HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA
8.1
Áttörésben a német húslisztipar Tárgyszavak: vágóhídi hulladék; törvények; kockázatos anyagok; termékek; hasznosítás; ártalmatlanítás; gazdaságpolitika; etetési tilalom; kilátások.
Az állati hullák ártalmatlanításának jelentősége világossá válik, ha az ember figyelembe veszi, hogy a haszonállatoknak csak mintegy fele kerül emberi fogyasztásra. Amennyiben egy állat maradék szerveit nem használják fel pl. a gyógyszeriparban vagy a háziállatok etetésénél, csak egy járható út marad, az állati tetemek, testrészek ártalmatlanítása. A nyersanyag keletkezése Németországban mintegy 200 nagy vágóhíd, 800 húsfeldolgozó üzem és kb. 8000 saját vágóhíddal rendelkező mészárszék van. Németországban évente átlagosan 38 M sertést, 4 M marhát, csaknem 500 E borjút, 750 E juhot és kecskét, valamint 650 E t fölötti szárnyast vágnak le (1. táblázat). A vágásnál keletkező állati testrészeket ártalmatlanító létesítményekben kell kezelni. Ezenkívül a mezőgazdasági állattartó gazdaságokban elhullott állatokat is ártalmatlanítani kell.
1. táblázat Állattartási és –vágási adatok Vágóhidak 21 505
mészárszék
200
vágóhíd 20 alkalmazottól
817
húsfeldolgozó üzem
Vágások (házi vágás nélkül) 37 692 000
sertésvágás
4 275 000
marhavágás
479 000
borjúvágás
757 000
birka- és kecskevágás
643 359 t
érettszárnyasvágás ≥ 2000 állat/hó
Mezőgazdasági állattartás 429 934
Történeti áttekintés A nyersanyag mai kezelési módjának megértéséhez röviden át kell tekinteni az állati eredetű hulladékok hasznosításának történetét. A középkorban az állatjárványok elleni harc a társadalom egyéb területeitől elválasztva történt, az elhullott állatokat megnyúzták és a települések környékén elföldelték. Itt az állati tetemek anélkül tudtak elbomlani, hogy érintkezésbe kerültek volna a civilizációval. Ezek a helyek és a sintértelepek is olyan jelzéseket kaptak, amelyekkel ma gyakran helység vagy utcanevekként találkozunk. A népesség növekedésével az állatjárványok elleni harc többé nem volt megoldható az elhullott állatok lakott területektől való elkülönítésével. Kifejlődött az állati tetemek ipari ártalmatlanítása, amelyet különböző hiányos rendelkezések után Németországban átfogóan először az 1939. jan. 1-jén az állati tetemek ártalmatlanítására kiadott Birodalmi törvény és az azon alapuló két rendelet szabályozott. Ennek a törvénynek már célja volt az ország területeit lefedő, állati hullát ártalmatlanító intézmények (TBAen) létrehozása, amelyek felelősek az elhullott állatok, vágóhídi maradék anyagok és egyéb állati eredetű hulladékok ártalmatlanításáért. Állati tetemek ártalmatlanításának törvénye Az állati maradék anyagok mai ártalmatlanításának jogi alapja az 1975. szeptember 2-án kiadott Állati tetemek ártalmatlanításának törvénye (TierKBG). A törvény előírja, hogy csak TBAen-ben szabad az állati tetemeket, testrészeket és állati eredetű hulladékokat ártalmatlanítani. Ez az előírás szerepel az állatjárványokra vonatkozó törvényben is. Az állatjárványok elleni harcot szolgálja, amely már régebben is a társadalom fontos törekvése volt. A TierKGB alapelvét a szabályozás 3. §-a tartalmazza. Eszerint az állati tetemeket, testrészeket és egyéb állati hulladékokat úgy kell ártalmatlanítani, hogy 1. az ember és állat egészségét kórokozókkal terjedő betegségek és toxikus anyagok ne veszélyeztessék, 2. vizeket, talajt és takarmányt kórokozókkal terjedő betegségek és toxikus anyagok ne veszélyeztessék, 3. a Szövetségi Immisszióvédelmi Törvény értelmében káros környezeti hatást ne okozzanak, 4. a közbiztonságot és rendet ne veszélyeztessék, illetve ne zavarják. Az alapelvhez tartozik, hogy a TBAen létesítésénél és üzemeltetésénél védik a természet- és tájvédelem, valamint az épített környezet érdekeit. Nyomatékosan tiltják a TBAen-ből származó termékek emberi fogyasztásra való felhasználását.
