ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk
Hivatalos megnevezés
Argentin Köztársaság
Államforma
köztársaság
Főváros
Buenos Aires
Terület
2 766 890 km2
Népesség
40 913 584 (2009. július)
Nemzetiségi megoszlás
fehér (főleg spanyol és olasz) 97%, egyéb (pl. mesztic) 3%
Vallási megoszlás
római katolikus 92%, protestáns 2%, héber 2%, egyéb 4%
Hivatalos nyelv
Spanyol
Klíma
főleg mérsékelt, északon trópusi, délen antarktiszi
Államfő
Cristina Fernandez de Kirchner
Miniszterelnök
Cristina Fernandez de Kirchner
Hivatalos pénznem
ARS (argentin peso)
Jelentősebb városok
Tucumán, Santa Fé, Córdoba, Rosario, Mendoza, Bariloche
2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Argentína főbb gazdasági mutatói, 2007-09 2007
2008
2009
Mrd USD
545
572
558
%
7,5
5,0
-2,5
USD/fő
13 600
14 400
13 800
Infláció (fogyasztói árindex)
%
9,8
8,6
6,2
Munkanélküliségi ráta
%
8,9
7,9
9,6
Költségvetés egyenlege
GDP %-a
0,7
-0,5
-0,7
Államadósság (év végi)
GDP %-a
59,0
48,6
49,1
Folyó fizetési mérleg egyenlege
GDP %-a
1,3
1,2
2,6
Árfolyam (éves átlag)
ARS/USD
3,7639
3,1636
3,1105
GDP (folyó áron) GDP változás (reál) Egy főre jutó GDP (PPS)
Forrás: CIA The World Factbook
Argentína gazdaságpolitikájára a központi irányítás a jellemző: a gazdaságpolitika a kormány általános, leginkább belpolitikai érdekeinek függvénye, eszköze. A végrehajtó hatalom feje, az elnök közvetlenül és rendszeresen beavatkozik a gazdaságpolitikába. Prioritást élvez az infláció csökkentése, a főbb mezőgazdasági termékekre vonatkozó exportkorlátozás (exportadók, a belső piaci igények kielégítése, pl. a marhahús, a kukorica és a búza esetében) és a protekcionizmus. Az elmúlt évek jellemző tendenciája az extenzív gazdasági fejlődés. Argentínában a válság hatására 2009-ben a GDP 2,5 százalékkal csökkent, a központi banknak többször be kellett avatkoznia a helyi valuta árfolyamának védelmében. Az ipari termelés 1,5 százalékkal csökkent. Komoly problémát okoz a fogyasztói árak emelkedése (2009-ben 6,2% volt az infláció) és a magas munkanélküliségi ráta (2009-ben 9,6%). Az ország külső adóssága 19,6 Mrd USDvel csökkent és elérte a 108,6 Mrd USD-t. 2009-ben az államadósság a GDP 49,1 százalékát tette ki, nemzetközi tartalékai 7,6 Mrd USD-re tehetők. Az ország legnehezebben kezelhető problémája a növekvő fogyasztás energetikai feltételeinek biztosítása (kifogyóban lévő kőolaj- és földgáz-tartalékok). A főbb iparágak: élelmiszer-feldolgozás, gépjárművek, tartós fogyasztási cikkek, textil, vegyi áruk, nyomtatás, kohászat, acélipar. A GDP megoszlása az egyes szektorokban: szolgáltatások 59,3 %, mezőgazdaság 8,5 %, ipar 32,2%. A gazdasági kilátások a belpolitikai csatározások ellenére viszonylag kedvezők (min. 4%-os GDP növekedés, jelentős kereskedelmi mérlegtöbblet, beruházások élénkülése, ugyanakkor növekvő infláció).
3. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb termékek Argentína külkereskedelmi forgalma, 2006-09 2006
2007
2008
2009
Áruforgalmi egyenleg
Mrd USD
14
13,4
12,6
17,0
Export
Mrd USD
46,5
55,9
70,0
55,8
Import
Mrd USD
32,5
42,5
57,4
38,8
Szolgáltatások egyenlege
Mrd USD
-0,5
-0,5
-0,8
-0,8
Export
Mrd USD
8,0
10,3
12,1
10,9
Import
Mrd USD
8,5
10,8
12,9
11,7
Forrás: ECLAC
A kormány a belső kereslet kielégítése érdekében exportadókkal (amelyek elérhetik a 45 százalékot is egyes termékek esetében) korlátozza a kivitelt (marhahús, nyersbőr, gabonafélék). Argentína elsődleges exportpiacai a Mercosur (Déli Közös Piac, alapító tagok: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) 20 százalék (elsősorban Brazília), az USA (13 százalék), az EU és Ázsia. Fontosabb kiviteli cikkei a szója, kőolaj és földgáz, gépjárművek, illetve gabonafélék. A behozatal fontosabb származási országai szintén a Mercosur országok (34 százalék, főként Brazília), az EU és a NAFTA, mely a teljes argentin import 67%-át adja. A behozatal fontosabb tételei a gépi berendezések, gépjárművek, vegyi- és műanyagok, szénhidrogének. 2009-et Argentína külkereskedelmi többlettel zárta, melyhez nagyban hozzájárult a brazil import csökkenése és az ASEAN (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) országokba történt export növekedése (102%). A Mercosur és az EU között évek óta szabadkereskedelmi tárgyalások folynak. A Mercosur az EU agrárszubvenciós rendszerének megszűntetését kérte. Vita bontakozott ki a közbeszerzéseket illetően, a szabványügy, a szellemi tulajdon védelme terén (Argentína a WTO-ban is ezt az álláspontot képviseli). Argentína számára a Mercosur országokkal bonyolított forgalom politikai és gazdasági prioritást élvez, amennyiben azok az argentin fél számára nem járnak hátránnyal. A vámunión belül a tagországok még nem teremtették meg a termékek, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának feltételeit. Az egymás közti kereskedelemben nem kerültek megszüntetésre a nem vámjellegű akadályok. 4. Tőkeáramlás alakulása és a főbb partnerek Argentína közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09 2007
