Aszepszis, antiszepszis

Gyakorló ápoló képzés

26.04.2012

Aszepszis, antiszepszis Nagy Andrea Népegészségügyi felügyelő ESZSZK Infekciókontroll Osztály

Mikrobiológia

www.lemtrener.hu

1


26.04.2012

A mikrobiológia tárgya A mikrobiológia, mint a biológia egyik ága, a szabad szemmel nem látható élőlényekkel, a mikroszervezetekkel vagy mikrobákkal, azoknak alaktanával, élettanával, származásfejlődés- és örökléstanával, valamint a mikroba-ember és a mikroba-környezet kapcsolattal foglalkozó tudomány.

A mikrobiológia felosztása Orvosi mikrobiológia (immunológia, járványtan)

Mezőgazdasági mikrobiológia (élelmiszer-, tej-, víz-, talaj mikrobiológia)

Biotechnológia (ipari mikrobiológia, génsebészet)

www.lemtrener.hu

2


26.04.2012

Mikroorganizmusok Egy, vagy többsejtű, vagy sejtes szerkezet nélküli élő szervezetek. Szűkebb értelemben ide tartoznak a baktériumok, vírusok, gombák.

Tágabb értelemben ide sorolják a moszatokat és az egysejtűeket is.

Mikroorganizmusok csoportosítása

www.lemtrener.hu

3


26.04.2012

Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Vírusok: életjelenséget önmagukban nem mutató sejtparaziták nagyságuk:0,02- 0,3 mikrométer részei: mag és tok (magjuk: DNS/ RNS; tokjuk: protein) szaporodni csak gazdasejtben képesek úgy, hogy a gazdasejt anyagcseréjét megváltoztatva szaporíttatják magukat a gazdasejttel ------> ezért ún. obligát intracellularis paraziták szaporodó formája: vegetatív vírus sejtből kijutott vírus: virion szaporodásukkor a különböző tulajdonságuk kombinációja is létrejöhet

Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Baktériumok: egysejtűek, nincs valódi sejtmagjuk, maghártyájuk 0,5- 1 mikrométer nagyságúak maganyaga: DNS- molekula van olyan, amit tok vesz körül, van spórás, csillós -----> ezek fontosak a baktérium fertőzőképessége, ellenálló képessége szempontjából szaporodásuk: aerob bakt.: szaporodása oxigén jelenlétében megy végbe anaerob bakt.: szaporodásához nem szükséges oxigén alakjuk: gömb- coccusok (szőlőfürtszerűen: Staphylococcus, láncalakban: Streptococcus, kettesével: Diplococcus) pálcika- bacilusok (alkothatnak láncot, vagy egyesével fordulhatnak elő) spirális alakúak- spirochaeták (fél csavarulat: vibrio, teljes csavarmenet: spirillum, sokcsavarulatú: spirochaeta) vannak, amelyek csak élő szervezetben életképesek, azon kívül elpusztulnak- obligát paraziták vannak, melyek élő szervezeten belül nem életképesek- szaprofiták

www.lemtrener.hu

4


26.04.2012

Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Protozoonok: sejtfal nélküli egysejtűek baktériumokkal, vagy szövetekkel táplálkoznak némelyeknek van ostoros változata is miattuk létrejövő fertőzések: hiányos személyi higiénia és rossz közegészségügyi viszonyok terjesztésében rovarok és egyéb állatok is részt vesznek (vektorok) trópusok: malária- Anopheles szúnyog India, Afrika, Kína, Közel- Kelet: számos fekélyesedéssel, jellegzetes bőrelváltozással járó protozoon fertőzés Afrika: álom-kór- cecelégy A központi idegrendszer protozoon fertőzése a toxoplasmosis, aminek veleszületett és szerzett változata van; ennek a fertőzőforrása a macskák ürüléke

Mikroorganizmusok szaporodását gátló kémiai hatások Azon módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémia anyagokkal pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került mikroorganizmusokat. Lényege: az előírt dezinficiens kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal. Befolyásoló tényezők: koncentráció vegyhatás szelektivitás kapilláraktív hatás mechanikai hatás.

www.lemtrener.hu

5


26.04.2012

Mikroorganizmusok szaporodását gátló fizikai hatások Azok a módszerek, melyek alkalmazása során hőenergiával, nem ionizáló sugárzással pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került patogén mikroorganizmusokat. Befolyásolják a hatást: fizikai ágens milyensége a fertőtlenítendő anyag milyensége a fertőtlenítendő anyag tömege.

Fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai: Csíraszámcsökkentő hatás (szanációs effektus) Baktériumszaporodást gátló hatás (bakteriosztatikus effektus) Baktériumölő hatás (baktericid effektus) Spóraölő hatás (sporocid effektus) Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus) Gombaelemek szaporodását gátló ( fungiszatikus effektus) Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus) Parazitákat pusztító hatás (paraziticid effektus)

www.lemtrener.hu

6


26.04.2012

Általános járványtan

Járványtan története A fertőző betegségek a legrégibb időktől kezdve az emberiség állandó kisérői, bizonyítják ezt mind az ásatások, mind a későbbről fennmaradt történelmi emlékek, feljegyzések. Számos ókori felirat, vagy irodalmi mű emlékezik meg járványokról, de nem állapítható meg pontosan milyen fertőző betegségekről van szó, valószínű, hogy himlő, pestis, malária már akkoriban is súlyos járványokat okozott.

www.lemtrener.hu

7


26.04.2012

Járványtan története A középkor egész tartama alatt súlyos járványok pusztítottak, így a pestis, mely 1201ben Egyiptomból indult el rövid idő alatt eljutott Európába s milliós áldozatot követelt. Hazánkat a tatárjárás körül érte el.

Járványtan története A középkor másik két nagy fertőző betegségét a himlőt és leprát a hazatérő keresztes hadak hurcolták Európába. Az egyre rosszabbodó helyzet láttán egyes országok szigorú rendszabályok meghozatalára kényszerültek, így a Velencéhez tartozó Raguzában 1377-ben határozatot hoztak a járványok megelőzésére, a hajóknak kikötés előtt 30 napig a tengeren kellett vesztegelniők. Ezt a szabályt később Velence, Genova és Marseille 40 napra módosította, innen a karantén elnevezés.

www.lemtrener.hu

8


26.04.2012

Himlő

Járványok 20-40-60%-os halálozás. 1967 – 10 millió ember betegedett meg. Jenner – 1796 védőoltás. Eradikáció – biológiai fegyver.

Himlő

Kölcsey Ferenc meggyógyult, de megvakult.

www.lemtrener.hu

9


26.04.2012

Járványtan története Az újkor egyik pusztító járványa a szifilisz volt, mely 1495-ben robbant ki a Nápolyt védő spanyol zsoldosok és a várost elfoglaló francia csapatok, valamint a lakosság körében. A másik újkori pusztító járvány a typhus exanthematicus volt. A harmadik nagy újkori járvány a kolera 1817-ben tört be Európába ősi endémiás fészkéből Indiából kiindulva. Hazánkban az 1831-es nagy kolerajárványban félmillióan betegedtek meg. Ezen időben veszedelmes fertőző betegség volt gyermekek körében a diftéria több ezer gyermek halálát okozva. Rettegett fertőző betegség volt még a tuberculosis is.

Járványtan története A XX. század járványai közül kiemelendő az 1918-19-es influenza járvány, mely kiterjedt csaknem a világ összes országára, hat hónap alatt a Föld lakosságának 50 %-át betegítette meg és 20 millió ember halálát okozta.

www.lemtrener.hu

10


26.04.2012

Járványtan története Az influenza mellett a XX. század második rettegett járványa a poliomyelitis volt, hazánkban a legsúlyosabb járvány 1957-ben volt 2300-an betegedtek meg. A XX. század harmadik veszélyes fertőző betegsége a vírushepatitis. A heveny fertőző betegségben elhunytak 50 %-át még ma is a vírus-hepatitisben meghaltak száma teszi ki.

Járványtan története Az utóbbi egy-két évtizedben újabb fertőző betegségek léptek fel, így az AIDS, melyet első ízben 1981-ben írtak le, mely Közép-NyugatAfrikából kiindulva pandémiává fejlődött. Az újabban felismert fertőző betegségek közül meg kell említeni még a Lyme-kórt, az afrikai haemorrhagiás lázat, a legionellosist, campylobacteriosist, yersiniosist is.

www.lemtrener.hu

11


26.04.2012

Járványtan története A járványtanban a XX. század második felében jelentős fordulat következett be. A fertőző betegségek számának csökkenése az iparilag fejlett országokban és különösen a veszélyes járványok visszaszorítása oda vezetett, hogy mind kevesebben halnak meg fertőző betegségben, ugyanakkor jelentősen emelkedett a szívérbetegségekben, daganatos betegségekben, valamint balesetek következtében meghaltak száma. Az elmaradottabb, fejlődő országokban viszont ma is a fertőző betegségek okozzák a legtöbb halálozást.

Járványtani alapfogalmak Járványtan: Az orvostudomány önálló ága, mely a fertőző betegségek keletkezésének és elterjedésének okait kutatja és a rendelkezésre álló eszközöket felhasználva megelőzésükre végső soron teljes felszámolásukra törekszik. A járványtan feladata az egyes fertőzések és a belőlük kiinduló járványok keletkezésének megelőzése. Végső célja a fertőző betegségek teljes kiirtása (eradikálása), vagyis a kórokozó teljes kiszorítása az emberi szervezetből. A járványtan módszertanában - megfigyelésre és elemzésre, valamint kísérletes járványtanra osztható.

www.lemtrener.hu

12


26.04.2012

Járványtani alapfogalmak A megfigyelést felhasználja: a fertőzés forrásának a fertőzés terjedési útjának a lakosság fogékonyságát meghatározó tényezők vizsgálatára a fertőzés leküzdésére szolgáló módszerek kidolgozására.

A kísérletes járványtan feladata, hogy a megfigyelésen alapuló összefüggéseket felhasználja a fertőző betegségek leküzdésére alkalmazható antibiotikumok védőoltások stb. kidolgozására

Járványtani alapfogalmak Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó behatol a szervezetbe, ott megtelepszik elszaporodik és ingert gyakorol a szervezetre. A fertőző betegségeket baktériumok, gombák, vírusok és paraziták okozzák.

A fertőzés önmagában még nem jelenti a szervezet megbetegedését. A fertőzés további sorsa a kórokozó tulajdonságaitól és az emberi szervezet ellenállóképességétől függ.

www.lemtrener.hu

13


26.04.2012

Járványtani alapfogalmak Fertőző betegség akkor jön létre, ha a behatolt kórokozó a szervezet ellenállását áttöri, és kórélettani folyamatot hoz létre. A kórokozó behatolásától a betegség klinikai tüneteinek jelentkezéséig terjedő időszakot a betegség lappangásának (inkubációjának) nevezzük Patogenitás: egy mikróbafajtának az a tulajdonsága, hogy gazdaszervezetben kóros folyamatokat, betegségeket képes okozni.

Járványtani alapfogalmak Virulencia: - kórokozó képesség, a patogenitás mértékét fejezi ki. Képességek, melyek ahhoz kellenek, hogy a gazdaszervezete megbetegítsék adherencia: gazdasejten való megtapadása penetráció: sejtbe, szövetekbe való behatolás tuvázió: szaporodás, terjedés toxicitás: mérgező anyaggal, sejtek, szövetek károsítása

www.lemtrener.hu

14


26.04.2012

Járványfolyamat mozgatóerői Fertőző forrás Terjedés lehetősége Fogékony szervezet

Járványfolyamat mozgatóerői Fertőző forrás: az a hely, ahol a kórokozó életben maradása és szaporodása biztosított. beteg ember kórokozót hordozó ember fertőzött (beteg vagy kórokozó-hordozó) állatok élettelen anyag saját mikroflóra

www.lemtrener.hu

15


26.04.2012

Járványfolyamat mozgatóerői Terjedés lehetősége: a kórokozó útját jelenti a fertőző forrásból, az új gazdaszervezetbe Kontakt (direkt, indirekt) Élelmiszer, víz, levegő Vér, testváladék Vektorok Transzplacentárisak

Járványfolyamat mozgatóerői Fogékonyság, immunitás: a mikroorganizmus faji tulajdonsága, csak az irántuk fogékony fajak egyedeit képesek fertőzni és megbetegíteni Fogékonyság függ a gazdaszervezet állapotától életkor testhőmérséklet hormonális állapot immunrendszer fizikai állapot tápláltsági állapot gyógyszerek klimatikus, éghajlati viszonyok vér alkotóelemei: pl. nem specifikus inhibitorok specifikus és aspecifikus védekező mechanizmus

www.lemtrener.hu

16


26.04.2012

Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői természeti tényezők: A természeti tényezők földrajzi, légköri és klimatikus összetevőkből állnak. A természeti tényezők hatnak a fertőzés forrására, a terjedés lehetőségére és a fogékony emberi szervezetre egyaránt. társadalmi tényezők: Társadalmi tényezőn a társadalmi rend meghatározott élet- és munkakörülményeket, a lakásviszonyokat, az életszínvonalat, a lakosság kulturális színvonalát, az egészségügyi ellátás fejlettségét és hozzáférhetőségét, továbbá más hasonló szociális körülmény és feltétel összességét értjük.

Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői A természeti tényezőket az ember nem vagy alig irányíthatja. A társadalmi tényezők pozitív vagy negatív hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. A társadalmi tényezők segítségével olykor a természeti tényezők hatása is megszüntethető. (pl. mocsarak lecsapolása)

www.lemtrener.hu

17


26.04.2012

Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői A társadalmi tényezőknek a járványfolyamat elsődleges tényezőjére gyakorolt hatása az alábbiakban jellemezhető: a fertőző források mielőbbi felkutatása a fertőző betegségek terjedési lehetősége és a társadalmi tényezők között is kifejezett az összefüggés.(zsúfolt lakás, köztisztaság hiánya alacsony higiénés norma) kedvezőtlen társadalmi viszonyok között a fertőző betegségek morbiditása, mortalitása, letalitása lényegesen magasabb.

A fertőzési lánc Terjedés Behatolási kapu Fogékony szervezet Kórokozó Reservoir Ürítési kapu

www.lemtrener.hu

18


26.04.2012

Fertőzések terjedési módjai Légúti terjedés (cseppfertőzés) Gyomor/bél/emésztő-rendszer útján (hasmenés, hányás) Bőr-kontaktus Vérrel-váladékokkal Víz által terjesztett fertőzések Élelmiszerek által terjesztett fertőzések Fertőzés talaj, tárgyak közvetítésével Transplacentaris (intrauterin) fertőzés (Rubeola,CMV, Toxoplazmózis) Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzés (kiütéses tifusz, Malária,Sárga láz, Lyme kór….)

Fertőző betegségek csoportosítása Enterális vagy gastrointestinalis fertőzések Toxikoinfekciók Légúti fertőzések Zoonózisok Haematogén – lymphogén fertőzések Kültakarón át terjedő fertőzések Nemi betegségek (STD) Nosocomiális fertőzések

www.lemtrener.hu

19


26.04.2012

Fertőző betegségek előfordulási módja Sporadikus előfordulásról akkor beszélünk, ha a fertőző betegség térben és időben elszórtan jelentkezik; (mindegyik lehet, de főleg tetanusz) Endémiás a fertőző betegség, ha egy meghatározott területen tartósan és rendszeresen fordul elő; Epidémiáról (járványról) akkor szólunk, ha a fertőző betegségben megbetegedettek száma egy megadott területen és időpontban meghaladja a több évi átlagot; (hepatitis, hasmenés)

Fertőző betegségek előfordulási módja Pandémia néven jelzett a fertőző betegség előfordulása akkor, ha a járvány több országra, földrészre vagy akár az egész földre kiterjed; (2009-2010-ben az A típusú H1N1 vírus okozta influenza pandémia) Szezonalitás alatt azt értjük, hogy egy fertőző betegség meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordul elő. (Pl. dysenteria tipikusan nyári, az influenza téli-koratavaszi megbetegedés); Ciklicitás azt jelenti, hogy egyes fertőző betegségek több évre terjedő szabályos időközökben nagyobb számú megbetegedést okoznak. (A difteria régebben pl. 12 évente, a kanyaró 2 évenként okozott nagyobb számú megbetegedést);

www.lemtrener.hu

20


26.04.2012

Fertőző betegségek jellemzője A fertőző betegségekre jellemző, hogy az emberben, a behatoló kórokozók (Vírus, baktérium, gomba, protozoon, féreg) megtelepednek, szaporodnak és rövidebbhosszabb ideig tartó helyi és/vagy általános tüneteket okoznak.

Fertőző betegségek jellemzője Fertőzés következménye: Típusos betegség Atípusos lefolyás Tünetszegény, abortív Fulminális (súlyosabb, gyorsabb) Tünetek nélküli (inapparens)

www.lemtrener.hu

21


26.04.2012

Fertőző betegségek jellemzője Fertőzés, betegség lefolyása: Inkubációs, lappangási idő (fertőződés és a betegség kialakulása között a fertőző betegségre jellemző idő) Prodromális tünetek (a betegségre nem jellemző, általános tünetek jelentkeznek) Klinikai tünetek (láz, kiütés, elváltozások, ..)

Fertőző betegségek jellemzője Fertőző betegség lefolyása, megjelenése Acut (heveny) Krónikus (elhúzódó) Ragályos Nem ragályos Hordozás kialakulása Vegyes fertőzés (pl.sebfertőzés) Másodlagos fertőzés (szekunder) Felülfertőzés (szuperinfekció)

www.lemtrener.hu

22


26.04.2012

Fertőző betegségek jellemzője Betegségek lefolyásában azok időtartama és a tünetek, a következmények hevessége szerint lehet heveny félheveny idült kórforma

A betegség kimenetele lehet: Teljes gyógyulás Részleges gyógyulás Halál

Fertőző betegségek jellemzője A megtelepedés helye lehet: A behatolási kapu, ahonnan a kórokozók nem terjednek beljebb (diphtheria..) Kezdetben a behatolási kapuban, de a továbbiakban távoli szövetekben (lues, pestis..) Gyakorlatilag észrevehetetlen, tünetmentes behatolás után a távoli szervekben (poliomyelitis)

www.lemtrener.hu

23


26.04.2012

Fertőző betegségek jellemzője A fertőző ágens leküzdésére a szervezetnek kétféle rendszer áll rendelkezésre: Az ún. elsődleges vagy primer védekező rendszer, melynek jellegzetessége, hogy a károsító behatásra azonnal reagál. (normális testnedv, phagocytasejtek rendszere, gyulladásos szöveti reakció, immuniológiai mechanizmusok) Másodlagos vagy szekunder védekező rendszer (specifikus humorális antitestek és a T-lymphocyta rendszer)

Járványügyi statisztika A járványügyi statisztikai feldolgozások legalapvetőbb módszerei: az adatok gyűjtése az adatok csoportosítása az adatok feldolgozása, elemzése, értékelése a statisztikai adatok grafikus ábrázolása

www.lemtrener.hu

24


26.04.2012

Járványügyi statisztika Morbiditás (megbetegedési arányszám): valamely betegségben megbetegedettek száma - milyen gyakori egy betegség a lakosság körében. Mortalitás (halálozási arányszám): valamely betegségben elhaltak száma. Letalitás (veszélyességi arányszám): 100 beteg közül hány halt meg. Incidencia az új esetek száma alapján fejezi ki a betegség gyakoriságát egy adott évben, egy adott populációban 100, 1000, 10000, vagy 100000 lakosra vonatkoztatva. Prevalencia az idült, vagy krónikus betegségek eseteinek a gyakoriságát fejezi ki egy adott lakosságcsoport körében, függetlenül attól, hogy új vagy régi esetről van e szó.

Járványfolyamat megelőzése (Izolálás módjai, eszközei) A járványfolyamat megelőzésének első lépése a fertőző forrás kiemelése, elkülönítése /izolálása/ a járványfolyamatból. Az elkülönítés célja hogy a fertőzőképesség tartama alatt a fertőzés forrása minél kevesebb fogékony egyeddel érintkezhessen. Az elkülönítés jelentősége abban rejlik, hogy egy-egy járvány továbbterjedésének megakadályozására ez a leggyorsabb és leghatásosabb, ugyanakkor a legkönnyebb és legolcsóbb módszer. Elkülönítésre kerül sor: Amikor a fertőzés forrása olyan fertőző betegségben szenved, amely a fertőző beteg környezetére nézve fertőzési veszélyt jelent. Ha a kórházi ápolást igénylő beteg alapbetegsége miatt a fertőzésre különösen fogékony, tehát a többi beteg jelent számára fertőzési veszélyt. /védőizoláció/

www.lemtrener.hu

25


26.04.2012

Izolálás módjai, eszközei Kórházi elkülönítés: Nem fertőzőkórházban, fertőzőosztályon Fertőzőkórházban /Budapest Szent László Kórház/

Otthoni elkülönítés: Azon fertőzőbetegségek előfordulásakor, ahol a jogszabály nem írja elő a kórházi elkülönítést, amennyiben az izolálás személyi és tárgyi feltételei adottak. Csak akkor engedélyezhető, ha a beteg számára külön bejárattal és szellőzéssel rendelkező szoba vagy lakrész biztosítható, van olyan személy aki az orvos utasításainak megfelelően a beteget ápolni tudja és elérhető az otthoni orvosi kezelés.

Izolálás módjai, eszközei Az elkülönítés lehet: teljes: a kijelölt szobába a beteg ápolóján kívül más nem léphet be, a beteg azt nem hagyhatja el. Itt minden olyan tárgynak eszköznek rendelkezésre kell állnia, amit a beteg és az ápoló, valamint a kezelőorvos az ellátás során használni fog. A kijelölt helységből fertőtlenítés nélkül semmit sem szabad kivinni. részleges: a beteg szobájába nem léphet be 18 éven aluli személy. Gondoskodni kell a folyamatos fertőtlenítésről. Az elkülönítés leteltével zárófertőtlenítést kell végezni.

www.lemtrener.hu

26


26.04.2012

Izolálás módjai, eszközei standard izoláció (általános érvényű), védő izoláció, kontakt izoláció, cseppfertőzés izoláció, légúti izoláció.

Standard izoláció kézhigiéne egyéni védőeszközök (gumikesztyű, orr/szájmaszk, szemüveg, védőöltözet) eszközfertőtlenítés/sterilizálás felületfertőtlenítés/zárófertőtlenítés textília kezelés hulladékkezelés

www.lemtrener.hu

27


26.04.2012

Kontakt izoláció A kontakt izoláció előírásait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM. Rendelet szabályozza. A kontakt izoláció szabályait leggyakrabban (de nem kizárólagosan) a multirezisztens kórokozóval (MRK) fertőzött/kolonizált betegek esetén alkalmazzuk.

Kontakt izoláció A kontakt izolációt igénylő betegeket az osztály strukturális lehetőségeinek, az aktuális beteg létszámnak és a betegek veszélyeztetettségének figyelembevételével lehetőleg egyágyas, komfortos (zuhanyozóval, WC-vel rendelkező) kórterembe helyezzük el. Ha az elkülönítésre kijelölt kórterem nem rendelkezik fürdőszobával, a betegnek a kórteremben kell megoldani a fürdését és fertőtleníthető mobil WC-t kell helyezni a kórterembe.

www.lemtrener.hu

28


26.04.2012

Kontakt izoláció Amennyiben nincs elegendő egyágyas, komfortos kórterem, a beteg elhelyezése során az alábbiakat kell figyelembe venni: Azokat a betegeket kell elsősorban egyágyas, komfortos kórteremben elhelyezni, akiknél nagyobb a fertőzés kockázata (pl. drain, inkontinencia, nyílt seb). Az azonos kórokozóval fertőzött vagy kolonizált betegeket egy kórteremben lehet elhelyezni (kohorsz izoláció).

Kontakt izoláció Amennyiben elkerülhetetlen az olyan kontakt izolációt igénylő betegek elhelyezése, akik nem, vagy nem azonos kórokozóval fertőződtek vagy kolonizálódtak, azaz amennyiben kohorsz izoláció sem lehetséges - az alábbiakat kell figyelembe venni: Nem lehet közös kórterembe helyezni azokat az ápoltakat, akiknek állapotuknál fogva nagyobb a fertőzések iránti fogékonysága, ill. náluk egy esetleges fertőzés kedvezőtlen kimenetellel járna, pl.: immunkompromittált betegek, gyermekek, nyílt sebbel rendelkező, katétert használó betegek, nem önellátóak, mentálisan nem épek, előre láthatóan hosszú kórházi kezelés alatt álló betegek.

www.lemtrener.hu

29


26.04.2012

Kontakt izoláció A betegek ágyait egymástól 1,5 m távolságra kell elhelyezni, ha erre a strukturális körülmények lehetőséget adnak. A betegágyakat paravánnal, függönnyel kell elválasztani egymástól a beteg intimitásának megőrzése és a direkt kontaktus lehetőségének minimalizálása érdekében. Bizonyos esetekben mérlegelhető olyan elhelyezés a közös kórteremben, - amikor külön szobát a betegnek biztosítani nem tudunk - hogy csak egy beteg szomszédos a fertőzött/kolonizált beteggel (pl.: ablak melletti elhelyezés). Az egészségügyi személyzetnek az azonos kórteremben elhelyezett betegek ellátása során két beteg ellátása között a védőöltözetet cserélnie kell, és kezet kell fertőtlenítenie, függetlenül attól, hogy az azonos kórteremben fekvő betegek közül nem mindegyiknek van kontakt izolációra szüksége.

Cseppfertőzés izoláció A cseppfertőzés izoláció szabályait azoknál a betegeknél kell alkalmazni, akik köhögés, tüsszentés, és beszéd során képződő nagyméretű (>5 µ), respiratorikus cseppek útján terjedő kórokozókkal fertőzöttek vagy fertőzésre gyanúsak.

www.lemtrener.hu

30


26.04.2012

Légúti izoláció A Szent László Kórház telephelyen alkalmazott speciális izolációs szabály. A légúti izoláció szabályait kell követni azon betegek ellátása során, akik bizonyítottan vagy feltételezhetően olyan kórokozókkal fertőződtek, melyek levegőn keresztül terjednek (pl. igen veszélyes fertőző betegségek, bioterrorizmus veszélye, SARS, anthrax, himlő stb. esetén).

Immunizálás

www.lemtrener.hu

31


26.04.2012

Immunizálás Az immunrendszer fő feladata hogy különbséget tegyen a „saját” és „nem saját” között. Az élet folyamán a szervezetre állandóan hatnak ingerek, ezek között makromolekuláris ingerek is. A legkülönbözőbb makromolekulák (vírus, baktérium) kerülnek be a szervezetbe, - a különbségtétel után a saját megmarad, a nem saját elpusztul. A legfontosabb funkció a szövetek integritásának védelme az antigénekkel szemben. Az immunológiai felismerés a limfociták tulajdonsága, 1-1 limfocita felszínén nagyszámú receptor lehet jelen, de ugyanazon a limfocitán csak egyféle antigéndetermináns felismerésére képes receptorok vannak

Immunizálás Az antigénnel való első találkozáskor a megfelelő receptort hordozó B-sejtek aktiválódnak és proliferálnak Az antigén által kiváltott inger hatására immunglobulint termelő plazmasejtek keletkeznek Az egész élet folyamán vannak progresszív és regresszív folyamatok. A regresszív folyamatok esetében a szervezet sokkal védtelenebbé válik. Az emberi szervezet védettségét számos bonyolult egymással összefüggésbe működő folyamat biztosítja. Az immunitás aspecifikus és specifikus tényezőkre bontható.

www.lemtrener.hu

32


26.04.2012

Immunizálás Aspecifikus védekezés fő tényezői: fagocitózis komplementrendszer aktiválódása interferon rendszer aktiválódása véralvadási rendszer gyulladás adaptív immunválasz

Az aspecifikus védelemben fontos szerepet töltenek be az akcesszórikus anyagok is. Különleges szerepe van a könny, az orrváladék és a bélnedv muramidáz enzimjének (baktériumfalat destruálja)

Immunizálás Általános aspecifikus immunitást számos endogén és exogén hajlamosító tényező befolyásolja, ilyenek: életkor testhőmérséklet hormonális állapot tápláltsági állapot hiányos táplálkozás

Az endogén vagy exogén tényező kedvező vagy kedvezőtlen hatását a szociális tényezők határozzák meg, - a kedvezőek növelik, a kedvezőtlenek csökkentik az ellenállóképességet.

www.lemtrener.hu

33


26.04.2012

Immunizálás A szervezet védekezése a mikrobákkal szemben: A kórokozónak a szervezetettel való találkozása után számtalan akadályt kell leküzdenie ahhoz, hogy betegséget okozzon. A magasabb rendű szervezetnek igen sok védekező eszköze van a mikrobák bejutása ellen, ezek a védekező eszközök részben nem specifikusak, részben pedig specifikusak.

Immunizálás Nem specifikus (bármely kórokozóval szemben érvényesülő) eszközök: ép kültakaró nyálkahártyákat áztató folyadékok kórokozókat pusztító anyagai (lizozim, interferon) nyálkahártyák csillószőrös, mikrobát kifelé söprő sejtjei fehérvérsejtek limphocyták bizonyos típusai (ölősejtek)

www.lemtrener.hu

34


26.04.2012

Immunizálás A fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet elsősorban a fajlagos immunitás határozza meg ez lehet: veleszületett szerzett immunitás

Immunizálás veleszületett immunitás lehet: faji: egyes kórokozó csak az ember, mások csak az állatokat betegíti meg öröklött (maternális) immunitás: az anyától a magzat vérkeringésébe jutnak azok az ellenanyagok, amelyeket az anya vére tartalmazott a csecsemő 2-3 hónapos korától kezdve az öröklött védettség fokozatosan csökken

www.lemtrener.hu

35


26.04.2012

Immunizálás szerzett immunitás lehet: természetes: egyes fertőző betegségek kiállása után keletkezik az így létrejövő immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében eltérő pl. kanyaró után életreszóló immunitás alakul ki, influenza után csak rövid ideig tartó immunitás alakul ki mesterséges: a szervezet mesterséges beavatkozás révén tesz szert védettségre aktív: antigént juttatunk be a szervezetbe elölt vagy gyengített kórokozó, kórokozó kivonat, toxoid fertőző betegségek megelőzésére használják a kombinált oltóanyag - több betegség ellen lehet egyidejűleg oltani passzív: kész ellenanyagot viszünk be a szervezetbe immunsavó formájában emberi vagy állati eredetű szérumkészítmény rövid ideig tart a hatás azonnal védett lesz a szervezet

Immunizálás Az oltások alkalmazásuk fontossága szerint a következőképpen oszthatók fel: Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások, BCG, DTPA+IPV+Hib, MMR, HBV

Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, hastífusz, diftéria, kanyaró, rubeola, mumpsz, HAV

A Megbetegedési veszély elhárítása céljából térítésmentesen végzendő egyéb védőoltások, influenza, HBV, tetanusz

Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások HBV, hastífusz, kullancsencephalitis, veszettség, diftéria, meningococcus, varicella, influenza ajánlott

Külföldi utakkal kapcsolatos védőoltások sárgaláz, HAV, tífusz (Oltási központ)

Önkéntes egyéb térítéses oltások

www.lemtrener.hu

36


26.04.2012

Részletes járványtan

Fertőzések fajtái Enterális vagy gastrointestinalis fertőzések Toxikoinfekciók Légúti fertőzések Zoonózisok Haematogén – lymphogén fertőzések Kültakarón át terjedő fertőzések Nemi betegségek (STD) Nosocomiális fertőzések

www.lemtrener.hu

37


26.04.2012

Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő megbetegedések A fertőző betegségek kb. 20 %-a tartozik e csoportba. A kórokozó szájon keresztül jut a szervezetbe, a gyomor-, béltraktusban szaporodik és elsősorban a széklettel távozik. A fertőzés kontakt úton (elsősorban piszkos kéz útján), valamint ivóvízzel, élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, szennyvízzel öntözött zöldségek) terjed, de a nyári-koraőszi hónapokban szerepe lehet a legyeknek is, mint passzív átvivőknek. Fogékonyság általános, általában 100 %-os.

Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő baktériumok okozta megbetegedések Bakteriális dysenteria (Shigellosis) Escherichia coli okozta gastroenteritisek Enteritis infectiosa Salmonellosis Staphylococcus okozta ételmérgezések Bacillus cereus okozta ételmérgezések Botulismus Clostridium perfringens okozta ételmérgezés Typhus abdominalis Paratyphus Yersiniosis

www.lemtrener.hu

38


26.04.2012

Bakteriális dysenteria (Shigellosis, vérhas) Kórokozó: Shigella genus A-D alcsoportokba sorolt tagjai; Sh. dysenteriae, Sh. flexneri, Sh. sonnei, Sh. boydii.

Fertőzés forrása: A beteg vagy baktériumhordozó széklete útján.

Terjedési módok: Közvetlen érintkezés, élelmiszerek, víz, légy, használati tárgyak útján.

Lappangási idő: 1-7 nap, leggyakrabban 1-3 nap.

Fontosabb tünetek: Láz, bágyadtság, hányás, gyakori híg, nyákos, esetleg gennyes, véres széklet, tenesmus. A S. sonnei által okozott esetek enyhébb lefolyásúak.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a Shigellák a székletből kimutathatók. A fertőzőképesség gyakran fennmarad a klinikai tünetek megszűnése után is.

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. Teljes elkülönítés szükséges.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező.

Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.

Megelőzés: Általános egészségügyi rendszabályok, magasfokú személyi, település, élelmezéshigiéne, kézmosás, tisztaság, vízhigiéne, legyek elleni védekezés, élelmiszerek helyes kezelése, megfelelő szennyvíz - hulladék kezelés. Igen fontos a fertőző források felkutatása, kórokozó hordozók kiszűrése. Védőoltással jelenleg nem rendelkezünk.

Enteropathogen E. coli enteritis (EPEC) Kórokozó: Enteropathogen Escherichia coli (EPEC/E. coli dyspepsiae) szerocsoportjai; leggyakrabban O111 és O55, továbbá O26, O86, O119, O125, O126, O127, O128 stb.

Fertőzés forrása: A beteg csecsemő és a tünetmentes kórokozó-hordozó.

Terjedési mód: Széklettel, hányadékkal, orr-, torokváladékkal, nyállal főleg enterális úton terjed, de közvetlen érintkezés, piszkos kéz, csecsemőápolás kellékei (pl. hőmérő, cumi), élelmiszerek (tápszerek), fürdővíz, legyek útján is.

Lappangási idő: Bizonytalan, 1–7 nap. A fertőzött csecsemő hosszabb ideig tünetmentes maradhat.

Fontosabb tünetek: Étvágytalanság, hányás, nyálkás, laza széklet.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a széklettel ürül.

Teendők a betegség előfordulásakor: Az egy éven aluli csecsemő megbetegedése dyspepsia coli megnevezéssel be- és kijelentésre kötelezett. A beteg és a kórokozó-hordozó csecsemőt a nem fertőzött csecsemőktől el kell különíteni. Az elkülönítést lehetőleg fertőző osztályon kell végrehajtani.



Megelőzés: Általános egészségügyi és kórházhigiénés (zsúfoltság elkerülése, kéz- és környezetfertőtlenítés, védőruha, eszköz, maszkviselés, megfelelő szennyeskezelés, tápszerkészítés stb.) rendszabályok betartása, valamint a járványügyi érdekből szükséges munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése.

www.lemtrener.hu

39


26.04.2012

Enterohaemorrhagiás E. coli enteritis (EHEC) Kórokozó: Az O157 szerocsoportú (pl. O157:H7, O157:H), továbbá egyéb nem O157 szerocsoportú (pl. O26:H11, O111:H8 stb.) verocitotoxint termelő E. coli.

Fertőzés forrása: A beteg és a tünetmentes kórokozó-hordozó állat (szarvasmarha, juh), ritkán ember.

Terjedési mód: Nem kellően hőkezelt (főként marhahús, nyers tej) vagy széklettel szennyezett élelmiszerek (pl. saláta, gyümölcslé), ivó-, illetve fürdővíz, tárgyak, piszkos kéz útján.

Lappangási idő: 3–4 nap (1–8 nap).

Fontosabb tünetek: Enyhe, vizes hasmenés, de súlyos, haemorrhagiás colitis is előfordulhat. Erős alhasi görcs, láz rendszerint nincs, hányás ritkán jelentkezik. A hasmenés kezdete után 5–10 nappal jelentkezhet a haemolyticus uraemias syndroma (HUS).

Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a széklettel ürül. A hosszan tartó hordozás ritka, de a kórokozó ürítése – főként gyermekeknél – hetekig tarthat.

Teendők a betegség előfordulásakor: Egyéb E. coli által okozott megbetegedésként be- és kijelentésre kötelezett. A beteget otthonában vagy kórházban a hasmenés fennállásáig el kell különíteni.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: A széklet diagnosztikus laboratóriumi vizsgálata kötelező.

Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés szükséges. A beteg székletével és váladékaival szennyezett tárgyakat fertőtleníteni kell.

Megelőzés: Kézmosás, az élelmiszerek védelme a székletszennyeződéstől, általános higiénés és élelmezésegészségügyi rendszabályok betartása.

Enteroinvasiv E. coli enteritis (EIEC) Kórokozó: Az enteroinvasiv E. coli szerocsoportjai, leggyakrabban az O124, de ritkábban más szerocsoportok is: O28ac, O112ac, O136, O143, O144, O152, O164, O167 stb.

Fertőzés forrása: A beteg vagy a tünetmentes kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Széklettel szennyezett ivóvíz, élelmiszerek, közvetlen érintkezés útján.

Lappangási idő: Leggyakrabban 10–18 óra.

Fontosabb tünetek: A betegség rendszerint a shigellosishoz hasonló tünetekkel zajlik le: hasi fájdalmakkal, vizes, nyákos, véres hasmenéssel, de tenesmus nélkül.


Teendők a betegség előfordulásakor: Egyéb E. coli által okozott megbetegedésként be- és kijelentésre kötelezett. A beteget otthon is el lehet különíteni, de ha erre nincs lehetőség, vagy ha a lefolyás súlyos, szövődményes, kórházi fertőző osztályra kell szállítani.



Megelőzés: Általános higiénés és élelmezés-egészségügyi rendszabályok, ivóvíz-higiénia, munkaköri alkalmassági szabályok betartása.

www.lemtrener.hu

40


26.04.2012

Enterotoxikus E. coli enteritis (ETEC) Kórokozó: Az E. coli enterotoxint (hőlabilis-LT és/vagy hőstabil-ST) termelő szerocsoportjai, pl. O6, O15, O20, O27, O78, O115.

Fertőzés forrása: A beteg és a tünetmentes kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Széklettel szennyezett élelmiszer és ivóvíz útján.

Lappangási idő: 10–72 óra.

Fontosabb tünetek: Koleraszerű, nagymennyiségű, híg, vizes széklet gyakori ürítése, hasfájás. Ritkán hányinger, hányás is jelentkezik. Láz rendszerint nincs.


Teendők a betegség előfordulásakor: Egyéb E. coli által okozott megbetegedésként be- és kijelentésre kötelezett. A beteget a klinikai tünetek fennállásáig el kell különíteni.



Megelőzés: Az általános higiénés és élelmezés- egészségügyi rendszabályok betartása, a járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben alkamassági vizsgálatok végzése.

Enteritis infectiosa (Fertőző hasmenés) Esetdefiníció: Feltehetően fertőzéses eredetű, különböző súlyosságú enterális megbetegedés, melyet leggyakrabban hasmenés, hasi fájdalom, hányinger, hányás, láz vagy ezen tünetek egy része jellemez.

Kórokozók: Obligát enterális pathogén baktériumok: Shigellák, Salmonellák, enterovirulens E. coli, Yersinia enterocolitica, Campylobacter, Vibrio cholerae. Fakultatív pathogén baktériumok: Pseudomonas aeruginosa, Aeromonas, nem-cholera vibriók, Staphylococcus aureus, Clostridium difficile, illetve perfringens, Enterococcus faecalis, Bacillus cereus, Serratia. Paraziták: Giardia, Cryptosporidium, Entamoeba histolytica, Trichinella spiralis, bélférgek. Vírusok: Rotavírus, Norwalk, astro-, calici-, corona-, enteralis adenovírusok stb.

Fertőzés forrása: A beteg és a tünetmentes ürítő ember, bizonyos esetekben állat.

Terjedési mód: Székletszóródással, élelmiszerek, esetleg ivóvíz, fürdővíz közvetítésével, közvetlen érintkezéssel, közösségekben fertőzött tárgyak útján.

Lappangási idő: A kórokozótól függően 1–7 nap.

Fontosabb tünetek: Hányás, hasmenés, vizes, esetleg nyákos, ritkán véres széklettel, lázzal. Koraszülöttek, csecsemők, leromlott szervezetű idős személyek enterocolitise súlyosabb lefolyású lehet, a folyadékveszteség miatt exsiccosis alakulhat ki.

Fertőzőképesség tartama: A heveny szak alatt és utána, amíg a kórokozó a széklettel ürül.

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. A beteget a heveny tünetek lezajlásáig el kell különíteni.


Megelőzés: Általános higiénés, kórházhigiénés és munkaalkalmassági rendszabályok betartása, különös tekintettel a kézmosásra, az élelmiszerek, ivóvíz szennyeződéstől való védelmére.

www.lemtrener.hu

41


26.04.2012

Salmonellosis Kórokozó: A Salmonella genus különféle szerotípusai, a S. typhi, a S. paratyphi-A-B-C kivételével.

Fertőzés forrása: A beteg vagy tünetmentesen fertőzött állat, elsősorban a fertőzött háziállatok (sertés, szarvasmarha), házi és vadon élő szárnyasok, továbbá a rágcsálók, valamint a beteg vagy kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Leggyakrabban fertőzött állati eredetű élelmiszerek, főleg tojás, tojáskészítmények, baromfi, tőkehús, húskészítmények stb. fogyasztása, ha nem történt kellő hőkezelés, pasztőrözés vagy ha az élelmiszerek utólag szennyeződtek szállítás, feldolgozás és tárolás közben. Az emberről emberre közvetlen érintkezés, piszkos kéz és fertőzött tárgyak útján való terjedés ritka, főleg csecsemők, kisgyermekek és idős emberek kollektíváiban fordul elő (pl. intézeti járványokban). A fertőzést ritkán ivóvíz is terjeszthet.

Lappangási idő: 1–3 nap, kontakt fertőzés esetében hosszabb, salmonellák okozta ételfertőzésben 6–48 óra.

Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdődő fejfájás, hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, híg, vizes és esetleg véres széklet, csaknem minden esetben láz.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a széklettel a kórokozó ürül. A klinikai gyógyulás utás a kórokozó ürítés néha hónapig, sőt évekig is eltarthat. (Az antibiotikumok adása az ürítést meghosszabbíthatja még akkor is, ha az alkalmazott szer a laboratóriumban hatékonynak bizonyul.)

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. A beteget el kell különíteni.

Járványügyi laboratórium vizsgálat: Kötelező.


Megelőzés: Az állati eredetű élelmiszerek megfelelő hőkezelése, különös tekintettel a baromfi, a tojás, a tejes, tojásos készítményekre, az élelmezés és konyhatechnológiai előírások betartása és ellenőrzése, az élelmiszerek megfelelő tárolása, szállítása, az élelmiszerkezelők oktatása, hasmenéses betegek eltiltása az élelmiszerek, italok kezelésétől, betegek ápolásától, a beteg állatokkal (kedvtelésből tartott állatok) való közvetlen kontaktus elkerülése, a lakosság felvilágosítása, jó személyi higiénés gyakorlat.

Staphylococcus okozta ételmérgezések Kórokozó: Staphylococcus aureus enterotoxint (A-F) termelő törzsei. Kiszáradást jól tűrik, fertőtlenítőszerekre érzékenyek, toxinjuk kifejezett hőstabil, 30 perces főzésnek is ellenáll.

Fertőzés forrása: A bakteriumokat ürítő ember, aki orrában, kezén, vagy más bőrfelületén hordozza a kórokozókat.

Terjedési módok: A kórokozók nem megfelelően végzett konyhatechnológiai tevékenység során jutnak az ételbe. Az ételbe bejutott bakteriumok elszaporodva nagymennyiségű toxint termelnek.

Lappangási idő: Általában rövid, 2-6 óra.

Fogékonyság: Általános

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett.


Megelőzés: Az élelmiszeriparban, élelmiszerkereskedelemben, közétkeztetésben dolgozók előzetes - szükség esetén időszakos - egészségügyi vizsgálatra, nagyfokú személyi higiéne, élelmiszeregészségügyi rendszabályok szigorú betartása.

www.lemtrener.hu

42


26.04.2012

Bacillus cereus okozta ételmérgezések Kórokozó: Bacillus cereus Gram-pozitív spórás bakterium, külső behatásokkal, fertőtlenítőszerekkel szemben kifejezetten ellenálló. Többnyire enyhe lefolyású ételmérgezéseket okoz, a betegség kiváltásához nagyszámú kórokozónak kell az elfogyasztott étellel a szervezetbe jutnia. A tüneteket az enterotoxin okozza.

Fertőzés forrása: A bakterium ubikviter, megtalálható a talajban, így földdel, talajjal szennyezett zöldségek, gyümölcsök felületén, a talajból kerülhet élelmiszerekbe, ételekbe, amelyben elszaporodik s nagymennyiségű toxint termel.

Lappangási idő: A hányással járó forma esetén rövid: 1-6 óra, ahol a hasmenés a fő tünet, ott 6-16 óra.

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett.

Megelőzés: Az élelmiszeriparban, élelmiszerkereskedelemben, közétkeztetésben dolgozók előzetes szükség esetén időszakos - egészségügyi vizsgálatra, nagyfokú személyi higiéne, élelmiszeregészségügyi rendszabályok szigorú betartása.

Botulizmus Kórokozó: A Clostridium botulinum Fertőzés forrása: A kórokozó spórái a talajban (beleértve a tengerfenék talaját) mindenütt jelen vannak. A talajból kerül a baktérium a zöldségfélékbe, földes áruba, mézbe is. A botulotoxint termelő Clostridium törzsek elhalt állati és növényi szövetekben képesek szaporodni és toxint termelni (szaprofita baktériumok), de bizonyos körülmények között az élő állatok (így a halak) bélflórájában is jelen vannak. Terjedési mód: Az élelmiszer eredetű botulizmus kialakulásához nem elegendő a C. botulinum emberi szervezetbe jutása, mivel sem a baktérium, sem a spórái a normál bélflórával rendelkező bélhuzamban nem szaporodnak (kivéve a csecsemőket). Az ételmérgezést olyan élelmiszer közvetíti, amelyben a kórokozó anaerob körülmények között elszaporodott és az általa termelt toxint tartalmazza. Bél-botulizmus: a csecsemők és a (műtét, antibiotikum-terápia miatt) megváltozott bélflórájú felnőttek vastagbelében a C. botulinum szaporodni képes, ezért a botulotoxin-mentes, de spórákat tartalmazó élelmiszerek (pl. méz) fogyasztása is okozhat megbetegedést. Lappangási idő: Az idegrendszeri tünetek az étel elfogyasztását követő 12–36 órán belül jelentkeznek. Fontosabb tünetek: Petyhüdt bénulás. Élelmiszer eredetű és seb-botulizmus esetén szájszárazság, homályos, illetve kettőslátás, nyelési és beszédzavar, ptosis, a pupillareflex kiesése a jellemző, majd a kezdeti tüneteket szimmetrikus, leszálló típusú petyhüdt bénulás követi, végül légzésbénulás alakulhat ki. Az ételmérgezést gastrointestinális tünetek kísérhetik (hasmenés, hányás, majd székrekedés). A bél-botulizmus típusos esetben székrekedéssel kezdődik, melyet letargia, étvágytalanság, ptosis, félrenyelés, hypotonia, néhány esetben légzési elégtelenség követ. A csecsemőkori botulizmus legtöbbször a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőket érinti, tüneteik igen változatosak lehetnek, a bénulásoktól a hirtelen csecsemőhalálig. Fertőzőképesség tartama: A botulizmus emberről emberre nem terjed. Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. A beteget a szakszerű gyógykezelés biztosítása céljából intenzív osztállyal (lélegeztető készülék) rendelkező kórházba kell utalni, de elkülöníteni nem szükséges. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Nem szükséges. Megelőzés: A gyanúsított étel fogyasztásának megtiltása. Közfogyasztásra kerülő élelmiszerek gyártása során az élelmezés-egészségügyi és technológiai szabályozások betartása, a szállítás és árusítás alatt az előírt tárolási és kezelési szabályok megtartása. A baktérium terjedésének megelőzése elsősorban település- és környezet-higiénés intézkedésekre alapul (belvizek, rágcsálók elleni védekezés, szennyvízkezelés).

www.lemtrener.hu

43


26.04.2012

Typhus abdominalis (Hastífusz) Kórokozó: Salmonella typhi.

Fertőzés forrása: A beteg és a kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Orális fekális úton, közvetlen érintkezés, ivóvíz, tej, egyéb élelmiszerek, tárgyak közvetítésével.

Lappangási idő: 3–30 nap, leginkább 1–3 hét.

Fontosabb tünetek: Lépcsőzetesen emelkedő láz, amely continua típusúvá válik, majd fokozatos leláztalanodás. Fejfájás, ködös állapot, középen bevont, szélén piros nyelv. A törzsön halvány roseolák, lépmegnagyobbodás, relatív bradicardia, típusos vérkép (leukopenia, relatív lymphocytosis). Csecsemők és kisgyermekek hastífusza eltér a felnőttek megbetegedésétől, gyakran csak a magas láz az egyetlen tünet (lázas eclampsia, meningeális jelek). E korban gyakran jelentkezik hányás és hasmenés is.

Fertőzőképesség tartama: A betegség tartama alatt, gyakran a gyógyulást követően is mindaddig, amíg a széklettel vagy vizelettel a S. typhi ürül. Tartós kórokozó hordozás is kialakulhat.

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Kötelező, kórházi fertőző osztályon.



Megelőzés: Általános egészségügyi rendszabályok betartása: Az élelmiszerek, italok higiénés kezelése és forgalmazása, megfelelő településés környezet-egészségügyi feltételek (jó ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, szemétkezelés stb.) biztosítása, egészségnevelés, felvilágosítás, magas fokú személyi higiéne, kórokozó-hordozók felkutatása és járványügyi ellenőrzése.

Védőoltás: Van.

Paratyphus Kórokozó: Salmonella paratyphi-A (A01.1), Salmonella paratyphi-B (A01.2), Salmonella paratyphi-C (A01.3).

Fertőzés forrása: Beteg vagy kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: A fertőzöttek székletével, vizeletével terjed, közvetlen érintkezés, tej, egyéb élelmiszerek, ivóvíz, legyek, tárgyak közvetítésével.

Lappangási idő: 1–10 nap.

Fontosabb tünetek: A hastífusztól klinikailag általában alig különíthető el (láz, lépmegnagyobbodás, roseola stb.), de lezajlásában annál enyhébb. Gastroenteritises tünetek vezethetik be, enyhe esetben a tifózus forma esetleg nem is alakul ki.

Fertőzőképesség tartama: A betegség tartama alatt, gyakran a gyógyulást követően is mindaddig, amíg a kórokozó a széklettel vagy a vizelettel ürül. Tartós kórokozó-hordozás is kialakulhat.

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Kötelező, kórházi fertőző osztályon.



Megelőzés: Általános egészségügyi rendszabályok betartása: Az élelmiszerek, italok higiénés kezelése és forgalmazása, megfelelő település és környezet-egészségügyi feltételek (jó ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, szemétkezelés stb.) biztosítása, egészségnevelés, felvilágosítás, magas fokú személyi higiéne, kórokozó-hordozók felkutatása és járványügyi ellenőrzése.

www.lemtrener.hu

44


26.04.2012

Yersiniosis Kórokozó: Yersinia enterocolitica és Yersinia pseudotuberculosis.

Fertőzés forrása: A yersiniák rezervoárjai az állatok, ritkán ember. A patogén Y. enterocolitica esetén a sertés a fő fertőző forrás; gyakori a tünetmentes (pharingealis) kórokozó-hordozás, különösen a téli hónapokban. Az Y. pseudotuberculosis széles körben elterjedt számos madár és emlősfaj, főleg a rágcsálók és kisemlősök körében.

Terjedési mód: Fecal-oral, fertőzött vízzel, élelmiszerekkel, valamint a fertőzött állatokkal vagy emberrel történő kontaktus révén.

Lappangási idő: 3–7 nap, általában 10 napnál kevesebb.

Fontosabb tünetek: Heveny, főleg enterális infekció formájában fellépő betegség, amelynek azonban számos más klinikai megjelenése is lehet. Az Y. enterocolitica elsősorban gastroenterocolitises syndromát hoz létre, az esetek 10–30%-ában véres hasmenés jelentkezik, a többi fertőző enterocolitistől csak bakteriológiai vizsgálattal lehet elkülöníteni. Az Y. pseudotuberculosis inkább akut mesenteriális nyirokcsomó-gyulladást okoz: az appendix tájékán erős fájdalom jelentkezik, idősebb gyermekekben és felnőttekben ez appendicitis irányába tereli a gyanút. Az Y. pseudotuberculosis fertőzés legsúlyosabb formája a septicaemia.

A fertőzőképesség tartama: A kórokozó a széklettel a tünetek fennállásáig ürül, rendszerint 2–3 hétig. Kezeletlen esetekben a kórokozóürítés 2–3 hónapig is eltarthat.

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Nem szükséges.


Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés szükséges.

Megelőzés: A lakosság felvilágosítása: a hús- és élelmiszer-kezelés higiénés szabályainak betartása, nyers sertéshús fogyasztásának mellőzése. Vadon élő és háziállatok nyúzása, etetése után kézmosás. Állat-egészségügyi rendszabályok betartása.

Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő vírusok okozta megbetegedések Adenovírusok okozta gastoenteritis Norwalk vírus okozta gastroenteritis Poliomyelitis anterior acuta Rotavírus okozta gastroenteritis

www.lemtrener.hu

45


26.04.2012

Adenovírusok okozta gastroenteritis Kórokozó: A Mastadenovirus genus F subgenusába tartozó 40 és 41 szerotípusú adenovírusok, környezeti hatásokkal szemben közepesen ellenállóak.


Terjedési mód: Széklettel szennyezett tárgyak, élelmiszer, ivóvíz, piszkos kéz, cseppfertőzés útján. A széklettel nagy mennyiségű vírus ürül (109–1011/g széklet).

Lappangási idő: Kb. 7 nap.

Fontosabb tünetek: Enyhe lázzal, felsőlégúti tünetekkel, kb. 9 napig hasmenéssel, kb. 2 napig hányással járó, átlagosan 8–12 napig (a 41 szerotípusnál hosszabb, 14 napig) tartó megbetegedés. A betegek nagy része 3 évesnél fiatalabb. A betegség lezajlása után hosszabb ideig tartó laktóz-intolerancia alakulhat ki.

Fertőzőképesség tartama: A tünetek idején, illetve amíg a vírusok a széklettel ürülnek.

Teendők a betegség előfordulásakor; megelőzés: Lásd Enteritis infectiosa

Norwalk vírus okozta gastroenteritis Kórokozó: A Caliciviridae családba tartozó Norwalk vírus. Világszerte elterjedt, a környezeti hatásokkal szemben ellenálló (sav, hő, klór).

Fertőzés forrása: A beteg és kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Feltehetően fecal-oral, de közösségekben kontakt módon, élelmiszer és ivóvíz útján, illetve légúti terjedés is lehetséges.

Lappangási idő: Általában 24–48 óra (10–50 óra).

Fontosabb tünetek: Rossz közérzettel, hőemelkedéssel, hányingerrel, hányással (főként gyermeknél), hasmenéssel (jellemzőbben felnőttnél), fejfájással, hasi és izomfájdalommal vagy ezek kombinációjával járó megbetegedés, mely enyhe lefolyású, gyakran járványos formában jelentkezik. A fertőzés kétéves kor alatt általában tünetmentes.

Fertőzőképesség tartama: A tünetek fennállása alatt, illetve azok megszűnése után kb. 48 óráig.

Teendők a betegség előfordulásakor; megelőzés: Lásd Enteritis infectiosa

www.lemtrener.hu

46


26.04.2012

Poliomyelitis anterior acuta Kórokozó: Poliovírus 1, 2, 3 típusa.

Fertőző forrás: A tünetmentes vírusürítő, valamint a beteg ember.

Terjedési mód: Főleg enterális úton, kisebb mértékben cseppfertőzés útján terjed, közvetlen érintkezéssel, fertőzött élelmiszerek, tárgyak és szennyvíz közvetítésével.

Lappangási idő: 3–35 nap, általában 7–14 nap.

Fontosabb tünetek: A poliovírus fertőzések túlnyomó többségükben tünetmentesek maradnak. A megbetegedéssel járó fertőzések igen nagy része abortív formában zajlik le 1–3 nap alatt, enyhe enterális vagy légúti huruttal, fejfájással. Ha ezután a prodromalis szak után a klinikai tünetek nem szűnnek meg, 2–3 napos intervallum után kifejlődik a preparalitikus szak, meningealis izgalmi tünetekkel (láz, fejfájás, hányás, gerincfájdalmak, aluszékonyság vagy nyugtalanság, a liquorban a meningitis serosára jellemző tünettel). Ha a betegség tovább fejlődik, a paralitikus szakban megjelennek a bénulások. Rendszerint erős izzadás, izomgyengeség és izomfájdalmak vezetik a bénulásos szakot, de előfordulhat, hogy a rövid prodromum után hirtelen kifejlődő bénulás az első észlelt tünete a betegségnek. A bénulás petyhüdt típusú, rendszerint aszimmetrikus.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a széklettel és a torokváladékkal ürül.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget 4 hétig a Szent László Kórházban kell elkülöníteni.



Megelőzés: Védőoltás. Életkorhoz kötött oltások végzése.

Rotavírus okozta gastroenteritis Kórokozó: A Reoviridae családba tartozó rotavírus A, B és C szerocsoportja (a többi szerocsoport állatokban okoz csak megbetegedést). A VP7, illetve VP4 felszíni antigének alapján G és P szerotípusa ismert. A környezeti hatásokkal szemben ellenálló, de a klór inaktiválja.

Fertőzés forrása: A beteg és kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Valószínűleg fecal-oral, továbbá kontakt terjedés széklettel szennyezett kéz útján vagy a légutakon keresztül. Adatok vannak szennyezett víz okozta fertőzésekre is.

Lappangási idő: Kb. 24–72 óra.

Fontosabb tünetek: Főként csecsemők és kisgyermekek lázzal, hányással, vizes hasmenéssel, gyakran súlyos, néha dehidrációhoz vezető tünetekkel jelentkező megbetegedése, kifejezett őszi-téli megjelenési gyakorisággal. A nosocomiális gastroenteritisek nagy része rotavírus fertőzés. Az újszülöttek fertőzése gyakran tünetmentes, illetve tünetszegény.

Fertőzőképesség tartama: A betegség heveny szakában (átlagosan 4–6 nap), és később mindaddig, míg a vírusürítés tart. A vírus általában nem mutatható ki a fertőzés 8. napja után, de 30 napon túl tartó ürítést is kimutattak immunkárosodott betegeken.

Teendők a betegség előfordulásakor: Enteritis infectiosa diagnózissal be- és kijelentésre kötelezett. A beteg elkülönítése kötelező a tünetek lezajlásáig.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálatok: Igénybe vehető.

Fertőtlenítés: A beteg váladékaival szennyezett tárgyak, kéz folyamatos fertőtlenítése szükséges.

Megelőzés: A személyi, kórházhigiénés és élelmezés-egészségügyi rendszabályok betartása.

www.lemtrener.hu

47


26.04.2012

Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő protozoonok okozta megbetegedések Entamoebiasis Giardiasis

Entamoebiasis Kórokozó: Entamoeba histolytica.

Fertőzés forrása: A fertőzött ember.

Terjedési mód: Székletszóródás, közvetlen érintkezés, piszkos kéz, élelmiszerek, ivóvíz, esetleg használati tárgyak útján.

Lappangási idő: 2 naptól több hónapig, leggyakrabban 2–4 hét.

