Asv ANY -ÓSLÉNYT ÁRA

A

MAGYAR NEMZETI

MÚZEUM

Asv ANY -ÓSLÉNYT ÁRA

A MÚZEUM

ALAPíTÁS ÁNAK SZÁZADOS

ÉVFORDULÓJA

ALKALMÁBÓL

ISMERTETIK "'

AZ OSZTÁLY

TISZTVISELOI

BUDAPEST HORNYÁNSZKY

VIKTOR CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA 1902

KÜLÖNLENYOMAT "A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM MULTJA ÉS JELENE" CZÍMU EMLÉKKÖNYVBOL

~~, ~-ernzejil~

{ . ,... K"

'IIIJJ ,

,.~ onYVtár'1 ~i~f~[lJpgrná3ji~

~

, lj;, , vt .~"ZnJ1:f1

!'iO">-'--"-" ,,\ \\_.~..t~ ~1.;~..-; f 3 ct "

~., 1171

q' !

AZ ASVANY-OSLÉNYTAR

Calcit Budapest,

Dolomit

Svábhegy.

Cai cit

Selmeczbánya.

Selmeczbánya.

Calcit Selmeczbánya.

Calcit Egremont.

t Az ásvány-öslénytár története. Dr. Krenner Józseftol.

abár a múzeum alapításakor !802-ben a felejthetetlen József nádort a kí a természeti tárgyak iránt nagy elöszeretettel viseltetettt az intézetnek ne'hány ásványt adottt az ásványgyujtemény tulajdonképeni alapját mégis Széchenyi Ferencz gróf hitves et Festetics Juliánna grófnö !808-ban vetette megt a ki . nagyobbszámú ásványokból álló gyujteményét a Múzeumnak ajándékozta. Ugyanakkor Klobusiczky József gubernator-helyettes is adott ásványokat az intézetnekt továbbá Kubinyi Pétert a ki több ízben küldött vasköveket. A, következö évbent !809-ben a nádort a ki sokszor meglátogatta a múzeumott meghagytat hogya természetiek külön ter~ekbe helyeztessenek és hogy számukra szekrények készíttessenek; egyszersmind 3478 darab ásványnyal gazdagította a múzeumi gyujteményt. Ugyanekkor Szapáry Péter gróf ásványok- és fossiliákból álló gazdag gyujteményét adta az intézetnek. Ebben az évben a franczia hadsereg már Györig jutott; a múzeum tárgyait ládákba rakva júl. !-én Nagyváradra szállítottákt a hol a megyeházában öriztettek; innen !8W. márczius havában ismét Pestre vitték. Ez év folyamán T ehel Lajos ó-budaí városi orvos rendezte az ásv~nygyujteményt tudományos rendszer szerint; okt. 20-án a nádort Antal föherczegt a német lovagrend nagymesterének társaságában meg is tekintettet és elismerésül T ehelt még november havában a természetíek örévé nevezte ki.

H

A Magyar

.

Nemzeti

Múzeum

múltja

és jelene.

2

Az ásvány-oslénytár

A következo években a tárnak ajándékoztak : J8H-ben Wesselényi Miklós és Kemény Ignácz bárók erdélyi vasköveket. Rainer foherczeg hazánk beutazása alkalmával, a Tisza mentén számos oscsontot, nevezetesen mammuth~csontokat gyujtött és szekérszámra küldte be a múzeumnak. Ez az alapja a most is meglevo nagybecsu diluviális emlos-gyujteménynek. J812-ben F asola Frigyes diósgyöri provizor vas köveket. J813-ban Patherneuy Imre kapitány aranyérczeket. 1814-ben az abrudbányai kir. pénzvero-intézet szintén aranyérczeket. 1815-ben Kapy József kir. tanácsos a 133'/2fontot nyomó re~dkívül becses meteor-

vasat, amely Lénártón találtatott. A nádor, a ki az ásványtár fejlodését különösen szivén hordta,. már az

.

1814.

évben Jónás Józsefet, Selmeczbánya város polgárát, ki a mineralogia terén mint szakember volt ismeretes, múzeumi segédorré nevezte ki. T ehel Lajos természettári or, a ki 1816júl. havában az akkori múzeumépület országúti ~omlokzatát angol módra gázzal megvilágította, amely feltünést kelto jelenséget sokan csodálták és a melyet a nádor nejével együtt is megtekintett, - meghalt azon év november 5-én. Helyét elfoglalta Jónás József, a derék mineralogus, a kit azonban, sajnos, már 1821.

január l-én a halál elragadott.

Jónás elhalálozás a nagy és váratlan csapás volt nemcsak a múzeum ásványgyujteményére, hanem a hazai mineralogiai tudomány fejlodésére is, o volt a múzeum zsenge .

gyermekkorában az egyedüli számottevo mineralogiai szakember Magyarországon. Ezen idoponttói datálódik a múzeumi ásvány tárnak legszomorúbb idoszaka,. mely majdnem egy félszázadig tartott és melyben a gyujteményt olyanok kezelték, a. kik mineralogiai szakképzés teljes hiányában voltak. Természetes, hogy ilyen viszonyok között az ásványtár fejlodése hosszú idore meg volt bénítva, mivel a hivatalnokoknál a szakismeretekkel együtt a tárgy iránti érdeklodés is hiányzott. Ez annál sajnálatosabb, mert éppen ezen félszázadban, hazánkban rendkívül érdekes és fontos ásványokat bányásztak, melyek, minthogy nálunk azok iránt nem érdeklodtek, külföldi gyujteményekbe vándoroltak. . 1821-ben az ásványgyujtemény állománya 8451 ásvány, kozet és kövület, továbbá 5 meteorit volt. A pangásnak ezen idoszakában a nádor meghagyásából különféle bányahatóságok beküldtek ugyan olykor ásványokat, de ebben nem volt köszönet és minthogy a szakszeru útmutatás hiányzott, idovel a küldemények abba is maradtak. Jónás utódjául 1822-ben Sadler József eddigi orsegéd és ismert botanikus neveztetett ki természettári ornek, míg az orsegédi állás Frivaldszky Imre orvostudor, zoologussal töltetett be. A múzeumi ásványgyujteményt a 30-as évek vége felé még egy más csapás is érte. Az 1838-iki vízáradás alkalmával a tárgyak egy részét ugyan a víz behatásától sikerült megmenteni, de azoknak gyors és tömeges kétszeres áthurczolása részint a Ludoviceumba, részint más épületekbe nem történhetett a kello gonddcJ és elovigyázattai, miáltal sok tárgy tönkrement, sok pedig megrongálódott. Hogy ezen


3

váratlan katastropha káros hatását valaho~y jóvá tegyék, új gyujtemények vásárlására kellett gondolni ennek folytán már a következo J839-ik évben Szájbély István ásványgyujteményét 3240 forinton, J842-ben pedig Fausef Antal gyógygyerésztol néhai Podmaniczky Károly baró ásványgyujteményét 896 frt 36 kron megvették. J843-ban kineveztetett Kubinyi Ágoston múzeumi igazgatónak, a ki J844-ben Erdélyt beutazta és az ottani aranyteruletröl 6 példány aranyér ezet hozott a gyujteménynek. A következo években vásároltatott meg Petz Vilmos pesti gyógyszerész gyujteménye, míg Ranconnet Lajos báró bányaigazgatósági ulnök ásványai ajándék útján kerultek a múzeumba. Sadler József or J849-ben halt meg és J850-ben Kovács Gyula neveztetett ki a fuvészeti é&ásványtári osztály fonökévé. Kovács épp úgy, mint elodje, florista volt és szintén semminemu mineralogiai ismeretekkel sem rendelkezett. Minthogy Kovács nem volt képes a múzeumi látogatók számára egy gyujteményt felállítani, a helytartótanács kezdeményezése folytán meghivatott a bécsí cs. kir. udvari ásvány tárnak egyik hivatalnoka, Hoernes Móricz, hogy állítson össze egy ilyet a meglevo anyagból. Hoernes Pestre is jött és feladatának akként felelt meg, hogy a múzeum két kísebb termében 4 középszekrtnyben a Mohs-féle rendszer szerint rendezve, kézipéldányokból álló gyujteményt állított' ki, mely a tárnak javát képezte. Kovács körulbelul tizenöt évig volt a két osztály ore és fonöke, de az utolsó években sokat betegeskedvén, az ásványtár kezelése, és sorsa több esztendon át csakis a szolgákra volt 'bízva. Természetes, hogy alatta a gyüjtemény sem indulhatott fejlodésnek, hanem úgyszólván stagnált és ha az intézeten kívül állók közül nem akad néhány lelkes hazánkfía, a kik az ásványgyujtemény iránt érdeklodtek, úgy alig került volna valami az ásványtárba. Itt elso sorban Kubinyi Ferencz földbirtokost kell kiemelni, a ki buzgón gyüjtött és J85J-tol J865-ig számos kozetet, osállati csontot és ásványt ajándékozott. Ezen idoszakban ajándékoztak még: J850-ben gróf Andrássy György gömör- és tornamegyei vasérezeket, Podmaniczky Andor báró termésrezet Recskrol, Franzenau József nagy-ági ásványokat. J85J-ben került a múzeumba a Brunswick József gróf volt országbiró özvegye, Majthényi Anna által J826.ik évben ajándékozott, de különféle akadályok miatt ezideig Be nem szolgáltatott ásványgyujtemény és mint ttBrunswick-Forray-Chotek~ ajándék 2datott át. A gyujtemény 3755 ásványt, kozetet és kövületet tartalmazott. J853-ban Knöpfler Vilmos dr. megyei orvos Maros-Vásárhelyen mezo-madarasi meteoritet, gróf Vass kaliforniai aranyokat. J857-ben Imhoff György báró cs. kir. kapitány 26 ásványt és kövületet. J858-ben Török József dr. Debreczenben kabai meteorit töredékeket. J859-ben Kornis Károly gróf a bihari barlangokból gyönyöru gyujteményt az általa gyujtött os-medve és egyéb csontokból. J860-ban Forgách Károly gróf gyönyöru ichthiosaurus-fejet Dorsetshireból, Anglia. J86J-ben Ebergényi Mózes szép aranykristályokat Verespatakról. J862-ben Széchényi Pál gróf gyepvasat, Petko János selmeczbányai tanár és Balázs Pál bányatiszt ásványokat. .* .

