Egyetemes történelem, 5. osztály – ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
ARCHAIKUS KOR -
-
-
a Balkán-félsziget déli részeén fekszik, sziklás és termőföldekben szegény területen – fő foglalkozás a kézművesség, pásztorkodás, kereskedelem és hajózás 3 részre tagolódott: kontinentális, szigetvilági, kis-ázsiai Görögországra. A kontinentális Görögország szintén három részre tagolható – Észak-, Közép és Dél-Görögországra. Politikailag is nagyszámú kis városállamocskába tagolódott, egységes Görögország az ókorban nem létezett legkorábbi lakói a PELASZGOK vagy ÉGEIEK voltak, ők hozták létre az ÉGEI KULTÚRÁT. Kr. e. 2000 körül érkeztek a görög nyelvet beszélő hódítók, a HELLÉNEK, országuk neve Hellász lett. Indoeurópai népek voltak, elterjesztették a lóhasználatot és a kerámiát MÜKÉNEI CIVILIZÁCIÓ: Kr. e. 1600 körül jött létre, az akhájok hozták létre – palotaerődöket építettek, leghíresebb Mükénében; meghódították Krétát KRÉTAI CIVILIZÁCIÓ: a pelaszgok hozták létre (tehát nem görögök!), tengeri kereskedelmi birodalmat hoztak létre Kréta sziget szomszédságában. erős hajóhaduk volt, 5-15 pár evezővel ellátott hajókkal, gazdag királyaira irigy akhájok meghódították Kr. e. 1400 körül váratlanul elpusztult – külső támadások, belháborúk vagy természeti katasztrófa (pl. földrengés) során kifejlesztették a lineáris A és lineáris B írást, amelynek jelei szótagokat jelölnek, agyagtáblácskákra rótták Ariadné fonala: Kréta és a görögök kapcsolatáról szól: Thészeusz athéni királyfi és Ariadné története, a labirintus és a Minótaurusz nevű mítikus lény mondája leghíresebb építmény a knoszoszi palota az akhájok legismertebb katonai vállalkozása Trója ostroma volt, Kr. e. 1280 körül – történetét Homérosz két hőskölteményben írta le Iliász: a trójai háború 10 évét írja le (51 old.) Ödüsszeia: a trójai háború egyik hősének, Ödüsszeusznak a bolyongását és kalandos hazatérését írja le ezután a háború után sötét évek következtek. A mükénéi és krétai kultúrák elpusztultak a harcias DÓR törzsek bevonulása során
városállam pelaszgok/égeiek hellének indoeurópai mükénei kultúra krétai civilizáció lineáris A és lineáris B írás Ariadné fonala knoszoszi palota Trója ostroma Iliász Ödüsszeia mítosz mitológia
mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye
1
Egyetemes történelem, 5. osztály – ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
VÁROSÁLLAMOK ÉS KORMÁNYZÁSI FORMÁK Városállamok - Kr. e. 900-600 körül a környék lakóinak találkozóhelyén jött létre a város. Előbb várat (polisz) építettek, a fallal megerősített magaslatot akropolisznak nevezték (fellegvár), ide menekültek állataikkal, javaikkal támadások esetén. Idővel házaikat egyre közelebb építették az erődítmény falához, majd az így létrejött település köré újabb falat emeltek. Így jött létre a város, amelynek területei jelentették a VÁROSÁLLAMOT, amelynek területei rendszerint hódításokkal toldották meg. Görögország ókori történetének meghatározó államformái a városállamok, létrejöttükben a görögországi természetrajzi széttagoltság is szerepet játszott - a városokat megtervezték: lakóövezetek, agora (gyülekezőhely), stadion, színházak, középületek, templomok - a föld nélküli családok idővel elköltöztek más vidékre, új településeket hoztak létre: apoikia= gyarmatváros, „távol az otthontól”; az anyavárostól, a metropolisztól függetlenül léteztek, vele szoros kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn. Az első gyarmatvárosok Szicíliában és Dél-Itáliában jöttek létre, és a Földközitenger partvidékén, végül a Fekete-tenger partján is. Kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek a szomszédos őslakó népekkel, akiket barbároknak neveztek - kormányzási formák: monarchia – királyság; a király egyszerre volt a hadsereg főparancsnoka, főpap, főbíró (mono=egyedül, arkhosz=vezető) arisztokratikus köztársaság – előkelő származásúak kormányoztak a király helyett (arisztosz=előkelő, kratosz=hatalom) türannisz – zsarnokság, a hatalmat erőszakkal magához ragadó személy kormányzása oligarchia – a vagyonosok „kövérek” uralma (oligosz=kevés, arkhosz=vezető) demokrácia – néphatalom, minden férfi részt vett a kormányzásban és tisztégeket tölthetett be (démosz=nép, kratosz=hatalom) - társadalmi osztályok: arisztokrácia: a cím és vagyon öröklődtek, a nagy