ÁRA: 950 FT
Magyar VADÁSZLAP 2014/ÁPRILIS
XXIII. (135.) ÉVFOLYAM 4. SZÁM y 2014/ÁPRILIS y ELŐFIZETŐKNEK: 800 FT y www.huntingpress.eu
HU ISSN 1215-6159
14004 9 771215 615006
JEGYZET VADÁSZLAP Kft. Cégjegyzékszám: 13-09-102825 Adószám: 13468426-2-13 Közösségi adószám: 13468426 Kiadó-főszerkesztő: Cseke Sándor
[email protected] Hirdetés: Barikád Reklámügynökség
[email protected] Webáruház vezető: Elek Erzsébet
[email protected] Kapcsolat: 1031 Budapest, Rozália u. 59/a. tel./fax: +36-1/242-0042 flotta mobil: +36-70/702-5000
[email protected]
ISSN 1215-6159 (nyomtatott) Felelős szerkesztők: Somfalvi Ervin,
[email protected] Kókai Márton,
[email protected] Lapterv és nyomdai előkészítés: Wéber Ferenc
[email protected] Crood Comp Bt. R D OMP
[email protected] Főmunkatársak: Agyaki Gábor,
[email protected] Bálint Elemér,
[email protected] Homonnay Zsombor,
[email protected] Megjelenik havonként a megelőző hónap utolsó hetében. Ára: 950 Ft, Előfi zetőknek: 800 Ft Előfi zetési díj az év végéig: 6400 Ft Előfi zethető belföldi postautalványon, átutalással a VADÁSZLAP Kft.
65100149-11301439 számú számlájára, a hírlapkézbesítőknél, a postahivatalokban. Terjeszti a Lapker Zrt., a Magyar Posta Zrt. Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában terjeszti és az előfi zetéseket fogadja a Color Interpress Kft. Telefon: +36-1/243-9232, e-mail:
[email protected] Nyomdai előállítás: Pharma Press Kft. Felelős vezető: Dávid Ferenc
vadászati információs magazin
Felelős szerkesztő: Földvári Attila,
[email protected] Kapcsolat: www.huntingpress.eu
[email protected] ISSN 1588-1229 (online) nemzetközi fotóügynökség
Igazgató: Sibak Julianna,
[email protected] Kapcsolat: www.fotohunting.hu
[email protected]
Provokáció Sokszor megfogalmazódott már bennem, lehet, hogy rossz lóra tettem, amikor a vadászat szolgálatába álltam… merthogy a városi emberek, a vegetáriánusok, az állatbarát széplelkek, a bigott madarászok szemében én mindig „gyilkos” maradok, tehetek bármit az élővilág érdekében. Az elmúlt hetekben a jól manipulált, azaz a témára ügyesen rávezetett sajtó ismét bő terjedelemben foglalkozott egy barna réti héja és egy parlagi sas tavaly szeptemberi elpusztulásával. Emberek, vegyétek már észre, hogy egy tudatosan szervezett médiakampány egyik stációjáról van szó, amely már nem a sasok védelméről, hanem arról szól, hogyan lehet minél több állami pénzt, EU-s pályázati „nyereményt” bezsebelni… és közben – járulékos eredményként – a madár- és természetvédelmet jóval korábban elkezdő vadászokat lejáratni. A rendőrség természetesen hivatalból „lecsapott” a témára. Rajtaütésszerűen házkutatást tartottak a mérgezéssel gyanúsított tiszajenői vadőrök lakásán és a társaság vadászházában. És mit ad Isten, a házkutatásokon ott volt „Falkó” is, az MME, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Helicon Life + program keretében kiképzett méreg- és tetemkereső kutya. A hírek szerint sem a rendőrök, sem a kutya nem talált semmi terhelő bizonyítékot, ami a karbofurán mérgezésre utalna. (A karbofuránról anynyit kell tudni, hogy a mezőgazdaságban nagy biológiai aktivitású rovarölő szerként használták, de 2008-ban egész Európában betiltották, mert az emberre is veszélyt jelentett.) Eljátszottam a gondolattal, ha én madarász lennék, időnként produkálnék egy-egy kis mérgezést. És a bűncselekményt, a kétévi börtönnel is sújtható természetkárosítást követhetetlenül egy-egy hivatásos vadász nyakába varrnám. (Leginkább azokéba, akik próbálnak tenni valamit az apróvadállományuk érdekében.)
Egyből előadhatnám az összes ideámat mindenféle fontos madármentő monitoringról, tanúsítván, mi mindenre vagyok képes az adófizetők 1 százalékáért, az állami pénzekért, az Európai Unió anyagi támogatásáért. Az OMVK két éve együttműködési megállapodást írt alá az MMEvel, hogy a jövőben közösen fogják vizsgálni például a hollók elszaporodását. A hangzatos tervek mögött állami pénzek kicsikarása a tét, miközben a madarászok azt hangsúlyozták, idézem: „…sem az állománynagyság, sem a trend, de még a százalékos táplálkozási adatok sem szolgáltatnak pro vagy kontra érveket annak megválaszolására, hogy egyes ragadozófajok rendelkeznek-e jelentős hatással egyes prédafajokra.” Vajon mi a túrót monitoringoznak a madarászok, amikor költési időben hárman-négyen sátrat vernek a sasfészkek közelében, kamerákat szerelnek a fészekre, éjjel-nappal ügyeletet tartanak, hogy ne háborgassa – rajtuk kívül – senki a fészket. A sátrat, a felszerelést és az „ételfutáros” meleg kosztot az MME biztosítja. Aki nem hiszi, nézze meg a kotlás élő közvetítését a Hortobágyi Nemzeti Park egyik sasfészkéről, ami – micsoda véletlen – minden rákattintáskor egy multi cég reklámjával kezdődik. Öreg „madarász-barátaim” mesélték, hogy mekkora üzlet a sastojások vagy a cseperedő sasfiókák exportja. Nem kellett kérdeznem, logikus volt a válasz: a „sasőrzőkön” kívül soha senki más nem juthatott hozzájuk. Változott a helyzet azóta? Büszkeséggel tölt el, hogy a parlagi sas európai állományának mintegy kétharmada a „sasbarát” Magyarországon él. De jó lenne azért a helyére tenni a dolgokat, hogy mi, vadászok ne azért próbáljunk tenni bármit is a fácán állományáért, hogy legyen prédája a ragadozó madaraknak! Cseke Sándor
CÍMLAPFOTÓ: FIATAL GÍMBIKA M RÁZ EDINA FELVÉTELE
2014/április
207
Naná, hogy megérte!
FOTÓK: KÓKAI MÁRTON
Az igazság – azaz a sorsolás – pillanata
208
Ha az ember nyer egy 2 millió forintos UTV-t – és csak annyit tett, hogy előfizetett 2014-ben a Magyar VADÁSZLAP-ra, tehát még 10 ezer forintot sem fizetett érte – jogosan gondolhatnánk, hogy érdemes volt „befektetnie”. A FeHoVa szombati napján sorra kerülő sorsoláson a Váralja Vadásztársaság tagjának, Ferencz Róbertnek kedvezett a szerencse. Az ő nevénél állt meg a névsor a kivetített képernyőn. Az értesítést követően a VADÁSZLAP szerkesztőségében Martinez Ferenc, a Keeway Magyarország Kft. értékesítési vezetője adta át az 500 köbcentis, nyúzópróbán átesett UTV-t, ismertetve a 4x4-es terepjáró valamennyi előnyét és a teszt során felmerült hibákat. Ferencz Róbert és felesége egy magasított FIAT Ducato kisteherautóval szállította el a nyereményét, nem minden nehézség nélkül. Erről tanúskodnak felvételeink.
Nem csak kapni, adni is öröm! – Balra a nyertes, Ferencz Róbert, amint átveszi az UTV slusszkulcsát Martinez Ferenctől
Ugyancsak centizni kellett a megerősített pallókon Martinez Ferencnek, aki „utoljára” ülhetett az UTV volánjánál
2014/április
INTERJÚ Szebényi Lászlóval, az MKVSZ elnökével
Csak ami repül Azt mondja a Magyar Korongvadász Szövetség 73 éves elnöke, hogy „csak ami repül”, arra emel puskát. Ha nem tudnám, hogy kicsoda, akár zeneszerzőnek vagy virtuóz hegedűsnek nézném, miközben hét nyelven beszélő „interkontinentális” kereskedő, lobbista… igazi önzetlen csapatjátékos. Már csak az MKVSZ és a FITASC – a korongvadász nemzetközi szövetség – dolgai érdeklik, a fő célja, hogy 2017-ben Magyarországon – Galgamácsán – legyen az első korongvadász világbajnokság. A rendezés jogát már megnyertük. VADÁSZLAP: Miért pont Galgamácsa az ideális helyszín egy világbajnokságnak?
VADÁSZLAP: Miből? Szebényi László: - Hát nem állami pénzből! 2011-ben, amikor
Szebényi László: Amikor a FITASC elnökével, Jean-Francois
Palinkas úrral megnéztük a Galgamácsa határában lévő, északi-északnyugati fekvésű, dimbes-dombos, árkokkal szabdalt vidéket, rácsodálkoztunk a lehetőségekre. Minden különösebb gond nélkül akár tíz-tizenkét pályát is ki tudunk jelölni anélkül, hogy a versenyzőknek a nap bármely szakában a szemébe sütne a nap. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy szerencsére kiváló partnerre találtunk a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetésében, akik lehetővé teszik a pályák kijelölését, a versenyek megrendezését anélkül, hogy egyetlen fát is ki kellene vágnunk. Sok munka vár még ránk, hogy a vendégvárásban, a versenyzők és kísérőik elhelyezésében ne legyen hiány. VADÁSZLAP: Gondolom, nem a világbajnokság lesz az első nagy nemzetközi verseny Galgamácsán. Szebényi László: Természetesen nem. Személyesen is
meghívom a VADÁSZLAP szerkesztőségét a május 1718-ai magyar korongvadász Grand Prix-re (Parcours de Chasse), melyre már 18 ország versenyzői jelentkeztek, de szerintem még legalább 5-6 országból érkeznek majd versenyzők. Négy pályán ez lesz a főpróba, melyet több EB, két VB és a végén – a terveim és célom szerint – az univerzális világbajnokság követ, a sportág történetében először. A félreértések elkerülése érdekében, nem a jelenlegi galgamácsai lőtér a versenyek helyszíne, új pályákról van szó, új utakról, új bázisról szól a történet.
megválasztottak az MKVSZ elnökének, én már a FITASC elnökségének a tagja voltam és azt mondtam, ha elvállalom, dolgozni akarok. Nekem már nincs olyan sok dolgom a világban, nem kell küzdenem a megélhetésemért, az egzisztenciám alakítgatásával, bőven van időm a szervezet dolgaival foglalkozni. JF Palinkas – a francia elnök, akinek az apja magyar volt – támogatott és támogat az elképzeléseim megvalósításában. A másik fontos tényező, hogy rengeteg ismerősöm, haverom, barátom van szerte a világban, ismernek és ami ennél sokkal fontosabb, megbíznak bennem. Egy-egy nagyobb nemzetközi verseny megszervezése szponzorok nélkül nem megy, a nevezési díjak nem fedezik a költségeket. Mi tehát a feladat? Csapatmunkában, okosan együttműködve támogatókat kell találni, akik hozzák a dobógépeket, kedvező áron adják a korongokat, segítenek a logisztikában stb-stb. Én úgy látom, hogy ez nekünk menni fog, képesek vagyunk sikeres versenyeket rendezni.
Számomra nem eszköz, hanem cél a versenyek szervezése
VADÁSZLAP: Ezt csak egy befolyásos ember meri így kijelenteni. Hogyan tett szert az ismertségre?
2014/április
209
INTERJÚ Szebényi László: 1956-ban, 16 évesen disszi-
dáltam. Siófokon nevelkedtem és már 13 évesen eldöntöttem, hogy ha „nagy leszek”, nem maradok Magyarországon. Talán volt annak is a döntésemben szerepe, hogy az anyám rangos német nemesi család sarja, az apám pedig osztrák származású volt. Belgiumba kerültem, ahol kiderült, hogy van érzékem a nyelvek iránt, mert három-négy hónap alatt megtanultam flamandul, amihez aztán hozzájött az angol, a német, a francia, a holland, a spanyol megtanulása. Ami az én nyelvtanulásomban az érdekes, hogy soha semmit nem fordítok le egyik nyelvről a másikra, ha például angolul beszélek, akkor angolul is gondolkodom, de így van ez a többi nyelvvel is. VADÁSZLAP: Oké, ahány nyelvet beszél, anynyi ember – tartja az ismert közmondás, de ez még nem hiszem, hogy elég volt a nemzetközi „befolyásra”. Szebényi László: Valóban. Belgiumban fo-
tózsurnalizmust tanultam és másfél évig Amerikában is – Kodak ösztöndíjjal – fotóriporterkedésre oktattak… így lettem szabadúszó fotós. Mivel nem volt, ahogy mondani szokták, „se kutyám, se macskám” vállaltam a veszélyes helyeken is a fotózást, mert jól lehetett vele keresni. Amikor nem a veszélyes helyeken jártam, akkor a portré- és a színházi fotózással foglalkoztam. VADÁSZLAP: Amikor „nem a veszélyes helyeken járt”, akkor jutott ideje a sportlövészetre? Szebényi László: Azt már 1957-ben Belgium-
ban elkezdtem. A fogadott „anyám”, az Agfa fotópapírokat gyártó Gevaert multinacionális cég egyik tulajdonosa külön instruktort fogadott, hogy megtanuljak tisztességesen skeetet lőni. Nem vagyok versenyző típus, mégis sorra nyertem a versenyeket. A skeetlövés mellett elkezdtem a műlegyes horgászatot és megismertem a belgákat, akik hajlandók vagyonokat költeni a hobbijukra. Mindenki! Németországban csak a pénzesek, akik áldoznak a luxus cikkekre, a belgák szívesen megfizetik a magas minőséget, ha a szenvedélyükről, a kikapcsolódásukról van szó. Szóval elkezdtem luxus horgászbotokat összeállítani és értékesíteni, amihez a sportlövészetből következően rövidesen társultak a drága sportfegyverek, majd az extra horgász- és vadászutak szervezése. Csak legyezőhorgászat, és kimondottan luxus vadászatok szervezésével
210
A FITASC ötféle versenyszámban rendez – kizárólagos joggal – versenyeket:
foglalkoztam. Bejártam a világot, csak Ausztráliában és Új-Zélandon nem voltam… VADÁSZLAP: Sok mindent lőtt? Szebényi László: Igen is, meg nem is. Valószí-
1./ A legnépszerűbb versenyszám a Sporting, azaz a korongvadászat, melyben 15 szóló és 5 dublé korongot kell eltalálni, s melyek különböző nehézségi fokon jelenítik meg a vadászható vad viselkedését. A terület adottságainak megfelelően úgy helyezik el a korongdobó gépeket, hogy a versenyzők a lehető legjobb, a vadászat feltételeinek megfelelő célokat lőhessék meg. Mint pl.: fogoly, réce, fácán, nyúl, stb… Berepülő, elrepülő, átrepülő és keresztező röppályák vannak, alacsonyan és magasan is. A röppálya elhelyezkedhet nyílt terepen, erdőben vagy részben fák és bokrok takarásában. 2./ A Compak Sporting versenyszámban öt egymás melletti „ketrecből” lőnek a versenyzők 5-5 korongra, melyek emelkedő, beeső, közeledő, távolodó, magasan szálló, stb. korongok, úgy, hogy egy 40 x 25 méteres téglalap fölött kell a korongoknak elhaladnia. A röppályának olyannak kell lennie, hogy minden korongra, mind az öt lőállásból, a lövő kétszer tudjon rálőni anélkül, hogy a többi lövőt, a bírót, a személyzetet vagy a nézőket veszélyeztetné. A szóló korongon kívül lőni kell a vadász-dublét (egy, vagy két gépből dobott kettő korong. Az első korongot a lövő kéri, a második, a lövőnek az első kidobott korongra leadott lövése után 0-3 másodpercen belül indul) és a szimultán dublét (egy vagy két gépből, illetőleg két korongot egyszerre dobni tudó gépből – a lövő kérésére – egyszerre repül ki a két korong). Ezt a versenyszámot nevezik gyorsított korongvadászatnak. 3./ A kombinált versenyszámban (Combined game shooting) golyós és sörétes puskával lőnek a versenyzők. A 0.22-es – központi gyújtású – kalibertől kezdődő saját távcsöves golyós puskával 100 méterről kell eltalálni az őz, a zerge és a róka alakot, valamint 50 méterről a futó disznó alakot, míg a sörétes puskával két gyorsított és két vadász trap számban kell helyt állni. 4./ Az univerzál trap versenyszámban öt lőállásból öt gép által dobott korongra lőnek a versenyzők. 5./ Szárnyas korong versenyszám az élő galamb repülését imitálja. Az univerzál versenyszámban még nem rendeztek világbajnokságot, a szárnyas korongot pedig – egyelőre – nem lövik a magyar versenyzők.
2014/április
nűleg a sportlövészet az oka, hogy kialakult bennem egy furcsának is nevezhető filozófia, csak ami repül, arra vadászom. Az öcsém, aki ma is Siófokon él, ő lett a családban a nagyvadas. Tudja, igen emlékezetes és sportos vadászatok vannak szerte a világban, de kevés olyan, mint Marokkóban például a sárszalonka, vagy itthon, a hegyek között az erdei szalonka elejtése. VADÁSZLAP: Milyen állampolgárságú Ön? Szebényi László: Magyar. Voltam belga is, de
amikor 1989-ben átköltöztem Németországba, lemondtam és nem vettem fel a németet. Volt idő, amikor ENSZ menekültként konzuli útlevéllel közlekedtem, 1966-ban már hazalátogattam, pedig nem voltam diplomata. A magyar állampolgárságomhoz mindig ragaszkodtam, sokáig – hónapokra ugyan – a feleségemmel, akivel 43 éve élünk együtt, csak látogatóba jártunk haza. Aztán a látogatásból 2000-ben letelepedés lett, ma itt lakunk Székesfehérváron és jól érezzük magunkat… csak egészség legyen! VADÁSZLAP: A skeetből hogyan lett korongvadászat, parcours? Szebényi László: 1971-től volt egy nagy szü-
net és csak 1991-ben kezdtem a barátaim unszolására ismét lőni, de már nem skeetet vagy trapot, hanem a vadászathoz közelebb álló parcourst. 2003-ban lettem a FITASC elnökségi tagja és azóta – a feleségem szerint – ez lett a mindenem, a munkám, a szórakozásom, a hobbim. Ha arra gondolok, hogy a magyar, 2-300 tagú kis szövetségünk milyen jelentős befolyással bír a sportlövő világban, akkor büszke vagyok. De büszke lehet ránk, a Magyar Korongvadász Szövetségre az egész ország is, mert egy-egy nemzetközi verseny ezreket mozgat meg, jönnek a versenyzők és kísérőik, szállás kell nekik, étkeznek… szóval bevételt hoznak az országnak. Számokban kifejezve, egy Európa-bajnokságon 900-1000 versenyző indul, ha megvalósul az elképzelésünk, a világbajnokságon pedig 1200 versenyző fog a standokba beállni. Biztos vagyok benne, hogy jó versenyeket fogunk rendezni. Cseke Sándor
VADÁSZATI JOG DR. FARAGÓ ISTVÁN jogász
[email protected]
Alakul a precedensjog H
a jól tudom és ma is így tanítják, hogy a magyar jogrendszer a kontinentális jogok közé tartozik, azaz nem az amerikai filmekből ismert angolszász precedensjog. A két rendszer laikus számára is érthető különbsége, hogy az egyik a hatályos jogszabályok adott tényállásra alkalmazásának alapján áll, míg az utóbbi az adott tényálláshoz hasonló ügyekben korábban hozott döntésre hivatkozással próbál igazságot tenni. Mire is van szüksége Magyarországon egy jó bírónak vagy ügyvédnek? Véleményem szerint sokkal inkább a bírósági határozatok tárának ismeretére és a számítógép gyors kezelésére, ugyanis a tanítottakkal ellentétben nem a kódexek lapozgatása vagy a jogtár tanulmányozása egy-egy ügy eldöntésének az alapja, sokkal inkább egy-egy hasonló ügyben hozott korábbi bírósági határozat. Talán egyre többen tudják, hogy néhány éve kötelező a szakminisztérium által létrehozott honlapon valamennyi magyar bíróság ítéletét közzétenni. Ebben a jókora ítélethalmazban akár ügycsoportokra, akár bíróságokra vagy még jogi képviselőkre is rá lehet keresni, arra is, hogy egy adott ügyvédnek milyen mennyiségű pere volt, és azokból mennyit nyert meg. A keresetlevelet készítő jogásznak vagy az igazságot osztó bírónak egyre inkább annyi a feladata, hogy az adott üggyel kapcsolatos álláspontját alátámasztó eseti ítéleteket találjon. Mondjuk ki nyíltan, a magyar jogalkalmazás a gyakorlatban egyre inkább precedensjognak minősül. Ez nem is lenne baj, ám ezen jogrendszer működésének van egy alappillére: a konzekvencia. Az autó-vadütközéssel kapcsolatos per egy ügyvéd számára talán olyan, mint egy sebészorvosnak a vakbélműtét; rutin munka, száz esetből majdnem annyiszor sikerül is, egy-egy beteg mégis belehal. Azt gondolhatjuk, hogy ebben a témában már nem mondhat senki újat, hiszen még az egykori Legfelsőbb Bíróság néhány iránymutató döntéssel kijelölte a bíróságok számára az ilyen jellegű ügyekben követendő ítélkezési gyakorlatot. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű, ugyanis a mai napig számos egymásnak ellentmondó bírósági határozatra hivatkozással születnek egymásnak ellentmondó ítéletek, és tudomásom szerint a mai napig nem oldotta meg ezt a problémát a Kúria az egyébként régóta esedékes jogegységi döntéssel. Mivel ügyvédként hol a vadászatra jogosult, hol a károsult oldalán állok, jól tudom, hogy mindkét fél igazára tudok megfelelő bírósági ítéletet hozni. Egyébként ezekről a speciálisnak mondható kártérítési ügyekről a vadászati törvény egyetlen mondata szól, miszerint a vadászatra jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak az ily módon okozott kárt. Abba kár is belemenni, hogy az ütközést a Magyar Állam tulajdonában lévő élő vad a vadászterületnek nem minősülő közúton okozza, hiszen ezeken az apróságokon az ítélkezési gyakorlat rég túltette magát. Szintén kár azon gondolkodni, hogy a vadgazdálkodás miért veszélyes
2014/április
üzem; maga a vadászati tevékenység ugyan más jogágak gyakorlata szerint is az, sőt a Ptk. szerint a vadállat tartójának is hasonló felelőssége van, de úgy gondolom, zavarba lehetne hozni a jogalkotót, ha a vadgazdálkodás ezen minősítését meg kellene indokolnia. Jelenleg, ha tetszik, ha nem, az autó és vad ütközésére a veszélyes üzemek találkozásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyek központi kérdése a felróhatóság. A vadászati törvény végrehajtási rendelete ugyan ad egy példálózó felsorolást arra vonatkozóan, hogy mi minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának, de elég kevés olyan bolond van, aki az útra hajtja, vagy etetéssel kifejezetten oda szoktatja a vadat. A bírósági gyakorlat a felróhatóság körében a vadveszélyt jelző táblák megfelelő módon történő kihelyezését tekintette sokáig perdöntőnek, de már olvastam olyan ítéletet is, amelyben a Törvényszék másodfokon megállapította, hogy bár a baleset helyszíne nem áll vadveszélyt jelző tábla hatálya alatt, azonban mivel a sofőr már évtizedek óta vezetett, neki már egy kilométerekkel korábban kihelyezett tábla miatt az ütközés helyszínén is számítania kellett volna vad felbukkanására. (Mivel a pertárgyérték három millió forint alatti volt, a Kúriához sem lehetett volna fordulni felülvizsgálati kérelemmel ezen sajátos jogértelmezés miatt.) A vadászatra jogosultak képviseletében eljáró ügyvédek valamennyien ismerik azt a 2000-ben született bírósági határozatot is, amelynek lényege, hogy önmagában a vad közúton való megjelenése nem értékelhető a vadásztársaság fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként, mivel – egyszerűsítve az indoklást – a vad jóval korábban itt élt már, mint az utak megépültek. Ezt olvasva, a vadászok talán meg is nyugodhatnának, de az autósokat képviselő ügyvédek ismerhetik azt a 2003-ban született döntést, amely felülírja az előzőt, és azt állapítja meg, hogy például szarvasbőgés esetén a vad közúton való megjelenése mégis megalapozza a vadászatra jogosult kártérítési felelősségét, mert – így indokolta a bíróság – ilyenkor az állat magatartása lényegesen megváltozik, ez pedig abban jelölhető meg, hogy a veszélyforrásokra, beleértve a személygépkocsit is, a szokásostól eltérően reagál és ez az adott esetben kimeríti a rendellenesség fogalmát. Az autópálya-kezelők jogi képviselői viszont tényleg hátradőlhetnek, mert az egykori Legfelsőbb Bíróság még az 1990-es évek legvégén egyértelmű és máig sem felülírt döntést hozott arról, hogy a vad autópályán való megjelenése minden esetben, mindentől függetlenül a vadászatra jogosult érdekkörében felmerült rendellenességnek minősül, és annak kárfelelősségét alapozza meg. A józan ész persze azt diktálná, hogy egyszerű közút és autópálya között nem lehet tényleges különbséget tenni, illetve ha már autópálya létesítésénél jogszabály írja elő vadvédelmi kerítés létesítését, akkor miért nem az autópálya kezelője felel a vadbalesetekért. Egy nyugalmazott bíró minderre azt mondta egyszer rezignáltan: a fóka kevés, a vadász sok, de az autósok még többen vannak…
211
Aki kimarad, az lemarad N
yilván sokan ismerik a régi viccet és tudják, ciát, amelyre az is indított, hogy akkori munkaadóm, hogy a mókus és a patkány farka között a Bábolna Rt. volt a nagyhírű tatai vadászterület vadáegyetlen különbség van: a menedzselés. szatra jogosultja. Az egész napos rendezvény remekül Bizony fontos dolog ez, és az is megálla- sikerült, ott volt mindenki, aki számít: a tudósok, vadpítható, hogy a természetvédelem, illetve a természet- biológusok, madarászok, valamennyi érintett nemzeti védők ebben régóta jóval előttünk járnak. Gondoljunk park kezelői, természetvédők, vadászok (sőt a rendezcsak a nagyságrendileg különböző társadalmi elfoga- vény záróakkordjaként még az Öreg-tóra behúzó vaddottságra, az érdekérvényesítő képességre és a pénzügyi libák is). A konferencia és a vízivad témában rendezett, támogatásokra. Azt mindannyian tapasztaljuk, hogy szinte valamennyi mai jelentős vadászfestő alkotásait a vadgazdálkodás gyakorlatilag állami támogatás nél- bemutató kiállítás is nagy sikert aratott. Aztán – mint kül maradt, viszont azt kevesen tudják, hogy 2004 után a drámában – „a többi néma csend”, majd néhány év számos agrárjellegű céltámogatás – pl. haris-, túzokvé- múlva a gondolatot más szemszögből tökéletesen megdelmi, stb. – létezett, amely különböző védett fajok élő- valósították a mára már hagyományossá vált, évente helyein a földtulajdonosoknak jelentős bevételt juttatott, megrendezendő, nagysikerű Vadlúdsokadalommal, gyakran úgy, hogy a művelésre alig kellett pénzt áldozni. amelyet kizárólag a természetvédők és a város rendez, Ha jól belegondolunk, a különbségtételnek semmiféle a vadászokat és a vadászatot teljesen kihagyták belőle. alapja nincs, hiszen például a fogoly, a fácán és a meÚgy tudom, hogy a természet, az ökoszisztéma folyazei nyúl épp úgy része a magyar faunának, mint a haris matosan alakul, a természet változik, új fajok tűnnek vagy a túzok, célprogramok azonban csak fel és régiek pusztulnak ki, azonban minden a védett fajok esetében születtek és agrártáfajhoz hozzátartozik az emberi, mégpedig mogatásokat is csak ilyen célprogramokkal a kultúrtörténeti tényező, ami az egykor kapcsolatban fizettek. Szintén alaptalan az vagy ma vadászható fajok esetében a vadáa különbségtétel is, amely a vadászható fajok szattörténeti hagyományokat és vonatkozááltal okozott károk esetében a földtulajdois magában foglalja. Úgy gondolom, a természet- sokat nosok felé megtérítési kötelezettséget ír elő, hogy a Vadlúdsokadalom akkor lenne teljes, védelmi viszont a mindenkori védett fajok kártételét ha az érdeklődő természetkedvelők megisakár földön, akár vízben kénytelen a tulajmerhetnék a vadlibázás több száz éves hatörvény donos elviselni (igaz, emlékezetem szerint az gyományait, fortélyait, ha látnák például állami egykor a vadászati törvénnyel és a régi erdőBalogh Péter fantasztikus grafikáját a ködkártalanítást ben vadlibára vadászó két öreg cimboráról, törvénnyel elfogadott természetvédelmi törvény állami kártalanítást írt elő a védett fajok vagy éppen megismernék a két világháború ír elő kártétele esetén, azonban nem tartom valóvilághírű vadlibaterítékek történetét a védett fajok közötti színűnek, hogy azóta valaki ilyen kártérítést – és talán egyszer még egy jó vadlibasültet is kártétele kapott volna, például a kárókatona, a vidra megkóstolhatnának… vagy vadászhatóvá nyilvánítása előtt a nyári A természetvédőkkel való párbeszéd nem esetén lúd kártételei miatt). megkerülhető, ezért is örömmel olvastam A fauna, sőt az ökoszisztéma, beleértve az idei vadászévkönyv néhány vonatkozó az élőhelyet is, egy és ugyanaz, ugyanazon írását; a közeledéshez mind a szaksajtónak, a réten vagy szántón él a tücsök, bogár, ürge mind a vadászati szervezeteknek meg kell és mezei nyúl, ép ésszel védelmüket nem lehet külön- tenni minden tőlük telhetőt. Mint tudjuk, hiszen laválasztani és külön kezelni. A vadászoknak arra is több punk is megírta, a Magyar Madártani Egyesület idén figyelmet kellene fordítaniuk, hogy – utalva egy má- címerállatát, a túzokot választotta az Év Madarának. sik régi viccre – ne maradjanak ki mindig a jóból, ne Remélem, hogy mindent megteszünk annak érdekéhagyják ötleteiket mindig „lenyúlni”. Talán még em- ben, hogy e nemes madár egykori vadászatát és vadálékeznek arra, hogy a VADÁSZLAP és a VKE 1997- szattörténeti jelentőségét, emlékeit is megismerhesse ben tematikus konferenciasorozatot indított látványos idén a nagyközönség, valamint azt is remélem, hogy képzőművészeti kiállításokkal kísérve, kezdve a sza- a számomra oly kedves és a kipusztulás szélén álló melonkától a vadgerlén át az őzig. Ezen sorozat sikerén zei veréb, vagy a molnárfecske után jövőre a tragikus felbuzdulva jómagam szerveztem meg 1998 novembe- helyzetbe került fácán legyen az év madara. Faragó István rében, Márton napon, Tatán az első vízivad konferen-
212
2014/április
FOTÓ: SOMFALVI ERVIN
PUBLICISZTIKA
A vadállatról Induljunk el a véreb nyomán! Mármint annak a kinyomozásában, hogy nyelvünk hogyan rejti el olykor a valóságot nem elég figyelmes használói szeme elől!
