ATOMERŐMÜVEK BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL FONTOS EGYSÉGEINEK FELTÉTELE 50-SG-08 >

NAÜ ATOMTECHNIKAI BIZTONSÁGI NORMÁK

ATOMERŐMÜVEK BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL FONTOS EGYSÉGEINEK FELTÉTELE 50-SG-08 >

34

Budapest, 1983.

t

A NAÜ biztonsági kiadványsorozatának /Safety Series/ kategóriái A biztonsági kiadványsorozat 46. számától kezdve a különféle kiadványokat az alábbi négy kategóriába sorolják: 1/

A NAÜ biztonsági normái. Az ezen kategóriába tartozó kiadványok az Ügynökség biztonsági normáit tartalmazzák, amelyeket az Ügynökség Kormányzótanácsa "Az Ügynökség biztonsági normái és rendszabályai" című, 1976. február 25-én elfogadott és a NAÜ által INFCIRC/1B/Rev. 1 jelzéssel közzétett okmányban definiált. A biztonsági normák kiadása a Kormányzótanács hatáskörébe tartozik; e normák az ügynökség saját műveleteire és általa támogatott tevékenységekre nézve kötelező érvényűek. Ezek a normák az ügynökség biztonsági alapnormáit, az Ügynökség szakosi* tott szabályzatait és az Ügynökség alkalmazási előírásait tartalmazzák. A NAÜ által kiadott füzetek boritólapján vörös sáv látható.

2/

A NAÜ biztonsági irányelvei. A NAÜ fent emiitett

INFCIRC/18/Rev.

1. dokumentuma szerint a NAÜ biztonsági irányelvei kiegészítik a NAÜ biztonsági normákat, és olyan eljárást /eljárásokat/ javasolnak, amelyeket a normák megvalósítására lehet alkalmazni. A biztonsági irányelvek kiadása az ügynökség főigazgatójának hatáskörébe tartozik. A NAÜ által kiadott füzetek boritólapján zöld sáv látható. 3/

Ajánlások. Az ebben a kategóriában megjelenő kiadványok a biztonsági tevékenység gyakorlati megvalósítására vonatkozó általános ajánlásokat tartalmaznak, kiadásuk az Ügynökség főigazgatójának hatáskörébe tartozik. A NAÜ által kiadott füzetek boritólapján barna sáv látható.

4/

Eljárások és adatok. Az e kategóriában megjelenő kiadványok a biztonsági ügyekkel kapcsolatos eljárásokra, módszerekre és feltételekre vonatkozó információkat tartalmaznak. Kiadásuk az ügynökség főigazgatójának hatáskörébe tartozik. A NAÜ által kiadott füzetek boritólapján kék sáv látható.

Megjegyzés. Az atomtechnikai biztonsági normák /NUSS-Nuclear Safety Standards/ programja keretében a NAÜ által megjelentett kiadványok boritólapjának felső felén széles sárga sáv látható.

NAÜ ATOMTECHNIKAI BIZTONSÁGI NORMÁK

ATOMERŐMŰVEK BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL FONTOS EGYSÉGEINEK FELTÉTELE < 50-SG-08 > 34

Budapest, 1983.

A mü eredeti cine: Safety Series, No. 50-SG-08 Survaillance et Items Important to Safety

in Nuclear Pouer Plants;

A safety

guide

IAEA, Vienna, 1982. STI/PUB/64O ISBN 92-0-123282-9 pp.

1-38

F o r d í t o t t a : Csete Lajosné Lektorálta: dr Gadó Antal

Országos Atomenergia

Bizottság

megbízása alapján készült az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Sokszorosító üzemében B/5 méretben, 150 példányban, 50 oldal A kiadásért f e l e l :

az ONIKK Témafigyelési

ISBN 963 592 2728

terjedelemben Főosztály

vezetője

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS 1.1. Általános rész 1.2. Tárgykör

2.

A FELÜGYELETI PROGRAM

.

3.

FONTOSABB FELÜGYELETI KÖVETELMÉNYEK 3.1. Általános rész 3.2. Az elválasztó védelmi zónák épsége 3.3. Biztonsági rendszerek . 3.4. További egységek

4.

5.

A FELÜGYELETI SZEMLE GYAKORISÁGA ÉS TERJEDELME 4.1. A felügyeleti szemle gyakoriságának és terjedelmének meghatározása 4.2. Különleges szempontok 4.3. A felügyeleti szemlék gyakoriságának és terjedelmének rendszeres idokozónkénti újraértékelése A FELÜGYELETI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA 5.1. Általános rész 5.2. A felügyelet módszerei 5.2.1. Megfigyelő ellenőrzés 5.2.2. Funkcionális prdbák 5.2.3. Készülék átvizsgálások 5.2.4. A kalibrálást és reakcióidőt igazoló próbák 5.2.5. Vizsgálatok 5.3. Bevizsgáló felszerelés 5.4.1. Általános rész 5.4.2. Ellenőrzés hitelesítés 5.4.3. Helytelen hitelesítésű bevizsgáló berendezés

5 5 5 6 9 9 9 11 13 14 14 15 17 17 17 18 18 18 19 20 21 22 22 22 23

6.

ADMINISZTRATÍV SZEMPONTOK

23

6.1. 5.2. 6.3. 6.4. 6.5.

Felelősségek 23 Felügyeleti eljárások 25 A felügyeleti szemlék, idejének programozásé 26 A vizsgálatok és hitelesítés adminisztratív ellenőrzése 27 Az ellenőrzés eredményeinek kiértékelése és helyesbítő intézkedések 28 6.6. Revíziók, felülvizsgálatok és dokumentáció 29 I.sz. FÜGGELÉK: A különféle atomerőmű típusok felügyeletet igénylő paramétereinek, rendszereinek,szerkezeteinek és szerkezeti elemeinek példái Al táblézst: Nyomottvizes atomerőmüvek A2 táblázat: Viz-forralŐ atomerőmüvek A3 táblázat: Nyomócsöves atomerőmüvek A4 táblázat: Gázhütésü atomerőmüvek

30 32

Ebben a Biztonsági Útmutatóban az ATBN program következő kiadványaira történik hivatkozás: Biztonsági Sorozat: 50-SG-01 sz. Biztonsági Sorozat: S0-SG-D3 sz. Biztonsági Sorozat: 50-SG-D7 sz. Biztonsági Sorozat: 5G-C-0 sz. Biztonsági Sorozat: 50-SG-02 sz. Biztonsági Sorozat: 50-SG-D3 sz. Biztonsági Sorozat: 50-SG-04 sz. Biztonsági Sorozat: 50-SG-07 sz. Biztonsági Sorozat: 50-SG-010 sz. Biztonsági Sorozat: 50-C-QA sz. Biztonsági Sorozat: 50-SG-QA5 sz.

1. BEVEZETÉS 1.1. Általános rész 1.1.1. Ez a Biztonsági Útmutató eligazitást ás ajánlásokat szolgáltat azzal a felügyelettel kapcsolatban, amely biztosítja, hogy a biztonság szempontjából fontos szerkezetek, rendszerek és szerkezeti elemek feladataikat a tervezési szándákokkal és feltételezésekkel összhangban teljesítsék. Ez az Útmutató a NAÜ ATBN programként ismert programjának részeként készült, amelynek célja atomerőmüvekre vonatkozó Alkalmazási Szabályzatok ás Biztonsági Útmutatók létrehozása. Az Útmutató kiegészíti a"8iztonságot az atomerőmüvek üzemeltetésében, beleértve az üzembehelyezést és az üzemen kívül helyezést" cimü, Alkalmazási Szabályzatot, NAÜ Biztonsági Sorozat 50-C-0sz. /1978/. 1.1.2. A felügyelet magában foglalja azokat a tervszerű tevékenyságeket, amelyeket annak igazolása céljából hajtanak végre, hogy az üzem az előirt üzemviteli határok és feltételek között működik-e továbbá a szerkezetek, rendszerek és szerkezeti elemek mindennemű olyan állapotromlásának időben történő észlelésére szolgálnak, amelyek veszélyes körülményeket eredményezhetnek. E tevékenységek a következőképpen csoportosíthatók: /l/ az üzemi paraméterek ás rendszerállapotok folyamatos ellenőrzése, /2/ a műszerek ellenőrzése és hitelesítése /3/ a szerkezetek, rendszerek ás szerkezeti elemek vizsgálata, és helyszíni szemléje, /4/ az /!/ - /3/ pontok eredményeinek kiértékelés* 1.2. Tárgykör 1.2.1.Az alábbiakban emiitett kivételektől eltekintve, ez az Útmutató az 1.1.2. fejezetben felsorolt valamennyi tevékenységgel foglalkozik. Az ilyen tevékenységek együttesét felügyeleti programnak nevezzük. 1.2.2. Szerepelnek itt azok a követelmények és ajánlások is, amelyek a felügyeleti program alapját és terjedelmét meghatározzák,

valamint kidolgozásának és megvalósításának adminisztratív ős technikai vonatkozásai is. 1.2.3. l»)ivei az üzem egységeinek felügyeletére rögtön szükség van, amint azok működésbe lépnek, az itt ismertetett felügyeleti tevékenységek átfedhetik az üzembehelyezési tevékenységeket, amekyek a /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-04. sz. Biztonsági Útmutatóban szerepelnek. 1.2..4. Az üzemelés alatti ellenőrzés és megelőző karbantartás szükséges kiegészítései a felügyeleti programnak. Mivel ezekkel a /NAÜ Biztonsági Sorozat, 50-SG-02, valamint a NAÜ Biztonsági Sorozat 5G-SG-07 sz. Biztonsági Útmutatók foglalkoznak, ezekre itt nem térünk ki. 2. A FELÜGYELETI PROGRAM 2.1. A felügyeleti program létrehozása annak igazolására szolgál, hogy a biztonságos üzemvitel érdekében a tervezésben alkalmazott kikötések, amelyeket az építkezés és üzembehelyezés során is ellenőriztek, az üzem élettartama során továbbra is érvényben vannak. A programnak ugyanakkor azt is igazolnia kell, hogy a biztonsági ráhagyások egyrészt megfelelőek, másrészt nagy mértékű tűrést biztosítanak az előre látható üzemviteli események, tévedések és hibás működések szempontjából is. 2.2. A felügyeleti programnak /l/ kielégítő átfogással és mélyságben körül kell határolnia a felügyelet céljait és követelményeit a biztonság szempontjából fontos szerkezetek, rendszerek és szerkezeti elemek tekintetében; /2/ meg kell határoznia a felügyeleti szemlék gyakoriságát és gondoskodnia kell az ilyen tevékenységek ütemezéséről; /3/ meg kell határoznia az alkalmazandó normókat éz gondoskodnia kell arról, hogy minden felügyeleti tevékenység lefolytatása és kiértékelése során megfelelő eljárásokat alkalmazzanak; /A/ igazolnia kell, hogy a biztonság szempontjából fontos szerkezetek, rendszerek és szerkezeti elemek működési határokon és körülményeken belül maradnak-e;

