ÁTJÁRHATÓSÁG ÚTMUTATÓ 1. Bevezetés A 2007-13-as időszak egyik legjelentősebb szabályozási újítása az, hogy egy OP-t főszabályként csak egy Alap finanszírozhat (monofund rendszer – 1083/2006/EK rendelet 34. cikk 1. bek.) 1 . Az ebből adódó rugalmatlanságok enyhítésére azonban az általános rendelet 34. cikk 2. bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy főszabályként egy – prioritási tengely szintjén értelmezett – 10%-os határ erejéig 2 a strukturális alapok beavatkozásokat (ERFA, ESZA) egymás tevékenységi körébe tartozó 3 (költségeket) finanszírozzanak („átjárhatóság”). Erre azonban csak meglehetősen szigorú feltételek betartásával kerülhet sor. Jelen útmutató célja, hogy a rendkívül tág jogszabályi rendelkezések alkalmazási rendjét meghatározza, azzal kapcsolatosan részletes szabályokat fektessen le és az átjárhatósággal kapcsolatosan egységes gyakorlatot vezessen be a programvégrehajtás minden szintjén. Az alábbi szabályozás célja továbbá, hogy elkerülhetővé tegye az egyes OP-k közötti átfedések ill. párhuzamosságok kezelését. Az átjárhatóság alkalmazása valamennyi operatív program esetében felmerülhet, azonban leginkább a regionális operatív programokat érintheti 4 . Az átjárhatóság lehetőségének alkalmazása lehetővé teszi, hogy olyan beavatkozások kerüljenek megvalósításra, amelyek az ERFA és az ESzA eszközrendszerének széles skáláját komplex módon alkalmazva hatásosabban és eredményesebben képesek egy adott problématerület kezelésére, a fejlesztési célok elérésére, s ez nem igényli több operatív program beavatkozásainak bonyolult menedzsment szempontok szerinti összehangolását. A kedvezményezett szempontjából lényegesen egyszerűbb, hiszen csak egy IH-val, KSz-szel kell kapcsolatban állnia, egy kiírást kell ismernie, egy helyre kell pályáznia. Ez azt jelenti, hogy integrált akciók keretében lehetőséget teremt pl. városfejlesztési beavatkozások esetében a fizikai környezet rehabilitációja mellett a szociális és közösségi funkciók kialakítására, a szociális rehabilitációra is. Az átjárhatóság lehetősége alkalmazható abban az esetben is, amikor az adott Alap – elszámolhatósági útmutatóban lefektetett – elszámolhatósági szabályai adott projekten belül nem teszik lehetővé olyan költségtétel elszámolását, amely a projekt sikerességéhez ill. megvalósításához feltétlenül szükséges pl. ESzA-finanszírozású OP esetén eszközök, föld vagy infrastruktúra vásárlása. 2. Feltételek Általános szempontok: A jogszabály rendelkezéseinek megfelelően csak abban az esetben kerülhet sor a másik alap tevékenységi körébe tartozó beavatkozások finanszírozására, ha azok finanszírozása 1.) közvetlen kapcsolatban áll a művelettel (művelet=projekt, vagy projektcsoport 5 ) és 2.) ezen tevékenységek szükségesek a művelet sikeres végrehajtásához. Ez azt jelenti, hogy az átjárhatóság kihasználásának indokolhatónak kell lennie. Illetve az átjárhatóság lehetőségének 3.) kiegészítő jellegűnek kell lennie. 1 Kivételt képez a KA és az ERFA, amelyek a 34. cikk (3) bek. alapján közösen is finanszírozhatnak egyes operatív programokat. 2 Az ESZA esetében a rendelet 3. cikk (7) bekezdése a társadalmi befogadás (a rendelet 3. cikk (1) bek. c) pont (i) alpontja alá tartozó tevékenységei) prioritás esetében 15%-os átjárhatóságot enged meg. Abban az esetben, ha külön prioritásban szerepelnek, az ERFA-rendelet 8. cikkének utolsó bekezdése, a Regionális versenyképesség célkitűzés alá eső OP-kban (KMOP), 15%-os átjárhatóságot enged meg a fenntartható városfejlesztés keretében támogatható tevékenységek esetében. 3 Erről ld. részletesebben a 3. pontot. 4 Részben azért, mert a 2004-2006-os időszak gyakorlata során a régiók gondolkodásában rögzült, hogy ESzAforrások is rendelkezésükre állnak, részben pedig azért, mert a TÁMOP-TIOP, ÁROP-EKOP azonos fejlesztési területekre vonatkozó ERFA ill. ESzA OP-k, amelyek jelentős részt komplementerek. 5 Projektcsoport: két vagy több, azonos céllal rendelkező, témájukat tekintve egymáshoz szorosan kapcsolódó projekt.
