Paradicsomjáték
Paradicsomjáték A tisztelt olvasó egy érdekes kísérlet eredményét tarthatja kezeiben. 2013. karácsonyára készülvén a szerzők elhatározták, hogy megkísérlik felidézni a középkori paradicsomjátékok hangulatát. Kérjük, hogy amennyiben valaki színre viszi, jelezze tapasztalatait, hogy szükség esetén módosíthassunk a kiadványon. A középkorban igen elterjedtek és népszerűek voltak az Ádám– Éva napján (karácsony) bemutatott dramatikus játékok, az úgynevezett paradicsomjátékok, melyek az üdvtörténet egyes eseményeit mutatták be párbeszédes formában a bűnbeeséstől Krisztus megszületéséig, vagy feltámadásáig. Ezeket a darabokat kezdetben templomokban mutatták be, és megfogalmazási módjukban valószínűleg igen közel állhattak a liturgikus szövegekhez és azok dallamvilágához. A mai karácsonyfa ősét is minden bizonnyal a paradicsomjáték egyik legfőbb kellékében, az almákkal és a kígyót jelképező szalaggal feldíszített fenyőfában tisztelhetjük. Ebből adódóan német területeken a karácsonyfát sokáig paradicsomfának is nevezték. A reformáció előretörésével a paradicsomjátékok kikerültek a templomokból. Szövegük és dallamviláguk elvesztette egyházias jellegét és a népi vallásosság önkifejeződésének részévé vált, a feldíszített fenyőfa pedig „karácsonyfaként” győzelmesen bevonult az otthonokba. Az almákat üvegből készített gömbök, a kígyót láncok és füzérek szimbolizálják azóta is. Jelen füzetecskében liturgikus dallamok és szövegek felhasználásával megkíséreljük felidézni a középkori paradicsomjátékok hangulatát. Az alapszöveget Szentirmai Róbert állította össze a Szentírás, a görögkatolikus Nagyböjti Énektár és a Ménea karácsonyi szakaszaiból. A szövegekre a dallamot Dr. Cselényi István Gábor illesztette, a kottakép Dr. Cselényi István Gábor és Dr. Cselényi Zsolt Mihály közös munkája.
2
Útmutató a színre vitelhez
A
Díszletek: Az ótestamentumi szövegben két fa szerepel, az egyik a tudás fája, melyről Éva gyümölcsöt szakított, a másik az élet fája, mely Ádám halhatatlanságának zálogául szolgált volna. A paradicsomjátékban az előbbit egy örökzöld, leginkább fenyőfa ábrázolta, piros almákkal és a kígyót jelképező szalaggal, vagy lánccal. Az élet fáját pedig egy csillogó, díszes fénylő kereszt szemléltette. Ennek egyik oldalát ugyancsak örökzöld ágak díszítik. A cselekmény leírása: A színpadon középen – trón gyanánt – egy ülőalkalmatosság található. Balján a tudás fája (karácsonyfa), jobbján az élet fája (kereszt) áll, de ekkor még a zöld ágakkal borított fele látszik a nézők felől. Az Urat és Megváltót jelképező szereplő a trónon foglal helyet, de arca nem látszik. Ádám, mivel nem él, mozdulatlanul, mint egy rög, barna agyagszínű köntösben, fejét teremtője ölébe hajtva térdel. Mikor az Úr rálehel, föláll, leveti köntösét, mely alatt fehér inget, az ártatlanságának jelképét viseli. Miközben az Úr a lelkére köti, hogy ne egyen a tudás fájáról, szétnéz, és a teremtett dolgokban gyönyörködik. Amikor az Úr Évát teremti meg, a fa mögül lép elő. A kísértőt leányarcú, kígyóra emlékeztető öltözetű szereplő játssza. Miután Ádám és Éva esznek a tiltott fa gyümölcséből, félni és szégyenkezni kezdenek, elrejtőznek az Úr hívása elől. A bűnbeesés után Gábor arkangyal kiűzi őket a paradicsomból, majd egy pallossal a kereszt elé áll. Az első emberpárban feltámad a bűnbánat, mire az Úr/Üdvözítő megváltást ígér nekik. Ezt követik a betlehemi események. Gábor arkangyal eláll az élet fája (kereszt) elől az örömhír közlésére. Zárásként a keresztet (fényes felét előre fordítva) az előtérbe állítják. Szereplők: Narrátor, Kar, Úr, Ádám, Éva, Kísértő. Kétszeres szereposztásban is eljátszható: A némajáték szereplői játsszák el a jeleneteket, énekeiket a kar tagjai adják elő, a „Para” megjelölésű énekek több szólamban is elhangozhatnak.
3
I.felvonás 1. jelenet:A teremtés Narrátor: (Krétai kánon papi recitálása):
4
Úr:
Narrátor:
Úr:
Narrátor (1. sztichira):
5
Ádám:
Úr:
6
2. jelenet: A bűnbeesés Narrátor (3. sztichira):
Kísértő:
Narrátor:
Éva:
7
Narrátor:
Kísértő:
Narrátor (Fölnyitom katavászia, 1. hang):
8
Úr:
Narrátor:
Ádám:
Narrátor
Úr:
Narrátor
9
Ádám:
Narrátor:
Úr:
Narrátor:
Éva:
Narrátor (1. bolgár sztichira):
Úr:
10
Narrátor:
Úr:
Narrátor:
Úr:
11
Narrátor (A te szüzességed szépségén):
Úr:
12
3. jelenet Kiűzetés a paradicsomból Narrátor (A te szüzességed szépségén):
Kar (Titkos paradicsom):
Narrátor (8. hangú sztichira mintadallamának előverse)
Ádám (Titkos paradicsom):
13
Narrátor:
Ádám:
Narrátor (4. h. sztichira elővers):
Ádám (. 4. mintadallam: Dícséretes vértanúk):
14
15
Narrátor (4. hangú sztichira elővers):
Ádám (Tebenned örvendez):
Kísértő:
16
Ádám:
17
Narrátor:
Ádám:
18
II.felvonás 1. jelenet: Örömhírvétel Narrátor (7. hangú sztichira előverse):
Úr ( 7. hangú sztichira):
Narrátor:
Kar (több szólamban: Para1)
19
Narrátor:
Kar (2. hangú sztichira):
Narrátor (7. hangú sztichira):
20
Kar (Elcsodálkozott József) (több szólamban: Para3):
21
Narrátor:
Gábor arkangyal:
Mária (Magasztaló ének):
Kar:
22
Narrátor (2. hangú sztichira elővers):
József (vízkereszti kánon):
Narrátor (2. hangú sztichira elővers):
Mária (vízkereszti kánon):
23
Kar (5. hangú mintadallam:: Üdvözlégy):
Narrátor:
24
József:
Narrátor (1. hangú sztichira elővers):
József (A mennyei rendeknek öröme):
25
2. jelenet. Karácsony Narrátor (A mennyei rendeknek öröme):
Kar (6. hangú sztichira /több szólamban: Para 6 és 7/):
26
Narrátor (Az Istenszülő katavásziája, 8. hang)
Kar (3. hangú konták):
27
Narrátor (Teljesen fölszentelt):
28
Kar (5. hangú sztichira):
29
Narrátor:
Alvilág (Titkos paradicsom, rész):
Kar (Karácsonyi katavászia, 9. irmosz) (több szólamban: Para 11):
Záró tétel: Az ég és a föld (Cs. I. feldolgozása, trió)
30