/5/ meg kell határoznia mind az egyéneknek, mind a telephelyi ás telephelyen kívüli szervezeteknek juttatott hatáskört és felelősséget a felügyeleti tevékenységek meghatározásában és elvégzésében; /6/ meg kell határoznia, hogy a felügyeleti tevékenységet végző személyzetnek milyen képzettséggel kell rendelkeznie; /?/ ki kell jelölnie azokat a pontokat, melyeken felülvizsgálatok szükségesek; /8/ meg kell határoznia a vezetendő nyilvántartásokkal, azok megőrzésével és visszakeresésével kapcsolatos követelményeket; /9/ utalásokat kell tartalmaznia egyéb, a felügyeleti programmal összefüggő dokumentumokra. 2.3. A fenti /4/ pont értelmében, megfelelő tipusellenőrzési követelményt kell felállítani minden üzemviteli határ és körülmény tekintetében /az üzemviteli határokra és körülményekre további tájékoztatás található a /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-O3 sz. Biztonsági Útmutatóban. 2.4. A felügyeleti program és egyéb programok mint az üzembehelyezési, megelőző karbantartási, üzemelés közbeni ellenőrzési, minőségbiztosítási és üzemi műveleti programok közötti érintkezéseket kellő figyelemben kell részesíteni. 2.5. Nem minden szerkezet, rendszer és szerkezeti elem igényel azonos gyakoriságú és terjedelmű felügyeletet. A minőségbiztosítási elvek lehetővé teszik a felügyeleti követelmények minősített módon történő levezetését ugy, hogy az ilyen követelmények erőssége összhangban legyen az adott szerkezet, rendszer, vagy szerkezeti elem által betöltött biztonsági feladattal. A felügyeleti követelmények erősségének meghatározásához felhasználható a rendszerek osztályozása, amely a Vizforraló /BUP/, nyomottvizes /PUR/ és nyomőcsöves /PTR/ reaktorok biztonsági funkciói és szerkezeti elemeik osztályozása című /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-D1 sz. Biztonsági Útmutatóban található./ ?.6. A program 2.2. alfejezetben emiitett összetevőinek kidolgozásához a következőket kell figyelembe venni: /l/ a biztonsági elemzés során megállapított követelményeket, az üzemviteli határokat és feltételeket, valamint a Hatóság egyéb alkalmazható követelményeit;

/2/ az üzenbehelyezési program eredményeit, különös figyelemmel az alapvonal adatokra, az üzem "felépítési" állapotára és a jóváhagyási ismérvekre; /3/ a biztonság szempontjából fontos tételek hozzáférhetőségét, valamint azon hiányosságok és kezdődő meghibásodások észlelését, amelyek az üzemvitel során, vagy az elemek karbantartás, javítás, vagy módosítások utáni ismételt üzembe helyezése után fordulhatnak elő, 2.7. A felügyeleti programot az üzemeltető szervezetnek elég korán kell kidolgoznia ahhoz, hogy a program helyesen alkalmazható legyen, amint az üzem egységei az üzembehelyezési szakasz során üzemképessé válnak, és ahol ez lehetséges a beszerelés során. A végrehajtást ugy kell ütemezni, hogy az üzem biztonsága ne múlhasson kipróbálatlan, vagy ellenőrizetlen szerkezeteken, rendszereken, vagy szerkezeti elemeken. 2.8. Annak érdekében, hogy a 2.7 fejezet követelményei kielégüljenek, a felügyeleti programot elég korán kell kidolgozni ahhoz, hogy lehetséges legyen /I/ a program és az azt alátámasztó eljárások kielégítően korai időben történő kidolgozása, felülvizsgálata és jóváhagyása, hogy amikor szükséges, rendelkezésre álljanak; /2/ a felügyeleti eljárások kipróbálása az üzembehelyezési szakasz alatt a gyakorlatilag keresztülvihető mértékig; /3/ bizonyos^ paraméterek feljegyzése /az építés alatt és után, azonban az üzemvitelt megelőzően/ a folyamatos ellenőrzés hivatkozási pontjaiként történő felhasználásra. Szükség lehet például bizonyos szintjelek és beállítási referenciák állandó jellegű megjelölésére, amelyetet azért mértek meg jegyeztek fel, hogy a későbbi összehasonlításokhoz "az elkészülési állapot" hivatkozásaiként szolgáljanak; /<*/ a felügyeleti program megvalósításához szükséges tervezési jellemzők időben történő felülvizsgálata. 2.9. A felülvizsgálati programot rendszeres időközönként kellően át kell vizsgálni és időszerüsiteni az üzemeltető szervezetnek /lásd a 6.7 fejezetet is/.

3. FONTOSABB FELÜLVIZSGÁLATI KÖVETELRÉNYEK 3.1. Altalános rész 3.1.1. A felülvizsgálati programnak ki kall terjednie minden a biztonság szempontjából fontos szerkezetre, rendszerre és szerkezeti elemre, beleértve az ezen elemek működése szempontjából lényeges kiegészítő rendszereket is. A programnak elággá átfogónak kell lennie ahhoz, hogy alapot szolgáltasson valamennyi rendszernek az érvényes üzemviteli határokon ás feltételeken belül történő működéséhez /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-03 sz. Biztonsági Útmutató 3.5. paragrafusát/. Különleges figyelmet kell fordítani a következőkre: /!/ a radioaktív termékek és a környezet közötti védelmi zónák épségéra /ilyenek pl. a fütőanyagburkolat, az elsődleges nyomás határolás és a containment. /2/ a biztonsági rendszerek, vagyis a védőrendszer, a biztonsági működtető rendszerek és a biztonsági rendszert fenntartó egységek elérhetőségére, /lásd NAÜ Biztonsági Sorozat SO-SG-D3 sz. Biztonsági Útmutatót; /3/ mindazon egyéb elemek rendelkezésre állására, amelyek hibás működése hátrányosan befolyásolhatja a biztonságot. 3.1.2. A felügyeleti programba bevehető paraméterek, szerkezetek, rendszerek és szerkezeti elemek jellemző felsorolását, valamint a felügyelet alkalmas típusát az I.sz. függelék tartalmazza. 3.2. Az elválasztó védelmi zónák épsége 3.2.1. A fütőelemburkolat épségének ellenőrzéséhez szükséges felügyeleti eljárások magukba foglalják a következőket, azonban nem korlátozódnak szükségszerűen ezekre: /l/ Az uj fűtőanyagnak mag elemeinek és tartozéktételeinek, így az áramlást korlátozó eszközöknek és a rögzítő eszközöknBk jóváhagyott program szerinti ellenőrzése mielőtt a fűtőelemet az aktiv zónába betöltenek. Ez az ellenőrzés, amelyet a /NAÜ Biztonsági Sorozat SO-SG-010 sz. Biztonsági Útmutató részletez, tartalmazhat vizuális, meteroldgiai és bonyolultabb módszereket is/ /így például hélium-próbákat/;

/ 2 / a termikus ős hidraulikus feltételek igy az áramlások, a hőmérséklet, nyoiaás bruttó és helyi energiák megfigyelő ellenőrzését, az üzemviteli határok és feltételek betartásának biztosítása érdekében; / 3 / a reaktor hűtőrendszerének radioaktivitását és vegyi összetételét illető folyamatos ellenőrzést /pl. mintaelemzéssel/; / 4 / a besugárzott fűtőanyag Megfelelő ellenőrzését újrafelhasználás, tárolás, vagy szállítás előtt /pl. vizuális megfigyeléssel, vagy szivárgás-próbákkal/; /S/ a besugárzott fűtőanyagot tároló létesítményben a viz, vagy gáz radioaktivitásának és vegyi összetételének megfigyelő ellenőrzését. 3.2.2. Azok közé a felügyeleti intézkedések közé, amelyek szükségesek annak igazolásához, hogy a reaktor elsődleges hütőközének határolása ép, tartoznak a következők, bár az intézkedések nem szükségszerűen korlátozódnak csupán ezekre: /l/ a szivárgás mértékének mérése - például a kiegészítés, vagy a hulladék összegyűjtése idején /az ilyen mérésekhez rendszerint állandósult állapotra van szükség, az átmeneti hatások kiküszöbölése érdekében/; / 2 / az elsődleges nyomásbatárolás megfigyelése és nyomáspróbái /további részletek tekintetében lásd a NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-D2 sz. Biztonsági Útmutatót/; / 3 / a rendszer átmeneti állapotainak nyilvántartása és ezek összehasonlítása - ahol lehetséges - a biztonsági jelentésben szereplő feltételezésekkel; / 4 / a határok részét képező zárd eszközök működőképességének és megfelelően szoros zárásának ellenőrzése; / 5 / a szivárgást észlelő rendszerek folyamatos ellenőrzése /ilyenek a folyamat- és területi sugárzásmérő műszerek, hőmérséklet érzékelők, akusztikus észleld berendezések stb./; /6/ ellenőrző megfigyelés annak biztosítása érdekében,hogy a nulla képlékenységhez tartozó átmenet hőmérséklettel kapcsolatos megfontolások kielégüljenek;

10

/ ? / megfigyelő ellenőrzés a reaktor elsődleges és másodlagos hűtőközegeinek kémiai minőságát illetően. 3.2.3. A behatárolás ápságánek ellenőrzéséhez szükséges felügyeleti módszerek közé a következők tartoznak, azonban nem korlátozódnak szükségszerűen csupán ezekre: / l / a containmenten végrehajtott szivárgási sebesség próbák; / 2 / az átvezetési lezárások és záró eszközök, például a határok részát képező lágzsilipek vizsgálata, szivárgás gátlásuk és ahol szükséges, üzemképességük bizonyitására; / 3 / szerkezeti épáségre vonatkozó helyszíni megfigyelések /például a bélésfalakon és előkészítési szálakon/ fhf a containmenten belüli feltételek, igy a hőmérsékletek, nyomások és légköri összetétel megfigyelő ellenőrzése. 3.2.4. A tipusellenőrzési programnak tartalmaznia kell a tömítettség ellenőrzését és szivárgási próbákat minden olyan rendszeren, vagy szerkezeti elemen, amelyet radioaktív anyagok befogadására terveztek, vagy ha szükséges, ezek folyamatos vizsgálatát. 3.2.5. A felügyeleti programnak tartalmaznia kell rendszeres időközönkénti tömitettségi ellenőrzéseket és/vagy szivárgási próbákat minden olyan rendszeren, amelynek részel a containmenten kívül vannak ás amelyek balesetet követően erősen radioaktív folyadékokat, vagy gázokat tartalmazhatnak. Példák az ilyen rendszerekre: / l / a maradékhőt eltávolító rendszerek, / 2 / a biztonsági betápláld rendszerek, / 3 / a containmentet permetező rendszerek, / 4 / kémiai összetétel és térfogatellenőrző rendszer, / 5 / a radioaktív szennyvizet kezelő rendszer, / 6 / az aktív zónát permetező rendszer /forralóvizes reaktorok esetében/ 3.3. Biztonsági rendszerek A felügyeletnek ki kell terjednie a reaktor leállítására szolgáló rendszerekre és szerkezeti elemekre, annak biztosítása érdekében, hogy a tervezési határokon belül maradjanak mind a feltételezett üzemviteli események alatt, mind pedig a baleseti körülmények következ-

