Átadták az óvodát. Kék hírek. 100 Ft. XXVI. évfolyam, 2. szám február. 8. oldal. Közéleti és tájékoztató lap. Képes beszámoló a

XXVI. évfolyam, 2. szám

2014. február

Kék hírek 8. oldal

Közéleti és tájékoztató lap

Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu

Átadták az óvodát Képes beszámoló a 10-11. oldalon

100 Ft

Albertirsai Híradó

2

2014. február

VÁROSHÁZA

Tartalom

Városháza .................................................................................... 2-4. oldal Aktuális helyi politika ................................................................. 5-6. oldal Közélet ........................................................................................... 7. oldal Rendőrségi Hírek ........................................................................... 8. oldal Közélet ...................................................................................... 9-11. oldal Suli ............................................................................................... 12. oldal Közélet ......................................................................................... 13. oldal Krónika ................................................................................... 14-15. oldal Kultúra .................................................................................... 16-17. oldal Sport ....................................................................................... 18-19. oldal Közérdekű információk ............................................................... 19. oldal Havi naptár .................................................................................. 20. oldal

Első kézből Készül a város költségvetése Esztendővel ezelőtt alighanem az albertirsai önkormányzat történetének legnehezebben összerakható éves költségvetését kellett megalkotnunk. Nehézségét az állami források szűkítése okozta. Magyarán arról volt szó, hogy miután hosszú esztendők óta egyre csökkent a települési önkormányzatok központi költségvetésből történt anyagi támogatásának értéke, 2013-ban ez a tendencia folytatódott. Mindez olyan helyzetben, amelyben az új önkormányzati törvény csökkentette a helyi önkormányzatok önállóságát. Feladatokat vont el tőlünk az állami vezetés (pl.: általános iskolai nevelés-oktatás) továbbá erősen szigorított a hitel felvétel szabályain (a korábbiaktól eltérően, engedélyt kell rá kérni a kormányzattól, s egyáltalán nem biztos, hogy megkapjuk azt), ingatlan értékesítése előtt, azt fel kell ajánlani az államnak. A központosításra vonatkozó példák tovább sorolhatók. Sokan úgy hiszik, mindez nem probléma, mivel időközben megtörtént az önkormányzatok adósságának átvállalása. Az utóbbi félmondat igaz ugyan, ám alapvető baj van vele. Nevezetesen az, hogy az adósság konszolidáció csupán azon önkormányzatoknál ellensúlyozta a költségvetési támogatás, valamint az önállóság lefa-

ragásának együttes hatását, amelyeket nagyon magas hitel teher nyomott. Általánosságban nagy probléma, hogy ez így igazságtalan lépés. Ugyanis azok a települések jártak jól általa, amelyek korábban veszélyes mértékben eladósodtak. Tehát ez a megoldás a felelőtlen gazdálkodást jutalmazta. Konkrétan, Albertirsa esetében a következő hatást okozta: visszafizetendő hiteleink mértéke csekély volt. Ezek hatvan százalékát átvállalta a kormányzat. Ugyanakkor természetesen minket is matematikai következetességgel sújtott az ország költségvetésének szikár szigora. E két, különböző előjelű hatás, valamint harmadikként, a fönt említett feladatelvonások pénzügyi következményei együtt, az alábbi végeredményt okozták: 2013-ban, 2012höz képest 34 millió forinttal kevesebb állami pénz jelent meg saját, települési szintű költségvetésünk bevételi oldalán. Amennyiben a pénzromlás következményeit is figyelembe vesszük, könnyen belátható, miért írtam a cikk legelső mondatában azt, hogy ilyen keservesen nehéz soha nem volt Albertira Önkormányzatának életében költségvetést alkotni. Végül valahogyan csak sikerült. Sőt! Következetesen szigorú, kemény évközbeni gazdálkodással el-

értük, hogy 2013. nagyon is vállalható esztendő volt önkormányzatunk részéről. Eredményeit a Híradó januári számában ismertettem. Most megint év eleje van, s újra költségvetést tervezünk. Ezúttal a 2014. esztendőre. Nehézségi foka a tavalyihoz mérhető. Vagyis nem nehezebb annál, ám nem is könnyebb. Ennek több oka van. Egyrészt Magyarország 2014. évi költségvetési törvénye a tavalyihoz hasonló fukarsággal bánik a települési önkormányzatokkal. Másfelől, a helybéli vállalkozások által befizetendő iparűzési adó mértéke várhatóan kedvező lesz. Továbbá polgáraink, az albertirsai magánszemélyek (helyi) adófizetési morálja igen jónak értékelhető. E két utóbbi dolog némileg növeli lehetőségeinket. Hasonló pozitív hatása van a várhatóan komoly összegű 2013-as pénzmaradványnak. Ez utóbbi pontos mértéke valamikor április elején válik ismertté, nagyságrendjére azonban már most következtethetünk. 2013-hoz képest negatívum viszont, hogy akkor, beruházási oldalon számolhattunk a Luther utcai óvoda épületének felújítására és bővítésére elnyert 111.153 ezer forintnyi uniós forrással. Most sajnos nincs a tarsolyunkban ilyen lehetőség. Amikor ezeket a sorokat rovom, költségvetési tervezetünk első, még nyersnek mondható változata épp elkészült. Most ismerkedünk tehát az idei életünket várhatóan keretbe foglaló számadatokkal. Eszerint induló összegként mintegy 1.363 millió forintból gazdálkodhatunk majd. Ennyi pénz alapvetően két dologra lehet elegendő. Az egyik, a legalapvetőbb, hogy meglévő szolgáltatásainkat, intézményeinket idén is biztonsággal, pénzügyi zavarok nélkül működtethetjük. Másrészt ezen felül, a korábban már eldöntött beruházásokat végrehajthatjuk. Ez összesen kilenc témát érint, 92.627 ezer forint értékben. Ebből a legnagyobb tétel (36.534 ezer forint) sajnos csupán technikai jellegű: a Luther utcai óvoda tavalyi bővítése kapcsán kell az utolsó számlát kiegyenlítenünk. A második legnagyobb értékű (25.000 ezer forintos) teendő, a Gróf Széchényi utcai felszíni vízelvezetés. Ezen túlmenően egyetlen tíz-millió Folytatás a következő oldalon >>

2014. február


3

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról forint fölötti feladatot említhetek – a Somogyi utcai ún. P+R parkoló bővítését, ami várhatóan 14.000 ezer forint körüli összegbe kerül majd. A korábbi testületi határozatokkal alátámasztott körön túlmenően összesen két kis felhasználási tétel fért bele az első változatba: az egyik a víz-csatorna rendszerünk tavalyi felújításáért idén kifizetendő 4.773 ezer, a másik pedig az ún. lakossági járdaépítésre szánt egymillió forint. A leírtakon felül, jelenlegi ismereteink alapján szűk tizenkilenc-millió forint áll majd rendelkezésünkre tartalékként. Vagyis ennyi pénzből kell fedeznünk minden, előre nem látható kiadást, továbbá esetleges pályázati önerőre használhatjuk fel, illetve valamilyen fontos beruházás végrehajtását szolgálhatja. Lehetséges funkcióinak felsorolása alapján könnyen belátható, hogy mennyire csekély összegről van szó. Az utóbbi néhány esztendőben jelentős vitát váltott ki az ún. pénzmaradvány kérdése. Arról a tételről van szó, amit a megelőző év gazdálkodásának lezárásakor ismerünk meg. Tartalmát tekintve, ez az az összeg, ami az előző esztendő gazdálkodásából megmaradván, áthozható a folyó évi költségvetésbe. Nos, mint föntebb már említettem, idén is jó okunk van számolni ilyen pénzzel. Sőt! Az ismertetett adatok csupán úgy kerekedtek ki, hogy a várható pénzmaradványból száztíz-millió forintot máris figyelembe vettünk költségvetési tervezetünk bevételi oldalának kiszámításakor. Ezzel az összeggel kapcsolatosan két dolgot mondhatok. Először is mindenkit megnyugtatok: ennyi, sőt valamivel több (ún. szabadon felhasználható) pénzmaradványunk egész biztosan marad a 2013. év zárásakor. Másodszor, az efölött várható maradvány nagy valószínűség szerint néhány tíz-millió forintnyi lesz. Ez az a tétel, amivel megemelhetjük majd az óhajtott beruházásainkra felhasználható forrást. Meggyőződésem, hogy lesz ilyen pénzünk, ám az összegére vonatkozó kérdés megválaszolásakor indokoltnak látszik az óvatosság. Fazekas László polgármester

Ülésezett a testület Január 30-án megtartotta idei első ülését Albertirsa város képviselő-testülete. Szokás szerint Fazekas László beszámolójával kezdődött, a testület két ülése közötti eseményekről, majd elfogadták a napirendet. Elsőként a háziorvosi körzetek módosításáról döntöttek. Formális változtatás volt mindössze, mert a megváltozott utcaneveket kellett módosítani az egyes körzetek esetében. Utána a lakások bérletéről szavaztak, szintén egyhangúan, majd következett a forgalmi rendről szóló rendelet módosítása. Ennél a pontnál a buszforduló kapcsán kisebb vita alakult ki. Elter János sérelmezte, hogy amikor az lezárásra került, akkor nem kértek hatósági véleményt, most, mikor javasolta, hogy nyissák meg a forgalom előtt, most hirtelen kértek hatósági véleményt. Szerinte a hatóság véleményét oda kell tenni, ahová az való, és meg kell nyitni a buszfordulót. Gergely Norbert, a városüzemeltetési iroda vezetője elmondta, hogy a hatóság nem támogatja a megnyitást, balesetveszély miatt. Fazekas László pedig hozzátette, hogy azért kértek állásfoglalást, mert a buszforduló kvázi üzemi területnek minősül. A buszmegállókba sem lehet autóval megállni, parkolni. Kovács Lászlóné felvetette, hogy miért állnak parkoló autók az Erzsébet téren a díszburkolaton. Kiderült, hogy éjszakára a parkolókban nem lehet megállni és ezért. Végül ennek kapcsán abban maradtak a képviselők, hogy két hónap múlva visszatérnek az Erzsébet tér témakörére. A szavazásnál először arról a változatról szavaztak a képviselők, amely tartalmazta a buszforduló megnyitását. Ezt 4 igen, 1 nem és 7 tartózkodás mellett elvetették, majd a buszforduló megnyitása nélküli változatot 12 igen szavazattal egyhangúan elfogadták. A folytatásban az óvoda továbbképzési programjának módosítása következett, amire jogszabályváltozás miatt volt szükség, utána pedig a könyvtárban folyó szakmai munkáról készült beszámolót tárgyalták.

