A
2006. ÁPRILIS
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
A 2,5 milliárd forintos rekonstrukció az utóbbi idôk legnagyobb egészségügyi beruházása volt Szegeden
Átadták a felújított kórházat Az egészségügyi miniszter és a polgármester jelenlétében a múlt héten átadták a felújított szegedi kórházat. Több mint két és fél milliárd forintot költöttek az önkormányzati fenntartású intézményre, melynek négy épületszárnyát modernizálták. Emellett korszerûsítették az energetikai rendszert, valamint új mûszerekkel szerelték fel az osztályokat és a mûtôket. Elkészült a Szegedi Városi Oktató Kórház 15 hónapig tartó felújítása. Címzett állami támogatás és uniós pénzek felhasználásával összesen 2 milliárd 524 millió forintot költöttek az épület rendbe hozására, az energetikai rendszer korszerûsítésére, valamint gép-, mûszerbeszerzésre. Az ünnepélyes átadást március 29én tartották, az egészségügyi miniszter, a polgármester, az egészségügyi társintézmények képviselôi, az egyetem vezetôi, valamint a beruházók és a kivitelezôk részvételével. Elsôként Pajor László, az intézmény fôigazgatója mondott beszédet, melyben a kórház történelmének fontos epizódjaként nevezte meg a beruházás elkészültét. Ezek után megköszönte az egészségügyi miniszter, Rácz Jenô segítségét, aki – ahogy megfogalmazta – végigbábáskodta a munkálatokat, sôt már államtitkárként is támogatta a rekonstrukciót. Elismerôen szólt a polgármesterrôl, amiért politikájának központjába az egészségügyet állította, és köszönetet mondott a beruházóknak is azért a kompromisszumképességért, melyre szükség volt ahhoz, hogy a munkálatok és a betegellátás egymással párhuzamosan tudjon haladni. (Folytatás a 3. oldalon.)
A Csillag téren parktükör is készül
Százezer tô virág díszíti nyáron a várost Az elmúlt hetekben megkezdôdött Szegeden a szokásos tavaszi nagytakarítás és virágültetés. Az idén negyvenmillió forintba kerül a tél nyomainak eltüntetése, a zöldalapból – amelyet négy évre elôre megszavaztak a képviselôk – több mint százezer szál különféle virágot ültetnek a város parkjaiba, közterületeire. A lakótelepeken is rendbe hozzák a padokat és a csobogókat, hamarosan lemossák a Belvárosi hidat is. Május elsejét tisztán, virágosan köszöntheti majd a város. – A tavalyinál korábban, de a megszokottnál kicsit késôbb kezdhettük el a tavaszi nagytakarítást a városban – mondja Gila Csaba, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartási divízió vezetôhelyettese. Az elmúlt hetekben megkezdôdött tavaszi munkálatok során visszavágják az út menti fákat, rendbe hozzák a játszó- és köztereket, az intézmények környékét, de megtisztítják a KRESZ-táblákat és a forgalomirányító lámpákat is. Két nagy és két közepes teljesítményû porszívóval hetek óta éjszaka takarítják a város útjait, hogy a forgalmat ne zavarják. A gépeknek egyebek mellett a téli csúszásmentesítés idején kiszórt 1500 köbméter sóshomokot is össze kell szedniük. A Belvárosi hidat április közepén mossák le, de a munka nem jár forgalomkorlátozással, mert éjszaka végzik. (Folytatás a 2. oldalon.)
2006. április
2 • Szegedi Tükör
Ujhelyi István az Új Magyarország programról
Százezer tô virág díszíti majd nyáron a várost
A Csillag téren parktükör is készül (Folytatás az 1. oldalról.) Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több mint százezer tô egynyári virágot ültetnek ki Szeged parkjaiba. Csak a Széchenyi térre több mint húszezer egynyári virág kerül, de jut például a Dugonics térre is három és fél ezer, vagy Tarján városrészbe, ahová több mint kilencezer tövet palántálnak el. Tavaly ôsszel már több mint 70 ezer kétnyári – fôleg árvácska és százszorszép –, valamint 25 ezer hagymás növény került a város parkjaiba. – Május elejéig kicsomagoljuk és lemossuk a szobrokat, beindítjuk az ivókutakat, és kitakarítjuk a szökôkutakat is. Az idén megújul az újszegedi Korsós lány szobra, de Tápai Antal Halas fiúját is rendbe kell tennünk, mert a napokban ismét megpróbálták megrongálni az alkotást. A 160 kilométer út és a kétszázhetven hektáros zöldterület megtisztításán több mint kétszázan dolgoznak folyamatosan. A tavaszi munkákban részt vevôk több mint fele közhasznú munkás. Az önkormányzati társaság dolgozói
Folytatni szeretnék a megkezdett munkát Ujhelyi István szocialista képviselôjelölt bízik a választási gyôzelemben, s azt mondja: „A következô kormány nem kér se száz, se két napot. Már az elsô munkanapján megkezdi, de akár mondhatjuk úgy is, hogy folytatja munkáját” – mondta. Az MSZP alelnöke beszámolt az új kormány elsô száz lépésérôl.
elôször Szeged forgalmasabb részein szedik össze és szállítják el a hulladékot. A sétálóutca, a belvárosi forgalmas területek, valamint a bevásárlóközpontok, orvosi rendelôk, közterek, intézmények környéke után a külsô körzetekben, a panelnegyedekben tesznek rendet, virágosítnak. – Az idén nemcsak a belvá-
Négy év alatt tízezer fát ültettek Négyéves fatelepítési programba kezdett 2003-ban a város. Eddig több mint tízezer fát, fás szárú növényt és fenyôt ültettek el Szegeden és környékén. Új zöld foltok alakultak ki a Rókusi körúton, a Csongrádi sugárúton, Móravárosban, de a Széchenyi téren és Újszegeden is folytatódott a farekonstrukció. Jelentôs számban telepítettek különféle cserjéket is Szegeden, amelyek a városban lebegô por mennyiségét jelentôsen csökkentették.
rost, hanem a lakótelepek forgalmasabb csomópontjait – a Csillag teret, a Tesco és a nagyobb áruházak környékét – is takarítjuk majd a hétvégeken is. Igaz, a lakótelepeken a házak környékének takarításába a lakók is besegíthetnek. Április elsô hétvégéjén többek között Felsôvárosban, Tarjánban és a Vértó környékén szervezték meg a tavaszi szemétszüretet. A résztvevôknek a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. kesztyût, zsákot, és szükség esetén szerszámot is biztosított. Az összegyûjtött szemetet pedig a közhasznú társaság azonnal el is szállította. Az idén is igyekeznek majd óvni a parkokat és az elültetett növényeket. Hamarosan ismét munkába áll a több
mint tízfôs parkôri szolgálat, amely több mûszakban, éjjelnappal vigyáz majd a város parkjaira. ● A napokban adták át a Kodály téri játszóparkot, ahol a tízmillió forintos költségbôl a környék parkosításra is jutott. Már készül a Csillag téri kispiaccal párhuzamosan az a parktükör, amely a tér felsôvárosi végét zárja majd le. A Glattfelder téren március közepén adták át a város új szobrát. Lapis András alkotása a megújult szökôkutat díszíti. A térre hamarosan új növényeket és pihenôszékeket helyeznek ki. Újszegeden április végére készül el a Torontál téri 140 gépkocsinak helyet adó parkoló. A területet nyolcmillió forintért parkosítja a város.
– Az Új Magyarország program minden korábbinál nagyobb piaci lehetôségeket teremt a hazai kis- és középvállalkozásoknak és javítja az agrártermelôk biztonságát – hangsúlyozta Ujhelyi István. A szegedi politikus kiemelte: mintegy 700 milliárd forint hitel-, tôke- és pályázati forrással támogatják a hazai kis- és középvállalkozások technológiai megújulását. A fiatalokat érintô intézkedésekrôl szólva elmondta: folytatják a Start-kártya programot, amely egy évig 18,5 százalékos, a második évben 8,5 százalékos járulékkedvezményt biztosít a munkáltatóknak –, hogy a pályakezdô fiatalok könynyebben találják meg elsô munkahelyüket. Elindítják a Startplusz programot – a fiatalokhoz hasonló mértékû kedvezménnyel –, amely a gyermekük otthoni gondozását követôen a munkába visszatérô nôk és a tartós munkanélküliek elhelyezkedését segíti. Az agráriumra vonatkozó elsô lépések: kiszélesítik a meghirdetett földbirtokprogramot, hogy a magyar gazdák kedvezô feltételekkel vásárolhassanak földet a versenyképes gazdálkodásukhoz szükséges birtokméret kialakítása érdekében. – Az újabb száz lépés program egyik kulcsszava a kiszámíthatóság – hangsúlyozta Ujhelyi István. Ezt célozza, hogy a bérek legalább 25 százalékos emelését, a keresetek reálértékének kiszámítható növekedését biztosító bérmegállapodást kezdeményeznek. Az alelnök kiemelte: a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, az alacsonyabb jövedelmûek lakásrezsi-kiadásainak mérséklése érdekében bevezetik a szociális tarifát. Ez azt jelenti, hogy a rászorulók kedvezményes áron kapják majd a gázt és az áramot. Továbbra is féken tartják a betegeket terhelô gyógyszerköltségek növekedését. A közgyógyellátás új rendszerével biztosítják, hogy a legnehezebb helyzetben lévôk ingyen jussanak hozzá a korszerû, betegségükhöz igazodó gyógyszerekhez. A törvénybe foglalt ötéves Nyugdíjemelési Program részeként 2007 és 2010 között végrehajtják az elmúlt évek igazságtalanságait orvosló, az évi rendszeres nyugdíjemelésen felüli – átlagosan évi egy havi többletnyugdíjnak megfelelô – emeléseket. Ujhelyi megígérte: törvényben garantálják a családi pótlék évenkénti rendszeres emelését, és négy év alatt legalább 20 százalékkal növelik a családi pótlék összegét. Folytatják a babakötvényprogramot is. Az Új Magyarország program egészségügyi beruházásaival, a sürgôsségi, onkológiai és gyógyító centrumok kialakításával az ország minden pontján hasonló színvonalú, korszerû ellátást biztosítanak az embereknek.