költségekkel felállított lovasságot alkották, csatákban meglehetősen nehézkesen de sok esetben ütőképes sort alkottak démosz: a nép. A pénz bevezetése (Kr. e. 7. sz.) után felgyorsult a közrendőek meggazdagodása, a kisbirtokosok, kézművesek, módos kereskedők alkotta középréteg szerepe megnőtt. Ők a hopliták, a könnyen mozgó gyalogoscsapatokat alkották, ütközetekben mozgékonyabbak és hatékonyabbak voltak, fegyverzetők lényegesen olcsóbb. A démosz legszegényebbjei tengeri harcosokká váltak, a hajókat és gyarmatosítókat kísérték rabszolgák: a démosz soraiban idővel aggasztóan megnőtt a túlnépesedés és gyenge gabonatermés miatt elszegényedett adósrabszolgák száma. Előfordult, hogy a démosz a földek újrafelosztását és az
városállam akropolisz apoikia metropolisz barbár monarchia arisztokrácia arisztokratikus köztársaság türannisz oligarchia demokrácia démosz adósrabszolga
2
Egyetemes történelem, 5. osztály – ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
adósrabszolgák felszabadítását követelte, követeléseikre jelentek meg az első írott törvények. Máskor zsarnokot helyeztek erőszakkal a kormányzó arisztokraták helyébe. Ezek kormányzása néha fejlődést hozott: pl. Polükratész Szamosz szigetén ill. Athénben Peiszisztratosz korában
3
Egyetemes történelem, 5. osztály – ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
SPÁRTA -
-
-
-
dór hódítók leszármazottai alapították, Lakóniában, Likürgosz törvényei alapján (utazásai során szerzett tapasztalatai és a delphoi jósda által sugallt szabályok szerint) a helybéli akhájokat leigázták, helótákká (rabszolgákká) tették, köztulajdonban voltak, bármikor megölhették, de nem adhatták el őket; a perioiokoszok (körüllakók) szabad kézművesek és kereskedők voltak, politikai jogok nélkül. 1 spártaira 8 őslakos helóta és 3 körüllakó jutott, ezeket katonaállami módszerekkel tartották ellenőrzésük alatt a spártai kormányzás: két született király vezette, a cím öröklődött apáról fiúra; áldozatokat mutattak be az isteneknek, főbírák, főparancsnokok voltak, a hadizsákmány egyharmada és az isteneknek vitt ajándékok egy része őket illette vének tanácsa (geruszia): 28 tagú testület volt, hatvanévesnél idősebb tagjait életfolytig választották, gyűléseiket a királyok vezették, közügyekben és bűnügyekben ítélkeztek népgyűlés (ekklészia): minden 30 életévét betöltő spártai férfi részt vehetett; a népgyűlés döntött a hadüzenet vagy békekötés kérdésében, tisztviselőket választott, törvényekről döntöttek; holdtöltekor gyűltek össze a nyílt mezőn 5 ephorosz testülete: felügyelők voltak, akik a hatalom gyakorlásában egyre nagyobb szerepet kaptak A spártaiak életmódja: 7 éves kortól a fiúgyermekeket katonáskodásra nevelték; a férfiak barakkokban laktak; a szolgálat 20-30 évet tartott, utána tartalékosként visszahívhatták a seregbe a titkosrendőrségben szolgálók tartották szemmel a helótákat, a spártaiak kegyetlenül bántak velük a nők testedzéssel tartották formában magukat; a csenevész gyerekeket ledobták a Taügetosz-hegy egyik szakadékába spártai életmód: egyszerű, kényelmet, lakomákat, szép ruhákat, újító eszméket nélkülöző; nem rendelkeztek fejlett műveltséggel, a művészeteket megvetették lakónikus=tömör, velős beszéd
dórok Likürgosz helóta akháj perioikosz katonaállam két király geruszia ekklészia ephorosz spártai életmód lakónikus hegemónia
idővel kiterjesztették hegemóniájukat (ellenőrzésüket) a Peloponészoszi félszigeten
4
Egyetemes történelem, 5. osztály – ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
ATHÉN -
-
-
-
ionok alapították, nem voltak sem hódítók, sem meghódítottak, nem tettek rabszolgává más népeket azt a 400 évig tartó fejlődést, amely a következő évezredekre példát mutatott a világnak, a következőképpen ábrázolhatjuk: KIRÁLYSÁG → ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG → TÜRANNISZ (ZSARNOKSÁG) → KLEISZTHENÉSZ ÁLLAMRENDSZERE → PERIKLÉSZ DEMOKRÁCIÁJA. korábban királyok vezették, majd az eupatridák (arisztokraták) közül választott 9 arkhón testülete népgyűlés (ekklészia) – törvényhozó testület; Ötszázak Tanácsa (bulé) – tagjait sorshúzással választották 1 évre; esküdtbíróság (héliaia); 10 sztratégosz (katonai parancsnokok) – tagjait évente választották; 9 arkhón – tagjai előkelők, majd egyszerű polgárok is lehettek, areioszpagosz – legfelsőbb bíróság, gyilkossági