Felhasználói kézikönyv
Arché egységes régészeti adatbázis-kezelő rendszer
Tartalom Bevezetés
4
Kezdeti lépések
5
Bejelentkezés Főmenü
Lelőhely adatbázis Új lelőhely felvitele A lelőhely adatlapja Képi állományok kezelése Az adatok exportja Weblap nézet Objektumok/SE listázása Dokumentum könyvtár Lelőhely keresés
SE adatbázis
Új SE felvitele SE kapcsolatok rögzítése Rétegek, metszetek bevitele Leletkísérő lapok felvitele Sírok adatainak rögzítése Az SE adatlapja Az SE leltár Képi állományok kezelése Az SE weblapja Keresési funkciók
Objektum adatbázis
Új objektum felvitele Sírok, házak, kemencék, árkok egyedi adatai Az objektum adatlapja Képi állományok kezelése Objektum kapcsolatok rögzítése Az objektum weblapja Az objektum leltár Keresési funkciók
5 8 9 10 11 13 15 16 18 19 20 21 22 25 27 29 34 38 39 40 41 42 47 47 51 53 54 55 56 58 59
2
Leltár adatbázis
Új leltári tétel felvitele Karton forma Képi állományok kezelése Weblap forma Ember- és állatcsont leltár Keresési funkciók
Adattári modul
Új adattári tétel felvitele Adatlap forma Dokumentum könyvtár Adattár export Keresési funkciók
Térinformatikai modul Lelőhely térképi állományának böngészése Megjelenítés keresési kritériumok alapján
További tudományos lehetőségek Táblázatos megjelenítések Adatbázis lekérdezések
Adminisztráció Lelőhely jogosultságok beállítása
A www.arche.hu Adatbázisok összekapcsolása A webhely szolgáltatásai
65 66 70 71 72 74 75 81 82 84 85 86 87 91 91 92 93 93 94 95 95 98 99 100
3
Bevezetés Az Arché régészeti adatbázis-kezelő rendszer elsődleges célja az, hogy a régészeti feltárásokhoz kapcsolódó információkat egységes egésszé rendezze, valamint elősegítse a feltárásokban, az elsődleges feldolgozásban és a tudományos értékelésben dolgozó összes szakember munkáját. A terepi munkálatok során rögzítésre került nagy mennyiségű szöveges és képi adat a beleltározott tárgyakkal és az azokhoz tartozó állományokkal együtt összetett viszonyrendszert alkot. Az Arché legfőbb erőssége, hogy a rendszeren belül a lelőhelyhez tartozó általános adatok, áttekintő rajzok, légifotók szoros kapcsolatban állnak a terepi jelenségekkel – legyen az stratigráfiai egység vagy régészeti objektum – és ezeken keresztül a leltárkönyv adataival. A muzeális intézmények továbbá az adattári modul használatával akár egész intézményhálózatok adattári leltárkönyveit képesek vezetni a rendszerben. Az Arché webes alkalmazás, melyben az adatok relációs adatbázisban vannak tárolva. Az említett technikának köszönhetően a felhasználók a lehető legegyszerűbb módon, alapszintű számítógépes ismeretekkel is képesek a rendszer
használatára,
ugyanakkor
az
adatok
tárolását,
az
adatbázis
integritását korszerű és jól adminisztrálható adatbázis motor segíti elő. A rendszer további előnye, hogy ingyenes szoftverekkel dolgozik és még nagy mennyiségű adat esetén sem tekinthető erőforrás igényesnek, azaz egy komolyabb személyi számítógép is el tudja látni a szerver feladatokat. Miután webes alkalmazásról van szó, a felhasználóknak csak hálózati kapcsolattal és böngészővel kell rendelkezniük számítógépükön a program használatához. Az Arché dokumentációs rendszerének három alapját a közelmúltban több megyében
használt
objektum
adatlapok,
a
stratigráfiai
egységek
dokumentációs protokollja, valamint a 20/2002.(X.4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályairól és ez utóbbihoz kapcsolódó informatikai követelményrendszer alkotják.
4
Kezdeti lépések Az Arché rendszer jogosultsági szintekkel használható webes alkalmazás. A rendszer egy erre a célra elkülönített szervergépen vagy az intézmény meglévő webszerverén fut, míg a felhasználók – legyenek akár belső intézményi hálózaton, akár bárhol a világban – saját gépük böngészőjén keresztül érik el a szükséges adatokat. A szerverhez kapcsolódó további információk – telepítés, üzembe helyezés, adminisztráció – a rendszergazdáknak szánt fejezetben olvashatók. A továbbiakban az Arché felhasználói ismereteit mutatja be a kézikönyv. Bejelentkezés Az Arché használatához először el kell kérni a rendszergazdától azt a hálózati címet, amelyet a böngésző címsorába írva a rendszer bejelentkező oldalát kapjuk. A címet érdemes a Kedvencek közé elmenteni, vagy az Asztalon erre a célra parancsikont létrehozni.
1. Az Arché nyitóképernyője
5
A nyitóképernyő három fő részből áll – a fenti címből és logóból, a bal oldalon látható főmenüből és az üdvözlő üzenettel és súgóval. Az üdvözlő üzenetnél található képek a rendszergazda által testre szabhatók, az erre vonatkozó ismeretek a rendszergazdáknak szánt fejezetben találhatók. Miután a régészeti feltárásokon előkerült adatok nem minden esetben publikusak a nagyközönség számára, így a rendszer használatához első lépésben be kell jelentkezni. A belépéshez szükséges adatokat az adatbázis rendszer helyi adminisztrátorától lehet beszerezni. A nyitóoldalon látható gombok, funkciók egészen addig nem használhatók, amíg a bal felső sarokban látható Belépés linkre kattintva el nem végezzük a bejelentkezést.
2. A bejelentkező oldal
A felhasználónév és a jelszó megadása mellett ki lehet választani a rendszer nyelvét is. Ez alapértelmezetten magyar, mellette a program jelen változatában az angol nyelv választható mellé. A nyelvi változat a program menüinek és
6
feliratainak idegen nyelvű kiírását jelenti, a felhasználó által feltöltött adatok eredeti formában kerülnek kiírásra. A Belépés/Login gomb lenyomásával a régészek által gyakran használt objektum adatbázis oldalára jutunk.
3. Az objektum adatbázis nyitóoldala
Amennyiben a felhasználó nem az objektum adatbázis nyitóoldalával szeretné kezdeni munkáját, a baloldalon látható főmenü ad lehetőséget egyéb oldal megnyitására.
7
Főmenü A képernyő bal oldalán találhatók az Arché fő funkcionális egységeit jelképező főmenü gombjai. Ezek egyben felülről lefelé haladva egyfajta logikai struktúrát, szinteket is reprezentálnak. Ebben
a
rendszerben
az
adatok
szerveződésének
legmagasabb szintű egysége a lelőhely, ahhoz tartoznak stratigráfiai egységek és/vagy/ objektumok, melyekhez csatlakoznak a leltári tételek. Az egyes szintek között – mint a későbbiekben ez látható lesz – nagy fokú az átjárhatóság és sok kereszthivatkozás van. Így nem meglepő, ha egy felhasználó a rendszer használata folyamán nem ugyanazon a szinten fejezi be a munkát, mint amelyiken elkezdte: pl. az objektumokkal kezd el dolgozni, s egy idő után a leltár adatbázis szintjén folytatja a kereséseket. Az adattár, térinformatika és az adminisztrációs blokk független a régészeti lelőhelyhez közvetlenül kapcsolódó logikai szintektől. A menü használatához és az egyes egységek nyitóoldalának eléréséhez az egérrel rá kell kattintani a megnyitni kívánt funkciót jelképező gombra. Az adatbázis rendszer használata folyamán a főmenü a képernyő kihasználtsága érdekében az egyes területek böngészésénél nem mindig látszik a későbbiekben, de a Vissza a főoldalra és az Új keresés gombok majd mindig visszavezetnek olyan oldalakra, ahol a bal oldalon megtalálhatók lesznek a menü navigáló gombjai. A továbbiakban a főmenü gombjai segítségével a kézikönyv bemutatja az egyes egységek használati lehetőségeit.
8
Lelőhely adatbázis A főmenü Lelőhelyek gombját az egérrel megnyomva a lelőhely adatbázis nyitóoldalához jutunk.
5. A lelőhely adatbázis nyitóoldala
A lelőhely adatbázisban a lelőhelyekre vonatkozó általános adatokat, a feltáráshoz kapcsolódó dokumentumokat, a légifotókat, nagyobb egységekre vonatkozó fotó- és rajzanyagot tárolja a rendszer. A lelőhely adatbázisból továbbá kilistázható a lelőhelyen feltárt jelenségek listája. A nyitóoldalon a bevezető szöveg és kép mellett a helyzetérzékeny súgó gombja, alattuk pedig a már felrögzített lelőhelyekre vonatkozó kereső és az új lelőhely felvitelére szolgáló funkciógomb található.
9
Új lelőhely felvitele Az adatbázis rendszerbe új régészeti lelőhely felvitelére az gomb megnyomásával van lehetőség. A gomb megnyomása után a lelőhely általános adatainak felvitelére van lehetőség.
6. Új lelőhely felviteli oldala
Az itt megnyitott felviteli űrlapon a régészeti feltárás általános adatainak a felvitelére van mód: a lelőhely neve, a feltárásban részt vevő régészek, az ásatás időpontja, helyszíne, a feltárt és összességében kutatott terület nagysága, valamint egy általános leírásra a lelőhellyel kapcsolatosan. Az utolsó sorban választható ki, hogy a terepen alkalmazott ásatási dokumentáció
régészeti
objektumok
vagy
stratigráfiai
egységek
(SE)
használatával ment végbe.
10
Fontos, hogy míg az összes mező szerkesztésére a későbbiekben van lehetőség, ez a mező utólag nem változtatható meg. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lelőhelyhez az adatbázis mindkét esetben más dokumentációs struktúrát hoz létre. Hibás rögzítés esetén lehetőség van a lelőhely törlésére. Az adatok kitöltése után a lelőhely adatlapját nyitja meg a rendszer. A lelőhely adatlapja Az Arché felépítése szerint minden logikai szintnek – lelőhely, objektum/SE, leltári egység – az alkalmazásban van egy úgynevezett adatlapja és egy weblapja. Az előbbin az adatok kartonszerűen jelennek meg, míg a weblapon a jelenséghez kapcsolódó válogatott információn kívül böngészhetünk a hozzá kapcsolódó fotók és rajzok között is.
8. A lelőhely adatlapja
A legfelső sorban látható fülekre kattintva lehet a lelőhely adatbázis megjelenítési módjai között váltogatni.
11
A legfelső sor alatt található második sor az adatlapos megjelenítésen belül további lehetőségeket kínál fel: módot ad a lelőhely adatok szerkesztésére, vagy a lelőhely törlésére, valamint a lelőhelyhez kapcsolódó fényképi- és rajzi állományok feltöltésére, módosítására. A szintén ebben a sorban látható nyomógombos funkcióknak az adatok kinyerésénél lesz fontos szerepük - mint azt látni fogjuk a későbbiekben. A Szerkesztés gombra kattintva a lelőhelyhez kapcsolódó adatok módosítására és a lelőhely törlésére van lehetőség. Ezzel csak azok a felhasználók élhetnek, akiknek
erre
a
lelőhely
adatainak
a
gazdája
jogosultságot
adott.
A
jogosultságok kiadásának módjáról az Adminisztráció c. fejezetben esik szó.
