Atöbb mint 32 milliárd forintos, Európai Uniós. Amnézia Eddigi életem során rá kellett jönnöm arra,

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

Honlapunkra

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

BANNER

ÉRDI LAP

elhelyezhetõ. www.erdilap.hu Várjuk megrendelésüket! [email protected]

Félidõben a csatornaépítés

Amnézia

A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

Az „Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program (KEOP-1.2.0/2F-2009-0001 projekt)” a tervezettnél gyorsabb ütemben halad, már a félidõben egyes szakaszok több mint 70%-ban elkészültek. A mûszaki elõrehaladást 2012. október 4-én „Projektfelezõ” rendezvényen mutatták be Érden.

A

több mint 32 milliárd forintos, Európai Uniós támogatásból megvalósuló Érd – Diósd – Tárnok térséget összekötõ szennyvíz-csatorna hálózat kialakítása közel 80.000 lakos életminõségét javítja, teszi jobbá életét. Pest megye második legnagyobb települését Érdet és Diósdot, valamint Tárnokot érintõ projektben tervezett 322 km gerinccsatornából csak Érden már 167 km-t fektettek le, melyet egy Projektfelezõ rendezvénnyel ünnepeltek meg a résztvevõk. Érd polgármestere, T. Mészáros András a rendezvényen ismertette a munkák elõrehaladását, a beruházás jelenlegi helyzetét. Elmondta: A projekt példaértékû, Pest megye legnagyobb településközösségének életminõségét és környezeti helyzetét javítja a beruházás. Amely részeként a munkálatok a vártnál gyorsabb ütemben haladnak, a második részvízgyûjtõ már 93%-ban kész. A kiépítendõ hálózatnak Érden több mint 65%-át már lefektették a kivitelezõk, ami 167.000 méternyi csatornát jelent. Csak az elmúlt hónapban 10 km csatornával hosszabbodott a hálózat. Az elõrehaladás Érd nyugati és keleti részén egyaránt meghaladja az 55%-ot. Diósdon is felezõhöz érkeztek: itt eddig közel 22 km csatornát fektettek le. Tárnokon az elsõ hetekben már kilométer hosszan került a földbe szennyvízcsatorna.

A három települést ellátó érdi regionális szennyvíztisztító új teleprésze is elkészült és javában zajlik a próbaüzeme, amely 2013 szeptemberében zárul. Jelenleg a régi teleprész felújítása van folyamatban. A munkák miatti kényszerûen szükséges idõszakos közlekedési, forgalmi fennakadásokért ezzel együtt türelmet kért a lakosságtól, megköszönve eddigi pozitív és segítõ hozzáállásukat is. A fejlesztés teljes ideje alatt az érintett lakosok véleménye, panaszainak kezelése, illetve az

azt kiváltó okok megszüntetése is kiemelt feladat. Ennek kezelésére, fogadására az ütemezésnek megfelelõen nyitották meg az érdi Csatornázási Ügyfélszolgálatot, melynek átadására szintén a rendezvényen került sor. Az ügyfélszolgálat munkatársai személyesen hétfõnként 1318:30-ig, szerdai napokon 8-12 és 13-16:30 óra között, telefonon munkaidõben (06-23-521-340), e-mail-en ([email protected]) pedig ezen idõpontokon kívül is fogadják a lakosság csatornázással kapcsolatos megkereséseit.

Újból Békemenet!

A

BÉKEMENET, a magyar emberek tömegeinek csendes vonulása 2012. január 21én példaértékûen mutatta föl egész Európának, hogy „egy a haza”. Amint 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállásunk dátuma lett. 1956. október 23-a példát adott Európának. Mertünk bátrak lenni és fiataljaink vérét áldoztuk hazánk és Közép-Európa keleti felének szabadságáért. Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség. Hiszen megtapasztaltuk, a történelem pedig többszörösen igazolta, hogy az „adósrabszolgaság” képes nemzeteket megsemmisíteni. Bizonyítsuk be, hogy van kitartásunk, inkább vállaljuk az átmeneti szegénységet, mint az örökös rabigát. Adjon erõt, hogy Európa számos népe hasonlóan gondolkodik és szolidáris velünk, hiszen közös törekvésünk a gazdasági és az ebbõl fakadó még súlyosabb civilizációs válság felszámolása. Több mint fél évszázadig szenvedtünk a kommunizmustól, de a korábbi haszonélvezõk utódai még 2010-ben is 15.000 Mrd-os adóssághalmazt akasztottak a nyakunkba. Ezt három év alatt ismét nekünk kell visszafizetni. A Békemenet felbonthatatlan közösségére további feladatok várnak. Találkozzunk újból, mutassuk meg, hogy a hit segít, az erkölcs kötelez, nem maradunk adósa senkinek, még akkor sem, ha a pénzhatalom nagyurai így szeretnék. Nagy a tét, bölcsnek kell lennünk, úgy, ahogyan Németh László mondta: „megalkudni, míg muszáj, de közben folytatni a magyar ügyeket, ez a törvény minden európai konstelláció idején”. Gyertek velünk 2012. október 23-án! A siker titka az összefogásban, a nemzeti összetartozásban van, mutassuk meg újra, hogy nagyon sokan vagyunk! CÖF-CET- BÉKEMENET EGYESÜLET

E

ddigi életem során rá kellett jönnöm arra, hogy az emberek jó része egyfajta emlékezetkiesésben, amnéziában szenved. Mondhatjuk ezt esetleg úgy is, hogy megszépül a múlt, de egyes esetekben éppenhogy nem megszépül, hanem megcsúnyul. Aki hosszú életet él, emlékezete aszerint szépül vagy csúnyul, hogy az élet melyik oldalán volt és mikor. Ha a naposon, akkor szépül, ha az árnyékoson, akkor csúnyul. De még ez sem teljesen igaz, mert az is befolyásolja az emlékezetet, hogy az emlékezés pillanatában milyen a helyzete? Például nyertese, vagy vesztese a rendszerváltásnak? És mikor nyert, mikor vesztett? Most éppen milyen pozícióban van? 1956 kapcsán is eszünkbe juthat sokak amnéziája. Túl olcsó fogás lenne például Gyurcsány Ferenccel példálózni, aki Apró Antal zsidóktól elkobzott villájában, az alagsori uszodában lubickolva felidézheti egyrészt közvetlen rokona szerepét Nagy Imre kivégzésében, másrészt elõdpártja, az MSZMP véres megtorlását, továbbá eszébe juthat az a teátrális megnyilvánulása, amikor tegezve szólította meg Nagy Imrét, tanácsát kérve. Minimum ambivalens helyzet. De eszünkbe juthat az MSZP-s pártvezérek hajnali koszorúzása a 301-es parcellánál, és Mécs Imre egykori halálraítélt beülése halálra ítélõi jogutódjának, az MSZP-nek padsoraiba. Mindössze ötvenhat éve tört ki a forradalom, amit természetesen eltiprói több mint harminc éven át ellenforradalomként tanítottak, ezt sulykolták az ország népének éjjel-nappal. Aki elég hosszan élt, közvetlen tapasztalattal is rendelkezik 1956-ról. Én gyerek voltam még, akkor kezdtem az iskolát, de vannak emlékeim lövöldözésekrõl, a házunk elõtt eldübörgõ orosz tankokról, a szétlõtt Rákóczi útról, a szenespincérõl, ahová lehúzódtunk és a kenyérbolt elõtti hosszú sorállásról. Mint sokak, az én családom is adott disszidenst és elítéltet is, és az akkor átélt napok sokáig tiltólistán voltak, pszt, a falnak is füle van... A Horthy-korszakról még kevesebbeknek van közvetlen emlékük, inkább a szülõk, nagyszülõk elbeszéléseibõl lehet némi közvetett tapasztalatunk, és a nyolcvan év távlata már komoly amnéziát okoz a társadalmi tudatban. Ha a mindent elözönölni próbáló balliberális médiát olvasgatjuk, akkor hárommillió koldust terrorizáltak a kakastollas csendõrök, miközben kövér papok izzadtak a pórnép zsírján meghízva, és az elnyomottak további milliói nézték szenvedve, ahogy a tudatlan dzsentrik dorbézolnak, miközben elõször jogfosztottá teszik, majd a Dunába lövik a zsidókat. Szó sincs Magyarország európai szintre hozásáról, Klébelsberg Kunóról, Babitsról és Kosztolányiról, a Nyugatról, a tudományos élet sikereirõl, a havi kétszáz pengõrõl, arról, hogy öreg nyomdász mesterem Bécsbe járt lóversenyre az Árpád sínautóval. Arról sem nagyon esik szó, miért kelt fel 1956-ban a magyarság. Arról sem, hogyan törték meg Kádárék a lelkeket, hogyan mentették át vagyonukat és hatalmukat 1990 után a szocialisták, hogyan szerezték meg háromszor is a hatalmat, és hogyan taszították újra és újra a mélybe a felkapaszkodni akaró országot. Ha a mindennapi amnéziára akarunk példát, kérdezzük csak meg a nyugdíjasokat: ki vette el a 13. havi nyugdíjat, kik emelték a nyugdíjkorhatárt? A valószínû válasz az lesz, hogy hát Orbán Viktor! Pedig nem. A szocialisták tették. Mûködik az agyradír, nekünk pedig az a dolgunk, hogy kicsavarjuk a radírt a balliberális kezekbõl, és megmutassuk a valódi múltat, mert csak abból teremthetõ jövõ. ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk november 1-jén jelenik meg!

2

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

ÉRDI LAP

Ültessünk vadgesztenyefát!

Ki érti ezt? Kitõl, mitõl „fél” a Fidesz?

M

ióta Bajnai Gordon bejelentkezett a Millánál és „zászlóbontásáról” cikkeznek, a balliberális sajtó tele van gúnyos megjegyzésekkel, hogy a Fidesz és támogatói megijedtek, rettegnek, tele van a nadrágjuk, annyira félnek Bajnaitól és a Millától. Hát igen, tulajdonképpen van félnivalónk, és nem csak nekünk, hanem Magyarországnak. Nem Bajnaitól, hanem attól, ami várna ránk a balliberálisok visszatérte után. Ha valakinek rövid az emlékezete, segítünk felidézni, ki is Bajnai Gordon, és kikbõl áll a Milla? Elõször az utóbbi, itt segítségül hívtam az internetet, ahol ma már szerencsére minden megtalálható. Egy blogból idézek: „Az elmúlt napokban megszületett az SZDSZ reinkarnációja. Úgy hívják Egymillióan a magyar sajtószabadságért. A Milla kezdeti, meglehetõsen bizonytalan, identitáskeresõ és sokoldalúan nyitott szárnypróbálgatásai után mára egyértelmûvé lett, hová sorolja önmagát ez a szervezõdés. Nem pusztán arról van szó, hogy a Milla kommunikációjában, értékpreferenciáiban követi az SZDSZ hagyományait, de sajnos arról is, hogy demokrácia-felfogása, közéleti szerepvállalása, politikai helyezkedése mind-mind az SZDSZ nyomvonalán halad. Az a baloldali-liberális értelmiség, amely annak idején az SZDSZ-ben lelt otthonra, mára – a maga szubkultúrájának minden elemével együtt – megérkezett a Millába, s egyértelmûen dominálja az új szervezetet. A Milla szinte szóról szóra követi az SZDSZ politikáját, gondolkodásmódját, létformáit. Az új szervezet, bár rendszeresen kiáll a homofóbia, a nõk hátrányos megkülönböztetése, a rasszizmus különféle formái ellen, Facebook-oldalán mégis teret adott a rasszista, cigányozó kommentároknak Orbán Viktor egy Kõszegen készült fotója kapcsán. Az a kettõs beszéd, amit annak idején az SZDSZ képviselt, s amely a suttogó propaganda szintjén nagyon is tudatosan használta föl a rasszista közbeszédet politikai ellenfeleivel szemben, íme, visszaköszön a Millából. A csoport eredeti célkitûzését, a sajtószabadság védelmét is amolyan szabad demokratásan értelmezte a Milla, amikor a liberális eszmekör számára nem tolerálható véleményekrõl volt szó. A szervezet a „civil érdekérvényesítés nagyszerû példájának” nevezte, mikor elérte, hogy a közmédia ne ismételje meg Pesty László cigányokról forgatott filmjét. A nemzeti problémákkal kapcsolatos SZDSZ-es érzéketlenség brutális hitvallásaként a Milla Trianon évfordulóján a brit gyarmatbirodalom széteséséhez hasonlította a történelmi Magyarország feldarabolását. De az értékvilág azonosságán túl a szubkultúrában jelenlévõ tragikus demokráciakép, a bizantiánus intrikák sora, az elitpolitizálás megannyi tünete mind-mind a valamikori SZDSZ-t hozza vissza. Nagyon nehéz nem észrevenni a párhuzamot Dopeman, a Milla alternatív köztársasági elnöke, és Kuncze Gábor SZDSZ-es karrierje között. Mindketten alkalmasak voltak arra, hogy egy eddig meg nem szólított csoport szimpátiáját hozzák el a pártnak. Az underground Doppeman éppúgy, mint a derék magyar ember küllemû Kuncze. És ugyan miféle lényegi különbség fedezhetõ föl az SZDSZ által lelkesen támogatott Gyurcsány Ferenc, Kóka János, és Bajnai Gordon között? Segítek: semmi. Mégpedig azért nem, mert õk ugyanannak az alomnak a kölkei: a rendszerváltás igazi hiénái, vérbeli nagytõkések, egymásnak rég kipróbált harcosés üzlettársai.” Ratius blogjából (sajtkészítõk) Most pedig idézzük fel Bajnai Gordon (politikai) életútját: Baján nevelkedett, a III. Béla Gimnáziumban érettségizett. 1991-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Részt vett a rövid életû Új Nemzedék Mozgalom nevû ifjúsági szervezet létrehozásában – Schiffer Andrással együtt –, amelyet Gyurcsány Ferenc a KISZ-utód Demiszbõl való távozása után alapított. Kormányzati pozíciót elõször 2006. július 1-jétõl 2007. június 30-áig vállalt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos lett. Felügyelete alá tartozott az uniós pénzek elosztásáért felelõs Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vezetõjeként – pártonkívüliként – 2007. július 1-jétõl 2008. május 14-éig tevékenykedett, majd miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, 2009. április 14-ig a kormányban az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetését vette át. Miután Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én kilátásba helyezte a kormányfõi posztjáról való távozását, a kormányválság március 29. és 30. közti éjszakáján az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont, mint miniszterelnök-jelöltet, aki a 2010 tavaszán esedékes választásokig, azaz mintegy egy évig vezetné a kormányt. Bajnai azzal a feltétellel vállalta el a kormányfõi posztot, hogy az õt támogató képviselõk aláírásukkal is hitelesítik, hogy mindenben támogatják az általa meghozandó megszorító intézkedéseket. Az IMF hitelt is feltett kézzel vették fel, persze úgy, hogy a visszafizetés csak bukásuk után, 2011-ben kezdõdött, vagyis az Orbán-kormányt terheli. Hát ettõl félünk, nem a farkastól! VITRIO L.

