ARANY GLÓBUSZ ATLASZ OTTHON BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ARANY GLÓBUSZ ATLASZ OTTHON BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján az Atlasz Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerzıdésben meghatározott díj ellenében, magyar fizetıeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a kötvényben rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti - a kockázatviselés helyén, - a kockázatviselés idıtartama alatt bekövetkezett, - a biztosítási események által, - a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.) A szerzıdı A biztosítási szerzıdés szerzıdıje az a személy, aki a biztosítási ajánlatot teszi és jogosult a biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási díj megfizetésére a biztosítási szerzıdés szerzıdıje kötelezett. Szerzıdı lehet a szerzıdést kötı biztosított, vagy az a személy, aki a szerzıdést a biztosított javára köti.

a biztosító és a szerzıdı az elsı díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a megállapodást követı nap. Nem jön létre a szerzıdés, ha az ajánlatot a biztosító annak átadásától számított 15 naptári napon belül visszautasítja.

5.) A biztosítási szerzıdés tartama, a biztosítási idıszak A biztosítási szerzıdés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerzıdésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idıszak 1 év. A biztosítási évforduló a díjfizetés kezdeteként megjelölt hónap elsı napja.

6.) A biztosítási díj esedékessége 6.1. A biztosító a biztosítási szerzıdés díját biztosítási idıszakra (1 évre) állapítja meg és a kötvényen feltünteti. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerzıdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).

3.) A biztosított A jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke főzıdik. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

6.2. A biztosítás elsı díja a szerzıdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak - a szerzıdı által elıre meghatározott - idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

4.) A biztosítási hatálybalépése

6.3. Az egyszeri díjat - ha a felek másként nem állapodnak meg - a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni.

szerzıdés

létrejötte,

4.1. A biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzıdı a biztosítási szerzıdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Amennyiben a kötvény kiállítása, az - ajánlat a biztosítónak vagy képviselıjének történı - átadásától számított 15 naptári napon belül megtörténik, a szerzıdés a biztosítási kötvény kibocsátásának napján jön létre, és a kötvényben a szerzıdés kezdeteként megjelölt idıpontban lép hatályba. A biztosító kockázatviselése akkor kezdıdik meg, amikor a biztosítási szerzıdés hatálybalép. 4.2. A biztosítási szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosítónak, vagy a képviselıjének átadott ajánlatra a biztosító 15 naptári napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzıdés az ajánlat átadása idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre. A kockázatviselés kezdete az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt idıpont, de legkorábban az azt követı nap 0 órája, amikor a biztosítás elsı díja a biztosítóhoz beérkezett. Ha

7.) A biztosítási események 7.1. Tőz Tőz biztosítási eseménynek minısül a füsttel, lángképzıdéssel, illetve hıfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerően jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hı és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezı tőzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tőz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. Nem biztosítási esemény az a kár, amelyik - különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt elıforduló felületi pörkölıdés, elszínezıdés, elváltozás, - öngyulladásból, erjedésbıl, befülledésbıl eredı hıhatás, - elektromos berendezésekben és vezetékében keletkezı, tovaterjedéssel nem járó zárlat, - az Országos Tőzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tőzveszélyességi osztálya szerint tőzveszélyesnek, illetve

2006. 08. 16.

1

robbanásveszélyesnek minısülı anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történı felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett. 7.2. Villámcsapás Villámcsapás biztosítási eseménynek minısül - a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint - a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerısségváltozással összefüggésben - keletkezı indukciós túlfeszültségi kár. 7.3. Robbanás Robbanás biztosítási eseménynek minısül a gázok, vagy gızök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerő erımegnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hıtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Nem minısül biztosítási eseménynek: - a légijármőtıl eredı hangrobbanás, - a rendeltetésszerő használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével - robbanás bekövetkezte nélkül okozott kár (pl. határoló falazat deformálódása, horpadása), - illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tőzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tőzveszélyességi osztálya szerint tőzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minısülı anyagok nem háztartási mértékő és jellegő felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be. 7.4. Árvíz Árvíz biztosítási eseménynek minısül a felszíni élıvizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán jelentkezı fakadóvíz és átszivárgás miatti károkat. A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minısül a felszíni élıvizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minısül az az árvízvédelmi mővekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élıvíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt. 7.5. Vihar Vihar biztosítási eseménynek minısül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület - szabályszerően beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáróján,

- az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerő technológiával megépített tetıfedésen keresztül a viharral egyidejőleg beömlı csapadékvíz áztatással kárt okoz. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat. Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külsı festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat. 7.6 Felhıszakadás Felhıszakadás biztosítási eseménynek minısül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerően kialakított vízelvezetırendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talajfelszínen összegyőlı, felhıszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékekbıl visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz. A biztosító nem téríti meg az épületek külsı vakolatában, külsı festésében és a talajszint alatti padozatú helyiségekben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhıszakadáskárokat. 7.7. Csıtörés Csıtörés biztosítási eseménynek minısül - a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelésiés gızvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gız által okozott kár. A biztosító nem téríti meg - a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, - a gombásodás, penészedés formájában jelentkezı, és a fagyás okozta károkat. 7.8. Hónyomás Hónyomás biztosítási eseménynek minısül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület - építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerő technológiával megépített - fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejőleg beömlı csapadék által okozott kár. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az elıtetıkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.

2006. 08. 16.

2

7.9. Jégverés Jégverés biztosítási eseménynek minısül a jégszemcsék dinamikus erıhatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejőleg beömlı csapadék által okozott kár. Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek külsı festésében, külsı vakolatában, külsı burkolatában, üvegezésében valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat. 7.10. Földcsuszamlás Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minısül a földfelszíni talajrétegek (kı- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtı irányú elcsúszása által okozott kár. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha - ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszintsüllyesztés stb.), vagy - a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna. 7.11. Kı- és földomlás Kı- és földomlás biztosítási eseménynek minısül a véletlenül, váratlanul, balesetszerően lehulló kı- és földdarabok által okozott kár. Kı- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik - tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszintsüllyesztés stb.), illetve - támfal hiánya, vagy nem megfelelı mőszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett. 7.12. Idegen tárgyak rádılése Idegen tárgyak rádılése biztosítási eseménynek minısül az a káresemény, amikor valamely (jelen szerzıdésben nem biztosított) idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádıléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádılése stb.). 7.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minısül a szerzıdı, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplı, illetıleg a káreseményig fel nem tárt építmény, vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása. Nem biztosítási esemény: - a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából,

- az alapok alatti talajsüllyedésbıl és a padozat alatti feltöltések ülepedésébıl eredı kár. 7.14. Idegen jármő ütközése Idegen jármő ütközése biztosítási eseménynek minısül, ha az idegen jármő, annak alkatrésze, vagy rakománya ütközéssel kárt okoz. Nem minısül idegen jármőnek az a jármő, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot. 7.15. Légijármő, mőhold ütközése Biztosítási eseménynek minısül a személyzet által irányított légijármő részeinek vagy rakományának, mőhold vagy mőhold darabjának ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik.

8.) Általános kizárások a biztosítási eseményekbıl: 8.1. A biztosító nem téríti meg: - a nukleáris eseményekbıl és radioaktív szennyezésbıl adódó károkat, - a polgárháborúval, polgári mozgalmakkal, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkat.