11

keznényeinek enyhítéséhez szükséges rendszerek kezdeti üzemelése közben. Ez utóbbi magában foglalja: /l/ az elsődleges rendszereknek megengedhetetlen tulnyomási csúcsokkal szembeni védelmét /gőzkibocsátás, biztonsági és nyomáscsökkentő szelep működésbe hozása stb./í /2/ a biztonsági kapcsolórendszerek terv szerinti működésbe lépését. A felügyelet bizonyítsa a védő rendszer alkalmazhatóságát, beleértve minden redundáns részt, igazolnia kell azokat a beállítási pontokat, amelyeken a működtetés bekövetkezik és az összes reakcióidő elfogadható voltát. 3.3.2. Minden olyan szerkezetnek, rendszernek és szerkezeti elemnek, amelynek feladata a baleseti körülmények következményeinek enyhítése, rendszeres időközönkénti felügyeleti vizsgálaton kell átesnie annak bizonyítására, hogy a gyakorlatilag lehetséges legteljesebb mértékben rendelkezésre állnak, illetőleg teljesítményük bárminemű csökkenésének felderítése céljából. E funkciók közé tartoznak bár nem korlátozódnak szükségszerűen ezekre; /l/ az aktiv zóna üzemzavari hűtése és a hőnek a végső hőelnyelőbe szállításához szolgáló rendszerek /2/ a containment szigetelése; /3/ a containment lehülési - és nyomás-korlátozása; /A/ a baleseti körülményekből származó radioaktív szennyvíz kibocsátás szabályozása; /5/ ahol lehetséges, a gyúlékony gázok ellenőrzése, csökkentése a containmenten belül. 3.3.3. A biztonsági rendszer kiegészítő elemeinek /NAÜ Biztonsági Sorozat 5O-SG-D3 sz. Biztonsági Útmutató, valamint /NAÜ Biztonsági Sorozat S0-SG-D7 sz. Biztonsági Útmutató/ rendelkezésre állását az általuk kiszolgált rendszer fontosságának megfelelően ellenőrizni kell. Bár nem korlátozódnak szükségszerűen ezekre a biztonság szempontjából fontos rendszerekhez, szerkezetekhez és szerkezeti elemekéhez kapcsolódó funkciók közé tartoznak, amelyeket figyelembe kell venni, a következő szolgáltatások; /l/ üzemzavari energiaellátás

12

/2/ hűtővíz /3/ levegő /4/ hűtés és kenés. 3.4. További egységek Egyéb olyan tételek, melyekre felügyeletet kell ellátni azok, amelyek hibája feltehetően veszélyes, vagy baleseti körülményeket idéznek elő, vagy ilyenekhez hozzájárulnak. Ezek közé tartozhatnak: /!/ azok a rendszerek, melyekre a reaktor normál üzemi feltételek mellett leállítása és hűtése szempontjából számítani kell, beleértve az olyan vezérlő rendszereket, mint amelyek a reaktivitás, a tápvíz szolgáltatás, a reaktornyomás és hőmérséklet szabályozására szolgálnak; /2/ az üzemviteli állapotokhoz, valamint a baleseti körülményekhez egyaránt szükséges műszerezés; /3/ a vezérlőteremben a tartózkodás lehetősége és megközelíthetősége; /4/ a nagyenergiájú csővezeték és az ehhez társuló csővezetési megszorítások; /5/ szerkezeti támaszok /pl. kémányrögzitő kábelek, csővezeték támaszok/; /6/ tűzvédelem, észlelő és tűzoltó rendszerek; /7/ üzemzavari létesítmények és felszerelések; /8/ külső és belső eseményekkel szembeni védelem; /9/ távközlési rendszerek; /lo/ besugárzott fűtőanyag tárolására szolgáló létesítmények, a takarító rendszereket is beleértve; /ll/ fütőanyagkezelő berendezés és létesítmények; /12/ a radioaktív hulladék kezelésére és tárolására szolgáló létesítmények /13/ üzembiztonság /14/ turbina- és generátor sebességszabályozása ás ezek védelmi rendszerei, ahol ilyen van.

13

4. A FELÜGYELETI SZEMLE GYAKORISÁGA ÉS TERJEDELHE 4.1. A felügyeleti szemlék gyakoriságának és terjedelmének meghatározása A.1.1. Az egyes szerkezetek, rendszerek és szerkezeti elemek felügyeleti szemlézésének gyakoriságát és terjdelmét elsősorban a biztonsággal kapcsolatos jelentőségük szerkint kell meghatározni, /lásd Vizforralő /BUR/, nyomottvizes /PUrt/ és nyomócsöves /PTR/ reaktorok biztonsági funkcióinak és szerkezeti elemeinek osztályozása cimü, /NAÜ Biztonsági Sorozat, 50-SG-D1 sz. Biztonsági Útmutatót./ E meghatározás közben figyelembe kell venni az elérhetőségi korlátozásokat /Atomerőmüvek üzem közbeni ellenőrzése cimü, /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-02 sz. Biztonsági Útmutatót/, valamint annak szükségességét is, hogy a személyzetet érő sugárdőzisok az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradjanak. 4.1.2. A felügyeleti szemlék gyakoriságának és terjdelmének megfelelőnek kell lenni ahhoz, hogy /l/ biztosítsák az üzem paramétereinek, beleértve meghatározott elemek rendelkezésre állását, az üzem előirt üzemviteli korlátaival és feltételeivel folyamatos összhangban maradását; /2/ észleljék a kezdődő, vagy a gyakoriba karbantartás szükségességét a kielégítő működés és használhatóság biztosítása érdekében; /3/ biztosítsák, hogy két egyr Jst követő felügyeleti szemle között ne fejlődhessen ki valamilyen hiba, baleseti körülményekhez vezető mértékben; /4/ kielégítsék a Hatóság, a szabályzatok és a vonatkozó ipari előirások és normák követelményeit. 4.1.3. A felügyeleti szemlék gyakorisága a következőkből határozható meg: /l/ a biztonság jelengősége és a megbízhatósági célkitűzések teljesítésének szükségessége, stb.; /2/ a gyártók ajánlásai, valamint a tipuspróbák, tartóssági és cikluspróbák eredményeire vonatkozó tájékoztatás;

14

/3/ a várható mechanizmusok, a megbízhatósági elemzések eredményei, az egység, vagy rendszer kora, a szerkezeti elem tipusa és az üzemelési feltételek; /4/ a hiba arányokkal kapcsolatban a karbantartásból szerzett tapasztalatok az Üzemben és hasonló üzemekben; /5/ a felügyelet automatizáltságának mértéke 4.1.4. A felügyeleti szemlék gyakoriságának optimalizálása a következik megfontolására terjedhet ki: /l/ a rendszer redundanciájának mértéke, azzal kapcsolatban, hogy felügyelet céljából bizonyos rendszereket, vagy szerkezeti elemeket ki kell vonni az üzemelésből; /2/ a felügyeleti tevékenységek végrehajtását befolyásoló üzemviteli megszorítások; /3/ a tipusellenőrzés egyeztetése, egyéb tevékenységekkel, igy a tervszerű karbantartással, üzemszünetekkel, vagy egyéb üzemviteli ciklusokkal; /4/ számos felügyeleti tevékenység végrehajtásának megkönnyítése azáltal, hogy üzemszünet alatt végzik el; /5/ rugalamsság, amely lehetővé teszi a felügyeleti szemle végrehajtását; nem tervezett üzemszünetek alatt; /6/ annak szükségessége, hogy az ellenőrzések az üzemi szervezet túlzott megterhelése nélkül történjenek, ugyanakkor azonban biztosítsák az üzem biztonságát; /7/ a hamis reaktor leállítások, vagy az üzemvitelre káros hatások elkerülésének szükségessége; /8/ szükséges, hogy elkerüljék valamely eszköz, élettartamának szükségtelen megrövidítését és a hibák előidézését túlzott prőbasorozatok és müveletek által; /9/ annak szükségessége, hogy a személyzet sugárveszélyeztetettsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradjon. /1O/ különleges szempontok /amelyeket a 4.2. alfejezet ismertet./ 4.2. Különleges szempontok 4.2.1. Ha a felügyeleti szemlék gyakoriságának meghatározásához számított megbízhatósági adatokat alkalmaznak /lásd 4.1.3./, a következő korlátozásokat kell felismerni:

15

/l/ ritkán előforduló hibákra nehéz statisztikailag értékelhető adatokat kapni; /2/ nehéz bizonyító erejű megbízhatósági adatok biztosításához elég próbát végezni; ilyen esetekben a felügyeleti szemlék gyakorisága alapozható az üzemeltető szervezetnek a későbbi hiba arányokra vonatkozó legjobb becsléseire, valamint egyéb, ezen Útmutatókon meghatározott ismérvekre; fzf a közös okból bekövetkező meghibásodások jelentősége nehezen felbecsülhető. 4.2.2. Ahol csupán korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre a rendszerek, vagy alkatelemek megbízhatóságát illetően, a keztiatben alkalmazott felügyeleti gyakoriságnak óvatos becslésekre kall épülnie. Tapasztalatok szerzése után változtatások eszközölhetők a 4.3. alfejezettel összhangban. 4.2.3. A rendszerek és szerkezeti elemek megbízhatóságát hátrányosan befolyásolhatja, ha túlságosan nagyszámú termikus, mechanikai vagy egyéb ciklusnak vannak kitéve. Éppen ezért, a kipróbálás, ellenőrzés okozta ciklusok csökkentése érdekében,bizonyos biztonsági funkciókat ellátó szerkezeti elemek kipróbálása felfüggeszthető minden olyan időszakban, amikor az adott biztonsági funkcióra nincs szükség, feltéve,hogy a felügyeleti követelmények kielégítést nyernek, mielőtt

4.2.4. A berendezés és rendszerek megbízhatósága csökkenhet a személyzet által okozott hibák következtében /pl. ha redundáns készülékeket azonos napon, ugyanaz a szentély kalibrál hasonló hibák fordulhatnak elő, ami növeli a közös okból előforduló meghibásodások lehetőségét. Az ilyen hibák gyakorisága csökkenthető a személyek változtatásával, vagy részletes eljárási szabályozás létrehozásával. 4.2.5. Ahol egy üzemelő rendszer bizonyos redundáns alkateleRIBÍ tartalékban állnak, ezek az elemek váltakozva állitandők üzembe, hogy valamennyi alkatelein hasonló működési igénybevételnek legyen kitéve, következésképpen hasonló felügyeleti eljárásoknak és gyakoriságnak is. A karbantartási időközöket ugy kell szabályozni, hogy ezek. a szerkezeti elemek ne használódhassanak el egyszerre.

