(Nyikolaj Mihajlovics Karamzin)
Módszertani pályázat Anyanyelvi tehetséggondozás lehetőségei az alsó tagozat 1-4 évfolyamán, tanórán és tanórán kívül
Készítette: Juhászné Pintér Éva Tiszalúci ÁMK Arany János Ált. Isk. 3565 Tiszalúc, Hársfa utca 13. 1
Néhány szó magamról: 1986-ban a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán szereztem tanítói diplomát. Ezután a kazincbarcikai Ádám Jenő Általános Iskolában kezdtem el tanítói munkámat. Majd 1990-ben Tiszalúcra költöztünk és azóta is itt tanítok. Mivel iskolánkban lehetőségem nyílott arra, hogy nagy felmenő rendszerben tanítsak nem csak a tanórai fejlesztések, hanem a tanórán kívüli szakköri munka is lehetőséget adott számomra, hogy foglalkozhassak tehetséges gyermekek fejlesztésével. Sokáig a diákönkormányzat munkájába is bekapcsolódtam, amiért 2000 májusában KIVÁLÓ MUNKÁÉRT elismerést kaptam a Szerencsi Közoktatás - Ellátási Körzet napja alkalmából. 1997 decemberében szereztem szakdiplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán szervezett Közoktatási Vezető szakirányú továbbképzésén. Több módszerrel is megismerkedtem tanításom során, tanítottam a Romankovics - féle tankönyvcsaládból majd Dr. Lovász Gabriella módszerével. Jelenleg az Apáczai Kiadó könyveit használom. Továbbképzéseken megismerkedhettem a projekt módszerrel, a kooperatív tanulással, a Kedves-ház pedagógiával. Mindezek lehetőséget adtak számomra, hogy sokféle módszer közül válogatva próbáljam megtalálni tehetséges tanítványaim számára a lehető legjobb utat, hogy képességeiket, tehetségükhöz mérten fejlesszék. Ezekből a feladatsorokból szeretnék egy kis csokrot most bemutatni.
I. Tanórai fejlesztések lehetőségei Minden gyermek számara a legfontosabb, hogy jól ki tudja magát fejezni. A nyelv eszköz abban, hogy világosan és érthetően közölni tudja gondolatatait. Különösen fontos szerepe van ebben (az édesanya mellett) az iskolába lépő gyermek számára az óvodának illetve az első osztályos tanító néninek.
2
Ezt akkor értettem meg igazán mikor elolvastam Montágh Imre: Nyelvművsség ( A beszéd művészete )című könyvét. Rávilágított sok olyan összefüggésre, melyeket már eddig is ismertem, de utána tudatosan alkalmaztam.
I. 1. Beszédfejlesztés, kifejezőkészség erősítése 1. osztályban „A beszéd a legtökéletesebb kifejező mozgás” /Montágh/ „A beszédet nem örököljük, hanem szüleinktől, illetve gyermekkori környezetünktől tanuljuk. Úgy beszélünk, ahogyan velünk beszéltek az első négy-öt évben. Beszédszerveinket viszont örököltük. … Veleszületett adottságainkat viszont fejleszthetjük. … Beszédünk egész életünkön keresztül változik, alakul.” /Montágh/ A helyes szóbeli kifejezőkészség alapozásában fontos szerepe van az iskola kezdeti szakaszának. Nem is gondolnánk, hogy milyen fontos szerep van azoknak az apró lépéseknek, melyek első, melyeket első osztályban végzünk ennek érdekében.
I.1.1. a. Légző gyakorlatok szöveg nélkül Feladat: - hanyatt fekvés, lazítás, feszítés - oldott hanyatt fekvés (relaxálás) önkéntelen rekeszlégzéssel. - mély belégzés, nyújtott kilégzés. ( Addig lélegezz, míg elszámolok pl. 5-ig. ) - kilégzés hangokkal ( s, f, sz ) - „vonatba állás” a légzés ellenőrzése egymáson. - feladatmegoldás közben nyújtott kilégzés (Addig lélegezz ki, míg 3-szor átadod a labdát a társadnak ) I.1.1. b. Légző gyakorlatok szövegekkel - mondóka bizonyos sorainál vegyél levegőt (Kezdetben csípőre tett kézzel ellenőrizzük a rekeszlégzést) 3
Mondóka: Süssünk, süssünk valamit Azt is megmondom hogy mit lisztből legyen kerekes tökéletes, jó édes. Feladat: Mindig egyre több szöveget mondjunk ki egy levegővel.