Hatodik napirendi pontként az állami adósságátvállalás következet. Immár a teljes önkormányzati adósságot átvállalja az állam. Szőke Szabolcs örömmel fogadta, hogy a teljes hitelállomány a múlté lesz. Fazekas László pedig megjegyezte, hogy Albertirsa részéről ez egy tervezett és minden gond nélkül törleszthető hitel, inkább azok az önkormányzatok járnak jól ezzel a döntéssel, akik a felelőtlenség határáig eladósodtak. Aki elővigyázatos volt, az meg veri a fejét a falba. Szőke Szabolcs máshogy látja a dolgokat, mert szerinte az idei lesz az elős költségvetés tervezet, amelyik nem negatívra van tervezve. Ez pedig ennek köszönhető. Fazekas László reagálásában elmondta, hogy nem ez lesz az első olyan tervezet, amelyik nem mínuszos, illetve hogy szerinte nem ilyen könyöradományokra lenne szükségük az önkormányzatoknak, hanem lehetőségekre. Ennek ellenére természetesen amit kapnak, azt megköszönik. Végül 12 igennel egyhangúan megszavazták a javaslatot. Módosították a későbbiekben a piacüzemeltetési szabályzatot, mert korábban nem volt benne szabályozva a bérleti jog meg nem fizetésére vonatkozó szankció. Ezt is egyhangúan fogadta el a testület, csakúgy, mint a város 2014-es rendezvénytervét, valamint azt, hogy kialakítanak a hivatalban egy képviselői irodát. Az előterjesztő, Major Judit alpolgármester ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez még egy lehetőség lesz a kapcsolattartásra, ahol a lakosság felkeresheti a képviselőket. Döntés született még a hivatal létszámának megállapításáról, valamint egy Mobil Petrol töltőállomás létesítésének előkészületeiről. Ez a döntés még nem a benzinkút létesítéséről született, csak az érintett területek rendezéséről, hogy amennyiben az engedélyeket be tudja szerezni a cég, ez ne legyen akadálya a fejlesztésnek. Erről nem egyhangú Folytatás a következő oldalon >>


4

2014. február

VÁROSHÁZA Folytatás az előző oldalról

szavazás döntött, hanem 7 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A következő napirendi pont a Humán Szolgáltató Társulás kibővítésére vonatkozott. A társulás tagjai közül Ceglédbercel kereste meg a társulást, hogy bővítsék ki a tevékenységet és a társulás vegye át a ceglédberceli idősellátás működtetését. Ez már a decemberi ülésen is előkerült, most is szó volt róla, hogy az esetleg szükséges bepótlást Ceglédbercel magára vállalja. Végül Szőke Károly név szerinti szavazást kért, amit 10 igennel 2 tartózkodás mellett támogattak a képviselők. Igennel szavaztak, támogatva a társulás bővítését: Fazekas László, Durázi Jánosné, Kaáriné Kabay Lilla, Dr. Pécsi Angéla, Sági Józsefné, Szemőkné Szedlacsek Judit. Nem támogatta a bővítést: Elter János, Kovács Lászlóné, Major Judit, Szőke Károly, Szőke Szabolcs és Tóth János. Így végül a testület 6 igen és 6 nem szavazattal nem támogatta a társulás kibővítését. A folytatásban szó volt még fa kitermelésről, civil szervezeteknek nyújtott támogatások elszámolásáról, a hatályos szerződések felülvizsgálatáról, illetve az IRMÁK 2006 júniusa óta meglévő szerződésének módosításáról is, majd következett a nyílt ülés utolsó napirendi pontja, az egyebek. Elsőként Major Judit kapott szót, aki három témával készült. Körzetében jelezték, hogy a Lőcsei utca és a Gróf Széchenyi vasúton túli része kátyús. Ő azt mondta az érintetteknek, hogy a tavaszi kátyúzás során lesz lehetőség a javításra. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Szapáry kerítés pályázata sikertelen volt, és érdeklődött, hogy van-e pályázati lehetőség a zsinagóga kapcsán, hogy az igazi közösségi térré válhasson, valamint tolmácsolta azt a lakossági igényt, hogy a Mirelite Parkban szeretnének nyilvános WC-t. Fazekas László válaszában elmondta, hogy a kátyúzás kapcsán a tavaszi lehetőség jó válasz volt, idén is lesz, de tavasz előtt nincs értelme hozzákezdeni. A zsinagóga kapcsán nem volt eddig pályázat, mert a holokauszt év pályázatai

eddig csak rendezvényekre vonatkoztak, de talán most lesz egy norvég alap pályázat, ami 95%-os támogatottságú. Ez utóbbi azonban sajnos a hátrányos helyzetű területeket preferálja, így itt sem a legjobbak az esélyek. A nyilvános WC kapcsán pedig elmondta, hogy volt szó róla, ha úgy alakul a költségvetés, akkor megvitatják. Sági Józsefné is három témával érkezett. Egyrészt jelezték neki lakók, hogy az utcájukban éjszakánként nagy a forgalom, 25-30 autó halad a földúton, nagyjából azóta, mióta működik a térfigyelő rendszer. Kérnék, hogy oda is kerüljön egy kamera, mert nem biztos, hogy jó szándékúak az éjjel ott közlekedők. Ezen kívül kérte, hogy az Erzsébet téri lakótelep rendezése kerüljön majd napirendre, illetve hogy egy idős hölgy bejáratánál levő nagy fenyőfa kivágásában segítsenek. A polgármester úr elmondta, hogy kamera igény más helyeken is felmerült már, át kell gondolni az egész települést figyelembe véve, hogy kell e bővíteni a rendszert. Az Erzsébet tér kérdését javasolta, hogy az áprilisi ülésen vegyék napirendre. Kovács Lászlóné jelezte, hogy az emberek fel vannak háborodva az OTP miatt. Hosszú sorban állás, lassú kiszolgálás. Emellett tolmácsolta azt a lakossági kérést, hogy az Albertirsai Híradóban a haláleseteknél legyen feltűntetve az elhunytak neve mellett, hogy hol lakott. Szemőkné Szedlacsek Judit az utóbbihoz hozzászólt. Tudja, hogy a lakosság igényli, de a hozzátartozók meg nem szeretnék, ha megjelenne, mert például aki megözvegyül, az fél egyedül, főleg, ha az újságban meg is jelenik, hogy már egyedül van. Fazekas László az OTP kapcsán elmondta, hogy jelezte a helyi fiókvezetőnek, aki elmondta, hogy sajnos kevesen vanak, ráadásul év végén nagy roham volt az ingyenes készpénzfelvétel miatt. Sajnos nincs esély rá, hogy plusz létszámot kapjanak. Sági Józsefné pedig hozzátette, hogy nem a baknfiókban dolgozók tehetnek a sorról, nem miattuk haladnak lassan a dolgok, ők lelkiismeretesen dolgoznak és igyekeznek, csak sok a munka és kevesen vannak.

Elter János is hozzászólt az OTP témához. Ő is járt ott, mikor a sor volt, de ő átment Pilisre, ahol gyorsabban el tudta intézni, amit szeretett volna. Ő egyébként azért kért szót, hogy elmondja, esett a hó és az utak kritikán aluli állapotban vannak. Sokan azt nehezményezik, hogy korábban volt sózás, de idén nem látták. Ennek kapcsán azt is megkérdezte, hogy a téli közmunkások révén lesz-e javulás. Fazekas László elmondta, hogy valóban esett kétszer 3 cm hó. Ez az a mennyiség, amit sajnos nincs értelme tolni. Sózás történt, de mint máskor is, nem minden utcában, csak a forgalmas utakon. A közhasznú munkások pedig már dolgoztak a havazás idején. Gergely Norbert irodavezető hozzátette, hogy a közhasznúak nem az utakat sózzák, hanem a közintézmények megközelítését segítik elő a járdák takarításával. Az utak sózása kapcsán pedig elmondta, hogy ha a testület úgy dönt, akkor a kis utcákat is sózni fogják, de annak költsége is van. Szőke Károly a vasútállomáson elhelyezett automatával kapcsolatban jelezte, hogy rossz helyen van és ezért nem működik. Nem tud működni, mert olyan helyre tették, ahol nincs műhold kapcsolata. Fazekas László elmondta, hogy ezzel kapcsolatban már megvan, hogy hová, kihez kell fordulni, próbál intézkedni. Szőke Szabolcs jelezte, hogy a Baltás dűlőben van egy útalap, ami már nagyon rossz minőségű. Ha lenne kő, azon javítani kéne. A polgármester úr javasolta, hogy erre a kérdésre tavasszal térjenek vissza, akkor lehet javítani az utakat. Durázi Jánosné az Alkotmány – Szent István kereszteződés szelektív gyűjtője kapcsán kért szót. Elmondta, hogy próbálják a polgárőrökkel figyelni, mi lehet a gond. Fazekas László is tud a problémáról, amihez sokan hozzá is szóltak. Ő is beszél a polgárőrökkel. Volt, aki kamerázást javasolt, de nem biztos, hogy az a megoldás, mert a gond éjszaka van, amikor a kamera sem lát tökéletesen, ráadásul most mindenki fel van öltözve alaposan és így nem felismerhető. Ezzel pedig véget ért az első 2014-es ülése a testületnek.


2014. február

5

A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A

Emelkedő fizetés, jobb élet Sokan azt gondolják, ha takarékoskodunk, attól jobban élünk majd. Én ezt másképp látom. Nem a rezsiköltségeket kell csökkenteni, hanem a fizetéseket emelni. Ha magasabb a fizetés, több elkölthető pénz lesz az embereknél. Aki többet tud költeni, az többet vásárol a péknél, a boltban, a piacon. Akkor lesz munka is, mert a péknek új alkalmazottra lesz szüksége, a boltban több eladóra, a földeken több munkásra. Tehát (ahogy mondani szoktuk) beindul a gazdaság motorja. Ezért mondom, hogy emelni kell a minimálbért. Nettó százezer forint sem sok, de közel negyven százalékkal több, mint amit ma kapnak az emberek. A költségcsökkentés annak többet ad, akinek magasabbak a költségei – nagyobb a háza, többet fogyaszt, drágábban él. És kevesebbet ad annak, aki amúgy is nehezen boldogul. Igazságosabban kell elosztani a

közösen megkeresett pénzt – nem a gazdagabbnak, inkább a szegényebbnek adni többet belőle. Nem úgy érjük utol Ausztriát, hogy ráparancsolunk a szolgáltatóra, adja olcsóbban az áramot, a vizet, szállítsa olcsóbban a szemetet. Mert a különbözetet megfizeti valaki, és az én tapasztalatom szerint – cseles módon – mindig a szegénnyel fizettetik ki a számlát a végén. Ez nem mehet így tovább. Annak pedig, akinek semennyi sincs, a közösből kell adni. Az emberek többsége nem azért nem dolgozik, mert nem akar, hanem azért, mert nincs mit. Nincs munka, vagy ha van, akkor ahhoz több iskola, tudás, tapasztalat kell. Aki szegény, az nagyon szegény. Nekik jár(na) az alapjövedelem, ami nem segély, hanem válogatás nélkül mindenki megkapja. Aki jobbmódú és van munkája, az a fizetéséből visszaadja, akinek nincs, az megtartja. De va-

lamennyi mindenkinek jut. Ez a feltétel nélküli alapjövedelem: ötvenezer forint felnőttnek, huszonötezer forint gyereknek. A legszegényebbeknek ez segít. Tudósok kiszámolták, hogy ki tudjuk fizetni, úgy, hogy a jobbmódúak valamivel többet adnak a közösbe. Így nem lesz olyan kisnyugdíjas sem, aki a hónap közepén azon gondolkodik: gyógyszerre, ételre vagy fűtésre költse a megmaradt pénzét. Munkát, kenyeret – ez volt régen a jelszó. Ez ma is. De ahhoz, hogy legyen munka és legyen kenyér, keresletre van szükség. Az pedig akkor lesz, ha az embereknél több pénz marad. Ehhez emelni kell a minimálbért. Mert nem igaz, hogy nem lehet. Egyetlen vállalat sem zárt be azért, mert emelkedett a minimálbér. Azért viszont, mert naponta jöttek az új adók, már inkább. Magasabb minimálbér, alapjövedelem, tiszességes nyugdíj: ez a sikeres ország receptje. Én ezért harcolok. Braun Róbert

KI A LUDAS, avagy közös pénz, ami hol van, hol meg nincs Ezúton is megköszönjük valamennyi Lakótársunknak, akik a hosszabbra nyúlt ünnepi pihenés időszakában ötleteikkel, javaslataikkal ismételten megtiszteltek bennünket. Ígérjük, hogy a felvetett észrevételeiket a legközelebbi írásainkban felhasználjuk. Sajnálatosan, döntéseivel az önkormányzat is rendre hozzájárul a témabőséghez. Az újságban rendelkezésünkre álló felület miatt azonban kénytelenek vagyunk mindig a legaktuálisabbakat előre venni, így teszünk most is. Számosan jelezték, hogy nem a hetven éven felüli Lakótársainkkal szembeni tisztelet-fukarság, nem is az irigység készteti arra az embereket, hogy szóvá tegyék: nem értenek maradéktalanul egyet a testület karácsonyi ajándékutalvány osztogatási kampányakciójával. Nem helyeslik, hogy az idősebbekről való folyamatos gondoskodást a szelektíven szétosztogatott étkezési utalvány váltsa fel. Elgondolkodtatónak tartják, vajon mi az oka, hogy – miközben hatvankét-ezer forint híján, hatmillió forintot költ el a testület a szépkorúak egyszeri megajándékozására, meg sem kérdezve az érintetteket –, miért nem tájékozódnak, való-

jában mire lenne a leginkább szükségük, miben segíthetné a város (közpénzből) az életüket. Senki meg nem kérdezte, hogy ingyenes szakorvosi ellátást szeretnének-e inkább a város minden lakosa számára – aminek a fizetőssé tételétől épp annyi bevételt remélt a „grémium”, mint amen�nyibe az utalványosztás került – vagy inkább ragaszkodnak az egyszeri, szűk réteget érintő (csak a hetven éven felüliek részére) 3.000 Ft-os utalványhoz. A testület e, illetve ehhez hasonló döntései arra engednek következtetni, hogy

intézkedéseik – még, ha jó szándékúak is esetleg – szakmailag teljesen megalapozatlanok, vagy ami még rosszabb, egyáltalán nem kíváncsiak arra, hogy mi a lakosság döntő többségének véleménye. Pedig, ha észrevétlenül is, de a képviselők többsége (sajnálatos módon) köztünk él. Tisztelt Lakótársaim, még egy kis időre kitartás, hamarosan jön a választás, amikor megint fontosak leszünk egy röpke pillanatra. Ekkor kell jól átgondolnunk, hogy milyen virágot szakítunk, mert éveken át azt kell szagolnunk. Dolina Zöld Kör