9. Lelőhely adatok szerkesztése
A korábban beírt adatok tetszőleges változtatása után a Mentés gombbal menthetjük el a változásokat és juthatunk vissza az Adatlap oldalra. A Lelőhely törlése törli a lelőhelyet a rendszerből az összes hozzá felrögzített terepi jelenséggel és leltári egységgel együtt, ezért használata fokozott figyelmet
12
igényel ! Hibás törlés esetén forduljon a rendszergazdához, a véletlenül letörölt adatok visszanyerhetők. Amennyiben nem történik változtatás, a Mégsem gomb visszavezet az előző állapotba. Képi állományok kezelése Itt a Fotók és Rajzok fülre kattintva van lehetőség a lelőhelyhez kapcsolódó általános fényképi és rajzi állományok felvitelére. Az itt felrögzített állományok automatikusan megjelennek majd a weblap nézetben a lelőhely adatai mellett. A Fotók fülön táblázatos formában megjelennek a képi állományok eredeti nevei, a feltöltéskor írt megjegyzések, valamint a megjegyzések szerkesztésére és törlésére vonatkozó szimbolikus gombok.
10. Lelőhely fotók felviteli oldala
Az oldal alsó részén az említett táblázat alatt van lehetőség új kép feltöltésére. A Tallózás gomb segítségével a feltölteni kívánt képet ki lehet választani a
13
felhasználó számítógépéről és a megjegyzés tetszőleges szerkesztésével a Feltöltés gomb megnyomásával a kép feltölthető az adatbázis rendszerbe.
11. Lelőhely fotók feltöltése
Képanyagok tömeges felvitele esetén célszerű az adminisztrátor segítségét kérni, mert rendszergazdai hozzáféréssel ezt csoportosan is meg lehet oldani. A kép feltöltése után a felső táblázatban egy új sorban megjelennek a legutóbb feltöltött fotó adatai. A táblázat Töröl oszlopában lévő ikonra kattintva a fénykép törlődik a táblázatból és a továbbiakban nem fog megjelenni a weblapos nézetben sem. A Szerkesztésre kattintva a fényképhez tartozó megjegyzés szerkeszthető.
12. Megjegyzés szerkesztése
A rajzok felvitele a fényképekével azonos módon történik. 14
Az adatok exportja A lelőhelyhez felvitt objektumok, stratigráfiai egységek és leltári állományok adatainak az adatbázisból történő kinyerésére a lelőhelyek adatlapos nézeténél van lehetőség. A 8. képen is látható képernyőn két gomb szolgál erre a lehetőségre: az Objektum export és a Leltárkönyv export. Az Objektum export (SE rendszerű lelőhelyeknél a Strat. export) gomb megnyomása után a rendszer egy excel fájlt hoz létre, melyben a lelőhelyhez felvitt jelenségek összes adatát írja ki nyers táblázatos formában. Az így kinyert excel táblázat tetszőleges szerkesztés után alkalmas összesítő táblázatok, ásatási jelentések objektum/SE leírásának készítésére. A Leltárkönyv export gomb a lelőhelyhez felrögzített leltári egységek szabályos leltárkönyvi formában történő kinyomtatására szolgál. A funkciógomb mellett három opció található: tárgy, embercsont, állatcsont. Az első az átlagos régészeti leltárkönyv mezőit tartalmazza, míg az utóbbiak a szakterület specifikus leltárkönyvi forma nyomtatására adnak lehetőséget.
13. A leltárkönyv export eredménye
15
Az adatok ebben az esetben is egy excel fájlba íródnak, melynek formázott méretű oszlopai kétoldalas A3-as méretű papírra való nyomtatás során a szükséges méretű szabályos leltárkönyvi formát hozzák létre (13. kép) Az embercsont és állatcsont leltárkönyv létrehozásánál az általános régészeti leltárkönyv exportjával megegyező módon kell eljárni. Weblap nézet A lelőhelyhez tartozó alapadatok és a kapcsolódó képi állományok a legfelső sor Web fülére kattintva jelennek meg.
14. A lelőhely weblapos megjelenítése
A jobb oldalon látható képek alul filmszalagszerűen, ötösével mozgathatók, míg a kiválasztott kép nagyobb méretben jelenik meg. A képre kattintva az külön ablakban megnyílik eredeti méretében is. Ebben az esetben a felnyíló ablak lezárásával juthatunk vissza az eredeti alkalmazásba.
16
Alapértelmezetten a fotók ablak jelenik meg a képernyő jobb oldalán és a rajzok fül megnyomásával jeleníthetjük meg a lelőhelyhez kapcsolódó esetleges átnézeti rajzokat.
15. A lelőhely weblapja rajzokkal
A fotókkal azonos módon több rajz esetén alul itt is filmszalagszerűen böngészhetők a képek és a Teljes méret szövegre vagy a képre kattintva külön ablakban megnyílik a rajz eredeti méretében.
17
Objektumok/SE listázása A lelőhelyhez kapcsolódó objektumok áttekintésére a felső sor Objektumok füle ad lehetőséget. Itt lista formában egy ablakon belül görgethető a jelenségek listája, melynek egy elemét kiválasztva a Megnyit gombot használva annak a webes megjelenítési lapjára jutunk közvetlenül. A stratigráfiai egységeket dokumentáló lelőhelyek esetében a listában stratigráfiai egységek jelennek meg.
16. A lelőhely objektumainak listája
Az Új keresés gomb a lelőhely adatbázis nyitóoldalára, míg a Vissza a főoldalra gomb az alkalmazás üdvözlő képernyőjére navigálja a felhasználót.
18
Dokumentum könyvtár A felső sorban lévő Dokumentum könyvtár fülön jeleníthetjük meg a lelőhelyhez
felcsatolt
dokumentumokat.
Ezen
a
módon
a
lelőhelyhez
kapcsolódó dokumentumok az adatbázis rendszerből is elérhetők lesznek, teljes egésszé téve a régészeti feltáráshoz kapcsolódó információk kezelését. A feltöltött fájlok, dokumentumok táblázatos formában jelennek meg és az adatbázis rendszerbe történő felcsatolásuk, a megjegyzések szerkesztése és az állományok törlése a képi állományoknál már látottakkal azonos módon történik. A fájl nevére kattintva a dokumentum megnyílik olvasásra.
17. A lelőhely dokumentum könyvtára
19
Lelőhely keresés Az Archéba felrögzített lelőhelyek a lelőhely adatbázis nyitóoldaláról érhetők el. Az oldal a főmenü Lelőhelyek gombjával, vagy az adatok böngészése közben az Új keresés gombbal érhető el.
18. A lelőhely keresés
A bal oldali kereső blokkban gördíthető le a az adatbázisban felrögzített lelőhelyek listája. Alatta kiválaszthatjuk, hogy a megnyitásnál a webes vagy a szerkeszthető adatlapos nézetet hozza be a böngésző a Keresés gomb megnyomásával.
20
SE adatbázis Az a felhasználó, aki a feltárásának dokumentációját objektumok rögzítésével készíti, nyugodtan átugorhatja ezt a fejezetet és az Objektum adatbázis című fejezetnél folytathatja az adatbázis rendszer használatának megismerését. A stratigráfiai egységek adatbázisának megnyitásához a főmenü Stratigráfia gombjának megnyomásával juthatunk. Az oldal betöltésével megjelenik az üdvözlő szöveg a súgóval, valamint az alsó részen a keresőablak a már felrögzített stratigráfiai egységekre vonatkozóan, a jobb oldalon pedig az új SE felvitelét lehetővé tevő akciógomb.
19. Az SE adatbázis nyitóoldala
Az SE adatbázis áttekintését az új egység felvitelével kezdjük. A lelőhely kiválasztása után az Új srat egység hozzáadása gomb megnyomásával kezdhetjük meg a stratigráfiai egységhez tartozó adatok kitöltését.
21
Új SE felvitele Az új SE felrögzítése az adatok mennyisége miatt több egymást követő lépcsőben történik az adatbázis rendszerben. A papír alapú dokumentációt a beviteli oldalak teljes mértékben lefedik, így az adatok felvitele egyszerű munkafolyamatnak számít. A startigráfiai egység felrögzítését az alapadatok leírásával lehet megkezdeni. Erre az alkalmazásban két fül áll rendelkezésre, az Alapadatok és a Leírás elnevezésű, melyekben általános adatok rögzítésére van lehetőség.
20. Az SE felrögzítése 1.
A beviteli űrlapon meg kell adni az objektum számot (OBNR) és a stratigráfiai számot (SNR).
Az objektum számot, amennyiben már rögzítésre került
korábban, legördülő listából lehet kiválasztani, vagy más esetben be kell írni az erre szolgáló mezőbe a stratigráfiai számhoz hasonlóan.
22
A beviteli oldal alsó felében található jelölőnégyzetekbe kell az adatlap papíron jelölt jelenség típusokat kiválasztani.
21. Az SE típusok a papír adatlapon és az űrlap részleten
Az alkalmazás a papír alapú rögzítési módhoz hasonlóan lehetőséget ad több jelölőnégyzet egyidejű kiválasztására is. Az oldal felső részén elhelyezkedő táblázatrész a dokumentáció készültségi szintjéhez tartozó adatok tárolására szolgál.
22. A dokumentáció készültségi szintje papíron és az adatbázis űrlap részletén
23
Az adatok kitöltése után a Leírás fülre áttérve folytatható az űrlap kitöltése.
23. Az SE felrögzítése 2
Az űrlap fülön a jelenség leírására, az ásató személyére, a jelenség bontásával kapcsolatos adatokra, a korszak besorolásra, pozíció rögzítésére, a méretek megadására, valamint a leletkísérők kitöltésére van lehetőség.
24. A Leírás űrlap adatmezői a papír adatlapról
A leletkísérők felvitelére az arra szolgáló oldalon van lehetőség. Az adatok felvitele után a Mentés gombbal rögzíteni kell a két űrlap fülön bevitt adatokat, hogy a továbbiakban már a mentett stratigráfiai számmal lehessen a stratigráfiai egységek közötti kapcsolatokat és egyéb további adatokat felvinni.
24
SE kapcsolatok rögzítése A
stratigráfiai
egységek
közötti
kapcsolatok
felvitelére
és
későbbi
megjelenítésére az SE oldalának legfelső sorában található Kapcsolatok fül ad lehetőséget.
25. Az SE kapcsolatok a papír adatlapon és az űrlapon
A képernyő alsó részén lehet elvégezni a felvitelt a mezők kitöltésével, míg a felső részen táblázatos formában jelennek meg a már felrögzített adatok. A felvitel első oszlopában az aktuális stratigráfiai szám látható, ezt nem lehet megváltoztatni, mivel éppen az aktuális stratigráfiai egységhez történik a rögzítés. A második oszlopban lehet kiválasztani azt a másik jelenséget, amihez a kapcsolatot fel szeretnénk rögzíteni. A következő oszlopokban a
25
kapcsolat típusát, a kapcsolat felvitelének indokait – jelenségek, leletanyag alapján – láthatjuk, míg az utolsó oszlop lehetőséget ad további megjegyzések, leírások hozzásadására.
26. Az SE kapcsolat felrögzítése
Az adatok kitöltése és kiválasztása után a Felvitel gomb lenyomásával vihetjük fel az adatokat. A felvitel után a felső táblázatban új sor jelenik meg a felvitt adatokkal.
Az
SE
kapcsolatok
felvitelét
ezután
tetszőleges
számban
végezhetjük el. A felrögzített kapcsolatok a szerkesztő ikon lenyomásával módosíthatók utólag, a törlésre szolgáló jel megnyomásával pedig törölhető a tévesen felvitt kapcsolat. A felrögzített kapcsolat a másik SE oldalán is automatikusan megjelenik.