A TierKBG lényeges eszköz a betegségek terjesztésének megakadályozására. A védelmet a következő követelmények teljesítése szolgálja: − Az elhullott vagy halva született állatokat (állati tetemek) azonnal jelenteni kell az illetékes TBAen telephelyen. − A „nyersanyagot” embertől, állattól védeni kell, időjárás hatásaitól meg kell őrizni. − Az állati tetemeket és testrészeket, valamint állati hulladékokat a TBAen-nek haladéktalanul el kell szállítania. − A TBAen-t és az állati tetemek ártalmatlanításának valamennyi lépését az állategészségügyi hatóság ellenőrzi. − A tartományok kötelesek biztosítani, hogy területükön ne legyenek olyan helyek, amelyeken a TBAen nem végezheti az állati nyersanyagok ártalmatlanítását. Ennek érdekében bocsátották ki a tartományok az ún. vonzáskörzet rendeletet, amelyben szabályozzák, hogy melyik TBAen melyik területen illetékes. Állati tetemeket ártalmatlanító intézményekre vonatkozó rendelkezés A TierKGB felhatalmazta az államigazgatást, hogy az állati eredetű hulladékok ártalmatlanításának további részleteit az Állati tetemeket ártalmatlanító intézményekre vonatkozó rendeletben (TierKBAV) szabályozza. Ez a rendelet kiegészíti a törvényt, és világossá teszi, hogyan képzelte a törvényhozó az ártalmatlanítás részleteit. A rendelet néhány lényeges eleme a következő: − Az állati tetemek ártalmatlanítását a TBAen-ben kell végezni, ez körbekerített, véd az illetéktelenek belépése ellen. A be- és kijáratot fertőtlenítő berendezéssel kell ellátni. − A nyersanyag szállítását járművek végzik, a járművek mosására és fertőtlenítésére megfelelő berendezésekkel kell rendelkezni. Az állatokat szállító konténereknek folyadékzáróknak és könnyen tisztíthatóknak kell lenni. − A TBAen-nek szennyvíz-fertőtlenítő berendezéssel kell rendelkeznie. − Az állati tetemek ártalmatlanításának jelentős lépése az anyagok „tiszta” és „szennyezett” oldalra való szétválasztása. Az elválasztásnak meg kell akadályoznia, hogy a kórokozókat a nem tiszta oldalról a tiszta oldalra áthurcolják. Védőruhát szükséges használni, amelyben semmi esetre sem szabad a tiszta oldalra belépni. Olyan zsilipeket kell alkalmazni, amelyek szükségessé teszik a ruha- és különösen a cipőváltást. Az üzemnek mindkét oldalon rendelkeznie kell szociális helyiségekkel, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy a személyzet a szociális helyiségeken keresztül se juttathassa át a fertőzést a tiszta oldalra.
− Az állategészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetővé kell tenni az állatok boncolását. Ennek az üzem többi részétől elválasztva kell történni. − A hatósági állatorvos állandó jelenléte miatt állatorvosi helyiséget kell fenntartani. − A lenyúzott bőröket speciális helyiségben kell kezelni és tárolni. − A TierKBAV lényeges részét képezik a feldolgozási előírások: valamennyi nyersanyagot max. 50 mm-es részecskékre kell aprítani. Az anyagot a lágy részek széteséséig kell hevíteni, azután legalább 133 °C-on 20 percig 3 bar nyomáson sterilizálni kell. Eközben folyamatos keverést kell alkalmazni – ennek a követelménynek a jelentőségét az EU még egyáltalán nem ismerte fel, ez nem tárgya az európai állati tetem-ártalmatlanítási szabályozásnak. A feldolgozási folyamat a víz eltávolításával (szárítás) és a fehérjetartalmú alkotóelemek (állati liszt) és zsír (állati zsír) mechanikai szétválasztásával ér véget. A zsírt max. 0,15% oldhatatlan szennyezettségűre kell megtisztítani. Ezen technológiai lépések mindegyikét dokumentálni és az üzemi önkontroll során ellenőrizni kell. Fel kell tüntetni és állandóan figyelni kell a kritikus pontokat. Minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. Kockázatos anyagok Az EU tudományos grémiuma a kérődzők meghatározott szöveteit speciális kockázatos anyagként (SRM) definiálta. Ezek a szövetek a BSE-fertőzött állatoknál magas kórokozó-koncentrációt mutattak. A következőkről van szó: 12 hónaposnál idősebb marháknál − koponya, beleértve a homlok és szemek − mandulák, − gerincvelő és − hátgerinc, kivéve a farkcsigolya, beleértve azonban a gerincvelőidegek idegdúcait, a marhák valamennyi korosztályában a − gyomor és a 12 hónaposnál idősebb juhoknál és kecskéknél − koponya, beleértve a homlok és szemek, − mandulák, − gerincvelő és a juhok és kecskék valamennyi korosztályában a − lép. Ezeket a kockázatos anyagokat külön kell gyűjteni és olyan speciális TBAen-be kell szállítani, ahol csak ezeket az anyagokat dolgozzák fel. A TierKBAV jogi szabályozását alapul véve a TBAen ezt maga szervezi meg.
