] 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0

Shore- Súly keménység A [kg] 50 ± 5 2,3 50 ± 5 4,5 50 ± 5 6,6 50 ± 5 7,0 50 ± 5 8,5 50 ± 5 10,2

Hozzá tartozó falátvezető hüvely 13503571001 13503581001 13503611001 13503621001 13503631001 13529391001

Falátvezető hüvely Falátvezető hüvely nyomó vizes alkalmazáshoz, hozzá illő méretű tömítőgyűrűvel együtt történő használatra bebetonozható Alapanyag: azbesztmentes szálerősítées cement beton Színe: világosszürke Anyagszám 13503571001 13503581001 13503611001 13503621001 13503631001 13529391001

ID

Hossz

[mm] 250 350 400 500 600 700

[mm] 300 300 300 300 300 300

Falátvezető hüvely OD [mm] 308 400 458 569 671 769

Falvastagság Tűrés

Súly

[mm] 29 25 29 35 36 35

[kg] 13,0 27,0 30,0 45,0 52,0 65,0

[mm] ±2 ±2 ±2 ±2 ±3 ±3

Hozzá illő csőméret DN

Hozzá illő tömítőgyűrű

200 250 315 400 500 630

13503681001 13503691001 13503701001 13503711001 13503721001 13529381001

4.4.2.2. AWADUKT Thermo befalazó gallér A befalazó gallér a tömítőgyűrű alternatívájaként alkalmazható, ugyancsak nyomó víz esetén. A befalazó gallér főleg akkor jelent alternatívát, ha már az építéskor megbízható tömítésre van szükség a nyomó víz ellen. Habár a befalazó gallérral utólagos szerelés is lehetséges, de nehezebben építhető be a már meglévő falba, mint az alternatív tömítőgyűrű és a falátvezető hüvely.

A csővezetékek befalazó gallérral történő szerelésekor ügyelni kell arra, hogy a csővezeték kellő mértékben rögzítve legyen a zsaluzatban. Biztosítani kell a kondenzátum-elvezetést és a csővezetékek mindkét oldali csatlakozását.

Az EPDM (AP) kaucsukból készült befalazó gallér jellemzői az alábbiak: Sűrűség Szakítószilárdság Shore A keménység Szakadási nyúlás Minimális hőmérséklet Maximális hőmérséklet

[kg/m³] [N/mm²]

1,03 9,5 45 ± 5 500 -40 +75

[%] [°C] [°C]

A szerelési tudnivalók a 5.4.6 fejezetben találhatók.

Befalazó gallér Befalazó gallér nyomó vizes alkalmazáshoz bebetonozható Anyaga: EPDM (AP) kaucsuk Szín: fekete

Anyagszám

13532341001 13532441001 13532541001 13532641001 13532741001 13532841001

DN/OD

200 250 315 400 500 630

Cső OD Méret DN/OD esetén alkalmazási tartomány (OD az AWADUKT Thermo használatakor) 195-210 292 245-260 342 310-327 407 395-410 480 495-515 585 625-650 710

Nyomásállóság

Súly

[bar]

[kg]

5 5 5 4 4 4

0,7 0,8 1,1 1,5 1,9 2,6

27

4.5.

Kondenzátum elvezető megoldások

Kondenzátum akkor keletkezik, amikor a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken. Az L-EWT rendszerekben ez a jelenség főleg a csőrendszer hideg belső felületén figyelhető meg. Az is előfordulhat, hogy az L-EWT rendszer egy részében található összes levegő hőmérséklete a harmatponti hőmérséklet alá süllyed. Mivel kondenzátum csak a levegő meleg állapotról történő lehűlésekor keletkezik, ez a jelenség elsősorban nyáron várható. A keletkező mennyiség elsősorban a levegő mennyiségétől és a lehűlés mértékétől függ. A keletkező kondenzátum elméleti mennyisége a Mollier féle h-x diagram segítségével határozható meg. Az időben nagyon különböző és állandóan változó időjárási hatások miatt azonban abból kell kiindulni, hogy csak hozzávetőleges becslés végezhető. Az RLT rendszerekben keletkező kondenzátum témakörével a VDI 6022 foglalkozik részletesen. Ebből kiderül, hogy a kondenzátumot gyorsan el kell vezetni a légáramból. A VDI 6022 1.2. lapja írja elő kiemelten az azonnali és teljes mértékű kondenzátum-elvezetést. Ahhoz, hogy a kondenzátumot a lehető leggyorsabban el lehessen vezetni, az L-EWT rendszer csővezetékeit 2–3%-os lejtéssel kell fektetni. Ezenkívül olyan részegységekre van szükség, amelyek alkalmasak a kondenzátum légáramból történő kivezetésére. Erre az épületen kívül elhelyezett kondenzgyűjtő-, ill. vizsgálóaknák alkalmasak. A kondenzátum ezekben gyűlik össze, ahonnan szükség esetén kiszivattyúzható. Épületen belül olyan kondenzátum elvezetők használhatók, amelyek szifonos csatlakozással vannak bekötve az épület szennyvízhálózatába.

28

A VDI 4640-4 szerint a rendszeresen keletkező kondenzátumot felszíni vízként kell besorolni, és ezt figyelembe véve kell a vízjogi előírásoknak megfelelően ártalmatlanítani. Az épület szennyvízhálózatán keresztül történő elvezetés is lehetséges, mert a keletkező mennyiség a szennyvíz mennyiségéhez képest csekély.

A keletkező kondenzátum az épület már kiépített szennyvízelvezető rendszerén keresztül kivezethető a szabadba.

Több csősorból álló rendszerek (csőregiszterek) létesítésekor legalább két kondenzátum elvezetőt kell betervezni, egyet az oszó-, egyet pedig a gyűjtőoldalon. Higiéniai okokból a kondenzátumot mindig a légáramlás irányában kell elvezetni, és a kondenzátum elvezetőket rendszeresen ellenőrizni kell. A kondenzátumgyűjtő, ill. ellenőrző aknákat szükség esetén ki kell tisztítani. Az ellenőrzés gyakorisága elsősorban az időjárástól és a rendszer üzemeltetésétől függ. A nyári hónapokban fokozott kondenzátumképződéssel kell számolni.

A kondenzátum elvezetők, valamint a kondenzátumgyűjtő és ellenőrző aknák a tisztítás során használt folyadékok elvezetésére is használhatók.

4.5.1. Kondenzátum elvezetők

DN

12277551003 12277651003 12277751003 12298451003 12298551003 12183691003

200 250 315 400 500 630

L1 [mm] 485 485 550 550 550 600

L2 [mm] 130 170 195 195 230 250

L6 L7

L5

L1

L3

S

L2

°

Anyagszám

L4

15°

80

S kondenzátum elvezető Standard kivitelű kondenzátum elvezető a levegő egyenes vonalban történő továbbvezetésénél Kondenzátum elvezető cső DN 160, DN 40-re történő szűkítéssel Lefolyócsonk DN 40 golyós szifonba történő bekötéshez antimikrobiális Anyaga: RAU-PP 2387/2400 Színe: kék (DN 200), narancs (DN 250 – DN 630)

t

A kondenzátum elvezetők a kondenzátum közvetlen légáramból történő elvezetésére szolgálnak. Ezeket az elemeket általában épületen belül kell elhelyezni. A kondenzátum elvezetők golyós szifonnal kombinálhatók. Ennek köszönhetően beköthetők az épület szennyvízhálózatába és biztosítható a kondenzátum szabad elfolyása is.

DN

L3 [mm] 100 100 100 100 100 100

L4 [mm] 120 120 120 120 120 120

t [mm] 101 135 145 170 195 215

Súly [kg/darab] 2,7 5,2 8,7 14,6 22,4 –

L2 [mm] – 200 253 249 275 300

L3 [mm] – 120 150 150 220 250

A méretekkel kapcsolatos további információk a mellékletben találhatók.

100

3°

326

Ø200

Ø40

227

Ø216

Ø200

5x15°

155

5x15°

7

b

D1 D2 L3

b

d2

R kondenzátum elvezető Kondenzátum elvezető ellenőrző nyílással és 90°-os kivezetéssel a levegő továbbvezetéséhez DN 200 ráhegesztett fél karmantyúval DN 250 – DN 630 karimás csatlakozással az ellenőrzőnyílás lezárásához Lefolyócsonk DN 40 golyós szifonba történő bekötéshez antimikrobiális Anyaga: RAU-PP 2387/2400 Színe: kék (DN 200), narancs (DN 250 – DN 630)

L4

L1

d1

3°

d1

Anyagszám 11718771001 11718871001 11718971001 11719071001 11719171001 11035501001

Csőátmérő d1 [mm] 200 250 315 400 500 630

Karimaátmérő D1 [mm] – 350 445 565 670 800

L2

L1 [mm] – 200 252 250 278 300


29

Golyós szifon Golyós szifon DN 40-es csatlakozó ívvel és visszafolyás-gátlóval S és R kondenzátum elvezető lefolyóba történő bekötésére alkalmas Anyaga: PP Színe: fehér, sárga

Anyagszám

DN

12277951001

40

A golyós szifont úgy kell felszerelni, hogy a kondenzátum szabadon kifolyhasson. Vegye figyelembe a kondenzátum ártalmatlanítására (elvezetésére) vonatkozó vízjogi előírásokat.


A keletkező kondenzátum az épület már kiépített szennyvízelvezető rendszerén keresztül kivezethető a szabadba.

4.5.2. Kondenzátumgyűjtő akna A kondenzátumgyűjtő akna a kondenzátum elvezetésére szolgál, amikor a kondenzátum-lefolyó épületen belüli telepítése nem lehetséges vagy nemkívánatos. A kondenzátumgyűjtő akna telepítését egycsöves rendszerek esetében a csőrendszerbe beépített elágazó idommal kell megoldani. Az elágazó idom beszerelésének lehetőségei a 5.5 fejezetben találhatók. Több csősorból álló rendszerek (csőregiszterek) esetében legalább két kondenzátum elvezető lehetőséget kell biztosítani, legalább egyet az osztó-, egyet pedig és gyűjtő oldalon. Ezek a fővezetékbe beépített leágazásba vagy közvetlenül az osztó/gyűjtő vezetékbe köthetők be. Az ezzel kapcsolatos magyarázatok ugyancsak a 5.5 fejezetben találhatók.

A kondenzátumgyűjtő akna megfúrása nem engedélyezett, mert ez többek között az alábbi problémákhoz vezethet: - valószínűleg hiányzó vízjogi engedély - külső levegő bejutása a rendszerbe (a VDI 6022 értelmében a rendszerbe nem kerülhet külső levegő) - lehetséges talajszennyezés speciális tisztítási eljárások alkalmazásakor és ezzel összefüggésben a hatályos jogszabályok megsértése - talaj-, pangó- vagy rétegvíz bejutása a rendszerbe a rendszer elárasztása vészlekapcsolást tehet szükségessé

A kondenzátumgyűjtő aknák higiéniai ellenőrzésére a VDI 6022 1.2. lapjának előírásai érvényesek. Nyáron 20 °C feletti hőmérséklet és magas páratartalom esetén lényegesen rövidebb ellenőrzési ciklus szükséges.

88

°

250

Ø500

Teljes hossz [mm] 2500

10

30

2500

315/200 12277851003 A méretekkel kapcsolatos további információk a mellékletben találhatók.

10 5x15°

500

DN

5x15°

Anyagszám

Ø315

Ø200

Kondenzátumgyűjtő akna Kondenzátumgyűjtő akna a kondenzátum épülen kívüli összegyűjtéséhez DN 200-as bekötéssel (csővég) Beépítési magasság: 2500 mm lapos fenékkel DN 200-as REHAU AWADUKT Thermo cső bekötésére alkalmas Anyaga: RAU-PP Színe: narancs, csonk: kék

Súly [kg/darab] 30

4.5.3. Ellenőrző akna A szellőztető rendszer ellenőrző aknája egy mésodik lehetőséget biztosít a kondenzátum elvezetésére az épületen kívül. Ez az akna ellenőrző nyílásként is felhasználható. Ehhez az aknán belül egy, az akna falára felhegesztett csonk található, amely egy levehető zárólemezzel van ellátva. Míg a kisebb méretű egycsöves és az egyszerű többcsöves rendszerek egy részénél az ellenőrzés és a tisztítás külön ellenőrző nyílás nélkül is lehetséges, addig a nagyobb rendszereknél – például DN400 és afeletti osztócső méreteknél – ez már csak feltételesen igaz. A szellőztető rendszer ellenőrző aknája erre a célra optimális.

A szellőztető rendszer ellenőrző aknájának a higiéniai ellenőrzésére a VDI 6022 1.2. lapjának előírásai érvényesek. 20 °C feletti hőmérsékletek és magas páratartalom esetén – például a nyári hónapokban – lényegesen rövidebb ellenőrzési ciklus szükséges. A szellőztető rendszer ellenőrző aknája a mélyépítésben évek óta bevált REHAU AWASCHCHT rendszer termékeire épül, és előre gyártott termékként három elemből áll: - ellenőrző akna fenék - ellenőrző akna gyűrű DN400 és DN/ID700 közötti csatlakozással - AWASCHACHT PP kúp Az akna fedele nem része a szállítási terjedelemnek, mert ez a követelményektől függően igen különböző kivitelű lehet.

Szellőztető rendszer ellenőrző aknája ellenőrző akna kondenzátum összegyűjtéséhez épületen kívüli az ellenőrzések végrehajtására alkalmas Anyaga: RAU-PP Színe: narancs, csonk: adott esetben kék Anyagszám

DN/OD csatlakozó méret

11049681001 11049691001 11049701001

400 500 630

Súly [kg] 178 183 195

A méretekkel kapcsolatos további információk a mellékletben találhatók. Anyagszám

DN/ID csatlakozó méret

11049711001

700

Súly [kg] 215


31

4.6.

Osztócső

Rendszerint 1 000 m³/h térfogatáram felett műszaki szempontból már nincs értelme egycsöves L-EWT-t létesíteni. Gazdaságossági szempontból már 600 m³/h térfogatáramtól kezdve érdemes felosztani a levegőmennyiséget önálló ún. regiszterekre. A többcsöves rendszerek (regiszterek) létesítésekor nagyobb ráfordítással több leágazást vagy különböző méretű és kivitelű, előszerelt osztó/gyűjtőcsövet kell beépíteni. A beszívott levegő egy fővezetéken keresztül jut el az osztócsőig, ahol a hozzá csatlakozó, kisebb méretű csövekbe osztjuk szét. A regiszterrendszer másik végén az ún. gyűjtőcsőben a különálló csövekben áramló levegő egyesül, és a fővezetékben áramlik tovább az épület irányába.

32

A leágazások, amik a leágazó csövek bekötéséhez szükégesek, az osztócsövön központosan helyezkednek el. Ez lehetővé teszi a tisztítóeszközök optimális alkalmazását.

Több osztócső összekapcsolásához az osztócső méretének megfelelő áttoló karmantyúk vagy kettős karmantyúk szükségesek. Az osztóhoz csatlakozó csövek szerelésekor figyelembe kell venni, hogy a második csatlakozásnál rendszerint áttoló karmantyú szükséges.

AWADUKT Thermo osztó-gyűjtő előregyártott osztócső, antimikrobiális, REHAU AWADUKT Thermo cső bekötéséhez radontömör Szennyeződésvédő kupakkal ellátva Csonktávolság közép – közép: 1000 mm az elosztócsőhöz központosan 90°-ban Anyaga: RAU-PP antimikrobiális a DIN EN 1852 szerint Színe: narancs, csonk: adott esetben kék Anyagszám

Osztócső

11710071001 11710171001 11710271001 11710371001 11710471001 11710571001 11710671001 11710771001 11710871001 11710971001 11711071001 11711171001 11711271001 11711371001 11711471001 11711571001 11711671001 11711771001 11711871001 11711971001 11712071001 11023971001 11023991001 11024041001 11024051001 11024061001 11024071001 11024081001 11024091001 11024141001 11024151001 11024161001 11024171001

DN 315 315 315 400 400 400 400 400 400 400 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 630 630 630 630 630 630 630 630 630 630 630 630

Csatlakozó csonk dn 200 200 200 200 200 200 200 250 250 250 200 200 200 200 250 250 250 250 315 315 315 200 200 200 200 250 250 250 250 315 315 315 315

$.

",

DN

Csonkok száma 1 2 3 1 2 3 6 1 2 3 1 2 3 6 1 2 3 6 1 2 3 1 2 3 6 1 2 3 6 1 2 3 6

,

,

Súly

L1

L2

BL

[kg/darab] 12,8 25,3 36,1 18,9 37,0 54,2 107,8 19,7 38,8 56,8 29,2 57,1 83,5 166,7 30,0 58,9 86,1 172,4 31,3 61,2 89,6 47,4 94,8 142,2 284,4 48,2 96,4 144,6 289,2 49,4 98,8 148,2 296,4

[mm] 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000

[mm] 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500

[mm] 1000 2000 3000 1000 2000 3000 6000 1000 2000 3000 1000 2000 3000 6000 1000 2000 3000 6000 1000 2000 3000 1000 2000 3000 6000 1000 2000 3000 6000 1000 2000 3000 6000

33

5. A RENDSZERELEMEK KEZELÉSE Az alábbi információk a legfeljebb DN 630 méretű REHAU AWADUKT Thermo polipropilén (PP) L-EWT csőrendszer és a hozzá tartozó, az előző fejezetekben ismertetett rendszerelemek (pl. beszívótornyok, kondenzátum elvezető megoldások, ívek, stb.) tárolására, szállítására és beépítésre vonatkozik.

Az adott rendszerelemek szerelésekor be kell tartani a mindenkor hatályos szabványokokat és irányelveket, valamint a szakmai egyesületek, ill. munkavédelmi felügyeletek baleset-megelőzési előírásait, továbbá az építésben és az üzemeltetésben illetékes egyéb szervek előírásait. A rendszerelemek fektetését és szerelését kizárólag képzett szakszemélyzet végezheti. Az RLT rendszerek talajba fektetett elemeire higiéniai előírások is vonatkoznak.

5.1.

A rendszerelemek kiszállítására vonatkozó általános tudnivalók

Az elemek kiszállításakor fellépő esetleges szállítási sérülések dokumentálásához a minőségbiztosítás keretében az alábbi intézkedéseket kell tenni: - az egyes elemek számának és mennyiségének ellenőrzése a szállítólevél alapján - a rakomány sértetlenségének ellenőrzése - speciális rendszerelemek esetén a méretek ellenőrzése a jóváhagyott rajzok alapján

Az esetleges szállítási sérüléseket fel kell tüntetni a szállítólevélen, és alá kell íratni a szállítmányozó cég képviselőjével. A sérült elemeket le kell selejtezni és haladéktalanul kapcsolatba kell lépni a REHAU képviseletével. Az egyes méretbeli, tűréstartományon kívüli eltéréseket haladéktalanul jelezni kell a REHAU felé.

5.2.

A beszívóegységek kezelésére vonatkozó tudnivalók

5.2.1. Szállítás Valamennyi beszívóegységet az eredeti csomagolásban kell a szerelés helyszínére szállítani. A sérülések elkerülése érdekében a csomagolást csak a helyszíni szerelés előtt szabad eltávolítani. A sértetlenség ellenőrzése céljából az építkezésre történő kiszállításkor a csomagolás megbontható. A szerelés helyszínére történő továbbszállítás előtt a felnyitott részt megfelelő módon vissza kell zárni. Ha a beszívóegységet közúton szállítják az építkezés területén belül vagy a szerelés helyszínére, akkor az egyes csomagolási egységeket az adott országban érvényes közlekedési rendszabályoknak megfelelően kell rögzíteni. Csomagolás nélküli beszívóegységek szállítása csak akkor engedélyezett, ha azok teljesen előszerelt és a szállításra alkalmas, jóváhagyott biztosító állványon, szabályosan rögzített állapotban szállíthatók.

A nem engedélyezett vagy erre a célra nem alkalmas biztosító állványok és eszközök használata, illetve a nem kellően biztosított rakomány súlyos anyagi károkat és/vagy személyi sérüléseket okozhat.

Szállítás közben a beszívóegység elemeinek védőfóliáját eltávolítani tilos, mert ez védi a karcolások ellen. Ha olyan beszívóegységet kell szállítani, amelyről már eltávolították a védőfóliát, akor olyan védelmet kell biztosítani, amellyel megakadályozható, hogy a felületek szállítás közben megkarcolódjanak. A beszívóegységek fel- és lerakodásához csak arra alkalmas és engedélyezett eszközök használhatók. A becsomagolt beszívóegységek lerakodása kézzel is végezhető, amennyiben betartják a terhek emelésére vonatkozó munkavédelmi előírásokat. Ha a beszívóegységek fel- és lerakodását gépekkel végzik, úgy erre a célra csak bevizsgált, engedélyezett és arra alkalmas eszközök használhatók. A csomagolás nélküli beszívóegységek megdöntése vagy ledobása nem megengedett.

34

5.2.2. Tárolás az építkezésen

5.2.3. Beszívóegységek felépítése

A beszívóegységek tárolása csak arra alkalmas módon történhet. A beszívóegységeket lehetőleg az eredeti csomagolásban kell tárolni. A csomagot óvni kell a nedvességtől.

A beszívóegységek felépítésekor figyelembe kell venni a termékhez mellékelt szerelési útmutatóban leírtakat.

A DN 200 és a DN 250 méretű beszívóegységekből becsomagolt állapotban legfeljebb három rakható egymásra tárolás céljából. A DN 315 méretű beszívóegységekből becsomagolt állapotban legfeljebb kettő rakható egymásra tároláskor. A DN 400, DN 500 és DN 630 méretű beszívóegységeket tilos egymásra rakodni. A kicsomagolt beszívóegységeket úgy kell tárolni, hogy a tárolás ideje alatt a védőfólia ne sérüljön meg, ne keletkezzenek karcolások vagy egyéb rongálódások. Szükség esetén gondoskodni kell a beszívóegységek megfelelő védelméről.

Ügyelni kell arra, hogy a beszívóegységeket sík, arra alkalmas felületen kell tárolni. Egymásra rakodott beszívóegységek esetén be kell tartani az érvényes baleset-megelőzési előírásokat és biztonsági utasításokat. Tárolás közben a beszívóegységekre semmilyen további terhet nem szabad rápakolni. Kicsomagolt beszívóegységeket egymásra rakodni tilos!

AWADUKT ANTIMIKROBIÁLIS AWADUKTTHERMO THERMO AnTiMiKRObiEll

LEVEGŐ-TALAJ HŐCSERÉLŐ KONTROLLÁLT RENDSZEREKHEZ lUfT-ERDWäRMETAUscHERsysTEM füRSZELLŐZTETŐ KOnTROlliERTE lüfTUngssysTEME SZERELÉSI ÚTMUTATÓ DN 200 – DN 630 MÉRETŰ BESZÍVÓTORNYOKHOZ MOnTAgEAnlEiTUng füR AnsAUgTüRME Dn 200 bis Dn 630 Gültig ab 01.07.2012 Technische Änderungen vorbehalten www.rehau.com

Bau Automotive Industrie

5-1. ábra Szerelési útmutató

A beszívóegységgel együtt kiszállított szűrőegységeket tiszta, száraz helyen kell tárolni. A becsomagolt szűrőegységeket a beszerelésig a szennyeződés elkerülése érdekében az eredeti csomagolásban kell tárolni. Szennyezett szűrőegységeket tilos beszerelni!

