ANYANYELVI STRUKTÚRÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Anyanyelvi struktúrák és kommunikáció -1-

ANYANYELVI STRUKTÚRÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Fábián Györgyi


Tématérkép a 9. évfolyam anyagához 1. A kommunikációról Szűkebb értelmezése: humán kommunikáció, kapcsolat a környezettel

Az „én és a „nem én”, a személyiség és külvilág, az adó és vevő jelbe foglalt üzenetekkel érintkeznek egymással

A társadalmi környezet hatására a személyiségben a közösség elvárásai is tükröződnek

Az ember képessége az észlelés, az érzelem, az emlékezés, a cselekvés és a gondolkodás; az ember, reagál, kezdeményez és beszél.

Az egységnyi információ = a bit, az egységnyi gondolat = a mondat – a mondattani ismeretek felelevenítése

2. A beszéd az emberi érintkezés szolgálatában (az adó és a vevő) A beszédhelyzet a nyelv környezetének tekinthető

A nyelv a társadalom hatására változik, rétegződik

A hivatali írásbeliség és a közéleti szóbeliség társadalmilag legerősebben meghatározott érintkezési forma. (Hivatali írásbeliség leggyakoribb műfaja az önéletrajz, a hivatali szóbeliség műfajai: a vita, a meggyőzés, a tárgyalás.) A szöveg = teljes gondolat; megszerkesztett üzenet, amelyben az egyén és világ kapcsolata tükröződik


3. A kommunikáció közege és csatornái a) A jel (önmagán túlmutató dolog, amelye jelentéssel rendelkezik)

b) A jelrendszerek a társadalomban: a könyvtár

b) nem nyelvi jelek, a nem verbális

kommunikáció: mimika, tekintet, mozgás, távolságtartás, öltözködés, magunk által teremtett környezet

A nyelv jelentéssel nem bíró eszköze: a hang. A hantani ismeretek felelevenítése, a hangalak és jelentés, a motivált szavak

A nyelvi jelrendszer A szó és a szóalak A szavak és a köztük lévő összefüggés a nyelv eszközrendszerének tekintendő: a szó a szóalak a szószerkezet

4. A nyelv és nyelvhasználat : kérdések és válaszok, ismétlés Grétsy László tanár úr útmutatásai alapján


A kommunikációról Mit nevezünk kommunikációnak? A közlésfolyamat bemutatása: a kommunikáció résztvevői és egyéb tényezői Milyen különbségek jellemzik az írott és beszélt nyelvet? Kommunikáció és társadalom A kommunikáció, a szöveg és a mondat kapcsolata A kommunikáció funkciói és a mondatfajták Az egyszerű mondat és részei Az összetett mondatok A kommunikáció fogalma A szó története felvilágosít a szó jelentéséről. A kommunikáció latin eredetű kifejezés. Az alábbiak szerint képzelhetjük el a szó születését: munus1 = kötelesség, szolgálat communitas2 = közösség communicare3 = megbeszélni communcatio4 = részvétel egy közlésben A kommunikáció közlésfolyamat. A biológiában a sejtek, idegpályák, gének stb. együttműködése éppúgy kommunikáció, mint ahogy a fizikai kapcsolatokat is egyfajta kommunikációnak tekintjük (ld. villanykapcsoló, vízcsapok, relék, a számítógépes kommunikáció). Tágabb értelemben tehát a kommunikáció a fizikai, a biológiai, az emberi világban egyaránt megvalósuló együttműködés. De kommunikálunk akkor is, amikor most üdvözöljük Önöket, s tanulmányaikhoz sok sikert kívánunk:

Szűkebb értelemben az emberi érintkezés során alkalmazott - többnyire szándékolt és kölcsönös - jelhasználatot humánkommunikációnak nevezzük. Működésének alapfeltétele egy közös tudásalap, a kód, az alkalmazott jel ismerete. Az emberi érintkezés során elsősorban olyan jeleket használunk, amelyeket a másik ember is megért. A résztvevőknek tehát ismerniük kell azt a megegyezéses jelrendszert, konvenciót, amely az alkalmazott jelekhez jelentéseket kapcsol. A jelek

1

Ejtsd: munusz Ejtsd: kommunitász 3 Ejtsd: kommunikáre 4 Ejtsd: kommunikáció 2


értelmezéséhez szükséges tehát ez a megállapodás, azaz a használt kód ismerete, azonos nyelv használata. A közlésfolyamat két alapvető tényezője az adó és a jeleket értelmező vevő (pl. az író és az olvasó, a beszélő és a hallgató). E folyamat azonban nem független az emberek közti viszonyoktól, azaz a mindenkori beszédhelyzettől (a beszélők közt kialakult kapcsolattól).  Az alábbi viccben például a jelértelmezés hibája idézi elő a humoros hatást: A hivatalnok kérdőívet tölt ki. -Mennyi az évi fizetése? -Ki az az Évi? A leírt szövegben látható egy olyan szabályszerűség, amely kizárja a félreértést. Ugye ismeri a kis- és nagybetűk jelentés-megkülönböztető szerepét? A tréfás párbeszéd kapcsán elgondolkodhatnánk az írott és a beszélt nyelv különbségeiről.  Gyűjtse össze az írás és beszéd közti különbségeket (a technikai megvalósítás, az időbeliség, a közvetlenség, a maradandóság, a tudatosság, a szabályozottság tekintetében)!  A kommunikáció két fő tényezője: az adó és a vevő (jeladó, jelkibocsátó és jelfogó, jelolvasó). A köztük létrejövő kapcsolathoz azonban egyéb tényezők is szükségesek: az egyik a jelben megnyilvánuló üzenet, a hír, a közlés, illetve az a csatorna, közvetítő közeg, amin a jelbe foglalt üzenet eljut a kommunikáció résztvevőihez. Manapság egyre gyakrabban előforduló jelenség a zaj, ami a kommunikációelmélet szaknyelvén is hasonlót jelent: a zaj gátolja az üzenetközvetítést, zavarja az információ-felvételt, vagy teljesen akadályozza azt.

adó információfor rás

üzenet

vevő címzett

Vizsgáljunk most meg néhány kommunikációs helyzetet! Minden elemében megfelelnek fenti fogalommagyarázatunknak? Miért különlegesek az alábbi szituációk?


1. Kommunikáció-e a rémhír? Hiszen a rémhírnek nincsen hírértéke, de….! Segítségül elmesélünk egy történetet. Orson Welles a világhírű amerikai filmrendező pályája kezdetén egy rádiójátékkal keltett feltűnést az USA-ban. A darab – úgy tűnt – hogy valóságos beszámoló, híradás egy észak-amerikai katasztrófáról. A hallgatók többsége annak is vette. És valóban menekülésre fogták a dolgot. 2. Lehet-e a számítógéppel kommunikálni? Csatorna vagy vevő-e a kompjuter? 3. Figyelje meg jól Háy Ágnes (rendhagyó) képregényét és fogalmazza meg véleményét! A bemutatott állapotra a kommunikációelmélet megteremtett egy fogalmat is: az ún. belső beszéd, beszédgondolkodás fogalmát. A puszta gondolkodáshoz képest azonban a képregényben nagyszabású változások is történnek.