Fontosabb tünetek: A betegség két alapvetően különböző formában jelentkezhet. A heveny bél-amoebiasis dysentériához hasonló béltünetekkel zajlik: tenesmus, gyakori nyálkás, véres széklet, ritkán láz kíséretében (amoebás dysenteria), de gyakori a krónikus lefolyás, változatos panaszokkal (hasi fájdalmak, elesettség, fogyás, székrekedéssel váltakozó gennyes hasmenés, pszichés zavarok stb.). Hosszabb tünetmentes szakaszok után recidivák is előfordulhatnak. Az akut és a krónikus forma – kezeletlen esetekben – fokozatos átmenetekben válthatja egymást. Az extraintestinalis amoebiasis különböző szerveket támadhat meg a bélből haematogén szórással vagy a nyirokutakon át: amoebás hepatitis, májtályog, pneumonia, tüdőtályog, meningitis, agytályog stb. A tályogok perforálhatnak, de hónapokig idült formában is perzisztálhatnak.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a protozoon a széklettel ürül.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Csak a heveny bél-amoebiasisban szenvedő beteget kell a klinikai gyógyulásig elkülöníteni kórházban vagy otthon.



Megelőzés: Kézmosás, élelmezés- és vízhigiénés rendszabályok betartása.

www.lemtrener.hu

48


26.04.2012

Giardiasis Kórokozó: Giardia lamblia.

Fertőző forrás: Fertőzött ember.

Terjedési mód: Enterális úton, közvetlen érintkezés, ivóvíz, élelmiszerek, piszkos kéz útján.

Lappangási idő: 1–2 hét.

Fontosabb tünetek: Változatos gastroenterális tünetek (étvágytalanság, gyomor- és bélpanaszok, fejfájás, szédülés, rendetlen székürítés). Gyermekeknél gyakori az anaemia. A fertőzés gyakran tünetmentes.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a protozoonok a bélben jelen vannak.

Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Ha enterális tüneteket okoz, akkor enteritis infectiosaként be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: Általános személyi higiénés rendszabályok betartása, székletszóródás megakadályozása. Trópusi területen palackozott víz fogyasztása.

Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő metazoonok (férgek) okozta megbetegedések Ascariasis Enterobiasis Hymenolepiasis Trichuriasis

www.lemtrener.hu

49


26.04.2012

Ascariasis (orsóférgesség) Kórokozó: Ascaris lumbricoides.


Terjedési mód: A fertőzőképes peték a szennyezett talaj, kéz, nyersen fogyasztott gyümölcs és zöldségfélék közvetítésével terjednek.

Lappangási idő: A fertőzőképes peték lenyelése után a szervezetben két hónap alatt fejlődnek ki az ivarérett férgek.

Fontosabb tünetek: A fertőzés többnyire tünetmentesen folyik le. Nagyobb számú féreggel való fertőzöttségben a migráció időszakában pneumonia, bronchopneumonia, a bélfázisban hányinger, hányás, gyomorés bélpanaszok.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a bélben férgek vannak. A talajba került peték megfelelő környezeti feltételek között hosszú ideig, hónapokig, esetleg évekig élet- és fertőzőképes állapotban maradhatnak.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: Nem szükséges.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Igénybe vehető.

Fertőtlenítés: A beteg környezetében.

Megelőzés: Nyersen fogyasztott zöldségfélék gondos lemosása. A szennyvízzel való öntözésre, trágyázásra vonatkozó rendeletek betartása.

Enterobiasis (cérnagiliszta betegség) Kórokozó: Enterobius vermicularis.

Fertőzés forrása: Fertőzött ember.

Terjedési mód: Közvetlen érintkezéssel, a piszkos kéz útján, tárgyak, étel, por, levegő közvetítésével.


Fontosabb tünetek: A fertőzöttek gyakran tünetmentesek. Viszketés és vakarási nyomok észlelhetők a végbélnyílás környékén, emésztési és alvási zavarok, fáradékonyság, idegesség, appendicopathia, appendicitis.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a férgek a bélben vannak.

Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: Körmök rövidre vágása, általános, személyi és környezethigiénés rendszabályok betartása.

www.lemtrener.hu

50


26.04.2012

Hymenolepiasis (Törpe-galandférgesség) Kórokozó: Hymenolepis nana, ritkán Hymenolepis diminuta.

Fertőzés forrása: Fertőzött ember, patkány, egér.

Terjedési mód: A széklettel ürülő érett peték közvetlen érintkezéssel, enterális úton, élelmiszerek, használati tárgyak közvetítésével jutnak az embeti szervezetbe. A H. diminuta a köztigazdák (lisztbogár, lisztmoly, patkánybolha) elfogyasztása révén terjed.


Fontosabb tünetek: A fertőzöttek többsége tünetmentes. Masszívabb fertőzés esetén gyomor-, bélpanaszok, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, köldöktáji fájdalom, görcsös állapot, vérszegénység, álmatlanság.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a férgek a bélben jelen vannak.



Fertőtlenítés: Nem szükséges.

Trichuriasis (Ostorférgesség) Kórokozó: Trichuris trichiura.

Fertőzés forrása: A fertőzött ember széklete útján.

Terjedési mód: A széklettel kiürült éretlen peték a külvilágban (talaj, szennyvíz, iszap) a hőmérsékleti és nedvességi viszonyoktól függően 1–3 hónap múlva válnak fertőzőképessé. A fertőzőképes petékkel szennyezett talaj, kéz, nyersen fogyasztott gyümölcs és zöldségfélék közvetítésével enterális úton terjed.

Lappangási idő: A fertőzőképes peték lenyelése után a szervezetben 1–3 hónap alatt fejlődnek ki az ivarérett férgek.

Fontosabb tünetek: A fertőzöttek többsége tünetmentes. Masszívabb fertőzésben abdominalis discomfort, hasi fájdalmak, hányinger, hányás, hasmenés. Súlyos fertőzésben dysenteriform kórkép, anaemia.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a bélcsatornában a férgek megtalálhatók. A talajba került peték megfelelő környezeti feltételek mellett hosszú ideig, hónapokig élet- és fertőzőképes állapotban maradhatnak.




Megelőzés: Nyersen fogyasztott zöldségfélék gondos lemosása. Székletszóródás meggátlása. A szennyvízzel való öntözésre és a tárgyázásra vonatkozó rendeletek betartása.

www.lemtrener.hu

51


26.04.2012

Légutakon keresztül terjedő megbetegedések Légúti fertőzésről beszélünk minden olyan esetben, amelyben a kórokozó kilégzéskor (köhögés, tüsszentés, beszéd) elhagyja a szervezetet és levegővel belégzéskor kerül a másik ember légútjaiba (cseppfertőzés). A fertőzés ily módon rendkívül könnyen terjed, ezért a légúti fertőző betegségek igen gyakoriak. Számos légúti betegséggel az ember már gyermekkorában fertőződik, a betegség átvészelése után immunitás alakul ki, ezért felnőttek között ezek már ritkábban fordulnak elő. A légúti fertőzések elleni védekezés igen nehéz. Itt is fontos a fertőző forrás felkutatása, izolálása, a terjedés megakadályozására való törekvés. Leghatékonyabb eszköz a mesterséges immunizálás, védőoltás.

Légutakon keresztül terjedő baktériumok okozta megbetegedések Diphteria Haemophilus Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis epidemica Pertussis Scarlatina Tuberculosis

www.lemtrener.hu

52


26.04.2012

Diphteria (torokgyík) Kórokozó: Corynebacterium diphtheriae.

Fertőzés forrása: A beteg és a tünetmentes baktériumhordozó ember.

Terjedési mód: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, használati tárgyak, tej.

Lappangási idő: 2–5 nap, esetleg hosszabb.

Fontosabb tünetek: Lassú kezdet, láz, torok-diphtheriában a tonsillákon szürkésfehér álhártya, mely a garatívekre és a hátsó garatfalra is átterjedhet, a nyaki nyirokcsomók duzzadtak, súlyos esetben nyaki oedema; gége- diphtheriában rekedt hang, ugató köhögés, nehéz légzés; orr-diphtheriában véres orrfolyás, orrnyílások körüli kimaródás. A diphtheria toxikus szövődményei: myocarditis, peripheriás idegbénulások. A szabályosan immunizáltak kivételesen szintén megbetegedhetnek, atípusos, abortív formában.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a váladékokkal ürül (2–4 hét). Krónikus hordozás ritkán fordul elő.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget kórházi fertőző osztályon kell elkülöníteni.



Megelőzés: Védőoltás. Életkorhoz kötött kötelező oltások végzése.

Haemophilus influenzae okozta meningitis Kórokozó: B típusú H. influenzae (Hib).

Fertőzés forrása: A beteg vagy a kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Cseppfertőzés. A behatolási kapu leggyakrabban az orr-, garatüreg.

Lappangási idő: Valószínűleg rövid, 2–4 nap.

Fontosabb tünetek: Rendszerint hirtelen kezdet, láz, hányás, letargia, meningeális izgalmi jelek: csecsemőknél elődomborodó kutacs, idősebbeknél tarkókötöttség. A meningitis kialakulása előtt otitis media vagy sinusitis gyakran előfordul.

Fertőzőképesség tartama: Mindaddig, míg a kórokozó jelen van. Megfelelő antibiotikum terápia megkezdését követő 24–48 óra múlva a fertőzőképesség megszűnik.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Meningitis purulenta megnevezéssel bejelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni a gyógykezelés időtartamára.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Minden meningitis esetén kötelező.

Fertőtlenítés: Az orr-, torokváladékra kiterjedő folyamatos fertőtlenítés szükséges.

Megelőzés: A cseppfertőzéssel terjedő betegségek általános megelőzése, valamint aktív immunizálás.

www.lemtrener.hu

53


26.04.2012

Legionellosis Kórokozó: Különböző legionella fajok. Fertőzés forrása: Ismeretlen. Terjedési mód: A kórokozó ubiquiter, a természetes felszíni vizekben, a vízvezetékekben, a nedves talajban is megtalálható. Aerosol útján terjed, leggyakrabban klímaberendezések, zuhanyfürdők, szökőkutak, hűtőtornyok, mezőgazdasági permetezőgépek aerosoljainak a belégzése útján. Emberről emberre nem terjed. Csökkent ellenálló képességű (pl. szervátültetett, COPD-ben szenvedő, dohányos, elhízott) betegek fokozott veszélynek vannak kitéve. Lappangási idő: A legionella pneumoniában 2–10 nap (átlagban 5 nap), a toxikus formákban igen rövid, 1–1,5 nap. A Pontiac-láz esetén 5–66 óra, leggyakrabban 24–48 óra. Fontosabb tünetek: A betegségnek klinikailag és epidemiológiailag 2 formája van: az atípusos legionella pneumonia (legionárius betegség) és a Pontiac-láz. Az első esetben a tüdőgyulladás tünetei dominálnak: pneumonia, mellhártyagyulladás, száraz köhögés, láz. A röntgenológiai elváltozások 8–10 hétig megmaradnak. A legionárius (légiós) betegségben a súlyos extrapulmonalis, toxikus tünetek kerülhetnek előtérbe (magas láz, fejfájás, izomfájdalmak, rossz közérzet, relatív bradycardia, tachypnoe), idegrendszeri tünetek (zavartság, depresszió, delírium), hasmenés, a máj- és vesekárosodás tünetei. A légúti tünetek is jelentősek lehetnek (pneumonia száraz köhögéssel). A liquor lelet negatív. A kórházban ápolt betegeknél a letalitás 40% körüli, csökkent ellenálló képességű egyéneknél rendszerint ennél is magasabb. A legionellosis második változata az ún. Pontiac-láz, enyhébb lefolyású, fejfájás, izomfájdalmak, rossz közérzet, csekély légúti tünetek jellemzik. A Pontiac-lázra a tüdőgyulladás és a halálos kimenetel nem jellemző. A betegek rendszerint 2–5 nap alatt spontán gyógyulnak. Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre való terjedését eddig nem igazolták. Teendők a betegség előfordulásakor: Bejelentés: Az atípusos legionella pneumonia be- és kijelentésre kötelezett. A Pontiac-láz nem jelentendő. Elkülönítés: Nem szükséges. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges. Megelőzés: A vízrendszerben levő üledék, iszap, vízkő, rozsda és egyéb anyagok a biofilmekkel együtt fontos szerepet játszanak a Legionella baktériumok megtelepedésében, és a szaporodásukhoz szükséges kedvező feltételek biztosításában. Szaporodásukat a 20–45 °C-os vízhőmérséklet segíti elő. A megelőzés alapja a klímaberendezések, hűtőtornyok, pezsgőfürdők, permetezők, szökőkutak stb. vizének tisztántartása, algamentesítése és fertőtlenítése.

Meningitis purulenta Esetdefiníció: Az agyhártya különböző kórokozók által okozott gennyes gyulladása következtében jelentkező, rendszerint súlyos lefolyású, magas lázzal, fejfájással, hányással, meningeális izgalmi tünetekkel, nyugtalansággal, esetleg eszméletvesztéssel és görcsökkel járó megbetegedés.

Kórokozó: A betegséget többnyire baktériumok, de ritkán bizonyos gombák és protozoonok okozzák.

Fertőzés forrása: A beteg vagy a kórokozó-hordozó személy.

Terjedési mód: Cseppfertőzés, fertőzött kórházi légtérben porfertőzés, kontakt úton orr-, torok-, köldökváladékkal, fertőzött kézzel, fertőzött ápolási kellékek és műszerek útján, újszülötteknél anyától, szülőutakon való áthaladás közben.


Fontosabb tünetek: Rendszerint súlyos lefolyás, magas láz, fejfájás, hányás, meningeális tünetek, nyugtalanság, eszméletlenség, görcsök. Szövődmény: agytályog, sepsis, peritonitis, scrotalis tályog, süketség, újszülött korban hydrocephalus. Kezeletlen esetekben a letalitás nagy. Különösen súlyos lefolyású a felnőttek S. pneumoniae és az újszülöttek S. agalactiae, illetve E. coli fertőződése.

Fertőzőképesség tartama: Függ a fertőzés módjától. Amíg a kórokozó az orr-, torokváladékokban, illetve szekunder meningitis esetén a primer gócokban megtalálható. Bélfertőzés esetén, amíg az ürítés tart.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget kórházban kell elkülöníteni, cseppfertőzéssel terjedő fertőzés esetében (N. meningitidis, Hib stb.) fertőző osztályon.


Fertőtlenítés: Az orr-, torokváladékot, a gennyes gócok váladékát, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat, anyagokat folyamatosan fertőtleníteni kell.

Megelőzés: Általános higiénés szabályok, kórházhigiénés rendszabályok betartása. A gennyes gócok időbeni szanálása.

www.lemtrener.hu

54


26.04.2012

Meningitis epidemica Kórokozó: Neisseria meningitidis (Meningococcus) különböző szerocsoportjai, melyek elterjedtsége, dominanciája földrajzilag különböző. Az A szerocsoport jelentősebb, a C kisebb járványokat okozhat, nálunk a főleg sporadikus eseteket okozó B szerocsoport a legelterjedtebb. A W-135, az X, Y és a Z szerocsoportok kevésbé virulensek, bár ezen fertőzések is lehetnek súlyos kimenetelűek.


Terjedési mód: Cseppfertőzés, ritkán közvetlen érintkezés útján.

Lappangási idő: 2–10 nap, leggyakrabban 3–4 nap.

Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdet, rendszerint hidegrázás, fejfájás, magas láz, hányás, elesettség, igen súlyos meningeális izgalmi tünetek, eszméletlenségig fokozódó tudatzavar, a liquor zavaros, gennyes. Ritkán fulmináns sepsis képében zajlik le a fertőzés bőrvérzékenység, mellékvesevérzés, collapsus is előfordulhat (Waterhouse-Friderichsen syndroma) a meningeális tünetek megjelenése előtt. Idős egyéneknél a láz hiányozhat csak az eszméletzavar kifejezett, a meningeális tünetek elmosódottak lehetnek.

Fertőzőképesség tartama: A lappangási szak végétől kezdődően addig, amíg a kórokozó az orr-, torokváladékkal ürül. Adequát terápiakezelés megkezdését követő 24 óra múlva az orr-garatüregből eltünnek a kórokozók.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget kórházban, fertőző osztályon kell elkülöníteni a gyógykezelés időtartamára.


Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés szükséges. Elsősorban az orr-, torokváladékot és az ezzel szennyezett anyagokat kell fertőtleníteni.

Megelőzés: A cseppfertőzéssel terjedő betegségek megelőzésére vonatkozó általános szabályok betartása. A fertőzés aspecifikus megelőzése mellett bizonyos szerocsoportok (az A, a C, az Y és a W) által okozott fertőzések védőoltással is megelőzhetők.

Pertussis (szamárköhögés) Kórokozó: Bordetella pertussis. Fertőzés forrása: A beteg ember. Terjedési mód: Cseppfertőzés, ritkán közvetlen érintkezés vagy tárgyak révén. Lappangási idő: Általában 7–10 nap, ritkán 21 napig terjedhet. Fontosabb tünetek: 1–2 heti hurutos szak után a köhögés jellegzetessé válik: rohamokban jelentkezik, a szaggatott, erőltetett kilégzést hangos, húzó belégzés követi (convulsiv szakasz). Fiatal csecsemőknél az exspirium végén apnoe állhat be. A rohamok gyakran hányással fejeződnek be. Az oltatlan csecsemők megbetegedése súlyos lefolyású lehet. Szövődmények: pneumonia, pneumothorax. A pertussis ellen oltottak és felnőttek között gyakori az atípusos, enyhe, abortív megbetegedés. A pertussishoz hasonló, de általában enyhébb lefolyású betegség a parapertussis, melynek kórokozója a B. parapertussis. Az ún. pertussis syndromát, a pertussisnak megfelelő klinikai képet egyéb kórokozók is okozhatnak: pl. adenovírusok, para-influenzavírusok, RS vírusok stb. Fertőzőképesség tartama: Legfertőzőbb a hurutos szakban, a jellegzetes köhögés kifejlődése előtt. A görcsös szaktól kezdve a fertőzőképesség fokozatosan csökken és a betegség kezdetétől számított 5. hét után kezeletlen esetekben is megszűnik. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget el kell különíteni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: A klinikai diagnózis megerősítése, parapertussistól és egyéb kórokozók által okozott pertussis syndromától való elkülönítés céljából savópár küldendő az OEK-be. Az első – alvadásgátló nélkül, sterilen vett – vérmintát a gyanú felvetésekor az antibiotikus kezelés megkezdése előtt, a másodikat 4–5 héttel később kell beküldeni. Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés végzendő. Megelőzés: Életkorhoz kötött kötelező védőoltások.

www.lemtrener.hu

55


26.04.2012

Scarlatina (skarlát, vörheny) Kórokozó: Az A-csoportú Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzse.

Fertőzés forrása: A beteg és tünetmentes kórokozó-hordozó ember.

Terjedési mód: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, ritkábban tárgyak, tej közvetítésével.

Lappangási idő: Általában rövid (1–3 nap), ritkán hosszabb (maximum 8 nap).

Fontosabb tünetek: Láz, hányás, torokfájás, tonsillitis follicularis, pontozott enanthema „málnanyelv”. Az exanthema kicsi, tűszúrásnyi, élénkvörös, a száj körüli terület azonban halvány marad. Az akut szövődmények ritkák. A kezelés hatására a tünetek néhány nap alatt elmúlnak, 24–48 óra múlva Streptococcus mentessé válik a beteg. Így a gyors kórokozó-mentesség kialakulása miatt kellő immunitás nem feltétlenül alakul ki, ennek megfelelően ismételt megbetegedések előfordulhatnak.

Fertőzőképesség tartama: A beteg a lappangási időben már fertőzhet. Az adequat terápiában nem részesített beteg 10–21 napig, a penicillinnel kezelt beteg 1–2 napig fertőzőképes.

Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Bejelentendő, kijelentés csak szövődmény előfordulása, valamint fatális kimenetel esetén kötelező. Elkülönítés: A beteget otthonában vagy kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni 6 napig, és a beteget penicillinkezelésben kell részesíteni 10 napig.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Általában nem szükséges.


Megelőzés: Általános higiénés rendszabályok betartása.

Tuberculosis (gümőkor) Kórokozó: Mycobakterium tuberculosis complex. Fertőzés forrása: Beteg ember, beteg állat (pl. szarvasmarha). Terjedés módja: Leggyakrabban cseppfertőzés, nagyon ritkán enterális (pl. fertőzött tej) közvetlen kontaktus. Lappangási idő: A konverzió legkorábban 3 hét után igazolható. Fontosabb tünetek: Lokalizációtól függően igen változatosak. Leggyakoribb manifesztáció (kb. 90–95%) a pulmonális forma. Korai tünetek: köhögés, hőemelkedés, verejtékezés, étvágytalanság, néha haemptoe. Fertőzőképesség tartama: Ha a köpet (esetleg vizelet) mikroszkópos vizsgálata saválló pozitivitást jelez, a beteg fertőző. Hatékony gátlószeres gyógykezelés mellett legkorábban 4 hét elteltével várható a fertőzőképesség megszűnése (de lehet később is). Teendők a betegség előfordulásakor: Aktív tbc-s megbetegedés vagy annak alapos gyanúja esetén a beteget a területileg illetékes tüdőbeteggondozóba – fekvőbeteg esetén a pulmonológiai osztályra kell irányítani. A kötelező bejelentést a tüdőgondozó teljesíti a Tbc. Surveillance Központba a nyilvántartásba vételkor, majd a jelentési rendszerben előírt időközben a változásról, illetve a beteg gyógyulásakor. Elkülönítés: Mikroszkópos vizsgálattal igazolt saválló baktériumot ürítő tbc-s beteget a nem tbc-s betegektől elkülönített osztályon vagy részlegen kell ápolni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: A legfontosabb a beteg köpetének, bronchus-, torok- és orrváladékának, indokolt esetben vizeletének fertőtlenítése. Megelőzés: BCG-vakcináció, közvetlen kontaktok körében a kemoprevenció, 30 év alattiakról, illetve konverzió esetén a kemoprofilaxis, lakossági ernyőfényképszűrés.

www.lemtrener.hu

56


26.04.2012

Légutakon keresztül terjedő vírusok okozta megbetegedések Heveny felső légúti fertőzések Influenza Mononucleosis infectiosa Morbilli Parotis epidemica Rubeola Varicella

Heveny felső légúti fertőzések Kórokozó: Vírusok (reovírus, rhinovírusok, adenovírusok és parainfluenzavírusok különböző szerotípusai, ritkábban a coronavírusok és egyéb enterovírusok stb.), chlamydiák és mycoplasmák súlyos társfertőzésként, egyéb baktériumok és gombák többnyire csak másodlagos fertőzésekben játszanak szerepet.


Terjedési mód: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, ritkábban tárgyak útján (zsebkendő, pohár stb.).

Lappangási idő: A kórokozótól függően 1–7 nap.

Fontosabb klinikai tünetek: Rendszerint hirtelen kezdet, nátha, pharyngitis, laryngitis, tracheobronchitis, láz. A rhinovírusok többnyire csak enyhe náthát okoznak. A csecsemők és kisgyermekek betegsége RS vírus és parainfluenza vírusfertőzés esetén súlyosabb tünetekkel járhat, eclampsiával, hasmenéssel, folyadékvesztéssel. Egyes adenovírus szerotípusok nyaki nyirokcsomó-duzzanatokat, „pharyngoconjunctivalis lázat” okoznak. A heveny légúti infekciók szövődményeként croup syndroma, bronchiolitis, pneumonia, meningitis és encephalitis is előfordulhat, bakteriális szuperinfekció esetén pedig sinusitis, otitis stb. A megbetegedések túlnyomó többsége azonban enyhe lefolyású, 2–6 nap alatt gyógyul, az idősebb betegeknél néha hosszabb rekonvaleszcenciával.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a légúti váladékokkal ürül.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: A beteget csecsemőktől, koraszülöttektől el kell különíteni, csecsemőotthonokban, kórházi csecsemőosztályokon külön részlegen kell őket elhelyezni.

Fertőtlenítés: A beteg váladékait és velük szennyezett tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell.

www.lemtrener.hu

57


26.04.2012

Influenza Kórokozó: Orthomyxovírus influenzae. Három szerotípusa van: A, B és C.


Terjedési mód: Cseppfertőzés.


Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdet, magas láz, a torok vörös belövelltsége, elesettség, erős izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, inproduktív köhögés, esetleg bronchitis. Az egyéb légúti vírusfertőzésekre jellemző felső légúti hurutos tünetek hiányoznak. Súlyos esetben csecsemőknél eclampsia, időseknél akut keringési elégtelenség (toxikus tünetek) alakulhatnak ki. Szövődmények: vírus-pneumonia, bakteriális társfertőzések.

Fertőzőképesség tartama: Feltehetően a klinikai tünetek fennállásának első 3 napja. Kivételt képeznek az immunhiányos betegek, akik hónapokig üríthetik a vírust.

Teendők betegség előfordulása esetén: Jelentés: Az influenza előfordulására vonatkozóan külön jelentési rendszer van érvényben. Elkülönítés: A beteget a heveny tünetek lezajlásáig ajánlatos elkülöníteni, főleg csecsemőktől, öregektől, legyengült állapotban lévő és immunszupresszált betegektől. Kórházi elkülönítés csak súlyos esetben indokolt.



Megelőzés: Általános higiénés rendszabályok. Védőoltások.

Mononucleosis infectiosa Kórokozó: E-B (Epstein-Barr) vírus.

Fertőzés forrása: A beteg ember és a tünetmentes ürítő.

Terjedési mód: Közvetlen orális érintkezés, cseppfertőzés, nyállal, fertőzött kéz útján.


Fontosabb tünetek: Láz, torokgyulladás, esetleg tüszős vagy lepedékes tonsillitis, generalizált lymphadenopathia, lépmegnagyobbodás, jellegzetes vérképelváltozás (atípusos lymphociták felszaporodása). Ritkábban morbilliform vagy rubeoliform exanthema és enanthema is észlelhető. Az esetek kisebb részében sárgasággal és májfunctio eltéréssel járó hepatitis alakulhat ki. Igen ritka szövődmény a meningoencephalitis, valamint a lépruptura. A gyermekek betegsége többnyire igen enyhe, esetleg abortív lefolyású.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a klinikai tünetek fennállnak, azonban az esetek egy részénél a vírusürítés hosszú ideig is eltarthat. A kontagiozitás valószínűleg csekély.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: Általános higiénés rendszabályok betartása.

www.lemtrener.hu

58


26.04.2012

Morbilli (kanyaró) Kórokozó: Paramyxovírus.

Fertőzés forrása: A beteg ember.

Terjedési mód: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés.

Lappangási idő: 8–13 nap, a kiütések megjelenéséig 13–15 nap, de gamma-globulin adása után 21 napig is elhúzódhat.

Fontosabb tünetek: Láz, hurutos tünetek (conjunctivitis, rhinitis, pharyngitis, bronchitis), Koplik foltok. Exanthemák: piros, kissé kiemelkedő kiütés az arcon, a mellen, majd a törzsön és a végtagokon. A lábadozás idején korpádzó hámlás és barnás pigmentáció észlelhető. Szövődmények: otitis media, pneumonia, ritkán encephalitis.

Fertőzőképesség: A beteg már a lappangási idő utolsó napjaiban fertőzőképes, legfertőzőbb a hurutos tünetek idején. A kiütések megjelenésével a fertőzőképesség fokozatosan csökken és a kiütések megjelenésétől számított 5–6. napon megszűnik.

Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Kötelező.



Megelőzés: Élő, attenuált, vírus tartalmú vakcinával való oltás az életkorhoz kötött kötelező oltások keretében.

Parotis epidemica (mumpsz) Kórokozó: A Paramyxo vírusok családjához tartozó mumpsz vírus.

Fertőzés forrása: A beteg és a tünetmentes fertőzött ember.

Terjedési mód: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, esetleg fertőzött tárgyak közvetítésével.

Lappangási idő: 14–21 nap, leggyakrabban 18 nap.

Fontosabb tünetek: Láz, a nyálmirigyek, elsősorban a fültőmirigy, néha csak az áll alatti mirigy alig fájdalmas duzzanata. A betegek 75%-ánál kétoldali parotitis alakul ki oly módon, hogy először egyoldali, majd 1–5 nap múlva másik oldali duzzanat is létrejön. A fertőzések nagy része tünetmentesen zajlik le. Generalizált fertőzés következményeként jelentkezhet: meningoencephalitis, pubertáskoron túl orchitis, ritkán oophoritis, pancreatitis. Ezek néha parotitis nélkül is előfordulhatnak.

Fertőzőképesség tartama: A lappangási idő végétől a nyálmirigyek duzzanatának fennállásáig. A beteg a klinikai tünetek kezdete előtt 48 órával a legfertőzőbb.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget a klinikai tünetek teljes megszűnéséig el kell különíteni.



Megelőzés: Védőoltás, életkorhoz kötött, kötelező védőoltások végzése.

www.lemtrener.hu

59


26.04.2012

Rubeola (rózsahimlő) Kórokozó: A Togaviridae család, Rubivírus genusát alkotó Rubeola vírus. Fertőzés forrása: A beteg és tünetmentes fertőzött személy. Terjedési mód: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, ritkábban a beteg váladékaival frissen szennyezett tárgyak révén. Lappangási idő: 14–21 nap, leggyakrabban 16–18 nap. Fontosabb tünetek: A tünetmentes átvészelés gyakori. A betegség, főleg felnőtteken hurutos tünetekkel járó 1–4 napos bevezető szakkal kezdődik, ez gyermekeken hiányozhat. Az exanthema az arcon jelentkezik, majd 1–3 nap alatt végig halad a testen és elhalványodik. Rózsaszínű, maculo-papulosus, pár milliméter nagyságú, nem konfluáló elemek alkotják. A kiütés morbillihez vagy scarlatinához hasonló is lehet. Nyirokmirigyek duzzanata a fül mögött, a tarkón. A rubeolával fertőzött újszülöttek (congenitalis rubeola) jellemző tünetei: szem-, szív-, csontfejlődési rendellenesség, halláskárosodás, szellemi visszamaradottság, halvaszületés, koraszülés stb., melyek közül egyesek már a születéskor észlelhetők, mások azonban esetleg csak később (halláskárosodás). Fertőzőképesség tartama: A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt kb. 1 héttel kezdődik és a kiütések megjelenése után mintegy 4 napig tart. Rubeolás fertőzéssel született újszülöttek hónapokig üríthetik a vírust, és fertőzőképesek lehetnek. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. A CRS 2 éves korig bejelentendő. Elkülönítés: A beteget oltatlan gyermekektől és terhes nőktől távol kell tartani. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés végzendő. Megelőzés: Védőoltás. Életkorhoz kötött kötelező oltások végzése.

Varicella (bárányhímlő) Kórokozó: A Varicella-Zoster vírus, V-Z-vírus.


Terjedési mód: Cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, váladékokkal frissen szennyezett tárgyak útján.