A beszívóegységeket arra alkalmas alapzatra kell felállítani. A kellő stabilitás miatt erre leginkább a kettős karmantyú köré öntött beton lábazat alkalmas. A beszívóegységet közvetlenül, egy azonos méretű karmantyúra kell felszerelni. Erre a célra elsősorban a kettős karmantyúk vagy az áttolókarmantyúk alkalmasak.

5-2. ábra Betonlábazat kettős csatlakozókarmantyúval

C20-25 minőségű beton alkalmazása (minimális követelmény) és 4-es szélzónában történő felállítás esetén a lábazat minimális méreteit az alábbi táblázat tartalmazza. Ehhez qref = 0,56 kN/m² szélnyomás az irányadó. A betonlábazatot a DIN 1045 szerint, lehetőleg egy szakcégnek kell elkészíteni.

35

Torony mérete DN 200 DN 250 DN 315 DN 400 DN 500 DN 630

Lábazat mérete [mm] 600 x 600 x 200 600 x 600 x 300 700 x 700 x 300 1000 x 1000 x 500 1200 x 1200 x 500 1200 x 1200 x 800

A felállítási hely kiválasztásánál a DIN EN 13779 szabványban leírt szempontokat kell figyelembe venni. A szabvány A2 melléklete tartalmazza az elhelyezéssel kapcsolatos általános, valamint a kivezető nyílásokhoz képest való elhelyezéssel kapcsolatos tudnivalókat.

5.3.

Csövek, idomok és osztók kezelésére vonatkozó tudnivalók

A csövek, idomok és osztók beszerelésekor és fektetésekor be kell tartani a mindenkor hatályos szabványokat, irányelveket és előírásokat. A fenti elemek feldolgozását és fektetését kizárólag képzett szakember végezheti. Ezenkívül beszereléskor be kell tartani a szakmai egyesületek, ill. munkavédelmi felügyeletek balesetmegelőzési előírásait, továbbá az építésben és az üzemeltetésben illetékes egyéb szervek előírásait.

5.3.1. Szállítás Szélhatásnak kitett helyen történő felállítás esetén külön statikai számítással kell igazolni a beszívóegységhez szükséges lábazat méretének meghatározását. Ha nem állnak rendelkezésre a felállítási helyre vonatkozó szélterhelési adatok, akkor a beszívóegység telepítése előtt a kivitelező köteles beszerezni a megfelelő információkat. Adott esetben esetén megfelelő intézkedéseket kell tenni az információk meghatározásához. Az alapzatot az értékek alapján kell meghatározni. Méretbeli eltérés vagy más betonminőség használata esetén nem biztosítható a beszívóegység stabilitása az adott szélterhelés mellett. A beton és a betonlábazat elkészítésekor be kell tartani az érvényes balesetmegelőzési és munkavédelmi előírásokat. A beszívóegység szerelése közvetlenül az azonos méretű karmantyúba történik. Erre a célra elsősorban a kettős karmantyúk vagy az áttolókarmantyúk alkalmasak. Az idomokon kialakított karmantyúk gyártása különböző tűrésekkel történik, így a használatuk megnehezítheti a szerelést.

Az AWADUKT Thermo talaj-levegő hőcserélőkhöz készült beszívótornyok anyaga nemesacél 1.4301 (V2A). Tengerparthoz közeli területeken vagy korrózióra hajlamosító anyagokkal erősen terhelt környezetben történő felállítás esetén a teljes korrózióállóság nem bizonyítható. Ezért az anyagminőséget a felállítási hely által támasztott követelmények alapján kell megválasztani.

Tengerparthoz közeli területeken vagy korrózióra hajlamosító anyagokkal erősen terhelt környezetben történő felállítás esetén szükség lehet az anyagminőség megfelelő módosítására. A fenti területeken a nemesacél korróziója nem zárható ki véglegesen. Az anyagminőségre vonatkozó, felállítási helytől függő követelményeket a REHAU nem vizsgálja.

36

Az AWADUKT Thermo csövekkel, idomokkal, osztókkal (a továbbiakban: „elemek”) és a tömítőgyűrűkkel gondosan és kíméletesen kell bánni. Az elemek funkciójának biztosítása érdekében ügyelni kell a helyes tárolásra és a szállítás közbeni rögzítésre. A tárolással és szállítással kapcsolatos tudnivalókat a VDI 6022 1.2. lapja tartalmazza. Szállítás közben ügyelni kell arra, hogy az elemeken lévő védőfólia, ill. kupak ne sérüljön meg. A csomagolás nélküli elemeknek szállítás közben teljes hosszukban fel kell feküdniük és biztosítani kell őket a hosszirányú elcsúszás ellen. Kerülni kell a belógást és az ütődéseket. Különösen az osztók elcsúszását vagy elfordulását kell megakadályozni, különben a ráhegesztett csőcsonk megsérülhet. Szállítás közben az osztókra ráhegesztett csőcsonkra nem hathat semmilyen plusz terhelés.

Szakszerűtlen szállítás vagy hibás tárolás esetén a rendszerelemek deformálódhatnak vagy megsérülhetnek, ami fektetési nehézségekhez és/vagy a lefektetett vezetékek üzembiztonságának csökkenéséhez vezethet, vagy akár véglegesen használhatatlanná is válhatnak.

5.3.2. Tárolás az építkezésen A szennyeződések vagy sérülések elkerülése érdekében a talajba fektetett szellőző vezetékek szerelésénél használt összes anyagot megfelelő módon kell tárolni. Kiváltképp ügyelni kell arra, hogy tárolás közben a védőfólia, ill. a kupak ne sérüljön meg. A szerelés közben tartott szünetek előtt és közben a védőfóliát, ill. a kupakokat vissza kell helyezni a nyitott végekre. Az elasztomer anyagú tömítőanyagok tárolásakor ügyelni kell arra, hogy azok védve legyenek a mechanikai és vegyi hatásoktól. Ezeket az anyagokat közvetlen napsugárzástól védett helyen kell tárolni.

Az egyoldali hőhatások – pl. a napsugárzás – a csövek és idomok hőre lágyuló tulajdonsága miatt – deformálódáshoz vezethet, ami megnehezítheti a szakszerű fektetést. Ezért az elemeket ajánlott óvni a közvetlen napsugárzástól. Ponyvával történő letakarás esetén ügyelni kell arra, hogy ne forrósodjon fel. Ennek megfelelően gondoskodni kell a jó átszellőzésről.

Fakeretes rekeszek (FKR) használata esetén ügyelni kell arra, hogy az egymásra rakodás kizárólag „fát a fára” alapon történjen. Legfeljebb 2 FKR rakható egymásra. Fa távtartók használata esetén a távtartók legalább 80 mm szélesek legyenek. A távtartókat és tartófákat az alábbi ábrának megfelelően kell elhelyezni. Ügyelni kell arra, hogy a tokok szabadak legyenek.

Nem raklapon lévő csövek tárolása esetén ügyelni kell arra, hogy a tokok szabadak legyenek, és hogy a csövek biztosítva legyenek a szétgurulás ellen.

max. 1 m

Az elemeket sík, kőmentes (szemcseméret < 40 mm) talajon kell tárolni. A talaj anyaga nem tartalmazhat éles, hegyes tárgyakat vagy köveket, amelyek az elemek sérüléséhez vezethetnek. Az osztók tárolásakor ügyelni kell arra, hogy a ráhegesztett csőcsonkokat ne érje semmilyen terhelés. Kerülni kell a 12 hónapnál hosszabb, nem védett helyen történő tárolást.

Csőköteg biztosítása oldalról, max. magasság 1 m 5-4. ábra Csőköteg biztosítása oldalról

A köteg alsó részén lévő csövek túlterhelésének megakadályozása érdekében kerülni kell a túl nagy kötegmagasságot. Az elemek nem tárolhatók nyitott gödrök közelében. Nem raklapon tárolt csövek esetén a csőköteg magassága nem haladhatja meg az 1 métert.

5-3. ábra Tárolás fa távtartókkal vagy egymáshoz képest eltolt karmantyúkkal

37

5.3.3. Fel- és lerakodás A fel- és lerakodásnál, valamint a csőárokba, ill. a fektetési felületre történő leeresztésnél megfelelő eszközöket kell használni (pl. megfelelő villákkal rendelkező villástargoncát). A villástargonca villáit a szállításnál tilos betolni a csövekbe! A lerakodás kézzel is végezhető, amennyiben betartják a terhek emelésére vonatkozó munkavédelmi előírásokat. Ha az elemek fel- és lerakodását gépekkel végzik, úgy erre a célra csak bevizsgált, engedélyezett és arra alkalmas eszközök használhatók.

5.3.4. Általános tudnivalók a csövek, idomok és osztók fektetésére vonatkozóan A talajba fektetett AWADUKT Thermo antimikrobiális szellőztető rendszer elemeinek fektetését a DIN EN 1610 és a VDI 6022 1.2. lapja előírásainak megfelelően kell végezni. Az egyéb vonatkozó szabványokat, irányelveket és előírásokat ugyancsak be kell tartani. A következő fejezetekben használt fogalmak magyarázatára szolgál a következő ábra. A definíciók – amennyiben értelmezhetők – rézsűs falú gördökre és gátak alatt elhelyezkedő vezetékekre is érvényesek.

Ha a fel- és lerakodáshoz emelőberendezéseket használnak, akkor az elemeket nem koptató hatású anyagból – pl. kenderkötélből – készült pántokkal kell lekötözni, vagy megfelelő biztosítóeszközöket kell használni. Az elemeken semmiféle kampó vagy olyan eszköz nem alkalmazható, amely a rendszerelemek sérüléséhez vezethet. Osztók esetében a ráhegesztett csőcsonkokra vagy azok környezetében semmiféle kampó, tartókötél/-heveder vagy egyéb eszköz nem rögzíthető. Az osztók fel- és lerakodása közben ügyelni kell arra, hogy semmilyen ütés, illetve húzó- vagy nyomó igénybevétel ne érje a ráhegesztett csőcsonkokat.

5-6. ábra Fektetés

Felület Út- vagy sínszerkezet alsó éle (amennyiben van) 5-5. ábra Fel- és lerakodás

Az osztókra ráhegesztett csőcsonkot érő ütés, illetve húzó- vagy nyomó igénybevétel miatt hajszálrepedések vagy sérülések keletkezhetnek a hegesztési varratokon. Ezért ügyelni kell arra, hogy ezekkel az elemekkel különösen gondosan bánjanak az építkezésen. Az árokba történő leeresztés előtt minden elem épségét ellenőrizni kell. Az elemek fel- és lerakodásához használt eszközök kezelését kizárólag betanított szakszemélyzet végezheti. Az elemeket az emelés előtt szakszerűen rögzíteni kell. Figyelembe kell venni a terhek emelésére vonatkozó balesetvédelmi előírásokat.

Az elemeket megdönteni, ledobni, valamint a talajon húzni tilos! Vegye figyelembe az érvényben lévő baleset-megelőzési és biztonsági előírásokat! A védőfóliát vagy védőkupakot csak közvetlenül a szerelés előtt szabad levenni.

38

Árokfalak Főárok-feltöltés Takarás Oldalsó feltöltés Felső ágyazatréteg Alsó ágyazóréteg Árokfenék

Takarás magassága Ágyazat vastagsága Vezetékzóna vastagsága Árokmélység a Az alsó köztes ágyazóréteg vastagsága b A felső ágyazóréteg vastagsága (lásd 5.3.6 fejezet) c Takarás vastagsága OD A cső külső átmérője mm-ben

Az elemek fektetését – amennyire csak lehetséges – mindig a rendszer legmélyebb pontján kell kezdeni. Regiszterrendszerek esetében a fektetést az osztóval kell elkezdeni. A hőcserélő csövek telepítése csak az osztó beszerelése és rögzítése után következhet. Az elemeket rendszerint úgy kell fektetni, hogy a karmantyú a cső felső végénél legyen.

L-EWT elemek telepítésekor a minimális fektetési mélység nem lehet kisebb, mint 1,5 m. Ezért a telepítés megkezdése előtt ajánlott egy függőleges magasságokat megadó terv készítése, ami a fektetés alapjául szolgál. A magasság megadására azért van szükség, hogy már a tervezéskor figyelembe lehessen venni a kondenzátum-elvezetéshez higiéniai szempontból szükséges lejtést. A fektetési terv készítése főleg az 5 000 m³/h feletti térfogatáramú rendszerek létesítése esetén ajánlott. Hosszváltozás Az AWADUKT Thermo elemek hőingadozás okozta hosszváltozása nagyobb, mint a fémből vagy kerámiából készült elemeké. A hosszváltozás kiszámításakor figyelembe kell venni: - hőmérséklet a fektetéskor - a rendszer üzemeltetése során a csőfal várható legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete A hosszváltozás kiszámításához az alábbi képlet használható: hosszváltozás (mm) = csőhossz (m) x hőmérséklet-különbség (K) x lineáris hőtágulási együttható (mm/mK)

Néhány gyakori beépítési helyzetre vonatkozóan általános érvényű szabályok fogalmazhatók meg. Az ezeknek megfelelő minimális távolságokat az alábbi példában ismertetjük: - Alapzatoktól és egyéb, talajba fektetett rendszerektől: 0,5 m az elem falától, amennyiben nincsenek egyéb előírások - Más L-EWT elemektől: 0,5 m az elem külső oldalától - Ellátó vezetékektől (ivóvíz, szennyvíz, távhő stb.): legalább 0,5 m - Gázvezetékektől eltérő távolságok érvényesek, itt vegye figyelembe az érvényes szabványokat. Amennyiben a minimális távolságok nem biztosíthatók, úgy megfelelő intézkedéseket kell tenni az elemek, valamint az építmények és egyéb ellátó vezetékek védelme érdekében. A megfelelő intézkedésekről a tervezővel kell egyeztetni.

∆l = L ∙ ∆t ∙ 0,14 mm/mK Számítási példa Csőhossz: Fektetési hőmérséklet:

Minimális távolság építményektől és más vezetékektől Az elemek telepítésekor be kell tartani a más vezetékektől és építményektől tartandó minimális távolságot. Itt az alábbi célokat kell szem előtt tartani: - ne legyenek nem megengedett erőhatások - más vezetékek ne gyakoroljanak hőhatást (pl. ellátó vezetékek) - elegendő munkatér legyen a csővezeték szereléséhez és javításához - biztonsági távolság a csövek és kábelek veszélyes közelségének elkerülése érdekében - hatásos elektromos elválasztás a fém vezetékektől, tekintettel a katódos korrózióvédelemre és a feszültségátütésre - a szennyvíz és más káros anyagok ne gyakoroljanak rá hatást.

3 m +10 °C

A csőfal várható legalacsonyabb hőmérséklete: +5 °C Hőmérséklet-különbség = 5 K A csőfal várható legmagasabb hőmérséklete: Hőmérséklet-különbség

+20 °C = 10 K

Várható legnagyobb rövidülés: ∆l₁ = 3 m ∙ 5 K ∙ 0,14 mm/mK

= 2,1 mm

Várható legnagyobb nyúlás: ∆l₂ = 3 m ∙ 10 K ∙ 0,14 mm/mK

= 4,2 mm

Ha az egyes elemek közötti távolság kisebb a minimális távolságnál – függetlenül az elemek vagy az építmények sérülésekkel szembeni védelmét szolgáló minimális távolságoktól –, akkor az negatívan befolyásolja a geotermikus hőelvonási teljesítményt.

Figyelembe kell venni, hogy a lineáris hőtágulás egyoldalú hőhatás, pl. napsugárzás hatására is bekövetkezhet. A csövek és idomok hőre lágyuló tulajdonsága miatt olyan deformálódások ia létre jöhetnek, amelyek a feltöltés során adott esetben visszaalakulhatnak. Ezek megnehezíthetik a fektetést, különösen a csövek beigazítását. Kérjük, vegye figyelembe a 5.3.2 fejezetben a tárolásra vonatkozó tudnivalókat!

39

5.3.5. A fektetési felület elkészítése A talajba fektetett szellőztető rendszerek fektetése egyaránt történhet árokban vagy kiemelt felületen. Az egycsöves rendszerek fektetésénél az árokba fektetés, a regiszterrendszerek fektetésénél pedig a sík felületre (töltésre) történő fektetés ajánlott. Amennyiben szükséges a védelem más ellátó vezetékektől - szennyvízvezetékek és -csatornák - és építményektől , vagy a felület védelme érdekében, biztonsági intézkedéseket kell tenni, pl. alátámasztás formájában. A teljes szerelésre vonatkozóan a DIN EN1610 előírásait kell figyelembe venni. Árkok Az árkokat úgy kell méretezni és kialakítani, hogy el lehessen végezni a szakszerű és biztonságos szerelést. Kiváltképp ügyelni kell a munkabiztonsági és munkavédelmi előírások betartására, valamint arra, hogy az ékeléseknél is szakszerű tömörítést lehessen végezni. A minimális munkaterület biztosítása érdekében figyelembe kell venni a minimális árokszélességre vonatkozó előírásokat. Ezek az alábbi táblázatban találhatók. Figyelembe kell venni, hogy mindig a nagyobb vonatkozó értéket kell betartani. DN/OD

200 250 315 400 500 630

Minimális árokszélesség (OD + x) [m] dúcolt dúcolatlan árok árok β > 60° β ≤ 60° OD + 0,40 OD + 0,40 OD + 0,40 OD + 0,50 OD + 0,50 OD + 0,40 OD + 0,50 OD + 0,50 OD + 0,40 OD + 0,70 OD + 0,70 OD + 0,40 OD + 0,70 OD + 0,70 OD + 0,40 OD + 0,70 OD + 0,70 OD + 0,40

Árokmélység [m] < 1,00 ≥1,00 ≤ 1,75 > 1,75 ≤ 4,00 > 4,00

Minimális árokszélesség [m] nincs megadva minimális árokmélység 0,80 0,90 1,00

Az OD + x értéknél az x/2 a cső és az árokfal, ill. az árokdúcolás közötti minimális munkaterületnek felel meg. A β a nem dúcolt árok vízszintessel bezárt rézsűszögét adja meg (lásd 5-7. ábra).

5-7. ábra A dúcolatlan árok rézsűszöge

40

Az árokszélességnek meg kell felelnie a tervezési követelményeknek. Az eltérések – pl. hogy az ékelést pontosabban el lehessen végezni – befolyásolják a tömörítés statikai jellemzőit, ill. a cső statikáját. Ennek megfelelően a csőstatikában előírt árokszélességtől való eltérések esetében ellenőrizni kell vagy át kell dolgozni a statikai számítást. A minimális árokszélesség az alábbi feltételek mellett módosítható: - ha a személyzet soha nem lép be az árokba, pl. automatizált fektetés alkalmazása esetén - ha a személyzet soha nem lép be a csővezeték és az árokfal közötti területre - szűk helyeken és elkerülhetetlen helyzetekben Minden egyes esetben külön óvintézkedéseket kell tenni a tervezés és az építkezés során. A statikai számítás szerinti legnagyobb árokmélység túllépése csak akkor engedélyezett, ha ezt a tényt a tervezővel ismertették, és megfelelő intézkedéseket tettek. Az árok stabilitását megfelelő dúcolással vagy rézsűzéssel, ill. más, arra alkalmas intézkedéssel kell elérni. Az árokdúcolást a statikai számításoknak megfelelően úgy kell eltávolítani, hogy a csővezeték ne sérülhessen meg, és a hossza se változzon.

Az árkot kizárólag szakszemélyzet készítheti. Az árkok készítésekor figyelembe kell venni a vonatkozó munkavédelmi és baleset-megelőzési előírásokat.

Töltés Regiszterrendszerek fektetésekor nagy felületen végzett kiemelés ajánlott. Az elemeket legalább 0,5 m minimális távolságra kell elhelyezni az oldalfalaktól, amennyiben egyéb előírások nagyobb minimális távolságot nem írnak elő. A gödör oldalfalait megfelelő dúcolással vagy rézsűzéssel, ill. más, arra alkalmas intézkedéssel kell biztosítani. Az dúcolást a statikai számításoknak megfelelően úgy kell eltávolítani, hogy a csővezeték ne sérülhessen meg, és a hossza se változzon. Vegye figyelembe az érvényben lévő baleset-megelőzési és szakmai egyesületi előírásokat.

Beépítő lábazat Mind árokba történő fektetéskor, mind pedig szabad felületen végzett fektetéskor a beépítő lábazatot az ágyazat elkészítése előtt, vagy ha tervezési szempontból megengedett, az elemek fektetése előtt kell elkészíteni. A talajba fektetett szellőztető rendszer kifogástalan működése érdekében a beépítő lábazat anyagának és a szükséges lejtésnek meg kell felelnie a tervezési követelményeknek. A beépítő lábazat zavartalan legyen. Zavart lábazat esetén megfelelő intézkedésekkel kell helyreállítani a kellő teherbírást. Amennyiben az elemeket közvetlenül az árokfenékre kell fektetni, akkor azt úgy kell előkészíteni, hogy a csőszál felfeküdjön. A karmantyúk számára az alsó ágyazórétegben vagy az árokfenékben megfelelő mélyedéseket kell kialakítani, majd a kötés elkészítése után ismét szakszerűen alá kell tömöríteni.

*) Felfekvési szög 2a

5-8. ábra Az alátámasztás szakszerű elkészítése

5-9. ábra Az alátámasztás hibás elkészítése

Fagyveszély esetén szükség lehet az árokfenék védelmére, hogy se az elemek alatt, se azok körül ne maradjanak fagyott rétegek. Ahol az árokfenék instabil vagy a talaj alacsonyabb teherbíró képességű, ott megfelelő óvintézkedéseket kell tenni (lásd a speciális kivitelű ágyazatokat vagy tartószerkezeteket a 5.3.6 fejezetben). Mivel a talajba fektetett szellőztető rendszereket meghatározott lejtéssel kell telepíteni, idejekorán – az árokfenék elkészítésekor vagy a fektetési felület kiemelésekor egyaránt – ellenőrizni kell a magasságszinteket pl. lézerrel.