V
érengző ebnek gondolja a vérebet az „utca embere”, egy átlag polgár, ami – tudjuk – egyszerű tévedés. Vérnyomon haladó, hannoveri barátunk nem értené, mivel „vádolják” őt, miközben farkcsóválva szalad elénk. Hasonlóképp, a vadállat elnevezés egy vérengző fenevad vicsorgó képét idézi fel a biológiai (és nyelvészeti) tudományokban kevésbé jártas honfitársunk előtt. Holott igazi vadállat a fóti boglárkalepke, az éti csiga és a molnárfecske is. (Ez utóbbi a szúnyogok szemszögéből nézve ráadásul valóban vérszomjas népirtó.) „Vadság” és „szelídség” fogalmai tehát tisztázásra szorulnak. Nem nyelvészeti és nem is etológiai tanulmányt készülök írni, csupán megosztom mókás tapasztalataimat, állatkerti gondolataimat a téma iránt érdeklődőkkel. De kezdjük korábbról! Valahonnan Saint-Exuperytől, aki nevezetes rókájával és a francia „apprivoiser” ige
2014/április
magyar nyelvre nehézkesen „átfényképezhető” jelentéstartalmával mintegy előre vetítette az elmúlt század ember-állat kapcsolatának különös megváltozását. Megszelídítettük őket? Mindenesetre behordtuk városi otthonainkba először a kutyát és a macskát, aztán halakat, madarakat, hüllőket és rágcsálókat, végül az egykori „házi” állatokat is. Kertjeinkben ott mekegnek a kecskék (nekem is voltak amolyan „operett” kecskéim, akik nem adtak tejet, nem vágtam le őket, csupán jelenlétükkel örvendeztettek meg), ott a ló, a kedvtelésből tartott csüngő hasú disznó, a nyuszi, a dísztyúkok, fürjek. Állatkertjeinkben pedig ott vannak a többiek, akiket nem tanácsos otthon tartani: az elefánt és a víziló, a zsiráf és az oroszlán. De nem adjuk fel: városi lakásainkban otthonra lelnek mérges kígyók és madárpókok, mosómedvék és kismajmok, azonkívül méteres ara papagájok és az udvarban az egyébként valóban vad és veszélyes őzek is. Mi végre tesszük is ezt? Nekik, vagy inkább nekünk van szükségünk erre a különös találkozásra? Ha már magunkhoz szelídítettük őket, akkor természetesen nekik is. Az általunk „kitermelt”, létrehozott fajtáknak, egyedeknek mindenképpen. A kutyának, macskának és annak az ara papagájnak, akit (sic!) mi neveltünk fel, vagy legalábbis szocializáltunk magunkhoz. Őket már nem illik magukra hagynunk… De ott kopogtatnak a többiek is! Nem konkrétan arra gondolok, hogy holnap reggel egy zsiráf fog kopogtatni kedves olvasóim ajtaján szállást, simogatást kérvén. Mindössze arra szeretnék rámutatni, hogy ők is a mi gondjainkra vannak bízva! Nemzetközi tenyészprogramok segítik fennmaradásukat, mert eredeti élőhelyeik pusztulóban vannak. És még egy léptékkel nagyobbra „zumolva” a képernyőt, azt látjuk, hogy erdeinkben (a világ erdeiben és mezőin) mi irányítjuk az ott élők sorsát, gazdálkodunk, megmentünk, szaporítunk és selejtezünk. „Operett” zsiráfok balettoznak a szafari parkokban, megszámolt oroszlánok, visszatelepített antilopok, mesterséges odúkban költő ara papagájok pislognak felénk. Tehetünk mást? Magukra hagyhatjuk őket? Egy idő után biztos helyreállna a rend (vagy egyfajta rend), de akkor magunkat kellene „kivonni” a forgalomból. A kocka tehát el van vetve. Az elmúlt évszázadokban, évezredekben mi is beépültünk a rendbe. Először éhesek voltunk és – bocsánatot kérve az elejtett vad szellemétől – vadásztunk, akár a többi, a táplálékot másodkézből, „félkészen”, élőhúsban felvenni hivatott állat. Aztán kitaláltunk ennél jóval borzasztóbbat: házunk mellé édesgettük elemózsiánkat. A tyúk remélte, hogy ez csak valami félreértés! Hahó, kisgazdám – kárálta – én vagyok az! – miközben a vas ízű vér végigömlött száján. De jött még remekebb: feltaláltuk az élelmiszeripart. Csirkegyár. Szintetikus csirkegyár. Érdekes, a hűtőpultnál senki nem lesz rosszul, amikor meglátja a véres tetemet megcsonkolva, lefagyasztva. Czigány Ildikó
213
AKTUÁLIS
Újra van magyar sörétes töltény 2009-ben megszűnt a nagy múlttal rendelkező hazai sörétes tölténygyártás, amikor a fűzfői üzem tulajdonosváltása bekövetkezett. Az addigi tulajdonostól a svájci székhelyű saltech AG. vásárolta meg a gyárat és kapta meg – miután ez jogutódlást is jelent – az Európában ismert és évtizedekkel korábban bevezetett NIKE név további használatának lehetőségét. A haditechnikai gyártmányok előállításában jó nevű svájci saltech anyacégnek több országban vannak leányvállalatai, amelyeket – sajátos módon megkülönböztetve, mégis egységes módon – az adott ország nevének kezdőbetűjével jelölnek (aaltech néven az osztrák, ialtech néven az olasz, stb.) és csupa kisbetűvel írnak, így lett a magyarországi leányvállalat neve haltech Kft. (hungarian ammunition and law enforcement technology), logója pedig a név mellett egy világítópontos céltávcső szálkeresztje. 2013 elején döntött úgy az anyacég vezetése, hogy a magyar leányvállalat ismét kezdje meg a vadászatra alkalmas sörétes töltények hazai piacra történő gyártását. Az elmúlt egy év alatt csak 12-es kaliberű patronokat gyártottak, de az idei apróvadas vadászidényre már be akarnak lépni a piacra a 20-as és a 16-os kaliberű töltényekkel is. A gyártókapacitás elvileg korlátlan – legalábbis a hazai vadászok és koronglövők ellátásához – hiszen a gépek 3-4 hét alatt le tudják gyártani a Magyarországon évente felhasználni kívánt teljes tölténymennyiséget, beleértve a sportlövészetét is.
Léber Dóra ügyvezető igazgató elmondta, hogy az alapanyagokat Európából importálják. Hüvely- és sörétgyártó gépsorokat csak több száz milliós éves tételnél lenne gazdaságos beüzemelni. A korábban itthon előállított jó minőségű Rex lőpor – amit a régi NIKE töltényekhez használtak fel – a gyártó csődbejutása miatt megszűnt, így az is importból kerül a töltényekbe. Üzleti titok, hogy melyik gyár milyen típusát használják, de nem a sok reklamációról „elhíresült” cseh és spanyol termékeket. Az itt készült töltényeket Ausztriában is NIKE márkanévvel forgalmazzák, de Európában sok kereskedő cég saját márkaneve alatt adja a vásárlóknak a Magyarországon gyártatott patronokat. Az ügyvezető elmondása szerint mai termékeik olyan minőségűek, mint a korábban legendásan jónak számító NIKE-EXTRA volt. Az uniós előírásoknak megfelelően a jövőben csak 4 milliméteres, vagy annál kisebb átmérőjű söréttel töltött vadásztöltényeket készíthetnek. Természetesen az engedélyezett „gyöngygolyóval” (slug) szerelt patronokat is gyártják a vadászok részére. Sajátos, a hazai kereskedelemben teljesen szokatlan értékesítési gyakorlatot vezettek be: csak egyféle ár van! A fűzfői gyári mintaboltjukban mindegy, hogy országos bolthálózattal rendelkező nagykereskedő vagy az utcáról „betévedt” sportvadász a vevő, ugyanannyiért kapja a termékeket. Pusztán az egyszerre megvásárolt mennyiségnél van kedvezmény, 250, 500 és 1000 darabnál csökken az ár, nagyságrendenként 2-3 forinttal. Így a 24 és 28 grammnyi 2,4 milliméteres söréttel töltött NIKE sportlőszer mennyiségtől függően 53-65 forint, a 32 grammnyi 2,5-4 milliméter átmérőjű söréttel töltött NIKE vadászlőszer ára 66-75 forint. Jellemző, hogy egyre több vadásztársaság egy tételben veszi meg tagjainak a töltényszükségletét, kihasználva a mennyiségi kedvezménnyel elérhető olcsóbb árat. Az új gyártású NIKE töltényeket a gyenesdiási lőtéren kipróbáltuk, több sörétmérettel és több puskával lőttünk 30 és 50 méterre elhelyezett lőlapokra a szórásképet vizsgálva, majd szintén 30 és 50 méterről a 3 részes, billenő elemekből épített nyúlalakra lőttünk az ölőerőt nézve. Más gyártmányú töltényekkel összehasonlítva, az új NIKE vadászlőszerek jól vizsgáztak. Somfalvi Ervin Magyarországon 1921-ben kezdődött a sörétes lőszerek gyártása Mosonmagyaróváron, a Hirtenbergből (Ausztria) vett gépeken. Az üzem 1950-ben Székesfehérvárra került, majd 1964-ben átvette a Nitrokémia a gyártósort. A fűzfői üzem 1990-től olasz partnerrel Nike-Fiocchi Kft. néven vegyesvállalat lett, majd 2005-től teljesen a Fiocci tulajdonába került. 2006-ban ismét lett magyar társtulajdonos, 55 százalékban a FER-COM Kft. volt az olaszok üzlettársa. 2009-ben lett kizárólagos tulajdonos a svájci satlech AG.
214
2014/április
VADGAZDÁLKODÁS
A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult. A 20. század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt, az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli. Legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult. Az „Év madara” program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az MME szakemberei, tekintettel arra, hogy egyesületünk 2014-ben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ezen kerek szám alkalmából szeretnénk az érdeklődőkkel jobban megismertetni címermadarunkat. A túzok elterjedési területe Marokkótól az Amur torkolatvidékéig nyúlik, az eurázsiai szteppövezetben. Az egykor összefüggő európai állomány feldarabolódott. Hazánkban az utóbbi évek felmérései szerint jelentős állományai csupán a Kisalföldön, a Duna-menti síkságon, a Nagy-Sárréten, a Bihari-síkon és a Hortobágy térségében maradtak fenn. A Kárpát-medencében az 1900-as évek elején legkevesebb 12 000 túzok élt. A trianoni határokon belüli populáció létszáma mintegy 8000 lehetett, amely a II. világháborúig gyakorlatilag nem változott. Ezt követően azonban folyamatos csökkenés kezdődött, de a rendszeres felmérés csak 1969-ben indult meg, amikor 2 765 példányt regisztráltak. Napjainkban létszáma 1 500 egyed körül stabilizálódott. A túzok a nyílt területek madara. Egyaránt megtalálja életfeltételeit a füves pusztákon és a nagyüzemi mezőgazdasági környezetben is. Utóbbi területek bővebb táplálékkínálatot, kedvezőbb mikroklímát biztosítanak számára, mint a természetes élőhelyek. Ugyanakkor fészkei itt súlyosan veszélyeztetettek a fészkeléssel azonos időpontban történő mezőgazdasági munkálatok miatt. Legkedveltebb élőhelyei a gyepek, a lucernások, a gabonatáblák és ezek tarlói, illetve télen a repceföldek. A Kárpát-medencében élő túzokpopuláció általában nem vonul. A hideg, jeges, havas telek azonban gyakran dél felé kényszerítik. Ilyenkor eljutnak Olaszországba és Albániába is. Az ilyen nagy távolságú kóborlás során gyakran jelentős veszteség éri az állományt. Az elmúlt négy évtizedben a magyar túzokállomány legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás, az ütközésveszélyes elektromos vezetékek, a fészekragadozó rókák, vaddisznók és kóbor kutyák elszaporodása vált. Védelmének első lépése az ivararányt rendkívül kedvezőtlenül átalakító vadászat (kakasok kilövése) korlátozása, majd teljes tilalma, végül az 1970-es védetté nyilvánítás volt. Hazánkban a túzok jelenleg fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. Forrás: MME
2014. április
FOTÓK: BODNÁR MIHÁLY
A túzok az év madara
215
Gondolatok az év madaráról A különböző médiák és az informátorok a túzok számbeli csökkenésének évszázadokra visszanyúló felelősévé a vadászokat teszik. Ehhez szeretnék néhány gondolattal csatlakozni, és ennek alapja az a negyvenöt esztendő, amióta foglalkozom a magyar puszta éber szemű madarával – legfőbbképpen a Fejér megyében élőkkel.
évtizedeken át üzletszerűen fosztogatták külföldi múzeumok, magángyűjtemények számára. E sorok írójának a honi madártan két tiszteletre méltó alakja is elismerte utólagos önkritikával a korábbi években elkövetett – esetenként elvakult üzleti érdekű – gyűjtőszenvedélyét. Egyikük apjával együtt, a másik iskolásai segítségével vitte véghez tettét – az apa-fiú páros által kifosztott fészkek száma 40, a másiké 15, a két szám összege 55, és ha fészkenként átlagban csak 2 tojást számolunk, 110. Ha csak a tojások 75 százalékából kel ki csibe, az 82, ha ennek a fele éri meg az egyéves kort, az 41, ha ennek a 75 százaléka válik 3-5 éves korában ivaréretté, az 31, ha ezeknek csak a fele tyúk, az 15, ami az első évben 1-2 tojást tojik és költ ki – ez a szám cca.20. Hosszan lehetne a matematika
FOTÓK: UTASSY GYÖRGY
A nagy kiterjedésű fátlan pusztákon dürgő kakas közelében tartózkodnak a tyúkok, megközelítésük szinte lehetetlen
A témával foglalkozó tudósok már évtizedekkel ezelőtt leírták: „a túzok állományának csökkenése emberöltők, a háromnyomásos mezőgazdálkodás átalakulása óta fennáll”. Az Osztrák-Magyar Monarchiában 12 000 körüli volt a létszáma, Trianon után ez 8000 lett. A fennmaradt statisztikák alapján végzett számítások szerint sem a KuK. időkben, sem ezután soha nem került puskavégre a mindenkori állomány 7 százalékánál több madár! A 20. század harmincas éveiben még a létszámuk is növekedett, mert 1936-ban 7600-at, 1941-ben már közel ezerrel többet – 8557 túzokot figyeltek meg Magyarország területén. 1933-tól áprilisban-májusban csak a kakas volt lőhető, addig a kakason kívül a jércére és a tyúkra is vadászhattak, az éves terítékadatok 5-600 madárról szólnak, ami a rendelet megjelenése után a felére csökkent. 1947-től csak a földművelésügyi miniszter külön engedélye alapján volt lőhető a kakas, 1970-től élvez teljes védelmet. 1944-ig a honi túzokokra a kemény telek jelentették a legfőbb veszélyt, az azokban az években alkalmazott agrotechnika (pl. kaszálás) kevés kárt okozott. A létszámának fogyásához döntő mértékben hozzájárult a tudományosság köntösébe bújtatott tojásgyűjtés, amelynek művelői azok voltak, akiket a madártan hívei a hetvenes évtizedektől a madárvédelem oszlopos „guruivá” kiáltottak ki. Közismert tény, hogy a magyar tájak túzokfészkeit
216
2014. április
VADGAZDÁLKODÁS
segítségével tovább példálózni, hogy mennyivel lenne több a túzokok száma, ha a tudományos tojásrablók nem követik el tettüket – az adatok csak ennek a három személynek természettel szembeni kártételéről szólnak – és nem csak hárman voltak. A második világháborús magyarországi csatározások kisöpörték a túzokot az országból, a harcok megszűnte után az állandó emberi zavarás miatt hagyták el szokott élőhelyeiket. Ugyanilyen hatással volt a földosztás; az addigi egybefüggő szántóföldeket feldarabolták, amivel együtt járt a még több emberi mozgás. Az 1945 után igazán „res nullius”-sá lett túzokkal a gyerekcipős természetvédelem nem tudott mit kezdeni, a megmaradt állomány teljes védelmére mégis a vadásztársadalom tette meg az első lépéseket, ezt szolgálta a hatvanas évtizedben a közreműködésükkel elvégzett országos felmérés. A szigorú védelem sem hozta meg a túzok létszámának gyarapodását, a védelemben aktív részt vállaltak a vadászok, voltak évek, mikor a hivatásosok őrizték a madarak kotlását és fiókanevelését. A természetvédők által napjainkban újdonságnak kikiáltott módszert – hogy a veszélyeztetett fészkekben a tojásokat hasonló, fából készültre cserélik ki, és az igaziakat keltetőgépből, a csibe kibújása előtt rövid idővel újra visszatéve – már a hetvenes évtizedben dr. Fodor Tamás irányításával, a Fejér megyei Sárréten sikerrel alkalmazták.
Napjainkban, a rossz szándékú megjegyzések ellenére, a magyar vadászok józan gondolkodású tagjai, a közéjük tartozó Chernel Istvánnak száz évvel ezelőtt a természet védelmére elhangzott felhívására „… és a szív mindvégig vezessen, mert csak a kellem erejének és a kedély nemességének kellő összhangjával lehetünk méltók a természet egészéből egy fejjel kiemelkedni…” tették meg az első lépéseket abba az irányba, amely alapját jelentette a mai kócsagos lobogó zászlótartójának. Sajnos ezt a lobogó hívei néha elfelejtik. Szabó Imre
2014. április
A fiatal kakasok 4-5 éves korban válnak ivaréretté, addig csak próbálgatják a dürgési pozíciókat
217
FOTÓJA
PRODUKCIÓ – FOTÓ: BADICS GERGELY
A HÓNAP
13. OLDAL
Botrány, botrány hátán A
HOMONNAY ZSOMBOR rovatvezető
[email protected]
zt, hogy hol van a kutya eltemetve és milyen mélyre, azt sokan tudják, sokan meg nem. Ehelyütt – természetesen – a vadászkutyákkal, ezek között is első helyen az Országgyűlés által hivatalosan is nemzeti kincsnek nyilvánított magyar vizslával érdemes igazán foglalkozni. A fajta múltja dicső, a jelene ingatag, a jövője meg ködbe vész. A katyvasz – ami bő negyedszázada a világszerte elismert hazai tenyésztés körül kialakult – mára már kétségkívül alulmúlhatatlanul botrányos. A kutyairigység eszeveszett acsarkodása persze a póráz másik végén kezdődött, mert a vizslák „von haus aus” sokkal jobb természetűek. Csalással, hamisítással, monopóliumokkal, ádáz pereskedésekkel, mószerolással, egymás ellehetetlenítésével, kinyírásával kezdődött és folyik. Ma sincs ennek vége, annak ellenére, hogy a felügyeleti szerv – akár egy elefánt a porcelánboltban – számtalan eredménytelen kísérletet tett „Augias istállójának” a kitakarítására. Csupán azok kedvéért, akik koruknál fogva nem emlékezhetnek: voltak nálunk szép emlékű megyei vizslaversenyek, amelyek győztesei külön dunántúli és külön alföldi versenyeken mérték össze tudásukat, majd ezek legjobbjai neveztek az országosra. Volt idő, amikor 19 megyei tábla alatt álltak, majd szép lassan, de biztosan csökkent nullára mind a táblák, mind a nevezők száma. Voltak bundák – mindenki tudja – amitől aztán sokak kedve elszállt. Annak ellenére történt ez, hogy csak a munkában mért teljesít-
Ki adja a törzskönyvet? Főként, mert igen nagy lóvé lakozik benne. mény lehet a biztos alapja minden hosszú távú, szakszerű minőségi tenyésztésnek. Bármilyen pedigrés ősökkel rendelkező vizslakölyökből is lehet olyan kutya, amelyik még házőrzésre sem való. Ugyanúgy, mint ahogy a zseniknek is lehet hülye gyereke, igaz, kétségtelenül kisebb eséllyel. Bár egy másfél millió forintot érő postagalambból is lehet jó becsinált levest főzni, mégis szemenszedett torgyáni tehnokrata szemlélet volt, amikor a kutyát ugyanolyan haszonállattá nyilvánították annak minden „hivatalos kezelésével”, mint a birkát, a kecskét vagy a szarvasmarhát. Kapitális ökörség volt, mert a kutya kedvtelésből tartott háziállat, amelynek esetében nem a tenyésztett egyedek darabszáma, gyapja, teje, húsa vagy egyéb effektív haszna az értékmérő, hanem a vadászt segítő munkájához szükséges rátermettsége, képessége, viselkedése, intelligenciája. Minden kapott joggal lehet élni, de – ahogy már minálunk szokás – nagyon csúnyán visszaélni is. Ahogy a kutyások
2014/április
háza táján elkezdődtek a balhék, a végeláthatatlan perek tucatjai, egyesek elkezdtek a zavarosban vígan halászgatni. A több mint évszázados múltú MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetsége) egykori – nem én állítom, hanem a bíróságok mondták ki – magukat alaposan lejáratott tagjai egymás után alapították meg ellenszervezeteiket, sőt volt, aki ehhez még jelentős állami segítséget is kapott. Anyagit is, többet, mint amennyit más bűnelkövetők látványosan „elzuslágoltak”. Kutyások közt ez szóbeszéd tárgya, de e közpénz elszámolásáról sem lehet tudni. Igen ám, de volt egy nagy bökkenő: a nemzetközi szervezet, az FCI – amelynek egykor a MEOE is alapító tagja volt – semmilyen más magyar szervezetet nem ismert el. Folyt tovább az elkeseredett bozótháború, éveken át, szerva itt, csere ott. A MEOE-ra kiszabott 200 milliós büntetést végül csak az Alkotmánybíróság kedvező döntése söpörte a szőnyeg alá. A fő kérdés, hogy ki adja a származási lapot, illetve a törzskönyvet? Ez az igazán hamleti kérdés! Főként, mert igen nagy lóvé lakozik benne. Ez persze a gátlástalan ebszaporítókat egyáltalán nem zavarja, de a minőségre törekvő tenyésztőket – akiknek a kutyáikkal a sikerekért folyamatos és rendkívül költséges különböző megmérettetéseken kellene részt venniük – a horror áron mért papírokkal teljesen ellehetetlenítették. Ez nem vicc, mert volt, aki kiugrott az ablakon. A tekintetes fő „kutyapapír nagykereskedőre” egyáltalán nem mellesleg, társtettesként elkövetett egyéb szakirányú bűnei mellett – mit tesz Isten, illetve az ember – anno törzskönyvhamisítást is bizonyított a bíróság. Úgy tűnik, nálunk ez sem baj. Tavaly aztán a két egymást időtlenül állóra csaholó szervezet – a MEOE és a MESZ – a kutya világkiállítás FCI általi elismertetése okán, igen jelentős ráhatással, de együttműködésre lépett. Ehhez az „esküvőhöz” a MEOE „átkeresztelkedett” MEOESZ-re (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége). A kiállítás így sikerrel zárult, de azóta sincs béke az olajfák alatt. A tenyésztők továbbra is joggal háborognak, mert vagy száz kutyafajta esetében például 100 ezer forint belépési díjat szabtak azoknak, akik szavazati, vagy kérdezési joggal szeretnének részt venni kedvenc fajtáik sorsának alakításában. Akadt, akitől egy „szagszerű alomvizsgálatért” 240 ezer forintot vasaltak be. Na, ezzel aztán végleg lőttek is a legfontosabbnak: a minimálbéres hivatásos vadászok bármiféle szerepvállalási lehetőségének. A kutyáknak viszont megtiltani nem lehet, hogy alkalmasint össze ne ragadjanak, amely esemény következtében, de főként a „lepapírozás” hiányában óhatatlanul a kicsapott kóbor ebek, vagy a már úgy is túltelített kutyamenhelyek lakóinak száma gyarapodik. Így aztán már nem csak a kutya vacsorája bizonytalan, hanem ezen nemzeti kincsünk jövőképe is. Az viszont bizonyos, hogy soha nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel valamit megjavítani, amelyekkel egykor ilyen rendesen elbaltázták.
219
Az éjjellátó és a lelkiismeret Az éjjellátó problematikája kiválóan mutatja az emberiség azon fejlődéstörténeti deficitjét, amely kutatások tárgya is. A mai modern ember fizikai értelemben vett produkciós képessége messze meghaladja a szellemi képességeit. Zseniális eszközöket vagyunk képesek létrehozni, miközben ezzel a technológiai rohammal képtelen a szellemi fejlődésünk lépést tartani. Istent játszunk, de a következményeket már nem áll módunkban felmérni, és minderre a hétköznapi életben is temérdek példát lehet találni. A témában megjelent cikkek sem feledkeznek meg arról az egyébként igaz folyamatról, hogy a vadászat az ősembertől számítva egy komoly fejlődéstörténetet tudhat magáénak, ami lényegében mai életünk kialakulásának legfőbb záloga volt. A kutatók azonban ugyanezt a példát használják az úgynevezett fej-
Ez az amerikai és az izraeli hadsereg által használt gépkarabély, amelynek a csövét derékszögben is lehet állítani, a célzás képernyőn keresztül történik. Egyelőre még nem jelent meg hasonló a vadászati piacon… reméljük nem is fog…
220
lődési zsákutca szemléltetéséhez is. A példa szerint, ha az ősember olyan eszközökre tett szert, amelyek segítségével egy mamut helyett kettőt volt képes elejteni, akkor azt fejlődésnek nevezhetjük. Ha azonban olyan eszközt állított volna szolgálatba, amely akár kétszáz mamut elejtésére is alkalmas lett volna, azt „fejlődési zsákutcának” hívják. Az anyagiak tekintetében mi ennek a zsákutcának a végén járunk, hiszen a természet kezéből már régen kivettük a gyeplőt. Azonban az erkölcsi vonatkozásai ennek a fejlődési zsákutcának sokkal aggasztóbbak. Vadászatnak azt nevezzük, ha a vadnak módjában áll a szaglását, a látását, a hallását, a gyorsaságát latba vetnie az ellenségével szemben. Ha ezek egyikének használatára sincs módja, azt semmilyen körülmények között nem lehet vadászatnak tekinteni. Ennek megfelelően – ha úgy tetszik – a vadászat határa akár méterekben is kifejezhető lenne annak ellenére, hogy sokak számára ez bicskanyitogató megközelítés. A cikksorozatban a szerzők szinte kizárólag az éjjellátó keresőtáv-
cső előnyeiről írnak – amely mellett kétségtelenül szólnak érvek – azonban a céltávcső használata az igazán ingoványos terep. Kíváncsi lennék rá, hogy az a vadász, aki több száz méterről éjjellátó céltávcsővel élőlényekre lövöldözik, milyen választ adna arra a kérdésre, hogy „Mit árul el az rólad, ahogy vadászol?” Ha az ember sokat ül, képtelenné válik a járásra, mert az agy csak a szükséges feladatokkal foglalkozik. A számítógép miatt romlik a kézírásunk, a számológép miatt pedig lassan nem tudunk fejben számolni sem. Ha az elkövetkező vadászgeneráció kezébe a stafétával együtt az éjjellátó céltávcsövet is adjuk, a vadászathoz semmiféle képességre nem lesz majd szükség, ennek megfelelően értéket sem fog magában hordozni, a rátermettség, a kitartás, a türelem megszűnik célnak lenni, mert ott lesznek a „potencianövelő” eszközök, amelyekkel az életképtelenséget propagáljuk. A többségi társadalom számára egy elfogadhatatlan, esztelen katonásdivá válik mindaz, amit a magyar vadászat atyjai nem ilyen szándékkal hagytak ránk. Ebből pedig az következik, hogy az éjjellátó céltávcső használata számomra kifejezetten lelkiismereti ügyként kezelendő. Olyan ügyként, amely vadásztörténelmi léptékkel is meghatározó lesz, próbára tesz mindannyiunkat a múlt megértése és a jövő alakítása során egyaránt. A csordaszellem elképesztő rombolást képes véghezvinni egy társadalomban. Használjuk végre valami jóra. Mondjon mindenki nemet az éjjellátó céltávcsőre, és akkor majd ez a „nem” marad divatban. Ellenkező esetben ezek az eszközök az önmagunkkal szembeni igénytelenség, és a minket követő generáció iránti felelőtlenség mementói lesznek.
2014/április
Glück Balázs
titkár, Magyar Vadászíjász Egyesület
VITA
Műholdas segítséggel
Az internetről letölthető műholdfelvétel alapján területfelmérést és akár hajtástérképet is lehet készíteni
A kérdést szerintem két részre érdemes bontani: a vadgazdálkodásra és a vadászatra. A vadgazdálkodásban úgy gondolom, szükséges haladni a korral, mert megkönnyíti a munkánkat és csökkenti a költségeinket. 10-12 éve el sem tudtam volna képzelni, hogy Google Earth segítségével fogom megtervezni a másnapi társasvadászatot vagy felmérni a gyepterületek nagyságát, vízállások kiterjedését. A GPS használata rendkívül nagy segítség a vadkárral érintett területek felmérésében, de a kotorékok feltérképezésénél is. Még ritkának számítanak, de igencsak hasznosak lehetnek a különböző drónok, kisméretű távirányítású repülőgépek nagyfelbontású kamerákkal felszerelve. Sok járhatatlan terület felett tudnak közvetlen információkat szolgáltatni a terület vadállományáról, a mezőgazdasági területek állapotáról. A vadtakarmányozásnak egyik jelentős költsége a szállítás, amit jelentősen csökkenthetünk automata, tartályos etetők alkalmazásával. Csapdázásnál sok üzemanyagot takaríthatunk meg a GSM rendszerű csapdariasztók alkalmazásával, melyek akkor jeleznek, ha vad került a csapdába. A hivatásos vadászok egyik nagy problémája, hogy rendszerint tanúk nélkül intézkednek, így rendkívül nehéz bizonyítani
egy esetleges bűncselekményt, szabálysértést. Nagy segítség lehetne számukra egy beépített mikrokamerával rendelkező szemüveg, fejkamera. Egyre több területen alkalmazzák a külföldi rendészeti szolgálatoknál. A terület rejtett életmódot folytató vadjairól és hasonló életmódot élő embertársainkról sok hasznos információt szerezhetünk a vadkamerák segítségével. Sokáig hittem, hogy nincs aranysakál a területünkön. Aztán egy éjjel lefényképezte a kamera és négy nap múlva elfogta a kitett hattyúnyak csapda. Az éjjellátó kereső távcsövek használata rendkívül hasznos lenne hivatásos vadászainknak, és érdemes lenne kötelezővé tenni számukra. A fent említett eszközök beszerzése mára nem jelent nagy anyagi megterhelést egy vadgazdálkodónak. A vadászatban használatos technikai vívmányok megítélése ellentmondásos. Úgy gondolom, hogy az éjjellátó céltávcsövek használata elveszi a vadászat varázsát és a vad egyébként is kevés nyugalmát. Arra talán jó, hogy használójáról bizonyítványt állítson ki. Bizonyos területeken akár indokolt is lehetne a használata, de azt a tevékenységet ne nevezzük vadászatnak, hanem csak egyszerű vadölésnek, amire gazdasági, állategészségügyi okokból van szükség. Megjegyzem, sok vadász nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a vadászat és az egyszerű vadölés között. A világító irányzójellel rendelkező céltávcsövek használata segít a pontos lövés leadásában rossz látási viszonyok között, ezért vadkímélő volta miatt elfogadható a használata. Az íjászok által használt tríciumos vagy megvilágított céltüskék ugyanezt a szerepet szolgálják. Ezzel ellentétben a távmérő használata hazai körülmények között lőfegyveres vadászathoz nem szükséges. Ha túl messze van a vad, akkor inkább közelebb kellene menni a lövés leadása előtt, ezzel emelve a vadászat értékét. A vad nem céltábla. Ijász pályafutásom alatt egyszer sem használtam távmérőt és hibáztam is sokat, de nem hiányzik. Gondolom, az elöltöltős puskával vadászóknak sem illene a felszerelésükhöz egy lőporszaru mellett fityegő távmérő. A technika vívmányai hasznosak a vadászatban, vadgazdálkodásban, de rajtunk vadászokon múlik, hogy mit alkalmazunk belőle. Nem szabadna tovább csökkenteni a vad esélyeit az egyébként is technikai fölényben vadászó lőfegyveres vadásszal szemben. Remélem, hogy egyre többen kóstolnak majd az íjjal vagy elöltöltős fegyverrel történő vadelejtés szépségeibe és akkor talán átértékelik a technika által nyújtott előnyök valódi vadászati értékét.
2014/április
Megjegyzem, sok vadász nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a vadászat és az egyszerű vadölés között.