A művészet sajátos lényege a benne rejlő többletjelentés, ezért minden műalkotáshoz többféle értelmezés is társítható. Véleménye szerint milyen művészi üzenetet közöl a Képregény című alkotás?  Ha az ember elzárkózik a világ elől, akkor csak önmaga hangját fogja hallani.  Egyéni elhatározás kérdése, hogy az ember ledönti-e a személye köré épített falakat, és kiszabaduljon önmaga börtönéből.  A szavaknak csak akkor van értelmük, ha az ember kilép saját önzése keretéből. 4. Olvassa el Karinthy Frigyes Üzenet a palackban versrészletét! Mi itt a közlésfolyamat akadálya? „Most ezt a pár kusza sort Bedugaszolom az üres borospalackba S a palackot lehajítom. Kockavetés! Tetves gyöngyhalász, ha találja dobja szemétre Törtívű kagylót, De betűlátó tengerész kezébe ha kerül Ím által üzenem: Itt vagyok az Elhagyatottság Harmincadik Szélességi, a Szégyen Századik Hosszúsági S a fogat összeszorító Dac Végső Magassági Fokán, valahol messze vidéken És kíváncsi vagyok, lehet-e még jutni előbbre.” (A költőkkel azonban vigyázni kell, mert olykor a tudomány jeleit is költői képpé, több jelentésű jellé alakítják: tudjuk, magassági fok nincsen, de Karinthy a tudomány egy jelentésű, közmegegyezéses jeleihez érzelmi tartalmakat kapcsol, s ezzel új jelentéssel ruházza fel őket.) 5. Elemezze a közlésfolyamat szempontjából egy terrorista merénylet folyamatát! (A kommunikációnak egyik sajátos állapota a titok, amely arra szolgál, hogy kizárjunk valakit vagy valakiket a közlésfolyamatból. A hírszerzés ennek az ellentéte. Ezt a két folyamatot bekódolásnak és dekódolásnak nevezzük. A titoktartás és a titkok leleplezésének igénye azzal összefüggésben merül föl, hogy a tudás hatalom.) És-sel csak ritkán kezdünk mondatot, de a 6. feladat és a következő anekdota közti kapcsolat érzékeltetésére a mondat elejére kerül. A szöveg jelentéstartalma esetenként megengedhetővé, sőt szükségessé is teszi a kötőszó mondat eleji használatát. Másrészt a nyelvi devianciát, a nyelvi szabályoktól való eltérést is lehet kommunikációs eszközként használni, hiszen többnyire ez figyelemfelhívó hatású, csak az a baj hogy mostanában túl sokan élnek vele, és ez zavarhatja normaérzékünket.


És hogyan kapcsolódik ez a történet az előző feladathoz? Humphrey Bogart, a világhírű színész felesége annyira féltékeny volt, beképzelte, hogy férje más nők után szaladgál. Az asszony figyeltetni kezdte őt, bár Bogie egyedüli gyengéje az ivás, a szórakozás volt. Hamarosan észrevette, hogy egy fiatalember követi. Ezért felhívta a nyomozó irodáját. - Itt Humphrey Bogart! Önök egy férfival figyeltetnek engem. Lennének olyan szívesek kapcsolatba lépni vele, és megkérdezni tőle, hogy éppen hol is vagyok. 6. Mi történik a kommunikációelmélet szempontjai szerint e tankönyv elolvasásakor? Üzenet: a tananyag Feladó: a Jel: társadalmi az tudásalap anyanyelv elosztását szabályozó vizsgaköve telmények, ill. a tankönyvír Kommunikáció és társadalom ó

Csatorna: A tankönyv, a papír, a nyomdafesték stb.

Vett jel: a tartalom

Vevő: a címzett, a tanulni szándékozó olvasó

Zajforrás: pl. rosszul nyomtatott oldalak

„Kommunikációs helyzetben nem lehet nem kommunikálni.” A kommunikáció nem pusztán információtovábbítás vagy jelentésközvetítés, hanem a társas kölcsönhatás egyik fajtája, pl. emberi viselkedés. A kommunikáció (a közlésfolyamat) keretét megszabó beszédhelyzet a társadalmi viszonyok tükörképe: kényszer és szabadság egyensúlya. A társadalmi együttélés szabályai határozzák meg egymáshoz fűződő viszonyainkat s az egymással folytatott kommunikációnkat is. 1. Az alábbi szövegrészletekben hogyan viszonyulnak egymáshoz a beszélgetésben résztvevők, ill. a kommunikációs helyzethez? Válaszát megkönnyítheti az alábbi felsorolás:    

elfogadóan és lazán, feszengve, idegenül, elutasítóan, nyeglén, elutasítóan, keserűen.

a) - Miért nem tanulsz, fiam? Mindig egyeseket hozol nekem haza. - Úgyis mindig kertes házban, nagy fák árnyékában akartál élni. – azzal felállt, és becsapta maga után az ajtót.


b) Amikor a főnöke elhallgatott, a kínos csendben a titkárnő hangosan dobolt ujjaival az asztalon. - Ezzel akkor el is mehetek? – kérdezte. c) „Misi hallgatott: - Nem halottad? Mi az apád? - Ács. - Na meglátszik. Így nevelni rá a hazugságra...Ez bele van trenírozva a hazudozásba. Miféle anyja, apja van az ilyennek! Misi erre a szóra merev lett, s a fogát összeszorította, s úgy nézett izzó pillantással a tanárra, hogy majdnem felszúrta azt [...] már úgy állt, mint egy vascövek, állkapcsát összeszorította, s orrcimpái kitágultak, mint a lihegő lóé, fakó arca még fakóbb lett s úgy nézett ki, mintha egy pillanat múlva kész volna nekimenni a tanárnak.” (Móricz: Légy jó mindhalálig) Az első szövegben a szülő és gyermek viszonyában az apa irányító szerepe kerül előtérbe, s a gyermek viszonya csak válasz erre az alaphelyzetre. A második helyzet munkahelyi életből származik. A főnök-beosztott viszonyát az alárendeltség határozza meg. Ezt a hierarchikusságot 5 a titkárnő feszült kérdése csak fölerősíti. Ki tudja, talán éppen megkapta felmondását, vagy elmarasztalták egy el nem végzett munka miatt? A harmadik példa Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényéből való. Az iskola beépíti a társadalom együttélési normáit tanulóiba, szocializál, de olykor a társadalmi szereptanulás folyamatába hiba csúszik. 2. Móricz Zsigmond Isten háta mögött c. regényének első fejezetéből emeltünk ki részleteket. A kisváros, Ilosva társadalmát, az emberek közti viszonyokat tárja fel, leplezi le az író. A főutcát láthatjuk, éppen az ott elhaladó emberek magatartását figyeljük: a) – Jöjjön csak, Bardócz kolléga! – szólt elibe. A fiatalember amúgy is szembejött, s ha akarta volna sem kerülhette volna el a találkozást, így fölöslegesnek találta, hogy „az egész város szeme láttára” integet neki. Hiszen utóvégre nem is feljebbvalója. b) …a másik oldalon a vaskereskedés ajtajában kinn áll Piacsekné, s odaköszönt neki: - Kezit csókolom! – Halkan mondta a köszönést, úgy se hallaná meg az, akinek szól. c) A borbélynál senki sem volt, s a kopasz szájú Pecsenye kijött a tanító elébe a cifra szúnyogháló mögül. – Alászolgája tanító úr! Nem tetszik besétálni? 5

