NAPJAINK SZOVJE IRODALMA
XX
Készült: a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár sokszorosító üzemében, rotaprint eljárással, 1.000 példányban. 15/1965. 1965.április. Felelős kiadó: dr.Nagy János.
- 1N A P J A I N K
S Z O V J E T
I R O D A L M A
Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából fokozott figyelemmel fordulunk a Szovjetunió irodalmi és művészeti élete feléé Ez ünnepi alkalomból sze\ retnénk olvasóinknak bemutatni az elmúlt néhány év szovjet irodalmának legjelentősebb alkotásait. A müvek irói nagyrészt fiatalok. Szinte a 20-as évek irodalmi életéhez hasonló a tehetségeknek ez' a bőséges áradása. Számtalan irói módszert próbálnak ki, a műfajok sokasága a karcolattól - a viszszaemlékezéseken át - a többsiku epikus regényig ivei. Ezek az uj müvek szaíbad alkotó viták hevében születtek, de sok, népszerű, az olvasók érdeklődését minduntalan felcsigázó alkotás jelenik meg szinte hónapról-hónapraA fiatal költők és prózairók - Jevtusenko, Voznyeszenszkij, Akszjonov, Bondarev nevétől hangosak az előadótermek. Az írók - iaint Majakovszkij annak idején - személyes kapcsolatot teremtenek olvasóikkal. A fiatalok mellett uj életre keltek a régebben sematikusnak tartott irók is-. A mai szovjet közélet szinte forrongásba hozta életük rejtett tartalékait. Az idősebb nemzedék soraiban kedveltté vált az önéletrajzi visszaemlékezés. /Erenburg/
- 2 A mai szovjet irodalom tematikája sokrétű. Mégis vázlatosan két nagyobb csoportról beszélhetünk. Egyik a mában élő fiatalokkal, gondjaikkal, erkölcsi problémáikkal foglalkozik, - a másik a Nagy Honvédő Háborút idézi, de ugy, hogy nem széles történelmi tablókat mutat be, hanem egy kis közösséget a háború forgatagában, egy szakaszt, egy tüzelőállás személyzetét. Az egyén hősiességének emberközelbe hozott szép példái mellett megmutatja a gyengéket is, akik a kellő pillanatban nem tudnak dönteni, vagy az alávaló gyávákat, akik cserbenhagyják bajtársaikat és évek multán könnyen felejtve - a hősöknek járó tiszteletet követelik ki maguknak. Ezek az irások nemes értelemben vett izgalmakban és egyúttal a cselekmény gyors, váratlan fordulataiban is bővelkednek. Az emberi jellemek újszerű bemutatásával - az egyes ember morális életének többoldalú problémáit feltárva - elsősorban a fiatalokhoz szólnak, így mi is főleg fiatal olvasóinknak állítottuk össze ezt a jegyzéket. Felhasználtuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár TAVASZI SZÉL cimü bibliográfiáját, amelyben az összeállítók 50 írót és müveiket ismertetnek részletesen* Akik napjaink szovjet irodalma után mélyebben érdeklődnek, azok azt a kiadványt is olvassák el. Ott az Írókról és működésükről is bőséges tájékoztatást kapnak.
REGÉNYEK,
1.
AJTMATOV,
E L B E S Z É L É S E K
C s i n g i z : Dzsámi l a s z e r e l m e , K i s r e g é n y e k . Bp. 1960, E u r ó p a . 200 1. 19 cm.
• •'. -' . ' •. . Sokezer kilométerre tőlünk, hófödte hegycsúcsok világában, rohanó folyók és végtelen sztyeppék tájain, Kirgiziában élnek Ajtmatov hősei. A fiatal kirgiz iró történeteiben.népének élete tárul elénk. A félelmetesen szép és vad.természet hatalmas indulatu gyermekei ők. A cimadó elbeszélés főalakja Dzsamila, a honvédő háború alatt magára maradt fiatalasszony, ő a legszebb és a legdolgosabb az aulban élő asszonyok között. A közös munka emberi közelségbe hozza egy megrokkant fiatal katonával, akit leszereltek és Dzsamilának, valamint fiatal sógorának adtak brigádtársul a kolhoz ban. Nagy szerelem bontakozik ki szinte észrevétlenül közte és a volt katona között. A serdülő kamasz, a kis sógor aggodalmas tanuja a kibontakozó érzésnek. Dzsamila végül is dacolva férje családjával a szabad, tiszta érzelmet választja és örökre elhagyja az ault. A kis sógor pedig a városba megy, hogy rajzolni tanuljon. Évek multán diplomamunkája a sztyeppén távolodó Dzsamilának és szerelmének alakja lesz. '
— H —
2,
AJTMATOV-mártik elbeszéléskötete: Életveszélyben. Bp. 1963t Európa. 461.1. 19.cm. A történetek ugyancsak a már ismert tájon játszódnak.