Farkas Tibor
hivatásos vadász
221
VITA
Gondolatok a technikáról Nem igazán kívánok ennek erkölcsi, morális megítélésével foglalkozni, talán elég legyen annyi, hogy sem nekem, sem a vadászó fiamnak nincsen egyetlen modernnek nevezhető, a vad elejtéshez kötődő eszközünk, de még csak puskalámpánk sem. Eddigi vadászéletünk során (nyilván el voltunk kényeztetve!), nem volt szükségünk ilyen eszközök használatára. Beértük azzal a vadászati lehetőséggel, amit a számunkra a lővilággal és tisztességes lőtávolsággal lehetett megélni. Nézzük meg azonban, hogy mely fejlesztésekről mondtunk is le a vadásziasság megőrzése és sok esetben anyagi, vagy eltúlzott ár-érték arány ok miatt. 1. Nagy távolságú lövések: megértem, hogy néhány vadfaj vadászata során, főként a hegyi vadászatok tartoznak ide, nem, vagy csak ritkán lehet a Közép-Európában megszokott max. 200 méteres lövéssel vadat elejteni. A fejlesztések ezen a téren részint a fegyverre (kaliber, lövedéktípus), másrészt viszont újabban a céltávcsövekre koncentrálnak. A kettő együttes alkalmazása esetén a vadásznak módja van 4-500 méterről, vagy akár ennél is nagyobb távolságról a teljesen gyanútlan, nehezen megközelíthető vadat elejteni. Ezek a fejlesztések azonban meglehetősen borsos árúak, nem érvényesülnek a tömeggyártás árelőnyei. 2. Érzékszerveink közül a kor előrehaladtával a látás és a hallás gyengülése okoz problémát, ezért a fejlesztések főként erre a két területre koncentrálódnak. Mindkét irányú fejlesztésre jellemző, hogy elsődlegesen katonai célból valósultak meg, s mint az életünkben oly sok más, ezután történt meg a civil hasznosításuk. Egyre többen használnak hallásjavító eszközt, amivel szóróra kitóduló egereket is meg lehet hallani, s némi gyakorlattal az is megmondható, hogy milyen vadfaj, s mekkora létszám érkezik (egyedül vagy többen). Hajtásokban is egyre többen használják, mert a futó vad érkezésére hamarabb felkészülhet a vadász,
222
s ennek eredménye a kevesebb sebzésben-hibázásban is megmutatkozik. Ezen eszközök használata még a halláskárosodástól is védi gazdáját. Nekem magamnak még nincsen ilyen eszközöm, de ha tovább romlik a hallásom, és szeretném megélni mondjuk a tavaszi monitoring húzások hallásélményét is, akkor lehet, hogy átlépem saját árnyékomat. Erről jutott eszembe a SEFAG-nál szolgált nagyhírű elődöm és vadászbarátom, Páll Bandi bácsi, akit idős korában is kivittünk egy-egy szalonkavadászatra, aki a legnagyobb örömmel mesélte, hogy „Józsikám! Képzeld az este halottam egy szalonkát!” Azt, hogy néha lőtt is egyet-egyet, azt nem élte már meg 86 évesen akkora élményként. 3. Hasonlóan nem egyértelműen elutasított a részemről a kereső távcsövekbe épített, vagy önállóan használt távolságmérő sem, mivel ezekkel a ketyerékkel sok esetben lecsökkenthető a feleslegesen leadott lövések száma, így a sebzéseké és a hibázásoké is. Magam is használok egy Leitz típusú keresőt ilyen opcióval. Sokat lehet tanulni a használatából. 4. Amit viszont nem vesz be a gyomrom, az az éjjellátó készülékek használata. Volt módomban keresőtávcsőként kipróbálni a módszert, ezért mondom, hogy hivatásos vadászok kezében hovatovább kötelező lenne a használata, szigorún területvédelmi feladatok közepette, s nem vadásztatás során. Mondom ezt abból az okból, mert a tilosban járók nem moralizálnak ilyen kérdéseken, ők igen eredményesen használják kereső- és céltávcsőként egyaránt. Az állomány felmérésére és védelmében igen hatékony eszköz lehet egy ilyen keresőtávcső. Egy erdőgazdaságnál vettek ilyet a személyzetnek, s miután ennek híre elterjedt és történt ennek
2014/április
segítségével néhány tettenérés, jelentősen csökkeni látszott az orvvadászat a területen. Céltávcsőre szerelve azonban semmilyen indokkal nem tudom elfogadni a használatát. Egyszer külföldről kaptam megkeresést, hogy az ismeretségemmel segítsek a DEDAL készítmények hazai értékesítésében. Bár anyagilag roppant kecsegtető lett volna az ajánlat, a lelkiismeret nem vitt rá, hogy ilyen dologra adjam a fejem. Nyilván nélkülem is fogy a termék rendesen, megítélésem szerint, bár drága a portéka, évente közel 2-300 darabbal nő a hazai „állománya”. A legveszélyesebb az, ha a vadásztató kezébe kerül az eszköz, mivel az időszűkében lévő bérvadászt hamar be lehet vinni a málnásba, és éjjel is meg lehet vele lövetni a bikát, vagy bármit, amit szeretne. Amenynyiben hivatásos vadász szereplője is volna az ilyen esetnek, örökre eltiltatnám a hivatástól! Gondoljunk csak bele: ha bármilyen formában engedélyeznék ennek a használatát, a következő lépés a vadállomány sokak által vágyott radikális csökkentésére ennek kötelező alkalmazása lehetne a szakszemélyzet számára! 5. Említenék még néhány technikai eszközt, amelyek használata éppenséggel pozitív a vadászat, a vadászok számára. Mobiltelefon: sokkal egyszerűbbé vált az információáramlás ennek segítségével. GPS készülékek: a vadkárbecslések, a hajtástervezések, de még az utánkeresések során is nagy segítségre szolgáló eszközzé vált. Internet: alig-alig vannak olyanok, akik ha nem is közvetlenül, de ne használnák ezt az eszközt. Több területen a vadászatra való előzetes bejelentkezés is ezzel történik, a vadászatok kiválasztása és értékesítése is jórészt ennek segítségével zajlik. Az internettel kinyílt a világ a vadászok számára is, több portál foglalkozik fegyverek és vadászati eszközök kereskedelmével a neten. Összefoglalva: A technika rohamos fejlődése nem kerülte el a vadászatot sem, ezek egy része beilleszthető a vadásziasság fogalomkörébe, mások viszont egyértelműn elutasítandók. A határok egyértelmű meghúzása a vadásztársadalom ítélőképességén múlik, s lehet szigorú szabályokat hozni, de tudjuk, hogy minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. A betartás viszont sok esetben az egyének hozzáállásán és erkölcsi nívóján múlik, ezt befolyásolni csak a közösség erejével lehet. Buzgó József
egykori vadgazda
VADÁSZATI GYAKORLAT
Dolmányos rablóbanda
FOTÓ: UTASSY GYÖRGY
Feltűnő módon megszaporodott a dolmányos varjú – vagy más néven szürkevarjú, tarkavarjú – költőállománya hazánkban, ami leginkább a nyár közepétől őszelőig tartó kóborlási időszakban szinte mindenhol megjelenő családok, kisebb csapatok mennyiségében látszik. Jelentős számban vannak köztük a már emberi lakhelyeken, városokban kikelt fiatalok.
2014. április
223
FOTÓ: SZABÓ GÁBOR
VADÁSZATI GYAKORLAT
FARKAS TIBOR
hivatásos vadász, a Magyar Csapdázók Egyesületének elnöke
[email protected]
224
Néhány évvel ezelőtt sikerült sok apróvadas területen a szarkaállományt elviselhető szintre csökkenteni a Larsen–csapdák segítségével. Már kezdtem örülni, hogy végre kevesebb kártevővel kell küzdeni, amikor azt vettem észre, hogy a szarkák helyére beköltöztek az apróvadra sokkal veszélyesebb dolmányos varjak. Amíg régebben a kilométeres fasoron 1 pár szürke varjú fészkelt, mostanra ugyanoda 3-4 pár költözött. Miután sikeresen neveli fel 3-4 fiókáját, meglehetősen szapora vadfaj. Rendkívüli alkalmazkodóképessége lehetővé teszi számára, hogy sikeresen megéljen az ember közelében is. A falusiak számára nem újdonság, hogy elviszi a naposcsibéket, kiskacsákat, tojást. A mezei életközösségek számára is valóságos Isten csapása. A mezei nyúlfitól kezdve a sármányfiókákig mindent elfog. Több dolmányost boncoltam, és sok esetben találtam mezei énekes madarakat, néha felnőtt példányokat is. Territoriális faj, bár több helyen költ közös kolóniában a vetési varjakkal. E tulajdonsága fontos szempont a vadászata során. Az egyik nagy problémánk a fajjal, hogy nehezen csapdázható és lőhető, ezért sok esetben nagyobb problémát jelent a vadgazdálkodók számára, mint a róka. Vadászata sok kitartást és szakértelmet, nem mellékesen rengeteg időt igényel, amiért sokan inkább hanyagolják. Sokan vannak, akik életükben egyetlen darab elejtését sem tudják felmutatni. Azoknak, akik igazán szeretnek vadászni, kihívást jelent egy ilyen okos madár vadászata. Vadászidénye júliustól február végéig tart. Apróvadas területeken külön engedéllyel, szinte egész évben vadász-
ható. Mint minden ragadozó vadfajunkra, így dolmányos rablónkra is igaz, hogy addig kell eltüntetni a fészkelő párokat, amíg a mezőn meg nem születnek az első nyúlfik, nem kezdik a tojásokat rakni a szárnyas apróvadjaink és más – számára elérhető – védett madárfajok (például a túzok!). Tehát legkésőbb májusig rendet kellene tenni a területen, ami bizony nem egyszerű feladat. Ideális esetben a hivatásos személyzetnek már az ősz folyamán aprítani kellene a területen élő dolmányosokat. Erre sajnos csak kevés jágernek van ideje az egyéb munkái mellett. Maradnak tehát a lehetőség szerinti módszerek, amelyekhez próbálok tippeket adni - remélem, mindenki megtalálja a neki megfelelőt. Az őszi-téli vadászatra legjobban bevált módszer a csalivarjúkkal történő lesvadászat, amit az amerikai és német vadászoktól tanultam. A módszer lényege, hogy építünk egy olyan lest, ami beleolvad a környezetbe, álcaháló segítségével, amin a vadász kilát, de a madarak nem látnak be. Olyan csalimadarakat használok, amelyek szinte élethű másai az igaziaknak, csak nem mozognak. 6-12 darab csalimadár elegendő. Olyan helyre kell telepíteni a felszerelést, ahol előző nap táplálkozni láttuk a varjakat. A vadásznak álcáznia kell magát és a fegyverét is. Lehetőleg minden varjút le kell lőni, de nem szabad kockáztatni. Minden hibázással szaporítjuk azon varjak számát, amelyek soha többé nem dőlnek be a csalimadarainknak. Eredményessége változó, sok múlik azon, hogy mennyire tudjuk álcázni magunkat és mennyire lövünk jól. A 2012/13-as vadászidényben november elejétől január közepéig 100
2014. április
dolmányost sikerült lőnöm. Volt olyan les, amikor húsz feletti menynyiséget és volt, amikor egyet sem sikerült elejteni. Van eset, amikor úgy jönnek a csalimadarakra, hogy nem törődnek semmivel és van, amikor csak magasan köröznek felettük. Fontos egy jól idomított vadászkutya, amelyik szívesen hozza a sebzett dolmányost is. Erre azért van szükség, mert így a varjak nem kötik a lövést az emberhez. A sikert fokozhatjuk sípok és különböző szőrmés csalik segítségével.
Vadászat dögtéren Régebben, amikor próbálkoztam ezzel a módszerrel, mindig kudarcot vallottam az első varjú lelövése után. A következő érkező hanyatt-homlok menekült. A dögteret úgy kell kiválasztani, hogy ha golyóssal lövünk, akkor legyen golyófogó háttér – ez dombvidéken egyszerű – és ne legyenek a közelben nagyobb fák. Kell egy kunyhó vagy fedett lessátor. Tökéletesen megfelelnek a vadászíjászatban használatos sátrak, mert keresztül lehet lőni az ablakokat fedő álcahálón úgy, hogy nem kell kidugni a puskacsövet. A leshely felől nézve magányos bokorcsoport, vagy egy vashordó elé kell kialakítani a dögteret. A hordó és a bokor szerepe, hogy a beszálló dolmányos először a bokorra vagy a hordó peremére ül, hordó esetében mindig a felénk eső oldalra. A 60-70 méterről lelőtt dolmányos a bokrok közé vagy a hordóba esik. A következő érkezőt nem zavarja a lelőtt fajtársa a hordóban. Néha a szarkákat is meg lehet vámolni, de mivel télen ritkán jönnek egyedül, így nagy szerencse kell hozzá. A mellbe lőtt varjú tíz esetből kilencszer a hordóba esik, pedig csak egy .22 Hornet golyóst használok. Ez a vadászati mód elsősorban télen művelhető, amikor repkednek a mínuszok. Időt kell hagyni a madaraknak, hogy megszokják a hordót és szívesen telepedjenek rá. Hátránya, hogy rendszeresen etetni kell és helyhez kötött. Sajnos főleg abban az időszakban hatékony, amikor a vadőrök többsége az egyéb fajok vadászatával, vadásztatásával van elfoglalva.
Hívó vadászat A varjúfélék jól hívhatók nyúlsíró síppal és saját fajtársaik vészhangjával. A híváshoz szintén elengedhetetlen a tökéletes álcázás. Már hazánkban is kiváló sípokat lehet kapni. A sípokhoz érdemes vásárolni elemmel működő műnyulat, ami szakaszos működésével sokat segít a varjak átverésében. Ha nincs nyúl, jó a macska is.
Az ugrasztás nem egyenlő a fészkek szétlövöldözésével. Előzetes felderítés után érdemes festékkel jelölni a fát, amelyiken a fészek van. Sajnos a kotló madár rendkívül szemfüles, és mindig az ellenkező oldalon hagyja el a fészket, ha egyáltalán bevárja a vadászt. Ha ketten közelítenek a fészek felé, lényegesen nagyobb az esély a kotló madár elejtésére, főleg a kotlási idő vége felé. Legjobb, amikor a sötétség leple alatt lopakodunk a fészekhez és hajnalhasadtával lelőjük a tojót, majd a később beérkező hímet. Ha az egyik madarat elejtettük, akkor a költés már sikertelen lesz, mert a hím nem kotlik. Ha a hím nem táplálja a tojót, akkor sokszor le kell szállnia a tojásokról, azok kihűlnek és nem kelnek ki. Hátránya, hogy egyetlen nap csak kevés madarat tudunk elejteni. Ezzel szemben pozitívum, hogy az üresen maradó dolmányos fészek a következő évben megkönnyíti a vörös vércse, a kabasólyom, vagy az erdei fülesbagoly fészkelését. A fiatal madarak elejtésénél szintén fontos, hogy hajnalban kezdjünk vadászni a fészek körül. A korai világosságban még nem menekülnek azonnal, ha valami gyanúsat észlelnek. Ennek a vadászati módnak a legkedvezőbb ideje, amikor egész éjjel esett vagy még esik
2014. április
FOTÓ: UTASSY GYÖRGY
Kotló madarak ugrasztása
225
A létrás varjúcsapda a nyugati országokban bevált eszköz, döggel csalizva itthon is jó eredményeket lehet elérni vele
Gyanakvó varjaknál a csapdába rakott tojás hozhat eredményt, az sem jelent gondot, ha már van másik megfogott egyed is a csalimadáron kívül
226
az eső. Az elázott fiatal varjak nem szívesen repülnek. Itt is célszerű először elejteni az öreg madarakat, mert ellenkező esetben hamar megtanulják, kitől kell menekülni. A különböző vészhangokat adó sípok ilyenkor nagy szolgálatot tesznek. Én amerikai és belga gyártmányú sípokat használok erre a célra, de tökéletesek a német sípok is. A különbségek inkább csak hangerőben vannak. Tavaly nyáron kipróbáltam egy régen keresett szarka-sípot, ami a bemutató videó szerint kiválóan csalogatja a szarkákat költési időben. A meglepetés az volt, hogy a szarkákat teljesen hidegen hagyta a sípom, de az öreg dolmányosok azonnal keresték a ragadozót és sikerült elejtenem őket néhány perc alatt. Pont azokat a példányokat, amelyeket semmilyen más módszerrel nem tudtam terítékre hozni.
Csapdázás A dolmányos varjú csapdázása nem egyszerű feladat és bevallom, sokáig nem tudtam komolyabb eredményeket felmutatni, mert amíg más területeken sikeresen fogták a szürkéket, addig én csak néhányat tudtam fogni. Mindenki másképpen csinálta, változó sikerrel. Egyszer csak beindult nálam is. Sajnos nincs egységes recept, de bemutatok néhány módszert, amit sikeresen alkalmaznak a legtöbb területen.
A kandlival megfogott madarat csak sötétben szabad kivenni, mert az ember látványa elriasztja a többieket
Csapóháló vagy kandli Ez a csapdatípus nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben szükséges csalimadárhoz hozzájussunk. A lényege, hogy csavarrugók mozgatta félköríves keret segítségével a csalihoz lépő dolmányosra hálót borít és élve fogja el. A csapdát nagyon jól kell álcázni. A csali általában tojás vagy apróhal. Naponta többször kell ellenőrizni, mert ha van barna rétihéja területünkön, akkor az egy órán belül biztosan a csapdánkban csücsül. Egerészölyvek közül egy napon belül ugyanazt a madarat többször is sikerült megfogni. Fontos, hogy nagyméretű – legalább 80 centiméteres – csapóhálót kell használni, mert nagyobb a fogásbiztonsága. A hazai kereskedelemben kapható kisméretű kandlik csak jelentősebb átalakítás után alkalmasak dolmányos fogására és sokat hibáznak.
Larsen-csapda Hazánkban az egyik legnépszerűbb élve fogó csapda szarkára, mert rendkívül hatékony és egyszerű a kezelése. Dolmányos varjúra való használata nagy körültekintést igényel és nem minden időszakban hatékony. Ha megtaláljuk a varjúpárok fészkeit, akkor a sötétség leple alatt kell a csapdánkat kitelepíteni a fészkek közelébe, egy élő dolmányossal csalizva. A legjobb, ha nem megyünk a csapda közelébe, amíg nincs fogás, de ha muszáj, akkor is csak sötétben. Célszerű távcsővel ellenőrizni, ha van rá mód. A csalimadár etetéséről gondoskodni kell. Ritkán fordult elő, hogy még aznap volt fogásunk, de 2-3 nap alatt mindkét szülőt el lehet fogni. Sok esetben nem tudjuk megtalálni a fészket, így azokat a helyeket kell csapdázni, ahová táplálkozni jár valamelyik öreg madár. Miután territoriális faj, többnyire megpróbálja elüldözni a betolakodót, s a csapdában lévő csalimadarat is annak
2014. április
VADÁSZATI GYAKORLAT tekinti. Sajnos, vannak olyan varjak, amelyek rájönnek a turpisságra és nem mennek a csapdába. Ilyenkor érdemes a csapda befogó részébe tojásokat is tenni. A Larsen csapdáknak van oldalajtós változata is, de nem találtam sokkal hatékonyabbnak, mint a felsőajtós kivitelt. Gyors eredményt úgy tudunk elérni, hogy sok csapdát alkalmazunk. Nagyon fontos, hogy a fiókák kirepülése után ne használjuk, mert az öregek megtanítják őket a csapda elkerülésére és ez a következő évben megnehezíti a csapdázásainkat. Ne feledjük, hogy kevés az időnk a fácántojások védelmére és ezekben a napokban egyszerre kell csinálni sok más dolgot is a terület kezelőjének. Kipróbáltam a svéd varjúcsapdát is, de nem találtam jobbnak a Larsen-csapdánál. Többen kipróbálták, hogy a nagyméretű ládacsapdákból készítettek élő csalis varjúcsapdát és hasonló eredményeket értek el, mint a Larsen-csapdával. Szinte kivétel nélkül mindenki a költési időben tudott sikeresen csapdázni.
Létrás varjúcsapda Ennek a csapdának a lényege, hogy ez egy 5-6 négyzetméter alapterületű, 2 méter magas, varsaszerű építmény, ami lécvázra feszített drótfonatból áll, akkora lyukbőséggel, hogy a szarka sem tud kibújni belőle. A csapdába dögöt helyeznek, és kint hagyják a terület nyugodt, varjak által kedvelt részén. A csapdán bebújó nyílás van hagyva, ahol a dolmányosok, szarkák be tudnak bújni, de a nagy felület és a tető kialakítása miatt nem tudnak kirepülni. Érdemes elemekre szedhetőre építeni, mert év közben szükség lehet az áttelepítésre. Ha valaki jól méretezi, akkor szétszedve az egész elfér a Niva csomagtartóján vagy egy utánfutón. Ha tetőlécből és csibedrótból készül, akkor 20 000 forint anyagköltségből el lehet készíteni. Ezt a csapdatípust csak kevés helyen használják, mert nehézkes a telepítése. Az őszi-téli táplálékhiányos időszakban hatékony, de több hivatásos vadász használja aratás után is sikerrel. A fiatal varjak csapatokba verődve kóborolnak, és ilyenkor nagyobb az esély a komolyabb fogásra is. A csapda előnye, hogy ha teszünk bele elegendő élelmet
A csalimadár befogásához a jól álcázott csapóháló a „műfészek” alatt, láthatatlanul helyezkedik el
A vadászt jól álcázó leshely akár nyílt területen is felállítható, nem riasztja el a kártevőket, így alkalmas arra, hogy elé jó lőtávolságba tudjuk kitenni a csalimadarakat
2014. április
és vizet, akkor nem kell minden hajnalban nézegetni, mint a többi csapdát, hiszen a nagy területű csapdában sértetlenül lehet tárolni a madarakat. Angliában és Franciaországban szinte minden apróvadas vadászbirtokon található belőlük, ahol egész évben szolgálatban vannak, sok kormos és vetési varjút fognak velük. Európában használnak ölőcsapdákat is a varjak vadászatára, de hazánkban tilos a használatuk, így be kell érnünk a fentiekben említett eszközök használatával. Egész Európában nagy gondot fordítanak az apróvadas vadgazdák a varjak vadászatára. A legtöbb országban vadászható a szarka, a dolmányos, a kormos és a vetési varjú. Egy német kereskedőcég a náluk vásárolt művarjak csomagjába tett egy „varjúburger” receptet is. Angliában főzőműsorokban népszerűsítik a varjúhúst. A természetvédelem furcsa fintora, hogy egyes túzokos védett területeken ezrével fészkelnek a vetési és dolmányos varjak. Sok madarász szerint nem jelentenek veszélyt a földön fészkelő fajok állományaira. Én másképpen látom. Azokon a területeken, ahol naponta sok száz varjú keresi a táplálékot, aligha marad épen tojás. Érdemes lenne elgondolkodni a vetési varjú vadászhatóvá tételén vadászati idénnyel. A magyar vadgazdálkodásnak egyik szégyenfoltja, hogy nem tudjuk megállítani az értékes élőhelyeken a dolmányos varjak állománynövekedését. Úgy tűnik számomra, hogy bármennyit is lövünk vagy fogunk, folyamatosan töltődik a terület. Reggelente száznál is több egyedet számláló csapatok húznak ki a nemzeti park területéről. Ezért lenne fontos, hogy legalább a tavaszi időszakban tudjuk alacsony szinten tartani a fészkelő állományukat. Nem tudom, mikor ébrednek fel a vadászatra jogosultak, akik apróvadra szeretnének vadászni. Nem különböző programokra van szükség, hanem arra, hogy a régóta ismert módszereket alkalmazzuk. Ez nem működik vadőrök nélkül. Sajnos hazánkban a hatóságok tudtával és szemhunyásával ellentétes folyamatok játszódnak. Gyakorlatilag folyamatosan fogy a ténylegesen dolgozó hivatásos vadászok száma. Akik még dolgoznak, hatalmas területeket próbálnak kezelni, így örülhetnek, ha a rókakérdést kezelni tudják.
227
Állva köti a cipőjét Azért ez nem olyan rossz egy 56 évestől, akinek egy épített chopper áll a garázsában és a saját bevallása szerint „csizma-bolond”. Itthon szobrászként, síremlékek alkotójaként, Ausztriában portrékat rajzoló grafikusként ismerik. Vadász, amikor Békés megyében vizsgázott, még a mezei nyúl csokorba kötött bajuszát is fölismerte. Azért találkoztunk, mert – ha minden igaz – ő a világon az egyetlen túzokszobor megalkotója, amit Csabacsűdön 2001-ben állítottak fel. Jó látni, ha valaki annyira kötődik nevelkedésének színhelyéhez, ahogy Egri György élete és munkásságának egy része Csabacsűdhöz kapcsolódik. Bár nem így van, de ha így lenne, a Szarvashoz közeli Békés megyei településen letette névjegyét a magát csabacsűdinek valló szobrászművész, nevét az utókor is emlegetni fogja. Mert, a település új címerét – a pajzson lévő, csőrében búzaszárat tartó túzokkakast – Egri György formázta meg, s ebből készültek az emlékplakettek is. 2001-ben Frankó János polgármester megbízásából Egri György készítette el a nagyközség polgármesteri hivatala előtt fölállított túzokkakas bronzszobrot. A Trefort Ágostonról mintázott félalakos dombormű a helyi iskola falát ékesíti és Egri György restaurálta a község első artézi kútjának
228
emlékére fölállított díszkutat, a Czárán-kutat, melynek káváján egy puttószerű kisfiú kapott helyet. S talán nem lényegtelen, hogy Egri György munkája és ajándéka a csabacsűdi evangélikus imaház Luther-rózsája is, az evangélikusok egyik legfontosabb jelképe, ami eredetileg Luther Márton személyes pecsétje volt. Amikor a vadászatról kezdünk beszélni, bevallja, hogy „nagy pofonok árán” lett vadász. Szigorú édesapja – aki elég fegyvert látott a második világháború alatt, ezért nem volt vadász – nem nézte jó szemmel a légpuskás hadműveleteit. A rokonok viszont
2014/április
PORTRÉ
vadásztak, Kliment Pál – a példakép – sokáig a helyi vadásztársaság elnöke volt. Az állatorvos, dr. Tóth Bálint egy oldalkocsis motorral járta a vidéket, s ha vadászni indult a téli tanítási szünidőkben, az oldalkocsiban Egri György foglalt helyet. Miután Szegeden elvégezte a művészeti szakközépiskolát, a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett szobrász-hallgatónak, de nem vették fel. Mit tesz ilyenkor egy szobrásznak készülő fiatalember? Elmegy kőfaragónak. Tizenhárom éven keresztül a Parlament köveit alakítgatta, de faragott sírköveket is. Ma is az első számú megélhetését a síremlékek rekonstrukciója, az új sírkövek faragása adja. 1989-ben újra felvételizett és 1994-ben kapta meg képzőművész diplomáját. Még hallgatóként társalkotója volt a fővárosi új köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre egykori miniszterelnök síremlékének, és az amerikai konzulátus vásárolta meg az indiánt ábrázoló, 160 centi magas – életnagyságú - bronzszobrát. Már ekkor a kövön, az agyagon, a gipszen kívül mindenféle anyaggal dolgozott. A Nationale Nederlanden Biztosító Andrássy úti székházának előcsarnoka, a kanadai tölgyből, krómacélból és marhabőrből készült formatervezett padok bizonyítják ezt a törekvését, ami kiegészült később az üveggel, az üvegfestészettel, a díszüveg készítéssel, amikor Tatabányán megnyitotta a műhelyét. Ma már egyre kevesebbet tartózkodik a bányászvárosban, a szíve visszahúzta a gyermekkor, a család életének színhelyére, Csabacsűdre.
Azt mondja magáról, hogy sosem volt orvvadász, mindössze egyetlen havasi nyulat lőtt Ausztriában, pedig bőven lett volna lehetősége zergére, mormotára is vadászni. A főiskola elvégzése után – egy osztrák vadász segítségével – három évig a szomszédban élt… és ami ennél fontosabb: alkotott. Kézről-kézre adták a kilincset a megrendelők, hogy félalakos, életnagyságú portrékat készítsen a települések történelmi arcképcsarnokába… olyan neves mesterek művei között szerepelnek az alkotásai, mint a holland van Eick vagy a svéd-osztrák Martin van Meytens. Aztán 2001-ben legálisan is vadász lett. Alanyi jogon tartja a két vadászpuskáját, egy 16-os IZS bockot és egy .30-06-os CZ golyóst. Ritkán vadászik, bár – mint mondja –
2014/április
lehetőség, alkalom lenne rá, de a folyamatos munka, a fenyegető határidők nem mindig engedik a kikapcsolódást. Hát igen. A reggeli kis köhécselés, ami feltehetően a negyedszázad alatt benyelt kőportól van, egyáltalán nem betegség. Egy kőfaragó, akár vésővel, kalapáccsal, fúróval vagy flex-szel dolgozik, kőkemény fizikai munkát végez… nem véletlen, hogy fél lábon állva tudja megkötni a cipőjét. -dor
229
VÉLEMÉNY
HUNTING
INFORMÁCIÓS MAGAZIN
A HÓNAP TÉMÁJA
A szalonkavadászat jövője Európában a szalonkavadászat hagyományosan ősztől késő tavaszig tartott a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben. Ez a húzáson és a kutyákkal kereső vadászati gyakorlatot jelentette ebben az időben. A vadászok által tapasztalt állománycsökkenés hatására kezdtek új megoldásokat keresni az egész kontinensen. Magyarországon ezért országos vita zajlott a vadászati fórumokon az 1930-40-es évek során, amiből a tavaszi húzáson való vadászat szépsége és kiszámíthatatlansága, valamint a terítékre kerülő túlnyomó többségű kakas miatt a téli kutyás vadászatokat eltörölték. Nyugat-Európa más megfontolások alapján a húzáson való vadászatot törölte el, és időben korlátozta a kereső vadászatokat. Amikor a rendszerváltás bekövetkezett és hazánk az Unió tagjelöltje lett, az ország jogszabályainak harmonizációja megkezdődött, akkor a vadászati szabályozás fontossága eltörpült az egyéb jogszabályok harmonizációja mögött, így sokáig a szalonkaidény a korábbi hagyománynak megfelelő maradt. Ez a helyzet 2008. után megváltozott, új megoldást kellett találni, a 79/409. madártani irányelv szerinti döntéshez nem állt elegendő adat a hazai hatóságok rendelkezésére. Az érvényes uniós jogszabály szerint kellett a helyzetet rendezni. A magyar vadásztársadalom egy része belátta, hogy a tavaszi szalonkázásért tenni kell, az OMVK és az OMVV sikeresen megszervezte a tavaszi majd az őszi vonuláskor a szalonkaszámlálást, a szárnyminta és testméret gyűjtéseket, egyben megbízta a SZIE-t és a NYME-t az adatok feldolgozásával. Ez a munka egy sikeres megoldás, mert a nagyszámú megfigyelésből származó adathalmazból megformálható az a tudományosan is alátámasztható érv, amivel a hazai gyakorlat tovább folytatható. A szalonkák életének kutatásában élenjáró országok (Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Svájc, Anglia és Írország) mellé Magyarország is felzárkózott! Hazánkban olyan adatok gyűjtése és feldolgozása lehetséges, amire az előbbi országok hagyományaik és vadászati gyakorlatuk miatt nem képesek, vagyis nagyon világosan körvonalazódik, hogy ezen az úton megtartható a hazai tavaszi vadászati gyakorlat. Alapvető adatokat gyűjthetünk a vonulás és a szaporodásra felkészülés időszakában a szalonkák energiafelhasználásáról, ami máshol nem megszerezhető! Ezeket a munkákat az uniós országok
230
fórum Lopott fegyvereket keresnek
szalonka klubjaiban tömörült vadászok (cca. 40 ezer) támogatják és várják az eredményeinket, nem támadják, hanem figyelemmel és érdeklődéssel kísérik munkánkat! Kímélettel vadászva gyűjtsük a mintákat – ne feledjük, az öreg szalonkák visszajárnak – és tudjuk, a megfigyeléseink rendszerességében, pontosságában és dokumentáltságában van az a pajzs, ami megvédi szenvedélyünknek való hódolásunk lehetőségeit! Az elmúlt hat év adatai kevésnek bizonyulnak, így munkánk kiterjesztése, folytatása mellett kell döntenünk. Ez a hazai tavaszi vadászat megtartásának lehetséges és kívánatos útja, amihez kérem minden szalonkás barátom további segítségét!
„10x50-es variábilis távcső”? Szeretem, ha rendőrök fegyverekről írnak. Látszik a mély hozzáértés. Még a 2006-os események kapcsán volt egy sajtótájékoztató a Teve utcában. A gumilövedékek használatával kapcsolatban az egyik rendőr bemutatta az azt kilövő sörétes bock fegyvert, emígyen: „12 milliméteres sörétes fegyver”. Azt hittem, lefordulok a székről... Pólik Sándor
Fluck Dénes
Bizony e rövid publikáció minden szava nagyon igaz. Melengeti is a szívem, hogy vannak, engedjék meg e többest, vagyunk, akik ezen elvek mentén gondolkodunk, és gyakoroljuk is a vadászatot. A tapasztalataim alapján azonban attól félek, hogy mi vagyunk a vadász kisebbség. Míg kiváltság volt – lett légyen az a kádári korszakban is – jóval kevesebben szegték meg az írott és az íratlan szabályokat és alapelveket... Természetesen nem szeretném ezen „kiváltságra épülő” időket visszahozni, de jó lenne letudni a pénz mindenhatóságát az erkölcs, az alapelvek és a jogszabályok feletti hatalmával egyetemben! (Azt hiszem, drága Apám javíthatatlan álmodozóságát is örököltem.....) Sebestyén Lajos
Szalonka a parkolóban A Kecskeméti Petőfi Vadásztársaság vadászmestere, Mónus József vadgazdálkodási szakmérnök, egy Kecskemét főteréhez közeli parkolóban 2014. február végén, világos nappal állt meg autójával, hogy személyes ügyeit intézze. Rövid idő múlva visszatérve, távolabbról látta, hogy több személy az autója alá nézelődik. Nem tudta mire vélni a látványt. Majd közelebb érve, meglepetésére – ránézésre is láthatóan – egy sérült erdei szalonka gubbasztott az autója alatt. A véletlen műve volt, hogy pont egy arra illetékes személy autója alatt remélt menedéket a sérült vándor? A több száz autó közül kicsi esélye volt, de jól választott! Az erdei szalonka monitoringgal is foglalkozó szakember megfogta. Ránézésre megállapította, hogy a madár bal szeme megsérült, s csak a fél szemével látott. Feje búbján is sérült volt, ahol hiányoztak tollai. Sérülésének oka nem volt megállapítható. Egyéb külsérelmi nyomok nem voltak a testén. A vadász bemutatkozott közönségének, s megnyugtatta őket, hogy gondját viseli a madárnak. Az autó csomagtartójába tette, majd hazavitte, ahol szakszerűen ellátta sebeit. Kétnapi megfigyelés után az udvarában próbarepültetés következett, melynek alapján a város közelében lévő erdőben – jó egészséget és szerencsét kívánva – szabadon engedte. Dudás Mihály, Kecskemét
2014/április
Ha a nyúlnak is lenne puskája…
Az igaz vadászok viselkedésükkel, példamutató etikus magatartásukkal, a vad és vadászat iránti mérhetetlen tiszteletükkel és alázatukkal minden társadalom büszkeségei kellene hogy legyenek. A vadgazdálkodás azonban nem olcsó dolog. A legjobb gazda is értékesít bizonyos vadászati lehetőségeket. A szolgáltatást igénybevevők nem mindig ismerik az alapvető emberi erkölcsöt sem, nemhogy az igaz vadászemberét. Miattuk néha szégyellem zöld kalapomat, mert az emberek többsége csak ezt a prostitúciót ismeri. Kovács László
PUBLICISZTIKA
Földtulajdon, te drága! Jelmondat: /Széchenyi Zsigmond után szabadon/ A „Vadászat”: vadűzés és vadkárbecslés. De több vadkárbecslés!...