Az egyes operatív programok elsősorban a finanszírozó alap szerinti beavatkozások támogatására szolgálnak, a másik alap szerinti tevékenységek kiegészítő finanszírozására csak indokolt esetben kerülhet sor, amennyiben annak a konstrukció/komponens céljainak eléréshez hozzáadott értéke van ill. a konstrukció/komponens célja ezt indokolja. Menedzselhetőségi szempontok mindenképpen azt indokolják, hogy az átjárhatóság lehetősége csak azon esetekben kerüljön alkalmazásra ahol ez feltétlenül szükségszerű, ill. pozitív hatásokkal jár. Ennek megfelelően minden esetben be kell mutatni, és az elbírálásnál illetve kiemelt projekt esetén már a nevesítéskor, külön értékelni kell a másik Alap tevékenységi körébe tartozó beavatkozások indokoltságát ill. azoknak az elsődleges finanszírozó Alap tevékenységeihez való kapcsolódását. Egyéb feltételek: Jóllehet, az átjárhatóságra vonatkozó plafont prioritás szinten kell igazolni magát az átjárhatóságot (vagyis az egyik ill. másik alaphoz tartozó tevékenységek elkülönítését) főszabályként projekt szinten kell értelmezni. A kiegészítő jellegre vonatkozó feltétel megtartása érdekében egy (komplex) projekten belül 50%-nál nem lehet nagyobb a másik alaphoz tartozó elszámolható tevékenységek köre. 6 Kiemelt projektek esetében az átjárhatósági limit főszabályként a projekt szintjén értelmezett max. 20%. 7 Ennek megfelelően nem indítható ERFA OP esetében tisztán ESZA-tevékenységeket finanszírozó prioritás, konstrukció, vagy komponens és kiírás (és fordítva ESZA OPban ERFA-s). A másik alap beavatkozási körébe tartozó tevékenységek elszámolhatóságának további feltétele, hogy azok a finanszírozó OP, prioritás, konstrukció, kiírás ill. ehhez kapcsolódóan a támogató alap célkitűzéseivel összhangban legyenek, ahhoz illeszkedjenek, abból levezethetőek legyenek. (A TÁMOP-pal való egyértelmű lehatárolás érdekében a ROP-ok esetében a fenti kritériumok kiegészülnek annyival, hogy ezen tevékenységeknek kifejezetten helyi sajátos probléma megoldására kell irányulniuk.) Ily módon elkerülhető, hogy az átjárhatóság alkalmazásával finanszírozott tevékenységek másik OP keretében finanszírozott tevékenységekkel átfedjenek. Az átjárhatóság alkalmazásának lehetőségét és annak mértékét a kiírásnak explicit módon tartalmaznia kell. Annak érdekében, hogy a két típusú tevékenység közötti kapcsolat biztosítható legyen, főszabályként az IH által összeállított kiírásnak együttesen kell vonatkoznia a két típusú tevékenységre. Ettől az IH csak kivételes esetben a KOR IH engedélyével térhet el (egymásra épülő kiírások ERFA-ra és ESZA-ra). Az átjárhatóság indokoltságának megállapításakor az 1. pontban említett feltételeken túlmenően minimálisan az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a konstrukció/komponens célkitűzéseit erősítő hatások mértéke
a megvalósítással kapcsolatos kockázatok csökkentése
innovatív gyakorlatok támogatása
esetleges célcsoportokra gyakorolt pozitív hatás erősítése
fenntarthatósághoz való hozzájárulás
költséghatékonysági szempontok erősítése
szoros kapcsolódás helyi hátránykompenzációhoz (amennyiben releváns)
multiplikátor hatás (gazdasági-társadalmi hatások tovagyűrűzése)
6 „Projekt szinten értelmezett” határ esetén, mindig a támogatásban részesülő elszámolható költségek körét kell érteni. 7 Tekintettel arra, hogy a kiemelt projektek méreténél fogva ez is tetemes összeget képvisel, ami jelentős mértékben kitölti a prioritás-szintű átjárhatósági mértéket. Az alább megfogalmazott szempontoknak megfelelően indokolt esetben az IH ennél magasabb arányt is elfogadhat.