3.
AKSZJONOV,
Vaszilij: Kollégák. Regény. Bev. Elbert János. "Bp. 1962, Magvető. 354 1. 17 cm.
Három fiatal orvos drukkol, friss diplomával a zsebében, vajon hová helyezik őket. A három fiu három különböző ut-on akarja megvalósítani azt, amit szép és nagy életnek neveznek, a szó emberi-orvosi értelmében. Makszimőv kellemes, vidám életre vágyik, Karpov izgalmas kalandokra, nagy lehetőségekre. Ok ketten hajóorvosok lesznek, és elszakadnak harmadik társuktól, Zeljonyintól. Ő az, aki felismeri, hogy a hétköznapi munka - ami seholsem "hétköznapi" ~ adja az embernek a legnagyobb lehetőségeket. Vállalja egy távoli kis északi falucska orvosának életét, a hivatásból ő vizsgázik legjobban, ő indul meg elsőnek a valódi orvossá \dLás felé. A regény legizgalmasabb része, egyúttal csúcspontja az a jelenet, amelyben egy garázda késelő féltékenységből, mert Zeljonyin többet tud nála, és emberségben is többet ér, leszúrja a kis falu orvosát. A fiatal orvost az éppen nála vendégeskedő barátai, Makszi™ mov és Karpov operálják meg és mentik meg az életnek.
- 54.
BIKOV, Vaszil: A harmadik'rakéta. Regény. Bp. 1964, Európa. 156 1. 19 cm. Hat férfi és egy lány, egy szovjet péncéltorőagyu Kezelőszemélyzete, a tüzelőállásban reked. A németek áttörték a vonalakat, ök tartóztatják fel 2h óra hosszat az ellenséget. Ezalatt, a pattanásig feszült helyzetben elválik, ki az igaz ember, ki szereti igazán a kis egészségügyi nővért, aki élete kockáztatásával menti a harcosokat, kötözi a sebesülteket. Egyikük áruló lesz és gyávasága a többiek halálát okozza. A regényt nemrégiben filmen is bemutatták nálunk.
5.
BOGOMOLOV:
Titkos küldetés. Kisregény. Bp. Móra K. 10? 1. 1? cm.
A második világháborúban egy veszélyes i'rontszakaszon az egyik fedezékbe egy bőrig ázott, rosszul öltözött, de igen öntudatos fellépésű 10-12 év körüli kisfiút hoznak. A szűkszavú, makacs kisgyerekről kiderül, hogy a felderitő osztag hős kis önkéntese, aki éppen akkor érkezett a folyó túlsó partjáról, ellenség megszállta területről értékes adatokkal. A vézna kisfiút a háború szenvedései akaraterőssé és bátorrá edzették. Családja pusztulása bosszút ültetett szivébe a németek ellen. A felderitő egység hiábaakarja tanittatni, a hátországba iskolába küldeni, ő harcolni akar, inkább megszökik tőlük,
partizán lesz, hogy nap mint nap bosszút álljon az ellenségen. Galcev főhadnagy, akinek az elbeszéléséből megtudjuk a történetet, Berlinben a győzelem napján talált szűkszavú hivatalos iratból értesül arról, hogy Ivánt elfogták és eredménytelen vallatás után agyonlőtték. A regényből készült az Iván gyermekkora cimü nagysikerű szovjet film.
6,
•
.
BONDAREV, Jurij: Utolsó ágyulövések. Regény. Bp. 1961, Magvető. 371 1. 17 cm. A szerző mint tüzértiszt, egy'kis üteg parancsnoka-* ként harcolta végig a háborút. Ebben a regényében ezeket az élményeket dolgozza fel. A kis regény hősei fiatalok, Az ütegparancsnok, Novikov 20 éves, és már százados. Emberek életéért, s a csata kimeneteléért egyaránt felel. Korát messze meghaladó sulyu feladatok nehezednek vállára. Novikov ütegeinek más csapatoddal együtt a Kasno városa felé tartó németeket kell mindé: r-ron foItartóztatniok a Kárpátok vonalán. Meg kell akadályozniuk, hogy a németek a szlovák felkelés letörésére siethessenek. Kétnapos kemény, elkeseredett védelmi harc után bontakozik ki az ellentámadás, mely megállitja a németeket. Az' iró elsősorban pszichológiai és morális ábrázolásra törekszik. Ezen a könyvön is jól lemérhető a fiatalok uj szemlélete a háborús témák más nézőpontból való megítélésében.
.
7.
