Appraisal of st Semestral Economic Management of Dunaferr Co. Ltd

XLVIII. évfolyam 4. szám (152.) Kézirat lezárva: 2008. december

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság elnöke: Valerij Naumenko A szerkesztőbizottság tagjai: Bocz András László Ferenc Lukács Péter Dr. Menyhárt Ferenc Mészáros Géza Nyikes Csaba Szabados Ottó Orova István Dr. Sándor Péter Rokszin Zoltán Szepessy Attila Dr. Zsámbók Dénes

TARTALOM Horváth Ferenc, Ambrus Géza Az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. féléves gazdálkodásának értékelése 162 Appraisal of 2008 1st Semestral Economic Management of Dunaferr Co. Ltd.

Kékesi Tamás, Gácsi Zoltán A bolognai elvekhez igazodó anyag- és kohómérnöki képzés kifejlesztése Miskolcon 166 Development of Materials and Metallurgical Engineer Education Orientated to the Bologna System at University of Miskolc

Garai László Komplex logisztikai megoldások IT szemszögbõl Az ISD Portolan Kft. Logisztikai Információs Rendszere 172

Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztők: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt

Complex logistic solutions from the point of view of IT Logistic information system of ISD Portolan Ltd.

Hevesiné Kõvári Éva A reach direktíva acéliparra gyakorolt hatása 177 The Effect of REACH Directive on Steel Industry

Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Hevesiné Kővári Éva Szente Tünde Szabó Gyula

Dénes Éva, Bucsi Tamás, Koós Gáborné Úton a környezettudatos korrózióvédelem felé a horganyzott acéllemezek gyártásában 185 Toward the environment friendly corrosion protection in continuous hot dip galvanizing

Szente Tünde A Magyar Tudomány Hete Dunaújvárosban — 2008. november 10–14. „A tudomány az élhetõ Földért” 192 The Week of Hungarian Science in Dunaújváros — 10-14 November 2008 „The Science for the Liveable Earth”

Szente Tünde Varga Ottó — a legfrissebb Borovszky Ambrus-díjas 198

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: 1216-9676 Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2008 

Tisztelt Olvasó!

Dear Reader!

A Dunaferr Alkotói Alapítvány — a Műszaki Gazdasági Közlemények kiadásával — ebben az évben is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Dunai Vasmű, vagyis az ISD Dunaferr Zrt. műszaki, mérnöki és innovációs kultúráját átviszi, átörökíti a következő generációk tagjai számára, amely egyúttal a jelennek is szól, hiszen cikkei nyomán mindez a jelenkor lenyomata is. Nyomon követhetők benne a legújabb technológiai változások, nagyberuházások, környezetvédelmi projektek, minden, ami a vállalkozás életében meghatározó. A beruházások szempontjából a Dunai Vasmű fennállásának egyik legdinamikusabb éve volt a 2008-as esztendő. A három fő fejlesztési terület — a hideghengermű, a meleghengermű és a környezetvédelem — beruházásai a vállalat tulajdonosai által kitűzött kapacitásnövelést, termékminőségjavítást és választékbővítést szolgálják. A hideghengerműi új pácoló beüzemelésével a korábbi termelési volumen háromszorosát, az új hengerállvánnyal a dupláját érik el. A meleghengerműi beruházások sorában elkészül az új léptetőgerendás kemence, új előnyújtó áll munkába, új revésvíz-kezelőt alakítanak ki. A készsoron gépi hengercserélőket építenek be. Hamarosan új csévélőberendezést üzemelnek be. Ami pedig a környezetvédelmi projekteket illeti, folyik az új érctömörítői elektrofilter próbaüzeme. A konverter por- és CO-kibocsátáscsökkentési munkálatai már lezárultak. A kokszolóban a biológiai szennyvíztisztító rekonstrukciója és a száraz kokszoltó felújítása is folyamatban van. A Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 2008. 3. száma tematikus lapként állt össze, s tartalmazta az ISD Dunaferr május 16-i Nemzetközi Acélipari Konferenciájának előadásait. „A megújuló acélipar a fenntartható fejlődés tükrében” mottóval meghirdetett rendezvény lehetőséget teremtett partnerkapcsolatok kiépítésére és erősítésére, tapasztalatok megosztására, az acélipar növekedésére irányuló kihívások meghatározására. A résztvevők között jelen voltak a Donbass Ipari Szövetség Korporáció gyárainak képviselői. A kétszázötven magyar, ukrán és lengyel szakember részvételével, a Dunaújvárosi Főiskolán rendezett konferencia fő célkitűzése az ISD csoport tagvállalatainál dolgozó műszaki és humán értelmiség szellemi kapacitásainak bemutatása, illetve a szakmai együttgondolkodás formálása volt. A jelenlévők megismerhették az ISD Dunaferr Zrt.-t, az ISD-Polska csoport vállalatait, a Dnyeprovszkij Kohászati Kombinátot, az Alcsevszki Kohászati Kombinátot. Előadás hangzott el a Dunaújvárosi Főiskoláról, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületről, az emisszió-kereskedelemről az Európai Unióban. A kokszolás, nyersvasgyártás, acélgyártás, energiagazdálkodás, a meleg- és hideghengerlés fejlesztéseit, aktuális kérdéseit is megismerhették a résztvevők. Lapunk közvetítésével sokakhoz eljutnak az ott hallottak. A tematikus számmal egyúttal megvalósítottuk régi elképzelésünket, mi szerint a lap konferenciaelőadáskötetként is lépjen színre.

Dunaferr Creators Foundation — by publishing the Technical Economic Publications — also this year has set itself the target to transmit and save the technical, engineering and innovation culture of Danube Ironworks i.e. ISD Dunaferr Co. Ltd. for the members of following generation. At the same time this culture is addressed also for the present, since on the basis of its articles all this is the imprint of present. In the journal it can be traced the newest technological changes, large investments, environmental protection projects, everything that is determinant in the life of the enterprise. From the point of view of investments, year 2008 was one of the most dynamic years since the establishment of Danube Ironworks. The investments of the three main development areas — cold rolling mill, hot rolling mill and environment protection — serve the capacity increase, product quality improvement and choice enlargement set by the owners of the company. In the cold rolling mill by starting up the new pickling line they reach triple of the earlier production, while with the new rolling stand the double of that. In the line of hot rolling mill investments a new walking beam furnace is realised, a new roughing stand enters into service and a new scale water conditioner is installed. At the finishing mill new automatic roll changer is installed. Soon also a new downcoiler will be commissioned. As for the environmental protection projects, trial run of the new electro-filter at the sinter plant is going on. The dust- and CO-emission decreasing works at the converter have already been finished. At the coking plant reconstruction of biological waste water treatment plant and renewal of dry coke quenching plant are in progress. Edition 2008/3 of the Dunaferr Technical Economic Publications was set as a thematic publication and contains the ISD Dunaferr presentations of the International Steel Conference on 16 May. The programme announced with the motto "Renewable steel industry in the mirror of sustainable development", created a possibility to build and strengthen partner relations, to share experiences, and to determine challenges for steel industry growth. Among the participants the representatives of Industrial Union of Donbass were also present. The main target of the conference organized with the participation of two hundred fifty Hungarian, Ukrainian and Polish specialists at the College of Dunaújváros was to present the spiritual, intellectual capacity of the technical and humane intellectuals working at the member companies of ISD group, as well to form the professional co-thinking . The participants could become acquainted with ISD Dunaferr Co. Ltd., the companies of ISD Polska group, Dneprovsk Iron and Steel Works, Alchevsk Iron and Steel Works. Presentations were delivered about the College of Dunaújváros, the Hungarian Mining and Metallurgical Society, the emission trade in the European Union. Developments and actual questions of coking, pig iron production, steelmaking, energy management, hot and cold rolling were also presented to the participants. The matters heard Kedves Olvasó! there are reaching many people with the transmission of our journal. With the Bízunk abban, hogy a pénzpiaci hitelkrízissel indult gazdasági világválság thematic edition we have realised at the same time also our old idea that the egyúttal újabb innovációk elindítója lesz, a gazdaság és a társadalom mielőbb journal to come on the stage also as a conference presentation volume. kiküszöböli rosszul működő erőforrásait, és a korábbiaknál magasabb szinten képes ellátni feladatait. Ennek reményében kívánok magam és szerkesztőtár- Dear Reader! saim nevében az előttünk és partnereink előtt álló közös feladatokhoz szakmai We trust that the economic depression started as a monetary market crisis will kitartást és jószerencsét! be the starter of newer innovations, the economy and the society will eliminate soon their bad operating resources, and will be able to manage their tasks on a higher level than before. With this hope I wish in the name of mine and my editor colleagues professional persistence and good luck to the common tasks facing us and our partners!

Dr. Szücs László a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények főszerkesztője

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/4.

Dr. László Szücs Chief Editor of Dunaferr Technical Economic Publications

161

Horváth Ferenc, Ambrus Géza*

Az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. féléves gazdálkodásának értékelése A cikk az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. féléves gazdálkodásának értékelését foglalja össze. Foglalkozik a piaci helyzettel, a társaság termelési, értékesítési, beszerzési dolgaival, az elért eredmény és pénzügyi helyzet alakulásával, a kiemelt beruházások felvázolásával és a létszámadatokkal.

The article sums up the appraisement of 2008 1st semiannual economic management of ISD Dunaferr Co. Ltd. It deals with the market situation, the production, sales and procurement matters, the development of reached outcome and financial situation, the outline of preferential investments, and the staff number data.

1. Piaci helyzetkép 2008 elsõ felében a külsõ gazdálkodási körülményekben bekövetkezõ pozitív változások jó feltételeket biztosítottak az ISD Dunaferr Zrt. termékeinek értékesítéséhez. A társaság számára a legvonzóbb piacokat az EU országain belül elsõsorban a környezõ országok jelentik mind az acéltermékek iránti kereslet alakulása, mind pedig az alacsonyabb szállítási költségekbõl fakadó versenyelõny szempontjából. Ezért a társaság kereskedelempolitikájában kiemelt figyelmet fordít a környezõ országokban jelentkezõ kereslet minél magasabb szintû kielégítésére, és új piaci kapcsolatok kiépítésére, Európa fejlett és fejlõdõ országaiban (Spanyolország, Törökország, Benelux államok stb.) egyaránt. Az átlagos acélfelhasználás a becslések szerint 2008 I. félévében 5,7%-kal növekedett. Ez az átlag azonban igen jelentõs eltéréseket takar az USA-ban tapasztalt minimális csökkenéstõl a FÁKországokban végbement tekintélyes 8%-os növekedésig, míg Nyugat-Európa +2,4%, Kelet-Európa +4,6% növekedést mutat. A fejlõdés fõ hajtóereje — minden kétséget kizáróan — Kína volt, csaknem 12%-ot kitevõ növekményével. A 2008 elsõ félévi ártendenciák a fõbb régiókban egységesek voltak, az egész világon egy általános, meredeken emelkedõ ártrendnek lehettünk tanúi, ami a kereslet-kínálati viszonyokkal, a hihetetlenül magas termelési költségekkel magyarázható. Ez utóbbiak közül két tényezõt mindenképpen meg kell említeni: a vasérc és a koksz ára 2008-ban 84–87%-kal magasabb, mint 2007 végén.

1. diagram A termelést az új beruházásokkal kapcsolatos munkálatok sok esetben akadályozták, ezek a beruházások zömében a meleg- és hideghengermû területén voltak.

3. Értékesítés Az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. félévi értékesítésének nettó árbevétele 162.575 M Ft, amely 35.039 M Ft-tal alacsonyabb a tervezettnél. Az értékesítés nettó árbevételének összetételét az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A nettó árbevétel összetétele

Me.: M Ft

MEGNEVEZÉS

TERV

TÉNY

ELTÉRÉS

Acélalapú termékek belföldi

57 885

55 748

-2 137

8 129

8 308

179

66 014

64 056

-1 958

131 600

98 519

-33 081

197 614

162 575

-35 039

árbevétele összesen Egyéb termékek és szolgáltatások

2. Termelés

árbevétele

Az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. féléves termelési adatait az 1. diagram szemlélteti. 2008 I. félévében a nagyolvasztómû 10,8 kt-val, az acélmû 5,9 kt-val, a profilsor termelése 2,3 kt-val, a horganyzósori termelés 0,7 kt-val haladta meg a tervet, míg a Lõrinci Hengermû 23,9 kt-val, a meleghengermû 34,7 kt-val, valamint a hideghengermû 9,37 kt-val a kitûzött célon belül teljesültek.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele összesen Exportértékesítés nettó árbevétele összesen ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

*Horváth Ferenc, kontrolling és költségvetési igazgató • Ambrus Géza, eredmény és pénzügyi kontrolling fõosztályvezetõ, ISD Dunaferr Zrt.

162


Belföldi árbevétel A belföldi piacon értékesített 356,5 kt termék 55.748 M Ft árbevételt eredményezett. Az összességében mintegy 18 kt-val több értékesítési mennyiség 870 M Ft-tal növelte az árbevételt. A tervezettnél alacsonyabb árak ugyanakkor 3.008 M Ft-tal csökkentették az idõszak árbevételét. Az egyéb termékek értékesítésébõl 1.632 M Ft, az egyéb szolgáltatások értékesítésébõl 6.676 M Ft árbevétel keletkezett az idõszak során. Az egyéb termékek értékesítésének meghatározó részét képezi a kohógáz-értékesítés, míg az egyéb szolgáltatások közül a földgáz-értékesítés és a tárgyi eszközök bérbeadásából származó árbevétel a legjelentõsebb tétel. Belföldön az év elejéhez képest az eladási árak valamennyi termékféleségnél jelentõs növekedést mutatnak, amit jól szemléltet a 2. diagram.

4. Beszerzés A fejezetben az alap- és egyéb anyagok, energiák, áruk beszerzése közül csak a stratégiai alapanyagokat érintjük. Az ISD Dunaferr Zrt. összesen 960 et vasérc alapanyagot importált, a 4. diagram mutatja származási országonkénti megoszlásban. A vasércpiac minden szegmensében jelentõs áremelkedés következett be, a pelleteknél 86%-kal, az érceknél 71%-kal nõtt az ár a tavalyihoz képest. A kereslet jelentõs növekedése miatt az egész világon pellethiány alakult ki.

4. diagram: Vasérc import megoszlása származási országonként

2. diagram: 2008. I. félév tényleges belföldi értékesítési árak Export árbevétel A Dunaferr Zrt. 2008. I féléves exportértékesítésének nettó árbevétele jelentõs elmaradást mutat, melynek alapvetõ oka, hogy az exportpiac forgalma nagymértékben visszaesett. A 644,9 kt értékesítési volumen összességében 102 kt-val maradt el a tervezett értékesítési mennyiségtõl, ami 17.374 M Ft árbevétel-kiesést okozott. Az alacsonyabb értékesítési árak további 15.707 M Ft-tal rontották az árbevételt. A 3. diagram mutatja a termékek exportárainak növekedését.

3. diagram: 2008. I. félév tényleges export értékesítési árak


Januártól — a megszûnt svéd finomércszállítás pótlására — fokozatosan növekszik a brazil érc beszállítása. A hosszú távú szerzõdést a társaság kötötte meg tagvállalatai részére a világ legnagyobb vasérctermelõjével, a brazil CVRD (új nevén Vale) céggel. A kedvezõ idõjárás lehetõvé tette a teljes elsõ félévi mennyiség folyami szállítását, jelentõs megtakarítást eredményezve a vasúti szállításhoz képest. Acélbugaimportra került sor a társaság ukrajnai tagvállalatától, az Alcsevszki Acélmûtõl. Az elsõ félévben beszállított mennyiség 163 ezer tonnát tett ki, amely fedezte a meleghengermû megnövekedett kapacitása miatti igényét. A szállítás vízi úton és vasúton történt.

5. Eredmény, pénzügy Eredmény A hagyományos Á-K-N struktúrát a különbözõ eredményféleségek jellemzik (2. táblázat) Bevételek: Az értékesítés nettó árbevétele 35.039 M Ft-tal volt kevesebb a 197.614 M Ft-os tervezettnél. A termékek és áruk, a szolgáltatások mérséklõdése 15.287 M Ft-tal, míg a termékek ár- és összetételének romlása 18.471 M Ft-tal csökkentette az árbevételt. Az aktivált saját teljesítmények értéke a tervszintû 2.102 M Ft-os csökkenéssel szemben, tényszinten 1.550 M Ft, azaz 3.651 M Ft-tal nõtt. A saját termelésû készletek aktivált értéke 2.199 M Ft, mely 1.344 M Ft-tal több a 855 M Ft-os tervnél. Ennek fõbb okai, hogy a terv nem tartalmazza a selejtelszámolást,

163

2. táblázat: Pénzügyi eredmény

Me.: M Ft Terv

Tény

Eltérés

Bevételek összesen

195 668

165 923

-29 745

Ráfordítások összesen

159 867

138 831

-21 036

35 801

27 092

-8 709

-2 118

1 239

3 357

-402

-264

138

Adózás elõtti eredmény

33 280

28 067

-5 214

Adófizetési kötelezettség

6 157

5 220

-937

27 124

22 847

-4 277

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi mûveletek eredménye Rendkívüli eredmény

Mérleg szerinti eredmény

mely 770 M Ft tényszinten, továbbiakban a hideghengermû pácolói — saját kivitelezésben végrehajtott — beruházás összegét 428 M Ft értékben, valamint az egyéb mûvi saját aktiválásokat további 146 M Ft értékben. Az egyéb bevételek értéke 1.798 M Ft, szemben a 155 M Ft-os tervvel. A növekedés elsõsorban nem tervezett faktorálás és kapott késedelmi pótlékok, kamatok miatt állt elõ. A fenti hatásokat figyelembe véve a hozamok értéke összességében 29.745 M Ft-tal maradt el a 195.668 M Ftos tervezett értéktõl. Ráfordítások: Az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. féléves tervezett és ténylegesen felmerült mûködési ráfordításait költségnemenkénti bontásban a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat: Mûködési ráfordítások

Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások

Me.: M Ft Terv

Tény

Eltérés

135 536

113 194

-22 342

17 838

17 564

-274

Értékcsökkenési leírás

4 516

4 396

-120

Egyéb ráfordítások

1 977

3 677

1 700

159 867

138 831

-21 036

Összesen

Az anyagjellegû ráfordításokon belül a nettó anyag- és energiaköltség a 122.671 M Ft tervéhez képest 20.788 M Ft megtakarítás jelentkezik. A megtakarítás fõbb összetevõit a következõ tényezõk eredményezték: Volumenelmaradás volt az LH durvalemez, az MH szalagtermelés, valamint a HH készárutermelés tekintetében, ami 689 M Ft költségcsökkenést eredményezett. A fajlagos anyagkihozatali mutatók és az összetétel változása kedvezõen alakult, emiatt tovább csökkent 12.520 M Ft-tal az anyagköltség. A beszerzési árak elsõsorban a forint erõsödésének köszönhetõen a tervezettnél alacsonyabbak voltak, ami további 7.578 M Ft-os megtakarítást eredményezett. Az egyéb anyagjellegû ráfordításokban alacsonyabb költségfelhasználást ért el a társaság. Jelentõs megtakarítás jelentkezett a környezetvédelmi költségekben, a más vállalkozóknak fizetett díjakban, valamint a munkaerõkölcsönzéssel kapcsolatos költségeknél.

164

A személyi jellegû ráfordítások tervezett értéke 17.838 M Ft, a tényleges 17.564 M Ft. A bérköltség és járulékainál 234 M Ft-os megtakarítás volt, a további 40 M Ft-os csökkenést a személyi jellegû kifizetések eredményezték. Az egyéb ráfordítások növekedésének okait az alábbiakban foglaljuk össze: Az értékesített saját követelés könyv szerinti értékének kivezetése 861 M Ft, de ezen tétel bevétele hasonlóképpen jelentkezett az egyéb bevételeknél. Céltartalékképzés történt 598 M Ft értékben. További 447 M Ft költségnövekedést jelent a selejtezett készletek értéke. A társaság üzemi eredménye 8.709 M Ft-tal kevesebb a 35.801 M Ft-os tervnél. A pénzügyi mûveletek eredménye és a rendkívüli eredmény javult, az elõbbi 3.357 M Ft-tal, az utóbbi 138 M Ft-tal a tervezetthez képest. Ebben jelentõs szerepe volt a forint várakozáson felüli erõsödésének, mely az Euro esetében a tervezett 254 Ft/EUR helyett 237 Ft/EUR, míg az USD estében a prognosztizált 179 Ft/USD helyett az I. félévben.150 Ft/USD-n alakult. A pénzügyi mûveletek eredményébõl 3.155 M Ft a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyamnyeresége, ami a devizaalapú vevõk, szállítók, hitelek fordulónapi átértékelését jelenti. Ez pénzügyileg nem realizált eredmény. Valós értékét majd az év végi, december 31-ei forintnak az alapdevizákhoz viszonyított értéke adja. Fentiek alapján az adózott eredmény 22.847 M Ft. Pénzügy A pénzügyi-gazdálkodási folyamatok az ISD Dunaferr Zrt. vagyoni helyzetére, forrásstruktúrájára és likviditási helyzetére 2007. év végéhez képest továbbra is kedvezõen hatottak. 2008 I. félévében az ISD Dunaferr Zrt. gazdálkodási mutatói nemzetközi összehasonlításban is jó minõsítésûek. • nettó forgótõke • tõkeszerkezet • likviditási ráta • EBITDA

70.176 M Ft 187,01 % 2,69 31.488 M Ft

A 2008 elsõ félévében az ISD Dunaferr Zrt.-nél a finanszírozási struktúra és a hitelállomány összetételének kialakítása során változatlanul elsõdleges cél volt a kiegyensúlyozott, a finanszírozási igényekhez rugalmasan igazodó, kondícióiban a lehetõ legkedvezõbb hitelportfólió kialakítása és fenntartása. Az ISD Dunaferr Zrt. a finanszírozó bankokkal évek óta stabil, kiszámítható, hosszú távú együttmûködésre törekedett, így a társasággal már kapcsolatban álló bankok körében jelentõs változás a 2007. év végi átrendezõdést követõen nem következett be. A stratégiai beruházási program keretében meginduló új beruházások, illetve már a megvalósítás újabb szakaszaiba lépõ beruházások finanszírozása szükségessé tette új, külföldi vagy külföldi hátterû partnerek bekapcsolódását a társaság finanszírozásába. A társaság pénzügyi helyzete lehetõvé tette a szállítói kötelezettségek jelentõs csökkentését, a beruházási program folyamatos végrehajtását.


6. Beruházások

7. Létszámadatok

A ISD Dunaferr Zrt. beruházási terve összesen 52.552,8 M Ft keretösszeget tartalmaz. A 2008. elsõ félévi tényadatok alapján a beruházások összes értéke 21.247 M Ft volt. A beruházásokra kifizetett elõlegek értéke 15.741,9 M Ft volt. A beszámolási idõszakban végrehajtott beruházások csoportonkénti megoszlása az alábbiak szerint alakult:

Az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. féléves átlagos állományi létszáma 5.700 fõ. A társaság nyitó létszáma 5.555 fõ volt, amely év elejétõl 901 fõvel növekedett, és 470 fõvel csökkent, így a záró létszám 5.986 fõ, ami a nyitó létszámhoz viszonyítva összességében 7,8%-os növekedést mutat. Az 5.986 fõbõl, a fõállású, teljes munkaidõben alkalmazásban álló fizikai foglalkoztatottak létszáma 4.119 fõ, míg a szellemi foglalkoztatottak létszáma 1.854 fõ. Az év elején a fizikai foglalkoztatottak aránya 67,6%, ez az arány félév végén még inkább a fizikai foglalkoztatottak felé tolódott el, 68,9% lett.

Me.: M Ft 2008. I. félév Stratégiai célú beruházások 18 033,44 Felújítások és beszerzések 2 235,19 Szakképzési alap beruházási része 9,29 Mûszaki fejlesztési témák 183,48 Informatikai beruházások 785,12 Zrt. kötelezettségû beruházások összesen: 21 246,52 Beruházásokra adott elõleg: 15 741,96 Összesen: 36 988,48 Legjelentõsebb stratégiai célú beruházások: • Pácolósor és új hengerállvány 13.165 M Ft • HH logisztika és infrastruktúra 1.972 M Ft • Zsugorítói környezetvédelmi korszerûsítési feladatok 494 M Ft • II/1 léghevítõ átépítése 376 M Ft • Új csévélõ telepítése 401 M Ft • Új léptetõgerendás kemence telepítése és tolókemence felújítása 264 M Ft • Konverter kazánok CO- és porkibocsátásának csökkentése 178 M Ft • Biológiai vízkezelõtelep modernizálása 164 M Ft • Frekvenciaváltós porelszívás kiépítése 152 M Ft


165

Kékesi Tamás, Gácsi Zoltán*

A bolognai elvekhez igazodó anyag- és kohómérnöki képzés kifejlesztése Miskolcon A történelmi hagyományokon alapuló magyar egyetemi szintû kohómérnök-képzés szükségszerû tartalmi és formai átalakulásokon keresztül fejlõdött. Egy helyi sajátosságokat is tükrözõ, de a nemzetközi tendenciáknak is megfelelõ további lépésként alakult ki az anyagmérnöki képzés. Az átalakulások a tartalmi differenciálódás és a szervezeti integráció elemeit is magukban foglalták, miközben a bolognai folyamat elveinek is meg kellett felelni. A 2007-es évig terjedõ statisztikai adatok a miskolci képzés vonzerejét és eredményességét igazolják. A kialakított tantervek, a hallgatók és oktatók közvetlen kapcsolata és a kutatási témák jellege biztosítékot ad a hazai ipar számára szükséges, de a nemzetközi munkaerõpiacon is értékes szakemberek képzésére.

1. Bevezetés Az anyagmérnöki szak viszonylag új fogalom a magyar felsõoktatásban. Eredete vitathatatlanul a Miskolci Egyetemen folytatott kohómérnöki képzéshez kötõdik. Selmecbányáról indult, a XVIII századra visszanyúló hosszú történelme [1] során a magyar kohómérnöki képzés méltán világhírûvé vált. Ugyanakkor elengedhetetlen volt a kor és a technika igényei szerinti folyamatos átalakítása is. A gyökerek és a jelenlegi feltételek összevetését szemlélteti az 1. ábra. Az anyagmérnöki szak is ezekbõl a gyökerekbõl fejlõdött ki, de sajátos abban a tekintetben, hogy a szokásos differenciálódási folyamatok révén történt kialakulása után több lépésben integrálódáson is átesett. Az ipari anyagok általános szerkezeti jellemzõi és vizsgálata filozófiájával Miskolcon létrehozott új szak 1993 óta szerepel az egyetemi képzési rendszerben. Erre a kohómérnöki képzés egy évvel korábban végrehajtott gyökeres átalakítása után került sor.