8.2. Milleniumi kizárás A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzıdés a következık szerint módosul: 8.2.1. Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a biztosított(ak) tulajdonát képezik, birtokában vagy felelıs ırizetében illetve ellenırzése alatt állnak, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év elıtt, alatt vagy után következik be, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezı károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetık vissza, vagy azzal bármilyen módon kapcsolatosak, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör, beépített vezérlı logisztika, vagy hasonló feladatot ellátó egység, vagy bármilyen számítógépes szoftver nem képes: a) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni (például: a 2000. évet megelızı, a 2000. év folyamán elıforduló, a 2000. év utáni dátumok felismerése, a 2000. év, mint szökıév kezelése, beleértve február 29-ét és a 366 napot éves, valamint 1999. szeptember 09. helyes kezelését, stb.), és/vagy

2006. 08. 16.

3

b) adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megırzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumként kezelni és/vagy c) adatok rögzítésére, mentésére, megırzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy számítógépes szoftverbe - legyen az bármilyen - olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely egy adott idıpontban, vagy azt követıen bármikor adatvesztést idéz elı, illetve lehetetlenné teszik az adatok rögzítését, mentését, megırzését, vagy helyes feldolgozását, azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni. 8.2.2. A felek tudomásul veszik, hogy a biztosító nem nyújt kártérítést az 1. pontban felsorolt adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzıit, szolgáltatásait, logikai rendszerét vagy mőködését helyesbítı javítási vagy átalakítási munkákra. 8.2.3. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem nyújt kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mőszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenırzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti 1. pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történı teszteléséhez. A fenti 1., 2. vagy 3. pontban leírt eseményekbıl eredı közvetlen és következményi károk a biztosítási fedezetbıl ki vannak zárva.

9.) Mentesülés 9.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerzıdı, illetıleg a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élı hozzátartozó, illetve a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelızési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazandók. 9.2. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minısül különösen az, ha a károkozás a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, b.) engedélyhez kötött tevékenység, engedély nélküli végzése során történt, c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelızés érdekében szükséges intézkedéseket

annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlıdésének veszélyére írásban is figyelmeztette. 9.3. Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

10.) A biztosítási szerzıdés megszőnése 10.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzıdés megszőnéséig áll fenn. 10.2. A biztosítási szerzıdés megszőnésének okai a következık lehetnek: 10.21. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzıdés a tartam lejártakor a kötvényben - lejáratként - megjelölt idıpontban szőnik meg. A határozatlan idıtartamra kötött szerzıdésnek lejárata nincs. 10.22. Ha a szerzıdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítási érdeke megszőnt, a szerzıdés a hónap utolsó napjával megszőnik. Amennyiben a biztosítási szerzıdés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szőnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idıszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért. 10.23. Ha a szerzıdı az elsı, illetve a folytatólagos díjat - a díj esedékességétıl számított 60 naptári napon belül nem egyenlíti ki, a biztosítási szerzıdés megszőnik. A biztosítási szerzıdés megszőnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzıdést, e díjat a biztosító 15 naptári napon belül visszautalja, levonva belıle azt a két hónapi - díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszőnés elıtti kockázatviselésével arányos. 10.24. A határozatlan tartamú biztosítási szerzıdést a felek - 30 naptári nap felmondási idıvel - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják.

11.) Közlési, kötelezettség

változásbejelentési

11.1. A szerzıdı a szerzıdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelıen a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a szerzıdı ismert vagy ismernie kellett. 11.2. A szerzıdı 15 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerzıdés létrejöttét megelızıen rákérdezett, különösen: ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási

2006. 08. 16.

4

szerzıdést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed, - ha a biztosított vagyonérték megváltozott. 11.3. A közlésre, illetıleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12.) Kármegelızési, kárenyhítési kötelezettség 12.1. A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy tőz és robbanás esetén, a káreseményt követıen haladéktalanul értesítse a tőzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében, betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követıen haladéktalanul tegyen feljelentést a rendırségen és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat. 12.2. A kár bejelentésétıl számított ötödik munkanapig a biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

13.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok 13.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetıvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenırzését. 13.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridıpontban történı megállapításához szükségesek, különösen: - tulajdoni lapot, bérleti szerzıdést,

- beszerzési számlát, vagy adásvételi szerzıdést, - tőz és a robbanáskár esetén az önkormányzati tőzoltóság igazolását vagy az önkormányzat hatósági bizonyítványát, - betöréses lopás, rablás, kifosztás esetén a rendırségi feljelentést és a nyomozást megszüntetı határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot, - ha volt hatósági eljárás a hatósági igazolást, vagy határozatot. 13.3. A szerzıdı és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse.

14.) Kármentességi engedmény 14.1. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biztosítási szerzıdés vonatkozásában két egymást követı biztosítási idıszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a biztosító a következı biztosítási idıszaktól kezdve, a biztosítás díjából engedményt ad. 14.2. A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a szerzıdıt, amíg az adott biztosítási szerzıdésre káresemény kapcsán nem történik kifizetés. 14.3. Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a szerzıdésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következı biztosítási idıszaktól kezdıdıen megszőnik, és a szerzıdı újbóli kedvezmény igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követı kármentes biztosítási idıszak elteltével jogosult.

15.) Egyéb rendelkezések 15.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzıdésbıl eredı igények egy év alatt évülnek el. 15.2. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

2006. 08. 16.

5

AZ ÉPÜLET- VAGY BÉRLEMÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 1.) A kockázatviselés helye A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül 1.1. Épületbiztosítás esetén - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévı saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épületrészek területe. 1.2. Bérleménybiztosítás esetén - a kötvényen feltüntetett lakáscélú bérlemény területe, valamint a bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlı által használt épületrészek területe.

2.) A biztosított 2.1. Épületbiztosítás esetén A jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül a szerzıdı által a kötvényben biztosítottként megnevezett tulajdonos, valamint a kötvényben meg nem nevezett tulajdonostárs. 2.2. Bérleménybiztosítás esetén A jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül a szerzıdı által a kötvényben biztosítottként megnevezett bérlı, valamint a kötvényben meg nem nevezett bérlıtárs.

3.) A biztosított vagyontárgyak 3.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy - a biztosított személy(ek) tulajdonát képezı a.) a kötvényben külön-külön feltüntetett - lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és - melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.) (továbbiakban: épületek), valamint a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett - építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy b.) a kötvényben külön-külön feltüntetett - lakás (társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás) - a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs) valamint, a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett - közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított személy(ek) tulajdoni hányadának az arányában, illetıleg szövetkezeti tulajdonú épületrészek esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás arányában.