Fontosabb tünetek: Mérsékelt lázzal, enyhe közérzeti zavarokkal kezdődik. A test különböző részein foltos kiütések (maculák) keletkeznek, melyekből rövidesen papula, majd tiszta bennékű hólyag (vesicula) alakul ki. A bennék rövidesen megzavarosodik, pusztulává alakul, végül pörkösödéssel gyógyul. Jellemző tulajdonsága a varicellának, hogy az exanthemák nem egyszerre jelennek meg, hanem fokozatosan terjednek el, és ezért egyidejűleg fejlődésük különböző stádiumait lehet megfigyelni, ugyanazon a testrészen is. A nyálkahártyán az enanthema rendszerint kifekélyesedik. A varicella hólyagok szuperinfekció következtében elgennyedhetnek. Szövődmények: pneumonia, encephalitis.

Fertőzőképesség tartama: Az első tünetek megjelenésétől számítva a pörkök beszáradásáig.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Bejelentendő, kijelentés csak szövődmény előfordulása, valamint fatális kimenetel esetén kötelező. Elkülönítés: A varicellás és herpes zosteres beteget a gyermekektől a pörkök beszáradásáig, de legalább az eruptio megjelenésétől számított 1 hétig el kell különíteni.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Nem szükséges.


Megelőzés: Élő, attenuált vírust tartalmazó vakcinával a leukémia-ellenes kezelésben részesülő vagy szervátültetésre kerülő egyének oltása javasolt. (Az immunhiányos betegeket ápoló egészségügyi dolgozók védőoltása is indokolt.)

www.lemtrener.hu

60


26.04.2012

Heamatogen és lymphogen úton terjedő fertőző betegségek A fertőző betegségek kórokozói általában vérszívó vektorok útján kerülnek a bőrön keresztül a szervezetbe, a vér és nyirokkeringésbe. A haematogén fertőző betegségek endémiás jellegűek, azon a területen fordulnak elő, ahol a terjeszkedésükhöz szükséges vektor él. Kifejezett szezonális ingadozást mutatnak, azaz akkor fordulnak elő, amikor terjesztőjük számára az életfeltételek legkedvezőbbek (lásd: malária nyáron, kiütéses tífusz télen-tavasszal). A megelőzés többirányú: a beteg elkülönítése, gyógyítása, terjesztő vektorok írtása, illetve számuk csökkentése, aktív immunizálás (ty. exanthematicus, pestis ellen).

Heamatogen és lymphogen úton terjedő fertőző betegségek Typhus exanthemicus Q-láz

www.lemtrener.hu

61


26.04.2012

Typhus exanthemicus (Kiütéses tífusz) Kórokozó: Rickettsia prowazeki.

Fertőzés forrása: A beteg ember a heveny szakban vagy a késői recidíva idején (Brill-Zinsser-féle betegség BNO10: A75.1).

Terjedési mód: A ruhatetű terjeszti. A ruhatetű a beteg vérének szívásakor fertőződik. A rickettsiák a tetű bélhámjában elszaporodnak, és annak székletével ürülnek. Az ember a tetű ürülékét vakarózáskor a bőrébe dörzsöli, ritkán porfertőzés is előfordulhat, beszáradt ruhatetű-ürülék belégzése útján.

Lappangási idő: 1–2 hét, leggyakrabban 12 nap.

Fontosabb tünetek: Többnyire hirtelen kezdet, magas lázzal, erős fejfájással, szédüléssel, kábultsággal. A vérnyomás jelentősen csökken, a 4–7. napon a törzsön és a végtagokon kiütések jelennek meg, melyek kezdetben roseolaszerűek, később pirosabbá, majd barnássá válnak és közepükön pontszerű bevérzés látható. Idegrendszeri tünetek (apathia, delírium) is kialakulnak. A heveny szak kb. 2 hétig tart, az abortív esetek gyakoriak. A betegség lezajlása után latens állapotban rickettsiák maradhatnak a szervezetben, s ezek évek múlva késői recidívát okozhatnak: Brill-Zinsser betegség. A recidíva nincs ruhatetvek jelenlétéhez kötve, de ha a beteg ruhatetves, abban az esetben fertőzőképes, környezetére veszélyes. A Brill-Zinsser betegség klinikai lefolyása rendszerint enyhe.

Fertőzőképesség tartama: A beteg vére a lázas szakban és utána még 2–3 napig fertőz. A ruhatetű a vérszívás után 5–10 nap múlva kezdi a kórokozókat üríteni, s két hét múlva rendszerint elpusztul. Beszáradt ürüléke 6 hónapig fertőzőképes maradhat.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget azonnal ható módszerrel történt tetvetlenítés után kórházban fertőző osztályon kell elkülöníteni.


Fertőtlenítés: Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés végzendő.

Megelőzés: Ruhatetvek elleni védekezés rendszeres tetvességi vizsgálatok, tetvetlenítés és az eltetvesedés megakadályozása.

Q-láz Kórokozó: Coxiella burnetii.

Fertőzés forrása: Házi állatok, főként tehenek, juhok, kecskék, kisebb vadon élő állatok (pl. borz) rágcsálók.

Terjedési mód: Leggyakoribb a légúti fertőzés, a váladékokkal fertőzött por belégzése útján, istállókban, gyapjú- és szőrmefeldolgozás közben stb. A kullancs ürüléke is fertőzhet ilyen módon. Közvetlen érintkezés a fertőzött házi állatokkal, azok húsával, bőrével, tej útján. Elvetélt állatok abortumának szövetei.

Lappangási idő: Rendszerint 2–3 hét.

Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdet, magas láz, száraz köhögés, izomfájdalmak, fejfájás: Pneumonia kevés fizikális elváltozással, de röntgenvizsgálattal kimutatható. Krónikus lefolyás, endocarditis is előfordulhat.

Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre általában nem terjed, pneumonia esetében előfordulhat.



Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés végzendő.

Megelőzés: Általános egészségügyi rendszabályok betartása, az istálló- és tejhigiénia szabályainak megtartása.

www.lemtrener.hu

62


26.04.2012

Kültakarón keresztül terjedő megbetegedések A fertőző betegségek e csoportjába számos kórkép tartozik, a kórokozók skálája is rendkívül széles (baktériumok, gombák, chlamydiák, protozoonok, férgek, ízeltlábúak). Az általuk kiváltott folyamat elsődleges helye a bőr, nyálkahártya, de kiindulhat a bőr sérüléseiből is (pl. tetanusz). A betegségek egy részében a kórokozó bár a bőrön keresztül hatol be a szervezetbe - a tényleges kórfolyamatot valamely belső szervben hozza létre (pl. schistosomiasis, strongyloidosis). Ezen betegségek főleg alacsony személyi higiéne színvonal esetén gyakoriak, mivel terjeszkedésükben többnyire a közvetlen kontaktusnak, piszkos kéznek, fertőzött mosdónak, fürdővíznek, közösen használt ruhaneműnek, textíliának van szerepe. Megelőzésükben elsősorban az egészségügyi kultúra növelésének, a személyi higiénés ismeretek növelésének van szerepe.

Kültakarón keresztül terjedő baktériumok okozta megbetegedések A csoportú Streptococcus fertőzések Staphylococcus aureus okozta fertőzések Erysipelas hominis (Orbánc) Erysipeloid Rosenbachi (Sertésorbánc) Trachoma Tetanus (Merevgörcs)

www.lemtrener.hu

63


26.04.2012

A csoportú Streptococcus fertőzések Kórokozó: Streptococcus pyogenes (A csoport). Fertőzés forrása: A beteg vagy a tünetmentes kórokozó-hordozó. Terjedési mód: Cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, fertőzött kéz, tárgyak, élelmiszer (tej stb.) útján. Lappangási idő: Átlagosan 1–3 nap, ritkán hosszabb. Fontosabb tünetek, kórformák: A kórokozó behatolási kapujától függően bőrfertőzéseket (impetigo, pyoderma), otitist, mastoiditist, pneumoniát, gyermekágyi lázat, sebgennyedéseket, peritonitist, septicaemiát, necrotizáló fasciitist, toxikus sokk szindrómát stb. okozhatnak. A scarlatina e csoportosításból kivéve, külön fejezetben (a betegség neve szerint) található. Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó-hordozás meg nem szűnik, penicillinkezelés esetén általában 2–3 nap. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Az egyedi eseteket nem kell jelenteni, kórházi két vagy több összefüggő eset a nosocomiális fertőzésekre vonatkozó szabályok szerint jelentendő. Elkülönítés: Otthoni megbetegedés esetén a beteget a tünetek fennállásáig el kell tiltani terhesek és szoptatós anyák, valamint csecsemők gondozásától, 0–6 éves gyermekek közösségétől, szülészeti, csecsemő- és műtéti osztályokon végzett minden munkakörtől. Csecsemőotthonokban és a kórházi osztályokon a betegeket el kell különíteni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Otthoni megbetegedésnél igénybe vehető, kórházi megbetegedéseknél kötelező. Fertőtlenítés: Kézfertőtlenítés, a váladékokkal szennyezett tárgyak folyamatos fertőtlenítése, kórházban zárófertőtlenítés. Megelőzés: Az általános és kórházhigiénés rendszabályok betartása.

Staphylococcus aureus okozta fertőzések Kórokozó: Staphylococcus aureus. Fertőzés forrása: A beteg és a tünetmentes kórokozó-hordozó ember. Terjedési mód: A kórokozó-hordozó vagy beteg orr-, torok-, hüvelyváladéka, köpete, gennyes sebváladéka, köldökcsonk és szemváladéka, széklete útján. Gyakori az autoinfekció. Leggyakrabban piszkos kéz, de csepp- és porfertőzés, közvetlen érintkezés, élelmiszerek (ételmérgezés) útján is terjed a kórokozó. Szoptatás közben az anya, az újszülött, illetve a csecsemő egyaránt fertőzhetik egymást. A kórokozó nagy elterjedtsége miatt a személyi higiéne hiánya sporadikus megbetegedéseket és közösségekben előforduló járványokat okozhat. Lappangási idő: A különböző kórformáktól függően általában 3–30 nap, leggyakrabban 4–10 nap. Fontosabb tünetek: A klinikai tünetek rendkívül változatosak. Helyi gennyes gócokból folyamatos terjedés vagy haematogen szóródás következtében sokféle klinikai forma alakulhat ki. A beteg általános állapotától függően az enyhe fertőzések is a legsúlyosabb klinikai formákba mehetnek át. A kórházi járványügyi intézkedések szempontjából fontosabb megbetegedéseket a jelen fejezet végén, a II. és III. pont tartalmazza (jelentés, elkülönítés stb.). Fertőzőképesség tartama: A klinikai tünetek, illetve a kórokozó-hordozás fennállásáig. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentendő az 1 éven aluli csecsemők és a gyermekágyas nők megbetegedése staphylococcosisként, valamint az ételmérgezés enteritis infectiosaként. Elkülönítés: Sporadikus, otthoni megbetegedés esetén nem szükséges, de a beteget a gennyes bőrtünetek (gennyes sebek, panaritium, furunculosis stb.) vagy tonsillitis tartamára el kell tiltani a terhes és szoptató anyák és csecsemők gondozásától, ki kell tiltani 0–6 éves gyermekek intézményéből, kórházi műtéti, szülészeti és csecsemőosztályokról, közfogyasztásra szánt élelmiszerek (fagylalt, cukrászati termékek és a hentesáru stb.) kezelésétől. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Igénybe vehető. Fertőtlenítés: Folyamatosan fertőtleníteni kell a gennyes váladékokat és az azokkal fertőzött kezet, tárgyakat (zsebkendő, kötszerek, babaápolási kellékek). Megelőzés: Rendszeres kézmosás, a bőr tisztán tartása, saját tisztálkodási eszközök használata, a sérülések megfelelő ellátása. Általános higiénés rendszabályok, a tonsillitis, a bőrgennyedések (lábszárfekély, furunculosis stb.) időben való orvosi kezelése, a tünetmentes kórokozó-hordozók megfelelő higiénés magatartásának oktatása. A feleslegesen alkalmazott antibiotikus prevenció vagy kezelés kerülése, mivel az elősegíti a rezisztens törzsek elterjedését.

www.lemtrener.hu

64


26.04.2012

Erysipelas hominis (Orbánc) Kórokozó: Streptococcus pyogenes. Fertőzés forrása: A beteg ember vagy kórokozó-hordozó. Terjedési mód: A fertőzött ember légúti és egyéb váladékaival szennyezett kéz, közvetlen érintkezés, tárgyak (pl. kötszerek) útján. Bőrsérülések (égés, lábujjak közötti gombás gyulladások, műtét stb.) fertőződése kaput nyit a fertőzésnek. Lappangási idő: 1–3 nap. Fontosabb tünetek: Hidegrázás és magas láz, a fertőzött testrészen (leginkább az alsó végtagokon vagy a fejen) vörös, meleg tapintatú, szélein kissé kiemelkedő folt jelenik meg, amely lángnyelvhez hasonlóan terjed. Szövődménye lymphangitis, ennek következtében nyirokpangás, phlegmone, thrombophlebitis. A betegség recidívákra hajlamos. Fertőzőképesség tartama: A klinikai tünetek fennállásáig, gennyes szövődmény esetén a gennyedés megszűnéséig. Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: A beteget a kisgyermekektől, gyermekágyasoktól, operált betegektől, friss sérültektől el kell különíteni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Igénybe vehető. Fertőtlenítés: A kötszereket el kell égetni. Elsősorban a kéz és a beteg használati tárgyainak folyamatos fertőtlenítése szükséges. Megelőzés: Az általános és kórházhigiénés rendszabályok betartása.

Erysipeloid Rosenbachi (Sertésorbánc) Kórokozó: Erysipelothrix rhusiopathiae.

Fertőzés forrása: Beteg vagy kórokozó-hordozó állat, elsősorban sertés.

Terjedési mód: Beteg sertések vagy azok húsának kezelése, tárgyak útján.

Lappangási idő: 1–3 nap, ritkán több.

Fontosabb tünetek: Kékvörös duzzanat a fertőzésnek kaput nyitó sérülés környékén. A bőrelváltozás gennyedés és láz nélkül, lassan, esetleg hetek alatt alakul ki. A környéki nyirokcsomók gyakran duzzadtak.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a klinikai gyógyulás bekövetkezik.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: Nem szükséges, de a beteg az élelmiszerek kezelésétől tartózkodjon.


Megelőzés: Állat-egészségügyi rendszabályok, beteg állatokkal foglalkozóknál munkaegészségügyi óvórendszabályok betartása, védőruházat, gumikesztyű használata, kézmosás, kézfertőtlenítés, sérülés esetén sebellátás.

www.lemtrener.hu

65


26.04.2012

Trachoma Kórokozó: Chlamydia trachomatis A, B, Ba, C szerotípusai.

Fertőzés forrása: A beteg, aki szemváladékával – kezeletlen esetben évekig – üríti a kórokozót.

Terjedési mód: A betegség többnyire kontakt úton terjed, de szerepet játszhatnak az átvitelében a közösen használt tárgyak (törülköző, mosdóvíz, gyermekek esetében a játékok stb.). A kórokozó által okozott – esetenként tünetmentes – genitalis folyamat következtében a szülés közben is bekövetkezhet a fertőzés. A fogékonyság általános.


Fontosabb tünetek: A betegség conjunctivitissel, keratoconjunctivitissel kezdődik, krónikus tünetei a trahomás csomó (folliculus), pannusképződés, papillaris hypertrophia, a szemhéjak deformálódása, a pillaszőrök befordulása (trichiasis), végül bekövetkezhet látáscsökkenés, vakság.

Fertőzőképesség tartama: A beteg a conjunctiván és a corneán lévő elváltozások fennállásáig fertőz. A betegség következtében nem jön létre immunitás, így az egyén nem védett a reinfekcióval szemben.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Nem szükséges, a higiénés szabályok betartása elegendő.


Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés végzendő. Elsősorban a szem- és az orrváladékokat és az ezekkel szennyezett tárgyakat, fehérneműt kell fertőtleníteni.

Megelőzés: A betegek felkutatása, környezetük szemészeti szűrővizsgálata. Előzetes és időszakos szűrővizsgálat minden olyan kollektívában, ahol a fertőzés veszélye fennállhat. A személyi higiénés rendszabályok betartása.

Tetanus (Merevgörcs) Kórokozó: Clostridium tetani.

Fertőzés forrása: Állat, ritkán ember.

Terjedési mód: Fertőzött talajjal szennyezett tárggyal történt sérülés, sebfertőzés, újszülötteknél köldökfertőzés, ritkán műtéti fertőzés.

Lappangási idő: 4 naptól 3 hétig. A hegszövetben vagy idegentestben maradt spórák késői megbetegedést is okozhatnak.

Fontosabb tünetek: Fokozatosan kialakuló izommerevség (trismus, risus sardonicus, opisthotonus), amelyhez rohamokban jelentkező izomgörcsök társulnak. Néha a tünetek csak a fertőzési hely körüli izmokban észlelhetők.

Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre nem terjed.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget a szakszerű gyógykezelés biztosítása céljából a tetanusos betegek kezelésére felkészült intenzív osztállyal rendelkező kórházba kell szállítani.



Megelőzés: Aktív immunizálás, a sérülések elkerülése, megfelelő sebkezelés, általános higiénés rendszabályok betartása. A leghatásosabb védekezés a védőoltás.

www.lemtrener.hu

66


26.04.2012

Kültakarón keresztül terjedő vírusok okozta megbetegedések Herpes simplex

Herpes simplex Kórokozó: A H. hominis (herpesvírus, HSV) két típusa: a HSV1 és a HSV2. Fertőzés forrása: A beteg vagy tünetmentes vírusürítő. Terjedési mód: A HSV1 nyállal, a HSV2 nemi érintkezés útján terjed. Az újszülött HSV2 fertőzését szülés közben az anya hüvelyváladéka közvetíti. Lappangási idő: 2–12 nap. Fontosabb tünetek: A primer HSV1 fertőzés többnyire már gyermekkorban megtörténik, enyhe stomatitis és ínygyulladás formájában, de az esetek 90%-ában tünetek nélkül (HSV1). Gyógyulás után a vírus a szervezetben latens formában megmarad, és különböző okokból ismételten is reaktiválódhat (láz, túlzott napozás, gastritis, immunszupresszív állapot stb.). Az ilyen „herpes recurrens” az ajkakon és a száj körül (herpes labilis), a szemen (keratitis, iritis, conjunctivitis) típusos hólyagos kiütések formájában jelentkezik. A HSV2 fertőzésre a pubertás kor után kerülhet sor, ilyenkor a méhnyakon, a férfi nemi szerveken apró hólyagok keletkeznek. A hólyagok pörkösödéssel gyógyulnak. Súlyos, az újszülötteknél csaknem mindig halálos szövődmény a virémiás úton keletkezett meningoencephalitis herpetica. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Meningitis vagy encephalitis tünetek esetén be- és kijelentésre kötelezett meningitis serosa vagy encephalitis infectiosa megjelöléssel. Elkülönítés: A betegtől távol kell tartani az ekcémás betegeket és csecsemőket. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Igénybe vehető. Fertőtlenítés: Nem szükséges. Megelőzés: Az ekcémás bőrfelület HSV fertőzése súlyos lefolyású, ezért el kell kerülni, hogy a dermatitisben, ekcémában szenvedő beteg herpeszes beteggel érintkezzék.

www.lemtrener.hu

67


26.04.2012

Kültakarón keresztül terjedő ízeltlábúak okozta megbetegedések Scabies Pediculosis

Scabies (rühesség) Kórokozó: Sarcoptes scabiei.

Fertőzés forrása: A rühös személy, de a ló, kutya vagy más háziállat is lehet.

Terjedési mód: Közvetlen érintkezés, azonban fehérnemű, ágynemű és egyéb használati tárgyak is közvetíthetik.

Lappangási idő: Az első expozíció alkalmával 2–6 hét, ismételt expozíció esetén 1–4 nap.

Fontosabb tünetek: Viszketés, főleg éjjel, atkajáratok, vakarási nyomok, másodlagos pyodermás elváltozások.

Fertőzőképesség tartama: Amíg az atkák és petéik jelen vannak.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: A beteget elkülöníteni nem kell, de a közvetlen érintkezést kerülni kell.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Nem szükséges.

Fertőtlenítés: Rühatkairtás. A beteg kezelésével egyidejűleg a ruhaneműn, használati tárgyakon is el kell pusztítani a rühatkákat és petéket, legcélszerűbben kifőzéssel.

Megelőzés: Rühatka irtása, higiénés rendszabályok (tisztaság) betartása.

www.lemtrener.hu

68


26.04.2012

Pediculosis (tetvesség) Kórokozó: Pediculus capitis (fejtetű), Pediculus vestimenti (ruhatetű), Phtirus pubis (lapostetű, fantetű).

Fertőzés forrása: A tetves személy.

Lappangási idő: A petékből a lárva 5-7 nap alatt kel ki és a hőmérséklettől függően 15-20 nap alatt lesz ivarérett.

Terjedési mód: Közvetlen érintkezéssel, a lapostetű nemi érintkezéssel, a fejtetű átvihető közös fésüvel, kefével, a ruhatetű közösen használt ruházattal is. Zárt közösségben nem megfelelő hygiénés viszonyok mellett gyorsan terjed. A tetvek székletükkel vektorként terjeszthetik a Rickettsia prowazekit (kiütéses tifusz) és a Borrelia recurrentist (visszatérő láz).

Fertőzőképesség tartama: Amíg élő tetvek és életképes (összenyomáskor pattanó hangot adó) serkék vannak jelen.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: A beteget elkülöníteni nem kell, de a közvetlen érintkezést kerülni kell.

Fertőtlenítés: Észlelésekor azonnali tetvetlenítés, fertőtlenítés szükséges, mely kiterjed a tetves személyre, ruházatára, egyes használati tárgyaira (fésü, kefe stb.).

Megelőzés: Rendszeres szűrővizsgálatok végzése, főleg gyerekközösségekben, munkásszálláson, újoncoknál. Igen fontos a nagyfokú személyi hygiéne.

Állatról emberre terjedő megbetegedések Ezen megbetegedésekben a fertőzés közvetlen forrása állat, emberről-emberre ritkán terjednek. A terjedési mód igen változatos; fertőzött állatokkal, azok váladékaival való közvetlen érintkezés, állatok harapása, fertőzött állat tejének, húsának fogyasztása, vektorok szerepe, légúti terjedés. A fogékonyság általános, a betegségek egyes foglalkozásokban (állatorvos, állatgondozó) gyakrabban fordulnak elő. Megelőzés: állategészségügyi, munkaegészségügyi, élelmezésegészségügyi intézkedések, személyi hygiéne. Egyes zoonosisok ellen védőoltással is rendelkezünk.

www.lemtrener.hu

69


26.04.2012

Állatról emberre terjedő baktériumok okozta megbetegedések Anthrax (lépfene) Brucellosis Campylobacteriosis Leptospirosis Lyme-kór Malleus (takonykór) Ornithosis (papagájkór) Tularaemia

Anthrax (lépfene) Kórokozó: Bacillus anthracis. Táptalajban, tárgyakon a spóra hosszú éveken át megtartja a fertőzőképességét.

Fertőzés forrása: A beteg állatok, főleg a szarvasmarha, juh, ló, sertés stb.

Terjedési mód: Közvetlen érintkezés a fertőzött állattal: fejéskor, állatgondozáskor; húsának, csontjának, szőrméjének feldolgozásakor és a vele való érintkezéskor (borotvapamacs); porfertőzés: belélegzés útján nyers szőrmével, gyapjúval, rongyokkal való foglalkozáskor; enterális úton: fertőzött hús fogyasztásakor, esetleg bőr- és gyapjúfeldolgozó üzemekből elfolyó szennyvízzel fertőzött víz útján, feltehetően szúrólegyek közvetítésével is.


Fontosabb tünetek: Emberben a betegség bőr-, tüdő- vagy bélanthrax formájában folyhat le. Bőranthraxnál a sérülés helyén viszketés jelentkezik, majd fájdalmatlan gömb, később véres hólyag (pustula maligna), pörkösödés, illetve nem fájdalmas szövetelhalás alakul ki. Az elváltozás közepe a vérzés és elhalás következtében fekete (pokolvar), körülötte oedema látható. Tüdőanthraxban a kezdeti tünetek enyhe bronchitisnek felelnek meg, 3–5 nap múlva fejlődik ki a súlyos tüdőgyulladás, véres köpettel. Bélanthraxban a fertőzött étel elfogyasztása után 2–5 nappal súlyos enteritis jön létre, heves hányással, véres hasmenéssel, erős hasi fájdalommal.

Fertőzőképesség tartama: Általában a klinikai tünetek fennállásáig, bár az emberről emberre terjedés nem bizonyított.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget kórházban kell elkülöníteni gyógyulásáig.


Fertőtlenítés: Bőr- és bélanthrax esetében folyamatos és zárófertőtlenítés, tüdőanthrax esetében szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés végzendő.

Megelőzés: Állat-egészségügyi és munka-egészségügyi intézkedések (a fertőzésre gyanús gyapjú, bőrök stb. fertőtlenítése formaldehid gőzben vagy etilénoxidban feldolgozás előtt, fertőzésre gyanús anyagok érintésének megtiltása egyszerhasználatos gumikesztyű nélkül stb.). Anthraxos állat húsának feldolgozása vagy elfogyasztása esetén 7 napig járványügyi megfigyelés és antibiotikus prevenció (penicillinnel) szükséges.

www.lemtrener.hu

70


26.04.2012

Brucellosis Kórokozó: Brucella melitensis (hazánkban leggyakrabban a Brucella melitensis biovarians abortus fordul elő az emberi fertőzésekben).

Fertőzés forrása: Fertőzött állatok, elsősorban a tehén, kecske, juh és a sertés.

Terjedési mód: Emberről emberre nem terjed. Közvetlen érintkezés a fertőzött állatokkal, váladékaikkal, pl. ellésnél való segédkezés közben, vágóhídon vagy a fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztása (ez utóbbi esetben a brucellosis járványosan is előfordulhat).

Lappangási idő: Változatos, leggyakrabban 5–30 nap, esetleg hosszabb is lehet.

Fontosabb tünetek: Lassú kezdet, continua, intermittáló vagy szabálytalan lázmenet, erős izzadás, ízületi és izomfájdalmak, lép- és májduzzanat. Abortív esetek is előfordulnak. Gyakori a hónapokig, esetleg évekig tartó idült lefolyás.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó az állatok vizeletével vagy más váladékaival ürül. A kórokozó a nyers tejben, sajtban hetekig életképes maradhat.




Megelőzés: A fertőzés megelőzésére általános higiénés és munka-egészségügyi rendszabályokat kell foganatosítani.

Campylobacteriosis Kórokozó: A Campylobacter genusba 19 species, illetve subspecies tartozik. Humán klinikai jelentősége főként a C. jejuni és a C. coli törzseknek van. Fertőzés forrása: A beteg vagy tünetmentes fertőzött házi és vadon élő állat, ritkábban a beteg ember. Legfontosabb rezervoárjai a szárnyasok. Terjedés módja: A beteg vagy tünetmentes fertőzött állatok gondozása, húsának, illetve termékeinek feldolgozása, kezelése, elégtelenül hőkezelt állati eredetű élelmiszerek fogyasztása, fertőzött állatokkal való közvetlen kontaktus útján. Lappangási idő: 1–10 nap, rendszerint 3–5 nap. Fontosabb tünetek: Láz, gyengeség, fejfájás, izomfájdalom, gyermekeknél néha appendicitis vagy peritonitis gyanúját keltő hasi tünetek, hasmenés. Csecsemőknél gyakran enyhe lefolyás ellenére is lehet véres a széklet, nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél exsiccosishoz vezető choleraszerű tünetek is kialakulhatnak. A klinikai tünetek rendszerint nem tartanak tovább 10 napnál. A betegek zöme spontán gyógyul. Időnként visszaesések tapasztalhatók, főleg felnőttek között. Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a széklettel ürül. Krónikus kórokozó-hordozás nincs. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget el kell különíteni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: A diagnosztikus vizsgálat kötelező. Fertőtlenítés: A beteg, illetve a betegségre gyanús személy környezetében folyamatos fertőtlenítést kell végezni. Megelőzés: Kézmosás, hasmenéses állatokkal való érintkezés elkerülése. Élelmezés-, víz-, kórházhigiénés rendszabályok betartása.

www.lemtrener.hu

71


26.04.2012

Leptospirosis Kórokozó: A Leptospira interrogans species különböző szerotípusai. Hazánkban a leggyakrabban előforduló típusok: L. pomona, L. hyos, L. canicola, L. grippotyphosa, L. sejroe és a rendszerint súlyos lefolyású megbetegedéseket okozó L. icterohaemorrhagiae. Fertőzés forrása: A háziállatok között főleg a sertés, szarvasmarha, kutya, a vadon élő rágcsálók között a patkány, egér, mezei pocok; igen ritkán a laboratóriumi fehér patkány és fehér egér. Terjedési mód: A kórokozó rendszerint a bőr és a nyálkahártyák apró sérülésein át hatol az emberi szervezetbe. Emberről emberre csak kivételesen terjedhet. Lappangási idő: 4–20 nap, leggyakrabban 9–10 nap. Fontosabb tünetek: A klinikai lefolyás gyakran kétfázisú. Először grippés tünetek, láz, fejfájás, tagfájdalmak jelentkeznek, majd néhány nap múlva a lokalizációnak megfelelően meningeális és vesetünetek, icterus, exanthemák és conjunctivitis. A L. icterohaemorrhagiae fertőzés súlyos májkárosodást, sárgaságot, vérzéseket okozhat (Leptospirosis maligna, Weil-féle betegség). A többi szerotípus enyhébb lefolyású betegséget okoz (Leptospirosis benigna, ilyen pl. népi elnevezéssel a „disznópásztor betegség” az „aratási láz”). Fertőzőképesség tartama: A kórokozó a beteg vizeletével hosszabb ideig ürülhet, de emberi fertőzés szempontjából ennek nincs gyakorlati jelentősége. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Nem szükséges. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Nem szükséges. Megelőzés: Rágcsálók elleni védekezés. Az általános egészségügyi és munkaegészségügyi rendszabályok betartása.

Lyme-kór Kórokozó: Borrelia burgdorferi spirocheta.

Fertőzés forrása: Erdei rágcsálók, madarak, emlősök.

Terjedési mód: Kullancscsípés útján. Emberről emberre nem terjed.

Lappangási idő: 2–32 nap a kullancscsípés után az erythema migrans (EM) kifejlődéséig.

