A FERTŐ PROBLÉMÁJA írta : D R . V A R G A
A
LAJOS,
Sopron
1 térképpel
Sopron kapui előtt elterülő rendkívül érdekes, titokzatos tó az utóbbi időben a legnagyobb érdeklődés tárgya lett. M i n d e n ü t t hangoztatják, hogy g a z d a s á g o s kihasználása múlhatatlanná lett. Sekély vize semmi hasznot sem hajt — m o n d j á k — s ezért le k e l l csapolni, hogy medrét fel lehessen szántani s g a b o n á v a l bevetni. Különféle terveket dolgoztak k i az utóbbi időben arra a kérdésre, hogyan lehetne a Fertőt g a z d a s á g o s a b b a n kihasználni. Sokan vannak, akik ú g y akarják a kérdést megoldani, hogy D é v é n y előtt a D u n á b ó l összekötő csatornát építenének a Fertőig s innen a H a n s á g o n keresztül G y ő r i g . Ez a csatorna a hajózás szolga* latában állana. M á s o k a Fertő l e g s z ű k e b b területén hatalmas gátat építenének, í g y két medence keletkeznék. A z északi, teljesen osztrák birtokban levő medence vízzel borított v o l n a . A déli, nagyrészt magyar medencét pedig teljesen kiszárí* tanák, t e r m ő f ö l d d é tennék. A tervezgetők azonban nem g o n d o l j á k meg, hogy a Fertőre az ismeretlenség fekete fátyola b o r u l . C s o d á l a t o s , hogy itt fekszik K ö z é p * E u r ó p á n a k csaknem a kellős közepén, alig néhány kilométernyire Bécstől, egy hatalmas m o n a r c h i á n a k kultúra tekintetében h o s s z ú i d ő n keresztül messze világító pontjától. A l i g akadt valaki a bécsi t u d ó s o k közül, aki a tavat kutatta volna. N i n c s e n messze a másik t u d o m á n y o s középponttól, B u d a p e s t t ő l sem. Á m a magyar kutatók elé nagyszerű vizsgálati tárgyat és célt tűzött k i a világhírű Lóczy Lajos. H o s s z ú évtizedeken át a Balatont kutatta a magyar t u d ó s g á r d a . M u n k á s s á g u k eredménye v a l ó b a n felül* múlhatatlan v o l t : a Balaton a világ legjobban ismert tava lett. A Fertő pedig maradt t o v á b b r a is a t u d o m á n y mostoha gyermeke. A lelkes pozsonyi orvos, Pantocsek József, m i n d e n szabad idejében a Fertő vizének D i a t o m e á i t kutatta. V i z s g á l a t a i n a k m e g l e p ő eredményeit t ö b b dolgozat* ban és egy vaskos k ö n y v b e n tette közzé. Láthatta a t u d o m á n y o s világ, hogy m i l y e n kincseket rejteget a titokzatos tó. Á m a pozsonyi orvosnak nem akadt követője s a Fertőt borító fátyol t o v á b b r a is ott maradt . . . Ezek a k ö r ü l m é n y e k o k o z t á k azt, h o g y a Fertőről m é g m i n d i g o l y a n keveset tudunk. M é g arra a kérdésre sem vagyunk képesek elfogadhatóan megfelelni, hogy hogyan keletkezett. A legtöbben azt állítják, hogy annak a pannóniai tengernek a m a r a d v á n y a , mely a K i s * A l f ö l d e t borította volt. A Fertő ennek a régi tengerfenéknek l e g m é l y e b b részén terült v o l n a el. Sokan azt hiszik, hogy a tenger elvonulása után a mai Fertő medre a H a n * sággal együtt berogyott, beszakadt. A z ú g y keletkezett teknőben összegyűlt a víz s a patakok megtöltötték. A Fertő nyugati partján h ú z ó d i k n a g y j á b a n a partokat k ö v e t v e az a hatalmas törésvonal, mely Pöstyén és Balf között ismeretes. A nyugati part n a g y s z á m ú