Gyógy- és wellness-szolgáltatás, színvonalas szabadtéri játékok, halászlé teszi vonzóvá a várost
Szeged és turizmus – a legnépszerûbb tízben Felfelé menetel a legkedveltebb magyar városok toplistáján Szeged: míg 2004-ben nem jegyezték az elsô tízben, tavaly „kiszorította” Pécset, Debrecent és Gyôrt is. A városokban eltöltött vendégéjszakák alapján készült összeállításból kitûnik: egyre kedveltebbek a wellnessszolgáltatásokat is nyújtó helyek. Összesítésben – tehát együttvéve a külföldiek és a hazai vendégek által eltöltött vendégéjszakák számát – Szeged a tizedik helyet szerezte meg a legnépszerûbb magyar városok 2005-ös toplistáján. Ez óriási elôrelépés a Tisza-parti városnak, hiszen nemcsak Gyôrt és Debrecent szorítottuk le a sereghajtók közül, hanem az állandó riválist, Pécset is. Míg 2003-ban csupán 221 ezer volt a Szegeden eltöltött vendégéjszakák száma, addig tavaly már 50 ezerrel több alkalommal szálltak meg nálunk hazai és külföldi turisták – áll a KSH felmérésében, amelyet a Magyar Turizmus Rt. tett közzé. – Ritka jó évet zártunk 2005-ben – mondta a szegedi Forrást igazgató Maklári Lászlóné –, s úgy vélem, ez nem csupán a mi szállónkra, hanem a többi szegedire is igaz. Az átlagos itt-tartózkodási idô a Forrásban 2,3 napról 2,9 napra nôtt, ha a 2004-es és a 2005-ös évet hasonlítjuk össze. Ugyanezt a két esztendôt figyelembe véve tavaly 40 százalékkal nôtt a vendégeink
száma, s 26 százalékkal több belföldi vendéget fogadtunk. Az igazgató szerint ennek egyik oka az üdülési csekkben keresendô. Ráadásul 2005-ben két világbajnokságot is rendeztek Szegeden, ez is hozzájárult a vendégszám növekedéséhez. Továbbá színvonalas programot kínált a szabadtéri, gondoljunk csak az óriási érdeklôdést generáló Rómeó és Júliára, amelyre igen rövid idô alatt elfogytak a jegyek. A vendéget azonban nem csupán ezzel lehet csábítani. A Forrásban nagy népszerûségnek örvendett a Nyerô ötös csomag: a reggelivel vagy félpanzióval igénybe vehetô néhány napos pihenést jó áron kínálták a vendégeknek. A Forrás vendégszámának növekedése egy másik, nagyon fontos dolognak is betudható: megépült a szálló és a termálfürdô összeköttetése, így a vendégek számára kényelmes az átjutás a gyógyfürdôbe, nem kell az utcára lépniük, köszönhetôen a két intézményt összekötô folyosónak. Vélhetôen az idei esztendôben is nagy népszerûségnek örvend a sze-
gedi szálló: a napokban mutatták be a meghívott vendégeknek és a szakma képviselôinek a 22 megújult szobát, amelyek „de luxe” minôséget képviselnek, vagyis négycsillagos besorolást kaptak – az egyébként háromcsillagos szálló ezekbe a szobákba az igényesebb vendégeket várja. De nemcsak ezeket a helyiségeket építették át teljesen – megújultak a fürdôszobák, klímát, széfet szereltek fel –, hanem a szálló fôbejáratát és hallját is felújították – ötvenmillió forintból.
A gyógyászati és wellnessszolgáltatásokat kínáló városok egyébként egyre népszerûbbek: az állandó elsô helyezett Budapest után – tavaly a fôvárosban 6 millió 439 ezer vendégéjszakát jegyeztek – a vendégek szívesen idôztek például Hévízen is. A wellness-szolgáltatások mellett fontos a gasztronómia is, amely megadja egy-egy város arculatát. Szeged ezen a területen is számos attrakciót vonultat fel tavasztól ôszig
tartó, szinte megszakítás nélküli fesztiválfolyamában. A Tisza-parti halászléfôzô versenyen azok is megfordulnak, akik nem állnak a bogrács mellé, az újszegedi ligetet pedig a grillezôk veszik birtokba minden évben. Ha pedig épp nincs rendezvény a városban, akad számtalan étterem, amely feledhetetlenül finom magyaros ételekkel várja a vendégeket. – A vendéglátósok szempontjából is jó év volt a 2005ös, rengeteg turista fordult meg
a különbözô fesztiválokon és az éttermekben is – összegezte tapasztalatait az Arany Oroszlán tulajdonosa, Puskás László, aki a sör- és grillfesztivál szervezôje is egyben. – Mindezt annak ellenére mondom, a tavasz végi, nyári rendezvények egy részének nem kedvezett az idôjárás, olyan is akadt, amit elmosott az esô. Nagy tömegeket vonzott a halászléfôzô fesztivál és a kamionos találkozó is. Puskás szerint a tavalyi szabadtéri játékok programja is soha nem látott tömegeket vonzott a városba, így a nyári játékok ideje alatt telt ház volt a vendéglôkben is. – A magyar és külföldi vendégek körében egyaránt keresettek voltak a magyaros ételek a halászlétôl kezdve a pörköltön és a grillezett ételeken át a kakasból és borjúból készült ételekig. A szegedi vendéglátós azt is hozzátette: mivel a szabadtéri játékok idei programját már tavaly nyilvánosságra hozta a fesztiváligazgatóság, úgy látja, hasonló idegenforgalmi számokra, hasonló turistaözönre számíthat Szeged 2006-ban is. Remélhetôleg ez is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a tízes lista egyáltalán nem lebecsülendô, utolsó helyérôl feljebb kerüljön a város a legnépszerûbbek sorában. Nyemcsok Éva
2006. április
Szegedi Tükör • 3
A 2,5 milliárd forintos rekonstrukció az utóbbi idôk legnagyobb egészségügyi beruházása volt
Átadták a felújított városi kórházat (Folytatás az 1. oldalról.) Botka László polgármester hangsúlyozta: örömmel tölti el, hogy a hosszú évek óta tervezett felújítást alig másfél év alatt megvalósították, ezzel pedig minôségi változást tudtak elérni. Mint emlékeztetett, az elôzô kormány ideje alatt egy hárommillió forintos kft.nek kívánták ezt az egészségügyi intézményt átjátszani. – Mi viszont azt vállaltuk, hogy privatizáció helyett fejlesztésben és beruházásban gondolkozunk – tette hozzá. A polgármester az ünnepség végén elismeréseket adott át a beruházásban részt vevô vezetôknek, majd a kórház jelképes kulcsának átadása után Rácz Jenôvel és Pajor Lászlóval közösen vágták át a szalagot, és a meghívott vendégekkel körbejárták a felújított részeket. Az épületen már kívülrôl is azonnal szembetûnô a változás: a kórház teljesen megújult homlokzattal fogadja az ide érkezôket. A Kálvária sugárút felé nézô fô szárny a pszichiátria épületével megegyezô, világos szürkéskék színt kapott, és a bejáratot is teljesen átalakították. Ebben a szárnyban mindenhol kicserélték a nyílászárókat, az ide tûzô nap miatt pedig redônyöket szereltek fel, hogy a betegek számára nyáron elviselhetôbb legyen a forróság. A több mint háromezer négyzetméter alapterületû pszichiátriai osztályt teljesen felújították. Az egykor elhanyagolt állapotban lévô és lehangoló látványt nyújtó épületre rá sem lehet ismerni: világos falak és új bútorok fogadják az ide kerülô betegeket. Hasonlóan modern külsôt kapott a mûtôblokk, melyet
ki is bôvítettek, így már hat, az európai normáknak megfelelô helyiségben végezhetnek az orvosok operációkat. A legnagyobb változáson az urológiai osztály ment keresztül. A kórház legelhanyagoltabb állapotban lévô épületrészébôl az itt dolgozók szerint Magyarország egyik legszebb urológiája lett. Az osztály két új szinttel bôvült: egyiken szintén betegeket helyeznek el, a tetôtérben pedig kulturált szociális helyiségeket tudtak kialakítani az itt dolgozóknak. Nem mellékes az sem, hogy a bent fekvôknek is sokkal jobb körülményeket tudtak biztosítani: például minden kórteremhez saját fürdô és vécé tartozik. Kialakítottak egy új ambulanciát is betegváróval, eddig ugyanis csak a folyosón tudtak álldogálni a betegek. – Annyira szép lett ez az osztály, hogy most 20-30 évig biztosan kiszolgálja az urológia céljait – mondta Pajor László fôigazgató, aki egyben az osztály vezetôje is. – Azt hiszem, azt üzenhetjük ezzel a betegtársadalomnak, hogy egy olyan kényelmes, kellemes urológiát tudunk biztosítani, ami kicsit feledteti azt a betegséget, amivel idekerülnek. – Nagyon szeretjük a felújított osztályt, rá is fért már nagyon ez a beruházás – mondta Csányi Sándorné, Kati nôvér. – Irigyelnek is bennünket a többiek, jönnek át a többi osztályról a csodájára járni. Az itt dolgozó orvosok is elégedettek. – Külön tudjuk már választani a steril és a nem steril betegeket, sokat fejlôdött a mûszerezettség, és a pihenôszobák is sokkal kulturáltabbak lettek – mondta
Szalay István adjunktus. Még a betegek is elismerôen nyilatkoztak a rekonstrukcióról. – Én is fel vagyok újítva – jegyezte meg János. – De a viccet félretéve: tényleg sokkal jobbak lettek a körülmények. Nem kell például kimenni a folyosóra, ha a mellékhelyiséget vagy a zuhanyzót akarjuk használni, mert minden szobához tartozik
egy-egy. És külön szekrényt adnak minden betegnek, ami szintén a kórteremben van. Természetesen olyan beruházások is történtek, melyek ugyan nem ilyen látványosak, ám legalább ennyire fontosak. Az energetikai korszerûsítés 409 millió forintba került, nyolcszázmillió forintból pedig új gépeket és berendezéseket is vásároltak,
melyek elengedhetetlenek a mûtétekhez és a gyógyító munkához. – Olyan mûszereink vannak, amelyekrôl korábban csak álmodtunk – mondta el a fôigazgató. – Ilyen például az érforrasztó készülék, mely önmagában húszmillió forintba kerül. Nem sajnálta tehát a beruházó a pénzt igazán korszerû és magas szintû mûszerekre.