3.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendık, a funkcionális kiegészítı épületszerkezeti elemek, és kiegészítık, különös tekintettel: az épületen lévı villámhárító berendezések, az épületen lévı külsı antenna-berendezések beleértve a mőholdas adás vételére alkalmas antennákat is, az épülethez hozzáépített lépcsık, létrák, teraszok, az épülethez rögzített zászlótartók, az árnyékoló szerkezetek, a védelmi berendezések, rácsok, az elektromosan mőködı kapuk, mozgatóberendezéseikkel együtt. 3.1.2. A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakítás elıtt, vagy alatt álló - a kockázatviselés helyén lévı - épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerőségbıl betárolt, beépítésre váró építı-, segéd- és kiegészítı anyagokra is. 3.1.3. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak: - a földbevájt, kikövezetlen falú építmények, - fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak. 3.2. Bérleménybiztosítás esetén, a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak a kötvényen megjelölt - a biztosított személy(ek) által bérelt - bérlemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a bérbeadó tulajdonában lévı alábbi vagyontárgyak minısülnek: - ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redıny, vászonroló, napvédı függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények, - a csengı és a kaputelefon, valamint a riasztó és a tőzjelzı berendezés, - a beépített bútor- és a beépített térelválasztó, - a beépített fızı-, főtı-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellıztetı berendezések, valamint azok szerelvényei, - az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztásmérıjétıl, illetıleg kapcsolótáblájától kezdıdı szakaszon, - a belsı válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás, - a padlóburkolatok, - a mőholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarendszer (a beltéri egység kivételével), valamint - az (itt fel nem sorolt) épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak.

2006. 08. 16.

6

4.) A biztosítási összeg A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsı határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. 4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzıdı határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeit. A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött kötvényben felsorolt vagyoncsoportokat úgymint fıépület, melléképület, bérlemény - a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsı határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze. 4.2. Alulbiztosítás Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzıdés a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre. 4.3. A biztosítási összeg indexálása 4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) követése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendszeresen - évente egy alkalommal - indexálja. Az indexált biztosítási összeg az elızı biztosítási összeg és az inflációs index szorzata. 4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, az elızı évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga. A biztosítási összeg(ek) értékkövetı módosításáról és annak mértékérıl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelızıen írásban értesíti a szerzıdıt.

összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzıdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

5.) A biztosítási szolgáltatások 5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal. 5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, kivéve ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az a 5.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minıségő vagyontárgy káridıponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége. 5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének költségét téríti. 5.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történı visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült. 5.3. A biztosító káridıponti avult értéken téríti meg a kár idıpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott) - festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed, - melléképületek, valamint egyéb építmények kárait. A biztosító az avultság mértékét mellékletben foglaltak szerint számítja.

az

1.

számú

5.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mőszaki paraméterekkel egyenértékő módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerőbb technológia értéknövelı hatását a kártérítési összegbıl levonja.

4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biztosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

5.5. A biztosító a szolgáltatás összegébıl levonja a felhasználható maradványok értékét.

4.3.4. Amennyiben a szerzıdı az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzıdést nem kívánja fenntartani, a szerzıdést a biztosítási idıszak végére - 30 napos felmondási idıvel - írásban bármikor felmondhatja. Amennyiben a szerzıdı a biztosítási

5.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezı is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

2006. 08. 16.

7

5.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. 5.8. Felületek károsodása 5.8.1. Ha a helyiség - mennyezetének és egyik oldalfalának, - vagy két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg. 5.8.2. Ha a helyiségben lévı oldalfalak, padozat, illetve mennyezet burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének a helyreállítási költségeit téríti. 5.8.3. Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérülnek, a biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási költségeit téríti. 5.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei A biztosító megtéríti - a biztosítási összegen belül - a biztosítási összeg 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri - oltás, mentés, - bontás és ideiglenes tetıépítés, - rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, - tervezés és hatósági engedélyezés, - helyreállítást követı takarítás, valamint - kárenyhítés költségeit. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

5.10. Lakhatatlanná nyilvánítás

Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstıl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 180 napig a biztosító - a biztosítási összegen belül - az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyontárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire 300.000 Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is. 5.11. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követı 15 naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidıt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett. 5.12. Önrészesedés A biztosítási szerzıdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítási szerzıdés önrész nélkül jön létre a szerzıdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le. Amennyiben a biztosítási szerzıdés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként - nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül. A szerzıdı választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (épületek) kár bekövetkeztének idıpontjában érvényes - biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke

6.) Egyéb rendelkezések A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak. .

2006. 08. 16.

8

AZ INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 1.) A kockázatviselés helye 1.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévı, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás, valamint a lakáshoz tartozó, saját tulajdonú épületrészek területe, vagy - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévı bérlemény, valamint a bérleményhez tartozó, külön tulajdonú épületrészek területe.

2.) A biztosított A jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül a kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele vagyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös háztartásban élı a Polgári Törvénykönyv 685. § b., pontja szerinti hozzátartozója, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke főzıdik.

3.) A biztosított vagyontárgyak 3.1. Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabályzatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általa(uk) bérelt, kölcsönvett, vagy felelıs ırzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak, és nem tartoznak a kockázatviselésbıl kizárt, külön pontba felsorolt vagyontárgyak közé. 3.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következı vagyoncsoportokra különülnek el: 1. vagyoncsoport: Értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak 1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minısülı anyagok, drágakı vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísztárgyak; 1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyőjtemények; 1.3. vagyoncsoport: képzımővészeti és iparmővészeti alkotások; 1.4. vagyoncsoport: valódi szırmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi szövéső szınyegek, 1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek,

2. vagyoncsoport: Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak - azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára, fogyasztására szolgálnak; - a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt keresı tevékenység eszközei a háztartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig, - amelyek nem tartoznak az értékırzı, valamint az egyéb kiemelt értékő ingóságok körébe, illetve a kockázatviselésbıl kizárt - 3.4. pontban felsorolt vagyontárgyak közé, így különösen: - sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is, barkácsfelszerelések, - kerékpár, valamint egyéb nem motoros jármővek, és ezek tartozékai, ápolási és szerelési anyagai, - kerti berendezési tárgyak, - hangszerek. 3. vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékő ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak, különösen - a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémbıl készült órák, - engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek, - a 200 000 Ft értéket meghaladó, az értékırzı ingóságok 1.2. vagyoncsoportjába nem tartozó győjtemény, - az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak. 3.3. Az értékırzı, valamint az egyéb kiemelt értékő ingóságoknak minısülı vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljaira használt) épületben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.), bármely biztosítási esemény következtében károsodnak. 3.4. A jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak: - a pénz (külön díj ellenében biztosítható), a készpénzkímélı fizetıeszközök (csekk, a bankkártya, hitelkártya); váltó; utalvány; betétjegy, takarékbetétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetéső okmány; az értékpapír; az utalványok, bérletek; és egyéb okmányok; - a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány; - a vízi*-, légi- és motoros jármővek, a lakókocsi, utánfutó és ezek alkatrészei illetve fıdarabjai, - a motoros meghajtású vízi sporteszközök,

2006. 08. 16.

9

- a mezıgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, gyümölcsfákat, díszfákat, cserjéket, szılıültetvényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt, a kertápolási és mezıgazdasági kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezıgazdasági eszközöket, a kerti felszereléseket, a kedvtelésbıl tartott háziállatokat. A jelen feltételek szempontjából vízijármőnek minısül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

4.) A biztosítási összeg A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának vagyoncsoportonkénti felsı határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. 4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzıdı határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költségeit. -

-

A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felsı határa. Az értékırzı ingóságok, a háztartási ingóságok, valamint az egyéb kiemelt ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakat a felek a - jelen feltételek 3.2-es pontjában meghatározott csoportonként-, a szerzıdı által megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felsı határa.