Az iskolába lépő gyermekek gyakran beszédhibával kerülnek az első osztályba. A pedagógus felelőssége ebben a tekintetben is nagy, hiszen ki kell szűrni, hogy a fogváltás miatti problémáról vagy logopédiai kezelést igénylő problémáról van-e szó. Nagyon fontos, hogy megtanítsuk a helyes hangejtésre tanítványainkat, és megtanítsuk őket, hogyan használják a fülüket, mert itt alapozhatjuk meg helyesírásukat. A rövid és hosszú magán és mássalhangzók pontos ejtésének megtanítása KULCSFONTOSSÁGÚ. I.1.2.a, Szövegmentes hanggyakorlatok - Történetekhez hangok kapcsolása: -fúj a szél: f -sziszeg a kígyó: sz -megy a repülő: r - Összekapcsolás légző gyakorlattal - Történet mesélése, hangoztasd! Egyszer egy kiscica (ccc) elindult az erdőbe. Fújt a szél (s). Nagyon félt (f). A bokorból egy kígyó (sz) sziszegett rá. Futni kezdett. Találkozott a jóságos medvével (mm). Ő kivezette az erdőből. I.1.2.b, Szöveges hanggyakorlatok magán- és mássalhangzók hosszúságának gyakorlására. Pici csomag, pici csónak,
vizes csomag,vizes csónak,
belepattant,
azóta is,csak tocsognak.
be a tóba, 4
I.1.2.c, Szöveges gyakorlatok ritmizálással. A ritmikus gyakorlatok elősegítik a helyes beszédlégzést és nyelvünk természetes lüktetését felhasználva a szótagolást. Fontos, hogy a gyermek érezze ezt a lüktetést, ez segíti, készíti elő a helyesírását a felsőbb évfolyamokon (szótagolás, kiejtéstől eltérő szavak helyesírása, szó és mondathangsúly megfelelő alkalmazása). Gyakorlatok: Tó vize,tó vize,csupa nádszál, egy kacsa,két kacsa,odacsászkál, Sárban ezer kacsa bogarászik, Reszket a tó vize, ki se látszik. ( Légző gyakorlat, hanggyakorlat, tempógyakorlat, ritmizálás) I.1.2.d, Szöveges gyakorlatok mozgásos elemekkel A mozgás nagyon fontos, különösen első osztályban, ahol a gyermek, tartós figyelme még rövid ideig tart és egyénenként változó. Ezzel kikapcsolhatjuk, felfrissíthetjük a gyermekeket, ujjlazításra és iránygyakoroltatásra is kiválóan alkalmasak, valamint tananyag elsajátítására. -Ujjlazítási feladat: Erdőben egy házikó,
Kint nincs senki
Ablakában nagyanyó,
Bent nincs senki
Lám egy nyuszi ott szalad,
Lent nincs senki
Az ajtaján bekopog.
Fent nincs senki
Kérlek, segíts énrajtam.
Balra nincs senki
A vadász a nyomomban,
Jobbra nincs senki
Gyere nyuszi sose félj,
Előttem nincs senki
Megleszünk mi kettecskén.
Mögöttem nincs senki És már nem is félek 5
(Hangerőgyakorlat, légző gyakorlat, irányok gyakoroltatása mozgással)
Hétfőn egy szem makkot leltem, Kedden délben földbe tettem, Szerdán este vödröt vettem, Csütörtökön megöntöztem, Pénteken csak nézegettem, Szombaton már büszkélkedtem, Vasárnap az én tölgyfámról, annak mind a tíz ágáról, száz szem makkot leszedtem. ( Ujjlazító gyakorlat)
I.1.2. e. Mondókák, beszédtechnika javítására Weöres Sándor: Regölő Három görbe legényke, Róka, rege, róka. tojást lopott ebédre, róka, rege, róka. A kutya lerántotta, róka, rege, róka. Egyik szidta gazdáját, róka, rege, róka. Másik meg a fajtáját, róka, rege, róka, Harmadik az ükapját, 6
róka, rege, róka, Hozzávágta kalapját, Róka, rege, róka. ( Tempó és hangerőgyakorlat is egyben) A jó hangoztatás alapja tehát a helyes ejtésnek, jó helyesírásnak, biztos szóbeli kifejezőkészségnek, ami elengedhetetlen a képességek kibontakoztatásánál, hiszen ezáltal fejezzük ki magunkat. A helyes és biztos hangejtés, a biztos betűfelismerés vezet a helyes, pontos olvasáshoz, ami remélhetőleg első osztály végére megtörténik. Ezzel párhuzamosan folyik egy következő mérföldkő, az értő olvasás fejlesztése. Az értő olvasás vezet a szókincs bővüléséhez, ismeretszerzéshez, amit ha nem tanítunk meg, még a legtehetségesebb gyermek is elvész.