~
7
•--
•
BONDAREV, Jurij :. Csend. Regény. Bp. 1963, Európa. 3^6 1. 20 cm. Egészen jelentőssé ebben a regényében vált az iró. Az utolsó ágyulövések témáját folytatja, uj történelmi viszonyok köpött. A könyv hőse egy fiatal tüzértiszt, aki a háború utolsó napjaiban leszerel. Hogy kezdi újra életét, ismét kölyökként az, aki a háborúban mások életéért volt felelős - erről szól a regény. Szergej Vohmincev, 20 éves fiatalember, keresi a maga helyét a háború utáni életben. Szinte ötletszerűen, egyik barátjával együtt beiratkozik a műszaki egyetem bányamérnöki fakultására. Nagy erőfeszítések közt tanul meg újra diák lenni. Találkozik a szerelemmel is. Az élet egyre bonyolultabbá és áttekinthetetlenebbé válik körülötte. Egy társaságban összekerül volt bajtársával, Uvarovval. Uvarov a harctéren gyáva árulóként viselkedett, egy üteg életét veszitette gyávasága miatt. Most mindent a körülményekre hárit és hüllő módján kibújik a felelősség alól. Szergej az egyetemen is találkozik vele. Nem érti, hogy lehet ez az ember megbecsült, felelős pártbeosztásban. Otthonában sulyos csapás éri. A törvénysértések időszakában, a koholt perek idején vagyunk. Szergej édesapját letartóztatják. Apja után érdeklődve bizonytalan, ködös válaszokat kap. Nem hiszi el, hogy édesapja ellenség volna. Emiatt kizárják a pártból és eltanácsolják az egyetemről. Bizalma mégsem inog meg a pártban, csak azokban az emberekben nem hisz, akik a határozatokat szinte gonosz módon közlik vele. A munka-
- 8br-ui "találja meg lelki egyensúlyát, a Donyec medencébe megy és bányában dolgozik. A szerző utal arra, hogy hősünk a későbbiekben az igazság győzelmébe vetett hitében megszilárdul. •i.
CSAKOVSZKIJ, Alekszandr: Távoli csillagfény. Regény. Bp. 1964, Európa. 276 1. 19 cm. •• ' ' Egy volt repülőtiszt szabadságát tölti a tengerparton. Képeslapban megpillantja élete első szerelmét. Ugy tudja, a lány, aki szintén a repülőknél harcolt, lezuhant és holttá nyilvánitották. A fénykép egy távolkeleti településen készült nemrégiben. A tiszt felkeresi a folyóirat szerkesztőségét, hogy megtudja, pontosan hol készült a kép. Szinte leküzdhetetlen nehézségek tornyosulnak elébe. Igyekezete minduntalan zsákutcákba torkollik. A találkozás egyre reménytelenebbnek és távolibbnak tűnik. És a legreménytelenebb pillanatokban mindig közbeavatkozik valaki. Egy lelkiismeretes hivatalnok, egy tanácsot adó hajdani ismerős. A hivatalos utak labirintusaiban mindig akad egy érző, igaz ember, aki a helyes irányba tereli a keresőt. A kutatás végén aztán szétfoszlik a titok, megtudjuk, mi lett a lány sorsa. A regény a hitelesség erejével hat.
9.
ERENBQRG, H j a : Fnberek, évek, életem. Visszaemlékezések. 1-2.kötet. -Bp. 1962, 1963, Gondolat.
'
- .
.
•
•
•
•
•
-
9
-
.
,
Erenburg még ma is dolgozik visszaemlékezésein. Magyarul eddig a memoárok első két kötete jelent, meg, oroszul most készül az ötödik kötet kiadása. Az első kötet -1891-1921-ig terjed időben, első prózai müve,, a Julio Jurineto megszületéséig. Erenburg századunk nagy eseményeinek szemtanujaként fejezetekbe sorakoztatja az emlékeit, korunk kiváló alakjait mintázza meg, akikkel fordulatos életútja ismeretiségbe sodorta. Az első kötetben Moszkva, Kiev, Párizs századelejei müvészélete elevenedik meg. A Rotonde kávéházban olyan ifjú titánok' társaságába kerül, mint Picasso, Modigliani, Leger, Diego de Rivera. Ekkor alakulnak ki benne lázas viták tüzében azok a művészi eszmények, amelyek egész életében elkisérik* A második kötetben a spanyol szabadságharc haditudósítójának emlékeit olvashatjuk,, A harctéri események mellett tudósit a 30-as évek Európájának jelentős történelmi és művészeti eseményeiről is. Emlékezéseiben jelentős helyet foglalnak él a szovjet irodalmi és művészeti élet képviselői. E vonatkozásban müvének az ad érdekességet, hogy csak a szovjet társadalomnak ebben az uj légköráoen születhettek meg a visszaemlékezések, mert a sztálini korszakban ezeknek az emlékeknek a szereplői ki voltak rekesztve az irodalmi életből' - sokszor a polgári életből is. Bábel, Tairov, Mejerhold mind a személyi kultusz áldozatai voltak-. A memoárok számunkra eddig teljesen ismeretlen világot mutatnak be. A XX. századdal behatóbban foglalkozni akaróknak e kötetek rendkivül hasznosak.
