ÁRFOLYAMRENDSZEREK
ARANYSTANDARD – XIX. század végén virágkorát éli - arany és pénzhelyettesítők - névértéken szabad átváltás - korlátlan kereskedelem (belföldi, külföldi) Példa:
35 $ = 2100 Ft
=
=
1 uncia arany
1 uncia arany
2100 : 35 = 60 Ft/$ = ea aranyparitás
Arany költségei: átváltás, illeték, szállítás, biztosítás
e1, e2 = aranypontok 1 uncia transzferköltség = 105 Ft e Ft/$
2205 Ft = 35 $ = 63 Ft/$ = e2 vagy a másik: 57 Ft/$ = e1 1995:35 = 57
B
e2
S$ arany EX
ea e1
D$ arany IM
A D$
S$ q1
q2
q3
D’$
Q$
e1, e2 = aranypontok 1 uncia transzferköltség = 105 Ft e Ft/$
2205 Ft = 35 $ = 63 Ft/$ = e2 vagy a másik: 57 Ft/$ = e1 1995:35 = 57
B
e2
S$ arany EX
ea e1
D$ arany IM
A D$
S$ q1
q2
q3
D’$
Q$
ARANYDEVIZA - multinacionális cégek - az arany egyirányú áramlása - szabad átváltás megszűnése BRETTON – WOODS
IMF
1944.
Világbank Aranyparitás Devizaparitás Intervenciós sáv Intervenció 1968-ig USA felszámolja az arany szabad átválthatóságát.
EMS IMF Világbank
kiterjesztése
VALUTAÁRFOLYAM ÉS KERESKEDELMI MÉRLEG KIKÖTÉSEK 1. 2. 3. 4.
Csak a kereskedelmi mérleg változásaival foglalkozik. A belső árszínvonal változatlan A leértékelés nem hat a makrojövedelemre A hazai szereplők csak belföldi pénzben kifejezett árakra reagálnak
A nemzeti jövedelem és a kereskedelmi mérleg -
árarányok rögzítettek nominális változás = reálváltozás fizetési mérleg-változás ellensúly monetáris eszközökkel i = állandó ∆MS = ∆MD Keynes-i kisország feltétel - külker változás nem hat a többi ország keresletére és jövedelmére Csak kereskedelmi mérleg vizsgálat Ajánlati görbe
Cél: DIM=?
YD = YS -
nyitott gazdaság vizsgálat áraránytól reálárfolyam de ez most konstans van autonóm IM is.
IM = IMa + mY C = C a + cY I = Ia G = Ga
m = import határhaszna mivel i=konstans
Kisország feltételezés, így
X = Xa = Ye = C + I + G + X − IM
KM = X − IM = Y − ( C + I + G )
X − IM = KM = Y − A
Jövedelemabszorpció
Külkereskedelmi mérleg Elszivárgás és utántöltés egyensúlya
Y = C + S + T (egyösszegű adó) realizálható
realizálható
elszivárgás
G = T + D (deficit) Y=C+S+G–D S + IM = (I + X – D) elszivárgás
utántöltés
KM = X – IM = S – (I + D)
Az egyensúlyi jövedelem és a külker. mérleg
C, I, G, X, M
E’
1) Kiindulás X – IM = 0 Y – A(Y) = 0 = Ye (véletlen) külső = belső
E
ĉ m=
Xa – Ma = KM A=C+I+G
’ m
+m 1 =
Ma
C, I, G, X, M X
a
Ca+ Ia+ Ga
Stabil egyensúly ĉ<1+m mivel ĉ < 1
Ca+ Ia+ Ga+ Xa
∆Ga
2) ∆G (U miatt) KM hiány
Ys+IM(Y) C(Y)+I+G’+X C(Y)+I+G+X YS
a
∆G
Ye
Ye'
Y Y – A(Y) Y – A’(Y) Y KM = X – IM(Y)
Ma
–∆KM
S(Y)+M(Y)
S, I, D, X, IM
Konklúzió: Az autonóm keresleti tényezők növelése rontja a külkereskedelmi mérleget, míg az X↑ és IM↓ javítja azt.
∆X
E’ E
I+X’+D I+X+D S(Y)
∆Y
Ye
a
M
Ye'
Y
I, D, X, S, M ∆X a
Y – A(Y)
a
X –M
∆M ∆KM ⊕
Y KM’ = X’ – IM(Y) KM = X – IM(Y)
S(Y)+M(Y)
S, I, D, X, IM
Konklúzió: Az autonóm keresleti tényezők növelése rontja a külkereskedelmi mérleget, míg az X↑ és IM↓ javítja azt.