I. 2. Az értő olvasás fejlesztésének lehetőségei - Mondókák elsajátítása, mesélés képről, - Szó és mondatértelmezés - Bábjáték az olvasott meséről - Szerepjáték az olvasott mese alapján
Második osztályban a környezetismeret illetve magyar nyelv és irodalom tantárgyak összekapcsolása kiváló lehetőséget ad arra, hogy a motiváció a lehető legjobb legyen ahhoz, hogy a szövegek, melyeket a gyermek elé teszünk, meghozzák a várt eredményt. I.2.1. a. Projekt módszer Őszi kirándulás az erdőbe. Minden ősszel elmegyünk és még mielőtt a témakör elkezdődne élőben megcsodáljuk a Bükk nevezetességeit. Megfigyeljük az őszi erdőt. Megtekintjük a Hermann Ottó Emlékházat, és az ott kiállított növényeket, állatokat.
7
- Terméseket gyűjtünk, amelyből különböző figurákat készítünk technika órán. - Élő sarkot készítünk a gyűjtött anyagokból. Fakéregből fát készítünk, mohát, falevelet helyezünk el, gombákat stb. Elkészítjük az erdő szintjeit. - Kooperatív munka keretében szógyűjtés. Feladat: gyűjtsetek az erdő szintjeihez állatokat, olvassatok utána, melyik állatra milyen különlegesség jellemző! - Olvasmányok állatainak elhelyezése az élő sarokban.Pl.: Móra Ferenc: Cinege cipője című vers állatai: búbos banka, bölömbika, daru, gólya. - Ehhez kapcsolódóan szövegértési feladatok. Romankovics András: Állatokról szóló leírások e feladatlapja segítségével /1.sz. melléklet/ - Folyamatos szövegalkotás a tanult állatokról, csoportmunkában. Feladat: írjanak a csoportok 4-5 összefüggő mondatot a választott állatról. Tegyetek fel kérdéseket a tanult állatról. Fogalmazzatok 1-1 feladatot a szöveghez. - Borítékos játék. Feladat: mindenki kap egy borítékot, melyben állatok képeit látja, vagy állatokhoz kapcsolható tárgyakat, valamint szókártyákat. Vedd elő annak az állatnak a képét, amelyik nevében van (ly) betű! Melyik a borítékodban az a szó, amelyik 3-tagú? Vedd elő annak a tárgynak a képét, melyben van hosszú magánhangzó, mássalhangzó. Találsz-e a borítékodban avarszinten élő állatot, melynek nevében van kétjegyű mássalhangzó? A feladatvariálás gyakorlatilag végtelen, szorosan összekapcsolódik a környezetismeret, magyar nyelv és irodalom, technika, rajz, ének-zene tantárgyakkal, melyek során szinte észrevétlenül szereznek plusz ismereteket, mindenki a saját képességeinek megfelelően. A projektzárás az elkészült élő sarok, rajzok, valamint kis ismeretterjesztő szövegek kiállítása, melyeket a gyermekek készítettek el. Feladatlapok, melyek feladatait ők állították össze. Ez több hónapot felölelő folyamat.