27. A felrögzített SE kapcsolat
26
Rétegek, metszetek bevitele A startigráfiai egységhez tartozó betöltési rétegek felvitelére az SE oldalának felső sorában található Rétegek fül, míg a metszetek rögzítésére a Metszetek fül alatt találunk lehetőséget. A felvitel módja és az oldal felépítése megegyezik az SE kapcsolatok rögzítésénél tapasztalt struktúrával: a felső részen jelennek meg táblázat soraiként a már rögzített adatok, az alsó rész pedig újabb adatsor hozzáadására szolgál.
28. Az SE betöltési rétegek a papír adatlapon és az űrlapon
A betöltési rétegek kitöltésénél az adatokat szövegdobozokba lehet beírni. Az első oszlopban a kód, a másodikban a jelleg, a következőben a szín, majd az anyag és a járulékos összetevők felrögzítésére van lehetőség. A Felvitel gomb megnyomásával a beírt adatokkal bővül a fenti táblázat, melynek adatait a már ismert szerkesztési és törlési ikonok segítségével tarthatjuk karban a későbbiekben.
27
A metszetek felvitele hasonló módon történik, azzal a különbséggel, hogy egyetlen beviteli mező áll – a metszet szám - a rendelkezésre.
29. Az SE metszetek a papír adatlapon és az űrlapon
A Felvitel gomb megnyomásával az előzőekhez hasonlóan bővül a fenti táblázat, melynek adatait a már ismert szerkesztési és törlési ikonok segítségével tarthatjuk karban a későbbiekben. A felvitel során tetszőleges számú betöltési réteg és metszet adható hozzá a felvitt adatokhoz.
30. Felrögzített SE metszet számok
28
Leletkísérő lapok felvitele Egy stratigráfiai egységhez több leletkísérő lap felrögzítésére van lehetőség. A rögzítés során és a későbbi módosításoknál a leletkísérő lapok külön-külön szerkeszthetők, viszont az adatbázis rendszer egyik szolgáltatása, hogy a rögzített lapokról készít egy összesítő változatot is, melyet az SE adatlapjához kapcsolódva jelenít meg – mint azt a későbbiekben látni fogjuk. A leletkísérők felvitelére az SE oldalán a legfelső sorban található Lapok fülön van lehetőség.
31. Az SE oldal Lapok füle felvitel előtt
Az egyes lapok felvitelére az Új karton hozzáadása gomb megnyomásával van lehetőség.
29
32. Az SE leletkísérő lap papír alapú változata
A
terepen
használt
papír
adatlapok rögzítésére egymás után van lehetőség az Archéban. A papír alapú változatról az objektum számot (OBNR) és a stratigráfiai számot (SNR) nem szükséges
feltűntetni
a
felvitelnél, hiszen a rendszer pontosan
tudja,
hogy
aktuálisan
megnyitott
az
SE-hez
rögzítse azokat. A többi mező és a lap sorszáma megegyezik a két változatban. 33. Az SE leletkísérő lap az adatbázis rendszerben
30
A kitöltött űrlap mentése után ismét a Lapok fülre jutunk, ahol bal oldalon láthatjuk a már felrögzített lapok sorszámát. A jobb oldalon mindig az a kitöltött lap jelenik meg, amelyiknek a sorszámát a bal oldalon kijelöltük.
34. A kitöltött SE leletkísérő lap
A stratigráfiai egységekhez kapcsolódó leletkísérő lapok tetszőleges számú felvitelére van lehetőség az adatbázis rendszerben. Az újonnan felrögzített leletkísérő lapok sorszám szerint megjelennek a Lapok fülön a képernyő bal oldalán. A megfelelő sorszámot kijelölve a jobb oldali ablakban a hozzá tartozó lap jelenik meg. A lap kijelölésével a Töröl és Szerkeszt gombok használatával a későbbiekben a lapokon található adatok módosíthatók, vagy egyes lapok törölhetők a rendszerből. A fentieknek megfelelően újabb leletkísérő lap felrögzítésével már több sorszám látszik a képernyő bal oldalán. A második sorszámra kattintva láthatjuk, hogy más adatok vannak benne kitöltve, mint az egyes sorszámú adatlapon. 31
A leletkísérő lapok sorszámát jelző bal oldalon könnyen lépkedhetünk a lapok között.
35. Újabb kitöltött SE leletkísérő lap
A két kitöltött leletkísérő összesítőjét megtekinthetjük az SE oldalán az Adatlap fülön belül Összesítő címszó alatt. Itt a rendszer bemutatja az összes leletkísérő összesítését egyetlen lapon. Az összesítő nevéből adódóan a felrögzített összes leletkísérő lapról egyesíti és
megjeleníti
az
adatokat.
Az
összesítő
lap
nem
szerkeszthető,
a
változtatásokat továbbra is a leletkísérő lapok Lapok fülén kell elvégezni. Az olyan egyedi és össze nem vonható mezők, mint a lap sorszáma, csomagoló, karton dátuma, stb. üresen szerepelnek az összesítésben.
32
Az alábbi képen az előzőekben rögzített két leletkísérő lap összesítését láthatjuk. Megfigyelhető, hogy az első lapon kitöltött anyagminta, embercsont információk ugyanúgy megtalálhatók rajta, mint a második lapon az ékszerre vonatkozó adatok. Az össze nem vonható adatok mezőit a rendszer üresen hagyta.
36. Az SE leletösszesítő lap
Az oldalon nincs lehetőség az összesítő lap szerkesztésére, a fent látható Szerkeszt gomb az SE adatlapjára vonatkozik általánosságban, és a stratigráfiai egységhez tartozó általános adatok módosítására ad módot.
33
Sírok adatainak rögzítése Amennyiben a stratigráfiai egység felvitelénél a típusok között a „Temetkezés” kijelölésre kerül, tapasztalni fogjuk, hogy a megszokott Alapadatok és Leírás fülek mellett megjeleni egy harmadik is Sír néven, mely a temetkezéshez kapcsolódó speciális adatok bevitelére szolgál.
37. Temetkezés kijelölése az SE beviteli lapon
A Sír fülre kattintva csoportokba jelennek meg a temetkezések leírására szolgáló kategóriák. Terjedelmi okok miatt a sírgödör a sírépítménnyel és a metrikus jellemzőkkel egy fülön, a rítus a váz adataival és a sírba helyezés módjára vonatkozó adatokkal egy következő fülön, a bolygatásra, nemre és életkorra, valamint a kísérő állattemetkezésre utaló információk egy harmadik fülön, míg a viseleti tárgyak és mellékletek leírása egy negyedik fülön történik. Az objektum szám (OBNR) és stratigráfiai szám (SNR) feltűntetése itt újra nem történik meg, arra már az Alapadatok résznél sor került.
34
38. A sír beviteli űrlap
A Sírgödör/Sírépítmény/Metrikus jellemzők fülön van lehetőség megadni a gödör foltjával, típusával és formájával kapcsolatos adatokat. Emellett itt lehet rögzíteni a sírépítményre vonatkozó információkat, valamint a temetkezés metrikus adatait.
39. Sírgödör, sírépítmény és metrikus adatok a papír adatlapon és az adatbázisban
35
A Rítus/Váz adatai/Sírba helyezés módja elnevezésű fülön értelemszerűen rögzíthetők a temetkezés rítusára, a váz elhelyezkedésére, megtartására és tájolására, valamint a sír foltjára, a sírba helyezés típusára és az erre utaló leletekre vonatkozó adatok. Az űrlapon a papír alapú dokumentációnak megfelelően jelölőnégyzetek és szöveges mezők váltakoznak.
39. Rítus, váz adatai és a sírba helyezés módja a papír adatlapon és az adatbázisban
36
A Bolygatás/Nem és életkor/Kísérő állattemetkezés fül szolgál a temetkezés megbolygatásával, az eltemetett személy további antropológiai jellemzőinek és az esetleges kísérő állattemetkezések leírására.
40. Rítus, váz adatai és a sírba helyezés módja a papír adatlapon és az adatbázisban
Az utolsó, Viseleti tárgyak és mellékletek fül űrlapja az ezekhez kapcsolódó információk rögzítésére alkalmas.
41. Viseleti tárgyak és mellékletek űrlap
37
Az SE adatlapja Az adatok rögzítése és elmentése után a stratigráfiai egységre vonatkozó információk az SE adatlapján böngészhetők és szerkeszthetők a továbbiakban. Az SE adatlapján a beviteli beosztásnak megfelelően külön füleken jelennek meg az alapadatok, a leírás, a leletkísérő lapokról szóló fejezetben ismertetett összesítő lap, a sírra vonatkozó esetleges adatfül, valamint a fényképek és rajzi állományok felvitelére alkalmas fülek. A fenti sorban érhetők el az SE kapcsolatokat, betöltési rétegeket, metszeteket és a leletkísérő lapokat bemutató oldalfülek. Szintén a felső sorban helyezkednek el a stratigráfiai egységek közötti lépkedést elősegítő nyilak. Az egyes nyíl egy egységet lép előre vagy hátra, míg a dupla nyilak a lelőhelyhez tartozó első és utolsó stratigráfiai egységre ugranak. Az Új keresés a stratigráfiai egységek nyitóoldalára, míg a Vissza a főoldalra gomb az üdvözlő képernyőre navigál.
42. Az SE adatlapja
38
Az SE leltár Az Arché adatbázis rendszerben lehetőség van a leltározás során a leltári tételek stratigráfiai egységekhez való rendelésére. Ennek folyamatát a Leltár adatbázis című fejezetünkben tárgyaljuk. Az SE oldalán látható Leltár adatfülön belül jeleníthetjük meg a stratigráfiai egységhez tartozó leltári egységeket.
42. Az SE leltár oldala
A táblázatban a leltári adatok kivonatos változata látható. Az első oszlopban a leltári szám egyben hiperhivatkozásként szolgál az adott leltári tétel lapjához a leltár adatbázisban. Az utolsó oszlop azt mutatja, hogy a leltári tételhez lett-e fénykép vagy rajzi állomány felcsatolva az adatbázis rendszerben. A leltári számra kattintva tehát a leltári tétel lapjára navigálunk, melyről bővebben a Leltár adatbázis című fejezetben olvashatunk.
39
Képi állományok kezelése Digitális fényképeknek és rajzi állományoknak a stratigráfiai egységekhez való rendelése a Lelőhely adatbázisnál leírtakhoz hasonló módon történik. A Fotók fülön az alsó részen van mód újabb kép felcsatolására az adatbázis rendszerbe, míg a felső rész táblázata jeleníti meg a már felrögzített képi állományok adatait.
42. Az SE fotók feltöltése
Az alsó részen a Tallózás gomb segítségével kiválaszthatjuk a feltölteni kívánt fájlt, melyet tetszés szerint megjegyzéssel ellátva a stratigráfiai jelenséghez csatolhatunk a Feltöltés gomb megnyomásával. A későbbiekben a felcsatolt képi állomány megjegyzése szerkeszthető, vagy a kép a rendszerből eltávolitható a törlési ikon segítségével. A táblázatban látható állomány neve egyben hivatkozás is a képre, mely kattintással így megnyitható. A rajzok felvitele a fotókéval azonos módon történik, tömeges felvitel esetén pedig célszerű a rendszergazdához fordulni. A felcsatolt fényképek és rajzi állományok automatikusan megjelennek az SE weblapján. 40
Az SE weblapja Az SE weblapja egy olyan oldal, ahol a stratigráfiai egységhez tartozó alapadatok mellett megjelennek a hozzá kapcsolódó fényképek és digitális rajzi állományok. Az említett oldal a legfelső sor Web fülére kattintva jelennek meg.