4.2. Alulbiztosítás Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést - ha a biztosítási szerzıdés - a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak - esetén a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre, - az értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportjai, és az egyéb kiemelt értékő ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportja esetén. 4.3. A biztosítási összeg indexálása 4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének követése érdekében a biztosító, a biztosítási összeget és a biztosítás teljes díját

- évente egy alkalommal - rendszeresen indexálja. Az indexált biztosítási összeg az elızı biztosítási összeg és az inflációs index szorzata. 4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, az elızı évre vonatkoztatott fogyasztói árindex. A biztosítási összeg(ek) értékkövetı módosításáról és annak mértékérıl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelızıen írásban értesíti a szerzıdıt. 4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ftra és a biztosítási díjat egész Ft-ra kerekítve számítja ki. 4.3.4. Amennyiben a szerzıdı az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzıdést nem kívánja fenntartani, a szerzıdést a biztosítási idıszak végére - 30 napos felmondási idıvel - írásban bármikor felmondhatja. Amennyiben a szerzıdı a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzıdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

5.) A biztosítási szolgáltatások 5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal. 5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridıponti új állapotban való újrabeszerzésének költségeit téríti meg kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.4. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridıponti új állapotban való újrabeszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minıségő, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésének átlagos költsége. 5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridıponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridıponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét téríti. 5.2.2. A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történı visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újrabeszerzése során felmerült.

2006. 08. 16.

10

5.3. Ha a károsodottal azonos mőszaki paraméterekkel, a hazai kereskedelemben - a kár bekövetkezésének idıpontjában - már nem kapható egyenértékő vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idıpontjában forgalmazott hasonló mőszaki tulajdonságokkal rendelkezı vagyontárgy beszerzési értékébıl levonja a mőszaki különbségek becsült értékét. 5.4. A biztosító káridıponti avult értéken téríti meg a kár idıpontjában a.) 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok, b.) a kockázatviselés helyén folytatott keresıtevékenység eszközeinek újrabeszerzésének költségeit, valamint c.) azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelıs ırzés címén a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak. A biztosító az avultság mértékét mellékletben foglaltak szerint számítja.

az

1.

számú

A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezı alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre. 5.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki - a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, győjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett elıszereteti értékre, - valamint az elmaradt haszonra. 5.6. A biztosító a szolgáltatás összegébıl levonja a felhasználható maradványok értékét. 5.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezı is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye. 5.8. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. 5.9. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerısségváltozással összefüggésben - keletkezı indukciós túlfeszültségi kárt csak abban az esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínőbb oka. 5.10. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követı 15 naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a

határidıt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett. 5.11. Önrészesedés A biztosítási szerzıdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítási szerzıdés önrész nélkül jön létre a szerzıdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le. Amennyiben a biztosítási szerzıdés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként - nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül. A szerzıdı választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (épületek) kár bekövetkeztének idıpontjában érvényes - biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke 5.12. Költségek térítése 5.12.1. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei A biztosító megtéríti - a biztosítási összegen belül - a biztosítási összeg 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri - oltás, mentés, - rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, - takarítás, mosatás, - kárenyhítés költségeit. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg. 5.12.2. Bankkártya újrabeszerzési költsége A Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével mőködı banknál vezetett, a biztosított(ak) saját lakossági forint, vagy deviza számlájához tartozó bankkártya, - az általános biztosítási feltételekben; ha a biztosítási szerzıdés kiegészítı földrengés-biztosítással jött létre, akkor a kiegészítı földrengés-biztosítás feltételeiben; ha a biztosítási szerzıdés kiegészítı betöréseslopás és kiegészítı rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítı betöréseslopás és kiegészítı rongálás feltételeiben meghatározott biztosítási esemény miatti - letiltási és újrabeszerzési igazolt költségeit legfeljebb 20.000.- Ft összeghatárig. A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekövetkezett veszteségre. 5.12.3. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

6.) Külön díj ellenében különleges kockázat

2006. 08. 16.

biztosítható 11

6.1. Készpénz, okmányok A biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben felsorolt biztosítási események vonatkozásában - külön díj ellenében - kiterjed a készpénzt, a személyi igazolványt és az útlevelet ért károkra, a kötvényen feltüntetett összeghatárig, amely egyben a szolgáltatás felsı határa. A biztosító kockázatviselése kiterjed a kiegészítı földrengésbiztosítás, és a kiegészítı betöréses lopás, rablás biztosítási feltételek biztosítási eseményeinek vonatkozásában is, amennyiben a kiegészítı biztosítás a biztosítási szerzıdésen belül megkötésre került. A biztosító kockázatviselése készpénzre és útlevélre csak abban az esetben terjed ki, ha a kár bekövetkezésének idıpontjában a készpénz illetve az útlevél értéktárolóban van elhelyezve. A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított személyi igazolvánnyal, útleveléllel elkövetett visszaélésekre.

A valutát ért károk esetén, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt káridıponti hivatalos deviza árfolyamon térít.

7.) Egyéb rendelkezések 7.1. Az értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak közül az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki, ha a szerzıdés létrejöttekor, vagy - módosítás esetén a módosítás hatályba lépésekor - a szerzıdı számlával, a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentummal, vagy képesítéssel rendelkezı hivatalos értékbecslı által készített szakvéleménnyel igazolni tudja a vagyontárgy értékét. 7.2. A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak.

Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendı.

2006. 08. 16.

12

A KIEGÉSZÍTİ ÜVEGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI -

1.) Alap üvegbiztosítás 1.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítı alap üvegbiztosítás alapján a szerzıdésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésében balesetszerően bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint. 1.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegbıl készült elıtetıkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; pinceablakokra; kirakatokra; kirakat szekrényekre; tükörfelületekre; üvegkerámia fızılapra; név- és cégtáblákra; az üvegtéglából, copolit üvegbıl készült térelhatároló szerkezetekre, a hajlított üvegekre; a bútorüvegekre; az üvegbútorokra, törésvédı fóliákra; valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére. 1.3. A jelen kiegészítı üvegbiztosítás alapján a biztosító nem fedezi az üvegtáblát rögzítı tartószerkezet javítási költségeit.

2.) Extra üvegbiztosítás 2.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítı Extra üvegbiztosítás alapján a szerzıdésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti: - üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig, az alapbiztosításban biztosított épületek 3 négyzetméter felületet meghaladó - szerkezetileg beépített üvegezésében, - az üvegkerámia fızılapokban, - a pinceablakokban, - a névtáblákban, - 1 négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegbıl készült térelhatároló szerkezetekben,

üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében, - az akváriumok, terráriumok üvegezésében, - a tükörfelületekben, - a bútorok üvegezésében, - valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített, hajlított, festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt, ólombetétes és törésvédı fóliával ellátott üvegezésben, balesetszerően bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint. 2.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetıkre; üvegházakra; napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; kirakatokra; kirakat szekrényekre, cégtáblákra; csillárokra, üvegbútorokra valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére. 2.3. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A biztosító kockázatviselése biztosítási idıszakonként (évenként) legfeljebb 100 000 Ft-ig terjed. 2.4. Az Extra üvegbiztosítás érvényességének elıfeltétele az Alap üvegbiztosítás megléte és érvényessége.