Üzemi termékek A TBAen és a speciális állati testrészeket felhasználó üzemek (speciális üzemek) 1999-ben mintegy 2,7 M t nyersanyagot dolgoztak fel, és ebből több, mint 1 M t állati eledelt vagy technikai terméket állítottak elő (2. táblázat). Jelenleg kb. 700 E t fehérjelisztet kell termikusan ártalmatlanítani, míg a mintegy 300 E t állati zsír anyagában hasznosítható. 2. táblázat A húslisztipar 1999. évi teljesítménye az előző évvel összehasonlítva Nyersanyag
1999
1998
Állati tetem Állati testrészek és termékek
360 934 t 2 333 988 t
349 971 t 2 178 310 t
Összesen
2 694 922 t
2 528 281 t
1999
1998
446 648 t 214 569 t 21 249 t 8 852 t 9 231 t 74 841 t 309 973 t
397 763 t 210 588 t 22 217 t 8 805 t 8 899 t 24 912 t 279 003
1 085 363 t
952 187 t
Takarmányok Húsliszt Csontliszt Vérliszt Toll-liszt Takarmányliszt/szárnyas vágási hulladékok Folyékony takarmány Állati zsír Összesen
Az állati tetemek ártalmatlanítása során előállított termékek jogilag takarmányok maradnak, még akkor is, ha felhasználásuk jelenleg tilos. Ezek az anyagok a különösen ellenőrzésköteles hulladékok meghatározására vonatkozó rendelet értelmében 1996. szept. 10-től nem tekintendők ilyen különös felügyelet alá tartozó hulladékoknak. A szövetségi tartományok az Európai Hulladékkatalógus bevezetésére vonatkozó rendelet szerint 1996. szept. 13. óta a 020102, 020202 (állati szövetekből származó hulladékok) vagy a 020203 (alkalmatlan anyagok feldolgozása) hulladékkulcsot alkalmazzák az állati eredetű hulladékok besorolásánál. Az állati tetemek ártalmatlanítását szabályozó törvény funkciója így dokumentálható: a TBAen-ben való feldolgozás az esetleges kórokozók ártalmatlanná tételét és ezzel a takarmányliszt és állati zsír problémamentes felhasználását eredményezi. Észak-Rajna-Vesztfália Környezet-, Természetvédelmi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztériuma 2000. november 30-án a kerületi közigazgatási hatóságok felé egy rendeletben a következőket rögzítette:
„A fentebb említett, Észak-Rajna-Vesztfáliából származó anyagokat az állati tetemek ártalmatlanítására vonatkozó előírásoknak megfelelően gyártották, és így állategészségügyileg nem jelentenek problémát. Az állati tetemek ártalmatlanítására vonatkozó törvény 3. §-a szerint ezek az anyagok kiszállított állapotban veszélytelenek az emberek és állatok egészségére, valamint a környezetre.” Bréma városnak az a véleménye, hogy „A német állati tetemeket ártalmatlanító intézményekből származó takarmányliszt felhasználásához, amelynek EAK-száma 020102, 020202 és 020203, és amelyeket az ártalmatlanítási rendelet előírása szerint hulladékégető berendezésben termikusan kezeltek.... a Szövetségi Immissziótörvény szerint nem szükséges engedély”. A Biológiai Munkaanyagok (ABAS) Bizottsága 2000. dec. 21-én az állati eredetű takarmányliszt munkavédelmi megítélésére a következő állásfoglalást adta ki: „A Német Szövetségi Köztársaságban az állati eredetű takarmányliszt gyártásánál előírt eljárás (TierKBAnstV) a mai ismeretek szerint biztosítja a potenciálisan jelenlévő BSE-kórokozók inaktiválását. Az előírásszerűen gyártott húsliszt termikus felhasználásánál (égetés) ezért a már érvényes szabályozás (munkavédelem) mellett