The Hungarian university level metallurgical engineer education based on historical traditions has developed through inevitable content and formal changes. As a further step reflecting the local particularities but also corresponding to the international tendencies it was developed the materials engineer education. The modifications included the elements of both content differentiation and organizational integration while had to correspond also to the principles of Bologna Process. The statistical data up to 2007 certify the attractiveness and successfulness of education in Miskolc. The developed curricula, the direct relation of students and academics, and the characteristics of research themes give a guarantee to the education of specialists required by the national industry but also valuable on the international labour market.

2. A kohó- és anyagmérnöki egyetemi képzés tanrendi struktúrája A rendszerváltás után egyre nagyobb mértékû beiskolázási versenyben a Miskolci Egyetem akkori Kohómérnöki Karán már a 80-as évek végén kialakult egy mélyebb specializációt és szabadabb választást lehetõvé tevõ moduláris oktatási forma [2], amit 1992-tõl felváltott egy merevebb, de a szakirányok robbanásszerûen megnövekedett számát magában foglaló rendszer [3]. A hagyományos képzések mellett ekkor jelentek meg az új végzettséget biztosító képzések: az automatizálás, az energiagazdálkodás, a minõségbiztosítás és a környezetvédelem. A tanterv csökkent óraszám mellett megnövekedett ismeretanyag átadását hívatott biztosítani. A minden hallgató által tanult törzsanyag általános mérnöki ismereteket nyújtott a gyártás teljes spektrumán, majd a felsõbb években, a választott szakirány a speciális képzést biztosította. A korai és szûk terjedelmû szakosodás azonban az általános mérnöki

1. ábra A több mint 270 éve fejlõdõ kohó/anyagmérnöki oktatás illusztrációja *Dr. Kékesi Tamás egyetemi tanár, dékánhelyettes • Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár, dékán, Miskolci Egyetem, Mûszaki Anyagtudományi Kar

166


2. ábra Az anyag- és a kohómérnöki képzésben kifejlesztett szakirány-ágazat kombináció ismeretekre, a mûszaki intelligenciára kevés garanciát adhatott. A kohómérnöki képzés sok szakiránya (Fémmetallurgia, Vasmetallurgia, Öntészet, Alakítástechnológia, Szerkezeti anyagok, Automatizálás, Energiahasznosítás, Tüzeléstan-energiagazdálkodás, Környezetvédelem, Minõségbiztosítás) [4] további megosztását jelentette a viszonylag kis létszámú hallgatóságnak. Sõt 1993-tól a Kohómérnöki Szak mellett elindult az Anyagmérnöki Szak is, miközben a beiskolázási keretszámok nem emelkedtek jelentõsen. A jellemzõen ~400 fõ körül hullámzó teljes kari hallgatói létszám mellett évente 60–70 fõ fejezte be a tanulmányait abszolutóriummal. Így az ipar által igényelt fontos szakirányokon nem volt mindig biztosítható a megfelelõ végzõs létszám. Az ellentmondásokat egy újabb tantervi reform igyekezett feloldani. A beiskolázást segítõ vonzerõ, valamint az elhelyezkedést is biztosító képzés összetett követelményeinek megfelelõen egy sajátos kombináció alakult ki az idõközben Anyag- és Kohómérnöki névre átkeresztelt karon. Az anyagmérnöki és a kohómérnöki programok a 2. ábrán látható módon illeszkedtek az ezredforduló táján [6-8]. Az anyagmérnöki szak a kohómérnöki képzés talaján jött létre, így a mûködésében is erõsen koordinált a másik szakhoz. A természettudományos alapképzés a két szakon lényegében megegyezik. Ugyanakkor a 2. ábra szerinti


integráció rendszerében az alapvetõ szakismereteket biztosító szakirányok mellett a modern kiegészítõ ismereteket szolgáló ágazatok a két szakon közösek voltak. Ezek az ágazatok a köztudatban is elõnyös képzettársításokkal a kar vonzerejét növelték. A beiskolázás szempontjából is fontos szerepet kaptak, pontosan ezért, a tantervben ezek választása is elõbbre került, mint az ipari technológia szempontjából alapvetõ szakirányválasztás. Ez a modell valóban megoldotta az alapvetõ nehézségeket, noha a szakirányok hullámzó népszerûsége miatt a kohómérnöki képzésben késõbb a 2. ábrán jelölt összevonásokra is sor került. Kialakulása után további jelentõs tartalmi fejlõdésen ment keresztül az anyagmérnöki képzés. Az eredeti — noha az ezredfordulón módosult — általánosító, szerkezeti ismereteken alapuló szemlélet mellett differenciálódással 2005-ig kifejlõdtek az alapvetõ nemfémes ipari anyagok, a kerámiák és a polimerek, valamint a kompozitok technológiájával, szerkezetével és tulajdonságaival foglalkozó stúdiumok és a megfelelõ tanszékek. Eközben a Kohómérnöki Szakon a rokon szakirányok páros összevonására került sor a hullámzó hallgatói létszámok miatt. A jelentõs átalakulásokkal összefüggésben a szakterületet gondozó kar elnevezése végül a „Mûszaki Anyagtudományi” kifejezésre változott.

167

3. Anyagmérnöki/kohómérnöki képzés a bolognai rendszerben Az ötéves hagyományos egyetemi képzés a párhuzamosan futó kohómérnöki és az anyagmérnöki szakokon már 2008-ban elérte az utolsó évfolyamot. A korábbi kizárólagos kohómérnöki szak mellett, jellemzõen 60–70%-os arányra futott fel az anyagmérnöki szakon végzettek részesedése. A bolognai rendszer kötelezõ bevezetése után, 2005-tõl, azonban ismét át kellett alakítani az oktatást. Ezt követõen csak az új, többszintû BSc-MSc képzésekre lehetett jelentkezni. A kifutó egyetemi képzéssel párhuzamosan kellett indítani a BSc szakot, de közben szükséges volt elõkészíteni az MSc szakok indítását is. Az engedélyezett mûszaki alapszakok számának központi korlátja miatt a Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karán csak az Anyagmérnöki BSc szak indítására nyílt eddig mód. Ebbõl következõen az anyagmérnöki BSc képzést egy igen széles szakirány-választási struktúrával kellett kialakítani. A kémiai és a fizikai metallurgia, valamint az öntészet színes és fontos tudománya a Mûszaki Anyagtudományi Karon továbbra is elsajátítható a BSc képzés keretében is. Noha a 3 és fél után végzettek egységesen anyagmérnöki BSc megjelölésû diplomát kaphatnak, a képzettségükben markánsan megjelenik a két eltérõ jellegû (fémes és nemfémes) specializálódás a szakiránycsoportok közötti választási lehetõség alapján. Minden BSc hallgató a 4. félév végén választ a fémes, illetve a nemfémes anyagok szakiránycsoportjai közül. Ezután a saját maga által választott szakiránycsoporton belül szabadon választ két (fél-)szakirányt, illetve egy anyagtechnológiai szakirány mellé párosíthat egy másikat az anyagtípustól független csoportból (1. táblázat).

Közös kiegészítõ szakirányok — Anyaginformatika, — Anyag- és szerkezetdiagnosztika, — Automatizálás, — Hulladékgazdálkodás, — Ipari marketing menedzsment, — Környezetvédelem, — Minõségirányítás. 2. táblázat A Mûszaki Anyagtudományi Kar mesterszakjain választható szakirányok Anyagmérnöki MSc Szak

Kohómérnöki MSc Szak

Fémek hõ- és felületkezelése

Fémelõállítás és hulladékfeldolgozás

Kerámia- és szilikátmérnöki

Öntészet

Mechanikai-technológia

Képlékenyalakítás

Polimermérnöki

Hõenergia-gazdálkodás

Vegyipari technológia Nanotechnológia

A miskolci Mûszaki Anyagtudományi Kar országos szinten az elsõk között volt a képzési területének megfelelõ MSc (mester-) szakok alapításában. A sikeres akkreditációs eljárások nyomán ezen a szinten ismét megjelent a fémek kinyerésére és feldolgozására specializált képzés a kohómérnöki MSc szakokon. A Miskolci Egyetemen folyó anyagmérnöki és kohómérnöki MSc képzésekre az anyagmérnöki BSc mellett más mûszaki-természettudományos egyetemi/fõiskolai alapképzés után is lehet jelentkezni. A választható egyetemi mesterképzési szakirányokat a 2. táblázat foglalja össze. A szakdolgozat/diplomamunka témája a fenti táblázatokban összefoglaltak közül választott szakirány(ok)hoz kötõdik. A választott szakirányon folytatott szakmai elmélyülés mellett lehetõség van egyéb fontos és korszerû ismeretek megszerzésére is. Erre a célra az alábbi kiegészítõ szakirányok állnak a hallgatók rendelkezésére:

Az anyagtudományok és technológiák iránt tudományosan érdeklõdõ és alkalmas MSc mérnökök a kar — elismerten eredményes — doktori képzésén folytathatják tanulmányaikat, melyhez évente 4–5 állami ösztöndíj elnyerésére nyílik lehetõségük. Emellett a tanszékeken folyó kutatómunkák jelentõs anyagi háttere lehetõvé teszi a nappali doktori képzésre felvehetõ létszám megkétszerezését. A kar doktori iskolájában jelenleg kb. 20 nappali és 5 levelezõ tagozatos doktorandusz vesz részt a képzésben. A vállalatok szakemberigényét — indirekt módon — jelzi minden évben rendszeresen levelezõ tagozatra, illetve projektfinanszírozású nappali tagozatos képzésre jelentkezõ hallgatók viszonylag nagy száma. A végzett kohó- és anyagmérnökökre elsõsorban a fém-, kerámia- és mûanyag-elõállító, illetve feldolgozó vállalatoknál van nagy szükség. Továbbá, számos egyéb ipari vállalkozás — ahol fémes, illetve fémtartalmú, kerámia- és polimertípusú anyagok feldolgozásából hulladékok és veszélyes anyagok származnak — is jó elhelyezkedési lehetõséget jelent a fémes és nemfémes anyagok technológiáihoz értõ, és általános mérnöki intelligenciával is rendelkezõ anyag- illetve kohómérnök szakembereknek. A karon folyó képzésben — a szakmai ismeretek átadása mellett — megfelelõ hangsúlyt kap a termelési folyamatok vezetésére, a vállalatirányításra való készségek kialakítása. A friss diplomások munkanélküliségi aránya messze alacsonyabb mint az országos átlag, szinte valamennyi végzett mérnök azonnal elhelyezkedik. A kar képzési spektruma igen széles: mintegy ezer–ezerötszáz kisebb-nagyobb termelõ vállalat profiljához kapcsolódik. A végzett mérnökök iránti erõs keresletet jelzi az is, hogy a vállalatok különbözõ alapítványokon keresztül is anyagilag támogatják a hallgatók tanulmányait. A fém-, építõ- és mûanyagiparban ma Magyarországon több ezer vállalat és vállalkozás mûködik. Sõt ennél szélesebb is a köre azon ipari tevékenységet folyató cégeknek, ahol valamilyen értékes/veszélyes fémes, illetve nemfémes alkotókat tartalmazó anyagok keletkeznek, melyek helyi hasznosítása a fémes, illetve nemfémes anyagtechnológiákat ismerõ mérnökök tudásán alapul. A fejlõdés garanciáját a színvonalas oktatói kar és a széles ipari háttér jelenti. A BSc felvételi keretszám már önmagában is megközelíti a hagyományos egyetemi

168


1. táblázat Az Anyagmérnöki BSc Szak választható szakirányai Szakirányok csoportonként Fémes anyagok

Nemfémes anyagok

Anyagtípustól független

Fémelõállítás

Polimer-technológia

Hõenergia-gazdálkodás

Hõkezelés

Szilikát-technológia

Nanotechnológia

Képlékenyalakítás

Vegyipari technológia

Öntészet

képzés keretszámát, emellett, az anyagmérnöki BSc képzés felfutása alapján is várható az MSc szakokra történõ felvehetõ létszám jelentõsebb emelkedése is. Az MSc szakok iránti érdeklõdök között 2009-tõl már nemcsak az egyéb intézményekben szerzett mûszaki-természettudományos alapképzéssel rendelkezõ jelentkezõkre, hanem a Miskolcon végzett BSc anyagmérnökökre is lehet számítani. Így a hagyományos egyetemi képzések kifutása után a kar növekvõ beiskolázási lehetõségekben bízhat.

4. A folyó képzés mennyiségi és minõségi mutatói A jelentkezési adatok tendenciája az évekkel korábbi helyzethez viszonyított javulást mutatnak. Noha a Mûszaki Anyagtudományi Kar csak viszonylag kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a Miskolci Egyetem 2007-ben 7907 jelentkezõvel az ország kilencedik legnépszerûbb felsõoktatási intézménye volt, a legutóbbi néhány év felvételi statisztikája (3. ábra) az átalakulások során tapasztalt fejlõdést tanúsítja.

3. ábra A Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karán állami finanszírozású egyetemi alapképzésre jelentkezõk és felvettek száma 2001–2007 között A 2003 óta kb. négyszeresre nõtt jelentkezõi számban kétségtelenül szerepet játszik a kialakuló új képzési struktúra vonzóbb formája, de ez tükrözi a társadalom értékítéletében a mûszaki területek és ezen belül a modern metallurgia, a polimer- és szilikáttechnológia és az anyagtudomány reálisabb megjelenését is. Az anyagmérnöki BSc képzés megalapításában — nagy energiákat befektetve — kezdeményezõ és koordináló szerepet töltött be a miskolci kar. A fent bemutatott struktúrával itt alakult ki a legszélesebb anyagmérnöki képzés. Ezt illusztrálják az Anyagmérnöki BSc Szak 4. ábrán látható 2007. évi országos beiskolázási adatai is. A 2008 õszi felvételi statisztika jelenleg kialakuló számadatai a kedvezõtlen demográfiai folyamatok, a felsõoktatásba, különösen a mûszaki területre jelentkezõk általánosan csökkenõ száma miatt az állami támogatású nappali BSc képzésben 17%-os csökkenést mutat. Ezt azonban kompenzálja a felfutó Anyagmérnöki és Kohómérnöki MSc, valamint a 2008-ban felsõfokú szakképzésként beindult Energetikai Mérnökasszisztens 4 féléves képzésekre állami támogatással felvett további (31, illetve


4. ábra A 2007. évi anyagmérnöki BSc felvételi adatok országos eloszlásban 23) hallgatók száma. Így 2008 õszén összesen ~140 fõ hallgatót sikerült beiskolázni állami támogatással a karra, ami összességében növekedést mutat az elõzõ évi teljes felvételi létszámhoz viszonyítva. Ezen felül a kar vállalja az MSc szakok keresztféléves (tavaszi) indítását is, biztosítva a lehetõséget a 7 féléves BSc képzésbõl történõ folyamatos továbbtanulásra is, ami természetesen további hallgatói létszám növekedéssel is jár. A Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karán folyó képzések vonzerejének fontos alkotói a minõségi jellemzõk is. A viszonylag kis létszám mellett fenntartható az itt hosszú történelmi hagyományokra visszavezethetõ családias légkör, a hatékony ismeretátadást és az ambíciókat is tápláló közvetlen oktató-hallgató kapcsolat. A jelentkezõk minõsítése ugyan országos összehasonlításban viszonylag alacsony induló szintet sejtet, ugyanakkor az Országos Tudományos Diákköri helyezett és az összes nappali hallgatók számarányában a Kar a második helyen áll az országban. Ez is mutatja, hogy a hallgatók jelentõs részét eredményesen motiválja a szakterület érdekessége és jelentõsége, valamint az oktatók aktivitása és minõsége. Az utóbbit fémjelzi az a tény, hogy az akadémiai doktori fokozattal rendelkezõk arányában a kar az elõkelõ 9. helyet foglalja el (10%-os értékkel) az ország összes felsõoktatási intézmény összes kara között. A habilitált oktatók aránya a 21%-ot is meghaladja, ami az országos rangsorban a 4. helyet jelenti. Az oktatás minõségének további fontos feltételét jelenti, hogy az egy hallgatóra jutó szakképzési támogatás (173915 Ft/fõ) ezen a karon kiemelkedõ érték volt 2007-ben, ami jelentõsen hozzájárul az oktatási infrastruktúra és eszközellátottság magas szintjéhez. A modern anyagmérnöki BSc-MSc és a kohómérnöki MSc képzések kimunkálásával és felfuttatásával nem érnek véget a Mûszaki Anyagtudományi Kar oktatásfejlesztési törekvései. Komoly munka folyik a képzési profil jelentõs bõvítése céljával. Ehhez egyrészt a környezõ ipari háttér közvetlen igénye, illetve a hagyományos szakterületek átalakulása és új területekkel történõ összekapcsolása teremti meg az alapot. Az anyagmérnöki BSc program vegyipari technológiai szakirányát továbbfejlesztve — a regionális ipari háttér támogatásával — tervben szerepel az önálló vegyészmérnök BSc szak indítása. A tervezett vegyészmérnök BSc kialakításában szoros együttmûködést alakított ki a karon mûködõ Kémiai Tanszék, a Polimer-

169

mérnöki Tanszék, ugyanakkor az erõs hagyományokkal és háttérrel rendelkezõ kémiai metallurgiai szakterület is jól illeszthetõ ehhez a programhoz. Folyamatban van a biotechnikai mérnök (BSc, MSc) képzés indításához szükséges feltételek kialakítása is. Ez a képzés újszerû igényeket szolgálhat az egészségtechnikai berendezéseket üzemeltetésénél, képalkotó és laboratóriumi technikák kezelésénél, de ilyen képzettségre szükség van az implantátum gyártásával foglalkozó mérnöki cégeknél, vagy az agronómiában, a borászatban, gyógyszeriparban, építõiparban is. Az intézményfejlesztési programok tekintetében jelentõs mértékben javult a kar infrastruktúrája. Nagy összegû támogatásokkal — viszonylag kis önrésszel — valósulhattak meg beruházások, melyek a nagylaboratóriumi hátteret európai szintre emelték. A kisebb speciális laboratóriumok állapotát és felszereltségét a futó ipari és állami támogatású projektek forrásai alapján sikerült szintén jelentõs mértékben fejleszteni. Mindez elengedhetetlenül szükséges a karon már több mint 75 évre visszatekintõ doktori képzés színvonalához is. A magyar tudományos minõsítési és képzési rendszer átszervezése kapcsán, 1992-ben a kar létrehozta és sikeresen mûködteti a „Kerpely Antal” Anyagtudományok és -technológiák Doktori Iskolát. A legutóbbi 14 éves mûködése során a kb. 200 hallgatójának

a fele végezte el sikeresen a hároméves doktori képzést, és kb. 16%-os arányban szereztek a doktorandusz hallgatók végül PhD oklevelet is. Noha ezek a számok is meghaladják az országos átlagot, a doktori képzés szigorúbb minõségbiztosításával további fejlõdés elérése a cél. Erre minden lehetõség rendelkezésre is áll, hiszen a doktori iskola törzstagjainak és a mûködésének akkreditációja 2008-ban sikeresen lezajlott.

5. Modern kutatási témák A tananyag és az eszközellátottság fejlesztése, valamint a kar mûködõképessége szempontjai alapvetõen igénylik a tanszékeken folyó megbízásos és pályázati kutatómunkákat. Ugyanakkor az egyes szakterületek fejlesztése, a hallgatók aktivizálása igényli a tisztán akadémiai jellegû kutatásokat is. Mindezek jó alapot adnak a sikeres TDK tevékenységhez, diploma és disszertációs munkához, illetve segítik a beiskolázást is. Nem ismert általánosan, hogy a modern anyagtechnológia és metallurgia olyan témákkal is foglalkozik, amiket az 5–8. ábrák szemléltetnek:

5. ábra Ipari hulladékoldatok feldolgozása, nagy tisztaságú fémek kinyerése.

6. ábra Különleges tulajdonságú — kompozit, fémhab — anyagok elõállítása

170


7. ábra Karbon nanocsöves erõsítésû könnyû szerkezeti anyagok, nanokerámiák

8. ábra Amorf ötvözetek elõállítása. A hallgatók elsõsorban az újszerû problémákra és fejlesztésekre irányuló, modern laboratóriumokban kutatható témák iránt vonzódnak. Egyre több ilyen téma mögött állnak már magyar ipari kapcsolatok is, illetve a nemzetközi kooperáció is erõsödik. A megbízásos kutatómunkák jelentõs része a kar széles ipari kapcsolatrendszerébõl adódik, és aktuális technológiai fejlesztéseket szolgál. A korábbi országos kutatóintézeti hálózatok szétesése után a kari tanszékek és intézetek léphetnek elõ a magyar ipar kutatási-fejlesztési bázisaivá. Ezt a folyamatot katalizálta a Miskolci Egyetemen 2007-ig állami támogatással mûködtetett Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ. Ennek átszervezése után a kutatásokat hasonlóan koordináló új szervezet is kialakulóban van, de az ipari megbízásokat a kar tanszékei a hagyományos vállalkozási rendszerben is fogadni készek. A kutatási eredmények a termelõk számára nemcsak közvetlenül hasznosak, az így megtermelt bevétel pedig nemcsak a kar mûködtetése szempontjából fontos, hanem a tananyagfejlesztés, a hallgatók színvonalas képzése az egész gazdaság számára nagy jelentõségû.


Hivatkozások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Zsámboki, L.: Selmecrõl indultunk. Publ. Univ. Miskolc, Miskolc (1999). Tanterv, Nehézipari Mûszaki Egyetem, Kohómérnöki Kar, Miskolc, 1987. Tanterv, Nehézipari Mûszaki Egyetem, Kohómérnöki Kar, 1992. Tanterv, Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Kar, 1994. Tájékoztató az Anyag- és Kohómérnöki Kar képzésérõl, Miskolc, 2003. Kaptay Gy., Z.Benkõ M., Tóth L.: A Kohómérnöki Kar oktatási stratégiája - BKL Kohászat, 132 (1999) 228–235. Kaptay Gy., Z. Benkõ M., Tóth L., Károly Gy.: Beszámoló az Anyag- és Kohómérnöki Karon történtekrõl a 2000. július 1. és 2003. október 15. közötti idõszakban, avagy konszolidáció és újabb válságmenedzselés — BKL Kohászat, 2003., 136. évf., 3. szám, 113-120. oldal Kaptay Gy., Z. Benkõ M.: A történelmi Kohómérnöki Kar szervezeti átalakítása és új képzési struktúrája — Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények, 2004., 4., 281-287.

171

Garai László*

Komplex logisztikai megoldások IT szemszögbõl Az ISD Portolan Kft. Logisztikai Információs Rendszere A publikáció célja bemutatni, hogy az ISD Portolan Kft. informatikai rendszerei hogyan képesek lefedni a társaság kritikus üzleti folyamatait, ill. a jövõben milyen kihívásokkal és ez által milyen fejlesztésekkel kell szembenézniük. A publikáció kitér mind a Logisztikai Információs Rendszer (Logisztikai Rendszer, PORTINFO® Rendszer, Kapubeléptetési Rendszer), mind a gazdálkodásirányítási rendszer (SAP R/3) fontosabb funkcióinak bemutatására.

1. Bevezetés Az ISD Dunaferr csoport termelõegységeit az idén cca. 2,1 millió tonna késztermék hagyja el. Az alapanyagbeszállítás és késztermék-kiszállítás összehangolt logisztikai tevékenységet igényel, amely az ISD Portolan Kft. feladata. A komplex logisztikai szolgáltatás magában foglalja a közúti szállítmányozás, a vasúti forgalom, a folyami- és tengerhajózás és a kikötõi szolgáltatások teljes skálájának összehangolását.

2. Komplex logisztika Az ISD Portolan Kft. az ISD Dunaferr Zrt. szállítmányozó vállalata és a térség meghatározó logisztikai társasága, amely 1992-ben történt alapítása óta folyamatosan bõvülõ komplex logisztikai szolgáltatást nyújt megrendelõi részére. A komplex logisztikai szolgáltatás a cég számára nem egyszerû fuvarközvetítést jelent, hanem a közúti szállítmányozás, a vasúti forgalom, a folyami- és tengerhajózás és a kikötõi szolgáltatások teljes skálájának összehangolását. Teljes logisztikai rendszerekben és szolgáltatásokban gondolkodunk. Kapcsolatrendszerünk — a logisztikai lánc raktártól raktárig történõ megszervezése érdekében — valamennyi közlekedési ágazatra kiterjed. Az áru áramlásának érdekében egyaránt folyamatosságot kell biztosítanunk földön és vízen, hogy végiggördülve a rendszeren elõsegítsük a biztos profitot a kereskedelemben.

2.1. Közúti szállítmányozás A közúti szállítmányozás meghatározó hányadát az ISD Dunaferr Zrt. termékeinek árufuvarozása képezi. Havonta mintegy 3000–3500 rakomány vas- és acéltermék, valamint normál kereskedelmi áru szállítását teljesítik, fõként Ausztria, Németország, Lengyelország, Szlovákia,

The goal of publication is to present how the IT systems of ISD Portolan Ltd. are able to cover the critical business processes of the organization, as well what challenges and therefore what developments has to face in the future. The publication outlines the most important functions of both the Logistic Information System (Logistic System, PORTINFO® System, Gate Entrance System) and the Economy Management System (SAP R/3).

Csehország, Szlovénia, Olaszország irányába. Megbízható alvállalkozókkal folyamatosan rendelkezésre állnak a megbízók részére normál pótkocsis, rolóponyvás és fix platós, bölcsõs „mulderes” jármûszerelvények, melyek lemeztekercsek szállítására is alkalmasak.

2.2. Vasúti szállítmányozás Az ISD Portolan Kft., mint az ISD Dunaferr Zrt. vállalatcsoportjának nemzetközi szállítmányozási cége, éves szinten több mint 4 millió tonna áru export, import, tranzit és belföldi vasúti szállítását hangolja össze a feladók, átvevõk és áruk széles körének logisztikai rendszerével. Az ISD Portolan Kft. volt az, amely Magyarországon elõször csatlakozott saját terminálkapcsolat alkalmazásával a MÁV Számítógépes Irányító Rendszeréhez. Mivel a legnagyobb volument a vasúti üzletág mozgatja, ezért szükséges volt a just in time rendszert kiszolgáló online szolgáltatás bevezetésére, amivel 24 órás kiszolgálást tudnak biztosítani a megbízók részére a speditõr cégek közül egyedül az országban.

2.3. Tengeri, folyami szállítmányozás A vízi szállítmányozás a legösszetettebb spedíciós tevékenység. Az áru végcélja ritkán az érkezési kikötõ, tehát innen tovább kell fuvarozni a megbízó igényei szerint. Hazánk nemzetközi folyami hajózási igényeinek 60 százaléka a társaságnál jelenik meg. Ez természetes, mivel az ISD Dunaferr csoport alapanyagainak egy része folyamatosan érkezik, illetve a késztermékek jelentõs hányada ezen az úton távozik Dunaújvárosból. Az ISD Portolan Kft. által vízen szállított áru exportimport egyensúlya a kedvezõ szállítási feltételek megbízható, színvonalas kétirányú kihasználtságot eredményeznek. Miután a cég az elmúlt években harmonikusan beilleszkedett az ISD Dunaferr Zrt. logisztikai rendszerébe, a külsõ megbízások köre is jelentõsen nõtt, ami további

*Garai László informatikai vezetõ, ISD Portolan Kft.