∆X
E’ E
I+X’+D I+X+D S(Y)
∆Y
Ye
a
M
Ye'
Y
I, D, X, S, M ∆X a
Y – A(Y)
a
X –M
∆M ∆KM ⊕
Y KM’ = X’ – IM(Y) KM = X – IM(Y)
SWAN B (P, e, Y, i) = 0 K (P, e, Y, i) = 0
belső egyensúly külső egyensúly
A kormányzat konfliktuskerülő! 1.) exogén sokk D↓ BB BB’ visszaesés U↑ Y↑ új egyensúly multiplikátor! 2.) KK KK’
X↓
IM visszafogásával jár
A fix árfolyam nem szűri ki a külső sokkot! Timbergen szabály SWAN A kormányzatnak legalább annyi független eszközre van szüksége, mint ahány független célt szeretne elérni
Új politikai elem:
KIADÁS ÁTTERELŐ POLITIKA IM ↓ HAZAI ↑
A Swan diagram A
A
B
1.) exogén sokk D↓ BB BB’ visszaesés U↑ Y↑ új egyensúly multiplikátor! 2.) KK KK’ x↓ IM visszafogásával jár
B’
K
B
G F
F’
A0
E H K Külső egyensúly 0
e0
K
B
K’ E
K
Belső egyensúly
B’ B
K’ e 0
leértékelés e0
e
Hozzárendelések a Swan diagramban A
A
F’ F F’ G Leértékelés Belső Külső egyensúly, egyensúlytalanság de belső külső egyensúlytalanság egyensúlytalanság
B
e ≠ fix!! B
K K
A0
helyes
G’
F
F’ G
A0 B
K
helytelen
helyes
helytelen
F
K B
0
e0 1. lépés: leértékelés
e 0
e0 1. lépés: belső jövedelem felhasználás visszafogása
e
1. F F’ Leértékelés Külső egyensúlytalanság belső egyensúlytalanság αp↑ (túlkereslet miatt) – Költségvetési restrikció 2. F’ G
Belső egyensúly, de külső egyensúlytalanság
Együttes használat hozzárendelés! Deficit a külkereskedelemben valutaleértékelés Szufficit ~ felértékelés F’ G DÖNTÉS: CÉL A KÖZÖS EGYENSÚLY!
SWAN IS, LM Hagyományos Y = C + I + G + X – IM ; NX = X – IM P x ,e’ az összehasonlítási alap P*
Dx ( Y* )
X − IM = NX ( Y, Y*, e, P, P* ) mIS változik: 1. mISnyitott > mISzárt Illetve
I↑ GDP↑
i↓
multiplikátor, lsd… i↑
Y↓ < IM csökkenés miatt
Y↑ < IM elszivárgás miatt 2. IS (P, e) pl. e↑ , P↓ LM:
IS↑
MS = MD ( Y, i ) P
I↓ GDP↓
A jövedelem multiplikátor megmutatja: -
az autonóm kiadások egységnyi növekedése az egyensúlyi jövedelem mekkora változását eredményezi (Lásd: makroökonómia) - nyitott gazdaságban 1 a Ca, I, G, X jövedelem multiplikátora: ( s + m) 1 − az importé: ( s + m) -
Az IMa növekedése csökkenti az egyensúlyi jövedelmet
-
zárt gazdaságban a jövedelem multiplikátor értéke megegyezik a megtakarítási határhajlandóság reciprokával: 1 s 1 1 nyitott gazdaság multiplikátora > kisebb mint a zárt gazdaságé: ( s + m ) s
-
ennek magyarázata: a megtakarított v. importra költött jövedelemrész kiesik a hazai jövedelemkörforgásból a nyitott gazdaság jövedelme nem biztos hogy kisebb a zártnál, mivel az autonóm keresletbe belép (X – IMa)
A nettó export (NX) Vizsgáljuk a nettó export nagysága és az egyensúlyi jövedelem közötti összefüggést NX(Y) = X – IM(Y) = X – IM – mY
Multiplikátorok a nyitott gazdaságban Ye = C + I + G + X – IM Y = Ca + cY + Ga + Ia + Xa – Ma – mY Y = Ca + (1 – s)Y + Ga + Ia + Xa – Ma – mY Y = Ca + Y – sY + Ga + Ia + Xa – Ma – mY (s + m)*Y = Ca + Ga + Ia + Xa – Ma
Y=
1 Ca + Ga + Ia + Xa − Ma ) ( ( s + m)
∂Y ∂Y ∂Y ∂Y 1 Y' = = = = = >0 ∂C ∂G ∂I ∂X s + m ∂Y 1 =− ∂M s+m Amennyiben X = IM, a képlet a zárt gazdaságra visszatér!