A következő évben változott az eljárás. FE az erdei vadkárokat megelőzendő, kötelező vadászatokat írt elő tarvadra, de mit tesz a sors, most FK „felejtette el” megkérni az engedélyt. Fűszerezték az ellehetetlenítést a krotáliák visszatartásával is. FE szerint FK nem ad, FK szerint FE nem viszi el. A lényeg, hogy armincvalahány évig vadásztam egy nagyvadas te- krotália nélkül vadászni nem lehet. rületen, s ez idő alatt úgy jártam, mint a kárpátaljai FE a nyári vadkárelhárító vadászatokat is lehetetlenné tette. Kisuszter Trianon után, akinek úgy változott többször hirdette – minden jogalap nélkül – hogy aki kocát lő, azt százezer az állampolgársága, hogy közben ki sem tette a lábát forintra bírságolja, aki pedig három évesnél fiatalabb kant, azt éveka falujából. re eltiltja a trófeás vad vadászatától. Kezdetben bányászok és tsz-parasztok huzakodtak a területen, Ha valaki csak egyszer is vadászott éjszaka vaddisznóra, pontosan ketté is szakították sikeresen. Mivel a törésvonal egyik félnek sem tudja, hogy a 49 kilós süldőt az 51 kilós kocától, a két és féléves kant tetszett igazán, még évekig tartott a huzavona. a három és félévestől nem lehet megkülönböztetni. A rendszerváltás után társaságunk kapta meg a vadászati jogot, Remegett is a puska mindenkinek a kezében, s az állomány szés egy ideig úgy tűnt, minden rendben lesz. pen gyarapodott a következő kompenzációs vadászatra, ahol már Aztán valaki kitalálta, hogy a vadászat joga a földtulajdon el- tucatnyi bérvadász vadászott mindenféle megkötés nélkül. Lőttek idegeníthetetlen része. Jó ideig magam is azt vallottam, ez így van is mindent, még két őzbakot is tilalmi időben. A teríték akkorára rendjén. Azután régi-új szereplők léptek a színre. A földtulajdono- sikeredett, hogy FK kénytelen volt pótkrotáliát igényelni. sok képviselője FK, a földtulajdonos elnök FE, és a földtulajdonos Egy kimutatás szerint a vadkár és a kompenzáció közötti szorzó haver FH. Szándékaikat már régen nem a vadászat iránti olthatat- meghaladta az ötszöröset. Aztán egy telefont kaptam: ha állok, üllan szenvedély motiválta, hanem az anyagi haszonszerzés. jek le, mert FE a különbözetet befizeti a társaság kasszájába. Eljött A fél területet ismét megfelezték, és mindkettőt átalánydíjas a közgyűlés napja. Ekkorra már változott a helyzet. Azt kérték, mi – csúnya német szóval pausál-szerződésre meghirdették. Ezzel fizessünk be bő százezret a mezei kárra, majd az erdei vadkárra csaka vadgazdálkodást, mint olyant hidegre is tették. nem ugyanannyit. Ekkor a társaságból kiléptem. Az egyik negyed területet messziről jött emberek kapták. A maraSaját panaszommal nem állnék a nyilvánosság elé, de van itt nédékra két pályázat érkezett. Két úr szolgájaként mindkettőt FE adta hány dolog, amin elgondolkozhatna a Vadászkamara az új vadászati be. Egyiket – a kicsit rosszabbat – a társaságunk nevében, a másikat törvény kidolgozása során. Hogy van az, hogy az állami tulajdon– egy kicsit jobbat – az FH-val titokban alapított Csaban lévő vad megeszi a vadászati jogot maga gyakorló lád-barát Vt. nevében. A turpisságra fény derült, így FK földtulajdonos termését, s az okozott kárt nekem kell kihátrált a puccsból, s a terület maradt nálunk. megtérítenem? Nem olyan ez, mintha a háztulajdonos az A terület maradt, de a béke elszállt. Előbb irreáliingatlanját ért természeti csapást az albérlőjére hárítaná? san magas tagdíjjal szórták ki a nemkívánatos tagokat, Vajon nem hibás termék-e az a szerződés – van besoha ne majd vadkárral próbálták meg ellehetetleníteni a tárlőle néhány szerte az országban – mely az első oldalán az igazad, saságot. kizárólagos vadászati jogot biztosít, majd az apró betűs mindig FH egy kedvezőtlen adottságú területen, termeszrészben ezt visszavonja? Tisztességes-e az a magatartás, tésre nem ajánlott kultúrával „aranykoszorús gazda” mely „trükkök százaival” akadályozza a megvásárolt vaa jogodat módjára az országos átlagot jóval meghaladó termésátdászati joghoz való hozzáférést abból a célból, hogy az keresd! lagot produkált, s ennek megfelelő kárigényt nyújtott így feldúsított vadállomány lelövési – igen, lelövési, mert be. Miután ezt FE jóváírta neki, a következő évben már itt vadászatról már szó sincs – jogát ismét eladhassa? Ez 100 százalékos (!) taposási kárt kért. A bejáráson FH a tevékenység nem meríti ki a csalás fogalmát? és „kárszakértője” jókat kuncogtak és gyakran kacsintRendjén való dolog-e, hogy egy ember egy időben gattak egymásra. képviseli két konkurens vadásztársaság és a saját önös Az egyik kemény tél után a szarvasok ellepték a teérdekeit? S ha igen, akkor kinek az érdekeit képviseli? rületünket. FK engedélyt kért és kapott a tarvadállomány gyéríVolt nekem egy főnököm, aki így oktatott: Magyarországon élsz, tésére. FE a gyérítést kereken megtiltotta, mondván, ha nem lesz soha ne az igazad, mindig a jogodat keresd! Most, hogy rossz tatehén, bika sem lesz. Ugyanazon év őszén FE új fogalmat vezetett nítványként a jogomról dőre módon lemondtam, s az igazam után be, a kompenzációs vadászat fogalmát. Ez abból állt, hogy a fel tapogatózom, egy mondóka jár folyton a fejemben: sem becsült vadkáráért cserébe, saját hasznára bérvadásztatásokat „Tengerről a tengerész immár hazatért, - TAG folytatott külföldi vadászokkal. hegyekről is a vadász: kezdődhet a tél.”
H
2014/április
231
Őzből sohasem lehet sok… Alig három kilométert autózunk a térben, e rövid út által azonban az időben visszafelé haladva mintegy öt-hatezer évet teszünk meg. Magunk mögött hagyva a települést máig őrző és védő őskori sáncot, kitárul előttünk a Kapos és Koppány folyók találkozásának tágas és szellős völgye, melynek az egyik, szelíd hajlatú kiemelkedésén különös építményekkel körülvéve fehér jurták magasodnak. A tavasz illatú gyepen apró termetű, kócos lovak, rackajuhok és kecskék legelésznek, több helyről is füst száll a felhős ég felé, valahonnan, a közelből pedig az üllőn táncoló kalapács hangja szól…
BÉKÉS SÁNDOR rovatvezető
[email protected]
232
A Tolna megyei Regölyben vagyunk, a tamási kistérségben, Külső-Somogy és a Tolnai-hegyhát találkozási területén. Vendéglátóm, Heidt János, a Regölyi KaposKoppány Vadásztársaság elnöke mégis kijavít. Ez itt Újszkítia, vagy más néven Nomádia… És valóban, a Pénzes-dombnak nevezett homokdűne tetejére felérve, építmények halmazának látképe tárul elénk. Legalább húsz különböző méretű és jellegű épület – köztük kőkori, szibériai nomád, népvándorlás- és Árpád-kori emberi hajlékok –, melyek centrumában egy méretes, jurtaszerű létesítmény áll. Egy vaskori ház. Cziráki Viktor (szép szál, szakállas, sámánarcú ember), e különös falu megálmodója és építője fogad bennünket, s mindjárt be is invitál „vaskori” otthonába, merthogy párjával, Judittal, télen-nyáron ezt a 12 méter átmérőjű, 8 méter magas, gerendavázas, sárfalú építményt lakják. A lakótér közepén a tűzhely áll, felette kötéllel nyitható kupola. Asztal több is van, a falak mentén állatbőrökkel takart fekhelyek és ülőalkalmatosságok, a belső tartóoszlopokon szütyők, szíjak és mindenféle egyéb, nehezen azonosítható tárgyak sokasága, melyek többsége a régészeti leletekben rendkívül gazdag regölyi határban került elő a föld mélyéből. No és persze, íjak, nyilak, kések, tőrök és kardok, szinte mindenütt. Cziráki Viktor érkezésünkkor is éppen a kovácsműhelyben dolgozott. Ősi üllőkön, ősi szerszámokkal, ősrégi vasakból kalapá-
csol tőrök és kardok alapanyagául szolgáló, többrétegű damaszkuszi acélt. De bronzöntödéje is van, ahol korhű használati eszközöket, dísztárgyakat és ékszereket állít elő. Harminc év munkája ölt testet ebben a különös épületegyüttesben és sajátos életmódban. Mindehhez az erőt és a hitet a hagyománytisztelet és a szabadságvágy adja, mondja kérdésemre válaszolva, miközben éppen egy olyan jurtát mutat, melyben akár romantikus hajlamú vendégvadászok is megszállhatnak… A vadászterület, a jó hírű őzállomány, valamint az „öszszeszakadás”, a Kapos és Koppány összefolyásának megtekintésére indultunk, de „elakadtunk” Nomádiában. Az 5138 hektáros vadászterület alig 10 százalékban erdősült, tágabb környezetében azonban bőven van erdő. Tamási és Hőgyész közelében terül el ugyanis, a két hírneves vadászterület között valahol félúton, ezért honos a gím- és dámszarvas is. A közel 500 hektáros Pacsmagi-halastavak Természetvédelmi Terület (ahol állítólag a hazánkban fészkelő madarak tíz százaléka költ) is jórészt a vadászterülethez tartozik. Mint ahogy azoknak az ásatási helyszíneknek a többsége is, ahonnan az elmúlt száz évben felbecsülhetetlen értékű kincsek és tárgyi emlékek sokasága került felszínre. A község északi peremén húzódó, feltehetően a kelták által emelt, ám máig jól felismerhető sáncot láttuk, a 19. század végén fellelt szárazd-regölyi aranygyöngyö-
2014/április
ARCOK, TÁJAK, ESZMÉNYEK
ket és ezüst ékszereket, valamint az 1967-ben, a községi homokbányában feltárt hercegnői sírleleteket pedig megpróbáljuk elképzelni. A hercegnő a hunokkal együtt érkező, iráni eredetű szarmata alán népcsoporthoz tartozott, avat be a múlt titkaiba jól tájékozott kísérőm, gazdagságát és előkelő mivoltát a csontvázat és a sírgödör alját beborító aranylemezek sokasága bizonyítja. Heidt János 61 éves, mezőgazdasági vállalkozó, végzettsége szerint agrármérnök, állattenyésztő, ám azt mondja, mindez mellékes, csak azt írjam, hogy lokálpatrióta. Tudományos kiselőadásnak beillő tájékoztatást is ad nyomban a tolnatamási tájfajta félvér lóról, mely az 1800-as évek végén megalapozta Regöly országos hírnevét és száz éven keresztül a falu jólétét is biztosította. A tágas Szemenyei Mihály utcai házban, ahol beszélgetünk (a névadó 1874-től 34 éven át volt a község világot látott, iskolát létesítő, műveltségterjesztő lelkésze), minden szobába jut egy-egy polcnyi könyv. Állattenyésztés, történelem, helytörténet, vadászat, népi írók… A mai, drámai változásokat megélő magyar vidék irodalmi igényű, szociológiai jellegű, a történéseket „belülről” láttató feltárására ma is égető szükség lenne, mondja beszélgetőtársam, de hol vannak a ma „népi írói”, akiket érdekel és izgat a falu, a falusi ember és az egykori értékek sokaságát magával ragadó, tovatűnő múlt..? Az ebédlőasztalhoz ülünk, mely Erzsébet asszony jóvoltából megterítve vár ránk a trófeaszobában. A falon néhány gím- és dámagancs, viszonylag sok őz, az egyik sarokban kemence, a kemencén medvebőr. De az élmények csak őzekről szólnak: minden őzbakja elejtésének története elevenen él Heidt János emlékezetében. Az őz és vadászata kimeríthetetlen élményforrás, mondja, hisz szinte egész évi elfoglaltságot, feladatot jelent. Hosszú a vadászati idény, változatosak az alkalmazható vadászati módok. De az állományt figyelni, egy-egy kívánatos, különleges bakot hosszú időn át szemmel tartani, akkor is élmény, ha nem emelhet rá puskát az ember. A megfigyelés, az évről-évre tapasztalható változások észlelése és rögzítése sajátos kapcsolatot hoz létre a vadász és a vad között. Wass Albert remek elbeszélésének címére hivatkozva nyugodtan állíthatjuk, hogy minden valamirevaló vadásznak megvan, megvolt, vagy előbb-utóbb meglesz a maga titokzatos őzbakja…
Egyik trófea se rekord méretű, de egyéniség mindahány. Az őzagancsok alaki változatossága, formagazdagsága meglepi és lenyűgözi az embert. A rendellenes is szép, sőt gyakran kívánatosabb a szabályosnál. Heidt János ezért is nevezi nevetve, de e minősítést büszkén vállalva, őzmániásnak önmagát. Vadásztársasági vezetőként is mindenekelőtt az őzállományra figyel. Az őzzel ugyanis vadásztársasági szinten is lehet és kell is gazdálkodni, szögezi le, míg a szarvassal és a vaddisznóval aligha. Ahhoz tájegységnyi nagyobb tér kell. A tagság fegyelmének, a két kiváló hivatásos vadász hozzáértésének, és a késő ősztől tavaszig tartó folyamatos etetésnek köszönhetően, ma már gyakran látni hatvan-hetven egyedből álló csapatokat a területen, pedig ez nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt. Az elért eredményeket a megyei vezetés a Nádasdy-emlékplakettel ismerte el, említi meg, már csak azért is, mert ez a sokatmondó „trófea” is ott függ az agancsok alatt, a trófeafalon. Terítékfotókat nézegetünk, melyek jól érzékeltetik az őzállomány minőségének alakulását. Közben persze arról is szó esik, hogy a szarvas és a vaddisznó után immár az őzlétszám és az őzek mező- és erdőgazdasági károkozása is vitatéma.
2014/április
Nem az őzlétszám szabályozására, hanem az élőhely fejlesztésére van szükség!
233
VADGAZDÁLKODÁS KÓKAI MÁRTON felelős szerkesztő
[email protected]
A szomszéd példája A közelmúltban a kezembe került egy javaslat, amely az itthon hatályos vadászati törvény vadkárra vonatkozó részének módosítását szorgalmazta. Feltűnt benne egy mondat, melyben a szerző megemlíti: Szlovákiában nem kell vadkárt fizetni. Valóban? – gondoltam. Szlovákiában bizonyára sokkal megértőbbek és türelmesebbek a károsult gazdák, mint Magyarországon. Talán nem meglepő, hogy ez az idilli képet festő információ tévesnek bizonyult.
Amikor fizetni kell
Szlovákiában a vadászatra jogosult számos esetben köteles megtéríteni a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási területeken, illetőleg a le nem aratott termésben és a szőlősökben okozott kárt. Például akkor, ha helytelenül gazdálkodik a területen. Hogy ez pontosan mit is jelent? Nézzük: nem tartja szinten a területén előírt vad mennyiségét, kor- és ivararányát, illetőleg nem biztosítja az állatok jó egészségi állapotát. Utóbbi szempontba beletartozik az is, hogy táplálékszegény időszakban megfelelő élelemmel eteti a vadat. Nem végzi el az évenkénti kötelező vadállománybecslést. A vadászathoz használt „létesítményeket” – például magasleseket, vadetetőket, stb. – nem olyan anyagokból készíti el, amelyekbe a földtulajdonos beleegyezett. Ide tartozik még, hogy nem szállítja el a területről ezen tárgyak közül azokat, amelyek már nincsenek használatban, illetőleg etetési időszak után a romlott takarmányt ugyancsak nem takarítja el. Nem dolgoz ki a gazdálkodására vonatkozó üzemtervet, vagy a már kidolgozott és a ha-
tóság által jóváhagyott tervet nem teljesíti. Nem tesz jelentést a vadászati hatóságnál, illetőleg nem egyezik meg (írásbeli szerződés szükséges) a területen gazdálkodóval, hogy miként minimalizálják közösen a vad által és a vadban okozott károkat. Ez utóbbi kritérium különösen fontos, mert a föld tulajdonosa (avagy bérlője) köteles vadkárt megelőző intézkedéseket tenni a földjén, például művelhet vadföldet, vagy telepíthet vadrágó fákat. Amennyiben ezek a lépések nem történnek meg, úgy a felelősségének mértéke alapján a vadkár a gazdát is terheli. Utóbbi esetben egyébként a vadászatra jogosult is elvégezheti ezeket a megelőző lépéseket, amennyiben erről a felek megállapodnak. A törvény említést tesz egy speciális esetről is, amikor a kárt okozó csülkös vad bizonyíthatóan vadaskertből származik. Ilyenkor a kert használója köteles a károkat rendezni. Ahhoz, hogy a gazda hozzájusson kára kompenzálásához, a vadkár észlelésének napjától számított 15 napon belül (de nem később, mint a kár keletkezésének időpontja után 2 hónappal) jelentenie kell azt és annak
mértékét a jogosultnál. Amennyiben a kár mezőgazdasági terményekben keletkezett és a mértéket csak a betakarításkor lehet megállapítani, akkor a betakarítás után, 15 napon belül kell az igényeket jelezni. Amennyiben a földhasználó nem tartja be ezeket az időkorlátokat, úgy kénytelen lenyelni a békát, mert nem jogosult kárpótlásra.
Amikor a jogosult megússza
A korábban felsorolt lehetőségeken kívül előfordul, hogy a vadászok ténylegesen mentesülhetnek a fizetési kötelezettség alól. Ilyen például, ha a kár olyan területen található, amelyért a jogosult nem felelős. Ugyancsak mentesít, ha olyan terményben keletkezett kár, amelyet a meghatározott agronómiai időpontban nem arattak még le, vagy nem voltak elzárva a vad elől, illetőleg – a korábban már említett módon – a gazdálkodó nem tett semmiféle óvintézkedést a vadkár megelőzése érdekében. Ha olyan erdészeti faiskolában lesz vadkár, amely nem védett sem kerítéssel, sem kémiai módon, szintén nem kell fizetni. Olyan károkért sem kell tartani a hátukat, amelyek nem lépik túl parcellánként a várt hozam 3 százalékát. Szintén mentesít a törvény, ha olyan vad okozott kárt, amelynek a vadászata nem volt engedélyezve.
Amikor a gazdálkodó fizet a vadásznak
A törvény kötelezi a terület használóját, hogy gazdálkodásával vigyázzon mind a vadra, mind annak életkörülményeire. Például köteles vadriasztókat használni aratáskor, vagy biztosítania kell, hogy az állatok ne kerüljenek a silógödrök közelébe, stb. Amennyiben a gazdálkodása során a vad megsérül, vagy elpusztul, úgy a vadászatra jogosult számára köteles megtéríteni az okozott kárt.
234
2014. április
PORTRÉ Szlovák-magyar vadászbarátság
Határtalanul Egy elegáns, ősz hajú úr rendszeresen feltűnik a nagyobb vadászati rendezvényeken, különösen az északi határ közelében tartottakon. Ízes beszéde rögtön elárulja az értő fülűeknek, hogy a határ felvidéki oldaláról jött.
A
z idén hetvenéves Szabó László 1944-ben született Százdon (ma Sazdice, a magyar határtól pár kilométerre), már a nagyszülők is ott éltek. Édesanyja szlovák anyanyelvű, így kétnyelvű gyerekként nőtt fel. Középfokú erdészeti végzettséget szerzett, és az Ipolysági Erdészeti Üzemnél, később a Lévai Erdészeti Üzemnél végzett változatos háttérmunkákat. Munkaköréből adódóan hozzátartozott a vadföldgazdálkodás és az erdészetnél szükséges mezőgazdasági tevékenységek is. Gyerekként állandóan leste vasárnap a szekeret, ami a vadászokat szállította, s a felaggatott apróvadat a kocsi oldalán. Az első ott esett vaddisznót kiterítették a kocsma előtt, s mindenki csodájára járt. Kamaszként csúzlival vadászott, szinte mindent lőtt vele, majd nagyapjától kapott légpuskát. Édesapja elismert vadász volt a régióban, akitől a gyakorlati tudást elsajátította. Már erdésztanulóként kiválthatta első vadászjegyét 1963ban, a szülőfalujának vadásztársulatánál lett tag, ahol előbb 1900, majd 4200 hektáron gazdálkodtak, itt volt vadászmester (vagy, ahogy ott nevezik, vadászgazda) 45(!) éven keresztül, 1967-től 2012-ig. A tagság létszáma átlagosan 35 vadászból állt, elsősorban sörétes puskával rendelkeztek. Magyarországhoz hasonlóan ott is csak a „kiválasztottak” jutottak golyós puskához. Sokáig ő is csak erdészeti alkalmazottként vadászhatott nagyvadra. Kezdetben rengeteg volt az apróvad, a fogoly mellett a szalonka volt a kedvenc madara. Nagyon jó őzállományuk volt, sokat vadásztatott bakra, és mivel a tagságot kevésbé érdekelte, mint az apróvad, évente 2-3 bakot is lőhetett saját területén. Később, a 70-es években megjelent a szarvas a területükön, ez érezhetően az őzállomány rovására ment. Az erdészetnél is részt vett a tarvad-selejtezésekben, és néha 1-1 trófeás vadat is juttatott neki a szerencse. Területüknek harmada erdő és gazos, több mezőgazdasági terület. Korábban nem volt gond a vadkárral, csak az utóbbi 5 évben kezdték a magángazdálkodók követelni a kártérítést. Szlovákiában is – a magyarországihoz hasonlóan – gondot jelent az igazi vadászok arányának csökkenése, sok az újgazdag, Szabó László kezdeményezte 2008-ban a Kittenberger megemlékezéseket a világhírű vadász szülőhelyén, Léván. Amikor Krajniak Dusán mérnök lett az erdészeti igazgató, lehetőség nyílt emléktábla elhelyezésére is az erdészet épületének falán. S hogy lett a Koloman Kittenbergerre emlékező táblán kétnyelvű a felirat, és Kittenberger Kálmán neve magyarul is kiírva? „Egy kis pofátlanság, egy kis diplomácia”- hangzott a felelet, hamiskás mosollyal.
2014/április
a hozzáértéssel és a vadászati kultúrával mit sem törődő puskás, akiket csak a lövés érdekel. Náluk sem ismeretlen fogalom (sőt!) a „vadászvizsga bizonyítvány gyár”, ezekről a helyekről aztán – megfogalmazása szerint – „a tiszta búza helyett a pelyva kerül ki”, s nemigen védik a vadat, csak a zsákmány és a pénz számít. Fiatalon, 23 évesen kezdte meg vadászközéleti ténykedését, 1967-68-ban járási szintű választmányi tag lett, majd a Lévai Járási Szövetség, az egyik legnagyobb szlovákiai járás vadásztestületébe választották be. Minden évben részt vállalt a Lévai Vadásznapok szervezésében és kivitelezésében. E látványos trófea-bemutatókon az előző vadászévben terítékre került valamennyi vad agancsa, szarva, agyara kötelezően ki volt állítva, s a bírálat és az értékelés kollektív módon történt. Ezeken a megmérettetéseken szakmailag nagyon sokat lehetett tanulni, és szégyen volt olyan trófeát bemutatni, amelyeknek még nem volt indokolt a falra kerülése. Többször képviselte és vezette a térség vadászait a budapesti, bécsi, salzburgi és az erdingi vadászati kiállításokon. A rendszerváltás után javult a két ország vadászainak kapcsolata. Ő volt a szervező „motorja” a Nagybörzsönyben, 2003-ban elkezdett magyar-szlovák vadásznapnak, ahol először csak 3 szlovák rendszámú autó volt, ma már a résztvevők 40 százaléka a határon túlról jön át. A gödi Szent Hubertus napi rendezvényekre is ő kíséri a szlovák bőgőcsapatot, állítja, hogy a vadászok között soha nem tapasztalt nemzetiségi ellentéteket. Sok programot, rendezvényt, kiállítást szervezett, de sosem a pénzért, hanem a barátságért csinálta és csinálja mind a mai napig. -Somfalvi
235
A „madárember” fészkében „Ez nem hobbi, ez életforma” – szögezte le Skerlecz Balázs. Nem mond újat – gondoltam, ez általában a megszállottságra igaz. Majd rádöbbentem: a solymászok másképpen megszállottak, kénytelenek azok lenni, mivel ez a szenvedély a „mindent vagy semmit” elvén alapul. Szó sincs róla, hogy Balázs remeteéletet élne a világ végén a madaraival összezárva. Takaros kertes ház előtt parkolok le a Pest megyei Mendén, a nappaliban csak a ragadozó madarak fotói a falon emlékeztetnek rá, kinél járok. Egy vadásztarisznya árulkodik, hogy jágerhez érkeztem, egy csigás íj pedig arról, hogy inkább a hagyományos vadászati módok híve. De a felszín jóval többet rejt.
B
Gyöngyikével, a nyolcéves vándorsólyom tojóval
evésődés a neve annak a folyamatnak, amikor egy fióka megismeri környezetét, és fajtársat választ. A solymászmadarak esetében az az ember lesz. Balázzsal beszélgetve furcsa dolog jutott eszembe: talán fordítva is működhet, mert a kisebbik Skerlecz fiú tudatába a hetvenes években, Balatonőszödön mintha bevésődtek volna a ragadozó madarak… Voltaképp nincs mit csodálkozni, tökéletes környezet volt egy kissrácnak: csavaroghatott kedvére. Ekkor nyűgözték le az ölyvek, réti sasok. Édesapja vadász volt,
bátyja erdész, így megfordult a házban sérült egerészölyv, gyöngybagoly, szarka, szajkó, dolmányos varjú. Amikor Balázs 13-14 éves volt, testvére hazahozott egy karvaly tojót, miután a fészke belekerült az irtásba. Ez lett az első solymászmadara, bár szakirodalom híján ez még csak szárnypróbálgatás volt. Az általános iskola után Balázs Siófokon tanult asztalosnak, ott is lakott kollégiumban, majd ’86-tól Nagytarcsán szolgált. Furcsa véletlen: egy katonatársa a közeli Isaszegen két egerészölyvet nevelt. Ezt látva, Balázsban ismét fellángolt a pár évre háttérbe szorult szenvedély, és azóta nem is múlik. Akkortájt nem volt egyszerű madarat szerezni. Jobb híján szakkönyveket olvasott, elmélyedt a témában, mígnem ismét segített a véletlen. A Fővárosi Bíróságon dolgozott karbantartó asztalosként, és a környéken akkor még rengeteg vörös vércse költött. Szabadidejében figyelte a fészkeket, és egyszer látta, hogy az egyikből kiesett a fióka. Megkereste, hazavitte – ő lett Kira, az első „igazi” madara. Ez ’93-ban történt, ekkor már Mendén építkezett. Három évvel később alapító tagja lett az újjáalakult Magyar Solymász Egyesületnek, amelyben most a fegyelmi bizottság tagja. Balázs vallja: a solymász élete végéig tanul. Az MSEben ez már egyszerűbben történt: volt szakirodalom, és tapasztaltabbaktól leshetett el rengeteg dolgot. Most nyolc ragadozó madár van a háznál (valaha 26 féle állatnak adott otthont az udvar, mára „csak” gerléket, nyulakat, vadászgörényeket és persze magyar vizslákat tart), ebből kettővel vadászik, a többi tenyészmadár. Puskát nemigen fog, amióta megszűnt a szalonkázás, a solymászat kielégíti a vadászlázát. A madarakat naponta több órát kell röptetni, és az asztalos munka mellett Balázs biotermékek, étrend-kiegészítők forgalmazásával is foglalkozik. Mindez rengeteg kompromisszumot, szervezettséget követel tőle és családjától: feleségétől és húsz év körüli gyermekeitől, két lányától és fiától. Adja magát a kérdés: hogyan fér bele minden egy napjába? „Keveset alszom” – nevet. De a megszállottság, úgy látszik, ezt ellensúlyozza. Földvári Attila
236
2014/április
PORTRÉ Négy másodperc alatt három találat – és egy söralátét
A Semprio atyja Az idei FeHoVa egyik új kiállítója a német Krieghoff cég volt, amelynek képviselői elsősorban a 2007-ben bemutatott „pumpálós-golyós” modelljüket – a Sempriot – jöttek népszerűsíteni hazánkba. A kiállításon a puska megálmodója, Wolfgang Schmid is tevékenyen részt vett, akivel a szentendrei katonai főiskola lőterén sikerült beszélgetni, miközben egy puskát bütykölt, melyet egyenest Szerbiából hoztak neki javításra…
K
orántsem véletlen, hogy ilyen távolról szállítanak neki puskát javíttatni, ugyanis Wolfgang szakmáját tekintve puskaműves. Egészen kiskora óta érdeklődik a különféle fegyverek iránt, ami nem meglepő, hiszen vadászcsaládból származik; az apja és a nővére is vadász. Mire 16 esztendős lett – és már hivatalosan is vehetett puskát a kezébe – nagyon sokat tudott a különféle fegyverekről. Szinte magától értetődött, hogy felnőttként ezt a tudást valahogy kamatoztatni fogja, ezért lett puskaműves. Az ezredforduló előtti években a Krieghoff gyárban tanulta meg a szakmát. Félévnyi, gépsor mellett eltöltött gyakorlat után elküldték az Egyesült Államokba, ahol a cég pennsylvaniai főhadiszállásán ismerte meg, miként működik a fegyvergyártás az óceánon túl. Két év után visszatért Németországba, ahol ismételten a gépsor mellett kötött ki. Nem sok ideje maradt azonban, hogy visszarázódjon a munkába, ugyanis fél év után le kellett töltenie a német férfiaknak kötelezően előírt 10 hónap katonai szolgálatot. A hadsereg után visszatért a Krieghoff hoz, ahol a munka mellett beíratták egy kétéves mérnöki képzésre. Újdonsült végzettsége mellé más feladatkört kapott: új puskákat kellett terveznie. Az első nagy projektjének kivitelezése 4 éven át tartott, ám az eredmény megérte az évekig tartó munkát. Miután a puska minden részét és működési mechanizmusát német precizitással letesztelte, 2007-ben került forgalomba a Semprio. A modell bemutatása óta szüntelenül járja a világot, a kiállításokat, a bemutatókat, de nemcsak, mint fegyverkovács, hanem mint üzletkötő is. Pontosan ezért társai viccesen „event guy”-nak becézik, egy olyan pasasnak, aki minden eseményen jelen van. Annak ellenére, hogy évente számos alkalommal távol van otthonától – az Ulmtól alig 20 km-re található Scharenstettentől – természetesen a vadászatra is jut az idejéből. Édesapjával közösen bérelnek egy területet, ahová főleg vaddisznóra és őzre jár ki. Előbbi vaddal kapcsolatban történt egyszer, hogy Wolfgang a Semprio megjelenésének évében elment egy hajtóvadászatra az új modellel. Miután 3 órán át csak várt a vadra, már kezdte feladni a reményt, hogy valamit is látni fog. Ekkor azonban mozgást hallott: a fagyott levelek és töredező faágak között futó lábak zaját, s egy hatalmas vadkan bukkant fel előtte villámgyorsan. A Sempriot vállához véve lőtt, ám a kan nem jelezte a találatot. Hála a puska „pum-
A projekt kivitelezése 4 éven át tartott, ám az eredmény megérte az évekig tartó munkát.