8
II.2.2.a. Olvasás füzet folyamatos használata az órán feldolgozott olvasmányokhoz, versekhez. Fontosnak tartom ezt a füzetet, hiszen ezzel alapozom a 3.-4. osztályos fogalmazás tantárgyat, előkészítem a szóbeli, írásbeli fogalmazások elkészítését, nem utolsó sorban a szövegértést erősítem önálló, páros és csoportos munkák során. Feladatok: -
Készíts rajzot az olvasottakhoz, próbáld lerajzolni a szereplőket, próbáld lerajzolni a helyszínt, adj új címet a neked legjobban tetsző részről és írd le egy mondattal! /2.sz. melléklet/
Közös feldolgozás után: jellemezd a szereplőt néhány szóval, szőlőfürtábra, páros munkában: írjatok + és – tulajdonságokat a szereplőkről. Vázlatírás először közösen, majd csoportban, páros munkában, önállóan. Közmondásgyűjteményből közmondás másolása a történetekhez. Fejezd be a mondatot az olvasottak alapján. Fogalmazz meg: kérdő, felszólító, felkiáltó és óhajtó mondatot a történetről. Második osztály végére mindenki képességeihez mérten biztosan tud tagolni egy szöveget, ki tudja emelni a tanulságát, közmondásokat és szólásokat tud kapcsolni a történethez. Megérti a szöveget és véleményt tud alkotni róla. Tulajdonságokat tud rendelni a szereplőkhöz, és talán az egyik legfontosabb dolog, hogy több-kevesebb sikerrel mesélni tudnak, szóban megnyilvánulnak, tömörítenek és kiemelik a lényeget. A legtehetségesebbek pedig már akár önállóan is írnak mesét, vagy mese befejezést.
II. Tehetséggondozás a 3-4. évfolyamon tanórán és tanórán kívül A 3.-4. évfolyam fő feladatának a következőket tartom az anyanyelvi nevelés területén, melyeket tanórai és tanórán kívüli szakköri foglalkozásokon szeretném, ha megvalósulnának. 9
Bátor szóbeli megnyilvánulások, összefüggő mondatalkotás szóban és írásban, folyamatos szókincsbővítés, részképességek folyamatos fejlesztése.
II.1. Üdvözlő játék Jó reggelt, jó veled találkozni, mert …, rímet a rímmel (páros munka), olvasás füzetbe önálló vázlatírás,tömörítés, meseírás. Rímhányó: rímelő szavak gyűjtése megadott témakörben. -
Versírás /4.sz melléklet/
-
Nyelvtani feladatokhoz kapcsolódó szövegalkotás, szótagpótlás. /5.sz. melléklet/
-
Fogalommagyarázat feladat: saját szavaiddal magyarázd meg és írd le a hibásan leírt foglalkozások jelentését. /6.sz. melléklet/
II.2. Folyamatos szókincsbővítés: betűváltoztatás, szólások és jelentésmagyarázatok, kakukktojás, tréfás kérdések, szó a szóban. /7.sz. melléklet/ - Jelentésmagyarázatok párosítása fogalommal, szöveg szavainak helyettesítése rokon értelmű szavakkal, szólások kiegészítése rokon értelmű szavakkal, szótagforgó. /8. sz. melléklet/
10
II.3. Részképességek folyamatos fejlesztése (figyelem, emlékezet, gondolkodás, képzelet) -
Keresztrejtvények, titkosírás, képrejtvény, szó a szóban feladat: milyen más szavak bújtak el a szavakban? /9.sz. melléklet/
-
A földrajzi nevekben különböző tulajdonnevek bújtak el. Dunaföldvár, Pestimre, Máriapócs, Bodrogkeresztúr, Tiszafüred stb.
-
Szó a mondatban. /10.sz. melléklet/
-
Mennyit érnek a nevek! Vali= 5+50+1, Misi= 1000+1+1, Dalma= 500+50+1000.
-
Mondat kiegészítések.
-
Feladat: egészítsd ki a mondatot a leginkább odaillő szóval! /11.sz. melléklet/
II.4. Írásbeli kifejezőkészség alapozása, fejlesztése -
Mit látsz a képen? Szókártyákról szóírás!
-
Képről szavak gyűjtése.
-
Mondatalkotás.
-
Kusza mondatok. Szavak sorba rendezése. (A után kutat vadalmafa gyümölcs alatt a sün)
-
Szóhatárok keresése. Avadalmafaalattsüngyümölcsután kutat)
-
Mondathatárok keresése. A vadalmafa alatt kutat a sün készülődik a télre almát gyűjt
-
Szó és mondathatár együttes keresése 11
(Avadalmafaalattgyümölcsutánkutatasünkészülődikatélrealmátgyűjt) -
Mondat és szóhatárok együttes keresése.