16

4.3. A felügyeleti szemlék gyakoriságának ás terjedelmének rendszeres időközönkénti újraértékelése A felügyelet meghatározott gyakoriságát és terjedelmét rendszeres időközönként újra kell értékelni annak megállapítása érdekében, hogy azok hatékonyan üzemképes állapotban tartják-e a rendszert, vagy szerkezeti összetevőt. Eljárásokat kell felállítani annak biztosítására, hogy ezekre az újraértékelésekre sor kerüljön és szükséges változtatások az illetékes hatóságok általi jóváhagyása ' megtörténjen. Ennek érdekében a következőket kell figyelembe venni: /l/ a rendszar, vagy alkatéiem teljesítőképessége, elsősorban meghibásodási gyakorisága, /2/ valamely hibát követően szükséges javító intézkedés; /3/ a hasonló rendszerek és elemek teljesítménye hasonló üzemekben ás környezetekben; /4/ a rendszerrel, vagy szerkezeti elemmel összefüggő tervezési változtatások; /5/ a normálistól eltérő események előfordulását, vagy baleseteket okozó meghibásodási módokra vonatkozó információ. 5. A FELÜGYELETI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA 5.1. Általános rész A felügyeleti programot ugy kell végrehajtani, hogy az a biztonság szempontjából fontos valamennyi szerkezeti részre, rendszerre, vagy alkatelemre kiterjedjen. A védőrendszer esetében a felügyeleti módszernek, ahol ez megvalósítható, gondoskodnia kell valamennyi szerkezeti elem alkalmazhatósági állapotának igazolásáról, kezdve bemeneti érzékelőtől a működésbe hozott berendezésig, beleértve az automatikus és a kézzel vezérelt részeket is. Ahol ez nem megvalósítható, ott egymást átfedő /üzemelés alatti és üzemelésen kívüli/ tipusellenőrzési módszereket kell alkalmazni. A módszereknek olyanoknak kell lenniök, hogy egy rendszer minden redundáns részének, vagy alkatelemének hibáit felderítsék.

17

Ahol valamely rendszernek, vagy elemnek alternatív ellenőrzési pontjai vannak, a programba valamennyi ilyen ellenőrzési pontot be kell venni. A felügyeletet olyan körülmények között kell végrehajtani, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek a korábbi ellenőrzési tevékenységek során nyert eredményekkel, beleértve a bázisszint adatokat is. 5.2. Felügyeleti módszerek 5.2.1. Megfigyelő ellenőrzés A megfigyelő ellenőrzés közvetlen jelzést ad az üzem állapotáról az üzemeltető személyzet számára. Azokat a paramétereket kell megfigyelni, amelyek az üzem biztonságos működése és azon - rendszerint nem üzemelő - rendszerek állapota szempontjából a legjelentősebbek, amelyeknek egy normálistól eltérő körülmény során esetleg működniük kell. A folyamatos ellenőrzést rendszerint az üzemeltető személyzet végzi a fő vezérlő teremből, vagy az üzemben rendszeres időközönként tett körutak során. Ez általában a műszerek, adatrögzítők, vagy számítógépi kinyomtatások praméter értékeinek megfigyelését, vagy az üzemi körülmények megfigyelését jelenti. A folyamatos megfigyelés mintavételezéssel is járhat. Az ilyen mintavétel lehet "on-line", vagy manuális kivitelű, szolgálhat vegyi elemzésre, sugárkémiai elemzésre, anyag elemzésre, vagy izotópos tisztasági elemzésre. Mivel az ilyen mintavételhez és elemzésekhez különleges eljárások tartoznak, ezeket a tevékenységeket rendszerint különleges képzettségű személyzet végzi. 5.2.2. Funkcionális próbák A működési próbának azt kell biztosítania, hogy az igy ellenőrzött rendszer, vagy alkatelem képeis legyen teljesíteni terv szerinti feladatát. A szerkezeteket, rendszereket és elemeket a gyakorlatilag megvalósítható mértékig olyan körülmények között kell kipróbálni, amelyek közepette a nekik szánt feladatok teljesítése céljából müködniök kell. A berendezés működési próbájának, ha lehetséges, a következők

18

közül egy, vagy több műveletből kall állnia: /l/ a berendezés beindítása. A próba tartalmának elegendőnek kell lennie stabil üzeni körülmények elérásáhez. Ahol meghatározott szerkezeti elem beindítása nem megvalósítható, ott az inditó eszköz "próba" állásban történő működése is elfogadható lehet, amennyiben a szerkezeti elemet ezután, az üzemi müveletek által biztosított első lehetőségkor kipróbálják; /2/ A szelepek kézzel vezérelt elektromos üzemeltetése, a löket idejének mérésével, ha lehetséges. Olyan esetekben, amikor az üzemi körülmények miatt nem megengedhető a szelep teljes löketre állítása, elfogadható lehet egy részleges löket próba, vagy a szelepvezérlő rendszer próbája is, azonban az üzemszünet során rutinszerűen el kell végezni a teljes ütem próbáját is. /3/ megfelelő nagyságú próbajel betáplálása, hogy az kivánság szerint a kimenetet, vagy kijelzést működtessél /4/ az indító eszköz bekapcsolása és az ebből eredő müvelet megfigyelése; /S/ automatikusan kiszámított beállítási pontok kipróbálása, hogy a számítógépi műveletbe bekerülő minden változókra adott válaszokat igazolják; /6/ a biztonsági funkciók kézi indításának ellenőrzése; /?/ az összekapcsolások, megkerülő vezetékek, elvezetés és próbajelzések, valamint az elvezetést és próbát jelző áramkörök állapotának és üzemképesságének kipróbálása; / 8 / a próba során a megfelelő paraméterek ellenőrző megfigyelése. 5.2.3. Készülék átvizsgálások A leolvasható adatokat nyújtó müszercsatornák alkalmazhatóságát a következők közül egy, vagy több eljárással kell ellenőrizni: /l/ az ugyanazon változót ellenőrző csatornák müszerállásainak összevetése, megengedve a folyamatváltozók eltéréseit az érzékelők helye között; /2/ az ugyanazon változót ellenőrző és egymással ismert összefüggésben álló csatornák müszerállásainak összevetése;

19

/ 3 / a különféle változókat ellenőrző és egymással ismert összefüggésben lévő csatornák mérőállásainak összevetése. 5.2.4. A kalibrálást ás a reakcióidőt igazoló próbák A kalibrációt ellenőrző próbának célja annak felülvizsgálata, hogy a műszerbe, vagy csatornába Jutó ismert bemenet a kivánt /analóg, digitális, vagy bistabil/ kimenetet adja-e. Analóg csatornák esetében ellenőrizhető a linearitás és a hiszterézis is. A reakcióidő kipróbálása annak igazolásához szükséges a biztonsági rendszerek, vagy alrendszerek esetében, hogy a reakcióidők a meghatározott határokon belül vannak-e. A reakcióidő próbának az egyes biztonsági rendszerekből az érzékelő bemenetétől a működésbe hozott berendezésig az egyetlen vizsgálatban lehetséges legtöbbet kell magába foglalnia. Ahol a teljes rendszer, az érzékelőtől a működésbe hozott berendezésig egy egészként nem próbálható ki, a rendszer reakcióidejének igazolása a rendszer külön részeinek reakcióidejét mérve végezhető el, kimutatva, hogy valamennyi reakcióidő eredője a teljes rendszer követelményeinek határain belül van. A hitelesítést és a reakcióidőt olyan próbákkal kell igazolni, amelyek nem igénylik az észlelő berendezéseknek elmozdítását, beszerelésük helyéről kivéve ha az ilyen próbák nem alkalmasak annak felderítésére, hogy a reakcióidő változásai tulhaladják-e. az elfogadható határokat. Ilyen esetekben, amennyiben megvalósítható, az érzékelőket különleges próbapados vizsgálat céljából el kell távolítani. Amennyiben ez nem keresztülvihető, a gyártó vizsgálati eredményeit lehet felhasználni, feltéve, hogy / l / kielégítő biztosíték van arra, hogy az öregedés nem csökkenti a teljesítményt az elfogadható határok alá; / 2 / a gyártó vizsgálati eredményeit nem érvényteleníti annak a rendszernek a konstrukciója, amelybe az érzékelő be van épitve; a vizsgálati eredmények bizonylatolta vannak és a próbákat az üzemeltető szervezet minőségbiztosítási programjának megfelelő minőségbiztosítási követelményekkel összhangban végezték.

20

5.2.5. Vizsgálatok A folyamatos megfigyelés rendes rászekánt végzett ellenőrzéseken felüli vizsgálatok szükséges kiegészítései a felügyeleti programnak. Ezekről a vizsgálatokról azonban nem szól ez az Útmutató, miután azokat a /NAÜ Biztonsági Sorozat, 50-3G-02 sz. valamint a NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-07 sz. Biztonsági Útmutatók tárgyalják. 5.3. Felügyeleti szemle, karbantartás, javitás, vagy módositás után 5.3.1. Mielőtt karbantartást, vagy módosítást követően bármely rendszer, vagy szerkezeti elem újra üzembe állítható lenne, felügyeleti szemlét kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a karbantartási, vagy javitási tevékenységek elérték céljukat, hogy az adott rendszer, vagy szerkezeti elem normális üzemeléséhez kapcsolódó határok és feltételek kielőgülriek és az üzem biztonságosan működhet. Ennek ki kell terjednie a munkaterület valamennyi olyan kapcsolódó és egyéb rendszerének felügyeletére is, amelyeket a karbantartási, vagy javitási tevékenység megzavarhatott. 5.3.2. Mielőtt valamilyen módosítást követően bármely rendszer, vagy alkatelem újra üzembe állítható lenne, az adutt rendszert, vagy elemet az üzembehelyezási szakaszban alkalmazottakhoz hasonló próbáknak kell alávetni,ahogyan azokat a /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-G4 sz. Biztonsági Útmutató ir.^erteti, annak bizonyitására, hogy a módositás tervezési szándékait betartották. A felügyeleti programot szükség esetén felül kell vizsgálni és újra kell értékelni /lásd 4.3./4/. Többcsatornás rendszeren végrehajtott módosítások esetében helyesbb a munkát egy csatornán elvégezni és ésszerű felügyeleti időt engedni, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a módosítások megfelelőek és megbízhatók, mielőtt hasonló módosításokat a többi csatornán végrehajtanának. Ez a gyakorlat segit elkerülni a lehetséges, közös meghibásodási módokat és esetleg a szükségtelen üzemleállásokat is. 5.3.3. A reaktor aktív zónájában olyan módon végrehajtott mindennemű változtatást követően, amely hatással lehet az aktív zóna sugárzásfizikai paramétereire, ellenőrző programot kell végre-hajtani a módosított konfiguráció elfogadhatóságának igazolása céljából. Ennek a vizsgálati programnak tartalmát illetően hasonlónak kell lennie a