eredmények terjesztéséhez való hozzájárulás
az esélyegyenlőség és diszkrimináció tilalma szempontjaihoz való hozzájárulás erősítése
A fenti modulációs szempontok mérlegelésével – az átjárhatósági plafon betartását minden esetben szem előtt tartva – az Irányító Hatóság megítéli, hogy adott konstrukció, komponens, kiírás, vagy kiemelt projekt esetében 8 az átjárhatóság milyen mértékű alkalmazása indokolt. Ennek megfelelően az IH határozza meg az alkalmazandó mértéket 0-50% között. Kivételként, különösen indokolt esetben – az IH fenti szempontok egyedi mérlegelésén alapuló döntése alapján – kiemelt projekt kapcsán is alkalmazható 50%. 3. Az egyes alapokhoz tartozó tevékenységek elkülönítése 9 és elszámolása Annak megítélése, hogy egy tevékenység melyik alap tevékenységi körébe tartozik, attól függ, hogy melyik Alap cél- és prioritásrendszeréhez illeszkedik. Mivel az ERFA-rendelet nem zárja ki tisztán „soft” tevékenységek finanszírozását sem, ezért főszabályként minden „soft” beavatkozás azon Alap beavatkozási körébe tartozik amelyikébe az adott beavatkozási kód szerint sorolandó, kivéve ha illeszkedik az ESzA-rendelet céljaihoz, utóbbi esetben ui. ESzA-típusú tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően – összhangban a 1081/2006/EK rendelet 3. cikkében foglaltakkal – ESzA-típusú tevékenységnek minősül minden olyan „soft” tevékenység, amely hozzájárul az alábbi célokhoz:
a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése a gazdasági változásokra való jobb felkészülés és azok pozitív kezelésének javítása – az élethosszig tartó tanulás, valamint a vállalatok és a munkavállalók humánerőforrás-beruházásai, ill. az innovatívabb és termelékenyebb munkaszervezeti formák kidolgozása és terjesztése területén;
az álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának és tartós munkaerő-piaci jelenlétének javítása, a munkanélküliség megelőzése, az időskori aktivitás és a munkában eltöltött idő meghosszabbításának ösztönzése, valamint a munkaerő-piaci részvétel fokozása – a munkaerőpiaci intézmények modernizációja és megerősítése, az igények korai meghatározását biztosító aktív és megelőző intézkedések végrehajtása, a nők és migránsok munkavállalásának javítása és a foglalkoztatásban való tartós részvételének növelése területén;
a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése a foglalkoztatásban való fenntartható integrációjuk céljából és a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem – ezen személyek munkaerőpiacra történő visszatérése és foglalkoztathatóságuk javítása, valamint a munkahelyi sokszínűség elfogadtatása és a megkülönböztetés elleni küzdelem területén;
a humántőke fejlesztése, a humántőke-beruházások bővítése és javítása – az oktatási és képzési rendszerek reformjának kidolgozása és végrehajtása, a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítés, a kutatás és innovációhoz kapcsolódó emberi erőforrások fejlesztése, valamint az oktatásban és képzésben a teljes életciklus alatt történő fokozott részvétel elősegítése területén;
a releváns transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt felek – például szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek – hálózatba szerveződésén keresztüli partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása – a foglalkoztatás és a munkaerő-piaci integráció területére vonatkozó reformokra való ösztönzés érdekében
8 Már a nevesítés során indikatívan. 9 A csatolt táblázatban szereplő tevékenységek indikatív jellegűek, az jellemzően azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyek esetében nem egyértelmű a finanszírozó alap szerinti besorolás.
a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek és közszolgálatok – valamint adott esetben a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek – intézményi kapacitásának és hatékonyságának erősítése a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás érdekében, főként gazdasági, foglalkoztatási, oktatási, szociális, környezetvédelmi és igazságszolgáltatási területen.
