ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális eloszlású, kisebb mint 1 m-es részecskék, metastabil képződmények, primer módon nem ülepednek, kondenzációs magként felhő- és csapadékképződést idéznek elő. A porrészecskék ennél nagyobb méretek, a szemcse méretétől függően idővel kiülepednek. Az aeroszolok és porrészecskék zömmel: ásványi porok, tengeri sók és szénrészecskék.
ÁSVÁNYI POROK Legnagyobb méretű frakciója az aeroszoloknak. Jelenlétük fő oka: a mállási folyamatok során képződő porokat szelek a talajfelszínről a troposzférába juttatják. Fő helyei az arid és semi-arid területek felett vannak. Jellemzésük: ásványos összetétel, kémiai összetétel, szemcseeloszlás szerint. Fő ásványai: leggyakoribb kőzetalkotó ásványok. Ásványos összetételük függ a talajok ásványos összetételétől, illetve a szállítási távolságtól. Agyagásványokban gazdag a por, ha hosszabb ideig szállítódik. Az ásványi porok kémiai (ill. szemcseméreti) átalakulása a szállítódás során: minél inkább hosszabb távon szállítódik, annál inkább kisebb szemcseméret lesz uralkodó.
Homokvihar Észak-Afrikából Dél-Európa felé
Homokvihar Észak-Afrikától a Kanári szigetek irányába
Vulkánkitörés hamufelhője
TENGERI SÓK A leggyakoribb aeroszol komponensek a tengeri atmoszférában. Két fontos hatásuk: visszaverik a napsugárzást, ill. higroszkóposságuk miatt hűlési effektust is okozhatnak. Légbuborékokban képződnek a tenger felszínén és szelekkel kerülnek a troposzférába (méretük 80-120 nm). A kezdeti komponensek igen hasonlók a tengervíz összetételéhez (tengervízcseppek: oldott ionok + szerves komponensek). A felső troposzférába kerülve kikristályosodnak, így lesz NaCl + sokféle víztartalmú szulfát (Na,Mg,Ca,K kationokkal), sokszor kevert kationokkal.
A TENGERI SÓK ÉS A LÉGKÖR GÁZAINAK KÖLCSÖNHATÁSA A tengeri só, más aeroszol részecskék és a légkör gázainak kölcsönhatása során kloridok, szulfátok, ill. nitrátok jönnek létre. Így a tengeri sórészecskék fontos szerepet játszanak a Cl, S, N atmoszférikus ciklusában. A részben vagy teljesen reagált tengeri sók jellege függ az évszaktól, ill. hogy milyen magasból származnak, tengerhez közelről vagy távolról (attól távolabb jobban átalakulnak). A tengeri só részecskék nemcsak gázokkal, de ásványi porokkal is reagálnak, főleg agyagásványokkal. Fajtáik: szulfátok, a felhőkben, a cseppképződés magjaként. Szulfátok gázokból (a kén): antropogén (hőerőművek) (SO2), biogén, és vulkáni eredettel (SO2). A szulfátos részecskék főleg (NH4)2(SO)4 összetételűek.
ANTROPOGÉN SZILÁRD FÁZISOK AZ ATMOSZFÉRÁBAN Az antropogén aeroszolok élettani szerepe, egészségkárosító hatása sokrétű. Hőerőművek hamuja: amorf SiO2, fém-oxidok; Kohászati anyagok: fémgazdag + CO3-tartalmú anyagok. Az atmoszférába jutó ólom 95%-a Hg 30%-a, a kén fele antropogén eredetű. Hőerőművek (szén, kőolaj) SO2-je (60-80%-a kénnek a légkörben). Fontos a füstgázok kéntelenítése (savas eső megakadályozása). Fontos lenne a szulfátokból szulfidokat, v. elemi kenet csinálni, de ez az oxidatív viszonyok miatt természetes úton lehetetlen. Csak biológiai módszerekkel lehetséges (biotechnológia – ipari méretekben). Azbeszt-hatás és probematikája.
SZÉNTARTALMÚ RÉSZECSKÉK A kontinensek fölött jelentősebbek: oka a tökéletlen égés (vegetációk termékei) – korom; + antropogén. Szmog, autó, repülő, ipar, koromgyártás, biomassza égetés… A szmog alapvető elegyrésze: füst, köd, korom.
TOXIKUS FÉMEK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A toxikus fémek porokként és aeroszolokként egyaránt megjelennek az atmoszférában. A kiülepedő antropogén, fémtartalmú porokkal kapcsolatos gondok: fémkoncentrációja káros, a növények és állatok beépítik szervezetükbe, a talaj pH-ját megváltoztatják, emberre is veszélyes lehet (bőrfelszín, tüdő stb.).