nincs szükség további védelmi intézkedésekre”. Hasznosítási/ártalmatlanítási módok Jelenleg a fehérjeliszt – húsliszt, csontliszt és vérliszt – mennyiségi megítélése szempontjából csak három felhasználási mód játszik jelentős szerepet. Ezek mindegyike égetésben végződik: − szemétégetőben, − erőműben és − cementipari üzemekben kötnek ki az anyagok. Az állati eredetű lisztet és zsírt nem lehet felhasználni házi- és állatkerti állatok etetésére és trágyázószerként. Az állati zsír megtalálható a vegyiparban, néhány TBAen pedig saját égetőjében hasznosítja. A sterilizált nyersanyag vagy a szárított végtermék erjesztése még kísérleti stádiumban van. Itt a kiindulási anyag jellemzőit kell különösen figyelembe venni. Problémát jelenthet az állati melléktermékek magas fehérjetartalma, pl. az erjesztőreaktorban fellépő habképződés vagy a fehérjéből szabaddá váló nitrogén túlzott mennyisége miatt (a gáz mérgező a képződő baktériumokra). Egy Malchin-i TBAen-ban (Mecklenburg-Vorpommern) projektet indítottak biodízel előállítására állati zsírból. A cég saját járműparkjának ellátására 70% állati zsírból és 30% repceolajból állítanak elő üzemanyagot.
A München-i Műszaki Egyetem részvétele mellett a Braunschweig-i Műszaki Egyetemen egy modellprojektben állati zsírokból hűtő-kenőanyagokat próbáltak előállítani. Így a fémiparban pótolhatóak lennének a kőolajalapú hűtő-kenőanyagok. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány (Deutsche Bundesstiftung Umwelt) támogatja a projektet. Gazdaságpolitikai szabályozások Az állati tetemek ártalmatlanítása a TierKBG szerint állami feladat, a tartományjogi szabályozások szerint ez a kötelezettség a járásokra és a járási jogú városokra hárul. A velük kötött szerződés alapján a TBAen privát üzemei vették át ezt a feladatot. Az állati hullák ártalmatlanításának költsége a begyűjtés, feldolgozás és újabban az ártalmatlanítás költségeiből tevődik össze (3. táblázat). 3. táblázat Állati tetemek ártalmatlanítási költsége Takarmányozási tilalom előtt
Takarmányozási tilalom után
begyűjtési költségek
begyűjtési költségek
+ feldolgozási költségek
+ feldolgozási költségek
– díjak
+ egyéb szállítási költségek
egyéb szükségletek
+ égetés – díjak (? technikai célú zsír) egyéb szükségletek
A TBAen üzemeltetői számítják ki a költségeket és állítják ki az „ártalmatlanításra kötelezetteknek” (tartományi járások és járási szabad városok) a számlát. Az elhullott vagy halva született állatok ártalmatlanításának költségét tartományonként különbözően számítják. A vágóhídi melléktermékek és maradékanyagok ártalmatlanításának díját rendszerint a vágóhidak kötelesek fizetni. Etetési tilalom törvénye Az etetési tilalom, a közösségen belüli elvitel és a meghatározott állati eledelek kivitele törvényének 2000. december 2-i hatálybalépéséig a húslisztipar termékeire még árbevételt terveztek (4. táblázat). Ezt a bevételt szembeállíthatták a költségekkel – egy olyan lehetőség volt, ami most megszűnt. Az állatitetem-ártalmatlanítás termékeinek a háziállatok élelmezési iparában, trágyázószerre és technikai célra való felhasználására még van lehetőség. Azonban csak olyan piacokról van szó, amelyek lényeges költségcsökkentést nem okoznak.