5.3.6. Az ágyazat elkészítése Az elemek ágyazatát a DIN EN 1610 előírásainak megfelelően kell elkészíteni. Ez három ágyazattípust ad meg, amelyek közül az L-EWT rendszerek létesítésekor elsősorban az 1-es típusú ágyazatot kell alkalmazni. Az építőanyagoknak, az ágyazatnak, a dúcolásnak és a vezetékzóna rétegvastagságának meg kell egyeznie a tervezési követelményekkel. Építőanyagok az ágyazathoz A vezetékzónához felhasznált építőanyagokat, valamint azok szemcseméretét és a dúcolást - az elem átmérőjét - az elem anyagát - az elem típusát - a talajviszonyokat figyelembe véve kell kiválasztani. Az ágyazathoz használt építőanyagoknak meg kell felelniük a hatályos nemzeti és nemzetközi szabványoknak, ill. engedélyeknek. Ha nincsenek erre vonatkozó szabványok, ill. engedélyek, akkor az építőanyagoknak a tervező által megadott követelményeket kell teljesíteniük. Az elemek talajban való tartós stabilitásának és teherbírásának biztosításához a vezetékzónában használt építőanyagoknak meg kell felelniük a statikai követelményeknek. A felhasznált építőanyagok nem károsíthatják az elemeket, az elemek anyagát vagy a talajvizet. A megítélésnél a figyelembe veendő jellemzők kiválasztásához a jelen fejezet egyes alpontjai használhatók. Fagyott anyagot használni tilos! A meglévő talaj építőanyagként történő felhasználása esetén figyelembe kell venni az alábbi követelményeket: - megfelel-e a tervezési követelményeknek - tömöríthetőség, amennyiben szükséges - mentes-e a cső anyagát károsító összetevőktől (pl. túl nagy szemcseméret, alapanyagtól, falvastagságtól és átmérőtől függően, gyökerek, hulladék, szerves anyagok, 75 mm-nél nagyobb agyagrögök, hó, jég) - újrahasznosítható anyagoktól való mentesség (pl. építési törmelék) Amennyiben a fenti követelmények teljesülnek, a helyszínen lévő talaj anyaga építőanyagként használható e fejezet rendelkezéseinek megfelelően. Az ágyazathoz használt építőanyagok nem tartalmazhatnak olyan kerek szemcséjű összetevőket, amelyek mérete nagyobb, mint: - 22 mm DN/OD ≤ 200 esetén - 40 mm DN/OD > 200 – DN/OD ≤ 630 esetén Az ágyazathoz csak olyan bontott anyag használható, amelyben az összetevők egyik mérete sem lehet nagyobb 22 mm-nél.

41

A tervezési követelmények betartása esetén alkalmas építőanyagnak minősülnek az alábbiak: - apró szemcseméretű anyagok - homokkeverékek - homok-agyag keverékek - öntött padlók - soványbeton - könnyűbeton - vasalatlan beton - vasalt beton - bontott építőanyagok

Öntött padló vagy beton használata esetén a csöveket szükség esetén felúszás ellen rögzíteni kell.

Amennyiben a helyszínen puha talaj található az árokfenék alatt, akkor azt megfelelő ágyazatanyagra kell cserélni. Nagyobb mennyiségű ilyen anyag észlelése esetén a statikai számításokat meg kell ismételni. Újrahasznosítható anyagok higiéniai okokból nem használhatók. A felhasználni kívánt építőanyagok nem tartalmazhatnak vegyi szempontból ártalmas vagy szagkeltő anyagokat. Kérdéses esetben az építőanyagban található káros anyagokat vizsgáló vegyi elemzést kell végeztetni. Az ágyazat kivitelezése Árokba történő fektetés esetén az ágyazat szélességének azonosnak kell lennie az árokszélességgel, ha nincs ettől eltérő kikötés. Kiemelt felületekre (töltésekre) történő fektetés esetén az ágyazat szélessége legalább a külső átmérő 4-szerese legyen. Az ágyazatot a teljes fektetési tartományban ajánlott elkészíteni.

A felső ágyazóréteg (b) minimális mérete az alátámasztási szögtől függ, ezt az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Másik lehetőségként a felső ágyazóréteg vastagsága a méret nélküli k tényezővel is meghatározható. Ez a statikai követelményekből vezethető le, ha nincs megadva az alátámasztási szög. Legalább 90°-os alátámasztási szög használata ajánlott. Az alátámasztási szög nem azonos az ágyazat reakciószögével. DN/OD

200 250 315 400 500 630

A felső ágyazatréteg minimális vastagsága az alátámasztás szöge (2α) 90° 120° [mm] [mm] 30 50 40 65 50 80 60 100 75 125 90 150

DIN EN 1610 szerinti 1-es típusú ágyazat Az 1-es típusú ágyazat minden olyan vezetékzónában alkalmazható, amely lehetővé teszi az összes szükséges elem teljes hosszúságban történő megtámasztását, továbbá elkészíthető az a és b szükséges rétegvastagságok figyelembevételével. Egyéb előírás hiányában, az alsó ágyazóréteg vastagsága az elem pereme alatt mérve nem lehet kisebb az alábbi értékeknél: - 100 mm normál talajviszonyok mellett - 150 mm köves vagy tömör talaj esetén A felső ágyazóréteg b vastagságának meg kell egyeznie a statikai számításokkal, és nem lehet kisebb a fenti minimális értékeknél.

b) Töltésekben

a) Árokban

Vezetékzóna

Beágyazás

*) Felfekvési szög 2a

Árokfenék

Megtámasztás

*) Felfekvési szög 2a **) A megtámasztás minimális vastagsága a 7. pontnak megfelelően

5-10. ábra Ágyazat

A takarás vastagságának (c) minimális értéke 150 mm az elem felső pereme felett, ill. 100 mm a karmantyús kötés felett.

42

5-11. ábra DIN EN 1610 szerinti 1-es típusú ágyazat

DIN EN 1610 szerinti 2-es típusú ágyazat A 2-es típusú ágyazat egyenletes, viszonylag laza, finom szemcsézetű talajok esetén alkalmazható, amely lehetővé teszi a csövek megtámasztását azok teljes hosszában. Az alkalmazott elemek közvetlenül az előre kialakított és előkészített árokfenékre fektethetők. A felső ágyazóréteg b vastagságának meg kell egyeznie a statikai számításokkal, és nem lehet kisebb a fenti minimális értékeknél.

5.3.7. Csövek, idomok és osztók kezelése A csöveket, idomokat és az osztókat fektetés előtt a 5.3.3 fejezetnek megfelelőek elő kell készíteni. A fektetési felületre, ill. az ágyazatra történő leeresztések ugyancsak az elemek szállítására vonatkozó utasításokkal összhangban kell történnie.

DIN EN 1610 szerinti 3-as típusú ágyazat A 3-as típusú ágyazat egyenletes, viszonylag finom szemcsézetű talajok esetén alkalmazható, amely lehetővé teszi az elemek megtámasztását azok teljes hosszában. Az elemek közvetlenül az előre kialakított és előkészített árokfenékre fektethetők. A felső ágyazóréteg b vastagságának meg kell egyeznie a statikai számításokkal, és nem lehet kisebb a fenti minimális értékeknél.

Minden egyes elemet, valamint a teljes rendszert iránytól és magasságól függően a tervezés során megadott határértékeken belül kell fektetni. A talajba fektetett szellőztető vezetékek fektetésénél a megengedett lejtés 2–3%. Indokolt, kivlteles esetben az osztó fektetése 1%-os lejtéssel is történhet. Ebben az esetben azonban az érintett részszakasz elkészítése után ellenőrizni kell, hogy biztosított-e a kondenzátum-elvezetés Szükség esetén megfelelő intézkedéseket kell tenni a kondenzátum-elvezetés biztosítására.

A 2-es és 3-as típusú ágyazat esetében külön figyelembe kell venni a beépítő lábazat alátámasztási szögének kivitelezésére vonatkozó követelményeket (lásd 5.3.5 fejezet). Az 1-es típusú ágyazat esetében a karmantyúk számára az alsó ágyazórétegben kialakított mélyedéseket arra alkalmas módon kell elkészíteni, és a kötés elkészítése után szakszerűen alá kell tömöríteni.

Kis lejtéssel történő fektetés esetén ajánlott rövid részhosszakkal dolgozni, mivel ezek egyszerűbben beállíthatók. Minden szükséges magasságbeli korrekciót az ágyazat feltöltésével vagy lehordásával kell végezni, amelynek során ügyelni kell arra, hogy az elemek teljes hosszukban felfeküdjenek, és az ágyazat ne legyen vékonyabb a minimális vastagságnál.

További tudnivalók a DIN EN 1610 szabványban találhatók.

Az alábbi példa a szükséges lejtés ellenőrzésére használt lézert ábrázolja. A lejtést már a fektetési felület és az ágyazat elkészítésekor figyelembe kell venni. Az elemek fektetésekor már csak finombeállítás történhet. Itt figyelembe kell venni a 5.3.2 fejezetben olvasható tudnivalókat. Előfordulhat, hogy a napsugárzásnak kitett csövek közvetlenül a csőárokba történő leeresztés előtt vagy azt követően alakváltozást szenvednek.

A fektetési felülethez hasonlóan az ágyazat elkészítésekor is ellenőrizni kell a magasságszinteket, pl. lézerrel. Különleges kivitelű ágyazat vagy teherviselő szerkezet Amennyiben az árokfenék vagy a töltés teherbírása túl alacsony az elem ágyazatához, akkor különleges kivitelre van szükség. Ez rendszerint nem kellően szilárd talajok, pl. tőzeg vagy futóhomok esetén vagy így. Különleges intézkedésként a talaj más építőanyagra cserélhető (pl. homok, kavics és hidraulikusan kötött építőanyagok), a csővezeték cölöpökkel alátámasztható (pl. kereszttartók vagy boltvállban lévő támaszok, hossztartók vagy vasalt betonlemezek használatával), a pillérek túlfeszíthetők stb. A különböző típusú és különböző süppedési jellemzőjű altalajok közötti átmeneteket figyelembe kell venni a tervezéskor és a kivitelezéskor. Különleges kivitelű ágyazat vagy teherviselő szerkezet csak akkor használható, ha annak alkalmasságát vizsgálták és jóváhagyták.

5-12. ábra A lejtés ellenőrzése lézerrel

Elemek összekötése A két elem összekötése előtt végre kell hajtani az alábbi intézkedéseket: - Ellenőrizni kell az elemek sérülésmentességét. Sérült elemeket a REHAU-val folytatott előzetes egyeztetés nélkül tilos beépíteni! - A szennyeződés elleni védelmet csak közvetlenül az elemek összekötése előtt szabad eltávolítani. - Ellenőrizni kell az elemek összekötéséhez szükséges felületek (betolási tartomány) sérülésmentességét. - Szabályosak-e a karmantyúmélyedések az alátámasztási szögben (lásd 5-8. ábra). Figyelembe kell venni, hogy a mélyedéseket feltöltéskor szakszerűen alátömörítsék.

43

- A csővégeket, valamint a karmantyúk belső oldalát (a tömítőgyűrűt is beleértve) puha ronggyal vagy hasonló, a célra alkalmas tisztítóeszközzel meg kell tisztítani a szennyeződésektől. - A csővégeket be kell kenni REHAU síkosító anyaggal (mindkét véget), a szükséges mennyiséget lásd: Táblázat 5-1. - Az elemeket kézzel vagy megfelelő eszközökkel (emelők, csigasorok, csörlők, prések stb.) kell összekötni; gépek használata esetén ügyelni kell a sérülés elleni védelemre (lásd a további tudnivalókat ebben a fejezetben). - A csövek közötti kötést axiális erő kifejtésével kell létrehozni, az elemeket a művelet során tilos túlterhelni. Az összekötés során mindkét elemet megfelelően egymáshoz kell igazítani, szükség esetén korrigálni kell a helyzetüket. - A csővéget a karmantyú aljáig be kell tolni. A maximális betolási mélység az előzőleg felrajzolt jelölés alapján ellenőrizhető. Ha a kötéseket szét kell választani, akkor azt a legnagyobb gondossággal kell végezni. Az elemek csővégei nem sérülhetnek meg. Idomok esetén ajánlott új idomot használni.

Mivel szétszedéskor a tömítőgyűrűk nagy valószínűséggel megsérülnek, az egyszer már használt elemek (tömítések) újbóli felhasználása esetén nem biztosítható a rendszer tömörsége. Szükség esetén külön ellenőrizni kell a kötés tömítettségét.

Két elem összekötése kis méretek (DN 250-ig) esetén kézzel, nagyobb méretek (DN 315 – DN 630) esetén pedig segédeszközökkel vagy engedélyezett és a célra alkalmas készülékekkel történhet. Emelők használata esetén élfát kell helyezni az elem elé keresztbe.

Élfa

5-13. ábra Emelők alkalmazása

Eszközök alkalmazása esetén kiváltképp ügyelni kell arra, hogy az elemek összetolása a csőtengely irányába központosan történjék. Az összetoláshoz használható megfelelő eszközök többek között a csigasorok, csörlők vagy prések. Nem megengedett pl. az elemek kizárólag kotrókanállal történő összetolása. A csővéget teljesen be kell tolni a karmantyúba. Ellenőrzésre a betoltási mélységet jelző jelölés alapján van lehetőség. Az alábbi példában egy DN 315 méretű cső szereléséhez használt emelő alkalmazását ismertetjük:

Síkosító anyag felhasználása, hozzávetőleges értékek grammban 100 csatlakozásra vetítve: DN/OD 200 250 315 400 500 630

Síkosító anyag mennyisége (kb.) [g] 400 600 800 1000 1300 1700

5-14. ábra Emelő alkalmazása – 1. gyakorlati példa

Táblázat 5-1 A síkosító anyag szükséges mennyisége

A síkosító anyag mennyiségét alapvetően úgy kell megválasztani, hogy a szerelést a lehető legkönnyebben el lehessen végezni. Higiéniai okokból a lehető legkisebb mennyiségre kell törekedni. Máskülönben a kötésrésből történő kinyomódás miatt az anyag a cső belső felületére kerülhet, ami költséges tisztítást tehet szükségessé.

Nem használhatók síkosító anyagként vagy tisztítószerként szerves, petrolkémiai vagy környezetkárosító anyagok. Tisztítószerek használata esetén ellenőrizni kell az anyag vegyi ellenállóképességét.

44

5-15. ábra Emelő alkalmazása – 2. gyakorlati példa

Idomok összekötése Idomok, különösen a DN500 és a DN 630 méretű ívek alkalmazásakor szükség lehet kiegészítő segédeszközök használatára vagy különleges intézkedésekre. Az egy ívből és egy csőből vagy két egymás utáni ívből álló kötéseket érdemes még a fektetési felületre történő leeresztés előtt elkészíteni. Ehhez az ívet az építkezés arra alkalmas területén pl. feszítőhevederekkel kell rögzíteni. Ezután a csövet vagy a másik ívet az előző pontban ismertetett módon kell összeszerelni. Mivel a kötés rendkívül alakzáró, ennél a fajta előkészítésnél fokozottan figyelni kell az elemek egymáshoz viszonyított helyzetére. Az elemek utólagos, sugárirányú mozgatása az átmérő növekedésével egyre nagyobb erőkifejtést igényel. Ezért ilyenkor fennállhat az elemek sérülésének veszélye. Csövek méretre vágása Amennyiben az elemeket le kell vágni, akkor finomfogazatú fűrészt vagy arra alkalmas csővágót kell használni. Erre a célra a famegmunkálásban használt szerszámok (kézi körfűrész stb.) is kiválóan alkalmazhatók. A PP elemek levágásához a REHAU csatornatechnikai termékválasztékában található, speciális vágókorong használata javasolt. A levágott elem végét ráspollyal vagy élezőszerszámmal az alábbi táblázat szerint, megfelelő módon le kell élezni, és pl. hántolóval le kell sorjázni. Osztó levágása esetén ügyelni kell arra, hogy mind a leágazásoknál, mind pedig a fővezetéknél biztosított legyen az elemek összekötésénél a szükséges betolási mélység. DN/OD

b (kb.) [mm] 10 14 17 20 23 25

200 250 315 400 500 630

Hegesztett kötés Talajba fektetett szellőztető rendszerek létesítésekor rendszerint nincs szükség az elemek összehegesztésére. Amennyiben az objektumon belüli követelmények mégis hegesztett kötést tesznek szükségessé, úgy erre is lehetőség van. A megfelelő követelményeket már a tervezés első szakaszában figyelembe kell venni. A helyi igényekhez alkalmas kötéstechnika kiválasztása az illetékes szakmai partner feladata. Két elem hosszanti irányban alakzáró, nem oldható hegesztett kötéssel történő összekötéséhez alapvetően az alábbi két eljárás valamelyike választható: - fűtőelemes tompahegesztés - fűtőspirálos hegesztés (elektrokarmantyús hegesztés)

Hegesztett kötéseket csak erre képesítéssel rendelkező és betanított személyzet készíthet. Be kell tartani az adott országban érvényes és a helyi irányelveket (pl. DVS-irányelvek). Figyelembe kell venni a hegesztett idomokhoz és a hegesztőkészülékhez mellékelt szerelési és kezelési útmutatókat. A hegesztéshez használt gépeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a DVS követelményeinek.

A hegesztési tartományt védeni kell a kedvezőtlen időjárási hatásoktól, pl. fűthető hegesztősátorral. A helyszínen az adott körülmények figyelembevételével próbavarratok készítése, majd azok ellenőrzése javasolt. Ha az összehegeszteni kívánt elemek a napsugárzás miatt egyenetlenül melegedtek fel, akkor a hegesztési tartomány időben történő letakarásával kell biztosítani a hőkiegyenlítődést. A hegesztési folyamat közben kerülni kell a huzat miatti kihűlést. Az összehegeszteni kívánt elemek kötési felületei nem lehetnek sérültek, és szennyeződéstől (pl. zsírtól, szennyeződéstől, forgácstól) mentesnek kell lenniük. - Fűtőelemes tompahegesztés

5-16. ábra Levágott csővégek leélezése

Az idomokat – pl. karmantyúkat, íveket stb. – semmi esetben sem szabad levágni.

Ennél az eljárásnál olyan hegesztési dudor képződik, amely mindkét oldalon (a cső belső és külső oldalán egyaránt) kialakul. A kondenzátum-elvezetés akadályozásának elkerülése érdekében a cső belsejében képződő hegesztési dudort ajánlott megfelelő eszközökkel eltávolítani. Amennyiben nincs mód a hegesztési dudor eltávolítására, úgy lehetőség szerint másik eljárást kell választani.

A fűtőelemes tompahegesztésnél az összehegeszteni kívánt elemek kötési felületeit fűtőelemmel felhevítjük, majd összenyomással tompán összehegesztjük.

45

--Fűtőspirálos hegesztés A fűtőspirálos hegesztésnél a csöveket és az idomokat az elektrokarmantyúban lévő, elektromos árammal melegített ellenálláshuzalok hevítik fel és hegesztik össze.

- A cső betolása az idomba, közben ellenőrizni kell a betolási mélységet a jelölés vagy megfelelő eszköz segítségével. A csövek biztosítása helyzetváltozás ellen. - A kábelek csatlakoztatása az idomhoz tehermentesített módon. - A hegesztési adatok megadása, pl. vonalkódolvasóval, a készülék kijelzéseinek ellenőrzése, majd a hegesztési folyamat elindítása. - A hegesztési folyamat helyességének ellenőrzése a hegesztőkészüléken, pl. a kijelzőn vagy ha van, a hegesztési indikátorokon. A hibaüzeneteket figyelembe kell venni. - A kábelek leszedése az idomról. - Az összehegesztett elemek feszülségmentesítése a lehűlési idő lejárta után a gyártó előírásai szerint. A használt tartószerkezetek eltávolítása. - A hegesztési jegyzőkönyv kitöltése, amennyiben ez nem történt meg automatikusan. 5.3.8. Az elem környezetének feltöltése

A cső oválissága a hegesztési tartományban nem haladhatja meg az 1,5%-ot, a külső átmérőé pedig a 3 mm-t. Szükség esetén megfelelő alakformáló csőszorító szerkezetet kell használni. A hegesztési tartományban lévő oxidréteg eltávolításához forgó hántológép alkalmazását javasoljuk.

Rövid összefoglaló a DVS 2207-11 szerinti fűtőspirálos hegesztés készítésének menetéről. Megjegyzés: A szakszerű hegesztésnél a teljes DVS 2207-11 irányelvet figyelembe kell venni. - A megfelelő munkakörülmények megteremtése, pl. hegesztősátor használatával. - A hegesztőkészülék csatlakoztatása a hálózathoz vagy a váltakozó áramú generátorhoz, és a működés ellenőrzése. - A derékszögben levágott csővég lesorjázása kívülről. A csővég túlságosan erős beszakadása esetén vágja le a csövet! Lásd az 5. ábrát a DVS 2207-11 irányelvben! - A csövek körkörösségének biztosítása, pl. alakformáló csőszorítókkal, a megengedett oválisság ≤ 1,5 %‚ max. 3 mm. - Az illesztési felületek megtisztítása a hegesztési tartományon túl is a DVS 2207-11 3.2.1 és 3.2.3 fejezete szerint tisztítószerrel és nem használt, jó nedvszívóképességű, nem szöszölő, színezetlen törlőpapírral. - A cső felületének megmunkálása mechanikusan a hegesztési tartományban, lehetőleg forgó hántológéppel és kb. 0,2 mm anyagválasztással. - A forgács eltávolítása a cső felületének megérintése nélkül. - A megmunkált csőfelület – ha utólag beszennyeződött - a csövet és a hegesztőkarmantyú belső felületét a DVS 2207-11 3.2.1 és 3.2.3 fejezete szerinti tisztítószerrel és nem használt, jó nedvszívóképességű, nem szöszölő, színezetlen törlőpapírral törölje át, majd hagyja szellőzni.

46

Az elemek környezetének feltöltése előtt az alábbi követelményeket teljesíteni kell: - Az ágyazat megfelel a 5.3.6 fejezet szerinti követelményeknek. - Az elemek teljes hosszukban felfekszenek. - Az elemek összekötése megtörtént a 5.3.7 fejezet szerint. - Valamennyi karmantyút a 5.3.7 fejezetnek megfelelően, szakszerűen alátömörítették. - A felső ágyazóréteg megfelel a tervezési követelményeknek. - Az elemek kiékelése szakszerűen alá van tömörítve. - A fektetéskor tervezett lejtést ellenőrizték és szükség esetén utólag beállították. - Az elemek összekötéseit és az ágyazatot úgy készítették el, hogy az készen áll a terhek felvételére. - Elkészítették pl. a felúszás elleni rögzítéseket vagy megerősítéseket. - Előzetes ellenőrzésként elvégezték a DIN EN 1610 szerinti tömörségvizsgálatot. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók a 6.1 fejezetben találhatók. A vezetékzónát és a főárok-feltöltést, valamint a dúcolás eltávolítását úgy kell végezni, hogy a részegységek teherbírása megfeleljen a tervezési követelményeknek. Ekkor figyelembe kell venni, hogy minden előre látható, pl. a dúcolás eltávolításából, a talajvíz által gyakorolt hatásokból vagy a más szomszédos talajrétegekből adódó káros változás , figyelembe lett-e véve. Ehhez megfelelő megelőző intézkedéseket kell tenni, szükség esetén geotextíliát kell használni. Továbbá ügyelni kell a felület süppedésének elkerülésére is, pl. a vezetékzóna kiépítésekor a dúcolás lépésenként történő eltávoltásával, valamint a 5.3.9 fejezet szerinti tömörítési előírások figyelembevételével. A tisztán agyagtalaj az agyag zsugorodási tulajdonságai és az alacsony vízáteresztő képessége miatt alkalmatlan erre acélra. A másik ok, amiért a nagyon kötött talajok kerülendők, az, hogy a tömörítési és terhelési szakaszban kidudorodások vagy deformálódások keletkezhetnek a csöveken, ill. az idomokon.