3.) Egyéb rendelkezések 3.1. Az üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem alkalmaz. 3.2. A kiegészítı üvegbiztosítások díja, valamint Extra üvegbiztosítás esetén a biztosító térítésének felsı határa, az alapbiztosítás indexálásával egyidejőleg, azzal arányos mértékben változik. 3.3. Az alapbiztosítás megszőnésével egyidejőleg a jelen kiegészítı biztosítások is megszőnnek. 3.4. A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak..

2006. 08. 16.

13

A KIEGÉSZÍTİ FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI 1.) Kiegészítı épülethasználói felelısségbiztosítás 1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítı épülethasználói felelısségbiztosítás alapján a szerzıdésben meghatározott díj ellenében a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzıdésen kívüli, e szerzıdés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a biztosított, mint - a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlıje, használója, vagy ezek építtetıje, felújítója, - a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal gázpalackot, gáztartályt használó e minıségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. 1.2. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tőz, robbanás, vagy vezetékekbıl és azok szerelvényeibıl kiömlı víz vagy gız idézett elı, és amelyek miatt - a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, - a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetıleg - az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség ellen érvényesítenek igényt. 1.3. Megtéríti a biztosító a tőz, robbanás, vagy vezetékekbıl és azok szerelvényeibıl kiömlı víz, vagy gız által okozott a károkat is, amelyek miatt a bérbeadó a Polgári Törvénykönyv 425. §-a alapján - igényt érvényesít a biztosított bérlıvel szemben. 1.4. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket - a biztosított keresıfoglalkozás, vagy iparszerő tevékenység végzése során okozott, - a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak. 1.5. A közös tulajdonosi minıségben okozott - a tulajdonosokat terhelı - felelısségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelı felelısségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító. 1.6. A biztosítási összeg A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerzıdı által választott és a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsı határig téríti meg.

1.7. A biztosítási összeg indexálása A kiegészítı épülethasználói felelısségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejőleg változik az alábbiak szerint: A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, az elızı évre vonatkoztatott lakásjavító-, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga. 1.8. Önrészesedés A biztosító a kiegészítı épülethasználói felelısségbiztosítás alapján megtérülı károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.

1.9. Mentesülés A biztosítót a kárért felelıs személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a kárért felelıs személytıl, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minısül különösen az, ha a károkozás a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt, c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelızés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlıdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

1.10. Egyéb rendelkezések 1.10.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ı kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki. 1.10.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérıl gondoskodott, vagy ezekrıl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülı költségek a biztosítót terhelik.

2006. 08. 16.

14

1.10.3. Az alapbiztosítás megszőnésével egyidejőleg a jelen kiegészítı biztosítás is megszőnik. 1.10.4. A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

2.). Kiegészítı általános felelısségbiztosítás 2.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítı általános felelısségbiztosítás alapján a szerzıdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzıdésen kívüli, e szerzıdés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a biztosított, mint - a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlıje, használója, vagy ezek építtetıje, felújítója, - a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal rendeltetésszerően gázpalackot, gáztartályt használó - engedélyezett önvédelmi eszköz, lıfegyver használója, - háziállattartó, (Jelen feltételek alapján háziállatnak minısülnek különösen a ló, a szarvasmarha, a sertésfélék, a baromfi-félék, a szamár, az öszvér, a kecske, a juh, a kutya, a macska, a házinyúl. Jelen feltételek alapján nem minısül háziállatnak az az állat, amely Magyarországon nem ıshonos - de más országokban háziállatként tartják - így különösen a strucc, az elefánt stb.) - díszállattartó, (Jelen feltételek alapján díszállatnak minısülnek különösen a papagájok és egyéb díszmadarak, a tengeri malac, a hörcsög-, egér- és patkányfélék, a teknısök, az 1 kg-os súlyt meg nem haladó akváriumi halak, a kedvtelésbıl tartott nyúlfélék, stb. Jelen feltételek alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kígyófélék, krokodilok, alligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, majmok, az 1 kg-os súlyt meghaladó ragadozó halak, a medúzák által okozott károkra.) - kerékpár, illetve jármőnek nem minısülı közlekedési és szállítási eszközök használója, - emberi erıvel hajtott rokkantjármő használója, - közúti balesetet elıidézı gyalogos, - szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sporttevékenységet végzı, e minıségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. 2.2. A biztosító, a kötvényen megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a háziállattartói, illetve díszállattartói minıségben okozott károkat. 2.3. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tőz, robbanás, vagy vezetékekbıl és azok

szerelvényeibıl kiömlı víz vagy gız idézett elı, és amelyek miatt - a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, - a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetıleg - az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség ellen érvényesítenek igényt. 2.4. Megtéríti a biztosító a tőz, robbanás, vagy vezetékekbıl és azok szerelvényeibıl kiömlı víz, vagy gız által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 425. §-a alapján igényt érvényesít a biztosított bérlıvel szemben. 2.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket - a biztosítottak keresıfoglalkozás, vagy iparszerő tevékenység végzése során okoztak, - a biztosítottak motoros jármő üzemben tartójaként okoztak, - a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak, - a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak, - a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja, - a biztosítottak vízi- és légijármő, illetve gépi meghajtású sporteszközök - ideértve a gépi meghajtású vízi sporteszközöket is - használatával okoztak, - a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak. A jelen feltételek szempontjából vízijármőnek minısül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak. 2.6. A közös tulajdonosi minıségben okozott - a tulajdonosokat terhelı - felelısségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelı felelısségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító. 2.7. A biztosítási összeg A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerzıdı által választott és a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsı határig téríti meg. 2.8. A biztosítási összeg indexálása A kiegészítı általános felelısségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejőleg változik az alábbiak szerint: A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, az elızı évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga. 2.9. Önrészesedés

2006. 08. 16.

15

A biztosító a kiegészítı általános felelısségbiztosítás alapján megtérülı károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.

2.10. Mentesülés A biztosítót a kárért felelıs személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a kárért felelıs személytıl, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minısül különösen az, ha a károkozás d.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, e.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt, f.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelızés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlıdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

2.11. Egyéb rendelkezések 1.11.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ı kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki. 1.11.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérıl gondoskodott, vagy ezekrıl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülı költségek a biztosítót terhelik. 1.11.3. Az alapbiztosítás megszőnésével egyidejőleg a jelen kiegészítı biztosítás is megszőnik. 1.11.4. A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadóak.

2006. 08. 16.

16

A KIEGÉSZÍTİ FÖLDRENGÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítı földrengés-biztosítás alapján a szerzıdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megtéríti az alapbiztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát elérı földrengés okoz az alapbiztosításokban biztosított vagyontárgyakban. 2. A kiegészítı földrengés-biztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejőleg változik az alábbiak szerint: - az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz kötött kiegészítı földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, az elızı évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga. - az ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítı földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg

-

indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, az elızı évre vonatkoztatott fogyasztói árindex. az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz és ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítı földrengésbiztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, az elızı évre vonatkoztatott fogyasztói árindex valamint lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

3. Az alapbiztosítás megszőnésével egyidejőleg a jelen kiegészítı biztosítás is megszőnik. 4. A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadóak.

2006. 08. 16.