- io 10.
:
GERASZIMOV, Jevgenyij :" Süvölvények. Regény. Bp. 1964, Európa. 257 1- 17 cm.. Az iró kedves, derűs hősei kis gimnazisták, araolyan igazi süvölvények, akiknek az a legfőbb vágyuk, hogy felnőttnek tartsák őket. Gyerekes naivsággal és tapasztalatlansággal utánqzzák a felnőtteket s vakbuzgosagukban észre sem veszik, hogy egyik nevetséges helyzetből a másikba kerülnek, ahory _.omolykodóan "forradalmat" csinálnak az oroszországi 20-as évek nehéz, de romantikusán érdekes időszakában. A könnyed, derűs forma komoly mondanivalót takar, a diákok kalandjainak tükrében az iró tulajdonképpen a szektás hibák, túlkapások és, téves nézetek finom, szatirikus birálatát adja.
11.
GLAGYILIN, Anatolij: Örök küldetés. - Az uj év első napja. ' Kisregények. Bp. 1964, Európa. 254 1. 20 cm. •' A regény hőse egy fontos feladatokat ellátó elhárító tiszt. Egész élete feloldódik hivatásában. Mind nagyobb és veszélyesebb feladatokat biznak rá. Eközben állandóan távol van feleségétől és kislányától. Feleségével mélyen és igazán szeretik egymást, egyedül egymással értik meg magukat, de az állandó távollét kifárasztja őket. A feleség nem birja lelkileg elviselni, hogy
• . - . ' •
'
-
1 1
-
'férje évente párszor, mintegy látogatóba megy haza. A férfi a munkájáról sem beszélhet. így csak az egymás iránti nagy szerelem és megbecsülés köti össze őket. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy életük ren'dezett és "normális" legyen. Az asszony arra kéri egyik - pár órás otthonlét után - ne jöjjön többet, mert nem tudja elviselni, hogy az, aki a legfontosabb számára, csupán órákat juttasson neki. A regényt , az iró ugy beszéli el, mintha a főhős naplóját olvasná. Az elhárító-* tiszt a naplóban vall rejtett gondolatairól, magáról, feleségéről és munkájáról. 12.
GQLOSZOVSZKIJ, Igor: Hinni akarok. Regény. Bp. 1964, Európa. Bev. E. Fehér Pál. A regény cselekménye a közelmúltban játszódik, de az izgalmas cselekményszálak a második világháborúig nyúlnak viszsza. A Gestapóhoz érkező bejelentés alapján letartóztatnak négy hazafit és kivégzik őket. A feljelentő egy szovjet tanárnő, aki német nyelvet tanit a városkában. A gyorsan pergő, feszült cselekményből megtudjuk, ki ez a titokzatos asszony és valójában, milyen szerepe volt az események bekövetkeztében. A fiatal iró könyvét változatos epizódok és meglepő fordulatok avatják izgalmas olvasmánnyá.
. 13<
•.
.
- 12 -
.
KAZAKEVICS: A kék füzet. Regényes életrajz-. Bp. 1963, Európa* 188 1. 17 cm.. A szerző kis kötetében Leninről ir. A nagy októberi for radalmat megelőző viharos időszak napjait-* Lenin razlivi tartózkodását mutatja be» Elérhető közeibe hozza, a proletárforradalom zseniális vezérét, mindennapos életének apróbb-nagyobb gondjaival, örömeivel. Ebben az Írásban is az újszerű témafelvetést és művészi ábrázolást látjuk, a nagy történelmi folyamatok mögött az emberit egészen közelről, az egyéniség sokoldalú bömutatását.
14.
KAVERIN, Venjamin: A vágyak teljesülnek. Regény,, Bp. 1962, Európa.. 1. 19 cm. A regényben a 20-asr 30-as évek Leningrádja tárul az olvasó elé, egy bűnügyi regény mozgalmasságával vetekedő izgalmas történet szinhelyeként. Egy euri^ai hirü történész hires kéziratgyüjteményét valaki rendszeresen lopkodja. A gyanú fiatal egyetemista titkárra terelődik ... A regény rendkivül izgalmas, ugyanakkor a korszakot nagyszerűen bemutató korrajz is egyúttal*
- 13 15.
KAZAKOV, Jurij: Égszínkék történet. Elbeszélések. Bp. 19ól, Európa. 26? 1. 19 cm. A fiatal szovjet prózairó nemzedék legtehetségesebb x képviselője. A kötet 13 elbeszélése kitűnő példa arra, hogy a fiatal szovjet irók legjobbjai hogyan ábrázolják az emberi kapcsolatok legbelső rezdüléseit ugy, hogy közben nem szakadnak el a kor világától. Az egyik novellában, a cimadó "Égszínkék történetben" egy őszinte diákszerelem bontakozik ki előttünk, a fiatal lelkek szivszoritóan szép tisztaságával. Egy másikban két fuldokló kisfiú küzdelme az életükért, megmenekülésük, egymás iránti szeretetüknek sután bájos kitörése felejthetetlen az olvasóknak.'