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected], Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Cím: 8200 - Veszprém, Házgyári út 12., Felelõs vezetõ: Nagy Attila - ügyvezetõ igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Fogadóórája minden pénteken 17-18 óra között. Ügyelet: 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579.

Tisztelt Lakosok! Az Elvira majorban található Állami Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztõ Közhasznú Nonprofit Kft. jóvoltából önkormányzatunk jelentõs számú vadgesztenyefa csemetéhez jutott. A közterekre, intézmények, játszóterek udvaraira, és környékére történõ telepítésen túlmenõen a lakosságnak is lehetõséget kívánunk teremteni arra, hogy az õszi faültetési szezonban igény szerint a magánkertekben fát ültessenek, illetõleg jelezhessék azt, ha az ingatlanjaikkal határos közterületen szívesen vennék ilyen fa telepítését. A közönséges vadgesztenyefa, más néven „bokrétafa” (Aesculus hippocastanum) jellemzõi: fehér virágbugái májusban nyílnak, a levegõszenynyezõdésre, különösen a sózásra igen érzékeny, elsõsorban parkfának alkalmas. A leveleibõl kioldódó mérgezõ anyagok hatására, és a mély beárnyékolás miatt az alatta lévõ növények ki-

pusztulhatnak. A fa 20-30 méteresre is nõhet megfelelõ ökológiai viszonyok között. A telepítésre felajánlott, kb. 2 m magas facsemeték elültetéséhez iszapolt, trágyázott, min. 0,5x0,5x0,5 m nagyságú gödör szükséges. A közterületi ajánláshoz figyelembe kell venni

azt, hogy a magasra növõ fa fölött lehetõség szerint ne legyen légvezeték, és a fák megfelelõ fejlõdéséhez min. 5 m telepítési távolság szükséges, továbbá a fák közlekedésbiztonsági szempontból megfelelõ helyen legyenek telepíthetõk, árokba, vagy árok közvetlen szélére nem ültethetõk. Kérjük, hogy a csemetékre vonatkozó igényeiket 2012. november 1jéig a Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda környezetvédelemmel foglalkozó munkatársának, Nagy Annamáriának szíveskedjenek eljuttatni. Elérhetõségek: e-mail: [email protected], tel.: 23-522300/298-as mellék. Cím: Érd, 2030 Polgármesteri Hivatal, Alsó u. 3., 108. szoba. Kérjük, hogy amennyiben elektronikus levélben jelzik igényüket, telefonos elérhetõségüket is szíveskedjenek megadni. T. MÉSZÁROS ANDRÁS POLGÁRMESTER

Gyalázzunk szobrokat! M

intha csak „felhívás keringõre” lett volna a Dániel Péter szoborgyalázó perében kimondott bírói vélemény, miszerint „társadalmilag hasznos” cselekedet volt Horthy Miklós szobrának festékkel való leöntése, máris néhányan magukénak érezték ezt a jogot, és meggyalázták elõször Antall József, majd Kemal Atatürk szobrát. A sor azzal folytatódott, hogy Dunakeszin egy Trianon-emlékmûvet és egy honfoglalássi emlékmû tetején elhelyezett turul-szobrot rongáltak meg, Kiskunhalason keresztet döntöttek. Anélkül, hogy ujjal mutogatnék az elkövetõkre, az a gyanúm, hogy ezek nem fideszesek voltak és nem is ifjú

keresztények. Valahogy nem õk jutnak elõször eszembe, ha a megrongált szobrokra, emlékmûvekre gondolok. El lehet tûnõdni azon, hogyan fér össze a liberalizmussal, baloldalisággal a rombolás? Mint a történelmi példák mutatják: mi az hogy, nagyon is. Mást se tudnak.

A szabadságvágy A

magyarság egyik legszebb, szellemi-lelki öröksége a szabadságvágy! A lovas nemzetek közül mi, magyarok tettük meg talán a legnagyobb távolságot õseink földjétõl az új hazáig, a Kárpát-medencéig. Magunk választotta új hazánkban távolra kerültünk rokonainktól, immár több mint 1500 éve, számunkra idegen gondolkodású, vérmérsékletû, lelkiségû nemzetektõl. A csodával határos módon megtartottuk nyelvünket, megtartottuk nemzetünket. 1541-tõl hol a török, hol az osztrák birodalom uralma alatt sem tudták kiölni belõlünk a szabadság vágyát. Életben tartották õseink szellemét költõink, íróink, magyar nyelvünk. A forradalmak futótüze végigperzselte Európát, de tartósan a szabadság tüze 1848-ban, csak Magyarországon lobogott. Hiába gyõztek le bennünket az osztrákok és az orosz medve akkor a csatatereken, a kard és ágyú helyett a magyar szellem és találékonyság segítségével a soknemzetiségû, de egyet akaró magyarság, soha nem látott fejlõdésnek indult. A Kárpát-medence gazdasági csodájára egész Európa felkapta fejét. Az I. világháború után Trianonban elhatározták, hogy a magyar nemzet sorsát végleg eldöntik. Halálos csonkolást végeztek, de döntõ hibát vétettek: meghagyták szívünket és agyunkat, és visszaadták szabadságunkat. Klebensberg Kunó a húszas évek kezdetén a nemzeti jövedelem 3 és fél százalékát fordíttatta az oktatásra és kul-

túrára. Tíz év multán a nemzeti jövedelem 16 százalékát fordítottuk iskolák, egyetemek, múzeumok létesítésére, faluközösségek kialakítására és a negyvenes évek kezdetén a tudás nagyhatalmává váltunk. De a II. Világháború után 50 éves szovjet rabságot kaptunk és elfelejtettük a napi gyötrelmeink során, hogy a területi-szellemi szabadság mit sem ér a lélek szabadsága nélkül. Az örökölt, múltból hozott félelmek itt maradtak közöttünk. Az egész világra kiterjedõ gonosz, a pénz, csapdájába estünk. A gonosz hatalmát csak a szeretet törheti meg. Az anyagi világgal, szemben csak a szellemi erõ gyõzedelmeskedhet. Higgyünk Czegei Wass Albert szellemi hagyatékában: „Bármit is lát szemetek a ma sötétjében: a szabadság perce közeledik!... Az Úrnak igazsága halkan jár, és békesség kíséri…” Az Õ akarata rendelkezett már minden dolgotokban, s az Õ rendelkezését nem idõ méri, hanem tudás, lelki tudás. Ne féljetek. A magyar lélek él. Ne csüggedjetek. Az Úr nem számokban méri az igazság gyõzelmét, hanem az igazak cselekedetiben. Ne keserítsen el még a gyöngék hûtlensége sem. A nemzet nem számokban él, hanem a lelkekben. Az igazak jövendõjét a lélek és a szellem ereje formálja, és az Úr ereje emeli a magasba. Bízzatok magyarok! HORVÁTH PÁL

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

3

ÉRDI LAP

Az aradi vértanúk emlékezete

Halottakra pedig szükség vagyon

E

Dr. Csáky Imre alezredes

T. Mészáros András és Erdélyi Takács István

A

gyász után jön az ünnep, talán erre akarta emlékeztetni a ragyogó napsütés az október 6-ai megemlékezésre összegyûlteket. Szokás szerint Erdélyi Takács István református lelkész volt a házigazdája a Kálvin téri református templom kertjében zajló ünnepségnek, melynek fõ szónoka T. Mészáros András polgármester volt. Beszédében emlékeztetett arra, hogy „Az emlék örök. Az emlékezés kötelesség. Az emlékmûveken elhelyezett gyertyák, a haza szeretetére, óvására, az önfeláldozásra emlékeztetõ, szélfútta lángok fénye apró, mégis bevilágítja az utat. Azt az utat, amely a szabadságunkig vezetett az elmúlt másfél évszázad során. Ezek az apró lángok képesek voltak megperzselni nagy birodalmak fegyverrel fenyegetõ ujjait, megégetni e birodalmak szabadságunkra törõ katonáit. És ami talán ennél is legfontosabb: képesek voltak bevilágítani a szabad magyar és európai jövõ útját, fényt hozni a zsarnokságok sötét palotáiba, minisztériumaiba, pártirodáiba, s beleégetni az európai elmékbe a szabadság jelét. Megszûnhetett dobogni a golyó és kötél által kivégzett mártírok szíve, de van, amihez nem ér fel semmiféle terror és elnyomás: a nemzet önbecsülése, élni akarása, szabadságszeretete ez, amely épp a mártírok vérébõl nyer új és új erõt. A bosszúállók ezt sohasem érik fel ésszel. Ma az Aradon kivégzett 13 mártír és a Pesten mártírhalált halt elsõ felelõs miniszterelnökünk szívébõl gyúlt lángok körül állunk. Ezek azok a lángok, amelyek maguk köré vonnak minden magyar hazafit október 6-án. Ma nem az áldozatra van szükség, hanem a hazaszeretõ, építõ munkára, amely folyamatosan és értõen cselekszik, s nemhogy évekig nem tétlenkedik, de egy pillanatra sem.” A polgármester után dr. Csáky Imre alezredes idézte fel a szabadságharc és a vértanúk emlékezetét. Az ünnepségen közremûködött a Bukovinai Székely Népdalkör Kóka Rozália vezetésével, valamint a Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulói. A megemlékezés végén az önkormányzat, a pártok és a társadalmi és civil szervezetek helyezték el az emlékoszlop talapzatán koszorúikat.

A megemlékezés közönsége

A Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulói

Az érdi Fidesz szervezet koszorúz (balról: Mórás Zsolt, Donkó Ignác és Fülöp Sándorné)

Nem mi mondtuk... Gyurcsány Ferenc: A Milla sokat árt, elszívja a levegõt a kormánnyal szembeni alternatíva elöl, mert nem tesz különbséget a demokraták és a jelenlegi rezsim között, és hamis illúziókat épít. A tömörülés egyenlõségjelet tesz az Orbán-kormány jogállamot felszámoló mûködése és az elmúlt húsz év politikai történései között, ez pedig antipolitikai populizmus. A tapasztalat az, ha odamegy pár tízezer ember egy ilyen rendezvényre, a végén csalódottan távozik. A Demokratikus Koalíció elnöke elmondta: ha a jelenlegi helyzet marad, október 23-án a DK külön fog ünnepelni, és nem fogják korlátozni saját magukat azért, hogy a Milla tüntetéseire elegen tudjanak menni. Nem javaslom, hogy bárki is elmenjen a Milla tüntetésére „biodíszletnek”, hogy építse a Milla nimbuszát, ami rossz célt szolgál – tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki szerint az ilyen civil mozgalmakból hiányoznak a programok, nem tudnak semmit mondani az embereknek arról, milyen megoldásokat javasolnak a politikai problémákra. „Ez egy rossz ügy mára” – mondta a Milláról a korábbi miniszterelnök, aki szerint nem ad valódi választ arra a Milla, hogy „mi jön Orbán után”. „Mi jön az unortodoxia után?, Mi jön az egészségügyben? Ez nem a mi dolgunk, mi csak megmutatjuk magukat” – Gyurcsány szerint ez a mentalitás a fõ baja a Millának. „Kérem, mi nem a varrószakkörben vagyunk tagok!” (Forrás: atv.hu) (A szerkesztõ megjegyzése: Ez a rovat természetesen csak arra szolgál, hogy megmutassa, mennyire nincs egységes baloldal, hogyan nyírják egymást, hogyan marakodnak a megszerzendõ koncért a balliberális önjelölt népvezérek.)