21

kezdeti kritikussági, kis energiájú fizikai ős energiapróbákhoz, amelyeket a /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-04 sz. Biztonsági Útmutató ismertet, a próbák köre azonban lerövidíthető csupán azon paraméterek értékeinek igazolására, amelyek megváltozhattak. 5.4. Bevizsgáló felszerelés 5.4.1. Általános rész Az üzemeltető szervezetnek biztosítania kall, hogy minden bevizsgáld berendezés, akár a terv irta azt elő, akárpedig egyébként szükséges a tipusellenőrző programhoz, rendelkezésre álljon, üzemképes és hitelesített legyen. Amennyire az gyakorlatilag megvalósítható, a bevizsgáló- berendezésnek állandóan beszereltnek kell lennie. 5.4.2. Ellenőrzés és hitelesítés Programot kell megállapítani, és fenntartani a bevizsgáló berendezés, valamint a felügyelet során alkalmazott referencia etalonok rendszeres hitelesítésére és ellenőrzésére. E programnak gondoskodnia kell a pontatlanságok azonnali felderítéséről, valamint az időben történő és hatékony helyesbítő intézkedésekről. E programnak a következő általános követelményeket kell tartalmaznia: /l/ Berendezés azonosítása,;A bevizsgáló berendezést és a hitelesítő összehasonlító normaként használt felszerelést ki kell jelölni, hogy igazolni lehessen hitelesítési állapotukat /2/ A berendezés használata: Mielőtt a bevizsgáló-berendezést felUgyeleti vizsgálathoz alkalmazzák, hitelesítési állapotát és Üzemképességét ellenőrizni kell. /3/ Hitelesítési eljárások: a bevizsgalóberendazés hitelesítésére részletes szabályokról kell gondoskodni; a hitelesítés pontosságának arányban kell állnia a funkcionális követelményekkel és ahol lehetséges, referencia normákat kell alkalmazni.

22

/ 4 / Hitelesítési nyilvántartások: a berendezés minden darabjáról nyilvántartást kell vezetni annak bizonyítására, hogy a vizsgálati berendezés hitelesítésekor meghatározott programot és szabályokat és referencia etalonokat követtek. E nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell a hitelesítés történetét, feltüntetve a hitelesítési időközöket, az utolsó hitelesítés dátumát, azt, hogy mikor esedékes a legközelebbi hitelesítés, a szükséges tűrések betartását, vagy be-nemtartását a beszabályozások előtt és után, valamint minden egyéb felhasználási korlátozást. Gyakran kívánatos, hogy közvetlenül a prőbaberendezésre legyen erősítve egy ragcádula, amely feltünteti a legutóbbi hitelesítés, valamint a legközelebb szükségessé váló hitelesítés dátumát. 5.4.3. Helytelen hitelesítésű bevizsgáló berendezés Ha megállapítást nyer, hogy a bevizsgáló berendezés hitelesítése helytelen, a legutóbbi hitelesítés óta végzett vizsgálatok érvényességét ki kell értékelni* E célból ajánlatos a bevizsgáló berendezés minden darabjára nézve vezetni egy igénybevételi naplót. A helytelen kalibrációjunak talált bevizsgáló-rberendezést függőcimkével, vagy egyéb megfelelő eszközzel meg kell jelölni. 6. ADMINISZTRATÍV SZEMPONTOK 6.1. Felelősségek 6.1.1. A megfelelő felügyeleti program készítéséért és végrehajtásáért a végső felelősség az üzemeltető szervezeté. Az üzem vezetősége felelős az üzemviteli határok és feltételek/lásd a NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-03 sz. Biztonsági Útmutatót / pontos betartásáért és ezzel a bennük foglalt felügyeleti követelmények teljesítéséért is. 6.1.2. Az üzemeltető szervezetnek a felügyeleti program tekintetében ki kell jelölnie a hatásköröket és felelősségeket mind saját szervezeti felépítésén belül, mind egyéb szervezeteket illetően és meg kell határoznia az összeköttetési vonalakat. Ennek biztosítania kell a felügyeleti szemlék dokumentáció és jelentéstétel, valamint az

23

eredménykiértékelés időben történő végrehajtását. 6.1.3. A felügyeleti programnak a minőségbiztosítási követelményekkel összhangban végzett lebonyolítását illető független vizsgálatot az országos gyakorlattól függően lefolytathatják az üzemeltető szervezet, vagy a Hatóság, vagy egyéb illetékes hatóság, vagy az illetékes hatáság által elismert valamely szervezet megbízottai. Amennyiben ezt a vizsgálatot az üzemeltető szervezet folytatja le, azt olyan személyeknek kell elvégezniök, akik az ellenőrzési tevékenységbe nincsenek közvetlenül bevonva. 6.1.4. Az üzemeltető szervezetnek felül ksll vizsgálnia a tervet, hogy megbizonyosodjék róla, megtörtént minden szükséges gondoskodás a biztonság szempontjából fontos tételek megfelelő felügyeletének lehetővé tételére. Nyilvántartásokat kell vezetnie az üzembehelyezés során alapszinti adatokként és a működési felügyelet eredményeinek jóváhagyási ismérveként összegyűjtött és elfogadott adatokról. Az üzemeltető szervezetnek biztosítania kell azt is, hogy ezen időszak alatt a felügyeleti szabályzatok a gyakorlatilag megvalósítható mértékben érvényesüljenek. 6.1.5. Az üzemeltető szervezet a felelős annak biztosításáért, hogy a felügyeletet ellátó személyzet megfelelően kiképzett és minősített legyen a felügyeletnek azon területét illetően, amelyért felelős. E célból képzési programot kell összeállítani munka közbeni képzést biztosítva; főleg pedig azt kell megoldani, hogy ezek a személyek amennyire csak megvalósítható, részt vegynek az üzembehelyezési vizsgálőprogramok kidolgozásában, végrehajtásában és az eredmények kiértékelésében. E programnak magában kell foglalnia a vonatkozó üzemviteli tapasztalatot és biztosítania kell a személyzet számára a részvételt a gyártók tanfolyamain, ismeretfrissitő képzésben és egyéb képzési programokban, amennyiben az szükségesnek látszik. 6.1.6. A felügyeleti programot a minőségbiztosítási követelményekkel összhangban kell elő-késziteni, felülvizsgálni, jóváhagyni és megvalósítani. E követelményekre nézve részletes útmutatást tartalmaznak a NAÜ Minőségbiztosításra vonatkozó Szabályzata és Biztosnági Útmutatói. 6.1.7. Az üzemeltető szervezetnek megfelelően fel kell készülnie arra, hogy a Szabályalkotó testület által megkívánt tájékoztatást megadja.

24

6.2. Felügyeleti eljárások 6.2.1. Az eljárásoknak msg kell felelniük a Minőségbiztosítás atomerőmüvek üzemvitele közben cimü, /NAÜ Biztonsági Sorozat 5O-SG-QA5 sz. Biztonsági Útmutató 2. fejezete szerinti általános előírásoknak, amely a szabályzatok tartalmával, felülvizsgálatával és jóváhagyásával, az ideiglenes szabályzatokkal ás a szabályok betartásával foglalkozik. 6.2.2. Az eljárásokat ugy kell leirni, hogy az csupán egyféleképpen legyen értelmezhető és azok teljesítése megoldható legyen. Ahol lehetséges, a vonatkozó paramétereket ugy megoldani, hogy azok ésszerűek és a felügyeletet végrehajtó személyzet számára közvetlenül használhatók legyenek; szerepeljenek közöttük /a/ megengedhető tűrések minden kapcsolódó müszerhiba hatására és /b/ dinamikus hatásokra. 6.2.3. A szabályzatoknak meg kell követelniök

a,próba, vagy

kalibrálás alatt álló rendszerhez kapcsolódd műszerezés ás riasztóberendezések ellenőrzését. 6.2.4. A szabályzatoknak világosan meg kell határozniok az ellenőrzési tevékenység végrehajtása közben kívánatos üzemi feltételeket. E feltételeknek olyanoknak kell lenniök, hogy a.felügyelet ne eredményezze az üzemviteli határok ás feltételek megsértését. 6.2.5. Miután bizonyos ellenőrzési tevékenységek megkívánják a biztonság szempontjából fontos rendszerek, vagy szerkezeti elemek kivonását a szolgálatból lényeges, hogy ezen eljárások egyrészt az elmozdítás előfeltételeit, másrészt egyértelmű utasításokat tartalmazzanak ezen rendszerek és szerkezeti elemek szolgálatba történő teljes és helyes visszajuttatására nézve annak biztosítása érdekében, hogy a normál üzemvitel határai és feltételei sérelmet ne szenvedjenek. 6.2.6. Az üzemi paraméterek, vagy rendszer állapotok ellenőrző megfigyelésére vonatkozó szabályok szükségessé tehetik ellenőrző listák használatát előre alkészitatt táblázatok kitöltését, vagy grafikonok szerkesztését. 6.2.7. Az eljárásoknak világosan meg kell határozniok a jóváhagyás feltételeit és azt, hogy milyen intézkedéseket kell tenni, ha ezek a jóváhagyási ismérvek nem tarthatók be. /lásd 6.1.7-et és 6.5.4-et/.