Pajor professzor így összegezte az intézményben történt átalakításokat, mely az utóbbi évek legnagyobb egészségügyi beruházása volt Szegeden: „Kaptunk a magyar néptôl 2,5 milliárd forintot, amibôl a kórház megszépült. Most kötelességük ezt úgy mûködtetni, hogy továbbra is a betegeket szolgálja.”
Három év alatt ötszázzal nôtt a létszám
Termelôüzemet avattak a szegedi Móriczban Átadták a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Zrt. új telephelyét a volt Móricz-iskolában, ahol négyszáz megváltozott munkaképességû dolgozik majd. Régi helyükön, a Tavasz utcában a stratégiai termékeket, a kötött felsôdivatárut gyártó üzem bôvül.
A szó szoros értelmében mûködô üzemet avattak március 30-án a volt Móricz-iskolában: a Szefo Zrt. négyszáz megváltozott munkaképességû dolgozója elfoglalhatta helyét a minden kényelemmel ellá-
tott, teljesen felújított régi osztálytermekben – közülük huszonöten elsô munkanapjukat töltötték. Avatóbeszédében Botka László polgármester azt emelte ki, hogy a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Zrt. az
elmúlt három évben ötszáz fôvel növelte létszámát, idén százötvennel, és további száz varrónôt fel tudna venni. Az 1350 fôt foglalkoztató, exportra termelô cég a közelmúltban egymilliárd forintos fejlesztést hajtott végre, ami Szegeden példaértékû. Kiss Sándor vezérigazgató elmondta, a Móricz-iskola korábban évekig üresen álló épületét tavaly százmillió forintért vásárolták meg, nettó ötvenmillió forintba került a felújítás. Ehhez a tulajdonosi jogokat gyakorló Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól 75 millió forintot kaptak, a másik 75 milliót azonban maguk gazdálkodták ki. Hozzátette: a telephely neve – rehabilitációs foglalkoztató, képzô és oktató telephely – jelzi az új mûködtetési filozófiát. Vagyis nemcsak a fogyatékosok megmaradt képességeinek hasznosítására koncentrálnak, hanem meg kívánják teremteni számukra az esélyegyenlôséget, hogy a nyílt munkaerôpiacon is elhelyezkedhessenek. Alapvégzettségüknek, vagy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelôen képzik majd át ôket. A Szefo Zrt.-nél a foglalkoztatás bôvítését a versenyágazatban kezdték el, ahol uniós exportra divatkötöttárut gyártanak. Ma már nemcsak
bérmunkában dolgoznak, hanem saját márkanévvel, saját fejlesztésû termékekkel beléptek a Baltikumra és az orosz piacra is. Az új telephelyet is azért hozták létre, mert idén február 1-jén újabb öt évre szóló szerzôdést kötöttek az olasz partnerrel 50 százalékkal nagyobb termelési volumenre, s ehhez a Tavasz utcában fel kellett szabadítani helyiségeket. A központban idén továb-
bi 200 millió forintos mûszaki fejlesztést valósítanak meg. Idén már százötven fôvel bôvült a létszám: az új telephelyen huszonöten kezdtek az átadás napján, huszonöten Makón léptek munkába, száz embert pedig a stratégiai területre vettek fel. De további száz fôt bármikor, akár egyik napról a másikra fel tudnának venni.
Az optimizmus jelei a gazdaságban Botka László külön kiemelte: a magára találó szegedi gazdaság egyik jelképévé vált a Szegedi Szefo Zrt. Példaértékû, hogy egyrészt világszínvonalú kötöttárut gyártanak, megállják a helyüket a világpiacon, másrészrôl több száz megváltozott munkaképességûnek adnak munkát. A szegedi gazdaságban szerinte az óvatos optimizmus jeleit lehet észrevenni: a Pick beindította vágóüzemét, míg másutt bezárnak tejüzemeket, nálunk a Sole-MiZo Zrt. bôvíti kapacitását, bejelentették egy 350 fôt foglalkoztató cég Szegedre telepítését, s épül a logisztikai központ. Hozzátette: néhány hónap alatt egy évtized veszteségét nem lehet behozni, de beindult egy dinamikus folyamat. Tudni kell, hogy a több ezer fôt alkalmazó cégek már nem jönnek Magyarországra, a fejlett, közepes méretû vállalkozások idetelepülésére azonban van esély. Ez egyértelmûen az autópályának köszönhetô, s annak a ténynek, hogy Szeged fejlôdésének híre bejárta az országot. A Szegeden mûködô cégek is jó évet zártak, tavaly kilenc százalékkal nôtt az árbevételük, jelentôs részük létszámbôvítésben gondolkodik.
2006. április
4 • Szegedi Tükör
2006. április
Szegedi Tükör • 5
Hogyan látják a városlakók a szegedi fejlesztéseket? 2002-ben közel ötmilliárdos költségvetési hiánnyal kezdte munkáját az új városvezetés, mely hiányt 2006-ra a felére csökkentette, miközben beruházások, fejlesztések sokaságát indította el. Szeged város költségvetése az idén Az idén 66 milliárd forint, melynek csaknem felét, 30 milliárdot fordítanak beruházásokra. Arra voltunk kíváncsiak, milyen fejlesztésekkel ismerkedtek meg a szegediek, milyen beruházások nyerték el tetszésüket.
Fekete Gizi, a Szegedi Nemzeti Színház mûvésznôje
– Nagy örömömre Szegedre ért az M5-ös sztráda. Én is autóval járok, a fiam Gyôrben tanul, s Budapestig szabad a pálya. A repülôtér fejlesztése is bekapcsolhatja Szegedet a nemzetközi vérkeringésbe, bár meg kell vallanom, én nem fogom igénybe venni, ugyanis a repülés az én életembôl kimarad. Nagy boldogságomra nem maradt viszont ki a kisszínház átadása, színész létemre ez meghatározó színhely, hiszen itt játszottam a legfontosabb szerepeimet. Ez az épü-
let mindig is a szívem csücske volt, és most olyan gyönyörû és olyan pompázatos, hogy nagyon jó itt lenni és itt játszani. Szeged eddig is szép volt, de néhány év óta egyre szebb, nagyon büszke vagyok rá. Akármerre járok az országban, mindenkitôl azt hallom, hogy Szeged milyen gyönyörû. Nagyon szeretem ezt a várost.
taniak azt a munkát, amit mindnyájunk örömére elkezdtek. Ezt kívánja mindenkinek Szeged Gyula bácsija.
Gábor Géza, a Szegedi Nemzeti Színház operaénekese
Gyurits Gyula nyugdíjas – Nagyon régóta járom már Szeged utcáit, tereit, hiszen 87. évemet taposom, hála Istennek erôben, egészségben. Sétáim során észre kellett vennem, hogy két-három éve szédítô tempóban fejlôdik a város. Megújult az Anna-kút, a jogi egyetemmel szemben a gyönyörû Reökpalota, és megkezdôdött a Szent István tér átépítése is. Repes a szívem attól a dinamikus munkától, ami itt folyik. Kicsit nosztalgiázva viszont elszomorít a régi Hungária látványa. Szeretném még megérni, hogy egy jóízû kisfröccsöt rendelhetnék az étterem valamelyik asztalánál. Örömmel tölt el, hogy körü– Nagyon sok változást tapasztalöttem minden fiatalodik. Ez a lok a városban, rengeteg épület városvezetés bizonyította hozzáértését, hiszek abban, hogy a válasz- megszépült, többek között a Keletások után is folytathatják a mos- men utca, ahol korábban laktam. Sajnos akkora lett kész, amikor én elköltöztem. Mivel rengeteget utazom Budapestre, az M5-ös autópálya Szegedre érése jelent számomra a legtöbbet. Az ugyanis egyenesen horror volt, ami Kiskunfélegyházától Szegedig évtizedek óta érte az autósokat. Viszont meg kell jegyeznem, hogy nekem a régi Anna-kút jobban tetszett, mint a mostani. Jómagam nyolc évvel ezelôtt költöztem Székesfehérvárról Szegedre, és nagyon megszerettem ezt a várost. Amikor a barátaim meglátogatnak, nem gyôznek betelni a város szépségével. Örök, visszatérô téma, hogy az utak állapotán változtatni kell, ahhoz viszont csak gratulálni tudok a vezetésnek, hogy a belváros egyre szebb. A Sze-
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata mûvészeti mecenatúrájának részeként PÁLYÁZATOT HIRDET I. ALKOTÓI TÁMOGATÁSRA Mûvészeti alkotói vállalkozás (pl. kötet sajtó alá rendezése, kiállítás elôkészítése, szerepre, föllépésre, rendezésre való fölkészülés, rendezvény szervezése, tanulmányút stb.) megvalósításhoz. A városban élô, vagy Szegedhez kötôdô mûvészek által pályázható támogatás összege személyenként változó, a beérkezett pályázatok számától, minôségétôl függ. II. PÁLYAKEZDÔI TÁMOGATÁSRA A mûvészi pályakezdéssel kapcsolatos gondok enyhítésére 35 éves korig kérhetnek támogatást a fiatal szegedi alkotók. A pályázható támogatás összege személyenként változó, a beérkezett pályázatok számától, minôségétôl függ. III. MÛVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJRA Valamennyi mûvészeti ágra vonatkozó, felsôfokú mûvészeti képzésben és továbbképzésben résztvevôk által egyaránt igényelhetô ösztöndíj alapvetô feltétele: az ösztöndíjas a város mûvészeti életét gazdagítja tanulmányai révén elért eredményeivel. Az ösztöndíjassal kötött szerzôdés mindenkor a pályázó személyéhez igazodik. A pályázatok az alábbi címre küldhetôk: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális és Sportiroda 6720 Szeged, Széchenyi tér 11. Pályázni kizárólag adatlapon lehet. Az adatlap beszerezhetô Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Oktatási, Kulturális és Sportirodáján (Szeged, Széchenyi tér 11. 228-as szoba) és a hivatal földszinti ügyfélszolgálatán, illetve letölthetô az Internetrôl: a www.szegedvaros.hu címrôl. Beküldési határidô: 2006. április 11. A döntés felülbírálata nem kérhetô, továbbá a pályázatok visszaküldésére az önkormányzatnak nincs lehetôsége. A mûvészeti díjak és támogatások átadására 2006. május 21-én, Szeged Napján, ünnepélyes keretek között kerül sor.