hierarchikusság – társadalmi rangsor, egymás fölé rendelt tisztségek, hivatalok


d) Szórakozottan ment előre, s csak a legutolsó pillanatban vette észre, hogy a túlsó oldalon szembejön rá a polgármester. Ijedtében, hogy elmulasztja a köszönést, olyan nagyon megemelte kalapját, ami sehogy sem illet ahhoz a feszült viszonyhoz, ami köztük volt. 3.Hogyan elevenednek meg a társadalmi viszonyok, hogy „beszélik életre” az emberek közti szerephelyzeteket a magyar nyelv köszönési formulái? Mi a véleménye a magyar nyelvben a kapcsolatteremtés meggyökeresedett nyelvi mintáiról? Nem okozott még Önnek gondot: a „csókolom, hogy tetszik lenni?” alkalmazása? A japán nyelv a magyar nyelvhez képest jóval több, a társadalmi tekintélyhez szabott köszönési formát teremtett, nem véletlenül. A japán társadalom sokkal erősebben épül az osztálytagolódásra, a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyzet erőteljesebben szőtte át az emberek hétköznapjait. 4. Figyelje meg az alábbi szöveget a bennük megjelenő beszédhelyzet alapján! A társadalmi szerep együttélési normákhoz való alkalmazkodást jelent. A vállalt szerep jelzi, hogy a viselkedésminták milyen mértékben épültek be a személyiség egészébe. Hol változnak meg a szerepek a szövegben (alkalmazkodó, agresszív, lázadó, megalkuvó, függőhelyzetet kifejező, nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök)? Egy különleges „Übü-hangzót” találunk az idézetben, meglehetősen elítélendő módon jó néhányszor hallható ez a furcsa kettős hangzó a hétköznapi életben. Tudja azonosítani? Van-e jelentése a köpésnek? Mutassa be a kommunikációban résztvevők társadalmi helyzetét és érzelmi állapotukat! Alfred Jarry: Übü király (Harmadik felvonás, negyedik jelenet, részlet) ÜBÜ PAPA Ki a legvénebb köztetek? (Egy pór előlép) Hogy hívnak? A PARASZT Lecsinszky Szaniszló! ÜBÜ PAPA Akkor hát, potrohomadta, jól figyelj rám, mert különben ezek az urak lenyisszantják a pfüledet. Pfigyelsz-e, vagy sem? LECSINSZKYY Dejszen felséged még semmit se mondott! ÜBÜ PAPA Hogyhogy? Már egy órája beszélek. Vagy azt hiszed, azért jöttem, hogy a pusztába prédikáljak? LECSINSZKY Távol tőlem e feltevés. ÜBÜ PAPA Azt mondtam neked, add számba, jelentsd be tanyáid minden jövedelmét, különben pfelkoncoltatlak. Gyerünk hát, pfürge pfinánc pfiam, pfickándozzatok csak idébb azzal a pfinnyás pfinánc pfogattal! Behúzzák a taligát. LECSINSZKY De felség, nálunk az a szokás, hogy az egész község általjába fizeti az adót, százötven tallért, s már meg is fizette, most né, alig hat hete, Szent Mátyáskor!


ÜBÜ PAPA Nem lehetetlen, csakhogy én rendszerváltoztatást csináltam, s betétettem az újságba, hogy minden adót kétszer kell megfizetni, és háromszor azokat, amiket még ezután rovok ki. Ezzel a módszerrel ugyanis hamar meggazdagszom, aztán megölök mindenkit, s odébbállok. PARAPSZTOK Fenséges Übü király, irgalom! Könyörülj rajtunk! Szegény alattvalóid vagyunk! ÜBÜ PAPA Nem érdekel Pfizessetek! PARASZTOK Nem, nem bírunk!…Egyszer már megfizettük. ÜBÜ PAPA Pfizessetek! Különben végrehajtlak benneteket, kerékbetöréssel, karóba húzással és pfelnégyeléssel súlyosbítva! Potrohomadta! Hát ki itt a király? MIND Hát így vagyunk?…Fel, fegyverre! Éljen Bugrisláv királyfi, Isten kegyelméből lengyel és litván király! ÜBÜ PAPA Rajta pfinánc pfiaim! Teljesítsétek kötelességetek! Öldöklő csata, a házat összedöntik, csak az öreg Szaniszló menekül a mezőn át. Übü marad, s beszedi az adót. 4. A társadalmi szerep és az egyéniség együttesen határozzák meg az ember jellemét. A társadalmi kommunikáció a személytől számos normatív viselkedésmódot vár el, ezt szerepkényszernek is szokás nevezni. A társadalom szerepelvárásként szinte előírja a körülményekhez való alkalmazkodást, a kommunikációs minták használatát. A szerepelvárás a szerep tartozéka, ezt az egyén személyesen értelmezi, saját egyéniségéhez rendeli, s azt ténylegesen megvalósítja. A szerepteljesítményhez szükséges készségek:  helyzetfelismerés  információk gyűjtése, kezelése, továbbítása  tárgyilagos kritikai készség  stresszhelyzetek kezelése  konfliktuskezelés  döntési képesség  együttműködés munkatársakkal, partnerekkel  önfegyelem a) A személyiség megismerésének tényezői: - az észlelt ember = viselkedése, megjelenésének információ értékű elemei - az észlelő = korábban szerzett tapasztalatai: előzetes információi, önképe, előismeretei, előítéletei - a benyomás és önkéntelen tipikus képalkotás (a személyiségtípusok alapján) A Johari-ablak (az alkotók, Joseph Luft és Harrington Ingham nevéből kialakított fantázianév) a személyiség megismerését az ÉN és a MÁSIK kapcsolatából vezeti le.

ÉN


ISMEREM

M Á S O K

NEM ISMEREM

ISMERIK

nyílt terület

vak terület

NEM ISMERIK

rejtett terület

ismeretlen terület

b) Az egyik pszichológiai irányzat szerint a személyiség három énállapota háttérüzeneteket vált egymással. Ennek az az oka, hogy az ember önmagáról és a világról alkotott ítéletei a szülői minták, és ítéletek szerint fogadja el. Ezek a sémák a felnőttkorban is megjelennek, és e szerepek különböző változatait különböző módon alkalmazzuk az emberi érintkezésben: SZÜLŐ

FELNŐTT

GYERMEK

SZÜLŐ

FELNŐTT

GYERMEK

Figyelje meg József Attila Nem én kiáltok című költeményének részleteit! Melyikben jelenik meg a szerepkényszer, az előle való menekülés, ill. világgal (a környezettel) való együttműködés szükségessége?  „Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másokban moshatod meg arcodat.”  „Ó rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe –„  „Nem én kiáltok, a föld dübörög,


Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán” Játsszanak el most egy jelenetet! A párbeszédben részt vevő két személy csak a másik foglalkozását ismeri, a sajátját nem. Olyan természetes beszédhelyzetet kell teremteniük, amelyben egymást rávezetik önmaguk megfejtésére, saját foglalkozásuk felismerésére. Ön saját megítélése szerint melyik személyiségtípusba tartozik? introvertált, extrovertált alkalmazkodó, irányító problémamegoldó, kreatív (alkotóképesség) 5. A kapcsolatteremtés lépcsőit járjuk akkor, amikor az önkifejezés vágyának adunk hangot, de akkor is, amikor a másik iránti érdeklődés kerül hangsúlyos helyzetbe. Az ÉN és a MÁSIK állandó párbeszéde ez, amelyben a kölcsönös együttműködés elősegítése a legfontosabb. József Attila Óda c. költeményéből származó szövegrészletek közül melyikben jelenik meg az önkifejezés, melyikben a másik iránti érdeklődés és n a kölcsönösség? a) Óh, hát miféle anyag vagyok én, Hogy pillantásod metsz és alakít? b) Nap süt, homályló északi fény borong – Tartalmaidban ott bolyong Az öntudatlan örökkévalóság. c) Csobog a langyos víz, fürödj meg! Íme a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem az az ágyad. Sokat beszéltünk már a kapcsolatteremtésről, pedig ez a kommunikáció funkcióinak csupán csak egyik fajtája. 6. Vizsgálja meg alábbi táblázatot, és állapítsa meg, hogy az idézett szövegrészletek melyik kommunikációs funkciónak tesznek eleget? A kommunikáció funkciói:

Tegnap este leesett az első hó.

kapcsolatteremtő, -fenntartó közlő, (megállapító) kifejező, ábrázoló felhívó (szabályozó, parancsoló) poétikai, esztétikai funkció

Milyen gyönyörű ez a hóesés! Szia, Pista! Menjünk szánkózni! „Száncsengő, csing,ling,ling Tél öblén halkan ring”


A kommunikáció funkciói és a mondatfajták (a mondat modalitása) A közlésfolyamat működését, funkcióját erősen a közlő szándéka határozza meg. „A közlő szándéka” - ugye milyen ismerős kifejezés! A beszélő szándéka a mondatfajták osztályozásának egyik szempontjaként is ismert. A mondat modalitása, azaz a beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát különböztetünk meg: A kijelentő mondat a közlés funkciójának tesz eleget, a kérdő, felszólító mondatban a felhívás mozzanata a hangsúlyosabb, az óhajtó és felkiáltó mondatok gyakrabban töltenek be kifejező, ábrázoló funkciót. A szándék tehát összefügg a mondat tartalmával, a mondat érzelmet, gondolatot vagy akaratot kifejező jellegével is. A mondatfajtát elsődlegesen nem a kommunikációs funkció, hanem a nyelvtani forma határozza meg. A fentiek alapján milyen mondatfajták milyen kommunikációs funkciót töltenek be az alábbi mondatok? Nem hagynád abba ezt az idegesítő járkálást? A nyelvtanilag kérdőnek tekintett mondat, itt felhívást, felszólítást tartalmaz. Kérdő mondat, felhívó funkció. Micsoda igazságtalanság! A felkiáltó példamondatban kérdő névmás található ugyan, mégsem a kérdő, hanem a felkiáltó modalitás a meghatározó benne. Miféle stílus ez? A rosszallás ez esetben kérdő formában jelenik meg, mégis funkciójában felkiáltásnak tekintendő. Áldjon isten mezőbe! Az áldás itt felszólító mondat formájú, mégis az áldás, a jókívánság erősebben óhaj, mint felhívás.

A kommunikációs szerep (funkció) és a beszélő szándéka szerinti mondatfajta (forma) tehát nem mindig esik egybe. Egy-egy nyelvtani mondatforma a kommunikációban megváltozott szerepet tölthet be. A kommunikáció, a szöveg és a mondat kapcsolata A tankönyv elején köszöntöttük Önöket, kedves Olvasók. Üdvözöljük Önöket, és tanulmányaikhoz sok sikert kívánunk. Hiába szeretnénk azonban a közvetlenség hangján szólni Önökhöz, a távolság a kommunikációnak ez esetben erős határokat szab. Olyan különleges kommunikáció ez, amelyben a visszacsatolás már nem a tankönyvíró és tanuló között, hanem a tanár, majdan a vizsgabizottság és a tanuló között jön létre. . A nyelv más-más szerkezeti szinteken tanulmányozható; amikor a nyelvi kifejezést, az üdvözletet felépítése szerint elemeire bontjuk, akkor analizálunk.


Elevenítsük fel a fenti fogalmakról már megszerzett ismereteiket!  A szöveg: a legnagyobb nyelvi egység, amelyet a megszerkesztettség jellemez. Gondolatsor, gondolatmenet, megnyilatkozás. A szöveg részének tekintett mondatot szövegmondatnak nevezték el. Ez esetben a mondat és szöveg közti kapcsolatról, a mondat beszerkesztettségéről beszélünk.  A mondat: a szöveg része, gondolategység, egységnyi gondolat, amelyet nemcsak a megszerkesztettség, hanem a szövegbe való beszerkesztettség is jellemez. A rendszermondat a mondat megszerkesztettsége, belső rendjének a fogalma. A számítógépes kommunikációban az egységnyi hírértéket tartalmazó információt bitnek, a nyelvi kommunikációban az egységnyi gondolatot mondatnak nevezzük. Mario Pei Szabálytalan nyelvtörténet című könyvében a nyelvi jelenségek közül a mondattanra helyezi a hangúylt. „A mondattan – mint írja – sokkal inkább alkalmas az összefüggő, bonyolult gondolkodás kiszolgálására és közvetítésére, mint a nyelv bármely más ága. Egyszersmind lényeges alkotórésze annak a fiziológiai és lélektani apparátusnak, amelynek révén az ember a másik emberrel közli gondolatait [...]. A mondattan kilép a nyelvészet szűkebb területéről, s elsőrendű fontosságra tesz szert a kommunkáció fejlettebb ágaiban[...].Az irodalmi nyelv kimunkált és a köznyelv elnagyoltabb, kevésbé csiszolt mondattani alakzatai egyaránt a jelentés közvetítésének szolgálatában állanak. Ez pedig –a jelentés közvetítése – egyre inkább a nyelv elsődleges funkciójának és céljának bizonyul.” A mondatfajták logikai minőségük szerint Az állító és tagadó mondatok állítást vagy tagadást fejeznek ki. Felfoghatók egy eldöntendő kérdésre adott válasznak is, amelyet igen, illetve nem felelőszó vezet be.  Tagadó mondatnak csak azokat a mondatokat tekintjük, amelyekben az állítás tagadása megvalósul. (Ezért nem tekintjük tagadó mondatnak A nem romlandó ételekből vásároltam., A nemdohányzó kocsiban utaztam. – típusú mondatokat.)  A tagadást a tagadószó, illetve a felszólító módú igealakok mellett a tiltószó mutatja. A létige tagadására a kijelentő mód E. sz. 3. személyben a külön igealakot használunk (nincs).  Érdekes tulajdonsága a magyar nyelvnek a kettős tagadás: Semmit sem hoztam a magammal, Soha nem láttam ehhez hasonlót. Az angol és német nyelv a