17

A KIEGÉSZÍTİ MEZİGAZDASÁGI KISTERMELİI BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 1. Az ingóságbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítı mezıgazdasági biztosítás alapján, a biztosítási szerzıdésben megállapított díj ellenében, a biztosító megtéríti a jelen kiegészítı biztosítás keretében biztosított vagyontárgyakban, - az általános biztosítási feltételekben, - ha a biztosítási szerzıdés kiegészítı földrengésbiztosítással jött létre, akkor a kiegészítı földrengésbiztosítás feltételeiben, - ha a biztosítási szerzıdés kiegészítı betöréseslopás és kiegészítı rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítı betöréseslopás és kiegészítı rongálás biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekbıl keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítható vagyontárgyak 1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt, a mezıgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, 2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésbıl tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány, 3. vagyoncsoport: - a mezıgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápoláshoz kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak, - motoros főnyíró, motoros permetezıgép és közúti közlekedésre alkalmatlan, motoros kapálógép.

3.) A biztosítási összeg 3.1. Az 1, 2, 3 vagyoncsoportok biztosítási összegét a szerzıdı határozza meg, azonban a biztosítási összegek a szerzıdés megkötésekor, vagyoncsoportonként nem haladhatják meg az 500 000 Ft-ot, illetve szerzıdésmódosításkor nem haladhatják meg a módosításkori indexált felsı határösszeget. 3.2. A biztosítási összeg indexálása A kiegészítı mezıgazdasági kistermelıi biztosítás vagyoncsoportjaihoz tartozó biztosítási összegek és díjak, az alapbiztosítás indexálásával egyidejőleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelıen változnak.

4.) A biztosítási szolgáltatások 4.1. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosító a károkat az alapbiztosítás feltételei alapján, az alábbi módon téríti meg: - A kockázatviselés helyén tárolt, a mezıgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet károsodása esetén a térítés alapja az

-

-

adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár, a kockázatviselés helyén, a kedvtelésbıl tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár, kényszervágás esetén - az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérülés különbözete, a mezıgazdasági kistermeléshez kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károsodása esetén a kártérítés az ingóságbiztosítási feltételek 5. pontja alapján történik.

4.2. A biztosító nem téríti meg vihar és jégverés biztosítási esemény kapcsán a szabadban tartott terményekben, termésben, valamint a meleg és hidegágyakban keletkezett károkat. 4.3. A biztosító nem téríti meg az idegen jármővel történı ütközés biztosítási esemény kapcsán - a kockázatviselés helyén, kedvtelésbıl tartott állatállományban, - valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban a kockázatviselés helyén kívül keletkezett károkat. 4.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége földrengés biztosítási eseményre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzıdés kiegészítı földrengés-biztosítással jött létre. 4.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréseslopás és rongálás biztosítási eseményekre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzıdés kiegészítı betöréseslopás és kiegészítı rongálás biztosítással jött létre.

5.) Egyéb rendelkezések 5.1. A kedvtelésbıl tartott állatállományban, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban keletkezett károk esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást. 5.2. Az alapbiztosítás megszőnésével egyidejőleg a jelen kiegészítı biztosítás is megszőnik. 5.3. A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

2006. 08. 16.

18

A KIEGÉSZÍTİ BETÖRÉSESLOPÁS, RONGÁLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 1. Az ingóságbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítı betöréseslopás, rongálás biztosítás alapján a biztosítási szerzıdésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen kiegészítı feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén kártérítést nyújt az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítási események 2.1. Betöréses lopás 2.1.1. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minısül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe a.) erıszakos módon, dolog elleni erıszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetıszerkezet kibontásával illetve ezekhez hasonló módon), vagy b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva, vagy c.) a helyiség - jelen feltételek 2.2. pontja szerinti rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával jogtalanul hatol be. 2.1.2. A jelen feltételek alapján nem minısül biztosítási eseménynek - ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetı helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el, - ha a lezárt helyiségbıl behatolási nyom nélkül tőntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcs esetét, - ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybıl a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan az - 1. számú táblázatban feltüntetett - 1. védelmi szint követelményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón keresztül valósul meg), - ha az értéktárolóból történı lopást az értéktároló elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetı helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el. 2.1.3. A jelen feltételek alapján, az értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak esetében betöréses lopás biztosítási eseménynek minısül az a lopás, amikor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe a 2.1.1. a., b., c., pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lezárt és rögzített értéktárolót: - eltulajdonította, - erıszakos módon, dolog elleni erıszakkal, vagy a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva feltörte,

- az értéktároló- jelen szabályzat 2.2 pontja szerinti rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával nyitotta ki. A jelen feltételek alapján értéktárolónak minısül a Magyar Biztosítók Szövetsége által minısített, az elıírásoknak megfelelıen, szabályosan rögzített értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által elfogadott értéktároló). A jelen feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterő, meghatározott rendeltetéső részét tekintjük. 2.2. Rablás, kifosztás Rablás biztosítási eseménynek minısül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erıszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett a biztosított személlyel szemben erıszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Kifosztás biztosítási eseménynek minısül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. 2.3. Rongálás 2.3.1. Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses lopás kísérletének minısül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat.

2.3.2. Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott - az épületfelszerelési tárgyakat és tartozékokat ért rongálás is, amennyiben a biztosítási szerzıdésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy. 2.3.3. Jelen feltételek alapján nem minısül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem betöréses lopás, illetve annak kísérletével összefüggésben következett be.

3.) A biztosító szolgáltatása 3.1. A biztosító a betöréseslopás károkat a kár idıpontjában ténylegesen fennálló az - 1. számú

2006. 08. 16.

19

táblázatban feltüntetett - védelmi szintnek megfelelı teljes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg. 3.1.1. A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) meghatározásánál nem vehetı figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének

idıpontjában nincs meg, nincs üzembe helyezve, illetve nem mőködött. 3.1.2. A biztosító - a bekövetkezett kár idıpontjában - a védelmi szintet a behatolás helyére vonatkoztatva vizsgálja.

3.2. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítésének felsı határa Állandó jelleggel lakott épületek

1. védelmi szint 2. védelmi szint 3. védelmi szint 4. védelmi szint 5. védelmi szint 6. védelmi szint 7. védelmi szint

Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt)

Egyéb kiemelt értékő ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt)

100 1500 3000 10000 15000 20000 30000

0 500 1000 2000 2000 5000 10000

Értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) 1.2;1.3;1.4;1.5. 1.1. vagyoncsoport vagyoncsoport Értéktáro- ÉrtéktáÉrtéktároló ló nélkül rolóban nélkül 0 0 0 100 100 500 300 200 1000 500 200 1000 2000 300 2000 5000 300 5000 10000 500 5000

1. számú táblázat Nem állandó jelleggel lakott épületek Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak(eFt)

0 200 500 700 1000 3000 5000

Az értéktárolóban elhelyezett értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak esetén a táblázatban feltüntetett védelmi szintekhez tartozó szolgáltatási felsı értékhatárok, csak abban az esetben érvényesek, ha az értéktároló a Magyar Biztosítók Szövetsége által legalább a feltüntetett értékhatárra minısített! 3.3 A védelmi szintekhez tartozó követelményrendszer 2. számú táblázat 1. védelmi szint 2. védelmi szint 3. védelmi szint 4. védelmi szint 5. védelmi szint 6. védelmi szint 7. védelmi szint

1. mechanikai védelmi kategória 2. mechanikai védelmi kategória 3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória 4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória 5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória 5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória 5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória

1. mechanikai védelmi kategória Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Falazatok, födémek, tetıszerkezetek A falazatoknak, födémeknek vagy tetıszerkezetnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és betekintéstıl. Ablakok, ajtók Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és

betekintéstıl. Az ajtók zárását - a gyártó elıírásai szerint felszerelt - biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt minısített és ennek megfelelıen felszerelt biztonsági lakatnak kell végezni, (Biztonsági zárszerkezetnek minısül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betőjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetıségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minısített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

2006. 08. 16.