Tisztelt olvasók! Több helyről is eljutott hozzám az olvasók egy részének azon kérése, hogy az elhalálozottak címe is jelenjen meg a lapban, úgy mint az korábban is volt. Megértem, hogy a gyakori nevek esetében az olvasóknak könnyebb lenne beazonosítani, hogy pontosan kiről is van szó, azonban kérem, legyenek megértéssel az elhunytak családtagjaival szemben. Ugyanis az ő kérésükre nem jelentetjük meg ezeket az adatokat az utóbbi hónapokban. Amikor valaki megözvegyül és egyedül marad, sajnos fél. Ha egy sajnálatos haláleset miatt kiürül egy ház, azt sem szívesen reklámozzák az örökösök, mert napjainkban sajnos ezen adatok megjelentetése egyes bűnelkövetőknél felhívás lenne keringőre. Úgy érzem, hogy jelen helyzetben a két ellentétes kérés esetében az érintettek kérését kell előnyben részesítenem. Kérem, legyenek megértéssel ezzel kapcsolatban! Ádori Péter, szerkesztő


6

2014. február

A K T U Á L I S H E LY I P O L I T I K A

Nem zörög a haraszt, avagy visszabeszélnek a tények Tisztelt Olvasó! Előre is elnézést kérünk, hogy a súlyos helyi problémák helyett, kénytelenek vagyunk egy-egy személyeskedő írás pontosításával foglalkozni. Azonban a KDNP helyi szervezetének tagsága és szimpatizánsai jogos elvárása, hogy a polgármester Újabb harminchárom kipukkant lufi címet viselő bolsevista retorikával megfogalmazott, önmagát sajnáltató, csúsztatásokkal, hamisságokkal fűszerezett handa-bandára válaszolnunk kell. Függetlenül attól, hogy a lufikban még nagyon sok levegő maradt, a bölcsek szerint nyugtával dicsérjük a napot. Istenem! de jó lenne, ha végre nem az ilyen jellegű irományokkal kellene az időt pazarolni, hanem elkezdenénk már építeni egy igazán modern kisvárost. De jó is lenne, ha egyesek kilépve végre a dogmák, a diktatúra agyukat elhomályosító ködéből, felismernék, hogy demokráciában élnek, a szabad gondolkozás a kis, nagyobb és akár a nemzet javát is szolgálhatja. De jó lenne, ha végre meghallanák belső énjükkel is a költő örök becsű szavait és megpróbálnának (legalább néha), a szerint élni: „Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk, ...” A jelenlegi helyzetben az óhajok teljesülésétől még igen messze vagyunk, ezért kénytelenek vagyunk az alábbiak leírására. Úgy gondoljuk, hogy a valótlanságok leleplezésére a legőszintébb válasz, ha a szándékosan tévelygőt – némi rávezetéssel – a saját maga által leírtakkal szembesítjük. Előre bocsátjuk, hogy a KDNP helyi szervezete soha, senki ellen nem kezdeményezett semmilyen jogi eljárást, tehát a cikk azon állítása, hogy felje-

lentések sorozata történt volna, szándékos tévedés. Az azonban nem titok, hogy a KDNP helyi szervezete 2012. őszén – a tagsága egybehangzó döntését követően – csatlakozott a Képviselő-testület önmaga ellen kért ügyészségi vizsgálati kezdeményezéséhez. Tettük ezt annak apropóján, hogy a város lakossága végre hitelt érdemlően megbizonyosodhasson arról, hogy volt-e, illetve van-e alapja Elter János JÜB elnök Albertirsai Híradóban hivatalosan tett – és más módon, de azóta is hangoztatott – azon korrupciógyanús kinyilatkozásának, miszerint: „..milliók folynak bele – ismeretlen zsebekbe.”. A KDNP több mint negyven közszájon forgó önkormányzati döntés felülvizsgálatát kérte. Ezt megelőzően hónapokon át írásokat intéztünk a polgármesterhez, a képviselő testülethez, sőt még a helyi tévében nyilvánosan is kértük a kijelentés valóságtartalmának tisztázását. A megkeresésünkre igazán hathatós intézkedés nem történt. Következésképp tehát nem egy lakótársi túlbuzgólkodásnak köszönhető, még csak nem is a polgármestertől származó következő summás megállapításnak: „…bizonyos személyek közéletünkben történt felbukkanása óta, pár hét híján hét esztendeje zajlik Albertirsán az ide-oda …” JELENTŐSDI (az igekötő szabadon választható: ki, be, fel stb). Nem ám! Az elharapódzó JELENTŐSDINEK virágzó, békés kisvárosunkban már komoly múltja és kultúrája van. A „történeti kezdet” egészen pontosan visszakövethető és visszavezethető a rendszerváltás utáni második önkormányzati ciklus idejére. Akkortájt indult be a KÖZBIZALOMVESZTÉSES ósdi módszerrel a LEJÁRATÓSDI, amit vélhetően nem csupán személyes ambíciók túltengése motiválhatott, hanem a különféle helyi politikai és gazdasági érdekközösségek generálhattak.

Csak tessék előkeresni és újraolvasni az 1997-98-as évek lakossági postaládákba kéretlenül beszórt „HELYI HÍRLEVÉL és ALBERTIRSAI HÍRLEVÉL” címmel rendszeresen megjelentetett célirányos véleményformáló kiadványokat, még most utólag is megdöbben az átlagember mi mindent próbáltak megemésztetni velünk, választópolgárokkal. Csak ízelítőként néhány csemege Fazekas László tollából (forrás Helyi Hírlevél, Albertirsa Hírlevél):… hárman, négyen évek óta rengeteg minősítést, címkét kapunk polgármester úrtól… (HH 1997); …jeleztük a képviselő testület április 30.-i ülésén, hogy nem hagyjuk annyiban a dolgot. A Közbeszerzési Tanácshoz fordultunk, amely most vizsgálja a szerződést…(AH 1997);…Mi csak szakmai felülvizsgálatot, s ennek nyomán állásfoglalást kértünk… (HH 1997), a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni. Vajon akkor ki is engedte ki a palackból a szellemet? Vajon meddig tart még Albertirsa közéletében a korrupció gyanújával felturbózott kisördögös KÖZERKÖLCSROMBOLÁS? Nem a termőföld a hibás, ha az elvetett gyommag kikel! Úgy gondoljuk, hogy a legjobb befejezés szintén Fazekas László és szerzőtársai tollából (HH 1997): …az időnk egyszer s mindenkorra lejár Albertirsán. Országunkban már voltak olyan vezetők, akik mindenkit eltüntettek, aki az ő korlátlan hatalmuk útjába került! Kísért a múlt?! Polgármesterünk bebizonyította, hogy nem óhajtja a demokratikus módszereket elfogadni, még a múltban gondolkodik. A MI lelkiismeretünk tiszta. Az Öné milyen polgármester úr?” KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT ALBERTIRSAI SZERVEZETE


2014. február

7

KÖZÉLET

ÖSSZEVETÉS A Híradó 2012. augusztusi számában (14. o.) a Dolina Zöld Kör, majd a 2012. novemberiben (14-15. o.) a KDNP Albertirsai Szervezete nevében írdogáló egy-két embernek megígértem, hogy cikkeikre a továbbiakban nem válaszolok. Ennek egyetlen oka van: nem kívánok a rám dobott sárból semennyit se visszahajítani. Egy normális közélet ugyanis nem erről szól. A jövőben is ehhez tartom magam. Ugyanakkor minden eddiginél tanulságosabb a helyi KDNP Szervezet „Nem zörög a haraszt…” című mostani írása. Ám még sokkal érdekesebb, ha közvetlenül összevethetjük azzal a cikkel, amire reagál. Ez nem más, mint a januári Híradóban „Újabb harminchárom kipukkadt lufi” címmel megjelent írásom. Emiatt kértem Szerkesztő Urat, hozza le újra, közvetlenül a KDNP-sek válasza után, e belőlük oly heves indulatokat kiváltó cikket. Ezt most ismét elolvashatják. Kérem, figyeljék meg, hogy a büntető

ügyet kreálni próbálók zátonyra futását tényszerűen ismertető írásra milyen stílusú válasz érkezett a „haraszt zörgetőktől”. Azt meg különösen érdemes megszámlálni, hogy mi mindent összegabalyít a derék KDNP-sek cikke. Közben arra valami miatt nem futja, hogy cáfolják: a „több mint negyven” ügyben tett feljelentésből, a rendőrség harminchárom témából, kilenc és fél hónapos vizsgálódás után egyetlen egyben sem talált bűncselekményre utaló jelet. Ezért az „ügyeket” lezárta. (A többit vizsgálatra méltónak sem ítélte.) Pedig a „lufis” írásom épp erről szól… Végezetül: nagy előrelépés a „haraszt zörgetőktől” annak bevallása, hogy gyakori írásaik szárba szökése „gyommagokból” várható. Ez az önvallomásuk megerősítette abbéli szándékomat, hogy vagdalkozásaikra ezentúl se válaszoljak. Most tehát /válasz helyett/összevetésként következzék a januári írásom. Fazekas László polgármester

Megújult és kibővült a Luther utcai óvoda Megújult és új szárnnyal bővült az albertirsai Tündérkert Óvoda. A felújítás, átalakítás teljes költsége több mint 114 millió forint volt, amiből 111 milliót az Új Széchenyi Tervből nyert Albertirsa. Teljes akadálymentesítés, infokommunikációs út, geotermikus energia és napkollektorok. A megújult épület és az új szárny mindenben megfelel nem csak az elvárásoknak, de az igényeknek, valamint az energiatakarékosság feltételeinek is. Az új épületszárnynak köszönhetően új csoportot is indíthatnak, vagyis egyre több gyermekeket fogadhat az intézmény. Albertirsán ennek különösen nagy jelentősége van – mondta a polgármester. „Hosszú évtizedek után 1992. volt Albertirsán a demográfiai mélypont. Akkor alulról érintettük a 10 és fél ezer főt. Azóta most 22. éve, hogy növekszik a lélekszám és összesen közel 2200 fővel vagyunk most többen, mint az említett 22 esztendővel ezelőtti időpontban” – mondta Fazekas László.

Ez ma Magyarországon egy átlagos falu lélekszáma. A gyarapodás viszont rengeteg feladattal is jár – hangsúlyozta Fazekas László. Például folyamatosan bővíteni kell a gyermekek ellátásával foglalkozó intézményeket. A most megújuló intézmény egyébként Albertirsa legrégebbi óvodája. Az óvoda létesítésének gondolatával már 1892 szeptemberi ülésén kezdett el foglalkozni az akkori képviselő-testület. Döntésre azonban csak 1893 nyarán jutottak. 1893 szeptember 17-én megválasztották a község első óvónőjét, majd egy magánházban megnyitották a község első óvodáját – mondta el Pappné Bartos Mária óvónő. Azóta az épület változások során ment keresztül, melyek mindig azt a célt szolgálták, hogy az akkori viszonyoknak megfelelően korszerűsödjön az intézmény. Az egyházi áldások után a szalagátvágással ünnepélyesen is birtokba vehették az új és a megújult épületet óvodások, pedagógusok, szülők.