A megosztást a főbb „soft” tevékenységekre vonatkozó példák szerint ld. a mellékelt táblázatban. Az elszámolhatósági útmutatóban rögzített – a projekthez szorosan kapcsolódó – előkészítési költségeknek minősülő engedélyek, dokumentációk stb. költségei minden esetben a fő finanszírozó alaphoz tartozó költségeknek minősülnek. Amennyiben egy „soft” tevékenység kapcsán nehezen meghatározható, hogy ezen célokhoz hozzájárul-e, abban az esetben a tevékenységet az átjárhatóság alá eső tevékenységként kell számon tartani. Elszámolhatósági szabályok: A tevékenységek elszámolásánál figyelni kell arra, hogy egy tevékenységre mindig azon alap elszámolhatósági szabályai vonatkoznak, amelynek tevékenységi körébe tartozik. Vagyis egy ERFA által finanszírozott OP esetében az átjárhatóság alkalmazásával támogatott ESzA-típusú tevékenységre az ESzA elszámolhatósági szabályai vonatkoznak. Adott tevékenység az átjárhatóság esetében finanszírozható ill. az alá tartozik abban az esetben is, amennyiben az egyes alapok elszámolhatósági szabályai között meglévő különbség miatt annak finanszírozására az OP-t finanszírozó Alap szabályai (ill. az elszámolhatósági útmutató) szerint nem lenne lehetőség. Pl. ESzA-finanszírozású OP esetében eszközbeszerzés az átjárhatóság kihasználásával elszámolható. 10 Nyilvántartás Az átjárhatóság alkalmazásával érintett projektek esetében a projekt támogatható tevékenységeit be kell sorolni aszerint, hogy azok ERFA- vagy ESzA-típusúnak minősülnek. Az elszámolható költségeket ennek megfelelően kell rögzíteni a támogatási szerződésben. Az egyes költségelemekkel kapcsolatosan felmerült költségeket pedig ennek alapján kell rögzíteni az EMIR-ben. 3. A plafon betartásának ellenőrzése Az átjárhatóság alkalmazása során a másik alap tevékenységi körébe tartozó beavatkozásokhoz kapcsolódó költségeket külön nyilván kell tartani. Az ezekkel kapcsolatos teljesítésről az OP éves előrehaladási jelentéseiben – prioritás szinten – számot kell adni. A 10%-os plafont azonban éves szinten meg lehet haladni (vagyis a plafonnak csak az időszak egészének – 9 év – átlagában kell teljesülnie), azonban programzáráskor 11 a plafon fölötti összegek nem támogathatónak minősülnek és pénzügyi korrekcióra kerül sor. A plafon betartásának biztosítása az IH feladata. Az átjárhatóság során finanszírozott műveleteket azon Alap ellenőrei vizsgálják, amelyből finanszírozásra került (nem pedig azé, amelyik tevékenységi körébe az adott beavatkozás tartozik).
10 Mivel az ESzA-rendelet 11. cikk (2)(c) pontja egyértelműen kizárja a bútor, berendezések, jármű, infrastruktúra, ingatlan és föld vásárlásával kapcsolatos költségek elszámolhatóságát (TA esetében is), az ilyen költségek indirekt módon a rendelet 11. cikk (3)(c) pont szerinti értékcsökkenésre vonatkozó rendelkezések alapján számolhatóak el, vagy pedig direkt módon az általános rendelet 34. cikk (2) bekezdésében említett átjárhatóság terhére. (Európai Bizottság: Information paper No. 2.) 11 Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a 1083/2006/EK rendelet 88. cikke szerinti részleges zárásra kerül sor, és az egy egész prioritást érint, akkor a plafon betartását a prioritás zárása időpontjában kell igazolni.
Az egyes alapokhoz tartozó tevékenységek elkülönítése Az útmutató táblázat használata: Mivel az ERFA-rendelet nem zárja ki tisztán „soft” tevékenységek finanszírozását sem, ezért a mellékelt táblázatban elkülönített kategorizációs lista alapján, amely beavatkozás, tevékenység mellett az ERFA-rendelet jelenik, meg az főszabályként ERFA-jellegűnek minősül, amennyiben nem járul hozzá az útmutató 3. pontjában említett célok valamelyikéhez. Vagyis ERFA OP esetében az átjárhatóság két esetben alkalmazandó: 1. Amennyiben olyan (soft) tevékenységet kívánunk támogatni, amely egy ESzA-s beavatkozási kód alá tartozik; 2. Amennyiben olyan soft tevékenységet kívánunk támogatni, amely ERFA-s beavatkozási kód alá tartozik, de hozzájárul a 3. pontban említett ESzA célokhoz. Ennek megfelelően egy eszközbeszerzéshez kapcsolódó képzés – amennyiben ez külön költségként jelentkezik, s nem a beszerzési árban (átalányköltségként) jelenik meg – vagy egy infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódó oktatás, mivel az a kiképzendő munkatársak munkaerő-piaci relevanciája tekintetében hatással bír – vagyis illeszkedik a humán tőke fejlesztésére és a humán tőkébe történő beruházások bővítésére vonatkozó célhoz – ESzA-típusú tevékenységnek számít. ESzA OP esetében szintén két lehetőség van: 1. Olyan (soft) tevékenységet kívánunk támogatni, amely egy ERFA-s beavatkozási kód alá tartozik és nem járul hozzá a 3. pontban említett ESzA célokhoz; 2. Az elszámolhatósági szabályok különbsége miatt: vagyis, mivel az ESzA nem finanszírozhat „hard” tevékenységeket (ill. csak indirekt módon), ESzA OP esetében ezen költségek finanszírozására kizárólag az átjárhatóság alkalmazása útján van lehetőség. Az átjárhatóság alkalmazásával a projekt beavatkozási költségeket mindig az eredeti kód szerint kell nyilvántartani.