ged 2015 program megvalósítása olyan magasságokba repítheti a várost, melyre még nem volt példa. A két híd, a kétezer ágyas klinikai tömb megépítése, a biopolisztervek megalapozzák a város régióközponttá válását. A hidak megépülésével azt is elérjük, hogy a kamionok idôvel eltávoznak a városból. Örülök a kisszínház felújításának is. Mi, akik a színházban élünk, nem tudjuk mással megköszönni a város fejlôdését, mint a színpadon nyújtott teljesítményünkkel.
mint nap Szegedre dolgozni és Szegedrôl Vásárhelyre. A távlati tervekben nagyon tetszik a két híd, az M43-as út megépítése a román határig, az új klinikai tömb elképzelése, a fedett uszodáról nem is beszélve. Amit sajnálok, hogy nem a Haffner fatelep helyén építi fel a város. Micsoda sportcentrumot lehetne kialakítani az Etelka sori pálya környékén! Egy felüljáróval még a vízi telepet is be lehetne kötni. Összességében elégedett vagyok a város vezetésével, bízom abban is, hogy ôk folytathatják a Berényi Apolló zenész munkát az ôszi önkormányzati választások után is, azzal a menta– Ha százalékban fejezném ki litással, amit három és fél év alatt magam, akkor azt mondanám, hogy megtapasztaltunk. 75-25 a pozitívum javára. A 75 százalékba egyértelmûen beletarKormányos István hentes tozik az autópálya, a nagyállomás, a lakótelepi kispiacok, az iskolák, óvodák felújítása, az útfelújítási program, a Glattfelder és a Szent István tér, a Mars téri piac, a csatornázás, a panelrekonstrukciós program, a repülôtér, a megújuló Anna-kút, és még sorolhatnám... A 25 százalék negatívumba tartozik a Szeged– Hódmezôvásárhely közötti útszakasz néhány kilométere. Össze lehetett volna fogni, hiszen nagyon sokan járnak nap
Kertet kaptak az elsô fecskék Két éve az Építô utcában pályázott teljes renoválásra egy lakóközösség a panelrekonstrukciós programban. Bátorságukért az önkormányzat kertet ígért – most ez is elkészült. Két évvel ezelôtt, amikor a kormány és az önkormányzat meghirdette közös panelfelújítási pályázatát, még annyira ismeretlen volt a program, hogy csalogatni kellett az elsô vállalkozó szellemû lakóközösséget. – Az „elsô fecskéknek”, akik teljes renoválást kérnek, az önkormányzat és az ingatlankezelô ígéretet tett: kicsinosítja a portánkat – mutatta az Építô utcai ház köré telepített új kertjüket Serfözö István, a lakók képviseletében. 31 millió forintot költött portájára a két lépcsôház, ennek harmada volt a saját erô, harmada az önkormányzati és harmada az állami vállalás. – Augusztusra kicserélték a nyílászárókat, szigetelték és burkolták a homlokzatot. Most eljött az ideje, hogy valóra váltsuk ígéretünket. Több százezer forintból tizenkét padot helyeztettünk ki, virágokat és sövényt ültettünk. A ház másik oldalára, az iskola felé tizennyolc hársfát telepítettünk – tette hozzá Németh István, az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója az ingatlankezelô és az önkormányzat nevében. Az iparosított technológiával épült házak felújítása idén is folytatódik.
– Egy csodavárosban élek, és ennek a metropolisznak a fejlôdését nem tudják azok követni, akik megelégedtek néhány látványos beruházással. Gondolok itt a Kárász utca befejezésére, csak senki nem tudta, hogy ezt a fejlesztést Szalay polgármester úr indította el. És most szívbôl rákérdeznék az elôzô ciklus vezetôire.
Mire büszkék még? A város legeredményesebb sportszakosztályának, a motorcsónaknak a tönkretételére? Nem emlékeznek még azokra a nemzetközi versenyekre, amikor 20-30 ezren néztük, szurkoltuk végig a Tisza partján a versenyeket? Mert mi, szegediek nem felejtünk. Nekünk a szôke folyó a fôutcánk, a kéttornyú dóm a szentségünk, és minket semmi nem tud ettôl eltéríteni. Fellélegeztem, hogy eltûnt a Mars téri bódéváros, elvégre 2006-ot írunk. Feldobott a Kodály téri kispiac, a mellette átadott játszótér, és büszke vagyok a Csillag tér megújulására. Ugye mondanom sem kell, én szegedi vagyok!
Kertes Krisztián vállalkozó
– Nem telik el hét, hogy ne értesülnénk a városban megkezdett, vagy éppen befejezett fejlesztésekrôl. Gondolok itt oktatási intézmények, kollégiumok, játszóterek felújítására. Én Baktóban lakom, annak is a legvégén, de már a szomszéd utcában dolgoznak a csatornázók. Nem hiszem, hogy van még egy város az országban, ahol az önkormányzati választási ciklus végére teljes csatornázottsággal
büszkélkedhetnének. Szóval lendületbe jött Szeged. 1999-ig válogatott sportolóként, Európa-bajnoki ezüst- és világbajnoki bronzérmesként éltem Szegeden a motorcsónakosok nagy családjában. Az akkori vezetés sajnos kinullázta a város legeredményesebb sportágát. Most örömmel látom a vízi centrum fejlesztéseit, hiszen amikor 1995ben az 0-500-as kategóriában országos gyorsasági csúcsot értem el a Maty-éren, még lelátó sem volt, nemhogy csónaktárolók, sportszálló, tárgyalótermek. Azt meg óriási sportsikernek könyvelhetjük el, hogy augusztusban immár másodszor kajak-kenu világbajnokságot rendezhetünk. A sportnál maradva a mûfüves pálya is elkészült a Tiszaparti stadionban, és a dorozsmai focipálya. Összegzésül elmondhatom, jó szegedinek lenni!
Kelemen utca régi épületei megújultak, s ami nekem örömet okoz, hogy stílusukat megôrizték. A Somogyi utcáról viszont elmondhatom, hogy a Lombard Rt. székháza kirí ebbôl a sorból. Örömmel tölt el, hogy a Fekete Ház múzeum és kiállítóterem restaurálását is befejezték. A Tisza Lajos körút, benne az Anna fürdôvel mára már a XXI. század követelményeit testesíti meg, esti megvilágításban szinte káprázatos. A szûkebb környezetemben tapasztalható változások is a fejlesztések fontosságát igazolják, gondolok itt a közmûvelôdési tanszékre és az egyetemi könyvtárra, mely végre minden igényt kielégítô környezetbe költözött. Nagyon örültem a kisszínház megnyitásának, s annak, hogy ezáltal a Szegedi Kortárs Balett is otthonra lelt. Média szakos hallgatóként részt vettem azon a városházi rendezvényen, ahol a polgármester beszámolt az elvégzett fejlesztésekrôl Farkas Éva, a Juhász Gyula és ismertette a Szeged 2015 prograTanárképzô Fôiskola média mot, mely szerint a kormányzat szakos hallgatója kiemelt szerepet szán a város versenyképességét megalapozó tudás– Tôsgyökeres szegediként büszkén alapú iparágaknak, az információs és mondhatom, hogy jól ismerem a biotechnológiai fejlesztéseknek. várost. Véleményem szerint három éve óriási fejlôdés tapasztalható a Lévai Tibor BM-nyugdíjas Tisza partján. A belváros csodás, a – Szeged fejlôdésében látom a jövôt, a jelent viszont nagyon szeretem. Az a véleményem, hogy ebben a ciklusban emberközelibb lett a város. Vonzóbbá tették azzal, hogy nemcsak a belvárosra figyelnek, nemcsak a belváros szépségét ôrzik, ápolják és újítják, hanem a lakótelepeken is folyamatos fejlesztések érezhetôk. Akárki kerül kormányra, akárki lesz a következô polgármester, vagy marad a mostani, amiben bízom, akkor nagyon sok teendô van még, rengeteg ötletük van az itt lakóknak, hiszen szeretik ezt a várost. Szegeden élek már 46 éve, jelenlegi lakóhelyemen, a Molnár utcában több mint 25 éve, és azt látom, hogy fejlôdünk, az elmúlt három és fél évben inten-
zívebben, mint az elôzô idôszakban. Szeged fesztiválvárossá vált, kulturálisan hatalmasat lépett elôre, színvonalban az országos átlag fölött vagyunk. Látni az emberek arcán, hogy szeretnek itt élni, szeretik Szegedet, és szerintem mindent meg is tesznek azért, hogy így mûködjön továbbra is. Az is sokat nyom a latba, hogy ez a városvezetés kikéri az emberek véleményét, és ezek alapján alakítják várospolitikájukat. Tudom, sokan ellendrukkerek, és azzal érvelnek, hogy a fejlesztések sokba kerülnek. Igen, de ha én fel akarom újítani a lakásom, vagy venni akarok egy új autót, nyilván pénzbe kerül, és hitelt kell felvenni. Viszont ha ennek van fedezete, márpedig van, a beruházások anyagi erôket vonzanak ide, elméket hoznak a városba, mely a infrastruktúra további fejlôdését eredményezheti.