43. Az SE weblapos megjelenítése
A jobb oldalon látható képek alul filmszalagszerűen, ötösével mozgathatók, míg a kiválasztott kép nagyobb méretben jeleni meg. A képre kattintva az külön ablakban megnyílik eredeti méretében is. Ebben az esetben a felnyíló ablak lezárásával juthatunk vissza az eredeti alkalmazásba. Alapértelmezetten a fotók ablak jelenik meg a képernyő jobb oldalán és a rajzok fül megnyomásával jeleníthetjük meg a lelőhelyhez kapcsolódó esetleges átnézeti rajzokat. Amennyiben nincs fotó feltöltve a jelenséghez, rajz viszont igen, abban az esetben az oldal megnyitásánál a rajzot jeleníti meg a rendszer automatikusan.
41
A
rajzoknál
a
fotókkal
azonos
módon
több
rajz
esetén
alul
itt
is
filmszalagszerűen böngészhetők a képek és a Teljes méret szövegre vagy a képre kattintva külön ablakban megnyílik a rajz eredeti méretében. Az oldal felső részén látható lépkedés nyilakkal a stratigráfiai egységek weblapjai között lépkedhetünk. Az egyes nyíl egy egységet lép előre vagy hátra, míg a dupla nyilak a lelőhelyhez tartozó első és utolsó stratigráfiai egységre ugranak. Az Új keresés a stratigráfiai egységek nyitóoldalára, míg a Vissza a főoldalra gomb az üdvözlő képernyőre navigál. Keresési funkciók A stratigráfiai egységekhez kapcsolódó keresési funkciókat az SE adatbázis nyitóoldaláról érhetjük el. A nyitóoldal bal oldali részén választhatunk az egyszerű és az összetett keresési funkciók között. Egyszerű keresés során a legördülő listából kiválasztjuk a lelőhelyet és mellé begépeljük a stratigráfiai számot (SNR). Az alatta lévő gombokkal kijelölhetjük, hogy az SE weblapját vagy adatlapját kívánjuk megjeleníteni. Ebben az esetben a Keresés gomb megnyomása után betöltődik az SE weblapja vagy adatlapja.
44. Az egyszerű SE keresés
42
Az SE adatbázis tételeinek keresésére az objektum keresőt is használhatjuk. Az objektumok ebben a rendszerben nem önálló jelenségek, hanem stratigráfiai egységek egyfajta összessége – az objektumok oldalakon tehát nem látunk mást, mint a hozzá tartozó stratigráfiai számok listáját, melyre kattintva elérjük a megfelelő SE oldalát. Az objektum keresésnek ebben az esetben akkor van értelme, ha egy objektumhoz tartozó stratigráfiai egységekre vagyunk kíváncsiak. Az objektum keresést
a
főmenü
Objektumok
gombjával,
az
objektum
adatbázis
nyitóoldaláról érjük el. A kereső részben ki kell választani a lelőhelyet a legördülő listából, majd az objektum beviteli mezőbe be kell írni az objektum számát. A keresést a Keresés gomb megnyomásával indíthatjuk el. A webes vagy adatlapos megjelenítési opciónak esetünkben nincs értelme, mert úgysem egy szokványos régészeti objektum oldalát kapjuk eredményül.
45. Az egyszerű objektum keresés
43
A találati oldalon az objektum weblapja helyett egy olyan oldalra jutottunk, ahol az objektumhoz tartozó stratigráfiai egységek számai (SNR) láthatók. A listából a megfelelő számot kiválasztva a Megnyit gomb megnyomásával a kiválasztott stratigráfiai egység weblapját érhetjük el.
46. A stratigráfiai egységek listája az objektumnál
Az összetett keresés Az SE adatbázison belüli keresésre az összetett keresési funkciót is használhatjuk, melyet az SE adatbázis nyitóoldaláról oldalról érünk el az arra szolgáló Összetett keresés funkciógomb lenyomása után. Az összetett kereséssel az SE adatbázisba rögzített bármely adat megadható keresési kritériumnak. A kritériumok tetszőleges számban vezethetők fel a kereső oldalon. A keresési beállítások összeállítása során ÉS és VAGY logikai kapcsolatokat alkalmazhatunk, valamint igénybe vehetjük zárójelek segítségét is. 44
47. Az összetett SE keresés
Vizsgáljuk meg a következő példán keresztül az összetett keresés működését: Az eddig használt teszt lelőhely esetében három stratigráfiai egység került felrögzítésre. Példánk során keresést indítunk arra vonatkozóan, hogy a lelőhelyen belül mely stratigráfiai számnál történt C14 mintavételezés a munka során.
48. Az összetett SE keresés indítása
45
Az első sor kitöltése után az ÉS jelölőgomb kiválasztásával új sor nyílik újabb kritérium felvitelére. A rendszerben a logikai szabályainak figyelembevételével tetszőleges számú kritérium adható egy összetett kereséshez. A keresés indítása előtt még kiválaszthatjuk, hogy milyen formában szeretnénk látni az eredményt: egy táblázatos listáját a stratigráfiai számoknak néhány adatlap adattal vagy pedig a térképen jelenítse meg a keresett egységeket. A térképi megjelenítést a Térinformatikai modul fejezetnél ismerteti a kézikönyv, itt folytassuk a táblázatos megjelenítéssel. A Keresés gomb megnyomásával azokat a stratigráfiai számokat kapjuk eredményül, melyek megfelelnek a keresési kritériumoknak.
49. Az összetett SE keresés eredménye
A keresésnek esetünkben az 1-es számú SNR felelt meg. Az első oszlopban lévő stratigráfiai egységre kattintva közvetlenül az SE oldalára jutunk, ahol a felső menü használatával lépkedhetünk a találatok között vagy bármikor visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk. Az összetett keresés használatával
a tudományos kiértékeléshez kap
felbecsülhetetlen segítséget a kutató. A keresési kritériumok tetszőleges változtatásaival
gyors
keresések
futtathatók
az
összes
felvitt
adatra
vonatkozóan – csak a megfelelő kérdéseket kell a kutatónak magában feltennie. Az összetett kereséshez – a könyv írásakor rendelkezésre álló adatbázisok jellege miatt - az Objektum adatbázis és Leltár adatbázis fejezetnél találhatunk bővebb példákat, de a keresési funkciók használati logikája mindegyik logikai egységnél – SE, objektum, leltári egység, adattár – azonos módon történik.
46
Objektum adatbázis Az előző fejezetben tárgyalt SE rendszerű lelőhelyek esetében az objektum adatbázis önállóan nem használható és szerkeszthető, az objektumok csupán a hozzá kapcsolódó stratigráfiai számok listáját mutatja, mint azt korábban láthattuk. Ebben a fejezetben az objektum számok kiosztásával dokumentált régészeti feltárások adatainak kezeléséről lesz szó a továbbiakban. Új objektum felvitele Új régészeti objektum felvitelére már felrögzített lelőhely esetében van módunk. A főmenü Objektum gombjára kattintva az objektum adatbázis nyitóoldala jelenik meg, bal oldalán a kereső funkciókkal, jobb oldalon pedig az új
objektum
felrögzítésére
szolgáló
ablakkal.
Az
első
objektumok
felrögzítésénél innen indul a lelőhely objektumainak felvitele, melyet a későbbiekben már a rögzített objektum lapoktól is végezhetünk. Az objektum rögzítéséhez ki kell választani a lelőhelyet, melyhez az objektum tartozik.
50. Új objektum felvitele
47
Az Új objektum hozzáadása gomb megnyomásával a az objektum felviteli űrlaphoz jutunk, melynek két fülén – Alapadatok és Leletösszesítő – rögzíthetők az objektumra vonatkozó adatok.
51. Új objektum felviteli adatlap
Az objektum neve – ellentétben a stratigráfiai számokkal, melyek csak pozitív egész számok lehetnek – tetszőleges karaktersorozat lehet, azaz tartalmazhat alfabetikus karaktereket is pl. 45/C.
Már meglévő objektum név esetén a
rendszer figyelmeztetést ad. Az objektum név kezelés Az objektum elnevezések terepi kiosztásánál érdemes figyelembe venni, hogy minden informatikai rendszer egyfajta logika szerint rendezi sorba az adatokat és ez érvényes az Arché adatbázis rendszerre is. Az adatbázis a későbbiekben megpróbálja számként értelmezni a rögzített objektumokat, hogy sorba rendezze őket. Ilyenkor az ABC betűivel kezdődő elnevezések a sor elejére kerülnek a felvitel sorrendjében. A példánkban szereplő 45/C objektumot pedig a rendszer algoritmusa 45-nek veszi, akárcsak a 45/A objektumot. Ezért ilyen esetben a sorrendiségnél a felrögzítés sorrendje a mérvadó általában. Általánosságban elmondható, hogy az objektum név kiosztásnál célszerű az ABC elemeit elkerülni.
48
Az Alapadatok fülön adható meg az objektum szám mellett az objektum típusa és a dokumentációhoz szükséges adatok, mint feltáró, tájolás, metrikus adatok, korszakbesorolás, stb. Miután egyes objektum típusoknak, mint pl. ház, sír, kemence külön adatlap rendszerük van, ezért az objektum típusa a későbbiekben nem módosítható, hibás rögzítés esetén az objektumot törölni és újra rögzíteni szükséges.
52. Az alapadatok kitöltése
Az alapadatok megadásánál több esetben – régész személye, korszak, század – legördülő listából választhatunk opciókat, melyeket az alattuk lévő szöveges mezőbe illeszt be a rendszer, valahányszor kiválasztunk valamit a listából. Így egyidejűleg több opció is választható és rögzíthető az adatbázisba. A nép/kultúra és a század mezők mellett található ?-es jelölőnégyzet pipálásával az ezekre vonatkozó bizonytalanságot jelölheti az adatfelvivő. A többi mező értelemszerűen tölthető ki. A Mentés gomb megnyomása előtt célszerű a Leletösszesítő fülre átmenni és rögzíteni az objektumra jellemző adatokat.
49
53. A leletösszesítő kitöltése
A Leletösszesítő fülön jelölhetők és tölthetők ki az objektum leleteire jellemző adatok. A tárgytípusok felül korszak specifikusan, alul anyagjellemzők alapján kerülnek kitöltésre. Kitöltés után a Mentés gombbal menthetők a felvitt adatok, melynek lenyomása után az objektum oldalára jutunk.
54. Az objektum főoldala rögzítés után
50
Sírok, házak, kemencék, árkok egyedi adatai Bizonyos objektum típusok esetén az adatlap általános adatai és a leletekre vonatkozó információk mellett lehetőségünk van az adott típusra jellemző speciális adatok felvitelére is. Erre sírok, házak, kemencék és árkok rögzítésénél van mód. Az adatlap kitöltése során az objektum típusának kiválasztásával a már ismert Alapadatok és Leletösszesítő fül mellett megjelenik egy harmadik, az adott objektum típusra jellemző fül is. A sírokhoz a sír altípusa, szerkezete, a felszerelési tárgyakra, a vázra és a sírban megfigyelt körülményekre vonatkozóan lehet adatokat felrögzíteni.
55. A sír adatlap
A házakra vonatkozóan a ház altípusára, az épület rendeltetésére és egyéb építészeti jellegzetesség – tűzhely, kemence, padló, cölöplyuk, stb. – bevitelére van lehetőség. Az altípus és a rendeltetés bevitelére szolgáló mezők legördülő listából választhatók, a többi adat rögzítésére jelölőnégyzet szolgál.