4


J863-ban a "F elsöverkesi bányamu-társulat't Verespa.takon, gyönyöru aranykristályokat. J864-ben Duka Tivadar 8 indiai ásványt J865-ben Kaufman Camill mátrai enargitet. Ezen kivul a kir. magy. természettudományi társulat s a magyar iparegyesulet közeteket, a magyarhoni földtani társulat pedig több izben kövuleteket ajándékozott. Kovács Gyula, a ki hivataloskodása utolsó éveiben már nem járhatott az osztályba, nyugdijaztatott, helyébe J866. július J7-én Hantken Miksa gyakorIó bányász, a ki a kereskedelmi akadémiánál is mint tanár muködött, neveztetett ki az ásványtárhoz öri czimmel örsegédnek; ugyanazon évben november 30-án a helytartó tanács dr. Krenner Józsefet természettári örsegédnek nevezte ki azon meghagyással, hogy az állattárban a csigákat, az ásványtárban pedig az ásványokat kezelje. Akkoriban az ásványtár sem rendes évi javadalommal nem birt, sem egyéb pénzforrás felett nem rendelkezvén, a gyujtemény gyarapitására és kiegészitésére semmi említésre méltó nem történhetett, ily körulmények között még szerencse, hogy a helytartótanács megvásárolta az intézet számára a Knyahinyán (Ungmegyében) J866-ban hullott meteorkö kisebb (73 fontos) darabját. Hantken visszavonulása, illetöleg az újonnan alapitott m. kir. földtani intézet igazgatójává való kineveztetése után J870. január havában dr. Krenner József bizatott meg az öri teendök végzésével, a kit juliusban véglegesen osztályörnek neveztek ki. Ezen idöszakban következök ajándékoztak tárgyakat: J866-ban Öri Jenö ungmegyei alispán 4 drb meteoritet Knyahinyáról. Dobsina városa kobalt- és nikel-érczeket. Göndöcs Benedek. új-kigyósi lelkész amonitet. A bécsi cs. kir. birodalmi földtani intézet 65 drb magyarországi közetet. Hochstetter Nándor bécsi muegyetemi tanár közeteket Új-Seelandból. A budai cs. kir. bányakapitányság dinotherium-állkapcsot Edelényröl. Krenner József J44 közetet a Lajta hegységböl. Schroll József bányaigazgató Pécsett ösemlöscsontokat Sárkánykútról. Zembergi bányászati társulat Dobsinán kobalt-érczet. J867-ben Winkler Benö bányatiszt 4J kövületet Bujturról és 2 vasérczet Gyalárról. Zsigmondy Vilmos bányamérnök J62 kövületet Lapugyrót Paulinyi Sándor Selmeczbányán petkoitet. Luczenbacher János közeteket. József föherczeg igen gazdag oslénytani gyujteményt. Abt Antal tanár caprioriai calcitet. Goldschmidt Emilia magyar opálokat. Zsigmondy Vilmos kozeteket s ásványokat Kutsaináról Szerbiában. J868-ben Winkler Benö kövületeket Hibbérol Liptó m. Zichy Jeno gróf oselefánt-zápfogat Péczelröl. Hantken Miksa 83 kövületet a Bakonyból és 76-ot Németországból. Óváry Endre növénylenyomatokat Abauj-megyébol.


5

A szomolnoki bányaigazgatóság 39 ásványt és kozetet. Kubinyi Ferencz 2400 példány Palkovics Gyorgy által gyujtott kovületet Buda pest-Esztergom vidékérol. Abt Antal tanár vesuviant Csiklova vidékérol. A magyar tud. akadémia 7 külföldi meteoritet. Belházy János mini szt. titkár ásványokat. Hauke Ferencz osszarvas-agancsot (Cerv. euryceros) Dunafoldvárról. A nagybányai bányaigazgatóság 58 ásványt és kozetet Kapnikbányáról. T ürr István tábornok ásványt és kovületet Olaszországból. Kubinyi Ágoston igazgató J869-ben nyugdíjaztatván, helyébe Ö Felsége Eotvös József báró miniszter ajánlatára Pulszky Ferenczet nevezte ki múzeumi igazgatóvá. Ezen nagymíveltségu és széles látköru férfiú csakhamar belátta, hogy a múzeum tökéletlen ásványgyujteménye nagyon távol áll attól, hogy czéljának megfeleljen, a mennyiben .sem tudományos, sem más igényeket nem elégít ki, eltekintve attól, hogy hazánk sokféle ásványkincseit nem foglalja magába, a mint azt Európa legásványdúsabb országának múzeumától joggal követelni lehet. Hogy a régi mulasztások legalább részben pótoltassanak, egy nagyobbszeru gyujtemény vásárlására kellett gondolni. Akkoriban éppen két híres ásványgyujtemény volt eladó. Az egyik dr. Krantz bonni ásványkereskedonek magángyujteménye volt, a másik pedig Lobkowitz János herczeg híres gyujteménye Bilinben. Több oknál fogva elhatároztatott, hogy az utóbbi gyujtemény vásároltassék meg, melyet Pulszky, Lónyay Menyhért akkori pénzügyi miniszternek és a törvényhozásnak megvételre ajánlott. Pulszky szándékát keresztül is vitte, és az ország ezen pompás gyujteményt J870-ben 35,000 frton meg is vette. Az új igazgató törekvései már most arra irányultak, hogy a három természetrajzi szakma: az állat-, növény- és ásvány tan egymástól elkülöníttessék és ama rendkívül károsnak bizonyult gyakorlat véget érjen, melynél fogva egy tisztviselo kezében összpontosult több szakma. Így minden osztály külön tudományos szakszemélyzetet és külön javadalmat is kapott. Az ásvány oslénytani osztály élén ezentúl egy osztályvezeto or állott, a ki mellé két segédor adatott s a gyujtemény gyarapítására évente 2500 frt utalványoztatott. Az egész osztályban 6 használható középszekrényen kívül nem volt jóravaló butordarab, miért is az igazgató megengedte, hogy czélszeru, jól záró szekrények készittessenek, melyekben a régi és újonnan szerzett tárgyak elhelyezhetok legyenek. Megkezdodött tehát a bútorozás, mely azonban még máig sincsen teljesen befejezve. Nagy hátrány volt az intézetre, hogya gyujtemény-termeket futeni nem lehetett, minek következtében sokszor a munkát télen félbe kellett szakítaní. Ezen a bajon a múzeumi ügyek érdekében gróf Mikó Imre elnöklete alatt kiküldött bizottság segített, melynek javaslatára J875-ben a Múzeum összes helyiségeibe a vízfutést bevezették. Pulszky kineveztetésekor az ásványtár tárgyai következoképen voltak elhelyezve. Az egyik nagy teremben szürke falépcsokön szabadon feküdtek a nagy emlosök csontjai. A két következo kisebb teremben, négy üvegtetös középszekrényben voltak

6


a Hoernes által rendezett ásványok. A falak mellett magas, össze-vissza repedezett, fehér enyvfestékkel bemázolt puhafaszekrények állottak; egynémelyikök még az J838-iki áradás, s illetoleg az akkori vízállás magasságának nyomait hordta magán. Ezen roszsz ul záródó szekrények alsó részében is voltak ásványok, kihúzható deszkákon, silány kézi példányok; a felsoben, üveg alatt, nagyobb példányok, a melyek között több jó és használható volt. A negyedik teremben különféle oslények voltak kirakva, az ötödik terem lomtár volt. A folyosón pedig néhány megye kozete és a technologiai- gyüjtemény volt elhelyezve, melyet késobb az iparegyesület vett áto Az akkori silány gyujteményben azonban, habár szórványosan, becses tárgyak is voltak, így néhány gyönyöru verespataki arany, egy pompás hauerit-kristály Kálnokról, szép gömörmegyei vasérczek és több említésre méltó calcit- és silikát-példány. Az oscsontok gyujteménye, mely jelenleg is az osztály díszét képezi, már akkor is megvolt, épp úgy a három híres magyar meteorit : a lénártói (Sáros m.), a nagydivinai (Trencsén m.) és a knyahinyai (Ung m.). Ez a régi ásványgyujtemény J244J példány ásvány, oslény és kövületbol állott. A herczeg Lobkowitz-gyujtemény 34000 példányt tartalmazott, a melyhez még 793 más ásvány is vásároltatott, nevezetesen Bielz Albertnek s Cseh Lajos bányatanácsosnak ásványgyujteménye és a dr. Weissféle híres verespataki aranygyujtemény, ez utóbbi 8000 frton; úgy hogy az J870-ik év végén az ásvány tárnak 47234 gyujtemény-tárgya volt. A következo J87J-ik évben J25J számmal szaporodott a gyujtemény. Az J872-J877-ig terjedo hat éves cyklusban a gyarapodás 3202 példány volt. Itt kiemelendok azon ásványok, melyek a régí Drevenyák-féle és a Pettko János selmeczbányai akad. tanár gyujteményébol szereztettek. Ugyanezen idoszakban dr. Senger 30 ásványt hozott Mexikoból, Semsey Andor kozeteket Predazzoról és Ihász Dániel ezredes T urinban 456 olasz tertier kövületet ajándékozott, melyeket omaga gyujtött. Az J878-ik évvel új korszak nyilik meg. Ebben az évben lép elotérbe a tudományért lelkesülo hazánkfía, dr. Semsey Andor földbirtokos, ki ezentúl az ásványtár fejlodésére dönto befolyást gyakorolt és annak érdekében többet tett, mint az összes itt közremuködo faktorok eddig tehettek és valaha tehetnek. A herczeg Lobkowitz-gyujtemény tudományos becse és szépsége által elragadtatva, eleinte az ásvány-oslénytár látogatója és tanulmányozója, késobb belmunkatársa és jóltevoje lett. A mondott év nyarán felhatalmazta Krenner ort, hogy a rendelkezésére bocsátott J7000 franc erejéig szerezze meg a múzeumnak az akkori párisi világkiállítás on, az ott kiállított ásványokból a legjobbat és legbecsesebbet. Semsey ezen idopont óta ásványtárunkkal mind bensobb és bensobb összeköttetésbe lépett és mindig nagylelkuen segítette elo az osztály érdekeit, annak tudományos törekvéseit, nem kimélve sem költséget, sem fáradságot. Azóta évenkint ismétlodnek Semsey Andor nagylelku ajándékai, kinek törekvése nemcsak arra irányul, hogy az újabban felfedezett ásványok javát megszerezze, hanem régi gyujteményeket is vásárol, hogy a régi mulasztásokat legalább részben jóvá tegye. A párisi kiállításon vett ásványokkal együtt az J878-J879-ki szaporulat J40J példány.


7

Az J880-J884. évi öt éves cyklusban a szaporulat 5756 szám volt, melyben benfoglaltatik F auser Antal helybeli gyógyszerésznek Semsey úr által vásárolt híres gyujteménye és a 707 számból álló collectió, melyet a gróf Széchenyi-féle keletázsiai expeditió tagjai Széchenyi Béla gróf és Lóczy Lajos (akkor múz. segédor) a múzeum számára gyujtöttek. J885--J889-ig a tár 6233 darabbal gyarapodott, ezen gyarapodásban foglaltatik a dr. Semsey úr által JOOOOfrtért vásárolt herczeg Eszterházy-féle híres ásványgyujtemény, melyben a tizennyolczadik századból hazai bányatermékek is vannak. Itt fel kell emliteni, hogy a magyar kir. pénzugyi miniszterium több ízben ajándékozott a hazai kincstári bányákból származó ásványokat és hogy Süssner Ferencz kir. bányatanácsos is rézbányai és felsobányai ásványokkal kedveskedett a Múzeumnak. Az J890-J894. öt év alatt 9667 példánynyal növekedett a tár anyagat az ezen idoben eladásra került görlitzi dr. Schuchard-féle gyujteménybol, mely különösen termohelyekre nézve nagyon fontos és a melyet nagyrészt dr. Semsey úr, részben pedig a múzeum vett meg. Az J895-ik év kezdetétol a mai napig a gyujtemény 7279 számmal gyarapodott. A rendes múzeumi dotatión szerzett tárgyakon kívül dr. Semsey úr a múzeum részére a Schöffel, Frenzel, Uzlár báró, Marquis de Vibraye (Párisban) és Lhotzkyféle gyujtemények javát vette meg. Azonkívül megszerezte az egész Norpe-féle gyujteményt Szt.-Pétervárott és a Spindler-félét Zalathnán. Ugyano vásárolta a múzeum számára a millenniumi kiállításból a verespataki kincstári bányákból a legbecsesebb aranypéldányokat. Ezen idoszakban ajándékozott a "Muszári aranybánya részvénytársaság BrádonH 948 ftnyi arany beltartalmú aranyérczeket a Muszári-bányákból; a felso-magyarországi "Bánya és kohó részvénytársaságH pedig 23 becses ásványt. Szapáry Gyula gróf pedíg egy, a taskonyi pusztáján talált teljes, igen becses mammuth medenczecsonttal gyarapította gyujteményünket. Gyujteményünk újabban két nevezetes hazai meteorkovel is gyarapodott; ezek közül azt, a mely J895-ben Nagy-Borovén,Liptóvármegyében hullott, Kürthy Lajos foispán szives közvetítésével sikerült megszereznünk, míg azt, amely J900-ban Ó-F ehértó közelében hullott, az ottaní földbirtokos, Majláth József gróf nagylelkuen a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Jelenleg az ásvány-oslénytani osztály hét utczai és három folyosó-teremben van elhelyezve, a melyhez még három dolgozószoba járul. Ez utóbbiakban állíttatott föl a szakkönyvtár is. Az 1. számú folyosó-teremben látjuk a 3092 kövületbol álló általános palaeontologiai gyujteményt, geologiai formatiók szerint rendezve. A Deák-szobán át jutunk a II. számú palaeontologiai terembe, hol nagy szekrényekben a magyarhoni harmadkorú és diluvialis osemlosök csontjaik és fogaik 5JO példányban vannak kiállítva. A IlL, IV., VI., VII. és VIlI. számú, tehát öt teremben van a tulajdonképeni ásványgyujtemény - 489J kézi és 3676 nagyobb díszpéldánybana Dana-féle chemiai rendszer szerint kiállítva, a többi anyag a szekrény-fiókakban nyert elhelyezést.