arról az ellenzékrôl, amelyik az októberre száz százalékban befejezôdô csatornázást támadja?! Az új városvezetés három és fél év alatt annyit produkált, mint Szegeden még senki. És most nemcsak a belvárosról van szó, mint a korábbi években, hanem az úgynevezett „panelproletár” környezetrôl is. Mikor veszik már észre a közel száz iskola felújítását, a több mint 150 önkormányzati lakás átadását, a Tisza Lajos körút, az Anna fürdô és az Anna-kút megújulását, a Szent István téri bódéváros felszámolását, a megannyi játszóteret, a kispiacok felújítását, Gyálarét, Petôfitelep, Szôreg és Kiskundorozsma mûvelôdési házai után az ifjúsági ház teljes rekonstrukcióját, a Maty-éri fejlesztéseket, a II-es kórház rendbetételét, a nagyállomás csodáját, a Szent István tér rehabilitációját? Soroljam még órákig a kérdôjeleket? Hogy valami negatívumot is említ-
Forgó János fodrász – Nekünk, született szegedieknek nagyon össze kellene tartanunk, pártállástól függetlenül. Én úgy érzem, mi „néhányan” még ezt tesszük. Szégyellje magát az, aki pártindításból nem veszi észre, ami ebben a városban három és fél éve folyik. Mi legyen a véleményem
sek, elmondom, hogy mint „Sárgalakó” miért nem találják meg a gazdáját az évek óta problémát okozó vízhelyzetnek. Nem lehetne pontot tenni a végére? Esetleg Tápéval egyeztetve rendezzük le a fôvezeték ügyét. Bagaméry László
A közalkalmazotti fizetések változása az elmúlt négy évben
Hatvanhárom százalékkal nôttek a bérek Átlagosan 63 százalékkal növekedett az elmúlt négy évben a közalkalmazottak bére. Mindez azt jelenti, hogy egy szegedi óvónônek vagy tanárnak, aki 2002-ben 100 ezer forintot keresett, jelenleg 163 ezer forint a fizetése. Szegeden az önkormányzati fenntartású intézményekben több mint 6500-an dolgoznak közalkalmazottként. A 2002. szeptember 1-jén életbe lépett közalkalmazotti illetménytábla következtében a közalkalmazottak keresete átlagosan 50 százalékkal emelkedett. Emlékezetes: Medgyessy Péter ígérte meg, hogy a szocialisták kormányra kerülésük esetén ötven százalékkal emelik a közalkalmazottak – pedagógusok, egészségügyi és közmûvelôdési dolgozók – bérét. Az MSZP–SZDSZ kormány beváltotta ígéretét, és soha nem látott módon emelte meg a közszférában dolgozók fizetését. A szegedi önkormányzat, amely korábban 7 milliárd 227 millió forintot fordított költségvetésébôl a közalkalmazottak bérének kifizetésére, a nagymértékû emelés után 10 milliárd 740 millió forint illetménykeretet különített el erre a célra. Az illetménynövekedés forrását teljes egészében biztosította az állam az önkormányzatnak. Érdekességképpen megemlíthetô, hogy
míg Szegeden 2002-ben az alapfokú oktatásban 1 milliárd 598 millió forint volt a városi büdzsében az illetménykeret, ugyanez az összeg 2003-ban már 2 milliárd 367 millió forintra nôtt. Az egészségügyi szférában közel 700 millióval, a középfokú oktatásban pedig közel egymilliárd forinttal emelkedett az összeg. A közalkalmazottak fizetését nem emelték központilag 2004-ben. Ennek ellentételezésére az önkormányzat 110 millió 762 ezer forint keresetkiegészítést biztosított. Így a szegedi közalkalmazottak illetménye 1,3 százalékkal emelkedett. A keresetkiegészítés nem épült be a közalkalmazottak fizetésébe, az csak egyszeri illetménynövekedést eredményezett. A Szeged-pótlék néven kifizetett keresetkiegészítésben az oktatási, közmûvelôdési és szociális ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak részesültek. Tavaly a közalkalmazotti illetménytábla változása következtében január elsejével és szeptember elsejével emelkedtek a közalkalmazotti fizetések – átlagosan közel 12 százalékkal. E növekedés fedezetét a normatív állami támogatás és az önkormányzat saját bevétele biztosította. A költségvetési szféra intézményeiben dolgozók bére idén április elsejével ismét emelkedett. A közalkalmazottak garantált illetményminimuma átlagosan 3
százalékkal, pótlékalapja pedig 3,7 százalékkal növekedett. Ha megnézzük, mennyit különítettek el Szegeden 2002-ben, illetve 2006ban a városi költségvetésben például az alapfokú oktatásban dolgozók fizetésére, meglepô számpárt kapunk, mert míg négy évvel ezelôtt 1 milliárd 598 millió, addig az idén már 2 milliárd 533 millió forint volt az illetménykeret összege. Az adatok szerint az egészségügyi ágazatban több mint 600 millióval, a középfokú oktatásban pedig több mint 1 milliárd 200 millió forinttal emelkedett az illetménykeret összege Szegeden az elmúlt négy évben a városi költségvetésben. A szegedi önkormányzat 2002-ben 7 milliárd 227 millió forintot fordított költségvetésébôl a közalkalmazottak bérének kifizetésére. Idén 11 milliárd 774 millió forintot különített el erre a célra. Az adatok szerint a közalkalmazottak bére átlagosan 63 százalékkal emelkedett az elmúlt négy évben. Mindez azt jelenti, hogy egy szegedi óvónônek vagy tanárnak, aki 2002-ben 100 ezer forintot keresett, most 163 ezer forint a fizetése. Szegeden az önkormányzati fenntartású oktatási, egészségügyi, szociális és közmûvelôdési intézményekben jelenleg több mint 6500an dolgoznak közalkalmazottként.
2006. április
6 • Szegedi Tükör
Sikeres évre számít a szabadtéri
A Manont játszották Bilbaóban A Szegedi Szimfonikus Zenekar nagy sikert aratott a spanyolországi Bilbaóban, ahol Massenet Manon címû operáját játszotta az együttes.
A Szegedi Kortárs Balett rendkívül látványos Új világ címû produkciójával július 7-én kezdôdik a fesztivál Aki biztos akar lenni a bejutásban, annak érdemes mihamarabb megváltania a Szegedi Szabadtéri Játékok legnépszerûbb produkcióira a jegyeket, mert máris akadnak olyan elôadásnapok a Dóm téren, amelyekre szinte minden jegy elfogyott. A Csárdáskirálynôre és a Rudolfra szóló belépôk több mint 60 százaléka már gazdára talált, a fesztivál jegybevétele meghaladja a 118 millió forintot. Alföldi Róbert tavalyi sikerprodukciója, a Csárdáskirálynô idén is sláger. A sztárszereposztással, Bodrogi Gyulával, Gálffi Lászlóval, Gregor Józseffel, Hernádi Judittal, Rálik Szilviával és Stohl Andrással színpadra állított Kálmán-operett vezeti a Dóm téri jegyeladási statisztikát: a belépôk 65 százaléka már gazdára is talált. A legfrekventáltabb július 15-i, szombati elôadásra már csak a Szegedi Kortárs Balett Új világ címû produkciójával közös bérleti konstrukciót kínálják. – Tavaly sokan lemaradtak a Csárdáskirálynôrôl, ezért újítjuk fel idén is a látványos operettet. A nagy érdeklôdést látva azt tanácsolom a nézôknek, hogy idôben váltsák meg a jegyüket, nehogy úgy járjanak, mint a múlt nyáron – mondja Herczeg Tamás, a szabadtéri igazgatóhelyettese. Hasonlóan jól, 60 százalékon áll a Kerényi
Miklós Gábor rendezésében Dolhai Attila és Vágó Bernadett fôszereplésével világpremierként színpadra kerülô Rudolf is. A Wildhorn-musical augusztus 5-i elôadására szintén csak bérlet kapható már. Nemzeti operánkat, a Bánk bánt Szikora János rendezi kettôs szereposztásban, Kiss B. Atilla, Bándi János, Tokody Ilona, Keszei Bori, Marton Éva és Wiedemann Bernadett fôszereplésével, Kesselyák Gergely dirigálásával. Az augusztus 2-i Dóm Dixie Gálán a két házigazda, vagyis a Molnár Dixieland Band és a Storyville Jazz Band mellett vendégként két világsztár is fellép. Joe Murányit, Louis Armstrong egykori klarinétosát jól ismeri a szegedi közönség, hiszen sokszor fújta már a szabadtérin is. Szólóban még sohasem muzsikált Magyarországon a legendás harsonás, a világhírû Chris Barber, a brit blues egyik nagyapja, aki a legelsô hazai kiadású dixie-lemez közremûködôje is volt. Rajtuk kívül egy francia csapatot is várnak két fiatal, csinos, nagyszerûen muzsikáló hölggyel... Az opera-, a dixie- és a táncprodukció eladási mutatói egyelôre szerényebbek, a jegyek negyede fogyott el eddig, így összességében átlagosan 44 százalékot meghaladó jegyeladásnál és 118 millió forintos bevételnél tart a fesztivál. Ez idôarányosan nagyon jó eredménynek számít, különösen akkor, ha tudjuk, korábban akadt olyan évad
is, amikor jókora késéssel, csak márciusban kezdték el a belépôk értékesítését. Herczeg Tamás a budapesti Utazás kiállításon azt tapasztalta, hogy az átadott autópályának köszönhetôen a korábbinál sokkal több utazási iroda érdeklôdik a Dóm téri elôadások, és általában a szegedi programcsomagok iránt. Berlinben is megjelentek a szegedi kínálattal, ahol különösen a Csárdáskirálynô és a Rudolf keltette fel partnereik figyelmét – elôbbit német, utóbbit és a Bánk bánt angol nyelvû feliratozással játsszák majd a külföldi vendégekre is gondolva. A szabadtéri igazi médiakampánya a választások után, májustól pörög majd fel, mert addig a közterületek és a médiumok teli vannak a pártok hirdetéseivel. Herczeg Tamás arra számít, hogy nyár elejére a jegyek többsége már gazdára talál, így az imázsépítésre, a fesztivál és a város presztízsének erôsítésére koncentrálhatnak. Az Újszegedi Szabadtéri Színpadra két produkciót terveznek: Szigligeti Ede Liliomfi címû vígjátékát a szegedi színészek által alapított Megyeri Károly Vándorszínház elôadásában július 21-étôl három estén át játsszák. A címszerepet Pataki Ferenc alakítja, az elôadást Megyeri Zoltán rendezi. Augusztus 11-étôl három elôadásban visszatér a tavalyi siker, Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz.