Fontosabb tünetek: A betegség korai stádiumában tünetmentes lehet, és esetleg csak a késői manifesztáció jelentkezik. A betegek nagy részében csak egy vagy két szervrendszer érintett. Kezeletlen esetekben a betegség krónikussá válhat és évekig eltarthat.

Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre közvetlenül nem terjed.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Bejelentendő, kijelentés csak szövődmény előfordulása, vagy fatális kimenetel esetén kötelező. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: A kullancsok elleni védekezés (riasztószerek, erdei dolgozóknál védőöltözet viselése stb.), a bőrbe fúródott kullancsok mielőbbi eltávolítása.

www.lemtrener.hu

72


26.04.2012

Malleus (takonykór) Kórokozó: Burkholderia (Pseudomonas) mallei.

Fertőzés forrása: Fertőzött ló, esetleg egyéb egypatás állat.

Terjedési mód: A fertőzött állat orr-, torokváladéka vagy bőrfekélyének váladéka útján közvetlen érintkezéssel, de tárgyak (lószerszámok, szalma stb.) is közvetíthetik.

Lappangási idő: 1–5 nap, néha több.

Fontosabb tünetek: Heveny alakban a fertőzés helyén tályogok, később fekélyek, erős nátha mellett véres, gennyes fekélyek az orrban, tályogok a vázizomzatban, bronchopneumonia, 15–20 nap alatt exitus. Az idült alakban a csomók lassan fejlődnek, a test különböző részein fekélyek, esetleg – főként a tíbián – csontgennyedések jelentkeznek. Idült alak évekig eltarthat.

Fertőzőképesség tartama: A klinikai tünetek fennállásáig.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget kijelölt fertőző osztályon (Szent László Kórházban) kell elkülöníteni.


Fertőtlenítés: Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.

Megelőzés: Állat-egészségügyi és munkavédelmi szabályok betartása.

Ornithosis (papagájkór) Kórokozó: Chlamydia psittaci.

Fertőzés forrása: Különböző madárfajok, papagáj, nálunk elsősorban a háziszárnyasok, fiatal kacsák, galamb, pulyka, csirke és liba, igen ritkán az ember.

Terjedési mód: Légúti, a fertőzött szárnyasok tolla, pihéje, a fekáliájukkal szennyezett por, különösen a kopasztás alkalmával. Közvetlen érintkezéssel, fertőzött piszkos kezek révén, peroralisan. A fertőzött állat csípése, karmolása útján is terjed. Emberről emberre kivételesen a légúti fertőzések mechanizmusa szerint terjedhet.


Fontosabb tünetek: Hidegrázás, magas láz, fejfájás, tagfájdalmak, mellkasi szúrás, köhögés, köpetürítés, az esetek többségében csak röntgenvizsgálattal kimutatható pneumonia, gyorsult vörösvérsejt-süllyedés.

Fertőzőképesség tartama: Általában a klinikai gyógyulásig.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget a klinikai gyógyulásig el kell különíteni.



Megelőzés: Általános higiénés és munka-egészségügyi rendszabályok betartása a baromfifeldolgozó és baromfinevelő üzemekben (elszívóberendezések stb.).

www.lemtrener.hu

73


26.04.2012

Tularaemia Kórokozó: Francisella tularensis.

Fertőzés forrása: Fertőzött mezei nyúl, hörcsög, patkány, egér és egyéb rágcsálók, valamint más vadon élő állatok, esetleg egyes háziállatok is.

Terjedési mód: Fertőzött állatokkal való érintkezés, vadak nyúzása, fertőzött hús fogyasztása, szúrólegyek, kullancsok, fertőzött ivóvíz, fertőzött permet (pl. a cukorgyárakban répamosás közben) és por útján is. A fertőzött kullancs egész életén át fertőzőképes marad. A rágcsálók egyéb ektoparazitái (bolhák, tetvek) és szúnyogok is közvetíthetik a fertőzést. A kórokozó sértetlen bőrön és nyálkahártyán át is bejuthat az emberbe.


Fontosabb tünetek: A betegség hirtelen kezdődik borzongással, lázzal, fájdalmakkal. A fertőzés behatolási helyétől függően különböző kórformák alakulhatnak ki: cutanoglanduláris, oculoglanduláris, oralglanduláris, abdominalis és thoracalis forma. A főbb tünetek a klinikai formának megfelelően: a kórokozó behatolási helyén (pl. a kézen), rendszerint alig fájdalmas, nehezen gyógyuló fekély, a regionális nyirokcsomók fájdalmas duzzanatával és később elgennyedésével, kifekélyesedésével, a szemhéjak duzzanata, conjunctivitis, angina, gastroenterális tünetek, „grippe”-re utaló tünetek, pneumonia, a környéki nyirokcsomók duzzanatával. Enterális fertőzés esetében a hastífuszhoz hasonló tünetek.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a váladékokkal a kórokozók ürülnek, rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig. Emberről emberre csak igen ritkán terjed.



Fertőtlenítés: Folyamatosan fertőtleníteni kell a sebváladékot és ezzel szennyeződött anyagokat, tüdőtularemia esetén a köpetet.

Megelőzés: A járványos terület lakosságának felvilágosítása. A kullancsok és a vérszívó legyek ellen védekezni kell.

Állatról emberre terjedő vírusok okozta megbetegedések Kullancsencephalitis Veszettség

www.lemtrener.hu

74


26.04.2012

Kullancsencephalitis Kórokozó: A Flaviviridae családba tartozó kullancsencephalitis vírus.

Fertőzés forrása: Rágcsálók, kisemlősők/emlősők.

Terjedési mód: Közönséges kullancs (Ixodes ricinus) csípése (fertőzött kecske, juh, szarvasmarha frissen fejt, forralatlan teje, illetve ebből készült tejtermékek fogyasztása), porfertőzés kullancsok elporlott maradványainak belégzése útján.

Lappangási idő: 4–21 nap, leggyakrabban 1–2 hét.

Fontosabb tünetek: A klinikai kép rendkívül változatos. A megbetegedés típusosan két fázisú. Az első ún. „grippés” fázis néhány napig tartó lázzal, levertséggel jár, ezt néhány napos tünetmentes időszak követi, majd jelentkezik a második fázis magas lázzal és idegrendszeri tünetekkel. Leggyakrabban meningitis, ritkábban meningoencephalitis, myelitis alakul ki. Abortív esetekben az első fázist nem követi az idegrendszeri „lokalizációs” fázis. Az encephalitissel, myelitissel járó esetekben súlyos tünetek jelentkeznek (tudatzavar, bulbaris paralysis stb.), leggyakrabban a vállöv izmainak bénulása észlelhető következményes atrófiával. Endémiás területeken sok a tünetmentes átvészelés.


Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget kórházba kell utalni, de elkülöníteni nem szükséges.



Megelőzés: a) Nem specifikus: Kullancsok elleni védekezés (riasztószerek, erdei dolgozóknál védőöltözet viselése), a bőrbe fúródott kullancsok mielőbbi eltávolítása. b) Specifikus: Aktív immunizálás.

Veszettség Kórokozó: Rabies vírus (Lyssavírus genus, Rhabdovírus család).

Fertőzés forrása: A veszettség vírusával fertőzött és azt már ürítő, elsősorban húsevő állat, főként róka, macska, kutya; ritkábban egyéb emlősállatok, mint pl. szarvasmarha, juh, sertés és kisméretű rágcsálók (mókus, denevér stb.).

Terjedési mód: A veszettség vírusát ürítő állatok okozta harapás, ezen állatok testváladékával – főként nyállal – való közvetlen kontaktus, azaz a vírustartalmú váladékoknak szabad idegvégződéshez (acetilkolin receptorhoz) jutása pl. sebbe, szem kötőhártyájára való kerülés révén.

Lappangási idő: Általában 2–8 hét, de 10 naptól több mint 1 évig is tarthat.

Fontosabb tünetek: A betegség általában mentális depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős görcsös fájdalom, nyelési görcsök, delírium, encephalitisre jellemző tünetek, általános paralysis és légzésbénulásban exitus.

Fertőzőképesség tartama: A klinikai tüneteket megelőző 10 napon belül már megindulhat a vírusürítés, általában azonban a klinikai tünetek megjelenésével egyidőben jelenik meg a vírus, főként a nyálban, és a betegség teljes időtartama alatt kimutatható. Az emberről emberre terjedés megakadályozható, jelentősége nincs.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A veszettségben szenvedő beteget az intenzív ellátást biztosító kijelölt egészségügyi intézményben (Szent László Kórház) kell elkülöníteni.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: A Rabies vírus kimutatására a betegnél elvégezhető a cornea kaparék immunfluorescens vizsgálata a területileg illetékes regionális Állat-egészségügyi Intézettel történt előzetes megbeszélés után.


Megelőzés: A fő rezervoárnak számító rókák, valamint az ebek rendszeres profilaktikus védőoltása, kóbor ebek befogása. Elhullott állatok (elsősorban rókák) érintésének mellőzése. A veszettség-fertőzésre gyanús expozíció (BNO10: Z20.3) körülményeit az e célra rendszeresített, OEK által kiadott Módszertani levélben foglaltak szerint az ellátó orvosnak kell tisztázni, dönteni a védőoltás szükségességéről, és megkezdeni az oltást.

www.lemtrener.hu

75


26.04.2012

Állatról emberre terjedő protozoonok okozta megbetegedések Toxoplasmosis

Toxoplasmosis Kórokozó: Toxoplasma gondii.

Fertőzés forrása: Kevés kivétellel valamennyi állat lehet fertőző forrás, azonban kiemelt jelentősége a macskának van. A terhesség alatti friss fertőzés esetén a terhes nőtől a magzat is fertőződhet.

Terjedési mód: A kórokozó a fertőzött állatok nem kellően hőkezelt vagy nyers húsának fogyasztása révén, valamint a macska (macskafélék) ürülékének közvetítésével terjed. A magzat transplacentáris úton fertőződik.


Fontosabb tünetek: Felnőttekben gyakori a tünetmentes vagy tünetszegény fertőzés. Akut megbetegedés esetén a tünetek igen változatosak lehetnek: grippéhez hasonló légúti elváltozások, pneumonia, láz, végtagfájdalmak, nyirokcsomó duzzanatok, myocarditis, encephalitis, chorioretinitis stb. Különösen súlyos lefolyású az immunszupresszív kezelés közben jelentkező toxoplasmosis, és az AIDS-hez társult opportunista toxoplasma fertőzés. A méhen belüli korai fertőzés abortuszt, a későbbi fertőzés koraszülést, veleszületett toxoplasmosist (congenitalis toxoplasmosis BNO10: P37.1) okozhat. Az újszülöttben icterus, idegrendszeri elváltozások (hydrocephalus, agyi meszesedések, idiotia, görcsös állapotok) és szemkárosodás utalhatnak intrauterin toxoplasma fertőzésre.

Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre nem terjed (kivéve a magzat fertőződését).

Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: Nyers hús fogyasztásának mellőzése. Terhes nők egészségügyi felvilágosítása, szűrővizsgálata. Megfelelő személyi higiéne. Kerülni kell a macskák ürülékével szennyezett tárgyakkal, talajjal történő közvetlen érintkezést; nyers, félig sütött/főzött húsok fogyasztását. A kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban az általános higiénés szabályokat fokozottan be kell tartani.

www.lemtrener.hu

76


26.04.2012

Állatról emberre terjedő metazoonok okozta megbetegedések Echinococcosis Taeniasis Toxocarosis Trichinellosis

Echinococcosis Kórokozó: Echinococcus granulosus (lárvája az Echinococcus hydatidosus); Echinococcus multilocularis (lárvája az Echinococcus alveolaris).

Fertőzés forrása: A kutya, róka, farkas.

Terjedési mód: Enterális úton terjed. Fertőzött kutyák, rókák székletével ürülő petékkel szennyezett kéz, használati tárgyak, talaj, növényzet útján.

Lappangási idő: 1–2 hónaptól 1–2 évig.

Fontosabb tünetek: Az echinococcosis tünetei a lárvák megtelepedési helyétől függnek. A lárva a vérárammal a májba (B67.0), tüdőbe (B61.1), agyba vagy más szervbe (B67.3) kerülhet. Az itt kifejlődő 5–15 cm vagy még nagyobb átmérőjű echinococcus-tömlő részben nyomási, részben általános tüneteket okoz, esetleg elgennyedhet vagy megrepedhet. Echinococcus alveolaris esetén a tömlő nyitott, lebenyes, szinte rosszindulatú daganatként szövi át a szervet és áttételeket is okozhat.


Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget elkülöníteni nem kell.



Megelőzés: Állat-egészségügyi rendszabályok és a kutyákkal való foglalkozás esetén a higiénés szabályok betartása.

www.lemtrener.hu

77


26.04.2012

Taeniasis (galandférgesség) Kórokozó: Taenia saginata és Taenia solium.


Terjedési mód: Nyers vagy nem kellően sütött, főzött borsókás hús fogyasztása útján. Ha Taenia solium petéi jutnak peroralisan az emberbe, a vékonybélben kikelő lárvák a bőr alatti kötőszövetbe, izomzatba, agyba stb. jutva cysticercosist okozhatnak.


Fontosabb tünetek: Az intestinalis formáknál általános tünetek, gyomor-bélpanaszok, émelygés, idegesség, féregízek ürítése. Cysticercosisban a lárvák megtelepedési helyétől függően idegrendszeri, szív és látási zavarok, többnyire súlyos klinikai lefolyással.

Fertőzőképesség tartama: Amíg a férgek a bélben jelen vannak.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentendő. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: Húsételek nyersen való fogyasztásának kerülése, székletszóródás megakadályozása.

Toxocarosis Kórokozók: Toxocara canis és Toxocara cati.

Fertőzés forrása: A kutya és a macska, főleg a fiatal állatok.

Terjedési mód: Az állatok székletével ürülő peték közvetlenül nem fertőznek, csak a külvilágban történt embrionálódás után válnak fertőzőképessé. A szennyezett földdel, homokkal, enterális úton jutnak az emberi szervezetbe.

Lappangási idő: A fertőzés intenzitásától függően néhány hét vagy hónap.

Fontosabb tünetek: A lárvák lokalizációja szerint májduzzanat, pneumonia, esetleg láz. Szemtünetek, gyakran csak a fertőzést követően hosszú idő múlva jelentkezhetnek. Jellemző haematológiai tünetek, erős leukocytosis igen nagyarányú eosinophilia. A betegség rendszerint krónikus lefolyású, elsősorban kisgyermekek között gyakori.

Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre nem terjed. A peték a talajban megfelelő körülmények között hosszú ideig, hónapokig, évekig élet- és fertőzőképesek maradhatnak.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: Általános higiénés rendszabályok. Kutyák kitiltása a játszóterekről, a gyermekek távol tartása az állatok ürülékével szennyezett helyektől. Kutyák periodikus antihelminticus kezelése.

www.lemtrener.hu

78


26.04.2012

Trichinellosis Kórokozó: Trichinella fajok, elsősorban a Trichinella spirális.

Fertőzés forrása: Trichinellával fertőzött sertés, vaddisznó.

Terjedési mód: A fertőzött hús vagy húsárú nyersen vagy elégtelenül főzött-sütött állapotban való fogyasztása. Leggyakrabban a vaddisznó húsával kevert füstölt sertéskolbász fogyasztása a fertőzés oka.


Fontosabb tünetek: Manifeszt megbetegedésben enteralis tünetek jelentkeznek, majd láz alakul ki, mely elérheti a 39– 40 °C-t, intermittáló vagy continua típusú. Izom- és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjödema, nehézlégzés, toxikus idegrendszeri tünetek, myocardium károsodás észlelhető. Eosinophilia, emelkedett szérum enzimértékek mutathatók ki.


Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésra kötelezett. Elkülönítés: Nem szükséges.



Megelőzés: Nem ellenőrzött magánvágásból vagy vadászatból származó sertés, illetve vaddisznó húsának vagy hústermékek (kolbász, sonka nyersen vagy nem kellően sütött, főzött állapotban) fogyasztásának kerülése.

Szexuális úton terjedő megbetegedések A fertőző betegségek külön csoportját képezik. A WHO szerint a leggyakoribb betegségek közé tartoznak. A korábbi hagyományos nemi betegségek (szifilisz, gonorrhoea, ulcus molle, lymphogranuloma inquinale) mellett nemi érintkezés útján számos más betegség is terjed, és ma már több mint 22 kórokozót tartunk számon, melyek közvetítése nemi úton lehetséges. A II. Világháború után úgy tűnt, hogy a klasszikus nemi betegségek a bevezetett penicillin-kezelés hatására nem jelentenek problémát. Ez az illúzió azonban rövid idő alatt szertefoszlott. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején emelkedett a friss lueses esetek száma. Új problémaként jelentkezett a gonorrhoea kórokozójának rezisztenciája antibiotikumokkal, penicillinnel szemben. E kórokozók egy része más úton is okozhat fertőzéseket, de a szexuális betegségek terjedésében is szerepet játszhatnak. A szexuális úton terjedő betegségek megelőzésének több módja van. Fontos a korai diagnózis, elsősorban veszélyeztetett csoportokban (prostituáltak, homoszexuálisok), a megfelelő kezelés gyors elkezdése, partner felkutatása, tanácsadás, egészségnevelés.

www.lemtrener.hu

79


26.04.2012

Szexuális úton terjedő baktériumok okozta megbetegedések Acut urethritis nongonorrhoica Gonorrhoea (kankó, tripper) Syphilis

Acut urethritis nongonorrhoica Lehetséges kórokozók: Chlamydia trachomatis, Ureaplasma urealyticum, mycoplasmák, Hamophilus parainfluenzae, Trichomonas vaginalis, bélbaktériumok, streptococcusok stb.

Fertőzés forrása: Tünetes és vagy tünetmentes ember.

Terjedési mód: Fertőzést a fertőzött ember nemi váladékával (ondó, hüvelyváladék) viheti át szexuális partnerére. Ritka esetekben a terjedés más módja is igazolható.

Lappangási idő: Kórokozótól függően változó, átlagosan 1–3 hét.

Fontosabb tünetek: Mocosus, mucopurulens folyás, dysuriával.

Fertőzőképesség időtartama: Tünetes betegeknél a gyógykezelés befejezéséig.

Teendők acut nongonorrhoeas urethritis diagnosztizálása esetén: Jelentés: Személyazonosító adatok nélkül jelentendő. Elkülönítés: Nem szükséges.


Megelőzés: A lakosság széles körű felvilágosítása szükséges.

www.lemtrener.hu

80


26.04.2012

Gonorrhoea (kankó, tripper) Kórokozó: Neisseria gonorrhoeae, Gram negatív diplococcus.

Fertőző forrás: Az inkubációban lévő és tünetes beteg, továbbá az oligo-aszimptomatikus beteg.

Terjedési mód: Szexuális aktus révén (hüvelyi, oralis és analis szex). Kivételesen leánygyermekeknél a fertőzött váladékkal történő érintkezés révén hüvelyi infekciót eredményezhet.

Lappangási idő: 3–10 nap, átlagosan 5 nap.

Fontosabb tünetek: Férfiaknál klasszikus esetben először szerozus, majd 24 órán belül gennyes folyás alakul ki. A vizelés fájdalmas. Utóbbi időben a férfi betegeknél gyakrabban okoz tünetszegény urethritist.

A fertőzőképesség időtartama: A módszertani előírásnak megfelelően lefolytatott kezelésre a fertőzőképesség acut gonorrhoea esetén 24–48 órán belül megszűnik. Nőknél a fertőzőképesség megszűnését a kezelést követően elvégzett tenyésztéses vizsgálattal kell igazolni (módszertani előírásnak megfelelően).

Teendők gonorrhoeas fertőzés diagnosztizálása esetén: Jelentés: Személyazonosító adatok nélkül bejelentésre kötelezett betegség. Elkülönítés: Nem szükséges.


Megelőzés: A gonorrhoea terjedés gátlása érdekében a lakosság széles körű egészségügyi felvilágosítása szükséges.

Syphilis Kórokozó: Treponema pallidum.

Fertőzés forrása: Az inkubációban lévő és tünetes beteg.

Terjedési mód: A fertőzés átvihető közvetlenül szexuális érintkezéssel (heteroszexuális hüvelyi, továbbá anogenitalis, orogenitalis, anooralis), vagy közvetett módon vérrel. A kórokozó a placentán átjutva fertőzheti a magzatot.

Lappangási idő: A fertőzést eredményező szexuális aktust követően átlag 3 hét.

Fontosabb tünetek: A syphilis kezelés nélkül stádiumokban zajló, krónikus lefolyású az egész szervezetet érintő fertőző betegség. A fertőzést eredményező szexuális aktustól számított második év végéig beszélünk korai fertőző syphilisről. Mivel a lues acquiratio időpontja az esetek egy jelentős részében pontosan nem határozható meg, a tünetmentes, de komplett szeropozitív eseteket a becsült időponttól számított ötödik év végéig fertőzőképesnek tekintjük. A klinikai tünetek rendkívül változatosak, sokszor megtévesztőek. Ennek megfelelően alapelv, hogy minden genitoanalisan előforduló, sebképződéssel és/vagy papulosus-plakkos bőrtünettel járó elváltozást, továbbá disszemináltan, hirtelen jelentkező bőrkiütést mindaddig gyanúsnak tartunk syphilisre, ameddig ennek ellenkezőjét nem igazoljuk.

Teendők syphilises fertőzés diagnosztizálása esetén: Jelentés: Személyazonosító adatok nélkül bejelentésre kötelezett betegség. Elkülönítés: Mivel a betegség nemi úton terjed, elkülönítés nem szükséges.


Megelőzés: A syphilisterjedés gátlása érdekében a lakosság széles körű egészségügyi felvilágosítása szükséges.

www.lemtrener.hu

81


26.04.2012

Syphilis Syphilis I. stádium tünetei: A nemi szerveken megjelenő, tömött, fájdalmatlan papula, amelynek felszíne erodálódik. Színe sonkavörös. A megfelelő régionális nyirokcsomók fájdalmatlan duzzanata kíséri (szimmetrikus vagy egyoldali), gyakran az elvezető nyirokút specifikus gyulladásával és a nemi szervek – penis, kisajak – oedemájával. Nőknél a primér fekély az intravaginalis lokalizáció miatt rendszerint nem kerül észlelésre (fertőző forrás!). Extragenitalis lokalizációban az elsődleges fekély (tonsillák, nyelv, ajak, szájzúg, emlőbimbók, perianalis tájék, ujjak) a szexuális szokásoknak megfelelően szintén kialakulhat, tehát gondolni kell ezen lehetőségekre is. A primér fekély jelentkezése időszakában a szerológia lehet negatív vagy már pozitív. Az elsődleges tünetek spontán gyógyulnak.

Syphilis latens recens: A beteg komplett szeropozitív, de a bőr- és nyálkahártya tünetek hiányoznak.

Syphilis II.: A fertőzéstől számított átlag 9 hét múlva hirtelen megjelenő, disszeminált, nem viszkető bőrkiütések általános lymphadenopathiával. Roseolák: 1–2 cm átmérőjű, halvány rózsaszín foltok. Papulák: vörösesbarna, laposan előemelkedő néhány millimétertől 1 cm átmérőig terjedő papulák, melyek felszínén pikkelyek és/vagy szélén hámgallér figyelhető meg. A másodlagos szak rendkívül változatos klinikai képpel jelentkezhet, utánozva számos bőrbetegséget. A papulák a hajlatokban, elsősorban genitoanalis tájékon erodálódva nedvező elváltozások formájában nyilvánulnak meg (condylomata lata). A nyálkahártyákon, elsősorban szájüregben is kialakulhatnak plakkok. A szekunder stádium bőrtünetei kezelés nélkül spontán eltűnnek.

Sy II. recidivans vagy tranzitionalis syphilis: A korai és késői szakasz közötti átmenet, melyre jellemző, hogy a második szakasz klinikai tünetei recidiválnak, de kiterjedtségük és klinikai megjelenésük megváltozik.

Syphilis III. stádium: Granulomatosus szöveti reakcióval járó, széli irányban terjedő, serpiginosus többnyire ulcerálódó bőrtünetek, illetve gummák. Napjainkban rendkívül ritka, de a lehetőségével számolni kell.

Syphilis connatalis: A fertőzött terhes nő magzatát a terhesség második felében transzplacentarisan fertőzheti. A magzat sorsát az anya aktuális állapota (Treponemák száma, ellenanyagok mennyisége) határozza meg. Így a hetedik hónap előtt halvaszületés, vagy életképes, de connatalis syphilissel világra jött magzat vagy egészséges csecsemő születése egyaránt előfordulhat.

A fertőzőképesség időtartama: A Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiuma által kiadott érvényes módszertani levelében előírt teljes értékű kúra lefolytatása után a beteg fertőzőképessége megszűntnek tekinthető, gyógyulttá nyilvánítása azonban csak az előírásnak megfelelő gondozás végén az elvégzett záróvizsgálatok (syphilis szerológia, belgyógyászati, szemészeti és neurológiai vizsgálatok) birtokában mondható ki.

Állatról emberre terjedő vírusok okozta megbetegedések Herpes simplex anogenitalis Condyloma accuminatum HIV/AIDS

www.lemtrener.hu

82


26.04.2012

Herpes simplex anogenitalis Kórokozó: A humán herpeszvírus 1., illetve 2. típusa (HSV-1, illetve HSV-2). Fertőzés forrása: A HSV–1 és/vagy HSV–2 fertőzött tünetes, illetve tünetmentes személy. Terjedési mód: Coitus, orogenitalis, anogenitalis szexuális aktus, illetve szülés közben verticalis transmissio. Lappangási idő: Primer fertőződés esetében 3–12 nap. Tünetek: Primer fertőzés: Az expozíció helyén az anogenitalis regióban fájdalom, erythema, majd multiplex vesiculaképződés. A vesiculák megnyílását követően lepedékkel fedett fájdalmas erosiók alakulnak ki. Fájdalmas regionalis lympadenomegalia kíséri, a székelés-vizelés nehezített. Általános tünetek – láz, fejfájás, rossz közérzet, elesettség – előfordulhatnak. Kezelés nélkül a tünetek 1–3 hét alatt regrediálnak. A primer fertőzés tünetmentesen vagy enyhébb, a recidiváló formára emlékeztető tünetek jelentkezésével is végbemehet. Recidiva: Az anogenitalis regióban, általában a primer fertőzés lokalizációjának megfelelően, erythemás alapon csoportos vesiculaképződés, változatos szubjektív panaszok (égés, viszketés, bizsergés, fájdalom) mellett. A recidivát különféle általános (lázas állapot, napozás, stressz, menses, immunsuppressiv kezelés stb.), illetve lokális (trauma, egyéb genitalis infectio stb.) triggerelő faktorok provokálhatják. Neonatalis herpes: A fertőzött szülőcsatornán való áthaladáskor az újszülött által akvirált primer infekció, encephalitis, sepsis formájában manifesztálódik, mortalitása az 50%-ot meghaladja. A fertőzés forrása lehet aktuális recidiva, ezért ilyen esetben abszolút indikált a sectio caesarea. Teendők a betegség előfordulásakor: Személyazonosító adatok nélkül bejelentendő. Megelőzés: Recidiváló anogenitalis herpes simplex fertőzésben szenvedő személy a recidiva időtartama alatt a szexuális érintkezés minden formáját kerülje, a tünetmentes időszakban condom alkalmazása szükséges. Különösen fontos ezek betartása terhes nő recidiváló genitalis herpesben szenvedő szexuális partnere esetében.

Condyloma accuminatum Kórokozó: A humán papillomavírus (HPV) 6, 11 (alacsony onkogén kockázatú), ritkán a 16, 18, 31, 33, 35, 42 (magas onkogén kockázatú) típusai.

Fertőzés forrása: A HPV fertőzött tünetes, illetve tünetmentes személy. Ritkábban vírusfertőzött sejtekkel szennyezett eszközök, használati tárgyak.

Terjedési mód: Coitus, anogenitalis szexuális aktus, illetve szülés közben verticalis transmissio.

Lappangási idő: Mivel a humán papillomavírus tünetmentes személyek nem csekély hányadában is kimutatható szűrővizsgálatok kapcsán, klasszikus értelemben vett inkubációs időről nem lehet beszélni.

Tünetek: Az anogenitalis regióban fájdalmatlan, bőrszínű, verrucosus, papillomatosus növedékek, melyek lokalizációja, kiterjedtsége, nagysága változatos lehet. Lapos condylomák hypo- vagy hyperpimentált, lapos plakkok formájában észlelhetők. Jelentős a latens, subklinikus fertőzések aránya.Verticalis transmissio (szülés közben) kisded korban manifesztálódó laryngeális papillomatosist okozhat.

Teendők a betegség előfordulásakor: Személyazonosító adatok nélkül bejelentendő.

Megelőzés: Mindkét nemben gyógyulásig condom használat szükséges. Nők számára évente kolposzkópos és citológiai vizsgálat javasolt.

www.lemtrener.hu

83


26.04.2012

HIV/AIDS Kórokozó: A Retrovírusok családjába tartozó HIV, melynek antigénszerkezete igen változékony. Két típusa ismert: a HIV–1 és a HIV–2. A HIV–2 kevésbé patogén. A két típus szerológiai tulajdonságai és földrajzi elterjedtsége különböző. A pandémia fő kórokozója a HIV–1.

Fertőző forrás: A beteg ember és a tünetmentes vírushordozó.

Terjedési mód: A fertőzés a fertőzött személy testnedveiben, illetve váladékaiban (vér, ondó, hüvelyváladék, anyatej) lévő vírustartalmú sejteknek és szabad virionoknak a közvetítésével vihető át másik személybe. A HIV elsősorban szexuális (hetero-, bi- és homoszexuális) érintkezés útján terjed. Létrejöhet azonban a fertőzés vér, vérkészítmények, vérrel, váladékokkal szennyezett orvosi eszközök, műszerek használata, sérült bőr, nyálkahártya kontaminációja, intravénás kábítószerélvezők közös tű, fecskendő használata, szerv-, szövetátültetés révén, valamint vertikálisan, a fertőzött anyáról gyermekre. A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15–30%-os valószínűséggel fertőződhetnek transzplacentárisan vagy perinatalisan, valamint az anyatejes táplálás során is, azonban a kockázatot a fertőzött terhes nők és újszülöttjük vírusgátló gyógyszeres kezelése jelentősen csökkenti. Az egészségügyi dolgozók fertőzött vérrel kontaminált eszközzel történő percután sérülése után a szerokonverziós gyakoriság kisebb, mint 0,5%. A HIV-fertőzött személlyel történő mindennapi érintkezés nem jelent kockázatot a fertőzés akvirálása szempontjából. A fertőzés vérszívó rovarok révén sem terjed.

