Átadták a Magyar Kézműves Remek díjakat

XVI. évfolyam • 2014. 6. szám

Átadták a Magyar Kézműves Remek díjakat Átadták a Magyar Kézműves Remek díjakat július 2-án Budapesten. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályázatára beadott 97 pályaműből 39 kapta meg a díjat, közülük négyet magas színvonala alapján külön is méltattak.

Parragh László elmondta, hogy a díjazottak használhatják a Magyar Kézműves Remek logót, és a termékéhez meghatározott tartalmú elismerő kártyát készíthetnek

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fővédnöke a díjátadó ünnepségen kiemelte: a kormány támogatja a kamara célját, hogy felhívják a figyelmet a hagyományőrzésben fontos szerepet betöltő mesterekre és a kézművességre. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, a kamara tizenkettedik alkalommal rendezi meg a hagyományőrző vállalkozói kultúra, a kézműves szakma elismerését szolgáló ünnepséget. A tapasztalatok mutatják, hogy egyre növekszik a kereslet a minőségi, speciálisan magyar és művészi termékek iránt. Varga Mihály szerint a magyar kézművesipari termékek piaca növelhető a turisztika révén is, de ehhez fontos

az újítóképesség megjelenése a kézművességben a hagyomány és a speciális tudás mellett. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság növekedése már nemcsak az exportbővülésből, hanem a belső fogyasztás emelkedéséből is adódik. A miniszter szerint azok a lépések, amelyek eredményt hozVarga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vereczkey Zoltán tak a gazdaság száaz MKIK alelnöke felhasználva az alkalmat, beszélgetést folytatott mára, a jövőben is a vállalkozások versenyképességének javításáról is szükségesek lesznek a foglalkoztatás bővítése és a növekedés Az államadóssággal kapcsolatban érdekében. Elmondta, a magyar gazda- annyit mondott: bár az adósságszint év ság teljesítménye az első negyedévben közben természeténél fogva ingadozik a harmadik legnagyobb mértékű bővü- – a bevételek és a kiadások ugyanis nem lést mutatta az EU-ban. azonos időpontban jelentkeznek –, az év Nem számít a túlzottdeficit-eljárás új- végén azonban az adósság az elvárásokraindítására Varga Mihály. A nemzetgaz- nak megfelelően csökkent tavaly, és az dasági miniszter szerint hazánk olyan idén is mérséklődik. gazdasági mutatókkal rendelkezik, ameAz EB előrejelzésében arra figyelmezlyek nem indokolják a brüsszeli szigort. tette Magyarországot, hogy további A tárcavezető az Európai Bizottság je- pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell lentésével kapcsolatban elmondta, azok tennie. Ellenkező esetben nem tudja az az intézkedések, amelyek meghozták az adósságot megfelelő ütemben csökkeneddigi eredményt, a jövőben is megma- teni, és így jövő tavasszal újraindulhat radnak. A különadók mellett – amelyek- a túlzottdeficit-eljárás hazánk ellen. Az nek megvan a helyük a közteherviselés unió elsősorban a szektorális különadók új rendszerében –, a közfoglalkoztatás- kivezetését és az alacsony jövedelműhoz is ragaszkodik a kormány, mivel ek adóékjének csökkentését javasolta. A nem segélyt, hanem munkalehetőséget Fidesz szerint a jelentés újabb nyomáskíván adni az embereknek – mondta a gyakorlás a kormányra, hogy a külföldi miniszter. bankok és multik terheit csökkentse. Parragh László is kekeckedésnek Varga Mihály emlékeztetett az Eurostat jelentésére, amely szerint negyedéves tartja az Európai Bizottság jelentését. összevetésben csak Magyarországon és A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Lengyelországban haladta meg az egy elnöke elmondta, a magyar gazdaszázalékot a GDP-növekedés üteme, míg ság teljesítménye jól láthatóan nő, és éves alapon Magyarország a legjobban teljesítő három tagállam közé tartozik. Folytatás a 24. oldalon ➤

2

Kamarai élet – Városfejlesztés

Gazdasági

Hírtükör

Számítanak a kamara véleményére és aktív támogatására

Közös a jövőnk, közösen tervezzünk Egy város élete, problémái és lehetőségei folyton változnak, így időnként szükségessé válik a célok felülvizsgálata, a megváltozott körülményekhez való igazítása. Miért fontos ez most? Az elmúlt időszakban jelentősen megváltoztak a város életét befolyásoló külső körülmények, mint például a gazdasági helyzet, a fővárosban és az agglomerációban lejátszódó urbanizációs folyamatok, a különböző támogatási rendszerek. Szükséges újragondolni a megoldatlan problémákat és az arra adható válaszokat is, valamint új kitörési pontokat kell keresni, amelyek lehetőségeket jelentenek az Érd városában élők, dolgozók és vállalkozók életének, működési feltételeinek javítására. Ennek jegyében jelenleg is zajlik Érd Megyei Jogú Város jövőképét meghatározó városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálata. A fejlődés, az átalakulás persze sosem lehet problémamentes. A változás min-

T. Mészáros András

dig új kihívás elé állít minket, amit meg kell tudnunk oldani, és amire reagálnunk kell. Érd a feladatok meghatározásában és a megvalósításban egyaránt számít

A Településfejlesztési Koncepció (TK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) A települési önkormányzatok számára kötelező e fontos városfejlesztési dokumentumok elkészítése és időnkénti megújítása. A felülvizsgálatra váró dokumentumok alapján elkészítendő, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó szakmai anyag komplexen kezeli majd a város működését meghatározó és megoldandó feladatokat, ezeket cselekvési programra, konkrét projektekre és akcióterületekre bontja le. A korábbi településfejlesztési döntések lakossági véleményezési gyakorlatához képest a TK-t és az ITS-t sokkal szélesebb körben kívánja az Érd Megyei Jogú Város megalapozni. A városvezetés folyamatos információcserére készül az Érden élőkkel, a civil egyesületekkel, valamint a gazdasági és kulturális élet szereplőivel, hiszen kiemelkedően fontosnak tartja a lehető legszélesebb körű, konszenzuson alapuló

döntéshozatalt. Az önkormányzat júliusban a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara szervezetének bevonását tervezi. A város számára nem csupán egy terv elkészítése a cél – hiszen azt bármely szakember megtehetné saját ízlése szerint egy íróasztal mellett is –, hanem egy olyan többszereplős tervezési folyamat felállítása, amelynek a végeredményeként létrejövő dokumentum tükrözi az összes helyi érdeket – pontosabban azok lehető legjobb kompromisszumát. A célunk tehát, hogy megismerjük a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak elképzeléseit, hogy a megvalósításban is partnerek lehessünk. Milyen legyen Érd városa 10-20 év múlva? Megfelelőek-e a meghatározásra került célok? Ilyen kérdésekre keresünk  választ a júliusi fórumokon.

partnerei támogatására, együttműködésére. Így lehetünk képesek egy komplex, széles perspektívából táplálkozó fejlődési irányt meghatározni, az elképzeléseket megvalósítani. A hosszú távú tervezés, valamint a célok megalapozásához, számítunk a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara szervezetének aktív támogatására, és kérjük, hogy véleményüket és észrevételeiket minél alaposabban fejtsék ki a július elejére tervezett fórumon. A célok meghatározásához kapcsolódó tudást hatalmas értéknek tekintjük, és szeretnénk figyelembe venni Érd stratégiájának megformálásához. Legyen tehát Érd olyan város, mint amilyennek mi közösen szeretnénk! Az eredményes közös munka reményében, előre is köszönöm együttműködésüket. T. Mészáros András polgármester

A tartalomból ♦ Szakmai tapasztalatszerzés a Bécsi Kamaránál ...................... 4–5 ♦ Tizenhárom céltudatos és szorgalmas sztár .............................. 6 ♦ Mely számlákról kell adatokat szolgáltatni?...................... 9 ♦ Cégalapítási körkép Horvátországtól Ukrajnáig ............. 11 ♦ Üzleti fórum és üzletember-találkozó ..................... 13 ♦ Szerbia gazdasága belülről nézve (II. rész)................................ 17 ♦ Kamarai szolgáltatások .................. 19

y

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság – Szolgáltatás

3

A fogyasztóknak új védjegy garantálja a tisztességes kereskedelmet

Piaci előnyhöz jut a becsületes vállalkozó A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint vezető partner a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetséggel és az Észak-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesülettel közösen sikeresen pályázott a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül a „Tisztességes Kereskedő – Tisztességes Szolgáltató” védjegy létrehozatalára Magyarországon és Szlovákiában. A pályázat célja, hogy magyar, illetve szlovák köztestületek, érdekképviseleti szervezetek, fogyasztóvédelmi egyesületek bevonásával egy védjegy létrehozatala a kereskedelmi és szolgáltató szektor számára. A program része egy tanúsítási rendszer - a pályázó megadott szempontok szerinti válaszait egy bizottság kiértékeli - amelyből megszületett a védjegy. A védjegyet nagyszabású marketingkampány keretében ismertették meg nemzetiségtől függetlenül a magyar-szlovák határ menti területeken. Így Magyarországon, vagy Szlovákiában az üzletek kirakatába kihelyezett védjegy garantálja a vásárlónak, hogy fogyasztói, és köztestületi közös mércével mért tisztességesen működő vállalkozással kerül kapcsolatba. A védjegy elnyerése előnyökkel jár a fogyasztók és a vállalkozók számára. Az ún. pozitív lista felállításával az a cél, hogy az erre felkerülő vállalkozások üzleti előnyhöz, nagyobb piachoz jussanak, ezáltal versenyképesek maradjanak. Ehhez a projekthez 2014. április 1-től a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara is bekapcsolódott. A rendszer megismerésének érdekében kamaránk főtitkára, dr. Kupcsok Lajos, 2014. március 3-án vendégül látta a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát Fülöp Gábort, Rimár Zoltánt az Etikai Bizottság elnökét valamint Mester Tamásnét a védjegy referensét, hogy ismertessék a tanúsítási rendszer létrejöttének célját, pályázat feltételeit, elbírálásának menetét, a védjegy minél gyorsabb és sikeresebb elterjedése érdekében a pest megyei kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások körében. A védjegy elnyeréséhez szükséges pályázati dokumentáció áprilistól a PMKIK honlapján (www.pmkik.hu) lesz elérhető, papíralapon a 1056 Budapest, Váci utca 40. IV. emeleti irodában lehet benyúj-

tani Tóth Zoltánnénál, illetve a PMKIK Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központjában, 2045 Törökbálint, a Kazinczy F. utca 124/B címen Tóth Ferencnénél, illetve elektronikusan a toth.zoltanne@ pmkik.hu, vagy az aradi.maria@pmkik e-mail címre küldhető. Az elnyerhető védjegy egy kör alakú öntapadós matrica, mely a nyertes pályázó üzlet, vagy szolgáltató helységének kirakatában kerül elhelyezésre. Az arany és zöld színek juttatják kifejezésre az elsőséget, minőséget, a középen elhelyezkedő kéz pedig a bizalom, megbízhatóság, együttműködést jelzi. A védjegyet elnyert vállalkozás a logót tetszése szerint bárhol – a PMKIK javaslata alapján a bejárati ajtón - kiteheti abban az üzletben, amelyre a pályázat alapján a szakmai bizottság odaítélte. A védjegy elnyerésével a szolgáltató egység a „Korrekt partner” címet 2 év időtartamra nyeri el, mely lejárta után a használat meghosszabbítható. A védjegy átadása a döntést követően történik meg, mely egyeztetés alapján személyesen, vagy postai úton egyaránt lehetséges. A címre pályázatot nyújthatnak be mindazon kereskedelmi vagy szolgáltató ágazatban dolgozó vállalkozások, amelyek Pest megyében rendelkeznek hivatalosan bejelentett, szabályszerűen működő üzlet jellegű, szolgáltató egységgel. A vállalkozásnak Pest megyében bejelentett székhellyel kell rendelkeznie, és legalább már 1 éve működnie kell. Pályázni a vállalkozások által működtetett kereskedelmi és szolgáltató üzleti egységekkel lehet! A pályázatra összesen 100 pont adható,

a pályázó vállalkozás 80 ponttól jogosult a védjegy elnyerésére, az eredmények www.pmkik.hu honlapon olvashatók lesznek. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatokat minden év február és augusztus hó 15-éig értékeli, mely alapján javaslatot tesz a védjegy odaítélésére, melyet a PMKIK Elnöksége hagy jóvá. A címet az értékelést követő hó első napjától lehet használni. Elutasítás esetén az értesítés tartalmazza az elutasítás indokait. A döntés ellen 15 napon belül a pályázó fellebbezési kérelmet nyújthat be a PMKIK-hez. A pályázat során odaítélésre került „Korrekt partner” elismerő védjegy használatát kamaránk a hatóságokkal rendszeres, fél éves időtartamban, alkalomszerűen ellenőrizheti. Amennyiben a védjegy odaítélése után a pályázónál bármilyen szabálytalanság merül fel – akár a fogyasztók, vagy a hatóságok jelzése, akár a kontroll alapján – vagy a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló feltételek már nem állnak fenn, a bíráló bizottság értékeli a pályázatot, és akár vissza is vonhatja a védjegyet. A pályázatot egy a honlapról letölthető adatlapon kell benyújtani személyesen vagy postai úton, és elektronikusan is. A pályázati adatlapot a „kitöltési útmutató” alapján kell kitölteni. A pályázati felhívás a kitöltési útmutatóval és a pályázati adatlappal együtt a www.pmkik.hu honlapról letölthető. A dokumentáció a fenti elérhetőségeken juttatható el kamaránkhoz. A pályázatok beadási határideje: folyamatos. Legkorábban 2014. április 1-jén nyújtható be.

Elsőség, minőség, bizalom, együttműködés Vannak még olyanok, akik azt gondolják, hogy egy működő piacgazdaságban mindenki számára fontos, hogy a kereskedő és a szolgáltató egyaránt tisztességes legyen. Sajnos messze vagyunk ettől, elég, ha csak átgondoljuk az elmúlt hónapokban velünk, vagy ismerőseinkkel történteket. Adott minden szolgáltató és/vagy kereskedő számlát? Egyértelműen jó minőségű árut kaptunk – hústól a zöldségen át a műszaki cikkig? Sorolhatnánk a kérdéseket, de most nem ez a cél. Inkább az, hogy dicsérjük a „Tisztességes Kereskedő – Tisztességes Szolgáltató” védjegyet. Remélhetően mindazok, akik elnyerik büszkék lesznek rá határainkon innen és túl egyaránt. Büszkék arra, hogy az ő termékük kategóriájában eredeti, kifogástalan minőségű. Korrekt partnerei lesznek nekünk, fogyasztóknak; például elfogadják az esetleges reklamációkat. Másfél hónap van a következő elbírálásig – jó lenne, ha ősztől nagyon sok üzlet vagy szolgáltató kirakatában találkozhatnánk az öntapadós matricával.