172


kedvezmények biztosítását teszi lehetõvé jövõbeni partnerek számára.

2.4. Kikötõi szolgáltatások A dunaújvárosi közforgalmú kikötõ elsõsorban az ISD Dunaferr vállalatcsoport kiszolgálására jött létre, a Dunán vízi úton érkezõ alapanyagok kirakására és a késztermékek vízi jármûbe történõ berakására. Az évrõl évre növekvõ kikötõi szolgáltatás iránti igényre reagálva a kikötõ tevékenysége folyamatosan bõvül. Jelenleg ez az ország legnagyobb forgalmát lebonyolító folyami kikötõ a magyarországi Duna-szakaszon. Döntõen az ISD Dunaferr csoport megrendeléseit elégíti ki, de folyamatosan bõvül a külsõ megbízók köre is. Az ISD Dunaferr Zrt. stratégiai fontosságot tulajdonít az ISD Portolan Kft. dunaújvárosi közforgalmú kikötõje tevékenységének, mivel ez a vállalatcsoport alapanyag ellátásának vízi–vasúti, vízi–közúti készáru kiszállításának, vasúti–vízi illetve közúti–vízi átrakodási csomópontja, vagyis a vállalat komplex szállítási, anyagmozgatási, raktározási rendszerének integrált része, trimodális logisztikai állomása.

3. Az informatikai rendszer elõtti kihívások 2007. október 1-vel az ISD Dunaferr Zrt. az addigi logisztikai szolgáltató társaságait (Portolan Kft., Logisztikai Kft., Kikötõ Kft.) összevonta és integrálta az ISD Portolan Kft-be. Ezáltal a szolgáltatásaiban kibõvült társaság informatikai rendszerének az alábbi kihívásokkal kellett szembenéznie:

3.1. Szállítmányozás és kikötõi szolgáltatások informatikai támogatása A közúti, vasúti, vízi ill. kombinált belföldi és nemzetközi szállítmányozási feladatok és a kikötõ tevékenységének informatikai támogatása. (Részletesen lásd következõ fejezet!)

3.2. Gazdálkodásirányítási rendszer (SAP R/3) kialakítása A jogutód társaság gazdálkodásirányítási (pénzügy, számvitel, kontrolling, tárgyieszköz-gazdálkodás) rendszerének kialakítása. A három társaság háromféle rendszert használt (SAP R/3, INFOSYS, Libra), ezért a társaság vezetése a korábban a Logisztikai Kft. által bevezetett SAP R/3 rendszer reimplementálása mellett döntött. A döntésben fontos szempont volt az SAP rendszer megbízhatósága, az informatikusok tapasztalata a bevezetésben és az üzemeltetésben, és hogy az anyavállalat szintén SAP rendszert használ. A társaság kibõvült tevékenységére gyors tervezés és reimplementálás után 2008. évtõl használja az SAP R/3


rendszer FI, CO, AM moduljait és egyben verzióváltást is végrehajtott. A rendszer teljes körûen integrált a társaság szállítmányozási rendszerével, a Logisztikai Információs Rendszerrel. Az elkészült kimenõ számlák és kontírozó lapok feladásra kerülnek az SAP rendszerbe, az alvállalkozói számlák, a vevõk-szállítók és egyéb törzsadatok pedig az SAP-ból kerülnek át interfészen keresztül a Logisztika Rendszerbe. Az SAP integrált a NEXON bérrendszerrel, a bér és járulékok fõkönyvre, költséghelyenként fordulnak be.

3.3. Informatikai és távközlési infrastruktúra kialakítása Megfelelõ informatikai és távközlési infrastruktúra kialakítása a 2 telephelyes (Budapest és Dunaújváros) mûködés és a kikötõ speciális elhelyezkedése miatt összetett feladat. A hálózati kapcsolatok kialakításánál az alábbi feladatokat kellet megoldani: 1. A kikötõ belsõ számítógépes hálózatának és telefonvonalainak bõvítése az új struktúrának megfelelõen. 2. Informatikai kapcsolatok kialakítása a társaság budapesti és dunaújvárosi (kikötõ) telephelyei, valamint az ISD Dunaferr Zrt. központi gerinchálózat viszonylatokban. 3. Kikötõ telephelyen szerverpark felállítása és üzemeltetése. A társaság és az ISD Dunaferr Zrt. informatikai és távközlési szakemberei által alakult team 2008. év elejére a fenti feladatokat elvégezte. Az ISD Portolan Kft. mindkét telephelye integrálódott az anyavállalat informatikai és távközlési rendszerébe bérelt vonalak használatával. A társaság e-mailforgalma a Dunaferr Zrt.-n keresztül bonyolódik. Az új struktúra által a társaság kritikus kliens szerveres alkalmazásai (Logisztikai Rendszer, PORTINFO® rendszer, SAP rendszer) mindkét telephelyen használhatók, a társaság által üzemeltetett Kapubeléptetési Rendszer felügyelete is megoldott.

4. Kritikus alkalmazások informatikai támogatása A szállítmányozókra nem lehet általános ügyviteli szoftvereket „rászabni”. A fõbb tevékenységek (megbízás, visszaigazolás, számlázás) ugyan egy sémára épülnek, de a szolgáltatási típusok rendkívül különbözõek. „Így a szállítmányozási szoftverek tekintetében csak azok tudtak versenyképesek maradni, akik alkalmazkodtak a szakma speciális igényeihez, és szoftvereiket ennek megfelelõen alakították ki.” A közúti, vasúti, vízi ill. kombinált belföldi és nemzetközi szállítmányozási feladatok és a kikötõ tevékenységének informatikai támogatását teljes körûen, a gazdálkodásirányítási rendszerhez történõ kapcsolódással kellett megoldani. Az egyes üzletágak, sõt egyes üzletkötõk speciális, személyre szabott igényeit ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a folyamatosan az egységesítésre törõ IT szemléletet. Salgó Péter : Szállítmányozási szoftverek hazánkban. SCM magazin VII. évfolyam, 4. szám,

173

1. ábra: A Logisztikai Információs Rendszer és kapcsolatai A Logisztikai Információs rendszer feladatai A kialakítandó rendszernek teljes körû támogatást kell nyújtania az alábbi területeken: • logisztikai alapfolyamatok operatív irányítása o rakodásirányítás, belsõ anyagmozgatás, o raktárlogisztika, o szállítás, szállítmányozás (spedíció);

Az ISD Portolan Kft.-nél ez azt jelenti, hogy a rendszernek képesnek kell lennie minél több adatkapcsolati felületen illeszkedni a kiemelt megbízók, úgymint az ISD Dunaferr Zrt., ill. külsõ megbízók és szolgáltatók vállalatirányítási (logisztikai, gazdálkodási) informatikai rendszereihez.

5. Szolgáltatásiránytás egy rendszerben — a Logisztikai Információs Rendszer elemei (1. ábra)

• vállalati jellegû irányítási feladatok o menedzsment feladatok (vezetés, tervezés), o gazdálkodási feladatok, o pénzügyi, elszámolási feladatok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszer a szállítmányozási és vízi úton szállított áruk ki- és berakása fõfolyamatot a tervezési, szerzõdés-nyilvántartási funkcióktól egészen a számlázási, számlafeladási funkciókig teljes körûen fedje le, emellett elégítse ki a fent részletezett vállalati jellegû irányítási feladatokat is.

5.1. Logisztikai Rendszer

Az integrált információs rendszer elve A Supply Chain (ellátási lánc) egymással összefüggõ folyamatok és erõforrások összessége, amely az alapanyagok beszerzésével kezdõdik, és a végtermék fogyasztóhoz való beszállításával, végzõdik. Részét képezik a beszállítók, gyárak, logisztikai szolgáltatók, raktárak, disztribútorok, nagykereskedõk és minden olyan résztvevõ, amely hozzájárul a végtermék fogyasztóhoz való eljuttatásában.

A Logisztikai Kft. által korábban kifejlesztett Logisztikai Rendszer alapvetõen belföldi közúti szállítmányozási, raktározási feladatokat látott el. A rendszer fel volt készítve a többi szállítmányozási üzletág lefedésére, és interfész kapcsolatokkal rendelkezett az SAP rendszer felé. A társaság fõ célja az, hogy — minden szállítmányozási üzletágat a Logisztikai Információs Rendszerben tudja kezelni, ne legyenek eltérõ rendszerek, adatbázisok, excel táblák stb. — minden üzletkötõ a szerzõdéskötéstõl a számlázásig önállóan, egy rendszerben tudjon dolgozni, — a rendszer képes legyen minden üzletág tekintetében külsõ rendszerekkel interfész kapcsolatok kezelésére.

2 Dr. Prezenszki József: Logisztika (Bevezetõ fejezetek). Budapesti Mûszaki Egyetem Mérnöktovábbképzõ Intézet, Budapest Vári Attila: Termelési és ellátási lánc menedzsment. IFUA Horváth & Partner, Egyetemi elõadásanyag, Budapest.

Az ISD Portolan Kft. 2008. évbe megkezdte a belföldi és nemzetközi közúti szállítmányozást a Logisztikai Rendszerben.

174


Fõbb funkciói: • Megrendelõi és alvállalkozói szerzõdések és ajánlatok elkészítése, nyilvántartása, — keretszerzõdések, — alszerzõdések, — fuvarfeladatok, — ajánlatadás, ajánlatkérés. • Szállítási diszpozíciók elkészítése alvállalkozók felé, • Kereskedelmi nyilvántartás, azaz alvállalkozói és saját teljesítések nyilvántartása • Pénzügyi tevékenységek — számlázás, kontírozás, — számlák és kontírozó lapok feladása a társaság SAP R/3 rendszerének, — a számlával automatikus teljesítésjelentés készítése a megrendelõk felé. • Teljes körû bizonylatolás A Logisztikai Rendszer automatikusan elkészíti a szükséges bizonylatokat, úgymint: — szállítási diszpozíciók — szállítási bizonylatok: rakodási jegyzékek, szállítólevelek. Mindezeket partnereink felé rendszerünkbõl automatikusan faxon, e-mailen, vagy az igénytõl függõen bármilyen formátumú adatállományként elektronikusan elküldjük. • Jelentések, riportok A Logisztikai Rendszer általános és partnereink számára készített egyéni listái biztosítják a tevékenységek teljes kontrollját. — fuvarozási diszpozíciók listái, — forgalmi listák partnerenként, szerzõdésenként, fuvarfeladatonként, — teljesítésjelentések a megbízók felé, — pénzügyi kimutatások stb.

A megrendelõi keretszerzõdések, szerzõdések, alszerzõdések (szerzõdés tételek) nyilvántartására szolgál. • Vízi úton szállított áruk ki- és berakása Az itt rögzített adatok felhasználásával: — Elõállíthatók a kikötõi tevékenység kötelezõ alapbizonylatai, úgymint a Rakodási Bizonylat, a Kikötõ Forgalmi Napló és a Munkalap. — Elõállíthatók a funkcionális szervezetek (logisztika, gazdálkodás, ügyvezetés) számára szükséges riportok és összesítõk, úgymint ki- és berakodási jelentések, kikötõi mozgatások, parthasználatok stb. — Alapadatul szolgál a kereskedelmi nyilvántartás modulnak, ahol a teljesítések elszámolása történik. • Kereskedelmi nyilvántartás A kereskedelmi nyilvántartás a ki- és berakodások ill. egyéb teljesítések, elszámolására szolgál. Minden rakodás adata a rakodások modulból automatikusan átkerül a kereskedelmi nyilvántartásba, amelyik a számlázás, a megrendelõ felé történõ rakodási teljesítésjelentés, parthasználati teljesítésjelentés és egyéb kikötõi szolgáltatások teljesítésjelentéseinek alapját képezi. • Kiértékelések, riportok — a kikötõ belsõ kimutatásai — Logisztikai, gazdálkodási, mûszaki szakterületek információs igényei, — Vezetõi Információs Rendszer (VIR), azaz a kikötõ vezetés és a felsõvezetés információs igényei. • Partnerek számára készített riportok — Megrendelõk felé elküldött kimutatások (Teljesítésjelentések), — Vízi fuvarozó társaságok (Rakodási bizonylat). • Szakhatóságoknak elkészítendõ alapbizonylatok (kikötõi forgalmi napló, munkalap, egyéb statisztikai kimutatások).

5.3. ISD Dunaferr Zrt. Kapubeléptetési Rendszer ®

5.2. PORTINFO Kikötõi Információs Rendszer A PORTINFO® rendszer a dunaújvárosi közforgalmú kikötõ alapvetõ üzleti folyamatait — vízi úton szállított áruk ki- és berakása — támogató Kikötõi Információs Rendszer. A fõfolyamat támogatása mellett a rendszer lefedi a szerzõdéskötéstõl a teljesítésjelentésig és számlázásig az összes mellékfolyamatot is. Emellett riportrendszerével kielégíti az egyes szakterületek és a VIR (Vezetõi Információs Rendszer) információigényét is. A PORTINFO® rendszer a Logisztikai Információs Rendszer keretrendszerén belül mûködik, mintegy speciális modulja annak. Fõbb funkciói: • Szerzõdésnyilvántartás Garai László (2008): A Logisztikai Információs Rendszer bemutatása. ISD Portolan Kft. belsõ kiadvány, Dunaújváros Garai László (2005): Megvalósíthatósági tanulmány Kikötõi Logisztikai információs Rendszer bevezetéséhez. Kikötõ Kft. belsõ kiadvány, Dunaújváros Garai László (2006): PORTINFO®, Új Kikötõi Logisztikai információs Rendszer a Dunaferr Kikötõ Kft.-nél, Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények, 2006/4, Dunaújváros


1998 óta a vállalati beléptetõ kapuknál a társaságunk által kifejlesztett és felügyelt számítógéppel támogatott tehergépjármû beléptetési rendszer mûködik. A rendszer a társaság Logisztikai Rendszerének részeként mûködik, kapcsolatban van annak számítógépes adatbázisával, a belõle kinyerhetõ adatok alapul szolgálnak az úthasználati díj vállalatcsoporton belüli elosztásához, és egyéb forgalmi és rendvédelmi kimutatások készítéséhez. Társaságunk az ISD Dunaferr logisztikai rendszeréhez szervesen kapcsolódó Kapubeléptetési Rendszert az anyavállalat igényei szerint folyamatosan fejleszti, ma már 12 belépõ kapunál és a folyamatosan bõvülõ lekérdezõ helyeken használják az általa elérhetõ információkat. Az elmúlt években az alábbi modulokkal bõvült a Kapubeléptetési Rendszer: — Fényképes Személyi- és Gépjármû Beléptetõ Rendszer, — Napi- és idõszakos személyi belépõ kiállítása, — Nem számlázandó szállítólevelek nyilvántartása, — Mérlegkezelõ modul, — Kamion terminál modul (Vámügynökség Kft.). Hardver-szoftver környezet IT rendszereink Gupta programfejlesztõ rendszerben íródnak. Az adatbázis és file szervereink Compaq, Alpha, IBM

175

és HP szerverek, amelyeken Tru64 és Redhat, Linux operációs rendszerek mûködnek, Oracle adatbázis kezelõvel. Intranetes, internetes fejlesztéseinkhez Perl és PHP megoldásokat használunk.

6. Összefoglalás, tervezett fejlesztések A kritikus üzleti alkalmazások (core business) teljes körû lefedéséhez a közeljövõben az alábbi fejlesztések szükségesek: 1. A Logisztikai Rendszerben a vasúti és vízi szállítmányozási üzletágak teljes körû támogatása, adatkapcsolati interfészek kialakítása (MÁV Cargo EFreight rendszer, elektronikus számlák feldolgozása, SAP rendszer stb.). 2. A PORTINFO® rendszerben a Daru Távfelügyeleti Modul fejlesztése. 3. Az ISD Dunaferr Zrt. Kapubeléptetési Rendszerben tervezés alatt van a vendégelõjegyzés modul fejlesztése. 4. Vezetõi riport- és beszámolórendszer fejlesztése. 5. SAP Rendszer kontrolling modul fejlesztése mind a menedzsment, mind pedig az ISD Dunaferr Zrt. felé történõ beszámolórendszerek hatékonyabb támogatásához.

minden üzletnek a szerzõdés megkötésétõl a számlázásig személyes felelõse van. Az informatikának ezért — amellett hogy közös platformon és rendszereken dolgozunk — személyre szabott megoldásokat kell alkalmazni. Mindezt tesszük azért is, mert az informatikai szolgáltatásokra is igaz, amit a régi tengerészek mondanak, hogy „minden horgonylánc olyan erõs, mint a leggyengébb láncszeme”.

Források (1) Salgó Péter : Szállítmányozási szoftverek hazánkban. SCM magazin VII. évfolyam, 4. szám, (2) dr. Prezenszki József : Logisztika (Bevezetõ fejezetek). Budapesti Mûszaki Egyetem Mérnöktovábbképzõ Intézet, Budapest (3) Vári Attila : Termelési és ellátási lánc menedzsment. IFUA Horváth & Partner, Egyetemi elõadásanyag, Budapest. (4) Garai László (2008): A Logisztikai Információs Rendszer bemutatása. ISD Portolan Kft. belsõ kiadvány, Dunaújváros (5) Garai László (2005): Megvalósíthatósági tanulmány Kikötõi Logisztikai információs Rendszer bevezetéséhez. Kikötõ Kft. belsõ kiadvány, Dunaújváros (6) Garai László (2006): PORTINFO®, Új Kikötõi Logisztikai információs Rendszer a Dunaferr Kikötõ Kft.-nél, Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények, 2006/4, Dunaújváros

Társaságunk folyamatos IT fejlesztésekkel az informatikai kiszolgálást az ellátási lánc minden elemében igyekszik magas szinten alkalmazni. Miután mûködési munkánkra a leghatékonyabbnak bizonyult csoportszervezõdés, a teammunka jellemzõ, így Fülöp József tíz évig szerkesztette a vasmûs folyóiratot

Leköszönt a rovatvezetõ December 3-án ünnepélyes külsõségek közepette köszönték meg Fülöp József munkáját szerkesztõtársai a Klub Hotel éttermében. Tíz éven keresztül volt rovatvezetõje a nagy múltú Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények folyóiratnak. A Dunai Vasmû acélmûvének kemenceüzemében acélgyártóként kezdte a pályáját 1971. október 17-én. Az energiaellátási fõosztály vezetõjeként vonult nyugdíjba az idei esztendõben, s döntött úgy, hogy a negyedéves periodika rovatvezetését átadja másnak. — Ha van kedved írni, szívesen vesszük cikkeidet — biztatta dr. Szücs László, a folyóirat fõszerkesztõje a nem csupán

szerkesztõként, hanem állandó szerzõként is tevékenykedõ szakembert. Megkérte, ezután is segítsen a fiatalok cikkírásában. Köszöntõjében tartalmas életet kívánt. Meghatódottan fogadta a szerkesztõbizottság ünneplését Fülöp József: — Tíz évet dolgoztam együtt szinte ugyanezzel a csapattal. Szívesen csináltam. Érdekes dolgokon ment át a lap, alkalmazkodva az újabb és újabb kihívásokhoz. Sajnálom, hogy az évente egyszer megjelentetett, a legjobb cikkekbõl válogatott, angol nyelvre lefordított különszám megszûnt. A mai napig keresik külföldi partnereink. Az ünnepelt további jó munkát kívánt a csapatnak, majd az ajándékozást követõen közösen felelevenítették a legkedvesebb emlékeket konferenciákról, szakmai kirándulásokról. Nem feledkeztek meg a legendás nagy elõdökrõl, a gyár egykori vezetõirõl sem, miként az szokás egy vasgyári, fehér asztal melletti összejövetelen. A hozzájuk fûzõdõ történetek akár alapjául szolgálhatnak egy újabb kiadvány összeállításához, szerkesztéséhez és megírásához...

176


Hevesiné Kõvári Éva*

A Reach Direktíva acéliparra gyakorolt hatása 2007 júniusában hatályba lépett az Európai Unió REACH rendelete. A rendelet alkalmazása a vegyi anyagok termelése és forgalomba hozatala szempontjából szemléletmód váltást okoz: eddig a veszélyes anyagok azonosításának és értékelésének kezdeményezése a hatóságok feladata volt, mostantól a REACH-rendszerben a bizonyítási kötelezettség az elõállító és az importõr felelõsségi körébe tartozik majd. A cikk összefoglalja az acélipar-specifikus REACH tudnivalókat, melyeknek megértése és alkalmazása elengedhetetlen lesz az ISD Dunaferr szakemberek számára is.

A REACH — Útmutató az európai acélipar számára Eurofer kiadvány alapján összeállított anyag.

1. A REACH direktíva bemutatása A REACH (1907/2006/EK) az EU Kémiai Politikájának neve, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérõl, engedélyezésérõl és korlátozásáról szól (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals = REACH). A rendeletet 2006 decemberében fogadták el, és 2007 júniusában lépett hatályba. A REACH 40 meglévõ irányelv és rendelet helyét veszi át, egyetlen rendszert hoz létre, melyben az összes vegyi anyag érintett. A REACH-et valamennyi tagállamban alkalmazni kell. Az európai acélkészítõket, acélfeldolgozókat és importõröket közvetlenül érinti a direktíva, mivel hatálya alá tartoznak a fémek és az ötvözetek (a vasötvözetek és adalékanyagaik, bevonataik), az oldószerek, tisztítószerek, savak, lúgok, olajok, kenõolajok, fémmegmunkáló folyadékok (és adalékanyagaik), valamint a szervetlen és szerves kémiai vegyületek (pl. salakok). A REACH rendelet célja: „...az emberi egészség és a környezet magas szintû védelme .../... önmagukban, készítményekben és árucikkekben lévõ anyagok szabad mozgásának biztosítása a versenyképesség és az innováció javítása mellett...”. E célok elérése érdekében a REACH az ipart teszi felelõssé a vegyi anyagok kockázatának kezeléséért, és a biztonsági információk biztosításáért a továbbfelhasználók, és ahol szükséges, a fogyasztók számára. Az elõzõ rendszer szerint a kormányok/hatóságok voltak felelõsek a nem biztonságos anyagok használatának korlátozása miatt. A REACH minden anyagra vonatkozik: magára az anyagra, a készítményekre és számos árucikkre. Az ezzel kapcsolatos definíciók: Anyag: olyan természetes állapotban elõforduló, vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely az anyag stabilitásának megõrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó

In June 2007entered into force the REACH Regulation of the European Union. Application of the regulation causes an approach change from the point of view of production and marketing of chemicals. Initialization of identification and assessment of dangerous materials till now was the task of authorities, but from now on in the REACH-system the certification obligation belongs to the responsibility circle of manufacturer and importer. The article sums up the REACH information specific to steel industry, the understanding and application of which will be necessary also for the ISD Dunaferr specialists.

szennyezõt is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása, vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthetõ (pl.: nyersvas, benzol, toluol, cink stb.); Készítmény: kettõ vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat (pl.: ötvözetek, hûtõ-kenõ folyadékok, kenõolaj stb.); Árucikk: olyan tárgy, amely az elõállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó formát, felületet vagy alakot kap (pl.: hidegen hengerelt tekercs, csõ, csatorna, szerelvények stb.); A REACH szerint azokat az anyagokat kell regisztrálni, melyeket évente 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártanak/importálnak. A regisztrációt a gyártónak, illetve az importõrnek kell végeznie. (Jelenleg körülbelül 30.000 anyag van az EU piacán 1 tonnánál nagyobb mennyiségben.) Nem tartoznak a REACH hatálya alá a hulladékok, illetve azok az anyagok és anyagcsoportok, melyek tulajdonságai jól ismertek, valamint kis kockázattal alkalmazhatók (gázok, termékgázok, ásványi anyagok, ércek). A REACH direktíva hatálya alá esõ anyagok regisztrálásának elmulasztása esetén annak gyártását, importálását vagy felhasználását az EU-ban megtiltják. A REACH direktíva alá tartozó engedélyeztetés folyamata négy fõ szakaszból áll: Regisztráció Az anyagok importõreinek és gyártóinak regisztrálniuk kell az évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségû anyagokat az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA), Helsinkiben. Értékelés Az ECHA együtt a tagállam illetékes hatóságával megvizsgálja a regisztrációs dokumentációt. (Milyen hatással van az emberi egészségre és a környezetre — és ha szükséges, további információkat vagy vizsgálatokat kérhetnek.) Engedélyezés A kockázatos anyagok (karcinogének, mutagének, reprodukciós toxicitású anyagok és a természetre káros anyagok — R50/53 osztály) minden felhasználásához engedély szükséges.

*Hevesiné Kõvári Éva, minõségügyi és környezetvédelmi igazgató, ISD Dunaferr Zrt.


177

Korlátozás A tagállam illetékes hatóságai kérhetik egy anyag gyártásának vagy felhasználásának korlátozását, ha az anyag az emberi egészségre vagy a környezetre elfogadhatatlan kockázatot jelent, amelyet közösségi szinten kell kezelni. A gyártók és az importõrök feladatai: — kockázatfelmérés és az anyagok regisztrálása; — megfelelõ biztonsági információk biztosítása a továbbfelhasználóknak, és veszélyesebb anyagok esetében a fogyasztóknak; — a kémiai veszélyekre és azok kezelési technikájára vonatkozó információk továbbadása a szállítói lánc mindkét irányban. A kémiai anyagok továbbfelhasználóinak feladatai: — alkalmazniuk kell a szállító által meghatározott, és a Biztonsági Adatlapon (SDS) megadott kockázatkezelési intézkedéseket; — tovább kell adniuk ezeket az információkat a szállítói láncban.

2. A REACH regisztráció folyamata 2.1. Elõzetes regisztráció Az elõzetes regisztrálás 2008. június 1. és 2008. december 1. között történt. Ebben az idõszakban a gyártók és importõrök a következõ információkat adhatták be azokról az anyagokról, melyeket regisztrálni kívántak: — az anyag neve; — az anyag EINECS és CAS száma — vagy ha ez nem elérhetõ, az anyag egyéb azonosító kódja; — a potenciális regisztráló neve és címe (azaz a gyártóé, importõré, vagy az õket képviselõ személyé); — a kapcsolattartó személy neve; — a regisztráció elõirányzott határideje és a mennyiség. Az elõzetes regisztrálók további lehetõségként benyújthattak bármilyen egyéb, meglévõ információt az anyag toxicitására vonatkozóan. Az elõzetes regisztrálás nem jelenti azt, hogy az anyagot kötelezõ lesz ténylegesen regisztrálni az adott mennyiségi sávhoz meghatározott határidõn belül. Mindazonáltal, azok a gyártók és importõrök, akik elmulasztották az elõzetes regisztrálást, nem tudják majd kihasználni a regisztrálás átmeneti idõszakát, azaz le kell állítaniuk az anyag gyártását, importálását és forgalomba hozatalát a regisztráció megtörténtéig. Az elõzetes regisztrálás a „bevezetett” anyagokra vonatkozik, azaz az EU piacán már jelenlévõ, EINECS és/vagy CAS számmal rendelkezõ anyagokra. Új anyagok és az elõzetesen nem regisztrált, de bevezetett anyagok gyártóinak és importõreinek az anyagokat regisztrálniuk kell a REACH hatályba lépését követõ 12 hónapon belül. Azok a gyártók vagy importõrök, akik elmulasztják az elõzetes regisztrálást, nem kapnak támogatást az Anyaginformációs Cserefórumtól (SIEF), valamint számolniuk kell azzal, hogy az anyag regisztrálása nehézkes és költséges

178

lehet. Az elõzetes regisztrálás információi ugyanis csak azok számára lesznek elérhetõk, akik elõzetesen regisztrálták ugyanazt az anyagot. Várható az is, hogy néhány gyártó és/vagy importõr visszavon anyagokat a piacról ahelyett, hogy felvállalná akár az elõzetes regisztrálás, valamint a késõbbi regisztrálás terheit. Más gyártók és/vagy importõrök engedélyezési kötelezettséggel, vagy korlátozási kötelezettséggel szintén dönthetnek úgy, hogy visszalépnek a piacról. A továbbfelhasználóknak ezért lehet, hogy más szállítókat vagy anyagokat kell majd keresniük.

