ALLATTENYESZTES es TAKARMANYOZAS, 1996. Vol. 4S. No. 2-3.
255
AVIATOK A LO AK REZ-, CINK- Es NIANGAN-ELLATOTTSAGAHOZ 1.
Kozierneny
FIJGLI KAROLY REGIUSNE M. AGNES — GUNDEL JANOS — ROZSA LASZLO
ibsSZEFOGLAl_AS A szerzok kUlonbozo tajegysegek laallomanyanak asvanyianyag-ellatottsagat vizsgaltak a felkideskori orthopaedialis fejlodesi rendellenessegek (steochondritis, epiphysitis, flexural deformities) tOkreben, atiriOs fekintettel a Cu-, kin-ebtottsagra_ A ferneres Kerteskdn, SztheasvAradon, Enyiagen s Lipican tOrtent menesben tartott lovakon, csikokon. esszesen 58 kancat es 36 csikoit vontak be a vizsgalatba. A nyomelem-ellatottsagot sOrenyszor-thmtak anallzise alapjan atomabszorpdiOs spektrolotornetriawil vizsgaltak, figyelernbe veve a mintak szinet es az evszakot_ A vizsgalati adatok alapian arra a kbvetkeZtetesre jutottak, hogy OsszefUgges an a fejlddesi rendellenesseg kialakulasa es a rezellatottsag kort. Azokon a helyeken, ahol nagy szazalekban tor-dull elo a rendellenesseg, ott nagyon alacsony volt a sztirmintak Cu-tartalma. A Zn- es Mn-statusz minders viZsgalt helysZlhen es egyednel kielegIto volt_
SUMMARY Fugli, K. – Regiusne M., A.Ms. – Grande!, J. – Rdzsa, - DATA TO COPPER, ZINC AND MANGANESE SUPPLY OF HORSES (1st Paper) Few equine ailments elicit as much concern and anxiety as developmental orthopaedical diseases Ike ostoechondritis, epiphysitis, flexural deformities, etc., an all too familiar constellation of tendon and bone growth disorders in young, growing horses. In some important horse breeding areas. flexural cletormrties present considerable problems_ We know that those areas lack copper_ Our study analysed horse mane hair samples using the atomic absorption spectrophotometer of Szilvasvarad, Enying, kertesk6 and Lipizza, to establish the trace &smolt status of these horses_ Having analysed the hair, they obtained the following results: in those stud farms where flexural deformities were the main problems, the copper status was low, but on the control farms it was normal, wAhout arq developmental orthopaedicat problems incurred,
rug" er al.:
vAK eu, Zn ES Mn ELLATOTTSAGA
BEVEZE TES A vilag szamos helyeri, igy hazankban is komoly gondokat okoznak a kulOnboz6 vegtag-rendellenessegek (osteochondritis, epiphisitis flexural deformities) a fejlOdesben level csikoknal. Ezen betegsegeket a fejl&loskori orthopaedialis rendellenessegek (developmental orthopaedical di order, D.O.D.) targykorobe sorolja a szakirodalom (Bridges es mtsai., 1984; Adams, 1988). Ezek kozi.il a bakpatasodas (flexural deformity) forduf elo a leggyakrabban, mely kialakurhat a mehen 1)061 (a beteg egyedek 1-2%-a), illetve szOletes utan. Az esetek dbnt6 tObbsege a nOvekedes, fejlades soran alakul ki, es lehet egyoldali, illetve ketoldali, and feigg6en, hogy melyik vegtagon jefentkezik. Ket tipusat kultinbOztetjOk meg, az egyik a csi.idcsonti forma, mikor a cstidesont is rendellenes helyzetben van (nieredek csiiduseg), a masik a partacsonti forma, mikor a csadesont szogelese kOzel normalis, viszont a pata, iiietve a partacsont rendellenes elhelyezkedesfi (Adams, 1988). Az elObbit a nemzetkOzi szakirodalom S.D_F, formanak (Superficial Digital Flexor deformity) nevezi, es a fe101eti ujjhajlft6 in rovidsege