4

Kamara – Szakképzés

Gazdasági

Hírtükör

Pályaorientációs program osztrák módra A Bécsi Kereskedelmi és Iparkamarában jártunk (WKO), ahol Leo Hödl, a szakképző intézmény igazgatója bemutatta a helyi pályaorientációs programot. Az intézmény több mint 20 000 diáknak nyújt segítséget a továbbtanulásban. Már a 14 éves gyerekeknél megkezdik a munkát, de segítséget nyújtanak középiskolásoknak, egyetemistáknak, munkanélkülieknek is. A tanácsadás során elektronikus kérdőíveken keresztül felmérik a képességet és érdeklődést. Leo Hödl felhívta a figyelmet arra, hogy az érdeklődéssel nagyon óvatosan kell bánni, hiszen nem egyszer előfordult már, hogy a diákok két-három héten belül változtatták meg az érdeklődési területüket életkori sajátosságokból adódó magánéleti események miatt. Ezt követően egyéni tanácsadás keretei között a tanácsadó segítségével kiértékelik az eredményeket, mely során a tanácskérő útmutatást kap, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek a képességeinek és érdeklődésének megfelelnek. Az így meghatározott szakmáknak, foglalkozásoknak az érdeklődők rögtön utána tudnak nézni az intézmény könyvtárában, egy sajátos szakmákat ismertető katalógusrendszerben. A mappa tartalmazza a szakma leírását, oktatási szabályozást, iskolák és képzőhelyek elérhetőségét. A mappa különlegessége abban rejlik, hogy a benne található információkat nem az intézmény dolgozói gyűjtötték össze, hanem azok a szakemberek, vállalkozók, akik maguk is az általuk ismertetett szakmát gyakorolják. Mindenki, aki részt vett egy ilyen szakmát ismertető mappa létrehozásában, igyekezett színesen figyelemfelkeltően, gyerekek számára érthetően elkészíteni az információs anyagot. Házigazdánk beszámolt arról, hogy a cégek között komolyabb verseny alakult ki, hogy kinek szebb, jobb a mappája, hiszen a szakma fennmaradását, ápolását és a fiatalok támogatását feladatuknak érzik a vállalkozók is. Pályaválasztási rendezvényeket, szakmabemutatókat, és üzemlátogatásokat is szerveznek, hogy minél nagyobb rálátásuk legyen a diákoknak a szakmákra. A vendéglátással és kereskedelemmel kapcsolatos szakmák itt is közkedveltek. Leo Hödl hangsúlyozta, hogy az osztrák fiatalok körében is előfordul a tanult szakmák elhagyása, az úgynevezett lemorzsolódás, de ez az, ami tovább ösztönzi őket arra, hogy még jobb és eredményesebb támogatást tudjanak nyújtani a fiataloknak, szüleiknek és egyéb tanácskérőknek.

A kamarai küldöttség a szakképző intézmény igazgatójával, Leo Hödl úrral

A képző és átképző központban (biwi) előadás közben

Képző és átképző központ (biwi)

Gazdasági

Hírtükör

Kamara – Szakképzés

5

Szakmai tapasztalatszerzés a Bécsi Kamaránál Szakképzési csapatunk lehetőséget kapott a Bécsi Kamaránál megismerkedni a helyi kamara szakképzési feladataival. Kimerítő, mindenre kiterjedő előadásokat hallgathattunk a tanulóképzés, szakmai vizsgáztatás és mesterképzés területére vonatkozóan. Gyakorlati oktató nemcsak bizonyítvánnyal rendelkező szakember lehet Ausztriában, 3 év szakmai gyakorlattal már lehet tanulót foglalkoztatni. Vállalkozás indításának alapfeltétele a mesterlevél megléte. Mestervizsgára jelentkezni szakmai képesítés nélkül, előírt szakmai gyakorlattal is lehet, de az utóbbi esetben nehezebb a vizsga letétele. A jelölt egyszerre szerzi meg a szakmai bizonyítványt a mesterlevéllel. A szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása is a kamara kezében van, hatósági feladatot látnak el. Meglátogathattunk egy képző intézményt, ahol kézműves szakmákat oktattak. Tájékoztatást kaptunk az intézményben oktatott szakmákról. Láttunk díszítő festőket, asztalosokat, járműfényezőket gyakorlat közben. Nagyon hasznos volt, hogy minden, bennünket érdeklő kérdésre válaszoltak. Bemutattak egy képző- és pályaorientációs tevékenységet folytató központot is, amely képzőhelyként is működik. Nagyon nagy szerepet tulajdonítanak annak, hogy a leendő szakember megtalálja a képességeinek, készségeinek, irányultságának megfelelő szakmát. A mi rendszerünktől eltérően kötelező kamarai tagság van.

Fogadás és általános tájékoztatás érkezéskor

A szakképzési csapat Mario Grnja vezető tanácsadóval

Megkezdődik a diákmunkaprogram A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július 1-jétől az idén is meghirdeti a diákmunkaprogramot, amelynek keretében 16–25 év közötti diákok kaphatnak a helyi önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget – jelentette be Czomba Sándor. A szaktárca munkaerőpiaci és képzési államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly 16 ezer fiatal szerzett munkatapasztalatot a kéthónapos program keretében, miközben az iskolaszövetkezeteknél sem csökkent a létszám. Az idén a múlt évhez hasonlóan másfél milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. A programban azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik a program kezdő időpontjában (július 1-jén) már be-

töltötték a 16. életévüket, befejezésekor (augusztus 31-én) pedig még nem múltak el 25 évesek. A diákok már regisztrálhatják magukat az illetékes munkahelyi kirendeltségeken. A szaktárca az idén is elsősorban a helyi önkormányzatokra és azok háttérintézményeire számít a foglalkoztatásban. Az önkormányzatok a hatáskörükbe tartozó munkákat kínálnak, a tavalyi tapasztalatok alapján például irattározást, konyhai kisegítő munkát vagy parkgondozást, s a járási munkaügyi kirendeltségekhez kell benyújtani munkaerőigényüket. A program keretében a béreket támogatják, a százszázalékos támogatás legfeljebb két hónapra adható, július 1. és augusztus 31. között, maximum napi hatórás időtartamra. A támogatás a minimálbér, il-

letve a garantált bérminimum időarányos részének felel meg, így a szakképzettek esetében 88 500 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 76 125 forint lehet személyenként és havonta a támogatás. Az államtitkár kiemelte, hogy a 25 év alattiakra vonatkozik a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezménye, így fontos szempont, hogy nem kell járulékot fizetni a nyári diákmunkaprogramban foglalkoztatottak után. A rendelkezésre álló összegből mintegy 8500 diák foglalkoztatása valósulhatna meg, ha mindenki két hónapos szerződést kötne, de a korábbi tapasztalatok szerint általában egy-egy hónapot töltenek a fiatalok a programban, így a foglalkoztatottak száma akár ennek a duplája is lehet.

Szakma Sztár

6

Gazdasági

Hírtükör

Kamarai díjat és oklevelet is kaptak a szakmai versenyek legjobbjai

Tizenhárom céltudatos és szorgalmas sztár „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz” – vélekedik Lev Tolsztoj az Anna Karenina elején, és a szakmai versenyek kitüntetettjei is hasonlítanak egymáshoz. Mindannyian eltökéltek, szorgalmasak, határozott jövőképpel rendelkeznek és szimpatikusan szerények. Április közepén hetedik alkalommal adott otthont a Hungexpo épülete a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében rendezett Szakma Sztár fesztiválnak. A Hungexpo területén mintegy tizenötezer látogató volt kíváncsi a programokra és a négyezer résztvevő közül a finisbe jutott 194 döntősre. A Pest megyéből érkezett díjazottak május 30-án a PMKIK Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ törökbálinti épületében vehették át kitüntetéseiket. A rendezvényen dr. Kupcsok Lajos főtitkár tekintette át az idei versenyt. Elhangzott, hogy 2014-ben a PMKIK hatókörzetéből 16 iskola 155 tanulója vállalta a megmérettetést. A megyei szakmai képzés színvonalát jól illusztrálja, hogy közülük 13-an kerültek a döntőbe, végül nyolcan dobogós helyezést értek el. Őket, a Pest megyei finalistákat köszöntötte a kereskedelmi és iparkamara nevében dr. Vereczkey Zoltán elnök, és átadta nekik a PMKIK díját és oklevelét.

Pozsár Katalin Zsuzsanna

A rendezvény után beszélgettünk az elismerésben részesült fiatalokkal. Elsőként a Gödöllői Szakképző Magániskola színeiben harmadik helyezést elért Pozsár Katalin Zsuzsanna mesélt terveiről. A szakácsokról bennünk élő képpel ellentétben a karcsú, csinos kislány nem igazán tudja meghatározni sikere konkrét okát. – A versenyen elért jó eredményemben az igyekezetnek, talán a tehetségnek és tanáraim felkészítő munkájának nagy szerepe

van. – mondta. Az elmondottakkal egyetértett a kategóriájában negyedik helyezett Solymosi Péter útját szintén egyengető Malatinszky József gyakorlati oktató is. Elmondta: bízik abban, hogy a kiváló stílusérzékkel és szorgalommal megáldott Pozsár Katalin Zsuzsanna megtöri a szakmában uralkodó férfi hegemóniát és bebizonyítja, hogy egy nő a konyhában nemcsak a mindennapokban állja meg a helyét, de a legrangosabb versenyeken is méltó vetélytárs lehet. A Szakma Sztár Fesztiválon gépgyártástechnológiai technikus szakmában tarolt a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium csapata. Rompos Ádám, Kaszás Dániel Márk és Mizser Dávid maguk között „elosztották” a dobogót. Mind az első helyezett Rompos Ádám, mind az ezüstérmes Kaszás Dániel Márk, mind pedig a harmadik helyezett Mizser Dávid nagy célokkal vág neki a jövőnek. Műszaki egyetemre készülnek, előtte egy nyolchónapos CAD-CAM informatikus képzésen vesznek részt ösztöndíjasként. Felkészítő tanáraik: az első két helyezetté Veres József, a harmadik helyezetté Marton Gábor. Szintén a győztesnek járó trófeát hozta haza az épületasztalos kategóriában a Kiskunlacházi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanulója Juhász Zsolt Alex. Róla oktatója, Kiss György elmondta, hogy a fiatalember érettségi után választotta ezt a szakmát. Hozzáállásán, elkötelezettségén látszik, érettebb a mostani 11-12. osztályosoknál. Zsolt édesapja is asztalos, így a hivatás fortélyait már otthon elleshette. A szerkezetlakatosok között a gödi Piarista Szakiskola, Gimnázium és Kollégium színeiben induló Szabó Jakab harmadik, Gyulavári Miklós a negyedik helyen végzett. Mindketten matúra után választottak pályát és mindkettőjükre jellemző a fémek, a kovácsmesterség szeretete – meséli büszkén tanítványairól Heisz Gyula felkészítő tanár. A szűkszavú Szabó Jakab lakonikus nyugalommal vette tudomásul kiváló eredményét, ám arról már kérdéseinkre sokat mesél, hogy mennyire másak volt a tanműhely és a versenyhelyszín körülményei. A komplex jövőképpel rendelkező Gyulavári Miklós ellenben ezt az iskolát és a versenyt is ugródeszkának tekinti céljaihoz. Fémműves iparművész szeretne

Rompos Ádám

lenni, ezért az iparművészeti egyetemre jelentkezett. A kiskunlacházi festő, díszítő, mázoló és tapétázó kategóriában induló Fata Dávid a Szakma Sztárral párhuzamosan a „Szakmák Európai Bajnokságának” számító EuroSkillre valamint a „Szakmák Olimpiájának” keresztelt WordSkillre is nagy erőkkel készült. Így a Szakma Sztár Fesztiválon elért negyedik helyezésével nem volt maradéktalanul elégedett. A szintén a kiskunlacházi iskola padjait koptató Darázs Gábor nyolcadik helyét igazságosnak érzi. Elégedett a teljesítményével, de a hibáit is látja. Ugyanígy vélekedik mindkettejük tevékenységéről Krisznai Zsolt gyakorlati oktató is, aki 2008 óta zsűriz a szakmai versenyeken. Tanítványai sikerét a többi között az intézményükben meghonosított triális – a tanműhelyi-, a piaci vállalkozóknál történő, továbbá az együttműködési megállapodások segítségével külső szakmai gyakorlatot jelentő – képzésben látja. A tanártól érkező legnagyobb elismerés azonban mégis csak az, hogy saját lakásának kisfestését nyugodt szívvel rábízná a fiúkra. A burkoló szakmában bronzérmes helyezést ért el a nagykátai Ipari Szakközépiskola tanulója, Kuli Dávid, akit Sztányi László készített fel a versenyre. A műszaki eladók között harmadik lett a váci Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola diákja, Kovács Márton József, akire szülei mellett felkészítő oktatója, Janecskóné Belányi Mária volt a legbüszkébb. Negyedik helyezéssel zárta a versenyt Gerecze Kolos Pál, aki a váci Király Endre Ipari Szakközépiskola és Kollégium villanyszerelő tanulóinak hírnevét öregbítette. Sikerében Varga Gábor gyakorlati tanár is osztozott. Bakos Mónika

Gazdasági

Oktatás

Hírtükör

7

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara

Sajtóközlemény A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara „Dolgozva tanulj!” című, TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 kiemelt projektjének megkezdéséről 2014 / június / 6

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara konzorciumi partnerként „Dolgozva tanulj!” című, TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 azonosító számmal kiemelt pályázati forrást nyert, melynek megvalósítását 2014.01.02-vel megkezdte. A projekt megvalósítása az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatóságának koordinálásával és a 23 területi kamara illetékességével kerül lebonyolításra. Az országos kamara végzi a feladatellátáshoz szükséges fejlesztéseket, a végrehajtáshoz szükséges feltételek kialakítását és a feladatmegvalósítás felügyeletét. Az országos hatókörű kiemelt projekt célja, hogy biztosítsa a szakképzésben a gyakorlati képzéshez a minőségi oktatói feltételeket és ezáltal növelje a gyakorlati képzés színvonalát, elősegítse a végzett tanulók elhelyezkedését. A szakképzésben az utóbbi években végbement jogszabályi változások szükségessé teszik a szakoktatók folyamatos továbbképzését, módszertani kultúrájának gazdagítását. A projekt tevékenységei 3 fő téma köré szerveződnek. Az „A” alprojekt keretén belül országosan 700 fő, Pest megyében 45 fő részére kerül sor pedagógiai, pszichológiai, jogi- szakmódszertani és tanügyigazgatási ismeretek átadására. A 60 órás Módszertani képzésre, az iskolai rendszerű szakképzésben együttműködési megállapodás és/vagy tanulószerződés keretében gyakorlati képzés szervezőjeként illetve folytatójaként résztvevő gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói vehetnek részt. A „B” alprojekt célja országos szinten 3000, Pest megyében 190 gyakorlati oktató támogatása a mestercím megszerzéséhez, elősegítve, hogy a külső képzőhelyeken szakoktatói feladatokat ellátó szakemberek rendelkezzenek mestervizsgával. A jogszabályi változások hatására, a szakképzés minőségének javítása érdekében, azon szakképesítések oktatóinál, ahol a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, 2015. szeptember 1-től kizárólag mestervizsgával rendelkező szakember oktathat. E kötelezettség teljesítésére a mestervizsgáztatásban kizárólagos jogszabályi felhatalmazással rendelkező MKIK és a 23 területi kamara szervezésében kerülhet sor. A projekt, 80 %-ban járul hozzá a képzés és a vizsgáztatás költségeihez. A „C” alprojekt keretében a TÁMOP-2.3.4.A „Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban” programban résztvevő, gyakornokokat fogadó mentorok részére nyújtanak szakmai szolgáltatást és módszertani segítséget munkatársaink. A program a pályakezdő szakemberek szakmai ismereteinek elmélyítését és az önálló, kreatív munkavégzés elsajátítását segíti elő a területi kamaráknál kialakított tanácsadói hálózat keretében. A gyakornoki programba lépés ösztönzése érdekében a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 625 fő tájékoztatását vállalta.

y

Szakképzés

8

Gazdasági

Hírtükör

Zöld jelzés a „Dolgozva tanulj!” projektnek A Szakképzési törvény előírása szerint 2015. szeptember 1-jétől külső képzőhelyen gyakorlati oktatóként csak olyan szakember tevékenykedhet, aki rendelkezik az adott szakmában mesterlevéllel. Idézve pontosan a törvény szövegét, az alábbi: 31. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, c) büntetlen előéletű, és d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Annak elősegítése érdekében, hogy ezt az előírást teljesíteni lehessen 2013. év végén elindult a TÁMOP 2.3.4.B. pályázati projekt a mesterlevéllel nem rendelkező gyakorlati oktatók számára,

akik pályázhatnak 80%-os vissza nem térítendő támogatásra. Így kb. 60.000 Ftos önrész befizetésével juthatnak mesteri képesítéshez adott szakmában. A jelentkezés feltétele a szakmai végzettség adott szakmában, illetve a szakmai gyakorlat (rendelet előírása szerint szakmánként más és más) igazolása. A tanfolyamok időpontja a jelentkezők függvényében alakul (egy csoport létszáma minimum 10-15 fő).