ásványvízforrása is ennek a törésvonalnak k ö s z ö n h e t ő . A Fertő medrének keletkezésében tehát a b e s z a k a d á s n a k feltétlenül szerepet tulajdonít* hatunk. N é m e l y e k azt hiszik, h o g y v a l a m i k o r itt folyt az O s * D u n a s ez mélyítette v o l n a k i . Szerintük tehát a Fertő a régi D u n a medre v o l n a . Ezekkel szemben többen az állítják, hogy az Ő s * R á b a vagy az Ő s * R é p c e folyt erre s ezek ásták v o l n a k i a Fertő medrét. A tó keleti partján levő n a g y m e n n y i s é g ű folyami kavics v a l ó b a n
megerősíti ezt a felfogást. A leginkább d i ó n a g y s á g ú , erősen lekoptatott kvarcit* kavicsok azonban csak o l y a n folyóktól eredhettek, melyek nagyon lassan folytak. Tekintélyes t u d ó s o k azt vitatják, hogy a Fertő medrét, a H a n s á g o t és az egész K i s í A l f ö l d e t azok a rettenetes, d ü h ö n g ő északnyugati szelek d o l g o z t á k k i , amelyek az említett tenger kiszáradása után fújtak szakadatlanul. A z itt elterült laza h o m o k o t annál k ö n n y e b b e n elhordhatták ezek a szelek, mert nem boríthatta m é g n ö v é n y i takaró. Fertőrákos*, Balf*, F e r t ő b o z * és S o p r o n n á l k e m é n y kőzetek takarják ezt a h o m o k o t s ezek védelmezték meg az elfúvástól. Ennek az elfúvási (deflációs) elméletnek sok híve van. Á m ezek is m i n d csak elméletek, melyeket nem t á m o g a t n a k alapos kutatások és vizsgálatok. A d d i g tehát nem célszerű a Fertő szabályozására még g o n d o l n i sem, a m í g részletesen fel nem kutatják. És ezek az elméletek is csak azt bizonyítják, hogy a Fertőt m i l y e n kevéssé ismerjük. Pedig a Fertő a világ legérdekesebb tavai közé tartozik. E g y i k legnagyobb nevezetessége, hogy létezése óta nagyon sokszor kiszáradt, majd bizonyos idő elteltével újra víz lepte el. Ebben a tekintetben csak a délnémetországi Eicheni*tó és a krajnai Cirknitzi*tó hasonlít hozzá. Á m ezek kicsiny tócsák a Fertő n a g y s á g a mellett. H i s z e n a felszíne ma k b . 330 k m 2 , tehát csaknem a fele a Balatonnak. Szélessége 7 — 15 k m , h o s s z ú s á g a pedig 35 k m . Kétségtelen, hogy ősi geológiai i d ő k b e n a titokzatos tó sokszorta nagyobb lehetett s elborította a mai H a n s á g o t is messze G y ő r vidékéig. Ezt bizonyítja az a hatalmas tőzegréteg, mely a H a n s á g b a n édesvízi növényzetből évezredeken át k é p z ő d ö t t . A tó azonban lassanként v i s s z a h ú z ó d o t t s talán nagyrészt k i is száradt. M e r t az ú j a b b k ő k o r s z a k b a n az ősember is letelepedett a Fertő mai medrében. Ezt tanúsítja Széchenyi Béla gróf nagy feltűnést keltett fölfedezése is (1876). A Fertő m e d r é b ő l kiásott k ő k o r s z a k b e l i leletekből azt következtették, h o g y ott az ő s e m b e r cölöpépítményeken lakott. Á m a cölöpépítményeket sokan kétségbe v o n t á k . V a l ó s z í n ű , h o g y az ő s e m b e r akkor lakhatott a Fertő déli medrében, ami* k o r a szeszélyes tó kiszáradási i d ő s z a k a volt. A történelmi i d ő k hajnalán megvolt n a g y s á g á r ó l igen keveset tudunk. Plinius egyik közléséből arra lehetne következtetni, h o g y akkor, amikor a rómaiak a Fertő partját is uralták, a mainál sokkal nagyobb lehetett. A z u t á n újra apadni kezdett. II. O t t o k á r cseh király p l . 