2.2. Anyaginformációs Cserefórumok (SIEF) 2009. január 1-jén, egy hónappal az elõzetes regisztrálási idõszak vége után az Európai Vegyianyag-ügynökség közzéteszi az elõzetesen regisztrált anyagok listáját a honlapján. A lista az elõregisztrált anyagok nevét fogja tartalmazni az EINECS vagy CAS számokkal együtt, valamint a regisztráció várható elsõ határidejét. Anyaginformációs Cserefórumokat azok a gyártók, importõrök és továbbfelhasználók fognak kialakítani, akik ugyanazokat az anyagokat használják. A SIEF céljai a következõk: — meghatározott információk cseréjének megkönnyítése a potenciális regisztrálók között, — megállapodás az anyag osztályba sorolásáról és címkézésérõl, amennyiben az osztályba sorolás és a címkézés tekintetében véleménykülönbség áll fenn a potenciális regisztrálók között. A SIEF résztvevõi a többi résztvevõt ellátják a meglévõ tanulmányokkal, közösen meghatározzák, hogy milyen további vizsgálatokra van szükség a célok elérése érdekében, és megszervezik, hogy ezek a tanulmányok elkészüljenek. A SIEF-ek az anyagokat elõzetesen regisztráló gyártók és importõrök jogilag definiált csoportjai. Az anyagokat elõzetesen regisztráló gyártók és importõrök számára a SIEF-ben való részvétel kötelezõ. Minden SIEF 2018. június 1-jéig fog mûködni. A SIEF tagok határozhatnak úgy, hogy elõnyös számukra konzorciumot alapítani, ily módon megosztani az anyagok Kémiai Biztonsági Jelentéséhez szükséges adatgyûjtés, vizsgálatok és/vagy elõkészítés költségeit. A konzorciumok létrehozása önkéntes.

2.3. Regisztráció A regisztrációkat 2008. június 1-jétõl, a regisztrációs folyamat kezdetétõl lehet benyújtani az ECHA-hoz. Ha egy anyagot elõzetesen regisztráltak, akkor az átmeneti idõszak lehetõségeit lehet alkalmazni, azaz a regisztráció három lépésben engedélyezett az EU-ban gyártott vagy az EU piacon forgalmazott mennyiségek alapján, ezek: 2010. december 1., regisztrálási határidõ — évi 1000 tonna vagy afölötti mennyiségû anyagok;


— évi 1 tonnát meghaladó mennyiségû karcinogének, mutagének és reprodukciós toxicitású anyagok (CMR 1. és 2. kategória); — évi 100 tonna vagy afölötti mennyiségû, a vízi élõlényekre nagyon mérgezõként besorolt anyagok (R50/53).

ben is regisztrálják. A következõ szakaszok útmutatásai ezeket a követelményeket részletezik.

2013. június 1., regisztrálási határidõ — évi 100 tonna vagy afölötti mennyiségû anyagokra.

Az integrált vas- és acélgyártók nyersvasat termelnek, erre elõírt a REACH szerinti regisztrálás. A kokszolómûvek számára kötelezõ regisztrálni a kokszolómû melléktermékeit (pl.: benzol, kõszénkátrány, toluol stb.), amelyeket forgalomba hoznak. Sok EU acélgyártó ötvözetekhez és bevonatokhoz fémeket importál (azaz közvetlenül felelõs a fémek EU-n kívüli importjáért), míg mások a behozott fémek továbbfelhasználói. A fémek behozataláért közvetlenül felelõs társaságok számára is kötelezõ regisztrálni ezeket az anyagokat. Az ECHA REACH Navigator honlap részletes útmutatást biztosít az anyagok REACH szerinti azonosításához és megnevezéséhez, valamint az anyagok és intermedierek regisztrálásához.

2018. június 1., regisztrálási határidõ — évi 1 tonna vagy afölötti mennyiségû anyagokra. A jogi személyek (azaz a gyártók és az importõrök) önkéntesen regisztrálhatják a már bevezetett anyagokat 2008. június 1. és a fent megadott átmeneti határidõk között, azonban új anyagokat ezentúl csak regisztráció után lehet forgalomba hozni. A REACH az önmagukban vagy készítményekben elõforduló anyagokra és az árucikkekben elõforduló anyagokra elõírja a gyártók és importõrök számára egy úgynevezett „Technikai Dosszié” benyújtását az évi egy tonnát elérõ, vagy meghaladó mennyiségben gyártott vagy importált anyagok esetében. Az évi 10 tonnát meghaladó mennyiségben gyártott, importált vagy felhasznált anyagok esetében egy kiegészítõ, részletesebb, úgynevezett „Kémiai Biztonsági Jelentés (CSR)” benyújtása is kötelezõ. Ezek a dokumentumok egy anyag tulajdonságaira, felhasználására és osztályozására vonatkozó információkat tartalmaznak, és tartalmazzák még a biztonságos felhasználásra vonatkozó útmutatásokat is. 1. táblázat: Regisztrációs dokumentumokkal szemben támasztott követelmények Gyártott / importált mennyiség

Dokumentum

Adattartalom

típusa

— Gyártás és felhasználás részletei — Tulajdonságok és öko/toxikológiai adatok Technikai 1–10 tonna

Dosszié (Hiv.: 10. cikk)

— Az anyag osztályozása és címkézése — Átfogó vizsgálati összefoglaló — Vizsgálati javaslatok — Biztonsági Adatlapok — Kémiai biztonsági felmérés — Biztonságos használatra vonatkozó útmutató

2.3.1. Az anyagok önmagukban történõ regisztrálása

A REACH IV. és V. mellékletei felsorolják azokat az anyagokat, melyeket nem kell regisztrálni. A IV. melléklet Regisztrálási kötelezettségek alóli mentességek a 2. cikk (7) bekezdés a) pontja felsorol számos anyagot (elsõsorban élelmiszerekkel kapcsolatos anyagokat, de tartalmaz olyan szervetlen elemeket is, melyek fontosak az acélgyártók számára), melyek „...lényegi tulajdonságai miatt minimális kockázatot jelentõ anyagnak tekintett anyagok.” Az V. melléklet Regisztrálási kötelezettségek alóli mentességek a 2. cikk (7) bekezdés b) pontja a következõ anyagokat mentesíti a regisztráció alól: — „...a természetben elõforduló anyagok, amennyiben azokat kémiailag nem alakítják át: ásványi anyagok, ércek, dúsított ércek, cementklinker, földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, földgáz kondenzátum, vivõgázok és összetevõik, kõolaj, koksz.” — „A 7. pontban felsoroltaktól eltérõ, természetben elõforduló anyagok, amennyiben azokat kémiailag nem alakítják át, kivéve, ha a 67/548/EGK irányelv értelmében megfelelnek a veszélyesként való besorolás feltételeinek.” — „Egyszerû elemi anyagok, amelyeknek a veszélyei és kockázatai ismertek: hidrogén, oxigén, nemesgázok (argon, hélium, neon, xenon), nitrogén.”

A fentieken felül: Kémiai > 10

Biztonsági

tonna

Jelentés (Hiv.: 14. cikk)

— Az anyag veszélyessége és osztályozása, azonosítása (PBT-ként vagy vPvB-ként, ha alkalmazható) — Expozíciós forgatókönyvek, beleértve a kockázatkezelést és a mûködési feltételeket.

A REACH elõírja, hogy a gyártók és importõrök az anyagokat önmagukban, készítményekben és árucikkek-


2.3.2. Készítményekben található anyagok regisztrálása A REACH 6. cikke elõírja az évi egy tonnát elérõ, vagy meghaladó mennyiségben gyártott, vagy importált készítményekben elõforduló anyagok regisztrációját. (A készítmények definíciójaként itt az anyagok keverékét értjük — ide tartoznak az ötvözetek is). Azonban ha egy anyagot már regisztráltak, és ötvözés során az anyagot felhasználják, akkor az ötvözet gyártójának, mint az ötvözõanyag közvetlen továbbfelhasználójá-

179

nak, nem kell regisztrálnia. Ez különösen az adalékfémekre vonatkozik. Ezzel szemben az olvasztott ötvözetek gyártói (pl.: ferrokróm, ferronikkel stb.) kötelesek az ötvözetekben elõforduló anyagokat regisztrálni. Ez a követelmény abból ered, hogy az olvasztási folyamat egy vagy több ásványi anyagot vagy ércet fémes ötvözetté alakít át, azaz fémek olyan keverékévé, vagy fémek és nem fémes anyagok olyan keverékévé, amely azelõtt nem létezett. A REACH logikája szerint az olvasztott ötvözetek gyártói „új” anyagot gyártanak és hoznak forgalomba, ezért ezeknek az anyagoknak a regisztrálása kötelezõ. A REACH 6. cikke szerint az ötvözetek és minden készítmény importõrei kötelesek az évi egy tonnát meghaladó mennyiségû anyagokat regisztrálni. Az EIMAG (Európai Fémes Ötvözetek Csoport) az ötvözetek gyártói és importõrei számára készített egy útmutatót a pre-regisztrációról és a regisztrációról, amelyben ezeket a kérdéseket részletesen kifejtik.

2.3.3. Árucikkekben található anyagok regisztrálása Az árucikkekben elõforduló anyagok regisztrálási és bejelentési követelményeit a REACH 7. cikke részletezi. Elsõ látásra a 7. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alapján úgy tûnik, hogy minden árucikkben elõforduló anyagot regisztrálni kell, a 7. cikk (2) bekezdése alapján pedig az árucikkekben elõforduló SHVC-ket (SHVC = különös aggodalomra okot adó anyagok) be kell jelenteni az ECHA felé. A 7. cikk (1) bekezdése elõírja az árucikkek elõállítói vagy importõrei számára az árucikkekben elõforduló minden anyag regisztrálását, ha a két alábbi feltétel egyidejûleg teljesül: (a) az anyag elõállítónként, vagy importõrönként összesen évi egy tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az adott árucikkekben; (b) az anyag szokásos, vagy ésszerûen elõrelátható felhasználási feltételek mellett a környezetbe jut. Fontos megemlíteni, hogy a „környezetbe jut” azt jelenti, hogy az árucikk a funkciója miatt kerül a környezetbe (pl.: a katódos védelem miatt használt mesterséges anódból kiengedett cink). A korrózió vagy a kopás önmagában nem tekintendõ „környezetbe jutás”-nak. A 7. cikk (2) bekezdése elõírja az árucikkek elõállítói vagy importõrei számára az ECHA-nak történõ bejelentést, ha az árucikk SHVC-t tartalmaz, és ha mindkét alábbi feltétel teljesül: (a) az anyag elõállítónként, vagy importõrönként összesen évi egy tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az adott árucikkekben; (b) az anyag 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban van jelen az adott árucikkekben.

(a) az elõállító vagy az importõr neve és kapcsolati adatai; (b) az anyag regisztrációs száma(i), ha van(nak); (c) az anyag azonosító adatai; (d) az anyag(ok) veszélyességi osztályba sorolása; (e) rövid ismertetõ az anyag(ok) árucikk(ek)ben történõ felhasználásáról; (f) az anyag(ok) mennyiségi tartománya (úgy mint 1–10 tonna, 10–100 tonna és így tovább). A bejelentés kézhezvételekor az ECHA hozhat olyan határozatot, amely elõírja az árucikkek elõállítóinak vagy importõreinek, hogy nyújtsanak be regisztrálási kérelmet az adott árucikkekben található anyagra, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: (a) az anyag évente, elõállítónként vagy importõrönként összesen az egy tonnát meghaladó mennyiségben van jelen az árucikkben; (b) az ügynökség megalapozottan feltételezi, hogy: — az árucikkekbõl az anyag bocsátódik ki a környezetbe; és — az anyagnak az árucikkekbõl való kibocsátása kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve; (c) az anyagra nem vonatkozik a 7. cikk (1) bekezdése. 2011. június elsejétõl kezdõdõen a 7. cikk (2) bekezdésével kapcsolatos intézkedések 6 hónapig alkalmazandók, miután az anyag felkerül az engedélyezési listára. Az „Útmutató az árucikkekben jelen lévõ anyagokra vonatkozó követelményekrõl” dokumentum felkerült az ECHA REACH Navigator honlapra. (Guidance on requirements for substances in articles, May 2007) Ez az útmutató nagy jelentõséggel bír a fém félkésztermékek importõrei számára. A termék státusza (azaz, hogy anyag, készítmény vagy árucikk-e a REACH szerint) fogja meghatározni az importõr elõzetes regisztrálási stratégiáját, és végül, a regisztrációs követelmények mértékét. Készítményként a fém félkésztermékek a 6. cikk követelményei alá tartoznának. Azonban, ha a fém félkésztermékek megfelelnek az árucikk definíciójának is, valamint az árucikkekben jelenlévõ anyagokra vonatkozó követelményekrõl szóló útmutatóban megadott kiegészítõ feltételeknek, akkor alkalmazhatóak rá a 7. cikk szerint megállapított kevésbé költséges követelmények is.

2.3.4. Továbbfelhasználók

Ha az árucikk elõállítója vagy importõre be tudja mutatni, hogy a szokásos használat és a használat elõre látható feltételei (beleértve a megsemmisítést) közben emberekre vagy a környezetre nincs expozíció, akkor a bejelentés nem kötelezõ. Ha a bejelentés kötelezõ, akkor a következõ információkat kell megadni:

A REACH kötelezettségeket ró a továbbfelhasználókra (DU: Downstream User) is, de ezek kevésbé költségesek, mint az anyagok gyártóinak és importõreinek kötelezettségei. A REACH elsõsorban arra kötelezi a DU-kat, hogy segítsék elõ az információ áramlását a szállítói láncban mindkét irányban. A DU-knak saját érdekükben tájékoztatniuk kell a beszállítóikat az anyagok felhasználásáról, és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a szállítók akarják-e a kérdéses anyagot elõzetesen regisztrálni és regisztrálni. Ha az anyagot elõzetesen regisztrálják, majd késõbb regisztrálják, meg kell határozni, hogy a DU felhasználása elfogadott-e „tervezett felhasználásnak”, és ahol lehet, a

180


DU felhasználása szerepel-e az anyag kémiai biztonsági értékelésén. A kötelezõ gondosságnak megfelelõen a szállítóknak nem kell elfogadniuk azokat a felhasználásokat, ahol a kockázatokat nem lehet megfelelõen ellenõrizni. A szállítók kereskedelmi okokból határozhatnak úgy, hogy nem éri meg egy anyagot regisztrálni — ebben az esetben a DU-nak fel kell készülnie arra, hogy új beszállítót kell keresnie. Üzleti okok miatt lehet, hogy a DU nem közli (vagy nem közölheti) az anyag felhasználását a szállítóval. Ilyen körülmények között a DU bejelentheti az anyag használatát az ECHA-nak, és elvégezheti az anyag saját kémiai biztonsági értékelését (CSA: Chemical Safety Assesement). Amennyiben ezt a lehetõséget választja, nem szükséges a regisztrációt vagy a kémiai biztonsági értékelést benyújtania az ECHA-nak. Ebben az esetben azonban a CSA-t dokumentálni kell, naprakészen kell tartani, és meg kell õrizni jövõbeni használathoz. A DU-k az anyag(ok) felhasználásával kapcsolatos expozíciós adatokat adhatnak a szállítóknak annak érdekében, hogy segítsék az expozíciós forgatókönyvek és a javasolt kockázatkezelési intézkedések elkészítését. Ezeket az információkat a Biztonsági Adatlap (SDS: Safety Data Sheet) fogja tartalmazni. A DU expozíciós adatbiztosításától függetlenül a beszállító — ahol lehetséges — expozíciós forgatókönyveket és kockázatkezelési intézkedéseket készít az anyag(ok) biztonságos használatának biztosítása érdekében. A DU-k kötelesek meghatározni, hogy ezek a javaslatok elegendõek-e az anyag(ok) biztonságos felhasználásának biztosításához. Ha a DU szigorúbb kockázatkezelési intézkedéseket alkalmaz, akkor errõl köteles tájékoztatni a beszállítót. A beszállító ezután köteles felülvizsgálni a kockázatkezelési javaslatait, és ha szükséges, megváltoztatni az SDS-t. A DU köteles a beszállító által a Biztonsági Adatlapon meghatározott kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazni, és ezeket az információkat köteles továbbadni a szállítói láncban. Tájékoztatniuk kell a beszállítót arról is, hogy a további felhasználók hogyan használják fel az anyagot, hogy ezek az információk a kémiai biztonsági értékelésbe bekerülhessenek. (1. ábra)

1. ábra: A továbbfelhasználók felelõsségeinek áttekintése


A Biztonsági Adatlapok a szállítói láncban a kémiai információk továbbadásának elsõdleges eszközei. A Biztonsági Adatlapok esetében a 91/155/EGK irányelv rendelkezéseit vette át a REACH rendelet, habár ez az új rendelet néhány változást hozott a vegyi anyagok szállítóinak SDSsel kapcsolatos kötelezettségei körébe. Változások: — Kémiai Biztonsági Jelentés „CSR” adatainak feltüntetése (anyag >10 tonna / év / elõállító); — az SDS számos pontjának változása; — a beszállító e-mail címének megadása. Az SDS-ek azokhoz az anyagokhoz szükségesek, amelyek az emberi egészségre és a környezetre veszélyes anyagként kerültek besorolásra (azaz PBT és vPvB), vagy amelyek szerepelnek az engedélyezi listán. A meglévõ SDS-eket frissíteni, aktualizálni kell, amint az anyag emberi egészséggel és környezettel kapcsolatos tulajdonságairól újabb információk válnak elérhetõvé a kémiai biztonsági értékelés eredményeképpen. Ahol lehetséges, expozíciós forgatókönyveket kell mellékelni a biztonsági adatlapokhoz. A szállítói lánc minden szereplõje köteles továbbadni a frissített SDS-eket a szállítói láncban.

2.4. Értékelés A regisztrációs dokumentumokat az ECHA és a tagállamok illetékes hatóságai fogják értékelni. Minden regisztráció átesik egy teljességi vizsgálaton. Az ECHA vállalja a regisztrációs dokumentumok több mint 5%-ának megfelelõségi vizsgálatát annak érdekében, hogy: — felmérjék, hogy az ipar által benyújtott információk elegendõk-e; vagy — további információk szükségesek-e. Ha új információk szükségesek, akkor az ECHA vizsgálati javaslatokat tesz közzé. A REACH elõírja, hogy a tagállamok hozzanak létre illetékes hatóságot az anyaglisták értékelésének elvégzésére. Ezek az értékelések eredményezhetnek engedélyezést, helyettesítést, korlátozást vagy a további követelmények megszûnését. A tagállamok felelõsek a REACH végrehajtásáért. Az Európai Bíróságon eljárás indítható a következõ jogi személyek ellen: — az anyagok gyártása, importálása, értékesítése, szállítása vagy felhasználása megfelelõ regisztráció nélkül történik; — egy veszélyes anyag felhasználása az engedély vagy korlátozás feltételein kívül történik; — a szükséges információkat nem biztosítják a szállítói láncban felfelé és lefelé; — nem teljesítik a tájékoztatásra vonatkozó egyéb kötelezettségeiket; — nem teljesítik a javaslatok alkalmazásának kötelezettségét; és — nem teljesítik az együttmûködési és az információszolgáltatási kötelezettségeket.

181

2.5. Engedélyezés A REACH elõírja a gyártók és importõrök számára, hogy az SVHC-k (azaz karcinogének, mutagének, reprodukciós toxicitású anyagok, perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, hormonrendszert károsító anyagok) folyamatos használata esetében engedélykérelmet nyújtsanak be. Az engedélyezés feltételeinek megfelelõ SVHC-k felkerülnek egy jelöltlistára, amit a REACH XIV. melléklete tartalmaz. Jelenleg körülbelül 900 SVHC van, és várható, hogy a REACH további 600 SVHC-t fog azonosítani a következõ 11 évben. Az engedélyezési folyamat azonban évente csak 20–25 SVHC-t képes kezelni, ezért a bizottság az engedélyköteles anyagok listáján szereplõ anyagokat sorrendbe fogja állítani. Amint határozat születik arról, hogy egy anyag felkerüljön a XIV. melléklet listájára, az ECHA meghatároz egy „lejárati idõt” ami után tilos az anyag felhasználása — kivéve, ha azt engedélyezték. Az adott felhasználásra vonatkozó engedélykérelmet a lejárati idõ elõtt legalább 18 hónappal kell benyújtani. Használati engedély csak akkor adható egy SVHC-re, ha nincsen az anyagnak helyettesítési lehetõsége, és ha a kérelem benyújtója be tudja mutatni az anyag lényeges tulajdonságainak ellenõrzését a Kémiai Biztonsági Jelentésnek megfelelõen. Ha megfelelõ kontrollt nem tudnak felmutatni, az engedély akkor adható meg, ha az anyag használatának társadalmi-gazdasági elõnye túlsúlyban van az anyag emberi egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával szemben. Ha az engedélyt megadják, az csak korlátozott idõtartamra szól, és a helyettesítési terv elfogadásától függ.

2.6. Korlátozás A rendelet lehetõvé teszi a tagállamok számára, hogy az anyagok forgalomba hozatalával és használatával kapcsolatosan korlátozásokat javasoljanak, ahol az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás elfogadhatatlan kockázatot jelent. A korlátozási folyamat vonatkozhat az anyagokra önmagukban, a készítményekre és árucikkekre is. A korlátozás lehet „részleges” (adott felhasználásra) vagy „teljes”. A korlátozási dokumentációkat a nemzeti illetékes hatóság, vagy az ECHA készíti.

2.7. Az anyagok osztályozása és címkézése A REACH a regisztrálók számára elõírja, hogy értékeljék az anyagokat, és határozzák meg, hogy azok megfelelnek-e az emberi egészségre és a környezetre veszélyes anyagok osztályozási kritériumainak. A regisztráció részeként benyújtandó technikai dokumentációnak tartalmaznia kell osztályozási és címkézési javaslatokat is. A REACH rendelettel párhuzamosan az EU tervezi a Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere (GHS) bevezetését. Az EU GHS a veszélyes anyagokról szóló irányelv (67/548/EGK)

182

és a veszélyes készítményekrõl szóló irányelv (99/45/EK) osztályozási és címkézési rendelkezései helyébe fog lépni.

3. A REACH alkalmazása az acéliparban 3.1. Eurofer klaszterek létrehozása Az Eurofer terve, hogy kis méretû, jól kezelhetõ klaszterekben fognak a dolgozni az acélipari szakemberek. A klaszterek hasonló érdekû acélgyártók csoportjaiból állnak majd, akik együtt dolgoznak a REACH végrehajtásán. Minden klaszter feltérképezi saját vas- és acélfelhasználását, majd ezt felhasználva létrehoz egy fejezetet a felhasználásokról a REACH technikai dokumentációhoz. Meg kell határozni, hogy az Integrált vas- és acélklaszter valamely tagja akar-e vezetõ regisztrálóként tevékenykedni a Fe SIEF-ben. Annak érdekében, hogy az Eurofer segítse a tagjait a REACH végrehajtásában és a munkaklaszterekkel kapcsolatos nehézségek leküzdésében, elindította saját REACH Fórumát, amely a következõkbõl áll: • REACH Helpdesk kialakítása az acéllal kapcsolatos ügyekben; • REACH Klaszter munkacsoport — folyamatos belsõ fórum biztosítása: — közös gondok megbeszélésére, ahol szükséges, — az európai acélipar konszenzusának kidolgozása a REACH rendelettel kapcsolatos ügyekben, — a munkák dupla elvégzésének elkerülése, — a meglévõ adatok azonosítása, — a kutatások és tanulmányok kiemelése a költségek megosztása érdekében és/vagy késõbbi felhasználás érdekében. • REACH Végrehajtási munkacsoport — folyamatos külsõ fórum biztosítása: — fókuszpont a vas és egyéb acéllal kapcsolatos konzorciumok külsõ érdekeltségeivel való kapcsolathoz, — közös problémák megbeszélése nem-Eurofer érdekeltségekkel a vas és acél területein, és ahol szükséges, egy globális vas- és acélipari konszenzus kidolgozása, — a vas és egyéb acéllal kapcsolatos munkák duplikációinak elkerülése, — a vas és egyéb acéllal kapcsolatos anyagok meglévõ adatainak azonosítása, — a kutatások és tanulmányok költségeinek megosztása. Emellett az Eurofert felkérték a vassal kapcsolatos emberi egészségre és a környezetre való hatások adatainak összegyûjtésére. Ezek a projektek a fémes vas, a vasoxid és a szervetlen vasvegyületek adatait fogják elemezni.

3.2. Regisztráció az acélszektorban Az acélötvözetek sem az anyag, sem a készítmény definíciójába nem illenek bele. A REACH az acél és egyéb fémes ötvözeteket „különleges készítményeknek” ismeri el.