8


A VI. és VII. számú termek kÖzepén egyes tableaukban üveg alatt 2370 csíszolt díszko és ~80 drágako látható, egynehány kiváló díszko a finomabb belszerkezet észlelhetése czéljából két üveglap kÖiÖtt -az ablakokkal szemben állíttatott fel. A pseudomorf ásványok számára a VII-ik teremben négy kÖzépszekrény rendeztetett be, míg a VllI-ik terem kÖzepén három szekrény szolgál az újonnan érkezett ásványok bemutatására. A Viktor Emanuel király által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott nagyszeru márványgyujtemény, a melyet a Múzeum Graenzenstein Béla államtitkár úr szives kÖzbenjárásának kÖszÖn, a IV-ik terem kÖzepén három szekrényben van elhelyezve. Végre a meteoritgyujtemény négy nagy szekrényben, a III-ik terem kÖzepénl 370 hulló helyrol, 692 kiállított példány által van képviselve. A magyar ásvány gyujtemény külÖn tíz szekrényben, a IX. és X-ik számú folyosóteremben, 8H példánynyal van képviselve. Az általános kozettani gyujtemény pedig J002 példányban ugyanott, csakhogy az ablakkal szemben lévo szekrényekben nyert elhelyezést. Az ásvány-Öslénytani gyujtemény tárgyai jelenleg (87J73 példányban) 82023 számot értek el, ma már az elsorangú európai gyujtemények kÖzé tartozik; külföldi szaktudósok vílághírunek mondják. Ezen eredményt foleg Semsey Andor dr. úrnak kÖszÖnhetjük, a ki áthatva az ügy fontosságától, huszonhárom év óta a gyujtemény számára mindig a legtanulságosabb és legbecsesebb anyagot választja ki és szerzi meg. Ezen czélra már 700,000 koronát áldozott" a miért neki e helyen is legmelegebb hálánkat fejezzük ki. Az osztály jelenlegi dotatiója évi 6000 korona, a melynek nagy része vételekre fordíttatik, e mellett az osztály szaktisztviseloi utazásaik alkalmával igen fontos és becses tárgyakat gyujtÖttek és gyujtenek ma is. Az osztály tekintélyes szakkÖnyvtára, mely a dolgozószobákban van elhelyezve 4073 szakmunkát 70!4 kÖtetben, és 994 térképet tartalmaz. E kÖnyvtár értéke H4,028 korona 72 fill. évi átalánya 2000 korona. Az osztály személyzete jelenleg Semsey Andor dr. tisztb. foor, Krenner József dr. osztályigazgató, Loczka József or (vegyész), Franzenau Ágoston dr. Ör, és Zimányi Károly dr. or. Azonkívül van az osztálynak egy laboransa és két szolgája. Az épület fÖldszintjén két szobában elhelyezett modern berendezésu chemiailaboratorium szolgálja az osztály czéljait. AZ ÁSVÁNY-OSLÉNYTÁR TISZTVISELOI. ~8JO. Tehe! Lajos ~8JOnovember ~8. természettári or, meghalt ~8~6nov. 5. ~8~4. jónás józsef ~8~4 április 29. természettári segédor, ~8~7 május 25. or, meghalt ~821január J. ~820. Sacller józsef

dr. ~820 július 20. természettári

~832. az egyetemen a nÖvénytannak 1849 márczius ~2.

segédor,

~82~

szeptember

helyettes-, 1834. rendes tanár;

2. or, meghalt

9


J850. Kovács Gyula dr. J850 február J. természettári or, J865 július 2. nyugdijjaztatott, meghalt J873június 22. 1866.Hantken Miksa J866június J7. ásványtári segédor, tiszt. ori czímmel, J869szeptember 28. a m. kír. foldtani intézetnél igazgató, késobb J882.ny. r. egyetemi tanárrá neveztetett ki, meghalt J893június 25. Krenner józsef dr. J866 november 30. ásványtári segédor, J869 november 4. tiszteletbelior, J870január 22. or (ideiglenes kinevezés), J870július 28. or (véglegeskinevezés), J893január J7.igazgató-or, J901október 30. osztályigazgató. J870 október 9. ny. rend. tanárrá neveztetett ki a József-muegyetemhez,J894 augusztus J9. pedig ny. rend. tanárnak az egyetemen. J870. Wissinger Károly 1870április 27. ásványtári segéd, J876 szeptember 23. székesfehérvári, késobb kecskeméti foreáIískolaí tanár; meghalt J893 május J7. Paszlavszky józsef J870április 27. ásványtári segéd, J874 óta tanár a budapesti II. ker. foreáliskolánál és czímzetes igazgató. J873.Baczoni Alhert J873 június 6. ásványtári segéd, jelenleg foreáIískolai tanár Kassán. 1874.Molnár Károly J874 február J8.ásványtári segéd, ez év szeptemberben kineveztetett székelyudvarhelyi foreáliskolai tanárnak. Lóczy

Lajos

dr. J874 deczember

2. ásványtári

segéd, J876 október

5. segédor.

J883márczius 7. a m. kir. földtani intézet osztály-geologusa, J889 óta az egyetemen ny. rend. tanár. J876.Schmidt Sándor dr. J876október 5 ásványtári segéd, J882május J8.segédor, J893 június J7. or, J894 deczember 25. ny. rend. tanárrá neveztetett ki a Józsefmuegyetemen. J882.Loczka józse('J882 október 2.ásványtári segédor (vegyész), J893június J7.óta or. Semsey Andor dr. J882 deczember 29. ásványtári tiszteletbeli foor. . J883. Franzenau Agoston dr. J883 augusztus hó 8. ásványtári segédor, J894 márczíus 31. or.

J895. Zimányi Károly dr. J895 május 3J. ásványtári segédor, J902 január J4. or.

Ammonites

A Magyar

Nemzeti

Múzeum

mult ja és jelene.

Delucii.

2

Termés

2. Ásványtár.

ezüst.

(I-sö rész.)

Dr. Krenner józseftöl.

'

ELEMEK. Az elemek között az elso helyet foglalja el a gyémántt mely a krístályodott szénnek egyík módosulata és egyszersmínd a legkeményebb ásvány. BraÚliaí gyémántunk van szabad krístályokban és gömbölyített szemekbent nemkülönben beágyazva vasdús conglomeratba (cascalhaoba); kíállítva vannak onnan csíszolt gyémántok íSt és a fekete tömör carbonat. Capvídékrol (Afríka) pompás krístályaínk vannak az ísmert fekete anyakozetbent szabad krístályokban és különféle alakú szemekben. Kelet-Indíábólt Go1condából ís van néhány példányunk. A másodík szénmódosulat a graphítt mely annyíra lágy ásvánYt hogy írní ís lehet velet különféle termohelyekrol valót de a ceyloní és sÚbéríaí a legbecsesebb. T ellur krístályodva és szemcsésen F acebányán található Zalathna mellett. Gyujteményünkben a szépt fehér antímonfémt Allemontról (Dauphíné) való. Az arsent feketés szürke fémt hazánkban Nagyágon és Kapníkbányánt külföldön pedíg Andreasbergben (Harzhegység) és más németés cseh helyeken lelheto. A bísmuthfém különösen Schneeberg helységbent Szászországban honos. A termés kén fényest krístályodott példányaí majd egy egész szekrényt töltenek megt a legszebbek Gírgentíbol (Szíczí1ía) valókt ínnen olyan példány ís látható. mely víztíszta gípszbe van nove. Szép krístályokat még Cesena (Romagna)t Swoszovíce és Cadíx szolgáltat. Érdekes a szépt tíszta kén Kálnokról (Zólyom m.) és a barna Radobojról (Horvátország). Híresek hazánk aranyaít ezek között különösen kítünnek a csodaszép verespatakí aranyképletek melyeknek legszebbjeít a Nemzetí Múzeumban láthatók. Verespatakon kívül még más hazaí termohelyek ís jól vannak representálvat ezek Körmöczbányat Kapníkbányat Nagybányat Boíczat Csertést V ulkojt Botes, Rudabányat Csertés-Hondol és különös en a híres Muszárít de egyéb arany termo helyek íSt nevezetesen Oravíczabányat Dognácska és Magurka. Külföldíek közül Beresowszk (Ural)j Brazilíat CaIífornía és Ausztrália emelendo kít az utóbb helyekrol mosott arany ís van.

11


A termés ezüst egy egész szekrényt tölt meg. A legszebb mindenesetre a kongsbergi (norvegiai), a melybol jól kifejlodött kristályok is vannak; bádog, szalag és szálas képzodményeket látunk a németországi Freiberg- és Schneebergrol, Andreasberg- Wittichenrol; Bolivia, Mexiko, Chai és Szardinia is jól van képviselve; a hajszerü pedig Selmeczbánya és Pribramról való. Szép termés rézkristályok Lac-Superior vidékérol Észak-Amerikában és Oroszországból származnak, jó példányokat szolgáltat Comwall, Ausztrália és Magyarország. Hazánkban Recsk a Mátrában, Úrvölgy, Szomolnok és a krassó-szörényi Uj-Moldova, Szászka, és Dognácska a termo helyek. Higany van Almadenrol (Spanyolország), Idria (Krajna), Avala (Szerbia) és Alsó-Sajóról, (Gömör m.), míg a ritka ezüst-amalgam Moschellandsbergrol és Alsó-Sajóról származik. A termés platinából láthatók ökölnagyságú darabok, pikkelyek az Uralhegységrol, homok pedig Peruból. Termés vas, Ovifákról (Grönlandban) van kiállítva. KÉN, SE LEN, TELLUR, ARSEN ÉS ANTIMONNAK, FÉMEKKEL VALá VEGYULETEI. A piros színu arsen-kéneg, a realgar, kulönösen Nagyág, Felsobánya, Új-Moldova és Alcharból (Macedoníában) szolgáltat szép kristályodott példányokat, a sárga pedig, az auripigment foleg T ajova (Zólyom m.), Felsobánya és Új-Moldováról van képviselve. Pompásak a japáni antimonit kristályok, igen szépek a felsobányaiak is, ezekhez csatlakoznak a Körmöczbánya, Kapnikbánya, Pemekrol származók, míg tömöreket Magurka és Rozsnyó termohelyek mutatnak fel. Bismuthin a krassó-szörénymegyei Oraviczabányáról és Vaskorol látható, de van ilyen Comwall és Svédországból is. A tetradymitnek jó példányait Erdo-Surányról (Ba~smegye), míg a leveles tömegeket Csiklova és Rézbányáról mutathatjuk be. A roppant ritka, ezüsttartalmú bismuthkéneg, wehrlit is, mely Börzsönynél találtatott, képviselve van. Az argentitbol - ezüstkéneg - kölönösen régiekbol, gyönyöru példányokat birunk Selmeczbányáról, külföldieket Freiberg- Schneebergrol, Közép-Amerikából és Szardíniából. Gyönyöru a kristályodott tellurezüst, hessit, Botesbányáról, és a tömör tellurezüst Rézbánya, Nagyág és az altai hegy-

ségi Szavodinszkí bányából.