Kód
01 02
03
04
Tevékenység megnevezése
kódja
nem
Példák
Kutatás és technológiafejlesztés (KTF), innováció és vállalkozás KTF-tevékenységek kutatóközpontokban KTF-infrastruktúra (beleértve a fizikai Csak beruházás telephelyet, a berendezéseket és a kutatóközpontokat összekötő nagysebességű számítógépes hálózatokat) és egy bizonyos technológia szakmai központjai Technológiai átvitel és együttműködés KKV-k, egyetemek, kutatóintézetek és fejlesztése kisvállalkozások (KKV-k) között, kutató és technológiai központok közötti ezek és egyéb vállalkozások és egyetemek kapcsolatok fejlesztése között, mindenfajta felsőfokú oktatási intézmény, regionális hatóságok, kutatóközpontok és tudományos és technológiai bázisok (tudományos és technikai parkok, technológiai bázisok, stb.) között A KTF támogatása, különösen a KKV-knál kutatási és technológia-fejlesztési
módosul,
a
Finanszírozó alap 12
ERFA ERFA
ERFA
ERFA
12 Az alap megjelölése mindig főszabályt jelent. Amennyiben a fenti beavatkozási kódok szerinti „soft” tevékenység hozzájárul az ESzA-rendeletben ill. a 3. pontban rögzített célokhoz, abban az esetben mindig ESzA-típusú tevékenységről van szó.
(beleértve a kutatóközpontokban a KTFszolgáltatásokhoz való hozzáférést)
05
06
07
08
09
10
11
12 13
14
15
Fejlett kisegítő szolgáltatások cégeknek és cégcsoportoknak A KKV-k támogatása a környezetbarát termékek és gyártási eljárások terén (hatékony környezetvédelmi igazgatási rendszerek bevezetése, szennyezés-megelőző technológiák alkalmazása és használata, tisztítási technológiák termelésbe való beillesztése) A kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó cégekbe való beruházás (innovatív technológiák, új cégek létesítése egyetemek, meglévő KTF-központok és cégek által, stb.)
kapacitások erősítése az ipari KTF, a KKV-k és a technológiaátadás elősegítése; az innováció előmozdítását célzó technológiai előrejelzés és politikák nemzetközi teljesítményértékelésének kidolgozása és a cégek közötti együttműködés révén ERFA
új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások KKV-k által történő piaci bevezetésének támogatása tisztább és innovatív technológiák KKVknál történő meghonosításának támogatása vállalkozásindításhoz nyújtott támogatás beruházási része (start-ups) – ld. még a 68. kódot
PPP-k, klaszterek üzleti hálózatok fejlesztése vállalkozásindításhoz nyújtott támogatás Egyéb beruházások cégekbe beruházási része (start-ups) – ld. még a 68. kódot KKV-k üzleti támogatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének megkönnyítése a KKV-k kutatási és technológiai fejlesztési kapacitását, valamint a vállalkozói szellem Egyéb intézkedések a kutatás és fejlesztés és a és az új vállalkozások, különösen a KKV-kban a vállalkozás ösztönzésére tudásalapú KKV-k alapításának ösztönzését előmozdító inkubációs tevékenység megteremtése Információs társadalom Telefonos infrastruktúrák (beleértve a Csak beruházás szélessávú hálózatokat) online közszolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférés javítása a KKV-k IKT-khez való hozzáférésének, az Információs és kommunikációs technológiák IKT-k KKV-k általi átvételének és hatékony használatának előmozdítása a (hozzáférés, biztonság, interoperabilitás, felszereléseknek, és a szolgáltatások és kockázat-megelőzés, kutatás, innováció, elektronikus tartalom, stb.) alkalmazások fejlesztésének támogatása által, beleértve különösen a cselekvési tervek kidolgozását a nagyon kicsi és a kézműipari vállalkozások részére Információs és kommunikációs technológiák Csak beruházás (TEN-ICT) Szolgáltatások és alkalmazások a polgárok helyi tartalom, a szolgáltatások és számára (elektronikus egészségügy, alkalmazások fejlesztése, elektronikus kormányzás, elektronikus tanulás, az online közszolgáltatások fejlesztése elektronikus társadalmi integráció, stb.) Szolgáltatások és alkalmazások a KKV-k számára (elektronikus kereskedelem, oktatás és képzés, hálózatkezelés, stb.) Egyéb intézkedések a KKV-k számára az információs és kommunkációs technológiákhoz való hozzáféréshez és azok hatékony használatához
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA ERFA
ERFA
ERFA
Közlekedés 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Vasút Vasút (TEN-T) Mozgó vasúti tárgyi eszközök Mozgó vasúti tárgyi eszközök (TEN-T) Autópályák Autópályák (TEN-T) Országutak Regionális/helyi utak Kerékpárutak Városi közlekedés