Újrahasznosítható anyagok higiéniai okokból nem használhatók. A felhasználni kívánt építőanyagok nem tartalmazhatnak vegyi szempontból ártalmas vagy szagkeltő anyagokat. Kérdéses esetben az építőanyagban található káros anyagokat vizsgáló vegyi elemzést kell végeztetni. Az elemek mögétöltéséhez (vezetékzóna) jó hővezető tulajdonságú talajt érdemes használni, amennyiben ez megfelel a statikai tervezési követelményeknek. A csatornaépítésben szokásosan alkalmazott kavics és sóder feltöltés az alacsony hővezető tulajdonsága miatt az elképzelhető legrosszabb megoldás. Elsősorban az agyagos vályog, normál vályog vagy agyagos homok típusú talajok rendelkeznek optimális hővezető jellemzőkkel. A takarás vastagságának (c) minimális értéke 150 mm az elem felső pereme felett, ill. 100 mm a karmantyús kötés felett. A főárok-feltöltésnél ugyancsak érdemes jó hővezető jellemzőjű talajt választani, de ez kevésbé fontos. A tervezési követelményekkel való egyezést meg kell vizsgálni. Építmények alá történő fektetés esetén kiváltképp ügyelni kell az építőanyag stabilitására. A vezetékzóna elkészítése során keletkező gödör a benne lévő, maximum 300 mm szemcseméretű kövekkel együtt felhasználható a főárok-feltöltéshez, ha az elemek töltéskoronája legalább 300 mm magasan be van takarva. A talajviszonyoktól, a talajvíz viselkedésétől és a cső anyagától függően ez az érték még kisebb is lehet. Köves területen a tervező különleges beépítési feltételeket írhat elő.

- a talajvíz hatása vagy - a más, szomszédos talajmunkák válthatnak ki. A tömörítés mértékének meg kell egyeznie az elemek vonatkozó statikai számítások értékeivel. Ez ebből levezethető, szükséges tömörítés méréssel (pl. terhelőlemezes kísérletekkel) igazolható. Különbséget kell tenni a cső felett a takarási, ill. az ékelési tartomány feletti közvetlen tömörítés és az oldal-, valamint főárok-feltöltés között. A kifejezetten a csövekre előírt valamennyi intézkedést azonos módon az idomokra is alkalmazni kell. A cső és az ékelés feletti tömörítést kézzel kell elvégezni. Ennek oka a cső sérüléseinek elkerülése, valamint az elemek közvetlen környezetében lévő területek kellő tömörségének biztosítása. Ez különösen az osztók kiékelésére érvényes. A cső feletti közvetlen mechanikus tömörítés csakis a főárok-feltöltés keretében végezhető. Ekkor figyelembe kell venni, hogy ez csak a cső pereme felett legalább 300 mm vastag réteg behordása után végezhető. A szükséges rétegvastagsága a tömörítőeszköz típusától függ. Így az elegendő minimális vastagságot a tömörítés előtt még egyszer ellenőrizni kell.

A statikai előírások teljesítése érdekében az ATV-DVWK-A 127 szerinti G2 besorolású anyag használata ajánlott.

Az oldal- és főárok-feltöltés tömörítését mechanikus eszközökkel kell végezni. A tömörítő gép, a tömörítési lépések számának, valamint a tömörítendő réteg vastagságát hozzá kell igazítani a tömörítendő anyaghoz és a beépített csővezetékhez. A cső feletti réteg szükséges összvastagsága mindenekelőtt a tömörítőgép típusától függ, mert itt adott esetben figyelembe kell venni a csőre gyakorolt hatásokat.

A statikai követelményeknek való megfelelést szaktervezőnek kell megállapítania. A megfelelő feltöltő anyagot ezen számítások alapján kell kiválasztani. Amennyiben az elemeket épület alá kell fektetni, úgy kötelező statikai számításokat végezni.

Az oldalsó és főárok-feltöltés beiszapolással történő tömörítése csak kivételes esetekben engedélyezett, és csak arra alkalmas, nem kötött talaj esetén lehetséges.

5.3.9. Az elemek környezetének feltöltése A vezetékzónát úgy kell elkészíteni, hogy meg lehessen akadályozni az ezt körülvevő talaj bejutását, illetőleg az anyag vezetékzónából talajba történő kijutását. Amennyiben az áramló talajvíz apró talajösszetevőket szállíthat magával, vagy a talajvízszint lecsökken, akkor megfelelő óvintézkedéseket kell tenni, szükség esetén geotextíliát kell használni. Az ágyazatot, az oldalsó feltöltést, valamint a takarást és a főárok-feltöltést a tervezési követelményeknek és a 5.3.8 fejezet előírásainak megfelelően kell elkészíteni. A vezetékzónát minden olyan előrelátható, a teherbírásra, a stabilitásra vagy a helyzetre káros hatást gyakorló változással szemben védeni kell, amelyet pl. - a dúcolás eltávolítása,

Osztó-gyűjtők esetén a tömörítést fokozott óvatossággal kell végezni. Mind a kézi tömörítéskor, mind pedig a mechanikus gépekkel végzett tömörítéskor ügyelni kell arra, hogy semmilyen plusz terhelés ne érje az előre elkészített leágazásokat. Egyéb tekintetben a csövekre és idomokra az előzőekben ismertetett előírások érvényesek.

A leágazások környezetében történő tömörítést fokozott óvatossággal kell végezni azért, hogy a hegesztett kötések ne sérüljenek meg. Általánosságban a tömörítés módjánál figyelni kell arra, hogy az jelentős hatással van az elérhető hőelvonási teljesítményre. A túl erős vagy a túl gyenge tömörítés rontja a talajmechanikai tulajdonságokat, és az elérhető éves hozam csökkenéséhez vezethet.

47

Talajtömörítés, töltésmagasság és a leágazások száma Tömöríthetőségi osztály Alkalmazott V1 V2 V3 súly Alkalmas- Töltés- Leágazás Alkalmas- Töltés- Leágazás Alkalmas- Töltés- Leágazás ság magasság száma ság magasság száma ság magasság száma Géptípus [kg] [cm] [cm] [cm] 1. Könnyű tömörítőgépek (túlnyomórészt vezetékzónához) Vibrációs döngölő könnyű -25 + -15 2 – 4 + -15 2 – 4 + -10 2 – 4 közepes 25 – 60 + 20 – 40 2 – 4 + 15 – 30 3 – 4 + 10 – 30 2 – 4 Robbanódöngölő könnyű -100 0 20 – 30 3 – 4 + 15 – 25 3 – 5 + 20 – 30 3 – 5 Rázólapok könnyű -100 + -20 3 – 5 0 -15 4 – 6 – – – közepes 100 – 300 + 20 – 30 3 – 5 0 15 – 25 4 – 6 – – – Vibrációs hengerek könnyű -600 + 20 – 30 4 – 6 0 15 – 25 5 – 6 – – – 2. Közepes és nehéz tömörítőgépek (a vezetékzóna felett) Vibrációs döngölő közepes 25 – 60 + 20 – 40 2 – 4 + 15 – 20 2 – 4 + 10 – 30 2 – 4 nehéz 60 – 200 + 40 – 50 2 – 4 + 20 – 40 2 – 4 + 20 – 30 2 – 4 Robbanódöngölő közepes 100 – 500 0 20 – 30 3 – 4 + 25 – 35 3 – 4 + 20 – 30 3 – 5 nehéz 500 0 30 – 50 3 – 4 + 30 – 50 3 – 4 + 30 – 40 3 – 5 + 30 – 50 3 – 5 0 20 – 40 4 – 5 – – – Rázólapok közepes 300 – 750 nehéz 750 + 40 – 70 3 – 5 0 30 – 50 4 – 5 – – – 600 – 8000 + 20 – 50 4 – 6 + 20 – 40 5 – 6 – – – Vibrációs hengerek nehéz + ajánlott V1 = nem kötött vagy gyengén kötött talajok (pl. homok és kavics) 0 többnyire alkalmatlan V2 = kötött, vegyes szemcsézetű talajok (nagyobb agyag- vagy törmeléktartalmú kavics és homok) – alkalmatlan

V3 = kötött, finom szemcsézetű talajok (agyagok és iszapok)

A vezetékzóna feletti, V3 típusú talajok pl. ún. tárószalagos hengerekkel tömöríthetők. A megengedett töltésmagasság a tömörítőgép gyártója által megadott adat. Táblázat 5-2 Talajtömörítés, töltésmagasság és a leágazások száma

Ha egy csővezeték, idom vagy osztó részeit le kell horgonyozni vagy meg kell erősíteni, akkor azt a vezetékzóna beépítése előtt kell elvégezni (lásd még: 5.6 fejezet). A vezetékzóna beépítése előtt különösen ügyelni kell arra, hogy - a csővezeték iránya és magassága ne változzon, - a felső ágyazóréteget körültekintően kell kialakítani, hogy az elem alatt minden kiékelés ki legyen töltve tömörített anyaggal. A felszín süppedésének elkerülése érdekében a főárok-feltöltést a tervezési követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Külön figyelmet kell szentelni a dúcolás eltávolításának. Ezt a vezetékzóna kiépítésekor lépésenként kell elvégezni. A feltöltés befejezése után a felületeket a követelményeknek megfelelően kell helyreállítani.

48

A főárok-feltöltés elkészítése után a dúcolás eltávolítása a vezetékzónából vagy az alatta lévő területről komoly következményekkel járhat a teherbírásra, az irányra és a magasságra nézve. Ahol a dúcolás eltávolítása nem lehetséges a feltöltés elkészítése előtt, ott más, a tervezővel egyeztetett intézkedéseket kell foganatosítani.

Mivel a tömörítés mértéke mind statikai, mind energetikai szempontból hatással van a rendszer működésére, ezért ezt ellenőrizni szükséges. Ennek alkalmával az ágyazat, az oldalsó feltöltés és a főárok-feltöltés tömörítésének mértékét kell ellenőrizni. A megfelelő ellenőrzési előírásokat egyeztetni kell a tervezővel. Az ellenőrzés módjáról a tervezőnek kell döntenie az építtetővel egyeztetve. Ehhez figyelembe kell venni a különleges üzemmódokat és az L-EWT rendszer használatát.

5.4.

Az épületbekötésekre vonatkozó tudnivalók

Az optimális tömítés eléréséhez az AWADUKT Thermo tömítőgyűrűt AWADUKT Thermo falátvezető hüvellyel együtt kell alkalmazni.

5.4.1. Szállítás - Vegye figyelembe a 5.1 fejezet előírásait! - Valamennyi épületbekötést a hozzá tartozó csomagolásban kell a szerelés helyszínére szállítani. A sérülések elkerülése érdekében a csomagolást csak a helyszíni szerelés előtt szabad eltávolítani. - A sértetlenség ellenőrzése céljából az építkezésre történő kiszállításkor a csomagolás megbontható. A szerelés helyszínére történő továbbszállítás előtt a felnyitott részt megfelelő módon vissza kell zárni.

Utólagosan kialakított magfuratban közvetlenül is alkalmazható. Ebben az esetben azonban ügyelni kell arra, hogy a falátvezetés pórusait a tömítés behelyezése előtt ki kell önteni pl. epoxidgyantával vagy más, erre a célra alkalmas anyaggal, hogy megakadályozzuk a falszerkezet átnedvesedését. A tömítőgyűrű nem használható alátámasztási pontként. Ezért a tömítés szerelésekor a csövet mindkét végén megfelelő tartóelemekkel alá kell támasztani. Vegye figyelembe a fektetésnél szükséges lejtést.

5.4.2. Tárolás az építkezésen - Az épületbekötők tárolása csak arra alkalmas módon történhet. Az épületbekötőket lehetőleg az eredeti csomagolásban kell tárolni. A csomagot óvni kell a nedvességtől. - A kicsomagolt épületbekötőket úgy kell tárolni, hogy a tárolás ideje alatt a védőfólia ne sérüljön meg, és az épületbekötők ne rongálódhassanak meg. Szükség esetén megfelelő, a célra alkalmas intézkedésekkel kell gondoskodni az épületbekötők védelméről. 5.4.3. Az AWADUKT Thermo épületbekötő szerelése Az AWADUKT Thermo épületbekötő kizárólag nem nyomó vizes esetben használható. Közvetlen beszereléskor a csőátvezetést fal elkészítésekor be kell önteni betonba. Utólagos beépítés csak bizonyos feltételek mellett történhet. Ennek során ügyelni kell arra, hogy elegendő hely álljon rendelkezésre az elem kiöntéséhez. Az AWADUKT Thermo épületbekötő választhatóan jobbos vagy balos kivitelben szerelhető be. A cső szerelésekor ügyelni kell arra, hogy azt a megfelelő oldalról tolják be az elembe. A tömítőgyűrű fésűjének a cső betolási irányába kell mutatnia. Kerülni kell a cső betolási iránnyal ellentétes visszahúzását. A cső AWADUKT Thermo épületbekötőbe történő beszerelése csak a kiöntőanyag teljes kikeményedése után történhet. A megfelelő kikeményedési idők az adott gyártó előírásaiban találhatók, ill. az illetékes tervezőirodától kell megkérdezni. 5.4.4. Az AWADUKT Thermo tömítőgyűrű szerelése Az AWADUKT Thermo tömítőgyűrű nyomó és nem nyomó víz esetén használható. Az adott csőmérethez igazított, helyszínen összeilleszthető tömítőmoduloknak köszönhetően a tömítőgyűrű optimális megoldást jelent az utólagos beszereléshez. A tömítőgyűrű segítségével a fal utólag is szigetelhető. Ez egyaránt érvényes új építésű épületekre vagy pl. utólagos beszerelésre is.

Az AWADUKT Thermo tömítőgyűrű beépítésekor vegye figyelembe az alábbi tudnivalókat: - A szerelésnél sem akkus, sem ütvefúró, sem pedig fúró-csavarozó nem használható. - Egyik csavart se húzza meg egyszerre az alábbi lépésekben ismertetettnél gyakrabban. - Kezelje elő a magfuratot pl. epoxidgyantával, vagy szerelje be az AWADUKT Thermo falátvezető hüvelyt (lásd 5.4.5 fejezet). - Ellenőrizze az összes elem (cső, magfurat vagy falátvezető hüvely belső oldala, tömítőgyűrű valamennyi eleme) tisztaságát, ill. hogy mentes-e a szennyeződésektől és az egyéb, oda nem illő anyagoktól. - Központosítsa a csövet a falnyílásban (vegye figyelembe a csővégek alátámasztására vonatkozó fenti tudnivalókat). - Az épületen belül helyezzen nyitott modulláncot a cső köré, a csavarfejek a szerelő felé nézzenek! - Kösse össze a lánc két végét (a szerelés kivitelezésének kiindulási pontjaként a már összekötött modulok használhatók)! - Igazítsa be egyenletesen a nyomólapokat (oldalsó műanyag lapok a csavarfejek, ill. anyák felfogatásához)! - Tolja be a tömítést a gyűrűs hézagba! Nagyobb modulok esetén a betolást 6 óránál kell kezdeni. Utoljára 12 óránál kell betolni. Szerelés után a csavarfejeknek még elérhetőnek kell lenniük. - Húzza meg kézzel a csavarokat az óramutató járásával megegyezően! Mindig a legmagasabb ponton lévő csavarral kezdje! Minden egyes csavart legfeljebb négy fordulattal húzzon meg, mielőtt az óramutató járásával azonos irányba haladva áttér a következő csavarra. - Ezt a folyamatot 2–3-szor ismételje meg a teljes kerület mentén, amíg a nyomólapok közötti elasztomer ki nem dudorodik, és el nem érte a 4.4.2.1 fejezetben megadott nyomatékot. - Ellenőrizze, hogy az elért nyomaték a szerelés után kb. 2 órával még megvan-e, szükség esetén húzza után a csavarokat!

49

5.4.5. Az AWADUKT Thermo falátvezető hüvely szerelése Az AWADUKT Thermo falátvezető hüvelyt előkészített elemként kell a falba szerelni az utána csatlakoztatandó tömítőgyűrű szereléséhez nyomó víz esetén. Ez az elem a tömítőgyűrűvel együtt optimális tömítést alkot, és minden olyan helyen alkalmazható, ahol különösen szigorú tömítettségi követelmények érvényesek. Speciális, rendkívül sima belső felületének köszönhetően az AWADUKT Thermo falátvezető hüvely tökéletes tartást biztosít a tömítőgyűrűnek. A falátvezető hüvelyt az optimális kötés érdekében a fal építésekor be kell önteni a betonba. Utólagos beépítés tervezése esetén ügyelni kell a falszerkezet és a falátvezető hüvely közötti, követelményeknek megfelelő kötésre. Ez az építési tervektől függően eltérő lehet, és egyeztetni kell a tervezővel. A falátvezető hüvely szerelésekor figyelembe kell venni az alábbi pontokat: - A falátvezető hüvelyt a zsaluzattal egy síkban kell behelyezni. Acél zsaluzatban történő rögzítés esetén a falátvezető hüvely körül rögzített csőbilincs felhegesztése megkönnyíti a szerelést. - A falátvezető hüvely befalazása esetén kellő távolságot kell tartani a falszerkezettől. Ezt elsősorban azért kell biztosítani, hogy a falátvezető hüvely környezetében a betont kellő mértékben tömöríteni lehessen. - Beton vagy más folyékony építőanyag beöntésekor ügyelni kell arra, hogy az építőanyag jól tömörödjön a falátvezető hüvely körül. 5.4.6. Az AWADUKT Thermo fali gallér szerelése Az AWADUKT Thermo fali gallér nyomó és nem nyomó víz esetén egyaránt alkalmazható. Az elem alkalmas a fal megépítése közbeni közvetlen beszerelésre, és a csővel együtt kell beönteni a falba. A cső és a fali gallér utólagos beszerelése nyomó víz esetén nem ajánlott. Az AWADUKT Thermo fali gallér nem alkalmas csővezeték rögzítési pontnak. Ezt figyelembe kell venni a csőrendszer rögzítési pontjainak megtervezésekor. Az AWADUKT Thermo fali gallér beépítésekor vegye figyelembe az alábbi tudnivalókat: - Ellenőrizze az összes elem (cső, fali gallér, feszítőszalagok) tisztaságát, ill. hogy mentesek-e a szennyeződésektől és az egyéb, oda nem illő anyagoktól. - Tolja rá a fali gallért a megtisztított csőre! - Igazítsa be a fali gallért a csövön az esetleges további elemek figyelembevételével (a fal mindkét oldalán egy-egy rátolható karmantyúnak felszerelhetőnek kell lennie)! - Szerelje fel a feszítőszalagokat a termékhez mellékelt szerelési útmutató szerint! - Helyezze be a fali gallérral felszerelt csövet a bebetonozandó falba! A fali gallért a fal középvonalában kell elhelyezni.

50

5.5.

A kondenzátum-elvezetési megoldások kezelésére vonatkozó tudnivalók

Ahogy azt a 4.5 fejezetben már ismertettük, a kondenzátum alapvetően kétféleképpen vezethető el a rendszerből. Az alábbi lehetőségek közül lehet választani: - a kondenzátum elvezetése kondenzátum-lefolyóval az épületen belüli szabad kifolyón keresztül - kondenzátum gyűjtése kondenzátumgyűjtő aknában, majd annak utólagos leszivattyúzása 5.5.1. Szállítás Vegye figyelembe a 5.1 fejezet előírásait! Valamennyi kondenzátum-elvezető elemet a hozzá tartozó csomagolásban kell a szerelés helyszínére szállítani. A sérülések elkerülése érdekében a csomagolást csak a helyszíni szerelés előtt szabad eltávolítani. A sértetlenség ellenőrzése céljából az építkezésre történő kiszállításkor a csomagolás megbontható. A szerelés helyszínére történő továbbszállítás előtt a felnyitott részt megfelelő módon vissza kell zárni. 5.5.2. Tárolás az építkezésen Az kondenzátum-elvezető elemek tárolása csak arra alkalmas módon történhet. A kondenzátum-elvezető elemeket lehetőleg az eredeti csomagolásban kell tárolni. A kartoncsomagolást óvni kell a nedvességtől. A kicsomagolt kondenzátum-elvezető elemeket úgy kell tárolni, hogy a tárolás ideje alatt a védőfólia ne sérüljön meg, és a kondenzátum-elvezető elemek ne rongálódhassanak meg. Szükség esetén megfelelő, a célra alkalmas intézkedésekkel kell gondoskodni a kondenzátum-elvezető elemek védelméről. 5.5.3. Az AWADUKT Thermo S kondenzátum-lefolyó szerelése Az S kondenzátum-lefolyót e műszaki tájékoztató alapján idomnak kell tekinteni. Ezért erre az elemre a teljes rendszer bekötésére vonatkozó 5.3.7 fejezet előírásai érvényesek.

a

c

b

5-17. ábra AWADUKT Thermo S kondenzátum-lefolyó

A kondenzátum-lefolyó a kondenzátum épületből történő elvezetésére szolgál. Úgy kell beépíteni, hogy a kondenzátum-lefolyót a gyárilag ráhegesztett karmantyú (a) segítségével össze kell kötni a falon keresztül az épületbe bevezetett csővel. Ekkor ügyelni kell arra, hogy a ráhegesztett DN 160-as kivezetés függőlegesen lefelé nézzen, mert ez szolgál a kondenzátum összegyűjtésére és elvezetésére. Az épületben telepített szellőztető rendszerbe való átmenetnek az itt ismertetett beépítés esetén a csővégnél (c) kell történnie. A kondenzátum a lefelé néző DN 40-es csőcsonkon (b) keresztül folyik ki a rendszerből. A bejutó külső levegő elleni védelemhez a tervezett szabad kifolyó és a kondenzátum-lefolyó közé AWADUKT Thermo golyós szifont kell beépíteni. Ez pontosan illeszkedik a kondenzátum-lefolyó csőcsonkjához, így közvetlenül beköthető a rendszerbe. 5.5.4. Az AWADUKT Thermo R kondenzátum-lefolyó szerelése Az R kondenzátum-lefolyót e műszaki tájékoztató értelmében idomnak kell tekinteni. Ezért erre az elemre a teljes rendszer bekötésére vonatkozó 5.3.7 fejezet előírásai érvényesek.