1270*ben tekintélyes csapatot k ü l d ö t t át a Fertőn. A csapat azonban a Fertőbe veszett. E g y 1318*ból s z á r m a z ó okirat nem is nevezi tónak, hanem folyónak s megemlíti, hogy v á m o t szedtek rajta. Ez a száraz állapot azután meglehetősen h o s s z ú ideig, mintegy 200 esztendeig tartott. A z ú j o n n a n keletkezett területeken, főleg a keleti széleken, a falvak sorai épültek. Pósatelek, Vitézfölde, T a r d , Selegd falvak neveit oklevelek emlegetik. M a m é g a helyüket sem tudjuk pontosan. Á m a X V . s z á z a d b a n a titokzatos tó felébredt hosszú álmából s újra megtelt vízzel. A z említett falvak l a k o s s á g á n a k pedig menekülnie kellett. A X V I I . század végén pedig a mai partokig értek a Fertő hullámai. Á m ez az állapot sem tartott sokáig. Ú j r a rohamosan apadni kezdett s 1738*ban egy ruszti bognármester keleti irányban átgázolta a Fertőt s baj nélkül átjutott a túlsó partra. 1740*ben pedig alig csillogott benne víz. A z u t á n újra rohamosan emelkedni kezdett s 1786*ban 515 k m 2 v o l t a terű* lete, tehát csaknem kétszer akkora, mint ma. H a z á n k felmérésen alapuló legelső teljes térképén, melyet N e u ezredes p a r a n c s n o k s á g a alatt 1782 —84 között vettek föl, a Fertő j ó v a l nagyobb, mint ma. Ennek a térképnek fényképmásolatát k ö z ö l j ü k . 1 1 A térképről lásd részletesebben : D r . F o d o r K ö z l e m é n y e k , 1929, L V I I . k ö t e t , 4 - 9 . l a p .
Ferenc : M a g y a r o r s z á g f e l m é r é s e n a l a p u l ó e l s ő t é r k é p e . F ö l d r a j z i
Á m ez az állapot sem tartott sokáig. Lassan apadni kezdett a vize s 1868*ban már nem v o l t t ö b b é tó, hanem száraz terület, melynek medrét t ö b b helyen fel* szántották és bevetették. D e 1872*ben újra elöntötte a mezőket s a rendes partokig n y o m u l t előre. A 80*as években pedig élénk vízi élet i n d u l t meg rajta. F ü r d ő * házak létesültek s csónakázó egyesü* letek alakultak. N a p j a i n k b a n pedig lassú száras dási folyamat indult meg. A tavaszi h ó o l v a d á s ü k és esőzések ugyan j ó fél* méterrel emelik a tó tükrét, de ha me* leg a nyár, akkor rendkívül sok víz elpárolog belőle. A Fertőnek ez az é v s z á z a d o s k i * száradása és újratelése o l y a n jelenség, melyet m é g m e g m a g y a r á z n i nem tu* dunk. N a g y o n kevés az a patak, mely beléje folyik. A z évi csapadék, mely a tónál 700 m m évi átlagú, szintén nem okozhatja a tó é v s z á z a d o s k i * száradásait. N a g y o n sokan hatalmas földalatti forrásokra gondolnak. Á m ilyeneket sehol sem lehet találni. A m i k o r a Fertő é v s z á z a d o s k i * száradásának okait kutatjuk, lehetetlen nem g o n d o l n u n k arra az óriási kitér* jedésű kavicstakaróra, mely a Fertőtől északkeletre elterül. E z a hatalmas ka* vicsmező átlag P o z s o n y n á l k e z d ő d i k és legyezőszerűen terül szét az egész C s a l l ó k ö z ö n s lenyúlik a Fertőig. M é g az O s * D u n a építette azokban a geo* A N e u s f é l e t é r k é p a F e r t ő r ő l , k é s z ü l t 1782—84=ben. A p o n * lógiai i d ő k b e