25

6.3. A felügyeleti szemlék idejének programozása 6.3.1. A felügyeleti szemlék idejének programozásakor a következőket kell szem előtt tartani: /l/ el kell kerülni a rormál üzem szükségtelen megzavarását, különösképpen a várható átmeneti terhelések során, vagy olyan energiaszint mellett amikor az üzem vezérlése egyébként is nehéz; /2/ a próbákat, vagy kalibrációkat, amennyire csak lehetséges, egy műszak alatt kell befejezni, vagy a folyamatpsságot biztosító megoldásokat kell alkalmazni, így a csapattagokat átfedéssel cserélni, speciális útbaigazításokat adni, naplót, vagy ellenőrző listát használni; /3/ csökkenteni kell a személyzet hibája miatt, közös okból bekövetkező meghibásodás kockázatát. Kívánatos, hogy valamely redundanciával rendelkező rendszer különböző csatornáinak kipróbálását, vagy hitelesítését különböző személyek, különböző időben hajtsák végre; /á/ gondoskodni kell arról, hogy képesített személyzet álljon rendelkezésre különleges vizsgálatok elvégzésére és helyesbítő intézkedés kezdeményezésére és végrehajtására, amennyiben valamilyen rendellenes eredmény volna megfigyelhető; /5/ több próba, vagy hitelesítés egyidejű elvégzésének lehetőségét mindaddig, míg elkerülhető az üzem veszélyeztetése, valamint az, hogy a próbák egymást zavarják; /6/ elegendő rugalmasságról kell gondoskodni ahhoz, hogy a bizonyos időszakokban esetleg előforduló speciális kipróbálási igények beépíthetők legyenek; /7/ lehető legkisebbre kell csökkenteni az üzemi átmeneteket. Kívánatos kihasználni a tervezett, vagy nem tervezett leállások, beindítások, vagy részleges terhelési feltételek kínálta előnyöket az olyan próbák elvégzéséhez, amelyek ilyen körülményeket kivannak meg, vagy amelyek terheléscsökkentést, vagy terhelés korlátozásokat, illetve üzemkikapcsolódásokat idézhetnek elő;

'.6

/B/ minimálisra kell csökkenteni a személyzet besugárzását, különösképpen olykor, amikor a felügyelet energiafejlesztés köbben, erősen sugárzó zónákba történő belépést igényel. 6.3.2. A vezérlőterein személyzetének oda kell adni a végrehajtandó próbák jegyzékét, elsősorban azokét, amelyeket a 6.3.7. / 7 / alfejezet emlit; ismerniök keli, hogy azok végrehajtása milyen következményekkel jár és figyelemmel kell kisérniök az üzemre gyakorolt mindennemű hatást. 6.4. A vizsgálatok és kalibrációk adminisztratív ellenőrzése 6.4.1. Adminisztratív ellenőrzés céljából a következőket kell létrehozni: /l/ a felelősség egyértelmű kapcsolatait a próbákat, vagy kalibrálást végrehajtó és az Üzem működési ellenőrzéséért felelős személyek /pl. müszakfelügyelő/ között; /2/ vizsgálati engedélyt ki kell állitani az üzem működtető személyzete részéről az üzemi szabályzatokkal összhangban a vizsgálat végrehajtásáért felelős személy részére. Ezen engedélynek világosan körül kell határolnia a kipróbálandó rendszert és meg kell határoznia minden biztonsági követelményt /lásd 6.2.5./ /3/ a próba, vagy kalibrálás végrehajtására Írásbeli szabályzatot kell készíteni; /4/ megfelelő érintkezési lehetőséget kell biztosítani a próbát végző személyzet, valamint a vezérlőteremben dolgozó operátor között; /5/ gondoskodni kell a vizsgálati engedélyek érvénytelenítésének rendszeréről annak biztosítása érdekében, hogy kipróbálás után a rendszer megfelelő állapotban kerüljön vissza az üzemvitelbe. 6.4.2. A próba alatt, a vezérlőterem operátorát állandóan tájékoztatni kell a biztonsági rendszerek állapotáról. Ahol a terv nem gondoskodott arról, hogy a vezérlőteremben jelezve legyen a biztonság szempontjából fontos elemek állapota, ott függőcimkéket, vagy egyéb eszközöket alkalmazó megfelelő eljárásokra van szükség.

6.4.3. Amikor valamely rendszer kipróbálási, vagy kalibrálási állapotban van, azt biztonsági célokból használhatatlannak kell tekinteni, hacsak nem bizonyítható, hogy a rendszer elfogadható időn belül visszaállítható a normál elrendezésbe, vagy hoyy a neki szánt biztonsági funkció végrehajtásának képessége a kipróbálás, vagy kalibrálás körülményei között sem csökkent. 6.5. Az ellenőrzés eredményeinek kiértékelése és helyesbítő intézkedések 6.5.1. Amint a felügyeleti szemle eredményei rendelkezésre állnak, azoka-: az ellenőrzést végző személynek össze kell vetnie az elfogadhatóság ismérveivel. Amennyiben az eredmények kivül esnek a tűréseken, helyesbítő intézkedéseket kell kezdeményezni. Minden olyan esetben/ amikor olyan eltérések fordulnak elő az elfogadhatúsági ismérvektől, amelyek megakadályozhatják a normális üzemviteli határok és feltételek betartását, azonnal tájékoztatni kell erről az üzem működési ellenőrzéséért felelős személyt /pl.a müszakfelügyelőt/. 6.5.2,, Amint egy meghatározott felügyeleti tevékenyság befejeződött, az eredményeket az ellenőrzést végző személyen kivül egy másik illetékes személynek is felül kell vizsgálnia. E felülvizsgálatnak meg kBll állapítania, hogy az ellenőrzés helyesen törtánt-e és biztosítékot kell szolgáltatnia arra nézve, hogy valamennyi eredmény kielégíti a jóváhagyott elfogadhatósági ismérveket. 6.5.3. A felügyeleti eredményeket, ahol ez helyesnek látszik, meg kell vizsgálni olyan irányú változások szempontjából is, amelyek a berendezés elhasználódását jelezhetik. Ez történhet a korábban kapott adatokra vonatkoztatással. 6.5.4. Az ellenőrzési programnak megfelelő intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyeket az elfogadhatósági ismérvekhez viszonyított feltételezett eltérések esetében kell megtenni, elsősorban a tervvel kapcsolatos információ ás a tervelemzés alapján. Eltérés kimutatásakor általános szabályként a következőkre kiterjedő intézkedéseket kell megtenni: /l/ anennyiben szükséges, az üzem működtető személyzete tegyen intézkedéseket az eltérés ellensúlyozására és az üzemvitelnek a normál üzemvitel határai és körülményei között tartására. Egy többcsatornás rendszerben ez a meghibásodott össze-

28

tevőnek, vagy csatornának hibabiztos állapotba hely»zését jelentheti a javitás és kipróbálás befejezéséig; /2/ értesíteni kell az üzemeltető szervezet megfelelő hatásköri szintjét; /3/ személyzetének az üzem helyesbítő karbantartását kell végezni, /lásd NAD Biztonsági Sorozat SO-SG-07 sz. Biztonsági Útmutató/ szükség esetén szakértők közreműködésével; /4/ fel kell becsölni az eltérés biztonsági következményeit a későbbi üzemvitelre, a Javitó karbantartásra és a felügyeleti programra; /S/ ha szükséges, megbeszélést kell folytatni a tervezést végző személyekkel és specialistákkal; /6/ fel kell becsülni az eltérések következményeit, a rendszer vagy szerkezeti elem felépitése*a rendszer számítógépes modellezése,'„e^kezjtfLiaKepzése, az üzemi eljárások, az üzemzavari intézkedések, velamint a hatósági követelmények tekintetében; /?/ módosítani kell a megfelelő dokumentumokat, terveket, vázlatrajzokat, stb. 6.5.5. Ha befejeződött az eltérés következtében szükségessé vált javító karbantartás, vagy módosítás, a kijavitott, pótolt, vagy módosított rendszer, vagy szerkezeti elem ellenőrzését végre kell hajtani annak a szolgálatba visszajuttatása előtt, amint azt ezen Útmutató 5.3. fejezete ismerteti. 6.6. Revíziók, felülvizsgálatok és dokumentáció 6.6.1. A minőségbiztosítási követelményekkel összhangban rendszeres időközönként ellenőrizni kell és felül kell vizsgálni a felügyeleti programot, beleértve annak eljárásait, ütemezését a felügyeleti szemlék gyakoriságát, eredményeit és jelentéseit annak biztosítása érdekében, hogy magának a programnak az 1.1.1. fejezetben megjelölt céljai teljesüljenek. 6.6.2. A felügyeleti tevékenység minden eredményét dokumentálni kell és nyilván kell tartani. Intézkedni kell arról, hogy a dokumentáció a minőségbiztosítási T<övetelmény_ekkel összhangban legyen kiállítva és

29

vezetve. A következűkben a felügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes dokumentumok jegyzékét közöljük: /l/ adatgyűjtemények ás naplók, amelyek a biztonsági rendszer paramétereinek műszerekről leolvasott értékeit tüntetik fel, /2/ regisztráló szalagok és számítógépi kinyomtatások, /3/ vizsgálatokról, hitelesítésről és ellenőrzésről szóló jelentések, az eredmények és helyesbítő intézkedések kiértékelése; /4/ felügyeleti eljárások /5/ az elvégzett szemlékről szóló feljegyzések, nyilvántartások; /6/ a vonatkozó felülvizsgálatokról és revíziókról szóló jelentések /7/ ellenőrző listák a rendszerek és szerkezeti elemek állapotával kapcsolatban* 6.6.3. Ezen dokumentumoknak kell alapul szolgálniok azon felülvizsgálatokhoz, amelyek célja /l/ az üzemviteli határok és feltételek betartásának bizonyítása, /2/ a;ron tendenciák felderítése, amelyek valamely rendszer, vagy szerkezeti elem elhasználódását jelzik. . 6.6.4U Az ellenőrzésekre, felülvizsgálatokra és dokumentálásra vonatkozó ajánlások megtalálhatók a /NAÜ Biztonsági Sorozat 50-C-QA sz. Alkalmazási Szabályzatban és a hozzá tartozó Biztonsági Utasításban.

I. sz. FÜGGELÉK A különféle atomerőmű típusok felügyeletet igényli paramétereinek, rendszereinek, szerkezeteinek és szerkezeti elemeinek példái Ezen függelék jellemző felsorolását adja mindazon paramétereknek, szerkezeteknek,, rendszereknek és alkatelemeknek, amelyek egy felügyeleti programban szerepelhetnek. Hangsúlyozzuk, hogy a függelék nem képezi részét a Biztonsági Útmutatónak, azonban azért van hozzá mellékelve, hogy olyan tájékoztatást nyu„tson, amely segiti a felhasználót az Útmutatóban ajánlott elvek gyakorlati alkalmazásának megértésében.

30

Megjegyzendő, hogy bár a Függelék általánosan alkalmazható a vizsgált a négyféle reaktortípusra, különleges konstrukciók, valamint a különféle országos gyakorlatok követelményei következtében változatok létezhetnek. Az Al. - A4. táblázatok oszlopainak fejlécét illetően utalunk az 5.2.1., 5.2.2., 5.2.3., 5.2.4., valamint 5.2.5. alfejezetekre. A táblázatok tartalmaznak egy oszlopot, amely azt tünteti fel, hogy bizonyos szerkezeteken, rendszereken, szerkezeti elemeken a felügyelet részeként hol kell rendes körülmények között szemlét végezni. Habár ezen Útmutató nem foglalkozik az üzemelés közbeni ellenőrzéssel, vagy a karbantartást követő vizsgálatokkal /lásd az 5.2.5. fejezetet/, néhány üzemelés közbeni számiét mégis felvettünk az "ellenőrzés" oszlopba, ahol azt hasznosnak tartottuk a használó számára.