A közdarab három fokkal felfelé emelkedő oldala (c) ellenőrzőnyílásként funkcionál. Ezt mérettől függően a helyszínen fedéllel le kell zárni (DN 200), vagy gyárilag karima-csatlakozással és zárólemezzel van ellátva (DN 250 – DN 630). A kondenzátum a lefelé néző DN 40-es csőcsonkon (d) keresztül folyik ki a rendszerből. A bejutó külső levegő elleni védelemhez a tervezett szabad kifolyó és a kondenzátum-lefolyó közé AWADUKT Thermo golyós szifont kell beépíteni. Ez pontosan illeszkedik a kondenzátum-lefolyó csőcsonkjához, így közvetlenül beköthető a rendszerbe. 5.5.5. Az AWADUKT Thermo kondenzátum-gyűjtő akna szerelése A kondenzátum-gyűjtő aknát e műszaki tájékoztató értelmében idomnak kell tekinteni. Ezért erre az elemre a teljes rendszer bekötésére vonatkozó 5.3.7 fejezet előírásai érvényesek. A kondenzátum-gyűjtő akna a kondenzátum épületen kívüli gyűjtésére szolgál. Az összegyűlt kondenzátumot arra alkalmas intézkedéssel, pl. leszivattyúzással rendszeresen el kell távolítani az aknából.

c

3°

b

a

d

A kondenzátumgyűjtő akna megfúrása nem engedélyezett, mert ez többek között az alábbi problémákhoz vezethet: - valószínűleg hiányzó vízjogi engedély - külső levegő bejutása a rendszerbe (a VDI 6022 értelmében a rendszerbe nem kerülhet külső levegő) - lehetséges talajszennyezés speciális tisztítási eljárások alkalmazásakor és ezzel összefüggésben a hatályos jogszabályok megsértése - talaj-, pangó- vagy rétegvíz bejutása a rendszerbe a rendszer elárasztása vészlekapcsolást tehet szükségessé

5-18. ábra AWADUKT Thermo R kondenzátum-lefolyó (DN 200)

A kondenzátumgyűjtő aknát a rendszer legmélyebb pontjára kell telepíteni a három szokásos változat valamelyike szerint: - Szerelés ágidommal - Beszerelés közvetlenül a beszívótorony mellé - Beszerelés közvetlenül az osztóhoz

b

c

a

d

5-19. ábra AWADUKT Thermo R kondenzátum-lefolyó (DN 250 – DN 630)

A kondenzátum-lefolyó a kondenzátum épületből történő elvezetésére szolgál. Beépítéskor ügyelni kell arra, hogy a közdarabon (a) lévő csővéget a karmantyú segítségével kössék össze a falon keresztül az épületbe bevezetett csővel. Az azonos méretű kivezetésnek (b) függőlegesen felfelé kell nézni. Ezen a ponton történik az átmenet az épületben telepített szellőztető rendszerbe.

51

Szerelés ágidommal Ennél a telepítési változatnál egy DN 200-as strang ágazik le az L-EWT rendszerből. Ehhez egy DN 200-as méretű, 45°-os ágidomot kell beszerelni külön vezetékbe vagy az épületbe bemenő vezetékbe, amennyiben azt az épület irányába való lejtéssel fektették. Mivel az L-EWT rendszer lejtése rendszerint a teljes rendszerben ugyanabba az irányba mutat, ennél a változatnál az épület elé célszerű telepíteni a kondenzátumgyűjtő aknát. AInlevegő áramlási irányában Strömungsrichtung der Luft

Beszerelés közvetlenül a beszívótorony mellé Ennél a telepítési változatnál a külső levegő beszívótorony beépítése egy 45°-os ággal és egy 45°-os ívvel történik. A levegő az ágidom leágazásán keresztül áramlik be felülről az épület irányába. A kondenzátumgyűjtő akna egy rövid csődarabbal és – amennyiben szükséges – DN 200-ra való szűkítővel köthető be az átmenő ágba. Ezt a változatot akkor kell alkalmazni, ha a vezeték vagy a regiszter rendszer legmélyebb pontja a beszívótoronyhoz van tervezve. A lejtés itt értelemszerűen az épülettől elfelé mutat. Ezt a fektetési módot legtöbbször akkor választják, ha nincs az épület nincs alápincézve, így a csövet az alapozáson keresztül alulról kell bevezetni az épületbe.

DN a hosszok és a szögek DN 200; 200; Längen und Winkel je nach az építési tervtől, valamint a helyi adottságoktól Bauvorhaben variabel in Abhängigkeit von örtlichen Gegebenheiten függően változóak

5-20. ábra Ág, a levegő áramlási irányába beépítve Felülnézet Draufsicht

5-22. ábra Kondenzátumgyűjtő akna közvetlenül a beszívótorony mellett 5-21. ábra Ág, felülnézet

A kinagyított ábrákat lásd a mellékletben.

52

A nagyított ábrát lásd a mellékletben!

Beszerelés közvetlenül az osztóhoz Ennél a telepítési változatnál a kondenzátumgyűjtő akna szűkítővel van bekötve az osztó-/gyűjtő végébe. Az osztó nincs lezárva zárólemezes karmantyúval, hanem egy DN 200-ra való szűkítővel van ellátva. Jelmező változatok: - Kondenzátumgyűjtő akna az osztó végén Tichelmann-rendszerű fektetés és az épületen belüli kondenzátumgyűjtő gyűjtőoldali elhelyezése esetén - Kondenzátumgyűjtő akna az osztó végén nem Tichelmann-rendszerű fektetés és az épülettől elfelé mutató lejtés esetén - Kondenzátumgyűjtő akna a gyűjtő végén Tichelmann-rendszerű fektetés és az épülettől elfelé mutató lejtés esetén. Ennél a fektetési módnál az aknát az osztó oldalra célszerű telepíteni, a beszívótorony mellé.

A

A

5-23. ábra Felülnézet

A -Schnitt A metszet A-A

5.5.6. A szellőzési ellenőrzőakna telepítése A szellőzési ellenőrzőaknát e műszaki tájékoztató értelmében idomnak kell tekinteni. Ezért ennek az elemnek a teljes rendszerbe történő bekötésére a 5.3.7 fejezet előírásai érvényesek. A szellőzési ellenőrzőakna a kondenzátum épületen kívüli összegyűjtésére szolgál. Az összegyűlt kondenzátumot arra alkalmas módon, pl. leszivattyúzással, feltörléssel rendszeresen el kell távolítani az aknából. A kondenzátum a ráhegesztett DN 40-es kivezető csőcsonkon keresztül folyik ki a rendszerből. A külső levegő elleni védelemhez AWADUKT Thermo golyós szifont kell beépíteni. Ez pontosan illeszkedik a kivezetés csőcsonkjához, így közvetlenül beköthető a rendszerbe. A szellőzési ellenőrzőakna ideális pozícióját a kondenzátumgyűjtő aknához hasonlóan a csőrendszer végére, közvetlenül a beszívótorony mellé, illetve a regiszterrendszerek esetén az osztó végére kell tervezni. Több csősorból álló rendszerek (csőregiszterek) esetében legalább két kondenzátum elvezető lehetőséget kell biztosítani, legalább egyet az osztó-, egyet pedig és gyűjtő oldalon. Az akna elhelyezésének pozícionálásához használhatók a 5.5.5 fejezet ábrái. Az ágidommal történő szerelés szintén lehetséges. A szellőzési ellenőrzőakna ilyen jellegű telepítése legtöbbször azonban nem célravezető. Beépítési útmutató (kivonat)

5-24. ábra A – A metszet, 5-23. ábra

A nagyított ábrát lásd a mellékletben! 5-25. ábra Az aknafenék felfekvő felületének előkészítése

Az aknafenék felfekvő felületét a DIN EN 1610 szerint kell előkészíteni. Az aljzatnak kellően teherbírónak és simának kell lennie. Ehhez min. 10 cm vastag ágyazóréteget (pl. tisztasági réteget) kell készíteni. Ezután az aknafeneket a tervezési előírásoknak megfelelően kell elhelyezni a tervezett magasságban, be kell állítani, és megfelelő módon pozicionálni kell.

53

Tisztítsa meg a felhelyezni kívánt aknagyűrű karmantyúját, és egyenletesen kenje be síkosító anyaggal! (Beépítési javaslat: a tömítést ne kenje be síkosító anyaggal!) Ügyeljen arra, hogy a karmantyú a bekenés után ne szennyeződjön be!

5-26. ábra A legfelső tömítőkamra bekenése síkosító anyaggal

5-30. ábra Az aknaelemek egymásra helyezése

Az aknaelemek összeillesztésekor először be kell kenni síkosító anyaggal a legfelső tömítőkamrát. Ez megkönnyíti a mellékelt aknaelem-tömítések felhúzását és a helyes rögzülést.

Helyezze egymásra az aknaelemeket anélkül, hogy megszorulnának! A 4 külső tartófül megkönnyíti az aknagyűrűk, ill. az aknakúp felhelyezését. Az aknaelemeket a két külső hosszirányú jelölés segítségével illesztheti össze helyesen, hogy a mászólétra elhelyezése korrekt legyen. Ezután ütközésig tolja össze az elemeket!

5-27. ábra Az aknaelem-tömítés felhúzása

5-31. ábra Az akna környezetének feltöltése és tömörítése

5-28. ábra A tömítés helyes rögzülésének biztosítása

Helyezze be az elemtömítést írással felfelé a tömítőkamrába, majd ellenőrizze az esetleges sérüléseket és a helyes rögzülést, továbbá tisztítsa meg a szennyeződésektől!

5-29. ábra Az aknagyűrű karmantyújának egyenletes bekenése síkosító anyaggal

54

Az akna környezetének feltöltéséhez G1 vagy G2 osztályú, max. 63 mm szemcseméretű talaj (apró szemcseméretű, finomanyag-tartalmú talaj) használható. A feltöltéshez használt anyagot 40 cm szélességben (ha az aknát talajvízbe telepítik, akkor 60 cm szélességben) gondosan, 20–40 cm vastagságú rétegekben hordja be, majd a DIN EN 1610 és az ATV-DVWK-A 139 előírásainak megfelelően tömörítse! Közlekedési utak közelében a tömörítés DPr ≥ 97% legyen. A további aknagyűrűket vagy az aknakúpot a fent leírtak alapján helyezze fel, majd a talajt a már ismertetett előírásoknak megfelelően töltse fel és tömörítse! A kúp körüli feltöltést külön kell elvégezni. A feltöltést az aknagyűrűk körüli feltöltéshez és tömörítéshez hasonlóan kell elvégezni. A kúpot levágás nélkül szállítjuk az építkezésre, ahol hozzá kell igazítani a belépő nyíláshoz. A szükséges intézkedések és levágási méretek az aknához mellékelt beépítési útmutatóban vagy a REHAU csatornatechnikai katalógusban találhatók.

5.6.

Tudnivalók a különleges beépítési feltételek melletti kezeléssel kapcsolatban

Bizonyos körülmények között az előző fejezetekben ismertetett kezelést kiegészítő műveletekkel kell kiegészíteni. Ebben a fejezetben a - Beépítés talajvízbe vagy vizet vezető rétegekbe, valamint a - teherbírás növelése betonköpennyel körülményeket ismertetjük.

Betonozás előtt a DIN EN 1610 szerinti nyomáspróbát kell végezni! A vezetéket szükség esetén biztosítani kell a friss betonban való felúszás ellen. Azért, hogy a vezeték jobban fel tudja venni a beton kötési hőmérsékletét, fel kell tölteni vízzel.

5.6.1. Beépítés talajvízbe vagy vizet vezető rétegekbe Talajvízbe vagy vizet vezető rétegekbe történő fektetés esetén alapvetően nagyobb termikus teljesítménnyel kell számolni, mint fűtés, mind pedig hűtés esetén. A várható magasabb felhajtóerő miatt azonban felúszás elleni biztosítás szükséges. A felúszás elleni biztosítást úgy kell kiépíteni, hogy a cső többletterheléséből eredő erő legalább akkora legyen, mint a felhajtóerő. Ez a többletterhelés plusz terheléssel való növelésével vagy a talajba történő lehorgonyzással történhet. A plusz terhelés pl. betontartóval biztosítható. A fektetési munkák során az árkot víztől mentes állapotban kell tartani (pl. esővíz, szivárgó víz, forrásvíz vagy csővezetékekből szivárgó víz). A víz távoltartásának módja nem befolyásolhatja a vezetékzónát és a csővezetéket. A víz távoltartása közben megfelelő óvintézkedéseket kell tenni a finom anyag kimosódása ellen. Figyelembe kell venni a vízelvezetési intézkedéseknek talajvíz mozgására és a környezet stabilitására gyakorolt hatását. A víz távoltartására irányuló intézkedések befejezése után minden alagcsövezést megfelelően le kell zárni. 5.6.2. Beépítés betonköpennyel

5-32. ábra Betonköpeny keresztmetszete

Betonummantelung Betonköpeny

Vliesummantelung z.B. RAUMAT B Filcszigetelés, pl. RAUMAT B

ca. 30 cm ca. 30 cm ca. 60 cm

5-33. ábra Betonköpeny a levegő áramlási irányában

A csővezetékek és az elemek teherbírása betonköpennyel növelhető. Méretezésükkor meghatározó, hogy pl. termőtalaj ellen szádfalat betonoznak-e. Szádfalak felhúzásakor kellő gondossággal kell eljárni, mert a tehermentesítést követően a vízszintes talajnyomás a talajcsúszást okozhat. A köpenynek az elem nélkül is önhordónak kell lennie, ezért csakis teljes köpeny jöhet szóba. A betonköpeny minimális falvastagságát a statikai követelményeknek megfelelően kell meghatározni. Betonozás előtt a karmantyúrést PP-álló ragasztószalaggal le kell tömíteni a cementhabarcs bejutásának megakadályozása árdekében. Az elemek betonba való be-, ill. betonból való kilépési pontjainál jelentkező nyíróerők elkerülése érdekében megfelelő intézkedéseket kell tenni, pl. a csővezetéket 5–6 cm vastag filccel körbe kell tekerni (lásd a rajzot). A betonköpenyhez legalább C 8/10 minőségű betont kell készíteni. Célszerű a betonköpenyt az elemek csatlakozásaitól megfelelő távolságra keresztfugákkal megszakítani. Szükség esetén vasalást kell alkalmazni. Ebben az esetben azonban legalább C12/15, ill. C16/20 minőségű betont kell használni.

55

6. ÁTVÉTEL, TISZTÍTÁS ÉS KARBANTARTÁS A fektetés befejezése után a VDI 6022 1.2. lapja és/vagy további, érvényben lévő szabványoknak, irányelveknek és előírásoknak megfelelően kell átvenni a rendszert. Ennek során biztosítani kell, hogy a rendszer - teljesítse a terv szerinti követelményeket - a tömörségi próbát előzőleg elvégezzék - a tisztítását előzőleg elvégezzék - a szemrevételezését előzőleg elvégezzék - az első higiéniai ellenőrzését előzőleg elvégezzék Az átvételhez a VDI 6022 1.2. lapjának 2. táblázata szerinti, talajba fektetett rendszerelemek ellenőrzőlistáját kell használni. Üzem közben a rendszer különböző pontjai szennyeződésnek lehetnek kitéve. A rendszer teljes használati ideje alatt a higiénikus üzemelés biztosítása érdekében különböző karbantartási, ellenőrzési és szennyezettségtől függően tisztítási műveleteket kell elvégezni. Az ehhez szükséges intézkedések áttekintését a VDI 6022 1.2. lapjának 3. táblázata szerinti, talajba fektetett rendszerelemekre vonatkozó higiéniai ellenőrzések ellenőrzőlistája tartalmazza. Az ott felsorolt ciklusok az első üzemelési évekre vonatkoznak, és a használat során hozzáigazíthatók a tényleges igénybevételhez. 6.1.

A terv szerinti igényekből levezetett követelmények

A VDI 6022 1.2. lapja meghatározott követelményeket támaszt a megfelelő anyagok kiválasztásával és a fektetéssel szemben. A használt anyagoknak például meg kell felelniük a kondenzátum akadálytalan lefolyásával szemben támasztott követelményeknek, és lehetővé kell tenniük a tisztítást. Telepítéskor különösen oda kell figyelni a szükséges lejtés betartásának igazolására és a rendszernek megfelelő jellegű és számú ellenőrzési lehetőség figyelembevételére. Kiváltképp a tisztítás tekintetében már a tervezés fázisában figyelembe kell venni a különböző tervezési feltételeket. Itt az alábbi jellemzőket kell előtérbe helyezni: - Lehetőleg soha ne legyen kettőnél több 88°-os ív egy tisztítási szakaszban. A 90°-os irányváltást két 45°-os ívvel kell megoldani. Amennyire a feltételek lehetővé teszik, e két ív közé nyugalmi szakaszt kell betervezni. - Egy tisztítási szakasz max. hossza 30 – 50 m legyen. A tisztítóeszközök hossza különösen a nagynyomású készülékek alkalmazásakor korlátozott. - Kerülni kell a magasságkülönbségek áthidalására a 88°-os ívek alkalmazását.

56

- A méretbővítéseknek egy tisztítási szakaszban hozzáférhetőnek kell lenniük. - A be- és kivezetések mérete nem lehet kisebb az osztónál, amennyiben az külön nem hozzáférhető 6.2.

Tömörségvizsgálat

A telepített L-EWT rendszert tömörségvizsgálatnak kell alávetni. Ehhez pl. a kétféle eljárás végrehajtására vonatkozó tudnivalókat tartalmazó DIN EN 1610, valamint a DWA-A 139 áll rendelkezésre. Más, az adott országban érvényes szabványok alkalmazási is szóba jöhet. Alapvetően levegővel (L eljárás) vagy vízzel (W eljárás) végzett ellenőrzés végezhető. A VDI 6022 1.2. lapja alapján elsősorban a levegővel végzett vizsgálatot kell alkalmazni. A későbbi használat miatt a vákuummal végzett vizsgálat különösen bizonyító erejűnek számít. Azonban a tapasztalati értékek kis száma miatt a DIN EN 1610 nem fogalmaz meg explicit vizsgálati követelményeket erre vonatkozóan. Az ilyen vizsgálatról különösképp egyeztetni kell a tervező, az építtető és a vizsgáló szakember között. Az oldalsó feltöltés előtt ajánlott előzetes vizsgálatot végezni. E vizsgálat alapján adott esetben idejében megállapíthatók és elháríthatók az esetleges tömítetlenségek. Az átvételi vizsgálathoz a csővezetéket az árok feltöltése és a dúcolás eltávolítása után kell vizsgálni. A vizsgálati eljárás kiválasztása a rendszer építtetőjének vagy tervezőjének feladata.

A vizsgálati eljárás végrehajtásakor adott esetben baleset-megelőzési óvintézkedéseket kell tenni. A szükséges óvintézkedéseket a vizsgálatért felelős személynek kell megtennie.

6.2.1. A vizsgálat felépítésére vonatkozó tudnivalók

6.2.2. Ellenőrzés levegővel (L eljárás)

Az L-EWT rendszerek tömörségvizsgálatakor két lehetőség áll rendelkezésre: - Önálló csőszakaszok ellenőrzése - A teljes rendszer ellenőrzése

Levegővel végzett vizsgálatnál a vizsgált szakaszt a légköri nyomáshoz képest túlnyomás vagy vákuum alá helyezzük. A vizsgálatot csak megfelelően képzett szakszemélyzet végezheti az e célra alkalmas és jóváhagyott készülékekkel. A mérési hibák elkerüléséhez a vizsgálat elvégzésére alkalmas, légtömör lezárást kell alkalmazni.

Mindkét lehetőségben közös, hogy a rendszert legalább két ponton le kell zárni. Az egyik ponton ún. csőelzáró buborékot, ill. csőtömítő párnát kell alkalmazni. A másik oldalon csővizsgáló buborékra, ill. csővizsgáló párnára van szükség. Mindkét elem közös jellemzője, hogy sűrített levegő csatlakozással rendelkeznek a buborék felfújásához. Erre azért van szükség, hogy a buborékot annyira fel lehessen tölteni levegővel, hogy nekiszoruljon a csőfalnak. Ez a vizsgálóbuborék esetében még kiegészül a vizsgálandó térrész feltöltésére és a lehetséges mérőműszerek csatlakoztatására szolgáló csatlakozókkal. A teljes rendszer vizsgálatára az alábbi ábrán látható példa.

Min. 2%-os % min. 2lejtés Gefälle

A DN 800 vagy DN 1000 méretű ellenőrzőaknák levegős vizsgálata a gyakorlatban nehézkesen végezhető el, és meglehetősen időigényes. E téren szinte egyáltalán nem állnak rendelkezésre tapasztalati értékek.

Épületbekötés csővég Rohrende Hauseinführung - Lezárás csőtömítő párnával - Absperren mit Rohrdichtkissen

Mindaddig, amíg nem állnak rendelkezésre az aknák és ellenőrzőnyílások vizsgálatában szerzett, kellő tapasztalatok, az azonos átmérőjű csővezetékek vizsgálati ideje felének megfelelő idők alkalmazását javasoljuk.

2% min. Min.Gefälle 2%-os lejtés

Min. 2%-os % min. 2lejtés Gefälle

Osztóvég Verteilerende - -Lezárás csőtömítő párnával Absperren mit Rohrdichtkissen Absperren mit Endplattenmuffe - -Lezárás zárólapos karmantyúval

A csővezetékek, osztók és vizsgálónyílások vizsgálatának idejét az alábbi táblázatban foglaltuk össze a csőátmérő és a vizsgálati eljárás figyelembevételével. A vizsgálati időket csak a túlnyomásos mérésekhez adtuk meg. Azonban vákuumos vizsgálat is lehetséges. Az erre vonatkozó vizsgálati időket a DWA-A 139 alapján kell meghatározni, és a tervező, az építtető, valamint a vizsgálónak kell egyeztetni.

Beszívótorony nyílása Öffnung für Ansaugturm --Telepítés és mérőműszerekkel Installationcsővizsgáló Rohrprüfkissenpárnával mit Messeinrichtungen Akna/kondenzátum-elvezető megoldás Schachtlösung/Kondensatlösung --Lezárás párnával Absperrencsőtömítő mit Rohrdichtkissen --Szükség esetén ggf. separat prüfenkülön kell ellenőrizni

Akna/kondenzátum-elvezető megoldás Schachtlösung/Kondensatlösung Absperren mit Rohrdichtkissen - Lezárás-csőtömítő párnával ggf. separat prüfen - Szükség esetén külön kell ellenőrizni

A nagy átmérőjű csövek levegős vizsgálatát fokozott óvatossággal kell végezni, mert az elzáró szerelvények meghibásodás esetén robbanásszerűen kirepülhetnek.