A jelentkezés módjai

•

Amennyiben személyesen hozza el a jelentkezési iratokat, a szakmai végzettséget igazoló dokumentumról, illetve a szakmai gyakorlatra vonatkozó igazolásról hiteles másolatot készítünk. Postai úton való küldés esetében, csak közjegyző által hitelesített dokumentumokat tudunk elfogadni. A mestervizsgára felkészítő tanfolyam időtartama általában 180 óra (60 óra pedagógiai, vállalkozási ismeretek, 120 óra szakmai elmélet, gyakorlat). A képzés kb. négyöt hónapot vesz igénybe (általában heti két alkalommal, egy hétköznap délután, és egy hétvégi napon történik az oktatás, ez általában péntek délután, és szombat).

•

Elhunyt Kovács Imre 1954-2014 Kovács Imre szakképzési munkatársunk, 2014. június 20-án, életének 60. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. 2004-től a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi és Kereskedelmi Iparkamaránál, majd az elmúlt év végétől a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-nél dolgozott szakképzési területen. Testnevelés-biológia szakos tanár lévén életét végigkísérte a sport szeretete. A tanári pálya után, a kamaránál a megyei szakképzési feladatokban vett részt. A tanulószerződések népszerűsítésében, a vizsgáztatásban és a gyakor-

A regisztrációs díj 5.000 Ft, amelyet a jelentkezéskor kérünk megfizetni. A tanfolyamok helyszíne (általában Budapest, de igény szerint Pest Megye területén máshol is szervezünk 10 fő esetén), illetve indulási időpontja a jelentkezők számának függvényében változik. Az alábbi szakmákban szervezünk leggyakrabban felkészítő tanfolyamot és vizsgát: Bútorasztalos és épületasztalos, autószerelő, autóvillamossági szerelő, ács-állványozó, bádogos és épületbádogos, cukrász, fodrász, fogtechnikus, gázfogyasztó berendezésés csőhálózat-szerelő, gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, járműfényező, karosszérialakatos, kereskedő, kozmetikus, kőfaragó, kőműves, motorkerékpár-szerelő és -javító, műkőkészítő, nő szabó, szakács, szobafestőmázoló tapétázó, villanyszerelő. Érdeklődni, jelentkezni a következő elérhetőségen lehet: Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Közhasznú Nonprofit Kft. 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel/fax:317-8560; 30/397-7938 Szabóné Zéman Mária www.pmkik.hu, [email protected]

lati képzőhelyekkel kapcsolatos tanácsadásban is aktív és eredményes munkát végzett. Munkatársai mellett, a megyei gazdálkodó szervezetekkel és a szakképző intézményekkel is jó kapcsolatot ápolt. Tanári, szakképzési munkahelye mellett, többek között a Honvéd vízilabda női utánpótlás-műhelyének emblematikus alakja volt. Megannyi fiatal pólós és több válogatott játékos pályafutását is egyengette vagy indította el. Vízilabda edzőként az itthoni csapatok mellett, Olaszországban is segítette szakértelmével a sportágat. Edzői pályafutásának egyik kiemelkedő eredménye, hogy a 2011-es trieszti világbajnokságon ezüstérmet nyert a női junior vízilabda válogatottal. Munkáját az elhivatottság, a csapatmunkában való részvétel, a célokért való kiállás jellemezte. A sportért, utánpótlásért való elkötelezettsége tiszteletre méltó volt. A család fájdalmában őszinte szívvel osztoznak a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai.

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság

9

PTGSZLAA – a pontos kitöltéshez célszerű szakértő segítségét kérni

Mely számlákról kell adatot szolgáltatni? A PTGSZLAA adatlap a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez rendszeresített nyomtatvány. Az NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdésében foglaltakból következően azoknak a számláknak az adatairól kell adatot szolgáltatni, amely számlákat pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki az adóalany. Nem kell benyújtani a PTGSZLAA adatlapot, amennyiben az adatszolgáltatási időszakban számla kibocsátás nem történt.

termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél a vevő adóalany vagy nem adóalany jogi személy, továbbá a vevő személyétől függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek az adót is tartalmazó ellenértéke eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot. Számlaadási kötelezettség áll fenn, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során az ellenérték megtérítése nem készpénzzel vagy nem készpénz-helyettesítő, pénzhelyettesítő eszközzel történik meg, illetve ha az ellenérték megtérítése az ügylet (Áfa tv. szerinti) teljesítését követően történik. Számlát kell adni, ha az adóalany illetve nem adóalany jogi személy előleget fizet, valamint az előleget fizető személyétől függetlenül, a 900 ezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű előleg fizetése esetén.

Figyeljünk az áfatörvényre Az adatszolgáltatási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a nyugta helyett számla vagy egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátása történik. Az adatszolgáltatási kötelezettség csak olyan ügyletek számlái tekintetében áll fenn, amelyek a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében meghatározott (pénztárgépes nyugtaadási kötelezettséggel járó) tevékenység keretében teljesültek, és amelyek tekintetében az adóalanyt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 166. § (1) bekezdése szerint nyugtaadási kötelezettség terhelte. Az Áfa tv. 166. §-ában foglaltakból következően az adóalanyt akkor terheli nyugtaadási kötelezettség, ha az ellenérték készpénzzel illetve készpénz-helyettesítő, pénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése (ide tartozik a bankkártyával történő fizetés is) az ügylet teljesítéséig megtörténik és az adóalany mentesült a számlaadási kötelezettség alól. Azon esetek, amelyekben az adóalany nem mentesülhet a számlaadási kötelezettség alól, a következők. Az olyan

Az előzőeknek megfelelő esetekben a kibocsátott számla adatairól nem kell adatot szolgáltatni, tekintve, hogy a számla kibocsátása (igazolhatóan) nem nyugtaadás helyett történt.

Előlegek Azon ügyletek körében, amelyek teljesítésével összefüggésben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli, speciális esetet képeznek azok, amelyeknél a teljesítést megelőzően előleg fizetése történik. Az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése alapján ugyanis az előleg átvételéhez nem kapcsolódik nyugtaadási kötelezettség, s ezért előlegről történő számlakibocsátás esetén nyugtaadási kötelezettséget kiváltó számlázásról nem beszélhetünk, ugyanakkor nyugtakibocsátást kiváltó számlázás olyan ügylet tekintetében is megvalósulhat, amely ügylethez kapcsolódóan előleg fizetése történt. Amennyiben ilyen ügyletről kerül sor nyugta helyett számla kibocsátására (függetlenül attól, hogy az előleget számlázták-e) az adatszolgáltatást az ügylet teljesítéséről kibocsátott számla („végszámla”) kibocsátásának időpontját figyelembe véve kell teljesíteni, és a PTGSZLAA-01 lapon az áfa összeg (g) és az áfával növelt összeg (i) oszlopokban az előleg összegét is tartalmazó értéket kell feltüntetni. Amennyiben pl. egy panzió részére az augusztus 8-a és 10-e közötti idő-

szakra vonatkozó szálláshely július 16-ai lefoglaláskor bankkártyával 50 000 Ft előleg fizetése történik, a vendég augusztus 10-ei távozásakor SZÉP kártyával további 50 000 Ft fizetésére kerül sor, és a panzió augusztus 10-én nyugta helyett számlát ad, akkor az adatszolgáltatási kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni. A szálláshely szolgáltatás számláját a 2014. augusztus 4-től 2014. augusztus 10éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni oly módon, hogy a PTGSZLAA-01 lapon áfával növelt összegként 100 000 Ft, áfa összegként 15 250 Ft szerepeljen. Amennyiben az adott szálláshely szolgáltatás teljes ellenértékének bankkártyával történő megfizetése július 16-án megtörténik, és az adóalany már ebben az időpontban kibocsátja a számlát oly módon, hogy azon szerepel az is, hogy a szálláshely szolgáltatás teljesítési időpontja 2014. augusztus 10-e (vagyis az előlegszámla egyben végszámla szerepét is betölti), akkor a számla a 2014. július 14-étől 2014. július 19-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásban szerepeltetendő, az előzőek szerinti tartalommal.

Sztornírozó számlák és előzmények Az NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdése alapján valamennyi számláról adatot kell szolgáltatni, ezért az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nyugta helyett kibocsátott számlát módosító illetve sztornírozó számlára is. Ilyen számla kibocsátása esetén a PTGSZLAA-01 lapon a módosító illetve sztornó számla számán, számlatípusán túl meg kell adni az előzmény (módosított, érvénytelenített) számla számát is, az áfa összeg, áfával növelt összeg oszlopokban pedig a különbözet szerepeltetendő (előjelhelyesen). Így pl., ha a példa szerinti esetben a panzió a foglalás lemondása miatt 2014. július 22-én sztornózza a július 16-án kibocsátott számláját, akkor a sztornó számlát a 2014. július 21-étől 2014. július 27-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásában kell szerepeltetnie úgy, hogy a PTGSZLAA-01 lapon áfa összegként – 15 250 Ft, áfával növelt összegként – 100 000 Ft szerepeljen.

10

Gazdaság

Gazdasági

Hírtükör

Egységes, EU-kompatibilis társasági forma, 28 államra hangolva

Egyszerűbb lesz vállalkozni a kontinensen Egységessé, egyszerűbbé és költségkímélőbbé válna az Európai Parlament és Tanács irányelv-tervezete szerint az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok alapítása az unióban. A tervezet születését megelőzik az európai jogalkotó elmúlt évekbeli erőfeszítései a kis- és középvállalkozások határon átnyúló tevékenységének elősegítése, ösztönzése érdekében; ám mindezek ellenére tapasztalható, hogy a társaságok minimális mértékben folytatnak gazdasági tevékenységet a székhelyüktől eltérő tagállamban, s adott esetben inkább leányvállalatot alapítanak a tevékenység végzése szerinti tagállamban az ott irányadó gazdasági jogi szabályok és társasági formák keretei között. Ez a gyakorlat azonban speciális, az adott tagállam társasági jogát érintő szakismereteket igényel, melynek igénybe vétele általában jelentős költségeket ró a vállalkozásokra, nem beszélve a minimális tőkekövetelményről, a fordítás költségeiről és arról, ha valahol személyesen is meg kell jelenni az ügyintézés során. A fenti nehézségek felszámolását tűzte ki célul az irányelv-tervezet, amely Societas Unius Personae (SUP) elnevezéssel egy egységes, valamennyi tagállamban azo-

nos szabályok szerint alapítható és működő társasági formát hoz létre. Az irányelv az alapítás megkönnyítése érdekében előírja, hogy a társaság bejegyzése elektronikus eljárásban történik (tehát nincs szükség az adott tagállam hatósága előtti megjelenésre), amely a kényelem mellett gyorsasággal is párosul, az ügyintézési határidő ugyanis legfeljebb három munkanapos lehet. A társaság alapító okirata egységes formanyomtatvány használatával készíthető el, és a jogszabály azt is meghatározza, hogy ezen kívül milyen dokumentumok kérhetők a bejegyzéshez. A jegyzett tőke minimális összegét az irányelv egy euróban – illetve az eurótól eltérő nemzeti fizetőeszközt használó tagállamok esetében a fizetőeszköz egy egységében, Magyarországon tehát egy forintban – állapítja meg, és megtiltja a tagállamoknak, hogy kötelező tartalék képzését írják elő az ebben a formában alapított vállalkozások számára (ugyanakkor az önkéntes tartalékképzésre természetesen lehetőségük van a társaságoknak). A SUP egyedüli tagja gyakorolja a taggyűlési hatásköröket, e határozatait írásba kell foglalni és nyilvántartást kell vezetni róluk. A társaság vezetését egy igazga-

Induló vállalkozások figyelmébe! A jegybank a Növekedési Hitelprogram (NHP) elindítása óta törekszik a program üzleti feltételeinek finomhangolására annak érdekében, hogy a hitelpiaci zavarokkal leginkább érintett KKV-szektor minél több szereplője be tudjon kapcsolódni a programba. Ennek eredményeként június 30-ától amellett, hogy faktoringon keresztül is lehetőség nyílik a kis- és középvállalkozások finanszírozására, számos vállalkozás nagy örömére megszűnik a részvételre jogosult KKV-k alapítási dátumára vonatkozó korlátozás is. A rövid lejáratú finanszírozásban a kockázatosabb vállalkozások esetében jelentős szerepet tölt be a faktoring, melynek refinanszírozására az eddigiekben nem volt lehetőség a programban. Nos, ez változik a jövőre nézve! De milyen előnyökkel jár mindez? 1. A faktoring bevonásával azon ügyfe-

lek is finanszírozáshoz juthatnak, amelyek megfelelő biztosítékok hiányában nem részesülhetnek forgóeszközhitelből, ugyanakkor jó kockázati besorolású vevőkörrel rendelkeznek. 2. További hozadéka lehet az új finanszírozási lehetőségnek, hogy azon kis- és közepes válalkozások számára, amelyek jelenleg forgóeszközhitelből finanszírozzák likviditási igényüket, a faktoringra való áttéréssel felszabaduló biztosítékaikat beruházási hitelek felvételekor fedezetként használhatnák fel. Már az új vállalkozások sem fognak korlátokba ütközni! Újdonság a jövőre nézve, hogy megszűnik a részvételre jogosult KKV-k alapítási dátumára vonatkozó korlátozás. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis kizárólag a 2014. február 28. előtt alapított KKV-k vehetnek részt a programban.

tó, vagy több igazgatóból álló ügyvezető szerv látja el, és rögzíti az irányelv azt is, hogy „azt a személyt, aki a társaság igazgatóit formális kinevezés nélkül szokás szerint utasítja, az igazgatókra háruló valamennyi kötelesség és felelősség tekintetében igazgatónak kell tekinteni”. Az egyedüli tag részére a társaság az igazgató/ügyvezető szerv ajánlása alapján teljesíthet kifizetést, amennyiben ennek irányelvben foglalt pénzügyi feltételtételei fennállnak, és ezt az ügyvezetés fizetőképességi nyilatkozattal támasztja alá. A tervezet alapján „az igazgatók mindegyike személyes felelősséggel tartozik a kifizetésre vonatkozóan általa tett javaslatért vagy adott utasításért akkor, ha tudta, vagy a körülményekre tekintettel tudnia kellett volna, hogy a kifizetés ellenétes az irányelvben rögzített feltételekkel”. Az irányelv elfogadása esetén a tagállamoknak két éven belül kell adaptálniuk nemzeti jogukba az új társasági formát, amely nem érinti a jelenleg szabályozott korlátolt felelősségű társaságokat, hanem azok mellett, valamennyi tagállamban egységes szabályok alkalmazásával kezdheti meg működését a közeljövőben. Dr. Sándor Zsófia, Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

A belföldi turizmus növekszik A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) leszögezte: a belföldi turizmus stabilizálja az idegenforgalmi ágazatot. A tárca közleménye kiemeli: kétszámjegyű növekedést ért el áprilisban a vendégek és a vendégéjszakák száma, illetve a szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken. Ezen belül a belföldi turizmus utóbbi évekre jellemző és idén is folytatódó felfutása stabilabbá, a külső hatásoknak ellenállóbbá teszi az ágazatot, továbbá hozzájárul a még mindig nagyon erős szezonalitás oldásához. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint áprilisban 14,4 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, a külföldivendég-éjszakák száma 9,4, a belföldivendég-éjszakáké 21,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbhoz képest. A szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 12,3 százalékkal emelkedett, 24,979 milliárd forint volt.