n , amikor a K i s * A l f ö l * tozott v o n a l a tó belsejében kb. a mai vízállást jelzi. D i e N e u ' s c h e K a r t e v o m F e r t ő s e e aus d e n J a h r e n 1782—84. det elborító tengerbe ömlött. D i e p u n k t i e r e L i n i e i m Seebecken e n t s p r i c h t ungefáhr dem heutigen Wasserstande. A D u n a vizeinek nagy része ma is beivódik ebbe a kavicsmezőbe. H i s z e n figyelembe kell vennünk, hogy a h a z á n k b a lépő D u n a mai felszíne j ó 20 méterrel magasabban van, mint a Fertő szintje. U g y a n i l y e n m a g a s s á g b a n fut a Lajta is, az említett kavicstakarón. A csallóközi hatalmas kavicsmező vízáteresztő képessége Bogdánffy Ö d ö n szerint a rábamenti kavicsmezőkkel együtt az o r s z á g b a n a leg* nagyobb. Teljesen i n d o k o l t tehát a gondolat, h o g y a Fertő vizeinek táplálásánál ennek a vízzel dúsan átitatott kavicstörmelékkúpnak fontos szerepet tulajdonítsunk. Ebben megerősít az a tapasztalatom, h o g y mindenkor, amikor a D u n a és Lajta magas vízállású, akkor a Fertő is megduzzad. A K i s * A l f ö l d laza rétegei között a víz igen k ö n n y e n beszivároghat a H a n s á g b a s innen a l e g m é l y e b b részre, a Fertőbe. D e gondolhatunk arra is, h o g y itt a földkéreg lassú periodikus emelkedéséről és süllyedéséről is lehet szó. H i s z e n Sopron és a Fertő környéke gyakori föld* rengéses terület, ami arra v a l l , hogy a földkéreg itt m é g nem állapodott meg vég* leges á g y á b a n . H a a Fertő medre évtizedeken át csak 1—2 métert emelkedik,
akkor vizei lefolynak s kiszárad. H a ugyanannyit süllyed, akkor megint víz lepi el. A Fertő medrét szürkés iszap borítja, roppant egyenetlen v a s t a g s á g b a n . Ez az iszap egyes helyeken térdig ér, ú g y h o g y alig tudunk kiszabadulni belőle. R e n d k í v ü l finom szemcsékből áll; m é g m i k r o s z k ó p alatt is alig mutat nagyobb szemcséket. Roppant tapadós, zsíros tapintású s a ruhából nehezen kefélhető k i . Ez a sűrű iszap rengeteg vízi rovarálcának, féregnek s egyéb a l s ó b b r e n d ű állat* nak a lakóhelye. B ő s é g e s táplálékot találnak tehát a gázló madaraknak ezzel élő k ü l ö n b ö z ő fajai. Ez az iszap tele van k o r h a d ó , r o t h a d ó szerves anyagokkal. Ez a temetője azoknak a parányi állati és n ö v é n y i élőlényeknek, melyek rengeteg tömegben lebegnek a vízben s amelyek a planktont alkotják. N a g y t ö m e g ű baktériumflóra végzi el ezt a rothasztó folyamatot, melynek eredményeként nagyon sok metán ( m o c s á r g á z ) és a főleg a n á d a s o k közötti vizekben érezhető kénhidrogén képződik. Á m nagy terülek vannak a Fertő medrében, melyeken nincsen meg ez a vastag, finom iszap. Itt rendkívül k e m é n y a tó medre, mert a szélokozta áramlások messzire elhordták az iszapot. H a az iszap s a csupasz k e m é n y meder az elpárolgás vagy a szélokozta vízelhúzódás miatt szárazra kerül, akkor k ő k e m é n y cserepek alakjában megszilárdul s cserépszerűen megrepedezik. N a g y o n sok szóda virágzik k i rajta, mely minden n ö v é n y i életet lehetetlenné tesz. Ez a s z ó d a a Fertő legveszedelmesebb fegyvere, melyet azok mellének szegez, akik le akarják csapolni s vizétől meg