löljáróban szeretném jelezni, valószínûleg rendben van az elmém is meg a lelkem is, a címben jelzett kijelentés nem az én óhajtásom. Még talán azoké sem, akikrõl ez az eszembe jutott. Egy kicsit rendhagyó lesz a mai dolgozatom, olyan publicisztika, amelyik akár riport is lehetne. Az elmúlt hét végén volt szerencsém egy szigetszentmiklósi kulturális delegáció meghívott vendégeként testvérvárosi látogatáson járni Kárpátalján, Nagymuzsajban. Nagymuzsajról azt kell tudni, hogy nem messze a magyar-ukrán határtól, Beregszász melletti, Árpád-kori színmagyar falu, majd kétezres lélekszámmal. Természetesen az ukrán oldalon, hisz annak idején, a II. világháborút követõen Sztalin Jóskáék annyira oda voltak a kárpátaljai területekért, hogy a nyugati szövetségesek nagylelkûen odaadták a kaukázusi hóhérnak, legyen még egy játékszere, ne unatkozzék kedvenc elfoglaltságában, a lágeresdiben. Ha valamelyik GULAG telepen kicsit több pusztult a jámbor oroszokból, legyen mibõl feltölteni a hiányt szilaj magyarokból. A program második napján a vendéglátó Muzsaji Középiskola történelem tanára, Jakab Erika kalauzolta a csoportot, megmutatva ennek a gyönyörû, õsmagyar történelmi vidéknek a természeti és történelmi nevezetességeit. Illetve inkább csak afféle kóstoló volt ez, hisz van ott annyi látnivaló, hogy akár egy hétre való is kitelne belõle. Kárpátalja legnagyobb magyar lélekszámú városa Beregszász. Nagyjából harmincezres lélekszámú kis ékszere lehetne ez ma is Kárpátaljának. De nem az. Lepusztultak a városközpontba vezetõ utak melletti családi házak, ugyanúgy, akár a belsõbb területek elegáns villái. A lepotyogott stukkókat nem pótolták, a vakolat helyére legtöbb esetben valami misungot kentek, de már festésre évtizedek óta nem jut pénz. Mint, ahogyan a tetõk cserepezését is a legtöbb épületen gusztustalan szürke hullámpalával pótolták. Ez a szép, gazdag szász kereskedõváros, amelyik egykor felülmúlta Nyíregyháza szerepét is, a szláv, balkáni igénytelenség áldozata lett, mint annyi minden a honfoglalók által valaha birtokba vett õsi magyar vidéken. Beregszász fõtere meglehetõsen szabálytalan terület, kezdve attól a körforgalomtól, ahol egykor Esze Tamás elsõként meglengette a Rákóczi szabadságharc zászlaját (ma csiricsáré, ortodox feszülettartó, oszlopos mauzóleumszerû valami van azon a helyen), egészen a sétálóutca végén álló, befalazott zsinagógáig, amelyik szörnyû betonförmedvénye ugyan a klasszicista térnek, de mégis csak abban van a Beregszászi Magyar Nemzeti Színház. Ettõl már csak a színház mögötti, építészeti stílusjegyeit megtartó, de almazöldre pingált egykori zsidófürdõ nyújt lehangolóbb látványt. A tér egy harmadik kiszögellésében található a szovjet hõsi emlékmû. Magam kisgyerekként még láttam, hogy a teknõszerû mélyedésben felállított sokszögletû építmény elõtt egy hatalmas vörös csillag közepén örökmécses lángja lobogott és a sátoros szovjet ünnepek alkalmából feszes tartású katonák díszõrséget álltak a harcokban elesett mártír katonák sírjai és emléke elõtt (az emlékmû alatt ténylegesen oda temetett katonák vannak). Történelem tanárnõ kísérõnk, Jakab Erika még az alábbiakkal egészítette ki az én csekélyke ismereteimet: – A múlt század elején itt, ezen a téren a magyar hõsök emlékére állított hõsi emlékmû állt. A felszabadító rendszer pártkáderei úgy gondolták, folytatják az ötletet és õk is csinálnak egy hõsi emlékmûvet. Kell az, mint egy falat kenyér. Nagyon sokat nem vacakoltak sem a tervezéssel – hisz ilyen emlékmû sablonok voltak ezerszám –, sem pedig az építéshez szükséges alapanyagok beszerzésével, ide szállításával. A magyar hõsi emlékmûvet szétszedték és szovjet módra újraépítették, pár méterrel odébb az eredetitõl. Itt azonban megakadtak, hisz sem Beregszászban, sem a környékén nem voltak fegyveres harcok, egy szál szovjet hõs sem áldozta ezért a városért az életét. Ekkor azonban valakinek eszébe jutott, hogy nem messze onnan, talán épp a Perényi grófok pincéjében mégis csak volt valami lövöldözés. A pincét lerohanó hõsök gépfegyver sorozatokkal lyuggatták ki a hordókat és a sugárban kifolyó finom borokból, halált megvetõ bátorsággal, tökrészegre itták magukat. Valami miatt összekülönböztek és egymásba is engedtek pár sorozatot. Másnapra a szovjet tábori csendõrök majd egy tucat lelõtt és a térdig érõ borba belefulladt felszabadítót találtak. Sebtében elföldelték õket, és milyen jó is, hogy a tábori csendõrség, a GPU adminisztrációja mégsem hagyta ki az incidens jegyzõkönyvezését, mert így megvoltak már a szükséges halottak is a hõsök emlékmûvéhez, ami elõtt aztán évtizedekig éghetett a nagy veres csillag közepén a gázláng. No meg persze állhattak díszt, a feszes tartású díszegyenruhás díszõrök is a galád, fasiszta Perényi gróf borába fulladt hõs vitézek elõtt. (Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy aki annak idején efféle rágalmakat merészelt volna terjeszteni, mehetett is volna Szibériába cobolyvadászatra. Természetesen coboly szerepbe.) A szovjet rendszer még nagyobb dicsõségére. A nap vége felé meglátogattuk a Vereckei-szoros honfoglalási emlékmûvét is. Lélegzetelállítóan szép tájon kapaszkodtunk fel a zergemegtermékenyítõ hegyi szerpentinen, gyönyörködve a Kárpátok erdõs csúcsai között lenyugvó nap mesebeli fényjátékában. Az emlékmû épp a sokadik felújításon esett át, mert agyatlan ukrán nacionalisták legfõbb céljuknak kezdik tartani, hogy eltûnjék onnét a magyar honfoglalásra emlékeztetõ mûalkotás. Hol leöntik színes festékkel, hol kalapáccsal esnek neki, hol meg lelocsolják gázolajjal és felgyújtják. A közvetlen rongáláson túl, ideológiai harcba is fogtak. Azt találták ki, hogy az 1920-as években az orosz-szovjet megszállók ellen harcoló un. SZICS-gárdisták valami miatt Magyarországgal szemben is védték az ukrán függetlenséget és e harcnak ukrán mártírjai is lennének. Mégpedig úgy, hogy a magyar határõrség elfogta és kivégezte õket. Természetesen itt sem maradhatott el a „pamjatnyik” az emlékmû felavatása. A honfoglalási emlékmûhöz vezetõ út bal oldalán állították fel a sisakos partizán mellszobrát. Az idén már az út jobb oldalát is igénybe vették. Tizenkét kereszt jelzi, hogy ott egy temetõ van. A gond csak az, hogy közel, s távol egyetlen halott maradványát sem sikerült feltárni. Mértékadó ukrán történészek is sületlen baromságnak tartják az egész ügyet, de a megindult hógolyó növekedni akar. Halott ugyan még nincs a keresztek alatt, de ami késik, nem múlik. Egyelõre csak annyi van a keresztekre írva, amelyeket stilizált kis sírhalmokba szúrtak, hogy „Az ismeretlen SZICS-gárdista emlékére”. KOPOR TIHAMÉR

4

ÉRDI LAP

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

Egy lépéssel a rák elõtt

Versek gyermekeknek

Rák: a hárombetûs rettegett kór, ami a szív- és érrendszeri betegségek után a legtöbb áldozatot szedi a világon. A küzdelem ellene egyidõs a modern orvostudománnyal, és a magyar tudósok mindig is az élen jártak benne. Egy 25 éve indult, sikeres hazai kutatási folyamat most újabb reményteljes eredményeket hozott, ami bizakodással töltheti el a daganatos megbetegedésekkel harcolókat.

B

író András írja új könyvecskéjérõl: „Kilencvenedik évembe lépve, mondják nekem, hogy a két évvel ezelõtt, Versmondogató címmel egybegyûjtött versek kötetei elfogytak. Ezért aztán ismét nekiálltam a válogatásnak, hogy a még meglévõ, gyermekeknek szóló verseimbõl összeállítsam a Versmondogató 2 címû kötetet. Lám, Basa Katalin grafikusmûvészt is meg kellett keresnem és felkérnem, vállalja el az általam kiválasztott versek illusztrálását. Mint köztudott, azért ragaszkodtam õhozzá, mert nagyon közel áll a gyermekek szívéhez, lelkéhez. Ugye, nem tévedtem most sem? A kötet a Csuka Zoltán Városi Könyvtár kiadásában jelent meg, és kapható a Bíró András könyvesboltban.

Új remény daganatos betegeknek! Az Immunal Kft. – közel 20 évvel ezelõtti – megalakulása óta magyar és nemzetközi szabadalmai alapján a daganatos betegek számára szánt készítmények fejlesztésén dolgozik. A történet 1987-ben indult, amikor Dr. Kulcsár Gyula biokémikus, volt orvosegyetemi adjunktus egy olyan tudományos felfedezést tett, ami alapjaiban befolyásolhatja a rák elleni további hadviselést. Kulcsár dr. több éven át kutatta, hogy miként védekezik az emberi szervezet a daganatokkal szemben. Rájött, hogy nem az általános védelemért felelõs immunrendszer, hanem egy speciális védelmi rendszer az, ami elpusztítja a rendellenessé vált sejteket. Bebizonyította a Természetes Tumorellenes Védelem létezését, meghatározta, mibõl áll, hogyan mûködik, s elmélete ma már az Európai Unióban és további 17 országban bejegyzett szabadalom. A felfedezés gyógyászati jelentõsége az, hogy a Természetes Tumorellenes Védelem saját anyagait – az ún. Aktív Ráksejtpusztító Keveréket – juttatva a szervezetbe, több ráksejt pusztítható el. A szervezet saját védelmi rendszerének a teljesítõképességét növelhetjük meg. Ugyanakkor a szervezet normál, egészséges sejtjei – szabályozott táplálkozásuknak köszönhetõen – nem károsodnak. A szabadalomra termékfejlesztés épült, melynek köszönhetõen a Culevit® tabletta – mely speciális, gyógyászati célra szánt tápszer daganatos betegek részére – 1997 óta áll a betegek rendelkezésére. Az idén 15 éves készítmény minõségét több ezer, a tápszert rendszeresen fogyasztó daganatos beteg és gyógyult beteg ismeri. Jelentõs eredmények EU támogatással A szabadalom jogosultja – az Immunal Kft. – a kutatás-fejlesztés to-

Balról: dr. Malmos Erzsébet onkológus-bõrgyógyász és dr. Gyõri Attila sebész, orvosok, mindketten mára tünetmentes rákbetegek, dr. Lex László igazgató, dr. Kulcsár Gyula biokémikus, feltaláló és dr. Czömpöly Tamás kutató vábbi sikeres folytatása érdekében 2009-ben létrehozta saját Rákkutatóés Gyógyszerfejlesztõ Központját Pécsett. A kutatólabóratórium a Pécsi Ipari Parkban mûködik. Az Immunal Kft. 2010 májusában a Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter tagjaként 90,4 millió forintos európai uniós támogatást nyert a kutatások folytatására. A most, 2012. szeptember végén zárult, „Gyógyászati célra szánt tápszer fejlesztése, terápiás hatás tesztelése” címû, GOP1.3.1-09/B-2009-0004 számú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt megvalósítása során jelentõs áttörést hozott az a kétlépcsõs klinikai vizsgálati program, melyet a DRC Gyógyszervizsgáló Központban (Drug Research Center, Balatonfüred) végeztek el 2011-ben és 2012-ben. Az elsõ lépésben megvalósított tolerálhatósági vizsgálat egészséges önkénteseken igazolta, hogy a készítmény fogyasztása nagy dózisban is biztonságos és jól tolerálható. Az eredmények alapján a napokban kerül bemutatásra egy új készítmény italpor formában, ami nagyobb mennyiségben tartalmazza a hatóanyagokat, fogyasztása elõrehaladott stádiumban lévõ daganatos betegek számára javasolt. A második vizsgálat célja a nagy dózisú italpor életminõségre gyakorolt hatásának, biztonságosságának és tolerálhatóságának vizsgálata volt, daganatos betegek körében. Az eredmények nagyon kedvezõek: a 28 napos kezelési idõszak során a készítmény

napi fogyasztása szignifikáns mértékben javította a betegek életminõségét. A betegek fizikai, értelmi, érzelmi, szociális és szerep funkciói javultak, fáradtságérzetük, fájdalmuk, nehéz légzésük csökkent. Bár a készítmény – speciális, gyógyászati célra szánt tápszerként – jelenleg is ugyanabban az összetételben áll a betegek rendelkezésére, mint egy esetleges jövõbeni gyógyszerkészítmény, a Culevit Program keretében folyó munka további gyakorlati célja gyógyszerek kifejlesztése rákos betegek és betegségek gyógyítására. Nemzetközi publikáció, szakmai elismerés Szinte ezzel egy idõben az International Journal of Cancer, Európa egyik legrangosabb, német szerkesztésû daganatkutatással foglalkozó tudományos folyóirata megjelentette a Természetes Tumorellenes Védelemhez és az Aktív Ráksejtpusztító Keverékhez kapcsolódó legújabb kutatási eredmények összefoglalóját. A kísérletes rákkutatási eredményeket közlõ európai folyóiratok rangsorában a negyedik helyen álló lap szakmai elismertsége miatt várható, hogy a kutatási program és a szabadalom tudományos elfogadottsága növekedni fog, mely – a klinikai vizsgálatokkal együtt – jelentõs elõrelépés a gyógyszerfejlesztés hosszú útján. Az Immunal Kft. májusban Érden is bemutatta a Culevitet az Érdi Galériában. Aki többet akar tudni a szerrõl, a www.culevit.hu honlapot keresse, vagy hívja fel telefonon a tanácsadókat: 36-1-321-2111.

100 kérdés az onkológushoz

Felhívás Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata kézmûves kereskedõk jelentkezését várja a Városi Karácsonyi Vásárra (helyszín: Érd, Fõtér, sétálóutca) Jelentkezni Krasznai Tímeánál lehet, telefon: 06 30 625 8006 A vásár december 15-24. között tart.

www.erdilap.hu www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu www.erd.hu • www.erdicsatornazas.hu

A

Bíró András Könyvesboltban mutatták be Karácsony István onkológus-író 100 kérdés az onkológushoz címû, immár harmadik, bõvített kiadásban megjelent könyvét. A szerzõt és kötetét dr. Kõszegi Gábor, a Szakorvosi Rendelõ Intézet igazgató fõorvosa mutatta be a szép számmal összegyûlt közönségnek. Bár nem szépirodalmi mû került ismertetésre, korunk egyik legfélelmetesebb betegsége nagy érdeklõdést vált ki mindenkiben, Karácsony doktorról pedig köztudott érdi körökben, hogy színes egyéniség, élvezetesen ad elõ, tehát az orvosi mellett egyéb „igényeket” is kielégít. Karácsony doktor elmondta, hogy a papi és az orvosi hivatás között ingadozott ifjú korában, érzékenysége e két területre predesztinálta. Örülünk, hogy orvos lett, és annak is, hogy ily módon sok érdinek segített már. Kívánjuk, hogy még sokáig tegye!

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

1956 lángja szívünkben ég

Az alpolgármester naplójából…

Rend a lelke... N

em véletlen, hogy most, a 20122013-as tanév kezdetén visszatérek az új köznevelési törvény által kialakult helyzet taglalásához. Meghallgattam pedagógusok véleményét, szülõk véleményét, ha módom volt, megnéztem a televízióban készült riportokat a témában. Vannak azonban olyan tények, amelyekrõl nem esik szó, nem vetjük össze az elmúlt idõszakban kialakult helyzetet a maival . Egy mezõgazdasági szövetkezet meghirdette a fõkönyvelõi állást. Fiatal munkaerõt szerettek volna felvenni a nyugdíjba távozó fõkönyvelõ helyett, de egyetlenegy fiatal jelentkezõ sem akadt. Hol vannak hát a munkát nem találó fiatal közgazdászok? Kedves idõs ismerõsöm – maga immár öt dédunoka boldog dédije – egy budapesti általános iskola mellett lakik. Felháborodva meséli, hogy a szünetekben többnyire senki sem felügyel a gyerekekre. Amikor egy esetben átment az iskolába, hogy szóljon az igazgatónak a gyerekek balesetveszélyes játékáról, a válasz az volt, hogy ne aggódjon, a pedagógusok ezért nem vonhatók felelõsségre. Milyen szemlélet ez? Hogyan fordulhat ilyesmi elõ? Tapasztalom, hogy vannak olyan fõiskolát végzett mérnökök, akik nem tudnak rajzot olvasni. Vannak – egyre többen vannak – olyan szakemberek, akik a szakma legalapvetõbb ismereteit sem sajátították el. Nagy számban vannak olyan tizenhat éves fiatalok, akik gyakorlatilag nem tudnak olvasni, írni, számolni. Hogyan tudhatnának ilyen alapon boldogulni, hogyan lehetnének hasznos tagjai társadalmunknak? Nyilván nehezen, vagy egyáltalán nem. Most már csak az a kérdés, hogyan fordulhatnak elõ ilyen esetek? Nyilván azért, mert oktatási intézményrendszerünk nem megfelelõen gondoskodott ezekrõl a fiatal emberekrõl. Nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás után kialakult közoktatás és a köznevelés hiányosságai a felelõsek. Magyar Bálint oktatási exminiszter mondja, hogy liberális vezetõ politikusként a szabadpiacot védték, és azt állították, hogy a liberalizmus maga kitermeli a polgárok védelmének mechanizmusát. Tény, hogy a várva-várt mechanizmus nem jött létre. A liberális politika kapcsán keletkezett gazdasági és oktatási helyzet ellenére Magyar Bálint mégis a liberális oktatás és nevelés mellett teszi le a voksot. Igaz, a liberális oktatási rendszer „termékei” között vannak nagytudású, tehetséges fiatalok is, vannak kiválók, de kevesen vannak közöttük azok, akik hazájukban akarják kamatoztatni tudásukat, képességeiket, és sokan vannak azok a fiatalok, akik jóformán sehogyan sem boldogulnak. A liberális közoktatás a magyar

polgárok pénzén olyan nevelést és oktatást alkalmazott, amelyben a résztvevõ szereplõk – diákok, szülõk és tanárok – egyensúlya volt a szabályozó eszköz. Mit jelentett mindez? Azt, hogy a tanárok maguk szabták meg, milyen módszerrel tanítanak, de az eredményért nem tartoztak felelõsséggel. A szülõk és tanárok a törvények keretein belül szabadon nevelhettek vagy nem nevelhettek. A diákok pedig e két „felügyelet” bizonytalan hálójában váltak értékes vagy éppen értéktelen tagjává társadalmunknak. A kérdés most az, kell-e ez nekünk, magyar polgároknak? Magyar Bálint azt állítja, hogy a „rendpárti” nevelés idõutazás negyven évvel vissza, ahol a gyermek besorozott baka, a tanár kiképzõ tiszt. Ez egyszerûen nevetséges állítás! Vagy elfelejtette exminiszterünk a közismert latin mondást – lefordítva – „Rend a lelke mindennek”? Köszönjük, nekünk elegünk van a rendetlenségbõl! Nekünk rend kell, állami garancia kell arra, hogy jó nevelésben és oktatásban részesülnek utódaink. Nekünk olyan közoktatás – köznevelés kell, amely garantálja, hogy minden magyar gyermek, minden magyar fiatal a lehetõ legjobb nevelést kapja, mindemellett olyan oktatást, amelyik a személyes boldogulást is biztosítja. A közoktatásnak – köznevelésnek biztosítania kell, hogy fiataljaink a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Mit értek hasznos alatt? Azt, hogy meglegyen a fiatalok tudása és neveltetése ahhoz, hogy hasznos munkát végezzenek, eltartsák magukat és családjukat, nevelni tudják gyermekeiket. Nem kétséges, csak ennek lehet majd eredménye hazánk igazi felvirágzása. József Attila bölcs sorait idézem: Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! TÓTH TAMÁS