A német etetési tilalom az EUtilalomból indul ki, amely pl. teljesen felöleli az állati zsírokat. Az EU-szabályozáshoz való igazodást még Funke szövetségi gazdasági miniszter utasította Húsliszt 201 M DEM el, mert ezt „politikailag nem kívánatos”Csontliszt 84 M DEM nak tartotta. Az EU és a tagországok köVérliszt 14 M DEM zött a probléma továbbra is vita tárgya Toll-liszt maradt. Állati zsír 139 M DEM Elképzelhető, hogy a húsliszt és állati Öszesen >438 M DEM zsírok vegyiparban, trágyázószer-gyárÉgetés: tásban, biodízel- vagy biogáztermelésben kb. 700 000 t termék, való alternatív hasznosításának kérdése is 190–330 DEM/t = 133–231 M DEM a törvényhozás elé kerül még. Ez a lehetőség Németországban már megmutatkozik a Biomasszarendelet tervezetén. Ha a rendeletalkotó az állati melléktermékek etetési vonalon kívüli ésszerű hasznosítását kívánja elérni, színt kell vallania, és az aktuális szándékokkal szemben az állati melléktermékeket fel kell vennie a rendeletbe. Itt is, mint minden más hasznosítási eljárásnál, a TierKBAV szerinti nyomáson el kell végezni a sterilizálást, hogy lehetővé váljon a járványügyileg problémamentes felhasználás. Ebből kiindulva kell az állami irányításnak döntenie arról, hogy a jövőben mi a szándéka az állati tetemek ártalmatlanításával. Azt kell szakmailag megvitatni, hogy a régi hasznosítási utat hosszú távon teljes egészében megszüntetik vagy módosítják-e. Lehet – de nem kell – az élelmezésre alkalmas nyersanyagot állatetetésre felhasználni. A politikai akaratnak kifejezésre kell juttatni, hogy az állati tetemek termikus hasznosítása és etetésre való felhasználása mellett milyen további alternatív hasznosításokat támogat, ezeket kísérleti stádiumban hogyan segíti. 4. táblázat Értékvesztés a 2000-es átlagárakkal számolva
Nemzetközi szempontok A Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) folytatott tárgyalások keretében a Szövetség és az EU kritikus kérdéseket tettek fel a korlátozásokkal kapcsolatban. Harmadik országok megkövetelték az EU beviteli korlátozásának elfogadható indoklását. A tárgyalásokban különösen arra a kérdésre adott válasz váltott ki vitát, hogy miért kell elégetni az élelmezésre alkalmas vágóhídi melléktermékeket. Perspektívák A szóbanforgó vitában azt is felvetették, ésszerű-e az állati tetemeket és a vágóhídi melléktermékeket nagy költséggel sterilizálni és azután termikusan hasznosítani. Miért nem lehet a nyersanyagot azonnal elégetni?
A fenti feldolgozásra különösen a sterilizálás és az állatfertőzések kórokozóinak ártalmatlanná tétele miatt a továbbiakban is szükség van. A vágóhídi hulladékok és az állati tetemek rosszul tárolhatók, mivel a potenciális kórokozók veszélyt jelentenek. Tömegében is lényegesen csökken az anyag, mivel a nyersanyag kétharmad része víz, amely a termelési folyamat során elpárolog. A TBAen tárolása decentrális, így arra kell specializálódniuk, hogy állathigiénés okokból gyors és biztonságos ártalmatlanítást biztosítsanak. Az égetők nem a kórokozók elpusztítására létesültek. Ezeknél a létesítményeknél különösen a tiszta és nem tiszta oldal elválasztását kell úgy végezni, hogy az állategészségügyi szempontok figyelembevétele mellett a szétválasztás valamennyi következményére gondoljanak. A fertőzésgyanús állatok számára külön szekció biztosítása az égetőknél nem lehetséges. Ugyanígy nincs lehetőség arra, hogy a nyersanyagot az állatorvosi vizsgálatok eredményeinek megszületéséig tárolják. A TBAen-t úgy alakították ki, hogy az állatjárványok esetére tartalékkapacitást tartsanak fenn, így egy állatjárvány fellépése esetén el tudják végezni a gyors ártalmatlanítást. Az állati tetemek ártalmatlanítási törvényének megfelelő szabályozásai részletes előírásokat tartalmaznak a szállítójárművekre, tartályokra, begyűjtést végző gépjárművezetőre és a nyersanyaggal való érintkezésre. A húsliszt fűtőértéke kb. a