Lappangási idő: Változó. A HIV-fertőzés megtörténte után a fertőzöttek véréből általában 1–3 hónap múlva (átlag: 6–8 hét) válnak kimutathatóvá az ellenanyagok (szerokonverzió). A HIV-fertőzés és az AIDS diagnózisának felállítása között eltelt idő néhány hónaptól több, mint 10 évig terjedhet. A HIV–1gyel fertőzött felnőttek esetében az AIDS átlagos inkubációs ideje 10 év. A vírusellenes szerekkel történő kezelések ezt jelentősen meghosszabbíthatják. Az újszülött-, illetve csecsemőkori fertőzöttek esetében az átlagos inkubációs idő lényegesen rövidebb (intrauterin HIV–1 fertőzés után 2 év).

HIV/AIDS Fontosabb tünetek: A fertőzést követően az esetek többségében néhány hét múlva (a szerokonverzió időszakában) primer tünetegyüttes alakul ki: magas láz, fáradékonyság, arthralgia, a törzsön, esetleg a végtagokon maculo-papulosus kiütések, nyirokcsomó-duzzanat, leukopénia, lymphopenia, relatív monocytosis. A tünetek egy-két hét után spontán megszűnnek, és a tünetmentes HIV-fertőzés állapota jön létre. A fertőzés progressziója során alakul ki a tünetes HIVfertőzés, a HIV-betegség. Ezt kétféle tünetegyüttes uralja: a Perzisztáló Generalizált Lymphadenopathia (PGL) és az AIDS Related Complex (ARC). Az előbbire jellemzők a 3 hónapnál tovább fennálló, több régióra kiterjedő, fájdalmatlan, egy cm vagy annál nagyobb, jól tapintható nyirokcsomó megnagyobbodások. Az ARC diagnózisa akkor állítható fel, ha a pozitív vizsgálati lelet mellett legalább két klinikai és két laboratóriumi jel egyidejűleg tartósan (kb. 3 hónap) észlelhető. A klinikai tünetek lehetnek lymphadenopathia, éjszakai izzadás, láz, testsúlycsökkenés (kb. 10%), kifejezett fáradékonyság, orális hajas leukoplakia. A laboratóriumi leletek a következők lehetnek: csökkent T-helper lymphocyta szám, emelkedett szérum immunglobulin szint, anaemia, leukopenia. Az immunrendszer további károsodása során, az indikátor betegségek (opportunista fertőzések, tumorok, AIDS dementia complex stb.) megjelenésekor a beteg az AIDS stádiumba kerül. A letalitás magas, a betegek döntő többsége (80–90%) az AIDS diagnózisának felállítása után 3–5 éven belül meghal.

Fertőzőképesség tartama: A fertőzött személy már a fertőzés korai szakában (az ellenanyagok kimutathatósága előtti ún. ablak periódusban is) fertőzőképes, és egész élete folyamán az marad. Az epidemiológiai adatok azt valószínűsítik, hogy a fertőzőképesség az immundeficiencia előrehaladásával, a klinikai tünetek megjelenésével, más STD betegségek egyidejű jelenlétével fokozódik.

Teendők HIV-fertőzés, valamint AIDS diagnosztizálása esetén: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A HIV-pozitív személyeket nem szükséges elkülöníteni



Megelőzés: A szexuális terjedés gátlása érdekében a lakosság széles körű egészségügyi felvilágosítása a szexuális biztonság érdekében (partnerhűség, monogamia, gumióvszer stb. használata). A vérrel történő terjedés gátlása a vér-, sejt-, szövet-, szervdonorok kötelező HIV vizsgálata révén; az intravénás kábítószerek használatánál, közös tű és fecskendő használatának kiiktatásával; tetoválók és az akupunkturát végzők steril eszköz- és anyaghasználatának biztosításával. A nosocomialis terjedés gátlása az egészségügyi dolgozók oktatásával, a vérrel, váladékkal szennyezett eszközök biztonságos kezelésével, fertőtlenítési, sterilizálási szabályok betartásával, spermadonorok HIV vizsgálatával a donáció időpontjában és 6 hónap múlva. A vertikális terjedés gátlása a HIV-pozitívak terhességének megelőzésével, terhesség esetén antivirális kezelés révén, és szülés után a saját anyatej kiiktatásával.

www.lemtrener.hu

84


26.04.2012

Állatról emberre terjedő protozoonok okozta megbetegedések Trichomoniasis

Trichomoniasis Kórokozó: Trichomonas vaginalis. Fertőzés forrása: Trichomonas vaginalisszal fertőzött ember. Terjedési mód: Nemi érintkezés, fertőzött váladékkal szennyezett fürdővíz, törülköző, orvosi műszer, szivacs stb. közvetítésével, ha a váladék a hüvelybe, illetve a férfi húgycsőbe kerül. Gyakori a nosocomialis fertőzés. Lappangási idő: A klinikai tünetek a fertőzéstől számított 2–3 nap múlva jelentkeznek. Jelentkezhetnek azonban hetek, hónapok múltán is. Fontosabb tünetek: Bőséges, híg, maró, sárgás, olykor gennyes jellegű, kellemetlen szagú folyás a hüvelyből. A szeméremtájék bőrének lobos felmaródása, vizelési panaszok, fájdalmas közösülés. Férfiaknál panasz viszonylag ritkábban fordul elő. Tartós fertőzöttség, urethritist, prostatitist, epidydymitist okozhat. Fertőzőképesség tartama: Amíg a protozoonok a váladékokban jelen vannak. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Nem bejelentendő. Elkülönítés: A beteget elkülöníteni nem szükséges, de a nemi közösüléstől, közös fürdővíz, fürdőszivacs stb. használatától tartózkodni kell. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Igénybe vehető. Fertőtlenítés: A váladékokkal szennyezett tárgyakat (törülköző, mosdótál stb.) folyamatosan fertőtleníteni kell. Egyéb teendők: A házastárs, nemi partner vizsgálata, fertőzöttek egyidejű gyógykezelése. Megelőzés: Személyi higiénés rendszabályok, nőgyógyászati vizsgálatoknál a sterilitási és higiénés előírások betartása. Közös fürdő, fürdőszivacs, fürdőkesztyű használatának kerülése.

www.lemtrener.hu

85


26.04.2012

Az előzőekbe nem vagy több csoportba is sorolható fertőző betegségek Vírushepatitisek Lassú vírusfertőzések, prionbetegségek Trópusi betegségek Nosocomialis infekciók

Vírushepatitisek HAV HBV HCV HDV HEV Non A-E hepatitisek

www.lemtrener.hu

86


26.04.2012

Hepatitis infectiosa A vírushepatitis megnevezés különböző, elsődlegesen hepatotróp vírusok által okozott fertőzéses májártalmak gyűjtőneve. A jelenleg ismert ún. hepatitisvírusokat A-tól G-ig jelzik, azonban ez nem jelenti azt, hogy a fertőző májgyulladások valamennyi agensét identifikálták. A vírushepatitisek vezető heveny klinikai tüneteiben sok a hasonlóság, epidemiológiai sajátosságaikban, késői következményeikben azonban jelentős a különbség. A vírusos májgyulladások a kórokozótól függően két fő formában terjednek: enterálisan és parenterálisan. Az aetiológiai diagnózist csak vírusszerológiai diagnózissal lehet tisztázni, azonban a beteg környezetében élő személyekkel kapcsolatos intézkedéseket azonnal, az akut vírushepatitis klinikai diagnózisának felállítása után meg kell tenni. Ennek megfelelően az elsődleges intézkedések az enterális úton terjedő vírushepatitisek megelőzésére irányulnak. Jelentés: A fertőzéses eredetűnek tartott heveny májgyulladás hepatitis infectiosa megnevezéssel be- és kijelentésre kötelezett.

Elkülönítés: A beteget kórházi fertőző osztályra kell utalni.

Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező

Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges

Hepatitis A-vírus fertőzés Kórokozó: A Picornavírusok családjának Hepatovírus nemzetségébe tartozó Hepatitis A vírus (HAV).

Fertőzés forrása: A beteg és a tünetmentes fertőzött személy.

Terjedési mód: Enterálisan, székletszóródással, széklettel szennyezett kéz, tárgyak, élelmiszerek, ivó- és fürdővíz útján.


Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdet, néhány napig tartó lázzal, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe. Hat éven aluli gyermekeknél a fertőzések mintegy 70%-a tünetmentes vagy a klinikai tünetek atípusosak, sárgaság nélkül zajlik le a betegség. Az idősebb gyermekek és a felnőttek több mint 70%-ánál jelentkezik icterus.

Fertőzőképesség tartama: A beteg már a lappangási idő második felétől fertőz, maximálisan a klinikai tünetek kezdete előtt. A viraemia átmeneti, a prodromális szak végén 3–5 napig tart. A fertőzőképesség az icterus megjelenése után néhány nappal megszűnik. Kórokozó-ürítés nem marad vissza.

Teendők a betegség előfordulásakor: A hepatitis infectiosánál leírtak szerint.

Megelőzés: Általános higiénés rendszabályok, kézmosás, élelmezés és vízhigiénés rendelkezések betartása és ellenőrzése.

www.lemtrener.hu

87


26.04.2012

Hepatitis B-vírus fertőzés Kórokozó: A Hepadnaviridae családba tartozó Hepatitis B vírus (HBV).

Fertőzés forrása: Az akut és a krónikus betegek, a tünetmentes vírushordozók.

Terjedési mód: A HBV vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal (ondó, hüvelyváladék, nyál) parenterálisan terjed. Ez határozza meg az elsődleges terjedési módokat:


Fontosabb tünetek: Lassan kezdődik, rendszerint láz nélkül. A prodromális szakban a betegnél fáradtság, ízületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság. Akut szövődménye a májatrophia (atrophia flava, atrophia rubra), letális végződéssel. A fertőzés krónikussá válhat (hepatitis chronica persistens, hepatitis chronica agressiva). A krónikus fertőzés kialakulásának kockázata annál nagyobb, minél korábbi életkorban következik be a fertőződés. Késői következménye a májcirrhosis és a májrák.

Fertőzőképesség tartama: A lappangási idő végén, rendszerint több héttel a tünetek megjelenése előtt kezdődik, és a heveny tünetek lezajlásáig tart. A tünetmentes vírushordozók és a krónikus betegek évekig, akár életük végéig fertőzőképesek.


Megelőzés: a) Aspecifikus: A véregységek (donációk), sejt-, szövet-, szervdonorok kötelező HBsAg szűrővizsgálata. Kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása és ellenőrzése. A szexuálisan terjedő betegségek általános megelőzése. Az egészségügyi dolgozók oktatása. A rizikócsoportba tartozók felvilágosítása, egészségnevelése. A hepatitis B vírus fertőzött anyáról gyermekre történő terjedésének megelőzése érdekében valamennyi terhes nőnél kötelező elvégezni a vírushordozás felderítésére irányuló szűrővizsgálatot. A fertőzőképes (HBeAg pozitív vagy DNS pozitív) HBV hordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be invazív beavatkozásokat is magába foglaló munkakört (lásd a 2. számú mellékletet). b) Specifikus: védőoltás

Hepatitis C-vírus fertőzés Kórokozó: Hepatitis C vírus, a Flaviviridae család Hepacavírus nemzetségének tagja. Ez ideig 6 geno- és 12 szerotípusa ismert. Nem tenyészthető, a vírust rekombináns technológiával azonosították. Antigénszerkezete rendkívül változékony.

Fertőzés forrása: A vírushordozó és a beteg ember.

Terjedési mód: Parenterális. A vér- és a szövetnedvek fertőzést terjesztő szerepe bizonyított. Elsősorban ellenőrizetlen vérek transzfúziójával, vérrel, szövetnedvvel szennyezett eszközökkel végzett orvosi vagy egyéb (tetoválás, acupunctura, injekciós kábítószer-adagolás) beavatkozások révén terjed. A fertőzött anyáról csecsemőre történő terjedés 6–10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A szexuális úton, valamint a családon belüli szoros kontaktus révén akvirált fertőződés igen ritka.

Lappangási idő: 14–180 nap, leggyakrabban 6–9 hét.

Fontosabb tünetek: Akut hepatitis – ami többnyire enyhe lefolyású – icterus csak az esetek kis hányadában alakul ki. Icterusos esetben a klinikai kép alig különbözik az egyéb vírushepatitisektől. A leggyakoribb klinikai manifesztáció a hónapokig, évekig tartó szérum-GPT emelkedés. A fertőzöttek 75–90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki.

Fertőzőképesség tartama: Az aktív HCV fertőzés időszakában. A beteg már az első tünetek megjelenése előtt egy vagy több héttel fertőzőképes.


Megelőzés: Biztosítani kell a véregységek (donációk), szerv-, szövet- vagy sejtátültetés esetén a donorok, valamint a spermadonorok szűrővizsgálatát. Érvényt kell szerezni a hatékony általános óvintézkedéseknek és biztonsági rendszabályok betartásának a kórházi és az egyéb parenterális beavatkozások során. Az egészségügyi dolgozók oktatása, a lakosság felvilágosítása a szennyezett eszközökkel végzett beavatkozások (injekciós kábítószeradagolás, tetoválás) veszélyeiről. A fertőzőképes HCV hordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be invazív beavatkozásokat is magába foglaló munkakört.

www.lemtrener.hu

88


26.04.2012

Delta hepatitis Kórokozó: Delta-ágens: defektív vírus, a HBV felületi antigénjével (HBsAg) kiegészítve válik fertőzővé.

Fertőzés forrása: Mint a B hepatitis esetében.

Terjedési mód: Mint a B hepatitis esetében.


Fontosabb tünetek: Miután a delta-ágens a HBsAG-vel együtt alkot komplett viriont, ezért a HBV-vel együtt (ko-infekció) vagy krónikus HBV hordozóban és akut betegben (superinfekció révén) okoz heveny hepatitist. Ko-infekció esetén jellemző a súlyos, recidiváló kórlefolyás, a letalitás 2–20% is lehet. A szuperinfekció a krónikus B hepatitist aktiválja, a cirrhosisba való átmenetet felgyorsítja.

Fertőzőképesség tartama: Az aktív delta fertőzés időszakában.

Teendők a betegség előfordulásakor: A hepatitis infectiosánál és a B típusú hepatitisnél leírtak szerint.

Hepatitis E-vírus fertőzés Kórokozó: A hepatitis E vírus

A fertőzés forrása: A beteg vagy a tünetmentes fertőzött személy, valamint valószínűsíthetően különböző állatok (sertés, vaddisznó, rágcsálók és majmok).

Terjedési mód: Enterális, elsősorban széklettel kontaminált ivóvíz, széklettel szennyezett kéz, tárgyak, élelmiszerek közvetítésével. A fertőzött terhes nők a magzatot transzplacentárisan is fertőzhetik.

Lappangási idő: 15–40 nap, a különböző, járványokban leggyakrabban 26–42 nap.

Fontosabb tünetek: A heveny májgyulladás klinikailag az A típusú hepatitishez hasonló. A fertőzések jelentős része tünetmentes. A megbetegedések általában enyhe lefolyásúak, az esetek több mint 50%-a icterus nélkül zajlik le. A terhesség utolsó harmadában fertőződött nők megbetegedése gyakran fulmináns, a letalitás magas. A magzati életben bekövetkezett fertőződés következménye abortus, illetve újszülöttkori fulminans hepatitis is lehet.

Fertőzőképesség tartama: Nem ismert. A vírus a székletben a sárgaság megjelenése után két héttel mutatható ki.

Teendők a betegség előfordulásakor: A hepatitis infectiosánál és az A típusú hepatitisnél leírtak szerint.

www.lemtrener.hu

89


26.04.2012

Non A-E hepatitisek Kórokozók: A non A-E hepatitis vírusok a Flavivírusok rokonai, GB-A, GB-B, GB-C elnevezéssel jelzik. A hepatitis G vírus valószínűleg azonos a GB-C jelzésű európai vírussal.

A fertőzés forrása: A vírushordozó vagy beteg ember.

Terjedési mód: Parenterális, nem kellően ismert. Valószínűsíthető, hogy vérrel, vérkészítményekkel terjednek. Bizonyítást nyert az intravénás kábítószerek alkalmazásával történő átvitel is.

Lappangási idő: Nem ismert. A fertőzések jelentős része tünetmentes.

Fontosabb tünetek: Akut hepatitis, ami többnyire enyhe lefolyású.

Fertőzőképesség tartama: Nem ismert.


Fontosabb trópusi betegségek Cholera Ebola Lassa-láz Hanta vírus okozta megbetegedések SARS Dengue-láz Malária Sárgaláz Lepra Strongyloidosis Pestis Lymphogranuloma venereum Ulcus molle Granuloma inguinale

www.lemtrener.hu

90


26.04.2012

Cholera Kórokozó: A Vibrio cholerae O1 szerológiailag el nem különíthető két biotípusa: a klasszikus és az El Tor biotípus (mindkét biotípus felosztható: Ogawa és Inaba szerocsoportokra), valamint a Vibrio cholerae O139.

Fertőzés forrása: A beteg és a vibrio hordozó ember.

Terjedési mód: Enterális úton terjed. A kórokozó terjesztésében a kontaminált ivóvíznek és a hőkezelés nélkül vagy nyersen fogyasztott élelmiszereknek van fontos szerepe.

Lappangási idő: Néhány órától 5 napig, többnyire 2–3 nap.

Fontosabb tünetek: Tenesmus nélküli hasmenés, mely kezdetben formált, majd egyre vizesebbé, „rizslé” jellegűvé válik. A beteg a székletürítést nem képes szabályozni. Nausea nélküli hányás is jellemző.

Fertőzőképesség tartama: A beteg a lappangási szaktól kezdve fertőző mindaddig, amíg székletével, hányadékával vibriók ürülnek, általában a gyógyulást követő néhány napig.

Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. A beteget (gyanú esetén is) kórházi fertőző osztályon kell elkülöníteni.


Fertőtlenítés: Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítés szükséges.

Megelőzés: A cholera megelőzésében a jó személyi higiéne, a tisztaság, a településhigiénés és élelmezéshigiénés előírások betartása, a legyek elleni védekezés, a hatékony járványügyi intézkedések és az enterális fertőzések surveillance rendszerének a megszervezése a legfontosabb tényezők. Az Egészségügyi Világszervezet a cholera elleni védőoltást nem javasolja. Ha az utazó mégis védőoltásban részesül, a cholera oltás elvégzésével egyidejűleg az oltandó személyt az oltóanyag alacsony hatékonyságáról és a szükséges higiénés magatartásról fel kell világosítani.

Ebola Kórokozó: A Filoviridae család Filovírus nemzettségébe tartozó, antigénszerkezetileg egymástól eltérő Marburg és Ebola vírus.

Fertőzés forrása: Ismeretlen fertőzött állat, majom és a fertőzött ember.

Terjedési mód: Állatról emberre történő fertőzési módok még ismeretlenek. Emberről emberre a vérrel, véres váladékkal való közvetlen érintkezés, ezekkel szennyezett injekciós tűkkel vagy éles eszközökkel való percután sérülés révén terjed a fertőzés. A vírus a spermában a gyógyulás után több hétig jelen lehet. A fertőzések tehát nemi úton is terjedhetnek.


Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdet, láz, fejfájás, myalgia, nausea, conjunctivitis, bradycardia. A 6. naptól kezdődően maculopapulosus kiütés, haemorrhagiák (orr, tüdő, tápcsatorna, injekciók helye, sebek), vetélés, máj-, veseelégtelenség. A letalitás a Marburg vírus esetében 20–25%, az Ebola vírus szudáni változatánál 50–65%, a kongói változatánál 77–88%. A fülöp-szigeteki majmokból kitenyésztett Reston törzs esetében tünetmentes fertőzéseket is észleltek. Késői komplikációk: vírus perzisztálás a herékben atrófiával, májban recurrens hepatitis, uveitis, hajhullás.

Fertőzőképesség tartama: Inkubációs stádiumban lévő embertől nem észleltek fertőződéseket. A vér fertőzőképessége valószínűleg a betegség időszakára terjed. A sperma hosszú ideig tartalmazhatja a vírust.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget az erre kijelölt egészségügyi intézménybe (Szent László Kórház) kell utalni.


Fertőtlenítés: A vérrel, testnedvekkel szennyezett felületeket, tárgyakat az előírások szerint kell tisztítani és fertőtleníteni. A szennyezett textíliát felirattal ellátott, légmentesen záró, műanyag zsákba kell helyezni és autóklávozással vagy elégetéssel kell ártalmatlanítani.

www.lemtrener.hu

91


26.04.2012

Lassa-láz Kórokozó: Az Arenaviridae család Arenavírus nemzetségébe tartozó Lassa vírus. Fertőzés forrása: Rágcsálók, ritkán a fertőzött ember. Terjedési mód: A vírushordozó rágcsáló váladékaival szennyezett étel, ital fogyasztásával, beszáradás után a szennyezett por belélegzésével. Nosocomiális körülmények között a vérrel, véres váladékokkal, esetleg anyatejjel, vizelettel való kontaktus, illetve percután sérülés révén. A betegség korai szakában a vírus a torokváladékban is jelen van. Lappangási idő: 3–17 nap. Fontosabb tünetek: Természetes ciklus esetében tünetmentes fertőzés, vagy influenza-szerű kórkép alakul ki, és csak kivételesen fordul elő súlyos megbetegedés. Nosocomialis ciklus esetében utóbbi a jellemző. A megbetegedések fokozatosan alakulnak ki lázzal, fejfájással, arcduzzanattal, hányingerrel, hasmenéssel, köhögéssel. Ezt követően conjunctivitis, diffúz kapilláris vérzések (hason és végtagokon), esetleg encephalitis fejlődik ki. Nosocomialis járványokban a letalitás 30–50%. Késői komplikáció hajhullás és süketség lehet. Fertőzőképesség tartama: A vírus a torokban a betegség kezdetén, a vérben a betegség egész ideje alatt, a vizeletben több hétig is jelen lehet. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget az erre kijelölt egészségügyi intézménybe (Szent László Kórház) kell utalni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: A vérrel, testnedvekkel szennyezett felületeket, tárgyakat az előírások szerint kell tisztítani és fertőtleníteni. A szennyezett textíliát felirattal ellátott, légmentesen záró, műanyag zsákba kell helyezni és autóklávozással vagy elégetéssel kell ártalmatlanítani.

Hanta vírus okozta megbetegedések Kórokozó: A Bunyaviridae (RNS vírus) családba tartozó Hantavírus genus különböző tagjai. Fertőzés forrása: Különböző rágcsáló fajok (egerek, pockok, patkányok stb.). Terjedési mód: A rágcsálók váladékaiból (vizelet, széklet, nyál, légúti váladék) képződött aerosol inhalációja útján. Lappangási idő: Néhány naptól két hónapig, általában 2–4 hét. Tünetek: A betegség lefolyása öt fázisú. A lázas szakaszban (3–7 nap) magas láz, fejfájás, rossz közérzet mellett étvágytalanság, hasi vagy vesetáji fájdalom, émelygés, hányás, az arc kipirulása, bevérzések (petechiák a garatban, lágy szájpadon, bőrön), a kötőhártya belövelltsége a jellemzők. A leláztalanodást követően a hypotensiv szakaszt (néhány óra – 3 nap) akár shockhoz is vezető hypotensio és haemorrhagiás tünetek jellemzik. Az oliguriás szakaszban (3–7 nap) a vérnyomás normalizálódik vagy hypertensióba megy át, a hányinger, hányás állandósulhat, súlyos vérzések jelentkezhetnek, a vizelet mennyisége veszélyesen lecsökkenhet. A halálesetek főként az utóbbi két szakaszban történhetnek. A diuretikus szakasz (3–6 liter/nap) a gyógyulás kezdetét jelzi. A lábadozás hetekighónapokig tarthat. Fertőzőképesség: Emberről emberre nem terjed. Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget az erre kijelölt egészségügyi intézménybe (Szent László Kórház) kell utalni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: A vérrel, testnedvekkel szennyezett felületeket, tárgyakat az előírások szerint kell tisztítani és fertőtleníteni. A szennyezett textíliát felirattal ellátott, légmentesen záró, műanyag zsákba kell helyezni és autóklávozással vagy elégetéssel kell ártalmatlanítani. Megelőzés: Rágcsálóirtás, az élelmiszerek védelme a rágcsálóktól, a rágcsálók által szennyezett területek fertőtlenítése, az enzootiás területeken kerülni kell a vadon élő rágcsálókkal és váladékaikkal való kontaktust, a kísérleti állatoknál szűrővizsgálatot kell végezni a tünetmentes Hantavírus fertőzöttség kimutatására, az egzotikus állatok importját ellenőrizni kell.

www.lemtrener.hu

92


26.04.2012

SARS (súlyos, akut légúti tünetegyüttes) Kórokozó: A SARS-coronavírus

Fertőzés forrása: A tünetmentes állat, illetve a beteg ember.

Terjedési mód: Az ember direkt kontaktus, cseppfertőzés, illetve fertőzött állat nyers vagy nem kellően hőkezelt húsának, szerveinek fogyasztása révén fertőződhet.

Lappangási idő: Emberben átlagosan 5 nap (minimum 2 naptól maximum 10 napig) terjed.

Fontosabb tünetek: Influenzaszerű prodromalis tüneteket követően hidegrázás, láz, rossz közérzet, myalgia, fejfájás, esetenként hasmenés jelentkezik. A második héten száraz köhögés, nehézlégzés, és az esetek 70%-ában vizes hasmenés alakul ki. Az atípusos pneumoniára jellemző fokozatos kezdet, száraz köhögés, szegényes hallgatózási lelet már a légúti tünetek jelentkezése előtt, a 3–4. napon észlelhető. A rtg-lelet a klinikai állapotnál súlyosabb képet mutat: az egyoldali, perifériás elváltozásként kezdődő foltos beszűrődések később multiplex elváltozásokká, majd tejüvegszerű árnyékká progrediálnak. A pneumónia a súlyos esetekben respirációs distressz szindrómává fejlődik. A vér oxigéntelítettségének csökkenése gyorsan progrediál, és a beteg állapota az esetek kb. 20%-ában intenzív terápiás ellátást igényel. Már a megbetegedés kezdetén lymphopenia alakul ki, néha thrombocytopenia és megnyúlt alvadási idő észlelhető. Időskorúaknál a betegség atípusos formában is jelentkezhet (láztalan lefolyás stb.). Gyermekek ritkábban érintettek, és náluk a betegség enyhébb formáját észlelték. A letalitás az eddig regisztrált megfigyelések alapján 10% körüli.

Fertőzőképesség tartama: A beteg ember légúti váladéka a fertőzést követő 5. naptól tartalmazza a vírust, a vírusürítés megszűnésének időpontja még nem ismert.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A kijelölt fekvőbeteg osztályon/ Szent László Kórházban, az erre kijelölt kórtermekben kell elhelyezni.

Diagnosztikus járványügyi mikrobiológiai vizsgálat: Kötelező

Megelőzés: a) A betegek gondozásával/kezelésével foglalkozók számára egyéni védőfelszerelést kell biztosítani. b) A SARS veszélyének kitett dolgozók egészségi állapotát naponta kell ellenőrizni. Ilyen munkakörben nem alkalmazhatók immunkárosodott, krónikus szív-, illetve tüdőbetegségben szenvedők, továbbá 62 éven felüliek. c) Gondoskodni kell a fertőzött személyekkel kapcsolatba került dolgozók kezének, védőfelszerelésének, a szennyezett felületeknek a folyamatos fertőtlenítéséről, a vírustartalmú hulladékok szakszerű ártalmatlanításáról.

Dengue-láz Kórokozó: A Flaviviridae család Flavivírus nemzetségébe tartozó Dengue vírus 1–4 típusa.

Fertőzés forrása: Majom, illetve ember.

Terjedési mód: Szúnyogcsípés révén.

Lappangási idő: 3–14 nap, általában 5–7 nap.

Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdet, láz 3–5 napig, fejfájás, myalgia, étvágytalanság. Egyes esetekben generalizált erythema fejlődik ki. Maculopapulosus kiütés rendszerint a leláztalanodás időszakában alakul ki. A lázas időszak bármely részében felléphetnek vérzéses tünetek. A haemorrhagiás forma letalitása elérheti az 50%-ot is. A súlyos kórképek általában azon egyéneknél fejlődnek ki, akik már korábbi átvészelésből vagy maternális átvitelből más Dengue vírustípussal szembeni ellenanyaggal rendelkeznek.

Fertőzőképesség tartama: A betegek vérében a leláztalanodásig van jelen a vírus. A szúnyog a fertőzött vér szívása után 8– 12 nappal válik fertőzőképessé, és egész élete folyamán az marad.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget az erre kijelölt egészségügyi intézménybe (Szent László Kórház) kell utalni.


Fertőtlenítés: A vérrel, testnedvekkel szennyezett felületeket, tárgyakat az előírások szerint kell tisztítani és fertőtleníteni. A szennyezett textíliát felirattal ellátott, légmentesen záró, műanyag zsákba kell helyezni és autóklávozással vagy elégetéssel kell ártalmatlanítani.

www.lemtrener.hu

93


26.04.2012

Malária Kórokozó: Plasmodium falciparum (B50), Plasmodium vivax (B51), Plasmodium malariae (B52) és Plasmodium ovale (B53.0). Ismeretesek kevert fertőzések is.


Terjedési mód: Az Anopheles szúnyogok a fertőzött ember vérének szívása közben fertőződnek és a sporogonia (ivaros szaporodás) befejeztével, 10–30 nap múlva válnak fertőzőképessé. Ismételt vérszíváskor a kórokozó a szúnyog nyálával az emberi vérkeringésbe kerül. A fertőzés transzfúzióval, valamint transzplacentaris úton is átvihető.

Lappangási idő: Plasmodium fajonként változó, általában 9–14 nap, de lehet több hónap is.

Fontosabb tünetek: Harmadnapos, negyednapos vagy mindennapos lázrohamok, melyek hidegrázással kezdődnek, majd 8–10 óra után izzadással hirtelen megszűnnek. Krónikus maláriában lépmegnagyobbodás, elesettség, vérszegénység, reumás jellegű ízületi- és izomfájdalmak fordulnak elő. Legsúlyosabb a P. falciparum malária klinikai lefolyása, toxikus tünetekkel: sárgaság, haemoglobinuria, delirium, coma stb.