ZÖLD TAGOZAT A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Zöld Tagozata tisztelettel meghívja „Járatlan

utakon” – milyen utakon közlekedhetünk Érden a jövõben? címmel szervezett beszélgetésünkre

Közlekedni sokféleképpen lehet a városban: autóval, kerékpárral, közösségi közlekedéssel. A városunk elõtt álló egyik legnagyobb kihívás az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése teljessé teszi a városi közmûhálózatot. A város elkészíttette és vitára bocsátotta az úthálózat fejlesztési koncepcióját. A következõ évtizedek fejlesztési lehetõségeirõl, ezen belül különösen a kerékpáros közlekedés elõsegítésérõl szeretnénk beszélgetni októberi rendezvényünkön. A rendezvény a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban (Alsó u. 9.), 2012. október 25-én 18,00 órakor kezdõdik. Érdeklõdni a [email protected] email címen lehet. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!

5

ÉRDI LAP 1989. június 16-án, több, mint 30 évvel Nagy Imre és sorstársainak kivégzése után adhattuk meg a végtisztességet mártírjainknak, akik életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színmûvészünk, igaz nemzeti érzelmû embertársunk – aki 1956. október 23án a Petõfi szobornál szavalta el a Nemzeti dalt –, olvasta fel a hozzátartozók, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, és több más szervezet nyilatkozatát a magyar nemzethez, melyben követelték a jeltelen sírok azonosítását, megjelölését, a hamvak kiadását, és emberhez méltó eltemetésük lehetõségét. Szégyen, hogy ehhez több mint három évtized kellett. Idézzük fel Nagy Imre 1956. október 30-i szavait: „Magyar testvéreim! Hazafiak! Hazánk hû polgárai! Õrizzétek meg a forradalom vívmányait, minden erõvel biztosítsátok a rendet, állítsátok helyre a nyugalmat. Ne folyjon testvérvér hazánkban!” Az 1956-os forradalom és szabadságharc hõseinek módjában sem állt, hogy e kérést teljesíthessék. Európa, Amerika, a nyugati hatalmak magukra hagyták Magyarországot. A magyar nemzet harca a szabadságért tragédiába torkollott, a brutális külsõ beavatkozás, a kommunista hatalom a szovjet csapatok segítségével eltiporta, vérbe fojtotta a forradalmat. A megtorlás idõszaka következett. Bebörtönzések, megkínzások, halálos ítéletek alkották a hatalmon lévõ kommunista eszméket valló, nemzetgyilkos bitangok tetteit, miközben a „Minden hatalom a dolgozó népé” frázist puffogtatták. Tényleg ezt akar-

ta a NÉP, amely felkelt az elnyomás ellen? 1957-ben Albert Camus „A magyarok vére” c. írásában, és beszédében így tiszteleg a hõsök elõtt: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendõben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömõ, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhúllnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat.” 1956 hóhérai azonban szabadon élnek. Nincs erkölcsi alapja annak a kommunista utódpártnak – MSZP (MSZMP) – e nemzeti gyász napján álszent módon „emlékezni”, amelynek tagjai közé tartozik Horn Gyula egykori pufajkás, aki – vélhetõen – népellenes cselekedeteket hajthatott végre. Nincs erkölcsi alapja, nincs joga a kommunista utódpártnak „emlékezni”, melynek elõdje, illetve vezérei belelövettek a szabadságot követelõ tömegbe, börtönbe vetették, kivégeztették ellenfeleiket, hiszen a kommunista hatalom célja az elnyomó hatalommal szembe fordulók teljes megsemmisítése volt. Ezeknek október 23-a nem gyász, nem tisztelgõ emlékezés, hanem ünnep – csak álarcot vesznek, mert úgy gondolják, hogy most ezt kell tenni. Álarcos emlékezés – „emlékeznek”, sõt tüntetést szervez-

nek a pufajkások, kommunisták, besúgók elvtársai – azok elvtársai, akik fegyvert fogtak a forradalmárokra. Meggyalázzák gyászunkat. De az álarc olykor lehull, pl. amikor 2006-ban ránk rontottak, ránk lövettek – igaz, „csak”" gumilövedékkel – a rendõrséggel, s ki tudja, kikkel?! Ismét vér folyt, ismét elvittek embereket börtönbe, ismét vertek, megaláztak, ítéleteket hoztak. Halált most nem osztottak – a halálbüntetést eltörölte Magyarország. Most „csak” nyomorékká tettek embereket. Az 1956-ot túlélõknek, a mártírhalált halt hozzátartozóknak pedig el kell viselniük, hogy hóhéraik a mai napig közöttünk élnek. A felelõsségre vonás, a jogos ítélet, a bünhõdés késik. De meddig még? És meddig tûrjük, hogy a mai napig hazudoznak, hogy a felnövekvõ ifjúságba próbálják súlykolni az általuk igaznak tartott múltat, és azt, hogy õk már akkor a demokráciát építették, hogy valójában õk is hõsök?! A kommunisták az 1956-os szabadságharcosok, forradalmárok egy részének testét megölték ugyan, de a szabadság eszméjét nem tudták megsemmisíteni, ennek bizonyítéka 1989ben az új nemzedék bátor fellépése, kiállása Orbán Viktor vezetésével. Hányan mondták akkor, hogy ez a szakállas fiatalember a tûzzel játszik. Pedig csak kimondta azt, amit sokan nem mertek még csak suttogni sem. 1956 lángja, eszméje szívünkben ég. Nem felejtünk. Van még tennivalónk. Hogy gyerekeinknek, unokáinknak soha ne kelljen átélni a kommunizmus rémségeit. K. PATAKFALVY

Októberi színek C

suka Zoltán verssorai jutottak eszembe, amikor minap fölnéztem az égre: „Kéken ég az ég harangja, / csöndet önt reánk az õsz,” s valóban éreztem itt Érden is az õsz csöndjét, akárcsak mint mikor nagyapámmal barangoltam a feketegyarmati határban. Emlékszem, amint megtörte a csendet nagyapám, és elkezdett mesélni az õszrõl, annak csodálatos színeirõl, mely körbe vett bennünket. Az érdi és a feketegyarmati táj egy pillanatra egybemosódik, szülõföldem tárul elém, látom amint Szabó Margit megnyugodva ül, mert a termés java már a kamrában s csipegeti az aranylószínû mézédes zerindi szõlõszemeket. Fazekas József tanárom a Fekete-Körös partján kerékpározik, Csanádi János, a Zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör elnöke, könyvet olvas, Csáky Apollónia tanárnõ, tanítónõ lányát hallgatja. Közben sárga, barna, vörös falevelek potyognak lábam elé, októberi színek kavalkádja, s szinte hallom szívem dobbanását, amint kémlelem az õszi felhõket. Büki Attila verssorai csengnek fülemben: „ó gyümölcshozó õsz virágdalt daloló/hangold fel szívemet angyal szellemedhez / ülj velem a dombon édes õsz és fürdesd / télhez fehéredõ szikár életemet”. Itt van az õsz a kertünkben régi és közeli emlékek cikáznak körülöttem érzem a másodpercnyi boldogságot és szeretném meghosszabbítani akár Büki Attila költõ: „maradj még kertünkben aranyló színekkel / pirosló almákkal és szólófürtökkel / hisz így felragyog még léleknek a lélek / Isten kert-temploma örök végtelennek.” Sejtelmes szellõ túr a hárslombjai közé s néhány fakult sárga hársfalevél landol a földön, esteledik és Bíró András papírra vésett gondolatai gondolkodtatnak el: „Érdi kertünk õszi lombjain / mélázva legelnek a csillagok. / Galaktikánk, a Tejútrendszer nyája/ad itt esténként találkozót.” Köz-

ben a színek, a fények játszadoznak mint ahogyan Bíró András költõ is megörökíti versében: „A földi fények rá visszaremegnek / pirosan, kéken, sárgán meg lilán / s vigasztalnak e gyárvárosi fények, / megülve szegfûn, rózsán, dálián.” Minden tájnak megvan a maga külön szépsége, lelke, és azt hiszem, ha a tájak lelkét akarjuk megérteni, akkor valahogyan a merengõ mondák világára kell gondolnunk. Hirtelen Ábel András jutott eszembe, aki Érd múltjáról mesél, ha kérdezik felõle, a hallgató szinte kiesik az élet nagy útjairól, mikor õt hallgatja, ajtót nyit egy világra, egy színes, érdekes, kalandokkal teli érdi élet tárul elénk, s mára már kastélydombbá vált helyen alszik a múlt és a régi dicsõség. Az októberi színek kezdenek elhalványulni, az este borítja fátylát a tájra, csend és nyugalom az õszi estében, úgy érezni, mintha a világ végén lennénk. Csuka Zoltán gépelte le 1927 õszén e sorokat: „Mintha a világ vé-

gén lenne az ember, szinte várja a mesebeli Háry Jánost, aki jön vele szemben és kihívja a házak közül, hogy megmutassa a helyet, ahol belógathatja a lábát a világûrbe. Okosabb dolgot igazán alig cselekedhetne az ember ebben a nagy hangtalanságban és elhagyatottságban.” Elém nem Háry János, hanem fiam toppan, hogy hívjon vacsorázni, mielõtt bemennénk, fölnézünk a csillagokra, nyugat felé még a nyár, a keleti égbolton viszont már az õsz jellegzetes csillagképei látszanak, akik ontják ránk októberi színeiket. Állunk és nézünk fölfelé, hallgatunk, tudjuk, hogy a ragyogó Vénusz bolygó az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Merkúr egész hónapban az alkonyati égen van, de helyzete megfigyelésre kedvezõtlen, a Szaturnusz a Szûz csillagképben végzi elõretartó mozgását, mi pedig lépteinkkel megtörjük a csendet, és bemegyünk vacsorázni. FEKETEGYARMATI SÁNDOR

6

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

ÉRDI LAP

Az életképzelet

Szeretném, hogyha szeretnének...

Közelítések Hamvas Béla gondolkodásához – 14.

A

Ady Endre szavaival kezdte az 1. Érdi IRKA Galéria megnyitóját Majorné Bániczki Julianna, majd köszönetet mondott Szedlacsek Emíliának, a Szepes Gyula Mûvelõdési Ház igazgatójának, hogy fenntartás és elõítélet nélkül rendelkezésünkre bocsátotta a kiállítótermet, de elismerést érdemelnek a technikai dolgozók is a gyors és szakszerû csapatmunkáért. Ezután így folytatta: – A görög mitológia szerint a Múzsák édestestvérei egymásnak. A kiállítás szerkezete egy szimfóniához hasonlítható. A kezdõ halk „dallam”: Votin József finom hangulatú képei Szûcs Lászlóné nemesen megmunkált kerámiái felé vezeti a tekintetet. Hóvári Zoltán napfényes festményei után markáns, már-már disszonáns rész következik: Kaposi Eszter meghökkentõ mûvei. Majd átlendül az erõteljesebb kifejezésmód Királyné Sándor Edit raku-technikával készült, vidám hangulatot keltõ kerámiáihoz. Gáspár Pál Szilveszter mindig tud meglepetést okozni: most egy bájos nõi mellképpel, egy rektori lánccal, illetve egy Klebelsberg Kunóról készült relieffel örvendeztet meg bennünket – no meg kislánya, Gáspár Emese szereplésével, falapra festett zsiráfjaival. Ilka Gábor tündéri szobrocskái jól megférnek mellette. A hagyományos technikák mellett Kreischner Nelly digitális fotói mozgatják meg fantáziánkat. Nagy Sándor gobelin-rózsái most nekünk nyílnak. Mozgainé Palotár Mária szájjal festõ mûvésztõl életszeretet tanulhatunk. Pálvölgyi Margit ezúttal nem kerámiát, hanem meglepetésként leheletfinom akvarelleket hozott. Habos Lászlónak eddig csak az írásait olvashattuk, itt új oldaláról mutatkozott be: férfiasan „szûkszavú”, de nagyon elgondolkodtató metszet-tömörségû grafikáival. Végül a „kép-szimfónia” méltó zárótételét adják Tarnócziné Barabás Irén eddigi mûveitõl teljesen eltérõ, modern formavilágú festményei. Az alkotók életkoruk, foglalkozásuk, életútjuk szerint nagyon különbözõek. Van, aki már többször is részt vett kiállításon, van, aki elõször szerepel nyilvánosság elõtt, és van, aki eddig csak elektronikus úton volt megközelíthetõ. Egy dolog köti össze mûveiket: az Érdi IRKA lapjain szerepeltek. Íme, itt vannak: szeressék, szeressétek õket! – fejezi be Julika ezt a kedves hangú ajánlást. Hála és köszönet a százhalombattai Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola két növendékének, Hollós Diánának és Kiri Balázsnak, hogy szaxofonjátékukkal emelték az ünnep színvonalát. DARÓCI LAJOSNÉ (AZ IRKA FÕSZERKESZTÕJE)

z imagináció szó azt jelenti: életképzelet. Az életképzeletben fogan meg az ember életterve. Ma az emberek egész életük folyamán azért dolgoznak, hogy megteremtsék egy majdani jobb élet feltételeit. „Azt hiszik, hogy az élethez kell valami, vagyon, pénz, állás, rang, ruha, ház, autó, hatalom, villa, mintha e nélkül nem lenne élet… Rettentõ tevés-vevés, mialatt nem történik semmi.” (Patmosz II.) Az eszközök végeláthatatlan sora áramlott be az életünkbe. Minél több az eszköz, minél többet birtoklunk, annál nagyobb az életéhség. Az igényeket pedig vég nélkül megnövelik. A kérdés az, hogyan lehet a szétszórtságból, a hazugságrendszerbõl kilépni? Az imaginációs központba a helyes képet kell befogadni. Miként történik ez? Az életképzelet helye a tudat és a tudattalan határán fekszik, mindkét területre nyitottan, hogy a képeket alulról és felülrõl egyaránt be tudja fogadni. Az életképzelet a lelki anyagcsere központja. Amit befogad, azt kívülrõl, felülrõl kapja, de azzá, amit kapott, átalakul. Ez az átalakulás azonban csak akkor mehet végbe, ha a befogadott kép felgyúl a lélekben, az ember összes rejtett erõi megmozdulnak, s a keletkezõ mámorban egyesül a befogadott a befogadóval. „Ez az, amikor a Pneuma (Lélek) leszáll, megtermékenyít és most a megtermékenyült visszafordul és elkezdi a világot magával együtt fölemelni.” (Mágia Sutra) Az imagináció életterve minden esetben látomás. Csak a látomás képes az életképzeletben felizzani. Az élettervet nem a szellem formálja meg, nem is testi mûvelet, nem ösztönös. Akarattal sem lehet megragadni. Tehát nem külön értelem, nem külön