valaminek a nemlétét közlő általános (tagadó) névmások mellett állító mondatokat használnak. A mondatfajták szerkezetük szerint Ismerünk tagolatlan mondatokat: ez esetben a mondat nem bontható fel az alany és állítmány kapcsolatára. Nem tudjuk megnevezni azt, akihez a cselekvést a megnevezést kötni tudjuk. (pl. Villámlik. Alkonyodik. Esteledik.) A hiányos mondatok is rendhagyó szerkezetűek, hiszen valamelyik vagy mindkét fő mondatrész hiányzik belőlük. Ezt a hiányt főként a szövegkörnyezet, a beszédhelyzet oldja fel. (pl. falitáblák: Váci utca; akár önálló mondatot alkotó felelőszók: Itt. Ő.) Figyelem! Az igei állítmány teljes tőmondatot alkot, mivel az igei személyrag kifejezi az alany számát és személyét. A névszói állítmány jelenléte esetén azonban mégis létrejöhet hiányos mondat: A Kati még beteg? Igen, náthás. Fenti üdvözletünk olyan szöveg, amely egyetlen mondatból áll. Néhány esetben egyetlen mondatot vagy csak párszavas kifejezést teljes értékű közleménynek tekinthetünk. A plakátok szövegei közt többnyire egyetlen mondat egy teljes megnyilatkozásnak, szövegnek felel meg. A feliratoknak szintén hasonló „magányos” sors jutott, többnyire egy szóból állnak, de nem tagolódnak hagyományos gondolkodási rendünknek megfelelően. Gyakran hiányzik mellőlük az állítmány. Az indulatszavak is mondat értékű szavak. Jé!, Hej!, Jaj!, így aztán ezek is könnyen válhatnak kerek és lezárt szöveggé. (A mi példamondatunk is csak abban az esetben értelmezhető önálló szövegként, ha mint üdvözletet önálló szövegnek s nem a tankönyv egy szövegrészletének tekintjük, hiszen akkor nem több mint egy mondat.) A kommunikációs funkció is néha érdekes, hiányos mondatszerkezetet eredményez. A kapcsolatteremtésnek például egyik sajátos formája a megszólítás. A megszólítás nem bontható fel az alany és állítmány kapcsolatára, mégis mondat, tagolatlan mondatnak nevezzük. (Öcsi! Drágám!) A szófajok között különleges szerepet töltenek be a mondatban a módosítószók, amelyek a beszélőnek a mondathoz való szubjektív viszonyát határozzák meg. A módosítószó tehát a kommunikáció funkciójának és a mondatfunkciónak is alapvető tényezője. Ezért aztán hamar önálló mondat értékű szóként tagolatlan mondatokat alkothat. (Persze. Valóban. Talán. Nem.)


A mondatfajták összefoglaló táblázata:

Egyszerű teljes mondatnak tekintjük a bővített mondatot is, amelyben nemcsak a tőmondatot alkotó alany és állítmány, hanem azoknak valamely vagy mindegyik bővítménye megtalálható. Egyetlen szerkesztett gondolat található az üdvözletnek szánt mondatban? A mondat alappillére tudniillik az alany-állítmány kapcsolat. A mondat fő szintje (egy tőmondatnyi rész):

A mondat II. szintje (a bővített mondatnak megfelelő rész):

Alany (ki?, mi?) akiről, amiről állítunk Jelző ( pl. valamit milyen?, mennyi?)

Állítmány (mit állítok?)

Tárgy: (kit?, mit?) Határozók: 27 féle )

1. ALANY (A)

(T. sz. 1. sz.: mi)

2. ALANY (A)

(T. sz. 1. sz.: mi)

A tagmondat csupán tagja az üdvözöljük összetett TÁRGY (T) mondatnak, más Önöket néven a mondategésznek, ÁLLÍTMÁNY (Á) ezért csak kívánunk korlátozottan érvényes rá a TÁRGY (T) HATÁROZÓ (H) szerkezeti teljesség. Ellenben a sikert tanulmányaikhoz (állandó h.) tagmondat is mondat, JELZŐ (J) mondategység, sok amely egységnyi gondolatot tartalmaz. ÁLLÍTMÁNY (Á)


A mondat fő szintjén tehát két mondatrész áll. Az egyik nem képzelhető a másik nélkül. Amikor e nyelvészeti fogalmakat magyarázzuk, akkor sem tudunk mást tenni, mint létüket a másikból következtetjük. Alany az, amire az állítás vonatkozik; állítmány az, amit állítunk az alanytól. Ez indokolja az alany és állítmány egyeztetését (szám, személy), de az alaki egyeztetésnek korlátokat szab az értelmi egyeztetés (pl. A Kanári-szigetek turista-paradicsommá vált.) Az alany a világ tárgyait, jelenségeit egyrészt fogalmak, kifejezések segítségével azonosítja, megnevezi. Az alanyt főnév, vagy alkalmi szófajváltással főnévi szerepet betöltő szófaj, illetve a főnévi igenév fejezheti ki. A sikerül, jó, rossz, tilos, szabad, illik, tetszik, kell, lehet, káros, fölösleges, szók után a mondat alanyát főnévi igenévvel fejezhetjük ki. Az igével kifejezett állítmány – mint a pergő film kockái - időben zajló folyamatokat érzékeltet. Pl.: Üdvözöllek. Amikor azt mondom: Ez egy üdvözlet. – ez is egy mondat. Benne nem jelenik meg az idő, csak a megnevezés. Ez esetben a mondat alanyát egy névelővel (az) bevezetett névszó (üdvözlet: főnév, a cselekvés fogalma), az állítmányt pedig az ez mutató névmás fejezi ki, amelyet névszói állítmánynak nevezünk. Az állítmányt kifejező szófaj okán a mondatrész és ezzel maga a mondat is két feladatot tölthet be: azonosításra, megnevezésre (a névszói állítmány), ill. a világ időbeli folyamatainak érzékeltetésére (az igei állítmány) szolgál. Az igével kifejezett állítmány igei jelentéstartalmat (cselekvés, történés, állapot, létezés) fejez ki. Ismerünk névszói-igei állítmányt is, amelyben a névszóval kifejezett tartalom létezését csak névszói-igei állítmányi szerkezettel tudjuk kifejezni (volt, van, lesz, marad, múlik). A névszói állítmány lényegében egy sajátos összetett állítmányi forma, mivel a létezés kifejezésére a kijelentő módot a jelentelenség, a ø morféma fejezi ki. A tárgy az ige bővítménye, kifejezi azt, ami a cselekvés következtében létrejön, illetve amire a cselekvés irányul. Jelentéstanilag tehát megkülönböztetjük: az iránytárgyat és az eredménytárgyat. Alakilag ismerjük a kettős tárgyat és az összetett tárgyat, (A futballt és a teniszt szeretem nézni a tévében. [kettős tárgy: futballt és teniszt; összetett tárgy: nézni a teniszt]) A határozók az állítmányban jelzett cselekvés, történés, állapot, létezés körülményét fejezik ki. A magyar nyelv sajátossága a határozók rendkívüli gazdagsága és a határozók irányhármassága is.

Zsuffa Zoltánné rendszerező táblája


A jelző a főnévvel kifejezett dolog, élőlény, személy mennyiségét, minőségét birtokosát fejezi ki. A jelző tehát az alany vagy a névszóval kifejezett egyéb mondatrész bővítménye. A minőségjelző: minősít (milyen?) vagy kijelöl (melyik?). Az értelmező jelző alakilag eltér a többi jelzőfajtától. Mindig követi az értelmezett szót, s ezért azzal mindig egyeztetni kell. 3. Most átalakítjuk a példamondatként és köszöntésként használt szöveget. Hogyan változik az egyes szavaknak a mondatban betöltött szerepe?    