2008
2009
Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import
Mrd USD
6,4
8,8
5,6
Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya
Mrd USD
67,5
76,1
79,5
Tőkekifektetés más országba
Mrd USD
1,5
1,3
0,8
Tőkekifektetés állománya
Mrd USD
27,5
28,8
29,6
Forrás: CIA The World Factbook, ECLAC
2009-ben a beáramló működőtőke állománya 79,54 Mrd USD volt, Argentína más országokba kihelyezett beruházásai 29,55 Mrd USD-re tehetők. A külföldi működőtőke beáramlásának növekedését gátolja az a rendelkezés, ami szerint a külföldi befektetők Argentínában kitermelt nyereségének 30 százalékát legalább egy évig az országban kell tartani, illetve újra befektetni. Hiányzik az átlátható jogi szabályozás a befektetések tekintetében. A külföldi befektetők távolmaradása az ipari potenciál fejlesztésének legnagyobb akadálya. A beáramló működő-tőke az alábbi szektorokba érkezett: feldolgozóipar (63,3%), szolgáltatások (12,5%), gyártás (11,1%), építőipar (4,9%), elektromos áram, víz és gáz szolgáltatások (6%), kereskedelem (3,2%), mezőgazdaság (0,7%). A beáramló FDI nagy része az alábbi országokból érkezett: Spanyolország (46,7%), Brazília (22,7%), Kanada (9,7%), USA (8,6%), Olaszország (2,1%) és egyéb országok (10,2%). Az argentin cégek külföldi befektetései legnagyobb részt az alábbi szektorokba áramlottak: fémalapanyagok, élelmiszeripar, gyógyszeripar, mezőgazdasági termelés. Főbb célországok: USA, Venezuela, Chile, Paraguay, Ecuador. II. MAGYARORSZÁG ÉS ARGENTÍNA BILATERÁLIS KAPCSOLATAI (KÜLKERESKEDELEM ÉS TŐKEÁRAMLÁS) A magyar-argentin külkereskedelem áruszerkezete (ezer USD) KIVITEL
BEHOZATAL
EGYENLEG
2008
2009
2008
2009
2008
2009
21 098
19 456
29 721
15 432
-8 623
4 024
Élelmiszer, ital, dohány
136
297
6 691
3 215
-6 555
-2 918
Nyersanyagok
12
2
7 858
3 987
-7 846
-3 985
Energiahordozók
0
0
0
0
0
0
Feldolgozott termékek
4 790
5 774
12 295
3 148
-7 505
2 626
Gépek, gépi berendezések
16 160
13 383
2 877
5 082
13 283
8 301
Összesen
Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%) INDEX (2008=100)
MEGOSZLÁS
KIVITEL
BEHOZATAL
KIVITEL
BEHOZATAL
Összesen
92,2
51,9
100,0
100,0
Élelmiszer, ital, dohány
218,4
48,0
1,5
20,8
Nyersanyagok
16,7
50,7
0,0
25,8
-
-
0,0
0,0
Feldolgozott termékek
120,5
25,6
29,7
20,4
Gépek, gépi berendezések
82,8
176,6
68,8
32,9
Energiahordozók
Forrás: KSH
Argentína Latin-Amerikában a harmadik legfontosabb piacunk. Termékkivitelünkben a gépek (villamos-, irodagép, híradástechnikai berendezések) és szállítóeszközök dominálnak, a második helyen a feldolgozott termékek állnak. Kivitelünk egyéb fontosabb tételei: izzólámpa, műanyag áruk, gyógyszeralapanyag. Behozatalunk legfontosabb tételei: fagyasztott hal, szójabab pellet és olajpogácsa, földimogyoró, hasíték bőr, gyümölcskonzerv, dohány, műszerek, általános és speciális gépek. 2009-ben az előző évhez viszonyítva kivitelünk (19,5 M USD) 8 százalékkal, behozatalunk (15,4 M USD) 42 százalékkal mérséklődött. Feldolgozott termék exportunk 20 százalékkal nőtt, a forgalomban meghatározó gépexportunk azonban 17 százalékkal esett vissza (főleg az irodagép, híradástechnikai berendezés, villamos gép és gépjármű eladásaink esetében). Behozatalunkban a legnagyobb ütemben a gépek, ill. szállítóeszközök importja nőtt. Argentína és Magyarország között beruházás-védelmi megállapodás (1993) van hatályban. Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR) 2006
2007
2008
Argentína közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra
0,0
0,1
-0,7
Argentína közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon
0,0
0,0
0,0
Magyarország tőkekifektetése Argentínába
0,0
0,1
0,0
Magyarország tőkekifektetés-állománya Argentínában
0,0
0,0
5,0
Forrás: MNB
Az etyeki Haraszthy Vallejo Pincészet argentin tulajdonosa Magyarországon alapította cégét, valamint Argentínában és az Egyesült Államokban leányvállalatot. Argentína tőkeimportőr, ezért jelentősebb magyarországi befektetésekre nem számítunk. Magyar befektetésekről Argentínában nincs bővebb információnk.