Az Európai Bizottsággal együtt az EIMAG kidolgozott egy útmutatót készítmények és speciális készítmények vonatkozásában, valamint egy útmutatót a speciális készítmények csoportosításáról. Ezek a dokumentumok majd véglegesítésük után kerülnek fel a honlapra. A különleges készítmény státusz azt jelenti, hogy az acélokban és vasötvözetekben elõforduló anyagokat kell regisztrálni, nem pedig az acélokat vagy vasötvözeteket magukat. A REACH nem engedélyezi az ötvözetek regisztrálását. Az acélgyártók és acélimportõrök által regisztrálandó anyagok közé tartozik például a Fe, Si, Mn, P, S Ni, Cr, Mo, Cu, Sn, Al stb. Az acélgyártók és acélimportõrök által regisztrálandó legtöbb anyag a legmagasabb mennyiségi tartományba fog tartozni (azaz évi 1000 tonna felett), amelyhez teljes REACH adatállomány szükséges. Ezeket a regisztrációkat a 2010-es határidõ elõtt kell elvégezni. Az acél és egyéb fém félkésztermékek különleges figyelmet igényelnek ott, ahol ezek a termékek már nem készítmények, hanem árucikkek. Az árucikkekben elõforduló anyagokról szóló útmutató nem tartalmazza a félkésztermékek definícióját. Minden ipari szektornak az árucikk REACH szerinti meghatározását és a hivatalos útmutató dokumentumokban megadott kiegészítõ kritériumokat kell alkalmaznia. Az útmutató végleges változata még várat magára, legmegfelelõbbnek jelenleg az tûnik, ha a nyersötvözet termékeket (fémtáblák, öntecsek) készítménynek tekintjük. Ebbõl adódik, hogy az importõrök felelõsek az importált acél minden összetevõjének regisztrálásáért. A nyersötvözet termékekbõl továbbfeldolgozással nyert acél és egyéb fém félkésztermékek minden bizonnyal árucikknek tekintendõk majd. Az acélokban elõforduló anyagok mellett az acélgyártók és importõrök kötelezhetõk egyéb anyagok regisztrálására is. Az acélgyártóknak kötelezõ lesz regisztrálni az importált ötvözõanyagokat és fémeket, melyeket bevonatokhoz használnak, bizonyos korróziógátló anyagokat, egyéb nyersanyagokat, gyártásközben keletkezõ un. „közbensõ anyagokat” — és ha forgalomba hozzák õket, akkor a melléktermékeket is. Például, az acél sósavval történõ maratása közben termelt vas-kloridot az acélgyártónak regisztrálnia kell, ha azt forgalomba hozza, és termékként árusítja. Ha egy társaságnak regisztrálási kötelezettsége van, meg kell fontolni az adott anyag konzorciumához, klaszteréhez való csatlakozást — az Eurofer honlapon megtalálhatók ezek elérhetõségei.

3.3. Engedélyezés az acélszektorban Az acélszektorban az engedélyköteles anyagok közé tartozhatnak a következõk: — Króm vegyületek (Cr VI) — Oldható nikkel vegyületek — Benzol és néhány kokszolási melléktermék Ha egy acéltársaság olyan anyagot használ, amely megfelel az engedélyezési kritériumoknak, az jó hatással lehet a mûködés folyamatosságára.


Egy anyag használata akár megakadályozhatja az engedélyezést, vagy az engedélyben korlátozhatják a felhasználás feltételeit, vagy a magas expozíció jelentõs ellenõrzési költségeket okozhat. Más esetekben azonban az anyagot visszavonhatják a piacról, és egy kevésbé megfelelõ és kevésbé hatékony anyaggal helyettesíthetik. Bizonyos engedélyköteles anyagok csak kisebb összetevõként vannak jelen az alkalmazott vegyi anyagokban, ilyenek pl. a hengerlési olaj, vagy az elektrolitok.

3.4. Továbbfelhasználók tevékenységei az acélszektorban A továbbfelhasználók számára az elsõ lépés a meglévõ információk összehangolása az anyagokról önmagukban, készítményekben felhasználva, vagy árucikkekben felhasználva. Általános gyakorlat, hogy egy cégen belül több különbözõ helyrõl kell begyûjteni ezeket az információkat. Az információk lehetnek: kémiai elemzések, melyeket azért gyûjtöttek össze, hogy megfeleljenek a kémiai reagensekrõl szóló irányelv követelményeinek, vagy lehetnek környezetvédelmi adatok, beszerzési adatbázisok, az anyagokkal és készítményekkel kapott biztonsági adatlapok, a szállítók által biztosított technikai adatlapok, a csomagoláson található címkék, kockázatfelmérések stb. Ezen adatok összegyûjtésénél számos kérdésre kell választ adni, ide tartoznak a következõk: — Milyen mennyiségben vásárolják ezeket az anyagokat? — Mi a megvásárolt anyagok és/vagy készítmények „tervezett felhasználása”? — A beszállító regisztrálja-e ezeket az anyagokat? — Az anyagokat az EU-ban gyártják, vagy importálják-e? — Az Ön szervezete gyárt/importál-e anyagokat? — Ha igen, akkor az Ön szervezete titkosan akarja-e regisztrálni a tervezett felhasználást? — Melyek gazdaságilag elemezve Önöknél a legfontosabb anyagok és/vagy készítmények? — A felhasznált anyagok között van-e SVHC? — A felhasznált SVHC engedélyköteles-e, vagy korlátozás alá kerül-e? — Létezik helyettesítõ anyag a használt SVHC helyett? — Az Ön szervezete továbbfelhasználó-e? — Az Ön szervezete milyen adatokkal rendelkezik a használt anyagok és/vagy készítmények emberi és/vagy környezeti expozíciójáról, amelyek segíthetik a gyártót és/vagy beszállítót a regisztrációban? — Vannak-e titkossági megfontolások az anyagok vagy a készítmények felhasználásával kapcsolatban? — Ha vannak titkosságra vonatkozó megfontolások, akkor az Ön szervezete akarja-e tájékoztatni az ECHA-t, és elvégezni e felhasználás CSA-ját? A gyártók és importõrök kérhetnek információkat a továbbfelhasználóktól a regisztrációs dokumentáció elkészítéséhez, és az expozíciós forgatókönyvek kidolgozásához. Ha egy DU megfelelõ információkat biztosít a gyártónak/ importõrnek az expozíciós forgatókönyv (Exposure Scenario = ES) kidolgozásához, akkor a gyártó/importõr köteles azt a felhasználást jelezni a regisztrációs dokumentációban (kivéve, ha a beszállító be tudja mutatni, hogy a megfelelõ

183

ellenõrzést nem lehet elérni ésszerû, költséghatékony kockázatkezelési intézkedésekkel, és emiatt úgy dönt, hogy nem támogatja az anyag e módon történõ használatát). Ha egy beszállító visszautasítja egy anyag adott használatának elõzetes regisztrációját, a továbbfelhasználó közvetlenül az ECHA-nak is bejelentheti érdeklõdését az anyag iránt. Az ECHA ezt az anyagot közzéteszi a honlapján, és a potenciális regisztráló kérésére az ECHA megadja a DU-k elérhetõségeit. Kereskedelmi okokból a DU határozhat úgy, hogy az anyag további felhasználását titokban tartja, arról nem tájékoztatja a beszállítót. Ez esetben a DU-nak lehetõsége van errõl tájékoztatni az ECHA-t, és elvégezni a saját kémiai biztonsági értékelését a használatra vonatkozóan. (Ez a lehetõség költséges és idõigényes lehet.) A tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Vegyianyag-ügynökség igyekeznek biztosítani, hogy a továbbfelhasználók feleslegesen ne végezzenek elõzetes regisztrációkat. Azt szeretnék, hogy ha egy DU a jövõben valamikor majd gyártani, vagy importálni szeretne egy anyagot, akkor annak elõzetes regisztrációja ne a 2008. június 1. és 2008. november 30. közötti idõszakban legyen. A DU benyújthat egy késõbbi elõzetes regisztrációt, amennyiben ezt az anyag elsõ gyártásától vagy behozatalától számított hat hónapon belül teszi meg, és nem késõbb, mint 12 hónappal az adott (2010. december 1., 2013. június 1. és 2018. június 1.) bevezetési határidõ elõtt. Ezt a lehetõséget a REACH 28. cikke (6) bekezdése részletezi.

Fontos megjegyezni, hogy néhány gyártó és importõr dönthet úgy, hogy nem regisztrálják az anyagaikat. Az anyagok forgalomból történõ kivonása történhet a regisztráció magas költsége miatt, vagy azért, mert bizonyos anyagok engedélykötelesek, vagy korlátozás alá tartoznak. Ezért fontos, hogy a továbbfelhasználók egyeztessenek a gyártókkal/importõrökkel, és megismerjék szándékaikat a REACH rendeletnek való megfelelést illetõen.

4. A REACH bevezetésétõl várható eredmények A REACH rendelet korszerûsíti a vegyi anyagokra vonatkozó, korábbi jogi keretrendszert. A REACH bevezetésével és alkalmazásával fontos ismeretek gyûlnek össze a veszélyes anyagok mennyiségérõl, felhasználásáról, és az általuk okozható veszélyekrõl. Várhatóan sok eddig használt, és az egészségre rendkívül káros anyag használatát, forgalmazását meg is tiltják majd, valamint a veszélyes anyagok használatának pontos szabályai is megállapításra kerülnek. „Az információ hatalom” — mondják. A REACH információk birtokában és ezen információk alapján várható intézkedések hatására egy egészségesebb európai jövõ képe vetítõdhet elénk.

2. ábra: „REACH kép”— szöveg nélkül

184


Dénes Éva, Bucsi Tamás, Koós Gáborné*

Úton a környezettudatos korrózióvédelem felé a horganyzott acéllemezek gyártásában A folyamatosan horganyzott acéllemezek felületének átmeneti korrózióvédelme elengedhetetlen gyártási mûvelet, amely meghatározza a termék esztétikai küllemét, korróziós viselkedését a teljes élettartam alatt, befolyásolja árát, tehát jelentõs kihatással bír annak eladhatóságára. A hagyományosan alkalmazott Cr(VI)-tartalmú átmeneti korrózióvédelem korszaka a gépjármûiparban és háztartásigép-iparban már lejárt, az építõiparban pedig csak rövid idõ kérdése, hogy letûnjön. Az eddig használt olcsó, megbízható és rugalmasan alkalmazható, ámde mérgezõ átmeneti korrózióvédelem kiváltása mûszaki átalakításokat, technológiai szemléletváltást és anyagi áldozatot követel a gyártómûvektõl. A cikk ezekrõl a feladatokról beszél az ISD Dunaferr Zrt. által gyártott Sendzimir horganyzási technológiával elõállított acéllemezek esetében.

Az átmeneti korrózióvédelem szükségessége és jogi elõírásai A fenntartható fejlõdés és a környezettudatos gyártás elveinek érvényesítése a horganyzóipar esetében két területen a legkézzelfoghatóbb, a hulladékkezelésben és a felületkezelésben. A horganyzott acéllemezek utólagos felületkezelése lényegében két nagy csoportba osztható: az átmeneti korrózióvédelemre és a mûanyag-bevonatos (vagy festett) termékek (pre-painted products) gyártására. Addig, amíg ez utóbbi termékek gyártása csupán egyes üzemek által végzett ún. opcionális tevékenység, addig az átmeneti korrózióvédelem minden gyártó számára kötelezõ, „kikerülhetetlen” technológiai mûvelet. Érdekes, hogy amíg a horganyzóipar szinte minden fontos gyártási fázisának bevezetésérõl (akárcsak egy új bevonat bevezetésérõl), pontos kronológiai, és gyártástörténeti ismereteink vannak, az átmeneti korrózióvédelem bevezetésének évét és „feltalálójának” nevét nem ismerjük. Az azonban tény, hogy a horganyzott acéllemezek átmeneti korrózióvédelmére — mióta világ a világ — a robusztus, olcsó és minden helyzetben hatékony szert, a hat vegyértékû króm sóinak savas oldatát használták [1–4]. A horganyzott lemez kromátozó kádba történõ bemerítésének pillanatában szinte azonnal kialakuló tipikus konverziós réteg háromféleképpen fejti ki hatását: (1) fizikai „barrier” rétegként védi a horgany felszínét a víz, oxigén és korróziós ágensekkel szemben, (2) pasziválja a horgany felületét nehezen oldható sói révén, és (3) „öngyógyuló”, ún. regenerálódó tulajdonsággal bír a réteg mechanikai sérülése esetén. Ezek a tulajdon-

Temporary corrosion protection of hot dip galvanized steel sheets is a sine qua non technological step of the processing which determines the esthetical aspect and corrosion lifetime of the product, influences its price, accordingly affects its saleability. The time of conventional Cr(VI)-bearing passivation becomes out-of-date in automobile and household appliances industries and it is only question of short time to pass away in construction industry as well. The replacement of so far used cheap, reliable, flexible but toxicant passivation requires technical modifications, new technological approach and lot of expenditure from the manufacturer. The paper deals with the above mentioned tasks in the case of Sendzimir galvanised steels processed by ISD Dunaferr Co. Ltd.

ságok és az elõzõ bekezdésben felsorolt másik három teszik, hogy annak ellenére, hogy a hat vegyértékû krómionok hatása már több éve bizonyítottan rákkeltõ, a horganyzóipar nehezen szánja rá magát a kromátozás kiváltására. Az Európai Parlament 2003-ban fogalmazta meg az elektromos és elektrotechnikai készülékekben található veszélyes elemek koncentrációjára vonatkozó törvényt, melynek értelmében az RoHS szabályozás (Restriction of Hazardous Substances — Veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben történõ felhasználásának korlátozása) 2006. július 1-jétõl hatályba lépett. A szabályozás a hat vegyértékû króm alkatrészenkénti koncentrációját 1000 ppm-ben maximálta. Egy másik, a 2000-ben megalkotott „End of Life Vehicle” direktíva szerint pedig 2003 júliusától a jármûiparban egy jármûre vetítve a megengedett hat vegyértékû króm mennyisége 2,0 g. Ezeknek, a szabályozásoknak megfelelõen Európában és Japánban 2006tól a gépkocsigyártásban, az elektronikai berendezések és háztartásipari gépek gyártásában csak korlátozottan használhatnak fel olyan horganyzott lemezt, melyet hat vegyértékû krómoldattal kezeltek. Az építõiparban használatos horganyzott lemezek esetében a hat vegyértékû krómmal történõ átmeneti korrózióvédelem még megengedett, de már megkezdõdött az iparágban használatos anyagok egészségkárosító kockázatbecslése, amelynek célja az egészségre káros komponensek csökkentése és/vagy kiküszöbölése. A gyártókra a vevõk részérõl is erõs nyomás nehezedik a Cr(VI)-tartalmú szerekkel kezelt horganyzott lemezek kiváltására. Raktározási szempontból ugyanis több odafigyelést igényel, ha Cr(VI)-mentes és Cr(VI)tartalmú anyagokkal kezelt termékek egy raktérben vannak.

*Dénes Éva, ISD Dunaferr Zrt. Innovációs Igazgatóság • Koós Gáborné, ISD Dunaferr Zrt. Innovációs Igazgatóság • Bucsi Tamás, ISD Dunaferr Zrt. Fémbevonó és -feldolgozómû


185

A Cr(VI)-tartalmú korrózióvédõ szerek kiváltásának lehetõségei A hat vegyértékû krómot nem tartalmazó korrózióvédõ anyagok kifejlesztése több mint 10 éve tart. Ez alatt az idõ alatt a számos — elméletileg alkalmasnak mutatkozó — lehetõségbõl csupán néhány — gyakorlatban is bevált — korrózióvédõ szer született. Elméletileg minden olyan kémiai elem, amely savas vizes oldatban jól oldódik, felvitelt és száradást követõen pedig vízben, savakban és bázisokban egyaránt rosszul oldódó vegyületet (általában oxidot) képez, alkalmas a horganyzott felület átmeneti korrózióvédelmére. Ennek megfelelõen kísérleteztek már foszfáttartalmú, Mo-, W-, Mn-, és V-oxid-tartalmú [5], valamint ritkaföldfémeket (Ce, Y, La) tartalmazó szerekkel [6]. Külön kategóriába sorolhatjuk a szerves molekulákból felépülõ rétegeket. Ezen rétegek védõmechanizmusának lényege, hogy olyan ligandumokkal rendelkeznek, amelyek a fémmel történõ kölcsönhatás révén a felülethez erõsen kötõdõ réteget hoznak létre. Ezáltal gátolják a fémoldódást, vagy lecsökkentik a katódos redukciós reakció sebességét. Ezeket a filmrétegeket létrehozhatják szol-gél eljárással, vagy az inhibitort tartalmazó vizes oldatba történõ bemártással. A legújabb kutatások azt mutatták, hogy hatékony védelmet jelentenek a szerves mono- és multi-molekuláris filmek [7], vagy a specifikus amfipatikus molekulákból kialakított Langmuir-Blodget önszervezõdõ molekularétegek [8]. Mindkettõ tulajdonsága, hogy stabil kristályokra jellemzõ, jól rendezett tömör szerkezetet képeznek, melynek védõképessége függ az alkotó molekulák szerkezetétõl, a fém és a réteg között kialakult kötéstõl és a rétegek szerkezetétõl. Hatásuk alapja a fém szinte pórusmentes fedése, ily módon akadályozva meg az agresszív oldatkomponensek fémfelszínhez való jutását. Az említett vegyületeknek elsõsorban tudományos szempontból van jelentõsége. Kipróbálásuk eddig csak laboratóriumi körülmények között történt meg. Ipari alkalmazhatóságuk feltétele, hogy megfelelõ koncentrációbeállítással biztosítható legyen a megfelelõ minõségû, jól meghatározott bevonatsúlyú védõréteg kialakulása rövid kontaktidõ alatt, nagy sorsebesség mellett, technológiailag könnyen szabályozható szárítással. A korrózióvédõ szerek másik csoportját azok az anyagok képezik, amelyek az alapfejlesztések fázisán már túl vannak, és különbözõ ipari alkalmazásokban már bizonyították hatásukat. Ezeknek a vegyszereknek a legnépesebb csoportja a hat vegyértékû króm helyett három vegyértékû krómot tartalmaz. Egy másik csoport hatóanyaga a Ti és/vagy a Mn vegyületei, míg egy harmadik csoport esetében a védõhatást Si-tartalmú vegyületekkel (pl. polimerszerkezetû szilánokkal) biztosítják. Védõképességüket fizikai barrier réteget képezve fejtik ki. Tipikus konverziós réteg kialakulásáról esetükben nem beszélhetünk. Ennek sajnos számos „negatív” következménye van a bevonat korrózióvédõ képességére nézve. Például az, hogy a védõképesség nagymértékben függ a réteg vastagságától, vagy, hogy mechanikai sérülés esetén nem számíthatunk „öngyógyulásra”. A korróziós védõképesség nagymértékben függ a tapadástól is. Mivel azonban a tapadást nagymértékben meghatározza a kiindu-

186

ló felület topográfiája, kémiai összetétele és tisztasága, az egyes szerek más- és másféleképpen fognak viselkedni a különbözõ horganyfelületeken. Mindezeknek egyenes következménye, hogy a hat vegyértékû krómot tartalmazó átmeneti korrózióvédõ szer kiváltása nem oldható meg a gyártó részérõl annyival, hogy megveszi a piacon lévõ anyagok egyikét, applikálja a felületre, és új „környezetbarát” címkével forgalmazni kezdi a termékeit. Helyette ipari és laboratóriumi kísérletekkel a rendelkezésre álló anyagok közül ki kell választani az adott horganyzott felülethez legjobban illõt, majd további kísérletekkel beállítani azt a bevonatsúlyt, ami biztosítja a gyártó által szerzõdésben vállalt és vevõ által igényelt korrózióvédelmet. Ezt a munkát egyetlen anyag esetében sem lehet elkerülni, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint általános hatású, minden horganyzott felületre egyformán alkalmazható Cr(VI)-mentes átmeneti korrózióvédõ szer nem létezik. Jelen publikáció a különbözõ gyártók által beszállított, Cr(VI)-iont nem tartalmazó passziváló vegyületeinek üzemi kísérleti eredményeirõl számol be.

Mintalemezek elõállítása A kísérletben négy átmeneti korrózióvédõ szert gyártó illetve forgalmazó cég vett részt. A kipróbált anyagok összetételüket és koncentrációjukat tekintve is különböztek. Az alkalmazott hígítási arányokat a forgalmazó cégek határozták meg. Az ipari kísérletek az ISD Dunaferr Zrt. Fémbevonó és -feldolgozómû gyártósorán történtek, a gyártómû és a tesztben részt vevõ cégek képviselõinek jelenlétében egyazon idõben. A védõhatás tesztelésére irányuló vizsgálatokat az ISD Dunaferr Zrt. Innovációs Igazgatósága koordinálta, a mérések legnagyobb részét saját laboratóriumaiban végezve. A laboratórium munkatársainak a tesztek elvégzése elõtt nem voltak információi sem a felhasznált anyagok természetérõl, sem pedig koncentrációjáról. A vizsgálati rendszer megtervezésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe: • Vevõi szempontok, amelyek miatt vizsgáltuk a felület aspektusát, a bevonat védõképességét különbözõ helyzetekben, valamint a védõképesség idõbeli alakulását. • Vizsgálati rendszert jellemzõ szempontok, amelyek céljából elemeztük a bevonatok tesztelésének technikai hátterét, az optimalizálás lehetõségeit, valamint a bevonatok védõhatás-mechanizmusát. • Gyártói szempontok, amelyek okán elemeztük az illetõ szerek felviteli lehetõségeit, hulladékkezelés módozatait, technológiai kezelhetõségét és árát. A felület aspektusát (megjelenését) tekintve a vevõknek jól meghatározott, akár szerzõdésben is rögzített igényei lehetnek. A korrózióvédõ szernek például átlátszónak és egyenletesnek kell lennie, fontos, hogy túlmaródott részek, homályos foltok, elszínezõdések ne bontsák meg a horganyfelület egységes fényét. Az egyenletes terülés nemcsak esztétikai követelmény, hanem — mivel fizikai védõrétegrõl van szó — nagyon fontos azért is, hogy az elektrokémiai korróziót elõidézõ galváncellák ne alakulhassanak ki.


kontroll lemez a Cr(VI)-tartalmú szerrel kezelt horganyréteg struktúra nélküli felülete látható.

Korróziós vizsgálatok

1. ábra: Megmaródott horganyfelület elektronmikroszkópos felvétele, eredeti nagyítás 2000x A megvizsgált bevonatokról általában elmondhatjuk, hogy a legnagyobb problémát a túlmaródás és az egyenetlen terülés jelentette. Megfelelõ felviteli technikával (pl. coil coating rendszer, spraying technika) ezek a problémák kiküszöbölhetõk. Az 1. ábrán egy szemcsehatárok mentén a korrózióvédõ szer hatására megmaródott horganyfelület elektronmikroszkópos felvétele, a 2. ábrán egy vastagabb hálós szerkezetû bevonat szerkezete, míg a 3. ábrán a

2. ábra: Hálós szerkezetû korrózióvédõ bevonat elektronmikroszkópos felvétele, eredeti nagyítás 2000x

3. ábra: Cr(VI) tartalmú bevonat elektronmikroszkópos felvétele, eredeti nagyítás 2000x


A korróziós vizsgálatok szerepe és jelentõsége a bevonatos lemezek esetében a legnagyobb, hiszen ezek eredményei jelentik valójában a garanciát, hogy a termék megfelel a vevõ elvárásainak. Mégis egyik vizsgálat esetében sincs annyi ellentmondás, ami a tesztek típusát, az eredmények értékelését és azok minõséget meghatározó értékeit illeti. Kezdjük elõször is az átmeneti korrózióvédelem értelmezésével. Az átmeneti korrózióvédelem tulajdonképpen a gyártó által alkalmazott olyan korrózióvédelem, amely a terméket a gyártónál történõ raktározás során védi. Megfelelõ tárolási körülmények esetén a korrózióvédelem a felhasználónál is fennáll. A védõbevonatnak tehát olyannak kell lennie, hogy a szorosan felcsévélt horganyzott tekercsek között a hõmérséklet-ingadozások miatt lecsapódó pára ne okozzon elszínezõdést, rosszabb esetben fehérrozsdát. A szállítás alatt a cink korróziós termékeinek kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet kémiai összetétele és a nedves-száraz ciklusok száma, idõtartama. Ennek a folyamatnak a modellezésére szabványos vizsgálat nincs. Mivel azonban a termék minõségének szempontjából nagyon fontos megismerni a vízpára hatását, egyes gyártó cégek az ún. vízcseppállósági tesztet alkalmazzák. A vizsgálati minták felületére desztillált vizet cseppentünk, majd a lemezeket becsomagoljuk, és 48 órán keresztül meghatározott súllyal préseljük. A 4. ábrán egy megfelelõen passzivált mintalemez felülete, míg az 5. ábrán egy negatív teszt eredménye látható. A korróziós tesztek másik típusát már több-kevesebb részletességgel szabványok írják le. A nedves-melegállósági vizsgálatok tulajdonképpen az állandó 98%-os relatív páratartalom hatását vizsgálják általában 35 ºC-on. A horganyzott lemezek ritkán kerülnek ilyen körülmények közé, ezért a vizsgálat nem modellezi a valós környezeti hatást. A teszt másik hátránya, hogy rendkívül hosszadalmas, például a megvizsgált mintalemezek esetünkben 360 óra igénybevétel után sem mutattak egyértelmûen értékelhetõ felületi elváltozást. A tesztet aránylag kevés vevõ igényli

4. ábra: Horganyfelület vízcseppállósági teszt után (pozitív eredmény)

187

5. ábra: Horganyfelület vízcseppállósági teszt után (negatív eredmény) és/vagy fogadja el minõsítésként. Sokkal többször kért jellemzési kritérium ezzel szemben a sópermet-állósági teszt, ami véleményünk szerint (különösen a nem tengeri atmoszférában szállított lemezek esetében) a lehetõ legtávolabb van attól a hatástól, ami a horganyzott lemezeket a szállítás és/vagy raktározás alatt éri. A sópermet-állósági teszt idõtartamát minden esetben egyeztetni kell a vevõ és gyártó között. Ajánlott megállapodni arról, hogy a tesztet milyen hõmérsékleten végzik, és hogy az eredményeket milyen állapotú próbákon határozzák meg. A szabványok ugyanis (DIN 50021-1988, ASTM B-117-1973) csak általános támpontokat adnak a tesztek elvégzéséhez (mint pl. a berendezés felépítése, vagy a sóoldat koncentrációja) az igénybevétel idejérõl, hõmérsékletérõl, illetve a kiértékelés módjáról nem szólnak. A kísérleti munka során 24, 48 és 72 órás sópermetállósági vizsgálatokat végeztünk. Igaz, hogy a minták sokkal könnyebben kiértékelhetõk, mint a nedves-melegállósági teszt esetében, csak éppen a valós körülményekhez nincs sok közük. A 6. ábrán egy minta felületének 24 órás, 48 órás illetve 72 órás teszt utáni felülete látható, míg a 7. ábra összehasonlításként mutat be egy pozitív

7/a ábra

6. ábra: Horganyzott lemez felülete 24 órás, 48 órás illetve 72 órás sópermet-állósági teszt után és egy negatív teszteredményt 24 órás sópermet-állósági teszt után. Számos kutatási téma foglalkozik napjainkban is azzal, hogy ciklikus korróziós tesztekkel modellezzék a horganybevonat korrózióját okozó körülményeket a szállítás és/vagy tárolás alatt. Ezeknek a teszteknek az alapját képezheti például a korróziós termék szerkezete (ha azonos korróziós termék alakul ki mesterséges körülmények

Horganyzott lemez felülete 24 órás sópermet-állósági teszt után a) pozitív teszt eredménye b) negatív teszt eredménye