.

.

A galenitbol vagy ólomkénegbol látjuk a legkiválóbb at, a mí a különbözo bányahelyeken termett. Hazaiak vannak Selmeczbánya, á-Radna, Felsobánya, Kapnikbányáról, külföldiek Neudorf, Freiberg, Altwoischítz és más helyekrol. Ehhez csatlakozik az altai hegységi tellurólom, az altait. A ritka selenvegyületek, mint dausthalit, naumannít, lehrbachit, zorgit, többnyire a Harczhegységbol valók. Igen érdekes ezüstásvány az argentopyrit, melybol Andreasberg Chanarchi110 és ]oachimsthalból vannak példányaink, az utóbbi helyrol való a sternbergit is. Kitünoek a sphaleritek, zinkkénegek, nevezetesen a magyarországiak, innét különösen Kapnikbánva, Selmeczbánya, á-Radna, Bucsum termohelyek emelendok ki; méltó társaik a külföldrol Altwoischitz, Redruth, Binnenvölgyrol valók. Redruthit, az ismert rézkéneg, Redruth, Bristol és Szászkabányából való. A cinnabarit vagy higanykéneg gyönyöru szép piros kristályaival tunik föl, melyek Almaden, Idria, Alsó-Sajó és Avaláról valók, tömör darabok vannak még Selmeczbánya, Zalathna, Moschellandsberg és Neumarkból. Az indigokék covellin Sangershausen Thüringia, Chai és Ausztráliából való, a greenokit ellenben kristályodva Bishoptownban Skócziában található. Míg a bronzszinu mágneses vaskéneget, a pyrrhotínt Pallanzaból (Piemont), Morro- V elM (Brazilia), Andreasberg, Schneebergrol kristályodva találjuk, Bodenmais, Aranyidka, Borsabánya és egyéb helyek csak tömör állapotban szolgáltatják azt. A sárga nickelkéneg, az úgynevezett mi11erit Horhausen, ]oachímsthal és Pennsilvaníából származik, a vörös arsen-nickel, niccolit pedig Mannsfeld, Richelsdorf, Oraviczabánya és Dobsinából. 2*

12

Az ásvány-é5slénytár

A bornit vagy tarkarézércz Cornwall, Szászkabánya és Rézbányáról való. Igen jó példányokban van képviselve a chalkopyrit vagy rézkovand, mely igen szépen kristályodva látható nevezetesen Kapnikbánya, Selmeczbánya, Felsöbánya, Ems, Schlaggenwald, Cornwallról, mig tömörek Rézbánya, Szomolnok, Kupferberg és más helyekröl származnak, ez utóbbiak részben tarkaszinüek. Szárnos bel- és külföldi termöhelyröl való a vaskovand vagy pyrit, a melyböl ritka szép példányokat bírunk. Elsö sorban ki kell emelni a Brossoból Piemontban és az Elba szigetérol valókat, melyek nagyság és szépség által tunnek fel. Nagyon szép pyritek vannak Selmeczbányáról, Dognácskáról és különösen Porkuráról; a tömör pyrit is sok helyrol való.

Meteoritek.

Termés elemek.

Az evvel hasonló alakú manganvegyület, a hauerit, Kálnokról és Raddusáról való. A kobalt- és nickelvegyületekböl kiemelendök a kobalt-ars en vagy a smaltit, mely különösen Schneebergben és más szász érczhegységi helyeken, nemkülönben Richelsdorfban és nálunk Dobsinán termett; a chloantit a megfelelo nickelércz, többnyire ugyanazon helyeken találtatik. Szép kristályokban látjuk akobaltitet T unabergröl, melyben a kobalt és arsenen kivül kén is van, a melyhez csatlakoznak a ritkább gersdorfit, ullmannit, glaukodot és alloklas. Ez utóbbi Oraviczabányán található és még vasat és bismuthot tartalmaz. A pyritnek dimorf társa, a markasit jó példányokkal van képviselve és pedig több külföldi és magyarországi lelöhelyröl.


13

Az oszlopos arsenopyrit, mely arsen, vas és kénbol áll, és fehéres szine által tünik ki, Freiberg, Joachimsthal, Ó-Radna, Csiklovabánya, Dobsináról való, mig a löllingit, melynek alkatrésze foleg arsen és vas, Lölling, Reichenstein és Andreasbergen termett. Felette érdekesek hazánk tellur érczei, melyeknél az arany tellurhoz van kötve, ezek az érezek már a ~8. században világhírre tettek szert. A sylvanit vagy betuércz, mely a nevezett alkatrészeken kivül ezüstöt is tartalmaz, fehérsÚnü és Nagyág és Offenbányáról való, a krennerit, úgy mint a szürke nagyágit hazánkban csakis Nagyágról ismeretes. Ez utóbbiban azonban ólom és kén is szerepel. A sulfosok közül felemlitendo a livingstonit, mely higany, antimon és kénbol van alkotva és melynek hazája Mexico. A Únkenit, a mely a legegyszerübb proportiók szerint ólom, antimon és kénbol van egyesitve W olfsbergrol (Harcz hegység) származik. Hasonló vegyi alkatú, de ezüstöt is tartalmazó az andorit, F elsobányáról, mely Semsey Andor tiszteletére neveztetett el. Ide tartozik még az emplektit, Schwarzenberg és Rézbányáról, és a miargyrit és kenngottitnak elnevezett becses ezüstércz, mely Braunsdorfnál és F elsobányán találtatott. A hosszúszálú jamesonit Cornwall és Arany.Idkáról való, az érdekes semseyit pedig Ó-Radnáról és Felsobányáról származik. Egyötöd résznél több ezüstöt tartalmaz a freieslebenit, melynek különösen szép példánya a spanyolországi Hiendelaencináról való, ennek közel rokona a diaphorit, Felsobányán is találtatott. Igen szépek a vörös-ezüstérczek és pedig a sötétszinü pyrargyrit, melynek feltüno kristályai Andreasberg, Freiberg, Joachimsthal, Selmeczbányáról valók, épp úgy mint a világos, a rubinszinü proustit, melynek példányai Freiberg, Marienberg, Joachimsthal, Chanarcilloról származnak. A bournonitból igen jó, nagy kristályos példányaink vannak Neudorf, Oberlahr és Redruthról, természetes, hogy a sajátságos "kerékérczH Kapnikbánya, F elsobánya és Ó-Radnáról kiváló példányokkal van képviselve. Szép tetraderit gyüjteményünk van, a mely mint antimonfakóércz különféle jól kristályodott, úgyszintén mint tömör válfajokban van meg, és pedig mint réz-, ezüst-, és higanytartalmú ércz a következo helyekrol: Kapnikbánya, Botes-bánya, Nagyág, Úrvölgy, Kotterbach, Cornwall, Andreasberg, Horhausen, Freiberg, mig az arsenfakóércz, atennantit, Binnenvölgy, Cornwall és Szászkabányáról van képviselve. A basikus arsensulfidek közül kiemelendo a jordanit, mely Binnenvölgybol és Nagyágról való és a megfelelo antimonvegyület, a meneghinit, melynek Bottino, Toskánában, a termohelye. A stephan it ezüstércznek szép példányai származnak Freiberg, Pribram, Selmeczbánya és Hodrusbányáról, mellette egy másik ezüstércz, a polybasit van elhelyezve, mely ugyanazon helyeken található. Sajátságos vegyi alkatású ásvány az enargit, amely rézsulpharsenat; foleg Amerikában, de nálunk is a Mátrában, Recsken található; végül felemlitjük az argyrodytot Freibergbol, melyben egy új elemet, a germaniumot fedeztek fel.

Antimonit

Felsöbányáról.

.

Mészpátok.

3.

Ásványtár (II-dík rész). Dr. Franzenau Ágostontó!.

HALOIDOK. Az ide tartozó ásványok száma aránylag csekélYt egyes fajok azonban a természetben tömeges elofordulásuk miatt nagy fontossággal bírnak. A kiváló becsu darabokat az alábbiakbant a termohely megadásával jelzem. A haloidok között a kalomel Avalárólt gazdag anyaga által tünik fel. Az ételeínkben fuszerül alkalmazott kosó különbözo színu és formai válfajokban szerepel. Nagy kristályú az egyik stassfurti sylvin. Az ezüstnek chlor-t brom- és joddal való vegyületeí között a jodyrit Broken Hí11-rol gazdagsága által köti le figyelm ünket. A fluorit-collectio ezen ásványfaj fotulajdonságátt azaz változatos színét mutatja bet mert nemcsak az átlátszó szÍntelentol az átlátszatlanig minden fokozatot megtaláljuk bennet hanem a sárga-, kék-t zöld-t rózsa-t ibolya- és barna színueket több árnyalatbant sot fluoreskálókat és olyanokat is látunkt melyeknél a kristály belseje külsejétof elüto színu. Ibolyaszínu kiskristályok összenövésébol eloállottt fehér mészpáton nyugvó gömbjeível hazai kapnikbányai fluoritunk tetszetosen válik ki. Az ivigtuti kryolithdarabok azon körülménynél fogva válnak becsesekkét hogy a species kristálytani és optikai viszonyának pontos meghatározásához az anyagot szolgáltatták. Két matlocki darabbal a matlockit nagyobb kristályos tömegét mutatjuk be. A történeti idobent a tengervíznek a görögországi Laurium mellettt antik ólomsalakrat körülbelül 2000 évig tartó hatása alatt keletkezett az az éles kristályú ásvánYt melyet termohelye után laurionitnak nevezünk szép példányban van meg. A Boleo mellett talált indigokék boleítet szabad és kozeten ülot köbös vagy piramisok összenövésébol eloállott buzogányformájú kristályokban bírjuk. Fényes és aránylag nagy kristályai vannak az Ausztrália és Chí1i több helyérol származó atakamit daraboknak. A timföld tartalmú ivigtuti pachnolitht thomsenolith és ralstonit nevu ásványok példányairól származnak a kristályok, melyeken e fajok pontos formai és optikai viszonyaí megállapíttattak. OXYDOK. Az oxydok között a kvarczt földünkön a legelterjedtebb ásvánYt a mennyiben úgy a törmelékkozeteknekt mint a kristályosak nagy részének lényeges alkotó része; kello csoportosításban látjuk annak formai és színi válfajait és pedig; kristályos változatai között a teljesen átlátszó hegyi kristályt; a szürke füstkvarczott melynek egyike a 133.5 klgr. súlyút ttN agyapó" néven ismeretes kristálya a svájczí Tiefengletscher oldalát képezo gránit oddból került elo; megemlitjük mégt a sárga citrintt a /

15


teljesen fekete moriont, az ibolyaszinu amethystet, foképen selmeczbányai és porkurai példányokban és a közönséges kvarczot, legkulönfélébb váHajaikkal együtt. A látszólag tömör, de mikrokristályos elemekbol összetett váHajok: a chrysopras, cha1cedon, karneol, prasem, heliotrop, mokkako és tuzko jellegzetes példányokban vannak meg. Ritkasága folytán említésre méltó egy ide helyezett pseudomorphosa Schneebergrol, mely cha1cedon anyagból áll, de a calcit formáit mutatja. A kvarcz kriptokristályos módosu-

Epidot.

Karbonatok.

Oxidok.

latait, mint a szarukövet, a lydiai követ, nemkülönben a jaspist kulönbözo elofordulásokban, a változatos rajzú achátokat nagy számban és az egyik felületen rendes en csiszolt lapú darabokban láthatjuk. Az alaktalan, víztartalmú kovasav egyik fajtája, az elso sorb eli drágakövek közé számitott nemes opált hosszú idon át egyedül hazánkból Vörösvágásról ismertük, míg most anyagunk között a Faroer szigetrol, Mexikóból és Queenslandból valók is ragyogtatják szép szineiket. Az opál k.evésbbé értékes változatai mindegyikébol boségesen vannak példányok.