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság – Szolgáltatás

11

A régió kedvelt vállalkozási formája a korlátolt felelősségű társaság

Cégalapítási körkép Horvátországtól Ukrajnáig A teljesség igénye nélkül, iránymutatásul készített összeállítás rövid összegzés arról, a környező országokban hogyan alapíthatunk céget (kft-t).

HORVÁTORSZÁG – Törzstőke: minimum 20.000 kuna, minimális törzsbetét értéke 200 kuna. Alapításkor a törzsbetét legalább egynegyedét kell befizetni valamennyi tagnak készpénzben és az összes befizetésnek készpénzben el kell érnie a 10.000 kunát. A cégalapítás időtartama: 2-3 hét. A cégalapítás a Kereskedelmi Bíróság (Trgovački Sud) cégjegyzékébe történő bejegyzéssel történik. Lényeges, hogy a külföldi cég, mielőtt bármi módon – például vállalkozási szerződés alapján – megkezdi tevékenységét, Horvátországban társaságot, de legalább fiókot köteles bejegyeztetni. Társaság, illetve egyéni vállalkozás alapítása Horvátországban jelenleg több nagyvárosban (Zágráb, Split, Rijeka, Osijek, stb.) egyablakos rendszerben is elvégezhető. Az eljárás menete a www.hitro.hr honlapon angol nyelven is megtalálható, illetve a formanyomtatványok, valamint befizetési szelvények letölthetők. Külföldi jogi vagy természetes személy Horvátországban céget önállóan is bejegyeztethet, de – különösen az alapító okirat elkészítéséhez – tanácsos ügyvéd segítségét igénybe venni. Az ügyvédet horvát közjegyzőnél hitelesített meghatalmazással számos művelet elvégzésére fel lehet hatalmazni, így elkerülhető a többszöri utazgatás. A kft-re vonatkozó előírások többsége megegyezik a magyar jogban szereplővel. MAGYARORSZÁG – Törzstőke: 3 millió forint. A cégalapítás időtartama: 1 hét. Magyarországon a legelterjedtebb vállalkozási forma a kft., vagyis a jogi személyiséggel rendelkező korlátolt felelősségű társaság. Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A társaság tagjai kizárólag a társasági szerződésben rögzített törzsbetéteik szolgáltatására és a megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek. A kft. alapításáról szóló szerződés aláírása után 30 napon belül bejegyzésre az illetékes megyei vagy fővárosi cégbíróságnak kell benyújtani a dokumentumokat. A határidőt érdemes betartani, ugyanis a cégbíróság 50 és 500 ezer Ft közötti pénzbírságot szabhat ki annak, aki ezt elmulasztja. A kft. a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre és mindenképp

kötelező a jogi képviselet a cégbejegyzési eljárásba. Vagyis megbízhatunk vele cégjegyzéssel foglalkozó ügynökséget (ahol már van ügyvéd), vagy felkérhetünk ezen a szakterületen tevékenykedő ügyvédet. A Kft. alapításakor szükség van egy székhelyre is, ha nincs magyarországi cím, ami erre szolgálna, akkor igényelni lehet székhelyszolgáltatást, s ebben az esetben ez a székhely fog szerepelni a cégalapítási dokumentumokban. A cégalapítás rövid menete: cégnév kiválasztása, szerződéskötés, illeték befizetése, iratok benyújtása a cégbíróságra, cégbejegyzés. ROMÁNIA – Törzstőke: 60 euró. A cégalapítás időtartama kb. 12-20 nap. Gyorsított cégalapítási eljárásra is van mód, ekkor a cégbejegyzés kiutazással 3-4, kiutazás nélküli eljárás esetén 5-7 munkanapon belül megtörténik. Cégalapításkor javasolt romániai ügyvéd felkérése a különböző törvények, rendeletek és szabályok áttekintése és értelmezése érdekében. A cégbejegyzés a Cégbejegyzési Hivatalnál történik. A külföldi részvétellel alapítható gazdasági társaságok jogi formái: közkereseti társaság (SNC); egyszerű betéti társaság (SCS); részvénytársaság (SA); betéti részvénytársaság (SCA); korlátolt felelősségű társaság (SRL); kereskedelmi képviselet. A magyarországi befektetők szinte kizárólag kft-ket alapítanak. A magyar cégek által egyre gyakrabban használt vállalkozási forma a telephely nyitása, amit szintén a Cégbejegyzési Hivatalnál kell bejegyezni. Ezzel nem jön létre új jogi személyiség, a cégnek nem lesz törzstőkéje, de lesz önálló adószáma, és minden másban úgy viselkedik, mint egy önálló cég. SZERBIA – Törzstőke: társasági formától függően 1 eurótól -10.000 euróig. Kft-t maximum 50 egyéni vagy jogi személy alapíthat, a regisztrációs költség 3.600 RSD. A cégalapítás időtartama az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (www.apr.gov. rs). A cégalapítás bonyolultsága miatt érdemes egy erre szakosodott irodát megbízni. Ha várhatóan cégünk forgalma a következő évben 40.000 eurónál nagyobb lesz, akkor be kell jelentkeznünk az áfa rendszerébe, viszont ebben az esetben két évig benne is kell maradnunk. 40 ezer eurónál kisebb cégforgalomnál viszont nem kötelező a bejelentkezés. SZLOVÁKIA – Törzstőke: minimum 5.000 euró, amelynek legalább 30%-a pénzbe-

li hozzájárulás. Minimális betét: 750 euró. A cég megalapításáig – 5-10 napig – kell a számlán zárolni a törzstőkét, utána felhasználható! A bejegyzés költsége: 331,5 euró. A kft. a legelterjedtebb társasági forma Szlovákiában, az elnevezés rövidítését – s.r.o.– a cégnévben fel kell tüntetni. Egyszemélyes s.r.o. esetében alapító okirat, többszemélyes s.r.o. esetében társasági szerződés készül. A társaság székhelyét bérleti szerződéssel vagy tulajdoni lappal kell igazolni. Székhely kötelező. SZLOVÉNIA – Törzstőke: minimum 7.500 euró. A cégalapítás időtartama: 2-3 hét. Ahhoz, hogy megkezdhessük a folyamatot, kérvényeznünk kell az alapító tag(ok) és ügyvezető(k) részére egy személyes adószámot, valamint le kell foglalnunk a cégnevet. Az adószám odaítélése és a cégnévregisztráció 2-5 munkanap, s ha ez megtörtént, akkor lehet közjegyző előtt aláírni az alapításhoz szükséges okmányokat. A céget pár nap alatt bejegyzik a hatóságok, maximum egy hét alatt megjön a végzés. Ezt követően kérvényezni kell a közösségi adószámot, ami még egy-két hetet vesz igénybe. UKRAJNA – Törzstőke: 700 és 1.000 euró összegre tehető. A cégalapítás időtartama: 3-4 hét. Alapítható kft., valamint magánvállalat (Mv.), ám ezek közül a kft. a legelterjedtebb. Céget jogi személyek és természetes személyek egyaránt alapíthatnak. A vállalkozás a bejegyzést követően válik jogi személlyé. A vállalkozások az alapító okiratnak (statutum) megfelelően működnek. Gazdasági társaság alapítása – régiótól függően – 7-15 napot vehet igénybe. Feltétele: egyedi cégnév meghatározása, a járási (kerületi) állami adminisztrációban az állami regisztrációs hivatalnál a társaság bejegyzése, a területi statisztikai igazgatóság részéről igazolás kézhezvétele arról, hogy a társaság Ukrajna vállalatainak és szervezeteinek egységes állami jegyzékében szerepel. Ugyanígy az adóhatóságnál és a nyugdíjalapnál is regisztrálni kell, és be kell mutatni a társaság bélyegzőjét. A bejegyzés pillanatában a társaság vezető tisztségviselője (igazgatója) csak ukrán állampolgár lehet, könyvelő alkalmazása nem feltétel. A későbbiekben, amennyiben a társaság vezetésével az alapítók külföldi állampolgárt kívánnak megbízni, szükséges a külföldi állampolgár megfelelő munkavállalási engedélyét beszerezni. Forrás: HÍD az üzleti kommunikáció lapja

12

Gazdaság

Gazdasági

Hírtükör

Kevesebbet fizettünk a tejért, a tojásért és a háztartási energiáért

Egy kicsit olcsóbb volt az élet májusban Májusban a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, az élelmiszerek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk, a szolgáltatások és az egyéb cikkek, járműüzemanyagok drágultak. Egy hónap alatt – 2014. áprilishoz viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,3%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a csokoládé, kakaó 4,3%kal, a liszt 2,7%-kal, a cukor 1,0%-kal, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 0,7%-kal drágultak. Csökkent a tej (1,5%) és a tojás (0,9%) ára. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt, 0,7%-kal, míg a szeszes italok, dohányáruk (0,2%) és a szolgáltatások (0,1%) ára kis mértékben nőtt. A háztartási energia ára átlagosan 2,5%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gáz esetében az áprilisi 6,5%-os árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben. A tartós fogyasztási cik-

kekért 0,3, az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) átlagosan 0,2%kal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 0,6%-kal csökkent. 12 hónap alatt, 2013. májushoz viszonyítva, az élelmiszerárak 0,8%-kal csökkentek. Ezen belül alacsonyabb lett a liszt (17,7%), a cukor (15,2%), az étolaj (14,2%), az idényáras élelmiszerek (10,6%), valamint a tojás (4,6%) ára. Drágult viszont a tej (8,0%) és a sajt (9,5%). 7,8%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (1,4%), ezen belül azonban a víz- és a csatorna díja átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkek körében szintén áremelkedés történt (0,8%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,9%-kal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,0, a tartós fogyasztási cikkekért 0,6%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (12,5%). Ezen belül a vezetékes gázért 16,9, a távfűtésért

11,4, az elektromos energiáért 11,1%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. májushoz viszonyítva. Az EU 28 tagországában 2014. áprilisban a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,8%kal voltak magasabbak, mint 2013. áprilisban. Görögországban és Bulgáriában csökkentek leginkább az árak (1,6% és 1,3%-kal), míg a legnagyobb drágulás (1,6%) Romániában és Ausztriában, valamint Finnországban (1,3%) következett be áprilisban.   KOMMENTÁR Családi büdzsénk legnagyobb részét a rezsiköltségek viszik el. Ahhoz pedig nem kell nagy divatőrültnek, elég csak kisgyermekes anyukának lenni, hogy komolyan értékelni tudjuk a ruházati cikkek árának pár százalékos mérséklését. Így könnyű belátni, hogy az utóbbi kánikulai napok legüdítőbb jelensége a szobák légkondicionált hűvöse mellett a mélyhűtött ár volt.

Konferencia Pozsonyban: Mit kínál a magyar konyha, milyen hatások érték

Gas(z)tronómia ΄14 – Ízek határok nélkül A Magyar Kulturális Hét programjait Pozsonyban június 9-étől 16-áig rendezték meg. Ennek része volta a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a Gas(z)tronómia’14 konferencia. A magyar vállalkozásokat 10 tagú kamarai tagokból álló delegáció képviselte. A konferenciát az Arcadia Hotelben tartották, ahol a legjobb magyar főszakácsokat és ínyenceket látták vendégül. A gasztrokonferencia legfontosabb témái voltak: mit kínál a magyar konyha, hogyan fejlődött és milyen hatások érték az elmúlt években. A gasztronómia területén tevékenykedő üzletembereknek, szakácsoknak és a téma iránt érdeklődő közönségnek a szakma kiemelkedő ikonjai tartottak előadásokat. Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója, akinek a kilencvenes években komoly szerepe volt a magyar konyha

modernizálásában a „magyar gasztroforradalom” tapasztalatait mondta el. Hamvas Zoltán, a Bocuse d’Or Akadémia elnöke és Bíró Lajos, a budapesti Bock Bisztró tulajdonosa és főszakácsa tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Rókusfalvy Pál, a Rókusfalvy birtok alapítója és tulajdonosa a vidéki konyha sikereiről és a vidéPest megyéből is érkeztek Pozsonyba, a konferenciára ki gasztrorendezvényekről tartott előadást. A kortárs szlovák gasztronómia elemeAz MSZKIK egyik legfontosabb célja iről, a trendekről illetve arról, hogy ezek az volt, hogy a százezreket foglalkoztahogyan befolyásolják a szlovák gasztronó- tó gasztroüzletágról hazánk és Szlovákia miát Branislav Krizan, a Szlovák Szakácsok cserélje ki tapasztalatait, szakembereik és Cukrászok Szövetségének elnöke és hallgassák meg egymás véleményét, elRadoslav Nackin, a GURMÁN club s.r.o. képzeléseit és fejlődési utat mutassanak elnöke beszélt. a szakmának.