188

7/b ábra


között, mint a valóságban a tesztet megfelelõnek tekintik). A nagy autóipari vállalatok elõírhatnak beszállítóiknak speciális teszteket is, és szúrópróbaszerûen ellenõrizhetik azok végrehajtási módját. Mi a fent említett hagyományos korrózióállósági vizsgálatokat végeztük el, és az eredményeket illetõen megnyugtató pozitívum, hogy mindegyik teszt azonos négy bevonatot talált alkalmasnak (igaz a vizsgálatok eltérõ jellegébõl adódóan ezen minták között sorrendbeli eltérések voltak). Ezért nem gyõzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a korróziós teszteket illetõen nagyon pontos egyeztetés szükséges a gyártó és vevõ között. Még ebben az esetben is fordulhatnak elõ egyet nem értések, hiszen a korróziós tesztek talán legnagyobb és legáltalánosabb hibája, hogy nem vagy csak kis mértékben reprodukálhatók, és mivel elsõsorban vizuális szemrevételezésen alapulnak, szubjektívek és nem számszerûsíthetõk. Szükségünk van tehát egy olyan bevonatminõsítõ paraméterre, ami számszerûen mérhetõ, dokumentálható, visszakereshetõ, így a gyártó bármikor bizonyítani tudja, hogy a termék megfelelõ átmeneti korrózióvédelemmel hagyta el a gyárat. Ennek a paraméternek természetesen szoros kapcsolatban kell lennie egy — a vevõ által is elfogadott — korróziós teszt eredményével, ami azt jelenti, hogy iterációs kísérletekkel meg kell határozni azt a küszöb-, vagy tól-ig paraméterértéket, ami megfelelõ korrózióvédelmet jelent. Ez a paraméter általában a száraz réteg bevonatsúlya mg/m2-ben megadva. A korrózióvédõ szereket gyártó és forgalmazó cégeknek természetesen vannak javaslataik az optimális bevonatsúlyt tekintve, sõt elõfordulnak részükrõl olyan vállalások is, hogy beállítják a szükséges bevonatsúlyt a 24, 48 vagy 72 órás sópermet-állóság biztosítására. A bevonatsúly meghatározásának (ne felejtsük el, hogy szubmikronos rétegvastagság-tartományban vagyunk) komoly technikai feltételei vannak. Leggyakrabban XRF technikát alkalmaznak megfelelõ kalibrálást követõen, de dolgozhatnak GD-OES spektrométerrel, vagy spektroszkópiai ellipszometriával is. Ha már a bevonattömeg meghatározásánál tartunk, egy lehetõség az is, hogy nedves filmréteget mérnek a gyártósoron online módon. Ebben az esetben jó, ha a szárítás paraméterei is pontosan dokumentáltak, hiszen a védõképesség nagymértékben függ a száraz bevonat szerkezetétõl is. Az XRF technikával történõ száraz bevonatsúlymérés feltétele a bevonat vagy legalább a meghatározó kémiai elem minõségének (típusának) ismerete. A kémiai hatóanyag azonosítása történhet energiadiszperzív spektrométerrel, hullámdiszperzív spektrométerrel, GD-OES technikával, Raman spektroszkópiával, XRF vagy XPS technikával és egyéb felületanalitikai módszerekkel. Egy nagyon fontos dolog azonban, hogy a felsorolt technikák közül csak kettõ képes a kémiai elem oxidációs állapotát is meghatározni. Márpedig amennyiben Cr(III)-tartalmú korrózióvédõ szert használunk a Cr(VI)-tartalmú helyett fontos, hogy ezt mérési eredménnyel is igazolni tudjuk. Ez a két technika az XPS analízis és a Raman spektroszkópia. Az ISD Dunaferr Zrt. vállalatcsoportnál ez utóbbi technika áll rendelkezésre. Ami a mintalemezek felületének minõségi analízisét illeti, a kísérletek során teljes pontossággal sikerült beazonosítanunk mindegyik bevonatot a rendelkezésre


álló vizsgálati mûszerekkel. A legjobb korrózióvédelmet a Cr(III)-tartalmú rétegeknél tapasztaltunk. A bevonatsúly meghatározására jelenleg nem rendelkezünk megfelelõ technikai felszereltséggel, mivel azonban szerettük volna kapcsolni a védõképességet valamilyen számszerûsíthetõ értékhez, a forgalmazó cégeket kértük meg ezen adatok szolgáltatására, miután a vizsgálatokat lezártuk, és az eredményeket számukra ismertettük. A bevonatsúly-értékekbõl kiindulva azt az óvatos következtetést vonhatjuk le, hogy a bevonatsúly nincs egyenes arányban a korróziós védõképességgel, tehát, mint általában a védõbevonatoknál, létezik egy optimális intervallum, ami a megfelelõ védõképesség kialakulásához szükséges, és ezt az értéket kell elérni.

8. ábra : Krómtartalmú szerrel kezelt felület GD-OES spektruma A 8. és 9. ábra egy vizsgálati minta GD-OES spektrumát mutatja be. A spektrum kitûnõen szemlélteti, hogy a mintalemeznek csupán egyik oldala lett felületkezelve a kísérlet során, és hogy a bevonat krómot tartalmaz. Sajnos a króm oxidációs állapotáról ez a mérési technika nem ad információt. Ezzel szemben a Raman spektrumon (10. ábra) a Cr(III) és Cr(VI) csúcsa jól láthatóan elkülönül. A mikroszondás (EDS) vizsgálatokat legjobb összehasonlításként végezni. A 11. ábrán lévõ EDS spektrumon látható, hogy a P és Ti (a két fõ hatóanyag) mennyisége a korróziós tesztek után látványosan csökken. Az egymásra helyezett spektrumokból az is látszik, hogy a nedvesmelegállósági teszt nagyobb mértékû hatóanyag-lepusztulást okozott, mint a vízcsepp-állósági vizsgálat. Ami a bevonatsúly-értékeket illeti, a kísérlet körülményei nem tették lehetõvé, hogy a forgalmazók minden esetben az optimális értékeket állítsák be az ipari kísérlet során. A Cr(III)-tartalmú bevonatok esetében például a bevonatsúly 13 és 75mg/m2 értékek között változott. Ami-

9. ábra: Kezeletlen felület GD-OES spektruma

189

12. ábra: Felületkezelt horganyzott lemezek polarizációs görbéje kénsav+nátrium-klorid+nátriumacetát elektrolitban

10. ábra: A Cr(III) és a Cr(VI) ionok Raman spektruma

11. ábra: A P és Ti változása a korróziós tesztek után kor tehát a korróziós védõképességet rangsoroltuk, ezt a tényt is figyelembe kellett vennünk. Miután megismertük, hogy milyen típusú és milyen vastag bevonattal állunk szemben, és ez a bevonat mennyire véd a különbözõ behatásokkal szemben, azt szerettük volna megtudni, hogy ez a védelem milyen mechanizmus szerint mûködik. A korróziós folyamatok mechanizmusának megismerésére a legadekvátabb technika az elektrokémiai vizsgálat. Az elektrokémiai vizsgálatokat két párhuzamos mintán végeztük el. A mintákat nátrium-klorid+kénsav+nátriumacetát, valamint nátrium-szulfát elektrolitoldatokban polarizáltuk, mivel a korróziós tesztek esetében ezek a szakirodalom szerint széles körben használt elektrolitok. A felület nyugalmi potenciáljának ±150 mV-os tartományában anódos és katódos irányba polarizáltuk a mintákat. A kapott lgI-E polarizációs görbéket egymáshoz és a Cr(VI)-oxid oldattal kezelt minta görbéihez viszonyítottuk. Korrózióvédelmi szempontból az a bevonat a jobb, amely vagy a katódos, vagy az anódos, vagy mindkét elektrokémiai korróziós folyamat sebességét lassítja. Mindkét elektrolitban kiugróan jó védelmet nyújtottak a Cr(VI)-tartalmú bevonatok (lásd a C6 jelû mintalemez polarizációs görbéjét). Ezek a vizsgálatok mutatták a legjobban a kétféle bevonat (Cr(VI)-tartalmú és Cr(VI)-mentes) védõhatásának mechanizmusbeli különbségét. Csak a mobilis Cr(VI)ionokat tartalmazó átmeneti korrózióvédõ rétegnek van „öngyógyító” hatása, ebben az esetben mind a katódos, mind az anódos korróziós áram értéke nagyságrendekkel kisebb, mint a Cr(VI)-ionokat nem tartalmazó védõrétegek

190

13. ábra: Felületkezelt horganyzott lemezek polarizációs görbéje nátrium-szulfát elektrolitban esetében. Néhány mintalemez különbözõ elektrolitokban felvett polarizációs görbéje a 12. és 13. ábrán látható. Szóljunk végezetül néhány szót azokról a kiválasztási szempontokról, amelyek az alkalmazandó korrózióvédõ szerek felviteli lehetõségével, hulladékkezelési elõírásaival és árával kapcsolatosak. Már hangsúlyoztuk a védõhatás mechanizmusának leírásakor, hogy a Cr(VI)-mentes bevonatok védõképessége sokkal jobban függ a bevonatsúlytól, egyenletességtõl és rétegfolytonosságtól, mint a Cr(VI)-tartalmú bevonatoké. Éppen ezért a felvitel módja, technikája, technológiai megoldásai meghatározók lehetnek a védõképesség szempontjából. A forgalmazó cégek általában egy coil-coating rendszer megvásárlását és beépítését javasolják, amely tetemes költséget jelent, mely akár a 1,5 millió eurót is elérheti. Vannak alternatív, ún. „home-made” megoldások, például a coil-coating rendszer csak bizonyos elemeinek átvétele, amikor is nagy feladat hárul a gyártó saját gépészeti üzemére és technikai személyzetére. Szinte minden esetben igaz azonban, hogy a Cr(VI)-mentes korrózióvédelemre való áttérés technológiai átalakítás nélkül nem lehetséges. Ami a hulladékkezelést illeti, két szempontot kell figyelembe venni. A Cr(VI)-mentes szerek csak nevükben „környezetbarátok”. Savasságuk (pH értékük) általában 2–4 közötti, számos maró, esetenként párolgó savat és nehézfémet tartalmaznak. Fluortartalmuk következtében sokszor komoly korróziós károsodást okoznak a berende-


zésben, ezért, ha lehet, a fluor-tartalmú szereket mellõzni kell. Egyes szerek inkompatibilisek lehetnek a horganybevonat ólomtartalmával, ezért erre külön oda kell figyelni. Ami pozitívum viszont, hogy helyes felviteli technikával és bekeverési rendszerrel a technológiai fázis szinte teljesen zárttá tehetõ. És végül az ár. Gazdasági számítások szerint az általunk bevizsgált Cr(VI)-mentes korrózióvédõ szerek mindegyike drágább volt, mint a hat vegyértékû pikkelyes króm-trioxid. Amíg ez utóbbi ára 0,08 EUR/1000 m2, addig a potenciálisan számba jöhetõ alternatívák ára 1,57 és 5,72 EUR/1000 m2 között mozgott. Pontos marketingfelmérés szükséges annak meghatározására, hogy az adott vállalat vásárlói milyen mértékû áremelkedést hajlandók még tolerálni a horganyzott termékek esetében. Ez nagymértékben függ a termék általános minõségétõl, annak alkalmazási területétõl és a vevõi kör összetételétõl, kiterjedtségétõl.

Felhasznált irodalom [1] L.V. Volero, Surfaces 99 (1976) 45 [2] W. Wilkowski, Galvanotechnik 69 (1978) 512 [3] T. Biestek, J.Weber, in: Chromating, in Electrolytic and Chemical Conversion Coatings, Portcullis Press Ltd, Redhill, (1976) 4 [4] J. Westchester, Ind. Lack. Betr. 36 (1968) 152 [5] US Patent 5525431 - Zinc-base galvanized sheet steel excellent in press-formability, phosphatability, etc. and process for producing the same, US Patent, Issued on June 11, (1996) [6] Kõszegi Sz.: Horganyzott acélfelületek átmeneti korrózióvédelme környezetbarát, Cr(V)-iont nem tartalmazó konverziós rétegekkel, Doktori értekezés (2007.) [7] A. Pilbath, I. Felhösi, Gy. Tolnai, E. Kalman, Journal of Solid State Electrochemistry, (2006), 10, 721. [8] A. Pilbáth, I. Bertótib, I. Sajóa, L. Nyikos and E. Kálmán, Diphosphonate thin films on zinc: Preparation, structure characterization and corrosion protection effects, (2008.)

Összefoglalás Az ISD Dunaferr Zrt. által végzett ipari és laboratóriumi kísérletek célja a Cr(VI)-mentes átmeneti korrózióvédõ bevonatok összehasonlító vizsgálata, és a vállalat szempontjából legmegfelelõbb szer kiválasztása volt. Négy neves forgalmazó cég összesen kilenc korrózióvédõ anyagával történtek helyszíni, ipari kísérletek az ISD Dunaferr Zrt. Fémbevonó és -feldolgozómû horganyzósorán. A szemrevételezési, korróziós, minõségi és bevonatsúly-meghatározási vizsgálatok alapján mûszaki szempontból háromféle szer bizonyult megfelelõnek. További „szûrést” lehetett végezni azzal, hogy kizártuk a fluortartalmú korrózióvédõ anyagokat. A két — korrózióvédelem szempontjából — megfelelõnek bizonyuló szer között mûszakilag nem lehetett különbséget tenni, mivel az egyik 75 mg/m2 bevonatsúlynál produkált közel azonos korróziós ellenállást, mint a másik 22–24 mg/m2 bevonattömegnél. Ezért e két Cr(VI)-mentes szer közötti választás céljából végezhetõk újabb vizsgálatok, vagy dönthetnek egyéb, pl. gyártói szempontok. A kísérletsorozat elvégzési lehetõségének több szempontból is felbecsülhetetlen értéke van számunkra. Megismerhettük a piacon lévõ leggyakoribb és legígéretesebb Cr(VI)-mentes átmeneti korrózióvédõ szereket, felkészülhettünk azokra a vizsgálatokra, melyek a bevonatok meghatározásában, minõsítésében egyáltalán számba jöhetnek a jövõben, meghatározhattuk, hogy az adott topográfiával, kémiai összetétellel rendelkezõ horganybevonataink esetében melyik két szer bizonyul a legmegfelelõbbnek, és végül az ISD Dunaferr Zrt. újra bizonyította, hogy a legjobb úton halad a környezettudatos átmeneti korrózióvédelem megvalósításában a horganyzott termékek esetében is.


191

Szente Tünde*

A Magyar Tudomány Hete Dunaújvárosban — 2008. november 10–14. „A tudomány az élhetõ Földért” Évek óta a Dunaújvárosi Fõiskola a házigazdája a Magyar Tudomány Ünnepe dunaújvárosi rendezvényeinek. Az egyhetes programsorozat kiemelt eseménye a plenáris ülés. A cikk az ott elhangzottakat foglalja össze.

Az Országgyûlés 2003-ban november 3-át — azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetõvé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását — a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. Ennek mentén egész hónapon át tartó rendezvényekkel tisztelegnek a különbözõ tudományok mûvelõi. A Dunaújvárosi Fõiskola november 10. és 14. között konferenciasorozatot szervezett. A november 12-i plenáris ülés a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal közös ünnepség volt, amelyen átadták az Év kutatója díjakat is. November 10-én Mûszaki és Természettudományi Konferenciával kezdõdött a tudomány heti programsorozat a Dunaújvárosi Fõiskolán. Az anyagtudományi és gépészeti szekcióban, a matematikai szekcióban, valamint a természettudományi és környezetvédelmi szekcióban folyt a munka. Az anyagtudományi és gépészeti szekcióban adott elõ Hevesiné Kõvári Éva, az ISD Dunaferr Zrt. Minõségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságának igazgatója a Dunaferr salakok megfelelõség értékelésérõl. Ezzel szoros összefüggésben, a közös kutatási projektrõl dr. Grega Oszkár, a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Tanszékének egyetemi docense „Vaskohászati salakok útépítési lehetõségei” címmel tartotta meg elõadását. November 11-én a bölcsész- és társadalomtudományok köré szervezõdött a munka alkalmazott nyelvészeti, kommunikációs, neveléstudományi és társadalomtudományi szekciókban. Ugyanezen a napon ülésezett a Kistérségi Innovációs Tanács, illetve bemutatkozott a Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont. Az Innovációs Tanács Konferenciáján Szabados Ottó, az ISD Dunaferr Zrt. Innovációs Igazgatósága igazgatója a társaság innovációs tevékenységét ismertette. Ehelyütt adott átfogó képet a DuTéFa Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Alapítvány munkájáról Rohonczi Sándor, az alapítvány titkára. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara újonnan választott elnöke, Králik Gyula a kamara szerepét hangsúlyozta a gazdasági és innovációs életben.

The College of Dunaújváros is the host of programmes of Celebration of Hungarian Science in Dunaújváros for years. The stressed event of the one week’s programme series is the plenary session. The article sums up the presentations delivered there.

A Magyar Tudomány Hete november 12-ei plenáris ülésén a Dunaújvárosi Fõiskola (DF) Énekkara ünnepi elõadásával kezdõdött a program. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságával (VEAB) közös rendezvényt dr. Kadocsa László, a DF általános és tudományos rektorhelyettese nyitotta meg. Mint elmondta, az emberiség az évezredváltáskor korszakot is váltott, az ipari társadalomból átlépett a tudás társadalmába. A kutatás a tudás létrehozását, az oktatás a tudás átadását, az innováció pedig a tudás felhasználását jelenti. E tudásháromszög a boldogabb életet, az életminõség javulását a gazdaság növekedésén keresztül szolgálja. Jelentõs fejlesztéseik az oktatás minõségének emelkedését segítik. Átadva a szót a VEAB elnökének, Mészáros Ernõ akadémikusnak megtudtuk, hogy az ENSZ az idei esztendõt a Föld Évének nevezte el azzal a céllal, hogy az emberek megismerjék a Földdel, az élettel kapcsolatos tudományos eredményeket. Ezért lett a mostani konferenciasorozat címe „A tudomány az élhetõ Földért”. Az ember tevékenységei révén a környezet alakítójává válik, s a fõ kérdés, vajon elrontja-e azokat a körülményeket, amelyek az életéhez szükségesek? Átadták a VEAB „Év kutatója” díjakat. Az élettudomány területén dr. Müller Tamás, a Szent István Egyetem Mezõgazdasági és Környezettudományi Kar Halgaz-

*Szente Tünde rovatvezetõ

192


dálkodási Tanszékének tudományos munkatársa vehette át a plakettet, az oklevelet és a vele járó pénzjutalmat. Kutatási témái az angolna mesterséges szaporítása, a széles kárász, ezüst kárász, fehérköves süllõ, valamint a fûrészlábú szöcske. Számtalan publikációja jelent meg idehaza és külföldön egyaránt. Komoly szerepet játszik a tudományos utánpótlásképzésben is. A társadalomtudományok területén az Év kutatója dr. Szilágyi Zsófia, a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense. Legújabb kutatásában a Móricz Zsigmond életmû újraolvasására vállalkozik.

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve A központi elõadást Szarka László, az MTA doktora tartotta a „Globális kihívások — a Föld Bolygó Nemzetközi Éve” tudományos témái tükrében. — Hároméves programsorozat második évében járunk — kezdte elõadását a geofizika professzora, majd az alábbiak szerint folytatta: — A Nemzetközi Geológiai Unió és az UNESCO közös kezdeményezése a „Föld Bolygó Nemzetközi Éve” 2008-ban az ENSZ tematikus éve lett. A földtudományok mûvelõi 2007 és 2009 között világszerte számos ismeretterjesztõ programot szerveznek annak bemutatására, hogy a földtudományok hogyan szolgálják az emberiség, a társadalom javát. A hazai rendezvénysorozat fõvédnöke Sólyom László köztársasági elnök. Szerte a világban különbözõ logókkal illették a programsorozatot, így például: „Földtudományok a társadalomért”, vagy „Földtudományok az emberiségért”, ez utóbbi választottuk mi is. Az idei legkiemelkedõbb rendezvénynek Párizs adott otthont, február 12-én, 13-án, az UNESCO hetvennyolc országának részvételével, ahol is kiadtak egy ún. „Párizsi Nyilatkozatot”, amely kimondja: Az emberiség jövõje veszélyben forog! A hazai nyitórendezvényt a Föld Napjához kötöttük, vagyis április 17-éhez, a Magyar Természettudományi Múzeumban, amelyet többnapos fesztivál követett, s ahová hatezer-ötszáz iskolás látogatott el. November 3. és 30. között van a Tudomány Hónapja, a Magyar Tudomány Ünnepe, amikor is számtalan elõadás hangzik el e tárgykörben szerte az országban, többek között itt, a Dunaújvárosi Fõiskolán.


Az éghajlatváltozás következményei a sarkvidékeken a legszembetûnõbbek — Földtudományi ismeretterjesztõ füzeteken keresztül (GEO-FIFIKA címmel) juttatjuk el a középiskolákba és a kapcsolódó rendezvényekre a tudósok által megfogalmazott legfontosabb ismereteket, s ezekbõl értesülnek a különféle programokról a fiatalok. Az elsõ füzet a most futó nemzetközi földtudományi projektek (Nemzetközi Sarki Év, Elektronikus Geofizikai Év, Nemzetközi Heliofizikai Év) ismertetése. Mindegyiket az 1957–58-as Nemzetközi Geofizikai Év ötvenedik évfordulója alkalmából kezdeményezték. A legutóbbi ötven év eredménye az a felismerés, hogy a két sarkvidék a földi éghajlat tükre és egyben irányítója is. Az éghajlatváltozás következményei a sarkvidékeken a legszembetûnõbbek, és úgy tûnik, hogy érdemes itt keresni az okokat is. — Az emberiség teljes mértékben a Földtõl függ. Minél több ismerettel rendelkezünk, annál világosabban látjuk, hogy vigyáznunk kell a Földre. A fenntarthatóság kulcsa a földtudomány. A Földév tudományos és népszerûsítõ programja tíz témát ajánl, ezt tíz füzetben foglalja össze: a Föld legjelentõsebb ivóvíztartalékát képezõ felszín alatti vizek; a társadalmakat fenyegetõ természeti veszélyforrások; az egészséges környezet fenntartását célzó Föld és egészség; a jelenkori és földtörténeti klímaváltozások; a természeti erõforrásokkal való tudatos gazdálkodás; a Föld mélyének kutatása, belsõ szerkezetének megértése; a Föld felszínének kétharmadát borító óceánok kutatása; az óriásvárosok mûködésének, biztonságos építkezésének megalapozása; a talajok fenntartható hasznosítása; Föld és élet, a bioszféra védelme.

Tartalék egy szomjas bolygónak — A világ számos részén hiányzik az emberek számára létfontosságú ivóvíz. A legtöbb helyen az ivóvíz nagy része a felszín alól származik, amelynek aránya közel nyolcvan százalék, hazánkban kilencvenöt százalék. A Föld édesvízkészletének döntõ részét a jég, a hó és a felszín alatti vizek alkotják. A folyók és a tavak csak nagyon csekély részét adják az összes édesvízkészletnek. Magyarország egész területe nemzetközi vízgyûjtõn fekszik. — A tiszta víz az egyik legfontosabb témája az ENSZ ezredfordulós fejlesztési célkitûzéseinek. A népes-

193

ség, a gazdasági tevékenység és a mezõgazdasági öntözés növekedésével egyre nõ a víz iránti igény, ugyanakkor világszerte csökkennek az elérhetõ készletek. Több mint harminc ország szenved krónikus vízhiányban. — Világszerte a mezõgazdaság a legnagyobb vízfelhasználó (hetven százalék), ezt követi az ipar (húsz százalék) és a háztartási szektor (tíz százalék). A három szektor vízfelhasználása a földrajzi elhelyezkedés és a gazdaság fejlettsége tekintetében is jelentõs különbségeket mutat. Európában és Észak-Amerikában elsõsorban az ipar, Ázsiában és Afrikában viszont a mezõgazdaság a fõ vízfogyasztó. A felszín alatti víz a legkeresettebb természeti erõforrás. Az éves kitermelés becsült nagysága hatszáz és hétszáz kilométer köbméter között van (milliárd köbméter vagy milliárd tonna).