16.
KILÁTÓ. Válogatta Elbert János és Lénárt Éva. 21 mai szovjet novella. Bp. 1964, Magvető. 640 1. 20 cm. . Bev. Elbert János. Az a megfrissülés, amely a szovjet irodalmat napjainkban jellemzi, a kis terjedelmű novella-műfajban még erősebben, még megkapóbban jelentkezik, mint a regényekben. Az ismert nevek - Kazakevics, Kaverin, Antonov, Kazakov - mellé felfedezésszámba menő, ujabb nevek sorakoznak, I. Grekova, Igor Ejnisz, a szovjet.próza uj izgalmas színfoltjai. Történeteiknek szintere változatos, de az irók nem a környe-
.
.
•
• •
-
1
4
-
zet külsőségeire, hanem az emberre ügyelnek. Akár a távoli tajga expediciós utjain követik hőseiket, akár a léglökéses repülőgép kabinjában, vagy a rakétakutató laboratóriumban. 17.
KONYECKIJ, Viktor: Holnapi gondok. Kisregény és két elbeszélés. Bp. 1963, Magvető. 353 1. 1? cm.. . .Az uj társadalmi és irodalmi gondolkodás legjellegzetesebb tükrözője Konyeckij.. Müve a szovjet n uj hullám" egyik legtöbbet vitatott és egyúttal legizgalmasabb darabja. A kisregény a tengerről és a tengerészekről szól. Az állandó utazásr a vándorélet, a megszokottól eltérő különös kalandokat kinál hőseinek, az emberi közösségbe való bezártság ugyanakkor az egyénnek uj problémákat vet fel. A hajó zárt világában az egyes emberi kérdések gyötrőbbek, a közösség tagjai jobban egymáshoz füzöttek, mint a szokványos polgári életben. Konyeckij a bonyolult problémákat, erkölcsi konfliktusokat keresi és ezzel kitűnően kifejezi kortársainak gondolat- és érzésvilágát...
18.,
MAI OROSZ ELBESZÉLŐK. Válogatta Wessely László. Bp. 1960, Európa. 524- 1.. 20 cm. . . • .
.
•
Egy nemzet történetének fél évszázadáról, egy
- 15 ;
19T
világot formáló eszme harcairól és diadaláról kapunk képet ebben az antológiában!. Az irók között vannak, akiket a világhír már klaszszikus rangra emelt* mint Solohov és Alekszej Tolsztoj, és olyanok, akiket néhány éve ismer csak a magyar közönség. Az írások közös jellemzője t hogy mindegyik egy*-egy tanúvallomás a születő uj társadalomról. A válogatásban nagy teret kapnak a háborús elbeszélések. Nem véletlen ez, hiszen a szovjet nép történetének két nagy korszaka - a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború döntő élménye a kötet íróinak is. • • OSZTROVSZKIJ, Andrej: Nem
248 lT A fiatal író első regénye a harmincas évek e« . lején játszódik. Nemes őszinteséggel mutatja meg, hogy a baráti segitség és a társadalom kollektív ereje hogyan emel viasza egy megtévedt kislányt a becsület útjára. A főváros forgatagában apátiánanyátlan maradt 14 éves kislányt tapasztalatlansága betörőbandába sodorja- Eleinte csak a lakását használják búvóhelyül., később őt magát is bűntársukká teszik. Börtönbe kerül. A tőszomszédságában lakó öreganyó és a vidéki barátnő közbelépése kimentik a kislányt a börtönből és az emberséges rendőrfelügyelő segítségével a boldog, derűs családi életbe visszavezetik.
. 20.
.