akarják fosztani. N e k ü n k magyaroknak nem k e l l nagyon messzire mennünk, hogy a szikesedés katasztrofális jelenségét t a n u l m á n y o z z u k . H a z á n k b a n bőségesen vannak elszomorító példák. Lecsapolása esetén a Fertő mai medrében is kérlelhetetlenül kivirágoznék a szik s mindenféle m e z ő g a z d a s á g i próbálkozást lehetetlenné tenne. Á n a g y m e n n y i s é g ű szíksó ( s z ó d a ) a tó vizéből keletkezik. A víz kémiai elemzése kiderítette, hogy a Fertő tipikus szulfát* és szóda*tó, tehát igazi sóstó. Legnagyobb mennyiségben glaubersó, keserűsó, káliumszulfát és kalciumszulfát van benne s ezeken kívül a n á t r i u m h i d r o k a r b o n á t az u r a l k o d ó . K o n y h a s ó , magné* z i u m k l o r i d és s z i l i c i u m d i o x i d is bőségesen van benne. Ezek a sók egy liter vízben sokszor 16 grammot tehetnek k i . M i l y e n sós sivatag keletkeznék a Fertő medre* ben, ha a vizét levezetnék! A m a g a s f o k ú sótartalom miatt a Fertő vize élvezhetetlen, de fürdésre kitűnően alkalmas. Á töménységet erősen befolyásolja a csapadék és az elpárolgás. A z előbbi m i n d i g felhígít, kiédesít. A z utóbbi pedig töményít. Ezért a sótartalom nagyon változékony. És a n a g y f o k ú sótartalom ellenére is nagyon gazdag a Fertő élővilága. H a t a l * mas kincs rejlik a sokszor 4 méternyi magasra n ö v ő nádrengetegben, mely t ö b b k m ö v b e n szegélyezi a Fertőt s amely rengeteg embernek ad kenyeret s takar* m á n y k é n t sok ezer állatnak ad kedvelt táplálékot. Sok száz vagonnal szállítják k i a külföldre, N y u g a t * E u r ó p a k ü l ö n b ö z ő országaiba mint ipari nádat. M é g a kis magyar Fertő nádasai is t ö b b százezer p e n g ő idegen pénzt hoznak az országba. D e a szabad vizeket is sokféle vízinövény népesíti be. Rengeteg planktonikus n ö v é n y lebeg a szabad vizekben. Állatvilága egyenesen bámulatos. Tömegesen élnek benne azok a mikroszkopikus planktonállatkák, melyek a tónak — sajnos, m o s t a n á b a n eléggé leromlott, de még m i n d i g gazdag — halállományát táplálják. A halak közül legfontosabb a ponty és csuka. Igen j ó í z ű e k s Bécs piacán nagyon keresettek. Évente t ö b b ezer métermázsa halat adnak el itt és Sopronban. M a d á r v i l á g a pedig messze földön híres a titokzatos tónak. A Fertő híres vízimadarait megtaláljuk a világ minden m ú z e u m á b a n . És éppen az ornitholo*
gusok érdeme, hogy a Fertő madárvilágát részletesen ismerjük. A z állatvilág egyetlen fertői csoportját sem d o l g o z t á k fel olyan alaposan, mint a madarakét. A most létesült és Esterházy Pál herceg nemes bőkezűségét hirdető madárvártáktól a madarak vonulására v o n a t k o z ó l a g nagyon sokat vár az ornithologia. H i s z e n ismeretes, hogy őszi és tavaszi m a d á r v o n u l á s o k alkalmával E u r ó p a és Á z s i a s z á m o s vízimadara ad itt találkozót egymásnak. A Fertő másik híressége hihetetlen sekélysége. A F ö l d ö n alig van olyan tó, mely nagy felületéhez és kiterjedéséhez viszonyítva o l y a n kevés vizet tartalmazna, mint éppen ez a titokzatos tó. A víz átlagos mélysége ma alig 60—70 cm. A z 1 — 172 méteres mélységek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Hatalmas