miatt alakul ki A masikat D.D.F. (Deep Digital Flexor deformity) formanak nevezi, arnit pedig a mely ujjhajlito in revicfsege okoz. A D.D.F. formanal 1(64 stadiumot killOnbortetlink rneg, az else stadiumban a pata hegyfali resze es a talaj altal bezart szi5g kisebb, mint 90*, a masik stadiumban ez a szog mar nagyobb mint 9I Y, a pata ,e16rebukik, Egyes feltetelezesek szerint a betegseg vegtagfajdalommal kezdodik_ A csontnovekedes idejen, ami a 2, es a 9_ hOnap kOzeitt a legintenzivebb, az in nem tud nyOlni, ezaftal megvaltozik az izulet poziciOja, az egyed mozgaskor a hegyfali reszt jobban terheli, ezert az jobban kopik, mig a sarokfalak csak n6nek (Adams, 1988), Mas elmelet szerint az izornban keletkez6 fajdalom miatt nem terheli a labat a csika, ezert az in zsugorodik es igy alakut ki a rendellenes laballas (Adams, 1988). A tenet eves korban jelentkezik, mivel ekkor a legintenzivebb a hosszanti tranyij novekedes. Ilyenkor kiii6nOsen nagy jelent6sege van a megfele16 rnennyisegii es minosega takarmany etetesenek, igy ha valaniely nyomelem!DOI nem all elegendo mennyiseg a rendelkezesre, ez egyik forrasa lehet a novekedes anomatieknak. Szakirodalmi koziesek alaojan valaszinusithet6, hogy a tOnetcsoport megjeleneset asvanyianyag ellatasi zavarok okozhatjak (Jackson, 1989). A normalis csontkepz6deshez nelkLildzhetetlen a rez,rezhianykor az egyes allatfajoknal kuldnbliz6 vegtag deformaeiok jelentkeznek (Schougard, 1991). Ebben az esetben a csontok kalcifikaciojaban nines zavar, a deformarod6s okai a csontsztvet szerves reszeben keresenclok, Zurnkley (1983) a esontdeformalOdas okakent a kollagen anyagcsere zavarait nevezi meg, de hasonlo megallapitast tab szerz6t61 is olvashatunk (Anke es Risch, 1979; Fr/eden, 1 986). Rezhiany eseten, ami elsOsorban a fiatal fejladesben lev6 szervezetekben fordul el6, az amino oxidazok aktivitasa csOkken, igy a lysil oxidaze is (Wermann es Bathena, 1992), mely enzim aktivitasa a rezionok fLiggvenye es ,
Ar.
ALLATTENYESZTES s TAKARMANYOZAS, 19%. VOL 4b. No. 2-6
amely a iizin atalakitasaban, a kollagen es elasztin bioszinteziseben jatszik szerepet, ezek stabaasaeit, eiJasztin rvgahrnasjgaar, Miutan egyes fontos Ilitenyeszto korzetekben a bakriatasodas (flexural deformity) iderol-idore fellepo jelentos problema, adatgyiijtest vegeztiink a kerdeskor tisztazasa erdekeben.
ANyAG Es MoDSZER A mintavetel helyszinkil ket-ket olyan menest valasztottunk ki, ahol a bakpatasodas es az egyeb fejlodesi rendellenessegek idonkent komoly mereteket Oltenek, illetve kontrollkent olyanokat, ahol ez eddig nem fordult elo. A kiseriet eliendezeset az 1_ tablazat tartalmazza. Kiserleti
Fiey(1) Szilvasvarad Lipica (kontroll) Enying KerteskO (kontroCI)
Fajta(2) (1101cai) (lipioei) (sPortIO)(6) (sportiO)(6)
eirendezes in) Csik6(4)
Osszesen(3) 39
18 44 16
A
16 S 20 6
Kanca(5) 23 10 24 8
Examed stud farms (r1) farm(1), breed(2), total(3), foal(4), mare(5), sporting horse(6)