- 16 -
SQLOHOV, Mihail: Emberi .sors. Elbeszélés. Bp. 1957, Magyar Helikon; 1959» Szépirod.Kiadó. Olcsó Könyvtár 4-8. A háború utáni első tavaszon az iró a sztyeppén két vándorló emberrel találkozik. Meglett férfi az egyik, 5~6 éves kisfiú a másik. A férfi életében összesűrűsödött mindaz a megpróbáltatás, amely a szovjet népre a történelem viharában zúdult. Szülei, testvérei a polgárháború idején éhenhaltak. Felesége és két gyermeke a második világháborúban pusztultak el. Katonafia a győzelem napján Berlin alatt elesett. 0 maga röviddel a háború kitörése után fogságba esett, szökni próbált, de elfogták, kényszermunkára vitték. Csak a háború vége felé sikerült újra megszöknie. Leszerelése után egész addigi élete romokban hevert. Idegen városban vállal munkát. Ott talál rá az otthontalanul kóborló kisgyerekre, /ányuskára, a kisfiú elvesztette szüleit a háborúban. Gondjaiba vette a gyermeket., aki azt hitte, az édesapja jött el érte. Andr< Szokolov nem oszlatja, el a félreértését, édes gyermekéül fogadja és nyugalmas helyre indul letelepedni, hogy végre békességben nevelhesse fel a gyermeket.- A főhős az egyszerű, melegszívű orosz ember ritka szépségű tipusa. "Nem, nemcsak álmukban sirnak a háborúban megőszült idős férfiak..Sirnak ébren is... Csak az a fő, hogy idejében félre tudj fordulni. És az a legfőbb, hogy ne sebezd meg egy kisgyermek szivét; ne lássa,, hogy fut le arcodon a fukar,
• de f&rró férfikönny* - írja Solohov végső tanulságául a történetnek. 21.
SZIMONOV, Konsztantyini Élők és holtak. Regény. Bp. 1961, Európa. 479 1. 20 cm. . .Egy politikai tiszt,, a hadsereg újságjának munkatársa éppen nyaralni készül, amikor- a vasútállomás hangszórójából megtudja, hogy kitört a háború-. Ezentúl minden igyekezete arra irányul, hogy visszatérjen a határ közelében lévő egységéhez. Hiába minden törekvése, ez nem sikerül* Útja során helyenként apokaliptikus pillanatokkal találkozik. Iszonyatos jeleneteket lát* hisztérikussá vált katonák öngyilkosságától kezdve bekerített egységek megtizedeléséig> A bekerítésben elveszíti okmányait. Mikor kitörnek a bekerítésből néhányan, a hivatalos vezetés gyanakvással fogadja őket. Bizottság érke&ik, hogy felülvizsgálja, ki hogyan vi. . selkedett, miért kerültek átm-enetileg fogságba* Ettől kezdve Szincov, a főhős azért küzd, hogy visszaszerezze okmányait és a bizalmat maga iránt- Ez egy Moszkvát védő katonai zászlóaljban sikerül is. Katonai rangját ugyan nem kapja vissza, de visszanyeri az emberek bizalmát. A regény a művészet számára alapvető kérdésről szól:' a bizalom—bizalmatlanság, gyanakvás-hit kérdéséről. A nagyszerű könyvből nemrégen készült film a nagyközönség széles körében ismertté tette a regényt.
- 18 22.
SZOLZSENYICIN, Alekszej: Iván Gyenyiszovics egy napja. Regény. Bev. A.Tvardovszkij. Bp. 1963, Európa.. 185 1. 19 cm. ' • Az iró kisregényében elsőnek vállalkozott arra, hogy képet adjon a koncentrációs táborok szibériai életéről, a Szovjetunióban a személyi kultusz idejének a legmegdöbbentőbb, legfájdalmasabb pillanatairól. Szolzsenyicin hallatlanul magas művészi fokon ábrázolja ezt a különös témát. Csodálatos az az emberi alakteremto erő, az a biztonság, ahogy a főhős alakját elénk állitja, az egyszerű orosz embert gyengeségével és erejével egyaránt. Legrokonszenvesebb benne a munka iránti szeretet,, ami helyenként abszurd szinte, mert a munkát 4-0 fokos hidegben végzik, fogolyként. Pl. eldugja a jó szerszámot, vállalja ezért a kemény büntetés kockázatát, hogy másnap újra neki jusson. A munka a nap javát teszi ki, de olyan irtózatos tempóban ismerkedünk meg vele - mert Gyenyiszovics olyan tempóban dolgozik - hogy ezzel látjuk, az ő sorsa kivétel, tévedés. Az igazi élet az, hogy dolgozik és ház épül a keze alatt. De 10 évre van itélve, sorsa 3^50 ilyen nap, sőt 3 nappal több a szökőévek miatt. A szerzőt Írásában végigkíséri állandó feszültséget tartva az igazságtalanság elleni emésztő düh.
-
23...
19 -
•
VASZILJ.EV, Arkagyij: A hétfő ba.j.jal .jár. Regény. Bp. 1963, Európa. 252 1. 19 cm. A tehetséges fiatal iró eleven humorral és maró szatírával átitatott müve a mai szovjet élet sápszedőiről, agyafúrt szélhámosairól rántja le a leplet. A sziporkázó 'szellemességgel megirt regény vérbő figurái látszatra feddhetetlen emberek, gondos családapák, a valóságban viszont nagystílű, csal^ó "Részvénytársaság" tagjai, akik milliókat zsebelnek be raffinált gazdasági manővereikkel. A mindvégig érdekes, fordulatos irás a két nagynevű szatíráiról Ilf és Petrov legjobb müveit idézi és kitűnő szórakozást nyújt az olvasóknak.