16


Az algiri Constantine lelethelyü senarmontit és az alsó-fehérmegyei facebaji tellurit közül. az elobbi nagykristályú. A rézoxyd mindkét varietásban megvan. úgy is. mint cuprit és mint az élénk vörösszinü. finom szálú cha1cotrichit Morencibó1. Korund anyagunk ezen ásvány alaki és elofordulási viszonyainak helyes feltüntetésére szorítkozik. a csiszolt korund mint sapphir és rubin. gyüjteményünk drágako sorozatába van beosztva. A legbecsesebb vasérezek egyikét a haematitot vagy vörös vaskövet. úgy kristályos. mint mikroés kripto-kristályos darabok képviselik. Az elso változat közott olykor a szines felületü Elba szigeti. az éles kristályúak közül szintén az Elba szigeti. továbbá még a graubündteni és tawetschi. a finom lemezü kristályegyéneknek rosettaszerü összenövésébol eloálló vasrózsák a Zi11ervölgybol. SzentGotthardról és Brazíliából kiemelendok. Hazai elofordulásokból kiváló a nagykristályú MagyarHermányról és a formákban változatos dognácskai. A spinell fekete válfajából. a pleonastból a fényes felületü vesuvi és a hodrusbányai. a magnetit vagy magnesvasból a zermatti 6 cm.-nél egyik irányban többet méro igen fényes felületü. az ennél tetemesen nagyobb. de rostoslapú brossoi és traversellai kristályok. honi anyagunkból a vaskoi darabok feltünok. A franklinit. jakobsit és chromitból jellegzetes példányok. a becses drágakonek alkalmazott alexandritból. mely a chrysoberyll változata. kiváló kristályok vannak gyüjteményünkben. A hausmannit. minium. pseudobrookit és braunit darabjaink gazdag termésüek.

A kassiterit vagy ónko fennott kristályos. bennott tömegü és másodiagos. fekhelyeken talált darabokkal. a titansav anhydrit három modificatiója közül a rutíl szabad. fennott és kvarczban vékony tüformájú kristályokkal bennove. az anatas hegyes piramisos és oszlopos. a brookit virgeni nagy szabad és szintén fennott kristályokkal minden nevezetesebb elofordulásaiból szerepel. A macskamezeí pyrolusit és a bélabányai diaspor darabjaink szépség tekintetében a versenyt igen elonyösen megállják a külföldiekkel szemben. A göthitnek úgy a kristályos. mint a bársonyszerü. Pribramon talált válfaja nemkülönben az aránylag nagy és szép kristályokat hordó manganit stufák figyelemre méltók. A vasérezek közül a legelterjedtebb. a barna vasko vagy limonit az anyagát jeUemzo határozott formával nem bir. azaz idáig kristályodva nem találtuk ugyan. de annál változatosabb ak esetleges formái. Ismerjük finom rostokból összeálló gömbös. szollo vagy vesealakú. cseppköves. finom szálakból hálószerüen összetett tömegekben. sima vagy érdes felülettel. nemkülönben tömör és agyagos válfajokban. azután mint oolitos vasérczet. babérezet. gyep- és mocsárérczet. Eme különbözo változatok mindegyike. úgyszintén a xanthosiderit. bauxit. brucit. gibbsit. sassolin. psí10melan és wad igen jó darabokkal vannak gyüjteményünkben képviselve. KARBONÁTOK. A karbonátok között elso helyen a szénsavas meszet em1ítem. Ez a kvarcz után a legelterjedtebb ásvány földünkön. azonfelül mint kozetnek is igen fontos szerepe van. Hasonlóan mint a kvarcznál. ezen anyag különbözo válfajainak megjelölésére is más-más nevet alkalmazunk: a szabad kristályos. individualizált változat neve mészpát vagy calcit ; az aggregáltak között a rostosnak cseppko. a szemcsésnek vagy a tömörnek mésztuff vagy mészko a neve. Utóbbinak igen gyakori szemcsés változata. mely úgy a kristályos palák. mint az üledékes formátiók közé ékelten találtatik. a márványt szolgáltatja. a melyhez még a szépen színezett. tömör halmazállapotú mészkövet is szokás sorolni. A lumachellben betelepült kagylóhéj ak tarka szinü reflexeket idéznek elo. Az oolitos mészko (ikra-ko). csupa kis gömbökbol. a kréta mikroszkopos kis szemcsékbol. az úgynevezett hegyitej. fehér porból van osszetéve. A szénsavas mész romboederes alakulatú fálfaja. a calcit igen változatos kristálykombínátiókat mutat. nem kevesebb mint ~70 alakot tanultunk rajta megismerni. Az egyszerü. csakis a romboedert mutató e1ofordulások porettai. hüttenbergi. freibergi és pHbrami. a vékony táblásak andreasbergi és schneebergi. az osdoposak andreasbergi. schneebergi és egremonti termohelyekrol vannak kiá11ítva. a többi skalenoederes formájú; ez utóbbiakhoz tartoznak: az izlandi teljesen átlátszó. a joplin countyi. guanojuatoi. derbyshirei. dauphinei és a niederrabensteini calcitok. Hazai anyagunk között

17


kiválóak a budai kis-svábhegyi, selmeczbányai, kapnikbányai, új-moldovai, szászkabányai és vaskoi lelohelyuek. A dolomit, bár hegységalkotó kozetszámba is megy, elofordulását tekintve szukebb határú, mint a mészko. Az ásvány és érczteléreken való elofordulása is korlátolt és a kristályok nem érik el a mészpát szépségét. A kristályok combinátiója, egy-két termohelynek kivételével, igen egyszeru. Az anyag többnyire más kristályokat bekérgez vagy kristályos tömegu gömböket alkot. A magnesitet, ankeritet és breuneritet jellegzetes, a mesitint igen szép traversellai anyag képviseli. A sideritnek darabjai kristályosak és szemcsés halmazállapotúak./ A rózsa- vagy málnavörös rhodochrositnak szokott gömbös és vese alakú elofordulásai mellett az alicante countyi, horhauseni, kapnikbányai és nagyági kristályos alakokat említjük; a smithsonitot rézbányai és lauriumi darabok képviselik. A szénsavas mész második válfája a rhombosan kiformálódott aragonitnak kristályos darabjai között feltünok az úrvölgyiek hármas ikreíkkel, melyek látszólag hatszöges oszlopúak, továbbá a dognácskai hosszú tuformájúak, valamint az ágas-bogas alakú vasvirágnak nevezett kialakulás Eisenerzrol, de kiváló an Hodrusbányáról. A witherit, strontianit és cerussit példányok között az utóbbiak változatos formájú kristályaikkal kötik le Hgyelmünket, ilyenek fokép a brokenhilli, sirianowski, pHbrami, sel~eczbányai, ó-radnai, rézbányai, dognácskai és ruszkabányai darabok. A ba:rytocalcít, a ceriumtártalmú parisit, alanthan és didym nevu ritka fémeket tartalmazó bastnasit, ez utóbbi kivételével, kristályos; a monte poníí phosgenit darabok nagy kristályúak. A malachit különbözo halmazállapotú. A tömör, mely dísztárgyak készítésére alkalmaztatik, egyik felületen csiszolt darabokkal van representálva. Az azuritnak felemlítésre méltó kristályos elofordulásaít Broken-Hillrol, Bisbeerol és Y umaról, Sirianowskról, Chessyrol, Majdan Pekrol és Új-Moldváról bírjuk. Aburatit, gay-Iussit és lanthanit kristályos, a trona, hydromagnesit és szoda szemcsés, illetoleg tömör halmazállapotú darabokkal van meg.

K varcz- kristály csoport. A Magyar

Nemzeti

Múzeum

mult ja és jelene.

3

Földpatok.

4. Ásványtár

(III-dík rész).

DI'. Zímányí Károlytó!. SZILIKÁTOK ÉS TIT ÁNÁ TOK. Az ásvány ország legnagyobb és a chemiai összetételt tekintve egyik legváltozatosabb csoportja a szílikátok. A közönségesebbeket és a különösen fontosakat nemcsak tanulságost de válogatott szép példányok is képviselik; Magyarország ásványai közt a sÚlikátoknak általában csak kevés faja ismeretest de ezek közül néhány szépen kristályodva fordul elo; ezekbol a Nemzeti Múzeumban igen értékes darabjaink vannak. A petalit (castor) Elba sÚgetérölt a mílarit Svájczból és az eudidymit Norvégországból nagyon ritka fajok. Sokkal szembetünobbek a kozetalkotó ásványok legfontosabbjait a földpátok. A közönséges orthokIásznak csaknem ideális kifejlodésu kristályai Karisbadt Bavenot Elba sÚgetet Striegaut Mursinka és Colorado lelethelyekröl valók. Az adulár legszebb példányai Svájcz és Tirol különbözo vidékeírol valók; a magyarországiak között olyanok is vannakt a melyek érczte1éreken (F elsobányat Boteshegy) fordulnak elo. Legszebb zöld mikroklinjaink az ú. n. amazonitokt Coloradóból és Miaskról. Az albitnak alpesi kristályodott példányai mellett méltán felemlitheto néhány amerikai elofordulást de különösen a braÚliait Morro V dhoról. Pompásak az újabban szerzett periklineínk a Binnenthalból. Az oligoklász nagYt átlátszatlan kristályai Warmbrunnrólt Arendaltól és Canadából ; mig a labradorit nyers és csiszolt példányai élénk és változatos szinjátékukkal gyönyörködtetnek. A monoklin pyroxenek közül szép példányaink vannak elso sorban a diopsidból Ala- és ZillervölgYt Nordmarken stb't ezek mellett még különösen figyelemre méltó a fehér diopsid Rézbányáról. A spodumen hiddenit nevu válfajának szépsége különösen csiszolt állapotban érvényesül. A wollastonit kifejlett végu kristályai Csiklovabányáról nem közönséges elofordulás. A rhodonit élénk rózsaszínu kristályodott példányai legszebbek Pajsberg vasbányáiból. Az amphibolok csoportjából felsoroljuk a nagy tremolit kristályokat N ew-York állambólt a szép feketet közönséges amphibolt Arendalból és a finnországi pargasitet; kellemes zöld szinükkel lepnek meg a különbözo nephritek. Nemzeti Múzeumunk gyujteményében a beryllnek nemes válfajaitt a smaragdot és az aquamarint igen becses példányok képviselik. A legkiválóbb smaragdjaink Muzoról valókt részint szabad kristály okt részínt az elofordulást kitünoen illusztráló diszpéldányok ; a takovajai (Ural) smaragdok


19

ugyan nagyobbak, de nem olyan átlátszók, mint az imént emlitett délamerikaiak. Még két dar.abra kell a figyelmet különösen felhivni, az egyik egy sárgás színu, teljesen átlátszó kristály Mursínkárólt a másik egy halvány zöldes-sárga nagy kristály Minas Geraesröl. A gránátok Magyarországon is gyakoriakt sot több helyen igen szépen kristályodva is találjuk okett foképen Vasko és Dognácska vasérczbányáiban. Ez utóbbi helyekrol valók azok a pompás gránátokt a melyeknek párját még a legnagyobb gyujteményekben is alig találjuk. A többnyire sötét s~inu kristályok, olykor feltüno nagyokt valóban ideális szabályossággal fejlettek ki, ásványtani értéküket még növeli aZt hogyegyeseken olyan kristályalakok fejlodtekt a melyek gránátoknál felette ritkák. Felemlitjük még a sárgást jáczíntvörös hessonitet az Ala-yölgybolt a sötét vérvörös

Szilikátok.