Biztonságosabb környezet kialakítása — A kõzetek, ásványok és az emberi egészség közti kapcsolat már évszázadok óta ismert. A vulkanizmus és a hozzá kapcsolódó jelenségek fémeket és egyéb

kémiai elemeket hoznak felszínre a Föld mélyébõl. A vulkáni hamu révén újabb elemek jutnak a környezetbe, és mérgezõ anyagok kerülhetnek a táplálékláncba. A vulkáni hamuból képzõdõ porfelhõ növeli az éghajlatváltozás kockázatát, rövidebb-hosszabb tartamú egészségügyi gondokat okoz: a légzõszervek káros ingerlékenységétõl a szilikózisig. A földrengések okozta földcsuszamlások felforgathatják a föld mélyében rejlõ kémiai elemeket és az egyéb potenciális veszélyforrásokat. Ázsiában komoly egészségügyi problémákat okoz az ivóvízben az arzén nagyfokú koncentrációja. A radon láthatatlan, színtelen és szagtalan radioaktív gáz, könnyen átszivárog a talajon, és bejuthat a házakba is. A radonnal összefüggésbe hozható leggyakoribb megbetegedés a tüdõrák. A felföldeken élõ közösségek egyes idõszakokban jódhiányban szenvedtek, mert a jód könnyen kimosódik a talajból a heves esõzések sújtotta területeken. A szívizom-rendellenességet Keshan-betegség néven is ismerik. Csak a huszadik század elején vált ismertté, hogy a betegséget Dél-Kínában a szelén hiánya okozza. — Poros világban élünk, az otthonainkban lehulló por akár több ezer mérföldnyi távolságból is származhat. Az Afrikában tomboló porviharok rendszerint elérik az Alpok térségét, az ázsiaiak pedig kevesebb, mint egy hét alatt Kaliforniába érkeznek, majd az Atlanti-óceánt átszelve Európába is eljutnak. Az ásványi por sokféle hatást fejthet ki az élõvilágra és az egészségre. Megváltoztatja a bolygó hõsugárzásának egyensúlyi állapotát (a por visszaveri a napsugarakat, ezáltal hûti a felszínt), betegségokozó baktériumokat szállíthat sûrûn lakott vidékekre, felhalmozza a szél szállította üledéket a korallzátonyokon, rontja a levegõ minõségét, valamint mérgezõ anyagokat is tartalmazhat. A port az ember és a természet is mozgathatja. Hozzájárulunk a por keletkezéséhez, ha megbolygatjuk a talajfelszínt, vagy letaroljuk a növényzetet. — A légköri por nagyon finom részecskéi mélyen behatolnak a tüdõbe, ezzel szilikózist, azbesztózist és egyéb elváltozásokat okoznak. A por nagy koncentrációja növeli a légzõszervi megbetegedések kockázatát, ami szorosan összefügg a halálozási arányszám növekedésével. A természetes eredetû szilikózist elõször a Szaharában élõ beduin törzseknél fedez-

194


Természeti veszélyforrások — A természeti veszélyforrás magában foglalja a földtani veszélyforrásokat (földcsuszamlásokat, vulkánkitöréseket), a hidrometeorológiai veszélyforrásokat (árvizeket, szökõárakat, nagy erejû viharokat) és a geofizikai veszélyforrásokat (pl. földrengéseket és geomágneses viharokat). Ide sorolandók a kisebb események (pl. egy sziklaomlás), de az olyan globális jelenségek is, amelyek az egész emberiség kipusztulásához vezethetnek (pl. egy nagyobb aszteroidabecsapódás, vagy egy hatalmas vulkánkitörés). — A Kárpát-medencében a földrengés-aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig elsõ pillantásra rendszertelennek látszik. Felismerhetõ néhány terület, ahol viszonylag gyakran fordult elõ a múltban földrengés. Ilyen pl. Eger és környéke, ahol hetven év alatt legalább tizenhat földrengés és több mint ötven nagyobb utórengés történt. Komárom és Mór környékén, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében szintén jelentõs volt az aktivitás egy-egy bizonyos idõszakban. A 6.0–6.5 magnitúdójú rengések lehetségesek, de nem gyakoriak a Kárpát-medencében. — Magyarország területén évente 100–120 kisebb (mintegy 2,5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak, amelynek nagy része nem éri el az érezhetõség határát. Jelentõsebb károkat okozó rengés tizenöt, húszévenként, míg erõs, nagyon nagy károkat okozó földrengés 40–50 éves idõközökben történik. — A földrengések pontos elõrejelzése egyáltalán nem lehetséges. Ezért együtt kell velük élnünk, és építményeinket úgy kell tervezni, hogy az esetlegesen elõforduló földrengéseket kibírják. — A Duna Budapest és Mohács közötti szakaszán földtani szempontból leginkább azok a partszakaszok veszélyesek, ahol nyomás alatti rétegvizet tározó, kis nyíróellenállású homokrétegek vannak a Duna medrének szintjében, vagy a fölötte elõforduló pannon összletben.

ték fel a huszadik század közepén, azóta kimutatták pakisztáni földmûveseknél, kaliforniai farmereknél, Ladakh-i falvakban élõknél és a Thor-sivatag lakosainál (Északnyugat-India), továbbá Észak-Kínában. — A geológiai anyagok és folyamatok által kiváltott betegségek jóval gyakoribbak, mint azt gondolnánk. Becslések szerint a világon hárommilliárd ember egészségét befolyásolja a geológia. E tény a nyilvánosság elõtt nem ismert. Lehûlések és felmelegedések — A Föld, amely körülbelül négyezer-hatszázmillió éves, már néhány jégkorszakot és felmelegedési epizódot megélt. A legutóbbi maximális eljegesedés mintegy huszonegyezer éve egyike volt a legzordabbaknak. Észak-Amerika hatalmas területeit, Észak-Európát és a magas hegységeket jég borította. A magas, száraz területeken, mint a Tibeti-fennsíkon is, foltokban volt jég. A legfontosabb éghajlati események az egész Földön egyszerre jelentkeztek. A legkézenfekvõbb magyarázatot a jelenségekre a Föld Nap körüli pályájában bekövetkezõ változások kínálják. A közelmúlt felfedezése, hogy a múltban sok gyors és gyakran rövid életû (száztól ezer évig tartó) esemény történt, amelyek nem magyarázhatók csillagászati pályaváltozásokkal: a Föld-rendszer más elemeiben kell keresni az okokat. — Az elmúlt ezer év nagyrészt mentes volt az ember éghajlati rendszerekre gyakorolt befolyásától. Ez volt az az idõszak, amikor a mezõgazdaság fellendült. Az ember ekkorra már jelentõsen befolyásolta a tájalakító folyamatokat, de valószínûleg nem olyan mértékben, hogy klímaváltozás jöhessen létre. Az öntözéses mezõgazdaság térhódítása az üvegházhatást kiváltó metán felszabadulásához is elvezethet, változást idézve elõ a légkör hõ- és víztartó kapacitásában. A légkör kémiai összetételére gyakorolt emberi behatás terén minden bizonnyal ez volt a kiindulópont. — Sok különféle adatsor mutatja, hogy a globális éghajlat olyan irányba tart, amilyenhez foghatót az utóbbi tízezer évben sem tapasztaltak. Míg az utóbbi tízezer év változásainak irányát a Nap sugárzási energiájának, a vulkanikus gázok és hamu légköri mennyiségének, valamint az óceáni áramlatoknak a változásával hozták összefüggésbe, az elmúlt fél évszázadbeli felmelegedést egyik sem tudja megmagyarázni. Az erdõirtásokat és építkezéseket látva, valamint tudva, hogy az ember által kibocsátott gázok erõsen befolyásolják a Föld felmelegedését, kénytelenek vagyunk feltételezni azt, hogy az emberiség is okozója a mostani klímaváltozásoknak. — Számos nagy birodalom tûnt el a múltban különféle okok miatt, és ezek között éghajlatváltozás is szerepel. Szárazság okozta az észak-nyugat-indiai harrapa kultúra és az arizonai hohokam kultúra összeomlását. A világ más részein a túl sok víz jelentett problémát. Tény, hogy az emberi tevékenység megváltoztatta a légkör kémiai összetételét, a szárazföld arculatát. Új szintetikus termékek ezreit hozta létre, amelyek szerepe a bioszférában nem teljesen tisztázott. Az ipari gázkibocsátás egyenes következményeként az elmúlt százötven évben például számos tórendszer savasodott el. A kibocsátott gázok vajon a talajban maradnak-e vissza beépülve az erdõtakaróba, vagy


az óceán nyeli el nagy részüket? Tisztázásra vár az egyes éghajlati tényezõk hozzájárulása is a felszín és a légkör kémiai összetételének változásához. — A jövõ éghajlata ki fog hatni az élelmiszer-ellátottságra, a mezõgazdaságra, a vízellátottságra és vízminõségre, a viharok és ciklonok elõfordulási gyakoriságára, a partvonal stabilitására. A fenntartható felhasználás felé — A társadalom egyre nagyobb mértékben függ az ásványkincsektõl és az energiahordozóktól. Ezek az erõforrások azonban nem újulnak meg, emellett hozzáférhetõségük, kitermelési költségük és földrajzi eloszlásuk nagyon egyenlõtlen. Állandóan újra kell értékelni az ismert, feltételezett és reménybeli ásványi nyersanyagkészleteket. Mik ezek a természeti erõforrások? Energiaforrások: hagyományos és nem hagyományos szénhidrogének, szén, urán, tórium, geotermikus energia, szél- és napenergia. Érctelepek: réz, vas, mangán, molibdén, nikkel, wolfram, cink, ólom, arany, ezüst, ón, platina és palládium. Nemfémes ásványtelepek. Felszíni és földalatti vízkészletek. Egyre erõteljesebb városodás — Kétezer-tizenötben a világon várhatóan hatvan megaváros (amelynek lélekszáma meghaladja az ötmillió fõt) lesz összesen hatszázmillió lakossal. Az óriásvárosokban a lakosság nagy részének életminõsége általában alacsony. Levegõ-, víz- és talajszennyezettség, víz- és energiaellátási problémák, zöldterület-hiány, szegénység és hiányos táplálkozás, továbbá szociális és közbiztonsági problémák rónak terheket és megszorításokat az emberekre. — Az óriásvárosok terjeszkedése általában kedvezõtlen altalajjal rendelkezõ területeket érint, ahol a földtani katasztrófák (mint például árvíz vagy földcsuszamlás) kockázata nagyobb. Egyre több megaváros éri el fizikai és irányíthatósági korlátait. Amikor elfogynak a területek, intenzívebb területhasználatra kényszerülnek, így a magasépítés, valamint a földalatti helykihasználás tör elõre. A felszínre és a felszín fölé felhõkarcolók, emelt szintû utak és magasvasutak, hírközlési-, elektromos és energiafolyosók, továbbá lakóhelyek, boltok, pihenõ- és munkahelyek épülnek. A föld alatti tér a közösségi és kereskedelmi tevékenységek számára biztonságosabb környezetet kínálhat. A Föld mélyének titkai — Az elmúlt évtizedek gyors technikai fejlõdése a Föld belsõ szerkezetének megismerésében is jelentõs elõrelépést hozott. A Föld mélyének szerkezetével és folyamataival kapcsolatos kérdések ugyan távol esnek a mindennapoktól, de az emberiség alapvetõ szükségletei (például vízellátás, erõforrások), a természeti katasztrófák elleni védelem és a földi környezet romlásának nyomon követése szempontjából e kérdéskörnek mégis meghatározó jelentõsége van. — A geológusok ma már meglehetõsen pontosan meg tudják határozni a földtani képzõdmények korát. A tektonikai és felszíni folyamatok sebességének megállapítása, következésképp a felszínt formáló

195

vissza. Hazánk szikes területeinek kialakulásában — a természeti tényezõk mellett — igen nagy szerepe van az embernek is.

különféle erõk megkülönböztetése is lehetségessé vált. A mesterséges holdak révén mind pontosabban vizsgálhatók a függõleges mozgások is. — A litoszféra üledéktakarója információt szolgáltat a környezet változásairól, beleértve a felszínen, valamint a kéreg, a litoszféra, illetve a földköpeny különbözõ mélységeiben zajló deformációkat és anyagáramlásokat is. Óceánok: az idõ mélye — Az óceánok tudományos kutatása mintegy kétszáz évvel ezelõtt kezdõdött meg. Ma már egyértelmûen elfogadott tény, hogy a Föld-mûködés megértésének egyik kulcsát az óceánok jelentik. Az óceáni üledékek értékes adatokat õriztek meg a legutóbbi kétszázmillió év éghajlati változásairól. Annak ellenére, hogy az óceánokról szóló ismereteink a bolygónk mûködésérõl alkotott képet forradalmian átalakították, még rengeteg minden vár felfedezésre. Nemcsak az óceánok hasznosítása, hanem a kontinentális lemezszegélyek katasztrófa-kockázatainak enyhítése terén is. A világ népességének huszonegy százaléka él ugyanis a part menti harminc kilométeres sávban.

Föld és élet — Az élet megjelenésével a bioszféra evolúciója már mintegy 4,2 milliárd évvel ezelõtt megkezdõdött, de csak 2,7 milliárd évvel ezelõtt kezdett jelentõsebb hatást gyakorolni a Föld légkörére, az óceánokra, a teljes geoszférára. A földi élet sokfélesége az evolúcióval magyarázható. Ennek bizonyítékai a kõzetekben találhatók. Mindössze hatszázmillió évvel ezelõttre tehetõ az algákhoz, baktériumokhoz és õsnövényekhez képest magasabb szervezõdési szintet képviselõ többsejtû állatok megjelenése. — A különbözõ idõszakok során bekövetkezett kihalások súlyosan megtizedelték az élet biológiai sokféleségét. Számos növény- és állatcsoport már soha nem tért vissza. A legvégzetesebb esemény 252 millió évvel ezelõtt következett be, amikor a tengerben élõ fajok kilencven, a szárazföldi fajok hetven százaléka halt ki. A földi mágneses tér — A Föld mágneses tere igen kiterjedt és összetett. A felszínen érzékelhetõ tér domináns forrásai a Föld mélyében, a külsõ magban kialakuló áramrendszerek. A Föld mágneses tere mintegy kilencven százalékos pontossággal rúdmágnes tereként írható le. A térerõsség-vonalak a déli geomágneses pólusból kilépve az északi pólus felé haladnak. A Föld legalább 3,5 milliárd éve rendelkezik mágneses térrel. — A szakterület legközelebbi világkonferenciáját Magyarországon tartják. A világ „geomágneses fõvárosa” 2009-ben Sopron lesz. A Földév minden nagyobb eseményérõl tudomást szerezhetünk a www.foldev.hu honlapról. Az ENSZ 2008-ban a Föld Bolygó Nemzetközi Éve mellett a burgonya, a tisztálkodás és a nyelvek nemzetközi évét is meghirdette. 2008 Magyarországon mindemellett a Biblia Éve is.

A Föld élõ bõre: a talaj — A különféle tájakon különféle talajok találhatók, de nem véletlenszerû eloszlásban, hanem az anyakõzet, az éghajlat, a domborzat és az élõ szervezetek által meghatározott formában. Ma már az ember is aktív részese a talaj életének: alakítja a talajt — a tájjal együtt. Az ember hatása a városfejlesztés révén különösen jelentõs, megváltoztatja a vízbeszivárgást, és a felszín alatti vizek áramlását is. A talaj az egyetlen puffer, amely a klímaváltozás hatása ellen legalább részleges védelmet nyújthat. — Talajok nélkül a Földön a táj ugyanolyan sivár lenne, mint amilyen a Marson. Világszerte jelentõs kutatási téma a városok, valamint az ipari és az intenzív mezõgazdasági termelés talaj- és vízszennyezése. A talaj szennyezettsége leginkább eltávolítással és költséges helyi kezelésekkel csökkenthetõ. — A nagy sótartalmú, szikes talajok hazánk egyik alapvetõ talajtani problémáját jelentik. Kialakulásukban a vízben oldható sók, illetve ezek felszín közeli felhalmozódása játszik nagy szerepet. A sófelhalmozódás a száraz éghajlatra és a felszín közeli talajvízre vezethetõ

Nagy Imre, a Corax-Bioner Zrt. vezérigazgatója ismertette a Dunaferr Kokszolómûvének területén megvalósított közös kármentesítési projektjüket. Az Európai Unió 1 milliárd forintos támogatását élvezõ beruházás során felszámolták a korábbi évtizedek alatt keletkezett benzol- és kátrányszennyezõdést, és helyreállították a szennyezést megelõzõ ökológiai állapotot. Az elmúlt évtizedekbõl származó jelentõs szénhidrogén szennyezés következtében a környezetvédelmi határérték többszöröse került a talajvízbe. A kármentesítési munkákat nehezítette, hogy mûködõ gyár területén kellett dolgozni, korlátozott idõ állt rendelkezésre, s az érintett nyolc hektár lösztalajon feküdt, amely könnyen lesüllyedhet. Felmerült a kérdés, vajon milyen technológiák jöhetnek szóba? A szennyezés bezárása, talaj- és talajvízcsere, felszíni vízkezelés és talajmosatás, talaj

196


Biológiai talaj- és talajvíz kármentesítés az ISD Dunaferr Zrt.-nél

kitermelése és felszíni tisztítása, kémiai kezelés vagy biotechnológia? Valójában egyik klasszikus technológia sem kínált megoldást. A megoldás a kombinált technológia alkalmazása, tehát a talaj szennyezett részének kicserélése, az erõsen szennyezett, de nem hozzáférhetõ részek körbezárása, úgy, hogy onnan a szennyezés ne tudjon kiterjedni. És még egy: csúcstechnológiai eljárás kifejlesztése a biológiában. E szerint mikroorganizmusok, döntõen baktériumok, kisebb részben gombák talajvízbe juttatása, amelyek tápanyagként használják a szerves molekulákat, ehhez azokat lebontják elemi összetevõikre. Az volt a feladat, hogy megtalálják a használható mikroorganizmusokat, és nagy tömegben elszaporítsák azokat. Végül is 3,5 ezer köbméter oltóanyagot juttattak be, s két év alatt a megkövetelt szintre vitték le a szennyezettséget, vagyis a tizedére, de még a továbbiakban a hatodára kell csökkenteni azt.

Dunaújváros környezetvédelmi helyzete A plenáris ülés elõadásainak sorában utolsóként Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi vezetõje, Petroviczkijné Angerer Ildikó a város környezetvédelmi eredményeirõl adott számot. Városunk a hetvenes–nyolcvanas években a „Piszkos tizenkettõ” közé tartozott, vagyis azon települések közé, amelyek hazánkban a legszennyezettebbeknek számítottak. Ez a helyzet mára megváltozott, a mutatók többsége kedvezõbb a korábbiakhoz mérten. A levegõ kén-dioxid tartalma régóta a határérték alatt van. A vasmûs széntüzelés megszûnésével a töredékére csökkent a mértéke, és további csökkenõ tendencia tapasztalható. A nitrogén-dioxid a határértéket ugyan nem közelíti meg, de a gépjármûforgalommal terhelt keresztezõdésekben igen magas. A szén-monoxid a kohászati tevékenység egyik terméke, továbbra is jelen van. A sejtroncsoló, légzõszerv-károsító ózon szintje a nyári idõszakban emelkedik jobban, de a gépjármûvek kipufogógáza is megnöveli mennyiségét. A legkedvezõtlenebb értékeket a szállópor mennyisége mutatja. Az ipari tevékenység és a kipufogógázok nagymértékben felelnek magas szintjükért. 2006. szeptemberoktóber hónapokban a határérték kétszeresére ugrott fel a mért mutató, összefüggésben a kohói öntõcsarnok porleválasztó rendszerének meghibásodásával. Sajnálatosan


még mindig emelkedõ tendenciát mutat a jelenléte. Az ülepedõ por mennyisége az 1998-as intézkedési tervnek köszönhetõen csökken. A forgalomcsökkentõ intézkedések egyikeként a nehézgépjármûveket kitiltották a városból, a közlekedési csomópontokat korszerûsítették, a zöldterületek arányát növelték, automata mérõállomást telepítettek, s a légszennyezést folyamatosan mérik. Ami a vízszennyezést illeti, Dunaújváros kommunális szennyvize már nem tisztítatlanul folyik a Dunába, ugyanis 2002-ben korszerû biológiai szennyvíztisztító kezdte meg mûködését. A szabad strand és a kikötõ öböl vízminõségének rendszeres mérését, elemzését elvégzik. Megkezdõdött a Szalki-sziget környezeti állapotának javítása, a környék csatornázása. Kétezer-négy óta folyik szelektív hulladékgyûjtés Dunaújvárosban. Huszonöt darab városi gyûjtõszigettel, egy hulladékgyûjtõ udvarral és egy speciális kialakítású gyûjtõjármûvel oldják meg ezt a feladatot. Városunk csatlakozott a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz, amelynek 169 település a tagja. Rajta keresztül pályázhatunk talajvédelemre, zajés rezgés elleni védelemre irányuló beruházásokra.

A fõiskolán folytatódott a konferenciasorozat November 12-én adott otthont a Motivate Conference, Budapest (Masters level Opportumities and Technological Innovation in VocAtional Teacher Education) nemzetközi rendezvénynek, illetve a Tudományos Diákköri Konferenciának a fõiskola. November 13-a a Közgazdaságtudományi, a Vezetési- és Vállalkozástudományi Konferencia témái köré csoportosult, s közgazdasági, logisztikai, értékelemzési, területfejlesztési, pénzügyi, valamint vezetési- és szervezési szekcióban folyt a munka. A területfejlesztési szekcióban mutatta be Popovics László, az ISD Dunaferr Képzési és Fejlesztési Fõosztályának osztályvezetõje a Kistérségi Foglalkoztatásért és Felnõttképzésért Közalapítványt. A Tudomány Hete utolsó napján, november 14-én az informatika legfrissebb kutatásaival ismerkedhettek meg a jelen lévõk.

197

Szente Tünde

Varga Ottó — a legfrissebb Borovszky Ambrus-díjas A hideghengermûi beruházás avatóünnepségén az ISD Dunaferr legmagasabb kitüntetésével, a Borovszky-díjjal ismerték el Varga Ottó projektigazgató munkáját. Az alábbi beszélgetés ebbõl az alkalomból készült. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sáta településen született 1954. február 28-án. A miskolci Gábor Áron Kohó- és Öntõipari Szakközépiskola elvégzése után a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Kohómérnöki Karán folytatta tanulmányait. Fõ tanulmányi szakként az alakítástechnológiát választotta. Okleveles kohómérnök képesítést 1977-ben szerzett. Még ugyanebben az esztendõben a Dunai Vasmûnél helyezkedett el. Munkakörei a hideghengermûben: gyakornok, hengersori elõmunkás, hengersori üzemvezetõ-helyettes, üzemvezetõ. 1989-tõl fõtechnológus a DWA Dunaferr Voest-Alpine Hideghengermû Kft.-nél, 1991-tõl fõmérnök, 2005-tõl megbízott mûszaki és termelési igazgatóhelyettes, 2006tól mûszaki és termelési igazgatóhelyettes, 2006-tól pedig projektigazgatója az ISD Dunaferr Zrt. hideghengermû modernizációs programjának. Korábbi projektvezetõi tevékenysége: AGC projekt az 1200 mm-es reverzáló hengerállványnál (1988), emulziórendszer-fejlesztés (1989), AGC projekt az 1700 mm-es reverzáló hengerállványnál (1990), dresszírozó állvány modernizálása (2003) Táblacsomagolás modernizálása a DWA Hideghengermû Kft.-nél (2004) — Mikor és hogyan került Dunaújvárosba és a Dunai Vasmûbe? — A vasmû építéséhez, az üzemek indításához, mûködtetéséhez megpróbálták összeszedni az országból a szakembereket. Ózd környékérõl származom, Sáta településrõl, s a családunkból az elsõ ilyen szakember, aki idejött, a nagybátyám, Kovács F. Lajos volt. Ekkoriban még általános iskolába jártam. Választás elé kerültünk: Ózdon maradunk, vagy ideköltözünk. Nagybátyám unszolására úgy döntött az apám 1968-ban — aki korábban az Ózdi Kohászati Üzemeknél lakatosként dolgozott — lejön az itteni hideghengermûbe. Hetente járt haza. Mivel iskolát nem akartunk váltani, befejeztem az ottani általánost, majd Miskolcon folytattam a kohóipari szakközépiskolában. Érdekes módon, nem volt túl jó híre az intézménynek, mégis kiváló tanáraim voltak matematikából, fizikából, kémiából. Szerintem a mûszaki képzés az én középiskolámban nagyon erõsnek számított. Például a rajztanárunk a Diósgyõri Gépgyárnak volt a nyugállományú tervezõje. A Technikum városrészben kapott lakást az apám, s hamarosan édesanyám is ideköltözött, õ szintén a hideghengermûben helyezkedett el, és innen is ment nyugdíjba. A tõlem három évvel idõsebb nõvérem Kazincbarcikán járt vegyipari technikumba. Idõvel õ is idekerült, s a Dunaújvárosi Beton-Transz Kft.-tõl most ment nyug-

198

díjba. A férje, Nagy Ferenc a Kokszolót vezette. Tehát elég szoros a családi kötõdésünk Dunaújvároshoz és a vasmûhöz. A nagybátyám fiai, Kovács László és Kovács Károly, mindketten a hideghengermûben dolgoztak az 1200as reverzáló hengerállványon. Nyugdíjasok. Én, mint középiskolás kisdiák nyaranta hazajöttem, s elmentem dolgozni a vasmûbe, egyrészt a pénz, másrészt a kötelezõ nyári gyakorlatok miatt. Mire elvégeztem a középiskolát, már helyismeretet is szereztem a Dunai Vasmû hideghengermûvében. Középiskola után a Miskolci Egyetemen folytattam tanulmányaimat, s mivel itt dolgoztam a hideghengermûben, szakiránynak az alakítástechnológiát választottam. Így az irányultság nem az iskolától a gyakorlat felé vitt, hanem fordítva, a gyakorlat terelt az iskola felé. Az egyetemen okleveles kohómérnök, ezen belül alakítástechnológus végzettséget szereztem. Nekünk abban az idõszakban kötelezõen szakmai gyakorlatokon is részt kellett vennünk. Az egyetemi évek alatt ösztöndíjas szerzõdésem volt, akkoriban szinte mindenki kötött ilyet, 500–1000 forint nagyságrendû havi összeget fizetett a vasmû, s ennek fejé ben aláírtunk ugyanannyi esztendõt a cégnél maradásra, mint amennyi ideig tartott a képzésünk. Még az egyetem ideje alatt ismertem meg a feleségemet, õ akkor Egerben dolgozott. Az iskola befejeztével õ is lejött Dunaújvárosba. Elkezdtem dolgozni, s behívtak katonának, másfél évre. Szerencsére Ercsibe kerültem, ahonnan sûrûn hazajártam. Két fiam azóta felnõtt, az egyik már végzett közgazdász, Budapesten helyezkedett el. A másik a Budapesti Mûszaki Egyetemen villamosmérnöknek készül, az elektronika érdekli, s az egészségügyi diagnosztikai rendszerek felé vette az irányt. — Kik segítették a vasmûs beilleszkedését? Kik voltak a mesterei? — A családi indíttatás után jöttek a „nagy nevelõim”. Dr. Horváth Ákos, aki nagyon sok embernek megalapozta a jövõjét, szakmáját, tudását. Akkor találkoztam vele elõször, amikor a diplomamunkámat készítettem Miskolcon. A témám a Hideghengermû rekonstrukciója volt. Más piaci szegmensek, anyagi lehetõségek voltak akkor, másként láttuk a világot. A mûszaki közelítésnek az képezte az alapját, hogy a meglévõ berendezésekbõl miként lehet többet és jobbat kihozni? Szovjet gyártmányú gépeket telepítettek, jó technológiával. Akkoriban is az volt a jellemzõ, hogy a berendezések egyes részeinek kihordási ideje eltérõ. Elfogynak belõle azok a paraméterek, amikre újkorában megépítették, s egyre rosszabbul kezdenek mûködni, ezáltal a kibocsátott termék minõségét rontják. Egyre több üzemzavar lesz, a karbantartás költségei megugranak. Egyre jobban amortizálódnak, s mennyiségben sem teljesítik a hozzájuk


fûzött elvárásokat. A villamos rész kevesebbet bír ki, azután elavul a gépészeti rész is. Aztán jönnek új anyagféleségek, további felhasználási igények. Változnak az anyagok tulajdonságai. Az acélgyártás területén néhány évtized alatt olyan fejlõdési ugrás következett be, ami gyökeresen megváltoztatta a berendezések paraméter-igényeit. Más acélt tudtunk gyártani a hatvanas évek végén, és mást a nyolcvanas évek végén. Az acélok tisztaságában, szilárdságában, felhasználhatóságában, gazdaságos gyártásában nagyot fejlõdtünk. Ezek befolyásolják a következõ fázisok fejlõdését, s ezáltal sokkal magasabb szintû termékeket lehet elõállítani. És mellettünk a világ rohamosan fejlõdik. S amikor már teljesen be vagyunk korlátozva minõségben és kapacitásban, meg kell építeni az új technológiai berendezéseket. Most ez történik a Dunaferrnél, mindkét hengermûnél. — Dr. Horváth Ákost említette elsõként, rajta kívül még kikre gondol vissza jó szívvel szakmai tudásának megalapozása idõszakában? — A Hideghengermû Gyárrészleg 1964. január 1-jén alakult meg Szalay Géza vezetésével. Szalay Gézával akkor kerültem munkakapcsolatba, amikor a DV a logisztikai rendszerét szervezte meg. Õ volt a korábbi termelésirányítási rendszer atyja, s mindenre rálátott. Pöstényi Balázs volt a hengersor elsõ üzemvezetõje, neki is a kisujjában volt a hideghengermû. Õ átkerült a karbantartáshoz, amit sokáig vezetett. Ezeknek a vezetõknek azért van a mai napig nevük, mert kiválóan mûvelték a szakmájukat. Nem hírhedtek, hanem híresek voltak. Egyértelmûen el kell ismerni a munkásságukat. Bende Józsefet sem hagyom ki a névsorból. Õ volt a hengermû fõmechanikusa, majd a karbantartási gyárrészleg elsõ vezetõje, késõbb a szovjet külképviseletre került. Solymos Ernõ egy nagyon karizmatikus személynek számított, õ irányította a termelési osztályt, s volt gyárrészlegvezetõ is. Dr. Mudra László odakerülésemkor volt a mûszaki vezetõ. Csikós Gyula munkaügyi vezetõ is ma már nyugdíjas. Sokáig termelési területen dolgozott, s aztán került a munkaügyre. Ifjú Réti Vilmos is innen került fel a vállalatvezetésbe. Igazából akkor indultak be a hideghengermûnek azok a fejlesztései, amiket még ma is nagyon jól használunk, többek között a hengerrés automatikus szabályozását, a kikészítõ berendezések fejlesztéseit. Meghatározó személyiségek között említem Dömötör Zsoltot, a kikészítõ, majd a pácoló üzemvezetõjét, Nagy Györgyöt, ma már mindketten nyugdíjasok. Nagy Gyuri nagyon sok jelenlegi vezetõt nevelt ki, s jelenleg is õk irányítják a hengermûvet. Én is sokat dolgoztam együtt vele, a mai napig a legtöbbet. Meghatározó volt az én szakmai és vezetõi fejlõdésemben is. Köszönettel tartozom érte! Dr. Varga Lajos ügyvezetõ igazgató nagyon jól menedzselte az osztrák-magyar vegyes tulajdonú DWA Dunaferr Voest-Alpine Kft.-t. — Ki volt szakszervezeti vezetõ? — Móri Imre a két hengermû érdekvédelmi munkáját végezte. Az „üzemi négyszög” intézményét a mai fiatalok már nem ismerik, egyik tagja a KISZ-titkár volt. Ehhez kötõdik egy emlékem. A hõkezelõben dolgoztam, amikor a négyévente esedékes gyáregységi KISZ-titkárválasztást megelõzõen rá akartak beszélni, hogy vállaljam el ezt a megbízást. Mivel nem szerettem volna, mindenhonnan támadás ért. Silye Imre állt ki mellettem és védett meg. Nagy György járt el nála, s nekik köszönhetõen elkerült ez a feladat.