Átadjuk üdvözletünket Önöknek... Üdvözölni kívánjuk Önöket... Üdvözlet minden hallgatónak! Angol nyelven pl. The Authors of this book call you wellcome. (alany - birtokos jelző – állítmány –tárgy – határozó)  Német nyelven pl. Die Authoren dieses Lehrbuches heissen Sie willkommen. (alany - birtokos jelző – állítmány –tárgy – határozó) 4. Készítsen sikeres vizsgái alkalmából köszöntőt barátjának! Mellékeljen hozzá egy meghívót, amely egy ünnepi vacsorára invitál. 5. Mi a különleges Marinetti következő, Csata (Súly+Szag) c. líbiai tudósításából származó szövegrészletnek? „golyószórók – kavics + moraj + béka Csengés borjúk, puskák ágyúk lövedék atmoszféra = ólom+láva+300 bűz+50illat kövezet derékalj lóganaj dögök csittcsatt szorongani tevék szamarak robaj” Írjon az első sor szavaiból egy-egy - a beszédhelyzetnek (a harctéri tudósításnak) megfelelő – tőmondatot (amelyben csak alany és állítmány szerepel)! Írjon a második sor három szavának felhasználásával szerkesztett bővített mondatokat (amelyben az állítmány és alany mellett bővítményeik is szerepelnek)! Az állítmány megválasztása ezúttal tanulói feladat. 6. „A tett halála az okoskodás.” – mondta Shakespeare, s mennyire igaza volt, hiszen ebben a mondatban is csak a tett, a cselekvés, az ige hiányzik. Írjuk át ezt a mondatot a benne lévő szavak felhasználásával úgy, hogy ez az azonosítást kifejező mondat (névszói állítmánnyal szerkesztett mondat), életbeliséget kifejező (igei állítmányt tartalmazó) mondattá változzon! 7. Elemezze Weöres Sándor Hold c. költeményének mondatait! Mennyiben tekinthető szövegnek ez a vers? Mi a különlegessége a mű mondatainak? Mi az alany és mit állít Weöres Sándor róla? Lehet, hogy csak másképp kellene tagolni a verset, kitenni a névelőt és kész a mondat – az egységnyi gondolat, és megértjük a mondatok sorát is, mint gondolatmenetet, mint szöveget?


Figyelem! Ismerünk hiányos mondatokat is, amelyben a két fő mondatrész (alany, állítmány) egyike vagy mindegyike hiányzik. Hold. Holt bolt. Volt kort hord. Zord folt. Hold. 8. Az alábbi két szövegben az író, Örkény István a konvencionális jeleket a megszokottól eltérő jelentéssel ruházta fel. Ezzel értékek cserélődnek fel, s az emberi világ erkölcsi gyengeségein nevethetünk. Magyarázza meg ezt a jelentés- és értékmódosulást! „A zászlót etetni, piszkálni, ingerelni szigorúan tilos!” „Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmából jóleső szerencse kívánataikkal elhalmoztak.” (Örkény István) Ha a mondategész két vagy több mondategységből áll, összetett mondatokról beszélünk. A tagmondatok tehát olyan mondategységek, amelyeket írásjellel, vesszővel választunk el egymástól. A mondategység egyetlen alany-állítmány viszonyt tartalmaz, mivel a két fő mondatalkotó elem szerepel benne. Ez az alapja annak, hogy a halmozott mondatrészeket meg tudjuk különböztetni a tagmondatoktól.  „Hallgat, komor, fázik dalom.”Ady = három állítmány egy alanyhoz tartozik, nincs bővítmény  Magdi megvásárolta, majd könnyű, ropogós kenyeret sütött a lisztből. = azonos alany, a két állítmányhoz egy bővítmény tartozik Az alárendelt mondatok Az alárendelő mondat jellemzője, hogy a mondategységek között grammatikai, nyelvtani kapcsolat van, az alárendelt tagmondat a főmondat valamelyik mondatrészét mondatformában fejti ki. Osztályozásuk is ennek megfelelően történik. Ismerünk alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői mellékmondatokat. A főmondatban a hiányzó mondatrészt utalószó helyettesítheti. A mondatelemzés fontosabb lépései: 1. Határozza meg az alany-állítmányi kapcsolatok száma alapján a tagmondatok számát! 2. Figyelje meg a mondatban szereplő utalószókat (mutató névmások vagy mutató névmási eredetű határozószók), vagy egészítse ki a hiányzóval! Állapítsa meg, melyik a főmondat! Fontos, hogy könnyedén el tudja különíteni a mutató és vonatkozó névmásokat. 3. Elemezze a főmondatot, figyelje meg, melyik mondatrész szerepét tölti be az utalószó!


Az állítmányi mellékmondat Az ~ csak névszói állítmányt, illetve a névszói-igei állítmány névszói részét fejezheti ki.  Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. A második tagmondat a főmondat. Ez esetben a mutató névmással kifejtett állítmány minősítő jellegű.  Ez a hely az, amiről mindenki álmodik. Az első tagmondat a főmondat. Ez mutató névmással kifejezett állítmány azonosító jellegű. Az alanyi mellékmondat Az ~ a főmondat alanyát fejti ki. Utalószava többnyire főnévi mutató névmás. A kötőszava a hogy, illetve a vonatkozó névmási kötőszó: aki, ami, amely stb.  Kinek virág kell, nem hord rózsaberket. (Vörösmarty) (a)kinek virág kell, (az) nem hord rózsaberket. A második tagmondat a főmondat. A hiányzó főnévi mutató névmással kifejezett alanyt fejti ki az első tagmondat.  Neki úgyis mindegy volt, akárhova jut. (Petőfi) Neki (az) úgyis mindegy volt, akárhova jut. Az első a főmondat, az az mutató névmással kiegészíthető főmondatból az utalószó az alanyt pótolja. A tárgyi mellékmondat A főmondat igei (igenévi) állítmányához, vagy esetleg más, rendszerint igenévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó tárgyat fejez ki.  [én] Szeretem megcsókolni azt, aki elmegy. (Ady) Az első tagmondat a főmondat. Az állítmányhoz a megcsókolni tárgy kapcsolódik, amelyhez újabb tárgy tartozik azt. E tárgyas kapcsolat a mondat összetett tárgya, mivel tárgyi alárendelő szószerkezetben helyezkednek el.  Amennyit a szív felfoghat magába, sajátunknak csak annyit mondhatunk. (Vörösmarty) A második a főmondat, mivel abban találjuk az utalószót. A mennyit? kérdésre felelő tárgyat fejti ki az alárendelt tárgyi mellékmondat. A határozói mellékmondatok A ~ úgy oszthatjuk fel, ahány határozót ismerünk, mindegyik kifejthető alárendelt mondatformában is.  Az ember nem ott kezdődött, hogy szebben ruházkodott... (Illyés) Az első tagmondat a főmondat, az állítmány bővítményeként az ott utalószó a mellékmondatban kifejtett helyviszonyra mutat rá.