Gazdasági

Hírtükör

Kitekintő – Gazdaság

13

Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ: Üzleti fórum és üzletember-találkozó A PMKIK a Pozsonyi és a Nyitrai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen üzletember-találkozót tartott Törökbálinton. A rendezvényen 10 szlovák és 22 magyar cég vett részt. A rendezvény házigazdája, dr. Kupcsok Lajos köszöntötte a szlovák kamarákat, és mindkét ország megjelent vállalkozóit. Bemutatta, a PMKIK-nak

Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Adócsoportjától Kartikné Szilágyi Enikő csoportvezető mondta el a helyi adózási feltételeket a vállalkozók számára. A fórum után a szlovák vállalkozások képviselői megtekinthették az üzleti és tájékoztatási központot a kamara főtitkárának kalauzolásával, majd elkezdődött az üzletember-találkozó. A szlovák vállalkozókon kívül a magyar cégeknek arra is biztosítottunk lehetőséget, hogy a két partnerkamara nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársaival leüljenek tárgyalni, és bemutathassák a vállalkozásaikat. A résztvevők eredményesnek értékelték a rendezvényt. Juraj Majtán, a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója hangsúlyozta: az idén már harmadik alkalommal veszik igénybe a törökbálinti Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központot a szlovák vállalkozók

Dr. Kupcsok Lajos részletesen szólt az automatikus kamarai regisztrációhoz kapcsolódó üzleti partnerkeresési szolgáltatás módozatairól

a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló tevékenységét. Ismertette a kamarának a KRÜH Zrt. kassai és dunaszardahelyi irodáinak működtetésében végzett munkáját. Külön kitért a társkamarákkal, a pozsonyi, a kassai és a nyitrai gazdasági kamarákkal kiépített kapcsolatokra és közös rendezvényekre,

majd bemutatta a PMKIK szerepvállalását a Magyar–Szlovák Kereskedelmi és Iparkamarában. Ing. Juraj Majtán, a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója tartott tájékoztatót a szlovákiai gazdasági környezetről. Ing. Miroslav Masarik, a nyitrai kamara igazgatója a Nyitra környéki üzleti lehetőségeket vázolta köszöntő beszédében. Ezek után két szakmai előadást hallgathattak meg a résztvevők: az első tájékoztatóban dr. Kelencsényi Lívia ügyvéd a magyarországi cégalapítás feltételeit, és a vállalkozásokat érintő általános jogi tudnivalókat vázolta, majd az Érd Megyei

Kári János (középen) és Solti Ferenc (jobbra) rendszeresen segíti a magyar-szlovák kamarai kapcsolatok fejlődését

Ing. Miroslav Masarik, a Nyitrai Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója kiemelte, hogy a PMKIK-val hatékonyan és tempósan építi kapcsolatát a szlovák társkamara

Figyelem és koncentrálás: folynak az üzletemberek tárgyalásai

14

Gazdasági

Kitekintő – Gazdaság

Hírtükör

2020-ig Budapest lesz a Duna Operatív Program irányító központja

Tizenöten Európa legjelentősebb folyójáért Az Európai Bizottság 2012. december 18-án egy új transznacionális együttműködési program felállítását kezdeményezte a 2014-2020-as időszakra. A Duna program területe a Bizottság javaslata alapján lefedi Ausztriát, Bosznia és Hercegovinát, Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Moldovát, Montenegrót, Németország két szövetségi tartományát (Baden-Württemberg és Bajorország), Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajna bizonyos területeit. Az új program előkészítését a Programozó Bizottság végzi, amely a Duna partnerországok képviselőiből felállított testület. A munkacsoport 2013. február 5-én jött létre, azóta nyolc találkozóra került sor. A munkacsoport elsődleges célja a Duna Operatív Program kidolgozása, amely a transznacionális együttműködés alapdokumentuma lesz a 2014-2020-as időszakban. A munkacsoport döntéseit konszenzusos alapon hozza. Az új Duna program földrajzi területe pontosan megegyezik a 2011-ben elfogadott EU Duna Régió Stratégia területével. A makroregioniális stratégia és a transznacionális program egymástól merőben eltérő eszköz, amelyek azonos földrajzi területen, de különböző szinteken és elvek mentén működnek. A megegyező terület és célok mégis lehetőséget teremtenek az együttműködésre: a Duna program azon túl, hogy a kapcsolódó transznacionális projektekkel hozzájárul a stratégia tematikus céljainak eléréséhez, elősegítheti a Duna-stratégia irányítási rendszerének fejlesztését is. A Duna-program tematikus céljai a kohéziós politikai rendelettervezetekkel és a partnerországok nemzeti prioritásaival összhangban, valamint a programterület igényeire tekintettel kerülnek meghatározásra. A program várható prioritásai a hagyományos transznacionális együttműködési témákat fedik le, pl. innováció, közlekedés, környezetvédelem stb. A program végrehajtását majd közös intézményi struktúrák irányítják (Közös Irányító Hatóság, Ellenőrző Hatóság, Igazoló Hatóság és Közös Titkárság), amelyeket a munkacsoport 2013. márciusi döntése értelmében Budapesten állítanak fel. Ezt a döntést a 2013. június 26-27-i találkozón a partnerországok megerősítették, és egyetértettek abban, hogy az Irányító

Hatóság és Közös Titkárság integráltan, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal önálló egységeként jöjjön létre az egyszerűsítés és transznacionalitás elvének figyelembevételével. Az Igazoló Hatóság funkcióját a Magyar Államkincstár, az Ellenőrző Hatóságét az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság látja el. E nemzetközi döntést a Magyar Kormány a 1680/2013. (IX. 30) számú határozatával erősítette meg. Miért olyan fontos a Duna Pest megye életében? A Duna jelenléte, a folyó térszervező ereje meghatározó Pest megye, pontosabban a Budapest és Pest megye alkotta metropolisz régió fejlődése szempontjából. A folyó nagytérségi pozíciót jelentő kapcsolatnak tekinthető. Ahhoz, hogy a térség Közép-Európa egyik legversenyképesebb, élhető központja legyen, a folyó hajózhatóságát, a kikötőit, illetve a hajóparkját érintő összehangolt fejlesztéseket kell generálni, ki kell használni a Duna nemzetközi hajózási, kulturális, társadalmi és üzleti kapcsolati szerepét. Tény, hogy a Duna Európa egyik legfontosabb nemzetközi vízi útja, azonban a benne rejlő lehetőségek kiaknázatlanok, a nemzetközi személyforgalma jelentéktelen, a nemzetközi hajóállomás méltatlan nevéhez, az áruszállítás gazdasági hatásaiból a térség a kapcsolódó logisztika hiányosságai miatt minimálisan részesedik. A Duna megyén belüli közösségi szolgáltatásokat csak kereszt irányban bonyolít (kompközlekedés), ugyanakkor a keleti és

nyugati területek közötti kapcsolatokban markáns akadályt jelent, mivel az M0 autópálya határolta közvetlen főváros-térségen kívül a megyében nincs Duna híd. Mindezek mellett a sport, a szabadidő, a turisztikai fejlesztési potenciál is „benne van”, csak nevesíteni kell azokat. A Duna egy olyan térszervező erő, amely révén gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködések születnek, születhetnek. Lehetőséget ad a közös értékek mentén haladó fejlesztési politika megvalósítására, és közös projektek kialakítására. A tudatos építkezéshez azonban elengedhetetlen az adottságok – irányított tematika szerinti – feltárása.  

KOMMENTÁR Ameddig kizárólag a tankönyvekből ismerjük országunk legelső folyóját, addig nem több, mint földrajzi fogalom. Ám, amennyiben létünk, mindennapjaink, kultúránk, gazdaságunk vagy épp közlekedésünk milyenségét befolyásoló tényezővé válik, a vén Duna más fénytörésbe kerül. Miközben új és újabb energiaforrások után kutatunk, figyelmen kívül hagyjuk a kihasználatlan vízi útjainkban rejlő lehetőségeket. Pedig ezek a közútinál, de még a vasútinál is jóval olcsóbb megoldást kínálnak a személy- és teherszállításra. S ez csak egyetlen példa arra, hogyan fogható hadra érdekünkben Európa legtekintélyesebb folyama.

Gazdasági

Hírtükör

Kitekintő – Gazdaság

15

Dél-Szlovákia/Felvidék regionális gazdasági helyzetének felmérése (I. rész) A gazdaság helyzetének felmérése tekintetében mindig érdemes a globális irányából az egyre kisebb földrajzi egységek irányába haladni. Ennek fényében számba vesszük a Szlovákia nemzetközi versenyképességét bemutató legfrissebb elemzéseket.

gő eredménnyel zárult, hiszen a felsorolt 21 ország közül összesítésben a 14. helyen végzett. Megelőzte őt Törökország, Románia, Bulgária, Oroszország (!), és az összes balti köztársaság. A felmérés alapján Szlovákia közvetlen vetélytársa – közvetlenül utána szerepelt a listán – Ukrajna.

Globális versenyképesség A Világgazdasági Fórum (WEF) Globális versenyképesség 2013-2014 című összeállításában a világ 148 országa versenyképességét vizsgálta. Szlovákia a tavalyi eredményekhez képest 7 hellyel lejjebb csúszva a 78. helyen végzett. Az Európai Unió tagországai közül csupán Görögország ért el rosszabb (91.) helyezést. Horvátország a 75., Románia a 76. lett a listán. A visegrádi négyek országai közül Lengyelország a 42., Csehország a 46., míg Magyarország a 63. helyen végzett.

A szlovák versenyképesség csökkenésének legfőbb makrogazdasági okai gazdasága öt olyan komoly, • Szlovákia a makrogazdaság területén észlelhető

• •

Közép-kelet európai versenyképesség Szlovákia versenyképességének, vállalkozási környezetének alakulása már hoszszabb ideje nem hízelgő, az egyes tényezők folyamatosan romló tendenciát mutatnak. A Bloomberg ügynökség 2013 őszén feltérképezte a közép-kelet-európai térségben, a Baltikumban, a Balkánon és a Kaukázus térségében elhelyezkedő összesen 21 ország vállalkozási környezetét. A vizsgálatban figyelembe vették a vállalkozásalapítás rugalmasságát, az adóés járulékterheket, a bérek alakulását, az energiahordozókra fordított költségeket, a munkatermelékenységet, a munka, az alkalmazás törvényes kereteit, a közlekedési infrastruktúra állapotát, a fuvarozás költségigényét, a bürokrácia mélységét, a források hozzáférhetőségét és további paramétereket. A felmérés alapján a legjobb vállalkozási környezetre Lengyelországban számíthatnak a beruházók és a vállalkozók. Ez jelentős részben a belső piac nagyságának – azaz a lengyel gazdaság nem olyan erős exportvezérelt, mint a többi ország -, továbbá a gazdasági stabilitásnak köszönhetően. Lengyelország az egyetlen európai uniós ország, amely gazdaságát a válság kitörése óta nem sújtotta recesszió. Második helyen Csehország, a harmadikon Magyarország végzett. Sajnos Szlovákia számára a vizsgálat egyáltalán nem hízel-

•

•

•

strukturális problémával küzd, amelyeket mielőbb orvosolni kell, különben az ország jövőbeni versenyképességi helyzete tovább romlik. Szlovákia gazdasága a legnyitottabb az Európai Unióban, leginkább függ a kivitel alakulásától. A hazai össztermék struktúrájában 2013-ra az ipar hányada lecsökkent 15%-ra, ez a gazdaság egészségtelen szerkezetére utal. Gyakorlatilag minimális szintre csökkent az ország ipari teljesítménye, pedig a válság tapasztalatai azt mutatják, hogy a versenyképes ipari termelés nyújt biztos hátteret, világos perspektívát egy gazdaságnak, nem pedig a szolgáltatások. Szlovákia gazdaságának növekedését elsősorban nem a belső kereslet növekedése indukálja, hanem a kivitel alakulása, ami az ország külső gazdasági hatásokkal – konjunktúra, dekonjunktúra – szembeni érzékenységét nagyon magasan tartja, ami az elkövetkező évtizedek várható, konstans dekonjunktúra jellemezte európai gazdasági környezetében sok kockázatot hordoz magában. A kivitel egy lábon áll, jelentős mértékben a gépjárműipar termékei iránti kereslet alakulásától függ. A kiviteli struktúrában a többi termékcsoport nem meghatározó. A veszélyek csökkentése érdekében a szlovák kivitel szerkezetét további versenyképes termékekkel mielőbbi diverzifikálni kell. A szlovák gazdaság erős duális szerkezetű. Az egyik oldalon a külföldi tulajdonú nagyvállalatok állnak, amelyek a kivitelen keresztül a hazai össztermék (GDP) növekedéséhez jelentősen hozzájárulnak, ám a bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) kevés hatást gyakorolnak.

A vállalatok profitjuk túlnyomó többségét kiviszik Szlovákiából. A gazdaság másik oldalán a túlnyomó többségében hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások (KKV) és vállalatok vannak jelen. Szintén hozzájárulnak a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) és a foglalkoztatáshoz, valamint elsősorban ez a szektor járul hozzá legerősebben a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI), amely az ország valós gazdasági gyarapodásának mutatója. A GDP növekedés ellenére Szlovákia GNI-ja évek óta csökken, ami a dualitás fokozódására utal. A nagyvállalatok a GDP-n belüli részesedése egyre nagyobb, míg a KKV-k állandó forráshiánnyal küzdöttek, de ezt a szektort sújtják legjobban az utóbbi kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának eredménye, így az adó- és járulékterhek folyamatos emelkedése, a bürokratikus terhek növekedése, a jogszabályi környezet állandó változása stb.

A vállalkozási környezet belső tényezőinek alakulása A Szlovákiai Vállalkozások Szövetsége (Podnikatelská aliancia Slovenska – PAS) 2001-től negyedévente rendszeresen felmérést végez a vállalkozási környezet alakulásáról. Harminc egzakt, számszerűsíthető tényezőt vizsgálnak meg, ezek az alábbiak: a vállalkozások jogi, törvényi háttere, a jogérvényesítés, az adó- és járulékterhek, a támogatáspolitikai, a források hozzáférhetősége stb. A Szlovákiai Vállalkozások Szövetsége (Podnikatelská aliancia Slovenska – PAS) 2013 novemberében további felmérést végzett vállalkozók és vállalatvezetők körében. A felmérés arra kereste a választ: a vállalkozási környezet hátrányosan befolyásoló és az alábbi feltüntetett tényezők közül melyik ötöt tartják a legsúlyosabbnak. A fenti felmérések alapján jól látható, hogy a Szlovákia nemzetközi versenyképességi helyzete és azon belül kiemelten a vállalkozási környezet a kétezres évek közepétől gyorsuló ütemben romlik. A legnagyobb problémát a magas járulékok-, illetve adóterhek jelentik, de jelentős problémát jelent a vállalkozások jogérvényesítési képességének alacsony foka is. Folytatás a 16. oldalon ➤

16 ➤ Folytatás a 15. oldalról

Dél- Szlovákia/Felvidék gazdasági helyzetének alakulása A 17 dél-szlovákiai járásban élők (magyarok, szlovákok és más nemzetiségűek) életszínvonala az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott, különösen ha, összehasonlítjuk az ország középső és északi térségeiben élők életszínvonalával. A 17 déli járás a kilencvenes évek derekáig Szlovákia (korábban Csehszlovákia, mint szövetségi állam része) legfejlettebb térségei közé tartozott annak köszönhetően, hogy az itt élők jelentős része két műszakban dolgozott. Ledolgozta napi nyolc óráját a munkahelyén, azután pedig a „második műszakban” dolgozott saját kertjében, szőlőültetvényén, üvegházában vagy fóliasátrában. A fenti tényezők miatt a bruttó nemzeti összterméken belül az erre a térségre eső hányada jelentős volt, Pozsonyt leszámítva meghaladta a további térségekben élő családok jövedelmét, ahhoz viszonyítva magasabb volt. Csupán húsz esztendő – történelmi távlatokban nagyon rövid idő – elég ahhoz, hogy a viszonylagos jó helyzet alaposan megváltozzon. A Szlovákia megalakulását követő két évtized alatt Dél-Szlovákia helyzete radikálisan megváltozott, mára a Csallóköztől keletre, a Bodrogközig, Ungvidékig húzódó térség, a 14 déli szlovákiai járás egy összefüggő leszakadó térséggé vált. Szlovákia jelenlegi gazdaságfejlődési csomópontjai egyértelműen Pozsonytól a Vág mentén haladva egészen a MagasTátráig húzódnak. A fejlődőképes térségek közé tartozik továbbá a Felső-Nyitra mente, a Felső-Garam mente és a Hegyhát (Záhorie). Ebben a kirekesztő, hátrányos megkülönböztetéstől sem mentes gazdaságpolitikában elvitathatatlan a mindenkori kormányok szerepe, hiszen a területfejlesztés, a gazdaságfejlesztés eszközei a mindenkori kormány kezében vannak. Különösen tetten érhető a negatív megkülönböztetés jelensége Szlovákiában, ahol az európai uniós források felhasználása a 28 tagország közül a leginkább központosított. Erre szolgáljon példaként az a tény, hogy a régióbeli települések fejlődését szolgáló források, a Regionális Operatív program (újabban Integrált Regionális Operatív Program) tervezése, a pályázatok elbírálása és a támogatás megítélése mind központosítva van, az egyik minisztérium kezében összpontosul. Az Európai Unió más országaiban nem találunk példát az ilyen mértékű központosításra. Ez a példa is jól