A valkûr címû Wagner-operával 2000-ben mutatkozott be elôször a szimfonikus zenekar Bilbaóban. A szegedi együttest kiugró teljesítménye nyomán azóta minden évben visszahívták a baszk nagyvárosba. Általában kevéssé ismert, zenekari szempontból is kihívást jelentô darabokra szól a felkérés; most Massenet igényes hangszerelésû Manonját játszották. Az opera címszerepét Ainhoa Arteta énekelte, aki már a Metropolitanben és más nagy operaházakban is komoly sikert aratott, és akit Montserrat Caballé a jelen és a jövô legnagyobb spanyol énekesnôjének nevezett. Partnere, Marcello Giordani, a középnemzedék egyik legkiválóbb olasz tenoristája váratlanul megbetegedett a premierre,
ezért csak a harmadik és a negyedik elôadást énekelte; helyette az amerikai Raymond Very ugrott be, aki az utóbbi idôben a Metropolitanben, a San Francisco City Operában és a Covent Gardenben is nagy sikerrel lépett fel. A produkció karmestere, a kanadai Yves Abel – aki Európa és az Egyesült Államok vezetô operaházaiban is rendszeresen dirigál – nagy elismeréssel nyilatkozott a szegedi muzsikusokról. Mint Gyüdi Sándor igazgató-karnagy beszámolt róla, a bemutatóról megjelent kritikák kissé fanyalogva fogadták Alain Garichot eredetileg Genfben színpadra állított minimalista rendezését, ám a karmester és a zenekar teljesítményét méltatták, valamint ünnepelték Ainhoa Arteta interpretációját, aki napjainkban Manon szerepének világviszonylatban is talán legkiválóbb megformálója. A szimfonikusok a bilbaói elôadássorozat után Madridban egy Mozartkoncerten is felléptek.
Nemzetközi Bartókzongoraverseny Szegeden A Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Fôiskolai Karának Fricsay Termében forró hangulatban zajlott március 25én, Bartók Béla 125. születésnapján a nemzetközi Bartók-zongoraverseny döntôje. A százezer forintos pénzjutalommal járó két elsô díjat Andrei Banciunak (képünkön), a Temesvári Vest Egyetem, valamint Némethi Zsófiának, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem növendékének ítélte oda a Baranyay László zongoramûvész elnökletével tanácskozó zsûri. A második díjat nem adták ki, harmadik lett
a marokkói születésû Benabdallah Marouan, aki 60 ezer forintos pénzjutalmat kapott. Az önkormányzat által a legjobb szegedi versenyzônek felajánlott díjat Klebniczki György nyerte el, míg az SZTE díját Kéry Tamás vehette át
Szabó Gábor rektortól. A Marosvásárhelyi Filharmóniától koncertmeghívást kapott Némethi Zsófia és Kéry Tamás, utóbbi versenyzônek a szegedi zenemûvészeti kar is fellépési lehetôséget ajánlott.
Áprilisi bemutatók: Beszélô fejek, Mechanikus narancs, Mozart-táncok, Aranykoporsó
Sokszínû a szegedi színház kínálata Csúcsra járatva és sikeresen mûködik a Szegedi Nemzeti Színház, amelynek gazdálkodása Székhelyi József igazgatása alatt teljesen konszolidálódott, nincsenek adósságai, kifizetetlen számlái. Ráadásul a produkciók változatosságára sem lehet panasz: áprilisban három játszóhelyen négy új bemutatóra, a vendégjátékokkal együtt több mint ötven elôadásra várják a közönséget. Káprázatosan gazdag programmal szeretnék megnyerni a közönséget áprilisban, amikor egyébként a politika uralja az emberek életét – fogalmazott Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház fôigazgatója a hónap új produkcióit ajánló sajtótájékoztatóján. Április 6-án mutatják be a Korzóban Alan Bennett világsikerû darabját, a Beszélô fejeket. A három monológból álló darabot Fekete Gizi, Pásztor Erzsi és Megyeri Zoltán játssza. Az egymástól független történetek különös sorsokat ábrázolnak tengernyi iróniával. A költészet napján, április 11-én este a Millenniumi Kávéházba várják a közönséget, ahol Edgar Allan Poe híres romantikus versét, A hollót eredetiben és három
különbözô magyar fordításban mondja el Székhelyivel Borovics Tamás, Gömöri Krisztián és Galkó Bence. Április 13-án Sándor György vendégszerepel Lyukasóra címû önálló estjével a kisszínházban. Hiánypótló produkció A musical hangjai címû est, amit három alkalommal láthat a publikum a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház népszerû mûvészei, Bardóczy Attila, Csengeri Attila, Csengeri Ottília, Náray Erika és Szinetár Dóra fellépésével április 18-ától a nagyszínházban, ahol 21-én New-C ül a fûben címmel a Bolyki Brothers a cappella show-ja kerül színpadra a Hóra Színház közremûködésével. Anthony Burgess Gépna-
Móra-regénybôl írt Aranykoporsót. A produkciót Toronykôy Attila rendezi, és a karmester, Kardos Gábor most próbálja meg összeszedni a fúvós szólamok eltûnt kottáit. A Szegedi Kortárs Balett 29-én, a tánc világnapján mutatja be a kisszínházban a Mozart-táncok címû vidám, játékos estet, amelynek koreográfiáját Juronics Tamás mellett Barta Dóra, Fodor Zoltán és Nagy Zoltán Hárman az áprilisi premierekbôl: készítette. A szegediek a hónap Dér Krisztina az Aranykoporsó, Fekete Gizi és Pásztor Erzsi a Beszélô fejek fôszereplôje során a Szindbáddal a Nemzeti rancs címû regényébôl – lehetôségnek mondta, hogy évfordulójához kapcsolódva Színházban, a Dulszka asszony amibôl Stanley Kubrick sok- megformálhatja Alex figuráját. mutatják be április 28-án a erkölcsével a Pesti Magyar Színkoló filmet forgatott – szín- Vántus István születésének 70. szegedi zeneszerzô operáját, a házban vendégszerepelnek. padi változatot készítettek, amit Bal József rendezésében Hatvanmilliós felújítás Mechanikus narancs címmel mutatnak be 22-én a kisszínA Szegedi Nemzeti Színház egyes berendezései, technikai eszközei alaposan lestrapáházban. A produkcióhoz az lódtak az 1986-os átadás óta. Az évadzárás után, június 15-én hatvanmillió forintos célegykori Nyers együttes fronttámogatásból nagyszabású felújítási munkálatokat kezdenek a nagyszínházban. Kicseréembere, Czutor Zoltán Levenlik a színpad teljes padlózatát, a színpad alatti forgó elhasználódott kerekeit. Szeptemberre te komponált zenét, a különfölszerelik az alul aranyrojtokkal díszített, a mostaninál sokkal elegánsabb, új bordó leges díszletet a Metanoia Színelôfüggönyt is, amely a speciális tûzvédelmi elôírásoknak megfelelôen lángmentesítve házhoz kötôdô Perovics Zoltán készül külföldön. A színpad két oldalán a portáltakarásokat, valamint a zenekari árok melltervezte. A fôszerepet Járai védjének kikopott bársonyát is kicserélik. Rendbe hozzák a vizesblokkokat és a klubot is, kijavítják a nehezen nyíló nézôtéri fôbejárati üvegajtók mechanikáját, lecsiszolják és Máté alakítja, aki elsôsorban újralakkozzák a nézôtér megkopott parkettáját, javítják a tetôt is. musicalszínésznek tartja önmagát, ezért nagy
2006. április
Szegedi Tükör • 7
Pazar játszótér született a Kodály téren Nemrég az M5-ös autópálya Szeged–Röszke közötti új, szerb határig nyúló szakaszát vehettük birtokunkba, aztán megújulva kaptuk vissza a szegedi nagyállomás páratlan szépségû épületét, de megkezdôdött a Boszorkánykonyha felújítása és a Csillag téri kispiac rendbetétele is. Most a Kodály téri játszótér újult meg. Solymos László – amikor egy évvel ezelôtt a körzet önkormányzati képviselôjének választották – megígérte, hogy otthonossá teszi a Kodály tér környékét. – Egy év után elmondhatjuk, hogy az Északi városrészben lakóknak is lett egy kisebbfajta városközpontjuk? – kérdeztem Solymos Lászlót, a gyerekzsivajtól hangos játszótér közepén. – Most már elmondhatjuk. A nyáron felújítottuk a kispiacot, elkészült a pihenôpark szökôkúttal, most pedig a játszótér öltözött új ruhába. Tízmillió forintot költöttünk rá, az összes játszóeszközt újabbakra, modernebbekre cseréltük le. Olyan nagy sikere van a hintáknak, mászókáknak, hogy már az átadás elôtti napokban rengeteg gyerek vette birtokba a játszóteret. – Úgy gondolom, az ilyen típusú kampányolás többet ér, mint a hangzatos ígérgetés. Ön szerint? – Nekem az a véleményem, hogy a választók méltányolják törekvésünket, melyet az elmúlt négy évben a városért tettünk, és az októberi önkormányzati választáson további esélyeket
adnak a város vezetésének, képviselôinknek, hogy a megkezdett munkát tovább folytathassuk. Most, az elkövetkezô napok, hónapok legfontosabb feladata a panelrekonstrukciós programban részt vevô 500 család lakóhelyének felújítása a Kodály tér környékén. Botka László, Szeged város polgármestere miután gyerekek segédletével átvágta az egyik hintára kifeszített nemzetiszínû szalagot, röviden értékelte az eddig elvégzett játszótér-felújításokat: – A Kodály téri a 25. játszótér, melyet az elmúlt években rendbe hoztunk és az európai normáknak megfelelôen szereltünk fel játékokkal. Az itt élôknek már régi vágyuk volt, hiszen sok kis-
gyerekes család él ebben a körzetben, hogy a meglehetôsen lepusztult játszóteret tegyük rendbe. Erre most került sor. Nagyon jó látni, hogy az átadásra milyen sok gyerek, szülô és nagyszülô jött el. A 25 játszótér már elkészült a lakótelepeken, külsô városrészekben és a belvárosban, de jócskán van még dolgunk a következô években is. – A demokrácia lényege, hogy a helyi közösségek, települések válasszanak maguk közül képviselôt, akinek az a dolga, hogy a helyi érdekeket és célokat képviselje a nagypolitikában. Ön nemcsak Szeged polgármestereként, hanem parlamenti képviselôként is ezt tette 2002 óta. – Jómagam mélyen hiszek
abban, hogy a szegedieknek jogos elvárásuk egy parlamenti képviselôvel, polgármesterrel szemben, hogy a helyi problémákat oldja meg, és Szeged városának érdekeit képviselje az országos döntéseknél a törvényhozásban. Munkánk folytatásához kérünk a következô négy évre is bizalmat és megerôsítést a parlamenti és az ôszi önkormányzati választásokon. Székely Ildikó két fiával, a hatéves Jakabbal és a nyolcéves Bálinttal érkezett a játszótér átadási ünnepségére. – Elszomorító látvány volt már jó ideje ez a játszótér. Most viszont a gyerekek és a szülôk nagy örömére pazarul felszerelt játszóparkot varázsoltak ide. Köszönet érte.