Újabb harminchárom kipukkant lufi A 2012. novemberében tartott városfórumon jelezte egy lakótársunk, hogy mivel szerinte Albertirsa Önkormányzatánál számos szabálytalanság, sőt bűncselekmény gyanús ügy tapasztalható, ezekből több tucatra vonatkozóan ügyészségi feljelentést tett. Ezt követően, 2013. január 7-i keltezéssel Jegyző Asszony levelet kapott a Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztályától. Ebben, a nevezett osztály vezetője arról értesítette városunk jegyzőjét, hogy harminchárom témában nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt. Levelében valamennyi témát megnevezte, s velük kapcsolatosan dokumentumokat kért be. A kilencven kilogrammnyi iratcsomagot február végén bocsátottuk rendelkezésére. Az Albertirsai Híradó áprilisi számában tájékoztattam Tisztelt Lakótársaimat, hogy a közvetlenül nem számszerűsíthető következményeket (pl. ügyfélfogadásból, más feladatvégzésből kieső idő) figyelmen kívül hagyva, az eljárás addig 185730 forintba került. Később még pótlólag bekért egyéb iratokat a Pmrfk. Így feljelentő lakótársunk buzgólkodása közvetlenül mintegy kettőszázezer forintot vitt el közös kasszánkból. December 16-án a Pmrfk illetékese vis�szaszolgáltatta a teljes iratanyagot. Egyben arról tájékoztatta Jegyző Asszonyt, hogy kilenc hónapnyi nyomozás eredményeként, a szóbanforgó témák egyikében sem találtak bűntettre utaló jelet. Ezek a tények. A mögöttük megbúvó szemlélet és szándék azonban csakúgy elgondolkodtató, mint a feljelentősdi anyagi következménye. Nem beszélve a helyi közhangulatot mérgező hatásáról. A legelszomorítóbb pedig az, hogy az ilyen típusú be- és feljelentések sorozata, bizonyos személyek közéletünkben történt felbukkanása óta, pár hét híján hét esztendeje zajlik Albertirsán. Az általuk fölöslegesen és ostoba módon ennyi idő alatt okozott kár összege, egyáltalán – a mértéke, felbecsülhetetlen. Fazekas László polgármester


8

2014. február

R e n d ő rsé g i H í rek

KÉK HÍREK Csoportos garázdaság A Ceglédi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytat nyomozást garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt D. Sándor 46 éves és D. Sándor 23 éves albertirsai lakosok ellen. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsítottak 2014. január 1-én a hajnali órákban egy albertirsai szórakozóhelyen megtartott szilveszteri rendezvényen szóváltásba keveredtek a szintén ott szórakozó sértettel, akit inzultáltak, majd bántalmaztak. A dulakodás során a szórakozóhely egyik ablakának üvegét, valamint annak mosdóját is megrongálták. A kiérkező járőrök a két férfit elfogták, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A gyanúsítottak ellen a további eljárást – szabadon hagyásuk mellett – a Ceglédi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatja le.

Továbbra is sértetteket keres a rendőrség A Ceglédi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya büntetőeljárást folytat F. László 24 éves ceglédberceli lakos ellen szeméremsértés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint F. László 2013. évben több alkalommal Albertirsa és Ceglédbercel területén különböző indokokkal, gyalogosan vagy kerékpárral közlekedő nőket állított meg. A gyanúsított egy bordó színű gépkocsival közlekedett. Amikor a sértettek a gépkocsijához léptek, elővette a nemi szervét és szeméremsértő módon mutogatta magát. A Ceglédi Rendőrkapitányság kéri azok jelentkezését, akik látták vagy találkoztak 2013. évben a 24 éves férfival. Bővebb információért kérjük, hívják a rendőrkapitányságot a 06-53/310-066-os telefonszámon, illetve az ingyenesen hívható 112,107 központi segélyhívó telefonszámokon.

Óvd a gyalogost! A gyalogosoknak – mint a közlekedés legvédtelenebb résztvevőinek – a téli szürkületi és sötét időszakokban való közlekedése nagyobb kockázatot jelent, mint az év egyéb időszakában. Emiatt télen – jellemzően – megnövekszik a gyalogos elütések száma. Tovább nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy ebben az évszakban kedvezőtlenné válnak az út- és látási viszonyok. Az utóbbi napokban jelentősen megnőtt a gyalogos elütések és a balesetek következtében elhunyt személyek száma. Ezen esetek bekövetkezésében jellemző tényezőként szerepelt, hogy a gyalogosok az úttesten szabálytalanul kívántak áthaladni vagy az úttest szélén való közlekedésük során vesztették életüket. Kérjük az autósokat, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények között még fokozottabban ügyeljenek a gyalogosokra. Mindig kellő figyelemmel és a sebesség csökkentése mellett közelítsék meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket, buszmegállókat, valamint azokat a helyeket, ahol számolni lehet a gyalogosok megjelenésére. A gyalog közlekedőket, pedig arra kérjük, hogy figyeljenek magukra (pl. viseljenek láthatósági mellényt, fokozott óvatossággal közlekedjenek az út szélén, mindig vegyék igénybe a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket) és a közlekedés más résztvevőire. A KRESZ a gyalo-

gosok részére előírja, hogy „lakott területen kívül éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a láthatósági mellény (vagy ruházat) használata kötelező!” A láthatósági-, valamint a fényvisszaverő eszközök használata életmentő lehet lakott területen belül, sötétben és jó látási viszonyok között is. A láthatósági mellény mellett vagy helyette a nem sötét színű, jól látható hétköznapi ruházat viselésével is sokat tehetünk egy baleset bekövetkezésének megelőzése érdekében. A gépjárművek tompított fényszórói 35-45 m távolságban világítják meg az útfelület egy részét, mely távolság latyakos, esős időben jelentősen lecsökkenhet. A környezetébe beolvadó ruházatot, illetve láthatósági eszközöket nem viselő gyalogos elütésének kockázata megnő. Lakott területen kívül a gyalogosoknak kötelező a forgalommal szemben közlekedni, mert így jobban látják a szemből érkező forgalmat! Kérjük, hogy most még inkább fokozott figyelemmel és körültekintéssel közlekedjünk, hiszen a hideg, havas idő még csak most következik! A sebesség csökkentésével és nagyobb követési távolság tartásával megelőzhetők az erre az időszakra leginkább jellemző közlekedési balesetek. Fontos alapelv: Gyalogosok! …LÁTSZANI! Gépjárművezetők! …LÁTNI!

Bűnmegelőzési felhívás A Ceglédi Rendőrkapitányság ismételten felhívja a lakosság figyelmét, hogy a közterületen leállított gépkocsijukban ne hagyjanak látható helyen semmilyen táskát, csomagot a bűncselekmények elkerülése, megelőzése érdekében. Az utóbbi időben több olyan bűncselekmény történt a Ceglédi Rendőrkapitányság illetékességi területén, ahol a gépkocsik utasterében hagyott értéket, táskát tulajdonítottak el. A lopási kár mellett ezekben az esetekben rendszeresen nagy értékű rongálási kár is keletkezik.

A Ceglédi Rendőrkapitányság illetékességi területén működő körzeti megbízottak fogadóórái 2014. február 1-jétől az alábbiak szerint módosultak: Albertirsai Rendőrőrs: • Dajka Richárd r.ftőrm. Albertirsa I. számú körzeti megbízott – Fogadóóra helye: Albertirsai Rendőrőrs Albertirsa, Irsay Károly út 8. szám alatti h. – Fogadóóra ideje: minden hónap első hétfői napja 10:00–12:00 óra között • Csontos Károly r.tzls. Albertirsa II. számú körzeti megbízott és • Wéber Zsolt r.ftőrm. Albertirsa III. számú körzeti megbízott – Fogadóóra helye: Albertirsai Rendőrőrs Albertirsa, Irsay Károly út 8. szám alatti h. – Fogadóóra ideje: minden hónap első csütörtöki napja 10:00–12:00 óra között • Fási Zoltán r.tzls. Dánszentmiklósi körzeti megbízott – Fogadóóra helye: Dánszentmiklós, Dózsa György út 59. szám alatti KMB iroda h.h. – Fogadóóra ideje: minden hónap első pénteki napja 10:00–12:00 óra között • Kertész Attila r.tzls. Mikebudai körzeti megbízott – Fogadóóra helye: Mikebuda, Fő utca 19. szám alatti KMB iroda h.h. – Fogadóóra ideje: minden hónap első pénteki napja 10:00–12:00 óra között • Gyarmati József r.ftőrm. Ceglédberceli körzeti megbízott – Fogadóóra helye: Ceglédbercel, Pesti út 115. szám alatti KMB iroda h.h. – Fogadóóra ideje: minden hónap első hétfői napja 10:00–12:00 óra között


2014. február

9

KÖZÉLET

Tisztelt Lakótársaim! A tavaszias időjárásnak köszönhetően egyre többen merészkednek ki a szabadba egy kis kerti munkára. A tavaly ősszel lehullott lombok és egyéb égetnivalók tüzelésekor, valamint lakóházaik fűtésekor kérjük vegyék figyelembe az alábbi előírásokat. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004. (V.25.) rendelete a 48/2004. (XII. 17.) és a 13/2012. (IV.27.) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege a helyi környezet védelméről

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI SZABÁLYOZÁS Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok 4. § (1) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környéken lévő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem. (2) Az égetést kizárólag 8.00 és 17.00 óra között lehet végezni hétköznap, valamint szombaton, szélcsendes időben. Ünnepnapokon és vasárnap avar és kerti hulladék égetése tilos! (3) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható. (4) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni! (5) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, PVC, stb.). Háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 7. § (1) A 140 kW összteljesítmény alatti, egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot – különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket – nem tartalmazhat. Fazekas László, polgármester

A Don-kanyar áldozataira emlékeztek Az emlék misét és a megemlékezést a katolikus templomban tartották, a misét és a megemlékező beszédet is Kiszel Mihály prépost tartotta. A megemlékezés során gimnáziumi történelemtanárát idézte: a történelemben az az érdekes, hogy mi van a háttérben. Azt kell kutatni, hogy megértsük, mi miért történt. Az események ismertek. Őt ezzel kapcsolatban két dolog érdekelte mindig is. Hogyan keveredtünk, sodródtunk a háborúba, és hogy kerültünk a Don-kanyarhoz, illetve hogy mitől lett ilyen nagy a veszteség. Mint elmondta, ha a hogyan kerültünk bele kérdésre keresünk választ, vissza kell menni az első világháború végéhez. Az akkori békeszerződéssel néhány új álla-

mot leszámítva szinte mindenki elégedetlen volt. Ezen kívül a németek tervezték Románia megszállását, mert a román kormány az angolokkal szimpatizált, és a németeknek szükségük volt a román olajra. De ott volt még közbeékelve Magyarország. Akkoriban a németek cinikusan úgy fogalmaztak, hogy Magyarország megszállása 24 órát vesz igénybe, de ha ellenállnak, akkor csak 12-t, mert elmaradnak az üdvözlő beszédek. Persze emellett voltak háború pártiak is, például az akkori hadügyminiszter és vezérkari főnök, így emberi okai is voltak, hogy belesodródtunk. A veszteség mértéke hatalmas. Kétszázezerből százezer. Szinte teljes egészében megsemmisült a hadsereg. Ennek oka az

Tisztelt Ingatlantulajdonosok! Felhívom figyelmüket, hogy a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet, valamint Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról szóló 10/1997. (V.23.) rendelete 4. § (3) bekezdése alapján az ingatlan előtti járdát a tulajdonos vagy tényleges használó köteles letakarítani. Síkosság esetén szükség szerint naponta ezt többször is el kell végeznie. Fenti rendelet 11. §-a értelmében, aki e kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Továbbá felhívom figyelmüket, hogy a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet 5. § (2) bekezdése értelmében belterületi közterületen – úttest kivételével – síkosság mentesítésére útszóró só nem használható. A munkálatokat kizárólag környezetkímélő anyaggal lehet végezni. Tájékoztatom továbbá, hogy amen�nyiben az ingatlan előtt a hóeltakarítás elmaradásából eredően baleset történik, a balesetet szenvedett személy az ingatlan tulajdonosával, használójával szemben kártalanítási igénnyel élhet, illetve az OEP a költségek megtérítését rendeli el. Megértésüket kérve, tisztelettel: Kovács Zoltánné dr., jegyző elégtelen felszerelés volt. Elavult fegyverek, hidegre alkalmatlan ruházat és nem megfelelő élelmezés. Akik elől voltak, azoknak, mikor érkezett a váltás, a meleg ruhát és a fegyvert át kellett adniuk, mert csak annyi volt. A leírások alapján harci szellemben is utolsók voltak a magyarok. De ugye más a hazánkat védeni, és megint más, német irányítással a német érdekekért harcolni. Ilyen helyzetben indult meg a szovjet támadás és tíz nap alatt minden összeomlott. A magyarok nem futamodtak meg, százezren vesztek el. Az adott körülmények között hősiesen helytálltak, így ezek a hősök megérdemlik az utókor tiszteletét és háláját. Hősiességük legyen példa előttünk! – zárta mondandóját. Ezt követően lezajlott a koszorúzás és ezzel véget ért a megemlékezés.