26
Multimodális közlekedés
27
Multimodális közlekedés (TEN-T)
28 29 30 31 32
Intelligens szállítási rendszerek Repülőterek Kikötők Belvízi utak (regionális és helyi) Belvízi utak (TEN-T)
Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás tiszta közlekedés integrált stratégiáinak kialakítása, amelyek hozzájárulnak az utas- és áruszállítási szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javításához, a kiegyensúlyozottabb módozati megoszlás megvalósításához, az intermodális rendszerek előmozdításához és a környezeti hatások csökkentéséhez tiszta közlekedés integrált stratégiáinak kialakítása, amelyek hozzájárulnak az utas- és áruszállítási szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javításához, a kiegyensúlyozottabb módozati megoszlás megvalósításához, az intermodális rendszerek előmozdításához és a környezeti hatások csökkentéséhez Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás
ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA
ERFA
ERFA
ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA
Energia 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43
44 45 46 47 48 49 50
Villamosenergia Villamosenergia (TEN-E) Földgáz Földgáz (TEN-E) Kőolajtermékek Kőolajtermékek (TEN-E) Megújuló energia: szél Megújuló energia: napenergia Megújuló energia: biomassza Megújuló energia: hidroelektronikai, geotermikus és egyéb
Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás Csak beruházás
az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrások termelésének, valamint a hatékony energiagazdálkodási rendszerek fejlesztésének ösztönzése Környezetvédelem és kockázatmegelőzés Háztartási és ipari hulladékok kezelése Víz kezelése és elosztása (ivóvíz) Vízkezelés (szennyvíz) Levegőminőség Integrált megelőzés és szennyezésellenőrzés Az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás Ipari területek és szennyezett talaj Energiahatékonyság, kapcsolt hőés villamosenergia-termelés, energiagazdálkodás
ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA
ERFA
ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA
51
rehabilitációja A biodiverzitás és a természetvédelem elősegítése (beleértve a Natura 2000-et)
52
A tiszta városi közlekedés elősegítése
53
Kockázatmegelőzés (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását)
54
Egyéb rendelkezések a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére
55
A természeti értékek előmozdítása
56
A természeti örökség védelme és fejlesztése
57
Egyéb segítségnyújtás szolgáltatások fejlesztésére
58 59
A kulturális örökség védelme és megőrzése A kulturális infrastruktúra fejlesztése
a
turisztikai
beleértve a témával kapcsolatos tudat- és szemléletformálási tevékenységeket is beleértve a témával kapcsolatos tudat- és szemléletformálási tevékenységeket is a természeti (pl. sivatagosodás, aszályok, tűz és árvizek) és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és intézkedések kidolgozása beleértve a környezetvédelmi civil szervezetek hálózatépítési tevékenységét valamint a témával kapcsolatos tudat- és szemléletformálási tevékenységeket is Turizmus beleértve az idegenforgalmi (pl. természeti értékek népszerűsítésére, a természeti örökség védelmére irányuló) marketing tevékenységet beleértve az idegenforgalmi (pl. természeti értékek népszerűsítésére, a természeti örökség védelmére irányuló) marketing tevékenységet az új, nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén az idegenforgalmi szolgáltatásnyújtás fejlesztésére és az idegenforgalom új, fenntarthatóbb mintáinak előmozdítására irányuló támogatás: beleértve a turisztikai desztináció menedzsmentet Kultúra
ERFA ERFA ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA ERFA
beleértve a kulturális szolgáltatások kínálatának fejlesztésével kapcsolatos rendezvényszervezési, tájékoztatási stb. kulturális tevékenységet is valamint a kulturális örökség megőrzésére és népszerűsítésére irányuló marketing tevékenységet Városi és vidéki rehabilitáció Lakóépületek komplex felújítása Közterületek rehabilitációja Közösségi intézmények felújítása, bővítése Barnamezős területekhez kapcsolódó fejlesztések Közösségi, közösségfejlesztési programok hátránykompenzáló oktatási programok és vidéki (óvodától a felnőttképzésig) kialakítása és oktatása; ifjúsági és szabadidős programok kialakítása; munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek; szociálisés gyermekvédelmi szolgáltatások; a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének,