érzelem, és nem külön akarat, hanem a három együtt és egyszerre. Ez egy elemi erejû kép, felrobbanó villám, ami átvilágít, mámor, ami átjár. „Szó – kép – (látvány, látomás) – képzel – képez – képes – képesség – képzet - képzett. Önmagát képességével képére képzi… Az élet az imaginációban készül.” (Mágia Sutra) A helyes életrendben a szó, a gondolat és a tett egymástól nem válik el. Az életterv nincs készen, nem születik velünk, nem kapjuk csak úgy. Az életterv készítése a Nagy Mû (Opus Magnum). A legfontosabb az, hogy az életterv egyben üdvterv is. A másik legfontosabb pedig, hogy az ember addig nem bír továbbhaladni az életterv építésében, amíg a már elért gondolatot meg nem valósította. Külön-

ben az ember a meg nem valósított gondolatoktól felfúvódik, és elszáll, mint a lufi. A megvalósításnak (realizálásnak) arról a pontról kell kiindulnia, ahol a létezés megzavarodása, törése bennünk bekövetkezett. Ez az átváltópont. A megfordulásnak (metanoia) itt kell bekövetkeznie. Ma a világban nagyon sokan értik, mit jelent a lélek számára a képek befogadása. Vajon miért van az, hogy a médiában túlnyomórészt sötét, agresszív képekkel nyomorítanak bennünket? Vajon mi a szándékuk ezzel? Nagyon sok fontos, apró döntést kell hoznunk napról napra azért, hogy ne engedjük a lélekromboló erõket hatni az életünkben. Legyünk éberek! BAKA GYÖRGYI

VOTIN JÓZSEF: Múló napok hordaléka – 6. Írni annyit tesz, mint válogatni és elhallgatni. A naplóban, ahogy a versben is, megengedheti magának az ember, hogy hosszú csendet tartson, hogy félbehagyjon egy szót. Jean Guitton

G

éppisztoly sorozatra ébredtünk éjfél után néhány perccel. Nem sokkal elõbb feküdtünk le, mert már este 8 óta szórványos lövöldözés és a füstbombák sivítása hallatszott a Rádió épülete felõl. A délután közepétõl a lövöldözés kezdetéig kitartottam a barátommal a Rádió fõkapujával szemben állva, de amikor forró lett a helyzet, gyorsan kereket oldottunk. A szomszédos ház kapualjába menekültünk. A belsõ udvar téglafalán kellett átmászni, hogy a többi menekülõvel együtt kijussunk a Rákóczi útra. Egy fiatal nõ mászott elõttem, a felhúzott szoknyája alól meztelen vastag combja világított a félhomályban. Onnan egy háztömbnyire laktunk. Öt perc alatt otthon voltam. Óvatosan kinyomtam a leeresztett redõnyt és kikukkantottam. Egy svájcisapkás civil hasalt a sarokház fedezékében és a Bródy Sándor utca felé nézett. Azután vállához támasztotta a géppisztolyt és megeresztett egy hosszú sorozatot. Mintha ez jeladás lett volna, összevissza lövöldözés kezdõdött. Tartott is hajnalig. Lassan azért megszoktuk, hogy a fegyverropogás nem jelent közvetlen veszélyt. Ki-ki visszafeküdt az ágyába. A zajban is lehetett aludni. Apám orvos lévén, jókor reggel elindult munkába, a Baross utcai Sebészeti Klinikára. Dél körül bosszankodva keveredett haza: a folyamatos lövöldözésben nem tudott átmenni, kerülõ úton sem, sem a Mikszáth Kálmán téren, sem a széles fõúton. De nem hagyta annyiban. Ebéd után újra nekiindult -- és azután napokig nem tudtunk róla semmit. Hosszas könyörgéssel, kunyerálással rávettem anyámat, hogy egy órányi idõre lemehessek az utcára, csak a környékre, körülnézni. Meg-

ígértem, hogy nem megyek arrafelé, ahol lövöldöznek. Öcsém dél óta az igazak álmát aludta, örömében, hogy elmaradt a tanítás. Barátságtalan, szürke idõ volt, tompa fényekkel. De legalább nem esett az esõ. Az utca szûkületét okozó sarokház mellett semmi nem emlékeztetett arra, hogy fél éjszaka tüzelõállás volt ott. Így azután megfordulva a Rákóczi út felé indultam. Egyedül ballagtam az Ódry Színpad elõtti széles járdán a szokatlanul csöndes fõútvonal felé. Nem csörömpöltek a villamosok, sem a 44-es, sem a 67-es. Az autóbuszok sem jártak. Csak gyalogosok, néha. Az emberek valamit kerülgettek. Valami volt a járdán, meg-megálltak, azt nézték meg. Azután továbbmentek a dolguk után, ki erre, ki arra. Odaértem. Egy ember feküdt a járdán. Hanyatt feküdt. Barna zakó volt rajta, szürke nadrág. A két karja a teste mellett, kinyújtva, tenyérrel lefelé. Lábai kisterpeszben, a kifelé forduló egyik fekete félcipõ orra sáros. Közepes testalkatú, teljesen átlagos kinézetû ember volt. Hogy milyen korú, azt nem lehetett így, ránézésre megállapítani, mert az arca le volt takarva. Ez volt zavaró a látványban. Az elsõ zavaró momentum. Láttam már utcán fekvõ embert, nem is egyszer. Részegeket, csavargókat. De ez nem volt sem részeg, sem csõlakó. Halott volt. Nem valami volt a járdán, hanem valaki. Egy pillanatra zavarba jöttem, amikor összeütközött gondolatomban ez a két fogalom. Egy ember, az valaki, egy halott ember már csak valami. A testem akkor már csak tetem. Furcsán éreztem magam. Vonzott és taszított is a látvány. Egyszerre. Az is furcsa volt, hogy éppen senki nem jött arra. Egy meghatározhatatlan pillanatig teljesen egyedül voltunk: én és a Halott. Meglepõdtem, hogy nem ijedtem meg, hogy nem félek. Egy cseppet sem. Semmit nem éreztem. A semmit éreztem. Üres voltam. Kíváncsi sem voltam. Elfordultam, de mégis visszafordultam. Valami zavart. A látvány nem engedett. Mintha még valami feladatom lenne. Valami elfelejtett. Még tartozom valamivel.

Most vettem észre, hogy az ember arca mivel van letakarva. Magyar zászlóval. Õ nem halott, hanem hõsi halott. Vagy csak áldozat? Mi a különbség? Egyszerre több dolgot is regisztráltam. Diszkrét, lassan feketedõ folt. A fejtetõtõl, a fekete haj alól kicsorgott vér már megdermedt. Kis alvadtvér tócsába. Az ember mellkasán, a kékkockás ingen, szétnyitott személyi igazolvány. Majdnem gyerek fiatalember fényképe. Lakcíme: Pécs. Egy pécsi egyetemista. Nyugodjék békében. Keresztet vetettem. Lehajoltam és megigazítottam az igazolvány mellé helyezett két szál virágot. Fehér krizantémok voltak, mint Halottak napján a temetõben. Felegyenesedtem és felnéztem a szomszéd ház tetejére. Nem volt a padlásablakban orvlövész. Sóhajtva tovább indultam. Október volt, 1956. októbere. Szerda délután. (november elején) Az ablakon keresztül-kasul ragasztószalag csíkok, tizenkét év után újra. Széles, sárgásbarna papírcsíkok. Igaz, nem mindenre emlékeztem a fõváros ostromából, de a ragasztószalagok ákombákomjára az ablakokon, igen. És anyám most õsszel, az ágyúzás kezdetekor minden ablakot gondosan össze ragasztócsíkozott. A robbanások légnyomása miatt. Hogy ki ne törjenek. Nem vitatkoztam, tudtam, hogy nem oktalan az elõvigyázatosság. Napok óta randalíroztak a Vörös Hadsereg tankjai fõváros szerte. Az utcánk a Rákóczi útról nyílott. Üres volt, senki nem merészkedett ki a házakból. Mióta a várost újra megszállták az oroszok. Kézifegyverek hangját már nem hallani. Néha repülõgépek zúgnak át a házak felett. Dübörgés a Kiskörút felõl. Balról. Most ágyúlövések és valami tompa robaj. Azután csend. A tank is megállt valahol. Az ablakhoz óvakodva kinéztem a fõútvonal felé. A Rókus kápolna felõl porfelhõ lappad az útra. Térdig érõ köd. Hírtelen dübörögve megindul, közeledik a tank. A Vas utca torkolatánál

csikorogva fékez, megáll. Nyekkengetve forgolódik. Betolat az utcába. Egy T34-es. Nagy fehér szám az oldalán. És a vörös csillag. A lövegtorony zárva. Áll a monstrum az utca torkolatában, behúzódva a két házsor fedezékébe. Ágyúcsöve a Nagykörút felé néz. Jobbra. Vár. Halkan mormol a motorja. Lesben áll. Mire vár? A magyaroknak nincsenek tankjai. Már semmijük sincs. Szabadságunk sem. Csak néhány napig volt. A Rákóczi út túloldalán a házak minden ablakán leeresztett redõny. Világos nappal, késõ délelõtt. Sehol semmi mozgás. Az üzletek portálüvege csillog a napfényben. Nem látni, mi van a kirakatban. Sem a Vasedény fazekait, lábosait, az evõeszközöket és szerszámokat, sem a Röltex függönyeit, párnáit. A színes paplanokat. Amikor arra jártam, minden nap megnéztem minden kirakatot. De most nem láthattam semmit. Csak bámészkodtam. A tank meg álldogált, mint egy monstruózus utcabútor. Mintha Budapest városképéhez hozzátartozna 1956 november elején a Vörös Hadsereg koszos tankja is. Már majdnem megfeledkeztem a tankról, amikor az hírtelen felmordult. Füstöt okádva dübörögni kezdett a motorja. Na, végre elmennek. De még nem. Lassan egyenesbe fordítja az ágyúcsövet. Lejjebb ereszti. Amikor a löveg már vízszintes, óriási dörrenés. Majd' kiestem az ablakon. A váratlan hangtól, ijedtemben. Hátraugrottam, hátrahõköltem, minden porcikám remegett. Majdnem annyira, mint az ablaktáblák. Felbõg motorja és a tank csörömpölve elindul. Elmegy. Mire újra kinézek az ablakon, nem hiszek a szememnek. A rövidárú bolt kirakatában tûz. A lángok kicsapnak és már az elsõ emeleti ablakokig érnek. Fekete füst, korom kezd terjengeni. Lassan elfedi a ház homlokzatát. Égés kesernyés szaga. A keserû füst egész életemben az oroszokra emlékeztet majd. Az indokolatlan, értelmetlen, barbár rombolásra.

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

7

ÉRDI LAP Tárlatvezetés a nagy magyar földrajzi utazók kiállításán 14.

A 20. század utazói a sivatagkutató Stein Auréltól az Antarktisz magyar meteorológusaiig K

iemelkedik 20. századi utazóink közül Stein Aurél (1862-1943) személye, aki Belsõ-Ázsia legnagyobb régész és orientalista kutatója volt, de a geográfia is sokat profitált megfigyeléseibõl. Számos törzsi nyelven tudott és kiváló kapcsolatteremtõ képességgel rendelkezett. Brit állampolgárként tudta elérni világraszóló eredményeit. Az angol királynõ lorddá is ütötte. Elhullajtott lyukas kínai pénzek alapján beazonosította a híres selyemút egy szakaszát s miként egyik könyve címe utal rá, homokba temetett városokat ásott ki a TaklaMakán sivatagban. Eljutott Nagy Sándor nyomában Perzsián át Indiáig. Feltárta Kínában a tunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomokat, ahonnan több ezer selyemtekercs feliratot és festményt mentett a British Múzeumba és az Indiai Nemzeti Múzeumba. Eljutott a Tarim-medence rokonainknak tartott ujgur törzseihez, ahova Kõrösi Csoma Sándor is igyekezett. Stein fáradhatatlan és elhivatott utazó volt, aki egyszer, amikor gerincsérülést szenvedett, hordágyról is továbbirányította expedícióját. Egy tibeti gleccser keresztezésekor egyik lába ujjait fagyás miatt amputálni kellett, de ezután sem hagyott fel utazásaival. .A szívós vándort 81 évesen Afganisztánban, Kabulban érte utol a halál, az ottani angol temetõben nyugszik. Sírja felirata: "Egy ember, akit mindenki szeretett." Baktay Ervin (1890-1963) India szépmíves kutatója, kultúrájának, mûvészetének legnagyobb magyar terjesztõje volt. Festészeti tanulmányainak és nõvérének - aki egy szikh maharadzsához ment feleségül - köszönhetõen jutott ki Indiába, ahol udvari festõként kapott juttatásából bejárhatta a hatalmas szubkontinenst. Õ írta Kõrösi Csoma Sándorról az elsõ átfogó monográfiát s emléktáblával õ jelölte meg elõször a tibetológus utazó zanglai kolostorcelláját. Õ fordította le számunkra a Káma Szutrát. Több könyve jelent meg pl. A Pandzsáb, A boldog völgy országa stb. Sokáig A Földgömb címû kitûnõ népszerûsítõ földrajzi folyóiratot szerkesztette. Indián táborairól is híres volt. Kompolthy Jób (1879-1938) tengerészkapitány a század elején postahajó szolgálatot szervezett Kínában a Jangce félelmetes szikla szorosai között. Központja az a Csungking városa volt, ahol mára felépült a világ legnagyobb vízi erõmûve. Több érdekfe-