56. A ház adatlap
51
A kemencék és tűzhelyek esetében lehetőségünk van a struktúra oldalfalának szerkezeti leírására, a sütőfelület és hőszigetelő réteg meghatározására, a rostély és fűtőjárat jellemzőinek felvitelére, valamint a megújítások számának és az építés módjára vonatkozó adatok kitöltésére. Az adatlap mezők többsége szabad szöveges bevitelt tesz lehetővé, míg az építés módjára vonatkozó adatokat az arra szolgáló négyzetekben lehet kijelölni.
57. A kemence/tűzhely adatlap
Az árok objektum típusnál az árok formáját legördülő listából választhatjuk ki és mellette az esetleges körárok átmérőjének adatait, valamint az árok jellegére vonatkozó ismereteket rögzíthetjük.
58. Az árok adatlap
A sírok, kemencék, házak és árkok egyedi adatainak felvitele után a mentés az alapadatok és a leletösszesítő adatok kitöltése után egyidejűleg történik. A mentés után itt is az objektum weblapjára jutunk, a felvitt speciális adatok megjelenítésére az objektum adatlapján van lehetőség.
52
Az objektum adatlapja Az objektum adatainak mentése után az objektum weblapjára jutunk. A lelőhelynél korábban megismert struktúrához hasonlóan az objektumnak is van egy webes megjelenítése, ahol a legfontosabb adatok mellett böngészhetők a digitális fotó és rajzi állományok, míg az objektum adatlapján a felvitt adatok tekinthetők meg részletesen. Az adatlapot a felső menüsorban található Adatlap fülre áttérve érjük el.
59. Az objektum adatlapja
Az adatlapon külön füleken tekinthetők meg a felvitelnél megismert alapadatok, a leletösszesítő lap, a speciális objektum típusra vonatkozó adatok és innen érhetők el a fényképi és rajzi állományok kezelésére szolgáló felületek is. A felső sor nyilait használva lépkedhetünk a lelőhely objektumainak adatlapjai között,
továbbá
az
adott
objektum
adatlapjának
szerkesztése
mellett
lehetőségünk van új objektum hozzáadására is a lelőhelyhez anélkül, hogy ehhez az objektum főoldalára vissza kellene térnünk.
53
Képi állományok kezelése Digitális fényképeknek és rajzi állományoknak az objektumokhoz való rendelése a Lelőhely adatbázisnál leírtakhoz hasonló módon történik. A Fotók fülön az alsó részen van mód újabb kép felcsatolására az adatbázis rendszerbe, míg a felső rész táblázata jeleníti meg a már felrögzített képi állományok adatait.
60. Az objektum fotók feltöltése
Az alsó részen a Tallózás gomb segítségével kiválaszthatjuk a feltölteni kívánt fájlt, melyet tetszés szerint megjegyzéssel ellátva a stratigráfiai jelenséghez csatolhatunk a Feltöltés gomb megnyomásával. A későbbiekben a felcsatolt képi állomány megjegyzése szerkeszthető, vagy a kép a rendszerből eltávolítható a törlési ikon segítségével. A táblázatban látható állomány neve egyben hivatkozás is a képre, mely kattintással így megnyitható. A rajzok felvitele a fotókéval azonos módon történik, tömeges felvitel esetén pedig célszerű a rendszergazdához fordulni. A felcsatolt fényképek és rajzi állományok automatikusan megjelennek az objektum weblapján. 54
Objektum kapcsolatok rögzítése Régészeti objektumok közötti kapcsolatok dokumentálására az objektum főoldalán található Kapcsolatok fül ad lehetőséget. Itt a már felrögzített objektumok közül választva fel lehet rögzíteni a kapcsolat típusát és az ahhoz tartozó leírást is. A felvitelre a képernyő alsó részén található blokk szolgál, míg a felső rész jeleníti meg a már felvitt kapcsolatokat. Egy objektumhoz tetszőleges számú kapcsolat rögzíthető. Az objektumokat és a kapcsolat típusát legördülő listából választhatjuk ki, míg a leírásra szöveges beviteli mező áll rendelkezésre.
61. Az objektum kapcsolatok oldala
A felrögzített kapcsolatok adatai a szimbólumra kattintva szerkeszthetők vagy szükség szerint törölhetőek.
55
Az objektum weblapja Az objektumhoz tartozó alapadatok és a kapcsolódó képi állományok a legfelső sor Web fülére kattintva jelennek meg. A képernyő bal oldalán az adatlapon felvitt adatok válogatott gyűjteményét láthatjuk táblázatos formában, mely az objektumhoz kapcsolódó legfontosabb információkról nyújt felvilágosítást.
62. Az objektum weblapos megjelenítése
A jobb oldalon látható képek alul filmszalagszerűen, ötösével mozgathatók, míg a kiválasztott kép nagyobb méretben jelenik meg. A képre kattintva az külön ablakban megnyílik eredeti méretében is. Ebben az esetben a felnyíló ablak lezárásával juthatunk vissza az eredeti alkalmazásba.
56
Alapértelmezetten a fotók ablak jelenik meg a képernyő jobb oldalán és a rajzok fül megnyomásával jeleníthetjük meg az objektumhoz kapcsolódó rajzokat.
63. Az objektum weblapja rajzokkal
A fotókkal azonos módon több rajz esetén alul itt is filmszalagszerűen böngészhetők a képek és a Teljes méret szövegre vagy a képre kattintva külön ablakban megnyílik a rajz eredeti méretében. Az oldal tetején található navigáló nyilakkal tetszés szerint lépkedhetünk a lelőhelyhez tartozó objektumok weblapjai között, a gombok segítségével pedig az objektum adatbázis nyitóoldalára vagy az alkalmazás főoldalára juthatunk.
57
Az objektum leltár Az Arché adatbázis rendszerben lehetőség van a leltározás során a leltári tételek régészeti objektumokhoz való rendelésére. Ennek folyamatát a Leltár adatbázis című fejezetünkben tárgyaljuk. Az
SE
oldalán
látható
Leltár
adatfülön
belül
jeleníthetjük
meg
az
objektumokhoz tartozó leltári egységeket.
64. Az objektum leltár oldala
A táblázatban a leltári adatok kivonatos változata látható. Az első oszlopban a leltári szám egyben hiperhivatkozásként szolgál az adott leltári tétel lapjához a leltár adatbázisban. Az utolsó oszlop azt mutatja, hogy a leltári tételhez lett-e fénykép vagy rajzi állomány felcsatolva az adatbázis rendszerben. A leltári számra kattintva tehát a leltári tétel lapjára navigálunk, melyről bővebben a Leltár adatbázis című fejezetben olvashatunk.
58
Keresési funkciók A stratigráfiai egységekhez kapcsolódó keresési funkciókat az objektum adatbázis nyitóoldaláról érhetjük el. A nyitóoldal bal oldali részén választhatunk az egyszerű és az összetett keresési funkciók között. Egyszerű keresés során a legördülő listából kiválasztjuk a lelőhelyet és mellé begépeljük az objektum számát (vagy egyéb jelölését). Az alatta lévő gombokkal kijelölhetjük, hogy az objektum weblapját vagy adatlapját kívánjuk megjeleníteni. Ebben az esetben a Keresés gomb megnyomása után betöltődik az objektum weblapja vagy adatlapja.
65. Az egyszerű objektum keresés
59
Az összetett keresés Az objektum adatbázison belüli keresésre az összetett keresési funkciót is használhatjuk, melyet az objektum adatbázis nyitóoldaláról oldalról érünk el az arra szolgáló Összetett keresés funkciógomb lenyomása után. Az összetett kereséssel az objektum adatbázisba rögzített bármely adat megadható
keresési
kritériumnak.
A
kritériumok
tetszőleges
számban
vezethetők fel a kereső oldalon. A keresési beállítások összeállítása során ÉS és VAGY logikai kapcsolatokat alkalmazhatunk, valamint igénybe vehetjük zárójelek segítségét is.
66. Az összetett objektum keresés
Vizsgáljuk meg a következő példán keresztül az összetett keresés működését: Budakalász M0 lelőhely esetében 1347 régészeti objektum került felrögzítésre a rendszerben. Példánk során keresést indítunk arra vonatkozóan, hogy a lelőhelyen belül mely objektumokban találtak tőrt a feltárás során.
60
Miután a példában szereplő lelőhely egy kora bronzkori temető, tegyük fel, hogy csak a sírokból előkerült tőrökre vagyunk kíváncsiak. Ebben az esetben az alábbi keresési kritériumokat adjuk meg a rendszernek:
67. Az összetett SE keresés indítása
Az első sor kitöltése után az ÉS jelölőgomb kiválasztásával új sor nyílik újabb kritérium felvitelére. A rendszerben a logikai szabályainak figyelembevételével tetszőleges számú kritérium adható egy összetett kereséshez. A keresés indítása előtt még kiválaszthatjuk, hogy milyen formában szeretnénk látni az eredményt: egy táblázatos listáját a stratigráfiai számoknak néhány adatlap adattal vagy pedig a térképen jelenítse meg a keresett egységeket. A térképi megjelenítést a Térinformatikai modul fejezetnél ismerteti a kézikönyv, itt folytassuk a táblázatos megjelenítéssel. A Keresés gomb megnyomásával
azokat
az
objektumokat
kapjuk
eredményül,
melyek
megfelelnek a keresési kritériumoknak.
61
68. Az összetett objektum keresés eredménye
A keresésnek esetünkben hét objektum felelt meg. Az első oszlopban lévő objektum számra kattintva közvetlenül az objektum oldalára jutunk, ahol a felső menü
használatával
lépkedhetünk
a
találatok
között
vagy
bármikor
visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk. Összetett kereséssel nemcsak egy lelőhelyen belül van módunk keresgélni: amennyiben a keresési feltételek között nem adunk meg konkrét lelőhelyet, akkor az adatbázis rendszerbe felrögzített összes lelőhely objektuma között fut le a keresés. A következő példában a rendszerbe rögzített összes lelőhelyen belül szeretnénk rákeresni a bronzkori házakra. A keresésnél csak két feltételt adunk meg: az objektum legyen ház és legyen bronzkori. A házat az objektum típusánál legördülő menüből választhatjuk ki. A korszak mező az adatbázisban szöveges beviteli mezőnek számított, ezért annak érdekében, hogy a kora, középső és késő bronzkori házakat egyaránt biztosan megjelenítsük, azt a
62
kritériumot adjuk a keresésnél, hogy a korszakra vonatkozó szövegrész tartalmazza a „bronzkor” kifejezést. A Keresés gomb megnyomásával futtatjuk az összetett keresést.
69. Az összetett objektum keresés bronzkori házakra
A keresés eredményeképpen kapott táblázatban 63 sorban szerepelnek a kritériumoknak megfelelő objektumok. A táblázatban lépkedve láthatjuk, hogy a bronzkori ház objektumok több lelőhelyről – esetünkben Perbál, Zsidó-földek, Perbál, Kukorica-dombi-dűlő, Solymár-Immochan C terület és Solymár, Auchan - is megjelentek a listában. Az első oszlopban lévő objektum számra kattintva ismét közvetlenül az objektum oldalára jutunk, ahol a felső menü használatával lépkedhetünk a találatok között vagy bármikor visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk.
63
70. A keresés találati listája
Az összetett keresés használatával a tudományos kiértékeléshez kap felbecsülhetetlen segítséget a kutató. A keresési kritériumok tetszőleges változtatásaival
gyors
keresések
futtathatók
az
összes
felvitt
adatra
vonatkozóan – csak a megfelelő kérdéseket kell a kutatónak magában feltennie.