60
61
Egyéb segítségnyújtás szolgáltatások fejlesztésére
Integrált projektek rehabilitációhoz
a
a
városi
ERFA
ERFA
ESzA
62
63
64
65
66 67
68
69
érdekérvényesítésének segítése, tolerancia programok; foglalkoztatási kezdeményezések A munkavállalók és cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése Az egész életen át tartó tanulási rendszerek és stratégiák fejlesztése cégeknél, képzések a szolgáltatások az alkalmazottak számára a (Ld. még 09. kód és 73. kód) ESzA változásra való alkalmazkodóképesség fokozására, a vállalkozás és az innováció előmozdítása a szakképzettséggel és szakmai készségekkel szemben támasztott jövőbeli A munkaszervezés innovatív és követelmények azonosítása, valamint a ESzA termelékenyebb módjainak megtervezése és munkavállalóknak nyújtott konkrét terjesztése foglalkoztatási, képzési és támogatási szolgáltatások kialakítása Különleges alkalmazási, képzési és támogatási a szakképzettséggel és szakmai szolgáltatások fejlesztése az ágazatok és cégek készségekkel szemben támasztott jövőbeli újraszervezésével kapcsolatban, valamint a követelmények azonosítása, valamint a ESzA munkahelyekre és készségekre vonatkozóan a munkavállalóknak nyújtott konkrét gazdasági változások és a jövőbeni elvárások foglalkoztatási, képzési és támogatási előrejelzésére szolgáló rendszerek kifejlesztése szolgáltatások kialakítása A foglalkoztatottság javítása és fenntarthatósága a munkaerő-piaci intézmények, különösen a foglalkoztatási szolgálatok és egyéb Modernizáció és a munkaerő-piaci intézmények vonatkozó kezdeményezések ESzA korszerűsítése és megerősítése erősítése (beruházási oldal: az átjárhatóság alkalmazása révén 79. kód) Aktív és megelőző intézkedések végrehajtása a munkahelyi átképzési programok ESzA munkaerőpiacon szervezeti belső tréningek Az időskori aktivitást és a munkaképesség Közösségi, közösségfejlesztési programok ESzA meghosszabbítását ösztönző intézkedések a vállalkozói szellem előmozdítása különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, ERFA valamint az új cégek megfelelő (Art. 5.(1)(c)) felsőoktatási és kutatási intézmények, továbbá már meglévő cégek által történő létrehozásának elősegítésével aktív és megelőző intézkedések végrehajtása egyéni cselekvési tervek és személyre szabott támogatás kíséretében, például személyre szabott képzés, Az önálló vállalkozásokhoz és üzletekhez álláskeresés, az elbocsátás előtt álló nyújtott segítség munkavállalók elhelyezkedését segítő szolgáltatás és mobilitás, önfoglalkoztatás és új vállalkozások létrehozása (startups), beleértve a szövetkezeti ESzA vállalkozásokat, a munkaerő-piaci részvételt ösztönző intézkedések (Ld. még a 07-08. ERFA-kódot is) a munka és a magánélet összehangolására irányuló intézkedések, mint a gyermekek és a hozzátartozók gondozását biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése A nők munkához jutását és fenntartható konkrét intézkedések a nők ESzA foglalkoztatottságát és fejlődését javító munkavállalásának javítására és a
intézkedések a munkaerőpiac nemi alapon való megosztottságának csökkentése érdekében, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetését szolgáló intézkedések, például a gyermeknevelési támogatáshoz és a családi pótlékhoz való hozzáférés előmozdítása
70
71
72
73
74
75
foglalkoztatásban való tartós részvételének és érvényesülési lehetőségeinek növelésére, a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának csökkentésére, beleértve a szociális munka típusú tevékenységeket, valamint a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ill. családsegítő programokat is határokon átnyúló munkaerőpiacok integrációjának elősegítése, többek között a tanácsadás, a nyelvi képzés, valamint a A migránsok foglalkoztatottságának növelésére kompetenciák és a megszerzett szakmai és ezáltal társadalmi beilleszkedésük készségek elismerése révén, beleértve a szociális munka típusú tevékenységeket, erősítésére irányuló különleges intézkedések valamint a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ill. családsegítő programokat is A hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedésének javítása foglalkoztatási esélyeket javító kísérő A hátrányos helyzetűek integrációjához és újra intézkedések, megfelelő