terű* leteken alig van 20—40 cm mélységű víz. Forró nyári szárazságban persze ezek a sekélyvizű helyek teljesen szárazra juthatnak. Ilyenkor rengeteg vízi élőlény, ú g y növények, mint állatok, szárazra kerülnek s elveszítve éltető elemüket, el* pusztulnak. Ilyenkor a tónak, ha újra vízzel telik meg, v a l ó s á g g a l újjá kell szer* vezni életközösségét (biocönozisát). A sekélységnek nagyon sokszor katasztrofális következményei vannak. A szél a nagyon sekély vizet könnyen lenyomja abba az irányba, ahova állandóan fúj. M é g közepes erősségű szelek is messze eltolják a tó vizét. H a az u r a l k o d ó észak* nyugati szelek fújnak, akkor Nezsidernél és Feketevárosnál alig marad víz. Ilyenkor délen magas a vízállás. H a azonban déli szelek fújnak, akkor a sokkal sekélyebb déli részekről északra tolják a vizet s i l y e n k o r megtörténik, hogy a mai magyar Fertőn nem marad víz s a tófenék szárazra kerül. A halállomány ilyen alkalom* mai nem követi m i n d i g az elhúzódó vizet s tönkremegy, vagy pedig a r a g a d o z ó madarak k ö n n y ű prédájává lesz. A sekélység következménye az is, h o g y a Fertő vizének hőmérséklete szeszé* lyesen ingadozik. A hőmérséklet teljesen a levegő hőmérsékletétől függ. M e l e g nyári napokon mértem már + 33°*os vízhőmérsékletet is. Á m a legveszedelmesebb következményei lehetnek a kemény téli hidegeknek. H o s s z a n t a r t ó és —10° körül levő téli hidegek alkalmával a víz teljesen befagyhat s ilyenkor m é g a tófenék iszapja is megfagy. A különben is n a g y f o k ú sótartalommal rendelkező víz minden sómennyisége kifagy s a vizet olyan sóssá teszi, hogy sem állat, sem n ö v é n y nem élhet meg benne. Á vastag jégpáncél alatt felhalmozódnak a metán és hénhidrogén s a m é g esetleg meglevő, talán téli á l o m b a n pihenő élőlényeket is v a l ó s á g g a l megfojtják. E z történt 1928/29 k e m é n y telén, amikor a Fertőt csaknem 100 n a p o n át hatalmas jégpáncél borította. A h a l á l l o m á n y n a k mintegy 60°/o*a ment tönkre s a j é g elolvadása után a halhullák tömegei borították a víz felszínét. Sekélysége ellenére is a nád, káka és halászat igen nagy j ö v e d e l m i forrás s a Fertő körül mintegy 50.000 ember él tisztán a tóból. Ez az embertömeg m i n d elveszítené a kenyerét, ha a Fertőt lecsapolnák s v á n d o r b o t o t vehetne kezébe. Érthető, ha a tó körüli lakosság élénken tiltakozik a lecsapolás ellen. A Fertő problémája azért nagyon nehezen oldható meg úgy, hogy gazdasági s z e m p o n t b ó l v a l ó b a n ü d v ö s legyen. Á l t a l á b a n háromféle terv van forgalomban. A z első terv az egész Fertőt k i akarja szárítani. Á m ez roppant nehezen vihető keresztül, hiszen a D u n a m é g G y ő r n é l is alig van alacsonyabban, mint a Fertő tükre. Sőt magas vízállás esetén a Fertő*csatornán felfelé folyik a víz, a Fertő felé. A tó medre pedig nem o l y a n talaj, amelyben gazdasági n ö v é n y e k termeszthetők volnának. Egészen biztosan tönkretenne mindent az elszíkesedés réme. A m á s o d i k terv szerint Ruszt és Illmitz között hatalmas gátat építenének. A z északi rész megmaradna tónak, a déli, főleg magyar részt pedig kiszárítanák.