A hideghengermû 35 éves történetét bemutató kötetben sok érdekes történetet megírtunk az üzemtörténeti események mellett. Dömötör Zsolt gyûjtötte össze azokat az anekdotákat, illetve azok szerzõit, amelyekkel színesítettük, még hangulatosabbá tettük a kezdeti évtizedeket feldolgozó könyvet. — Jelenleg mi a feladata, milyen státuszban van? — A hideghengermûi beruházás projektigazgatója vagyok. — Mit tud a Borovszky Ambrus-díjról? — Tudomásom szerint nyolcadikként, és a legfiatalabbként kaptam meg ezt az elismerést. Egy élet munkáját ismerték el ezzel a többieknél. Tudomásom szerint egy kollégám, Simon Csaba édesapja, Simon József indította el annak idején ezt a kitüntetést. — Mit jelent Önnek ez az elismerés? Mire kötelezi? — Amikor én ezt a munkát végeztem, soha nem foglalkoztam azzal, hogy díjazzanak. Föl sem merült bennem, s éppen ezért volt számomra óriási meglepetés. Amit tettem, azért tettem, mert szerettem csinálni. Az volt a célom, hogy a legjobban teljesítsem a rám bízottakat. Ma is az a célom, egyszerûen továbbra is úgy dolgozom, mint korábban. Arra kötelez, hogy ne változtassak. — Mi a lényege a hideghengermûi beruházásnak? Milyen szakaszai vannak? Miben térnek el a végtermék mûszaki paraméterei a korábbiakétól? — Elsõsorban a kapacitások növelése, ezen keresztül a gyártandó termékek minõségének emelése és a feldolgozottsági fok növelése a célja a hideghengermûi beruházásoknak. A fejlesztési folyamat során a következõ egységek készülnek el: egy új sósavas pácoló-sor, amelynek végsõ kapacitása 1,6, a késõbbiekben 1,9 millió t/év. A pácolósorhoz szükséges savregeneráló üzem. Új 1700-as reverzáló kvartó hideghengerállvány 450 ezer t/év kapacitással, amely a jelenlegi hideghengerlési kapacitás megduplázását jelenti. Új tüzihorganyzó sor a keletkezõ többlet hengerlési kapacitás feldolgozására, 450 ezer t/év teljesítménnyel. Termékskála bõvítésére egy 100 ezer t/éves teljesítmén�nyel bíró festõsor telepítése. Új melegen hengerelt tekercsszállító berendezés építése a meleg- és a hideghengermû között. Új melegtekercs raktár 30 ezer tonna tárolókapacitással, amely logisztikai bázisként szolgál a meleg- és a hideghengermû között. Az új 1700 mm-es reverzáló hideghengerállványnál a maximálisan alkalmazható tekercssúly 50 tonnás. Ez a gazdaságosabb üzemeltetés egyik feltétele. A megnövelt tekercssúly lehetõvé teszi a hengerlési kapacitás növelését, a fajlagos acélfelhasználás csökkentését. Az új melegtekercs raktár 1281 darab tekercs tárolására alkalmas. — Mikor kezdõdtek el a munkák? — Az elõkészítési fázist leszámítva, az „elsõ kapavágás” 2007. június 6-án történt, s rá egy évre, 2008. június 6-án és 18-án el tudtuk indítani a berendezéseket. Nagyon sokan dolgoztak a területen, folyamatosan koncentrálni kellett az egyes munkafázisok logisztikájára. Nem csak jelentõs volumennövekedéssel, hanem egy teljesen új termékkör megjelenésével is számolhatunk. Az új pácolósor elindítását követõen a kínálatunkban megjelennek azok a melegen hengerelt, pácolt termékek, amelyek minden tekintetben felveszik a versenyt a konkurenciával. A hengerelt árukat a vevõk három fõ termékjellemzõn keresztül értékelik: felületi minõség, síkkifekvés, alakíthatóság. A hideghengermûi fejlesztések nyomán mindhárom

199

esetében új perspektívák nyílnak meg. Emellett a vastagsági és szélességi tartományokban is bõvülnek a gyártási lehetõségeink. A kiszélesített mérettartomány a felhasználási területek bõvülését is magával hozza. A kiegészítõ beruházások, mint például a tekercslogisztikai rendszer, lehetõvé teszi a kiszolgálás színvonalának emelését. — Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem milyen kihívások elé állítja a beruházókat? — Ma, ha egy cég el akar adni egy berendezést bárhol a világban, akkor az érvényben lévõ szabályoknak, törvényeknek meg kell felelnie mind energetikai, mind pedig környezetvédelmi szempontok szerint. A Siemens VAI (Voest-Alpine Industrial) a berendezések szállítója. A velük kötött szerzõdés részét képezi ezeknek az elvárásoknak a teljesítése. Addig kell a berendezéseket beállítani, ameddig az elõírt paraméterek nem teljesülnek. — A metallurgiai fázis a leginkább energiaigényes része a folyamatnak, vajon a hideghengerlés során miként lehet az energiával takarékoskodni? — Ahogy haladunk a vasgyár technológia sorrendjében, egyre kevesebb energiát igényelnek az egyes gyártási folyamatok. Így a hidegen hengerlésnél a melegen hengerléshez képest már kevesebb energia szükséges. A hideghengermû energiafelhasználása az új beruházással a korábbiakhoz képest lényegesen kedvezõbb képet fog mutatni. A most alkalmazandó technológiák önmagukban is energetikai szempontból kedvezõbbek. Egy új pácolóberendezést telepítettünk, aminek a technológiája annyiban tér el a régitõl, hogy a korábbi kénsavas pácolás helyett áttérünk a sósavas pácolásra. A sósav sokkal agresszívebb a kénsavhoz képest, ezért magának a vegyi folyamatnak lezajlásakor alacsonyabb hõfok szükséges. A savak fûtése alacsonyabb energiaigényû. Az elõbbinél 93-95, utóbbinál elegendõ a 85 Celsius-fok. Míg a kénsavas eljárásnál a sav tönkremegy, a sósavasnál egy regenerálási eljárással majdnem száz százalékban vissza tudjuk nyerni azt. Ahhoz, hogy visszanyerjük, plusz energia kell, de még így is kedvezõbb energetikai szempontból az új eljárás. Az új hengerállvány motorjai csak akkor fogyasztanak, ha mûködnek. A réginél folyamatosan kellett mûködtetni az áramátalakítókat, akkor is, amikor a hengerállvány éppen nem hengerelt. Önmagában a két berendezés kapacitásában is jelentõs eltérés van, így az egységnyi megtermelt tonnához lényegesen kevesebb energiára van szükség. Környezetvédelmi szempontból az emissziókibocsátás is sokkal kedvezõbb. A régi pácolósoron vas-szulfát keletkezett, amit fel kellett dolgozni, vagy hulladéktárolóban elhelyezni, itt ilyen probléma nincs, a keletkezõ melléktermék, a vas-oxid-granulátum újra bekerül a rendszerbe, a nyersvasgyártási folyamatba, a nagyolvasztókba, de el is lehet adni. — Kikkel oldották meg, oldják meg a beruházási és technológia-indítási feladatokat? — A DWA történetében 2003-ban már volt egy komolyabb beruházás. Akkor kialakult egy szisztéma, amivel dolgoztak. Egy része osztrák segítséggel, másik része saját erõbõl szervezõdött. Ennek nyomán alakítottunk egy projektszervezetet, azokkal a kollégákkal, akik erre alkalmasak. A fejlesztési koncepció kidolgozásával megkérték Sushil Trikha urat, egy nagyon nagy tapasztalattal rendelkezõ szakembert, aki a világban már több helyen dolgozott, és irányított hasonló beruházásokat. A döntés

megszületett, eldõlt, hogy mit kell csinálni. Nyikes Csaba gyárvezetõvel kijelöltük, hogy kik vegyenek részt a munkában, s így kerültek be projektvezetõnek: Timkó Barnabás, Pulay Ferenc, Lantai Miklós, Zombori Zoltán, Hekele Csaba. Szükségessé vált építész, gazdasági, környezetvédelmi szakember, energetikus alkalmazása, egy dokumentációs csoport létrehozása. Az energetikai-, víz-, gázrendszer kiépítése is külön feladatnak számított, az összes engedélyezési eljárást is kézben kellett tartani. Ezeket a feladatokat csak egy projektszervezet képes összehangolni. Június 18-a mérföldkõ volt a beruházás menetében, ugyanis ünnepélyes keretek között adták át az elsõ ütemhez tartozó új berendezéseket. Az avatási ünnepség díszvendége Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt. Az átadási ünnepséget megtisztelte jelenlétével Dmytro Tkach, Ukrajna magyarországi, illetve Bársony András, Magyarország ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint dr. Kálmán András, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere. Beszédet tartott Sergiy Tarura, a Donbass Ipari Szövetség Korporáció igazgatótanácsának elnöke, az ISD Dunaferr Zrt. felügyelõbizottságának elnöke. Elismerésben részesítették Rupert Hartlt, a Siemens VAI szakemberét, Majer Györgyöt, a KÉSZ Kft. dunaferres projektjének létesítményfelelõsét, õk Dunaferrért-díjat kaptak. A Siemens VAI készítette a pácolósor, a hengerállvány és a melegtekercs-szállító rendszer terveit, és szállította le a gépészeti és villamos berendezéseket, az automatika rendszert, valamint felügyelte a telepítést és a beüzemelést. A kivitelezésre a magyar építõipari piacon vezetõ nagyvállalatként jelenlévõ KÉSZ Közép-Európai Építõ és Szerelõ Kft. kapott megbízást, amelynek konzorciumi partnere a BIS Kft. volt. A KÉSZ a kivitelezési munkák koordinálása mellett saját gyártású acélszerkezeteket szállított a melegtekercs-raktárhoz, a savregeneráló toronyhoz és a pácolósor alapjául szolgáló területekhez. Az ünnepségen megköszönték Sushil Trikha munkáját is. A beruházás átadását szimbolizáló indítógomb benyomása az új 1700as kvartó reverzáló hideghengerállványon történt. — Jelenleg hogy áll a beruházás? — A berendezések beüzemelésének második felénél tartunk. A termelés felfuttatás alatt van. Azok a kollégák, akik eddig a projektszervezeten belül dolgoztak, visszakerültek a korábbi területükre, vagy magával a berendezésekkel foglalkoznak folyamatosan. — Mi jelent kikapcsolódást Ön számára emellett a szoros munka- és felelõsségkör mellett? A családra, barátokra marad ideje? — A projekt ideje alatt nem sok idõ maradt szabadon, emiatt a feleségem „szenvedett” leginkább. Neki is köszönettel tartozom a türelméért és kitartásáért. Családommal nagyon szeretünk túrázni, és kedveljük a téli sportokat, fõként a síelést. Sokat és komolyan kerékpározunk, kisebb és nagyobb túrákat teszünk a barátainkkal közösen. — Köszönöm a beszélgetést. A kitüntetéshez gratulálunk!

200


A DMGK 2008. évi számainak tartalomjegyzéke 2008/1

Varga Ottó: Hideghengerműi fejlesztések Cold rolling Mill Developments Felde Imre, Borsi Attila, Kovács Zsolt, Meizl Péter, Réti Tamás: A Hőkezelési Döntéstámogató Rendszer bevezetése az ISD Dunaferrnél Introduction of Heat Treatment Decision Support System at ISD Dunaferr Farkas Péter, Sebő Sándor, Illés Péter, Hujber Zoltán: A HSMM szoftver alkalmazásának lehetőségei az ISD Dunaferr meleghengerművében Application possibilities of the HSMM software at ISD Dunaferr hot rolling mill Kapros Tibor: Karbontartalmú energiahordozók CO2-kibocsátás-mentes erőműi felhasználása I. CO2 Emission-free Utilization of Carbon-bearing Energy Carriers at Power Plants — Part 1 Cseh Ferenc, Móger Róbert, Tóth László: A diókoksz-adagolás feltételrendszerének kidolgozása és megvalósítása az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóműnél Development and Realization of Condition System for Egg Coke Charging at ISD Dunaferr Blast Furnace Plant Mányi István: Ötéves az ÖKO-FERR Kht. ÖKO-FERR Kht is Five Years Old Szebényi Zoltán: A tudásmenedzsment alkalmazása és informatikai támogatása a vállalatnál Application and IT Support of Knowledge Management at Dunaferr Kardos Ibolya, Verő Balázs: Acélok primér szövetének kimutatására szolgáló metallográfiai módszerek szisztematikus vizsgálata Systematic examination of metallographical methods for detection of primer steel texture

2008/2

Réti Vilmos, Barányi Albert: A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara és az ISD Dunaferr Zrt. Dunaújváros Chamber of Industry and Commerce and ISD Dunaferr Co. Ltd. Müller Attila: A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezetének átalakítása Modification of training structure of Bánki Donát grammar school and vocational secondary school Dénes Éva: Merre tart a folyamatos szalaghorganyzás napjainkban? How does head the continuous galvanising today? Szűcs István, Polányi Zoltán, Horváth Krisztián: Kokszolói kemence tüzelési rendszere által okozott légszennyezés csökkentési lehetőségének vizsgálata Examination of reduction possibility of air pollution caused by the firing system of coke ovens Kapros Tibor: Karbontartalmú energiahordozók CO2-kibocsátásmentes erőműi felhasználása II. CO2 Emission-free Utilization of Carbon-bearing Energy Carriers at Power Plants — Part 2 Klein András Miklós: Vas és acél — vasipari szakmák a képzőművészetben Iron and Steel – Metallurgical Professions in the Fine Art Hevesi Imre: Az OMBKE Vaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi Helyi Szervezete vezetőségének beszámolója a 2007. évben végzett munkáról Report on the Work Performed in 2007 by the Management of Dunaújváros Local Organization of Ferrous Metallurgical Department of Hungarian Mining and Metallurgical Society (OMBKE) Jakab Sándor: Innovációs pályázatok az ISD Dunaferr vállalatcsoportnál Innovation Tenders at ISD Dunaferr Company Group

2008/3

Kadocsa László: Európai campus az ország szívében European campus in heart of the country Lukács Péter: A megújuló acélipar a fenntartható fejlődés tükrében The renewing steel industry in the mirror of sustainable development K. Litvinov, Ju. Bondar: A vállalat új műszaki felszereléssel való ellátása — a fenntartható fejlődés záloga Provision of company with new technical equipment — the token of sustainable development Tardy Pál: Az emissziókereskedelem és az EU acélipara Emission trade and steel industry of the EU Valerij Vasziljevics Mocnij: Környezet- és természetvédelem Environment and nature protection


Verő Balázs: A fizikai és matematikai szimuláció helye és szerepe a vaskohászati kutatásfejlesztésben Place and role of physical and mathematical simulation in the metallurgical research and development A. A. Filippov, V. L. Dorofeev, T. G. Sevcsenko, A. Sz. Hobta, K. E. Piszmarev és N. A. Antonov: Az Alcsevszki Vaskombinát NyRt. gyökeres felújítása működő termelés mellett Radical renewal of Alchevsk Iron and Steel Works beside running production Dr. Tolnai Lajos: Az OMBKE szerepe a mai globalizálódó világban The role of Hungarian Mining and Metallurgical Society (OMBKE) in the actual globalising world Zelencovszkij D.L.: Az Alcsevszkij Kokszolómű NyRt. Alchevsk Coking Plant Orova István: A kokszolás stratégiai szerepe az integrált acélgyártásban The strategic role of coking in the integrated steel-making Tóth László: Az ISD Dunaferr Zrt. ércbeszerzési stratégiájának metallurgiai háttere, súlyponti kérdései a gazdaságosság tükrében és az ércpiac változó világában Metallurgical background and focal questions of iron ore procurement of ISD Dunaferr in the mirror cost efficiency and the changing world of ore market Akmajev Anatolij, Novohátszkij Alekszandr Mihajlovics, Kuberszkij Szergej Vlagyimirovics: Nem hagyományos anyagok és technológiák a nyersvas- és acélgyártásban Non-conventional materials and technologies in iron- and steel-making Farkas Ottó: A karbonfelhalsználás csökkentésére irányuló törekvések a nyersvasgyártásban Efforts for decreasing carbon utilization in pig iron production Sándor Péter: Energiagazdálkodás szerepei és lehetőségei nemzetközi vállalatcsoport esetében The roles and possibilities of energy management in case of an international company group Lontai Attila: z ISD Dunaferr Zrt. meleghengerművének fejlődési pályája a XXI. században Development path of ISD Dunaferr hot rolling mill in the 21st century Nyikes Csaba: Léptékváltás az ISD Dunaferr hideghengerműben Scale change at ISD Dunaferr cold rolling mill

2008/4

Horváth Ferenc, Ambrus Géza: Az ISD Dunaferr Zrt. 2008. I. féléves gazdálkodásának értékelése Appraisal of 2008 1st Semestral Economic Management of Dunaferr Co. Ltd. Kékesi Tamás, Gácsi Zoltán: A bolognai elvekhez igazodó anyag- és kohómérnöki képzés kifejlesztése Miskolcon Development of Materials and Metallurgical Engineer Education Orientated to the Bologna System at University of Miskolc Garai László: Komplex logisztikai megoldások IT szemszögből Az ISD Portolan Kft. Logisztikai Információs Rendszere Complex logistic solutions from the point of view of IT Logistic information system of ISD Portolan Ltd. Hevesiné Kővári Éva: A reach direktíva acéliparra gyakorolt hatása The Effect of REACH Directive on Steel Industry Dénes Éva, Bucsi Tamás, Koós Gáborné: Úton a környezettudatos korrózióvédelem felé a horganyzott acéllemezek gyártásában Toward the environment friendly corrosion protection in continuous hot dip galvanizing Szente Tünde: A Magyar Tudomány Hete Dunaújvárosban — 2008. november 10–14. „A tudomány az élhető Földért” The Week of Hungarian Science in Dunaújváros – 10-14 November 2008 „The Science for the Liveable Earth” Szente Tünde: Varga Ottó — a legfrissebb Borovszky Ambrus-díjas

201

Pályázati felhívás Az ISD DUNAFERR Zártkörûen Mûködõ Részvénytár saság — ISD DUNAFERR Zrt. — és társaságai által ala pított DUNAFERR Alkotói Alapítvány Kuratóriuma az alapító okirattal összhangban bevezette a „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve a „DUNAFERR FÕTANÁCSO SA” cím adományozását.

A DUNAFERR Alkotói Alapítvány Kuratóriuma — a beérkezõ pályázatok, illetve javaslatok elbírálása után – évente egy alkalommal maximum 5 fõ részére adomá nyoz: „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve „DUNAFERR FÕTANÁCSOSA” címet.

A Tanácsos és Fõtanácsos cím adományozásának célja: • Az ISD DUNAFERR Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével mûködõ gazdasági társaságoknál, illet ve vele együttmûködésben lévõ szervezeteknél, a Dunaferr érdekében végzett kiemelkedõ — mûszaki, gazdasági, humán — alkotó munka, tudományos tevé kenység erkölcsi elismerése, valamint • a Dunaferr Vállalatcsoport mûszaki tudományos kul túrájának és progresszív értékeinek fokozottabb köz vetítése, kivetítése itthon és külföldön.

•

A Tanácsos és Fõtanácsos cím odaítélésének feltételei • A Tanácsos, illetve Fõtanácsos cím a személyükben, szakmai felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban kiemelkedõ szakemberek részére adományozható. • Az elismerésben azok az ISD DUNAFERR Zrt. valamint az általa alapított, és részvételével mûködõ gazdasági társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttmûködésben lévõ szervezeteknél dolgozó szakemberek részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium visszavonhatja. A Dunaferr Tanácsosa, illetve a Dunaferr Fõtanácsosa címet elnyerõk erkölcsi elismerése Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Fõtanácsosi címet elnyerõk részére: OKLEVELET, ÉRMET ÉS JELVÉNYT ADOMÁNYOZ és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és szak mai tevékenységét közzé teszi. A CÍM elnyerésére, a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy rész vételével mûködõ vállalatok dolgozói, illetve nyugdí jasai és • a fenti vállalatok szervezeteinek vezetõi, dolgozóik vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoport tal tartósan együttmûködõ külsõ szakemberek részére, akiknek a munkája jelentõs, kiemelkedõ volt a Dunaferr Vállalatcsoport számára.

• • • • •

• •

• •

A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell benyújtani, legfeljebb 5 oldal terjedelemben: a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye, beosztása életútja, a szakmai munkájának jellemzõi mûszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben vég zett tevékenysége eddigi szakmai elismerése találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és publikációs tevékenysége stb. A Dunaferr Tanácsosok és Fõtanácsosok testületének mûködése: A tanácsos és fõtanácsos „címet” elnyertek testületet alapíthatnak. Az alapítvány kuratóriuma az alapítók szándékát szem elõtt tartva, folyamatos mûszaki-tudományos együttmûködést kezdeményez a tanácsosok csoportja, testülete és az alapítók között, elsõsorban a tanácso sok véleményének hasznosítása érdekében. A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármi lyen formájú együttmûködést az alapítók és a tanácso sok egyaránt kezdeményezhetnek. Az „Alkotói Nívódíj”, és a „DUNAFERR Szakmai Publikációs Nívódíj” pályázatok szakértõi értékelése. A kuratórium döntési munkájának elõsegítése érdeké ben az „Alkotói Nívódíj” és a „DUNAFERR Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe veszi a tanácsosok szakértelmét. HATÁRIDÕK: A pályázatok beadásának határideje: 2009. április 1.

Pályázatok értékelése, díjak átadása: 2009. május 30-áig. A pályázatokat, ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: DUNAFERR Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf.: 110 A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást, Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefon: 25-581-303, (30) 520-5760. Dunaújváros, 2008. december 1. AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA

Pályázati felhívás Az ISD Dunaferr Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratórium pályázati felhívása

Alkotói Nívódíj elnyerésére.

Az Alkotói Nívódíj adományozásának célja a kiemelkedõ mûszaki, gazdasági, szervezési és humán alkotó tevékenység ösztönzése, elismerése. Alkotói Nívódíjban a ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság és az általa alapított vagy részvételével mûködõ társaságok illetve vele együtt mûködõ szervezetek — alábbi témakörökben pályázatot benyújtó — dolgozója vagy teamje részesülhet.

Javasolt pályázati témakörök

— Jól értékesíthetõ és gazdaságosan gyártható új termékek elõállítása, különös tekintettel a továbbfeldolgozott termékek arányának növelésére. — Anyag- és energiafelhasználást csökkentõ mûszaki-gazdasági megoldások. — Versenyképes minõség megvalósítását célzó minõségfejlesztési, minõségbiztosítási módszerek, minõségjavító technikák és technológiák. — Munkavédelem és munkabiztonság továbbfejlesztését elõsegítõ javaslatok. — Környezetvédelmi fejlesztések megvalósítását elõsegítõ megoldások. — Munkaerõ-szerkezet átalakítását és munkahely-teremtést elõsegítõ humán, mûszaki és gazdasági megoldások, javaslatok. — Információs rendszerek fejlesztése, hatása a termelési, gazdasági folyamatokra. — Egyéb más, tudományos eredmények gyakorlatban történõ bevezetését célzó, ill. vállalatcsoporti fejlõdést elõsegítõ alkotások és megoldások.

Pályázati Díjak

Egyének által benyújtott eredményes pályamûvek az Alkotói Nívódíj I. fokozatával 200 000 Ft, II. fokozatával 180 000 Ft, III. fokozatával 160 000 Ft, összegû anyagi elismerésben részesülnek, oklevéllel és plakettel. Teamek által benyújtott kiemelkedõ pályamunkák az Alkotói Nívódíj I. fokozatával 300 000 Ft, II. fokozatával 250 000 Ft, III. fokozatával 200 000 Ft, összegû anyagi elismerésben részesülnek, oklevéllel és plakettel. (A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.)

Jelentkezés

A pályázaton részt venni elõzetes jelentkezés alapján lehet. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a pályázók adatait (név, munkahely, cím, telefon), a pályázat címét, a téma maximum 1000 szavas vázlatát legfeljebb 3 oldalon (cél, problémafelvetés, problémamegoldás, várható eredmények). Határidõk Pályázatok benyújtása: 2009. április 1-jéig Pályázatok értékelése, díjak átadása: 2009. május 30-áig. A díjak átadására az Alkotók Napja konferencia keretében kerül sor. Az elõzetes jelentkezéseket és pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros, Pf. 110. A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefon: (25) 581-303, 06 (30) 520-5760. Dunaújváros, 2008. december 1. Az Alapítvány Kuratóriuma

Appraisal of st Semestral Economic Management of Dunaferr Co. Ltd

Recommend Documents