támogatások, munkába állásukhoz vezető utak; a közösségi és gondozási szolgáltatások diszkrimináció elleni küzdelem a biztosításával, beleértve a szociális munka munkaerőpiacra jutáskor és az ottani típusú tevékenységeket, valamint a előmenetelkor, valamint a munkahelyi szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, sokszínűség elfogadásának előmozdítása ill. családsegítő programokat is A humán tőke fejlesztése az oktatási és képzési rendszerek reformjainak kidolgozása és bevezetése a Az oktatási és képzési rendszerek reformjának foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében, megtervezése, bevezetése és végrehajtása a a munkaerő-piaci igényekhez igazodó foglalkoztatottság fejlesztése céljából, a kezdeti alapfokú oktatás, szakmai oktatás és és folyamatos oktatás és képzés munkaerőképzés kialakítása, valamint az piaci jelentőségének javítása, a képző oktatószemélyzet szakmai készségeinek személyzet ismereteinek naprakésszé tétele folyamatos korszerűsítése tekintettel az innovációra és a tudásalapú hálózatépítő tevékenységek a felsőoktatási gazdaságra intézmények, kutató- és technológiai központok, valamint a vállalkozások között (ERFA: ld. 03. kód) képesítések és a kompetenciák fejlesztése, az IKT, az e-tanulás, környezetbarát technológiák és a vezetési Az élet során az oktatásban és képzésben való ismeretek és készségek terjesztésével, a részvétel növelésére irányuló intézkedések, vállalkozói szellem, az innováció és a beleértve az iskola korai befejezésének, a vállalkozásindítás ösztönzésével (ld. 09. személyek nemi alapon való kód – ERFA, ill. 62. kód) megosztottságának csökkentését, valamint a a vállalatok és a munkavállalók fokozott kezdeti szakmai és felsőfokú oktatáshoz és humánerőforrás-beruházásai, rendszerek képzéshez való hozzáférésnek és ezek és stratégiák fejlesztésével és minőségének javítását megvalósításával, beleértve a tanoncképzést, amelyek biztosítják a képzéshez való jobb hozzáférést A humán erőforrás fejlesztése a kutatás és az felsőoktatási intézmények, kutató- és innováció terén posztgraduális tanulmányok és technológiaközpontok és vállalkozások a kutatók képzése, valamint egyetemek, közötti hálózatok kutatóközpontok és vállalkozások közötti posztgraduális tanulmányok hálózatok révén kutatók képzése Szociális infrastruktúrába való beruházás Oktatási infrastruktúra Csak beruházás
ESzA
ESzA
ESzA
ESzA
ESzA
ERFA
76 77 78 79
80
81
85 86
Egészségügyi infrastruktúra Csak beruházás Gyermekgondozási infrastruktúra Csak beruházás Lakás-infrastruktúra Csak beruházás Egyéb szociális infrastruktúra Csak beruházás Mobilizáció a foglalkoztatottság és az integráció reformja érdekében a releváns transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt felek – például szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek – hálózatba Partnerségek, megállapodások és szerveződésén keresztüli partnerségek, kezdeményezések előmozdítása az érintettek egyezmények és kezdeményezések hálózata által előmozdítása a foglalkoztatás és a munkaerő-piaci integráció területére vonatkozó reformokra való ösztönzés érdekében Az intézményi kapacitás növelése nemzeti, regionális és helyi szinten a helyes szakpolitika- és programtervezés javítását szolgáló mechanizmusok, monitoring és értékelés, többek között tanulmányok, statisztikák és szakértői tanácsadás, valamint a tárcaközi koordináció és az érintett köz- és magánjogi szervezetek közötti párbeszéd támogatásával a szakpolitikák és a programok Mechanizmusok a megfelelő politika- és megvalósítását érintő kapacitások programtervezés javítására, nyomon követés erősítése – beleértve a jogalkalmazást – a és értékelés nemzeti, regionális és helyi releváns területeken, elsősorban szinten, kapacitásépítés a szakpolitikák és folyamatos vezetői és személyzeti programok végrehajtásában képzésen, valamint a kulcsfontosságú szolgálatoknak, felügyelőségeknek és társadalmi-gazdasági szereplőknek nyújtott specifikus támogatáson keresztül, beleértve a szociális és környezetvédelmi partnereket, a releváns nem kormányzati szervezeteket és a reprezentatív szakmai szervezeteket is és a bűnmegelőzést is. Technikai Segítségnyújtás Előkészítés, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés Értékelés és tanulmányok; információ és kommunikáció
ERFA ERFA ERFA ERFA
ESzA
ESzA
Finanszírozó Alap szerint Finanszírozó Alap szerint