M i l y e n óriási költségbe kerülne ennek a gátnak megépítései Á m számolni k e l l azzal, hogy a déli részen rengeteg levezető csatornát kellene építeni. D e k i biztosít arról, hogy egyszer csak újra megtelik a titokzatos tó, amikor é v s z á z a d o s meg* telési i d ő s z a k á b a é r k e z i k ? A harmadik terv szerint a Fertő vizét a D u n á b ó l bevezetett vízzel emelni, illetőleg állandósítani kellene. E z a víztüköremelés átlag egy méter volna. Itt b ő v e b b e n k i nem fejthető o k o k b ó l ez a m e g o l d á s v o l n a a l e g g a z d a s á g o s a b b , legokosabb. E z t pedig m i e l ő b b meg kellene oldani, mert a mai állapot egyáltalá* ban n e m egészséges. A d d i g is azonban meg kellene tenni azt, amit az osztrák m é r t é k a d ó k ö r ö k is kívánnak, hogy t. i . lezárják a Fertő*csatornát s ne enged* jenek l e f o l y n i t ö b b vizet. A z esetleges lecsapolás óriási veszedelmet jelent éppen a gazdag madárvilágra. Ezt nekem az ornithologusok előtt b i z o n y í t a n o m fölösleges. H i s z e n a Fertő olyan, mint valami óriási madárfészek, melyben a m a d á r v i l á g milliónyi tagja talált és talál békés otthonra. A m i n d i n k á b b s z a p o r o d ó k ó c s a g c s a l á d o k azt mutatják, hogy a Fertő k ö r ü l a nagyszerű m a d á r v i l á g o t szerető és megbecsülő, derék n é p lakik. Ezt a p o m p á s m a d á r v i l á g o t nem szabad a pusztulásnak kitenni, pláne akkor, a m i k o r a l e c s a p o l a n d ó terület ú g y s e m lenne mássá, mint kultúrsivataggá. DAS
FERTŐSEE*PROBLEM V o n D r . L. V A R G A ,
Sopron
M i t 1 Karte
V
schildert eingehend die ve.* schiedenen Projekté, welche die Trockenlegung des Sees bezwecken u n d weist darauf h i n , dass derselbe noch viel zu w e n i g wissenschaftlich erforscht ist ERFASSER
u m i n dieser wichtigen Angelegenheit Stellung nehmen z u k ö n n e n . D e r R o h r * schnitt u n d die Fischerei ernáhren heute etwa 50,000 Menschen, die nach der Trockenlegung auszuwandern gezwun* gen wáren. A u c h wáre es unverantwort* lich das reiche V o g e l l e b e n m i t den herrlichen, erfreulicherweise sich ver* mehrenden Edelreiherfamilien z u ver* nichten.
APRÓ KÖZLEMÉNYEK — K U R Z E Nádtorzsán felnyársalt fácánok. H o g y m a d á r * Ságunknak sokszor a növényzet, mely között élelmet, s ő t éppen oltalmat keres, egyik legvesze* delmesebb ellensége, a közelmúltban ismételten tapasztaltam. A » K i r á l y i családi u r a d a l o m « erdeje rendkívül gazdag fácánállományából sok a ven* dége a soroksári holt D u n a á g M a d á r v á r t á v a l szem* beni nádas szigeteinek, h o l a »meztelen« csigák* ból, az iszapba rekedt k a g y l ó k b ó l , héjas »vízk< csigákból, melyek héját — mint t ö b b s z ö r meg* figyeltem — nemcsak m o h ó sietséggel, de nagy g y a k o r l o t t s á g r a valló szakértelemmel törnek is fel, állandóan terített asztal áll számukra. Rendsze* rint az a l k o n y i szürkület s ű r ű s b ö d é s é v e l válta* nak át a n á d b ó l az e r d ő b e , honnét m é g hajnal derengése előtt szállanak vissza. M á j u s l*től m á j u s 17*ig négy fácánkadáverre találtam a n á d között, melyek minden egyesének begye vagy hastája — két esetben m i n d a kettő — volt átszúrva, vagy felhasítva. A n á d a s b a n
MITTEILUNGEN
Fasane spiessen sich an Rohrstoppeln. Dass für unsere V o g e l w e l t die Vegetation, die i h r oft N a h r u n g u n d Schutz gewáhrt, auch Gefahren i n sich birgt, konnte i c h erst unlángst wieder be* obachten. D e r W a l d der » K ö n i g l . Familien* D o m á n e « weist einen reichen Fasanenbestand auf u n d viele dieser V ö g e l besuchten gerne das Röhricht des toten Donauarmes b e i Soroksár, w o sie nach Schnecken u n d M u s c h e l n suchen, die sie geschickt z u öffnen wissen. Bereits v o r der M o r g e n d a m m e r u n g b é g é b e n sich dieselben i n das R o h r u n d kehren abends i n den W a l d zurück. V o m 1, bis 17. M a i d . J . fand i c h 4 Fasanenkadaver i m R o h r , alle hatten den K r o p f oder den Bauch — i n 2 Fallen sogar beidé Körperteile — durchstochen oder aufgerissen. D a i m Röhricht dort weder R a u b s á u g e r noch R a u b v ö g e l v o r k o m m e n , die als T á t e r i n Betracht k o m m e n könnten u n d auch die Gestalt der W u n * den u n d der übrigens intakté Zustand der K a d a *