Horváth Ferenc három unokáját, a négyéves Rékát, az ötéves Dávidot és a nyolcéves Csillát gardírozza. Miközben beszélgetünk, egy pillanatra sem veszi le vigyázó szemét az önfeledten hintázó gyerekekrôl: – A gyerekeim már szegedinek számítanak, hiszen 15 éve élnek itt, az egyetem és a fôiskola elvégzése után. Én még csak nyolc hónapja költöztem ide Szabolcs-Szatmárból. Azt nem gondolhattam, hogy itt, a város szélén is nap mint nap gyönyörû, új dolgok teremtôdnek. – Mi, Kodály tériek valamenynyien nagyon örülünk, hogy az iskola szomszédságában ez a játszótér is megújult, csakúgy, mint a tér egész környezete. Hátunk
mögött az erdô, elôttünk az egyre szépülô park, nagy lehetôség gyerekeknek, hogy szabadidejüket kultúrált környezetben játékkal töltsék el. Ezek után mi sem maradhatunk le, megpályázunk játékokat a belsô iskolaudvarra is – nyilatkozta a Kodály Téri Általános Iskola igazgatója. Szabó Norbert 12 éves tanuló: – Nagyon jó lett a játszótér. Ezután már nemcsak futballozni fogunk, hanem hintázni, csúszdázni is. Egyébként a Manchester Unitednek szurkolok, a melegítôm feliratán is látszik, kedvenc focistám pedig Ruud van Nistelrooy... Nôj nagyra, kisöreg! Bagaméry László
Digitalizálják a népdalokat a tápai hagyományôrzôk
Több támogatást kapnak a várostól a nyugdíjasok A 72 esztendeje mûködô Tápai Hagyományôrzô Együttes legkorosabb táncosa éppen tíz esztendôvel idôsebb, mint maga a patinás néptánccsoport. A tápéi Heller Ödön Mûvelôdési Házban mûködô Európa-hírû együttes idei legnagyobb vállalkozása az, hogy a tájegység összegyûjtött dalait digitális formában is megörökítik: hamarosan CD-t adnak ki a tápéi népdalokról. A mûvészeti csoport munkáját évek óta segíti, támogatja a szegedi önkormányzat is. – Örökös kiváló együttes a tápéi – mondja a hagyományôrzôk elnöke, Szalkai János. – Az ötvennyolc taggal mûködô csoport kétharmada nyugdíjas, ám az utánpótlásról sem feledkezünk meg, több általános és középiskolás tag is akad közöttünk, akik folytatják a tájegység táncainak, dalainak bemutatását. Az 1934-ben alakult csoport egyik része a hagyomá-
nyos néptáncokat, népdalokat próbálja megmenteni az utókor számára, míg egy másik csoport a kultúrház mûhelyében a gyékényszövés mesterséget ápolja. A táncosok szívesen látott vendégek idehaza és külföldön is különféle fesztiválokon, bemutatókon, minôsítô versenyeken, ahonnan legtöbbször érmekkel, elismerésekkel térnek haza.
– Minden évben vendégül látjuk a felvidéki, az erdélyi és a vajdasági magyar táncosokat Tápén. A szomszéd országi magyarok népdalos találkozóját idén augusztusban is megrendezzük. Év közben pedig meglátogatjuk a romániai, a szlovákiai és a vajdasági magyar csoportokat, amelyekkel kulturális szerzôdésünk is van. Az együttes járt már Hollandiában is, ahol a Markelo nevû kisvárosban sikerrel szerepeltek. – Idehaza is igyekszünk minél többet szerepelni. Hazai pályán, a tápai búcsúban minden évben vezetjük a menettáncot, de a környezô megyék nyugdíjasklubjaiban is gyakran fellépünk.
A hagyományôrzôk néhány esztendeje úgy döntöttek, több saját rendezvényt, fesztivált is szerveznek, hogy minél jobban megismertethessék a fiatalokkal a tájegység hagyományait. – A népdalok és táncok mellett igyekszünk a tápéi gasztronómiai hagyományokat is felkarolni, ezért két újszerû rendezvénynek is a házigazdái lettünk. Tavalyelôtt szervezték meg elôször a tápéi tarhonyafesztivált, ahol tavaly már 24 bográcsban fôztek a versenyzôk tarhonyával készült ételkülönlegességeket. – Augusztus közepén – amikor az itteniek mondása szerint Tápén már érik a tarhonya – az idén is megrendezzük a fesztivált. – Együttesünk idei legnagyobb vállalkozása az, hogy CD-re énekeljük, és digitális formában kiadjuk a tápéi népdalkincs egy részét. Ebben a munkában Ivánovics Tünde, a népmûvészet ifjú mestere és Fábri Géza népzenész is segít bennünket. Eddig így feldolgozva, archiválva még nem voltak a tájegység népdalai, ezután viszont a CD-nk tartalmazta tápéi népdalok a budapesti Hagyományok Házában is nyilvántartásba kerülnek. Azt mondanom sem kell, hogy több lemezt meg tudnánk tölteni a régi dalokkal, ám minden pénz kérdése. – A szegedi önkormányzat évek óta támogat bennünket – mondja Szalkai János elnök.
Versenytáncrajongóból elnök A sors különös kegye hozta össze a tápéiakat és Szalkai Jánost. Ô „volános” korában nagy rajongója volt a versenytáncnak. A mai elnök aztán a Déléphez került, a külkereskedelmi irodán nemzetközi speditôrként dolgozott, ahol a fordítás is feladata volt. Az egykor híres, délépes Napsugár táncegyüttes akkor kapott meghívást egy hollandiai fesztiválra. Ám tíz évvel késôbb, amikor ismét meghívták az együttest Markelóba, már nem volt sem Délép, sem táncegyüttes. Szalkai János ekkor kereste meg a tápéiakat, akiket a Napsugár helyett vitt ki végül Hollandiába – nagy sikerrel. Késôbb felkérték, legyen az együttes elnöke. Így örökölte meg az együttes vezetését. – Az elmúlt években a támogatást két részletben folyósították, tavasszal és ôsszel, most azonban összevonták az összeget, és az idén a tavalyit másfélszeresére emelve segítik az együttes munkáját. Ezen felül folyamatosan pályáznak is: többek között a
szegedi önkormányzat által kiírt kulturális és idegenforgalmi programokra, ahonnan újabb támogatáshoz juthatnak, de rendszeresen különféle országos pályázatokon is részt vesz az együttes. Évente 25-30 helyre küldik el pályázatukat – változó sikerrel.
2006. április
8 • Szegedi Tükör
Az önkormányzat példamutatása hatásos volt
Megduplázott támogatás
Fedett uszodát építenek Szegeden Egy év múlva kezdôdnek el munkálatok Szegeden: ekkor indul meg az új fedett uszoda építése. Egy biztos, nagyon régi álom valósul meg az új létesítménnyel.