64
Leltár adatbázis Az Arché leltár adatbázisának készítésekor egyidejűleg több szempontot is szem előtt tartottak az alkotók:
a program beviteli mezői megfeleljenek a 20/2002.(X.4.) NKÖM rendelet követelményeinek a muzeális intézmények nyilvántartási szabályairól és eleget tegyen az informatikai követelményrendszer feltételeinek
a felvitel a leltározók számára egyszerű legyen, egyszerre ne legyen túl sok információ a képernyőn és a ritkán használt mezők ne zavarják a leltározót
az egyes lelőhelyekhez kapcsolódó leltári tételek könnyen nyomtathatók legyenek
egyszerre több intézmény leltárkönyvét is tárolhassa egyidejűleg
a leltári tételek kapcsolódjanak a régészeti objektumokhoz vagy stratigráfiai számokhoz
A felvitt tételek a rendszer jellegéből adódóan automatikusan kapcsolódnak az objektumokhoz vagy startigráfiai egységekhez.
Ez mindkét irányból nézve
igaz: a leltári tétel oldaláról közvetlenül megjeleníthető az objektum vagy az SNR oldala, egy kattintásra végiglistázhatjuk az itt talált összes leltári tételt, valamint
rövid
úton
hozzáférhetünk
a
lelőhelyre
vonatkozó
általános
információkhoz is, míg ugyanez a funkció az előző fejezetekben elérhető volt a másik irányból is. A lelőhely adatbázis fejezetben már láthattuk, hogyan lehet a régészeti leltárkönyvet kinyomtatni. A lelőhely adatlapjáról az objektum, vagy SNR adatok exportja mellett megismerkedtünk a leltárkönyv exporttal, mely egy előzetesen formázott nyomtatható fájlba töltötte be az adatokat. A következő fejezetben megismerkedünk a rendeletben foglalt beviteli mezők egyszerű kitöltésével.
65
Új leltári tétel felvitele A leltári tételek rögzítését célszerű a leltár adatbázis kezdőoldaláról kezdeni, melyet a főmenü Leltár gombjának megnyomásával érünk el. Az oldal jobb oldalán van lehetőségünk új karton, azaz leltári tétel hozzáadására egy adott lelőhelyen belül.
71. A leltár adatbázis főoldala
A lelőhelyet legördülő listából kiválasztva az Új karton hozzáadása gomb lenyomásával érjük el a leltári tétel bevitelére alkalmas űrlapot. Leltári tételt a rendszerbe csak már előzetesen felrögzített lelőhelyhez és objektumhoz – vagy stratigráfiai egységhez – van lehetőségünk felvinni.
66
A beviteli űrlapon az adatokat két fülön, az Alapadatok és az Egyéb elnevezésű oldalakon van módunk felrögzíteni. Az előbbi a legfontosabb és leggyakrabban használt adatok rögzítésére, míg a másik a ritkábban használt, de a rendeletben előírt mezők felvitelére alkalmas. Alapértelmezetten az Alapadatok fül jelenik meg, az egyéb adatok oldalára csak akkor kell átmennünk, ha kifejezetten szeretnénk.
72. A leltár bevitel - Alapadatok
A beviteli űrlapon láthatjuk, hogy néhány mező a bevitel gyorsasága érdekében már előzetesen ki van töltve: az intézmény neve, a leltárkönyv típusa, a lelet típusa (ember alkotta tárgy, illetve ember- vagy állatcsont), a megszerzés módja és a tárgy állapota. A leltározó nevéhez a rendszer automatikusan beilleszti a bejelentkezett felhasználót, míg a leltározás dátumához az éppen aktuális dátumot. Az előre kitöltött mezőket bármikor meg lehet változtatni, felül lehet írni. A leltári tétel felrögzítése értelemszerűen történik, azonban néhány mezőt az NKÖM
rendelet
informatikai
követelményeiből
adódóan
újszerűen
kell
rögzítenünk.
67
Leltári szám: a leltári szám mezőjébe kattintva azt tapasztalhatjuk, hogy nincs lehetőségünk oda bármit is beírni. A leltári számot a Leltári sz. II. felirat utáni 4 mezőben tudjuk begépelni. A 4 szegmens kitöltése után a rendszer automatikusan összefűzi és megjeleníti a tényleges leltári számot. Ennek a módszernek – az előíráson túl – nagy hasznát fogjuk venni a leltár keresésnél.
73. A leltári szám
A méretek rögzítésére a szokásos mezőn kívül találunk három mezőt, melynél az első paraméterként a térbeli kiterjedést, másodiknak ennek mértékét, harmadiknak pedig a mértékegységet kell megadnunk. Az említett – a rendeletben előírt beviteli módon – túl lehetőségünk van a hagyományos méretek mezőbe további adatok rögzítésére is.
74. Méretek
Néhány tudnivaló a többi beviteli mezőről:
Az objektum szám vagy SNR listából választható, ennek kitöltése elengedhetetlen, ha azt szeretnénk, hogy az objektum lapjáról meg tudjuk jeleníteni a hozzá tartozó leltári tételeket.
Az
intézmény
választásának
nagyobb
rendszerek,
pl.
megyei
múzeumigazgatóságok esetében van értelme. Ebben az esetben az Arché hajlandó tárolni intézményenként ugyanazt a leltári számot, ezt nem tekinti ütközésnek.
Az előzőekből adódóan a rendszer nem engedi leltári szám dupla felvitelét egy adott intézményen belül.
68
Az Arché jelenleg régészeti leltárkönyv vezetésére van felkészítve, de a későbbiekben beállítható akár más szakági leltár kezelésére is, erre szolgál a gyűjtemény mező legördülő listája.
A lelet megnevezése, kor, találati hely, anyag, technika és állapot mezőknél legördülő lista van segítségünkre az adatok kitöltésénél, de ezek csak egy szabad beviteli mezőt töltenek, melyeket tetszés szerint módosíthatunk.
A találati hely és az Egyéb fülön lévő keletkezés helye mezők legördülő településlistát fednek.
Az Egyéb fülre kattintva további – a rendeletben előírt – adat kitöltésére van lehetőségünk.
75. Egyéb adatok bevitele
A Rögzítés gomb segítségével menthetjük le a kitöltött adatokat.
69
Karton forma A leltári tétel rögzítése után a leltári tétel webes megjelenítéshez jutunk, ahol az alapadatok és a későbbiekben majd rögzítésre kerülő képek kerülnek. Az Adatlap fülre kattintva megjeleníthetjük a leltári tétel „karton” formáját, azaz az előző részben megismert módon felrögzített leltári tétel adatait.
76. A leltár karton
Az adatlapon külön füleken tekinthetők meg a felvitelnél megismert alapadatok, az egyéb adatok és innen érhetők el a fényképi és rajzi állományok kezelésére szolgáló felületek is. A felső sor nyilait használva lépkedhetünk a lelőhelyhez tartozó leltári kartonok között, továbbá az adott karton szerkesztése mellett lehetőségünk van új karton felvitelére, valamint az aktuális karton másolására. Ebben az esetben a kartonon csak azokat az adatokat kell átírnunk, melyeket módosítani szeretnénk. A rendszer megakadályozza ugyanannak a leltári tételnek a dupla felvitelét.
70
Képi állományok kezelése Digitális fényképeknek és rajzi állományoknak a leltári tételhez való rendelése a Lelőhely és Objektum adatbázisnál leírtakhoz hasonló módon történik. A Fotók fülön az alsó részen van mód újabb kép felcsatolására az adatbázis rendszerbe, míg a felső rész táblázata jeleníti meg a már felrögzített képi állományok adatait.
77. A leltár fotók feltöltése
Az alsó részen a Tallózás gomb segítségével kiválaszthatjuk a feltölteni kívánt fájlt, melyet tetszés szerint megjegyzéssel ellátva a stratigráfiai jelenséghez csatolhatunk a Feltöltés gomb megnyomásával. A későbbiekben a felcsatolt képi állomány megjegyzése szerkeszthető, vagy a kép a rendszerből eltávolítható a törlési ikon segítségével. A táblázatban látható állomány neve egyben hivatkozás is a képre, mely kattintással így megnyitható. A rajzok felvitele a fotókéval azonos módon történik, tömeges felvitel esetén pedig célszerű a rendszergazdához fordulni. A felcsatolt fényképek és rajzi állományok automatikusan megjelennek a leltári tétel weblapján. 71
Az leltári tétel weblapja A leltári egységhez tartozó alapadatok és a kapcsolódó képi állományok a legfelső sor Web fülére kattintva jelennek meg. A képernyő bal oldalán az adatlapon felvitt adatok válogatott gyűjteményét láthatjuk táblázatos formában, mely a leltári tételhez kapcsolódó legfontosabb információkról nyújt felvilágosítást.
78. A leltári tétel weblapos megjelenítése
A jobb oldalon látható képek alul filmszalagszerűen, ötösével mozgathatók, míg a kiválasztott kép nagyobb méretben jelenik meg. A képre kattintva az külön ablakban megnyílik eredeti méretében is. Ebben az esetben a felnyíló ablak lezárásával juthatunk vissza az eredeti alkalmazásba.
72
Alapértelmezetten a fotók ablak jelenik meg a képernyő jobb oldalán és a rajzok fül megnyomásával jeleníthetjük meg a leltári tételhez kapcsolódó rajzokat.
79. A leltári tétel weblapja rajzzal
A fotókkal azonos módon több rajz esetén alul itt is filmszalagszerűen böngészhetők a képek és a Teljes méret szövegre vagy a képre kattintva külön ablakban megnyílik a rajz eredeti méretében. Az egyes nyíl egy egységet lép előre vagy hátra, míg a dupla nyilak a lelőhelyhez tartozó első és utolsó leltári egységre ugranak. Az Új keresés a leltári tételek nyitóoldalára, míg a Vissza a főoldalra gomb az üdvözlő képernyőre navigál.
73
Ember- és állatcsont leltár Az adatbázis rendszerbe a szokványos leltáron kívül ember- és állatcsont leltározására is van lehetőség. A beviteli űrlapon található Lelet típus legördülő mezőjénél a megfelelő opciót kiválasztva a jobb alsó részen egy keretben megjelennek azok a további mezők, melyek még szükségesek a felvitelhez.
80. Az embercsont leltár beviteli űrlapja
A beviteli űrlap mezői megfelelnek az állat- és embercsont leltárkönyvek jelenleg alkalmazott mezőinek. A beviteli űrlap kitöltése egyéb vonatkozásban nem különbözik a korábban megismertektől.
74
Keresési funkciók A leltári tételekhez kapcsolódó keresési funkciókat a leltár adatbázis nyitóoldaláról érhetjük el. A nyitóoldal bal oldali részén választhatunk az egyszerű és az összetett keresési funkciók között. Egyszerű keresés során a legördülő listából kiválasztjuk az intézményt és mellé begépeljük a leltári számot. Az alatta lévő gombokkal kijelölhetjük, hogy a leltári tétel weblapját vagy adatlapját kívánjuk megjeleníteni. Ebben az esetben a Keresés gomb megnyomása után betöltődik a leltári egység weblapja vagy adatlapja.
81. Az egyszerű leltár keresés
75
Az összetett keresés A leltár adatbázison belüli keresésre az összetett keresési funkciót is használhatjuk, melyet a leltár adatbázis nyitóoldaláról oldalról érünk el az arra szolgáló Összetett keresés funkciógomb lenyomása után. Az összetett kereséssel a leltári kartonon rögzített bármely adat megadható keresési kritériumnak. A kritériumok tetszőleges számban vezethetők fel a kereső oldalon. A keresési beállítások összeállítása során ÉS és VAGY logikai kapcsolatokat alkalmazhatunk, valamint igénybe vehetjük zárójelek segítségét is.