X > IM YNYITOTT > YZÁRT X < IM YNYITOTT < YZÁRT
NX = X − IMa −
m Ca + I + G + X − IMa ) ( s+m
A nettó export multiplikátora megmutatja:
- egy autonóm tényező egységnyi növelése mekkora NX növekményt idéz elő
∆NX ∆NX ∆NX m = = = ∆Ca ∆I ∆G s+m
- értéke negatív (Ca, I, G, növekedése csökkenti NX egyenlegét) - abszolút értéke kisebb 1-nél
1
- hatásmechanizmus: pl. G növelése mértékben növeli a hazai s+m jövedelmet, ami az - import határhajlandóságnak megfelelően „m” arányban növeli meg az importot - NX multiplikátor = –m szer
1 s+m
KEYNESI MODELL KÉT ORSZÁGRA
1 Aa + X ( Y* ) − M a Y= s+m a a a C +I +G ( )
Y* = külföldi jövedelem
Külföld X(Y*) = Xa + m*Y* A belföld exportja = külföld importja
1 Y= Aa + Xa +m*Y* − M a ) ( s+m dY m* = dY* s+m 1 Y* = A* + Ma + mY − Xa ) ( s*+m* dY* m = dY s*+m*
deriválva +; <1
AUTONÓM TÉNYEZŐK KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG KM = X – IM KM = X – Ma – mY
m KM = X − M − Ca + Ia + Ga + Xa − IMa ) ( s+m ∂KM ∂KM ∂KM ∂KM ∂KM m = = = =− =− <0 ∂C ∂I ∂G ∂X ∂M s+m ∂KM m s = 1− = >0 ∂X s+m s+m ∂KM m s = 1− = <0 ∂M s+m s+m a
Leértékelés:
Reálárfolyam ↑ Kereskedelmi mérleg javul export értéke (Ft) ↑ Import ↑
Eredmény: • az export emelkedés önmagában növeli, • az import bővülés csökkenti a nettó exportot • egyenleg pozitív, NX multiplikátora pozitív Közelebb kerülhetünk három gazdaságpolitikai célhoz is: • reáljövedelem bővül • kényszerű munkanélküliség csökken • nettó export, folyó fizetési mérleg egyenlege javul Ez a magyarázata annak a törekvésnek: • • • •
export magas az import alacsony szintjét célozzák meg a teljes foglalkoztatás céljához közelebb kerül a nettó export és a folyó fizetési mérleg egyensúlyának céljától távolodik
V.10. Két ország egyensúlyi jövedelmének az egyidejű meghatározása Y (hazai) Y* (Y) Jövedelem-visszahatás EBD
Y1* Y2*
M*↑ X↑ Y↑
mY =
Y3 Y2
Y (Y*) E
Y1 Y0
Y’ (Y*)
B
(kiinduló hazai)
Y↑ M↑ Y* (Multiplikátor)
D
F
s* + m* m
0
Y0*
Y1*
(kiinduló külföldi)
Y2*
Y* (külföldi)
V.10. Két ország egyensúlyi jövedelmének az egyidejű meghatározása
KM = X − IM = ( Xa − m*Y* ) − (IMa + mY ) = 0 m* 1 Y Y= Y* + ( Xa − Ma ) m m Y↑ Y*↓ KM II csak ha X↑↓ v. M↑↓ Ha A változik, akkor nem mozdul el!
Y*’ (Y)
Y3
Y’ (Y*)
Y2
KM=0
D
Y (Y*)
Y1 KM’=0
0
Y* (Y)
E
Y3* Y2* Y1*
Y*
Ye + Külkereskedelmi mérleg 1) KM = 0
KM = X − IM = ( Xa − m*Y* ) − (IMa + mY ) = 0
m* 1 a Y= Y* + ( X − Ma ) m m m* < mKM = 0 = = 1 de >0 m > Belföldi kormány belföldi termelőknek előnyös kiadás átterelés Dkülső↑, Dbelső↑
Hazai termék↑ Külföldi termék↓
MULTIPLIKÁTOROK JÖVEDELMI VISSZAHATÁSAI 1 a a a Y= A + X + m*Y* − M ( ) s+m 1 Y* = A* + Ma + mY − Xa ) ( s* + m* 1 m* a a a a a Y= A + X − M + A* + M − X ( ) m*m s* + m* s+m− s* + m* ∂Y ∂Y ∂Y 1 = = − = >0 a ∂A ∂X ∂M s + m − m*m s* + m* 1 Kisország: a jövedelmi visszahatások növelik a multiplikátort s+m IM Y*↑ X↑ Y↑
elszivárgás, de vissza is!
1 Kisországnál: m* → 0 → → expanzió → munkanélküliség ↓ s+m
A KERESKEDELMI MÉRLEG MULTIPLIKÁTORAI KM = X − M = ( Xa + m*Y* ) − (Ma − mY )
Y* =
1 ( A* + M + mY − X ) s* + m*
Y=
1 A + ( −M) + X ( Y* ) s+m
∂KM m = ∂A a s + m + m* s s* Befolyásoló tényezők: - abszorpciós határhajlandóság (C, I, G) - a leértékelés jövedelem-módosító hatása - X↑ (belföldi valutában) - cserearány-módosítás - kereskedelem-liberalizálás - P↑ pénztartalék reál-leértékelése - jövedelem-leértékelődés