almandint Tirolbólt Alaskából és Kelet-Indiábólt a spessartin rendkivül fényes kristályait Coloradoból és az uwarowitnak csiszolt példányát. A ritka beryllium szilikát az ú. n. phenakit zömökt nagy kristályai T akovaja smaragdbányáiból valók; néhány év elott Krageron egy új elofordulásra bukkantakt innen nekünk egy ritka nagy~ágú kristályunk van. Gyönyöru dioptásaink vannak a Kirgiz-pusztából és a franczia Congo területrol. Gazdag topázgyujteményünkben az Orosz birodalomból valók a legkiválóbbak. Az Uralhegység két legfontosabb lelohelyérolt t. i. Miaskról és Mursinkáról szintelent illetoleg kékes zöld, gyönyöru topázaink vannak; ezek nemkülönben egy világos sárgat átlátszó kristály az Uruiga folyó vidékérol nagyságukkal vagy ritka szép kifejlodésükkel tünnek fel. Ujabban Japán különbözo vidékeírol is 3*

20


kerülnek topázok a gyüjteményekbe, a mieink sZÍntelenek és Tamagama-Yamáról valók. A sötét borsárga brazíliai topázokon kivül még felsoroljuk az északamerikai fontosabb lelethelyeket, ú. m. Utah, Colorado és Mexiko. Egyike a legszebben kristályodó szílikátoknak a datotíth Tirol, Németország, Olaszország és É.-Amerika lelohelyeirol jól van képviselve. A brazíliai kékes zöld, nagy euklászok szépségével nem versenyezhetnek az alpesiek; a szabad kristályok közt legkiválóbbak a brazíliai ak, az Uralhegységbol valók kisebbek, sötétzöldek. Az epidotnak eddig ismert leggyönyörübb elofordulását a Knappenwandról sok szép kristály és kisebb-nagyobb példány í11usztrálja; mindenekelott kell megemlítenünk egy a maga nemében egyetlen díszpéldányt, a mely külön állványon üveg alatt van kiállítva. Az axinitnek legrégebben ismert lelohelyér61, a Dauphinébol vannak legszebb példányaink, átlátszó, szegfübarna kristályokkal. A prehnit többnyire görbült lapú kristályokban gömbvagy legyezoalakú halmazokban a Fassa völgybol, Dauphinéból és New-Yerseybol. Mint rítka ásványt megemlítjük a bertrandítot Csehország- Franczíaország- és Coloradoból. Igen szép, kristályodott hemimorphítjeink vannak Rézbányáról, becses példányok, nagyobbára még a mult század elso felébol. A bonyolult chemiai összetételü turmalin különbözo szinü változatai közül az átlátszók mint drágakövek, mások pedig a kristályok sajátságos geometriai kifejlodése miatt értékesek. Fekete turmalinjaink lelohely ei Norvégország, Grönland, New-York állam és Madagaszkár szíget, a barnák Karinthiából és Gonverneurrol valók. A svájczi Campo Longoról származó vHágos zöld turmalin kristály szokatlan nagyságú; a rózsasZÍnü vagy sötétvörös turmatínok közt az ú. n. rubellít a legbecsesebb, ennek sok kristálya közt különösen egy, nagysága által tünik ki. Elba szigetérol a többi közt egy értékes nagyobb díszpéldányunk van. Legújabban ismét egy a maga nemében gyönyörü rózsaszínü turmaHnnal gyarapodott a gyüjtemény Californiából; a 9 cm hosszú és 3 cm vastag kristály becsét még kitüno hemimorph kifejlodése növeli. A víztartalmú szHíkátok közt az ú. n. zeolithok csoportja szép múzeális példányokkal tökéletesítik gyüjteményünket. Az apophyllít fehér, halványzöld vagy rózsaszinü, sot egészen sZÍntelen válfajai Poonahról, St.-Andreasbergrol, Guanajuatoról a legszebbek. Heulandit sZÍntelen, vagy fehér kristályokkal Islandról, idegen zárványoktól téglavörös ek a F assa-völgybol és DumbartonshireboI. A keresztalakú ikerkristályokban eloforduló phí11ipsít és harmotom lelohelyei St.-Andreasberg, Oberstein és Ríchmond. Gyönyörüek a sárgás vörös desminek Rézbányáról, nemkülönben a legyezo- vagy kévealakú kristálycsoportok az isIandi mészpáton és a poonahi apophylliten. SZÍntelen, fehér és vöröses chabasitjaink vannak Csehország különbözo vidékeirol, Obersteinbol, Új-Skócziából és eros fényü lencsealakú kristályok Ríchmondból. Az auvergneí natrolithot sZÍntelen nagy kristályai, mig a geodákban képzodött csehországi példá.nyokat inkább a vékony tüalakú kristályok jellemzik. Egy ritkább zeolith az edingtonit, ennek jól kifejlett nagy kristályaít láthatjuk Gelivararól. A csí11ámok és chloritok különbözo fajai a következo két szekrényt töltik meg; a tömör és amorph viztartalmú szí1íkátok közt felemlitjük a szerpentint, ennek egyik szép zöld válfaja a wí11iamsít T exasból és a nem régen Szardinia szigetén talált azurkék allophánt. A títanít gyémántfényü legszebb példányai nagyobbrészt az Alpokból valók, a kristályok nagysága miatt felemlitjük még az arendali elofordulást. A NIOBÁ TOK ÉS TANTALÁTOK egyáltalában ritka fajai, mint a pyrochlor, pyrrhit, sipyHt; columbít, tantalít, skogbölit stb. elég teljesen vannak gyüjteményünkben. PHOSPHÁ TOK, ARSENÁ TOK stb. A legelterjedtebb phosphátok egyike az apatít, hasonlóan mint a fluorít, színgazdag~ágávallep meg. Az alpesi elofordulások - Zí11ervölgy, Knappenwand stb. többnyire színtelenek vagy fehérek, ellenben a cseh-szászországi Érczhegységben eloforduló apatítek többnyire színesek, különösen szép az ibolyaszinü Ehrenfriedersdorfról; egy cornwallí apatít szép zöld színe mellett még teljesen átlátszó is, mig az É.-Amerikából és Norvégországból valók sötét színüek, átlátszatlanok, de a kristályok feltünö nagyok. A pyromorRhít dognácskai elofordulása mellett még megemlítjük Csehország, Németország, Cumberland és az Uralhegység különbözo érczbányáiból eredo példányokat. Remek kristályú mimetesitjeink vannak a johanngeorgenstadti régi elofordulásból. Vanadinítjeink foképen három lelethelyrol vannak; a karinthiai példányok kristályai vöröses barnák, ennél sokkal szebbek a sötétvörösek Arizonából; míg a csak néhány


21

év elott New-Mexícoban talált varietás, az ú. n. endlichit világossárga, jókora nagyságú kristályaival tünik ki. A vivianit a kozelmultban Ó-Radnán, az érczteléreken olyan szépen fordult elo, hogy azt méltán helyezhetjük a cornwalli mellé. E gyér elofordulásból értékes darabokat láthatunk a gyujteményben. Erythrinjeink közüllegbecsesebbek azok a schneebergi példányok, a melyeken jól kifejlett kristálykák ülnek. A skorodit nagy diszpéldánya Minas-Geraesbol és az almazold szinu varisdt Lewistonból újabb gyarapodások. Egy spedálisan magyarországi ásványnak, a smaragdzöld euchroitnek Líbetbányáról ritka példányai vannak kiállitva. A wavellit cseh-, német- és angolországi példányai mellett egy nagyobb Kapnikbányáról különösen becses, az ú. n. kapnidt. BORÁTOK. A bórsavas sók közül gyönyöru colemanitjaink vannak CaÍiforniából, jók a boracitok is. A többi bórsavas só nagyobbára ritkaság, igya jeremejewit és a rhodizit Kelet-Szibériából és az Uralhegységbol; a ludwigit finom rostos, selyemfényu halmazait eddig csak Vaskorol ismerjük, hasonlóképen a szájbelyitet csak Rézbányáról, mindkét fajból igen szép példányaink vannak. SULF ÁTOK ÉS CHROMÁ TOK. A kénsavas sók közül eloször is a felsobányai és kapnikbányai barytot említjük, a honnan sZÍntelen, fehér, sárga, barna, olykor jókora nagyságú táblákban kristályodott példányok vannak kiállitva, a világoskék Offenbányáról, hasonlóképen táblás; ezeknél sokkallapdúsabb, a rendkivül fényes, oszlopos baryt, az ú. n. wolnyn Rozsnyó környékérol. A külfoldi lelohelyek kozül jól vannak képviselve foképen Pribram, Freiberg és Angolország tö.bb bányavidéke. A baryttal hasonló alakú cölestin legtöbb és legszebb darabja Úl'völgyrol és Girgent1rol való. Anglesiljeink a magyarországi lelohelyekrol teljesen megvannak ; ezeknél azonban sokkal szebbek aNémetországból, Szardiniából és Broken-Hill bányáiból származók. A már régebben ismert krokoitok foképen Beresowskról valók, de ezeket kristályaik nagyságával és átlátszóságukkal messze fölülmulják azok, a melyeket újabban T asmaniában találnak. A gipsz magyarországi lelohelyei közül Kapnikbányáról vannak legnagyobb átlátszó kristályaink; Girgentirol alak és szín tekintetében elég változatosak példányaink, némelyek viztiszták és szokatlan fényesek. Végül felemlitjük a fecskefarkalakú nagy ikerkristályokat a Monte Donatóról és a hullámosan görbült, selyemfényu oszlopokat Friedrichsroderol. A sulfátoknak egy ritkább fajával az úrvölgyittel, a melyet eddig csak Magyarországból ismerünk végezzük ismertetésünket; ennek az ásványnak egy igen szép diszpéldánya külön kiállitva látható. WOLFRAMÁTOK ÉS MOL YBDÁ TOK. A wolframitot különösen három lelohelyrol em. lítjük: a csehországi Érczhegységbol származó nagy kristályodott pddányokat, az aquamarinnal való ritka elofordulást Szibériából, végül Felsobánya ércztelérein a trachytban eloforduló kisebb, de jól kifejlett kristályokat. Néhány év elott Broken-Hill bányáiból a ritka stolZÍtnak narancssárga, gyémántfényu kristálykái lettek ismeretesek ezekbol néhány szép darab szintén van a gyujteményben. Az arizonai wulfenitek, a mi a kristályok nagyságát, fényét és pompás vorös sZÍnét illeti, minden egyéb ismert elofordulást fölülmuinak. HYDROCARBON VEGYÜLETEK. A borostyánko nemes fajtái a Keleti-tenger partvidékeirol valók, különbözo sZÍnu darabjainak némelyike szerves zárvány okat is tartalmaz; közönséges, átlátszatlan válfaját Lemberg közelében, egy kövületeket tartalmazó homokkoben találják. A rendszeres gyujtemény végén az organolithokból naphta, hegyi kátrány és koszén példányok vannak elhelyezve.

Albit, Morro Vetho.

Barlangi

hiena.

Barlangi

medve.

Barlangi,

hiena.