20

Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelményét az a helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete vagy tetıszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyőfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg, mővagy szövetanyag. 2. mechanikai védelmi kategória A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan az 1. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Falazatok, födémek, tetıszerkezetek A falazatok, födémek vagy tetıszerkezetek, padozatok szilárdságának legalább a 6 cm-es, hagyományos kismérető téglafal szilárdságával egyenértékőnek kell lenni. A hagyományos kismérető téglafal szilárdságával egyenértékőnek tekintendı különösen: a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegő lemezbıl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú, a könnyőszerkezetes elemekbıl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegőek, közöttük hıszigetelı, tőzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található, a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t. Ablakok Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni. Ajtók Az ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni, beleértve az ajtókon lévı 20X20 cm-nél nagyobb kitekintı ablakok üvegezését is. Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni, (Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függılegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.) Az ajtók zárását törésvédetten szerelt biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által részleges mechanikai védelemre minısített biztonsági lakatnak kell végezni, (Biztonsági zárszerkezetnek minısül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betőjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetıségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minısített lamellás zár,

valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.) (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsı oldalon kívülrıl nem szerelhetıen - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.) 3. mechanikai védelmi kategória A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 2. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Falazatok, födémek, tetıszerkezetek A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 15 cm-es, hagyományos kismérető téglafal szilárdságával egyenértékőnek kell lenni. A hagyományos kismérető téglafal szilárdságával egyenértékőnek tekintendı különösen: a 6 cm vastagságú vasbeton fal, a könnyőszerkezetes elemekbıl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegőek, közöttük hıszigetelı, tőzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található. Ablakok A járó, illetve megközelítési szinttıl maximum 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezı, 30X30 cm-nél nagyobb területő ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésőnek, vagy kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridıpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy kulccsal zárható redınnyel, spalettával szereltnek (káridıpontban bezárt állapotban) kell lenni. Ajtók - az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni, - a zárást 2db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minısített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minısített 2 ponton záródó törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minısített biztonsági zárral ellátott - hevederzárnak kell végezni, (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsı oldalon kívülrıl nem szerelhetıen - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.) - az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni, - az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja, - a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak, - az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli, - bevésızár esetén az ajtólap külsı oldala acéllemezzel megerısített, - fatok esetén a zárlemeznek megerısített kivitelőnek (a zárak alsó illetve felsı síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni.

2006. 08. 16.

21

4. mechanikai védelmi kategória A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Falazatok, födémek, tetıszerkezetek A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, hagyományos kismérető téglafal szilárdságával egyenértékőnek kell lenni. Ablakok A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetı nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérıjő kívülrıl nem szerelhetı köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékő más mechanikai szerkezettel kell védeni, (A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.) Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómővel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani, A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt minısített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m és 6 m közötti vagy a 3 m alatti, de 30X30 cm-nél kisebb ablakokra az alábbi védelem szükséges: a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vastagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésőnek, vagy kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridıpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy kulccsal zárható redınnyel, spalettával szereltnek (káridıpontban bezárt állapotban) kell lenni. Ajtók az ajtólapnak megerısített kivitelőnek (tömör fából vagy fémbıl készültnek), kiemelés ellen védettnek kell lenni, a tokszerkezet anyaga: acél, Az acéltok kiváltható fatok és biztonsági rácsszerkezet együttes alkalmazásával, - a zárást 2db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minısített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minısített 2 ponton záródó hevederzárnak kell végezni, (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsı oldalon kívülrıl nem szerelhetıen - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.) az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítetteknek kell lenni, az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja, a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak, az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

bevésızár esetén az ajtólap külsı oldala acéllemezzel megerısített, az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatba kell erısíteni. 5. mechanikai védelmi kategória Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 4. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Falazatok, födémek, tetıszerkezetek A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, hagyományos kismérető téglafal szilárdságával egyenértékőnek kell lenni. Ablakok Az összes ablakot minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérıjő kívülrıl nem szerelhetı köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékő más mechanikai szerkezettel kell védeni, (A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.) Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómővel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani, A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt minısített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. Ajtók A Magyar Biztosítók Szövetsége által minısített legalább 3 ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni. A Magyar Biztosítók Szövetsége által minısített fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét minimálisan 60 HRC keménységő edzett acéllappal kell biztosítani. 1. elektronikai védelmi kategória Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: - Az elektronikai jelzırendszernek helyi riasztást kell végrehajtani. - A felületvédelem és a teljes körő területvédelem együttes megvalósulása. A jelen feltételek szempontjából a felület védelem megfelelı, ha az elektronikai jelzırendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, fixen beépített üvegtáblát és jelzi az át és behatolási kísérleteket. Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme A nyíló ajtó- és ablakszárnyak felügyeletét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülı eszközök

2006. 08. 16.

22

süllyesztettek legyenek, és érzékeljék az 1-2 cm-es mozgásokat. Üvegfelületek védelme Az érzékelıknek az üvegfelületek repedését is érzékelni és jelezni kell. Az érzékelı kiválasztásakor figyelembe kell venni, a védeni kívánt üvegfelület típusát. Az érzékelıknek a teljes üvegfelületet védeni kell. A jelen feltételek szempontjából teljes körő a térvédelem, ha az elektronikai jelzırendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli a védett objektum teljes belsı terét, és mindennemő illetéktelen emberi mozgást jelez.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszőnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szőnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelı, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követıen automatikusan kapcsoljon éles állapotba. A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyőnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelınek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre maximum 30 másodperc idı állhat rendelkezésre.

Jelen feltételek szempontjából az elektronikai jelzırendszer telepítését és üzemeltetését az alábbi követelmények szerint kell végezni:

Hat számjegyes kódok esetén a kezelı védett téren kívül is elhelyezhetı, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

Az elektronikai jelzırendszer központjának, érzékelıinek, kezelı berendezéseinek és jelzésadóinak a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minısítéssel kell rendelkezni.

A rendszer rendelkezzen legalább két olyan kimenettel, amelyekrıl a felügyeleti központba történı bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

Az elektronikai jelzırendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történı megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont egy külön úgynevezett szabotázsvonalon - érzékelıvonalon jelezze.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelı számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti. A szükség áramforrás gondoskodni kell.

automatikus

A kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetıleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni. A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védıcsıben kell vezetni.

töltésérıl

A vezetékek toldása falban lévı védıcsıben vagy kötıdobozban történhet.

A rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa.

2. elektronikai védelmi kategória A helyi elektronikai jelzırendszer (1. elektronikai védelmi kategória) biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van kapcsolva.

Egy jelzıvonalon több érzékelı is telepíthetı olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen. A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezı kültéri hang- és fényjelzı és egy nem akkumulátoros kültéri hangjelzı készülékkel történjen. A hang- és fényjelzı, valamint hangjelzı készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerő eszközökkel ne lehessen elérni ıket és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetı legtávolabb kerüljenek.