A vizsgalatba vont egyedek asvanyianyag-eilatottsagnak megallapitasa soreny szorminta analizis alapjan tortent, valamint elvegeztak ezekrol a terthetekrifil szarmaz6 legelafii- es retiszena-mintak analiziset is. A vizsgalat soran tdrekedilink aria, hogy a kontroll menesek fajtaazonosak legyenek, az eredetileg vizsgalt ket problemas m6nessel. A szarmintavetelre ket alkalommal kerCilt sor mindig a tel vegi sorenysztorb51, amely kbnnyen veheto es nem rontja az egyed eszttikai Osszkepet. A vizsgalt kancak eietkora 4-12 ev, a csikOke 8-16 hOnap kOzott volt. A mintak elakesziteset s vizsgalatat Anke es Risch (1979) szerint, atomabszorpcios spektrofotometerrel (AAS - 3, Carl Zeiss, Jena) vegeztiik. A kiserlet folyaman ket alkalommal vettOnk az egyedek eletterebOl sz§rmazia legellif6- es retiszena-mintat a nyomelern-tartalom meghatarozasahoz. Ezek elokesziteset es vizsgalatai a Magyar Taka.rmanykoday (1990) S2 erint ve.oezioji,
EREDMENYEK Es ERTEKELES A legeloft:ivet es a retiszenat jelzotakarmanykent hasznaltuk, az elterdi teruleteken tartott menesek nyomelem-ellatottsaganak tesztUesehez. Regiusne (1988) orszagos felmero vizsgatataiban megallapitotta, bon a kerOdzok es a 16 nyomelem-ellatasaban az eletter szalas takarmanyainak nyomelem-tartalrna fontos szerepet jatszik. Ez kilionosen akkor ervenyes, amikor legelofure, illetve
Fugli et al.: LOVAK Cu, Zn ES Mn ELLATOTTSAGA
258
retiszenara aiapozodik a takarmanyozas. A 2. tablazat a legelt fu illetve a tali idaszakban folyamatosan etetett szena atlagos rez-, oink- es mangantartaimat szemielteti. ,
2. tablazat
Retiszena- es legefora-rnintak Cu-, Zn-, 11/44n-tartartna (mg/kg sz.a.) Lipica Réz 1egelOM(1) rdidsz4x\a(21 Cink legel6f0(1) retiszena(2) Mangan legel8f0(1) retiszena(2)
n
Szilvasvarad
n
Enying
11,5 11,4
12 8
3,8 4,0
10 9
5,0 6,0
35,0 38,0
12 8
90,5 18,2
10 9
95,0 88.0
12
68,0 60,0
10 9
e
n_i KerteskO
n
14 3 1
11,2 10,5
9 10
23,4 21,5
14 10
32,0 30,0
9 10
80,0 77,0
i 14 , 10 .
85,0 87,0
9 10
Cu-, Zn-, Mrs-content of grass and hay samples hay(1), grass(2)
Hazai vizsgalalok szerint a ieger6f6 asvanyielem-tartalma, a talajadottsagokon (Tolgyesi, 1969) WI a fejladesi allapott61 i nagymertekben fiigg (Regiusne es Varhegyi, 1980). Az eloregedett legelofa, vagy a kesEin betakaritott retiszena reztartalma a kiinclulasi ertek egyharmaclara, egynegyedere csOkkenhet. A cinktartalomban bekovetkeze valtozasok a Wades folyaman nem olyan drasztikusak. Mivel a regeltifCi fajspecifikusan gazdag manganban, a legeltetett altatoknM csak szelsoseges esetben kell hianyaval szamolni. A vizsgall fu es retiszena mintak mangantarlarma a negy merles mindegyikeben fedezte a szLksegletet. Rezbai Szilvasvaradon es Enyingen hianyos volt az Oaths, amit a szeiranalizis eredmenyei is alatamasztanak (3. es 4, tablkat). Az erednnenyeknel figyelembe vettOk a loszora eltera mikroelem-tartalmat a szin es az evszak ti kreben is (Regiusne es Szentrnihalyi, 1981). A stitet szinii, valamint az Osszel vett mint6k nyomelemtartalma ugyanis 5-10%-kal magasabb arteket cnutat, mint a vilagos, iiletve a tel vegi szOrmintake (Regiusne, 1988), A 3. tafgdzatban a menesek kancaitN vett stpranysztor rez-, mangantartaimat szemleltetjuk. 3. tall4zat
A kancak sOrenyszorenek Cu-, Zn- es Mn-tartalma (mg/kg) Cu n
s
i
li") i'---
s 17 13 19 9
Truocic..4 (4?
7) ( 126 114 95 97 80-100
Mn r-: tn.-
co
i
s
or
11 23 24 8
C. 01-
Lipica Szilvasvarad Enying Kertesko Normal ertekek(1)
R
Zn
1
Cu-, 2n-, Mn-content in mares tale hairs (mg4cg) normal values(1)
0,9 0,6 0,4 0,7
ALLATTENIYESZTS es TAKARMANYOZAS, 1996. Vol. 45. No_ 2-3.