2014/április
pálhatóságának” szinte azonnal ismételt, ám a disznón ezúttal sem látszott, hogy megkapta a golyót. Harmadszor is rálőtt a vadra, ezzel a lövéssel sikerült terítékre hoznia. Mindez nem tartott tovább 4-5 másodpercnél. Később, a vadászat végeztével, amikor már odamehetett a fekvő kanhoz, látta, hogy valójában mindhárom lövés a lapockáján találta el a vadat úgy, hogy a szórásképre pont ráfért volna egy átlagos söralátét… Saját, hasonló élményei alapján is bátran ajánlja az általa megálmodott puskát mindenkinek, akik nem ragaszkodnak mindenáron a tradicionális megoldásokhoz. Az idei FeHoVa-n tapasztalt nagy érdeklődés alapján Wolfgang jövőre újfent hazánkba utazik a kiállításra, és akkor Önök is kifaggathatják őt a Semprioról. Addig azonban egy újabb modellen dolgozik, amely egyelőre a puskaműves műhelyének titka marad… Kókai Márton
237
BÁLINT ELEMÉR rovatvezető
[email protected]
Vadászfegyver újdonságok
Nürnbergi jelentés - IWA 2014 Az IWA sajtóközpont örömteli tájékoztatója szerint ebben az évben a kiállítók száma először haladta meg a „mágikus” 1300-at. A Német Puskamívesek és Fegyverkereskedők Szövetségének közleménye szerint pedig a szövetség tagjai 330 millió euró értékben állítottak elő fegyvereket az elmúlt évben. A növekedés az azt megelőző évihez képest: büszke 15 százalék! Az olaszországi Fegyverek Völgyében honos, félezer éves múltra visszatekintő Antonio Zoli – a kiváló sörétes puskák, bockbüchsök és drillingek gyártója – az egyik olyan olasz fehér holló, amely golyós ismétlőket is gyárt. Most hivatalosan is bemutatták az igen kedvező árú, a fegyvertesztekben mindig előkelő helyezéseket elérő 1900-as utódját, amelynél – már korunk követelményeinek megfelelően – a biztosító tolóka egyben az ütőszegrugót is megfeszíti vagy feszteleníti. Az idén 125 éves fennállását ünneplő herstali Browning megjelentette saját válaszát az 500 eurós árfekvésű, úgynevezett „erdészpuskákra” az A-Bolt 3 képében. A szégyentelenül alacsony, 630 eurós ár ellenére az A-Bolt 3 javított elsütést kapott! Ugyanez a feljavítás az öt évvel ezelőtt debütált, számtalan változatban gyártott – általunk is tesztelt – X-Boltnak is kijutott. A méltán népszerű, alacsony baszküllel ellátott B 725-nek idén megjelent a 20-as kaliberű változata is. A vadászközvéleményt megosztó és a gyors ismétlőpártiaknak sok fejtörést okozó Krieghoff Semprionak megjelent az afrikai veszélyes nagyvadfajok vadászatá-
ra készült változata „Big Five” néven. A .458 Win. Mag., valamint .375 Ruger és .416 Ruger kaliberekben, 3+1 tárkapacitású „gyorstüzelő kiságyúk”, a Krieghoff tól már megszokott igen jó minőségben készülnek. Ezzel párhuzamosan a Semprio sok jogos kritikát kiváltó, erőteljes hüvelykujjat igénylő ütőszegrugó-feszítő szerkezetét is átdolgozták. A „javított kiadású” rugó megfeszítése 20
A Mauser standjáról Az elmúlt év egyik nagy sikere volt a Mauser M 12-es puska bemutatkozása. Ez évtől az M 12-höz már rendelhető csőtorkolat M15x1 milliméteres menettel, amelyre érzékenyebb lelkek csőszájféket csavarhatnak, de lehet hangtompítót is – ami a skandináv országokban és Angliában megengedett – vagy csak egy anyát, amelybe beleillik az M 03-nál már jól ismert, „Muzzle Safe”-nek nevezett, a torkolatot védő kilőhető műanyag dugó. Az M 03 modell palettája is új színekkel bővült; az Expert Basic 52 centiméteres csővel, barnított zárdugattyúval és egy méretes fagolyóval a zárdugattyú fogantyúján az összes Mauser M 03-ról ismert és kedvelt extrákat tartalmazza. Az M 03 Expert Extreme változat viszont homokszínű műanyag tust kapott. ½ Mauser M 03 Arctic különlegesen szép rozmárfej díszítéssel
238
2014. április
PUSKA, OPTIKA, FELSZERELÉS
százalékkal, fesztelenítése 50 százalékkal kevesebb erőt igényel. A Semprio eddigi négyes, illetve 3+1 egyes tárkapacitása 4+1-re bővült. A tavalyi IWA-n jelentette be a Mauser a legendás angol Rigby megvásárlását, ezzel közel száz év után ismét öszszenőtt, ami összetartozott. A Rigby és Mauser kooperációja még a XIX. század végén kezdődött, amikor a megnövelt, magnum méretű M 98-as rendszer alkalmassá vált a .416 Rigby, a .375 H&H és a .450 Rigby megbízható tüzelésére. Akkoriban – épp úgy, mint napjainkban – a magnum M 98-as rendszer a Mausernél készült és a végső megmunkálást a Rigby végezte/végzi Londonban. A látogató most ismét a kezébe vehette, e sorok írója pedig ki is próbálhatta a RUAG közeli lőterén a legújabb, .416 Rigby kaliberű puskát. A jó súlyeloszlásnak köszönhetően ez cseppet sem volt „megrázkódtató” élmény! Az egyenes zármozgatású puskák piacára viszonylag későn érkezett Merkel RX Helix kínálatának tovább folyik az előző években elkezdett bővítése. Idén megjelent a Helix Tracker és Tracker Camo változata elsősorban hajtáshoz és utánkereséshez (47 cm-es ún. „semiweight” csővel) antracit vagy narancssárga-fekete álcamintával. A Merkel kínálatából nem maradhatott ki a világjáró vadászoknak készült, most bemutatott Helix Challenge,
A Krieghoff Semprionak megjelent az afrikai veszélyes nagyvadfajok vadászatára készült változata „Big Five” néven
2014. április
Nagykaliberű Rigby golyós puskák Mauser zárszerkezettel
239
Fausti Venetian Express bock A több évszázados olasz fegyvergyártási hagyományok szellemében tevékenykedő Fausti-nővérek – akik elsősorban esztétikus sörétes puskáikkal lettek híresek – most az új Venetian Express bock duplagolyós puskájukat mutatták be 8 X 57 JRS, 9,3 X 74 R, .30R BLASER, .30-06, .444MARLIN, .45-70 GOV. kaliberekben. Ezek szerint csak-csak növekszik a nagyvadállomány Olaszországban…
Védőfelszerelés – láthatósági mellény – kutyáknak...
igények szerint műanyagból vagy fából készült tussal, állítható magasságú tusaháttal és előagyra felszerelhető Harris kétlábú kitámasztóval. A fegyver összes fém alkatrésze fokozottan korrózióvédett. Kifejezetten az angliai fácánvadászatokhoz készült Michael Yardley lövészoktató útmutatásai szerint a „High Pheasant” duplapuska, angol agyazással, igen mutatós gravírozással. Ilyen puskával már érdemes Angliába menni egy jó fácánvadászatra!
A Beretta csoporthoz tartozó finn SAKO újdonsága – mint a neve is mutatja – a szélsőséges időjárási viszonyokhoz és körülményekhez készült SAKO A7 Roughtech Pro és Range modellek, a SAKO-tól megszokott széles kaliberválasztékban. A Range nevű modellek meredekebb markolata a távoli lövésekhez, szőrmés kártevőkhöz alkalmasak, míg a Pro változat a hagyományos markolati formát követi. Mindkét puska igen jó fogást biztosító durva felületű műanyag tusa egy alumínium erősítő betétet is tartalmaz. Ezzel a puskával a vadász, ha a szükség úgy hozza, még elakadt autóját is megemelheti! A számos kiváló ismétlővel büszkélkedhető Steyr Mannlicher ezúttal jól bevált fegyvereit vetette alá fiatalító kúrának. A Steyr Mannlicher CL II modell bevallot-
Az év puskája: Krieghoff Hubertus. Az elmúlt évben bemutatott „intelligens ejektorral” ellátott Krieghoff Classic duplagolyós csövei „PHProCoating” néven a mostoha időjárási viszonyoknak jobban ellenálló bevonatot kaptak
240
2014. április
PUSKA, OPTIKA, FELSZERELÉS
Az idei „citromdíjas” modell: elöltöltős kováspuska terepszínű műanyag aggyal tan követi a régi Mannlicher Classic modellek erényeit a szabadalmaztatott SBS™ biztosítóval, bajor pofadékos tussal, Goiserer, Semi Weight, Light és Stainless kivitelekben. A legújabb, ütőszegrugót feszítő tolókával ellátott SM 12®-nek szintén megjelent a Goiserer, Semi Weight, Light és Stainless változata, valamint a 150 éves fennállás tiszteletére 150 példányban elkészült a jubileumi modell. A Steyr Mannlicher az SM® Lead Free .30-06 Spr. kaliberben készült, mint a neve is jelzi, ólommentes maghoz készült csővel, aminek huzagolása és a barázdák mélysége az ilyen lövedékek kisebb rugalmasságú anyagához igazodik. Az „előrehaladott agyér-elmeszesedésben” szenvedő vadászoknak gyártották a RESET ACTION-nek nevezett, elektronikus önbiztosító rendszerrel ellátott SM 12®-t. Itt a kibiztosított fegyvert az oldalára döntve, nyugalmi helyzetben vagy 90 °-ban a csövet megemelve, a puska nyakán villogó LED figyelmeztető jelzése után a fegyver önműködően biztosítja magát – de arról nem szól a fáma, hogy mi figyelmezteti a vadászt az elemcserére! A J.P.Sauer & Söhne a közkívánatnak eleget téve, elkészítette S 202-es puskáját 8,15x63 kaliberben. Ezt az újonc, de egyre rohamosabban terjedő, vadászok által igen kedvelt kalibert Werner Reb fejlesztette ki több éves odaadó munkával. Az S 202 csövének belső kialakítása kifejezetten ehhez a patronhoz lett igazítva. A tavaly bemutatott S 202 Synchro XT-nek idén megjelent az 51 cm-es, ún. „heavymedium” csővel ellátott kompakt változata, műanyagból készült lyukas tussal és állítható magasságú tusháttal. Szintén újdonság a Sauer háza táján a 202 Hatari Light puska, amely az afrikai nagyvadas puskák nyílt irányzékát ötvözi a 202 Forest előnyeivel. Ez a puska kifejezetten a közép-európai disznóhajtásokhoz készült olyan vadászoknak, akik tudnak és szeretnek is nyílt irányzékkal lőni. Az elmúlt IWA-n debütált és sikeres S 101 sem maradt újítás nélkül, a csővég csavarmenetet kapott és ezzel alkalmassá vált a Sauer DUAL Brake csőszájfék fogadására. Az idei IWA-t a sok kis hasznos, apró újdonság jellemezte, de odáig senki sem merészkedett, mint az a spanyol gyártó, aki bemutatta legújabb kovás(!) elöltöltősét műanyag bevonatú, álcamintás tussal! Jövőre talán már találkozhatunk a narancssárga-fekete álcamintás biztonsági bumeránggal is…
2014. április
Bockdrilling a Blasertől Az eredetileg bockbüchsökkel indult Blaser új, BD 14 modellszámú bockdrillingjénél a világszerte szabadalmaztatott vertikális zárómechanizmusával és kettős lakatszerkezetével visszatalált a gyökerekhez. A BD 14 szabadon táguló és ezért nem „kúszó” találati ponttal rendelkező, különböző kaliberű golyós csöveit egy 20/76-os sörétes cső egészíti ki. A mindössze 3,3 kilogramm súlyú puska golyós csöveinek találati pontja „összehangolható”. Az ezen fegyverrel cserkelő vagy a lesen ücsörgő vadász az összes közép-európai vadfaj elejtésére felkészülhet, a pézsmapocoktól a barna medvéig!
241
ÍZELÍTŐ KÍNÁLATUNKBÓL:
Kiemelt ajánlataink
Christian Oswald: A világ gímszarvasai
4864,-
Draskovich Iván: Szarvasgazdálkodás
3900,-
Webáruházunk teljes kínálata a www.vadaszkonyv.hu honlapon található!
Valamennyi árucikk megrendelhető:
Vadászlap Kft.
1031 Budapest, Rozália u. 59/a. Telefon: +36-70/702-5000, Tel./fax: +36-1/242-0042 e-mail:
[email protected] Megrendelését postai utánvéttel szállítjuk.
Dr. Ignácz Magdolna: Vadászatok Dámországban dupla DVD
Dr. Ignácz Magdolna: Vaddisznóhajtástól vaddisznóhajtásig DVD
Takács Viktor: Egy vérből valók vagyunk I-II. DVD
Takács Viktor: Európa terítéken DVD
4500,-
2890,-/db
4500,-
4900,-
Blaumann Ödön: Vaddisznó hajtások 7. DVD
2500,-
Blaumann Ödön: Vadászévad 2013. DVD
2500,-
CD-k, DVD-k Vadászat Magyar VADÁSZLAP PDF-archívum 2006-2013.. 1500,-/db Magyar VADÁSZLAP PDF-archívum csomagban . . . 9200,A magyar erdő királya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3000,Blaumann Ödön: 100 lövés vaddisznóra 1-3. . 2500/db 100 gímbika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,100 őzbak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Agancsosok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Dámbikák bírálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Dámbarcogás, Gyulaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Gímbikák bírálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Muflonkos bírálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Nagy bakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Öreg bakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Őzbak bírálat I-II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500/db Őzbak csalsípra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Őznász. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Rendellenes, torz agancsú őzbakok . . . . . 2500,Vadászévad 2006-2012. . . . . . . . . . . . . . . . 2500/db Vad és vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Vaddisznó hajtások akciójelenetei I-VI. . . 2500/db Dámszarvasok földjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3000,Heltay I.: Amit a nagyvadról tudni illik . . . . . . . 5550,Hunters Video: Afrika Erfahrungen . . . . . . . . . . 8900,Bockfieber . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8900,Der Traumbock . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8900,Die Velt des Rehbocks . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8900,Elefantenjagd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8900,Hirschpirsch und Drückjagd. . . . . . . . . . . . . 8900,Jagd im Massailand 1-2. . . . . . . . . . . . . . . . . . 8900,My Very Best Buck . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8900,Serengeti-Jagd in Afrikas Juwel 2. . . . . . . . 8900,Sommerböcke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8900,Ignácz M.: A nagyvad egyéni és társas vadászata dupla . 4500,Élőhelygazdálkodás és vadgondozás dupla . 4500,Namíbia – Első találkozás . . . . . . . . . . . . . . . 3000,Oroszországi vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . 3000,Őzhívástól a vaddisznóhajtásig dupla . . . 4500,Szarvasbőgés, vaddisznóhajtás . . . . . . . . . 3000,Szalonkától a vadlibáig dupla . . . . . . . . . . . 4500,Trófeák – Híres szemlék . . . . . . . . . . . . . . . . . 3000,Világrekordok nyomában I-II. . . . . . . . . . . . 4500,Rácz Gábor: 12 hónap az erdőn . . . . . . . . . . . . . 1980,Sáfrány József: Az én Afrikám I-II . . . . . . . . . . 2100/db Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése . . . . . . 4900,A vadászíjász 1-2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4900/db A vaddisznó vadászata 1-2. . . . . . . . . . . . . 4900/db Őzhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4900,Vadász ABC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4900,Íjászat Szabadi Attila: Robin Hood sehol… . . . . . . . . . .3130,Művészet A természet művészei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4500,Balogh-Somody-Szegedi: Kelet-Afrika vándora voltam . 2500,Bársony István a láp és a pagony dalnoka . . . 2700,Hidvégi Béla: A vadontól a múzeumig . . . . . . . 2900,-
Hidvégi Béla: A világ tetején – Nepál – Kirgizisztán DVD
2900,-
242
Hidvégi Béla: Volt egy álmom DVD
2900,-
Természet A csodás Észak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,A háztűzőrző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,A kormorán zátony amforái . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,A Monarchia hajóroncsai 1-3. . . . . . . . . . . . . . . . 1990,-
2014/április
Hidvégi Béla: Hegyen innen, hegyen túl
4900,-
Bozóki László – Tumpek Ferenc: Vadászkések
5000,-
A nagy cápák nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,A St. Helens hegy kitörése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,A tenger óriásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,A természetvédelem 30 éve a Hortobágyon . . 1990,A tűzben született sziget - Izland. . . . . . . . . . . . 1990,A zebracsalád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Ahol a madár se jár - Patagónia tornyai . . . . . . 1990,Afrika: A Szerengeti Nemzeti Park . . . . . . . . . . . .1570,Ausztrália. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Árpi bácsi fiókái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Az emberevők földjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Az élet eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Az élet fagyos szigete - Antarktisz. . . . . . . . . . . 1990,Az Inari vándorai - Lappföld. . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Az ismeretlen Hawaii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Az oroszláncsalád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Az ördög szigete - Tasmania . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Bálnák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Budapesti vadon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Cápák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Daruvonulás a Hortobágyon . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Egy nap pompa - Tiszavirág . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Elképesztő vándorlások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Életem, utazásaim . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Fagyos oázis - Globális klímaváltozás. . . . . . . . 1990,Hubulák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Kerekek és lépések 1-5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570/db Liliputi mimikri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Lulu, a világszám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Madagaszkár állatparadicsoma . . . . . . . . . . . . . 1990,Magyarország nemzeti parkjai I-II. . . . . . . . . 2890/db Mauritius (A kincses sziget) . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Medvék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Még az üveghegyeken is túl - Grönland . . . . . 1990,Növénytan CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3000,Óceániai csavargások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Pápua Új-Guinea - Egy másik időzóna . . . . . . . 1990,Pénz és taps nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Pingvinek vándorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Ragadozók a vadonban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Rockenbauer: Másfélmillió lépés Mo.-n I-III. . 2890/db …és még egymillió lépés I-V. . . . . . . . . . . 2950/db Tiszavirág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Trópusi esőerdő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Tüskevár II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Uys, Jamie: Sivatagi show . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280,Veszélyes állatok: Majmok . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Víz, víz, tiszta víz (hazai édesvizek mélyén) . . 1990,Solymászat A solymászat Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . 3000,Balogh István: Vértelen vadászat . . . . . . . . . . . . 4680,Zene CD-n Concerto-Boldog: Vadászzene . . . . . . . . . . . . . . .3150,Magyar Vadászkürt Egylet: Vadászüdv . . . . . . 2980,Muzsika Magyarországról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1700,Horgászat A bojli éve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,A harcsázás rejtelmei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,A süllő horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Feederbottal állóvízben, folyóvízen . . . . . . . 1570/db Feederbottal nagypontyokra I-II. . . . . . . . . . 1570/db Kedvenc horgászvizeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,-
KÖNYVESPOLC Óriásdévérek földjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,Pecatúra extra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1570,KÖNYVEK Klasszikus irodalom Apponyi Henrik, gróf: Úti- és vadásznaplóm. . 6200,Avarff y Elek: Hej! Vadászok! . . . . . . . . . . . . . . . . . 3500,Vadászképek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2700,Bársony István: Az elveszett Paradicsom . . . . 2450,Árnyak az éjszakában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2400,Fekete vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2000,Nyomról nyomra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2730,Borsodi László: Őszi napsütésben . . . . . . . . . . . 4100,Fekete István: A magam erdeiben . . . . . . . . . . . . .950,Az erdő ébredése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2400,Az első uhuzásom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,21 nap - Csend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2990,Ballagó idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698,Bogáncs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Búcsúzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,Egy szem kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2400,Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Éjfél után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,Emberek között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,Erdei utakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698,Fészekrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2400,Gyeplő nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Hajnal Badányban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2190,Hú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Karácsony éjjel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2000,Kele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Kísértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Lutra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1690,Matula és egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Örökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,Összegyűjtött versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2000,Őszi számadás (füveskönyv). . . . . . . . . . . . . 1990,Őszi vásár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,Sárgaréz patkók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2400,Téli berek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Tíz szál gyertya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Tojáshéjdarabkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2000,Tüskevár (50 éves). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2490,Tűnődések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,Tűz mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Útra kelünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Vadászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Zsellérek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Fekete István bibliográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4500,Harmat és vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2400,Just Ödön: Vadásznapló töredékek. . . . . . . . . . 3700,Kittenberger Kálmán: Első elefántom . . . . . . . 2600,Vadász- és gyűjtőúton Afrikában . . . . . . . . 6100,K. Rhédey Zoltán: Verébtől a szarvasbikáig . . 2700,Maderspach Viktor: Havasi vadászataim . . . . 2500,Medve! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2400,Páreng Retyezát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Makay Béla: Hegyen-völgyön . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Molnár Gábor: Dráma az őserdőben . . . . . . . . 2500,Módus király vadászkönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . 3900,Nadler H.: A Keleti- és Déli-Kárpátokban . . . . 2500,Cserkészeten és lesen Nagy-Mo.-n . . . . . . 2600,Vadásznapok, vadászévek. . . . . . . . . . . . . . . 2500,N. Nozdroviczy Lajos: Vadászemlékeim . . . . . 3200,Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött . . . 2499,Afrikai tábortüzek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2699,Alaszkában vadásztam . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2238,Hengergő homok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2350,Két kecske . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2499,Nahar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3499,Ünnepnapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2999,Szilágyi Virgil: Pirosbetűs vadásznapok . . . . . 3450,Tanos Pál: Erdőzúgás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Thurn-Rumbach: Erdélyi szarvasok és medvék nyomában . 2500,Wass Albert: Farkasverem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280,Mese az erdőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1600,Valaki tévedett 1-2-3.. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1470/db Válogatott magyar mondák és népmesék . .1380,Zichy Géza, gróf: A leányvári boszorkány . . . . 4200,Zichy Kázmér, gróf: A Guaso Nyiro mentén . . 4400,Kortárs irodalom A szarvasok háreme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Andrássy János Mihály: A kandalló előtt . . . . . 3900,Ambrózy Árpád: Nimród csillaga alatt . . . . . . . 2400,Apatóczky: Ettünk falombot - humoros erdésztörténetek .850,A világ legnagyobb vadászának (humor) . . . . . .750,Bán István: Harc az elemekkel . . . . . . . . . . . . . . 2200,Medve 2.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4000,-
Bán István: Medve 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4000,X-es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4000,Vadóc vakációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1600,Vízvarázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4000,Békés Sándor: A természet bűvöletében . . . . 1590,A slapaj visszanéz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2100,Elröppent évek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3680,Emlékekbe kapaszkodva . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Isten előszobájában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3528,Vadászok, vadászotthonok 1-2.. . . . . . . . 3900/db Bornemisza Péter: Vadászszívvel . . . . . . . . . . . . 5400,Varázslatos vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . . 3990,Bozóki László: Remetekanok . . . . . . . . . . . . . . . . 4350,Vándorvadász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5200,Capstick: Az utolsó elefántvadász . . . . . . . . . . . 4800,Halál a fekete kontinensen . . . . . . . . . . . . . . 4300,Halál a magas fűben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5400,Csiák Gyula, dr.: A pagony dalnoka . . . . . . . . . . 2100,Cséplő József: Hajnaltól késő estig . . . . . . . . . . 1800,Damaszkin Arzén: A maszáj fennsíkon . . . . . . 3900,Dinich László: Gazsi bácsi a törzsasztalnál . . . 1970,Dunhill, Alfred: Pipák könyve . . . . . . . . . . . . . . . 4200,Faragó-Fáczányi: Régi dicsőségünk . . . . . . . . . 2500,Fáczányi Ödön: Fejet hajtunk . . . . . . . . . . . . . . . 3500,Kittenberger Kálmán emlékülés . . . . . . . . . 3500,Fáczányi-Molnár: Vadászősök tisztelete . . . . . 2400,Festetics Antal: Konrád Lorenz világa . . . . . . . 5700,Földi László: Alaszkai vadásznapok. . . . . . . . . . 2464,A vadászat karácsonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . 2990,Új vadregény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2490,Fuchs Antal: Dicsértessék a Bakony . . . . . . . . . 2400,Trilógia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9500,Gál Sándor: Esték és hajnalok . . . . . . . . . . . . . . . 1900,Gyimesi György: Szerelmem Afrika . . . . . . . . . . 7499,Vadászataim a Kárpátokban (bőrk.) . . . . . 8000,Halmágyi T. I.: Vadászatok idegen tájakon . . . 6400,Hámory: Kurgánok között a Hortobágyon . . 1500,Hankó László: A medvék országa. . . . . . . . . . . . 3000,Hidvégi Béla: Vadászálmok birodalmában. . . 3900,Hidvégi-Jánoska: Magyarok Ázsia vadászösvényein . .3900,Sziklák peremén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4500,Kászoni: Wass Albert szülőföldje vadászatai . 4000,Kemény J.: Medvekalandok a Kárpátokban . . 2500,Keszthelyi Jenő: Csontszilánkok. . . . . . . . . . . . . 3300,Kovács D.: A vívók apostola és a vadászat szerelmese. 3500,Kovács M. Dóra: Az én Namíbiám . . . . . . . . . . . 4950,Kovács Zsolt: A vadon vándora. . . . . . . . . . . . . . 6760,Állati emlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2600,Kubasek J.: Jeles világutazók nyomdokain I-II. . 3500,Márok Tamás: A képzelet vadászmezején . . . 2700,Márton Imre dr.: A vadon hívó szava . . . . . . . . 3900,Mess Béla: Egy öreg vadász elmélkedései . . . 2699,Két szenvedély rabságában . . . . . . . . . . . . . 2499,Molnár Attila: Vadászok álma, Namíbia . . . . . . 3330,Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra . . . .700,Felvidéki vadászörökség . . . . . . . . . . . . . . . . .1100,Vadászörömök - vadászörökségünk . . . . . 2800,Nagy - Nagyné: Vadászatok és vadételek . . . . 1400,Németh-Bakonyi: Kalandos év a Föld körül . . 4500,Oláh-Oláh: Hajnalok és alkonyok . . . . . . . . . . . . 2500,Palkovics György: Arcok, életek, történetek . 2495,A zisten fölvitte a dolgomat. . . . . . . . . . . . . . . . . 2495,Kakpuszta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2495,Milliárdosok között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1995,Pető János: Hogyan tehet a vadász… . . . . . . . 1000,Megismerni a vadászt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 800,Mit is gondol a vadász?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 800,Mitől hízik a vadász? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 800,Rakk T.: Göröngyös égi és földi utakon... . . . . 2500,Tűzözön és hóvihar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3500,Rácz: Majdnem megmásztam a Mount Everestet . .3200,Retter: Üregi nyúltól a medve vadászatáig . . 2499,Sánta Gábor: Az elfeledett Fekete István . . . . 2200,Sáry: Az elveszett erdőről és a megtalált időről . 2500,Szabadkőművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Schmidt Egon: A vadászat mellékszereplői . . 2200,Schwartz Béla: Mister KUDU . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Jávorszarvassá avatom . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2000,Siketfajd ketyegés és zergefütty . . . . . . . . 2200,Simkó Gyula: Szerelmem Afrika . . . . . . . . . . . . . 4990,Steiger, Brad: Csodálatos elbeszélések kutyákról. . 1299,Sütő András: Hargitai vadászkalandok . . . . . . 2500,Szabó József: Harangszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,Szálka Róbert: Topi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2280,Szerb Imre dr.: Együtt vadászni . . . . . . . . . . . . . 1000,Szilárd Ferenc dr.: Ébredés az erdőn . . . . . . . . . 3800,Szladek Mihály: Az élet rendje . . . . . . . . . . . . . . 1500,Szy Ferenc: Vadászéletem Kanadában . . . . . . 2200,Terraprint: A természet és én 3-5. . . . . . . . . . 1200/db
2014/április
Hidvégi Béla: Vadászként a csúcsokon I-II.
7500,-
Bozóki László: Trófeakatalógus
6000,-
Avarff y Elek: Vadászutakon
2500,-
Avarff y Elek: Őzhívás
2700,-
Bors Richárd: A sparhelt titkai
2700,-
Bors Richárd: Avarpaplan
3700,-
Kovács László: Lőporfüstös emlékeim
2990,-
Kovács László: Kiváló kaliberek
3330,-
Maderspach Viktor: Menekülésem Erdélyből
3490,-
Maderspach Viktor: Oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
3490,-
243
Bőhm István: A hannoveri véreb
Szoboszlai Lajos: A vaddisznóvadászat titkai
Blaumann Ödön: Őzhívás napjai DVD
1480,-
4990,-
2500,-
Pintér Norbert: Vadászatok évszakról évszakra
1980,-
Nadler, Herbert: Cserkészeten és lesen Nagy-Magyarországon
2600,-
Blaumann Ödön: Szarvaslesen DVD
2500,-
Dr. Rimóczi Imre: Gombaválogató 10.