6-1. ábra Teljes rendszer vizsgálata

A vizsgáló levegő helyi adottságokhoz történő hozzáigazításához a szükséges próbanyomás mintegy 10%-os túllépése ajánlott. Ezt a kezdeti nyomást azután az átmérő [mm] osztva 100-zal percig, de legalább 5 percig fenn kell tartani. Ezt követően a táblázat szerinti vizsgálónyomást kell beállítani, majd ellenőrizni kell a nyomáscsökkenés időbeli alakulását. Ha a vizsgálati időn belül mért nyomáscsökkenés kisebb, mint az alábbi táblázatban megadott érték, akkor a vizsgált szakasz megfelel a követelményeknek.

Vizsgálati eljárás LC LD

P0 1)

Δp 2)

[mbar]

[mbar]

DN/OD

(kPa) 100 (10) 200 (20)

(kPa) 15 (1,5) 15 (1,5)

DN/OD

Vizsgálati idő [min] DN/OD

DN/OD

DN/OD

200

250

315 – 400

500

630

3

4

5

8

11

1,5

2

2,5

4

5

1) Légköri nyomás feletti nyomás 2) Megengedett nyomáscsökkenés

57

6.2.3. Ellenőrzés vízzel (W eljárás)

6.3.

Vízzel végzett ellenőrzés esetén az egész vizsgált szakaszt vízzel kell feltölteni. A próbanyomásra, az előkészítési időre és a vizsgálat időtartamára vonatkozóan a DIN EN 1610 követelményei érvényesek.

A talajba fektetett szellőztető rendszerek tisztítása az átvétel része, másrészt a karbantartásnál kell figyelembe venni. Az alábi ábrák a talajba fektetett csőrendszer tisztítására vonatkoznak.

A próbanyomás megfelel a vizsgálat szakasz terepszintig történő feltöltéséből adódó, legalább 10 kPa (100 mbar), legfeljebb 50 kPa (500 mbar) nyomásnak, az elem felső részén mérve. A vizsgálat szakasz feltöltése és a próbanyomás elérése után rendszerint 1 óra előkészítési idő elegendő. Az erre vonatkozó előírásokat az illetékes szaktervezőnek kell megadnia. A vizsgálat időtartama szabvány szerint 30 perc ± 1 perc legyen.

A VDI 6022 szerint a tisztítást úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye megfeleljen a tisztára sepert állapot követelményeinek.

Vízzel való feltöltés esetén a nyomást a próbanyomáshoz képest 1 kPa-on (10 mbar) belül kell tartani. A teljes vizsgálat alatt az előbbi követelmény eléréséhez szükséges bevezetett víztérfogatot, valamint a szükséges próbanyomás értékét mérni és dokumentálni kell. A vizsgálati követelmény akkor teljesül, ha a pótolt víz térfogata nem nagyobb, mint - csővezetékek esetében 30 perc alatt 0,15 l/m² - max. DN 630 méretű csővezetékek esetében – az osztó-gyűjtőket is beleértve – 0,20 l/m² 30 perc alatt - osztóvezetékek esetében – az ellenőrzőaknákat is beleérve – 0,40 l/m² 30 perc alatt

Az m² a vízzel érintkező, belső felületet jelenti. Az adott csőmérethez tartozó, víz által érintett belső felület az alábbi táblázatban található. Csőméret DN 200 DN 250 DN 315 DN 400 DN 500 DN 630

58

Belső felület [m²/m] 0,58 0,72 0,91 1,16 1,45 1,83

Tisztítás

6.3.1. A tisztítás menetére vonatkozó általános tudnivalók A talajba fektetett szellőztető rendszerek tisztításakor az alábbi eljárás alkalmazása ajánlott: 1. A helyi adottságok meghatározása 2. Előkészítő intézkedések, pl. a beszívótorony leszerelése 3. A rendszer kamerás vizsgálata a tényleges állapot rögzítéséhez 4. A csőrendszer tisztítása 5. Kamerás vizsgálat a tisztított állapot dokumentálásához 6. A rendszer működőképességének helyreállítása A további tudnivalók, ill. a figyelembe veendő pontok a mellékletben lévő ellenőrzőlistában találhatók. 6.3.2. Tisztítási eljárás A szellőző vezetékek tisztításához számos módszer áll rendelkezésre. Ezek közül az AWADUKT Thermo antimikrobiális rendszer esetében két eljárás bizonyult kifejezetten hatékonynak. - Tisztítás nagynyomású vízzel - Tisztítás forgó kefékkel A VDI 6022 1.2. lapja alapján lehetőség szerint a nagynyomású vízzel végzett tisztítást kell előnyben részesíteni minden egyéb tisztítási eljárással szemben. A piacon használt szellőztető és szennyvízelvezető rendszerek tisztítási eljárásai a talajba fektetett szellőztető rendszerek esetében is alkalmazhatók. Azonban előfordulhat, hogy az esetleges lerakódások és a kondenzátumképződés miatt létrejövő különleges követelmények miatt ezeket módosítani kell. A száraz tisztítási eljárások – amelyeket az épületen belüli szellőző vezetékekben szokás alkalmazni – nem képesek kellő mértékben eltávolítani a szennyeződéseket. Nagynyomású víz alkalmazása esetén a szennyvízelvezető rendszerekben alkalmazott tisztításhoz képest nagyobb nyomás és vízmennyiség lehet szükséges.

6.3.2.1. Tisztítás nagynyomású vízzel

6.3.2.2. Tisztítás forgó kefékkel

A csatornarendszerek vízzel végzett tisztítása elfogadott és jól bevált módszer. Ezzel a technikával az L-EWT rendszerek is tisztíthatók.

A nagynyomású vízzel végzett tisztítás alternatívájaként az L-EWT rendszer forgó kefékkel is tisztítható. Itt megkülönböztetünk száraz és vizes tisztítást.

A víz erejének köszönhetően a vizes tisztítás kiválóan használható az elemekben lévő lerakódások és mikroorganizmusok feloldására és biztonságos eltávolítására. A vizes tisztítás paramétereit – pl. a fúvókanyomást, a vizsgálat időtartamát, ill. a fúvóka haladási sebességét – úgy kell megválasztani, hogy az elemek ne sérülhessenek meg. A nagynyomású vízzel végzett tisztítás egy egyszerűen betolt fúvókával vagy egy vezetőrendszerre rögzített fúvókával is elvégezhető. A második változat előnye, hogy a fúvóka a cső közepén helyezkedik el, ennek köszönhetően a víz egyenletesebben oszlik el a cső belső falán. Az alábbi példában a központosított változat látható.

Az épületen belüli szellőző vezetékek tisztításához hasonló, száraz eljárást a porképződés miatt elszívással együtt kell alkalmazni. E célra alapvetően a szellőzéstechnikában használt kefék használhatók. Ezeket a csővégen vagy valamilyen ellenőrző nyíláson keresztül kell bevezetni a rendszerbe, majd ott mozgásba kell hozni. Az eltávolított szennyeződést a tisztított szakasz végén el kell szívni vagy le kell választani. Ha több tisztítandó szakasz van, akkor a porképződés miatt az éppen tisztított szakaszt le kell zárni. A kiegészítésképpen alkalmazott víz pozitív hozadéka, hogy a lerakódások jobban leválaszthatók. Ezenkívül a szennyező részecskék a vízzel együtt távoznak. Ehhez megfelelő térfogatáramú vízre van szükség. A kisebb mértékű porképződés miatt adott esetben az egyes részszakaszok lezárása akár el is hagyható. Ez minden esetben külön ellenőrzést igényel. A tisztításhoz használt vizet biztonságosan el kell vezetni. A kefék vákuumban való előrehaladásának megekönnyítéséhez külön ún. vákuumlapok szerelhetők fel a kefetengelyre. A kefés tisztítás kiválóan alkalmazható egycsöves rendszerek esetében. Az tisztítási hossz anyagtól függő korlátai miatt a tervezéskor adott esetben megfelelő ellenőrző nyílásokat kell betervezni, amelyek lehetővé teszik a tisztítóeszközök bevezetését.

6-2. ábra Tisztítás nagynyomású vízzel

A tisztításhoz használt vizet biztonságosan el kell vezetni. A fúvóka megfelelő előrehaladásához és ezzel együtt az optimális tisztítóhatás eléréséhez 70 – 120 l/perc térfogatáram és 120 bar feletti nyomás ajánlott. Kisebb méretek és egyszerűbb rendszerek esetén az előrehaladás pl. toló csőkígyóval segíthető. Ez jelentősen csökkenti a felhasznált víz térfogatáramát. Az optimális tisztítóhatás eléréséhez azonban csökkenteni kell az előtolási sebességet. Az alkalmazott paramétereket a tervezőnek és/vagy a tisztítás kivitelezőjének kell megválasztania. A vízmennyiségnek a rendelkezésre álló kondenzátumlefolyókon vagy alternatív kifolyókon keresztül biztonságosan el kell tudni távozni.

A kefés tisztítás regisztercsövekben vagy csőelágazásokat tartalmazó rendszerben történő alkalmazása csak abban az esetben javasolt, ha biztosítható az egyes szakaszok bejárhatósága vagy minden egyes csőstrang külön ellenőrző nyíláson keresztül hozzáférhető. Ha a tisztítandó csőszakaszban irányváltoztatásra szolgáló ívek találhatók, akkor a helyszínen ellenőrizni kell, hogy milyen mértékben lehet kitisztítani az érintett szakaszt. Szükség esetén az alkalmazott tisztítási módszert módosítani kell, pl. tisztítórobotra. A tisztítás szabályos végrehajtásának alapja a tervezési szakaszban az ellenőrző nyílások figyelembevétele vagy az elágazó csőszakaszok számának minimálisra csökkentése.

A teljes rendszert úgy kell megtervezni, hogy a talajba fektetett szellőztető rendszer egységes, az irányelveknek megfelelő tisztítása elvégezhető legyen.

59

6.4.

Szemrevételezéses ellenőrzés

Tisztítás után az átvétel során el kell végezni a rendszer szemrevételezéses ellenőrzését. Ennek hátterében a megcélzott tisztítási eredmény jóváhagyása és az adott esetben a rendszerben lévő maradványok felkutatása áll. A szemrevételezéses nem csak a vezeték jóváhagyásához szükséges, a másik célja a vezeték sérüléseinek felkutatása. Ezenkívül az elvezetés nélküli lejtések is felismerhetők, amennyiben a tisztítás után maradék víz látható a rendszerben. 6.5.

Első higiéniai ellenőrzés

Az L-EWT kifogástalan működéséhez szükséges összes pont betartásának ellenőrzéséhez egy higiéniai ellenőrzést kell végezni. Ez a vizsgálat a tervezéskor előírt paraméterek betartásának ellenőrzésére szolgál. Ezenkívül a szakszerű telepítésről, különösen a lejtés betartásáról is vélemény alkotható. Az első higiéniai ellenőrzés keretében a helyszínen ellenőrizni kell, hogy a telepítéskor betartották-e az előírt ellenőrző nyílások típusát és számát. Ezenkívül a keletkező kondenzátum elvezetésére szolgáló lefolyót is ellenőrizni kell. Az egyéb paramétereknek, úgymint a szükséges lejtés betartása, a tömítettségi tesztek és a tisztítás végrehajtása, valamint az alkalmazott anyagra vonatkozó tudnivalók tekintetében megfelelő dokumentációknak kell rendelkezésre állniuk.

A tiszta és higiéniai szempontból kifogástalan bevezetett levegő biztosítása érdekében szavatolni kell az L-EWT rendszer higiénikus működését. Ez azt jelenti, hogy a VDI 6022 1. lap, valamint a VDI 6022 1.2. lap előírásainak megfelelően a bevezetett levegőben mért por, baktérium és egyéb biológiai összetevők mennyisége nem haladhatja meg a külső levegőben mért értékeket. Ennek ellenőrzésére évente meg kell mérni a bevezetett levegőben lévő por és mikroorganizmusok koncentrációját. Az összes elemre, valamint a por és a mikroorganizmusok koncentrációjára is kiterjedő, átfogó higiéniai vizsgálatot 24 havonta kell elvégezni. Minden ellenőrzést a VDI 6022 alapján képzett szakszemélyzetnek kell elvégeznie. Az elvégzendő ellenőrzésektől függően különböző követelmények vonatkoznak a szakmai ismeretekre. Például a saját célra használt kisrendszerek szűrőinek ellenőrzésével és cseréjével kapcsolatos szakmai ismeretek egyszerű betanítással elsajátíthatók.

Az A, B, C és RLQ kategóriájú RLT rendszerek higiéniájával kapcsolatos képzésekre, valamint az ezzel összefüggő szakértelemre és határokra vonatkozó tudnivalók aVDI 6022 4. lapján találhatók.

A fenti szempontokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Elem

Intézkedés

Az ellenőrzőlista a VDI 6022 1. lapján, valamint a VDI 6022 1.2. lapján található.

Külső levegő bevezetés

6.6.

Szellőző vezetékek

Tudnivalók az üzem közbeni karbantartással kapcsolatban

A VDI 6022 1.2. lapja higiéniai okokból rendszeres ellenőrzést és szükség esetén a tisztítás elvégzését írja elő. Az ellenőrzés gyakorisága az időjárástól és a rendszer üzemeltetésétől függ. Az üzemeltetés első 24 hónapjára minimális időintervallumokat kell meghatározni. Ezen időszak letelte után az üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok alapján egy VDI által tanúsított RLQ szakmérnök megfelelően módosíthatja az időközöket.

Szűrők

Teljes rendszer

A külső légbeszívók és a szellőző vezetékek szennyeződését és sérüléseit 6 havonta kell ellenőrizni.

Karbantartási és ellenőrzési időköz Szennyeződés és sérülések 6 hónap ellenőrzése, szükség esetén tisztítás Szennyeződés és sérülések 6 hónap ellenőrzése, szükség esetén tisztítás Szennyeződés és sérülések 3 hónap ellenőrzése, szükség esetén (a cserét évente csere 2-szer kell elvégezni) A por és mikroorganizmu- 12 hónap sok koncentrációjának mérése a bevezetett és a külső levegőben 24 hónap Higiéniai ellenőrzés

Táblázat 6-1 Karbantartási tudnivalók

A légszűrők szennyeződését és sérüléseit az irányelv értelmében 3 havonta kell vizsgálni. A tisztítás vagy az csere szükségességét minden elemre vonatkozóan az ellenőrzés eredménye alapján kell meghatározni.

60

6.7.

Fertőtlenítés

Fertőtlenítés szükségessége esetén hidrogén-peroxid alapú fertőtlenítő szerek használhatók. A fertőtlenítő szer-koncentrátumot vízben ≤ 4%-os koncentrációra kell hígítani. Ez a 10 és 60 °C közötti hőmérséklet-tartományra vonatkozik.

7. REHAU TERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Az L-EWT rendszerek becsült számítása és dinamikus szimulációja egyaránt régi, közelítő alapadatokon alapul. Ezért a számítási eredmények bizonyos tartományon belül mozognak. A valós hozamokat és teljesítményeket a külső természeti peremfeltételek és időleges változások – pl. a talajjellemzők – határozzák meg, ezért bizonyos határokon belül eltérhetnek a számított eredményektől. A REHAU az L-EWT rendszerekkel kapcsolatos számításokhoz saját fejlesztésű méretező programot használ. Ez a következő paramétereket veszi figyelembe és az eredményt valós adatokkal összehasonlítva validálja. Ennek köszönhetően a számított eredmények egyre jobban közelítenek a valósághoz. 7.1.

Méretezéskor a levegő anyagjellemzői és az ezzel összefüggő termodinamikai folyamatok mellett a talaj, a hőcserélő cső és a levegő között végbemenő hőátadási folyamatokat is figyelembe kell venni. A hőátadásnál három fontos folyamatot kell vizsgálni: - a hőátadást a csőfalból a csőben áramló levegőnek, amely erősen függ az áramlástechnikai folyamatoktól, - a csőfalban végbemenő hővezetést és ezzel összefüggésben a hő anyagfüggő eloszlását és a hő áramlását, és végül - a hőátadást a talajból a hőcserélő csőnek. A talaj inhomogén tulajdonsága miatt itt van szükség a legtöbb felvett érték alkalmazására. Rendszerint abból kell kiindulni, hogy a talaj és a csőfal közvetlenül érintkezik egymással, ami lényegesen egyszerűbbé teszi a számításokat.

Az L-EWT rendszerek méretezésének hőtechnikai alapjai

Az L-EWT rendszerekkel kapcsolatos számítások alapjai a levegőre érvényes termodinamikai állapotegyenletek (pl. Fourier-féle hőegyenlet), valamint a folyadékmechanikai egyenletek. Az L-EWT rendszer teljesítményének meghatározásában fontos a levegő, mint hőhordozó közeg anyagjellemzőinek figyelembevétele. Az L-EWT rendszerben a levegő lehűlése vagy felmelegedése miatt változnak az anyagspecifikus jellemzők és ezáltal a termodinamikai folyamatok. Ilyen termodinamikai paraméter többek között a levegő abszolút páratartalma, a fajlagos hőkapacitás vagy az entalpia. Az L-EWT rendszer teljesítménye a levegő tömegáramából és a nedves levegő entalpiakülönbségéből adódik. QLEWT = mlevegő × ΔhLEWT QLEWT [kW] = az L-EWT teljesítménye mlevegő = levegő tömegárama ΔhLEWT = két referenciapont közötti entalpiakülönbség (belépés – kilépés)

Ezeket a folyamatokat azonban nem csak statikai szempontból, hanem időben is vizsgálni kell. Ennek alapján az L-EWT rendszer összhozama az alábbiak szerint számítható ki: QLEWT = ∫dQLEWT × dtLEWT QLEWT = az L-EWT-ből kinyerhető összhozam dQLEWT = az L-EWT teljesítménye a d QLEWT időtartamban dtLEWT = az L-EWT rendszer üzemelésének időtartama A hőközléssel kapcsolatos számításoknál egyaránt meg kell határozni az évszakok által befolyásolt és állandó talajhőmérsékleteket. A talajban beálló hőmérsékleti görbe a talajra jellemző paraméterektől függ. Az alábbi ábrákon különböző talajok hőmérsékleti görbéire láthatunk példákat. A talajvíz befolyásoló hatása rendszerint a talajhőmérsékleti görbe erősebb csillapítását eredményezi. Ezért a talajvíz jelentős hatást gyakorol a talaj hőmérsékletének alakulására. Talajvízzel kapcsolatos adatok többnyire nem, vagy csak hiányosan állnak rendelkezésre, ezért ilyen esetekben a talajvíz hatását elhanyagolhatónak vagy korlátozottnak kell tekinteni.

Az entalpiaállapotok kiszámíthatók vagy a h-x diagram (Mollier-diagram) segítségével kell meghatározni. A levegő L-EWT rendszerben történő lehűlése miatt addig nő a relatív páratartalom, amíg el nem éri a telítettségi állapotot, utána a kondenzálódik (víz) csapódik ki. A folyamat során keletkező kondenzációs hőt figyelembe kell venni a hűtés méretezésekor, mert első lépésben negatív hatást gyakorol a kívánt hűtési teljesítményre. Ezzel szemben az elpárolgáskor keletkező párolgási hő pozitív hatással van a hűtési teljesítményre.

61

7.2.

A közelítő számítást befolyásoló paraméterek

Az L-EWT rendszerekkel kapcsolatos számításokra az alábbi táblázatban felsorolt paraméterek jelentős hatást gyakorolnak. Különbséget kell tenni előírt és szabadon választható, valamint a projekt által előre meghatározott és csak jelentős ráfordítással változtatható paraméterek között.

Az L-EWT rendszerek létesítéséhez a legtöbb esetben kiterjedt földmunkák szükségesek. Ehhez a földet először ki kell emelni, majd ugyanazzal vagy egyenértékű anyaggal újra fel kell tölteni. Ezek a műveletek jelentős hatást gyakorolnak a felépítésre és a talaj fizikai tulajdonságaira.

Előírt (nem rugalmas) paraméterek Helyszín Klíma / időjárás (hőmérséklet, csapadék) Talaj anyaga 1) A talaj víztartalma 1) Talajszerkezet Hasznos felület

Választható (rugalmas) paraméterek Térfogatáram 2) Csőhossz 2)

A talaj három fázisra osztható: - szilárd fázis (talajmátrix) - folyékony fázis (talajoldat) - gáz halmazállapotú fázis (talajlevegő)

Csőátmérő Cső anyaga Fektetési mélység Távolság épületektől / más csövektől

A teljes talajtérfogatra vonatkoztatva a szilárd fázis kb. 50%-kal a legnagyobb arányban van jelen a talajban. A talajmátrix ásványi anyagokból és kis hányadban szerves anyagokból tevődik össze. Az ásványi alkotórészek összetétele határozza meg a talaj termodinamikai tulajdonságait.

Talajvízszint (-ingadozása) Az épület hűtési/fűtési igénye 1) Csak jelentős ráfordítással változtatható meg 2) Részben a projekt által előre meghatározott

7.2.1. Helyszín / klíma A rendszer telepítésének helyszíne a szellőztetni kívánt épület elhelyezkedésétől függ. A rendszer telepítési pontját többnyire a helyszükséglet, valamint a szabvány-, ill. irányelvfüggő előírások határozzák meg. Az L-EWT rendszer elhelyezése mellett a kialakuló mikroklímát többek között az épületek közelsége, a növényzet jellege és magassága vagy a folyók, tengerpartok közelsége határozza meg. Az L-EWT rendszerrel kapcsolatos közelítő számításokhoz szinte lehetetlen megállapítani és figyelembe venni az adott területen uralkodó mikroklímát, mivel ez csak rendkívül bonyolult módon határozható meg, és egyes esetekben nincs jelentős hatással a számításokra. Ezért a közelítő számítás leegyszerűsítése céljából az adott régióban jellemző klimatikus adatokat használjuk, amelyek többnyire a jellemző klimatikus körülményeket tükrözik. Mivel minden évben helyileg eltérő feltételek léphetnek fel, a számításokhoz ún. jellemző teszt referenciaéveket használunk. Ezek jól visszaadják az adott régióban uralkodó feltételeket. Ennek alapján a helyszín kiválasztásakor nem csak a hely-, szabvány és irányelvfüggő előírásokat kell figyelembe venni, hanem energetikai szempontokat is. Ezért a helyszín kiválasztását már a tervezés elején figyelembe kell venni, és a jövőbeni tervezés során is fel kell használni.

62

7.2.2. Talaj

A folyékony és gáz halmazállapotú fázist a szemcseméret eloszlása határozza meg. Ezek eredménye az ún. pórustérfogat, tehát a folyékony, ill. a gáz halmazállapotú fázis által kitöltött szabad tér. Minél nagyobb a pórusméret, annál nagyobb a gáz halmazállapotú fázis aránya a pórustérben. A folyékony fázis rendszerint vízből, a gáz halmazállapotú fázis pedig levegőből áll. Mivel a víz a levegőnél lényegesen jobb hőtechnikai jellemzőkkel bír, a folyékony fázis nagyobb részaránya pozitív hatással van a talaj termodinamikai jellemzőire. A szabad pórustér arányát többek között a talajban lévő szemcseméret eloszlása határozza meg. A talajmeghatározás a szemcseméret eloszlás alapján, a talajtípus háromszög segítségével határozható meg. Minden talajtípus jellemző hőtechnikai jellemzőkkel bír. A talajmátrix által meghatározott hőtechnikai jellemzők mellett a víz aránya is jelentősen befolyásolja a hőtechnikai jellemzőket. Ahogy az alábbi két ábrán is látható, ezek a hőtechnikai talajjellemzők közvetlen hatással vannak a talajhőmérséklet amplitúdójára.