 [akkor] Farkasait Miklós, amint odaére, letevé a kertnek harmatos gyepére.(Arany) A főmondatba beékelődik az időhatározói mellékmondat, amely közvetlen egyidejűséget fejez ki. Az amint kötőszó ez esetben időhatározói viszonyt jelöl.  Ahány szem van egy gerezdbe, annyiszor jussak eszedbe! (Népdal) A második tagmondat a főmondat. Az első a másodiknak számhatározói mellékmondata. Jelentéstartalmát tekintve hasonlító mellékmondat. A jelzői mellékmondat A jelzői mellékmondat a főmondat valamely névszói mondatrészének mennyiségét, minőségét, birtokosát vagy értelmező jelzőjét fejezi ki.  Amelyik kutya ugat, az nem harap. (Közmondás) Amelyik kutya ugat, az [a kutya] nem harap. A második a főmondat. Az értelmi kiegészítés mutatja az az mutató névmás kijelölő jelzői szerepét.  Annak a babája vagyok, aki nekem csókot adott. (Népdal) Az első tagmondat a főmondat. Az állítmány névszói részét fejti ki a mellékmondat. Utalószava: annak, kötőszava: aki. Helyezzék az alábbi ágrajzokhoz a fent elemzett mondatok közül a megfelelőt!

4 ágrajz

Ábrázoljanak néhányat ágrajzzal az alábbi alárendelt mondatok közül! (A példamondatokat Rácz Endre-Szemere Gyula Mondattani elemzések című kötetéből vettük át.) Hogy ki lakik benne, az úgyis kiderül. Szeretnék olyan lenni, mint te. Annyi aktát iktatott, amennyire szükség volt. Sokan vannak, akik jól tudnak elemezni. Járása, mint a rémeké. Ez a cím olyanoké lesz, akik méltók rá. Addig ment el a kérdezősködésben, ameddig megengedhető volt. Nem tetszik nekem az a mód, ahogyan ismerőseiddel beszélsz Te vagy, ki oldva-kötsz és kötve-oldasz. Ki vagy te, aki jársz alatt? Nem törődöm vele, bárhova mégy. Haj, zönghet-é a szívnek húrja, midőn a bánat tépi, dúlja? Nehéz kedvükre tenni azoknak, akik a kákán is csomót keresnek.


El vagyok veszve, azt hiszem. Ez az idő az, amikor cselekedni kell. Gondoltam, hogy talán ő maga is megtehetné. Meglehet, hogy nem is hallotta Mehetsz, amerre csak akarsz. Sietek, nehogy elkéssem. Úgy illant el hazulról, hogy senki se látta Csak ami nincs, annak van bokra. Azt hinné az ember: élő tilalomfa. Úgy szép a lány, ha barna. Ő tett azzá, aki vagyok. Azzal is segítesz, ha nem zavarsz. Felriadt az asszony, mihelyt meghallotta. Sajátos jelentéstartalmú mondatok A feltételes Többnyire határozói értékű, mellékmondat rendszerint időés állapothatározót fejt ki. A megengedő A mellékmondat ellentétben mellékmondat áll ugyan a főmondat tartalmával, de megengedi annak érvényességét. A hasonlító Sokféle mondatrészt fejthet mellékmondat ki, legtöbbször állítmányi, jelzői és határozói minőségben szerepel. A Ezzel a mondatformával is következményes bármilyen mondatrész mellékmondat kifejthető. Egy részük azonban nem fogható fel mondatrészkifejtő mellékmondatnak, ezért közel állnak a mellérendelő mondatokhoz.

pl.: Ágrajz Ha lázas vagy, ne menj dolgozni! pl.: Ágrajz A kert még virágzik, bár már ezer színbe csavarodott a fák lombkoronája. pl. Ágrajz Annyi áldás szálljon rád, mint amennyi fűszál zöldül a tavaszi réten. pl. Ágrajz Annyi dió van a fán, hogy egész télire elegendő termést ígér. Akkora pofont kapsz, hogy megemlegeted.

A mondatok nemcsak gondolataink közlésére szolgálnak, hanem a valóság egy mozzanata tükröződik bennük. Ezért a nyelv védelme az igazság védelme is egyben. A hitelesség a nyelvhasználó ember számára erkölcsi parancs. Mert ugyan mit válaszolna, ha valaki azt mondaná Önnek, hogy „A Nap ma hajnali fél kettőkor felkelt a nyugati horizonton.” S talán még meghökkentőbb és kellemetlenebb eset is elképzelhető, ha címére egy rendőrségi idézés érkezik, miszerint szomszédja azt állítja, hogy Ön minden éjszaka trombitaindulókat gyakorol, s ezzel csendháborítást követ el.


A Szép Igaz, s az Igaz Szép – mondja Keats. Állításaink igazságértékét a logikai igazság mértéke, és a nyelv, a közlés hitelessége adja meg. Mert mit is jelent számunkra ez a mondat:

Hiszen a szeretetnek nincsen íze, csak piaci kereslet növelése érdekében felhasznált trükk, amelyben a szeretet válik árucikké. Alkossanak minél több olyan mondatot, amelyek tartalmazzák az alábbi mondatkezdő fordulatot, de a befejezést Önre bízzuk! A vörös égbolton... Meggyújtotta a gyertyát... Az alkonyatkor az elhagyatott parkban... Melyik mondat fejezi ki legpontosabban az idézett szöveg tartalmát! Piso Jakab: Mátyás király sírja (Geréb László fordítása) Én, Mátyás, nyugszom síromba temetve alant itt. Mily hatalom voltam, Ausztria veszte tanúm. Félt a világ tőlem; két császár vesszeje voltam: nem győzött rajtam senki, csupán a halál. 1. Mátyásnak olyan hatalma volt, hogy vele szemben még az osztrák császár is vereséget szenvedett. 2. A világ félelemmel tekintett Mátyás hatalmára. 3. Míg élt győzelmeket aratott, csak a halál ellen nem győzhetett. Bocatius János: A nagyurakra (Tóth István fordítása) Senkit a nagy pénz nem tehetett egyedül soha naggyá: Nagy tettek nélkül törpe maradsz, nagyuram! 1. A nagysághoz nemcsak pénzre, hanem nagynak ítélhető cselekedetekre van szükség. 2. A költő inti pártfogó urát arra, hogy ne éljen üres, léha életet. 3. A gazdagság és pénzszerzés határtalan hajszolása elértékteleníti az embert.