2690,-
Szurmay Sándor: Vadászemlékek, horgászélmények
2600,-
Szent Ivány Géza: Egy vadászéleten át
2600,-
Békés Sándor: Vadászetika
2000,-
244
Tóth Sándor dr.: Nyitány a hírnévhez . . . . . . . . 3500,Szél alatt hátszélben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3800,Török András Mátyás: Pókhálók . . . . . . . . . . . . . 4000,Vadászataim napfényben árnyékban . . . . 3600,Ugray Tamás: Gavallérral a csúcsokon . . . . . . . 3500,Vadászatok itthon, otthon és a csúcsokon . 3950,Vadászpuskával a csúcsokon . . . . . . . . . . . . 4200,Varga Aladárné: Egy vadászfeleség naplójából . 1500,Vasas Joachim: Menjen, Doktor elvtárs! . . . . . 2310,Végh Endre, dr.: Megvadult szótár. . . . . . . . . . . 4990,Vadászni emberi dolog . . . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Videcz Ferenc: Vendégkönyv . . . . . . . . . . . . . . . 3200,Zsugorított görbetükör . . . . . . . . . . . . . . . . . 1700,Vojnits András: Afrikai levelek . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Vörös István, dr.: Úton és útfélen . . . . . . . . . . . . 3500,Wells, Hubert Géza: Az állatidomár is ember . . . 3450,Zoltán János dr.: Emlékek Éváról . . . . . . . . . . . . 3900,Hatvan év vadászpuskával . . . . . . . . . . . . . . 4800,Vadászat az Osztrák-Magyar Monarchiában . . 3000,Vadászok életveszélyben . . . . . . . . . . . . . . . 3200,Zsigárcsik Gyula: Diana másként akarta . . . . . 3200,Szakkönyv A halgazdálkodás gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . 3600,Ambrózy: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell . . .2200,A vadászattal kapcsolatos jogszabályok gyűjt. . 2490,Az erdőre vonatkozó jogszabályok gyűjt. . . . 2490,Ángyán–Tardy–Vajnáné: Védett és érzékeny természeti területek . 6500,Bakonyi Gábor: Állattan. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6500,Bartha D.: Magyarország fa- és cserjefajai . . . 3500,Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza . 7990,Természetvédelmi növénytan. . . . . . . . . . . 5900,Bauer, Karl: Szőlősgazdák könyve . . . . . . . . . . . 4200,Bertóti István: Őzhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1800,Békési–Csarnai: Házi pálinkafőzés . . . . . . . . . . . 2900,Bényei–Lőrincz–Sz. Nagy: Szőlőtermesztés . 4400,Bérczy Károly: Vadász műszótár . . . . . . . . . . . . . 2980,Bicsérdy–Sugár: Vadbetegségek . . . . . . . . . . . . 3200,Binder Egon: Füstölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Bodor János: Kerti károsítók . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Bognár–Mercz: Szőlőművelés, borkészítés . . 2300,Csányi Sándor: Vadbiológia . . . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Vadbiológiai olvasókönyv . . . . . . . . . . . . . . . 4200,Faragó S.: A vadállomány szabályozása . . . . . 3900,Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban . . 4900,Vadászati állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4400,Farkas Dénes: Nézd és lásd! . . . . . . . . . . . . . . . . . 3200,Fehér Gy.: Állatpreparátumok készítése . . . . . 4900,Gahm: Házi vágás, bontás, töltelékáru-készítés . . 3500,Hurka, kolbász, szalámi . . . . . . . . . . . . . . . . . 3500,Hasznos tanácsok világutazó vadászoknak . . 3490,Hartman: Mezőgazdaság a természet szolg.. 1280,Heltai: Emlős ragadozók Magyarországon. . . 3500,Heltay.: Amit a fegyverismereti vizsgán tudni kell . . . 3100,Az állami vadászvizsga tesztkérdései . . . . 3100,Vadásziskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8550,Heltay–Rácz Fodor: Vadászatszervezés, vadászetika . .4600,Hespeler - Krewer: Fiatal vagy idős? . . . . . . . . . 3200,Hespeler, Bruno: A vadászat kézikönyve. . . . . 3980,Horváth Gy.: Zöldség- és fűszerkülönlegességek term. . 2980,Horváth L.: Halbiológia és haltenyésztés . . . . 5400,Juhász: Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban. . 2035,Juhász Lajos: Természetvédelmi állattan . . . . 4200,Kristó: Vadászpuskaműves mester könyve . . 3490,Kohár László: A solymászatról kezdőknek . . . 2900,Koloman Ferjentsik: Hatnyelvű vadászszótár . . 3490,Kozák: Természetvédelmi élőhelykezelés . . .5.200,Kovács Zs.: Farkasok a Kárpát-medencében . 1800,Lajkó István: A halászmester kézikönyve . . . . 2490,Lakatos–Szabó: Fenyő- lágy lombos- tölgyeken előforduló károsítók . 2180,Lampeitl, Franz: Méhészek könyve . . . . . . . . . . 3500,Mara Árpád - Sepsi Árpád: Farkasaink . . . . . . . 2500,Molnár Kálmán dr.: Halbetegségek . . . . . . . . . . 2690,Nagy Gábor - Szabó Zsolt: Csigás íjak . . . . . . . 1600,Reflexíjak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1600,Vadászíjászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1600,Pintér-Pócsi: Hal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Radics L.: Növénytermesztő mester könyve . 2690,Rakonczay Zoltán: Természetvédelem . . . . . . 1440,Samwald, Achim: Aszalás, szárítás. . . . . . . . . . . 2900,Schmidt Gábor: Virágos díszcserjék . . . . . . . . . 2500,Solymász Egyesület: Évkönyvek 1999-2009 . .3000/db Soós Béla: Kezdő kertészek könyve. . . . . . . . . . 1980,Szabó Ilona: Erdei fák betegségei . . . . . . . . . . . 3490,Szabó Péter: Rókák és terrierek. . . . . . . . . . . . . . 3360,Szodfridt István, dr.: Nyártermesztés . . . . . . . . 3090,Szóljon a vadászkürt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,Szőllősi Antal: Nyílegyenesen (íjászat) . . . . . . 1800,Terék István: Sajtvilág juh- és kecskesajtok . . 3600,-
2014/április
Tóth - Pernesz: Szőlőfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Vadászetikett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1500,Varga Zoltán: Vadkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4900,Vén Zoltán: A görényezés rejtelmeiről . . . . . . . 2800,Fegyver Alexandra: 1000 lőfegyver . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5999,Hartink: Golyós és sörétes vadászfegyverek . 4990,Kések enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4990,Pisztolyok és revolverek . . . . . . . . . . . . . . . . . 4990,Sörétes és vegyescsövű vadászpuskák . . 4990,Kovács D.: Billenőcsövű golyós vadászfegyverek . 4800,Kovács László: Kiváló kaliberek . . . . . . . . . . . . . . 3330.Sokat próbált vadászpuskák . . . . . . . . . . . . 2990,Vadnyugati vadászpuskák. . . . . . . . . . . . . . . 3100,Kutya A szolgálati kutyák tenyésztése . . . . . . . . . . . . . 2730,Bába Károly: A magyar vizsla . . . . . . . . . . . . . . . . 1085,Barangolás a kutyák világában . . . . . . . . . . . . . . 4000,Bíró Andor: Kutyakiképzők kézikönyve . . . . . 2800,Félix Endre: Az apróvad vadászata vizslával . 2000,Kezdő vizslás kézikönyve. . . . . . . . . . . . . . . . 2000,Horváth: A kutya és a macska betegségei . . . 3900,Király Klára: Jagdterrier . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1490,Kutyatár: Boxer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1950,Német juhászkutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1750,Orosz kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1750,Kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2730,Maróti Béla: Vadásztársunk a magyar vizsla . 2900,Monostori Károly: Ebtenyésztés . . . . . . . . . . . . . 2980,Nickl, Andreas: Kutyáink tanítása és nevelése. . 1990,Ősi zsolt: Vizsláskönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2940,Pallós Andrea: A beagle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1390,Pomázi: Nemzeti kincsünk a magyar vizsla . . 3990,Steiger: Csodálatos elbeszélések a kutyákról . . 1299,Szinák Dr. - Dr. Zsolnay: Több, mint kutya . . . 4500,Varga - Nagy: A legnépszerűbb terrierek . . . . 1390,Veress I.: Német dog, Óriás schnauzer . . . . . 1490/db Wagner, Heike: Kutyaápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . 998,Whitehaed, Sarah: Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6990,Természettudomány Alexai Zoltán: Évszakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3980,A vadvilág atlasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6500,Attenborough, D.: Az emlősök élete . . . . . . . . 5990,Állat- és növényhatározó természetjáróknak . . 4990,Benton: Hetven rejtély a természet világából . . 7490,Brehm: Ragadozók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4400,Dolder: Emlősök szárazon, vízen és levegőben . 1350,Határozó kézikönyvek: Emlősök. . . . . . . . . . . . . 2800,Élővilág Könyvtár: Vízi gerinctelenek. . . . . . . . 2200,Fix Term Könyvkiadó: Ragadozók az állatvilágban . . 4100,Hecker, Frank: Az erdő állatai és növényei . . . 2680,Kis Természetkalauz: Csigák és kagylók, Lepkék . 1200/db Nagy Cs.: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei . . 2980,Milyen állatnyom ez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1480,Nagy László: Vadászgörények a családban . . 2998,Petrich Károly: A velencei táj lepkevilága . . . . 2980,Ralphstone Angelica: A tenger állatvilága . . . 4100,Taylor, David: Kisállatok kézikönyve . . . . . . . . . 1999,Természetbúvár könyvek: Nemzeti parkok, világörökség . 4820,Perzselő napsütésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3990,Vöröskönyv Magyarország növénytársulásairól I-II. . 3400,Természetkalauz: Emlősök, Lepkék. . . . . . . . 2500/db Técsi Zoltán Illés: Örök Erdély . . . . . . . . . . . . . . . 4500,Titán Computer: Az állatok nagy enciklopédiája . 4100,Veselovszky, Zdenek: Állatok a nagyvilágban . . 2980,Végh Attila: A növényvilág ékszerei . . . . . . . . . 2580,Növény Aichele–Bechtle: Mi virít itt? . . . . . . . . . . . . . . . . 3500,Alberts–Mullen–Spohn: Fák, bokrok gyógyító ereje . 2980,Aschenbrenner Éva: Gyógynövénypatika . . . 2800,Galambosi: Fűszernövények és gyógynövények . . 2500,Babulka: Ismerjük fel a termesztett gyógy- és fűszernövényeket . 1450,Babulka-Kósa: Képes gyógynövénykalauz . . . 1890,Beffa, Maria Tereza Della: Vadvirágok . . . . . . . 2300,Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények . . . 6200,Bertók–Brúgos: Növény- és gombakalauz . . . 1350,Boros - Ilyés: Nagy díszfa és cserje lexikon . . . 4999,Buday Andrea: Gyógynövények . . . . . . . . . . . . . 2630,Csurgó S.: Gyógynövények embernek állatnak . 2200,Családi gyógynövénytár . . . . . . . . . . . . . . . . 2900,Dreyer, Wolfgang: Virágok és évszakok . . . . . . 2980,Vadnövények, bogyók és gombák. . . . . . . 2850,Cserjék, Egyszikűek, Kétszikűek I-III.. . . . . . . 2200/db Kämpfer, Dieter: Pálmák a lakásban . . . . . . . . . 1590,Kis Természetkalauz: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . 1200,Kiss–Illyés: Nagy fenyő és örökzöld lexikon . . 2990,-
KÖNYVESPOLC Kliment E.: Otthoni gyógynövényhasználat . 2490,Kloss Jethro: Gyógyító növények . . . . . . . . . . . . 4500,Kropog Erzsébet: Erdők, mezők virágai. . . . . . . 990,Lászay György: Évelő virágok . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Lehari Gabriele: Fűszernövények . . . . . . . . . . . . 1690,Magda - Marselek: Növénytermesztés . . . . . . .1710,Manke, Elisabeth: Szobanövények gondozása. . 2500,Milyen fa ez?, Milyen virág ez? . . . . . . . . . . . . 1480/db Molnár Hanga Anna: Növények a lakásban . . 1650,Molnár V. A.: Magyarország legszebb növényei . 1200,Nagy Jenő: Növények az egészségért . . . . . . . 1950,Németh Imréné: A gyógynövények nagykönyve. . .1890,Orlóci László: Örökzöldek és fenyők . . . . . . . . . 2500,Rapaics Rajmund: A magyarság virágai. . . . . . . 900,Scherf, Gertrud: Vadon termő zöldségek és gyümölcsök . 1990,Szántó Matild: Egy- és kétnyári virágok . . . . . . 2500,Természetkalauz: A trópusok növényei. . . . . . 2500,Cserjék, Fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500/db Treml - Xaver: Gyógy- és fűszernövények . . . . 4500,Verme Ulen, Nico: Gyógynövények enciklopédiája. . 4500,Fák és cserjék enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . 4500,Lovas Bird, Jo: A ló ápolása, gondozása . . . . . . . . . . . . 2240,Bodó - Walter: Lótenyésztők kézikönyve . . . . 4800,Bolze, Danela: A ló képzése a terepen . . . . . . . 2900,Busch, Clarissa: Ló és lovas összhangja . . . . . . 2900,Határozó kézikönyvek: Lovak . . . . . . . . . . . . . . . 2800,Hermsen, Jossé: Lovak enciklopédiája. . . . . . . 3990,Horváth Zoltán, dr.: Lóbetegségek . . . . . . . . . . 7900,Kovácsy - Monostori: A ló és tenyésztése . . . . 8000,Mihók - Pataki: Lófajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2700,Nagy Imre: Lovas vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . 980,Radnai Imre, dr.: Lovasszótár . . . . . . . . . . . . . . . . 3500,Gomba Albert–Locsmándi–Vasas: Ismerjük fel a gombákat 1-2.. . 1790/db Hazai védett és veszélyeztetett gombafajok . . . .2490,Alexandra: Gombalexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1999,Carluccio, Antonio: Gombák könyve . . . . . . . . 5500,Gerhardt, Ewald: Gombagyűjtés okosan . . . . 2499,Gombászok kézikönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . 5999,Gminder - Böhning: Melyik ez a gomba? . . . . 3999,Győrfi Júlia: Csiperketermesztés . . . . . . . . . . . . 2350,Kis Gomba ABC receptekkel. . . . . . . . . . . . . . . . . 1498,-
Laux, Hana E.: Ehető vagy mérgező? . . . . . . . . 2680,Milyen gomba ez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1480,Montag, Karin: Gombák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2680,Rácz–Koronczy: Hogyan termesszünk csiperkét . 2200,Rimóczi Imre dr.: Gombaválogató 1-9. . . . . . 2690/db Magyarország leggyakoribb gombái . . . . 2500,Szabó I.: A csiperkegomba termesztése . . . . . 1078,A laskagomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Szili István: Gombatermesztők könyve . . . . . . 4900,-
Oggolder Gergely: Amurhorgászat . . . . . . . . . 1699,Békés halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Bojlihorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Csukahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Etetőanyagok, etetési technikák . . . . . . . . 1699,Harcsahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Így horgásszunk folyóvízen . . . . . . . . . . . . . 1699,Képes nagy horgászkönyv . . . . . . . . . . . . . . 2999,Keszeghorgászat modern módszerekkel 1699,Különféle horgászmódszereink . . . . . . . . . 1699,Műcsalis horgászat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1700,Pontyhorgászat modern módszerekkel . 1800,Ragadozó halaink horgászata . . . . . . . . . . . 1699,Oláh Csaba: Rablóhalak bűvöletében . . . . . . . 1700,Papp Károlyné: Vízről, halról horgászoknak . . .950,Sigloch, Benno: A horgászok ábécéje . . . . . . . 3000,Természetkalauz: Édesvízi halak . . . . . . . . . . . . 2500,Vierke, Jörg: A legkedveltebb díszhalak . . . . . .1190,-
Madár Burger: Madarak képes enciklopédiája . . . . . . 5990,Elphick, Jonathan: A madárvonulás atlasza . . 5998,Hume, Rob: Madárlesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5900,Juhász Lajos: Kertek, parkok madarai. . . . . . . . 2500,Milyen madár ez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1480,Mullarney - Svensson: Madárhatározó . . . . . . . 8900,Lederer, Roger: Csodálatos madarak . . . . . . . . 2990,Madarak földön, vízen, levegőben . . . . . . . . . . 3990,Mihály Lászlóné: Életünk vad madarakkal . . . . .750,Sarah Khan: Madarak kis könyve . . . . . . . . . . . . 1040,Schmidt Egon: Kócsagok birodalma . . . . . . . . 2800,Magyarország legszebb madarai . . . . . . . . 1200,Tollas albérlők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1300,Védett madaraink kislexikon . . . . . . . . . . . . 1200,Védjük madarainkat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1950,Schmidt - Bécsy: Négy évszak ösvényein . . . . 2500,Mozaikok a természetből . . . . . . . . . . . . . . . .1750,Tavasztól tavaszig. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Schmidt - Kalotás: A vadludak vízre szállnak . 2500,Hétköznapok a természetben . . . . . . . . . . . . . . . 3500,Tudományos Kiskönyvtár: Madarak . . . . . . . . . 2490,Varga Zoltán: Ők élnek Pannóniában . . . . . . . . 4990,-
Művészet Az ezerarcú természet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5000,Chapman: Vallomások a vadászatról . . . . . . . . 1699,Elek–Zsoldos: Magyar vadászösvényeken . . . 2500,Horváth Lajos: Kandalgó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3800,Harling: Vadcsapások varázsa . . . . . . . . . . . . . . . 6999,Iváncsics–Köller: A természet harmóniája... . 5100,Matyikó Tibor: Állatok közelről . . . . . . . . . . . . . . 2800,Vallomás a természetről. . . . . . . . . . . . . . . . . 4000,Meszlényi: Olajfestés – vadon élő állatok . . . . 3995,Gyerekeknek A vadvilág atlasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6500,A világ állatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1590,Czegei Carla: Bözsi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje . . . . . . . . . . . 2500,Spotter’s Guide: Fák, Gombák, Kerti virágok . . 600/db Lepkék, Ragadozó madarak . . . . . . . . . . . . 600/db Tengeri és szárazföldi madarak. . . . . . . . . . . 600,-
Horgászat Bailey, John: Horgászenciklopédia . . . . . . . . . . 4999,Farkas Csaba: Balaton, hal-álom . . . . . . . . . . . . . . 500,Füstös Gábor: Wobblerek, wobblerezés . . . . . 1700,Fűrész – Dudás - Zellei: A halgazdálkodás . . . 1699,Hunyadi Attila: A süllőhorgászat módszerei . 1699,Igali M. József: A hal, a horog és az ember . . . 3100,Kászoni Zoltán: Hal és horgászat Erdélyben . 2560,Kluwe - Yorck: Horgász ABC . . . . . . . . . . . . . . . . . 1598,Krámer: Magyarország horgászható halai . . . 1590,Oggolder Gergely: A ponty horgászata . . . . . 1699,-
A
Szakácskönyvek Attraktor: Régi magyar halételek . . . . . . . . . . . . 2900,Bangó Margit: Vadat, halat s mi jó falat . . . . . . 3990,Csizmadia András, dr.: Étel-bor iránytű . . . . . . 1850,Csizmadia–Niksz: Étkeink és illő boraink harmóniája . . 3900,F. Horváth Ilona: Vadételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 660,-
ajánlatai: ½ Kiemelt képeink
HDIKR20140206007
HLEOD20140307009
HSOAT20140209003
HSOTI20140222055
A TÖBBEZRES KÍNÁLATBÓL A FELVÉTELEK MEGTEKINTHETŐEK ÉS MEGVÁSÁROLHATÓAK A WWW.FOTOHUNTING.HU OLDALON
¾ Akciós képeink
HGYSZ20130321027
HHEAT20140224001
2014/április
HKRIS20130412014
RBAAT20131121001
245
Mese az irigy gólyafiúról (részletek)
Bársony Pista bácsi
Szépen kitavaszodott az idő, a nap pompásan sütött, verőfény csalogatta ki az embereket a szabadba, virágzott a fa, a mező. A gólyapár, mely évek óta költött a kéményen, hazakerült. A mamagólya öt szép tojást rakott a fészkébe, és kiköltötte mind, ami bizony elég ritkaság. A jó öreg apagólyának kellett utánajárni nagy szorgalommal, hogy legyen mit enni a nagybélű családnak. Volt köztük egy fiú, nagyon is önző természetű. Már egészen kicsi korában mindig azt leste, hogy merről jön valamelyik szülő. Az öreg apagólya megcsóválta a fejét, és elkezdett dohogni magában: Kepele! Kepele! Ami alkalmasint azt jelentette: hogy te nagybélű, te telhetetlen. Ez egészen más hang volt, mint amilyet gyengéd mamája szokott használni. - Panaszkodnak a testvéreid, még valamilyen baromfiról is beszélnek! Kepele reszketett. - A minap a mama egy csirkét csípett el a házigazdánktól s felhozta nekünk. Én kaptam belőle a legtöbbet…
Messziről az anyagólya közeledett. Mikor megtudta, miről van szó, sírva fakadt. - Szegény Kepele! Édes kis Kepelém! – zokogta. - Hallgass! – förmedt rá az öreg gólyaapa. – Te is büntetést érdemelnél. Majomszeretetből megsértetted a házigazdánkat. S ha véletlenül meglátta volna? A mamagólya belátta, hogy bizony ez mind igaz, s nem mert ellentmondani. Büntetésül Kepele kint maradt a fészek szélén. Éjjel nagy vihar jött. Az öreg elégnek találta a büntetést, maga szólt ki. – Jöjj be, Kepele! Nem kapott választ… De mintha lent az udvaron siránkozott volna szegény Kepele, s körülötte a kutyák marakodnának… A vihar nemsokára elállt, de a gólyacsalád nem bírt aludni többé. Nemsokára azután le is szálltak. Ott találták a boldogtalan gólyafiút a csűr mellett, egy sarokba húzódva. Félholt volt a kiállott rémülettől. Mikor szüleit meglátta, sírva fakadt s kérte őket, hogy bocsássanak meg neki. Kepele fogadást tett, hogy ezentúl nem lesz falánk, sohasem fog többé irigykedni. Dicséretére legyen mondva, híven beváltotta ígéretét.
A HÓNAP TÖRTÉNETE
Egy fatális mozdulat
A
különleges történet Alaszkában esett meg, amit egy osztrák vadászbarátom mesélt el, aki részese volt, ha nem is főszereplője ennek a rendkívüli eseménynek. Mindezek ellenére oly tanulságos, hogy érdemes okulni belőle. Alaszka vadregényes tájain vadászott jávorszarvasra egy német házaspár és osztrák barátom, két amerikai hivatásos vadász kíséretében, naponta kiindulva központi táborukból. A tanyájukat kora reggelente két irányban, lóháton hagyták el, és esténként általában vissza is tértek oda, így élményeiket a hangulatos tábortűznél naponta megoszthatták egymással. Néha, egy-egy éjszakára ideiglenesen sátrat verve, a követett vad közelében maradtak. Az egyik szerencsés délután a német vadász kapitális jávorbikát ejtett el. Az öröm, az ünneplés, majd fotózás után a kísérővadász a vad zsigereléséhez látott. Nagy munka állt még előttük, sietni kellett, ha a nyúzás és darabolás végeztével még időben vissza kí-
246
Feiszt Ottó
vántak térni éjszakai szállásukra. Az amerikai vadász − a házaspár segítségével − hátára fordította a hatalmas vadat. A has felnyitása után a mellcsont átvágásához vadásztőrével úgy fogott hozzá, hogy lábai közé vette a jávor nyakát, majd lefelé fordított kését két kézre fogva − nagy mozdulatokkal maga felé húzva a kést − akarta azt kettéhasítani. Az éles tőr vagy kicsúszott a bordák alól vagy egyszerűen a nagy erővel való rántástól kiugorva a mellkasból a vadász jobb combjának belsejébe szaladt, ahol a szúrás a combartériát is jócskán megsértette, amit bőven ömlő vére azonnal mutatott. A vérzés elállítása, és a seb bekötözése után hamar kiderült, hogy a sérült így nem ülhet lóra, mert az biztos elvérzését okozná a mintegy 6-8 órányi nyeregben töltött idő alatt. Akkoriban műholdas telefon nem állt rendelkezésükre, s rádió csak a táborukban volt. Lázas tanácskozásukon azt ötlötték ki, hogy a német férfi visszalovagol a táborba, és segítséget hoz, az asszony pedig az amerikai mellett
2014/április
HIHETŐ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK Áprily Lajos
Áprily Lajos
Most szólj, rigó
Tavaszodik gyökerekig fusson tüze a fákon, gyújtsa fel gyúlhatatlan némaságom, avaromnak vessen szikrát alája, legyek a tavasz piros lármafája, riassza fel dalaid áradása rabdalaimat zengő lázadásra. Torkod remegve és ujjongva sírja, hogy líra - líra - líra - líra - líra!
Az a rigódal érdekel ma engem, mely fenn a nyírfán, fiatal meréssel, megszólal künn a hajnalszürkületben halk indulással és emelkedéssel. A fuvolása régi ismerősöm, láttam tavasszal s láttam súlyos őszön, és láttam hóhullásban, hogyha gyomra szemet keresni űzte ablakomra. Viharos hócsapásra, szélverésre csak néha moccant fájó zirrenése. Ott állt sötéten, hősi egymagában, fekete szén a fényes zúzmarában, úgy nézett rám egy karnyújtásra tőlem, hogy hazavágyó dal buggyant belőlem. De ő csak hallgatott. Mint néma, bátor, ragyogó és fekete inspirátor. Most szólj, rigó. Hófoltok halni készek, nyírfák körül szellő-szüzek cicéznek, mogyoróbokrok aranyat szitálnak, ötszáz leány kacag a napsugárnak. Most szólj, rigó. Faormon, póznacsúcson, hangod dagadjon és lobogva gyújtson,
marad, hogy a láb elhalásának megakadályozására óránként meglazítsa a nyomókötést, majd visszakötözze azt. A helyi vadász tudta, hogy a jávor és saját vérszagára, valamint a lovak miatt, éjszaka bizonyára megjelennek a medvék mellettük! S a grizzlyket csak lövések leadásával lehet majd elriasztani, ha egyáltalán megelégednek a távolabbra húzott zsigerekkel, s nem akarják a jávort, a lovakat, vagy akár őket is elragadni! Ő a seblázban és vérveszteségben elgyengülve az eszméletét is bármikor elveszítheti, tehát az asszonynak, aki szerencsére vadász volt, puskával virrasztania és őrködnie is kell, valamint táplálnia a tüzet. Na, de hogyan talál vissza a férfi egyedül, jórészt sötétben a táborba? Fogalma sem volt, merre is kell mennie, ami az egyhangú alaszkai tájon még nappal és a helyieknek sem könnyű feladat. A kísérő szerint a lova egyedül is visszatalál a táborba, csak hagyja nyugodtan menni, bízzon benne és higgyen neki. Ám a sötét éjszakában őt is érheti medvetámadás, s a megriasztott ló vajon hazatalál-e? Mindezeken felül legkésőbb olyan korán reggel kell hazaérnie, hogy a másik amerikai még a táborban legyen, aki tudja, hogyan hívjon rádión mentőcsapatot! A német vadász puskáját szorongatva felült a négy ló közül a legtapasztaltabbra, s innentől kezdve valamennyiük élete mondhatnánk: a „ló kezében” volt. Most már az ő teljesítményén, okosságán, gyorsaságán múlt elsősorban gazdájának, majd lovasának élete. Vajon megértette mit várnak tőle? Lovasa legfeljebb annyit tehetett, hogy folyamatos haladásra ösztökélte. Irányítani nem volt képes. Sorsát a lóra kellett bíznia! Hogy milyen lehetett a tíz órás, zömében éjsza-
2014/április
Sáncban a hóvíz könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető. Messze határba indul az árva, lenge madárka: billegető.
ILLUSZTRÁCIÓ: BOROS ANDREA
kai lovaglás, amíg a sötétben nyugodtan bandukoló ló hazatalált, azt az olvasó képzeletére hagyom. Ám hősünk teljesen elcsigázva, hajnalra sértetlenül megérkezett hátasán a táborba. Szerencséjére a többiek még otthon voltak, és megkezdődhetett a mentőakció. Annak találgatása, mi lett volna, ha a ló eltéved, vagy egy medve leüti és lovasa gyalog nem talál el a táborba, vagy mikor kezdik el őket keresni, mivel nem tértek vissza, és ez az idő elég-e az életben maradáshoz, vagy ha a másik vadász már nincs a táborban, mire ló és lovasa odatalál, azt talán jobb nem latolgatni. Mindeközben vérével együtt, lassan fogyott az élet a sérült vadászból. A vadászhölgy derekasan helytállt, elriasztva az éjszaka tényleg megjelenő medvéket, megvédve a lovakat valamint a jávort trófeástól. Egyben folyamatosan élesztve a tüzet, etetve, ápolva és takargatva a hideg éjszakában, a lassan teljesen elgyengülő beteget. Már majdnem következő nap este volt, mire a mentőhelikopter megérkezett. Az ott szokásos repülőgéppel való mentés itt nem segíthetett, mert a gép a közelükben nem tudott volna − vízfelület hiányában − leszállni. Így közel harminc óra telt el addig, amire a sérült vadász műtőasztalra kerülhetett. Végezetül életét és lábát is sikerült megmenteni, s felépülve újfent vadászként járhatja Alaszka vadászmezőit. Ám minden valószínűség szerint hasonló módon soha többé nem zsigerelt vadat. Ha itthon ilyen módszerrel látok egy hazai vadászt lőtt vadat felnyitni, mindig ez a sajnálatos, mégis szerencsésen végződő történet jut az eszembe!
247
A berek ura Vida Gusztáv
E
ldöntöttem. Bakot szeretnék lőni. Ma, most. Áprilisban. Láttam egy jót, hosszú, erős, öreg. Villa és dárda. Korán volt, nem akartam még lőni. Féltem, hogy befülled napközben, s egyébként is, mi lesz akkor a többi idővel? A Csőszúton jöttem lefele… s a berek szélén állt. Egyből eldöntöttem, ez bizony megfelelne. Belépett végül. Százra volt. A sarki lesen ülök. Öt nyúl együtt, fácánok, örvös… S egy bak hajt ki egy sutát, kergetőznek. Akárha augusztusban lennénk. Tegnap lőhettem volna négy-öt ilyen bakot. Beloptam mindüket. Jellegtelen, semmi bakok, hatosak vagy fiatalok, s egy háncsban lévő… de ettől meg idegenkedek. Az őz belefekszik a búzába, csak a feje látszódik. Azt hiszi, hogy biztonságban van. Nem tudom, hogy állom meg… meddig jutok az idén? Leszek-e elég bölcs és erős, hogy megfontoltan, válogatva, ízlelgetve vadásszak? Vagy, ahogy fogy az időm, majd csak rálövök egyre? Szégyellném magam Tom előtt. De már eldöntöttem, az öreg dárdás kell. Őt keresem idén. Édesek a nyulak… egyre több van, s a fácán hogy tud szaladni a vetésen! Egy pukkanás a távolban… Valaminek vége van. Őz talán. Azt hiszem, mindenhova csak gyalog kell (érdemes) menni…. Hogy megérinthessen és megérintsen az utazás. Nem lehet csak folyton odaérni és odaérni,
Egy fenét. Ez a Nagybakom. rohanni… Útközben is otthon kell lenni, hogy beléd ívódhassék… a Berek… az őrgébics a bokrokon, a bakok. Még a bicaj is gyors, hogy meglásd a részleteket, a lényeget. Róka. Szép vörös. Sándor-majorba mentem fel botokért a mogyoróshoz, aztán vissza ugyanúgy. Gyalog. Ez ugyanaz a táj, ami máskor is? Úgy biza. Csak most látom a csoda zöld vetéseket, a pirosló fácánokat, a baktató nyulat… és Mihály ’bá égerese alatt a gazosban fekvő nagy bakot! A bal száron három csökevény ága van, a jobbon meg a szemág lecsúszott alulra, s fölötte a szár hátrahajlik. Erős északi szél fújt, ezért odaengedett méterekre. Fotóztam. Tibiék keresik majd… S egy háromlábú disznó. A bal mellső lógott, feltartotta. De, hogy mit keresett nappal a vadföldi gazosban? Lógtak a csöcsei. (Egy hónap múlva majd Tomi lövi meg. Tévedésből.)
248
Május lett. A temetőbe mentem ki Édesanyámhoz. Tom vitt ki Gencsre, hát persze, hogy elcsábultam. Eleinte nem is bántam. Dezső gyönyörű bakokat pucolgatott. Az egyik, álom. A Rándnál, a Marcalra futó ároknál lövették. Én azt mondom arany, s 470 gramm. Mindenesetre ilyet erre én még sose láttam. Büszke vagyok rá. Hát, akár ilyenem is lehet? Hisz lám, megterem. Este aztán semmi. Pedig Tom „megengedte” egy bak elejtését. Most nem bánná. Persze gyilkos szívvel nem szabad kimenni. Jobb is, hogy nem láttam. Szarvast lestem. Ünő. S oszt kibotorkál hozzá egy apró kis borjú. Imbolyog, alig áll meg a lábán. Úristen! Elképzelem, hogy meghúztam a ravaszt... Ennyi. Meg az illatok. Lilaakác. Két nap alatt virágba és zöldbe borult minden. Kimentem a Marcalba, hogy az elveszejtett tőrömet megkeressem. Meg, hogy a bakokat figyeljem. Másodszor láttam az Öreget. Lehet, hogy ez lesz a Keresett? A felső gémeskút körül mozog. Vajkival is ott láttuk, a bokrok közül ugrott meg. Most is. Tán az… Belemegy a partoldalba. Átmegyek, megnézném tüzetesebben. Közelebb fekszik egy suta és egy gida. De nem. Félarasznyi barkás kúpocska van a fején, mint egy ördögfiókának. Füttyentek, kiabálok. Semmi. Vagyis sokkal feljebb, az öreg ugrik ki. Csak sejtem az agancsát, rövid ágak fent, hegyesek, gyöngyözöttek. Vastag. Lehet, hogy tényleg ezt kellene keresni! Másnap hajnalban a bereknél, a Bizik-tagnál lépek ki… mondván, hogy rövidítek a felső kaszálók fele. Egy vadcsapást lelek az árokparton, a füzes, náddal benőtt dzsungelben. Töröm magam, fellépek… Valami őz a partban. Azannya! Igazán nagy. Érzem. Világos, vastag, magas. Messze, talán százra is, közvetlenül a diófás árokszél mellett. Attól tán lépésre. Mellig állok a japánvesszőkben. Nincs mit tenni, állva kell, mer elugrik... Meg-megremeg a kezem… Pár pillanatra azt hiszem, hogy a szemem csal meg, mert csak ágak, a letört, nyúzott dióbokor van a távcsőben. Le is eresztem a puskát. De nem! Jézus. Nem sok idő az egész. Úgy gondolom, a bírálat alapján minden rendben van… lenne. Igen, a bakom áll előttem. Tisztában vagyok a pillanat nagyságával. Utoljára még megtávcsövezem, aztán a fegyvert emelem. Nem mozdul. Szobor. Rodin se tudna különbet. Lassan húzom meg a billentyűt. Minden pillanat kincs, ismételhetetlen öröm. Kiélvezem a másodperceket. Megrúg a tus… megtörtént. Mert tudom, ha nem lesz meg, az életemen át ezt fogom keresni. Milyen szép is lenne. Ezt is tudom. De most kell, mert ennek nem lehet ellent állni… Durrr! Olyan furcsán ugrik meg, mintha megsüllyedne az eleje, oldalt balra vág, s elnyeli a dzsungel. Elhibáztam. Megtörlöm a homlokomat. Édes Istenem! Mekkora egy balfék vagyok. Itt volt. Megmutatta magát. S hogy valaha is meglelem-e még? Mert, azt mondanom sem kell, ez kell, csak ez, nem a marcali. Ráismétlek, elzárom a puskát. A hüvelyt – pillanatnyi tépelődés után – belendítem a gazba. Eridj, nya-
2014/április
HIHETŐ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK valyás... cserbenhagytál. Becsapódást nem hallottam. De valami furcsa, éles hang volt a lövés végén. Cikáznak a gondolataim… az esélyeket latolgatom. Meg lehet-e ezt találni valaha még? Eddig nem került a szemem elé, és majd valahol ezeken a réteken kell várni. Rámegy a nyaram… Mérhetetlen keserűség markolássza a torkomat. Döbbent csend bennem. Halálos. Mint a temetésen, olyanén, akit nagyon szerettünk. Nincs meg… Azért elindulok. A fű térdig ér, pillanatok alatt eláztatom magam. Csak szidom, szidom… Kit is? Magamat, az eszem, a hideg hajnalt, az elgémberedett ujjakat. Csinálnám vissza az időt… De másképp ezt nem lehetett. Állva, szabadkézből… mondjuk, jobban kellett volna fogni. De nem voltam ideges, nem kapkodtam. Nem mozgott, a lélegzetvétel is rendben volt. Elhúztam tán… Ott a vadrózsa, mellette a szárazra hántolt diófácska. Még pár lépés… Nem hiszek a szememnek… Vér, vér!!! Vér!… Lerogyok. Melegség önt el, jól van puska. Sötét mély, bársonyos, s valami habos. Nagy értője nem vagyok. Tüdő lenne? De akkor miért nem fekszik? Az viszont biztos, hogy nem húsvér. Megfogom, ragad. Tenyérnyi vöröslő foltok, fröccsenések. Ez megvan. De pontosítok is azonnal. Meg kell lennie! Nem kell keresnem a csapást, a fűben ösvény kanyarog, ahogy törte a füvet, s szépen kenve vérrel. Nem igen értem, ennyi vér, s nem maradt itt? Majd az árokban. Belépek a bokrok közé, szemem egyből a medert lesi. Csalódottság. A cseppek megvannak, s ki is ment belőle, ott folytatódik... Jól van, időt hagyok neki. De most már idegesen gyújtok rá. Remeg a kezem… Most meg azt érzem, hosszan kell majd keresni. Visszamegyek a rálövés helyére. Addig felveszem a hüvelyt… Életre kelek. Gombák, ragyog a nap, madarak. Rézsút tűz át a kö ILLUSZTRÁCIÓ: BOROS ANDREA dön a fény, az ébredés… színek és hangok. Keresem a hüvelyt. Én kishitű. Feküdjön csak a sebágyában. Először csak úgy flegmán keresgélek, hogy mindjárt meglesz… Épp, hogy csak hajtogatom szét a szálakat. Már tépem, asztalnyi területet tisztítok meg. Nem bírom tovább. Vissza a vércsapához. Majd később folytatom. Merő lucsok mindenem. Megyek vissza az utolsó vércseppekhez… A megnyugtató vörös kenések… át az árkon. Megállok.