Kitekintő – Gazdaság

Gazdasági

Hírtükör

alátámasztja térségünk hátrányos megkülönböztetett helyzetét, amelynek eredménye a fejlesztések elmaradása és ebből következően térségünk egyre inkább leszakadó jellege. Nem véletlen talán az sem (az eddig felsoroltak következménye), hogy a fiatalok közül arányaiban a legtöbben éppen Dél- Szlovákia térségéből vándorolnak el, és nem Kelet-Szlovákia leszakadó térségeiből, ahol a lakosság egy része teljesen kiközösítve, szegregáltan él. A két évtizedre jellemző tendencia alól kivételt képez az az időszak, amikor a szlovákiai magyarság politikai képviselete egységessé volt, és 1998-2006 között két kormányzati időszakban kormánytényező volt. Ebben az időszakban az országot alkotó nemzetrészek közötti feszültség látványosan csökkent, fokozottabb figyelem irányult térségünk, Dél-Szlovákia gazdasági igényeinek kielégítésére. A területfejlesztés és a gazdaságfejlesztés egyes részterületein komoly sikerek, fejlődés volt tapasztalható. A térség számos területen ledolgozta más régiókkal szembeni viszonylagos hátrányát, fejlődésnek és gyarapodásnak indult. A leglátványosabb siker minden bizonynyal a komáromi Selye János Egyetem megalapítása volt 2003-ban, szimbolikus jelentőségű volt továbbá a Mária Valéria híd újjáépítése 2001-ben. Jelentős volt a későbbi fejlesztések alapját megteremtő R2-es déli gyorsforgalmi út elkerülő szakaszainak megépítése 2005-ben. Az elemzők egy része azonban úgy értékeli az időszakot, hogy az akkori gazdasági és területi fejlődés nem volt kellően széleskörű, a kormánykoalícióban eltöltött nyolc év folyamán több figyelmet kellett volna fordítani a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére és a munkahelyteremtésre. Szükséges azonban leszögezni, hogy ezekben az ágazatokban a magyarság politikai képviseletének erőteljesebb kormányzati szerepvállalása objektív, politikai okok miatt nem vált lehetővé. 2006-tól a dél-szlovákiai térségnek a gyorsuló leszakadása figyelhető meg. Nem mellékes körülmény, hogy ebben az időszakban, 2009-ben megszűnt a szlovákiai magyarság egységes politikai képviselete.

ja a beruházót az adott járásban, milyen a járás intézményrendszere, mennyi gonddal kell megküzdenie az adott járásban a vállalkozóknak. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a Komáromi járástól keleti irányba haladva Dél-Szlovákiában egészen Bodrogközig és az Ung-vidékig minden járás a táblázat alsó harmadába, a 46-77. helyek valamelyikén szerepel. Ez a vizsgálat Dél-Szlovákiának a Csallóköztől keletre, egészen Bodrogközig húzódó térségét egyértelműen hátrányos helyzetű, leszakadó nagytérségként mutatja. A felmérés alapján a másik oldalon a Csallóköztől Nyitra irányába a Felső-Nyitra vidékén keresztül egészen Vág északi folyásáig egy jól körülhatárolható, aránylag fejlett térség található. A Csallóköznek, mint magyarlakta területnek az előnye, hogy Pozsony közvetlen közelében helyezkedik el, tágabb vonzáskörzetéhez tartozik.

Dél-Szlovákia/Felvidék járásainak országon belüli versenyképessége

Összességében kijelenthető, hogy DélSzlovákia/Felvidéknek az országon belüli gazdasági helyzete az önálló Szlovákia létrejötte óta jelentősen romlott. Míg a 90-es években az egy főre jutó GDP alapján a dél-szlovákiai/felvidéki területek az egyik legfejlettebbeknek számítottak, addig mára a Pozsony vonzáskörzetébe tartozó Csallóközt leszámítva a régió Szlovákia leszakadó térségei közé tartozik.

A Szlovákiai Vállalkozások Szövetsége (Podnikatelská aliancia Slovenska – PAS) 2011-ben felmérte a jelenlegi 79 szlovákiai járás versenyképességét. Az alábbi tényezőket vizsgálták: milyen a járás közlekedési infrastruktúrája, megközelíthetősége, mennyire vállalkozóbarát környezet fogad-

Életszínvonal – egy főre jutó össztermék A területi különbségek alakulását jól szemlélteti az egyes szlovákiai régiókban élők életszínvonalának alakulása 2013-ban, amely a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP-értéke fejez ki. Ebben az összehasonlításban, amelyet az Eurostat NUTS II szinten, azaz a nagyrégiók szintjén évente elvégez, azonnal kiütközik Szlovákia egyik legkomolyabb problémája, mégpedig a hatalmas regionális különbségek. Nyugat-Szlovákia nagyrégiója magában foglalja Nagyszombat, Nyitra és Trencsén megyét. Közép-Szlovákia nagyrégiójába tartozik Besztercebánya és Zsolna megye, Kelet-Szlovákia nagyrégióját Kassa megye és Eperjes megye képezi. Szlovákia lakosságának vásárlóerejét járási lebontásban az alább látható ábra rögzíti. Minél inkább pirosba, narancssárgába hajlik a járás, az országos átlaghoz viszonyítva annál magasabb az adott járás lakosságának vásárlóereje. A sárga szín jelenti az átlagos értéket, míg a zöld és kék az országos átlagtól leginkább lemaradó járásokat jelöli.

Összegzés

Gazdasági

Hírtükör

Kitekintő – Gazdaság

17

Szerbia gazdasága belülről nézve (II. rész)

A főbb szabadkereskedelmi megállapodások Oroszország és Szerbia (akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) 2000. augusztus 28-án írtak alá szabadkereskedelmi megállapodást, melynek célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítése és fejlesztése volt. Ennek a megállapodásnak az alapján a legtöbb termékre eltörölték a vámokat. Szerbia az egyetlen olyan európai ország – a Független Államok Közösségének néhány tagállama mellett – amely szabadkereskedelmi megállapodást kötött Oroszországgal. Az egyezmény értelmében a bizonyítottan szerbiai eredetű áru esetén (melynek összetevői legalább 50%-ban Szerbiából származnak) a WTO alapelveinek megfelelően 1%-os vámtétel van érvényben. Szerb terméknek minősülnek a Szerbiában, szerb alapanyagokból gyártott termékek és a Szerbiában feldolgozott – nem csak szerb – alapanyagokból készült késztermékek, melyeknél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át. A Szerb Köztársaság 2007. október 24-én ratifikálta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Szerbián kívül még Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldávia és Koszovó is tagja ennek a szabadkereskedelmi megállapodásnak, mely felváltotta az ezen országok között korábban létező kétoldalú megállapodásokat. A CEFTA hatályba lépésével azon termékek, melyek a megállapodás tagállamaiból származnak, vám nélkül importálhatóak, kivéve néhány terméket, melyek pontos listáját maga a megállapodás tartalmazza. Szerbia és Törökország 2009. június 1-jén, az isztambuli gazdasági csúcsértekezlet alkalmával írták alá a szabadkereskedelmi megállapodást, mely 2010. szeptember 1-jétől lépett hatályba. A megállapodás a szerb félnek kedvezően aszimmetrikusan liberalizálja a kereskedelmet a két ország között. Szerb részről elsősorban a mezőgazdaság, a textilipar, illetve a nehéz- és színesfémipar számítanak védettnek, így ezekben a szektorokban továbbra is magasak maradnak a vámok a Törökországból származó termékekre. Szerbia azonban azonnal vámmentesen exportálhat minden ipari terméket Törökországba.

Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint) Az áru a magyar határig kiviteli EV okmánnyal (EX-papírral) jut el. Ha átlépte a magyar határt, illetve belépett Szerbiába, akkor egy szerb speditőr céggel kell „T” okmányt készíttetni garanciavállalással a szerb vámhivatalig. Ahhoz, hogy a magyar cég igénybe vehesse az ipari, mezőgazdasági termékekre érvényes vámmentességet vagy vámkedvezményt, a termékhez EUR.1 szállítási bizonyítványt is szükséges csatolni. A szükséges nyomtatványok és vámszabályok letölthetők a Szerb Vámigazgatóság honlapjáról. (www. upravacarina.rs). A garanciavállalás azt jelenti, hogy a magyar cég egy adott időtartamig (pl. hat hónapig) garanciát vállal az árura, tehát amikor a szerb cég átveszi az árut, esetleg talál sérült vagy nem működő terméket, akkor a magyar cég a szerződésben leírtak szerint garanciálisan kicseréli azt. Természetesen ennek vámszempontból más formája van, mivel vissza kell küldeni az árut Magyarországra, és vámmentesen vissza kell vámkezelni. Ezután a magyar cég a hibátlan árut kiküldi Szerbiába új dokumentumokkal, és a szerb cég is vámmentesen tudja újra vámkezelni.

Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények Szerbia a volt Jugoszláviában használatos szabványügyi rendszert vette alapul az ország nemzeti szabványrendszerének kialakításakor. A régi rendszer 350 jogosítványt és 13250 szabványt tartalmazott. 2008-ig mintegy 2000 régi szabványt viszszavontak, és 6200 új szabványt vezettek be. Az 1996-ban elfogadott Szabványügyi Törvényt (Zakon o standarddizaciji) 1998ban, 2003-ban és 2009-ben módosították az Európai Unió szabványrendszerének megfelelően. Az új szabványok elfogadásakor a szükséges teszteket és tanúsítványok kiadását a Szerb Szabványügyi Intézet (ISS) végzi. (www.iss.rs.)

Jellemző, illetve javasolt fizetési módok A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során általában készpénz vagy átutalás a jellemző. A nagyobb importőrök rendsze-

rint rövid lejáratú, azaz két-három hónapos fizetési halasztást kérnek a megrendeléskor, éppen ezért a szerződés megkötésekor pontosan meg kell határozni az átutalási napok számát. Emellett még ismert és alkalmazott okmányos fizetési mód lehet az okmányos inkasszó, a csekk és a hitellevél.

Piacra jutás módjai, elosztási csatornák A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a belgrádi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodájától, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarától (www.mszkik.hu). 2013-ban megnyílt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (www.crbnet.eu) két vajdasági irodája Szabadkán és Újvidéken, ahol ugyancsak szívesen segítenek a vajdasági üzleti és befektetési lehetőségek iránt érdeklődőd magyar vállalkozásoknak. Kiemelten fontos a magyar vállalkozók számára a személyes kapcsolatok kiépítése is, amelyhez nagy segítséget jelenthet a kiváló hely- és nyelvismerettel rendelkező, főleg a Vajdaságban élő, magyar nemzetiségű vállalkozókkal, szakemberekkel való együttműködés. A Szerbiába belépő termékeket vagy maga az exportőr, az általa létrehozott helyi cégen, ill. képviseleti irodán, vagy szerb partnerén, illetve annak képviseleti hálózatán keresztül juttathatja el a végfelhasználóhoz. A magyar állam minden évben támogatja a magyar vállalkozók megjelenését bizonyos szerbiai vásárokon (Szabadka, Újvidék, Belgrád), ezért is hatékony marketingkommunikáció eszköz lehet a magyar vállalkozók számára.

Szállítmányozás, speciális csomagolási, címkézési előírások, javasolt szállítmányozó cégek Szerbiában a szállítási mód függ az áru jellegétől, leggyakrabban a közúton és vasúton szállítják az árukat a két ország között, de a folyami szállítás (Duna) is lehetséges. A magyar exportőröknek javasolt nagyobb helyi és szerbiai tapasztalatokkal rendelkező magyar szállítmányozó, Folytatás a 18. oldalon ➤

Gazdasági

Kitekintő – Gazdaság

18

Hírtükör

A főbb szabadkereskedelmi megállapodások ➤ Folytatás a 13. oldalról spedíciós cég választása, amely az ügylet megindításától annak befejezéséig leköveti a folyamatokat. Néhány fontos terület, amelyben a speditőr cég szolgáltatásait érdemes igénybe venni: Külkereskedelmi szerződés áttekintése, véleményezése VTSZ helyes megadása Származási igazolások kérdése Érték meghatározása Számla kialakítása Számlanyilatkozat Adómentesség kérdése Uniós adószám megléte Védővámok figyelemmel kísérés stb. Ha az árut címkézni is kell, akkor a címkén fel kell tüntetni a termék nevét, a gyártó vagy az importőr teljes címét, nettó súlyt/mennyiséget, összetevőket, tárolás módját és a vásárlói figyelmeztetéseket. Technikailag bonyolultabb termékeknél a használati utasítást, a gyártói figyelmeztetést, az engedélyszámokat, a garancia adatait, a jótállás időtartamát, illetve más fontos adatokat is mellékelni kell. A címkét és egyéb információkat a vámkezelés előtt, szerb nyelven kell feltüntetni, illetve mellékelni.

• • • • • • • • •

Helyi kereskedelmi, üzleti szokások A szerb üzletemberek általában beszélnek angolul, a Vajdaságban pedig sokan magyarul is. Délies mentalitásuknak köszönhetően vendégszeretők, barátkozók, nagyon fontosnak tartják a jó viszony kialakítását, az idősebbek, a rang tiszteletét. A tárgyalások hosszadalmasak, gyakran kötik össze étkezéssel. Az üzleti ajándékozás általános. Előfordul, hogy késnek a találkozóról. Személyes kapcsolatok kialakítása igen fontos tényező, egymás ilyen irányú megismerése viszonylag időigényesebb, de szinte nélkülözhetetlen üzleti faktor, több esetben történnek hivatkozások, ajánlások meglévő jó kapcsolatokra, amelyek révén felgyorsulnak az események, ezek megismerésére is érdemes időt fordítani. Tárgyaláskor tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusza, illetve az etnikai és vallási különbségek.

Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog) A rendelés és a pénzügy teljesítése előtt minden esetben meg kell állapodni: a fuvarparitásról (a legáltalánosabb fuvarparitás a FOB paritás);

•

módjáról (ha halasztott fize• atéstfizetési kér a vevő, akkor pontosan rögzíteni kell a napok számát); a garanciáról (Milyen időtartamra szól a garancia? Cseregarancia? Ha igen, akkor a sérült áru visszaküldésének költségeit melyik fél állja? stb.). Szerbiában az áruk és szolgáltatások ellenértékét a szerződésben leggyakrabban euróban határozzák meg, valutazáradék alkalmazásával, amely kimondja, hogy a fizetés szerb dinárban történik, a Szerb Nemzeti Banknak az átutalás napján érvényes középárfolyam szerint. Szerbiai jogalanyok között kizárólag szerb dinárban történhet kifizetés. Amennyiben a magyar vállalkozó nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi tapasztalattal, érdemes igénybe venni hazai/ szerb vámügynökség, és/vagy helyi ügyvéd szolgáltatásait a szerződés megkötésekor. Vállalatalapítás, adó és járulék Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek) A cégalapítás procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (www.apr.gov.rs).