82. Az összetett leltár keresés
Vizsgáljuk meg a következő példán keresztül az összetett keresés működését: Budakalász M0 kora bronzkori lelőhelyen példánkban keresést indítunk arra vonatkozóan, hogy a lelőhelyen milyen leltári számokon lettek beleltározva az ún. csuklóvédő lemezek.
76
Ebben az esetben az alábbi keresési kritériumokat adjuk meg a rendszernek:
83. Az összetett leltár keresés indítása
Az első sor kitöltése után az ÉS jelölőgomb kiválasztásával új sor nyílik újabb kritérium felvitelére. A rendszerben a logikai szabályainak figyelembevételével tetszőleges számú kritérium adható egy összetett kereséshez. A keresés indítása előtt még kiválaszthatjuk, hogy milyen formában szeretnénk látni az eredményt: egy táblázatos listáját a stratigráfiai számoknak néhány adatlap adattal vagy pedig a térképen jelenítse meg a keresett egységeket. A térképi megjelenítést a Térinformatikai modul fejezetnél ismerteti a kézikönyv, itt folytassuk a táblázatos megjelenítéssel.
77
A Keresés gomb megnyomásával azokat az objektumokat kapjuk eredményül, melyek megfelelnek a keresési kritériumoknak.
84. Az összetett leltár keresés eredménye
A keresésnek esetünkben öt leltári tétel felelt meg. Az első oszlopban lévő leltári számra kattintva közvetlenül a leltári tétel oldalára jutunk, ahol a felső menü
használatával
lépkedhetünk
a
találatok
között
vagy
bármikor
visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk. Összetett kereséssel nemcsak egy lelőhelyen belül van módunk keresgélni: amennyiben a keresési feltételek között nem adunk meg konkrét lelőhelyet, akkor az adatbázis rendszerbe felrögzített összes lelőhely objektuma között fut le a keresés. A következő példában a rendszerbe rögzített összes leltári tételen belül szeretnénk rákeresni az orsógombokra. A keresésnél csak egy feltételt adunk meg: a megnevezés tartalmazza az „orsógomb” kifejezést.
78
A Keresés gomb megnyomásával futtatjuk az összetett keresést.
85. Az összetett leltár keresés orsógombokra
A keresés eredményeképpen kapott táblázatban 111 sorban szerepelnek a kritériumoknak megfelelő leltári tételek. A táblázatban lépkedve láthatjuk, hogy orsógombok több lelőhelyről – esetünkben Budaörs 2.lh. temető, Budakalász M0 12.lh., Budakeszi 8.lh. - is megjelentek a listában. Az első oszlopban lévő leltári számra kattintva ismét közvetlenül az objektum oldalára jutunk, ahol a felső menü használatával lépkedhetünk a találatok között vagy bármikor visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk.
Lelőhelyek
közti
összetett
keresésnél
a
térképes
találati
megjelenítés értelemszerűen nem használható.
79
86. A keresés találati listája
Az összetett keresés használatával a tudományos kiértékeléshez kap felbecsülhetetlen segítséget a kutató. A keresési kritériumok tetszőleges változtatásaival – a korábban megismert SE és objektum kereséshez hasonlóan - gyors keresések futtathatók az összes felvitt adatra vonatkozóan.
80
Adattár modul A főmenü Adattár gombját az egérrel megnyomva az adattári modul nyitóoldalához jutunk.
87. Az adattár adatbázis nyitóoldala
Az adattár adatbázisban intézményenként vagy adattári leltárkönyvenként lehetőségünk van az adattári nyilvántartás digitális vezetésére. A digitális adattár előnye, hogy egyszerűen nyomtatható, az adattári tételek között pedig összetett keresések futtathatók. A nyitóoldalon a bevezető szöveg és kép mellett a helyzetérzékeny súgó gombja, alattuk pedig a rendszerben megtalálható adattárakra vonatkozó kereső és az új adattári tétel felvitelére szolgáló funkciógomb található.
81
Új adattári tétel felvitele Az adatbázis rendszerbe új adattári tétel felvitelére az Új adattári tétel hozzáadása gomb megnyomásával van lehetőség. A legördülő listából ki kell választani, melyik adattárba szeretnénk rekordot bevinni, majd az említett gomb megnyomása után a lehetőségünk van az adattári adatok felvitelére.
88. Új adattári tétel felviteli oldala
Az itt megnyitott felviteli űrlapon a 2009-ben hatályos adattári leltárkönyv rovatainak megfelelő adatok felvitelére van mód. Néhány inaktív mező a korábbi adattári leltárkönyvek formai követelményeit idézi, az űrlapon azért szerepelnek, mert a rendszerbe feltölthetők a korábbi leltárkönyvek is. Új adattári tétel felvitelénél azonban csak a jelenleg hatályos mezők aktívak. A korábbi rendszerek feltöltésére csak a rendszer adminisztrátor segítségével van lehetőségünk.
82
A kitöltés megkezdésekor szükségünk van az utolsó adattári leltári szám ismeretére. Ezt – amennyiben nem ismerjük - a keresésbe belépve, az utolsó tételre ugorva egyszerűen megtudhatjuk. A kitöltésnél a következő adattári leltári számmal folytatjuk a nyilvántartást.
89. A felviteli oldal kitöltése
Az adatok kitöltése és a rögzítés után az adattári tétel lapját nyitja meg a rendszer.
83
Az adatlap forma A felrögzített adatok az adattári tétel adatlapján tekinthetők meg. A felső sorban található nyilak segítségével lépkedni lehet az adattári tételek között. A jobb oldali kettős nyílra kattintva az adattári nyilvántartás utolsó tételére ugrik a rendszer – ez a legbiztosabb módja az utolsó elmentett szám ismeretének.
90. Az adattári tétel adatlapja
A Szerkesztés gombra kattintva a lelőhelyhez kapcsolódó adatok módosítására és a lelőhely törlésére van lehetőség. Ezzel csak azok a felhasználók élhetnek, akiknek erre az intézményvezető jogosultságot adott. A jogosultságok kiadásának módjáról az Adminisztráció c. fejezetben esik szó. A legfelső sor alatt található második sor az adatlapos megjelenítés mellett további lehetőséget kínál fel: módot ad az adattári tételhez kapcsolódó állományok feltöltésére, módosítására.
84
Dokumentum könyvtár A felső sorban lévő Dokumentum könyvtár fülön jeleníthetjük meg a az adattári tételhez csatolt dokumentumokat. Ezen a módon a tételhez kapcsolódó dokumentumok az adatbázis rendszerből is elérhetők lesznek, amennyiben az adattári dosszié tartalma elektronikus formában feltöltésre kerül. A feltöltött fájlok, dokumentumok táblázatos formában jelennek meg és az adatbázis rendszerbe történő felcsatolásuk, a megjegyzések szerkesztése és az állományok törlése a korábban megismert módszerrel azonos módon történik. A fájl nevére kattintva a dokumentum megnyílik olvasásra.
91. Az adattár dokumentum könyvtára
85
Adattár export Az adattárba felrögzített adattári leltári tételek adatainak az adatbázisból történő kinyerésére és nyomtatható adattári leltárkönyv létrehozására az adatlapok alján látható Adattár export gomb megnyomásával van lehetőség. Az Adattár export megnyomása után a rendszer egy excel fájlt hoz létre, melyben az adattári leltárkönyv mezőit hozza létre a rendszer.
92. Az adattár export eredménye
Az adatok egy olyan excel fájlba íródnak, melynek formázott méretű oszlopai kétoldalas A3-as méretű papírra való nyomtatás során a szükséges méretű szabályos leltárkönyvi formát hozzák létre.
86
Keresési funkciók Az adattári leltári tételekhez kapcsolódó keresési funkciókat az adattár modul nyitóoldaláról érhetjük el. A nyitóoldal bal oldali részén választhatunk az egyszerű és az összetett keresési funkciók között. Egyszerű keresés során a legördülő listából kiválasztjuk az intézményi leltárkönyvet és mellé begépeljük az adattári leltári számot. A Keresés gomb megnyomása után betöltődik a leltári egység adatlapja.
93. Az egyszerű adattár keresés
Amennyiben nem ismerjük a pontos adattári leltári számot, az összetett keresés használatával próbálkozhatunk.
87
Az összetett keresés Az adattári modulon belüli keresésre az összetett keresési funkciót is használhatjuk, melyet szintén az adattári modul nyitóoldaláról oldalról érünk el az arra szolgáló Összetett keresés funkciógomb lenyomása után. Az összetett kereséssel az adattári leltári kartonon rögzített bármely adat megadható
keresési
kritériumnak.
A
kritériumok
tetszőleges
számban
vezethetők fel a kereső oldalon. A keresési beállítások összeállítása során ÉS és VAGY logikai kapcsolatokat alkalmazhatunk, valamint igénybe vehetjük zárójelek segítségét is.
94. Az összetett adattár keresés
Vizsgáljuk meg a következő példán keresztül az összetett keresés működését: Szükségünk van minden olyan régészeti adatra, melyek Makád településhez kapcsolódik. Ebben az esetben az alábbi keresési kritériumokat adjuk meg a rendszernek: 88
95. Az összetett adattár keresés indítása
Az első sor kitöltése után az ÉS jelölőgomb kiválasztásával új sor nyílik újabb kritérium felvitelére. A rendszerben a logikai szabályainak figyelembevételével tetszőleges számú kritérium adható egy összetett kereséshez. A közigazgatási egység vezetése a keresést könnyíti meg, ezt ennél a keresésnél ki is használtuk. A szöveges mezőkben a rendszer érzékeny a kisés a nagybetűkre, ezért mindkét lehetőséget figyelembe vettük a keresésnél. A Keresés gomb megnyomásával azokat a tételeket kapjuk eredményül, melyek megfelelnek a keresési kritériumoknak.
89
96. Az összetett adattár keresés eredménye
A keresésnek esetünkben hét leltári tétel felelt meg. Az első oszlopban lévő leltári számra kattintva közvetlenül az adattári leltári tétel oldalára jutunk, ahol a felső menü használatával lépkedhetünk a találatok között vagy bármikor visszatérhetünk a találati listába, mielőtt újabb keresést indítanánk. A példában szereplő összetett kereséssel nemcsak egy adattári leltárkönyvön belül kerestünk, hanem az adatbázis figyelembe vette az összes megyei leltárkönyvet a keresésnél. Így a találatok között a Ferenczy Múzeum és az Árpád Múzeum adattárából egyaránt előfordulnak találatok.
90
Térinformatikai modul A főmenü Térinformatika gombját az egérrel megnyomva az térinformatikai modul nyitóoldalához jutunk. Az Arché adatbázis rendszer több pontos is képes összekapcsolódni térinformatikai rendszerekkel, melyek a relációs adatbázis lehetőségeire építve változatos szolgáltatásokat tudnak nyújtani a kutatóknak. Maga az Arché nem térképészeti vagy klasszikus értelemben vett térinfomatikai rendszer – hanem egy
régészeti
adatbázis,
mely
struktúrált
adatmodelljével
alapot
és
kapcsolódási pontokat nyújt a térinformatikai funkciókhoz. Az AutoCad-es térképekhez két kapcsolódási lehetősége van a rendszernek: lehetőséget ad lelőhelytérképek böngészésére, valamint ezeken a térképeken keresések futtatására. A szükséges adatbázis megfeleltetések után az Arché alapul szolgálhat egyéb térinformatikai rendszerekkel való kapcsolódásra is. A térképi állományok és az adatbázis mezők megfeleltetéseiről az Adminisztrátori kézikönyvben olvashatnak bővebben. Lelőhely térképi állományának böngészése A lelőhelyekről készült AutoCad-es rajzok megnyitásához és böngészéséhez a felhasználó
számítógépén
korábban
szükség
volt
valamilyen
Cad-es
alkalmazásra, amely kezelni tudta ezeket a térképi állományokat. Az Arché szerverén futó MapGuide szerver alkalmazás ezt a funkciót központilag képes ellátni, pusztán az állomány megtekintéséhez nem szükséges minden gépen AutoCad-es licensz megléte. A felhasználó továbbra is a böngészőjén keresztül, az internetes térképekhez hasonló módon tekintheti meg a lelőhely térképet, és használhatja az általános szolgáltatásokat: a térképet mozgathatja, zoomolhat, kereshet rajta, stb. A főmenü Térinformatika gombjával elérjük a modul nyitóoldalát. Itt a kereső részben legördülő menüből választhatunk a lelőhelyek közül. A lelőhely kiválasztása után a Keresés gomb megnyomásával tölthetjük be a lelőhely térképét.