259 4. talAzat
A csikak stirenyszlirenek Cu-, Zn-, Mn-tartalma irrigikM Zn
Cu Lipica Szilvasvarad Enying Kerteskr3 Norrna 4rt6kek(1)
8 16 20 8
I
5,3 . 0,8 1 ,6 4,2 4-6
0, 4 0,5 0,4 0,6
0,7 0,3 0,4 0,2
Cu-, Zn-, Mn-content in foals tale hairs (rng) normal values(1)
A 4, tablazat a csikOk sOrenysz'orenek nyomelem-tartalmAt ismerteti a kontroll kiser et teriHetekrol. A kancakna, regisztrail adatokka) Osszhangban, a rezhianyos teruietekr61 szatTnazO csikOk szoreben leva reztartalon is nagyfokt1 hianyra utal. Az ellatottsag aisdi szintjet jelzo Orteknek is csak a 40%-at talaituk az enyingi merles egyedeinel es csupan 20%-át Szilvasvaradon. Az 6jszEi!Ott Allatok viszonylag nagy mennyisegO rezet tarolnak a majukban, ami hoszszabb-rovidebb idore biztositja az ellatasukat, hinny eseten a tej reztartalma ugyanis nern feciezi a csikok szOks -egletet. Miutar? a magukkal hozatt reztaetalek kiiriil az allatoknal jelentkezhetnek a hianyra utalo elvattozasok, ,
KOVETKEZTETESEK Mira az erednidnyekbot kAinik, a sziivasvaradf az enyingi mink reztartalma Oval elmarad a norrnalis ertekektiil. Ezt az eredmenyt magyarazza az a terry, hogy ezen a ket helyen az ott MI5 lovak ellatottsagat jOI tiikrtizi5 legelof6- es retiszena-mintak reztartalma is alacsonyabb az atiagnat, mig Lipican es Keiteskon mind a lOszor-mintak, mind pedig a legeloKi- es retiszena-mintak nyomelem-tartalma az orszagos atlagnak megfeleloen alakult. A vtizsgAiali efedmenyek aiapjan igazoini iAtjuk a fellevest, hogy a rezeliatas 6sszeffigg a betegseg kialakulasaval. A mikroelern-hianyos terilleteken kiegeszitest alkalmazva vedekeznetank a fejl5deskori orthopaediaiis rendellenessegek Olen. Erre vonatkozO vizsgaiataink folyamatban vannak.
IRO DALO M Adams 0,R_(1988)_ Larnenes in horses, Philadelphia Kiad6. 451 162.p. Anke, Risch M.(1979): Haaranalyse and Spurenelementstatus, VEB Gustav Fischer \ieilag, Jena
Bridges, T. - Womack, J. - Harris, P.A.(1984): in: J. of Am. Vet. Med. Ass., 173-178.p. Frieder, E (1986): Olin. Physiol BhDchem., 4. 1119.p. Magyar Takarmenykodex(1990): Mg. hOnrAiad6 Vallalat, Budapest
Fidgfi et al.: LOVAK Cu-, Zn- ES Mn-ELLATOTTSAGA
260
Re9riusne Aildcsenyi A.(1988): A szarrasmarha, a juh es a 16 oink-, mangAn-, rez-, molibden-, nikkel- es kadmium-ellatottsaga, Kandidatusi diszszertacio, MTA, Budapest Regiusne MOcsenyi A.(1990): Allattenyesztes es Takarmanyozas r 3. 247-255.p. Regiusne A. Szentrnihaip S.(1981): Mineral content of the hair, mane and tail-hair in horses, SYrnoPosium on Hair, Budapest, 107-112.p. Regius A, — Uttregyi .(1980) Das Wirtschaftseigene Futter, 16. 2. 77-91,p, —
Erkezetr. Szerzc5k Authors' address:
Schougarrd. H (1991): Bioplex copper for performance horses. In: Biotechnology in the Feed Industry, 91-94.p. TOlgyesi y.(1 59): A nOvenyek mikorelemtartaIma es ennek mezogazdasagi vonatkozasal. Me.zogazdasdgi Kiad6, Budapest Bethena, S.J.(1992): Clin. ermann, Chem. Enzym. Comms., 4. 271-277.p. Zienkfey, H.(1983): Spurenelemente, Georg Thterne Vartag, Stuttilart-tievr-V74(
1996- januar Aflatteny4sztersi es Takarmanyozasi KutatOintezet Research Institute for Animal Breeding and Nutrition H-2053 Herceghalom