10

Albertirsai Híradó KÖZÉLET

Átadták az óvodát

2014. február

2014. február


11

KÖZÉLET

A Magyar Kultúra Napja

A doni áldozatokra emlékeztek


12

2014. február

SULI

A Tessedik iskola hírei A téli szünet után január 6-án kezdtük újra a tanulást. Az iskola ismét gyerekzsivajtól volt hangos, mindenki a szünet élményeit mesélte barátainak, tanárainak. Azonban a félév zárásának közeledte nem sok időt hagyott a gondtalan beszélgetésre. A január eleje a felmérések megírásával, a jegyek lezárásával telt. Tanulóink január 24-én kapták meg a félévi bizonyítványukat, az első és a második osztályosok még szöveges értékelést vittek haza. Az alsó tagozat magatartási átlaga: 4,46 szorgalom átlaga: 4,3 tanulmányi átlaga: 4. A felső tagozat magatartási átlaga: 4,35 szorgalom átlaga: 3,8 tanulmányi átlaga: 3,8 lett. Kitűnő tanulmányi eredményt alsó tagozaton 35, felső tagozaton 9 tanulónk ért el. Gratulálunk a szép eredményhez! A téli szünet utáni második napon, január 7-én a rendhagyó ének órák következő előadását nézték meg az ötödikes, hatodikos és a negyedikes gyerekek a művészeti iskolában, amely Pomádé király új ruhájának történetével ismertette meg a hallgatóságot. Negyedikes tanulóink közül idén heten jelentkeztek nyolcosztályos gimnáziumba, Ceglédre. Ők és a nyolcadikosok is január 18-án írták meg a központi feladatsorokat a középiskolákban. Bízunk benne, hogy eredményeik alapján felvételt nyernek abba az intézménybe, ahol szívük szerint tovább tanulnának. Az idei tanévben is részt veszünk az Iskola-gyümölcs programban. Az alsó tagozatosokon kívül már az ötödikes és a hatodikos tanulók is kapnak egy-egy almát illetve gyümölcslét. Február 17-én kezdődik a harmadik kiosztási időszak. Az enyhe időjárás miatt csak januárban indultak alsósaink a Dolinába, hogy madáreleséggel töltsék fel az etetőket a természetvédelmi csoport tagjainak segítségével. A művészetek éve keretében Föld körüli utazásunk következő állomása Magyarország. Így januárban és februárban programjainkkal hazánkban barangolunk. Január 22-én az alsó tagozatosok a Lúdas Matyi című mesejátékot látták a Mese-kocsi Színház előadásában a műve-

lődési házban. A meséhez egy pályázatot is kiírt a diákönkormányzat, gyurmából kell megjeleníteni a mese valamelyik jelenetét. A beérkezett munkákról készült fotókat iskolánk honlapján lehet majd megnézni. Hangosbemondón keresztül megünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Zsigmondné Solti Edit könyvtárosunk állította össze a műsort, amely a magyar kulturális tevékenységek széles skáláját bemutatva megemlékezett a híres íróinkról, költőinkről, zeneszerzőinkről, tudósainkról, művészeinkről. Január 24-én délután a 7. és 8. évfolyamos diákok részére Fakó István prevenciós előadó drogmegelőző előadást tartott. Az előadás mottója: „Az út a fontos, nem az út vége! Aki túl gyorsan utazik, az mindent elszalaszt, amiért útra kelt.” (Louis L) A foglalkozáson többek között sor került kommunikációs és önértékelési interaktív játékra is. A közbeiktatott videókat a gyerekek feszült figyelemmel nézték. A szakember igen fontosnak tartaná a minél korábbi életkorban elkezdett lelki egészségvédelmet, a későbbi helyes értékrend és önértékelés kialakítása érdekében. Tájékoztatjuk a kedves szülőket, hogy a már hagyományos Sulikuckó foglalkozások februárban megkezdődnek. Szeretettel várjuk az iskolába készülő nagycsopor-

tos óvodásokat és szüleiket. A foglalkozások időpontjai a következők: 2014. február 19. 17.00–17.45 Győzelem úti épület: – a gyerekeknek ugri-bugri torna a nagy tornateremben – világos talpú váltó tornacipőt kérjük, hogy hozzanak magukkal – a szülőknek Ádám Ildikó igazgatónő tart tájékoztatót 2014. március 5. 17.00–17.45 Táncsics úti épület: – a gyerekeknek ügyeskedő – kézműves foglalkozás – a szülőknek Matusinka Ágnes iskolapszichológus tart előadást az iskolakezdés jelentőségéről a szülők és a gyerekek szempontjából, valamint az iskolaérettségről 2014. március 12. 17.00–17.45 Győzelem út: Feketéné Túri Csilla Táncsics út: Aradi Márta 2014. március 19. 17.00–17.45 Győzelem út: Feketéné Túri Csilla Táncsics út: Hajduné Horváth Márta 2014. március 26. 17.00–17.45 Győzelem út: Hajduné Horváth Márta Táncsics út: Aradi Márta Szeretettel kérünk mindenkit, hogy adója 1%-ával támogassa a Tessedik Iskolások Egészségéért Alapítványt. Adószám: 18028001-1-13 Albertirsa, 2014. január 24. Birinszkiné Szabó Marianna igazgatóhelyettes

Hólepte panaszok Hull a hó, Tiszta, fehér, pelyhes pihe. Puha pihe, mint a dunnaHideg, s meleg áramlása.

Mért szidjátok a természetet, Mikor oly nagy ékességtek? A játék s a szerelem hevében Feleditek a jegességet.

A kezednek hideg pára, Szívednek meleg sála. Sok bohó játékotok, Mily jó szánkóznotok.

Mi végre elégedetlenkedtek? Hisz sok szép emlék fűz a télhez. Morgolódásotok csak megszokás, nem egyéb. Elég barátaim, elég!

Gubicza Ildikó


2014. február

13

KÖZÉLET

Díjnyertes Dolina Kft. Január 29. és február 1. között került megrendezésre az AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállítás. Ezen többek között díjakat és elismeréseket adott át Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hivatalos január 30-i megnyitón. A negyven elismert pályázatból tizennégy kapott díjat, a többi pedig oklevelet. A tizennégy díjazott között találhatunk albertirsai céget is, ugyanis a Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat a Dolina Kft. nyerte el, IRSA-THERM 50 faapríték tüzelésű automata kazánjával. Az elismeréshez ezúton is gratulálunk.

Szív küldi szívnek A Márai Sándor Városi Könyvtár

versíró pályázatot hirdet.

Nevezni lehet saját költeménnyel, amelynek témája a szerelem, szeretet vagy a barátság. Várjuk műveiteket személyesen a könyvtárba, vagy üzenetben a Facebook oldalunkra! (A vers terjedelme nincs megszabva.) Beküldési határidő:

2014. február 11. (kedd) Eredményhirdetés:

2014. február 14. (péntek) A legjobb versek íróit ajándékokkal jutalmazzuk!

FEJEZD ki magad bátran! Sok sikert és jó munkát kívánunk! Márai Sándor Városi Könyvtár 2730 Albertirsa, Pesti út 52. Tel.: 06-53/370-414 [email protected] facebook.com/maraisandorvarosi.konyvtar

Felhívás az Albertirsai Híradó Olvasóihoz Ha jól emlékszem, a Híradó 2012. novemberi vagy decemberi számában egy városunkból elszármazott lakos, Borsai György már emlékeztetett rá, hogy az évben már Cegléden a malenkij robotosok (kis munka) tiszteletére emléktáblát avattak, a közel 200.000 elhurcolt magyar és más nemzetiségű polgárok számára. Dr. Bognár Zalán történész és Dr. Jójárt György leplezte le a táblát. Borsai úr, utalva cikkében, és jómagam, elolvasva Bognár Zalán könyvét, amelynek címe: Hadifogolysorsok a Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon (Kairosz Kiadó, 2012.). Ebben a könyvben megállapítást nyert, hogy a Budapestről áthaladó csoportoknak, amelyeket több hullámban hajtottak Oroszország felé, a helybeli lakosság, főleg az irsai és alberti asszonyok élelmiszert gyűjtöttek és melegételt főztek a volt Gazdakör udvarán (a mai IPOSZ székház). Ez több ezer fogolynak szó szerint az életet jelentette, a kimerültség után… Fontos lenne mindezt a z utókor számára megörökíteni! Az akkori magyar társadalom minden csoportja példás szolidaritást tanúsított a foglyokkal szemben. A kidobált papírok (szél –és kőposta) szinte mindig célba értek. Az Irsáról elszármazott Sajnos, a szemtanúk egyre fogynak, a z idő előrehaladtával, ezért szeretném ezt a felhívást közzé tenni: aki még él és szemtanúja volt az eseményeknek, vagy valamelyik rokona, felmenője vett részt a fogolyoknak való főzésben,kérem, névvel ellátva, küldje el a helyi, Márai Sándor Városi Könyvtárba, Zagyva József Csaba könyvtárvezető részére! dr. Lőrincz Erzsébet belgyógyász orvosnő, aki gyermekként szemtanúja volt az eseményeknek, lerajzolta a menetet. Ez a Téglába vésett történelem c. könyvben megtekinthető (BognárJójárt-Reznák Erzsébet szerkesztésében jelent meg, fellelhető, megvásárolható az albertirsai könyvtárban) Lőrincz Erzsébet megemlíti visszaemlékezésében, hogy szemtanúja volt, hogy egy Farkas Anna nevű hölgy több foglyot szöktetett meg. Ez példátlan bátorságra vallott, nem mérlegelte a helyzetet. Sajnos, ő egy-két évvel élte csak túl az eseményeket, tbc-ben elhunyt. Róla is meg lehetne emlékezni mint embermentőről. Ecsedi László tanár úr testvérbátyját is elhurcolták a ceglédi táborba, ahol közel 200.000 hadifogoly is megfordult. (Az alberti evangélikus templomban a helyben elhurcoltak neve szerepel , közel 75 fő. Roszík Mihály által közölt adat) Az albertiak és irsaiak közül még Gyursó Pál őrvezető és Hrabár Pál neve szerepel a könyvben. Jómagam mint történelemtanár, de jó lenne, ha mások is csatlakoznának a kutatómunkához, hogy ez év végére emléktáblát állíthassunk ezeknek a bátor asszonyoknak, akik még ha nem is voltak olyan bátrak, mint az egri nők, de megcselekedték, amit megkövetelt a Haza! Sajnos, a szemtanúk egyre fogynak, az idő előrehaladtával, ezért szeretném ezt a felhívást közzé tenni: aki még él és szemtanúja volt az eseményeknek, vagy valamelyik rokona, felmenője vett részt a foglyoknak való főzésben,kérem, névvel ellátva, küldje el a helyi, Márai Sándor Városi Könyvtárba, Zagyva József Csaba könyvtárvezető részére! Köszönettel: Hodos Gábor