2014/április
A fejemet vakarom. Hát, hogy akkor, hogy is… Leteszem, fának támasztom a puskát, alája a kalapot, a látcsövet. Hajladozok, hajtogatom szét a gazt. Nem lelem a folytatást. Mindegy… valamit csak tenni kell. Találomra indulok el egy csapáson. Eltömődött volna a sebszáj? Kutakodok hosszan, bogarászok, keresgélek… derékig ér az újulat. Széles árokpart terpeszkedik előttem, nyílást keresek. Bent gombák, valami pereszke-féle. S őzláb. Májusban!? Vissza. Másik ösvényen indulok el. Majd újra, s megint… Sampi mesélte, hogy az Alföldön 300 méternél távolabb is ellőnek az őzre. A kocsi tetejére babzsákot tesznek, arra hasalnak rá. Három nap alatt 16-ot lőttek. S azt tartják, ha kicsit is rendesebb helyen van eltalálva, már rendben. Elszalad, hagyni kell.., ahol először lefekszik, ott lesz majd. Kimúlva. Puha vad. Ott könnyű… ott látják a futtát kilométerekre. De itt, ebben az iszalagos buja dzsungelben? Méterre is elmehetek mellette… Ez így nem megy. Szétnézek. Futballpályányi sűrű rekettyések, füzesek. Körötte mindenütt árkok, partjain égerfiatalos, s ameddig a szem ellát, sárgállik a japánvessző… Már-már feladom, hazamegyek, eszem valamit. És puska nélkül gyüvök vissza. Valami rendszer kell. Sávokban végigjárom az egészet. Mert ezt itt nem hagyom. Hova szívódhatott fel? Kétely. Őrület. Tudom, hogy nagy, s hogy meglőttem, itt fekszik valahol. De hol? Visszamegyek a puskához. Azon vagyok már, hogy magamra aggatom. Mégis, még megtorpan a mozdulat. Eh! Nem igaz, valami magyarázatnak lennie kell… Megint csak oda az utolsó cseppekhez. Idáig mintha kancsóból csurgatnák. Itt meg vége. Rézsút megyek vissza az árokba. Kikerülök egy erősebb törzset… Ott a test! Du-dumm! – dobban mélyet a szívem. Homlokomhoz teszem a bal kezem. Egy pillanatra megcsal a szemem, mintha a fején alig lenne valami... Egy fenét. Ez a Nagybakom. Feljött a rézsűn, majd visszavágta magát. A mellkasnál, alul kapta el a bordákat. Nem ment húsz métert. S lám mennyit kerestem. Virág, töret. Kapkodó, feszült zsigerelés. Meg se merem becsülni. Érmes… Hát. Most egy kis csönd. Ülj le kicsit. Az út most puha akácillat. Simogat. Azt mondják, minden ember lőhet az életében egy nagy bakot. Egyet. Mert még egy nincs. A döntés életre szól. Ma hajnalban én az enyémet meglőttem. Meg kell állnom, megpihenni. Elővenni az ünneplő ruhát. Nem rohanni folyton újabb és újabb kihívások után…
249
250
2014/április
HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK Telt ház, jókedv
Szándékosan! Már-már tekinthetjük báli hagyománynak, hogy a szervezők a költségeket csökkentő tombolahúzást éjfél környékére tervezik… és ahogy gazdára találnak a nyeremények, a báli közönség nagyobbik része felcihelődik, elköszön vagy „angolosan”, köszönés nélkül távozik. Pap Gyula, a Veszprém megyei Vadászkamara és a megyei Vadászszövetség elnöke; Varga László, a Bakonyerdő-, és Tengerdi Győző, a VERGA Zrt. vezérigazgatója – mint rendezők – szándékosan azt szerették volna, hogy a műsor – a Princess női hegedű-trió előadása – után még lendületbe jöjjenek a táncolók és minél később kerüljön sor a tombola húzására. Éjfél után egy óra is elmúlt, mire vége lett a sorsolásnak, így szinte teljes létszámban kitartott a II. Veszprém megyei Erdész-vadászbál elegáns közönsége Sümegen, a négycsillagos Hotel Kapitány báltermében, február 1-jén. A dátumnak jelentősége van. Ezen az éjszakán a Dunántúlon olyan ónos eső esett, hogy a reggeli órákban 3-5 milliméter vastag jég borított mindent, a közlekedés ugyancsak veszélyessé vált. Megnyugtató, hogy a környékről nem érkezett hír komolyabb balesetről, a jól sikerült bál után a vendégek szerencsésen hazaértek. -css
A hagyományokhoz híven, Bükfürdőn rendezték meg a Vas megyei vadászbált, amire a jegyek már január elején elfogytak. Február 15én, a fürdő éttermében 464 vendégnek terítettek. A hölgyeknek Koledics János kedveskedett egy-egy cserép színes virággal. A résztvevőket Gagyi István, a megyei vadászkamara és a Vasi Vadgazdálkodók Védegyletének elnöke köszöntötte. Gagyi István megemlékezett az örök vadászmezőkre távozott vadásztársakról, és köszönetet mondott mindazoknak, akik felajánlásaikkal hozzájárultak a bál sikeréhez. Akárcsak tavaly, most is az étterem összes termére szükség volt, hogy elférjenek a vendégek. A legtöbb asztalnál összeszokott, a bálba minden évben visszajáró baráti társaságok szórakoztak. Az idén először választották meg a vadászbál szépét. A zsűri a várandósságának 21. hetében járó kismamának, a gyöngyösfalui Horváth Tímeának ítélte oda a címet, udvarhölgyei Tóth Orsolya és Bodorics Anett lettek. Nagy Ildikó, vaol.hu
Somogy megyei vadászbál Kaszón Klubja tombolagyűjtésének eredményeképpen éjfél után a kamara alelnöke 150 000 forintot nyújtott át a csurgói székhelyű Servio Caritati Alapítványnak. Az alapítvány célja a hirtelen nehéz helyzetbe került családok megsegítése, az első nehéz hónapok átvészelésére. Emellett rákos-daganatos betegek gyógykezelését támogatja elsősorban Csurgón és térségében. omvk-somogy.hu
FOTÓ: PARRAG ZSOLT
Immáron negyedik alkalommal rendezett megyei vadászbált a Somogy megyei Vadászkamara és Vadászszövetség február 15én. A helyszínt a már a vadásznapok kapcsán is kiváló választásnak bizonyult Kaszó Zrt. biztosította, mint a rendezvény társszervező házigazdája. A Somogyi Vadászkürt Együttes nyitó szignálját követően a bál résztvevőit Galamb Gábor vezérigazgató köszöntötte „Somogyország zöld szívében, Kaszón”, kiemelve az erdőgazdaság és a vadászati szervezetek közötti jó kapcsolat fontosságát. Ezt követően Pongrácz István, a kamara megyei alelnöke nyitotta meg a bált, méltatva a csodás környezetet és a helyi vendégszeretetet. Mint minden évben, idén szintén jótékonysági célja is volt a vadászbálnak. A Somogyi Vadászhölgyek
2014/április
Vadászbál Erdőspusztán Dr. Bihary Béla, a Zrínyi Miklós Vt. elnöke nyitotta meg február 22-én a debreceni Paripa Csárdában a vadásztársaság évadzáró bálját. A megnyitó után hagyományteremtő kezdeményezésként megjutalmazták a vadásztársaság legeredményesebb vaddisznóvadászát, dr. Bányai Sándort, és legeredményesebb „dúvadazóját”, Bajnok Zsoltot. A gyöngytyúklevestől, a borókás szarvaspörköltön keresztül, a savanyított káposztába töltött vaddisznón át a farsangi fánkig sokféle étek megjelent a hagyományos ízekről híres csárda kínálatában. A vacsora után tánc, majd zenés néptáncos műsor és a tombola következett. Az est meglepetés-vendége Stohl András vadászbarátunk volt, aki levezényelte a tombolasorsolást, majd együtt ünnepelhettük a születésnapját. A vadászias tombolatárgyak kisorsolása során őzgida, őzsuta, és őzbak vadászati lehetőségek – mint fődíjak – is nyertesre találtak. Varga Edit
251
Gerjementi mulatság
Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a megyei vadászbált az Arany Bárány télikertjében, március 1-jén. A teltházas rendezvényre Zala megyén kívülről is érkeztek vendégek. A szervezők az estét a vadászfeleségeknek ajánlották, akik évezredek óta óvják a családi tűzhely melegét, türelemmel és alázattal segítve a vadászt a mindennapi munkában és a vadászat során. Az estét Szinetár Dóra és a Gála Társastánc Klub műsora tette teljessé. zaol.hu
A Pipacs Vadászkürt Egyesület jóvoltából az „Üdvözlés” szignállal vette kezdetét február 22-én hat óra után a Gerjementi Vadásztársaságok és Vadászok Szövetségének vadászbálja. A ceglédi Bem József Műszaki Szakiskola éttermében több mint kétszázan búcsúztatták a vadászati évet – eleget téve a báli etikettnek, majd önfeledten mulatva hajnalig. A vadászbált a szövetség elnöke, Fehér Sándor, a NEFAG Zrt. vezérigazgató-helyettese nyitotta meg, majd kiemelte, hogy különleges és példaértékű összefogást sikerült kialakítani – és tavaly április 6-án, sok év után intézményesíteni – a térség vadászatra jogosultjai és vadászai között. Mindenki jóllakhatott a fácánlevessel, a sült vaddisznóval és a rántott dámszeletekkel, desszertnek gyümölccsel, almás rétessel, aki pedig később megéhezett, éjfél után még vadpörkölttel is csillapíthatta étvágyát. A vacsorát bőven le lehetett mozogni, régi, mulatós és kortárs slágerekre egyaránt rophatták a táncot a vendégek. -fa
FOTÓ: PEZZETTA UMBERTO
Vadászfeleségek tiszteletére
Magyar sikerek Salzburgban
Találkozások a vadonban
FOTÓK: TURÓCZI ANETT
Európa és Afrika állatvilágát mutatja be Prihoda Judit festő és grafikusművész kiállítása, amely május 3-án 11 órakor nyílik a keszthelyi Vadászati Múzeumban. A nap folyamán Hidvégi Béla világvadász dedikálja új könyvét.
Felvételek a Mezőföldről Kasper Áron, Kasper Máté, Molnár Renátó
Salzburgban rendezték meg február 22-én a 16. Szarvasbőgő Európa-bajnokságot, amelyen a VKE által menedzselt magyar csapat két dobogós helyet is szerzett. A „Die Hohe Jagd & Fischerei” vadászati kiállítás és vásár kísérőrendezvényeként megtartott kontinensviadalon összesen tizenegy ország bikaimitátorai képviseltették magukat. Az eredményhirdetés az egyéni pontszámok és a helyezések ismertetésével kezdődött, fordított sorrendben. Szerencsére a mi fiainkat csak a névsor végén szólították az oklevelek átvételére. A dobogósokhoz érve Kasper Máté nevét még nem olvasta a műsorvezető. Amikor a harmadik helyezett Miroslav Policeknek gratuláltak, már tudhattuk, hogy megvan az első két hely valamelyike. Azután végre a mikrofonba mondták Kasper Máté
252
nevét, s az egész magyar küldöttség önfeledt csatakiáltásban tört ki, és még az sem szegte az ünneplők kedvét, hogy az újdonsült Európa-bajnok a lengyel Tomasz Malinszki lett, két ponttal megelőzve Mátét. A szurkolók örömét még tovább fokozta, hogy a csapatverseny végeredményének ismertetése során a bronzérem átvételére az alig pár ponttal a lengyel és a cseh alakulat mögött végző magyar együttes képviselőjét kérték fel. Válogatottunk ezzel a parádés eredménynyel feledtetni tudta az elmúlt évek gyengébb szerepléseit, ráadásul a csapatversenyek krónikájában még sohasem állhatott dobogóra Magyarország! W.P.
2014/április
„A mi világunk 2014” címen rendezte meg idei kiállítását a Mezőföld Természetfotó Egyesület. A tárlat ünnepélyes megnyitójára március 7-én került sor a Dunaújvárosi Főiskolán. Az egyesületi tagok ezúttal több mint 60 felvételt állítottak ki, amelyeket körülbelül 160 fotóból kellett kiválogatni. Minden kép alatt megtalálható egy-egy szellemes cím és a képen látható állat vagy növény pontos megnevezése is. A kiállítás április 5-éig tekinthető meg, minden hétköznap 8-tól 20 óráig. -km
HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK Egyelőre nem fenyegeti a vaddisznókat a PRRS 2014-ben 7 megyében végzik majd el a házi sertések PRRS szindrómától (reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó betegség) való mentesítését. A vaddisznóállomány jelenleg nincs veszélyben. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a PRRS egy olyan vírusos megbetegedés, amely kocákban elsősorban reprodukciós zavarokat, fiatal sertésekben pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. Csak a házi sertéseket és vaddisznókat fertőzi meg, az emberre veszélytelen. A mentesítési akció egyelőre csak a házi sertéseket érinti, a vaddisznók nem veszélyeztetettek. A szükséges lépéseket azért is kell megtenni, mert a betegség jelentős gazdasági károkat okoz. A PRRS szindrómát elsőként az Amerikai Egyesült Államokban állapították meg 1987-ben. A mostani művelet 7 megyét érint: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, továbbá Vas, Zala és Somogy megye. MTI / -km
Mérgeztek a vadőrök? A rendőrség két vadőrt gyanúsít azzal, hogy felelősek egy barna rétihéja és egy parlagi sas tavaly szeptemberi elpusztulásáért. A Nemzeti Nyomozó Iroda természetkárosítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat ellenük eljárást. A rendőrség gyanúja szerint a tószegi és a szolnoki férfi – mindketten a Tiszajenői Vt.
vadőrei – szeptember elején helyeztek ki egy karbofuránnal szennyezett galambtetemet a vadásztársaság területén, amitől egy barna rétihéja és egy parlagi sas is elpusztult. A két madár eszmei értéke meghaladja az 1 millió forintot. A két férfit még február végén fogták el lakhelyükön, ahol házkutatást tartottak. Ezeken a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kiképzett méreg- és tetemkereső kutya is részt vett. Egyikük lakhelyén a nyomozók több fokozottan védett madár preparátumát találták meg. A két férfi lakhelyén kívül a társaság vadászházában is házkutatást végzett a rendőrség, erről azonban a vadászokat nem értesítették – tudtuk meg a társaság elnökétől. A vadászházban a rendőrség semmit sem talált. A két vadőr a vadásztársaság intézőbizottságának is azt mondta, hogy nem ők követték el a mérgezéseket. -koma
Nincs sertéspestis járvány Magyarországon jelenleg nincs afrikai sertéspestis járvány, és a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon – mondta dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos egy március 5-ei konferencián. Az afrikai sertéspestis vírus Magyarországra történő behurcolásának megakadályozására az országos főállatorvos elrendelte az ukrán–magyar határszakaszon belépő tehergépkocsik és egyéb gépjárművek fertőtlenítését.
2014/április
253
HOLDNAPTÁR y ÁPRILIS y 30 NAP z újhold, d növekvő, c telihold, e csökkenő
Cs P Szo V H K Sze
Erhard Zsolt Leó Gyula Ida Tibor Anasztázia Csongor
6.07 6.05 6.03 6.01 5.59 5.57 5.56 5.54
19.24 19.26 19.27 19.28 19.30 19.31 19.33 19.34
13.35 14.35 15.36 16.39 17.43 18.49 19.56 21.04
Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze
Rudolf Andrea Emma Húsvét Konrád Csilla Béla György Márk Ervin Zita Valéria Péter Katalin
5.52 5.50 5.48 5.46 5.44 5.43 5.41 5.39 5.37 5.36 5.34 5.32 5.31 5.29
19.35 19.37 19.38 19.40 19.41 19.43 19.44 19.45 19.47 19.48 19.50 19.51 19.52 19.54
22.11 7.04 23.14 7.48 0.12 8.39 -- -- 9.38 1.04 10.44 1.48 11.54 e 2.27 13.06 3.02 14.19 3.33 15.32 4.03 16.45 4.33 17.57 5.05 19.07 5.38 20.14 z 6.16 21.18
18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
nyugszik (óra.perc)
10 11 12 13 14 15 16 17
kel (óra.perc)
K Sze Cs P Szo V H K Sze
nyugszik (óra.perc)
1 2 3 4 5 6 7 8 9
A nap névnapja
kel (óra.perc)
A hét napja
Hold
A hó napja
Nap
Hugó Áron Richárd Izidor Vince Bíborka Herman Dénes
6.23 6.21 6.19 6.17 6.15 6.13 6.11 6.09
19.13 19.14 19.16 19.17 19.19 19.20 19.21 19.23
5.08 21.26 7.43 22.32 8.22 23.33 9.05 0.28 9.52 -- -10.44 1.17 11.39 1.59 d 12.36 2.36 3.09 3.38 4.05 4.31 4.57 5.24 5.53 c 6.26
MIRE SZABAD VADÁSZNI? Áprilisban: szarvasborjúra* – őzbakra** – muflonkosra – vaddisznóra – rókára – aranysakálra – nyestre – pézsmapocokra – nyestkutyára – mosómedvére * Gímszarvas esetében az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény során borjúnak a gímszarvas előző évi szaporulatát kell tekinteni. ** Április 15-étől
TOVÁBBI HÍREINKRŐL RÉSZLETESEN A WWW.HUNTINGPRESS.EU HONLAPON OLVASHATNAK!
254
ÚJDONSÁG IGÉNYES VADGAZDÁLKODÓKNAK! Gibovendee-től, francia importból „Amerikan Cross” és „Kínai” alfajú tiszta vérvonalú napos, növendék és adult fácánok megrendelhetők.
Elérhetőségek:
[email protected], +36-30/637-9838, +36-30/202-4767
2014/április
HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi Vadgazdálkodási Tanács
„Búcsútöret” Dr. Barkóczi István (1934-2014) 1961-ben lett hatósági állatorvos szülőfalujában, Füzesgyarmaton. Egy évvel később vette fel soraiba a Füzesgyarmati Vadásztársaság. Elévülhetetlen érdemei vannak a helyi mesterséges fácánnevelés kidolgozásában és gyakorlati alkalmazásában. 1971-ben választották meg a vadásztársaság elnökének, feladatát 1993 áprilisáig legjobb tudása szerint végezte. Vezetése alatt a Békés megyei apróvadas vadásztársaságok között élenjárók voltak. Dr. Barkóczi István elnöksége alatt valósult meg a szentesi tanya megvásárlása hat hektár földdel. Itt épült fel 240 négyzetméteren a bábolnai rendszerű, 8000 férőhelyes fácánnevelde, valamint a cséfáni erdőben az utónevelő fácántelep. Szintén a nevéhez kapcsolódik a szomjútháti erdőben a dámkert létesítése, a félvad kacsatenyésztés megkezdése, 1978-ban a vadász székház építése, valamint az első „Asszonyvadászat” megszervezése (1973) is. Korrekt, hiteles, jó kapcsolatépítő vezetője volt a vadásztársaságnak. Célja volt a természet és a vadászat közötti harmonikus összhang megteremtése, amellyel biztosítani lehet a jövő nemzedékeknek azt a csodálatos élővilágot, amelyet elődeinktől örököltünk. Munkája elismeréséül Nimród Vadászérem kitüntetésben részesült. Dr. Barkóczi István 2014. január 9-én elhunyt. Gali István
Természeti kincseket óvnak
Az északi megye Területi Vadgazdálkodási Tanácsa február 27-én tartotta alakuló ülését. Az országos tanácshoz hasonlóan a szakmai grémium feladata, hogy a vadászattal-vadgazdálkodással kapcsolatos koncepciókat, terveket, azok megvalósulási lehetőségeit vizsgálja, stratégiai jellegű döntéseket készítsen elő és vitasson meg. A tanácsadó testület emellett kiemelten fontos szerepet játszik a megyei vadgazdálkodási szakpolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, a vadászati igazgatás és kutatás, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes megyénkénti álláspontjának megformálásában. A Területi Vadgazdálkodási Tanács tagjai: elnök: Berta Béla igazgató, vadászati és halászati osztályvezető titkár: Varró Zoltán vadászati főfelügyelő, B-A-Z megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága tagok: Pecze István vadászati főfelügyelő, B-A-Z megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Czuczor Tamás erdőfelügyelő, B-A-Z megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Bernáthné Szabó Gabriella osztályvezető, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kriston Nándor elnök, OMVK B-A-Z megyei Területi Szervezete Tóth Á. Dénes kamarai titkár, OMVK B-A-Z megyei Területi Szervezete dr. Székely László elnök, Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége Stoll László ügyintéző-főtanácsos, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Szentléleki Tibor vadászati és idegenforgalmi osztályvezető, Északerdő Zrt. Kanyok Zsolt Imre vadászati ágazatvezető, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Kovács Krisztián erdészeti osztályvezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Még mindig az akácról… Erdőségeink békéje és természeti kincseink megóvása érdekében évek óta sikeresen működik együtt a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. és a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság, amihez a Bakonyerdő Zrt. és az Uzsai Erdészeti Igazgatóság is csatlakozott. Az erről szóló megállapodást február 28-án írták alá a rendőrség és az erdőgazdaságok képviselői.
Puska és toll A Vadászati Kulturális Egyesület első alkalommal rendezte meg a „Puska és toll” című irodalomtörténeti kiállítást a keszthelyi Vadászati Múzeumban, február 22én. A tárlat kilenc híres vadászírónkat mutatta be: Bársony Istvánt, Fekete Istvánt, Nádler Herbertet, Kittenberger Kálmánt, gróf Széchenyi Zsigmondot, Maderspach Viktort, Dr. Studinka Lászlót, Páll Endrét és Videcz Ferencet.
2014/április
Az Európai Uniónak semmi köze ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter március 12-én a Kunhegyesen tartott sajtótájékoztatóján. Úgy véli, hogy az Európai Unió illetékes bizottsága egy olyan szabályozást kíván megvalósítani, amelynek révén beleszólhat abba, milyen fák legyenek a hazai erdőkben, és milyeneket ültessenek. Ezek az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja – ismertette a magyar álláspontot a vidékfejlesztési miniszter. Az akác adja ma a hazai faállomány egyharmadát, az erdőterületek 25 százalékát, és ipari faként, erdősítésre alkalmas növényként pótolhatatlan.
255
Kampány a nemzeti parkok népszerűsítésére Magyarország ökoturisztikájának legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok – jelentette ki Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a magyar nemzeti parkok ökoturisztikai kampányáról szóló sajtótájékoztatón. A Természettudományi Múzeumban tartott rendezvényen átadták a Varázslatos Magyarország fotópályázatának díjait is. A minisztérium a szervezettel közösen új pályázati kategóriát hirdet „Ember a természetben” címmel. Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy összesen 300 ökoturisztikai létesítmény található Magyarországon, amelyek felét a nemzeti parkok üzemeltetik, és évente 1,4 millió látogatót vonzanak. A helyettes államtitkár elmondta: az állami természetvédelem mellett szükség van az együttműködésre civil kezdeményezésekkel, ezért is örül annak, hogy közös fotópályázatot indít a tárca, a Varázslatos Magyarország és a Turista Magazin. „Az ember a természetben” – ezt a mottót választotta erre az évre a Varázslatos Magyarország – jelentette ki a tájékoztatón Gaál Péter, az idén ötéves fotópályázat elindítója. Hozzátette: a kezdeményezés a nemzeti parkokat hivatott népszerűsíteni, a fotósok objektívjeiken keresztül mutatják be hazánk páratlan természeti kincseit. A Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen indított új pályázati kategória kapcsán elmondta: összefogással tudunk tenni nemzeti parkjaink népszerűsítéséért és természeti értékeink megóvásáért. A hazai nemzeti parkok népszerűsítésében nagyköveti szerepet vállalt Máté Bence, aki többször is elnyerte az Év Természetfotósa címet.
256
2014/április
HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK MIKOR MI MENNYIÉRT?
Nyalósó
FOTÓ: BÉCSY LÁSZLÓ
Az állatok só- és vízháztartásához elengedhetetlen a rendszeres ásványi anyag és nyomelem-, különösen a nátrium bevitele. A kiegészítő takarmányozás szerves részét képezi a nyalósó kihelyezése. Az etetetők, itatók melletti sótömbökből az állatok az ásványi anyag bevitelüket ösztönösen saját szükségleteikhez igazíthatják – a jól megvá-
lasztott helyen levő sózóval a nagyvad helyhez köthető, illetve sófelvételi lehetőség hiányában akár el is vándorolhat. A hagyományosan nátrium (kb. 40%) és klór (kb. 60%) összetételű kősó napjainkban már kapható kenhető sópaszta formában és mikroelem (réz, szelén, vas, cink, jód és kobalt) kiegészítéssel is. A szelénes nyalósó alkalmazásával a szelén hiánybetegségei (termékenységi- és szaporodási zavarok,
magzatburok-visszamaradás, váz- és szívizom-elfajulás) megelőzhetők. A különböző gyártók a vevő egyéni igényeihez igazított adalékanyagokkal (gyógyszer, tápszer) kiegészített sótömböket is előállítanak. Ekkor a sóhoz a tömbösítés előtt keverik hozzá a kért anyagot. Előnye, hogy a sóba kevert gyógyszer gyakorlatilag túladagolhatatlan. Sibak Julianna
Bolt Kiszerelés Típus Ár (Ft) Agrárbónusz Kft. 5 kg natúr/szelénes 280/310 Trudy Kft 10 kg natúr, lyukasztott 1650 Eurohunt 2 kg sópaszta, több ízben 2805-3990 Eurohunt 10 kg natúr, lyukasztott 2990 Equus Kft. 10 kg mineral, tálban szállítják/BIXOSAN 4250/1700 Equus Kft. 5 kg natúr/szelénes 340/650 Safimpex Kft. 5 kg natúr/szelénes 360/400 Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt. 10 kg natúr 2190 UFFER-KER Kft. 5 kg natúr/szelénes 321/351 Indiform Kft. 2 kg sópaszta, több ízben 3300-3900 Hellovadasz.eu 2 kg sópaszta, több ízben 2805-3490 Trófea Kft. 2 kg sópaszta, több ízben 3810 Magáruház Kft 5 kg natúr tengeri só 1719 MINATER Kft. 5 kg natúr/szelénes 350/390 KLP Lovasfelszerelés Kft. 10 kg mineral/vákuum 1600/1550 KPL Lovasfelszerelés Kft. 5 kg Biosaxon, általános 971 Aranypatkó Lovasbolt 5/10 kg Biosaxon, általános 800/1200 FarmForg Kft. 5 kg natúr/szelénes 368/394 Geoproduct Gyógyító 40 kg natúr sótömb/szelénes sótömb/ 305/324/2040 Ásványok Kft. vadetető só
Vemhes őzet fogtak hurokkal
Az év madara – rajzpályázat
Kegyetlen módszerrel fogtak meg egy vemhes sutát a rabsicok márciusban, a Csongrád megyei Apátfalva határában: egy dróthurok fojtotta meg. A magyarcsanádi vadászok felháborodtak, 100 ezres nyomravezetői díjat ajánlottak fel. – A suta bizonyára órákig szenvedett, mire elpusztult. Felháborító, hogy vannak olyanok, akik képesek ilyen kegyetlen módon végezni egy kicsinyét váró állattal – indokolta a magyarcsanádi Maros Vadásztársaság elnöke, Tóth József, miért ajánlottak fel nyomravezetői díjat. A pénz annak jár, aki információkkal szolgál arról, ki helyezte ki hurkokat a társaság va-
A NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének központjában működő Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola rajzpályázatot hirdet „A 2014es év madara, a túzok” címmel. A szervezők célja, hogy a kisiskolások megismerjék ezt a ritka állatot, s közben felhívják a figyelmet a faj védelmére és jelentőségére. Beküldési határidő: április 30.
Új aloldalt indított az idokep.hu
dászterületén. A bejelentést személyesen vagy a +36-20/918-3800-as telefonszámon tehetik meg az apátfalvi rendőrőrsön. delmagyar.hu
2014/április
A már fél éve üzemelő horgászati aloldal (www. idokep.hu/horgasz) mellett a meteorológiai oldal elindította a vadászattal, erdészettel és természetjárással kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalát. (www.idokep.hu/erdomezo).
257
AVENZOR VADRIASZTÁS Cervacol Extra: tű- és lomblevelű erdészeti kultúrák, gyümölcs- és díszfák téli vadkár elleni védelmére.
WAM Porocol: a sokoldalú „szagsorompó”. Minden mezőgazdasági-, kertészeti-, szőlészeti-, erdőgazdasági kultúra új, folyékony vadriasztószere, amely hatását párolgással fejti ki. Gazdaságos, hosszú ideig hat.
Vadóc (megújult hatással): mezőgazdasági, kertészeti, szőlészeti és erdészeti kultúrák szaghatáson alapuló, tasakos vadriasztó szere kétféle szaggal.
Repellovit: vaddisznó-riasztó granulátum. A riasztó hatása specifikusan csak a vaddisznóra hat csípős szaga és íze miatt. Makk- és más vetések védelmére, egyéb kártételek megelőzésére kitűnően bevált.
SILVACOL-T: megújulva, ismét forgalmazva.1992 óta az egyik legsikeresebb szagriasztószer. Minden növényi kultúrában alkalmazható. Textilt átitatva könnyen kijuttatható. Hosszantartó hatással. CERTOSANNAL kombinálva
MINDEN VADKÁR MEGELŐZÉSÉRE VAN MEGOLDÁS! Szállítás postán Székhely és adminisztráció: 1124 Budapest, Koszta József u. 28. Tel./fax: 06-1/319-6578 Megrendelés és szállítás: 5540 Szarvas, Vajda Péter út 25. Tel./fax: 06-66/313-301, 06-30/911-7064 e-mail:
[email protected] [email protected]
258
2014/április
HUMOR
A nagyon buta fehér ember
M
r. Skinner a Springfield Chronicle („Tavaszmezei Hírharang”) ifjú és ambiciózus munkatársa, 110. születésnapja alkalmából interjúra kérte fel Szenilis Bölényt, a feketelábú indiánok közeli rezervátumban lakó nyugállományú törzsfőnökét. Az agg főnök felesége, Károgó Varjú társaságában wigwamja előtt a tavaszi napsütésben sütkérezve fogadta a nagyratörő újdondászt. Az aktívszén-szűrővel ellátott békepipa szertartásos elszívása után Puliszka József kései utóda udvariasan kérdezősködött a matuzsálemi korú Szenilis Bölény ifjúkoráról. - Régen, nagyon régen, alig földigérő kis indián gyermek voltam – kezdte elbeszélését az ősz nagyfőnök – amikor nagyapám, Impotens Bika először elvitt vadászni. Azóta sok-sok tavasz, nyár, ősz és sok hideg tél múlt el. Gyermekéveim alatt nagyapám megtanította a vadászat mesterfogásait, megtanította, hogyan kell hangtalanul becserkészni a vadat, megtanította, hogyan kell túljárni a fehérfarkú szarvas eszén, hogyan kell becserkészni a ravasz medvét és hogyan kell kibabrálni a prérifarkassal. Már ifjú harcos voltam, amikor a Nagy Fehér Atya küldöttei eljöttek, tüzes vízzel és Swarowski üveggyöngyökkel kedveskedtek nekünk. Azt ígérték, ha elköltözünk, a rezervátumban sokkal jobb lesz az életünk. A rezervátumba azután sorra jöttek a Nagy Fehér Atya emberei, szinte minden nap valaki valami újabb és újabb kérdéssel, kéréssel vagy fenyegetéssel zaklatták apámat Deliriumos Szarvast a civilizáció nevében. Hol adóösszeírást kértek, hol meg adót szedtek, hol a Nagy Vízen túlra vitték szép
szál, büszke harcosainkat, akik dicső őseik földjétől messze haltak meg a csatákban. Közben bevezették a rezervátumunkba a rézdrótból jövő vitus-táncot (a villanyáramot) és kaptunk a Nagy Fehér Atyától üvöltő sámándobozt (a rádiót), majd villogó nachtkaszlit (a televíziót), miközben egyfolytában azt mondogatták nekünk, hogy most egyre jobb és jobb lesz az életünk. De még ez sem volt elég; sáfárok hadai érkeztek, mint a sáskák és olyanokat tanítottak nekünk, mint a kamatos kamat, hitelkamat, betéti kamat, átlagprofitráta, osztalék, hossz és bessz, allokáció, arbitrázs, határidős kötvények, GDP és adósságspirál. Ezután jöttek az excel-cowboyok, akik bóhernek (helyesen „broker”, v.ö.: tőzsdei alkusz) nevezték magukat, és kevéske pénzecskénket kinyitható, egyik oldalán villogó fekete dobozzal varázsolták el, miközben lelkesen bíztattak sorsunk jobbra fordulásáról és gazdagodásunkról. Tudod, kedves fiatal egygolyós-tollas barátom – az öreg főnök ekkor a tiszta szemeivel a kék tavaszi égbe révedt – a fehér ember nagyon buta, folytonosan csak arról beszélt nekünk, hogy miként teszi szebbéjobbá az életünket, de amikor mi meglett harcosok voltunk, akkor egész nap vadásztunk, halásztunk. Törzsünk fiai és lányai közül senki semmiben szükséget nem szenvedett, hűséges asszonyaink ellátták a teendőiket, dolgoztak és éjszaka pedig volt szex bőséggel. Ugyan, mit akartatok ti még ezen tovább javítani? Írta: Bálint Elemér
2014/április
259
ÚTVESZTŐ
PONTJÁTÉK Kösd össze a pontokat 1-től 50-ig és megtudod mi bújt el a képen.
A keresztrejtvény megfejtését (Dr. Végh Endrétől átvett idézetet) 2014. április 10-ig várjuk szerkesztőségünk címére vagy a
[email protected] e-mail címre. (E-mailben küldött megfejtések esetén, kérjük a címét is!) A helyes megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Előző havi megfejtés: „A hibázás okát mindig előbb találod meg, mint az elveszett vadat.” Nyertesek: Király Zoltán (Tiszadob), Lévai Zita (Kecskemét),
Dr. Földi Beatrix (Hatvan)
A megfejtéseket a 269. oldalon megtalálják! 260
2014/április
FEJTÖRŐ HOL A HIBA?
SUDOKU
A két kép látszólag egyforma, de 10 apró különbség mégis van köztük.
Töltse ki az ábrákat úgy, hogy minden sorban, oszlopban és a színnel jelölt mezőkben is a számok 1-9-ig csak egyszer szerepeljenek!