5. Öslénytár. ÖSEMLÓSÖKGYUJTEMÉNYE. Dr. Krenner józseftol. Mig a vízben élo állatoknak szílárd részei - pl. csontok, csiga- és kagylóhéj ak - azok elhalálozása után a vizmedencze fenekére sülyednek, a hol a rátelepedo iszapb an örök ídore eltemettetnek, a szárazföldi állatok maradványaival ez ritkán, t. i. csakis akkor történik, ha kedvezo viszonyok összehatása mellett ezek a vizek fenekére kerülnek, vagy más módon iszapos üledékekkel, vagy szélhordta homok takarójával borittatnak, melyeknek oltalma alatt fentartatnak az utókornak. Így van ez a mostani idoszakban és igy volt ez hajdanában, a régen letünt ge910giai korszakokban is, melyeknek a vizekbol fölemelkedett fenekei most hegyeket alkotnak, a melyekben a régi, eltünt állatvílág maradványait fellelhetjük és összegyujthetjük. Ez a magyarázata annak, hogy a hegyek korétegeiben annyi kagyló- és csigahéjat és oly meglepo kevés osemlos csontot találunk. Az emlosök a harmadkor elso idoszakában az "eocenben" lépnek fel és átmennek a kornak középso és újkori szakaszába, a ttneogenbe", éltek az erre ,következo "diluvialisH korban, és élnek a jelenkorban is. Magyarországi ó-harmadkorú "eocén" osemlosök maradványai nem kerultek a múzeumba, de nagy számú és pedig gyönyöru maradványok vannak a hazai ttneogen"-bol és a "díluvium"-ból gyujteményünkben. Ezek a maradványok többnyire fogak és csontok, melyek épp oly érdekes, mint a tudományra nézve fontos gyujteményt alkotnak. A csontterem bejáratánál feltunnek a pompás mastodon fogak, melyek között némelyek még állkapcsokban ülnek; ez a sorozat egy nagy szekrényt tölt meg. A mastodon a neogen kornak elefántszeru alakja, melynek azonban nem két, hanem négyagyarszeru foga volt. Itt láthatjuk a ritka Mastodon angustidens keskeny zápfogait, a Budapest X. kerületi Kobánya cerithiummeszébol és a sokkal erosebb Mastodon Borsonit szélesebb fogakkal és ékalakú fogdombokkal, Szabadkáról, Érdrol és Ajnácskorol (Gömör m.), és ugyanezen helyrol, mely különben a magyar mastodonoknak folelohelye, a hatalmas Mastodon arvernensisnek jól megtartott zápfogait, a jellemzo kúpalakú fogdombokkal. A nálunk kiá1Htott neogen orrszarvú ak, rhinocerosok, fogai több helyrol


23

valókt ezek között a szarvnélküli Aceratherium indsivum a leggyakoribb; ennek állkapcsai és fogaí Csobánka (Pest m.)t Oláh-Csaholy (Szilágy m.)t Sóskút (Fehér m.)t Budapest Svábhegy és Szilvásról (Borsod m.) valók; az utóbbi helyrol egy gyönyöru fogazat a jellemzo két hatalmas kiálló agyarszeru metszofoggal együtt. Ajnácskorol szép tapir-maradványok jutottak Ebeczky Emil földbirtokos szívessége folytán az oslénytárba; többnyire fogakt de van egy fiatal állatnak épt egész állkapcsa is. Szt.-Endrérol (Pest m.) származik a Listriodon splendensnek fényest zománczos fogat és Balta. várról (Vas m.) egy antilop szarvcsapja és a Hipparion gradle fo5azata. Éz utóbbi kihalt állat ose volt a mostani lónak.

Barlangi medve. Óriási szarvas. Aepyornis tojás. A háttérben mammuth csontok és fogak.

A vastagboruekhez tartozó dinotheriumnak jól megtartott fogai és állrészeit Edelényrol (Borsod m.) és Szolnokról (Abauj m.) kerültek az oslénytárba. Valódi elefánt ja is volt a neogen idoszaknakt ez az Elephas meridionalist melynek zápfogai Aszódon (Pest m.) és Szomódon (Komárom m.) ásattak ki. A ttszén-állat" Anthracotherium magnumt egy hatalmas mocsárállatt melynek két nagy zápfogat a szápári (Veszprém m.) szénben találtatott. Ez az állatt mely az orrszarvú nagyságát is elérit rendesen a koszénben találtatik és valamivel idosebb a font felsorolt állatoknál. A múlt század hatvanas éveiben feltunést keltett az amerikai Dakotában felfedezett emlos faunat mely a tudós világot nemcsak a csontok ép megtartásat hanem az addig ismert állatoktól eltéro különös alakjai miatt is meglepte. Ezen ritkaságokból dr. Semsey Andor a múzeumnak valódi diszpéldányokat ajándékozott.

2/j.


E gyujteményben feltunik a Titanotherium Prouti-nak nagy koponyája, melynek az eros, kiszélesedo járomcsont ja és a homlokon lévo két eros és kúpalakú és szarvak felvételére szolgáló kidúdorodás sajátságos formát kölcsönöz. Kicsi, nyulánk állat az Oreodon Culbertsoni, melyrol a tökéletes koponyán kivul még felso és alsó fogsorokat is birunk; mig ezen állat az anoplotheriumhoz hasonlit, addig a következo ketto inkább a palaeotheriumhoz áll közel. Értem a Mesohippust Bairdit és az Anchitheriumot, az elsoboI a koponya és az alsó állkapocs, a másikból fogak vannak kiállitva. Szarvasféle állat a Palaeomerix, mely közel rokona a jelenleg, a Sunda szigeteken élo muntják szarvasnak. A Hyopotamus americanus a fönt emlitett Anthracotheriumnak rokona, csakhogy ez zsengébb és nyulánkabb állat mint amaz, jól megtartott felso és alsó fogazattaI van képviselve. Igen: sajátságos állat az Elotherium imperator, me1y a suideákhoz, tehát a disznók csoport jához tartozik. Állkapcsait feltuno hegyes, egymástól távol álló fogak jellemzik. Egész tökéletes fejét láthatni a Machairodus felinus-nak, kicsi, de borzasztó fogakkal felfegyverkezett állat, mely a ragadozó és húsevo typust legtisztábban mutatja. Hyaenodon horridus szintén tökéletes, ép megtartott fejével szerepel a tárban, nagy, eros és éles fogaival hatalmas és félelmes ragadozó lehetett. Az orrszarvúak, melyek azon korszakban Amerikában is éltek, a gyujteményben a Rhinoceros occidentale fogsorozatával vannak képviselve, a melyhez csatlakoznak szarvnélkuli rokonai, az Acerotherium Leidyi, és a Hyracodon nebrascensis, mind a ketto szép fogsoros állkapcsaival, mely utóbbi könnyed lábaival inkább lóra emlékeztet. A rhinoceridák legkirivóbb alakja azonban a Metamynodon planifrons, melynek óriási járomcsontokkal ellátott feje, eros zápfogai és agyaros állkapcsa általános föltünést kelt. Ezen érdekes és rendkivül becses tárgyakért fogadja dr. Semsey úr hálás köszönetünket. A felsoroltaknál fiatalabb diluviális korú emlos fauna nagyszeru gyujteménynyel van képviselve, melyhez hasonlót Európában csakis az orosz fovárosban, Szt.-Pétervárott találunk. Az egyik nagy szekrényben vannak az os barlanglakók kiállitva. Itt feltünnek a barlangmedvének, Ursus spelaeusnak óriási koponyái, végtagbeli és egyéb csontjai, melyek többnyire az igrícÚ barlangból Biharban származnak. A csontrágástóI erosen lekopott fogakkal mutatja be magát a barlangi hiena, a Hyaena spe1aea, a mely állatnak fogsorain kivül szép teljes koponyája tunik fel. Ez is az igriczi oduban találtatott, a melybol a barlangi farkas, Canis spelaeus csontrészei is származnak. Ezen hely legbecsesebb itt kiállitott darabja ~zonban a barlangi tigrisnek, F elis spelaeanak ép és tökéletes fogazattaI fölfegyverkezett koponyája, melynek szépsége és nagysága megérdemli, hogy megbámulják. Ez Kornis Emil gróf ajándéka. A szabadban lakó magyarhoni diluvialis állatok közül feltünnek a szarvasok, melyek közül az óriás szarvas, Cervus eurycerus hatalmasagancsaival különösen imponál és mely jól megtartott koponyákkal van képviselve. Szép jávorszarvas Cervus Alces és iram szarvas agancsokat is látunk gyujteményünkben, mely két utóbbi alak él ugyan még a jelenkorban, de hazánkban kihalt. A tülkösök közül a domború homlokú Bison priscus 7 szép koponyával és 20 csapos homlokcsonttal, a sokkal ritkább Bos primigenius pedig 4 koponyával van képviselve. Mind a ketto nálunk kihalt állat. Nálunk ezen korban nem volt ritka egy nagy orrszarvú, Rhinoceros tichorhinus, mely a harmadkorúnál nagyobb volt. Ennek 5 nagy koponyája, több állkapcsa és fogsora van kiállitva, nemkülönben egyéb csontja is. A gyujtemény fénypontja azonban ama remek sorozat, a mely a diluvialis, elefánt az Elephas primigenius csontmaradványaiból áll. Ezen hatalmas elefánt, me1y közönségesen Mammuth-nak neveztetik, hazánk sikságán és dombvidékén nagy csordákban élt, csontjait gyakran találjuk, különösen a Duna és Tisza völgyében.


25

Ezen ál1at óriásnak fO tökéletes alsó ál1kapcsa fogastul van kiál1itvat ezenkivül. van még ~2 ne m egészen ép ál1kapocs és külön 96 darab nagy zápfog. Keresztcsont 2 vant lapoczkacsont 5t két fél és egy tökéletes medenczecsontt a mely utóbbi diszpéldányt T askonynál a Tiszából halászták kit ezt Szapáry Gyula gróf nagylelkuségének köszönjük. Ezenkivül bordákatt csigolyákat és sok nagy és kisebb végtagcsontot látunk. Különösen szép egy tökéletes koponyat felso és alsó ál1kapocscsal agyarokkal és szép fogakkal együtt; ez fiatalabb ál1até volt. Öreg mammuth agyar ~5 van kiálHtva különféle hosszúság- és vastagságban. E gyujtemény mindenesetre egyike a legszebbeknekt melyek léteznek. és a mammuth-csontok mind Magyarországból valók. Jelenleg ezen ál1atalak eltüntt kihalt az egész világon. A terem közepén a barlangi medvének az oncsászai barlangból származó egész csontváza van kiál1itvat egy másik még nagyobb példány egy morvaországi barlangból származikt e ketto között az óriási szarvasnakt a Cervus eurycerusnak egy pompást tökéletes példánya van fölálHtvat mely egy irországi turfatelepbol valót s melynek agancstáva körülbelül 3 métert teszen. Mind e három disztárgy Semsey dr. úr ajándéka. Végre még megemlítendo a Madagaskar szigetérol származó subfossil óriási tojást ez a kihalt Aepyornis maximus madárnak tojásat melynek köbtartalma 73/4 liter.

Bos priscus.

A Magyar

Nemzeti

Múzeum

mult ja és jelene.

Ichthyosaurus

longirostris.