ATemperaturverlauf hőmérséklet alakulása a talajban (száraz homok) in Tiefe (Sand trocken) 16,0

Terepszinti [°C] hőmérséklet Temperatur GOK [°C]

14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 GOK Terepszint

1m

2m

3m

4m

5m

7m

9m

11m

Terepszint alatti mélység Tiefe [m] unter GOK [m] Február Februar

Április April

Június Juni

Augusztus August

December Dezember

Október Oktober

7-1. ábra A hőmérséklet alakulása a talajszint alatt száraz homok esetén

A hőmérséklet alakulása a talajban (nedves, homokos anyag) Temperaturverlauf in Tiefe (sandiger Ton feucht) 16,0

Terepszinti hőmérséklet [°C] Temperatur [°C] GOK

14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 GOK Terepszint

1m

2m

3m

4m

5m

7m

9m

11m

Terepszint alatti mélység Tiefe [m] unter GOK [m] Február Februar

Április April

Június Juni

Augusztus August

Október Oktober

December Dezember

7-2. ábra A hőmérséklet alakulása a talajszint alatt nedves, homokos anyag esetén

Az L-EWT rendszerekkel kapcsolatos közelítő számításokhoz a DIN 18196 szerinti átfogó talajmechanikai szakvélemény (alaptalaj vizsgálat), ill. a DIN 4022 szerinti rétegjegyzék készítése és a talajvíz helyzetének meghatározása ajánlott szakember (pl. geológus) által. Csak így végezhető célravezető közelítő pontosságú számítás.

63

7.2.3. Térfogatáram / áramlási sebesség Az L-EWT rendszerekkel kapcsolatos közelítő számításoknál nem csak a hőtechnikai talajjellemzőket, hanem az áramlásmechanikai jellemzőket is figyelembe kell venni. Az L-EWT rendszert az áramlásmechanikai paraméterek vonatkozásában mindig a várható maximális levegő térfogatármra kell méretezni. A szükséges levegő térfogatáram a helyiség óránkénti légcseréje, a szükséges hűtési igény, a helyiségben mért CO2-koncentráció vagy a személyek száma alapján számítható ki.

A 750 m³/h feletti várható maximális levegő térfogatáramú rendszerek esetében a szükséges maximális levegő térfogatáram kiszámítását szaktervezőnek kell elvégeznie. A 750 m³/h alatti térfogatáramú rendszereknél érdemes szaktervezőt bevonni a számításokba.

Egy 750 m³/h térfogatáramú rendszernél – tehát általában az egy- és kétlakásos családi házaknál – a térfogatáramot rendszerint az óránkénti légcsere alapján szokás meghatározni. Ennek értéke kb. 0,4 – 0,8-szoros óránkénti légcsere. Ez azt jelenti, hogy 400 m³ épület térfogattal és 0,5-szörös óránkénti légcserével számolva a rendszernek 200 m³/h térfogatáramot kell biztosítani.

A lehetséges maximális levegő térfogatáramot az alkalmazott szellőzőgép határozza meg. A megfelelő adatok a szellőzőgép adatlapjain találhatók.

A tervezett L-EWT rendszer maximális levegő térfogatárama és tervezett alkalmazási területe alapján kell kiválasztani a megfelelő csőméretet. Alkalmazási területtől függően a maximális áramlási sebesség különböző lehet. A méret kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a nyomásveszteség az áramlási sebességgel együtt nő. Ahogy az alábbi képletből kiderül, a növekedés nem lineáris, hanem négyzetesen alakul, ami miatt az áramlási sebesség növekedése nagyságrendileg nagyobb hatással van a nyomásveszteségre. Δρ = ζ × ρ/2 × ω², ahol ω = (V/3600)/(π/4×di²) Δp = nyomásveszteség [Pa] ρ = sűrűség [kg/m³] ω = áramlási sebesség [m/s] V = térfogatáram [m³/h] di = belső csőátmérő [m] ζ = ellenállási együttható

64

Főként az elágazó rendszerek esetében gazdaságossági okokból bizonyos tartományokban tudomásul kell venni a magasabb nyomásveszteségeket. Ilyen rendszerekben az L-EWT csövek szempontjából kétféle beépítési módot különböztetjük meg: - A fő funkciójukat tekintve a hőközlésre szolgáló csöveket (hőcserélő csöveket) a hőközlés és az áramlási sebesség optimumára kell méretezni. - Azok a csövek, amelyek elsődleges célja, hogy a levegőt a beszívóegységtől az osztócsőig és a gyűjtőcsőtől az épületig vezessék (osztócsövek), kissé nagyobb áramlási sebességgel is méretezhetők, mert máskülönben a méretek feleslegesen nagyok lesznek. Hőcserélő csövek A talaj és a levegő közötti optimális hőközlés biztosítása érdekében az áramlási sebesség 2 - 3 m/s között legyen. Ilyen légsebesség mellett a csövön belül optimális arányban áll egymással a levegő csőben eltöltött ideje, az áramlási sebességtől függő nyomásveszteség és az αbelső hőátbocsátási együttható. A lényegesen rosszabb hőátadás miatt kerülni kell mind az 1 m/s alatti, mind pedig a 4 m/s feletti áramlási sebességet, mert utóbbi esetben a levegő csőben töltött ideje lényegesen rövidebb, és a nyomásveszteség is nagyobb. Hőcserélő csőként történő alkalmazásnál a DN 315 méretű csövek ajánlottak. A DN 315 feletti méreteknél a hőcserélő cső használatának csak kivételes esetekben van értelme, mert itt a felület/térfogat arány már igen kedvezőtlenül hat a hőátadásra. Emellett nagyobb méretű csövek esetében a gyártási és fektetési költségek is megemelkednek, ezért a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni. Osztócsövek Többcsöves rendszerek (regiszterek) esetében viszonylag nagy levegő térfogatáramokra van szükség a beszívás helyétől az osztóig, majd pedig a hőcserélő csöveken való áthaladás után a gyűjtőtől az épületig. Itt nem a hőközlés, hanem a lehető legnagyobb levegőmen�nyiség szállítása áll a középpontban. Ilyen alkalmazási esetben főleg nagy csőméreteket ajánlott választani a megvalósításhoz. Mivel a méret növekedésével itt is a költségek növekedése várható, gazdaságossági szempontból vállalható a magasabb áramlási sebességek alkalmazása. A maximális áramlási sebességnek a csővezetékekben 5 - 7 m/s között kell lenni. Az elemekben kerülni kell a 7 m/s feletti áramlási sebességeket, mert ez zajképződéshez és az L-EWT rendszeren belüli testhang átvitelhez vezethet. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a hőcserélő csövekben, ill. az osztócsövekben alkalmazható térfogatáramokat és az ezekhez tartozó áramlási sebességek értékeit kerekítve. Az adott alkalmazási területen csak feltételesen alkalmazható csőméreteket külön jelöltük.

Csőméret DN 200 DN 250 DN 315 DN 400 DN 500 DN 630 DN/ID 700 3) DN/ID 800 3) DN/ID 1000 3) DN/ID 1200 3)

Hőcserélő cső V m3/-ban 2 m/s mellett 200 300 500 800 2) 1 250 2) nem alkalmas nem alkalmas nem alkalmas nem alkalmas nem alkalmas

3

V m /-ban 3 m/s mellett 300 450 750 1 200 2) 1 850 2) nem alkalmas nem alkalmas nem alkalmas nem alkalmas nem alkalmas

Osztócső V m3/-ban 5 m/s mellett nem alkalmas 750 2) 1 200 2 000 3 000 4 800 7 000 9 000 14 000 20 000

V m3/h-ban 7 m/s mellett 1) nem alkalmas 1 050 2) 1 700 2 750 4 300 6 700 9 700 12 700 19 800 28 500

1) A lehetséges zajképződés miatt a megadott térfogatáramokat nem szabad túllépni, ehelyett az eggyel nagyobb méretet kell választani 2) Ezek a méretek csak feltételesen alkalmasak az adott célra 3) A termékválaszték ilyen méretű elemeivel kapcsolatos tudnivalók az erre vonatkozó dokumentációban találhatók

7.2.4. Fektetési mélység A fektetési mélység a talajjellemzőktől függetlenül hat az L-EWT rendszer hozamára. A mélység növekedésével nem csak az átlaghőmérséklet, hanem az éves hőingadozás amplitúdója is egyre kisebb. Ez a rendszer üzemeltetése szempontjából kedvezőbb hőmérsékletszintet eredményez. Az elérhető hozam a mélységgel együtt nő. Ez azonban nem lineárisan, hanem logaritmikusan alakul egy bizonyos határértékig. Ezért gazdaságossági szempontból mérlegelni kell a plusz földkiemelést annak további költségeivel együtt a rendszer elérhető hozamával szemben. A tervezési előírások – pl. az épületbekötés vagy a kondenzátum-elvezetések integrálása – ugyancsak hatással lehetnek a maximális vagy a minimális fektetési mélységre. Ezért tervezéskor a teljes rendszer szempontjából optimális fektetési mélységre kell törekedni. A használat módjától (fűtés vagy hűtés), a talaj típusától és a klímától függően az L-EWT rendszer optimális fektetési mélysége rendszerint 1,5 – 3 m között ingadozik, a csőtalpra vonatkoztatva. A csőtalp minimális takarása nem beépített felületek alatt nem lehet 1,00 m-nél kisebb.

A 3 m-nél nagyobb mélységbe fektetett cső esetén statikai számítás szükséges.

7.2.5. Fektetési mód Az L-EWT rendszerek fektetési módja lényegében a maximális levegő térfogatáramtól és a helyi viszonyoktól függ. Meg kell különböztetni az egycsöves és a többcsöves rendszerek (regiszterek) fektetését. A fektetési módot a hőcserélő cső hossza határozza meg. Egycsöves rendszereknél egyetlen, a többcsöves rendszereknél pedig több hőcserélő csőszakasz van.

Az egycsöves rendszereket elsősorban egy- és kétlakásos családi házaknál alkalmazzák. A maximális levegő térfogatáram ebben a nagyságrendben többnyire 750 m³/h alatt marad. Ha egyetlen csövet fektetnek, az amúgy is elvégzendő földmunkákat kihasználva a telepítés költségei jelentősen csökkenthetők. A 750 m³/h feletti levegő térfogatáramoknál energetikai szempontból már nem ideális az egycsöves rendszer használata. A kondenzátum az épületen belül elhelyezett kondenzátum-elvezetőn keresztül vagy az épületen kívül telepített kondenzátumgyűjtő aknába is elvezethető. Higiéniai szempontból elsősorban az épületen belüli kondenzátum-elvezetést kell választani, mert ez egyszerűbben ellenőrizhető és szükség esetén egyszerűbben is tisztítható. Hosszú csőszakaszok, ill. a helyszíntől függő sajátosságok esetén szükség lehet további ellenőrzőaknák beépítésére egy szakaszon belül. Ha a várt térfogatáram 750 m³/h-nál nagyobb, akkor energetikai szempontból a többcsöves rendszer fektetésének van értelme. Ezeket a rendszereket többnyire külön fektetési felületen kell kiépíteni. Így nehéz közös pontot találni az egyébként is elvégzendő építési munkák között. A többcsöves rendszerek a legtöbb esetben alapvetően két, egymástól eltérő csőméretből állnak. A nagyobb csőméret a levegő beszívás és az osztó, ill. a gyűjtő és az épületen belüli szellőztető rendszer között szolgál a levegő szállítására. Az osztó és a gyűjtő közötti kisebb átmérőjű csövek töltik be a tulajdonképpeni hőcserélő cső szerepét. Többcsöves rendszereknél legalább két egységre van szükség a keletkező kondenzátum elvezetésére és összegyűjtésére. Az osztón többnyire központosan elhelyezkedő csőleágazások miatt az osztónál keletkező kondenzátum nem képes lefolyni a hőcserélő csöveken keresztül. Ezért az osztónál és a gyűjtőnél is egy-egy kondenzátum-elvezetést kell beépíteni. Az esetleges tisztítás céljából való hozzáférhetőséget az elvezetések tervezésekor és kivitelezésekor ugyanúgy figyelembe kell venni, mint az ellenőrző nyílások tervezésekor és kivitelezésekor.

65

7.2.6. Csőhossz

7.2.7. A keletkező kondenzátum mennyiségének kiszámítása

Az L-EWT rendszer csőhossza közvetlen összefüggésben áll az elérhető hozammal és a rendszer nyomásveszteségével. Térfogatáramtól függően a csőhossz határozza meg azt az időt, amennyi szükséges a levegő számára a talaj és a levegő közötti hőátadás lezajlásához. Ebben jelentős szerepet játszanak a 7.1 fejezetben ismertetett hővezetési folyamatok. A csőhossz és a csőméret egyúttal a hőcseréhez rendelkezésre álló felületet is meghatározza. A talaj és a beszívott levegő közötti hőmérséklet-különbség a levegő L-EWT rendszerbe való belépésénél a legnagyobb. Ez közvetlenül kihat a talaj és a levegő közötti hőközlésre, ami – ahogy az alábbi képletből is látható – levegő csőbe való belépési pontjánál a legnagyobb.

Kondenzátum rendszerint akkor képződik, ha a levegő hőmérséklete annyira lecsökken, hogy eléri a telített állapotot. A képződő kondenzátum mennyisége a levegő abszolút nedvességtartalmának változásából határozható meg a h-x diagram (Mollier-diagram) segítségével. A számítás az alábbi képlet segítségével végezhető el. mkond = mlevegő × (χLEWT,be – χLEWT,ki) mkond = kondenzátum tömegárama [kg/s] mlevegő = levegő tömegárama az L-EWT-ben [kg/s] χLEWT,be = abszolút páratartalom az L-EWT belépési pontján [kgH2O/ kglevegő] χLEWT,ki = abszolút páratartalom az L-EWT kilépési pontján [kgH2O/ kglevegő]

Q = V × ρL × cρ × (υ1 – υ2) Q = teljesítmény [kW] V = maximális névleges térfogatáram [m³/h] cρ = fajlagos hőkapacitás [kJ/kg K] ρL = levegő sűrűsége [kg/m³] υi = belépési / kilépési hőmérséklet Minél hosszabb a cső, annál kisebb a cső folyóméterenként elérhető hozam (lásd a mellékletben található ábrát is). A hozamcsökkenés oka lényegében a hőmérséklet-különbség csökkenése. Minél hosszabb ideig tartózkodik a levegő csőben, annál több hőt képes elvonni a környezetétől, ill. annál többet képes leadni neki. Ennek egy elméletben végtelen hosszú L-EWT-ben az lenne az eredménye, hogy a levegő hőmérséklete eléri a talaj hőmérsékletét. Ahogy az ábrán is látható, az elért hozam a csőhossz növekedésével egyenes arányban csökken, ezzel párhuzamosan a beruházási költségek lineárisan emelkednek. Ezért fontos az L-EWT hossza és a hozzá tartozó hozam, valamint a hosszal összefüggő költségek közötti optimum megtalálása. A gyakorlatban a kb. 30 – 50 m hőcserélő cső hossz bizonyult gazdaságossági szempontból a legmegfelelőbb hossznak. Nagy projektek esetében természetesen az ettől eltérő csőhosszak alkalmazásának is lehet értelme.

A nedves levegő mindenkori állapotváltozása kiolvasható a h-x diagramból. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát, amelyekben számítás útján próbáljuk meghatározni az egy óra alatt képződő kondenzátum mennyiségét. Itt figyelembe kell venni, hogy az eredmény nem terjeszthető ki az üzemidőre, hanem csak az adott körülmények között képződő kondenzátummennyiségre. Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni a képződő kondenzátum mennyiségét, minden egyes órát külön-külön kellene vizsgálni.

A képződő kondenzátummennyiségre vonatkozó levegő mennyisége csak feltételesen számszerűsíthető. A képződő kondenzátum kiszámításának módja múltbéli adatokra épül. A ténylegesen képződő kondenzátum mennyisége a helyi paraméterek időbeli ingadozása miatt erősen eltérhet az itt megadott értékektől.

Számítási példa: Levegő térfogatáram: Belépő levegő hőmérséklete: Kilépő levegő hőmérséklete: Levegő sűrűsége: Relatív páratartalom belépéskor:

200 m³/h 30 °C 19 °C 1,20 kg/m³ 65 %

A h-x diagram alapján meghatározható a 30 °C-os, 65% relatív páratartalmú levegő χLEWT,be nedvességtartalma. Ahogy a példában lévő diagramon is látható, ennek értéke 17,4 g/kg. Ebből kiindulva határozható meg a harmatponti hőmérséklet, ha függőleges vonalat húzunk a telítési görbére. Az így meghatározott harmatponti hőmérséklet 22,7 °C. Ha az L-EWT rendszeren belül a hőmérséklet ez alá csökken, akkor kondenzátum képződik és levegő tovább hűlhet. Ez a diagramon is jól látható.

66

Az χLEWT,kilépő páratartalom meghatározásához a kilépési ponton mért levegő hőmérséklet követi a telített gőz vonalát. 19 °C-on, 100%-os páratartalom mellett a víztartalom 13,7 g/kg. Ha az így meghatározott adatokat behelyettesítjük a fenti képletbe, akkor a következőt kapjuk:

7.3.

Tervezési támogatás

A REHAU az első, közelítő méretezéstől a részletes tervezésen és a statikai számításokhoz nyújtott támogatáson át egészen az építési helyszínén történő betanításig szakértő partner. 7.3.1. Tervezési támogatás a REHAU GAHED segítségével

mkond = 1,20 x 200 x (0,0174 – 0,0137) mkond = 0,888 [kg/h]

Az L-EWT rendszerekkel kapcsolatos számításokhoz a REHAU saját fejlesztésű, Ground Air Heat Exchanger Designer (röviden: GAHED) nevű méretező programot használja. Ez figyelembe veszi a 7.1 és 7.2 fejezetben felsorolt paramétereket, és az eredményt valós adatokkal összehasonlítva fogadja el. Ennek köszönhetően a számított eredmények egyre jobban közelítenek a valósághoz. A projektre vonatkozó kérdőívben (lásd a mellékletben) rögzített adatokat a program adatbeviteli képernyőjén kell megadni. Részleteit tekintve a program az alábbi adatokat használja a számításhoz: - Telepítés épület mellé vagy az épület alá - A hőcserélő cső és adott esetben az osztócső mérete (a térfogatáramnak megfelelően kell meghatározni) - Regiszteres fektetési mód esetén a hőcserélő csövek száma és távolsága - Fektetési mélység - Alaplemeztől való távolság az épület alá való telepítés esetén - Épületen belüli hőmérséklet az alaplemez felett, épület alá való telepítés esetén - Az alaplemez U-értéke - Maximális térfogatáram - Adott esetben a megkerülő ágra vonatkozó adatok - Klimatikus adatok a terjedelmes klíma-adatbázisból - Talaj adatai - Lehetséges hossz korlátozott hely esetén (hozam és kilépő hőmérsékletek számítása) - Kívánt kilépő hőmérsékletek fűtés és/vagy hűtés esetén (szükséges hossz és ezzel összefüggő hozam számítása) - Szellőztetési terv alkalmazása az óránkénti térfogatáramokkal a maximális térfogatáram tizedrészeiben

67

8. SZABVÁNYOK ÉS IRÁNYELVEK ATV-DVWK-A 127 Szennyvízcsatornák és szennyvízvezetékek statikai számításai

VDI 3803 Szellőzéstechnikai rendszerek - építészeti és műszaki követelmények

DIN 1045 Betonból, vasbetonból és feszített betonból készült teherhordó szerkezetek

VDI 4640 A talaj termikus hasznosítása

DIN 18125 Altalaj, talajminták vizsgálata, a talaj sűrűségének meghatározása DIN 18127 Proctor kísérletek DIN 1946 Légtechnika DIN EN 13779 Nem lakóépületek szellőztetése és klimatizálása DIN EN 1610 Szennyvízelvezető vezetékek és csatornák fektetése és vizsgálata DVS 2207-11 Hőre lágyuló műanyagok hegesztése - PP csövek, csővezeték szakaszok és táblák fűtőelemes hegesztése ISO 10993 Orvostechnikai eszközök biológiai értékelése

68

VDI 6022 1. lap Szellőzéstechnika, a helyiség levegőminősége - szellőzéstechnikai berendezések és készülékek higiéniai követelményei (VDI szellőztetési szabályok) VDI 6022 1.1. lap Szellőzéstechnika, a helyiség levegőminősége - szellőzéstechnikai berendezések és készülékek higiéniai követelményei - szellőzéstechnikai berendezések ellenőrzése (VDI szellőztetési szabályok) VDI 6022 1.2. lap Szellőzéstechnika, a helyiség levegőminősége - szellőzéstechnikai berendezések és készülékek higiéniai követelményei - talajba fektetett szellőztető vezetékekkel kapcsolatos tudnivalók (VDI szellőztetési szabályok) VDI 6022 4. lap Szellőzéstechnika, a helyiség levegőminősége - a higiéniai ellenőrzéseket, higiéniai vizsgálatokat és a helyiség levegőminőségének megállapítását végző személyek képesítése

MELLÉKLET Diagramok

AWADUKT Thermo DN 200 - DN 630 csőRohr nyomásvesztesége Druckverlust AWADUKT Thermo DN 200 – DN[Pa/m] 630 [Pa/m] 1,200

1,000

Nyomásveszteség [Pa/m] Druckverlust [Pa/m]

0,800

0,600

0,400

0,200

0,000 000,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

5,000

Áramlási sebesség a csőben [m/s] Strömungsgeschwindigkeit im Rohr [m/s]

DN200

DN250

DN315

DN400

DN500

DN630

69

Térfogatáram hatása, DN 200

Einfluss des Volumenstroms DN 200 10

160

9

140

8 120

100

6 5

80

4

60

3 40 2 20

1

0 100

150

200

250

300

350

400

450

500

550

600

0

Térfogatáram [m³/h]

Volumenstrom [m³/h]

Nyomásveszteség Druckverlust

Munkaszám Arbeitszahl

Áramlási sebesség Strömungsgeschwindigkeit

 Csőhosszra vetített energiahozam [kWh/a]  DN 200; V = 250 [m³/h], nedves vályogos talaj; beépítési mélység 1,5 [m] 



Energiahozam [kWh/a] 







 





 







Csőhossz [m] 

70







Áramlási sebesség [m/s] [m/s] Strömungsgeschwindigkeit

Arbeitszahl; Druckverlust Üzemidő; nyomásveszteség [Pa]

[Pa]