Fertőzőképesség tartama: A beteg akkor fertőzőképes, ha a kórokozó gametocytái a vérében keringenek.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget fertőző kórházi osztályra kell utalni, hogy a szükséges kezelést elvégezhessék. Gondoskodni kell a szúnyogmentes kórházi elhelyezésről.


Fertőtlenítés: Nem szükséges, azonban a szúnyogmentességet biztosítani kell.

Megelőzés: Maláriát terjesztő szúnyogok elleni védekezés. A fertőzés elkerülésére a gyógyszeres prevenciót kell alkalmazni.

Sárgaláz Kórokozó: A sárgaláz vírusa a Flaviviridae családba tartozik.

Fertőzés forrása: Fertőzött ember (városi sárgaláz), majom, esetleg más állat (erdei sárgaláz).

Terjedési mód: A szúnyogok vérszívás útján fertőződnek és fertőzöttek maradnak egész életükön át, és szúrásukkal terjesztik a kórokozót. A városi sárgaláz vektora az Aedes aegypti, a dzsungelben más szúnyog is lehet. Trópusi országokban fordul elő (Afrika, Dél-Amerika). Afrikában 15 fok É-i és 10 fok D-i szélességi körök területén. A fertőzés emberről emberre közvetlenül nem terjed.


Fontosabb tünetek: Hidegrázás, magas láz, fej- és hátfájás, hányinger, hányás, vérzéses tünetek (orrvérzés, vérhányás, véres széklet stb.) is kialakulhatnak. A sárgaság a betegség kezdetén enyhe, később intenzívebbé válik. Abortív esetek gyakoriak.

Fertőzőképesség tartama: A beteg vére a tünetek megjelenése előtt, kb. 2 nappal és a lázas szak első 3–5 napján fertőzőképes. A szúnyog a fertőzött vér szívása után 9–12 nap múlva válik fertőzőképessé és marad fertőző egész élete folyamán. A szúnyog kb. 30 napig él.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget szúnyogmentes körülmények között, kijelölt kórházban (Fővárosi Szent László) kell gyógykezelni.

Járványügyi laboratóriumi és virológiai diagnosztikai vizsgálat: Kötelező.

Fertőtlenítés: Nem szükséges, de a szúnyogmentesség biztosítandó.

Megelőzés: Szúnyogtenyésző helyek ellenőrzése, az Aedes aegypti vagy lárvái előfordulására nézve (főleg repülőterek, kikötők környékén). Szúnyogirtás a sárgaláz övezetből érkező repülőgépeken az Egészségügyi Világszervezet előírásai szerint. Védőoltás.

www.lemtrener.hu

94


26.04.2012

Lepra Kórokozó: Mycobacterium leprae.


Terjedési mód: A beteggel hosszú ideig tartó szorosabb együttélés esetén közvetlen érintkezés, cseppfertőzés, esetleg bőrsérüléseken át (tetoválás), csecsemők az anyatejjel.

Lappangási idő: Hosszú, 7 hónaptól évekig terjedhet, leggyakrabban 3–6 év.

Fontosabb tünetek: A klinikai kép, a bakteriológiai (baktériumok száma a léziókban) és az immunhisztológiai (leukociták száma, jellege stb.) jellemzők alapján a leprának több típusa különíthető el. A lepromatosus leprára a bőrben, nyálkahártyákon, zsigerekben képződő daganatszerű sejtszaporulatok (granulomák, lepromák) a jellemzőek. A beteg váladékaival nagy számban ürítheti a kórokozókat, járványügyi szempontból ezért ez a forma a legjelentősebb. A tuberculoid formára a bőr foltos elszíneződése és érzéketlenné válása, perifériás idegrendszeri bénulások, szövetelhalások, a végtagok, az arc megcsonkulása a jellemző. A tuberculoid formában a kórokozó a beteg váladékaiban ritkán mutatható ki.

Fertőzőképesség tartama: Kezelt esetekben a fertőzőképesség legkésőbb 3 hónap alatt megszűnik. Kezeletlen esetekben, amíg a kórokozó a váladékokban és a biopsiás mintákban kimutatható.

Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítése: Csak azokat a betegeket kell kórházba utalni, akiknek a megbízható kezelése otthon nem lehetséges vagy szociális helyzete ezt indokolja.


Fertőtlenítés: Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.

Strongyloidosis Kórokozó: Strongyloides stercoralis. Fertőzés forrása: A fertőzött ember, esetleg fiatal kutya, macska. Terjedési mód: A féreg biológiai sajátságai miatt a fertőzés terjedhet egyrészt közvetlen érintkezéssel, piszkos kéz, kontaminált tárgyak, fürdővíz stb. közvetítésével, másrészt a külvilágban lezajlott fejlődés után a fertőzőképes lárvákkal szennyezett talaj útján. Lappangási idő: A lárvaürítés megjelenéséig 2–4 hét. Fontosabb tünetek: A fertőzés felnőtt korban gyakran tünetmentes, de az idült fertőzöttség enteritist, cholecystopathiát, allergiás tüneteket idézhet elő. Csecsemő- és kisgyermekkorban, általános fejlődési visszamaradás mellett gyakoribbak a tünetek, a lárvavándorlás okozta gócos pneumónia, hasmenés tenezmussal, allergiás bőrjelenségek. A bőrön át behatoló lárvák papulosus exanthemát válthatnak ki. A fertőzést eosinophilia kíséri, amely a 30–70%-ot is elérheti. Fertőzőképesség tartama: Amíg a bélben a lárvák jelen vannak. Tennivalók a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentendő. Elkülönítés: 0–6 éves gyermekintézményben, kórházi gyermekosztályon, a beteg vagy fertőzött gyermeket az egészségesektől, illetve a többi ápolttól el kell különíteni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Nem kötelező. Fertőtlenítés: Indokolt esetben a beteg fehérneműit hőkezeléssel, használati tárgyait formalin vagy klórtartalmú fertőtlenítőszerekkel javasolt folyamatosan fertőtleníteni. Megelőzés: Általános higiénés rendszabályok betartása. Székletszóródás megakadályozása.

www.lemtrener.hu

95


26.04.2012

Pestis Kórokozó: Yersinia pestis.

Fertőzés forrása: Vadon élő rágcsálók, patkány, fertőzött ember.

Terjedési mód: A pestist a fertőzött állatról, igen ritkán a fertőzött emberről a patkánybolha (Xenopsylla cheopsi) vagy más bolha viszi át emberre. Beteg állattal történt közvetlen érintkezés, beteg állat harapása által is előfordultak emberi megbetegedések. A tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed.

Lappangási idő: 2–6 nap, néha hosszabb, primér tüdőpestisnél 1–3 nap.

Fontosabb tünetek: A betegség hirtelen magasra emelkedő lázzal, zavartsággal, delíriumig fokozódó nyugtalansággal kezdődik. A kórokozó leggyakrabban bolha csípése révén kerül az ember szervezetébe, ennek következtében ún. bubopestis fejlődik ki, azaz a behatolási kapuhoz közeli nyirokcsomó megnagyobbodása, gyulladása jön létre. A bubopestises betegek egy részénél a folyamat generalizálódik, a septicaemia következtében pestis-pneumonia fejlődhet ki. A tüdőpestis epidemiológiai jelentősége abban áll, hogy a beteg már nem csupán a bolha közvetítésével, hanem közvetlenül, cseppinfekció révén is fertőzőképes: a környezetében lévő személyeknél elsődleges tüdőpestis alakulhat ki. Az elsődleges septicaemiás formában lokális elváltozás nincs.

Fertőzőképesség tartama: Emberről emberre általában tüdőpestis esetében terjed a fertőzés. Ez esetben a betegség egész fennállása alatt rendkívül fertőző. A bolhák hónapokig fertőzőek maradnak.

Teendők a betegség előfordulásakor: Jelentés: Be- és kijelentésre kötelezett. Elkülönítés: A beteget rovartalanítás után a kijelölt kórházban (Szent László Kórház) kell elkülöníteni.


Fertőtlenítés: Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés végzendő.

Megelőzés: Patkányok és bolhák irtása, főleg kikötőkben, járműveken.

Lymphogranuloma venereum Kórokozó: Chlamydia trachomatis L1, L2 és L3 serotypusok.

Fertőzés forrása: A kórokozóval fertőzött ember.

Előfordulás: Főként trópusi, szubtrópusi országok.

Terjedési mód: Szexuális kontaktus.

Lappangási idő: I. stádiumban 3–21 nap, II. stádiumban 14–42 nap.

A fertőzőképesség időtartama: A fertőzés kezdetétől a kezelés befejezéséig, illetve a klinikai tünetek visszafejlődéséig.

Teendők lymphogranuloma venereum diagnosztizálása esetén: Jelentés: Személyazonosító adatok nélkül jelentendő. Elkülönítés: Nem igényel.

Fertőtlenítés: Nem igényel.

Megelőzés: Szexuális felvilágosítás – biztonságos szex.

www.lemtrener.hu

96


26.04.2012

Ulcus molle Kórokozó: Haemophilus ducreyi.


Előfordulás: Világszerte, főként trópusi, szubtrópusi országokban. Férfiaknál gyakoribb.

Terjedési mód: Szexuális kontaktus. HIV-fertőzés cofaktora.


Fontosabb klinikai tünetek: Puha alapú, többnyire fájdalmas, vérzékeny, rongyos szélű, erythemás, oedemás udvarral, esetenként több felületes ulcussal (autoinoculatio) övezett fekély, leggyakrabban a genitáliákon, melyhez az esetek mintegy egyharmadában a környéki nyirokcsomó duzzanata, beolvadása, sipoly kialakulása társul. Nőknél tünetmentes lehet.

A fertőzőképesség időtartama: A fertőzés kezdetétől a kezelés befejeztéig, illetve a klinikai tünetek megszűnéséig.

Teendők ulcus molle diagnosztizálása esetén: Jelentés: Személyazonosító adatok nélkül jelentendő. Elkülönítés: Nem igényel.



Granuloma inguinale Kórokozó: Calymmatobacterium granulomatis.


Előfordulás: Főként a trópusi, szubtrópusi országokban fordul elő. Ritka betegség. Férfiaknál gyakoribb.

Terjedési mód: Szexuális kontaktus.

Lappangási idő: 3 nap–6 hónap, általában 1–4 hét.

Fontosabb klinikai tünetek: Fájdalmatlan papula – felhányt szélű, granulomatosus ulcus, körülötte subcutan granulomatosus csomók (pseudobúbók). Felülfertőződhet, ami a fekélyt fájdalmassá teszi, növekedését gyorsítja és környéki nyirokcsomóduzzanatot okozhat.

A fertőzőképesség időtartama: A fertőzés kezdetétől a kezelés befejezéséig, klinikai tünetek visszafejlődéséig, laboratóriumi vizsgálatok negatívvá válásáig.

Teendők granuloma inguinale diagnosztizálása esetén: Jelentés: Személyazonosító adatok nélkül jelentendő. Elkülönítés: Nem igényel.



www.lemtrener.hu

97


26.04.2012

Prionbetegségek A prionokat tekintik ma számos emberi és állati neurodegeneratív betegség (spongiform encephalopatiák) kórokozójának. A prionok a szokványostól eltérő szubvirális ágensek, fertőző természetű proteinek. A jellemző fibrilláris elrendeződésű fehérjék a gazdasejt kromoszómáján lévő PrP (prion protein) gén abnormális formájú termékei (PrPsc) amik aberrans isoformájukat post-translásionálisan veszik fel - még nem ismert módon - a normális celluláris isoformából (PrPc). A prionok nem tartalmaznak nukleinsavat (DNS-t vagy RNS-t), nem viselkednek antigénként, és igen ellenállóak fizikai és kémiai behatásokkal szemben. A prionok által létrehozott fertőzésekre jellemző, hogy az inkubációs idő igen hosszú (néhány hónaptól évekig terjedhet), az elsődleges anatómiai károsodások mindig az agyra korlátozódnak, gyulladásos reakció nincs, az immunválasz hiányzik. Jellemző a lassú progresszió; a kórképek minden esetben halállal végződnek. A prionbetegségek pathogenezise intenziv kutatás tárgya. A prionok által okozott neurodegenerativ betegségek előfordulhatnak sporadikusan, iatrogén formában, gyakran öröklődő, családi jellegűek. A kutatás számára a legfőbb kérdés azonban az, hogy miként viselkedhet egy normál sejtfehérje-variáns kórokozóként. A prionok által okozott emberi megbetegedések közé tartozik a Kuru, a Creutzfeldt-Jakob betegség (CJD), a Gerstmann-Straussler-Scheinker betegség (GSS). Állatokban a prionbetegségek közé soroljuk, a birkák, kecskék scrapie betegségét, a szarvasmarhák spongiform encephalopathiáját (BSE: kergemarha-kór).

Prionbetegségek A kuru Új-Guineában élő benszülöttek betegsége. Fő tünete a kisagyi ataxia, a mozgásképesség fokozatos leépülése. A lappangási idő akár 30 év is lehet. Lefolyása progressziv, a halál a tünetek megjelenésétől számított egy éven belül bekövetkezik. A kannibalizmus megszűnése után (1957-1959) a betegség csaknem teljesen eltünt. A Creutzfeldt-Jakob betegség (CJD) ritka idegrendszeri betegség, de az egész világon - így hazánkban is - előfordul. Az örökletes, abnormális genetikai hátterű formája férfiakat, nőket egyformán érint, főleg az életkor előrehaladtával alakul ki a betegség (40-60 év között). A betegség a központi idegrendszer minden pontját érinti. Jellemző a súlyos progresszív dementia. A betegség átlagos tartama 6 hónap, a kimenetel minden esetben halálos. Más részük nosocomiális eredetű (pl. Aura mater transplantáció, hipofizis-kivonatok adása, stb.). A többségük azonban idipathias, ahol a fertőzések eredete nem zárható ki. Újabb, fiatal korban megjelenő formáját a BSE esetekkel hozták összefüggésbe. A beteg speciális elkülönítése nem szükséges, de a betegtől származó anyagok fertőzők lehetnek. A fertőző ágenst nem inaktiválják a szokásos módszerek mint a főzés, ultraibolya sugárzás, alkoholos, jódos, formalinos, quaterner ammonium-vegyületeket tartalmazó oldatok. Hatásos eljárás az autoklávozás 132 oC-on 5 órán át, vagy 2 Nátrium-hydroxidban való kezelés több órán át. A Gerstmann-Straussler-Scheinker betegség (GSS) ataxiával és dementiával jár. E betegségek diagnózisa csak szövettanilag bizonyítható agybiopsiás anyag vizsgálata vagy boncolás során, kimutatva a jellemző spongioform elváltozásokat, néha amyloid plaque-okat. Újabban immuncytokémiai vizsgálatok is bevezetésre kerültek.

www.lemtrener.hu

98


26.04.2012

Nosocomialis infekciók Semmelweis és Lister tevékenysége volt az, amely a korszerű kórházi higiénés viszonyokat megteremtette. Ők mutatták ki elsőnek, hogy a nagy letalitású kórházi járványok éppen az orvosok és ápolók közvetítésével terjednek, és felhívták a figyelmet arra is, hogy az antiszepszis és aszepszis szabályainak következetes alkalmazásával ezek a járványok megelőzhetők, vagy kivédhetők. Sajnos furcsa, és paradox jelenség, hogy haláluk után, közel 100 évvel amikor a klasszikus fertőző betegségek visszaszorulóban vannak, éppen a kórházi fertőzések száma az, ami növekszik.

Nosocomialis infekciók Kórházi fertőzéseknek nevezzük azokat az infekciókat, amelyeket a beteg vagy egészségügyi dolgozó az egészségügyi ellátás vagy egészségügyi tevékenység során szerez. Ezek az infekciók a kórházba való felvétel idején még lappangó formában sem voltak jelen. Jellemzőjük, hogy csak kórházi körülmények között, több önmagában betegséget nem okozó tényező szinergista együtthatásának eredményeként jönnek létre. A környezetünkben és a szervezetünkben elsősorban a bőrünkön és a gyomor-bélcsatornában különböző mikroorganizmusok élnek. Ezt nevezzük normális baktériumflórának. Ezek a mikroorganizmusok terjedésük során, arra fogékony egyénekbe kerülve fertőzést okozhatnak. A fertőzés létrejöttének feltételei a fertőző forrás, a terjedési mód és a fogékony szervezet.

www.lemtrener.hu

99


26.04.2012

Nosocomialis infekciók A leggyakoribb kórházi fertőzések (80-90%) Húgyúti fertőzések Alsó légúti fertőzések Műtéti sebfertőzések Véráram fertőzések

kb. 40% kb. 18% kb. 17% kb. 8%

Nosocomialis infekciók Egyéb ritkábban előforduló fertőzések (10-20%) (bőr- és lágyrészfertőzések, hepatitisek, endometritisek, meningitisek stb.)

www.lemtrener.hu

100


26.04.2012

Fertőtlenítés

Aszepszis, antiszepszis meghatározása Aszepszis: a betegellátást végzők olyan magatartása és olyan környezeti feltételek biztosítása, mely távol tartja a kórokozókat a beteg szervezetétől és megóvja a fertőzéstől Antiszepszis: olyan kémiai anyagok alkalmazása, melyek az élő szervezetben, testüregekben, kültakarón vagy sebekben a mikroorganizmusok elpusztítását, számuk lényeges csökkentését, inaktiválásukat eredményezi

www.lemtrener.hu

101


26.04.2012

Fertőtlenítés (dezinfekció) Minden olyan eljárás, amely az élő szervezetből – az ún. fertőző forrásból – a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző képességük megszüntetésére irányul.

Fertőtlenítő hatás Azok a fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tényezők, melyek a mikroorganizmusokkal közvetlenül érintkezve, megfelelő intenzitás és aktivitás mellett, meghatározott időtartam (ún. behatási idő) alatt azok pusztulását, inaktiválását idézik elő.

www.lemtrener.hu

102


26.04.2012

Speciális fertőtlenítő eljárások Orvosi beavatkozásokhoz alkalmazott orvostechnikai eszközök, valamint a betegellátásban keletkező fertőző hulladék egyedi fertőtlenítésére szolgáló módszer.

Biocid termék Egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, melynek célja, hogy valamely kártékony szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson. Ide tartoznak a fertőtlenítőszerek is.

www.lemtrener.hu

103


26.04.2012

Fertőtlenítendő anyagok, eszközök, felületek csoportosítása Mosható padlóburkolatok, falburkolatok, falfestékek, nyílászárók, lámpatestek Nem mosható padlóburkolatok, falfestékek Mosható felületű felszerelési, berendezési tárgyak, bútorok Váladékfelfogó-gyűjtő eszközök Gumi-és műanyag eszközök, tárgyak Személyi higiéne eszközei Betegélelmezés eszközei, tárgyai Beavatkozásokhoz, műszeres vizsgálatokhoz, terápiához alkalmazott alapkészülékek és kiegészítői, valamint felszerelési tárgyak, eszközök Mosható textíliák, ruházat, ágybetétek Nem mosható textíliák, ruházat, ágybetétek Lábbelik Szállítóeszközök, konténerek, járművek Takarítóeszközök, felszerelések, takarítógépek Gyerekjátékok, könyvek Ételmaradék, hulladék, szemét Váladékok, egyéb fertőző anyagok, szennyvíz Helyiségek, aszeptikus fülkék légtere Egyéb anyagok Prionnal fertőzött anyagok, felületek, eszközök

Fertőtlenítő hatást befolyásoló tényezők Általános tényezők: a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága; a fertőtlenítendő anyag szerves anyaggal való szennyezettségének mértéke; a mikroorganizmusok száma és ezek ellenálló képessége; a fertőtlenítő ágens, valamint a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete; a behatási időtartam hossza.

Specifikus tényezők: a fizikai ágens milyensége; a fertőtlenítendő anyag mennyisége; a fertőtlenítendő anyag tömege.

www.lemtrener.hu

104


26.04.2012

Fertőtlenítés módszerei Fizikai fertőtlenítő eljárással fertőtlenítés elégetéssel fertőtlenítés kifőzéssel fertőtlenítés vízgőzzel fertőtlenítés nem ionizáló sugárzással

Kémiai fertőtlenítő eljárással fertőtlenítés lemosással fertőtlenítés permetezéssel fertőtlenítés beáztatással fertőtlenítés letörléssel fertőtlenítés átkeféléssel fertőtlenítés elegyítéssel fertőtlenítés dezinficiens habbal fertőtlenítés mésztej oldattal fertőtlenítés gázokkal

Fizikai és kémiai fertőtlenítés kombinációja Speciális eljárások

Kémiai fertőtlenítő eljárások Azon módszerek összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült mikroorganizmusokat. Lényege, hogy az előírt koncentrációjú dezinficiens közvetlenül kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal és a kontaktus a behatási ideig meg is maradjon.

www.lemtrener.hu

105


26.04.2012

Kémiai fertőtlenítő eljárások Lemosás Mikor egybefüggő, tömör, vízálló felületekre, erre alkalmas eszközzel a fertőtlenítő oldatot ráviszzük és hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon. Az érdes repedezett felületeken a fertőzött váladék jobban megkötődik, nehezebb eltávolítani.

Kémiai fertőtlenítő eljárások Permetezés A fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásával juttatjuk a fertőtlenítendő felületre. A helyes szeradagolás, felületen egyenletes eloszlatás fontos. Permetezés két fajtája van: ködszerű és áztatásos. Mindig az áztatásos permetezésre kell törekedni, mely adott felületegységre nagyobb mennyiségű fertőtlenítőszer kijuttatását jelenti. A szórófejet 0,5- 1,5 méter távolságban kell elhelyezni, porlasztó átmérője 0,5-1 mm, nyomása 3 at. 1 m2-nyi terület kb. 20-30 mp alatt kezelhető. Áztatásos módszernél: a szórófejjel az adott felületegységet addig permetezzük, míg az oldat a felületet egyenletesen bevonja. Ködszerű permetezéssel a fertőtlenítő oldatot a kezelendő felületet csak igen vékony ún. folyadékfilm formájában borítsa, nem szabad megfolyni, átnedvesedjen. A szert rajta kell hagyni, nem szabad lemosni. Letörölni.

www.lemtrener.hu

106


26.04.2012

Kémiai fertőtlenítő eljárások Beáztatás Mikor a fertőtlenítendő eszközt, tárgyat, anyagot a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és abban az előírt behatási ideig tartjuk. Az előírt behatási időn túl anyagkárosodás léphet fel. A fertőtlenítendő tárgyat, eszközt edénybe kell elhelyezni, majd erre a dezinficiens oldatot rá kell önteni, oly mennyiségben, hogy a folyadék azt teljesen ellepje. Meg kell forgatni, vagy meg kell rázni, hogy a légbuborékok eltávozzanak.

Kémiai fertőtlenítő eljárások Letörlés A fertőtlenítendő tömör felszínű tárgyakat, eszközöket dezinficiens oldattal átitatott törlőeszközzel kezeljük. Csak vékony ún. folyadékfilm formájában visszük fel a fertőtlenítő oldatot. Akkor érdemes használni, mikor a fertőtlenítendő tárgy felületkiképzés miatt más eljárás nem alkalmazható. A frissen elkészített fertőtlenítő oldatot textil darabot mártunk, majd azt enyhén kinyomkodjuk, és ezzel a fertőtlenítendő felületet egyenletesen, jól átdörzsöljük. A letörlés elvégzése után a fertőtlenítőoldat filmet a felületen kell hagyni, illetve rá kell hagyni száradni.

www.lemtrener.hu

107


26.04.2012

Kémiai fertőtlenítő eljárások Átkefélés Mikor a fertőtlenítendő tárgyat fertőtlenítő oldatba mártott kefével kezeljük. Az átkefélés során a fertőtlenítő textíliák rostjai közé a kefe szálain megtapadt dezinficiens oldatot mechanikus úton visszük be. Így ezen anyagoknak nemcsak a felülete, hanem anyaguk belső szerkezete is hatásosan fertőtleníthető.

Kémiai fertőtlenítő eljárások Elegyítés Folyékony, vagy képlékeny halmazállapotú fertőző anyagot fertőtlenítőszerrel, vagy fertőtlenítőszer oldattal elegyítünk.

www.lemtrener.hu

108


26.04.2012

Kémiai fertőtlenítő eljárások Gázokkal A gázosítással történő fertőtlenítés 3 leggyakoribb formája: helyiséggázosítás kistér gázosítás kamragázosítás

Kémiai fertőtlenítő eljárás hatásosságát befolyásoló tényezők koncentráció vegyhatás szelektivitás kapilláraktív hatás mechanikus hatás

www.lemtrener.hu

109


26.04.2012

Oldatok készítése A felhasználandó mennyiség elkészítése úgy célszerű, hogy engedünk valamennyi hideg vizet az edényzetbe/medencébe, ezután ebbe beleöntjük a pontosan kimért fertőtlenítő szert (por/folyadék), majd feltöltjük hideg vízzel a kívánt mennyiségre az oldatot. Így biztosítható a pontos koncentráció.

Oldatok készítése A munkaoldatot tartalmazó edényzeten jelölni kell:

a fertőtlenítőszer nevét, az elkészített oldat koncentrációját, az ehhez a koncentrációhoz tartozó behatási időt, az elkészítés időpontját és az oldat készítőjének szignóját.

www.lemtrener.hu

110


26.04.2012

Oldatok készítése Általános elvárás a munkaoldatok tekintetében, hogy naponta frissen kell elkészíteni, megfelelő mennyiségben. Ha az oldat szemmel láthatóan szennyezett, akkor cseréjét el kell végezni.

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Aldehidek Hatásmechanizmus: a sejtfal, sejtplazma, sejtmembrán összes funkciós csoportjával képes reagálni A fehérjéket, enzimeket denaturálja (kicsapja) DNS-t, RNS-t károsítja

Hatásspektrum baktericid, fungicid, virucid, sporocid

formaldehid, paraformaldehid, glyoxal,glutáraldehid

www.lemtrener.hu

111


26.04.2012

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Alkoholok Minél hosszabb a szénlánc annál erősebb a baktericid hatás Hatásmechanizmus: protein denaturálás (víz is kell hozzá), sejtmembrán roncsolása, sejtfal zsugorodik, felreped

Hatásspektrum: baktericid, fungicid, virucid (de nem sporocid, paraziticid!)

etanol, n-propanol, iso-propanol

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Klór Sárgás színű, jellegzetes szagú gáz. Vízzel kémiai reakcióba lép: Cl2 + H2O

HOCl + HCl

HOCl – hipoklóros sav → antimikrobiális OCl- hipoklorit ion → nincs antimikrobiális hatása Alacsony pH, savas kémhatás → Cl2 dominál pH 5 – 8 → HOCl dominál → maximumát semleges pH-án éri el → ez az ideális Magas pH, lúgos közeg → OCl- dominál

www.lemtrener.hu

112


26.04.2012

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Hipoklórossav (HOCl) Hatásmechanizmus: sejtfalon átdifundál SH csoportokkal, imino gyökökkel reakcióba lép fehérjéket denaturálja

Hatásspektrum: baktericid, virucid, csekély mértékben fungicid, paraziticid

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Nátrium-hipoklorit Nátrium – hypoklorit-90: 9 m/m % hatóanyag Hypo: 3 % Egészségügyben, fertőtlenítésre (hivatalosan) az elsőt kell használni, ha csak a második van, akkor háromszoros töménységű oldattal kell dolgozni. Hatóanyag: NOCl Vizes oldatban: HOCl keletkezik mely bomlik Baktericid, mykobaktericid, fungicid, virucid

www.lemtrener.hu

113


26.04.2012

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Klórmész: Fehér, szürkésfehér, nedvszívó, morzsalékos por Eá: oltott mészre (Ca(OH)2) klórgázt vezetnek: Nem egységes vegyület (kálcium –hipoklorit , kalcium-klorid) keveréke Reakciói felfoghatók úgy, mintha CaCl(OCl) reagálna A levegő CO2 tartalmától bomlik, klór szabadul fel, ezért klórszagú:

CaCl(OCl) + CO2 → CaCO3 + Cl2 Vízben kevéssé oldódik, klór szabadul fel és az a hatóanyag Baktericid, sporocid, virucid, féregpeteölő, kis mértékben fungicid

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Jód: Elemi jód: acélkék, jellegzetes szagú szilárd por, szublimál, vízben rosszul oldódik, oldódását segíteni kell: alkohollal : jódtinktúra kálium-jodiddal: Lugol - oldat jodofórokkal: szerves molekulák, melyek komplexet képeznek a jóddal, kevésbé allergizálnak, PVP-jód (polivynilpirollidon-jod)

Hatásmechanizmus: oxidóredukciós folyamatok a sejt belsejében, halogénezés, SH-csoportok blokkolása, enzimek károsítása Hatásspektrum: savas és semleges közegbenbaktericid, fungicid, virucid (kivéve enterovírusok, hepatits vírus), sporocid. Lúgos közegben elveszti a hatását.

www.lemtrener.hu

114


26.04.2012

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Fenol, fenolszármazékok: Kissé zöldes színű, szilárd, jellegzetes szagú, vízben rosszul oldódó vegyület Kedvezőtlen fiziko-kémiai és toxikológiai tulajdonságai miatt ma már alig használják. A fenol származékait viszont széles körben alkalmazzák. Hatásmechanizmus: membránok károsítása, áteresztőképesség fokozódik, iontranszport változik, fehérjék kolloidális állapota változik. Hatásspektrum: baktericid, fungicid, paraziticid

A leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszer hatóanyagok Oxidáló anyagok: Peroxidok: Szervetlen : hidrogén-peroxid Szerves : perecetsav

Bomlanak, közben naszcens oxigén keletkezik, mely különösen reaktív gyök. Hatásmechanizmus: erős oxidáló hatás, enzimek, fehérjék károsítása Hatásspektrum: baktericid, fungicid, virucid

www.lemtrener.hu

115


26.04.2012

Személyi fertőtlenítés Higiénés kézfertőtlenítés Műtéti bemosakodás Műtéti bőrterület, illetve beavatkozások helyének fertőtlenítése Teljes személyi fertőtlenítés (fertőtlenítő fürdés, illetve fürdetés)

Higiénés kézfertőtlenítés

www.lemtrener.hu

116


26.04.2012

Miért? Hatékony kézfertőtlenítéssel a nosocomialis fertőzések 70 %-a megelőzhető! Saját magunkat is védjük!