24>
A VISSZHANG TITKA. Szovjet irók u.j elbeszélései. Válogatta: Nikodémusz Elli. Bp. 1963, Európa. 259 1. 20 cm. A kötet célja az, hogy a szovjet széppróza fejlődésének jellegzetes vonásait megmutassa. Az elmúlt három-négy esztendő terméséből válogatták. A 10 novella irói között az idősebb korosztály művészei - V. Grossmann és G* Nyikolajeva - mellett nemcsak a közelmúlt legnagyobb érdeklődést keltő felnőtt generációjának kiemelkedő egyéniségeivel - Nagibinnel, Kazakovval, Ajtmatov-
- 20 val, Antonovval találkozhatunk, hanem szerepel olyan iró is, aki még alig jutott tul a kezdő lépéseken, mint Kotovscsikova, Ezeket a novellákat és Íróikat a XX. illetve a XXII. kongresszus nyomán támadt uj társadalmi szellem, a szovjet élet uj légköre ihlette. így az uj rendszerű valóság törvényeinek megvalósulását hordozzák.
V E R S E S K Ö T E T E K
1.
JEVTUSENKO, Jevgenyij: Rakéták és szekerek. Versek. Bev. E. Fehér Pál. Bp> 1963, Európa. 273 1. 19 cm. A legfiatalabb szovjet költők egyik legtöbbet ismertetettje és legtöbbet vitatottja Jevtusenko. A kötet', elé E.Fehér Pál kitűnő életrajzi bevezetőt irt. Akik a költővel ismerkedni akarnak, a tanulmányt feltétlenül nézzék át. Jevtusenko e kötetében elsősorban - ugy érezzük - Majakovszkijjal rokonságot tartó versei jelentek meg, a modern közéleti lira jó példájaként.
- 21 2.
* 3.
MAI 0R05Z LÍRA. Válogatta Pór Judit. Bp. 1962, Európa.. 12? 1. 19 cm. • A fiatal szovjet költőnemzedék érdekes, uj, szinvonalas költészetére az egész irodalomszerető Európa felfigyelt már, a XXII. kongresszus levegős ege alatt ujat keres, ujat próbál a köl• tészetben ez a generáció. Egyazon világnézeten, de más-más, jellegzetesen egyéni hangon. A kötet a nemzedék négy kiemelkedő tagját: Jevtusenkot, Vinokurovot, Vaznyeszenszkijt és Rozsgyesztvenszkijt mutatja be a legkiválóbb műfordítóink tolmácsolásában. MARTINOV, Leonyid: Visszhang.. Versek, Vál. Fodor András-. Bp. 1960, Európa. 119 1. 1? cm. Martinov a szovjet költészet egyik kiemelkedő egyénisége. Minden sablontól mentes, a napi élet apró dolgait költészetté emelő, merész, de biztos világnézeti alapokon álló lírája aóltán érdemli meg figyelmünket. Nekünk magyaroknak különösen kedves a költő, hiszen, mint műfordító, kiválóan fordította orosz nyelvre a magyar lira gyöngyszemeit.
4, A SZOVJET LIKA KINCSESHÁZA;
Vál. Kun Ágnes, Rab Zsuzsa, Lator László. Utószó: E.Fehér Pál. Bp. 1963, Európa. 12 köt. 12 cm.
A közös tokban lévő 12 kis kötet 15 költőt mutat be, elsősorban azokat, akiknek nagyobb kötetük még nemigen jelent meg magyarul. Sorrendben a következőket: Anna Ahmatova, Eduárd Bagrickij, Gyemjan Bednij, Marina Cvetajeva, Szergej Jeszenyin, Vlagyimir Lugovszkij, Vlagyimir Majakovszkij, Szt^-epan Scsipacsov, Leonyid Martinov, Mihail Szvetlov, Borisz Paszternák, Alekszandr Tvardovszkij, Mihail Iszakovszkij, Alekszandr Szurkov, Nyikolaj Tyihonov, Nyikolaj Zabolockij. A kis kötetek végén összefoglaló életrajz olvasható a költőkről. . . 5. VOZNYESZENSZKIJ, Andrej: Fémszirén. Versek. Bp. 1964, Európa. 14-7 1. 19 cm. vál. Pór Judit. A költő a legfiatalabb nemzedék tagja. 1934— ben született. Első két verseskötete, a Mozaikok és a Pababola 1960ban jelent meg. Voznyeszenszkij nemzedékének egyik legérdekesebb alakja. A sok ujat próbáló fiatal között talán ő kísérletezik legmerészebben, uj formákkal, uj utakon. Formai kísérleteinek széles a skálája.