6. Öslénytár. ÁLTALÁNOS ÖSLÉNY -GYUJTEMÉNY. Dr. Franzenau Agoston-tóI. E gyüjtemény czé1ja a földkérgünk különbözö rétegeiben található szerves lényeknek maradványait bemutatni, a földnek legrégibb korától a jelenig. A kövületeknél - a mint e maradványokat nevezzük - a szervezetek lágy részei rothadás folytán eltüntek. Meghatározásuk tehát, kevés kivétellel, csak a szilárd vázak alapján eszközölheto. Olykor kémiai befolyások következtében az eredeti anyag eltünt és idegennel pótoltatott, igy mészhéj ak kvarczczá, haematíttá, sot nemes opáUá változtak át, de a né1kül, hogya héj aprólékos külso diszítése kárt szenvedett volna, ha pedig a héjj anyaga teljesen eltávolodott, helye mint üreg, azaz az í11eto maradványnak csak lenyomata maradt vissza. Gyüjteményünk általános jellegü, hogy a mostanig megállapitott geologiai idoszakok szerves zárványai kronologikus sorrendben kífejezésre jussanak. Mint legrégibb képzodménybol, a paleozoos epocha silur periodusából cseh, angol, orosz és skandináv anyag van, melyben az ezen idoben kifejlodésük maximumát elért rákokhoz sorolt úgynevezett trilobíták nagy számmal szerepelnek. Társaságukban elofordulnak még a lábasfejü molluszkákból az egyenes irányban terjedö héjjal biró orthocerasok, a hajlott vagy egy sikban csavart és korongalakú cyrtocerasok és lituitesek, csigáknak különbözo fajai, tüskeborüekbol a cyathocrinus, az ürbelüeknek a hydromedusák csoportját tevo graptolítek és az anthozoák csoportjába való halysítes, springopora és omphyna fajok. A devon periodus állatvHága bemutatására rajnavidéki és harzhegységi anyag szolgál. A fauna az elobbihez viszonyitva nagy változást tüntet fel. A graptolitek teljesen kihaltak, trilobiták gyérek, ellenben gyakoriak a lábasfejü molluszkák közül az egy sikban csigavonal szerint csavarodott goniatitek. A tekintélyes számú csiganemek, a kagylókból pedig a stringocephalusok, a karIáb úak, tüskeborüek és anthozoak gyakoriak. Utóbbiak a discophyllum és favastrea fajokkal, valamint e rétegöszletre a legjellemzobb alakkal, a papucs mellso része formáját mutató Ca1ceola sandalínával szerepelnek. A következo fiatalabb koszénepocha rétegeiben, mely belgiumi, angol, kelet-német és csehországi anyagot foglal magában, az állati maradványok mellett már igen sok növénymaradványokat is észlelünk. Az állati maradványok között itt lépnek fel eloször a kétéltüek, melyekbol az Archeosaurus

27


Decheni-nek egy szép koponyáját, továbbá pánczélos halakat, néhány trilobitát és lábasfeju molluszkát látunk. A csigákból ez idoszak sajátosságát tevo symetriásan nott bellerophonokat, a kagylókból posidonomia héjakat, karlábúakból a productus nembe valókat találjuk, melyekhez néhány tüskeboru és urbelu járul. képeÚk, melyekbol többek között kiemelendok A gazdag flórát jórészt edényes kryptogamok neuropteris, cyatheites, odontopteris, annua sphenophyllum, stigmaria, sigí11aria. lepidodendron, laria stb. maradványok. A paleozoos epocha legfiatalabb, úgynevezett dyas periodusnak jellemzo kövületeit türingi és szászországi anyag tünteti fel. Az állatiak a Palaeoniseus Freies1ebeni nevu halfaj on kivül, a gervilHa, avicula és lyonsia kagylókkal, a Productus horridus karlábúval vannak meg, mig flórájából a psaronius és selenochlaena nagy faalakú harasztok: maradványai láthatók. A paleozoos epocha faunáját és flóráját összetevo szervezetek nagyobb területeken is egyformák, a következo mesozoosban a hasonkorúaknál vidékek szerint a maradványok más és más csoportulást tüntetnek fel, mit az akkoriban eloállott földfelületi egyenetlenségeknek : nagy kontinenseknek, különbözo mélységu tengereknek és elüto éghajlati viszonyoknak tudhatunk be. Így a trias periodus alsó tagjának, a tarka homokkonek dél-németországi anyagában elofordulnak a chirotheríum kétéltunek ötujjú lábanyomai, myophora és gervilHa kagylók, natica csigák, voltÚa és calamites növények, a középsoben, mely kagylómész elnevezést nyert, placodonta kétéltuek, különbözo halak fogai, a Pemphix Suerii nevu rák szép fejtora, a Ceratites nodosus és más lábasfeju molluszkák, csigák, kagylók és karlábúak több fajjal és a liliomhoz hasonHtó izült tagokból összetett kocsányon ülo, encrinus nevu tüskeboru. Utóbbinak egyes kocsány tagjait püspökvagy Bonifacius-fillér névvel látták el és némely vidéken olyan gyakoriak voltak, hogy egész rétegek keletkeztek belolük. A periodus legfiatalabb tagjának, a keupernek németországi anyagából a mastodonsaurus és Ceratodus Kaupií halnak fogai, kicsi kagylós rákok, mytilus és gerví11ia kagylók és a Hngula karlábúnak teknoi állíttattak ki. Ennek ellenében az alpesi trias hallstiidti, szt.-cassiani, recoaroi, wengeni, raibH és fassavölgyi rétegeiben a kövületek között foszerepet játszanak alábasfeju molluszkák s pedig az elobbi epochában szerepelo goniatitok általános formáját mutató, de belso szerkezetre lényegesen elüto ammonitok, továbbá orthocerasok sok fajjal, cSigák, kagylók a cassianella, halobia és monotis különleges nemekkel, nemkülönben tüskeboruek. Az epocha alpesi rétiai periodusának Ausztriában talált anyagát a kagylók nagy mennyisége, a waldheimia, terebratula, rhynchonella és spirHera karlábú nemeknek formái, a hazait, nevezetesen a Hptómegyei Hibbe község mellett fe1tártat, a gervilHa, Hma, pecten és ostrea kagylók és az elobb emlitett karlábú nemek alakjai jellemÚk. A jura periodus Has korszaka angolországi képzodményeibol múzeumunk egy nagy és kiválóan szép, Dorsetshire mellett talált ichtyosaurus koponyát ~orgách Károly gróf adományaként oriz, egy kevés híján teljes példányt a bajorországi Banz-ról, valamint egy a württembergi Holzmaden' táján ásott és kitünoen preparált, csak 90 cm.-t méro Ichtyosaurus tenuirostris teljes csontvázat dr. Semsey Andor úr bokezuségének köszönünk. Kisebb kövületek között szerepelnek az angol-, francÚa- és délnémetországi képzodményekbol még a belotomus saurus koponyája, halak, igen változatos formájú belemnitek és ammonitek, mint lábas fejumolluszkák, csigák, sokféle fajú kagylók, karlábúak és tüskeboruek, valamint a problemás, chondritesnek és algacitesnek nevezett 1enyomatok. Hazánkban e korú rétegekben talált szervezetek a csernyei és pécsi anyaggal vannak képviselve. Az elobbi ammonitokat és aulocerast, az utóbbi unio, cardinia és astarte kagylókat, meg zamites növényrészeket tüntet fel. A jura periodus doggernek nevezett emeletének angol-, francÚa- és délnémetországi rétegeibol lábasfeju molluszkákon kívül csigák, a kagylókból az egész periodust jellemzo gresslya, ceromya, trigonia, pleuroperna és más nemek fajaí, féregmaradványok, tüskeboruekbol ophiurák és karlábúak 4*

28


vannak kiállítva. A hazai e korú képzodmények faunájárólt a krassó-szörény megyei Szviníczán talált különbözo fajú ammonítek vannak hivatva fogalmat nyujtani. A periodus harmadik idoszakában keletkezett képzodménybolt a malmból láthatók a metriorhynchus saurusnak dr. Semsey Andor úr által ajándékozottt Fletton mellett Angolországban talált majdnem teljes koponyája, azonfelül angol-t franczía- és németországi anyagból halakt rákok, ammonitok és ezek zárókészülékét alkotó apthyhusnak nevezett héjakt csigák igen nagy szám mait kagylók, melyek között a szarvakhoz hasonlító erosen csavart, a díceras nembe tartozó héjak fel-

Neogen kövüIetek.

tünok, azután karlábúak, tüskeborüek a cídaris, apiocrinus, nemkülönben a thecosmilia, montlivautia és crenidium ürbelüeknek képviseloi. Végül a jura periodus legfiatalabb tagjánakt a títhonnak faunáját, karlábúak mutatják be. A mesozoos epocha kréta periodusának a neocomtól a cenomanig terjedo emeleteinek francziaországi anyagából a lábasfejü molluszkák, még pedíg úgy az ammonítok, mint mellékformái: a crioceras, hamites, ancyloceras, baculites és turriIítes alakokt csigák, a jellegzo cucullea, inoceramus, janira, caprotinat exogyra és sphaerulites kagylók, a karlábúak különbözo nemeit az echinolampas, hemiastert epiastert mícraster, echinospatangus, holaster, galerítes és ecrunocorys tüskeborü nemek képviseloi állíttattak ki. A belgiumi senon-danian emeleti rétegek faunáját saurus és halfogakt rákok, belemnítekt csigák, kagylók, a terebratula és thecídea karlábúakt a hemipneustes, mícrastert scruzastert ecrunochonus tüskeborüek és az orbitoides protozoafajok alkotják.

29


Az Északnémetországbanezen periodus alatt kifejlodött rétegekbe zárt kövületek feltüntetésére lábasfeju molluszkák, csigák, kagylók, karIábúak, tüskeboruek és a parasmiHa, scyphia, cosdnopora és coeloptychium urbeluek nemeinek alakjai szolgálnak. Az angolországi albien-senonien emeletek valódi krétaanyagából hal- és rákrészek, lábasfeju molluszkák, csigák, kagylók, a tüskeboruek közül a már elobb emHtetteken kívül még a cyphosoma, discoidea, salenia, pirena, catopygus és pentagonaster nemek fajai, karlábúak és urbeluekbol parasmiHák, siphoniák, polypothedák és cosdnoporák láthatók. A csehországi qua der és planer oslénytani anyaga hal- és rákrészeket, lábasfeju molluszkákat, a következo kanozoos epochában szintén fellelheto csiga- és kagylónemek alakjait, karIábúakat, tüskeborueket, urbelueket és protozoákat tüntet fel. A krétaidoben a mai GaHcziát borított tengert foként lábasfeju molluszkák, csigák, kagylók és tüskeboruek népesítették be, míg a hasonkorú képzodmény az Alpokban, az úgynevezett gosaurétegek sok csiga- és a kagylófaj mellett, szám os urbe1uvel tünik ki, ezek között mint gyakoriakat a cyc1oHtes, columnastrea, astrocenia, trochosmiHa és hydronophora nemek alakjait látjuk. A magyarországi neocom Lábatlan vidékérol ammonites és apthychus, Bakony-Nánáról ammonites és epiaster, Olaszfaluról turriHtes, caprotina és galerites fajokkal szerepel. A kréta periodus után hirtelen és teljes átalakulást tapasztalunk a faunában és fIórában. Míg ugyanis a mesozoos epocha sajátságos saurus nemei, az abban domináló lábasfeju molluszkák bizonyos családjai teljesen kihalnak és a karIábúak lényegesen apadnak, addig helyüket elfoglalják szárazföldi emlosök és a növények között az elso izben eloforduló dkotyledonok. Ezen új epochát kanozoosnak nevezzük és általában négy periodusát különböztetjük meg, mint legrégibbet az eocent, melyet halak, rákok, csigák és kagylók igen sok fajjal, néhány karlábú, azután tekintélyes számmal tüskeboruek, urbeluek, de leginkább a protozoák egyik neme, a nummuHtoknak sokasága határoznak meg és ennélfogva nummuHtformatiónak is mondjuk. Ezt követi az oHgocen periodus, az elobbivel sokban egyezo faunájával és fIórájával, kivéve, hogya nummuHtok egészen alárendelt szerepet játszanak. Az ennél fiatalabb miocen és pHocen periodust hazánkban neogen névvel foglaljuk össze, a mely korszak képleteiben nálunk három sÚntet különböztetünk meg: u. m. a legalsó marint, mely a mediterran vidék mai napi szervezeteihez hasonlókat mutat fel; azután a középso cerithium vagy szarmata szintet, melyben az elobbitol elüto, félig sósvizi tengerIakók foglaltatnak és a legfelso congeria szintet cardiumok, melanopsisok és congeriákkal. Ezen képzodmények szerves zárványai nagy mennyiségben és változatos formákkal ki vannak állitva: T ornáról, BakonybéIrol, T okodról, Sárisápról, a budai Kissvábhegyrol, Lapugyról, Bujturról, Szobról, Szt.-Margíttáró1, Erdobényérol, Tinnyérol és Királykegyérol. A küIföldön használat os négyes beosztást franczia-, angol-, olasz- és németországi anyag képviseli. I

Perciraea Gervaisii.

Asv ANY -ÓSLÉNYT ÁRA

Recommend Documents