Almásy László arab kísérõvel

Stein Aurél és Baktay Ervin találkozása Kasmírban

Almásy László igazolványképe

Stein Aurél szítõ útleírása jelent meg Kínáról pl. Tíz év Kínában. Ifj. Lóczy Lajos (1891-1980) a Balaton-kutatás atyjaként ismert Lóczy fia világjáró kõolaj geológusként szerzett hírnevet magának. Brazíliából özvegye juttatta haza muzeális értékû tudományos hagyatékát. Jakabos Ödön (1940-1979) Kõrösi Csoma Sándor földijeként egy marék csomakõrösi földet szállítva és egy darabka dardzsilingi földet hozva, zarándokutat téve fejezte ki tiszteletét a nyelvtudós székely vándor elõtt. Mindössze öt dollárt vitt magával. Ugyanolyan szegényes körülmények között utazott, mint Csoma és útleírásban örökítette meg élményeit. Hazatérése után pár évvel tüdõbajban hunyt el. Almásy László (1895-1951) a Kö-

60 év 60 koncert

zép - Ázsiát kutató Almásy György fia az Angol beteg címû film fõszereplõjének ihletõjévé válva vált világhírûvé. Bár csak technikai tanulmányokat folytatott Angliában, de szenvedélyes pilótaként és gépkocsik tesztelõjeként sivatagkutatóvá vált. Jó tollú útleíróként is bevonult a földrajztudomány történetébe. Igaz történetét dr. Kubassek János, múzeumunk igazgatója írta meg helyszíni kutatások alapján. Almásynak a Líbiai-sivatagban tett legnagyobb felfedezései: a Zarzura oázis madarak röptét követve történõ megtalálása és leírása és úszó embereket ábrázoló 8-10 ezer éves õskori sziklafestmények felfedezése az Uweinat hegységben. Utóbbi az elsivatagosodás folyamatára vet fényt. Almásynak csak a láb elé világító, elõkés, praktikus német zseblámpája utal arra, hogy Rommel német tábornok afrikai hadseregében távolfelderítõ tisztként alkalmazták. Tájékozottságának, leleményességének köszönhetõen mindig épségben tért vissza az angol vonalakon túlról, miután hír-

szerzõket juttatott be Egyiptomba. Rommel seregénél Líbyában címû könyve miatt a szovjet megszállás után a népbíróság meghurcolta, de Germanus Gyula professzornak köszönhetõen sikerült felmenteni. Sikerült biztonságban elmenekülnie az országból és kedvenc Egyiptomjába menni, ahol megbízták a Sivatagkutató Intézet vezetésével. Azonban trópusi májbetegséget kapott és pár év múlva egy salzburgi kórházban elhunyt. Balázs Dénes (1924-1994), múzeumunk alapítója szervezte az 1967. évi Magyar-lengyel Szahara Expedíciót, amely elsõsorban a Szaharában lévõ Tibeszti hegységet kutatta. Mivel az akkori állam nem biztosított gépkocsit számukra, egy lengyel barátjukét, Dobieslaw Walknowskiét kérték kölcsön, aki néprajzosként és gépkocsivezetõként is segítette munkájukat. Az expedíció további résztvevõi voltak az érdi Martinovich Sándor térképész és a budapesti Csekõ Árpád. A tárlóban itt látható szép kõzetek, kõképzõdmények, sziklagombák bizonyságai annak, hogy a sivatag sem unalmas, sõt avatott szemnek változatos formakinccsel rendelkezik. Vedres László (1942-1975) a világ nagy folyóinak kajakos utazójaként vált híressé. A Magyar Ifjúság nevû lap támogatta utazásait. Több kisebb könyvben számolt be élményeirõl. Utazásait rákbetegség miatti korai halála szakította félbe. Kaszab Zoltán (1915-1986) a Természettudományi Múzeum muzeológusa Mongólia rovarvilágának kutatója volt. Hat expedíciója során több ezer új fajt is felfedezett. A kiállításon megcsodálhatjuk szép pillangógyûjteményét. Sebõk Imre és Schultz Aurél

gimnáziumi tanárok a század elején részben külön, részben együtt járták a világot, fõleg Ázsia vonzotta õket. A Sebõk által írt A Szaharában és az Öt világrészen keresztül címû könyvek élvezetes olvasmányok. Molnár Mária (1886-1943) református diakonisszaként tizenöt éven át gyógyította, tanította a pápuákat. Hazaküldött levelei sok földrajzi, néprajzi adalékot tartalmaznak, késõbb ezekbõl kötetet is kiadtak. A második világháborúban az új-guineai szigeteket megszálló japán katonák áldozatául esett. Mivel más fehér emberekkel együtt egy hajóról a tengerbe lõtték, csak jelképes sírja létezik. Hagyatékát, leveleit, néprajzi gyûjteményét Sárospatakon a református levéltárban és múzeumban õrzik. Magyar meteorológusok az 196070-es években szovjet kutatóállomásokon vendégeskedve jutottak el az Antarktisz fagyvilágába. Elsõ volt köztük Titkos Ervin, õt követte Hirling György, Barát József, Vissy Károly, Pándi Ferenc. Az új-zélandi állampolgárságú Farkas Edit ózonkutató új-zélandi kutatóállomáson dolgozott. Azóta többen eljutottak az Antarktiszra pl. a Magyar Televízió munkatársai, Rockenbauer Pál és Szabados Tamás. A fényképeken kívül sarkvidéki öltözetek, különbözõ csizmák, császár pingvin tojása és egy preparált király pingvin érzékeltetik az örök hó és jég világának hangulatát. Múzeumunk parkjában Stein Aurélra, Baktay Ervinre, Almásy Lászlóra portrészobrok, Balázs Dénesre egész alakú mûvészi szobor, Domonkos Béla szobrászmûvész alkotásai hívják fel a figyelmet. KOVÁCS SÁNDOR

Századok lépcsõin B Dal-opera-operett est PITTI KATALIN Liszt és Érdemes díjas operaénekes és SÁNDOR SZABOLCS zongoramûvész közremûködésével. Érd, Szepes Gyula Mûvelõdési Központban, 2012. október 27-én 18.00 órakor Jegyek elõvételben a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban kaphatók 2000,- Ft-os áron, valamint a helyszínen 2500,- Ft-ért.

üki Attila új kötete öt monodrámát tartalmaz. „... A legderekabb ember...” címû mûvével emlékeztet a méltatlanul feledett Felsõbüki Nagy Pálra, a liberális nemesi politikusra, Sopron vármegye országgyûlési követére, akit gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc szellemi atyjának tekintett. A Hercegi szolga Joseph Haydn Eszterházán (Fertõdön) töltött éveit, a Búcsúszimfónia létrejöttének körülményeit, a hercegi udvarhoz és Esterházy („Fényes”) Miklóshoz való kapcsolatát hozza közelségbe. Az elhivatott Brunszvik Terézrõl, korának nagy mûveltségû grófnõjérõl, az elsõ magyarországi óvodák létrehozójának küzdelmes életérõl szól. A Székelyföldi hajnalcsillag címû drámájában a kevésbé ismert Sass Flóra elevenedik meg, aki Samuel Withe Baker második feleségeként Afrika-kutatóvá vált és a magyar földrajz történetének elsõ felfedezõnõje. A 20. századba A Föld szerelemese címû monodrámája vezet, melynek hõse Balázs Dénes karsztkutató, földrajztudós, világutazó, a Magyar Földrajzi Múzeum létrehozója. A monodrámák hõsei belsõ szabadságigényük és egyéniségük megõrzése közben szembenéznek saját életükkel és a hitüket, cselekedeteiket gátló világgal. Büki Attila monodrámáinak hõsei erkölcsi erejükrõl, tisztaságukról, emberségükrõl vallanak, s felmutatják az emberi küzdelmek célját és értelmét örökös példázatul a bátor nemzedékeknek. KERÉK IMRE

8

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

ÉRDI LAP

Villa a fõút mellett

Bonsai és Suiseki Mustra

A Riminyáki út 11. szám alatt található ház, amelyben ma a Kincses tagóvoda mûködik, szinte az egyetlen, tökéletes épségben fennmaradt eklektikus stílusú épület a városban. Története városunk múltjához tartozik.

A

z épületek túlélnek bennünket. Az egymás után következõ nemzedékek újra és újra belakják az elõdök által emelt házakat, nem egyszer más és más funkciót adva nekik. A Riminyáki út 11. alatt található kivételesen szép villa 2003 óta a városi Kincses tagóvodának ad otthont, ám a ház története1928-ban kezdõdött, miután Seh Jenõ megvásárolta az akkor közel 600 négyszögölnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt. A korabeli fotók tanúbizonysága szerint a villa közvetlen szomszédságában üres parcellák sorakoztak, kivéve a nyugati oldalon, ahol a ma is épségben látható családi ház már az 1929-es archív felvételeken is jelen van. Seh Jenõ eleinte csak nyaralónak szánta az érdi földjére terveztetett villaépületet, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. A tervek elkészítésére Oblatt György budapesti mûépítészt kérte fel, aki az Érden élõ leszármazottak elmondása szerint Seh közeli társaságához tartozhatott, a villában ugyanis számos Oblatt-festmény és reprodukció díszítette a falakat. A mûépítész alkotói szándéka szerint tökéletesen alkalmazkodott az általános értelemben vett otthon építésével szemben támasztott racionális követelményekhez, miközben formajegyeiben egy tökéletes, eklektikus épületet tervezett, mely nagyon emlékeztet a lakájos és látványos velencei palazzokra. (Találhatunk erre példákat szép számmal Magyarországon is, gondoljunk csak Jókai Mór Bajza utcai villájára, ahol ma a Képzõmûvészeti Egyetem mûködik. Ez idõben sincs túl messze a Seh villa építésétõl, nagyjából tizenöt év különbséggel született a két építmény). A villa két esztendõ alatt épült fel, s megrendelõje olyannyira elégedett volt a végeredménnyel, hogy felszámolva budapesti otthonát feleségével, Seh Jenõnével, valamint közös barátjukkal, Pintér Erzsébettel Érdre költözött. Pintér Erzsébet késõbb férjhez ment, családja az asszony halála óta õrzi a legendákat a villa építésének körülményeirõl, majd az itt zajló közel két évtizedrõl, mely Sehék érdi letelepedésétõl németországi emigrálásukig tartott. Seh Jenõ Berlinben született 1892ben, 1900-ban költözött családjával Budapestre, majd az Országos Tiszti Akadémián tanult. Az elsõ világháborúban sérülést szenvedett, - egyik szemét ellõtték -korai nyugdíjaztatása után három kõbányát mûködtetett országszerte. Seh mûvészetkedvelõ volt, felesége zongorán és hegedûn játszott, esélyeket adtak, fogadásokat, így a mû-

vészet, az alkotás, az otthon horizontja alatt feszül ennek a háznak minden apró részlete. A megrendelõ kérésére Oblatt tökéletesen elengedte alkotói fantáziáját, oszlopot, párkányt, lépcsõt tervezett a villába, csupa látványos, s a maga korában különleges megoldást alkalmazott. A századeleji építészet szerint a ház és a kert egymással összefüggõ alkotás, így Oblatt a ház stílusához tervezte a boltíves kutat és a kerítést is, melyeket sóskúti mészkõbõl építetett. Nem kis lelemény kellett ahhoz, hogy a tulajdonosok mindent alávessenek szárnyaló képzeletüknek, s a belsõ tereket tökéletesen a szecesszió jegyeire formálják. Úgy, hogy mindez jóízlést és mértékletességet tükrözzön. A régi fényképeken jól látható, hogy a falakat festmények, a falfestések, a szobákat pedig szebbnél szebb bútorok díszítették, melyek többségükben

húsz éven át, gyermekrendelõt, és szolgálati lakásokat alakítottak ki a falai között. 1983-tól az oktatás szolgálatába állítva óvodaként fogadja a környéken élõ gyermekeket. Elõször ahogy a környékbeliek nevezték Riminyáki úti óvoda, 2003 óta a Kincses tagóvoda mûködik itt. A leszármazottak elmondása szerint a bútorokat az államosítást követõen Pintér Erzsébet magával vihette, ezeket hosszú éveken át hely hiányában egy kis sufniban õrizte, majd férje családjának ajándékozta. Erzsébet egyébként megkapta a ház közvetlen tõszomszédságában lévõ, ma György utcai kis házat, és itt élt férjével 1976ban bekövetkezett haláláig. Ugyan a villa túlélte a háborút, ám a különösen szép kialakításokról ma

ugyancsak a szecesszió jegyeit õrzik, mégpedig tisztán, más stílusjegyekkel nem vegyítve azt. Ám a pompás villa mindössze húsz esztendeig nyújthatott hajlékot a családnak. A második világháborút a nyugdíjaztatott katonatiszt és családja még itt vészelte át, ám 1949-ben Seh Jenõ vagyonát, így a bányáit és a házát is államosították. A férfi 1944-ben elhagyta az országot és Berlinben telepedett le. Késõbbi sorsáról a család mindössze annyit tud, hogy felesége a negyvenes évek végén követte férjét, s immár együtt költöztek át Hannoverbe, ahol hátralévõ éveiket leélték. Az államosítást követõen 1949-tõl a néha villa zöldkeresztes ház, vagyis a csecsemõ- és védõnõi szervezet intézménye volt 1963-ig. Ezt követõen

már csak fotók tanúskodnak. A túlzottan díszítettnek talált elemeket ugyanis az ötvenes években beépítették, homogénebbé tették, így a csavart oszlopok, és a terasz helyett egy sima falfelület látható ma az utcafront felöli homlokzaton. Talán nem csak az ott játszó gyermekeknek és nevelõknek, hanem a járókelõknek is élmény a kútkõ, melyben ma virágágyásokat nevelnek. Szinte érintetlen maradt továbbá a kõbõl emelt fõkapu is. A legkülönlegesebb élményt mégis az archív fotókon is felismerhetõ - igaz, akkor még fiatal - néhány õsfa látványa nyújtja, melyek átívelnek történelmet, élõ tanúként, némán kísérik az életet, összekötve egymással múltat, jövõt és jelent…. KULCSÁR KITTI

Bonsai és Suiseki Mustra címmel, bonsai és suiseki kiállítás nyílik Érden a Városi Galériában (2030 Érd, Alsó u. 2. ) október 27–28-án.