•

• • •

Pest Megye Környezetvédelméért Díj Pest Megye Önkormányzata a díjjal az épített és természetes környezet állapotának megóvásáért, jobbításáért és fejlesztéséért tett erőfeszítéseket ismeri el.

FELHÍVÁS Pest Megye Környezetvédelméért Díj adományozása tárgyában Pest Megye Önkormányzata nagyra becsüli a megye lakossága, valamint közösségei által az épített és természetes környezet állapotának megóvásáért, jobbításáért és fejlesztéséért tett erőfeszítéseket, ezért e területen elért kiemelkedő teljesítmények elismerésére 2008. évtől Pest Megye Környezetvédelméért Díj elnevezéssel kitüntető díjat alapított.

megrendezésre kerülő ünnepségen kerül sor. A pályázatokat a rendeletben meghatározott feltételek szerint Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda, 1052 Budapest, Városház u. 7. címre, Schindler-Kormos Eleonórának címezve, postai úton vagy személyesen lehet benyújtani. A borítékra kérjük, írják rá a pályázat címét: „Pest Megye Környezetvédelméért Díj 2014” A beadási határidő 2014. szeptember 1.

Fentiek elismerésére 2014-ben ismét meghirdetésre kerül a „Pest Megye Környezetvédelméért Díj” című pályázat.

Felmerülő kérdéssel, problémával Schindler-Kormos Eleonóra területfejlesztési és területrendezési referenshez lehet fordulni az alábbi elérhetőségeken:

A hatályos rendelet jelen felhívás mellékletét képezi, de letölthetők Pest megye honlapjáról (http://www.pestmegye.hu/palyazatok) is.

Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda (TEKI) 1052 Budapest, Városház u. 7.

A Közgyűlés a díjakról 2014. október 31-ig dönt, a díjak kiosztására a Megyenap alkalmából 2014 decemberében

Tel: 06-1-233-68-60; Fax: 06-1-233-68-90 Mobil: 06-20-352-9609 E-mail: [email protected]

•

•

Gazdasági

Kamarai élet – Közlekedés

Hírtükör

19

Okmányhitelesítés kamarai tagoknak kedvezményesen ATA Carnet hitelesítés Az ATA vámokmány kiváltásával minden természetes vagy jogi személy vámmentesen előjegyzésben kiviheti, és változatlan állapotban visszahozhatja a felsorolásra kerülő jogcímeken az áruját.

Mit jelent az ATA Carnet, és hol használható? Az ATA Carnet nemzetközi árukiviteli vámelőjegyzéses okmány. Használható: kiállítási áruk kereskedelmi vásárokra, bemutatókra és hasonló eseményekre,· kereskedelmi minták bevitelére,· koncertek, színházi előadások, oktatási anyagok, sport felszerelések, tudományos berendezések, szerszámok, munkavégzéshez gépek bevitelére.

Hogyan kell az okmányt igényelni? Az ATA vámokmányt a PMKIK bocsátja ki. A vám és kísérő okmányok az Okmányhitelesítő irodánkban, az 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 9. 3/1. megvásárolhatóak, az utazási tervnek megfelelő összeállításban.

Az ATA Carnet használatának előnyei ATA megfelelő példányszámban kiállítva helyettesíti a nemzeti vámokmányt belföldön és külföldön is. Csökkenti a papírmunkát a határon és megkönnyíti az előjegyzési procedúrát. Minden határon ki- és belépéskor kezeltetni kell (a tőszelvény az igazolványban marad). A határokon nem kell belépéskor vámletétet fizetni.

Az ATA Carnet érvényessége Az igazolvány 1 évre szól, de bármely vámhivatal bekorlátozhatja ennél rövidebb időtartamra az érvényességet. Ha elvész az ATA, másolatot kell kérni, melyet érvényesíttetni kell az indító belföldi és külföldi vámhivatallal. A másolatot a kibocsátó kamaránál kell kérni, és ebben az esetben csak az okmány árát kell fizetni.

Milyen árukat szállíthatunk ATA Carnetvel? A kivitt árunak változatlan állapotban kell visszaérkeznie. Kivihető vele gyakorlatilag minden áru, amely általában vámelőjegyzésben szállítható és amely nem romlandó, a kinttartózkodás alatt nem kerül elfogyasztásra, a kinttartózkodás alatt nem kerül feldolgozásra, bedolgozásra vagy javításra.

Mely országokba utazhatunk az ATA Carnet-vel? Az ATA Carnet-et abban az esetben vehetjük igénybe, ha az ország, melybe szállítani kívánunk, csatlakozott az ATAEgyezményhez.

Az ATA/Isztambuli Egyezmény tagországai: Albánia (2013. febr. 25-től), Algéria, Andorra, Ausztrália, Belorusszia, Bosznia Hercegovina, Chile, Dél-Afrikai Köztársaság, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Államok, Elefántcsontpart, Gibraltár, Hongkong, Horvátország, India, Irán, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Korea, Libanon, Románia, Kína/Taivan (Kína/Taivan esetében az ún CPD Kína/Taivan igazolványt kell használni), Madagaszkár, Macedónia, Malájzia, Makaó, Marokkó, Mauritius, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Norvégia, Oroszország, Pakisztán, Srí Lanka, Svájc, Szenegál, Szerbia, Szingapúr, Thaiföld, Törökország, Tunézia, Új-Zéland, Ukrajna, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Európai Unió (Vámunió) Ausztria, Belgium, Bulgária, Luxemburg, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália. 2000. 05.15-től Oroszország is belépett az ATA tagországok körébe, ahol az ATA Carnet vámokmány nem használható: postai forgalomban, tranzit forgalomban (tehát Oroszország csak célországként szerepelhet), olyan áruk fedezetéül, amelyek nem rendelkeznek kísérő okmánnyal (pl. fuvarlevél). A vámhivatalok kizárólag a hivatalos nyitvatartási időben végeznek vámkezelést ATA igazolvánnyal. Az igazolványt orosz nyelven kell kitölteni. Amennyiben más nyelven történt a kitöltés, az orosz vámhivatal kérheti a fordítást. Az ATA igazolvánnyal szállított fogyasztási cikkek Oroszországba való bevitele nem engedélyezett. 2000. augusztus 21-től Litvánia 57. tagként csatlakozik az ATA Egyezményhez. A litván vámhatóság az Isztambuli Egyezményt fogadta el, amely a következő általános előírásokat tartalmazza: 1. Litvániában az ATA igazolvány nem használható postai forgalomban. Érvényes viszont tranzit forgalomban, és használható olyan ráuk fedezetéül is, amelyek egyéb okmányok kísérete nélkül érkeznek. (Pl. fuvarokmány, számla nélkül.) 2. A litván határvámhivataloknál 24 órában, a rendeltetési vámhivataloknál pedig 8-tól 17 óráig van lehetőség az ATA igazolvány kezeltetésére. (Hivatalos nyitvatartási idő) 3. Az igazolványt litván illetve angol nyelven kell kitölteni. Amennyiben más nyelven történik a kitöltése, a litván vámhatóság követelheti a fordítást.

Speciális előírások: 1. A belföldi árutovábbításhoz, a határvámhivataltól a rendeltetési vámhivatalig való továbbításhoz a kék színű tranzit szelvény szükséges. 2. 15 vámhivatal fogadja el az ATA igazolványt: Alytus, Kaunas, Klaipeda, Marijampole, Panevezys, Siauliai, Taurage, Telsiai, Mazeikiai, Utena, Vilnus és a repülőterek. Madagaszkár – csatlakozás az A.T.A. rendszerhez 2013. április 22. 1. A madagaszkári vámhatóságok az ATA igazolványokat az Ideiglenes Behozatalról szóló WCO Egyezmény (Isztambuli Egyezmény, 1991. június 26.) alapján fogadják el. Madagaszkár elfogadta az Egyezmény összes mellékletét. 2. Madagaszkár elfogadja az ATA igazolványokat postai forgalomba 3. Madagaszkár elfogadja az ATA igazolványokat tranzit célokra 4. Kísérő nélkül szállított áruk esetében is elfogadják az ATA igazolványokat 5. Az ATA igazolványokat  francia nyelven kell kitölteni. A vámhatóságok megkövetelhetik az igazolvány fordíttatását, amennyiben azt nem franciául töltötték ki. 6. Csatlakozó okmányt elfogadnak („A” Melléklet 14. cikk szerint). 7. Az alábbi vámhivatalok jogosultak – a nyitvatartási idejükben – az ATA igazolványok kezelésére: – Toamasina Port – Toliary – Antananarivo – Mahajanga – Ivato Airport – Nosy Be – Tolagnaro – Antsiranana 8. Madagaszkár kétjegyű ISO országkódja: MG

Okmányhitelesítés

Származási bizonyítványok kibocsátása, •hitelesítése Kereskedelmi számlák és egyéb export•import okmányok hitelesítése ATA Carnet igazolványok kibocsátása, •láttamozása EUR 1, EU (SAD) nyomtatványok árusí•tása

Elérhetőségek Helyszín: Budapest V. Kossuth Lajos tér 9., 3/1. Félfogadás: hétfő–csütörtök: 8-16 óra, péntek: 8-14 óra Telefon, fax: Tel.: 311 4824; 332 8551 • Fax: 311 4621 Ügyintéző: Magyar Lajosné, Lockerné Lőrincz Ildikó

Gazdasági

Kamarai élet – Oktatás

20

Hírtükör

A tanulófoglalkoztatáshoz kapcsolódó gyakorlati képzőhelyekről A gyakorlati képzés típusai A tanulók gyakorlati képzése megvalósulhat gazdálkodó szervezeteknél, iskolai, valamint több képző által fenntartott üzemek feletti, illetve főtevékenységként oktatással foglalkozó tanműhelyekben. A diákok a gazdálkodó szervezeteknél valós munkakörülmények között tudják elsajátítani az adott szakma gyakorlati követelményeit egyéni vagy csoportos képzés keretében. Néhány cég nagy létszámban oktat tanulókat és főtevékenységként foglalkozik gyakorlati képzéssel.

A gyakorlati képzés megszervezése A gyakorlati képzés feltételeit a 2011. évi CLXXXVII. törvény A Szakképzésről szabályozza. A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és kizárólag egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A gyakorlati képzést szervezőnek a képzési idő alatt gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, illetve a képzési feladattal összefüggő munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásáról. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A tanuló napi képzését hat és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó képzésre nem vehető igénybe. A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni és az igazolt, és igazolatlan hiányzásokat, az elméleti képzést biztosító iskola házirendje szerint nyilvántartani. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a hiányzásokról.

A gyakorlati képzőhely ellenőrzése A Szakképzési Törvény értelmében, tanulóképzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételét a területileg illetékes gazdasági kamarák végzik. Azokon a képzőhelyeken, ahol tanulót foglalkoztatnak szükséges a képzés feltételeinek vizsgálata. A gazdasági kamarák a szakképző intézmények közreműködésével végzik a gyakorlati képzőhelyek komplex ellenőrzését. Az ellenőrzések a gazdálkodó szervezetekkel előzetesen egyeztetett időpont alapján történnek és elsősorban a személyi, tárgyi feltételek illetve az oktatáshoz kapcsolódó dokumentumok meglétét vizsgálják a szakértők. A szakiskolai tanulók gyakorlati képzéséhez az alábbi dokumentumokra van szükség: A gyakorlati képzést végző oktató személyére, szakképesítésére vonatkozó dokumentumok (szakmai végzettség, min. 5 éves szakmai gyakorlat, valamint büntetlen előélet szükséges a gyakorlati oktatáshoz) 2015. szeptember 1-től az oktatáshoz mester végzettség is szükséges, azokban a szakmákban, melyeknél a kamara kidolgozta a mestervizsga követelményeket. A szakmák listája megtekinthető az mkik.hu (szakképzés, mesterképzés) honlapon. Az oktatott szakma szakmai és vizsgakövetelménye (SZVK). Letölthető: a nive.hu (szakképzési dokumentumok menüpontból) Az oktatni kívánt szakmához tartozó képzési program vagy kerettanterv és az elméleti képzést biztosító iskola helyi programja Eszközjegyzék (a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza) Működési, illetve telephely engedély (tevékenységtől függően) Foglalkozási napló (az oktatónak kell vezetni), letölthető az isziir.hu (letölthető dokumentumok) honlapról Munkavédelmi, tűzvédelmi balesetvédelmi napló

•

•

• • • • • •

illetve egyéb juttatás esetén •Pénzbeli, az arra vonatkozó dokumentáció vizsgálat do•Foglalkozás-egészségügyi kumentumai vonatkozó felelősségbizto•Tanulókra sítás (nem azonos az iskolában kötött balesetbiztosítással) A tanulók képzésénél használt eszközöknek megfelelő műszaki állapotban kell lenniük, illetve a gépeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a biztonságtechnikai előírásoknak. A gazdasági kamarák év közben bármikor ellenőrizhetik a tanulóképzéssel foglalkozó képzőhelyeket. A Szakképzési Törvény értelmében, a gyakorlati képzést illetően jogellenesen működő gazdasági társaságokra egyes esetekben bírság szabható ki, illetve a gazdasági kamaráknak lehetősége van eltiltani a képzőhelyeket a gyakorlati képzés folytatásától. A tanulószerződésben rögzített tanulói juttatások meglétéhez kapcsolódó évközi ellenőrzésre a gazdasági kamarán kívül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is jogosult.

Képzőhely látogatása A kamara szakképzési tanácsadói, azoknál a képzőhelyeknél, ahol tanulószerződéssel foglalkoztatnak tanulókat évközi látogatásokat végeznek. Ennek elsődleges célja a szakmai tanácsadás. A gazdálkodó szervezeteknek lehetőségük van személyesen megvitatni a tanulóképzéssel kapcsolatos kérdéseiket, problémáikat, illetve egyéb észrevételeiket. Személyes tanácsadás bármikor kérhető az év folyamán, kollégáink készséggel állnak a képzőhelyek rendelkezésére.

A szakképzési tanácsadó kollégák telefonos elérhetőségei +36 70 442-0637, +36 70 442-0641, +36 70 442-0640, +36 70 442-0639, +36 70 442-0642, +36 70 442-0636

További Információ PMKIK Tóth Ferenc Tel: +36 70 320-0264 E-mail: [email protected] www.pmkik.hu (szakképzés)

Gazdasági

Kamarai élet – Oktatás

Hírtükör

21

Tanulószerződéssel a munka világában Amit a tanulószerződésről tudni kell A tanulószerződés lényege Mi a tanulószerződés? A tanulószerződés két fél: nappali rendszerű szakiskolai képzésben (vagy más típusú középiskola utolsó évfolyamát befejezett) részt vevő tanuló, az a hozzájárulásra kötelezett, aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti kötelezettségét között létrejött jogviszony

• •

Milyen előnye származhat a gazdálkodó szervezeteknek a tanulószerződés megkötéséből? ad a tanítványok szabad •Lehetőséget kiválasztására, ad saját szakmai „utánpót•lehetőséget lás” kinevelésére, képzés költségei a szakképzési hozzá•ajárulási kötelezettségből leírhatók, illetve

•

visszaigényelhetők, pályázati lehetőségek.