A kéz bőrfelületéről vett minták:

Mikrobiológiai bizonyíték a)

szennyezett kéz

c) kézfertőtlenítés után

b) kézmosás után

Quelle: Händehygiene in der Medizin, 1996

234

www.lemtrener.hu

117


26.04.2012

Kézhigiénia

Mikor?

235

Mivel? Egyfázisú kézfertőtlenítő szerrel látható szennyeződés esetén Tiszta kéz esetén alkoholos kézbedörzsölő szerrel Két fázisban kézfertőtlenítő és tisztító szerrel látható szennyeződés esetén

www.lemtrener.hu

118


26.04.2012

Mivel? Alkoholos kézfertőtlenítő szerek : Ezen készítmények „csak” fertőtlenítő hatásúak. Tisztító hatással nem rendelkeznek. Tiszta, látható szennyeződésektől mentes, száraz kézre kell adagolni a megfelelő mennyiségű szert (3-5 ml), és a kéz bőrébe dörzsöljük száradásig, letörölni nem szabad. Fontos, hogy a bedörzsölés időtartama alatt a kezeket víz nem érheti.

Mivel? Kétfázisban végzett higiénés kézfertőtlenítés: Ezzel a módszerrel két külön munkafázisban fertőtlenítjük és tisztítjuk a kezeket. Először fertőtlenítjük a kezeket alkoholos kézbedörzsölő szerrel (lásd fentebb a használatát). Majd ezt követően folyékony szappannal tisztítjuk meg kezeket. Öblítés után a kezeket fali adagolóból nyert papírtörölközővel kell szárítani.

www.lemtrener.hu

119


26.04.2012

Mivel? Egyfázisú kézfertőtlenítő szer (higiénés kézfertőtlenítő folyékony szappan) : Ez a készítmény egy munkafázisban fertőtlenít és tisztít. A fertőtlenítő hatóanyagon kívül szennylazító, szennyoldó hatású tenzideket is tartalmaz. A felhasználandó egyfázisú tisztító-fertőtlenítőszert mindig száraz kézre kell adagolni, a bőrfelületet egyenletesen kell bedörzsölni, majd kevés víz hozzáadásával a habot kell képezni. (a termékleírásnak megfelelő ideig). A behatási idő letelte után a kezeket folyó, meleg vízzel kell leöblíteni. Öblítés után a kezeket fali adagolóból nyert papírtörölközővel kell szárítani.

Hogyan? 1. lépés tenyér a tenyérhez

2. lépés nyitott ujjakkal tenyér a kézháthoz

www.lemtrener.hu

120


26.04.2012

Hogyan? 3. lépés tenyér a tenyérhez nyitott ujjakkal

4. lépés ujjak kapocsszerűen

Hogyan? 5. lépés mindkét hüvelykujj az ellenkező tenyérbe fogva/forgatva 6. lépés tenyéri redők az ellenkező oldali ujjak hegyével

www.lemtrener.hu

121


26.04.2012

Kézhigiénia A kézfertőtlenítés során általánosan kimaradó felületek

teljesen kimaradó felületek részlegesen kimaradó felületek 243

Tárgyi feltételek A kézmosó helyeket (kézmosó kagylót) úgy kell telepíteni, illetve a csaptelepet úgy kell felszerelni, hogy a kézmosáskor keletkező fröccsenő víz ne szennyezhesse a kézmosó hely környezetét és a fertőtlenítés után a kéz utószennyeződését is elkerüljük. Az orvosi csaptelepek felszerelését/használatát az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet szabályozza. Az orvosi csaptelepek vízkőmentességét folyamatosan biztosítani kell. A vízkőréteg kedvező feltételeket nyújt a biofilm képződéshez, valamint a kialakult biofilmben megtelepedő baktériumok szaporodásához.

www.lemtrener.hu

122


26.04.2012

Tárgyi feltételek A kézmosáshoz, kézfertőtlenítéshez alkalmazott készítmények kijuttatására szolgáló falraszerelt kézfertőtlenítőszer adagolót és egyszer használatos papírtörülköző tartót közvetlenül a kézmosó kagyló mellett kell felszerelni úgy, hogy a készítmény adagolása illetve a papírtörülköző használata könnyen kivitelezhető legyen. A falraszerelt kézfertőtlenítőszer adagoló, illetve annak minden alkatrésze könnyen tisztítható, illetve fertőtleníthető legyen. A kézfertőtlenítőszer adagolóban vagy eredeti fertőtlenítőszert/folyékony szappant tartalmazó flakont használjunk, vagy ha annak kifogyása után utántöltés módszerét alkalmazzuk, akkor a flakont minden újratöltés előtt alaposan meg kell tisztítani/fertőtleníteni.

Fertőtlenítés vagy kesztyű? A kesztyű használata nem ment fel senkit a kézfertőtlenítésre vonatkozó szabályok alól!

www.lemtrener.hu

123


26.04.2012

A kis lyukak a kesztyűn lehetnek akár 5000 nm nagyságúak! Variola vírus 120 - 320 nm

Adenovírus 70 - 80 nm

Herpes-vírus 150 - 250 nm Mumps-vírus 120 - 150 nm

Hepatitis-B-vírus 40 - 45 nm

Influenza-vírus 120 - 150 nm Poliomyelitis-virus ca. 25 nm

HIV-vírus 100 - 120 nm

Fertőtlenítés ÉS kesztyű! Kézfertőtlenítés szükséges a kesztyű felvétele ELŐTT ELŐTT… …

…és levétele UTÁN!

www.lemtrener.hu

124


26.04.2012

FONTOS!! Kesztyűt NEM fertőtlenítünk! Kesztyűcserénél IS fertőtlenítünk!

Összegezve… A következetes és helyes kézfertőtlenítés

a legegyszerűbb, a legolcsóbb és a leghatékonyabb eljárás a nosocomiális fertőzések megelőzésére, és saját magunk védelmére egyaránt.

www.lemtrener.hu

125


26.04.2012

Műtéti bemosakodás

Lépései Körömtoalett (steril eszközzel) Kézmosás folyékony szappannal (min. 3 perc, max. 5 perc) Öblítés Kézfertőtlenítés alkoholos kézfertőtlenítőszerrel (5-8 ml fertőtlenítőszer adagolása mellett, 5x1/ perces behatási idővel) Szárítás (alkohol bázisú kézfertőtlenítő szereket hagyni kell a kéz és az alkar bőrére száradni, letörölni nem szabad)

www.lemtrener.hu

126


26.04.2012

Eszközfertőtlenítés

Célja a beteg ellátás során használt eszközöket minden esetben potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni minden a beteggel érintkezésbe került eszközt, tárgyat fertőtleníteni kell, látható szennyeződés hiányában is akkor is, ha sterilizálásra kerül

www.lemtrener.hu

127


26.04.2012

Védőeszközök A fertőtlenítéssel nem csak a beteget védjük a fertőzésektől, hanem saját magunkat is! Gumikesztyű Védőköpeny Védőszemüveg (fröccsenés veszélye fenn áll) Szükség esetén orr/szájmaszk

Megfelelő hatás elérése érdekében… …be kell tartani a szerre vonatkozó használati utasításokat mind a munkaoldat koncentrációjára, mind a behatási időre vonatkozólag

www.lemtrener.hu

128


26.04.2012

Általános elvárások a munkaoldatot naponta frissen kell elkészíteni, olyan mennyiségben, hogy az eszközök teljes terjedelmükben, buborékmentesen alámeríthetőek legyenek ha az oldat szemmel láthatóan szennyezett, akkor cseréjét el kell végezni

Szükséges feliratok A munkaoldatot tartalmazó edényzeten jelölni kell: a fertőtlenítőszer nevét, az elkészített oldat koncentrációját, az ehhez a koncentrációhoz tartozó behatási időt, az elkészítés időpontját és az oldat készítőjének szignóját.

www.lemtrener.hu

129


26.04.2012

Oldat elkészítése engedünk valamennyi hideg vizet az edényzetbe/medencébe, aztán ebbe bele rakjuk a pontosan kimért fertőtlenítő szert, majd feltöltjük hideg vízzel a kívánt mennyiségre az oldatot az eszközök behelyezése előtt folyó vizes öblítés szükséges

Behatási idő… Betartása fontos! rövidebb idő alatt nem fejti ki a szer a fertőtlenítő hatását, illetve hosszabb behatási idő esetén anyagkárosodás következhet be.

A behatási idő lejárta után az eszközt mechanikusan is tisztítani kell (puha szőrű kefe, szálmentes textília).

www.lemtrener.hu

130


26.04.2012

Öblítés tiszta meleg, folyó vízzel a habzás megszűnéséig szükség esetén desztillált vízzel

Szárítás szabad levegőn! törölgetni tilos!

www.lemtrener.hu

131


26.04.2012

Előkészítés sterilizáláshoz Száraz gyűjtés: erre a célra szolgáló keretes műszerledobóra, vagy műszertálcára kerülnek és viszik a tisztítás, fertőtlenítés helyére, vagy zártan a központi sterilizálóba. Hátránya, hogy a szárazon gyűjtött eszközökre, műszerekre a vér, testváladékok rászáradnak, megnehezítve így, a tisztítás, fertőtlenítés, sterilizálás hatékonyságát.

Előkészítés sterilizáláshoz Nedves gyűjtés: eszközök az erre rendszeresített edénybe kerülnek, melyek tiszta vizet vagy műszertisztító oldatot tartalmaznak. Ált. enzim tartalmú műszertisztító szereket alkalmaznak.

www.lemtrener.hu

132


26.04.2012

Előkészítés sterilizáláshoz Öblítésre 30 C0-nál melegebb vizet nem szabad használni. Célja a használat során a különböző anyagokkal szennyeződött eszközökről, műszerekről, egyéb tárgyakról a vízben oldódó szennyeződések egy részének eltávolítása, valamint annak megelőzése, hogy ezek a szennyeződések az eszközre, műszerekre rászáradhassanak. Ezt követi az eszközfertőtlenítés.

Fertőtlenítő mosás

www.lemtrener.hu

133


26.04.2012

Alapelvek A fertőzést átvivő tényezők közül igen jelentős a textíliák szerepe, ezért a betegellátással kapcsolatba kerülő összes textíliát potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni. Alapelv, hogy a betegellátó intézményekben alkalmazott minden textíliát fertőtlenítő mosásnak kell alávetni, és csak az ily módon előkezelt textíliát szabad alkalmazni. Kivételt képeznek a műtétekhez, egyéb aszeptikus beavatkozásokhoz, csontvelő-transzplantációs osztályokon a steril bokszban/kórteremben alkalmazott textíliák, melyeket fertőtlenítő mosás után, felhasználás előtt még sterilizálni is kell.

Alapelvek A szennyes textília kezelésének, és a tiszta textília higiénikus tárolásának, szállításának előírásait a vonatkozó egészségügyi ágazati szabvány szerint kell végezni. A fertőtlenítő mosás a textíliák anyagától függően két módszerrel történhet, amely az egészségügyi, minőségi követelményeket kielégíti: Termo-dezinfekciós mosás: pamut alapanyagú textíliákhoz, Kemo-termo dezinfekciós mosás: pamut + műszál alapanyagú textíliákhoz.

www.lemtrener.hu

134


26.04.2012

Szennyes textília kezelése A betegellátó egységekből a szennyes textíliát válogatás és számolás nélkül, nagy szakítószilárdságú (28-30 mikron vastagságú) műanyag zsákokban kell a mosoda tiszta oldalától elkülönített szennyes oldalára szállítani. A szennyes oldalról távozó dolgozók csak ruhacsere és fertőtlenítő kézmosás után léphetnek ki. Műszak végén a tisztasági fürdés kötelező. Számoláshoz, válogatáshoz megkülönböztetett színű védő ruhát, orr-szájmaszkot, sapkát és védő kesztyűt kell használni. A használt textíliákat úgy kell kezelni (gyűjtés, számolás), hogy a levegő, a környező felületek és személyek ne kontaminálódjanak (pl. használt textíliát nem lehet kirázni). Osztályon textíliát mosni nem szabad. A kontakt izolációban levő betegtől érkező textília külön jelöléssel ellátott.

Tiszta textília kezelése Az osztályokra a tiszta textília kiszállítását tiszta zsákban, zárt gépjárműben kell végezni, a szállítás során mindennemű utólagos szennyeződés lehetőségét ki kell zárni. A szállító gépjárművek folyamatos tisztításáról és fertőtlenítéséről gondoskodni kell. A tiszta textília átmeneti tárolását tiszta, fertőtleníthető szekrényben, illetve helységben kell megoldani. A mosás fertőtlenítő effektusát félévenként legalább egy alkalommal ellenőrizni kell az illetékes hatóságnál.

www.lemtrener.hu

135


26.04.2012

Fertőtlenítő mosogatás

Alapelvek Az az eljárás, melynek alkalmazása során, az evőeszközökön, ivóedényzeten, konyhaedényzeten és egyéb ilyen jellegű tárgyakon patogén mikroorganizmusokat a fertőtlenítőszer és a forró víz mechanikus hatásával kombinálva elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk.

www.lemtrener.hu

136


26.04.2012

Előtisztítás tárgyakat az ételmaradékoktól meg kell tisztítani az ételmaradékot fertőzöttnek kell tekinteni

Mosogatás a tárgyakat az egyfázisú zsíroldó és fertőtlenítő szert tartalmazó (leírásnak megfelelő koncentráció) vízben megtisztítjuk, és fertőtlenítjük az erre a célra használható eszközzel (mosogató kefe), a mosogató kefét használat után fertőtleníteni kell 1 kg edényzetre 1 l mosogatóvizet kell számítani a mosogatóvizet időnként cserélni kell, mert zsíroldó hatása egy idő után, - a szennyező anyag mennyiségének függvényében - megszűnik.

www.lemtrener.hu

137


26.04.2012

Öblítés az elmosogatott tárgyakat folyó, meleg vízzel kell leöblíteni hőmérséklete minimálisan 40-50 0C legyen

Szárítás tárgyakat szárítás céljából tiszta csurgató rácsra, vagy más erre a célra alkalmas helyre tesszük, hogy róluk a víz lecsuroghasson szárításra törlőruhát használni TILOS!

www.lemtrener.hu

138


26.04.2012

Mosogatás mosogató gépben a mosogatást a berendezéshez a gyár által rendszeresített „Használati Utasítás”ban előírtak szerint kell elvégezni a géphez engedélyezett tisztító-, illetve fertőtlenítőszerekkel

Sterilizálás

www.lemtrener.hu

139


26.04.2012

Magas szintű fertőtlenítés A magas szintű fertőtlenítés során a baktérium spórákon kívül a fertőző mikroba vegetatív alakjait, ideértve a mycobacteriumokat is, és az összes vírust (lipoid vagy közepes méretű, – pl. polio, és nem lipoid kisméretű – pl. HSV, HBV, HIV vírus) gombát pusztítjuk el.

Sterilizálás alapelve Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alapelve, hogy a gyógyító-megelőző ellátásban profilaktikus, diagnosztikus, terápiás célra alkalmazott minden olyan eszköznek, műszernek, anyagnak sterilnek kell lennie, ami az emberi szervezet nyílt testszöveteivel, nyálkahártyájával, testnyílásaival, testüregeivel érintkezésbe kerül.

www.lemtrener.hu

140


26.04.2012

Sterilizálás csíramentesítés antimikrobiális eljárás, melynek során fizikai, kémiai eljárással, valamint ezek kombinált alkalmazásával a sterilizálásra kerülő terméken, anyagon, illetve anyagban elpusztítják, inaktiválják a mikroorganizmusokat és ezek összes nyugvó formáit

Sterilitás csíramentesség a termékek (anyagok, eszközök, tárgyak, műszerek, textíliák…stb.) azon mikrobiológiai állapota, mleyek mentesek minden életképes mikroorganizmustól, valamint ezek összes nyugvó formáitól

www.lemtrener.hu

141


26.04.2012

Sterilizálási módok fizikai sterilizálás melynél a csíramentesítés különböző fizikai hatások alkalmazásával történik pl.: hőenergia, sugárzó energia kémiai sterilizálás melynél a csíramentesítés kémiai hatások alkalmazásával történik pl.: aeroszolok, gázok kombinált sterilizálás melynél a csíramentesítés fizikai és kémiai hatások együttes alkalmazásával történik

Gőzsterilizátor (autokláv) sterilizáló készülék, melynek légtelenített munkaterében létrehozott tulnyomásos, telített vízgőz hatására, az előírt fizikai jellemzők fennállása esetén jön létre a készülék sterilizáló terébe behelyezett termékek sterilitása alkalmazható csomagolóanyagok: speciális csomagolópapír, papír – műanyag fólia, textília, kötszerdoboz

www.lemtrener.hu

142


26.04.2012

Hőlégsterilizátor sterilizáló készülék, melynek munkaterében létrehozott cirkuláló száraz, forró levegő hatására, az előírt fizikai jellemzők fennállása esetén jön létre a munkatérbe behelyezett termék streilitása alkalmazható csomagolóanyagok: alumínium fólia, alumínium, és fémdoboz, poliamid fóliatömlő, hőálló üvegedény, polietilén fólia védőcsomagolásban

Etilénoxidos gázsterilizátor sterilizáló készülék, melynek légtelenített munkaterébe adagolt antimikrobiális tulajdonságú etilénoxid-gáz hatására, az előírt fizikai és kémiai jellemzők fennállása esetén jön létre a készülék munkaterébe behelyezett termék sterilitása alkalmazható csomagolóanyagok: papír – műanyag fólia

www.lemtrener.hu

143


26.04.2012

Formaldehides gázsterilizátor sterilizáló készülék, melynek légtelenített munkaterébe vízgőz segítségével adagolt antimikrobiális tulajdonságú formalin hatására, az előírt fizikai és kémiai jellemzők fennállása esetén jön létre a készülék munkaterébe behelyezett termék sterilitása alkalmazható csomagolóanyagok: peciális papír-műanyag fólia kombinációjú csomagolóanyag, a szélére nyomtatott indikátorral

Plazmasterilizátor sterilizáló készülék, melynek légtelenített munkaterébe a beporlasztott hidrogénperoxid oldatnak és rádió-elektromos erőtér hatására létrejövő hideg plazmaállapot fennállása esetén jön létre a készülék munkaterébe behelyezett termék sterilitása alkalmazható csomagolóanyagok: Tyvek, Spunguard

www.lemtrener.hu

144


26.04.2012

Csomagolás sterilizáláshoz A steril csomagolás azon speciális csomagolóanyagok és csomagolási módszerek összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy a sterilizáló hatást kifejtő tényező a sterilizálandó anyag csomagolásán áthatolhasson, majd a sterilizáló hatás megszűnte után megvédje, fenntartsa az anyag csíramentes állapotát.

Csomagolás sterilizáláshoz a megtisztított és fertőtlenített, megszárított eszközöket, műszereket, anyagokat a sterilizáláshoz a felhasználás követelményeinek megfelelően elő kell készíteni, és az előírt csomagolóanyaggal burkolva be kell csomagolni. csomagolás nélkül eszközt, anyagot sterilizálni nem szabad.

www.lemtrener.hu

145


26.04.2012

Csomagok jelölése a sterilizáláshoz előkészített eszközök, műszerek, anyagok minden egységén, csomagolásán olvashatóan, kitörölhetetlen módon kell feltüntetni a következőket: a kémiai indikátor megfelelő elszíneződése / a csomag, doboz lezárására szolgál / a sterilizálás időpontja a sterilitás lejártának időpontja a sterilizálásért felelős személy névjele a csomag tartalmára vonatkozó jelölés / textil, doboz, papír / csomagolás esetén

Csomagok jelölése a jelöléseket erre a célra gyártott bélyegzővel, vagy alkoholos filctollal lehet a csomagokon feltüntetni a papír- műanyag fólia kombinációjú csomagolás esetében ezt a papír felületen, a lehegesztésen kívüli részen kell elhelyezni jelzés, és címke nélküli eszközt, csomagot kiadni, és tárolni TILOS!

www.lemtrener.hu

146


26.04.2012

Csomagolási módszerek Speciális krepp csomagolópapír rajta a gőz akadálytalanul halad át az egymástól különálló papírburkolat széleit autoklávhoz rendszeresített indikátoros ragasztócsíkkal rögzítjük, illetve zárjuk le és a csomagot annak tartalmára vonatkozó jelölésekkel látjuk el a sterilizálás megtörténtét a gőzindikátor csík elszíneződése jelzi, a halványzöld-zöldre, a sötétzöld-feketére változik a csomag belsejébe belső indikátor papírt helyezünk, ami rózsaszínről feketére változik a megfelelő sterilizálás során a sterilizálásra szolgáló papír csak egyszer használható fel A sterilitás ajánlott szavatossága: 30 nap. Védőcsomagolás / polietilén fólia / alkalmazása esetén: 12 hónap

Csomagolási módszerek Papír-műanyag fólia kombinációja ezen csomagolóanyagok kémiai indikátorral vannak ellátva, így külön indikátorcsík elhelyezése ebben az estben nem szükséges gőz sterilizálás esetén a rózsaszín-barnára, formaldehid sterilizálásnál a lila-zöldre változik a csomagolás kivitelezése egyszerű, a megtisztított, megszárított eszközt, műszert a megfelelő méretű zacskóba, vagy méretre vágott tömlőbe helyezzük, majd hőkezeléssel zárjuk és az előírt feliratokkal látjuk el a tasak méretét úgy kell megválasztani, hogy az ne legyen aránytalanul nagy, mert a túlnyomás következtében a csomagolóanyag, vagy a lezárási felületek károsodhatnak az eszközöket fémkosarakba, lehetőleg függőlegesen helyezzük, úgy, hogy papír felület a papír felülettel, műanyag-fólia felület a műanyag-fólia felülettel érintkezve kerüljenek egymás mellé a sterilitás ajánlott szavatossága: 12 hónap

www.lemtrener.hu

147


26.04.2012

Csomagolási módszerek Textil-burkolóanyag a sterilizáláshoz csak sűrű szövésű, 100%-os pamutot tartalmazó műtőlepedő alkalmazható szakadt, feslett foltos textíliákat nem szabad felhasználni a perforált műszertálcát a műtőlepedőbe úgy csomagoljuk, hogy egy különálló belső és egy különálló külső burkolattal látjuk el a csomagolásnál ügyelni kell arra, hogy mind a belső, mind a külső csomagolás 2-2 rétegű legyen a külső és belső burkolatot képező textillepedő széleit autoklávozásra alkalmas semleges, vagy indikátoros ragasztócsíkkal külön-külön kell rögzíteni a sterilitás ajánlott szavatossága: 14 nap

Csomagolási módszerek Kötszerdoboz autoklávban történő sterilizáláshoz, csak olyan kötszerdobozok alkalmazhatók, melyek fedele és fenéklapja perforált és a perforáción baktériumszűrő betét akadályozza meg a dobozban sterilizált rakomány utólagos szennyeződését a csomagolást úgy kell végrehajtani, hogy a rendelkezésre álló térnek legfeljebb csak a 2/3 részét lazán töltse ki a dobozba indikátort kell helyezni, a lezárás indikátor csíkkal történik, amit úgy kell rögzíteni, hogy a kinyitás ténye a zárszerkezeten észrevehető legyen a sterilitás ajánlott szavatossága: 14 nap

www.lemtrener.hu

148


26.04.2012

Csomagolási módszerek Üveg az üveg lezárására, autoklávozás esetén csak olyan anyagot lehet használni, melyen a gőz akadálytalanul át tud hatolni (papírvatta, gyapotvatta) üres üvegek autoklávban történő sterilizálásakor ügyelni kell arra, hogy az üvegek nyílása vízszintesen, vagy lefelé nézzen hőlégsterilizálás esetén üvegek zárása saját fedelével (csiszolt üvegdugó), alumínium fóliával, fémdugózással történhet

a sterilitás ajánlott szavatossága: 30 nap

Csomagolási módszerek Alumínium fólia csak 0,3 mm vastagságú fólia használható erre a célra a csomagolást úgy készítjük el, hogy az eszközöket, műszereket rozsdamentes perforált műszertálcára helyezzük a csomagolásnál ügyeljünk arra, hogy mind a belső, mind a külső csomagolás 2-2 rétegű legyen, azaz a műszertálcán elhelyezett műszereket 4 rétegű alumínium fólia fedje a sterilitás ajánlott szavatossága: 14 nap

www.lemtrener.hu

149


26.04.2012

Védőcsomagolás Erre a célja polietilén fólia használható. Védőcsomagolást csak teljesen kiszáradt, lehűlt csomagra szabad helyezni. Ritkábban használatba kerülő készenléti tálcákat célszerű védőcsomagolással ellátni, mert így a sterilitás lejárati ideje meghosszabbodik.

Sterilizálás végrehajtása Az eszközök, műszerek sterilizálását meghatározott technológiai sorrend szerint kell végezni az alábbi munkafázisokban: előkészítés fertőtlenítés, átvizsgálás csomagolás, sterilizálás, szállítás, utótárolás.

www.lemtrener.hu

150


26.04.2012

Sterilizálás általános szabályai A sterilizáló módszer kiválasztásánál minden esetben figyelembe kell venni a legutolsó kiadású OEK "Tájékoztató a sterilizálásról" c. kiadványban foglalt előírásokat, valamint a gyártó cég által javasolt sterilizálási eljárást. Alapkövetelmény a módszer megválasztásánál a sterilitás biztosítása! Sterilizálás után minden egyes csomagot át kell vizsgálni, az anyag csak ép csomagolásban adható ki. Sérült csomagot ki kell bontani és újra kell csomagolni és sterilizálni. Minden egyes csomagot sterilizálás után a sterilitására vonatkozó egyértelmű jelöléssel kell ellátni. Jelzés nélküli csomagot kiadni, ill. használni tilos! A felhasználás helyén (pl. osztály) felbontott Asepta dobozokon a bontás időpontját pontosan - nap, óra, dolgozó neve - jelölni kell, bontástól számítva 24 óráig használható a benne lévő anyag. A sterilizálás megtörténtét "Sterilizálási naplóban" rögzíteni kell!

Sterilizálás általános szabályai A steril anyagok tárolásánál alapkövetelmény, hogy csak abban a csomagolásban szabad az anyagokat tárolni, amelyben sterilizálásra kerültek. A sterilizált csomagokat a sterilizálás vagy felhasználás helyén erre a célra kialakított tiszta helyen, helységben szabad tárolni, ahol a szennyeződés lehetősége a legkisebb. Tároló hely lehet: a zárt műszerszekrény, faliszekrény, konténer vagy steril raktár.

www.lemtrener.hu

151


26.04.2012

Sterilizálás folyamatának ellenőrzése a sterilizálás megtörténtét indikátorcsíkkal kell ellenőrizni, melyet a rakomány minden egységén el kell helyezni a kémiai indikátorcsíkok csupán csak azt jelzik, hogy a csomag sterilizálva volt a csomagban elhelyezett több paraméteres indikátorok alkalmazásával, a sterilizálás különböző paramétereinek ellenőrzésével a sterilizálásnak nem csupán megtörténte, de a hatékonysága is ellenőrizhető a sterilizáló készülék sterilizáló hatásának vizsgálatára csak a specifikus baktériumspórákat tartalmazó, engedélyezett bioindikátorok alkalmasak

Sterilizálás folyamatának ellenőrzése A sterilizáló készülékek ellenőrzésének gyakorisága a következő: új, vagy felújított készülék üzembeállításakor, üzemelő készülékeknél félévenként (formaldehid negyedévente) a mikrobiológiai hatásfok-vizsgálat nem megfelelő eredménye és az azt követő műszaki felülvizsgálat után minden olyan műszaki hiba kijavítása, vagy alkatrészcsere után, mely a készülék sterilizáló hatását befolyásolhatja minden olyan esetben, amikor a vizsgálat elvégzése egyéb okok miatt indokolt (pl.: egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés)

www.lemtrener.hu

152


26.04.2012

Kémiai indikátorok speciális, kémiai színreakción alapuló készítmény, mely működés szempontjából nem függ élő mikroorganizmusok jelenlététől, vagy hiányától és amely a követelményeknek megfelelő sterilizálási folyamatban megkívánt egy vagy több változó meglétének vagy elérésének meghatározására alkalmas

Bioindikátorok elsődleges csomagolásban lévő, csírahordozóra szárított, meghatározott számú aerob, szaprofita baktérium spórákat tartalmazó, adott sterilizálási folyamathoz meghatározott rezisztenciával rendelkező készítmény

www.lemtrener.hu

153


26.04.2012

Sterilizáló berendezések műszaki felülvizsgálata az orvostechnikai eszközökről szóló 16/2006 EüM rendelet értelmében a sterilizáló berendezéseket, készülékeket 3 évente időszakosan műszakilag felül kell vizsgálni ezt csak olyan szervezet végezheti, amely a sterilizáló készülékek, berendezések vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására érvényes akkreditációval rendelkezik

Infekciókontroll Az infekciókontroll az egészségügyi intézmények azon tevékenységeinek összessége, ami a kórházi fertőzések felderítését és megelőzését szolgálják. Biztosítják a betegek és az egészségügyi dolgozók védelmét a kórházi fertőzéssel szemben. Meghatározzák az antibiotikumok alkalmazásának irányelveit abból a célból, hogy az optimális betegellátás mellett a kórházi fertőzésekre és az antibiotikumra fordított költséget csökkentse. Folyamatos adatgyűjtéssel és azok epidemiológiai feldolgozásával figyeli a kórházi fertőzések gyakoriságát és annak tükrében hoznak intézkedéseket a kórházi fertőzések számának csökkentésére.

www.lemtrener.hu

154


26.04.2012

Infekciókontroll Infekciókontroll szükséges mert a beteget és az egészségügyi dolgozót meg kell védeni a megelőzhető kórházi fertőzéstől a kórházi fertőzések növelik az ápolási napok számát növelik a halálozási arányt a kórházi fertőzések a kórházaknak többlet költséget jelentenek

Az infekciókontroll eredményei a betegek vonatkozásában: alacsonyabb kórházi fertőzési arány magasabb túlélési mutatók rövidebb kórházi ápolás gyorsabb felépülés

Felhasznált irodalom Jurányi R. [2005]: A fertőző betegségek járványtana. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest Dr. Pechó Z., Dr. Milassin M. [2007]: Tájékoztató a fertőtlenítésről. OEK, Budapest Dr. Pechó Z., Dr. Milassin M. [2006]: Tájékoztató a sterilizálásról. OEK, Budapest 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

www.lemtrener.hu

155


www.lemtrener.hu

26.04.2012

156

Aszepszis, antiszepszis

Recommend Documents