barnaszénének, az állati zsír fűtőértéke a kőolajénak felel meg. A nyersanyagnak nincs fűtőértéke. A TBAen-ben való feldolgozás nemcsak a kórokozók elleni harcot, hanem azt követően az égetőnél dolgozók munkavédelmét is szolgálja. A TBAen ezt a nagyon speciális szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát az etetési tilalomra vonatkozó törvénnyel nem veszti el, éppen ellenkezőleg. A TBAen továbbra is a meglévő minőségi menedzser-rendszer fenntartásával végzi munkáját. Ide tartozik az önkontroll a kritikus ellenőrzési pontoknál – pl. a sterilizáció hőmérséklete, időtartama és nyomása –, az üzemekben a mikrobiológiai helyzet felügyeleténél és a higiénés feltételek általános ellenőrzésénél. Végezetül arra kell rámutatni, hogy a BSE-veszély nem az állati fehérje mint etetőanyag felhasználásakor, hanem a feldolgozásnál és a takarmányozásnál előforduló hibák miatt keletkezik. Az etetési tilalmat politikai okokból és megelőző fogyasztóvédelem miatt rendelték el. Kilátások Jelenleg igen helyesen a húslisztet és az állati zsírt termikusan hasznosítják. A nyilvános vitát nagyon emocionálisan és részben irracionálisan vezették, az összefüggéseket szándékosan vagy szándék nélkül a felismerhetetlenségig leegyszerűsítették. Hosszú távon a globális élelmiszerhiányra te
kintettel azt kell meggondolni, hogy nem használható-e fel a vágóhídi melléktermék – amelynél a húst a húsvizsgálatnál emberi fogyasztásra alkalmasnak találták – állatok etetésére. A feldolgozásnál magától értetődő lenne a nyomás alatti sterilizáció betartása. Ez dupla biztonságot jelentene az állatok etetésénél. Mihelyt a helyzet nyugodttá válik, meg kell világítani, miért nem eheti az állat azt, amit az embernek szabad. Hosszú távon biztosan problematikus lesz, hogy egy olyan nagy állatból, mint a marha, csak a legjobb darabokat vágják ki, és a maradékot elégetik. Tartós mezőgazdasági fejlődést szem előtt tartva a vágóhídi melléktermékek folyamatos elégetése nem tartható. Az EU több fehérjét importál, mint exportál. A fehérjehiány fokozott egészségügyi veszélyeztetést jelent a déli félteke elmaradott országaiban élő embermilliók számára. EU-szerte folyik a vágóhídi meléktermékekből származó takarmányanyagok kinyeréséhez fontos ellenőrizhető minőségi standardok kifejlesztése. Ehhez az állati tetemeket ártalmatlanító iparnak áttekinthetően szét kell választani anyagáramait, ennek a szétválasztásnak igazolhatónak kell lennie. A termékek termikus ártalmatlanítása különösen az ember számára nem élvezhető nyersanyagoknál a jövőben is lehetőséget jelent. Annak eldöntésére, hogy minden húsfeldolgozásnál keletkező terméknél ez az eset áll-e fenn, még beható vizsgálat szükséges. Jelenleg és középtávon azonban a húslisztiparnak a politikai és jogi előírásoknak megfelelően a feldolgozott nyersanyagot termikusan kell hasznosítani. Ennek dokumentáltnak és utólag ellenőrizhetőnek kell lenni. Ez is a fogyasztói bizalom visszanyerésének eleme a környezetkímélő mezőgazdaság és hústermelés területén. Fontos német szabályozások: Állati tetemek, állati testrészek és állati termékek ártalmatlanításának törvénye (Tierkörperbeseitigungsgesetz – TierKBG) 1975. szeptember 2. Rendelet az állati tetemeket ártalmatlanító intézményekről és gyűjtőhelyekről (Tierkörperbeseitigungsanstalten-Verordnung) 1996. szeptember 1. A fogyasztó Bovine Spongiforme Enzephalopathie kórokozótól való védelmére szolgáló előírások változása: 7. rendelkezés 2001. március 29. Törvény az etetés, a közösségen belüli elvitel és meghatározott állati takarmányok kiviteléről: 2001. április 6. (Dr. Csokonay Józsefné) Mieles, Chr.: Die deutsche Fleischmehlindustrie – eine Branche im Umbruch. = VDI-Berichte, 2001. 1622. sz. p. 11–25. Loll, U.: Biogaspotenziale im Klärschlamm und anderen biogenen Wasserwirtschaft Abwasser Abfall, 48. k. 10. sz. 2001. p. 1424–1429.
Abfällen.
=