14

2014. február

KRÓNIKA

Lengyel, magyar – két jó barát

A cikk címének logója Évtizedekkel ezelőtt a lepedős vonatokkal érkezett lengyel barátaink láttak el bennünket olcsó és jó minőségű lepedőkkel, párnahuzatokkal, törölközővel, stb. Keresett volt a piacuk. Ugyancsak évtizedek óta zeng füleinkben az a közmondás, amelyet Lengyelországban és Magyarországon is nagyon sokan ismernek. Ez a két nép történelmi barátságát példázza. A két nemzet emberei, akár találkozáskor, akár koccintáskor, gyakran mondták el és mind a mai napig él ez a hagyomány. Több változata létezik. Található rövidebb, illetve hosszabb köszöntő. Példa a rövid változatból: Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát. A hosszabb változatból pedig: „Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szklanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.” („Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol, s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”). A magyarok és a lengyelek erős kapcso-

A rövid közmondás lata fellelhető a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig. A szoros kapcsolatot erősíti az említett közmondás. A barátságot, Arany János: „Az egri leány” ballada IV. részében az alábbiak szerint írta meg: „[…] Rozgonyi püspök palotája nyitva,/ Négy sor ablakkal kivilágosítva:/ Magyar ott a lengyelt szívesen látja,/Új ismerőse, régi jó barátja. […]” (Igen elterjedt a vers torzított változata, amelyre szintén Arany János idézetként hivatkoznak: „A magyar szívesen üdvözli a lengyelt, az ismeretség új, de a barátság régi.”) Petőfi Sándor „Az erdélyi hadsereg” versében írja: „ […] Két

nemzet van egyesülve bennünk/ S mi két nemzet! a lengyel, s magyar!/ Van-e sors, amely hatalmasabb, mint/ e két nemzet, ha egy célt akar? […] ” Stanisław Gabriel Worcell újságíró ekként jellemezte a két országot: „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak, és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” A Magyar Országgyűlés, 2007. március 12-i ülésén, március 23.-át, a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította. Március 16-án a lengyel szejm is határozatba foglalta és elfogadta a Magyar Országgyűlés indítványát. A Magyar-Lengyel Barátság Napja emlékeként, 1969. november 24.-én, Győr városban, a Bem József téren, kis halmon felállították, a barátságot jelképező, első köztéri szobrot. A szobrászművész süttői mészkőből faragta, a szobor két vastag törzsű, lombos tölgyfát ábrázol, a fák gyökerei a földben összefonódva hivatkoznak a lengyel és a magyar nép évezredes barátságára, sorsközösségére. A halom négy oldalánál egy-egy emléktáblát helyeztek el, mindegyiken azonos magyar és lengyel felirat olvasható. A magyar szöveg: „Lengyel-magyar barátság-emlékmű/ Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele. Stanislaw Worcell” A tölgyfa megjelenítésére és ábrázolására rövid tájékoztatás: „A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Észak-Görögországban Dodona tölgyfája volt a legrégibb hellén orákulum (=jóshely, jóstemplom), ahol a papok a lombok susogásából vélték kihallani a jövőt. Jelképezi az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást – ezért koszorúzza a magyar címert is.” (Dodona a hajdani Épeiroszban helyén épült fel, Zeusz-templomáról, az egyik legrégibb görög jósszentélyről ismert, ahol a kétértelmű és homályos jóslatainak elhangzásáról vált híressé. Innen ered az, hogy a nem egyértelmű beszédet a „dodonai” jelzővel illetik.)

Az emlékmű Ismertetőmben nem kívánom részletesen kifejteni, hogy melyik magyar, vagy lengyel fejedelemnek ki és milyen nemzetiségű volt a felesége, vagy a férje, hány gyermekük született, s azokból kik váltak uralkodóvá. Viszont, a történelemben bő évezreddel ezelőtt, megtörtént baráti tettre, cselekedetre emlékeznék vissza, amelyet Imre herceg hajtott végre édesapja István király kérésére. (A Szent szó nem hiányzik sem véletlenül, sem akaratlagosan, mert első királyunkat a halála után avatták szentté.) Ezt az ezeréves történetet ritkán említik a két nép barátságával ös�szefüggésben. Lengyelország Szentkereszt nevű vajdaságában, Kielce közelében, csaknem hatszáz méter magas Szentkereszt-hegy (Šwięty KrzyŽ), régi nevén Kopasz-hegy (Lysa Góra) tetején lévő kolostort, Ján Dlugosz krakkói kanonok XV. századi lengyel krónikája szerint, első királyunk fia, Imre herceg alapította. A középkori lengyel

A kolostor krónikás, elbeszélése szerint, Imre herceg, Szent Adalbert temetésére utazott, majd vitéz Boleszlávnál tett látogatást. Ennek során a Kielce környékén lévő erdőkbe ment vadászni. Eljutott a Kopasz-hegyre is, ahol egy szarvas üldözése közben régi romokra bukkant. A szarvas itt eltűnt a szeme elől. Imre herceg előző éjjeli álmában ezen a helyen járt. Arra gondolt, hogy a szerzetesek számára ez lenne alkalmas hely kolostor építésére. Megkérte Boleszláv

2014. február


15

KRÓNIKA királyt, hogy a romok helyén építsen kolos- képpen közölték, mert az ő véleményük tort. Az építendő kolostornak ajándékozta a szerint Lokietek Ulászló herceg ajándékozta nyakában hordott kettős keresztjét, amely a Magyarországról kapott ereklyét a bencés ezüst foglaltban az Úr keresztfájának egy szerzeteseknek 1306 körül. A történetek darabkáját tartalmazta. A király eleget tett a nem egyezősége és a közel háromszáz év kérésnek, és bencés kolostort alapított azon eltérés nem változtathat a tényen, bármi a helyen, és a helyet Szent Kereszt hegyének legyen is a valós történelmi tény, a kettős nevezte el. Imre ajándékaként vitt ereklyét, kereszt a hegy jelképévé vált. a jeruzsálemi szent kereszt egy darabját, Bizonyára nem véletlen, hogy az Imegy kettős kereszt alakú re herceg-legenda olyan élénken él ereklyetartóban, itt őrzik. mindmáig ezen a vidéken. Erről nemKrisztus keresztjének csak a kolostortemplom egyik hataltiszteletére, a legrégebbi mas méretű oltárképe és az ereklyét lengyel búcsújáróhely és őrző kápolna freskói tanúskodnak, Szent Imre herceg emamelyek Imre herceg életéből vett lékhelye lett. jeleneteket, köztük az ereklye átadáA lengyel népi hagyosát ábrázolják, hanem a környékbeli mányban többféle lehelyneveket is. A kolostortemplom gendaváltozat alakult ki legfőbb kincsként, a Szent Kereszta kolostor alapításáról. ereklyét, egy kettős kereszt alakú Az egyik szerint az ülereklyetartóban őrzik. A hegyre feldözött szarvas a sűrűbe vivő sziklás kaptatót mindmáig a „kiSzent kereszt ereklye menekült, nagy agancsa rályok útjának” nevezik. Az út elején beleakadt a bozótba. Imre éppen le akarta látható Imre herceg térdeplő kőszobra (a lőni a vadat, amikor csodás jelenséget lá- csodaszarvas megpillantását ábrázolva). tott. A szarvas agancsai között fényes ketA kolostor létét, sorsát a régészeti feltős kereszt tűnt fel. A kereszt ugyanolyan tárások és a művészettörténeti kutatások volt, mint amilyet ereklyeként a nyakában bizonyították, bizonyítják. A XI. században viselt. Megilletődve borult térdre, a szarvast alapított, késő gótikus és barokk kori átépítovábbengedte, majd megkérte a királyt, tés is nyomon követhető. A Szent Kereszt alapítson ott kolostort. A legenda más vál- Apátság sokat szenvedett a történelem vihatozata szerint a lengyel király magyar föld- raiban. A jelenlegi barokk stílusú, de román ről hívott bencés szerzeteseket a kolostor és gótikus elemeket is őrző templom és kofenntartására. E szerzetesek hozták volna lostorépület a XVIII. század végén létesült. magukkal Szent Imre ajándékaként az erek- Lengyelország felosztása után a Szentkelyét. Egy további változat szerint a szarvas reszt-hegy cári uralom alá került, az apáteltűnése után egy angyal jelent meg, aki el- ságot 1819-ben felszámolták, ahogyan az vezette Imrét a már meglévő Lysa Góra ko- orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Királylostorhoz, és azt javasolta neki, hogy hagyja ságban politikai érdekből sok más kolostort ott azt, ami számára a legértékesebb. Így a is. A szerzeteseket szétkergették, javaikat elmagyar herceg a kettős keresztet az ott lévő bencés szerzeteseknek ajándékozta. A Szentkereszt-hegyi Évkönyv szerint, Imre herceg, a lengyel II. Mieszkó király lányát vette feleségül, akivel szűzi házasságban éltek, a herceg haláláig. Több magyar kutató szerint (ki tudja, hogy miért, milyen alapon és utasításra adták közre, miszerint) Imre lengyelországi házassága csupán „jámbor fikció” (jóindulatú ötlet), s a lengyelországi Szent Imre-kultusz csak Kinga és Szemérmes Boleszláv házassága után bontakozott ki. A magyar bencések a tatárjárás után népesítették be a kolostort, melynek új nevét is a magukkal hozott ereklye után adták. István király átadja a Szent kereszt A legendaváltozatokon kívül, egyes lenereklyét Imre fiának. (Falkép, a Lysa Góra-i kolostorban, 1650 körül) gyel történészek, az ajándékozást is, más-

Imre herceg átnyújtja ajándékát Lambert püspöknek. (Falkép, 1650 körül) kobozták. A Szent Kereszt-ereklyét, a hívek, a Slupia Nowa-i templomba mentették át. A kolostorból börtön lett, amely a függetlenség visszaszerzése után is, egészen 1945-ig e minőségben működött. Ma egész Lengyelország területéről tömegével zarándokolnak ide a hívek, hogy az itt őrzött Szent Kereszt-ereklyével és Imre (lengyel kiejtéssel Emeryk) herceg emlékével találkozzanak. Értékes, különleges díszítő elemek található a kolostorban. Megnevezhető a kerengő falán, 2002-ben, elhelyezett magyar–lengyel, kétnyelvű, márvány emléktábla. Az ezeréves magyar–lengyel barátságot hirdeti a következő szöveggel: „A Lengyelország és Magyarország közötti ezeréves barátság, a közös királyok, lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatainak emlékére, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök tiszteletére.” Továbbá a kerengőből nyíló, az 1611-1620 között épült, kupolás kápolna, ahol az ezeréves ereklyét őrzik. A lanternás (építészeti értelemben: kupolák középponti nyílása fölé emelt, az alatta lévő térnek közvetett bevilágítást adó, hengeres testű építmény) kupola, freskóin Jézust, Máriát, az apostolokat és bencés szenteket ábrázolják. A falakon lévő monumentális XVII. századi freskóképeken az ereklye történetét mutatják be. A bal oldali első falképen István király átadja Imre hercegnek a lengyel királynak szánt szent kereszt ereklyét, a második falképen pedig, Imre kísérete élén, átnyújtja az ereklyét Lambert krakkói püspöknek. Úgy vélem a két nép barátságával kapcsolatban, nem hiábavaló, ezt a történetet is megismerni. Szentjóby Szabó Andor


16

2014. február

K U LT Ú R A

A Politzer „család” Büchler Zsigmond 1909-ben Nagyváradon megjelent Az alberti-irsai izraelita hitközség és „Chevra-Kadisa” története című könyvében olvashatjuk, hogy az irsai zsidó hitközség 1798 után új zsidó bírót kapott Kaufmann Mózes személyében, rabbinak pedig Askenaz Beer (Feuer) választatott meg. Utóbbitól származott később a Feuer és Politzer család. 1826ban már magyarul kezdték vezetni a jegyzőkönyveket. „A következő évben – írja Büchler –, 1827-ben Hay Jakab lett a hitközség elnöke. Nevezett tekintélyes gyapjúkereskedő volt és Politzer Lipóttal társ volt. Hay Jakab vagy miként akkoron közönségesen neveztetett r. Jakob Abonyi fölötte jótékony ember volt, áldozatkészségéről hitközségünk évkönyvei gyakran emlékeznek meg. Minthogy ő maga sem forgatta elég ügyesen a tollat, üzlettársa még kevésbé, de messze ágazó üzleti összeköttetésük révén állandóan levelezésben kellett állniuk a nagykereskedő cégekkel, elhatározták, hogy íródeákot szerződtetnek. E célból Hay Jakab nemsokára felfogadta Dabason Politzer Ábrahámot, ki szép műveltségű fiatalember volt. Csakhamar híre járt a községben, hogy milyen jeles íródeákra tett szert Hay Jakab és Politzer Lipót, mire valóságos búcsújárás lett Hay Jakab házához megbámulni az ügyes levelezőt, akinek kezében a toll csodás őrülettel gyorsan futott a levélpapíron. Később Hay Jakab leányát adta feleségül Politzer Ábrahámnak, aki hitközségünkben utóbb vezérszerepet vitt, bölcs mondásai valóságos szállóigékké váltak és közszájon forogtak.” Itt olvashatjuk, a hitközségi alapítványoknál, hogy Politzer Rozália 3200, Politzer Mór 200, Politzer Herman 200, Politzer Ábrahám 200, Politzer Ignác 800, Politzer Gábor 200, Politzer Albert pedig 200 koronát adományozott az egyháznak. Büchler megemlíti, hogy a legértékesebb ajándékokat Politzer Zsigmond és Politzer Sarolta adta a hitközségnek. Megtudhatjuk azt is, hogy a hitközség elnöke 1807-ben Politzer Wolf, 1831– 1832-ig Politzer Zélig, 1833–1834 között Politzer Lipman, 1841-ben Politzer Fülöp, 1855–1861-ig pedig Politzer Ignátz lett.