31

AI táblázat: NY Ol»l OTT VIZES ATOMERŰMÜVEK/PUR/

3

dba

•o

í 5 1. Reaktivitást szabályozd rendszer 1.1. Szabályozd rudak helyzet jelzése beillesztés időtartama /hirtelen bacauaztatáa/ beillesztés Időtartama /szabályozott/ beillesztési határok mozgásszabadság retaszalási sorrend szabál/ozd rud készletek 1.2. Sdr befecskendezés áramlái utvonala töltőaisivattyuk bdraav szivattyúk bdrozott viz térfogatok, hőmérsékletek ét koncentrációk 1.3. Reaktor energiaaloaztáea . tengely- éa augárlrányu fluxuskép meghatározása llneárle híáram eltérés a nukleált forráatól tatdzéa tényezAl 1.4. Raaktoi-mag fizikai paraméterek fütíanyag kazetták aktív zóna ösezetevtfl 2. nOszerezés reaktorvédí rendszer mUszakllag Megtervezett biztonsági Jellemző müködésde hozásé /valamennyi bemenettel együtt/ neutron detektorok szeizmikus érzékelik távleéllites baleset utáni Megfigyeld készülékek adatrögzltj rendazer

32

u

"

«4

o

3. Elsódlegas hütírsndszar biztonsági azalapak, Bántsáltő azalapak laválaaztó azalapak nyomásszabályozó térfogatszintja azlvárgás észlalő randazar szivárgási aabasség kémiai éa radlokémial allenArzéa nyomás/hSmérséklat határok aagtartály mozgása azarkazatl épség /lásd a NAÜ Biztonsági Sorozat S0-3G-02 sz. Biztonsági Útmutatót/ a raaktor főhütőszivattyuja *. uzanzavarl maghlití randazar /EECS/ biztonsági bafeeskandsző tartályok EECS alrandazarai /szivattyúk, azalapak éa áramlási utvonalait fűtőanyag betöltéshsz azUkaégss víztartálya EECS azalapak 5. Contalnnant szivárgás azarkezati épaég légzárak nyomás ás hSmérséklst nyotisscsökkantő és hütí rendszarak Jód tisztító szűrik laválasztű azalapak légkör allanórzés hidrogén allanőrzés bahatolási haly ventillátorai és szüríi

akel

1

&

.

<ó •o

a m u

zU 6. Ozaal randazarak 6.1. T6- gázturbina fd gdzvazaték randazara biztonsági azalapak turbina tulfutáa védalaa klaagltd éa Ozaazavari tápvíz randazar. kondanzátua) tárold randazar vizkéaile éa radiokéaia allandrzéa* fd- gdzvazaték azalap tápvíz- éa kondanzátuaj szivattyúk 6.2. Gdzganarátor nyomása éa hdnéraéklata 6.3. Szerkazati alaaakat hütd vizrandszar 6..». Szolgálati vlzrandazar 6.!i. naradékhdt altávolltd randazar 6.0. Végad hdalnyald 6.7. Szalldztattf randazarak aztlrdk vantíllátorok dlffaranelálla nyoaás 6.8. Kldraullkua lükéagátldk 7. Nor*ál é* Ozaajzavarl anarglarandazarak 7.1. Fontos váltakozdáraau anargalforráaok talaphalyi ganarátor éa tartozékai tal#phalyan klvOll szolgáltatás nélkUlBzhatatlan váltakozdáranu invartarak /ajotor ganarátor agyüttaaak/ alosztű randazarak alosztú randssar vedelne 7.2. Tonto* agyanáraaju anarglaforrások alaaak, agyánirányítok, vagy alaatUltdk •loaztő randazarak aloazttf randazar vétfvlaa 7.3. Ozaazavari világítási randazar

S

I! H

SÍ:

B. Fűtőanyag kazaltfal aUvalat bótkonemnttieló a containment atvaxataaak kommunlkidót randaxarak

daru *a aaalóazarkazatak fűtőanyag barakó1 gap hütőköiag karlngtattfa a taaktot aa a baaugarzott rütiSanyagot tároló aadanea vlzazintja a baaugarzott fűtőanyagot tarold aadanea ezalHitatí randazaral uj fűtőanyag azalllt
+ +

9. Kűlonféla Uzamzavarl kéazültatfgl falazaralaa /laad a N»0 Biitonaagi Sorozat 50-SC-06 az. Blztoflaágl Utawtatút/ kotMunlkáeldn felazerpKs tOzvadalnl randazarak a vlzagild barandazaa az Ozaa vtfdalal randazara hibía fUtdalaaat faldarlttf randarar hulladék taroló Itftaaltaanyak rataozalő randazarak /alaktroaoi-, ajaehanlkaléa aug
•í-

+

+ +

+ + +

35

A2.3Z Táblázat: l/izforraid atomerőmüvek /BUR/ a

1' N

<•

í' 1. Rsaktlvltáa szabályozd randazar 1.1. Szabályozd rudak halyzst jalzéaa betlleszUe időt ártana /hirtalan baeausztatáa/ csoportos balllaaztéal idő /4 rud/ bajutáai ldö /szabályozott hajtás/ •ozgáal azabadaág akfcumlátorok valérlés csatlakoztatása szcibályozdrudak vezstd csővai éa azok fairüggaaztéa 1.2. A iud-prograa szabályozói rud értékcsökkanta rud aorrand szabályozása rud blokk eisgf lgyeló1 1.3. Tartalék folyadékszabályozó randazar 1.4. Leállitási türéa 1.5. Reaktivitásban randsllsnaaaégak 1.6* Mag rizikai paraméterek rüttfanyag kazetták stag szsrkezetlelaaak 2.

Raaktor anarglaaloaztáal határai lineáris Hdáraa tattfzéal tényezők •inlwális kritikus energia arány tengelyirányú éa sugárirányú fluxus eloszlás

J i

•0

s. •o •

Is

n •

3. HUazarazéa

5< M

•

M

•

5S2

taaktor véddrandazar •üazakilag aagtarvazatt blztonaági jallaazők /valaaannyi baaanatat balaértva/ lavilaaztaa Jalzaaa nautren dataktetok azaizalkua aUtzarak tavlaillltaa balaaat utáni »agfigyalG aDazarak adatrogzit6 randazar 4. Raaktor hütArandazara 4.1. VlaBzakartngtattf randazar 4.2. Bizton*ági azalapak, ••nt«»ltí azalapak 4.3. Raaktorhüttf aziv
S.

+ +

üzaazawari •aghOtfl randazar /CCCS/ nagynyoaáau hDtAFolyadék bafacakandazéaa autematlkua nyoa
37

I 1 ••1

11 6. Centalfmant 6.1. Claddisga* eontainaent containaant aartatlanaaga, ápaaga szívárgaa lagzirak lavilaaztó azalapak fi.2. NyoaáacaökkantS it htltd candtzarak azirazOrvtfny paraatazéa viaazaFojttf aadanoa wiaazafojttf aadanca hüttfaa 6.3. Vikuuncaükkantas stárazörvíny/nadwasörvíny vakuua magazakltók nadvasSrvtfny/raaktordpülat vikuum Magazakltdk 6.4. A aiaodlagoa contalnaant a contalnaant épatfga lavalaaztd azalapak 6.5. h contalnaant atnoazférájának azabílyoza'aa tartaKk gázkazald randazar lavagS hígítása hidrcgan azabályozáa oxigén koncantráciá gazalanzSk

38

M a i • MX

e

.

e.

Dzami rendszerek 7.1. A turbina fégózvezeték randazara turbina túlfutás védelme kondenzátum tároló randazar vízkémiai éa radiokémlai adatok ellenőrzése leválasztó ezelepak tápvíz éa kondenzátum rendszer 7.2. Flaredékhó eltávolítására szolgáló _azarvlz vízrendszer 7.3. Szellűztetéal randazarek ezürők ventillátorok differenciális nyomás 7.4. Reaktorépület szerkezeti álamét hütö vízrendszerek 7.5. Reaktormag szlgatalését iiütS rendszer 7.6. Végső hoelnyelő 7.7. Hidraulikus lokésgátlók 7.6. Claradékhfit eltávolító rankzer

Normál éa üzemzavari energiarendszerek 8.1. Fontos váltakpzóáraau energiaforrások telephelyi generátor éa tartozékai talephclvan kivUll azolgáltatáa nélkülözhetetlen váltakozóáramu invartarak /motor generátor agyűtteaakalosztó rendazerak elosztó rendszer védelme 8.2. Fontos egyenáramú energiaforrások elemek, egyenirányítók, vagy elemtöltők elosztó rendszerek elosztó rendszer védelme 8.3. Üzemzavari világítási rendszer

39

9.

Fűtőanyag kezelési művelet bőrkoncentráció a containment átvezetések kommunikációs rendszerek daru és emelőszerkezetek fűtőanyag berakd gép hűtőközeg kerlngtetés a reaktor és a besugárzott fűtőanyagot tároló medence vízszint le , s besugárzott fűtőanyagot tároló medence szellőztető rendszerei uj fűtőanyag szállítási rendszere

10.

Különféle üzemzavari készOltségl felszerelés /l«,d s NAÖ Biztonsági Sorozat SO-SG-06 ez. Biztonsági Útmutatót/

kommunikációs felszerslés tűzvédelmi rendszerek a vizsgáló berendezée az üzemvédelml rendszere hibás- fűtőelemet felderítő rendszer hulladéktároló létesítmények reteszelő rendszerek /elektromos-, aachanlkaíés sugárzáablztonságl/ meteorológiai folyamatos megfigyelő eszkSzük sugárzás megfigyelő és regisztráló műszerek


flJ.sr. táblázat: NYOMÖCSOVES ATOMERŐMÜVEK /PTR/ * m i,

í

•o a c •

-» c

A
a •

Iu

*• t 1.

Reaktivitást azabályozd rendszer 1.1. azabályozd rud, leállító rud, beálliid rud helyzet Jalztf •f baillesztésl id<5 ajozgásazabadeág rudhütflfolysdék áranlása, h&sérséklets + logikái áramkör aorrandja 1.2. Reaktorfluxue lineáris nautron anargia falszabadulási titan + logaritmikus nautron anargia felszabadulási 0t«« + nautron tulanargia tengelyirányú 4a sugárirányú fluxusalosziás + vészhelyzeti Megszakító goab 1.3. A neutronlassitó levétel vezérli 4a fojtószelep + nautronlaasltd szintje logikai áramkör levétel1 Idd 1.4. Folyékony nautronelnyelf anyagot befecekandazA rendszer hőmérséklet 4a mennyisé; + vagyl eleazés + befecskendezd szalap állások + azalap nyitási ideje befecskendezési logika hélluisgáz nyomás +

3 «

iákéi

<• -4

i. '

&

'a 3 1 •• u "~. «a Ot> -

c a -< a *e i •H «H

N

a •b ••an a t c N a a

3

N >

«H *4

a c m

+

+

+

+

+

+ +

+ + +

+

+ +

+

+

+

+ +

2.

Raaktor védtfrandazere •üszakilag megtervezett biztonsági Jslleazfi /vmlamannyl bnaenetet belevéve/ aDkBdtatéan nautrondataktorok szeizaikus érzékelik távleálllfáa baleset utáni megfigyeli készülékek vezérlő és fojtó szelep állásának Jelzése leválasztás Jelzése •datrögíití rendszer

+

+

+

+ + +

+ + +

+ + +

+ +

+

+

+ +

+

+

!i M +>

* 5

1! 3.