-
23
- •
Lírájában benne lüktet a változatos nemzeti népdalritmus is, de hires amerikai ciklusába, a Háromszögletű körtébe már betör a gépek dübörgése, a vad, modern táncok ritmusa, a négerek tam>~tam dobja* Ebben a magyarra fordított kötetében elsősorban a Háromszögletű körte ciklus darabjai és az azóta irt uj versei kaptak helyet. 6.
ZABOLOCKIJ, Nyikolaj: É.j i kert. Versek. Bp. 1959, Európa. 126 1. 17 cm, A költő egész életmüve egy vékony kötet, de költeményeinek magas feszültségében benne izzik az egész világ: Szibéria határtalan térségei, Grúzia égbenyuló hegyei, ragyogó éjszakái. Kemény, szigorú fegyelemmel kimunkált képeiben benne forronganak a természet ősi, elemi erői, a "féméles szelek", a komor "sziklaorgonák", a "növényi, néma harc". Az elentétek óriási világában egy szenvedélyes, éles értelem keresi a harmóniát és a törvényt. Zabolockij mélységesen igaz ember és csupa felelősség költő. Verseiben a világ szinte "szivközelbe" kerül az olvasóhoz.
B I B L I O G R Á F I Á K
ECSEDY Andorné - GÁLICZKY Éva: Tavaszi szél. Napjaink szovjet irodalma. Bibliográfia. Lezárva: 1962. június 30. Kiad. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 133 1. 20 tábla. 20 cm. A bibliográfia történelmi korszakok szerinti csoportosításban közli az uj szovjet irodalmat* Részletes ismertetéseket ad a szerzőkről és a müvekről. Napjaink szovjet irodalmával elmélyülten foglalkozni akaróknak a bibliográfia alapos áttanulmányozása nélkülözhetetlen. ECSEDY Andorné - GÁLICZKY Éva: Mihail Solohov. írói arcképvázlat és bibliográfia. Bp. 1963> Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 167 1- 18 cm. • ". A kötet részletesen ismerteti Solohov életrajzát és életmüvét. Részletesen közli a magyar Solohov irodalmat, .z iró Magyarországon kiadott müveinek és az azokról megjelent cikkeknek, tanulmányoknak bibliográfiáját.
.
.
•
. -
25
-
A NAGYVILÁG hét esztendeje. 1956-1962. Elemző bibliográfia. Összeállította Körtés Júlia. Bp. 1963, .. ' . Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. .
.
'
". •
2 2 6 1 . 2 1 cm..
•• . .
. . • ' • • A bibliográfia tulajdonképpen egy remeikül Qsoportositott NAGYVILÁG repertórium. Megtalálható benne minden szépirodalmi mü, recenzió, cikk vagy kép lelőhelye, amely az első hat évfolyamban megjelent. A mii első részében a nevek betűrendjében találjuk a szerzőket, a második rész földrajzi csoportositást ad» Itt, a 225« oldalon található a Szovjetunió és. a régi Oroszország szerzőinek névsora* A bibliográfia hézagpótló a maga nem'ében, mert a Nagyvilág majdnem minden esetben első közléseket ad, napjaink legfrissebb világirodalmi alkotásait mutatja be. • .
Összeállította: dr. Kardos Józsefné
- 17 * • de forró férfikönny'1 - irja Solohov végső tanulságául a történetnek. 21.
SZIMONOV, Konsztantyini Élők és holtak. Regény. Bp. 1961, Európa. 479 1. 20 cm. ..
.Egy politikai tiszt, a hadsereg újságjának munkatársa éppen nyaralni készül, amikor- a vasútállomás hangszóró— jából megtudja, hogy kitört a háború. Ezentúl minden igyekezete arra irányul, hogy visszatérjen a határ közelében lévő egységéhez,. Hiába mindejn törekvése, ez nem sikerül* Útja során helyenként apt>* . kaliptikus pillanatokkal találkozik. Iszonyatos jeleneteket lát* hisztérikussá vált katonák öngyilkosságától kez-dve bekeritett egységek megtizedeléséig.. A bekeritésben elvesziti okmányait. Mikor kitörnek a bekerítésből néhányan, a hivatalos vezetés gyanakvással fogadja őket.. Bizottság érkeeák, hogy felülvizsgáljar ki hogyan vi-* .. selkedett, miért kerültek átmenetileg fogságba. Ettől kezdve Szini covf a főhős azért küzd, hogy visszaszerezze okmányait és a bizalmat maga Iránt-. Ez egy Moszkvát védő katonai zászlóaljban sikerül is. Katonai rangját ugyan nem kapja vissza, de visszanyeri az emberek bizalmát. A regény a művészet számára alapvető kérdésről szól:' a biza— l©m—bizalmatlanság, gyanakvás-hii /kérdéséről. A nagyszerű könyvből nemrégen készült film a nagyközönség széles körében ismertté tette a regényt.