ügyekben ítélkezett törvényhozók: DRAKÓN (Kr.e. 621) lehetővé tette, hogy a nép részt vegyen a vezetésben; törvényei túl szigorúak voltak, a démosz fellázadt és száműzte (drákói=szigorú, kemény, hajthatatlan) SZOLÓN (Kr.e. 594) alkotmányt alkotott, eltörölte az adósrabszolgaságot, kifizette tartozásukat (új pénzzel), a hatalmat megosztotta a 9 archon, a vének tanácsa, az Areioszpagosz és a népgyűlés között; az athéni polgárokat 4 vagyoni csoportba tagolta, funkciók csak az első három számára; a népgyűlésben minden 20 év fölötti férfi részt vehetett; a metoikoszoknak (betelepülteknek), nőknek, rabszolgáknak nem volt joguk; elterjedt a szónoklás művészete; plutokrácia: a gazdagok hatalma, az előkelő származás jelentősége lecsökkent PEISZISZTRÁTOSZ (Kr.e. 560) zsarnok: földet osztott a szegényeknek a háborúban elesett arisztokraták földjeiből; látványos középítkezésekbe, vízvezetékek, földgát és templom építésébe kezdett KLEISZTHENÉSZ (Kr.e. 508) véget vetett a plutokráciának, egyforma jogot adott minden szabad görögnek, a betelepülteknek is, így megnőtt a népgyűlés létszáma; bevezette az osztrakiszmoszt (cserépszavazás) – a veszélyesnek tartott személyeket száműzték 10 évre PERIKLÉSZ (Kr.e. 443-429) új polgári törvény: csak az lehet polgár, akinek a szülei is polgárok voltak; mindenki hadköteles 30 és 60 év között; a demokrácia még teljesebb lett (Népgyűlés, Öregek Tanácsa, Bírói Testület; aki részt vett a város vezetésében, fizetést kapott). Kormányzása alatt volt Athén fénykora (ekkor épült az Akropoliszon a Parthenón, az Erekhteion és a Niké-templom; Pireusz kikötőhöz vezető fal) Athén és Spárta végnapjai: Athén létrehozta a DÉLOSZI SZÖVETSÉGET, amelynek sok görög városállam a tagja volt. A szövetség célja egy újabb perzsa háború megakadályozása volt A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ (Kr. e. 431-404) az Athén által vezetett Déloszi Szövetség és a Spárta által vezetett Peloponnészoszi Szövetség között volt, 27 évig. Spárta robbantotta ki, célja Athén hatalmának megtörése volt. Kr.e. 431-től 404-ig tartott. Spárta legyőzte Athént, falait lerombolta, ettől kezdve fokozatosan hanyatlani kezdett, de ő maga is nagyon legyengült
Ionok arisztokratikus köztársaság türannisz eupatridák archón ekklészia bulé héliaia sztratégosz 9 archón areioszpagosz Drakón Szólon plutokrácia Peiszisztrátosz Kleisztenész Periklész osztrakiszmosz (cserépszavazás) déloszi szövetség peloponészoszi háború
5
Egyetemes történelem, 5. osztály – ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK -
-
-
Dareiosz perzsa király idején: meg akarta bosszulni Athénon, hogy lázadásra biztatta a perzsa fennhatóság alatti kis-ázsiai görög városokat Kr. e. 492 – hajóhada elpusztult egy viharban, Trákiában vereséget szenvedett, nem jutott el Görögországba Kr. e. 490 – 100 ezer perzsa támadt Athénre, Spárta segítségére nem számíthattak. Miltiadész sztratégosz főparancsnoksága alatt váratlan győzelmet arattak Marathon mezején. Egy katona a 42 km távot futva tette meg, hogy elvigye a győzelem hírét Athénba Xerxész perzsa király idején: Kr. e. 480 – félmilliós sereggel támadt, sok városállam behódolt, Athén és Spárta ellenállt. Athén sztratégosza, Themisztoklész tengeri csatára készülődött (miután kiürítették a várost, amit aztán Xerxész fel is égetett), Spárta egyik királya, Leonidász szárazföldi küzdelemre a Thermopülei-szorosban 6000 görög harcos visszaverte a perzsák támadását, de árulás miatt a perzsák a hegyi ösvényeken bekerítették őket. Leonidász elküldte a szövetséges városok katonáit, csupán 300 spártai és 400 thébai védte a szorost a végsőkig (Leonidász híres mondásai: Legalább árnyékban fogunk harcolni!; Inkább meghalok semhogy igában lássam!; Gyere s vedd el!) Szalamisz szigeténél, Themisztoklész hajóhada menekülést szimulált, azonban bekerítették és megsemmisítették a perzsák hajóhadát, Xerxész egy közeli hegyről nézte a csatát az utánpótlásvonalak gyengesége miatt (helloszpontoszi hajóhíd) a perzsák kivonultak Hellászból nemsokára megsemmisítették a maradék szárazföldi seregeket Plataiánál, és flottát Mükalé hegyfok előtt, az utolsó vereséget Kr. e. 449-ben szenvedték el, a kis-ázsiai görög városok is szabadok lettek
Dareiosz Miltiadész Marathon Xerxész Thermopülei szoros Themisztoklész Szalamisz Plataia Mükalé
6