Milyen esetben kell a gazdálkodó szervezeteknek a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése érdekében tanulószerződést kötni? Abban az esetben, ha a tanuló a teljes gyakorlati képzési idő több mint 40%-át a gazdálkodó szervezetnél teljesíti, kötelező a tanulószerződés kötése.

A tanulószerződés megkötésével mire vállal kötelezettséget a gazdálkodó szervezet? Egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen a tanuló egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésének és nevelésének biztosítására-szintvizsgára, köztesvizsgára, illetve szakmai záróvizsgára történő felkészítésre vállal kötelezettséget.

Milyen juttatásokat köteles a gazdálkodószervezet biztosítani a tanulószerződés megkötésével? – mértéke a mindenkori mini•Ösztöndíj málbér 15%-ának adott szorzata, az el-

• • • • • •

mélet és a gyakorlat arányát figyelembe véve, szakmánként differenciáltan (www. pmkik. hu / szakképzés) Pl. 30% elmélet-70% gyakorlat esetében 15 × 1,2 = 18%) félévente kötelező emelni, étkezési hozzájárulás (arányos a gyakorlatban eltöltött napok számával), tisztálkodó eszközök, munkaruha, útiköltség térítés (amennyiben a képzőhely nem a tanuló állandó lakhelyén van), védőfelszerelés kötelező felelősségbiztosítás.

Kivel és mikor köthető tanulószerződés? A nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő azon tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, szakiskolai képzésben részt vevő, közép-

•

• • •

fokú végzettséggel nem rendelkező tanulóval a második szakképzési évfolyam kezdetétől (2+2 képzési forma), szakiskolai képzésben részt vevő, középfokú végzettséggel nem rendelkező tanulóval az első szakképzési évfolyam kezdetétől (3 éves képzés), szakiskolai képzésben részt vevő azon tanulóval, aki korábban a középiskola utolsó évfolyamát teljesítette: az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől, a szakközépiskolai képzésben részt vevő azon tanulóval, aki korábban a középiskola utolsó évfolyamát teljesítette: az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől.

Tanulószerződésre jogosult szervezet Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet: költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, továbbá az agrárágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel.

• • • •

Milyen esetben köthet tanulószerződést a tanulószerződésre jogosult szervezet? Feltétel, hogy a kamarai nyilvántartásban szerepeljen (Tanulószerződés igénybejelentő – www. pmkik. hu / szakképzés). Nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező jogosult szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik a szakképzési törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti.

Mikor szűnik meg a tanulószerződés?

a tanuló sikeres komplex szakmai vizs•Ha gát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján.

A tanulószerződés megszűnésének egyéb formái

iskolából való kizárás jogerőre •Szakképző emelkedésekor, tanulói jogviszony megszűnésével, •aamennyiben a tanuló 30 napon belül más szakképző iskolában nem folytatja tanulmányait,

tanulmányok folytatására egészségileg •aalkal matlanná válik a tanuló, a kötelező foglalkozásokról a jogszabály•ban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott,

gazdálkodószervezet jogutód nélkül •amegszűnik, halálával, •aa tanuló gazdálkodószervezet eltiltásával a gya•korlati képzésben való részvételtől.

Milyen módon szüntethető meg a tanulószerződés? megegyezéssel, •közös felmondással, •rendes felmondással (2011. évi •rendkívüli CLXXXVII. Törvény a szakképzésről 4953. §).

Milyen estekben nem mondhatja fel a gazdálkodószervezet a tanulószerződést? Nem mondható fel a tanulószerződés a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt, a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

• • •

Milyen költségek számolhatók el a szakképzési hozzájárulás terhére? Az adott szakmában megállapított normatíva mértékéig minden olyan költség, amit 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről 63.§, valamint a 68.§ előír kötelezően adandó juttatás: pénzbeli juttatás + járulékai kedvezményes étkezés útiköltség-térítés munkaruha egyéni védőfelszerelés (ha kötelezően előírt) tisztálkodó eszköz

• • • • • •

Elszámolás, bevallás A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg öszszegét havonta maga állapítja meg, elektronikus úton (1212-es nyomtatvány) vallja be (NAV) és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (2011. évi CLV. Törvény 9.§)

További Információ: PMKIK 11056 Budapest, Váci u. 40. Tel: 317-8619, 317-7377, 317-7666 E-mail: [email protected] www.pmkik.hu (szakképzés)

Gazdasági

Kamarai élet – Jog

22

Hírtükör

A PMKIK jogi tanácsadóinak jegyzéke kamarai tagoknak kedvezményesen Dr. Lukács Szilvia Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Lukács Szilvia ügyvéd Szakterület: adóügyek, gazdasági jog, polgári jog (ingatlannal kapcsolatos tevékenység), követelésbehajtás, végelszámolás – felszámolás, végrehajtás, szerződéskészítés Tanácsadás: telefonos egyeztetés alapján 1138 Budapest, Népfürdő u. 3/a 8. em. 802. Mobil: 70/389-9441 E-mail: [email protected]

Kaszap Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Kaszap László ügyvéd Szakterület: polgári jog, társasági jog, közigazgatási jog, informatikai jog, családjog, nem peres eljárások (fizetési meghagyás, végrehajtás, stb.) Tanácsadás: egyeztetett időpontban 2045 Törökbálint, Pistály dűlő 105. Tel.: 23/428-040 Mobil: 30/942-1351 E-mail: [email protected]

Papcsák Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Trencsán Gábor ügyvéd Dr. Vámos Marianna ügyvéd Szakterület: gazdasági jog, követelés-kezelés, ingatlanjog, cégalapítás, vállalkozásfejlesztés, mikrohitelezés Tanácsadás: bejelentkezés alapján 1066 Budapest, Teréz krt. 40. III/26. Tel.: 1/412-0742 E-mail: [email protected] Honlap: www.papcsak.hu

Dr. Gál János ügyvéd Szakterület: adásvételi, vállalkozási szerződések, bérleti, kölcsönszerződések, tartozáselismerő okiratok készítése szükség esetén ügyvédi letéttel, követelések behajtása fizetési meghagyásos, peres úton bírósági végrehajtással, felszámolási eljárás megindítással, cégalapítás, módosítás, cégadásvétel, cég-végeleszámolás, alapítvány, egyesület alapítása Tanácsadás: egyeztetett időpontban és helyszínen 2760 Nagykáta, Bajcsy u. 1. fsz. 4., 2230 Gyömrő, Szent István u. 22. I. emelet 3. 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 52/C Mobil: 30/9507-553 • Tel./fax: 29/440-713 E-mail: [email protected]

Dr. Bardocz Kálmán ügyvéd Szakterület: polgári jog, cégjog, ingatlanjog, gazdasági jog Tanácsadás: kedd, csütörtök 16-18 óra 2310 Szigetszentmiklós, Móra F. u. 13. fsz.1. Tel./fax: 24/368-017 E-mail: [email protected]

Dr. Beretzky Kázmér ügyvéd Szakterület: szerződésszerkesztés, gazdasági társaságok alapítása-, és módosítása, polgári perek, családjog Tanácsadás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-12, 15-17 óra 2600 Vác, Budapesti főút 15.

Tel./fax: 27/319-344 E-mail: [email protected] Honlap: www.beretzky-ugyvedi-iroda.com

Dr. Kovacsik Erzsébet ügyvéd Szakterület: cégügy, ingatlanjog, behajtás, végrehajtás, szerződések Tanácsadás: hétfő, péntek 10-16 óra Kovacsik-Szőke Ügyvédi Iroda 2170 Aszód, Kossuth L. u. 63. Tel./fax: 28/401-461 Mobil: 30/959-1603 E-mail: [email protected]

Vígh és Társa Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Vígh Katalin ügyvéd Szakterület: társasági jog, munkajog. ingatlannal kapcsolatos területek (tulajdonszerzés, ingatlan-nyilvántartás, termőföld speciális szabályai) Tanácsadás: előre egyeztetett időpontban 2310 Szigetszentmiklós, Thököly út 19/b I. emelet 6. Tel.: 24/368-897 Fax: 24/445-826 Mobil: 30/303-8870 E-mail: [email protected]

Dr. Gyuris Csaba ügyvéd Szakterület: polgári jog, büntetőjog, gazdasági társaságokat érintő jogág Tanácsadás: 2600 Vác, Damjanich tér 2. Tel.: 30/9400-994 Fax: 27/302-123 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadási idő: telefonon egyeztetett időpontban

Dr. Keresztesi Márta ügyvéd Szakterület: polgári jog, gazdasági és társasági jog, ingatlanjog Tanácsadás: munkanapokon, telefonos egyeztetés szerint 1136 Budapest, Gergely Győző u. 3/b. fsz. 3. Tel.: 1/359-4294 Fax: 1/412-1807 Mobil: 30/99404-824 E-mail: [email protected]

Dr. Kovács Éva Mária ügyvéd Szakterület: polgári jog, agrárjog, munkajog, szövetkezeti jog, ingatlanjog, polgári és büntetőjogi mediáció, társasági jog Tanácsadás: időpont egyeztetéssel 2700 Cegléd, Petőfi u. 2. Tel.: 53/314-593 Fax: 53/500-352 Mobil: 30/978-1897 E-mail: [email protected]

Dr. Falatovics Katalin ügyvéd Szakterület: társasági jog, ingatlan jog, családjog, civil szervezetek Tanácsadás: telefonos egyeztetés alapján 2360 Gyál, Kőrösi út 92. Tel./fax: 29/341-262 Mobil: 20/326-6062

Dr. Marticsek Dóra ügyvéd Szakterület: cégalapítás, cégmódosítás, munkajog Tanácsadás: 2750 Nagykőrös, Kossuth L. u. 5. Tel./fax: 53/356-679 E-mail: [email protected]

Ügyfélfogadási idő: hétfő – csütörtök 1517 óra

Dr. Tóth István ügyvéd Szakterület: gazdasági jog, polgári jog Tanácsadás: telefonon történő egyeztetés alapján 2600 Vác, Budapesti főút 15. Tel./fax: 27/317-125

Dr. Szánthó György ügyvéd Szakterület: polgári jog, családi jog Tanácsadás: előre egyeztetett időpontban 2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 12. Tel./fax: 24/385-123 E-mail: [email protected]

Dr. Sándor Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Sándor Zsolt ügyvéd Szakterület: társasági jog, munkajog, polgári jogterület, közbeszerzés Tanácsadás: 1113 Budapest, Bartók Béla u. 60. I. emelet 4. Tel.: 1/209-2296 • Fax: 1/209-0063 E-mail: [email protected] Honlap: www.sandorlegal.hu Ügyfélfogadási idő: telefonos egyeztetés alapján

Dr. Egyed István Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Egyed István ügyvéd Szakterület: adójog, cégjog, társasági jog Tanácsadás: 1065 Budapest Nagymező u. 28. Tel./fax: 1/331-4654 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadási idő: telefonos egyeztetés alapján

***

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt jogi tanácsadói a tanácsadást a kamarai tagdíj fejében, külön térítés nélkül nyújtják a kamara tagjai részére.

***

A tanácsadáson túli iratszerkesztés, képviselet, stb. tagjaink által kedvezményesen vehető igénybe.

***

A PMKIK-hoz való tartozásukat a kamarai tagok tagkártyával igazolhatják.

***

Külön felhívjuk tagjaink figyelmét arra, hogy a tagkártya a jogi tanácsadás igénybevétele mellett az Euro Discount Club (EDC) szolgáltatásainak kedvezményes használatára is lehetőséget ad, amelyről részletes tájékoztatást a www.pmkik.hu honlapon találhatnak.

További Információ: PMKIK 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel: 317-8619, 317-7377 www.pmkik.hu

Gazdasági

Hírtükör

23

Vitarendezési lehetôség az építésügyben

TSZSZ! Nem kapott teljesítésigazolást, pedig a munkát elvégezte? Van teljesítésigazolása, de a megrendelô nem fizet? Szeretné mindezt a bírósági eljárást elkerülve rendezni, vagy peres eljárás esetén az ügymenetet gyorsítani? Forduljon a Teljesítésigazolási Szakértôi Szervhez! A TSZSZ eljárása a szerzôdésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál vagy az MKIK-nál kezdeményezhetô!

MKIK Tel.: 06-1-474-5118 E-mail: [email protected] Web: www.mkik.hu PMKIK Tel.: 06-70-339-9940 E-mail: [email protected] Web: www.pmkik.hu

Ne feledje: igazolási és kifizetési problémái esetén a Teljesítés Igazolási Szakértôi Szervet keresse!

24

Gazdaság – Kamara

Gazdasági

Hírtükör

Átadták a Magyar Kézműves Remek díjakat ➤ Folytatás az 1. oldalról közgazdaságilag nem indokolható a túlzottdeficit-eljárás újraindítása. Megjegyezte azonban, hogy határainkon kívül nagyon sokak szemét szúrják a magyar intézkedések. A kormány olyan lépéseket tesz, amelyekkel folyamatosan nagyvállalati érdekeket és filozófiai meggyőződéseket sért – hívta fel a figyelmet. Szerinte mindezek ellenére ezt az utat folytatni kell, hibás lépés lenne, ha visszatérnénk a monopóliumokhoz vagy újra adósságból finanszíroznánk a növekedést. A gazdasági tárca szerint is alaptalanok a bizottVereczkey Zoltán, kamaránk elnöke a pest megyei díjazottakkal: ság aggodalmai, ráadásul a Magyar Kézműves Remek díjat kaptak, a fotón balról jobbra: brüsszeli prognózist módTóth Károlyné csipkekészítő, harmónia-sál és táska szett; Dobos Krisztina bőrműves, a Népművészet Ifjú Mestere, szertani bizonytalankomotoros bőrtáska kollekció erdélyi ködmönök ihlette bőrrátét és kézi bőrfűzés díszítéssel; dás is övezi. Magyarország Kolozsvári Antalné csuhébáb-készítő népi iparművész, falusi életképek, kalotaszegi és kalocsai díszbaba ezért folyamatosan egyezKönönség díjban részesült Molnár Róbert és Kiss Tamás cserépkályhakészítők. tet a testülettel. A Központi (A díjazottakat a Gazdasági Hírtükör későbbi számaiban bemutatjuk.) Statisztikai Hivatal jelentése szerint a kormányzati szektor első ne- ségvetési hatásai lehetnek, ez ugyanis a sadalom is fontos szerepet játszik. Az gyedévi hiánya 256 milliárd forint volt, legerősebb ösztönző a magyar költség- MKIK elnöke szerint a Magyar Kézműves s mivel a bevételek gyorsabban nőttek vetés rendben tartására. Remek elismerés a magyar díjak sorában a kiadásoknál, így a hiány 0,4 százalékParragh László az ünnepségen kije- a legrangosabbak között van, a mostaponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel lentette: a magyar gazdaság egyik ki- ni pályázatra jelentkeztek a legtöbben, korábban. Londoni elemzők szerint a törési pontja a szakképzés, amelyben a minden eddiginél színvonalasabb pályabrüsszeli fenyegetésnek kedvező költ- nagyvállalatok mellett a kézműves tár- munkák érkeztek.

A Magyar Kézműves Remek pályázatra beadott pályaművekből nyílt kiállítás július 3. és 27. között látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Elismerő tekintetek a közönség körében