A „Chevra-Kadisa” főgondnokai között találjuk 1840-ben Politzer Wolfot, 1890–1895 között és 1903-ban Politzer Gusztávot. A huszadik században Politzer Gábor volt a pénztáros. Az előbbiek alapján elmondhatjuk tehát, hogy a Politzer család ugyancsak népes volt és kiemelkedő szerepet játszott a zsidó hitközség életében. Városunk egyik leghíresebb szülötte: Politzer Ádám (1835–1920) orvosprofesszor volt. Helytörténetünkben ugyancsak gyakran idézzük fel Politzer Ádám legidősebb fivérének, Politzer Illésnek az alakját, aki az 1848-as magyar szabadságharcban vett részt. A forradalom kitörésekor – mint utolsó éves sebészhallgató – belépett a bécsi légióba a császáriak ellen. Olmütz erődítményét is védte, majd hazatért Pestre. Világos után bujdosni kényszerült. Politzer Ádám ekkor még csak kecskeméti diák. Amikor innen hazajött Alberti-Irsára, kozákokat szállásoltak be hozzájuk, akiknek tisztjeivel németül elég jól eltársalgott. Politzer Illést a fegyverletétel után igazoló bizottság elé állították, de kivételes szerencséje volt, mert Alberti mezőváros derék jegyzője, Pál Kelemen kétszer is hamis papírral látta el, amely szerint „Policzer (!) Illés orvostanhallgató a forradalom alatt semmiben részt nem vett, ezért a kezdett tudomány gátoltalan folytatására őtet ajánlhatjuk. Költ Albertin Octobr. 30-án 1849.” Politzer Illés tehát folytathatta orvosi tanulmányait, s miután megkapta „sebész- és bábász” oklevelét, a ceglédi járásban, később Kalocsa környékén helyezkedett el. Eközben öccse, Ádám 1850–54 között a pesti piaristáknál fejezte be a középiskolát. Diplomáját pedig a bécsi egyetemen szerezte, majd itt is telepedett le. Kiemelkedő szakmai tevékenységet folytatott,

ezért 1873-tól a fülgyógyászati klinika igazgatójává nevezték ki, melyet világhírűvé fejlesztett. Szorosan kapcsolódik a Politzer család történetéhez, hogy Illés és Ádám unoka-

testvére volt a köpcsényi születésű, európai-hírű hegedűművész, Joachim József (1831–1907), aki 1849-ben Párizsban együtt hangversenyezett Berliozzal, Angliában pedig Mendelssohnnal lépett fel. Később a berlini zeneművészeti főiskola tanára lett; „Magyar koncert”-je, „Hamlet-nyitány”-a ismert alkotások. Politzer Illés pesti sebészorvos lett, fülbetegeit szívesen küldte öccséhez, aki akkor a legnagyobb tekintélynek számított Európában.

A népes család zöme itt élt közöttünk. Politzer Ádám szülőháza ma is áll, melynek falán emléktábla, a város központjában szobor hirdeti jelentőségét. Szabadságharcos bátyjáról, Illésről pedig minden év március 15-én emlékezünk meg. Major János


2014. február

17

K U LT Ú R A

Birkózás a rám szakadt gazdasággal – 1. rész – Mi történt, csak nem undorodsz, vagy ilyesmi, az állatoktól? Annyira hallgatsz, valami rossz benyomás ért? – aggodalom érződött a hangjában. – Dehogy… fantasztikus ez a gazdaság… de hogyan lehet ezt győzni?! Viszont kutyát nem is láttam… – feleltem, valódi érzelmeimnek hangot adva. – Jó munkaszervezéssel, odafigyeléssel mindezt könnyebb ellátni, mint hinnéd. Nem szabad egyetlen napot sem kihagyni, például az alomcserénél, akkor nem gyűlik fel, és nem keni magát össze az állat, sőt nem betegszik meg olyan könnyen. A takarmánynak is mindig tartalékban kell állnia, amit odaad az ember hamar pótolni is kell, akkor olajozottan megy az etetés is. Reggel és este egy-egy órát biztos igénybe vesz, délben is valamennyit, mert napközben itatni, zöldfélét adni, és ha fial a koca, neki ivóst adni, legyen teje, de ez sem vészes. Tennivaló azért akad folyamatosan, például a nyúlházban… főként, ha sorra fialnak. A galambház takarítása sem elhanyagolható, el kell kerülni a betegségeket. Tavasszal az ólak tisztára meszelése, kotlós ültetés, kacsa, tyúktojásra, bár csirkét már érdemes venni, előneveltet. Hát, igen, azokkal is van munka: lámpázni, és figyelni is kell, gyakran etetni, itatni, mindez teljes embert kíván. Tudod, én is besegítek majd, esetleg segítséget hozok. Szokott lenni itt egy ember, takarmányért, tojásért, egy-két tyúkért szívesen be-besegít, akár folyamatosan is jöhet. Kutya? Hát, volt... most ősszel pusztult el. Arra gondoltunk apámmal, majd az új asszony választ, milyet hozzak. Nem mondom, a veteményes is komoly munka, megterem ott minden, mert jó a föld, ellátja a konyhát, télire vermelünk is belőle, céklát, krumplit, hagymát, zöldséget, ami van. Gondoltam, a jövő évit együtt megbeszéljük, hosszú a tél, lesz rá időnk – már a közös tervezés lehetőségétől is csillogni kezdett József szeme, ahogy hosszú monológját előadta. Elindultam be a házba, átjárt a hideg,

Ritácskáért is kezdtem már aggódni. Kisebb épület mellett mentünk el, nyitva volt az ajtó, talán a szellőztetés miatt. Itt a tüzelőt tárolták, takarosan felhalmozott gyújtós, hasábfa, külön a szén, lapát, vödrök odakészítve. Lehet, hogy a friss levegő tett jót, de először volt étvágyam a készen kapott házi disznótoroshoz. Papa kísért a szemével, mióta csak bejöttünk, látszott, alig várja, hogy mondjak már valamit a látottakról. – Nagyon szép, komoly gazdaság ez, amit láttam. Erre nem voltam felkészülve, úgy hiszem, én ennek az ellátására alkalmatlan vagyok. Mást kellett volna idehozni gazdaasszonynak… aki érti is, bírja is ezt – mondtam meg egyenesen. – Eijnye, lyányom! Hát csak nem ijedtél meg?! Mit gondolsz, van, aki az anyja hasában tanulta, úgy jött elő? Majd csak szépen, lassan, segítséggel… Látom, szereted az állatokat, a kezedet megmostad, ahogy bejöttél, és a víz nem maradt tiszta… ha az undorodás miatt mostad volna, tiszta marad a víz. Bizonyára megsimogattad, megfogtad akárhányójukat, igaz-e? Azért lett olyan koszos-barna az a víz.. márpedig csak az nyúl az állathoz, aki szereti is. Ha meg így van, nem lesz itt semmi baj, segéderő kell melléd – göcsörtös, öreg kezét rátette az enyémre, biztatóan megszorítva. Melegség, bíztatás volt ebben a mozdulatban. Talán – úgy éreztem hirtelen – szeretet is. Rámosolyogtam a munkában megvénült, sorstól gyötört idős emberre, aki csak bólintott… József arca csak úgy lángolt, ahogy figyelt bennünket. Tudta, most dől el minden. Amire ő nem volt alkalmas, hogy ne éreztesse velem a gazda fölényét, úgy győzzönmeg, azt az egyszerű, öreg parasztember bölcsen rávezetve, meg tudta tenni. Ettől a naptól kezdve valami titkos szövetség alakult közöttünk a papával. Azonkívül, hogy imádta Kisritát, aki hamarosan gurgulázva kacagott rá, ahogy föléhajolt, cibálta lelógó ősz bajuszát, ott segített nekem, ahol csak

tudott. Fizikai értelemben is nagyon jó volt ez, de állandó tanácsai fülembe csengtek egész nap. Figyelt rám, ősi tapintattal irányított a tennivalókban, úgy, hogy a legkevesebb megerőltetéssel végezzem a munkát. Csodálatra méltó fortélyokat eszelt ki, hogyan egyszerűsítse le, tegye gazdaságosabbá még a mozdulatokat is, az erőkifejtést inkább technikává változtatva. Úgy láttam, élvezi, hogy megint úgy mennek a dolgok, ahogyan ő szerette, nem száll vele szembe senki. József egyik délután szavakba is öntötte ezt a megérzésemet. – Tudod-e, hogy csodát tettél az apámmal? Megfiatalodott, tele van tetterővel, ezt a testvéreim, szomszédaink is látják, mondják nekem. Annyira jót tett neki, hogy újból hasznosnak érzi magát, hogy megfogadod a tanácsait. Így, hogy bevonjátok egymást a tennivalókba, a napi gondokba, éveket nyert általad. Érdekes, hogy te ilyen fiatalon ezt átlátod. Köszönettel tartozunk én is, testvéreim is érte – nagyon belülről, őszintén jöttek az elismerő szavak. Igyekeztem megvetni a lábam, nem bizonytalankodni, nem finnyáskodni – az állatok körül bőven lett volna rá alkalom – meg akartam mutatni, fiatal korom ellenére, gyakorlatlanságom ellenére, megállom a helyem. Nem csupán a papának nem akartam csalódást okozni, aki töretlen bizalommal, türelemmel segített, hanem önérzetem miatt is: teljes erőbevetésssel tettem a dolgom. Lehetetlen lett volna nem észrevenni a sok kíváncsi tekintetet, meglebbenő függönyöket, ahogy elhaladtam egy-egy ház előtt az utcánkban. Nem pocsékoltam az időmet: december elején érkeztünk, két hét múlva már a papa útmutatásainak megfelelően foglalkoztam az állatokkal. Volt segítség is, de az apróbb, erőmnek megfelelő munkákat nagy buzgalommal végeztem. (Részlet a Fancsikai fények c. kötetből) -Szirén-


18

2014. február

SPORT

Évértékelés az atlétáknál Január közepén sportolók, edzők, szülők jelenlétében, jó hangulatú összejövetelen értékelte a szakosztály a 2013-as esztendőt. Kiemelkedő évet zártak a fiatalok. Röviden a tények: • 5 magyar bajnoki cím, 2 ezüst és 3 bronzérem az országos bajnokságokon • Válogatott és a Héraklész Bajnok keret tagja: Szabó Zita (tagságát már a 2014-es esztendőre is meghosszabbították) • Régiós válogatottjaink: Farkas Ádám, Papp Zsombor, Legéndi Bendegúz, Láng Gergő, Bágyi Gábor, Borgulya András • Aranyjelvényes atléták: Ádám Dorka, Farkas Ádám, Bágyi Gábor • 6 versenyt rendeztünk, melyek közül kiemelkedett a FISEC Katolikus Világjátékok rendezvénye. Hihetetlen élmény és feladat volt a 60 szervező 6 napon keresztül végzett munkája! • 42 versenyen indultunk • Soha senki nem maradt le a versenyekről! • A szülők, nagyszülők fantasztikusak! 500 000 Ft körüli értékben, (90 alkalommal) segítettek az utaztatásban, és támogattak bennünket az alapítványon keresztül is. Anyagi biztonságunkat az önkormányzati támogatás, a pályázatokon (MOB, MASZ) nyert összegek, a szülői szponzorálás és az 1%-ból ránk jutott rész teremtette meg. Köszönet a sportolóknak az eredményekért, edzőiknek, szülőknek, az ASE vezetőinek, a sportcentrum üzemeltetőinek, az önkormányzatnak és mindenkinek, aki kicsit is segített bennünket! Hisszük, hogy a jelenlévő Polgármester Úr is meggyőződött arról, hogy a támogatás jó helyre került. Gratulálunk Ecsedi László Tanár Úrnak az „Év Edzője” kitüntető címéhez, melyet a megyeházán vehetett át.