A 2. elektronikai védelmi kategória teljesítéséhez az alábbi követelményeknek kell megfelelni: A helyi elektronikai jelzı rendszernek meg kell felelnie az 1. elektronikai védelmi kategóriában leírt - a helyi elektronikai jelzı rendszerrel szemben támasztott követelményeknek. A távfelügyeleti rendszer jellemzıi: A távfelügyeleti rendszerek győjtik, feldolgozzák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol esı objektumokba telepített elektronikai jelzırendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket. A távfelügyeleti rendszer alkotó elemei: helyi elektronikai jelzırendszer, átviteli rendszer,

2006. 08. 16.

23

távfelügyeleti rendszerközpont. Jelen feltételek szempontjából a távfelügyeleti rendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelni: Az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következı jelzések átvitelét: - Összetett riasztásjelzés - Állapotjelzések: helyi elektronikai jelzıközpont élesítve, helyi elektronikai jelzıközpont hatástalanítva, helyi másodlagos táplálás megszőnt. A helyi elektronikai jelzırendszer rendelkezzen egyedi azonosítási lehetıséggel. A riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztás prioritás). A vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról. Egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre véletlenszerő késleltetéssel. Helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: támadásjelzés történt, szabotázsjelzés történt. Ha az átviteli rendszer helyi átjelzı egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzırendszer központja számára elıírt kivitelő burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie. Az összeköttetések egyirányúak. A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt) 3 perc. Az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függıen rendelkezzenek a Hírközlési Fıfelügyelet megfelelı engedélyeivel. A rendszerközpont minden részegysége védett helyiségekben kerüljön telepítésre. A rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzırendszerek 10%-ától egyidejőleg érkezı riasztásjelzések fogadására és 6 percen belüli lekezelésére. A rendszerközpontban történjen meg legalább naponta kétszer a felügyelt elektronikai jelzırendszerek állapotellenırzése. A rendszerközpont vezérlı egysége - egyidejő hangjelzéssel - vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szőnjön meg. A rendszerközpont vezérlı egysége idıponttal ellátva naplózza: a beérkezı riasztás-, állapot- és hibajelentéseket, a vezérlı egység be- és kikapcsolását, a vezérlı egységbe való be- és kilépéseket, az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést. A naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idıszakonkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást.

A rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit. A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással. A telepített rendszernek a következı okmányokkal kell rendelkezni: Rendszerleírás Kezelési utasítás Tervezıi nyilatkozat Kivitelezıi nyilatkozat Szabványossági nyilatkozat Oktatási jegyzıkönyv 3.4. Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás elıtt, vagy alatt álló, a kockázatviselés helyén lévı - épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerőségbıl betárolt, beépítésre váró építı-, segéd- és kiegészítı anyagokra, illetve a társasházi, szövetkezeti lakáshoz, bérleményhez tartozó közös tulajdonú helyiségekben tárolt vagyontárgyakra. 3.5. Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatásának felsı határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-a. 3.6. A biztosító szolgáltatása a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében 3.6.1. A biztosító a nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljaira használt) épületben keletkezett betöréses lopás károkat külön díj ellenében, az 1.számú táblázatban foglalt felsı határösszegig téríti meg. 3.6.2. Jelen feltételek szempontjából nem minısül biztosítási eseménynek a nem állandó jelleggel lakott épület vonatkozásában elkövetett olyan rongálás, amely az épületfelszerelési tárgyakat és tartozékokat éri. 3.6.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Településrendezési és Építési követelmények besorolása alapján, lakó- vagy vegyes területen lévı objektum, amelyben a biztosított életvitelszerően berendezkedett és ott tartózkodik. 3.6.4. Ha a felek másképp nem állapodnak meg a biztosító kockázatviselése a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében, kizárólag a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra terjed ki. Ha a felek másképp nem állapodnak meg jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra, illetve az egyéb kiemelt értékő ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra.

2006. 08. 16.

24

3.7. Zárcsere költsége A biztosító megtéríti a biztosítási szerzıdés idıtartama alatt egyszeri alkalommal a biztosított(ak) által az épületvagy bérleménybiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerzıdésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesztése, vagy tılük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségeit, legfeljebb 5.000.- Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók Szövetsége által minısített biztonsági zárnak minısül.

4.1. Az alapbiztosítás megszőnésével egyidejőleg a jelen kiegészítı biztosítás is megszőnik. 4.2. A biztosítási összeg indexálása A kiegészítı betöréseslopás biztosítás díja, az alapbiztosítás díjának indexálásával egyidejőleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelıen változik. 4.3. A jelen kiegészítı feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

4.). Egyéb rendelkezések

2006. 08. 16.

25

1. számú melléklet

A biztosító az értékcsökkenést (az avultság mértékét) az alábbi táblázatokban feltüntetett értékek alapján számítja. Az értékcsökkenés kiszámításának módja: értékcsökkenés= a vagyontárgy kora (években) X évi átlagos avulás (%) A feltüntetett értékek tájékoztató jellegőek! Az épületek, épületszerkezetek évi átlagos értékcsökkenése (avulása) Évi átlagos avulás (%) 2,0-3,0 12,0-33,0 5,0-12,0 6,6-10,0

Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák) Belsı festés Tapétázás Mázolás

Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása) A használati tárgyak megnevezése Nem beépített villany fızıkészülékek Mikrohullámú sütı Hőtıszekrények Mosógépek, centrifuga Háztartási porszívók Vasalók Hısugárzók, villanyradiátor Elektromos háztartási kisgépek (kávéfızı, merülıforraló, robotgép stb.) Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazettás magnó, erısítı stb.) Magnó-, videoszalag Antennák Számítógépek Számológépek Optikai és fotocikkek (látcsı, fényképezıgép, videokamera, diavetítı) Fénymásológép Órák Írógépek, varrógépek Kerékpár Telefonok Barkácseszközök, szeszámok, gépek Edények, evıeszközök

Évi átlagos avulás (%) 4,0-7,0 10,0-12,0 5,0-8,0 8,0-12,0 10,0-12,0 4,0-10,0 8,0-20,0 10,0-33,0 8,0-20,0 25,0-33,0 10,0-14,0 25,0-33,0 10,0-20,0 5,0-20,00 20,0-33,0 7,0-20,0 4,0-10,0 7,0-10,0 15,00-33,00 10,00-20,00 10,00-50,00

A táblázatban fel nem sorolt ingóságok esetében a biztosító a káridıponti avult értéket egyedi elbírálás alapján számítja ki.

2006. 08. 16.

26

AZ ARANY GLÓBUSZ ATLASZ OTTHON BIZTOSÍTÁS TARTALOMJEGYZÉKE

Általános biztosítási feltételek

1. oldal

Az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei

6. oldal

Az ingóságbiztosítás különös feltételei

9. oldal

A kiegészítı üvegbiztosítások feltételei

13. oldal

A kiegészítı felelısségbiztosítások feltételei

14. oldal

A kiegészítı földrengés-biztosítás feltételei

17. oldal

A kiegészítı mezıgazdasági kistermelıi biztosítás feltételei

18. oldal

A kiegészítı betöréseslopás, rongálás biztosítás feltételei

19. oldal

1. számú melléklet

26. oldal

2006. 08. 16.

27