B

onsai, bonsai mûvészet, mûvészi minõségben kidolgozott bonsai fák, bonsai csodák, kisméretû és meghökkentõ fák kerámia tálakban. Suiseki, a kõ mûvészete. Mesterien tálalt kisméretû hegységek, látványkövek meghökkentõ formák és felületek. A jelenség körülírhatatlan és megmagyarázhatatlan, elmondhatatlan és kifejezhetetlen. Megoszthatatlan és elképzelhetetlen, mégis oly egyszerû! Titokzatos kertekbõl elõkerülõ fenséges és megkapó idõs fákat hívott kiállításra, MUSTRÁRA a Marczika Bonsai Stúdió. De mirõl is van itt szó? Egyáltalán mi az, hogy bonsai stúdió és miért szervez kiállítást egy stúdió? Mire készül ez a maréknyi "bonsai fanatikus"? Elsõ magyarországi bonsai szemle? Vagy szakmai rapport? Bonsai maraton? Elsõ Magyar Exclusive Bonsai seregszemle? Biztos nem, vagy nem csak errõl lehet szó, mert a kiállításra hívás szövege szerint, nem csak bonsai, hanem suiseki kiállítás is várható. A bonsaiok és suisekik titokzatos világa mindig is el tudta varázsolni közönségét. Hogy többet tudjunk meg errõl a különös készülõdésrõl, a Bonsai és Suiseki Mustra csapatát kérdeztük. A Mustra csapata egy kertészetben található meg, ahol különleges bonsaiokat ápolnak, nevelnek nap mint nap. A lelkes bonsai kertészek a Marczika Bonsai Stúdióban tevékenykedve gondoltak merészet és szervezésbe kezdtek, melynek célja, hogy egy minél magasabb színvonalú és mûvészi módon megkomponált kiállítás kere-

tében összehozzák a hazai és környezõ országokban élõ bonsai kertészeket, suiseki gyûjtõket, kiállítókat. Természetesen a kiállítás nyilvános, bárki látogathatja. Az ötlet teljes egészében Marczika Andrástól ered, mondta el kérdésünkre a csapat. Marczika András volt a Marczika Bonsai Stúdió megálmodója és létrehozója, mely azért jött létre, hogy aki Magyarországon bonsaijal szeretne foglalkozni, az minél magasabb színvonalon tehesse ezt. Azért jött létre, hogy a hazai bonsai kultúra el tudjon rugaszkodni az áruházi bonsai színvonalától és hogy teret próbáljon biztosítani a fejlõdni kívánóknak. Azért is jött létre, hogy a bonsait professzionális színvonalon ûzõk is be tudják szerezni a szükséges kellékeket és alapanyagokat. Ma már egyre többen tömörülnek a Marczika Bonsai Stúdió köré, akik igyekeznek minél magasabb színvonalon ûzni ezt a különleges és gyönyörû hobbit. Mivel stúdióról beszélünk, szükséges elmondani, hogy több ember munkája mûködteti ezen törekvéseket. A Stúdió tagjai most összefogtak és egy kiállítás keretében szeretnék bemutatni barátaikkal, hogyan látják õk, milyen is a mûvészi színvonalú bonsai. Erre az alkalomra meghívták Václav Novákot a Cseh Bonsai Szövetség elnökét aki az Európai Bonsai Szövetség alelnöke is egyben, illetve Adriano Boninit Olaszországból. A két mestert nem csak kiállítani hívták, de bonsai alakítási bemutató prezentálására is felkérték õket. A bonsai kiállításra és a köré szervezett programokra mindenkit vár szeretettel a Marczika Bonsai Stúdió. A kiállítás október 27–28-án tekinthetõ meg a Városi Galériában (Érd, Alsó u. 2.), jegyek a helyszínen válthatók.

Felhívás minden 15. életévét betöltött amatõr alkotónak Az Érdi IRKA irodalmi pályázatot hirdet vers- és prózaíróknak emberi kapcsolatok címmel. Felölelheti a szülõk és gyerekek viszonyát, a nemzedéki ellentét (ha van) okait, az életkor, a hagyományok, szokások jellemzõit, különbözõségeit, a hála/gondoskodás/törõdés/kötelesség témakörét vagy ezek hiányát. Megértjük-e egymás érzéseit, világát? El kell-e hallgatni, és mikor? Feltételek: névvel, (e-mail)címmel, telefonszámmal ellátott, nyomtatásban meg nem jelent két darab vers/próza mûfaji megkötés nélkül, maximum két oldalnyi terjedelem (A4), 12-es betûméret, 2,5 cm-es margószél, 1,5-es sortávolság. Elvárás/biztatás: a pályázók bátran merítsenek az irodalmi eszközök gazdag tárházából. A pályamûveket az irodalmi klub nem alkotó tagjai bírálják el: Somfai István (Poly-Art) Vikár János Daróci Lajosné (klubvezetõ) Nevezési díj nincs. Határidõ: 2012.október 31. Eredményhirdetés: 2012. november 30-án a Szepes Gyula Mûvelõdési Házban. Díjazás: a kiemelkedõknek neves érdi képzõmûvészek adják át saját mûalkotásukat. A legjobbnak ítélt mûvekbõl válogatás jelenik meg a 2013. évi IRKA Zsebkönyvben. Beküldési cím: [email protected], valamint postai úton a kiadóba: Szepes Gyula Mûvelõdési Központ, 2030 Érd, Alsó u. 8.

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

Birkózás: tizenhét érem a hétvégi versenyeken Ezúttal is mozgalmas hétvégéje volt az érdi birkózóknak. Országos bajnokságok, diák rangsor és gyerek versenyeken mérették meg magukat.

S

zombaton, Miskolcon az Egyetemváros körcsarnokában a kötöttfogású felnõtt országos bajnokság küzdelmei folytak, Pécsen az Apáczai Nevelési Központ csarnokában a Török Sándor emlékverseny egyben a diák I. korcsoport kötöttfogású rangsorversenye zajlott, a csepeli birkózó csarnokban a legfiatalabbak kerültek megméretésre. Vasárnap, Tatabányán a Földi Imre Sportcsarnokban a serdülõ nõi országos bajnoki címért folytak a küzdelmek. Az érdi birkózók a versenyeken négy aranyérmet, hét ezüstérmet, hat bronzérmet, valamint három ötödik helyet szereztek. Miskolc, felnõtt kötöttfogású országos bajnokság: Az Egyetemváros Sportcsarnokában Antunovits Laci péntek este 84 kg-ban mérlegelt. Az csak szombaton derült ki, hogy "B" ágon egy csoportba került az Európa Bajnoki bronzérmes Lõrincz Viktorral. Az ünnepélyes megnyitó után Laci az egri Tõsi Jánossal kezdett, akit két menetben 1-0, 5-0-ra vert meg, ezt követõen a Szondi-s Meiszert magabiztosan tussal gyõzte le. A következõ mérkõzésén Lacinak a döntõbe kerüléshez nagy vetélytársát a ceglédi Lõrincz Viktort kellett legyõznie, amit érett birkózással, végig maximálisan koncentrálva három menetben meg is tett, 2-1-re gyõzött és jutott az országos bajnokság döntõjébe. A döntõben a Sziget SC versenyzõje Szabó Patrik várt rá, akit fizikailag teljesen felõrölve gyõzött le két menetben és szerezte meg a hõn áhított Országos Bajnoki címet. 55 kg-ban Raus Peti az elõkelõ V., pontszerzõ helyen végzett.

9

ÉRDI LAP

Pécs, Diák I. rangsorverseny: Az év elsõ kötöttfogású diák rangsorversenyén a kalandos leérkezés után 35 kg-ban Váncza István aranyérmet, 69 kg-ban Pataki Sámuel ezüstérmet, 42 kg-ban Buzás Patrik és 50 kg-ban Végh Richárd az ötödik helyet szerezte meg. Csepel, gyerek és diák II. korcsoportú birkózóverseny: Legfiatalabb versenyzõink nagy izgalommal vágtak neki a 120 versenyzõt felvonultató küzdelmeknek, 25 kg-ban a dobogó minden fokát elfoglalták. Gyerek II. korcsoport: 21 kg Feik Lázár I. 25 kg Virág Henrik I, Hegyi Tamás II., TótSuszt Ádám III. 30 kg Mizséri Miklós III. 35 kg Metzl Milán III. Gyerek I. korcsoport: 23 kg Nedvig Máthé II. 26 kg Torma Ákos III. +46 kg Egri Zalán II. Diák II. korcsoport: 42 kg Mezei Patrik II., Mezei Dárius III. 46 kg Végh Artúr II. 69 kg Bedõházy Zsolt III. Tatabánya, serdülõ nõi országos bajnokság: Betegség miatt sajnos egy fõre fogyatkozott nõi serdülõ csapatunk. 46 kg-ban Váncza Ivett viszont kitett magáért, a túrkevei Simon Máriát egy csípõdobás után tussal verte, a csepeli Vaskó Bettinát 6-0, 1-1, 6-1-re három menetben gyõzte le. Az aranyéremért a tatabányai Béczi Bianka ellen az elsõ menet 0-0 után a korong nem nekünk kedvezett, a második menetben egy együttes kiesésnél Ivett keze érkezett le hamarabb a védõ szõnyegre, így a hazaiak nyertek, Ivett a szépen csillogó ezüstérmet szerezte meg. TAR MIHÁLY

Kézilabda: Biztos továbbjutás az EHF-kupában A

z ÉTV-Érdi VSE NB1-es nõi kézilabdacsapat idén ünnepli fennállásának 35. születésnapját. Ez alkalomból dokumentumfilm készült, amely a klub történetét eleveníti fel. A filmet az érdi mûvelõdési központban, szerdán este mutatták be az érdi klub egykori és jelenlegi játékosainak, támogatóinak és elöljáróinak körében. Az elõdök, az 1977-es alapításkori kézilabdázók, és a jelenkor sikereiért dolgozók együtt nézték a 35 évet 35 percben összefoglaló alkotást. Az alapító klubelnök, Kovács Károly büszke arra, hogy több évtizeddel késõbb ilyen szintû kézilabdázás születhetett abból, amit õk egyszer régen elkezdtek. A filmet látva még jobban átérezzük az egymáshoz, az egy közösséghez tartozást – mondta a csapatkapitány, Szekeres Klára. – Két éve vagyok érdi játékos, mégis büszke arra, hogy ide tartozom. A filmbemutató egyébként méltó beharangozója a csapat elsõ nemzetközi kupamérkõzésének. Az ÉTV-Érdi VSE ugyanis az EHF-kupa második fordulójában mutatkozott be.

Továbbjutás, kettõs gyõzelemmel

Ö

sszesítésben: ÉTV-Érdi VSE – HC Gorodnichanka 77-48. Továbbjutott kettõs gyõzelemmel az ÉTV-Érdi VSE! Nem sok minden változott a pénteki összecsapáshoz képest, a vasárnapi visszavágóra: most papíron mi voltunk a hazai csapat, a TV közvetítette élõben a találkozót, kicsit kevesebb nézõ jött el a látszólagos tétnélküliség következ-

Változtatni akartam az életemen – És mik voltak a kedvenc Tavasszal az emberek többpillanataid? sége rádöbben, hogy eltelt a – Amikor végre odaértem tél, csak ettük a sütiket és az az edzésekre! : Kitti is és Andi ünnepi ételeket, és bizony az is két tök különbözõ edzésealakunkra már igen csak ráférket tartottak, hol az egyik dolne egy tatarozás. Talán emiatt, goztatott meg kõkeményen, talán más miatt, de ekkortájt hol a másik. De az elsõ "belemindig nagy sikere van a fofáradtam" pillanatot a Dance gyókúrás- alakformáló prograCentrálos edzéssel sikerült átmoknak, hiszen közeleg a lépni, hogy végre nem csak strandszezon, jönnek a kis kõkemény erõnléti és alakforszoknyák és rövid nadrágok. máló edzést kaptam, hanem Az érdi Oread Speedfitness egy kis szórakozás is belefért Stúdió is úgy döntött, hogy a táncokkal, amibe egyébként 2012-ben elõször hirdet egy ugyanúgy - ha nem jobban elolyan lehetõséget, amelynek fáradtam, miközben a cellulitszerencsés kiválasztottja minRozmán Erzsébet om is eltûnt. den segítséget megkap céljai – Volt olyan, hogy fel akarelérésének megkezdéséhez. Tehát jött a május, és a Fogyni akarok program- tad adni? – Meglepõdtem én is, de nem. Sõt, amikor az ra jelentkezõk közül hosszas válogatás után Rozmán Erzsébet (továbbiakban Böbe) lett az a sze- elején nem sikerült mindig idõben megjelennem, rencsés, aki három hónapon át teljesen költség- és a csapat elgondolkozott azon, hogy esetleg nem mentesen részt vehetett az egyénre szabott edzése- biztos, hogy én vagyok a jó jelölt, megijedtem és ken, megkapta a megfelelõ minõségû és mennyisé- napokig kerestem a megoldást, hogy miképp oldgû táplálék kiegészítõket, és mind emellett étkezé- jam meg. Még a munkám is hajlandó lettem volna si tanácsokkal is el lett látva. Böbe három hónapig feláldozni azért, hogy végig csinálhassam a kijelölt kitartóan, szinte megszakítás nélkül vett részt az programot. Hál istennek mindkét lány nagyon jó elõírt edzésein, és a kezdeti nehézségeket hamar le- lelki társ is volt, és így a rosszabb pillanatokon is átlendítettek. Mondhatni függõ lettem: gyûrve, emberfeletti módon dolgozott. – És a visszajelzések? Böbével az edzésekrõl, és a programról beszél– Azok nagyon jók. Volt olyan, aki régen látott gettem: és utána nem ismert meg: Számomra nagyon jó – Szia Böbe! Miért jelentkeztél a programba? – Szia! A súlyom állandó negatív pont az éle- volt, amikor a lányom óvónénije megdicsérte az temben. Nem is a kilók amik zavarnak, hanem az alakomat, és hogy végre látszik, hogy kezd önbialakom, és a legnagyobb probléma nem is ez volt, zalmam lenni, mert talán ez a legfontosabb, hogy hanem hogy sokan megszóltak már miatta. Többfé- végre tükörbe merek nézni, és szoknyát felvenni: – És a jövõ? Most, hogy véget ért a program hole fogyókúrával próbálkoztam már, de vagy nem kaptam meg a megfelelõ lelki támogatást, vagy si- gyan tovább? – A speedfitness marad. Az biztos. Osztottunk kere nem volt. Ezért örültem, amikor szembejött a lehetõség, mert a szakmai támogatás magával hozta szoroztunk párommal és arra a döntésre jutottunk, a lehetõséget arra is, hogy végre el is érjek valamit. hogy azt a sok pozitívumot, amit kaptam és ami kihatott a családomra is kár lenne elhagyni. A táplál– És hogy élted meg a legelsõ edzést? – Õszintén? Azt hittem végig, hogy még egy kozásra igyekszem odafigyelni a továbbiakban is, perc és meghalok. De muszáj voltam kibírni, és és küzdök tovább a céljaimért, mert most már van csak az lebegett a szemem elõtt, hogy valamit va- egy irány ami mûködik is. Böbe elért eredményeirõl a következõ újságlamiért, és ha ezt túlélem, akkor bármit. A csajok nagyon aranyosak voltak, és tartották bennem a ban találhatsz majd bõvebb információkat, de adlelket. Arról meg inkább nem is beszélek, hogy dig is tudod követni a változásait a facebook Speed egy hétig mozdulni nem tudtam, de legalább érez- Slim oldalán! Ha te is szeretnél eredményeket elérni, hívd tem, hogy igen, végre talán életemben elõször igaezt a számot MOST: 06 20 41 33 600 zán megdolgoztattak.