PLUSZ EGY VICC Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat – négy kivételével – az ábrában! Segítségül egy szót előre megadtunk. A négy megmaradó szóból a következő vicc csattanóját állíthatja össze: Kérdezi a bérlő a háztulajdonostól: – Meddig fog még beesni az eső a tetőn? Mire a tulaj: – Honnan tudjam, ... Hatbetűsek: Kétbetűsek:
AL, ÁL, BE, EB, EN, ÉJ, ÉN, LA, LM, NE, NI, ÖT, ŐS Hárombetűsek:
ÁLD, DAD, DÚL, EGY, ETA, GÉL, JAK, KER, NEM, NEM, TOL, VÉD, VÉS Négybetűsek:
ACAT, ALAP, APAJ, ARAT, BARI, BÁLA, CSÁK, CSÉR, DEPÓ, DIÁK, ENCS, ENID, EPÉS, ÉKES, ÉVES, FOLT, IKER, INAS, KANI, KÁLI, KEGY, KINT, MISE, MOST, OROM, OSLI, SIMA, SOSE, TAVI, TÁDÉ, TÁNC, TEIN, TÉSA, TRÁK, TÚSZ, TYÚK, UTAS, ZAGY Ötbetűsek:
DÁVID, ESÉLY, FŐÚRI, GYERE, HÁPOG, ILYES, KÉSZT, LELÉP, LOVAS, MEGYE, ÖCCSE, RÉNFA, ROVAT, SIPEG, TEVEL, TÚRÓS
ANORÁK, EVELIN, ÉLETKE, IDŐJÓS, IMOGÉN, KASTAT, KASZNI, LELTÁR, MERÁNI, SZÉLES, TENDÁL, TIKETT, TVISZT, VAGYOK Hétbetűsek:
ANYATEJ, FARAKÁS Nyolcbetűsek:
KASZATOK, VÉRTELEK Kilencbetűsek:
LESZALAJT, RÉSZELTET, SZAGTALAN, SZÉPÉSZET Tízbetűsek:
KIMAGASLIK, LOVAGJÁTÉK, NYÚJTÓSZEG, RAJZDESZKA Tizenegy betűsek:
ELURALKODIK, NAGYLENGYEL Tizennégy betűsek:
KITERJESZKEDIK, LEÁNYKÖKÖRCSIN
2014/április
261
GYEREKEKNEK
Kirándulás Schmidt Egonnal
Búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
SCHMIDT EGON
rovatvezető
[email protected]
262
N
a, hová menjünk a hétvégén? – kérdeztem néhány napja a gyerekektől. – Lehet az erdő vagy egy halastó, válasszatok. Szavazásra tették fel a kérdést, a halastó győzött és most itt állunk a pitypangvirágoktól sárgálló gáton, és azt a búbos vöcsköt figyeljük, amelyik időnként eltűnik a víz alatt, majd újra a felszínre bukkan. - Szép madár – jegyzi meg Panni. – Vajon milyen mélyre tud merülni? - A halastavak vize nem mély, de az Alpokban mértek 25-40 métert is. Akár több mint egy percig kibírja levegővétel nélkül. - Én a Balatonban csak fél percig bírtam – meséli Pista és tisztelettel néz a madárra, amelyik éppen akkor bukkan a felszínre. A gát mentén fűzfák állnak, egyikükön fészek sötétlik. - Nézzétek meg jól – mondom és odanyújtom a távcsövet. A gyerekek sorra belenéznek, aztán kicsit csalódottan visszaadják. - Mit kellene látnunk? – kérdezik többen is. - Azt a két tollfület ott középen. Erdei fülesbagoly kotlik a fészekben. A távcső újra körbejár, most már mindenki látja a tollfüleket. - Jó nagy fészket épített magának – jegyzi meg Eszter. - De nem ő, hanem egy dolmányos varjú. A baglyok nem építenek fészket, varjak, szarkák otthonait foglalják el. A tojó most a tojásokon ül, párja valahol a közelben szunyókál. Este indul vadászni, pockokat, egereket hoz a fészken ülő madárnak. Az új nád még alacsony, a nádirigó egy kinyúló tavalyi száron kapaszkodva karicsol. „Kara-kra-kit-kit” kiáltja többször egymás után. Valahol kakukk kiált. - Halljátok? A kakukk nem épít fészket, nem nevel fiókákat, ezt más madarakra bízza. A nádasokban a nádirigó
a leggyakoribb - úgy mondjuk - kakukkgazda. A fészkébe csempészett kakukktojásból kikelő fióka még csupaszon, zárt szemekkel dolgozni kezd, hátrálva, hátával és szárnycsonkjaival egymás után löki ki a fészekből a tojásokat és a már kikelt fiókákat. Csak akkor nyugszik meg, amikor érzi, egyedül maradt. Akkor kényelmesen elhelyezkedik, kitátja a csőrét, a két nádirigó pedig az ő torkába tömi azt a sok rovart és pókot, amivel saját fiókáikat kellett volna felnevelniük. - Disznóság! – mondja Jóska tömören és a többiek is bólogatnak. - Valóban annak tűnik, de ez már így van évezredek óta, és látjátok, a nádasokban mindenütt karicsolnak a nádirigók. A természetben egyensúly van és ha ez valahol megbomlik, ott többnyire mi emberek vagyunk a ludasok. - Kislibák! – kiált fel Jutka és a tóra mutat, ahol nyári lúd pár vezeti kilenc fiókáját. - A nyári lúd február végén hazaérkezik dél felől, márciusban pedig már tojásokat melengetnek a nád közé épített nagy fészekben. Amikor a kislibák kikelnek, szüleik hajnalban a rétre vezetik őket, ahol a friss fűszálakat csipegetik. Az öreg madarak kinyújtott nyakkal őrködnek, és ha veszélyt sejtenek, újra a vízre vezetik őket. Az egyik műtárgynál a napfényben jól látni az úszkáló halakat. - De szépen csillognak – Jóska érdeklődve nézi őket. - Naphalak. Észak-Amerikából kerültek Európába, hazánkba az 1800-as évek végén. Ma a tavakban, csatornákban mindenütt ott vannak. A tógazdaságokban nem
Kakukk a nádirigó fészkében (Cuculus canorus)
2014/április
KIVÁGHATÓ LEXIKON ¾
Májusi pereszke (Calocybe gambosa)
Naphal (Lepomis gibbosus) szeretik őket, mert ikrát és halivadékot pusztítanak. De megszabadulni nem igen tudnak tőlük. - Ott kuporog valami – mondja Laci és előremutat. - Jó szemed van, egy pézsmapocok sütkérezik ott. Ez az állat is Észak-Amerikából érkezett, a prémje miatt telepítették be Európába. A tógazdaságokban, akár a naphal, ő is a nemszeretem állatok közé tartozik. Megfurkálja a gátakat, lakásának bejárata a víz alatt nyílik. A halakat nem bántja, sás-, nád- és gyékényleveleket eszik, de szereti a csigát és a kagylót is. Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Megyünk tovább, és amikor a következő tó sarkánál befordulunk, váratlanul fiókáit vezető tőkés réce bukkan fel előttünk. És ekkor furcsa dolog történik. A kacsa nem repül el, hanem elfekszik a vízen és szárnyaival csapkodva távolodik. - Szegény – Jutka szánakozva nézi. – Talán epilepsziás rohama van. - Semmi baja – mondom nevetve – csak alakoskodik, magára akarja vonni a figyelmet, hogy közben a kiskacsák elmenekülhessenek. Nézzétek csak, hogy eveznek a nádas felé. Ha eltűnnek, anyjuk nyomban „meggyógyul” és elrepül. A kiskacsák egymás után bújnak a nád közé, és amikor az utolsó is eltűnik, a kacsa viselkedése megváltozik. Abbahagyja a csapkodást és hápogva a levegőbe emelkedik. A gyerekek tapsolnak. - Most majd tesz egy félkört, aztán óvatosan, úszva visszatér a kiskacsákhoz. Jó néhányszor láttam már ezt és mindig őszinte csodálattal nézem. Hiszen szegény madár fél, retteg, de erőt vesz menekülési ösztönén és marad. Feláldozza magát a kiskacsákért. Vörös gém száll fel a nád közül. - A napokban érkezhetett Afrikából – mondom, és míg a távozó madarat nézzük, eszembe jut egy régi élmény. Elmesélem a gyerekeknek. - A tápiószecsői halastavaknál járva a tóőrrel találkoztam. Beszélgetés közben elmondta, hogy ő is találkozott egy fiókákat vezető tőkés récével. A madár vergődni kezdett, a kutyája pedig nem tudott ellenállni ennek a látványnak és beugrott utána a vízbe. Úszni kezdett a madár felé, amelyik menekült előle, de közben félszemmel a kiskacsákat figyelte. Aztán amikor azok eltűntek a nád között, felrepült a kutya orra előtt. Az pedig, ahogy a tóőr nevetve mesélte, szörnyű buta képet vágott.
2014/április
A kevés, tavasszal termő étkezési gombák egyike. Közepes méretű, krém- vagy okkersárga színű faj. 3-10 cm széles domború kalapja csak lassan válik lapossá, széle sokáig begöngyölt marad. A lemezek fehéresek-krémszínűek, keskenyek és sűrűn állók. A tönk fehéres, vaskos, feltűnően lisztszagú és ízű. Áprilistól júniusig, ritkán ősszel is megtalálható. Leginkább erdőszélen, erdei tisztásokon, akácosokban, ligetes, bokros helyeken, hegyi legelőkön, fű között találjuk, magányosan és seregesen, néha nagy boszorkánykörökben is. Hazánkban gyakori, ehető gomba, lisztes ízét sütés-főzés során elveszti. Hasonló fajok: téglavörös susulyka – mérgező, húsa vörösödik, nem lisztszagú, lemezei barnásak. Márványos pereszke – őszi faj, nagy döggomba – mérgező, lemezei rózsás színűek. Minden hasonló gombától megkülönbözteti jellegzetes lisztes illata.
Mezei szegfűgomba (Marasmius oreades) A hazai piacokon legnagyobb tömegben árusított, kisméretű gombafaj. A kalap 1-5 cm széles, bőrszínű, barnás okker, szárazon csaknem fehér, domború, közepe többnyire púpos, széle idős korban finoman bordás. A lemezek krémfehérek, vastagok és szélesek, ritkán állók, a tönköt csak érintik. A tönk vékony, szívós-rostos, kemény, nem üreges, a kalappal megegyező színű. Áprilistól szeptemberig kizárólag füves területeken, réteken, legelőkön, erdőszéleken, jellemzően nagy csoportban, olykor tömegesen, boszorkánykört alkotva nő. Hazánkban gyakori, ehető, kellemes, fűszeres illatú és ízű faj. Kalapja levesként frissen és szárítva is kitűnő fogás. Hasonló fajok: füves területeken növő susulykák és fehéres színű tölcsérgombák.
263
Kollath
Zsitfapuszta vadászház
Hunting Consultant since 1989
7588 Vízvár
AFRIKAI SELEJTEZŐ VADÁSZATOK:
Antilop selejtezés, Dél-Afrika 2x1: 2650 USD/vadász Antilop selejtezés, Namíbia 2x1: 2990 USD/vadász Kaffer selejtezés, Zambia 2x1: 9000 USD/vadász Fekete lóantilop selejtezés, Zambia 2x1: 8000 USD/vadász Kaffer és fekete lóantilop selejtezés 2x1: 14 500 USD/vadász
ZAMBIA:
A Dráva folyótól alig néhány kilométerre, Vízvár térségében található ez a kis befogadó képességű, de roppant barátságos, 3 szobás, 6 személyes vadászház. A folyó közelsége miatt egyre felkapottabb kirándulóhely, mivel a hajókirándulás mellett egyre többen próbálják ki a horgászatot is.
KUKORICA-ESŐ Az automata vadetetők használatával időt, pénzt és fáradtságot takaríthat meg. Az általam szabadalmaztatott, kétéves garanciával rendelkező vadetetők megvásárolhatóak kompletten és alkatrészenként. További tájékoztató a www.vadeteto.hu honlapomon.
Elérhetőségek: +36-30/630-6353, +36-30/204-7278, +36-82/712-016, +36-82/712-378
[email protected] www.somogyiturizmus.hu/sefag-turisztikai-iroda
Soltész Károly épületgépész és villanyszerelő mester 2000 Szentendre, Irinyi Dániel utca 25. telefon/fax: +36-26/313-789 mobil: +36-20/951-3427 e-mail:
[email protected]
AUSZTRÁLIA:
Vizi bivaly vadászat: 11 400 AUS$
OROSZORSZÁG: Téli jávorbika csomag (motoros szánon): 7000 EUR + trófea díjak Síketfajd, nyírfajd csomag, normál: 1500 EUR/vadász Síketfajd, nyírfajd csomag, VIP: 2000 EUR /vadász Marco Polo csomag: 7500 EUR + trófea díjak Maral, ibex, szibériai őzbak csomag: 4500 EUR + trófea díjak
KANADA:
Jávorbika csomagok 2014 berepüléssel 2db: 13 750 USD/vadász Jávorbika csomagok 2015(!): 12 000 USD/vadász
GRÖNLAND:
Pézsmatulok kutyaszánon 2015(!): 4060 EUR Pézsmatulok + karibu csomag: 6080 EUR
SPANYOLORSZÁG:
Spanyol ibex/sörényes juh csomag: 4000 EUR
Kollath, skype: kotorikerti, +36-30/921-1562
[email protected]
Igazságügyi szakértői munkát vállalok erdészeti-, vadászati-, vadkárbecslési és erdőérték-, erdőkárérték témakörökben.
Dr. Balázs István www.erdoertek-szakerto.hu
+36-30/492-8962
VADRIASZTÓK
Cégünk nagy teljesítményű vadriasztó ágyúk gyártásával, tervezésével foglalkozik. A készülékek vezérlése mikroprocesszoros, melynek köszönhetően 4 program állítható be egy LCD kijelzőn keresztül. Programonként az időtartam, ciklusidők, lövések száma, lövések közti szünetek szintén beállíthatók. Multi vagy egyszeres időzítés. A készüléket magas minőségű bevonat védi az időjárástól, nem igényel karbantartást, optimalizált energiafogyasztás, GSM modulbővítési lehetőség. VT –nek további kedvezmények!
+36-30/250-0436
[email protected] www.wildcontrol.hu
264
Kaffer bika (trófeás) vadászata 2x1: 12 150 USD/vadász Kaffer bika és fekete lóantilop csomag: 17 950 USD
2014/április
HUMOR
Piroska és a farkam
(Avagy én, a szegény farkas)
T
isztázni szeretném, hogy az egész történet, amit a gyerekeknek mesélnek esténként, egy erősen cenzúrázott változata a valódi eseményeknek. Borzasztó igazságtalanságnak tartom ezt a rágalmat. Egy napsütéses délután volt, mikor csendben szunyáltam egy bokorban, ahogy azt minden zöldségkúra után előírta az orvos. Hangos léptekkel közeledett felém valaki, majd megláttam, hogy egy kislány az, egy kosárral és egy nyitott borosüveggel, amit épp eldobni készült. Dülöngélt már szegény, nagyon be lehetett rúgva, csodálkoztam is, hogy ilyen fiatalon hogy lehet valaki alkoholista. Látásból már ismertem, járt erre néha a szüleivel, a nagymamáját látogatták meg. Cikcakkban botladozott, közben vészesen közeledve a bokrom felé. Egyszerre egy éles fájdalom futott végig a farkamon. Én nagyot ordítottam, a szám közben olyan nagyra és félelmetesre nyitottam, amilyenre csak tudtam. Persze, csak hogy megijeszszem. Hiszen már három éve nem eszem húst, hogy is bánthattam volna szegény eltévedt lelket?! Ekkor hanyatt-homlok futott be a sűrűbe. A kosarát elejtette, azt sem tudtam, hol keressem, hogy bocsánatot kérjek és visszaadjam neki. Felkerekedtem hát, hogy elvigyem az öreg hölgynek a kézbesítendő „csomagot”. Az egyik bor, amit
Piroskának végül talán ijedtében sikerült kinyitni, a földön hevert. Elérkeztem a nagymama házához, de már igencsak spicces állapotban. Még volt pár korty az üveg alján, gondoltam megkínálom a nénit is, hátha úgy barátságosabban fogad. Bekopogtam, lassan odacsoszogott, majd ajtót nyitott. Felvette a szemüvegét, motyogott valamit, én pedig kedvesen odanyújtottam neki az üveget, miközben az ajtófélfának támaszkodva közöltem vele, hogy „én vagyok a meglepetés” (tudjátok, mint a reklámban). Tehát a nagymama feleszmélt, ordítozni kezdett és csapkodott a mankójával, én pedig ismét nagyra nyitott szájjal óbégattam egyet, valami rémisztő, kulturálatlan, artikulálatlan módon. Mikor becsuktam a szám, és kinyitottam a szemem, már sehol nem volt. Nagyon megijedtem és világossá vált számomra, hogy az anyókában megfagyott a vér, s magáról megfeledkezve egyenesen beleájult a tátott számba. Persze akkor, ittasan nem gondoltam végig a helyzet tragikumát. Ekkor a legszörnyűbb dolog történt, ennél szörnyűbben nem is eshetett volna. Kiújultak a skizofréniás rohamaim, amik miatt diétára lettem ítélve. Határozott, férfias, mély és kellemesen búgó hangom elvékonyodott, cincogás-szerűen hadartam valamit, felvettem a nagymama szemüvegét, letettem a kosarat az asztalra, és szétnéztem a ruhásszekrényben. Felöltöztem nagymamának, nem akartam szegény lelki gondokkal küzdő Piroskának csalódást okozni, gondoltam, így jóvátehetem bűnömet. Az ágyba bújva vártam, hogy megérkezzen. Este hat körül meg is jelent, én alvást színleltem, teljes szerepátéléssel. Leült mellém fáradtan, kijózanodva. Mikor felébredtem, elkezdte a szokásos kérdéssorozatot. „Miért olyan nagyok a szemeid?” „Miért olyan nagy a szád... ?” Szóval tudjátok, hogy megy ez. Nem volt buta a lány, ahogy az asztalra nézett, rögtön rájött a turpisságra. Látta a bort,
2014/április
a kosarat és azonnal sikítani kezdett, fogta a széket és a farkamhoz kezdte csapkodni. Persze önkívületi állapotban, skizofréniás rohamaim közepette reflexből bekaptam. Elvesztettem az eszméletem, aludtam reggelig, amikor is a vadászbarátom állt fölöttem, és fejét csóválva hívta közelebb az orvost. A rohammentő szirénája hallatán ismét elájultam. A kórházban pedig a legborzasztóbb dolog várt, ez pedig a gyomormosás, melynek során szerencsésen előkerült a nagymama és kis unokája.
Írta: Illés Boglárka, Rajzolta: Kelemen István
265
AGYAKI GÁBOR rovatvezető
[email protected]
Jubileumi 25. Kaszó Kupa Főverseny Szinte hihetetlen, hogy a világ, a szűkebb környezetünk és maga a vadászat is mennyit változott az elmúlt huszonöt évben. Gyakorlatilag folyamatos változásokon megyünk át és éppen ezért fontosak azok a dolgok, melyek, ha kis időre is, de állandónak tűnnek.
Felsorakoztak a versenyzők és kutyáik
266
A Magyar Véreb Egylet által rendezett 25. Jubileumi Kaszó Kupa is ezen rendezvények közé tartozik. Elhiteti velünk, hogy érdemes időtálló, jó programokat csinálni, olyan rendezvényeket, ahol a tradicionális hagyományok megőrzése mellett folyamatos a fejlődés, legyen az technikai, vagy az egylet megújulását szolgáló fiatalítás. De mindehhez elengedhetetlen egy jó helyszín, egy olyan befogadó közeg, mint Kaszó. A kaszói vérebes hétvégéken mindenki a vérebesek szolgálatában áll. A kiszolgáló személyzeten keresztül, a vezérigazgatón át mindenki azon dolgozik, hogy a rendezvény jól sikerüljön. Ezek után nem véletlen, hogy huszonöt év alatt Kaszó lett a magyarországi vérebvezetők Mekkája. Kaszóba eljutni, vérebet felvezetni és esetleg nyerni, komoly presztízs a szakmában. Az idei vérebes hétvége, mely február 20-23. között zajlott, ugyancsak bővelkedett programokban, hisz a fővizsga mellett elővizsga, szombat este közgyűlés – ahol az éves beszámolók mellett vezetőségválasztás és alapszabálymódosítás is volt – szerepelt a programban. A szombat reggeli hivatalos megnyitón elsőként dr. Buzgó József, az egylet elnöke köszöntötte a megjelenteket, bemutatta
Ifj. Galamb Gábor átadja a Kaszó-kupát Horváth Róbertnek a protokollt, majd ifj. Galamb Gábor, a Kaszó Zrt vezérigazgatója nyitotta meg a rendezvényt. A vezető bírói posztot mindenki megelégedésére ezúttal Maróti Béla töltötte be, aki a tőle megszokott humorral mutatta be, majd indította útjára a kutyákat és vezetőiket. A fővizsgára tizenegy kutya nevezett, és mondhatni szerencséjük volt, hisz a meghosszabbított vadászati idényben még jócskán akadtak terelő vadászatok, valamint sokhelyütt kellett még egyéni vadászatokkal „igazítani” az elmaradt lelövési terveken. Éppen ezért minden kutyának jutott munka. Az idei évben Horváth Róbertnek, a Bakonyerdő Zrt. kerületvezető vadászának Tölösi Erdőjáró Álmos nevű hannoveri véreb kanja szerezte meg az első helyet, amit a fiatalember elsősorban a kitartásnak, valamint kutyája kiváló vezetékmunkájának köszönhet. Ezt a munkát a bírók első díjba sorolták és 214 ponttal jutalmazták. Második helyen végzett Csiszár István hannoveri kanja, Gyütefai Alfa (első díj, 204 pont), míg a harmadik helyen Vajda Csaba bajor szukája, Judy vom Militzer végzett 114 ponttal, harmadik díjba sorolva. A szombat esti közgyűlés az elnöki, a tenyésztésvezetői,
2014/április
VADÁSZKUTYA KELLE TANÍTANI A KOTORÉK ÉS VADDISZNÓS KUTYÁKAT?
Nyakörvtöret jár a sikeres utánkeresésért a pénzügyi, valamint a felügyelőbizottsági beszámolókkal kezdődött, majd az alapszabály módosításával folytatódott. A Magyar Véreb Egylet a továbbiakban Önálló Tenyésztői Szervezetként (ÖTSZ) működik, elsősorban ezért volt szükség az alapszabály módosítására. A közgyűlés programja a tisztújítással folytatódott, a késő éjszakába nyúlt, mire felszállt a füst, és az újonnan megválasztott vezetőség nevében a régi-új elnök, dr. Buzgó József a székfoglaló beszédét megtartotta. Az elnök és az újonnan megválasztott vezetőségi tagok mind elkötelezett vérebvezetők, ismert vadászkutyás szakemberek, így bízvást lehet mondani, hogy az akarattal, a hozzáértéssel, az elhivatottsággal nem lesz baj. Bár azt már mindannyian tudjuk, hogy a dolgokat nem mindig a szakemberek irányítják, így bizonyára egy jó adag diplomáciai érzék és szerencse is kell ahhoz, hogy egyletünk és a Kaszó Kupa a következő huszonöt évben is ennyi örömöt adjon ennek a maroknyi, de egyre növekvő vérebes tábornak.
A Magyar Véreb Egylet vezetősége Elnök: dr. Buzgó József Titkár: Onofer Attila Tenyésztési vezető: Pukánszki Zoltán Bírói testület vezetője: Nyúl András Rendezvényfelelős: Egle Zoltán Kommunikációs felelős: Kammermann Péter Ellenőrző bizottság elnöke: ifj. Galamb Gábor Tagjai: Burkus István, Feiszt ottó, Király Attila
Az elmúlt időszakban több esetben elhangzott, hogy kell-e tanítani ezeket a kutyákat. Azt hiszem, akik régóta vadásznak ezekben a vadászati módokban, azok nem kérdőjelezik meg a tanítás fontosságát. A tacskókat, terriereket, kopókat, valamint ezek keverékeit használjuk a vaddisznóhajtásokon és kotorékozásra is. Vizslafélékkel való vadászatnál tudjuk, hogy a fegyelmezetlen kutyák esetében a meglőtt fácánok mintegy 30 százaléka nem kerül a terítékre. A vaddisznós és kotorék kutyák esetében valószínű, hogy még nagyobb a kár. Nem kérdés, hogy ezeket a kutyákat is tanítani kell, hiszen a kulturált vadászat része a jól képzett kutya. Az OMVK ezen fajták részére is kidolgozta a VAV vizsgarendszerét.
Mit kell tudnia egy vaddisznós kutyának? Fegyelmezettnek kell lennie, gazdájának a parancsait végre kell hajtania. Megjegyzem, igen sokan azt vallják, hogy ezeket a fajtákat nem lehet engedelmességre tanítani. Ez nincs így! Az biztos, hogy sok idő kell és tervszerű tanítás. Alapeszköz a póráz. A kutya mindig pórázon van, ha nem kell dolgoznia. Parancsra vissza kell jönnie, a vadászatot nem szabad zavarnia. Ne legyen ideggyenge, lövésfélő, lehessen keresésre küldeni. Lehetőleg adjon hangot munka közben. A megtalált vadat ne kezdje ki. Az alapfegyelmi feladatokra az otthoni udvaron meg lehet tanítani. A viszszahívásra például szakmailag elfogadott sípot használjunk. Miután az alapfegyelmi kiképzés megvan, mehetünk a gyakorló disznóskertbe. A kertek általában 1 hektár körüliek és másfél méteres drótkerítéssel vannak bekerítve. Fontos, hogy a területen legyen aljnövényzet, dúsan borított erdőterület és lehetőség szerint a szint legyen szabdalt. Lehessen látni a kutya mozgását, le lehessen hívni a disznóról. A disznóbefogó vagy egy elkerített rész segít abban, hogy a kutyát le tudjuk venni a vadról. Ugyancsak meg kell neki tanítani, hogy a szarvasokat ne űzze. Ma már vannak korszerű kiképzést segítő eszközök – például az elektromos nyakörv, amely pont erre a célra lett kifejlesztve. Természetesen,
2014/április
ha rosszul használjuk ezeket az eszközöket, akkor olyan, mint „majom kezében a borotva”. Megfelelő ismeretek birtokában ennél a fajtánál is igen magas szintű kiképzést lehet elérni. Sípra irányíthatóvá válik, mint egy jó vizsla. A VAV vizsga nem kötelező, de ajánlott ebben az esetben is, hiszen a fegyelmezett, kiképzett kutyákkal a vadászat sokkal eredményesebb. Az sem mellékes, hogy a hivatásos vadászoknak a vizsgázott kutya után tartási díjat lehet fizetni, továbbá a vadászbaleset áldozatává vált vizsgázott eb értéke is magasabb, mint a többié. A vizsgázott kutyák a hétköznapokban is intelligensebben viselkednek, mivel tudják, mit várnak el tőlük.
Mit kell tudnia egy kotorékebnek? A kotorékebeket is fel kell készíteni a munkára. A korábban leírt fegyelmi, engedelmességi elvárások itt is érvényesek. Kotorékebekkel sosem veszünk részt disznóhajtáson. Ha kotorékban van, fegyelmezetten, hangot adva kell dolgoznia, hogy tudjuk, hol jár. Lakatlan kotorékban nem szabad, hogy megtévesztően viselkedjen. Föld alól is el kell hoznia a megfogott, lefojtott vadat. Legyen jó a viszonya az emberekhez és az idegen kutyákhoz, valamint neveljük engedelmességre. Idegrendszere megfelelő legyen, valamint feltétel nélkül visszahívhatónak kell lennie, olyannak, aki parancsra engedelmeskedik. Legyen bátor és jelezze vadat. Legjobb, ha ezt hanggal teszi. Ezek a kutyák is rendelkeznek öröklött tulajdonságokkal, amelyeket tanítással tovább kell fejleszteni. A kotorékebeket a színvonalas, eredményes munkára műkotorék pályákon lehet a legjobban felkészíteni. Az újabb ilyen helyeken a kutya és a vad között a műkotorékban közvetlen fizikai kapcsolat nem jöhet létre, ezt a járat és a katlan között elhelyezett ráccsal biztosítják. Egy ilyen pályán a fiatal kutya sok mindent megtanulhat. Később az itt tanított kutyák jobban és kevesebb sérüléssel dolgoznak a természetes rókavárakban. A kotorékkutyák vizsgára kötelezettek. Meggyőződésem, hogy eredményes munka e fajtáknál sem érhető el tanítás nélkül. Eppel János, kynológus
267
268
2014/április
ÍZVÁLASZTÓ
Fűszervajas muflonbárány DR. SZABÓ ESZTER
rovatvezető
[email protected]
BLASKÓ JÁNOS
telefonos segítség: 06-70/618-4426
Hozzávalók: 1 muflonbárány borda vagy gerinc 20 dkg vaj 10 dkg friss rozmaring 10 gerezd zúzott fokhagyma só őrölt színes bors 2 doboz canellini bab 5 dl fehérbor igény szerint olívaolaj
A canellini bab a fehérbabok családját gazdagítja, rendkívül sok benne az A-, B- és C-vitamin, valamint a kálium, foszfor és folsav tartalma is magas
A fiatal muflonbárányok húsa gyenge, könnyen puhul és omlós, ezért a húsvéti ünnepi menüt méltán koronázhatjuk meg vele. A tárkony, a majoranna, a rozmaring, a babérlevél, a csombor, valamint a borókabogyó is harmonizálnak a hússal. A fűszervaj elkészítéséhez a friss rozmaringot felaprítjuk, a 10 gerezd fokhagymát pedig összezúzzuk és a 20 dkg puha vajhoz keverjük, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. A bárány gerincét vagy bordáját gondosan hártyázzuk le, majd alapos tisztítás után kenjük be jó vastagon a fűszervajjal. A bepácolt húsokat tegyük néhány órára hűtőbe, az is jót tesz a húsnak, ha akár egy éjszakán át is magába szívhatja a fűszervaj aromáját. Tekintettel arra, hogy a canellini bab igazán zsenge, így a köret elkészítése az ízlés szerinti fűszerezésen és a fehérborban pároláson kívül nem igényel hosszadalmasabb műveletet. A bárányhús mindkét oldalát forró olívaolajon néhány perc alatt pirosra sütjük. A megsült hús után visszamaradt olívaolajos, fűszervajas páclével meglocsolhatjuk a canellini bab köretünket is.
Margarinból és szárított fűszerből nem lehet jó fűszervajat készíteni
A fűszervajjal alaposan kenjük be a megtisztított muflonhúst
Az elkészült főétel puha, omlós és szaftos marad, kínálhatunk mellé egy szelet húsvéti kalácsot is
Megfejtések:
Plusz egy vicc: ... nem vagyok én időjós
2014/április
269
Arcfelvarrás Zeiss-módra A Conquest DL céltávcsövek bemutatása A 2010-es IWA-n debütált a Zeiss által kifejlesztett és nagy sorozatban gyártott Duralyt márkanévre hallgató, elsősorban az észak-amerikai vadászoknak szánt céltávcső modellcsaládja. A tengerentúli sikeren felbátorodva egy évvel később ismét a nürnbergi IWA-n mutatták be a szakmai közönségnek a Duralyt sorozathoz tartozó megvilágított irányzójeles céltávcső-családot. A Zeiss nem titkolt célja volt egy kiváló minőségű, az európai átlagvadász számára is megfizethető áron vesztegetett fegyvertávcsővel benyomulni a jelenleg közép-európai, távol-keleti és távol-nyugati gyártók uralta közép árfekvésű piacra. Az idei IWA-n mutatták be a Conquest DL névre keresztelt új céltávcső családot, amely tulajdonképpen a már korábban megismert, sok szakmai sikert aratott és jól bevált Duralyt fegyvertávcsövek arcfelvarrott és továbbfejlesztett változata. Egy közepes árú, de kiváló minőségű céltávcső megtervezéséhez bizonyos kompromisszumokat kellett kötni; annak idején a Duralyt-ok valamennyi lencséjét újraszámolták. A többrétegű, valamint a fényáteresztést is javító bevonattal ellátott lencséknek köszönhetően, valamennyi távcső képe a teljes látómezőben éles és kontrasztos. Az első szériákon még hiába kerestük a Zeisstől megszokott műszaki nyalánkságokat, mint a lencsékről a szennyeződést lepergető LotuTec® nanotechnológiás bevonatot vagy az ASV-nek hívott ballisztikai korrekciót szolgáló tornyot. Az új Conquest DL céltávcsövek frontlencséje és okulárja már LotuTec® bevonatot kapott. A ballisztikai korrekció, az ún. ASV a sorozat valamenynyi tagjához felár ellenében megrendelhető, a nagyításállító gyűrű szélesebb, és az irányzójel megvilágítását szabályzó gombok is megnőttek. Így a Conquest DL fokozottan alkalmas lett a „téli üzemmódra”. Az irányzójel a Conquest DL-nél is a második képsíkban van és mérete a nagyítás változtatásakor állandó marad. A piros pont átmérője a 3-12x50 céltávcsőnél csak 0,55 cm 100 méteren! Ezt a kis célfedésű megvilágított irányzójelet egy, a szálkereszt alsószárán elhelyezett 37 mikrométer, azaz az emberi hajszálnál vékonyabb üvegszállal vetítik be a keresőképbe. Az üvegszál pontosan az irányzójel közepén 45 fokban van elmetszve, és az elmetszett felület a fényveszteségek kiküszöbölésére
270
2014/április
polírozva van! Így nincs a célzást zavaró, a célt fedő kidudorodás a szálkereszt közepén. Közvetlenül az okulár előtt egy formatervezett diszkrét „púpban” foglal helyet a gombelem és a „púp” baloldalán a fényerőt szabályzó (–) és (+) jelű nyomógombok. A megvilágítás bármelyik gomb megnyomásával bekapcsolható és a megfelelő (–) vagy (+) érintésével a mindenkori fényviszonyokhoz igen jól hozzáigazítható. A gombok együttes megnyomásával a világítás kikapcsol, vagy 4 óra elteltével magától kikapcsolódik. A vízhatlan fegyvertávcsövek a belső páralecsapódások megakadályozására nitrogénnel vannak feltöltve és –25/+50 °C között működnek megbízhatóan. Az új, megvilágított irányzójeles Conquest DL sorozat első tagja a 1,2-5x36-os változat. Nappali fénynél is jól látható piros ponttal ellátott hajtástávcső: 1,2-szeres nagyításnál 16 mm-es kilépő pupillával, amely hajtásban elősegíti az ösztönös gyors célzást. A kompakt, viszonylag kisméretű távcső valósággal rásimul a puskára és így nem akad meg a dús növényzetben sem. Az új sorozat második figyelemre méltó tagja a 2-8x42-es: szinte minden vadászati helyzetre alkalmas céltávcső. Közel 16 m-es látómezővel rendelkezik 100 méteren és a kilépő pupilla átmérője 5,3 mm nyolcszoros nagyításnál. Az igen kontrasztos piros pont fedése a fényviszonyoktól függetlenül nyolcszoros nagyításnál 100 méteren csak 1,2 cm! A sorozat harmadik tagja a Conquest DL 3-12x50-es fegyvertávcső vagy inkább már „fényágyú”, mely hegy- és síkvidéki vadászoknak, valamint szenvedélyes disznó- és rókavadászoknak ajánlott. Az új Conquest DL fegyvertávcsövek háza speciális nagy szilárdságú alumíniumötvözetből készül, a korábbiaktól eltérően fekete színben. Valamennyi távcsőnél az irányzójel állítása a Zeiss-től elvárhatóan precíz, egy „klikk” 100 méteren a célpont 1 cm-es eltolásának felel meg. Három évvel ezelőtt az első szériából vásároltam egy Duralyt 3-12x50-es céltávcsövet és azóta semmi okom sem volt ezt a beruházást megbánni. Igen jó szolgálatokat tett az éjszakai lesvadászatokon, a májusi őzbakvadászatokon vagy a disznóhajtásokon. A Conquest DL céltávcső-családdal a sikersztori minden bizonnyal tovább folytatódik! Bálint Elemér