-
Eseményképek sorba rendezése. Mondatalkotás. Lejegyzés.
-
Összekevert történet időrendi sorrendjének felállítása. /12.sz. melléklet/
-
Vázlatírás.
-
Vázlatpontok fűzése rövid történetté.
-
Hiányos történet kiegészítése.
-
Hiányos történet befejezése.
-
Rakoncátlan avagy rakontáctalan szótagok /13.sz. melléklet/
Ahhoz, hogy 4. osztályban már önállóan tudják írásban megfogalmazni gondolataikat megfelelő szókinccsel kell rendelkezniük, birtokában kell lenni a megfelelő képességeiknek és el kell sajátítani azokat az ismerteket, melyek a fogalmazáshoz elengedhetetlen (tömörítés, lényegkiemelés, időrend, stb.). Mindezek tükrében bizton állíthatom, hogy nagyon fontos szerepe van ebben az alsó tagozat minden évfolyamának kezdve a légző gyakorlatoktól a legbonyolultabb helyesírási, szövegértési feladatsorokig. Nem lehetnek üresjáratok a tanítás, tanulás folyamatában. Az anyanyelvi kompetencia, mint kulcskompetencia pedig fontos az életben való eligazodáshoz, további ismeretszerzéshez. Halász Gábor mondta: „ A kompetencia az a
képességünk és hajlandóságunk, hogy a
bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. „ Minden erőmmel azon vagyok, hogy tanítványaim az ismereteket a lehető legjobb tudásuk, tehetségük szerint kamatoztatni is tudják.
12
Mellékletek 1. sz. melléklet
13
2. sz. melléklet
14
3. sz. melléklet
15
4. sz. melléklet
16
17
5. sz. melléklet
6.
18
6. sz. melléklet
19
7. sz. melléklet
20
21
22
8. sz. melléklet
23
9. sz. melléklet
24
25
26
27
28
29
30
10. sz. melléklet
31
11. sz. melléklet
32
12. sz. melléklet
33
13. sz.melléklet
34
Bibliográfia 1. Montágh Imre: Nyelvművesség ( A beszéd művészete) 2. Simon Gabriella: Kompetenciaalapú oktatás, kompetenciaalapú tanítási, tanulási programok 3. Jakó Melinda: A kompetencia fogalmának értelmezési lehetőségei 4. Hortobágyi Katalin: A projektmódszerekről 5. Chrappán Magdolna: A tantárgyi integráció fontosabb neveléselméleti és didaktikai kérdései 6. Romankovics András: Olvasóiskola. Feladatok 1-4. Állatokról szóló leírások 7. Takács Mariann: Hej, írás, helyesírás! 8. Erdődiné Sándor Katalin-Barta Jánosné-Szalay Mária: Tud6od 2., 3., 4. 9. Vannay Aladárné: Szórejtő-Szófejtő 10. Landy Tamásné: Unatkozol? Nyiss ki! (Játékos feladatok 3. osztályosoknak) 11. Székely Balázsné: Részképességek! II. Gyakorló feladatok
35
Tartalomjegyzék
I. Tanórai fejlesztések lehetőségei ..................................................................................................... 2 I. 1. Beszédfejlesztés, kifejezőkészség erősítése 1. osztályban .......................................................... 3 I. 2. Az értő olvasás fejlesztésének lehetőségei ................................................................................. 7 II. Tehetséggondozás a 3-4. évfolyamon tanórán és tanórán kívül .................................................... 9 II.1. Üdvözlő játék ............................................................................................................................ 10 II.2. Folyamatos szókincsbővítés: betűváltoztatás, szólások és jelentésmagyarázatok, kakukktojás, tréfás kérdések, szó a szóban........................................................................................................... 10 II.3. Részképességek folyamatos fejlesztése (figyelem, emlékezet, gondolkodás, képzelet) ........... 11 II.4. Írásbeli kifejezőkészség alapozása, fejlesztése.......................................................................... 11 Mellékletek ...................................................................................................................................... 13 Bibliográfia ....................................................................................................................................... 35
36