91
97. Térkép keresés indítása
Megjelenítés keresési kritériumok alapján A szerveren futó ArchéMap alkalmazás segítségével lehetőségünk van olyan térképészeti megjelenítésre, melyen csak a régészeti objektumok bizonyos csoportját jelenítjük meg. Ez a szolgáltatás az Objektum, SE és Leltár adatbázisok nyitóoldaláról, az összetett keresés használatával érhető el. A korábbi fejezetekben láthattuk, hogy az összetett keresés indítása előtt kiválaszthattuk, hogy táblázatos vagy térképi formában vagyunk-e kíváncsiak a keresés eredményére. Amennyiben a térképi formát választjuk, abban az esetben a rendszer betölti a lelőhely webes térképét a keresési kritériumokat figyelembe véve. A keresett objektumok megjelenítését kétféleképpen valósítja meg: vagy megjeleníti az összes régészeti objektumot és vastag kék vonallal kijelöli a keresésnek megfelelőket, vagy pedig csak a keresett objektumokat rajzolja ki. A két opció között a térképi alkalmazás gombjával lépkedhetünk.
92
További tudományos lehetőségek Az előző fejezetekben megismerhettük, hogy az Arché egységes régészeti adatbázis rendszer webes alkalmazásával milyen lehetőségei vannak a felhasználónak. Azoknak a felhasználóknak, akik strukturáltabb lekérdezéseket szeretnének végrehajtani, lehetőségük van más alkalmazásokkal is az adatbázishoz való hozzáférésre. A közvetlen adatbázis kapcsolatra szükség van a felhasználó gépén egy kapcsolat (ODBC) beállítására, melyet a rendszer adminisztrátora tud megtenni. Ennek megléte esetén számos alkalmazás és adatbázis kliens tudja kihasználni a relációs adatbázis nyújtotta előnyöket. Táblázatos megjelenítések A
táblázatkezelő
alkalmazások
segítségével
a
lekérdezések
eredményi
nyomban egy olyan programban jelennek meg, mely adatokkal való sokrétű munkára lett kifejlesztve. A Microsoft Office Excel példának okáért alkalmas ODBC kapcsolaton keresztül adatbázis lekérdezések futtatására, az eredmény beolvasására táblázatos formába, többszintű adatmodellek, OLAP struktúrák kezelésére, vagy akár táblázatok grafikus megjelenítésére is. A következő ábrán az Excel programba beolvasott lekérdezés eredményeként a budakalászi kora bronzkori temető temetkezési típusait jeleníti meg az alkalmazás grafikus formában.
98. Adatbázis kapcsolattal Excel alkalmazásban létrehozott grafikus ábra
93
Adatbázis lekérdezések Adatbázis lekérdezésre alkalmas kliensek segítségével az Arché relációs adatbázisa közvetlenül is hozzáférhető. Ezzel a lehetőséggel olyan keresések is futtathatók, melyek nagy mennyiségű adatot eredményeznek találatként és melyek képernyős megjelenítése nehézkes lenne a webes alkalmazásban. A közvetlen adatbázis lekérdezések eredményét – a találatok számától függetlenül - a lekérdezést követően sokrétűen fel lehet használni. Az adatbázis lekérdezéshez szükségünk van a gépünkre telepített ODBC adatbázis
kapcsolat
létrehozására,
szükség
esetén
adatbázis
driver
telepítésére. Ezt, valamint hozzáférési jogosultság beállítását az Archét felügyelő adminisztrátorok tudják megtenni - a lekérdezések használata előtt velük kell felvenni a kapcsolatot. A szükséges beállításokról az Adminisztrátori kézikönyv szolgál bővebb információkkal. A közvetlen adatbázis lekérdezéseknél a kliens alkalmazások gyakran egyszerűsített módon segítik a lekérdezések felépítését. Ilyenkor a mezőket az adattáblákból grafikusan kiválogatva, a logikai kritériumokat hozzárendelve könnyen, alapszintű ismeretekkel felépíthetők a lekérdezések. A szükséges mezők
válogatásához
szükséges
adatmezők
elnevezését,
az
űrlapon
használatos megfelelőiket, valamint a különféle adattáblák közötti kapcsolatot szintén az Adminisztrátori kézikönyvben lehet kikeresni. Az
SQL
lekérdező
nyelv
ismerői
a
kliensekben
közvetlenül
is
megfogalmazhatják lekérdezéseiket.
94
Adminisztráció Az adminisztrációs feladatok – üzembe helyezés, mentések, adatmodell, felhasználó adminisztráció, stb. – többségét az Adminisztrációs kézikönyvben ismertetjük, mivel ezek speciális szaktudást igényelnek. Lelőhely jogosultságok beállítása Az átlag felhasználó egy dologgal találkozik a Főmenü Adminisztrátor gombjának
megnyomásával:
a
lelőhely
jogosultságok
kiosztásának
lehetőségével. Minden olyan felhasználó, aki létrehozott egy lelőhelyet, képes beállítani a lelőhelyhez való hozzáféréseket a rendszer többi szereplője számára. Az egyes intézmények kijelölt személyei, vezetői pedig itt szabályozhatják az adattárakhoz való hozzáféréseket. A lelőhely jogosultságok beállításához a Lelőhely jogosultságok gomb megnyomásával juthatunk.
99. A jogosultság kiosztás nyitóoldala
95
A gomb megnyomása után egy legördülő listában megjelenik azoknak a lelőhelyeknek a listája, melyekhez jogunk van hozzáféréseket kiosztani.
100. A lelőhely kiválasztása
A lelőhely kiválasztása és az OK gomb megnyomása után lehetőségünk van a rendszer
felhasználói
közül
kiválasztani
azokat
a
személyeket,
akik
hozzáférhetnek a lelőhely adataihoz. A bal oldali oszlopban a felhasználót kijelölve a nyíl segítségével behelyezhetjük a megfelelő oszlopba: a jobb felső mezőbe kerülnek, akik olvasási jogot kapnak, a jobb alsó oszlopba pedig azokat kell behelyezni, akik szerkesztési jogot is kapnak a lelőhely adataira. Akit nem helyezünk egyik oszlopba sem, azok egyáltalán nem férnek hozzá az adatokhoz. A következő ábra szemlélteti a jogosultság kiosztás menetét.
96
101. A felhasználók hozzáférésének engedélyezése
A fenti példából kiderül, hogy Budaörs 2.lh. – római telep lelőhelyhez milyen a jogosultsági rendszer beosztása. A példában szereplő Harsányi Eszter kolléga például láthatja, böngészheti a lelőhely adatait, de nem szerkesztheti őket. Az adattári nyilvántartáshoz való hozzáférések beállítása a lelőhelyekével azonos módon történik. Az adatokhoz itt is három hozzáférési szint létezik: egyáltalán nem fér hozzá / csak olvashatja / szerkesztheti is a felhasználó.
97
A www.arche.hu A www.arche.hu egy „civil” kezdeményezés: lehetőséget nyújt a különböző intézmények
Arché
információhoz
felhasználói
jussanak
az
részére,
Arché
hogy
tájékozódhassanak
rendszerekben
feltöltésre
került
és új
lelőhelyeket illetően, valamint informálódhassanak az új fejlesztéseket, lehetőségeket illetően. A központi weboldalhoz történő csatlakozás önkéntes, nincs rá befolyással semmilyen szervezet. A lényege a csatlakozásnak az, hogy tudatom a kollégákkal,
milyen
lelőhely adatait töltöttük fel, ez milyen
régészeti
korszakokat fed és ki az ásató régész, aki mint adatgazda lehetőséget adhat másoknak a betekintésre. A
weboldalhoz
csatlakozik
egy
összetett
kereső
program,
melynek
segítségével a szakemberek keresést futtathatnak pl. az országban feltöltött neolit lelőhelyekre vonatkozóan és eredményképp láthatják, hogy kivel kell felvenniük a kapcsolatot, ha további részletekre kíváncsiak.
102. A www.arche.hu aktuális nyitóoldala
98
Adatbázisok összekapcsolása A
különféle
múzeumoknál,
intézményeknél
lévő
Arché
adatbázisok
összekapcsolása a központi weboldalon keresztül új jön létre, hogy fizikailag nincs kapcsolat az egyes szerverek között, csak virtuálisan. Ez azt jelenti, hogy a központi weboldalon az egyes intézmények szerverére, az ott rögzített lelőhelyekre csak linkek mutatnak. A központi weboldal adatbázisa mintegy kivonata, tartalomjegyzéke a az országban található régészeti adatbázisoknak. A virtuális összekapcsolódás előnye, hogy gyakorlatilag nem igényel nagy erőforrást, több milliós szerverek üzemeltetését, ugyanakkor gyorsan és egyszerűen eligazít az információk tömegében. A központi weboldal jobb oldalán látható oszlop számlálója mutatja a csatlakozott intézmények és lelőhelyeik számát. Ugyaninnen indíthatók a lelőhelyekre
vagy
intézményekre
vonatkozó
keresések,
de
akár
itt
böngészhetünk a teljes feltöltött listában is. A
felső
részen
található
bejelentkező
mezők
azon
intézményi
adminisztrátoroknak vannak fenntartva, akik a központi weboldalon hírül adhatják egy-egy lelőhely feltöltését. Ehhez nem kell egyebet tenniük, mint a beviteli űrlapon megadni a közigazgatási egységet, a lelőhely nevét, az ásatásvezető régészt, az intézményt, a régész elérhetőségét és a feltárt korszakokat. A keresőben a későbbiekben ezen adatok bármelyikére rá lehet keresni, pl. kilistázni egy adott településhez kapcsolódó összes feltöltött lelőhelyet. A központi weblap jelenleg a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának a szerverén fut, de nagyobb igénybevétel esetén lehetőség van a szolgáltatás szerverparkban történő elhelyezésére.
99
A webhely szolgáltatásai A szakmai adatok, lelőhely információk megosztásán túl a webhely további szolgáltatásokat is nyújt. A bal oldali menüsorban elérhető és letölthető a Felhasználó kézikönyv és az Adminisztrátori kézikönyv HTML és PDF változata. A Letöltések menüpont alól elérhető maga az Arché rendszer az összes telepítendő
programmal
egyetemben,
melyek
a
rendszer
futásához
szükségeltetnek. A
weboldalon
folyamatos
hírek
tudósítják
az
érdeklődőket
az
újabb
lehetőségekről, az egyes intézményekben elért eredményekről. Végezetül pedig a Kapcsolat gomb megnyomásával lehetőség nyílik kérdések feltevésére, vagy a rendszerrel kapcsolatos hibák bejelentésére, melyek javítását a rendszer alkotói vállalják a későbbiekben is.
100