4.

5.

42

Nsutronlaasitó rendszer randazar hőmérséklete, nyomása, áramlása vagyi, sugárzási és izotóp elemzés rendszer falmérése, szivárgás észlelése °g yti , t . tartalékazivattyu alkalmassága éa átváltáé logikai ellenőrzések porlasztó rendszer működése

Elsődleges hűtőrendszer + biztonsági szelepek + rendszer hőmérséklete, nyomása, bruttó áramlás, bruttó differenciális hőmérséklet + csatornaáramlás, differenciális hőmérséklet rendszer felmérése, szivárgás észlelése éa gyűjtése t leeresztő rendszer áramlása /tisztító rsndszet áramlása^ üzemelő szivattyúk kielégítő száma agy-agy oldalon + lsállitáai és karbantartási hűtőrendszerek, szivattyúk, azalepek, hőcserélők vagyi, sugárzáal éa izotóp elemzések nyoMáatkaüó* ozivattyu Üzemképessége szerkezeti épség /lásd a NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-O2 az. Biztonsági Útmutatót/ leválasztó aselepek üzemzavari maghütö rendszer /ECCS/ S.l. Nehézvíz befecskendezed befecskendezési logika befecskendezési szelep üzemelési ideje érzékelők, nyomáskapcsolők kalandrla éa fűtőanyag berakó gép boltozati 5.2. Köniiyüviz befecskendezés leszivó szalepai bef icskendezési logika befecskendezési azttlap állása érzékelő és nyomáskapcaoldk ""

+ +

o 3

•o

s


Si S c 3/S S.

Héliungáz-védeleii rendazer rendszer nyonása vegyi elemzés - gáz tisztasága újra egyesítési egységek gázegyensulyt biztosító szelepek

&

íllása wI

fk9edÍ8,

7.

Reaktorépület contsinmentjének légkb're és szellőztetés'! rendszere nahézviz visszanyerő rendszer az összegyűjtött kondenzátor elemzése terület hőaiéraéklete és differenciális nyomása szigeteléa azabályozó szelepének aiüködése éa a ezüróV nyoiaásesése ventillátor működése a kihúzott levegő radiológiai olenzése Jódtiaztltó n ü r ő k azivárgásl sebesség légzárak és átvszetéaek szerkezeti épség nyomáscsökkentő és hűtőrendszer

S,

Bemeritű rendszer / elfojtó medence rendszer rendszer térfogata rendszer logikája, érzékelő, nycmáskapcaolók beáeritő szalep állása bamerltő szelep nyitási ideje

9.

Fűtőanyag kezelő rendszer fűtőanyag berakó gép uj fűtőelemet szállító rendszer besugárzott rutőeleejet ezállltó rendszer besugárzott fűtőanyagot tároló aedence vízszintje éa aktivitása basucirzott fűtőanyagot tároló medence daruja besugárzott fűtőanyagot tároló medence azellőztetéal rendszere /ventillátorok, szűrők, kieresztő szelepek/

•D

1

>o "a

•<•

e o

II u

••

Ti

u

10.

C S X

a •* m

^

eí

n i

N

"M

4>

m

isgál

A

s vagy raakcld ba.

•agflgyelés,

•o

1

u e •! a -i c

3S3

Szerkezeti elemek hűt5 rendszere 10.1.Végpajzs hűtése rsndscar térfogata, áramlása, nyomása, hőmérséklete

+

tartalék szivattyú

+

+

vsgyéazat

+

+

10.2.Biológiai árnyékoláa hűtése • rendszer térfogata, áramlása, nyomása, hőmérséklete

+

tartalék szivattyú, vagy ventillátor

+

+

vegyészet

+

10.3.Árnyékold tartály hűtőrendszere

a.

+

Meghibásodott fötdelemet érzékeld rendszer "On-line" Mintavételi áramlás

+

hasadási termék detektorok 12.

flüszer és levegdellitd rendszerek rendszer harmatpontja és nyomása területi, vagy helyi vavdkészülék nyomása

+

+

+

+

aUrltSk, azáritdk, szelepek 13.

Normál és vészhelyzeti energiarendszerek 13.1.fontos váltakozdáramu energiaforrások telephelyi generátor és tartozékai telephelyen kivüli ellátás létfontosságú váltdáramu lnvartersk /motor áraafejlea td együttesek

+

T

elosztó rendszar

+

+

+

+

elosztd rendszer védelme 13.2.létfontosságú egyenáramú áramforrások telepek, egysnirányitd, vagy talaptöltdk

T

+

elosztó rendazar

+

elosztó rendszer vádalma 13.3.vészhelyzeti világító rendszar

+

+

1 1

u

3

O

14. Körgyűrű gázrendazer hőmérséklet, nyomás, hűtőkondenzátor szivattyúk, szelepek 15. Másodlagos hütőrsndszer gőzkazán szintje, nyomása, hőmérséklete tápvíz rendszer, nyomass, hőmérséklete biztonsági mentesítő ie kiereszti szelepek vészhelyzeti tápvíz rendszar kondenzátumot tárold rendszer logikai Üzemelés vízkémia és radiokémla gőzkazán lefuvatás csővezeték támaszok, függesztő* szerkezetek klsegitd tápvíz rendszer 16. üzemi rendszerek szolgálati vízrendszerek - szivattyúk, azalepek, nyomás, hőmérséklet turbina túlfutással azembeni védelme 17. Különféle üzemzavarra készenléti falszarrléa /lásd NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-O/ sz. Biztonsági Útmutatót/ távközlési felszerelés tűzvédelmi rendszerek bevizsgáld felszerelés tizemvédelml rendszerek meghibásodott hütdelem felderítő rendszer hulladéktárold létesítmények reteszelő rendszerek /elektromos-, mechanikai-, és sugárblztonsági/ meteorológiai monitorok folyamatos sugárzásellenőrző eszközök és regisztrálók

s: s; 3 S

4.sz. táblázat: GÁZHÜTÉSÜ ATOMERŐMÜVEK /GCR/

> tr ti

a

> a

Sí •o ÍJ funk

S-S

1. Reoktivítíst szabályozd randazarak 1.1. Szabályozó tud helyzet jelzése lesüllyedés! idd, töeib és szektor rudak balllasztésl határok Mozgásszabadság aorrand reteszelések szabályozórud készletek 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Másodlagos leállító egységek Vészhelyzeti leállító eszközök Bor-por befecskendezés Reaktor energiaeloszlása tengelyirányú ée sugárirányú fluxuskép raaktoranergia /hőegyensúly/

1.6. Nitrogén befecskendező rsndszar 2.

flííszerezés reaktor védd rendszar neutron érzékelők fütőelen éa gáz hőmérséklete gáznyomás változásának sebessége gázkerlngés sebessége gáznyomás szeizmikus érzékelők baleset utinl ellenőrző Megfigyelés reaktor Uzaiezavara, válsághelyzete riasztó rendszer és beállítási pontok gáztaraid differenciális nyomása /keringtető túlfutása/

dl

U

o *o Q) 03

c

•o •D

•o

5

u

je

m

m

-a i

mőrzésJ

u


ilesitéc

» J

!ereller

lls

g

funkcii

mintaW

ellenői

>•

Ol B

vizsg ála

óba

e

a l

megl

e

;;H

3.

automatikus beindító ée leállító rendszerek automatikus szektorrud rendszerek automatikus energiaszabályozó rendszerek adatrögzítő rendszerek riasztó rendszerek 4.

+ + + + +

+ + + + +

+ +

+ +

S•

J»

•*

+ + + + +

Robbsnóelegy érzékeli rendszer kompresszorok preclpltátorok regisztráló műszerek

5.

B et

Reaktor azabályozó rendszerek

+

Reaktor nyomás kbze /előfeszített beton/ függőleges nyomásszabályozó cső automatikusan reteszelő zárai előfeszítő szálak

+ + +

+ + +

acél belső bélésfal betonfelszln betonfelszln deformációja, hőmérséklete nagynyomású tartály hűtőrendszerei nagynyomású tartály hűtő tartozékai

+ +

+

+ +

reaktortartály elhelyezése /és dőlése/

+

emberi bejáratok lezárása és egyéb átvezetése szivárgási sebesség és szlvárgáa érzékelő rendazer biztonsági szelepek reaktor beleő szerkezeti és alkatelemei, acél, grafit lefuvatáai szűrők

6.

Jődelnyelő rendszer vákuumszivattyúk szűrő hatékonysága

+

+

•o

o

> a

•v. t>

n u

•a a.

IS

-4

S5 •* e 7. Reaktor hűtőrendszere 7.1. Gázkaringtető randazarak 7.2. Hűtőgáz gázkémia éa radiokémia robbanóalagy érzékelése, gázáthidald és tisztító keringés 7.3. gázkaringéa szigetelő szelepei 8. üzemi rendszerek B.l. Fő-gőzvezeték turbina rendszere üzemzavari tápvíz rendszer leválasztó szelep fS- éa kisagitő vlzkarlngtető rendszerek fő- gdzgenerátor maradékhő eltávolító rendszerek csőtámaszok és függesztő szerkezetek 9. Sűrített levegő rendszerek sűrítést mérő készülék, belégzésre alkalmas levegő 10.Normál és üzemzavari snergiarandazarek 10.1. fontos váltakozóáramu energiaforrások telephelyi generátor éa tartozékai telephelyen kívüli ellátás létfontosságú áramátalakítók /motor generátor , .. . együttesek w; elosztó rendszer elosztó rendszer védelme 10.2. fontos egyenáramú energiaforrások talapak egyenirányító, vagy teleptöltők elosztó rendszer elosztó rendszer védelme 10.3. vészhelyzeti világító rendszer

48

a

N

-rf -^

e .c "

2.

próba

y rakc.

"O

rigyalé

•

"Sí

c o o

Jt

"2 •

c 3

12

c » — •

>• i

z-: s

• N *

5 S3

11. Fűtőanyag kezelése fűtőanyag berakó gép

+

daru és emelők besugárzott fűtőelemeket tároló medence

+

tároló medence szellőztető rendszere

+

+

besugárzott fűtőelem tartályához daru

+

+

száraz fütAalemtárolás besugárzott rütőelem kirakásának útja

N • 1 u <• a

>ál-

•

+

• £ e

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

Különféle üzemzavarra kéazanlétl berendezés /lásd a NAÜ Biztonsági Sorozat 50-SG-06 az. Biztonsági

+

Útmutatót/ távközlési felszerelés tűzvédelmi rendszerek bévizagáló berendezések

+

+

az üzem védelmi rendszere hulladéktároló létesítmények reteszelő rendszerek /elektromos, mechanikai és

+

radiológiai biztonság/ meteorológiai megfigyelő eszközök folyamatos sugárzás ellenőrzők berendezések ée regisztrálók.

+ +

+

+ + •

+