7

Beszívótorony és M6G2 szűrővel Druckverlustnyomásvesztesége Ansaugturm mitG2Filter und M6 20000

Volumenstrom Térfogatáram [m³/h] [m³/h]

2000

200

20 2

20

200

Nyomásveszteség Druckverlust [Pa] [Pa]

DN200

DN250

DN315

DN400

DN500

DN630

Beszívótorony szűrővel Druckverlustnyomásvesztesége Ansaugturm mit G4 Filter G4 20000

Térfogatáram [m³/h][m³/h] Volumenstrom

2000

200

20 2

20

200

Nyomásveszteség Druckverlust [Pa] [Pa]

DN200

DN250

DN315

DN400

DN500

DN630

71

80

10%

75 70 65 20%

60 55

30%

50 40% 50%

40

60% 70%

35

80% 90% 100%

30 25 20 15

Felhasználó által megdott adatok Nutzereingaben: Bevezetett Zuluft SUP levegő, SUP Kifúvott levegő, ETA Abluft ETA Légnyomás 1013,25 Luftdruck 1013,25 hPahPa

10 5

„Normál” sűrűség = 1,2 kg/m³ "Normal"-Dichte =1,2 kg /m³ Behaglichkeitsfeld Kellemes tartomány ILK-hx-Dia [folyamatok h-x Mollier-diagramon ILK-hx-Dia [Software zur Darstellung von történő ábrázolására szolgáló szoftver] © Prozessen im Mollier - h, x – Diagramm] © Letöltés: Downloadhttp://www.ilkdresden.de/hxdia unter http://www.ilkdresden.de/hxdia

0 -5

ILK Dresden

Institut für LuftLuft-und undKältetechnik Kältetechnik Institut für Bertolt-Brecht-Allee 20,D-01309 D-01309Dresden Dresden Bertolt-Brecht-Allee 20, Tel.: 0351 4081 4081 563 563/ /Fax.: Fax: 0351 03514081 4081655 655

-10 -15 0

2

4

6

8

10

12

14

Wassergehalt[g/kg] [g / kg] Nedvességtartalom

72

16

18

20

22

24

relative Luftfeuchtigkeit [%] Relatív páratartalom [%]

Hőmérséklet [°C] [°C] Fajlagosspezifische entalpia [kJ/kg] Temperatur Enthalpie [kJ / k g]

45

Méretek Beszívótorony

4 x hasított szeg

MIG/MAG hegesztési varrat Fenéklemez

Méret DN200 DN250 DN315 DN400 DN500 DN630

Anyagszám 11701881003 11704081003 11704181003 11704281003 11704381003 13529221001

L1 360 410 475 620 720 720

L2 1720 1800 1860 2120 2230 2330

L3 1640 1690 1740 1970 2050 2150

L4 80 110 120 150 180 180

L5 920 770 775 870 900 900

L6 390 540 535 440 410 410

L10 200 250 315 400 500 630

L12 400 450 515 600 700 830

L13 50 50 50 50 50 50

L14 50 50 50 50 50 50

L15 11,5 11,5 11,5 11,5 11,5 11,5

73

L4 °

L3

S

L2

80

15°

L6 L7

L1

L5

t

S kondenzátum elvezető, DN 200

DN Anyagszám 12277551003 12277651003 12277751003

74

DN 200 250 315

L1 485 485 550

L2 130 170 195

L3 100 100 100

L4 120 120 120

L5 40 40 40

L6 160 160 160

L7 180 180 180

t 101 135 145

s 10 10 10

L4

L2

°

80

15°

L5 L6

L1

t

S kondenzátum elvezető, DN 400 – DN 630

L3 DN Anyagszám 12298451003 12298551003 12183691003

DN 400 500 630

L1 550 550 600

L2 195 230 250

L3 100 100 100

L4 120 120 120

L5 40 40 40

L6 160 160 160

t 170 195 215

75

R kondenzátum elvezető, DN 200

100

3°

326

Ø200

Ø40

227

Ø216

7

76

Ø200

5x15°

155

5x15°

R kondenzátum elvezető, DN 250 – DN 630

d2

L3

b

b

D1 D2

L4

L1

d1

3°

d1 DN 250 315 400 500 630

d1 250 315 400 500 630

d2 40 40 40 40 40

D1 350 445 565 670 800

D2 310 400 515 620 730

L2 L1 200 252 250 278 300

L2 200 253 249 275 300

L3 122 150 150 220 250

L4 50 50 50 50 50

b 10 10 15 15 15

77

Kondenzátumgyűjtő akna, DN 315

Ø315 5x15° 10 5x15°

88

2500

°

500

Ø200

250

78

10

Ø500

Beszívótorony telepítése egyes elágazással A levegő áramlási irányában AInlevegő áramlási irányábander Luft Strömungsrichtung

DN 200; a hosszok és a szögek az építési tervtől, DN 200;a helyi Längen und Winkel je nach valamint adottságoktól függően változóak

Bauvorhaben variabel in Abhängigkeit von örtlichen Gegebenheiten

Felülnézet

Draufsicht

79

Telepítés beszívótorony mellé

80

Telepítés az osztónál

A

A

Schnitt A - A

81

82

Min. 2%-os 2% min. lejtés Gefälle

- Absperren mit Rohrdichtkissen - ggf. separat prüfen

Beszívótorony nyílása Öffnung für Ansaugturm - Telepítés csővizsgáló párnával és mérőműszerekkel - Installation Rohrprüfkissen mit Messeinrichtungen Akna/kondenzátum-elvezető megoldás - Lezárás csőtömítő párnával -Schachtlösung/Kondensatlösung Szükség esetén külön kell ellenőrizni

- Absperren mit Endplattenmuffe

Osztóvég -Verteilerende Lezárás csőtömítő párnával --Lezárás zárólapos Absperren mitkarmantyúval Rohrdichtkissen

- ggf. separat prüfen

Akna/kondenzátum-elvezető megoldás Schachtlösung/Kondensatlösung - Lezárás csőtömítő párnával Absperren - -Szükség eseténmit különRohrdichtkissen kell ellenőrizni

- Absperren mit Rohrdichtkissen

Épületbekötés csővég Rohrende Hauseinführung - Lezárás csőtömítő párnával

A vizsgálat felépítése (lezárás tömörségvizsgálathoz)

Min. 2%-os 2% min.lejtés Gefälle

Min. 2%-os 2% min.lejtés Gefälle

REHAU BT L-EWT TERVEZÉSI MEGBÍZÁS PROJEKT KÉRDŐÍV TALAJ-LEVEGŐ HŐCSERÉLŐKHOZ

BELSŐ

Projekt száma:

Ügyintéző:

Építkezés Név: Utca/házszám: Helység/ir.sz. Tervezési szakasz:

Előzetes terv/költségbecslés

Vázlatterv

Kiviteli terv

Ügyfél adatai Név: Utca/házszám: Helység/ir.sz.: Tel./fax/e-mail: Kapcsolattartó: Szerelő

Tervező

Építési vállalkozó

Hatóságok

Egyéb

Tervezés Elkészítés kívánt határideje: Épület Projekt helyszíne: Épület hasznosítása (irodaépület, kórház, lakóház stb.):

Város Ország

Épület térfogatának és légcsereszámának VAGY a szükséges levegő térfogatáram értéke Épület térfogata: ___________ [m³] Szükséges levegő térfogatáram: ___________ [m³/h]

Légcsereszám: ______ [1/h]

Talaj adatai Talaj típusa:

Vályog

Homok

Kavics

Agyag

Szikla

Talajnedvesség

Száraz

Nyirkos

Nedves

Talajvíz van

Talajvízszint: __________ [m terepszint alatt]

Opcionális talajadatok Talajsűrűség ______ [kg/m³] Fajlagos hőkapacitás: ______ [MJ/m³K]

Egyéb: __________

Hővezető képesség: __________ [W/m K]

83

REHAU BT L-EWT TERVEZÉSI MEGBÍZÁS PROJEKT KÉRDŐÍV LEVEGŐ-TALAJ HŐCSERÉLŐKHOZ

BELSŐ

Projekt száma:

Ügyintéző:

Beépítési feltételek Átlagos fektetési mélység (cső felső éle feletti magasság): Rendelkezésre álló felület*:

h [m] Hossz [m]

Szélesség [m]

* Ha van vázlat, ill. CAD-rajz, kérjük, mellékelje!

Beépítési mód:

Szabad felület Lezárt felület alatt Épület alatt

Lezárás módja: ________ Pince belső hőmérséklete: ________ U érték: ________

Távolság az alaplemeztől: ___

Kívánt csőfektetés: Regiszteres rendszer

Körvezeték rendszer

Méretezési feltételek Tél (levegő előmelegítése) Nyár (levegő hűtése) Megkerülő kapcsolás betervezve

Max. üzemóra: __________ [h/d] Max. üzemóra: __________ [h/d] Fűtési határhőmérséklet: __________ [°C] Tűrés: __________ [K]

Hűtés jellege: ________ Hűtési határhőmérséklet: ________ [°C]

1. méretezési lehetőség: Csőhossz számítása a levegő szükséges belépési hőmérsékletére (pl. hővisszanyerő berendezés belépési pontjában) Levegő előmelegítése:____ [°C] Levegő hőmérséklete (hővisszanyerő berendezéshez) Levegő hűtése: ____ [°C] Levegő hőmérséklete (hővisszanyerő berendezéshez) Standard méretezés 0°C-os téli levegő hőmérsékletre a hővisszanyerő berendezés belépésénél (levegő előmelegítés) 2. méretezési lehetőség: A levegő állandósult belépő hőmérsékletének számítása egy meghatározott csőhosszra vonatkoztatva Regiszteres rendszer: Egyedi csőhossz – a hosszt lásd fent: ________________ [m] Hőcserélő csövek (leágazások) száma: ________________ [db] Körvezetékes rendszer: Egyedi csőhossz – a hosszt lásd fent: ________________ [m] 90°-os ívek száma: ____ [db] Leghosszabb oldal: ___________ [m] Legrövidebb oldal: ___________ [m]

84

REHAU BT L-EWT TERVEZÉSI MEGBÍZÁS PROJEKT KÉRDŐÍV TALAJ-LEVEGŐ HŐCSERÉLŐKHOZ

BELSŐ

Projekt száma:

Ügyintéző:

Megjegyzések / kiegészítések

Dátum: ____________

Készítette: _________________________________________

Bélyegző / aláírás

Kérjük, vegye figyelembe, hogy tanácsadási és méretezési tervezési szolgáltatásunk az Ön által rendelkezésre bocsátott adatokon és a vonatkozó műszaki előírások alapján készült. A dokumentáció alapján kérjük, ellenőrizze, hogy az adatok és az eredmények megfelelnek-e az építési terveknek. Kérjük, vegye figyelembe a mindenkor legfrissebb Műszaki tájékoztatóban leírtakat a beépített termékekkel kapcsolatban. Az ehhez a levélhez tartozó tervezési szolgáltatások az Ön számára ingyenesek, és a (http://www.rehau.com/lzb) helyen megtekinthető Szállítási és Fizetési Feltételeink alapján készültek.

85

SZÓSZEDET Kifúvott levegő (ETA vagy AB) A kifúvott levegő a helyiségből szabadon vagy kényszerítetten kiáramló levegő. A lakótér vizsgálatakor ez a kivezetett levegő pl. tovább hasznosítható más helyiségekbe történő visszakeringetéssel vagy hőenergiájának fűtés vagy hűtés céljából történő kinyerésével. A DIN EN 13779 szennyezettsége alapján különböző kategóriákba sorolja. Külső levegő (ODA vagy AU) A külső levegő a szellőzés- és klímatechnikában használt egyik levegőfajta, a külső környezetből beszívott levegőt jelenti. Ez az a levegő, amely az épületen kívülről érkezik. A DIN EN 13779 szennyezettsége alapján különböző kategóriákba sorolja.

Légcsereszám Az óránkénti térfogatáram megadja a légmennyiséget a használati egységre, ill. a helyiségre vonatkoztatva. Névleges átmérő, DN A milliméterben kifejezett névleges átmérő a cső átmérőosztályának jellemzője. Ha nincs megnevezve, akkor a cső külső átmérőjét jelenti. A belső átmérő névleges átmérőként történő jelölésére a DN/ID jelölés használatos.

Elem A jelen Műszaki tájékoztatóban elemnek nevezünk minden olyan terméket, amely alkalmas a levegő szállítására, és összekapcsolható más elemekkel.

Csapadékvíz Csapadék formájában a földfelszínre hulló víz, amely azután lefolyik vagy a talajba szivárog.

Tisztára sepert Seprűvel vagy kefével tisztított felület állapotára vonatkozó megnevezés, amely a szemrevételezéses ellenőrzés során tisztának minősíthető. A részletes követelmények a VDI 6022 1. lapján találhatók.

Helyiséglevegő (IDA vagy RL) A klímatechnikában helyiséglevegőnek nevezik az épületek helyiségeinek levegőjét. A DIN EN 13779 a minőséggel szemben támasztott követelmények szerint különböző kategóriákba sorolja.

Távozó levegő (EHA vagy FO) A távozó levegő a klímatechnikában a szabadba kifújt levegőt jelenti. Ezzel a levegő a klímatechnika számára tovább nem használható. Előtte azonban hővisszanyeréssel energia vonható el ebből a levegőből, és az visszavezethető a folyamatba. A DIN EN 13779 szennyezettsége alapján különböző kategóriákba sorolja.

Légtechnikai berendezés (RLT berendezés) Az RLT berendezés mindazon elemek összessége, amelyek épületek ventilátorral támogatott szellőztetésére szolgálnak. Ide tartozik minden érintett elem, de a helyiséglevegő paramétereit javító építészeti adottságok és az olyan paraméterek is, amelyek természetes hő- és hidegcsapdákat használnak.

Talajvíz Az altalajt összefüggően kitöltő és gravitációs erő hatása alatt álló víz. A talajvíz a csapadékvíz leszivárgásából keletkezik.

Cső felső éle A cső felső éle a cső külső felületének felső része (12 óránál lévő pont).

Higiénia A higiénia a betegségek elleni védekezés, valamint az egészség megőrzésének és erősítésének tudománya.

Csőtalp A csőtalp a cső külső felületének alsó része (6 óránál lévő pont).

Teljesítményszám A levegő-talaj hőcserélő ε teljesítményszáma a leadott, ill. felvett hőteljesítmény és a felvett elektromos hajtásteljesítmény pillanatnyi aránya egy meghatározott rendszertérfogatra vonatkoztatva. Talaj-levegő hőcserélő, ill. föld-levegő hőcserélő (L-EWT) L-EWT-nek nevezzük azt a rendszert, amely hőenergiát von el a talajból, és átadja azt a vezetékben áramló levegő tömegáramnak (fűtés), illetve fordítva (hűtés).

86

Levegőhigiénia A higiénia azon részterülete, amely az ember és a belélegzett levegő közötti, az egészség és a jóllét szempontjából irányadó kölcsönhatásokkal foglalkozik.

Keringtetett levegő (RCA vagy UM) A keringtetett levegő az a kivezetett levegő, amelyet a légkezelő rendszer visszavezet és legalább egy olyan helyiségbe vezeti be a bevezetett levegő részeként, ahonnan nem szívta el. Altalaj Itt altalajnak nevezzük az összes, a földfelszín alatt elhelyezkedő anyagot.

Ventilátor A ventilátor a használati egységen (helyiségen) kívül felszerelt elem, amely egy vagy több használati egységbe levegőt fúj be, ill. szív ki onnan. Tömörítés A talaj DIN 18125-2 szerinti száraz sűrűségének és a DIN 18127 szerint meghatározott Proctor-sűrűségnek a hányadosa. Fektetési mélység A cső alátámasztási felülete és a terepszint (GOK) közötti magasságkülönbséget jelenti. Hővisszanyerés (WRG) A folyamatot elhagyó tömegáram hőenergiájának újrahasznosítására irányuló eljárásokat összefoglaló gyűjtőfogalom. Bevezetett levegő (SUP vagy ZU) A klímatechnikában a bevezetett levegő a helyiségekbe bevezetett levegőt jelenti. A bevezetett levegő szűréssel, felmelegítéssel, hűtéssel, valamint párásítással vagy párátlanítással elkezelhető.

87

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AU BE DA DDA DN DN/ID EHA ETA EWT FO IDA KI L-EWT ODA RCA RL RLT SL SUP Terepszint UM WRG

88

Külső levegő Bevezetett levegő Helyiséglevegő Külső levegő Névleges átmérő Belső átmérő névleges átmérőként Távozó levegő Kifúvott levegő Talaj hőcserélő Távozó levegő Helyiséglevegő Kifúvott levegő Levegő-talaj hőcserélő Külső levegő Keringtetett levegő Helyiséglevegő légtechnikai Safety Lock Bevezetett levegő Terepszint Keringtetett levegő Hővisszanyerés

JEGYZETEK

89

REHAU ÉRTÉKESÍTÉSI IRODÁK Dél-Kelet-Európa

A REHAU ügyfelei közelében kíván lenni. A gyors, minden igényt kielégítő, folyamatos helyszíni ügyfélkapcsolat érdekében regionális REHAU értékesítési irodák állnak rendelkezésre, ahol szakértő munkatársaink adnak tanácsot, várják a megkereséseket és problémafelvetéseket. Kiemelt logisztikai központjainkban és nagy raktárainkban a legkeresettebb REHAU termékek folyamatosan készleten vannak. Teljeskörű támogatást nyújtunk a nagy beruházások vagy bonyolult tervek előkészítéséhez és kidolgozásához, egészen a megvalósításig. Vegye igénybe a REHAU kiszállítási szolgáltatását, és a megrendelt termékeket pontosan kiszállítjuk Önnek az építkezés helyszínére vagy valamelyik REHAU értékesítési központba. Így alacsonyan tarthatja az utazás, az időráfordítás és az irányítás költségeit. www.rehau.com Az értékesítési irodák címe és telefonszáma: AT: Bécs, Industriestraße 17 2353 Guntramsdorf +43 2236 24684, [email protected] GR: Athén, 2. km Leoforos Peanias-Markopoulou 19002 PEANIA +30 21 06682500, [email protected] SK: Pozsony, Kopcianska 82a 85101 BRATISLAVA +421 2 68209110, [email protected] UA: Kijev, Maschynostroitelej Str. 1 Kiewskaja Oblast, Kiewo-Swjatoschynskij Rayon 08162 TSCHABANY +380 44 4677710, [email protected] RO: Bacau, Soseaua De Centura Nr. 14-16 077180 TUNARI / ILFOV +40 212665180, [email protected]

90

RS: Belgrád, Stražilovska 7, 11272 Dobanovci, SRBIJA +381 11 3770301, [email protected] MK: Szkopje, Prvomajska 7 bb 1000 SKOPJE +389 2 2402, [email protected] HR: Zágráb, Samoborska cesta 294 10090 ZAGREB +385 1 3444711, [email protected] HU: Budapest, Rozália park 9. 2051 BIATORBÁGY +36 23 530700, [email protected] BA: Szarajevó, Rajlovačka bb 71000 SARAJEVO +387 33 475500, [email protected] BG: Szófia, Okolovrasten pat № 438 Promishlena zona Sever - Kazichene 1532 SOFIA +359 2 8920471, [email protected] TR: Isztambul, Kore Sehitleri Caddesi No. 33 34394 ZINCIRLIKUYU-Istanbul +90 2 1235547, [email protected] CZ: Prága, Obchodni 117, 25101 CESTLICE +42 0 272190, [email protected] AL: Tirana, OREHAU Representative office Tirana "PAJTONI BUSSINES CENTER " Autostrada Tirane -Durres kilometri 1 Komuna Kashar : Lagjia. Fushe Mezez Rruga dytesore "Jashar Skenderi " Kati i 5-te +355 4 4500 610, [email protected]

Prag

Kiew

Moravská Třebová Lwiw

Jevíčko Neulengbach Wien Bratislava Linz Guntramsdorf Ljubljana

Győr Zagreb Sarajevo

Dnepropetrowsk

Budapest

Tirana

Odessa

Cluj-Napoca Bacau

Timisoara

Skopje

Simferopol

Bukarest

Belgrad Pristina

Podgorica

Doneck

Chisinau

Sofia Thessaloniki

Constanta Vama Istanbul Osmaneli

Athen

Gyár Werk

Igazgatóság Verwaltung

Ankara

Izmir

Értékesítési iroda Verkaufsbüro

Kapcsolattartó Kontaktbüro iroda

91

A dokumentum szerzői jogi védelem alatt áll. Minden ebben foglalt jogot fenntartunk, különös tekintettel a fordítás, az utánnyomás, az ábrák kiemelése, a rádióadás, a fénymásolás vagy egyéb úton történő sokszorosítás és az adatfeldolgozó rendszerekben történő tárolás jogára vonatkozóan.

Amennyiben a mindenkor érvényes „Műszaki tájékoztatóban” ismertetett alkalmazástól eltérő célú alkalmazás igénye merül fel, a felhasználóknak az alkalmazás előtt ki kell kérnie a REHAU cég véleményét és egyértelmű, írásbeli engedélyét. Amennyiben ez nem történik meg, az alkalmazás a mindenkori felhasználó kizárólagos felelősségére történik. A termék alkalmazása és feldolgozása ellenőrzési körünkön kívül esik. Ha ennek ellenére felmerül a szavatosság kérdése, úgy az csakis az általunk szállított és Önök által felhasznált áru értékére korlátozódik. Az adott garanciális nyilatkozatból következő igények minden olyan felhasználási mód esetén érvénytelenek, amelyek ebben a Műszaki tájékoztatóban nem szerepelnek.

REHAU ÉRTÉKESÍTÉSI IRODA: Bécs, +43 2236 24684, [email protected] BA: Szarajevó, +387 33 475500, [email protected] BG: Szófia, +359 2 8920471, [email protected] R: Athén, +30 21 06682500, [email protected] Thessaloniki, +30 2310 633301, [email protected] HR: Zágráb, +38 513444711, [email protected] HU: Budapest, G +36 23 530700, [email protected] MK: Szkopje, +389 2 2402, [email protected] RO: Bacau, +40 234 512066, [email protected] Bucuresti, +40 21 2665180, bucuresti@ rehau.com Kolozsvár, +40 264 415211, [email protected] RS: Belgrád, +381 11 3770301, [email protected] SK: Pozsony, +421 2 68209110, [email protected] UA: Dnyepropetrovsz, +380 56 3705028, [email protected] Kijev, +380 44 4677710, [email protected] CZ: Prága + 42 0 272190, [email protected] TR: Isztambul, +90 2 1235547, [email protected] AL: Tirana, +355 4 4500 610, [email protected]

© REHAU GmbH Industristraße 17 2353 Guntramsdorf www.rehau.com A műszaki változtatások jogát fenntartjuk 342620 HU 2016.03

AWADUKT THERMO ANTIMIKROBIÁLIS. Rendszerelemek talajba fektetett szellőztető rendszerek kialakításához

Recommend Documents