tében, a Gorodnichanka játékosai aludhattak a mérkõzés elõtt, Takács Kitti nem volt a keretben nálunk. A pályán viszont teljesen más zajlott, mint az elsõ mérkõzésen. Vendég vezetéssel indult a találkozó, 2-0-ra 3-1-re és 6-4-re is vezetett a Gorodnichanka. Az elsõ negyedórában egy szezonra elégnyi kapufát lõttünk, az ellenfél kapusa Kumpel pedig többet védett 15 perc alatt, mint a

pénteki meccs egészében. Tizennyolc perc után ébredtünk fel, Janurik állt a kapuba, elõl Bognár és Elez vezérletével fordítottunk. Tíz-tíznél még egyenlõ volt az állás, majd öt érdi gól következett. Ismét Balog pályára lépése, valamint Szekeres vállalkozó kedve hozta meg a várt különbséget. Egyre inkább összeállt a védekezésünk és ismét olyan jeleneteket láttunk, mint pénteken – a vendégek nem tudták befejezni az akcióikat, mi pedig gyors indulásokból szereztünk találatokat. Bár a sárgalapokat nagyon korán kiosztották mindkét csapatnak a koszovói játékvezetõk, kiállításokra alig volt szükség. Bár némileg valóban rányomta a bélyegét a mérkõzésre, hogy az elsõ perctõl egyértelmû volt a továbbjutásunk, a belarusz csapat mindent elkövetett, hogy izgalmassá tudja tenni a mérkõzést, hogy ne csak tisztes helytállás legyen a dologból, hanem akár egy részsiker. Stabil védekezéssel biztosítottuk, hogy a gyõzelem mindenképpen meg legyen, nem volt túl nagy irama a játékrésznek. A kétszámjegyû különbséghez így is többször közel kerültünk, de átmenetileg sem lett meg ezen a meccsen. Gridnyeva két hetest is megfogott, Oguntoye az utolsó negyedórában állt vissza és mutatott be bravúrokat. Góljaink nagyon eloszlottak játékosaink között, mindenki lõtt ugyanis legalább egyet, aki pályára lépett. A belaruszok minden gólnak egyformán örültek, az utolsó percekben dobott gólokat is ünnepelték. Elsõ nekifutásra 29 góllal jutottunk túl az ellenfélen. Ezzel a legjobb 32 közé jutottunk, ahol már a kiemelt csapatok is csatlakoznak a mezõnyhöz. A sorsolást a második körrel együtt tartották, így azt már most tudjuk, hogy számunkra a Metz Handball francia gárdája lesz a következõ ellenfél. A párharcot mi kezdhetjük itthon, így a november 10-ei hétvégén fogadhatjuk a franciákat, a rá következõ hétvégén pedig nekünk kell utazni a visszavágóra. A mérkõzések lekötése folyamatban, mint ahogy a Veszprém elleni bajnoki találkozó átkötése is, amelynek eredetileg kijelölt idõpontjában az EHFKupában szereplünk majd.

Röplabda

Faragó Réka

O

któber 13-n szombaton rajtol a 2012-2013-as röplabda szezon. A gyerek korosztályú lányok Békéscsabára utaznak, ahol az Országos Gyermek Bajnokság elsõ fordulóját játsszák. Három ellenfelük lesz, a hazai békéscsabai BRSE a miskolci MVSC és a nyíregyházi Nyírsuli csapata. Erõs ellenfelek, jól képzett csapatok. Nem lesz könnyû dolguk a Deltás lányoknak, de az elõzõ hétvégi felkészülési torna, amit Gödöllõn játszottak sokat segíthet a tétmérkõzé-

seken. Sokan kerültek fel a mini korosztályból és még szokatlan, hogy a nagy pályán 6-6 ellen folyik a játék illetve az új taktikai felállás, de egyre magabiztosabban játsszák így a röplabdát. A három húzó ember Horváth Réka (csapatkapitány), Faragó Réka és Marady Fanni formája döntõ lesz a játék alakulásában. Sok sikert és harcos játékot! A felnõtt bajnokságban induló ifi korosztályú lányok, két felnõttel kiegészülve, szintén szombaton kezdenek, két mérkõzéssel Budapesten a XI. kerületben. Tettre készen és bizakodva várják elsõ mérkõzéseiket a lányok, hiszen ilyen felállással még nem játszottak. Vasárnap, október 14-n a fiú mini csapatnak is elindul a bajnokság. Budapesten a IV. kerületben kezdenek a legények. Ebben a szezonban nagyon sok szabálymódosítás történt ennek a korosztálynak és most fognak elõször így játszani. Az edzéseken sokat gyakorolt új taktikai elemeket most téthelyzetben mutathatják be. Több fiúnak ez lesz az elsõ mérkõzése, de a csapat nagy része, már tavaly is együtt készült és versenyzett az Országos mini kupán. A Runkil "B" illetve az UCSDSE "A" csapata ellen kezdenek a csoportmérkõzések során, majd újabb két mérkõzés vár rájuk a helyezések eldöntéséért. Sok sikert és jó játékot! Hajrá fiúk, hajrá lányok, hajrá DELTA! A csapat életérõl és a mérkõzések alakulásáról a www.deltarse.hu weboldalon olvashatnak.

10

ÉRDI LAP

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

Sudoku Megfejtésként hét betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése: ''EURÓPA" A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Balog István, Ercsi 2. Kiss Béla, Érd 3. Varga Ilona, Érd Gratulálunk nekik! Õk részt vesznek a sorsoláson!

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu [email protected]

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában megjelenésünk, példányszámunk biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az ÖN hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az ÖN hirdetése egy olvasó elérésére akár 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen elkészítjük hirdetését! Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Tûzifa kemény hasított eladó! 11.500 Ft/m3 (1mx1mx1m ömlesztve) 4 m3 rendelése esetén a kiszállítás díjtalan. Tel: 06-70/425-3900, 06-20/351-63-60. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán, Tel:06-30 9476 036. • Mezõkövesd Zsóry-fürdõn okt. 1-jétõl kedvezõ téli árak 6 nap/ 5 éj Félpanzióval 27. 075,-Ft / fõ. Október 23. hosszú hétvége bállal! Erzsébet utalványt, Szép Kártyát elfogadunk. 8 éj szállás esetén Bp és környékérõl elõre egyeztetve ingyenes utazást biztosítunk. 06-49/413-227 www.zsoryfurdo.hu, [email protected] • XTREME LASHES 3D szempilla hosszabbítás AKCIÓ! 14 000.-Ft helyett 10 000.- Ft-ért november végéig. Tel.: 06 70 242-1606, www.szempillahosszabitas-szombi.hu, Cím: Érd, Balatoni út 98. Unisex Stúdió. • FINOM GYÜMÖLCSLÉ! 100%-os natúr préselt almalé és õszilé 5 literes kiszerelésben megvásárolható! Tartósítószert és hozzáadott cukrot nem tartalmaz! Csupa csupa vitamin! Tel: 30/2721769 / www.finomgyumolcsle.hu • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 0620-317-3363. • Cserépkályha, kandalló, kemenceépítés, átrakás. Hujber László +36 30 394-4246. • Költöztetés, teherfuvarozás, garanciával! Bútorszállítás, házhoz szállítás bel- és külföldön. Mizsei István, 06 30 200-1426, www.mizseifuvar.hu. CSATORNAÉPÍTÉS ÚTÁTFÚRÁS ÁTEMELÕÉPÍTÉS Teljeskörû szolgáltatással (kivitelezés, tervezés, ügyintézés). Tel.: 06 20 920-4261. • Beépített szekrények, konyhabútorok, kiegészítõk beépítése, javítása. Hétvégén is! Tel:06-30-517-0013 • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csõtörések megszüntetése. Megbízhatóan, garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23-375-111. • SZIPPANTÁS! TO-NO Bt. várja megrendelésüket! Megbízható, udvarias személyzet, pontos munkavégzés! Tel: 06/23-363-166 vagy 06/20-9220-246.

• Szeretne kevesebb fûtésszámlát fizetni? Szeretné, ha légmentesen zárnának ablakai esetleg mûanyagra, cserélné? Dryvit hõszigetelés, ablakcsere, lakásfelújítás kedvezménnyel! Tel.: 06 70 510-7868, 06 20 283-2378 • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361-464 , 0630-995-6217. A hirdetés felmutatója 5000Ft kedvezményt kap! • Redõnyös munkák teljes körûen, szalag függöny, szúnyoghálók reluxa, roletta, napellenzõk gyártása, szerelése kiváló minõségben, korrekt áron garanciával. Németh Miklós, 06 20 219-3061. EGÉSZSÉGÜGY • Dr. Szalai Ilona belgyógyászati magánrendelésére bejelentkezés: Tel.: 06 30 832-0056. Érd, Fehérvári út 32/b.www.fundabel.hu. • Egészségügyben dolgozott friss nyugdíjas, betegápolást vállal Tárnokon, akár éjszakai vagy 24 órás felügyelettel a hét minden napján. Tel.:06 23 382-398, 06 30 392-1213 ÁLLÁS • Érd-parkváros határában lévõ telephelyre, alkalmi munkavállalót keresünk könnyû fizikai munkavégzésre. Megközelítés miatt gépjármû szükséges. Tel.: 0620524-3226. • Erõsáramú berendezések országos szervizéhez keresünk villamos szakembert, a munkavégzés sok utazással jár. Fényképes Önéletrajzát az [email protected] e-mail címre várjuk. • Érd központjában most nyíló exkluzív körömszalonunkba szakképzett mûkörmös- manikûrös kollégákat keresünk alkalmazotti jogviszonyba. Pályakezdõk jelentkezését is várjuk. [email protected], Tel.:06 20 2257675. MUNKÁT VÁLLAL • 28 éves felsõfokú iskolával, középfokú német nyelvtudással, jogosítvánnyal rendelkezõ fiatalember, munkát keres, jó kommunikációs készséggel. Tel.: 0620 421-1867. • 27 éves erdélyi nõ takarítást vállal. Referencia nem gond. Tel.: 06 70 586-3325 • Takarítást vállalok. 56 éves leinformálható nõ. Heti kétheti rendszerességgel. Érdeklõdni 5 után. Tel.: 06 20 580-1433. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Tulajdonostól eladó lakás Érden a Fácán közben. Sorházi szélsõ lakás, saját, körbejárható kerttel, kocsibeállóval. 99 m2-es, világos, 2+2 szoba +26 m2-es fedett terasz. Felújított tetõ, hõszigetelt, új nyílászárókkal, gépészetileg felújított; garázs. Ár: 15,8 M Ft., Érd.: 30/400-8410, [email protected].

• Érd Czankó utcában 800 m2 építési telek kiépített környezetben eladó. Tel.:06 20 964-8629. • Eladó egy sörözõ a lakótelepen a központban betegség miatt. Érdeklõdni: 06 20 406-1635. • Érd parkvárosban, Platánfa u.-ban eladó 45 m2-es cirkófûtéses, külsõ hõszigetelt, alápincézet ház (zárt terasszal, nyári konyhával) 1360 m2-es telekkel, 2 családi ház építésére is alkalmas. Irányár: 15 M. Érdeklõdni:06 30 914-4464. • Érd Postástelepen új állapotú, 55 négyzetméteres társasházi lakás eladó. Telefon: 06-30-2986671. • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Érd, Korall -Ház 2 -ben, 45 m2-es erkélyes lakás novemberi költözéssel kiadó. Tel.: 06 20 457-2198. • Érdligeten külön álló kis ház 2 fõre kiadó! Rezsivel együtt 45 000.-Ft/hó. Kauciót nem kérünk. Tel.: 06 20 491-9647.

TÁRSKERESÉS • Társközvetítõ iroda fényképes adatbázissal, diszkréten, hogy önnek is legyen társa! Azonnali ügyintézéssel, személyre szabott segítséggel várjuk irodánkban! Tel: 06-30-217-5151.

A BARÁTKOZZUNK nyugdíjas klub továbbra is várja az érdeklõdõket, minden hónap utolsó KEDDJÉN a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban 15 órától. Klubvezetõ: Péter Tamásné (Emõke).

• Érd központjában, a Koral 1-ben beléptetõ kártyás, bekamerázott teremgarázs kiadó! Ár: 7000 Forint/hó. Tel: 70/316-4889. • Másfél szobás lakás kiadó a Béke téren 40 000.Ft/hó + rezsi. Érdeklõdni a 06 30 449-0881-es telefonszámon lehet. • Szuterénben 50 m2-es lakás kiadó 1-2 fõnek. Külön mérõkkel. Jó közlekedés. Tel.:.06 70 409-3869. OKTATÁS

KELL EGY JÓ CSAPAT!

RÉGISÉG

Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

• Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 20 388-8983.

a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat.

• Angol nyelvtanítás Parkvárosban kezdõtõl a nyelvvizsgáig. Tel: 06 20 521-1439. • Speciális angol órák diszlexiás gyerekeknek. Korrepetálás, tehetséggondozás. Tel.:06 30 575-3888.

EGYÉB • Kétszemélyes összecsukható sarok ágy jó állapotban eladó részletre is.Tel.:06 70 268-2704. • Gázpalackról mûködtethetõ tûzhelyet vennék. Tel.: 06 70 545-9826. • Termelõi kiárusítás! 6 féle téli almából és körtébõl 80-140.-Ft -os áron. Cím: Érd, Bagoly u. 87. Tel.:06 20 423-0379. • Régi dunyhákat, párnákat veszek magas áron. Tel.:06 20 221-0716. • Alma vásár! Többfajta szabolcsi alma eladó. Ár: 100-150.-Ft. Hely: Érd, Budafoki u. 13. AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP Tel.: 06 30 6821390.

Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78

Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 1618. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani: Hirdetésfelvétel: [email protected] Szerkesztõség: [email protected]

12

X. évfolyam 20. szám • 2012. október 18.

ÉRDI LAP

Szennyvízszállítás 24 órán belül

SÓSKÚTI telephelyû háztartási áru nagykereskedés keres 1 fõ RAKTÁROST. Feladatok: áru-összekészítés, áruátvétel, raktári rend fenntartása, leltározás Elvárások: rugalmas hozzáállás, alapfokú vagy középfokú végzettség, hasonló területen szerzett munkatapasztalat, jó fizikai állapot, önálló munkavégzés, precizitás, megbízhatóság Elõny: Sóskút környéki lakóhely, raktározási gyakorlat, targoncakezelõi engedély Amit kínálunk: egy mûszakos munkarend, bejárási költségtérítés, alapbér + jutalom Jelentkezés: fényképes önéletrajz e-mailben: [email protected]

A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen

Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

Kedves Olvasó! SÖTÉTÍTÕ, FÉNYÁTERESZTÕ FÜGGÖNYÖK 650.– Ft-tól ISKOLÁKNAK, ÓVODÁKNAK, TÖRZSVÁSÁRLÓINKNAK KEDVEZMÉNYEK

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 e-mail: [email protected] web: www.fuggonybolterd.hu

Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.