Elkezdődött a 2014 -es verseny évad is Dunakeszi, 2014. 01. 11.

Borgulya András (2000): 2. 60 m-es gátfutásban (9,5 mp) 3. távolugrásban (499 cm)

Dicséret illeti a dobogóról alig lemaradó, s az életük első atlétikai versenyén indulókat is: Udvaros Nórát, Szluka Kittit, Petrovics Fruzsinát, Hortobágyi Dávidot és Budavári-Szabó Zoltánt.

Bp.Honvéd, MAFC ugró és hajító ügyességi versenysorozata gyermek korosztály számára. I. forduló, 2014. 01. 11. Bp., Iharos Futófolyosó Garami Bence (2002): 1. súlylökésben (8,33 m) 3. összetettben (gerely, súly, távolugrás – 595 pont) Jakab István (2002): 2. összetettben (651 pont) Bágyi Viktor (2003): 2. összetettben (384 pont) Garami Dániel (2003): 3. összetettben (381 pont)

Szinte minden hétvégére jutott verseny.

10 gyermek versenyzőnk 5 dobogós helyezést szerezve kiválóan teljesített. Papp Zsombor (2002): 1. 60 m-es gátfutásban (9,9 mp) 3. 60 m-es síkfutásban (9,5 mp) Fülöp Levente (2003): 2. távolugrásban (427 cm) 3. 60 m-es gátfutásban (11,1 mp) Záhonyi Bori (2003): 3. 60 m-es gátfutásban (12,6 mp)

Balról jobbra a hátsó sorban: Garami Bence (2002), Brtka Viktor (2003); Középső sorban: Jakab István (2002), Bágyi Viktor (2003), Garami Dániel (2003) Elöl: Bágyi Alex (2006)

Dunakeszi,

2014. 01. 12. A junior, ifjúsági és serdülő korosztály is versenyzett. Junior (18-19 éves): Bacskai Csilla (1996): 1. 60 m-es gátfutásban (11,2 mp) 3. távolugrásban (461 cm) Ifjúsági (16-17 éves): Albert Botond (1997): 2. 60 m-es síkfutásban (7,3 mp) 3. távolugrásban (553 cm) Serdülő (14-15 éves): Farkas Ádám (2000): 1. 60 m-es síkfutásban (7,6 mp) 1. 60 m-es gátfutásban (9,3 mp) 1. távolugrásban (534 cm)

Bágyi Alex (2006): 2. távolugrásban (292 cm) II. forduló, 2014. 01. 18. Bp., Iharos Futófolyosó Bágyi Alex (2006): 1. távolugrásban (282 cm) Garami Bence (2002): 2. súlylökésben (8,19 m) 3. összetettben (gerely, súly, távol – 607 pont) 3. turbojav gerelyhajításban (20,51 m) Bágyi Viktor (2003): 2. összetettben (443 pont) Garami Dániel (2003): 3. összetettben (399 pont) Dicséret illeti még rajtuk kívül Brtka Viktort (2003) is, aki először indult ilyen versenyen.


2014. február

19

SPORT / KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK FTC Junior és Ifjúsági Versenye

Bp., Népligeti Futófolyosó 2014. 01. 18. Jó szinten kezdte a fedettpályás idényt Szabó Zita (1996), aki az 526 cm-es eredményt többször teljesítve végzett az 1. helyen a juniorok között. Albert Botond (1997) 611 cm-es ugrásával lett 2. az ifjúsági korosztályban.

Terem atlétikai verseny

Ócsa, 2014. 01. 25. Egyéni csúcsokkal, javuló eredményekkel 2 arany, 3-3 ezüst és bronzérmet gyűjtöttek versenyzőink a kiválóan rendezett, jó hangulatú versenyen. Serdülők (14-15 évesek együtt) Legéndi Bendegúz (1999): 1. magasugrásban (165 cm) Farkas Ádám (2000): 3. távolugrásban (549 cm) 2. 50 m-en (6,52 mp) Borgulya András (2000): 2. magasugrásban (165 cm) Láng Gabriella (1999): 2. magasugrásban (140 cm) 3. súlylökésben (12,35 m) Rendek Máté (1999): Újonc korosztály (13 évesek) Szabó Eszter (2001): 1. magasugrásban (130 cm) 3. súlylökésben (8,90 m) Dicséret illeti az egyéni csúcsot elérőket is, akik alig maradtak le a dobogóról: Láng Gergő (2000) magasugrás – 155 cm Fógel Benjámin (2000) magasugrás – 150 cm Bágyi Gábor (2000) súlylökés – 9,38 m Valamennyi sportolónknak gratulálunk és további sikereket kívánunk! Nagy Lászlóné szakosztályvezető

2014. JANUÁR HÓNAPBAN SZÜLETETT Molnár László és Gilan Krisztina Benyó Dénes és Csonka Krisztina Hochreim Róbert és Urbán Éva Cseh Péter és Boka Lívia Vaskó Viktor és Bognár Henrietta Vrabecz Attila és Homoki Éva

Alexa Róza Donát Janka Péter Eliot Joel Zétény Balázs nevű gyermeke.

2014. JANUÁR HÓNAPBAN ELHALÁLOZOTT Szuhamella Tibor 46 éves Dobozy Ferencné 85 éves Bodócs Pál 87 éves Diószegi Péterné 59 éves Kónya Andrásné 89 éves Hörömpő Gergely 68 éves Szatmári Zoltán 22 éves Nagy István 74 éves Huszti Zsigmondné 86 éves Szedresi Károlyné 75 éves

Holu Jánosné 82 éves Horváth László Péter 68 éves Hegedüs Sándor 70 éves Motyovszki Zsuzsánna Erzsébet 64 éves Gál Istvánné 85 éves Huszák Ferencné 80 éves Pál Ágoston 73 éves Rubi Gyula 60 éves

Őszinte részvétünk a hozzátartozóknak!

KEDVES LABDARÚGÁST SZERETŐ ALBERTIRSAI LAKOSOK! TÁMOGASSÁK ADÓJUK 1%-ÁVAL A VÁROS LABDARÚGÁSÁT! ADÓSZÁMUNK: 18700341-1-13 TERMÉSZETESEN SZÍVESEN VÁRJUK A SZPONZOROK SEGÍTSÉGÉT IS! SZÁMLASZÁMUNK: 65100170-15406718 ZENGJEN, ZÚGJON HAJRÁ ALBERTIRSA!

Tisztelt Lakosság!

Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla ügyeletvezető

Háziorvosok ügyeleti beosztása FEBRUÁR

Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve

1. Dr. Zolnyan Erzsébet 2. Dr. Zolnyan Erzsébet 3. Dr. Pakucs Mónika 4. Dr. Zolnyan Erzsébet 5. Dr. Makkos Gyula 6. Dr. Fógel Kristóf 7. Dr. Renteria Zoltán 8. Dr. Pécsi Angéla 9. Dr. Zolnyan Erzsébet 10. Dr. Pakucs Mónika 11. Dr. Zolnyan Erzsébet 12. Dr. Makkos Gyula 13. Dr. Fógel Kristóf 14. Dr. Babinszky Eleonóra

15. Dr. Renteria Zoltán 16. Dr. Pécsi Angéla 17. Dr. Pakucs Mónika 18. Dr. Zolnyan Erzsébet 19. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 20. Dr. Fógel Kristóf 21. Dr. Pakucs Mónika 22. Dr. Tajti Géza 23. Dr. Oszvald Gyula 24. Dr. Pakucs Mónika 25. Dr. Zolnyan Erzsébet 26. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 27. Dr. Fógel Kristóf 28. Dr. Renteria Zoltán

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

1

Albin

Vasárnap

Julianna, Lilla

Alfréd

9

2

Franciska, Fanni

Lujza

Ügyeletes: IRSA Gyógyszertár

23

Ügyeletes: REMÉNY Gyógyszertár

16


Szombat

15

Kolos, Georgina

14

09:30 Adventista Egyház 20:00 Valentin bál

Bálint, Valentin

13

08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 14:00 Tessedik S. Ált. Isk. felső tagozatos farsangja 20:00 ZUMBA

Ella, Linda

12 08:00 ÖKO ügyfélfogadás 14:30 Jogsegélyszolgálat 19:00 ZUMBA

Lívia, Lídia

11 16:00 Angol 18:00 Adventista Egyház előadása 18:00 Fotó klub

Bertold, Marietta

10 14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 17:00 MSZP gyűlés 18:30 ZUMBA 19:00 Filmklub „ A módszer”

22

Ügyeletes: REMÉNY Gyógyszertár

09:30 Adventista Egyház

Gerzson

21

Eleonóra

20

Aladár, Álmos

19

08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 13:00 Tessedik S. Ált. Isk. alsó tagozatos farsang 20:00 ZUMBA

Zsuzsanna

18

08:00 ÖKO ügyfélfogadás 15:00 Mozgássérült klub 14:30 Jogsegélyszolgálat 19:00 ZUMBA

Bernadett

17 16:00 Angol 18:00 Adventista Egyház előadása


Ügyeletes: IRSA Gyógyszertár

28

Elemér

27

8

08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 13:00 Tessedik S. Ált. Isk. alsó tagozatos farsang 20:00 ZUMBA


Zoltán

7

Tamás

6

Leonóra, Inez 08:00 ÖKO ügyfélfogadás 19:00 ZUMBA

08:00 DAKÖV ügyfélfogadás 17:00 Számít6sz rám klub – Nő és a férfi programja. Visszatalálás nemi identitásunkhoz. 20:00 ZUMBA

08:00 ÖKO ügyfélfogadás 14:30 Jogsegélyszolgálat 19:00 ZUMBA 19:00 Polgárőr gyűlés

Ákos, Bátor

14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 18:30 ZUMBA 19:00 Filmklub „ Az anarchista felesége”

26

Edina

08:00 Vásár 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Jóga

25 Géza

24

Adorján, Adrián

16:00 Angol 18:00 Fotó klub 18:00 Adventista Egyház előadása

5

14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 18:30 ZUMBA 19:00 Filmklub „ Tűzszekerek”

Kázmér

4

Kornélia

3

14:00 DAKÖV ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:30 ZUMBA 18:00 Adventista Egyház 19:00 Filmklub „Az ifjú Viktória előadása királynő”

13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Jóga 19:00 Polgárőrgyűlés

Mátyás

Donát

09:00-12:00.Vásár 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 16:00 albertirsai települési agrárgazdasági bizottság alakuló ülése 18:00 Jóga

Elvira

2014. február Hét

7

8

9

10 13:00 Nyugdíjas klub 14:00 ÖKO ügyfélfogadás 16:00 Angol nyelvtanfolyam 18:00 Jóga 18:00 Galambász gyűlés

Az Albertirsai Híradó főszerkesztője Ádori Péter, üzenetet hagyhatnak a Művelődési Házban és az [email protected] e-mail címen. Lapzárta a hónap 20-án.

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa

Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Ádori Péter Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. Megjelenik 1300 példányban Nyomda: Pende Print Nyomdaipari Kft. – Nagykőrös, Béke útja 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán

Átadták az óvodát. Kék hírek. 100 Ft. XXVI. évfolyam, 2. szám február. 8. oldal. Közéleti és tájékoztató lap. Képes beszámoló a

Recommend Documents