A korábbi fôszponzor Pick Szeged Rt. veszteséges mûködése miatt veszélybe került az Európa hírû férfi kézilabdacsapat megszokott szintû mûködése. Elsôként Szeged város önkormányzata nyújtott segítséget azzal, hogy korábbi támogatását jelentôsen megemelte, majd pedig a fôszponzor megtalálásában is hathatósan közremûködött. Az ezredforduló táján többször is nehéz helyzetbe került a Pick Szeged NB I-es férfi kézilabdacsapatának vezetése. A fôszponzor, a Pick Szeged Rt. ugyanis a stabil anyagi hátteret már nem tudta olyan szinten biztosítani, mint a korábbi években. Ugyanakkor a csapat eredményei biztatóak voltak, hiszen minden egyes bajnoki évben, egészen az utol-
só fordulóig, harcban volt a bajnoki címért. A Magyar Kupának is rendszeres finalistája volt. Sôt. Immáron harmadik esztendeje a világ legrangosabb kupájának, a Bajnokok Ligájának is egyik indulója lett, s mindannyiszor túlverekedte magát a csoportmérkôzéseken. Az elmúlt BLévben a Montpellier-t búcsúztatva a negyeddöntôbe verekedte magát a gárda. A címvédô Magdeburg ellenében esett ki Kovács Péter edzô együttese. A klub vezérkara sokat törte a fejét, hogyan lehetne stabilizálni az anyagiakat, s elsôként a város vezetése állt 2002-ben a csapat mellé, amikor is a korábbi éves támogatást megduplázta. – Korábban a város húszmillió körüli összeggel járult a csapat mûködéséhez hozzá, s ehhez jött a létesítmény
ingyenes használata. Négy évvel ezelôtt a polgármester bejelentése alapján ez az összeg megduplázódott, s erre a pénzre pedig garanciát adtak, hogy három évig bizton lehet számítani rá – árulta el Ujhelyi István, a Pick Szeged társadalmi elnöke. A szegedi önkormányzat természetesen továbbra is ingyen bocsátja a város legnépszerûbb és legeredményesebb csapatának rendelkezésére a sportcsarnokot. S azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy az utánpótlást biztosító Tisza Volán SC-nek is ad pluszként a zavartalan mûködéshez. Pistrui László, a klub elnökségének tagja miközben dicsérte a város pozitív hozzáállását, reményének adott hangot, hogy ezt az összeget még lehet növelni. De akkor lenne a legnyugodtabb, ha a jelenlegi hatszáz
körüli bérletes létszámát sikerülne legalább megduplázni. Hiszen a nyugati példák bizonyítják, hogy azok a klubok érnek el figyelemre méltó eredményeket, ahol a szurkolói háttér stabil, s a bérletekbôl befolyt pénzbôl év elejétôl kezdve lehet gazdálkodni és tervezni. Lele Ambrus ügyvezetô elnök pedig örömmel újságolta, hogy a támogatói létszámot sikerült majdnem megháromszorozni. Így létszámban majdnem a nagy német és spanyol egyesületek szintjére kerültek, a költségvetés nagyságát tekintve azonban attól jóval elmaradnak. Pedig a Pick-játékosokat igen nagy szeretettel bombázzák az elôbb említett országok játékosügynökei, s eddig állták a támadásokat, hiszen sikerült itt tartani Andjelkovicsot, Djurkovicsot, Ilyést. Süli József
Szeged: egymilliárd forint sportra Szeged önkormányzata egymilliárd forintot áldoz a város sportjára, ez az összeg mûködési (850 millió) és fejlesztési (150 millió) tételre oszlik. A sportegyesületek közül – a megkötött hároméves szerzôdések alapján – a kiemeltek részesülnek fix finanszírozásban, a többiek pályázat útján juthatnak a szükséges anyagiakhoz. A szegedi önkormányzat az idén egymilliárd forintot áldoz a város sportjának fenntartására, üzemeltetésére, fejlesztésére. Ez, tudtuk meg Szentgyörgyi Pál sportért felelôs alpolgármestertôl, két nagy tételre, a mûködésre (850 millió) és a fejlesztésre (150 millió) oszlik. Az elôbbi összeg a város mûködési költségeinek 2,3 százalékát teszi ki, ami tekintélyes, de jól tudjuk: nincs az a pénz, amit ne lehetne könnyedén elkölteni. Akkor „számháborúzzunk” egy kicsit! Kezdjük a mûködési kiadásokkal. A 850 millió forintból 560 a Szeged Városi Sportigazgatóság költségvetése, ebbôl fizetik a béreket, tartják fenn, üzemeltetik a létesítményeket (többek között a jégpálya, az újszegedi sportcsarnok, az újszegedi sportuszoda, a Kisstadion, a Felsô Tiszaparti stadion, a lôtér, a labdarúgópályák és a Móricz-terem
sorolható ide), melyeket az egyesületek nagyrészt térítésmentesen használhatnak. A már említett 850-bôl 290 millió elköltésérôl kell még beszámolnunk – ez fordítódik a klubok, valamint a sportrendezvények finanszírozására. Kezdjük a kiemelt eseményekkel, erre 60 milliót különítettek el, s ebbôl a legnagyobb szeletet (mintegy 4045 millió forintot) az augusztusi síkvízi kajak-kenu világbajnokság hasítja ki. Az egyetemi és fôiskolás squash-világbajnokságot ötmillióval támogatja Szeged, és számíthat a büdzsé kiegészítésére a motorcsónakos világkupa, a nôi sakkbajnokság és az országos tekebajnokság is. A kiemelt sportegyesületek
141 millió forinton „osztozkodnak” a három évre szóló, a támogatást garantáló szerzôdés alapján. Az összegek a következôk, Pick Szeged (férfi kézilabda): 48 millió+10 millió eredményességi, Démász-Szegedi VE (kajakkenu): 27 millió, Szeviép-Szeged (nôi kosárlabda): 22 millió, Szeged Beton VE (férfi vízilabda): 21 millió, FerroépSzeged (férfi teke): 13 millió. A további sporttámogatási keret 89 millió forint, ennek felosztásáról nem a közgyûlés, hanem a sportbizottság dönt. Ebbôl részesülhetnek – pályázat útján – a kisebb klubok, valamint az általuk lebonyolított rendezvények. Ezekre 41 milliót szánnak, kétmillió jut sportolói jutalmazásra, míg
pályázaton 44 milliót (utánpótlás-nevelés 28 millió, iskolai és diáksport hatmillió, sportösztöndíj ötmillió, szabadidôsport ötmillió) ítélnek majd oda, kétmillióból pedig tartalékot képeznek. Ezzel vége a mûködtetésnek. És következhet a 150 milliós fejlesztési szelet. Itt összegszerûen nem részletezünk, de a feladatokat felsoroljuk. A Kisstadionnál a Torontál teret átalakítják parkolóvá, fejlesztik az újszegedi sportcsarnok légtechnikai rendszerét, és a Szeged Plazánál építenek egy görkorcsolyapályát. A fedett uszoda és a sziksóstói élményfürdô építésébe, kialakításába magántôkét is bevonnak. Szólni kell még a sportgarzonokról (25 áll az egyesületek rendelkezésére), melyek száma bôvült eggyel, ezt Béres Dezsô paralimpiai bronzérmes boccsás vehette birtokba. – Nehéz dolga lesz a sportbizottságnak a pályázatok elbírálásánál, több szempontot is figyelembe kell venni, mindenkinek és minden igénynek meg kellene felelni. Ez természetesen lehetetlen, fôként, hogy a klubok szinte „osztódással” szaporodnak. Én szigorúbb lennék, koncentráltabban, kevesebb egyesületet támogatnék – mondta zárásként Szentgyörgyi Pál. Imre Péter
Jó-jó Szegeden, a sportuszodában és SZUE-ban is úszni, de mégsem az igazi. Nyáron még minden oké, hiszen a jó idôben, kellemes környezetben lehet tempózni. Télen is elfogadják a szegedi emberek, hogy a sátor alatt sportoljanak, de nem az igazi. Ebben az idôszakban sokszor téma az úszók között egy korszerû fedett uszoda. Errôl álmodnak már régóta. Egy olyanról, mint amilyen Egerben és Hódmezôvásárhelyen van. Azok csodásak, nemzetközi szintûek. No de változik a helyzet. Napokkal ezelôtt Botka László polgármester és Ujhelyi István országgyûlési képviselô jelentette be, hogy 2007-ben megkezdôdik egy teljesen új fedett uszoda építése. Szegeden. Azaz, a Tisza innensô oldalán. Egyelôre a megfelelô helyet keresik. Az biztos, hogy önkormányzati tulajdonban lévô telken kezdôdhetnek el a munkák. Most ezt keresik, hogy melyik a legalkalmasabb erre. Állami pénzbôl valósulhat meg sok-sok szegedi álma, egy korszerû fedett uszoda. Nagyon kell, hiszen komoly nemzetközi úszóversenyeket sem lehet rendezni az újszegedi sportuszodában. És sajnos, valljuk be ôszintén a Szeged Beton férfi vízilabdacsapatának a meccseit sem lehet a parton állva igazán élvezni. A nézôk nem sokat látnak a meccsbôl. Egy lelátón ülve másképpen izgulhatnának a drukkerek. Most már egy dolga maradt a szegedi embereknek, számolni vissza a napokat, hogy mikortól úszhatnak az új fedett uszodában, mikortól szurkolhatnak a város legmodernebb sportlétesítményében egy-egy pólómecscsen. Süli Róbert
Európa tetejére jutott a Ferroép Története során elôször megnyerte a teke Bajnokok Ligáját a Ferroép-Szeged férficsapata. A Tisza-partiak ebben az idényben tripláztak: a hazai bajnokság mellett a Világkupát és a BLt is megnyerték. Csak a nagy gárdák képesek arra, amit a Ferroép-Szeged véghez vitt ebben a bajnoki évadban. Elôbb tavaly októberben a szlovákiai Nagysároson megnyerte a Világkupát, majd néhány hete a hazai szuperligában is behozhatatlan elônyre tett szert. Ezek után következett a romániai Vajdahunyadon a Bajnokok Ligája négyes döntôje. A sorsolásnál szerencsésnek mondhatták magukat a szegediek. Mert bár magyar idô szerint reggel hétkor már pályára kellett lépniük, ám az a lengyel Polonia Leszno volt az ellenfele az elôdöntôben, amely nem igazán jegyzett a sportág elitjében. Az esélyeknek megfelelôen a Ferroép 8:0-ra verte a lengyeleket, akik közül egyik játékos sem érte el az 550 fát. A Tisza-partiaktól Karsai László (619) és a sérüléssel bajlódó Kakuk Levente helyett az egyre jobb formában lévô Bódi Tibor (603) emelkedett ki. Ugyanígy a szlovák Podbrezova is könnyedén intézte el a Zalaegerszeget, amely szinte feltartott kezekkel játszott a világ egyik legjobbja ellen. A fináléban két régi ismerôs találkozott: a Podbrezova és a Ferroép-Szeged eddigi párharcából rendre a Tisza-partiak kerültek ki gyôztesen. Szóval pszichés elônnyel várta a döntôt
Kaszás Zoltán edzô és csapata – mint késôbb kiderült, ez a lelki plusz rengeteget jelentett a végsô elszámolásnál. Az elsô három párból kettô a szegedieké volt – de még milyen csatában! Fekete Lászlón egyáltalán nem látszott a deréksérülés, 639 fával hozta a Tomka elleni mérkôzést. Kovács Gábor nem találta a játékot, pedig Pesta sem tekézett csúcsformában. A Kiss Norbert–Foltin párharc hozta a nap talán legnagyobb meccsét: a szlovák a szettpontok tekintetében, kétszer hatvan dobás után már 2:0-ra és húsz fával vezetett. A Világkupán is így volt. És a folytatás is úgy történt, ahogy akkor: azaz a szegedi óriási hajrával egyenlített, összességében pedig megelôzte ellenfelét. A két játékos akár szalonnázhatott volna, hiszen a hajrában egymást figyelték, nem akart senki sem dobni, így mindketten kifutottak az idôbôl. A további három párban arra kellett figyelni, hogy a szettpont elôny maradjon, és a Karsai László, Zapletán Zsombor, Kakuk Levente trióból legalább egy nyerjen. Karsai megtette, sôt még Zapletán is hozott egy fél pontot Csalics ellen, így a végén 5,5:2,5-re a szegedi csapat nyerte a találkozót. Megtörtént tehát a triplázás, amit korábban csak a német Bamberg tudott megtenni. Az idén a németek ugyan elmaradtak a nemzetközi szövetség döntése miatt, de a következô szezonban visszatérnek az európai tekeéletbe. Nehéz lesz a címvédés. Mádi József
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