Pesti Gábor: A hasról és egyéb tagokról című Esopus fabula. értelme


Látod-e hogy egy tag más nélkül nem lehet: Azonképpen ember baráti nélkül keveset tehet, És ő szerencséje csak vékonyan mehet. 1. Ahogy az emberi szervezetet alkotó szervek sem működhetnek önmagukban, úgy az ember sem lehet emberi segítő kapcsolatok nélkül szerencsés. 2. Az egyik szerv a másik nélkül nem él meg, ezért az emberek is a másik embertől függenek. 3. Az emberi szervezet és az emberi barátságok ugyanúgy működnek: egyik sem létezhet a másik nélkül. A mellérendelt mondatok A mellérendelés a tagmondatok között csupán logikai, tartalmi kapcsolatot hoz létre. A mondategységek egymással egyenértékűek. Fogalmazzunk meg a való világról szerzett tapasztalatainknak megfelelő két állítást. Össze tudjuk-e kapcsolni egymással? Nap süt az égen. Kenyér sül a kemencében. Nap süt az égen, és kenyér sül a kemencében. – Ebben az esetben a két állítás között természetes kapcsolatot alkottunk, egy újabb valóságmozzanattal egészítettük ki az első tagmondat tartalmát. A két mondat ellentétbe is állítható, de csak abban az esetben, ha ezt az ellentétet valóban a mondat tartalma hordozza, s azt képes a mondat megjeleníteni. Ezért az ellentétes jelentéstartalmú szavakat a tagmondatok fókuszába (azaz az ige elé kell helyeznünk). – Az égen süt a Nap, de a kemencében sül a kenyér. A két mondat összekapcsolásával létrehozható választó mellérendelés. – Vagy Nap süt az égen, vagy kenyér sül a kemencében. Ez a mondat nyelvtanilag helyesen megalkotott választó mellérendelés. De tartalmi igazságával még sincs minden egészen rendben. A választás mindig kizárja az egyik állítás megvalósulását. Mi köze van a napsütésnek a kenyérsütéshez? A létrehozott mondat tehát csak akkor helyes, ha a kenyérsütés mindig éjszaka következik be. A választás más esetben döntéshelyzet elé állít: Vagy elmegyek, vagy otthon maradok. A két állításból létrehozható-e magyarázó vagy következtető mellérendelés? Aligha. Mivel a magyarázat és a következtetés olyan logikai művelet, amely ok-okozati vagy egyéb logikai viszonyokat feltételez, ezért csak ott alkalmazható, ahol ténylegesen igaz ok-okozati viszony létezik. A napsütés és a kenyérsütés között logikai kapcsolat nincs, tehát ilyen összefüggés köztük nem állítható fel, csak abban az esetben, ha közöttük az előzőekben leírt kapcsolatot feltételezünk. Ha kenyérsütés csak éjszaka következik be, akkor pusztán tapasztalati összefüggés kapcsolja össze a két kijelentést, s csak úgy, hogy az egyik bekövetkezését a másik lehetetlenségével hozzuk kapcsolatba:


Nap nem süt az égen, mivel kenyér sül a kemencében. Kenyér sül a kemencében, mert nem süt a nap. Nap süt az égen, mivel nem sül kenyér a kemencében. Kenyér nem sül a kemencében, mivel süt a Nap az égen.  Milyen logikai hibát követ el az az ember, aki így gondolkodik:  Három jamahutai születésű emberrel is találkoztam életemben, s mindegyik félt a víztől. Tehát a jamahutaiak nem szeretnek mosakodni.  -Pista! Te engem már nem szeretsz. -Honnan veszed ezt, édes? -Tegnap az akácfaleveleken kiszámoltam. Az utolsó megmaradt levél szerint gyűlölsz. A mellérendelő mondatok fajtái Többszörös mellérendelő mondatok esetén a mellérendelés bármely változata mind a főmondati szinten, mind a mellékmondat valamelyik szintjén előfordulhat. A kapcsolatos viszony A mondategységek között létrejövő tartalmi és logikai kapcsolat tekintetében többféle árnyalat különböztethető meg: egyszerű, hozzátoldó, megosztó, összefoglaló. Kötőszavai: és, s, meg, is, sem, sőt, egyrészt...másrészt, hol...hol, sem...sem, is...is, de gyakran jelöletlen marad. Az ellentétes viszony E nyelvtani kapcsolat szerint a két mondategység között tartalmi ellentét áll fenn, de az ellentét mértéke árnyalatokban különböző lehet: szembeállító, megszorító ellentétes, kizáró. Kötőszava: de, azonban, viszont, hanem, mégis, noha, de előfordul kötőszó nélkül is. A választó viszony A~ különböző lehetőségek közötti döntést fejez ki, s ezáltal az egyik tagmondat kizárja a másik érvényességét. A mondategységek közötti viszony árnyalatokban el is térhet egymástól: lehet kirekesztő vagy megengedő. Kötőszavai: vagy – vagy, akár – akár. Következtető viszony A ~ ok-okozati kapcsolatra épül. Az előtag az okot, az utótag a következményt fejezi ki. Kötőszavai: tehát, ezért, ennélfogva, következésképpen. A magyarázó viszony A ~ esetén is ok-okozati viszony határozza meg a tagmondatok (mondategységek) kapcsolatát, de az előtag az okozatot, az utótag pedig az okot tartalmazza. Ezt okadó magyarázó mellérendelésnek nevezzük.


Ismeretes a magyarázó viszonynak egy másik változata (kifejtő magyarázó mellérendelés), amelyben nem okot közöl, hanem kifejti, esetleg helyreigazítja az első tagmondatban foglaltakat. Mi a nyelv? A kérdés megválaszolásához olvassuk el Grétsy László gondolatait, amelyben a nyelvnek a kommunikációban betöltött eszközjellegére hívja fel a figyelmet! A tanultak összefoglalására is alkalmas írás napjaink nyelvhasználatával kapcsolatban jó néhány kérdőjelet is feltesz. Melyek ezek? Ismételjük át eddig használt fogalmainkat! Mondat, rendszermondat, szövegmondat, mondategység, mondategész, időbeliséget és azonosítást kifejező mondatok, egyszerű mondat, tőmondat és bővített mondat, a mondatrészek, az alárendelt mondatok, sajátos jelentéstartalmú mondatok


A beszédhelyzet A nyelv társadalmi (és területi) tagolódása Nyelvi szabályozottság a mindennapi érintkezési formák világában, a mindennapi érintkezés nyelvi mintái, tipikus fordulatai A hivatali érintkezés nyelvi mintái: az önéletrajz, a hivatalos iratok A közéleti szóbeliség A vita A tárgyalás Az előadás (vizsgafelelet) A telekommunikáció A szöveg sajátossága A szöveg globális és lineáris kohéziója A szövegfajták A nyelv társadalmi tagolódása A magánéleti érintkezési formák kevésbé normatívak, szabályozottak, mégis a társadalom különböző rétegei is létrehozzák a maguk nyelvi kliséit, mintáit, szokványos fordulatait, s e társadalmilag meghatározott nyelvváltozatok a stílus, a használt szókészlet terén is eltéréseket mutatnak. A nyelvhasználat az egyéneknek és csoportoknak a társadalomban elfoglalt helyzete és feladata alapján is változik. A társadalmi tagolódás tehát különböző érintkezési formákat, és ezzel együtt különböző nyelvi változatokat hoz létre. A nyelv a társadalmilag is meghatározott érintkezési formák függvénye. A nemzeti nyelv nem egységes, része a köznyelv és az irodalmi nyelv. Ennek megfelelően a nyelv társadalmi tagolódása alapján megkülönböztetjük a csoportnyelveket (egyes foglalkozás, mesterség, tudomány jellegzetes nyelvhasználata), és a társadalmi rétegek nyelvét.  A tevékenységi körök szerint - a szakmák, a sport és hobby nyelvét,  A társadalmilag elkülöníthető rétegek és egyben a választékosság tekintetében - az argó (tolvajnyelv), a szleng (a többi csoporttól elkülönülést célzó, de szalonképessé tett nyelvhasználat), a szalonnyelvet (előkelőnek tekintett társaságok, csoportok nyelve), ill. a zsargon (idegen szavak, divatos kifejezések használatával a beavatottság látszatát kívánja kelteni).  Életkor szerint – a gyermeknyelvet, diáknyelvet, az ifjúság nyelvét  A társadalmi színterek szerint – a tudomány, a szépirodalom, a hivatali élet, a társalgás és a publicisztika nyelvét. A társadalmi rétegnyelvek csoporthoz való tartozást, ill. a társadalom többi rétegeitől való tudatos elkülönülést is kifejeznek. E társadalmilag meghatározott nyelvhasználati módok olykor sajátos szókincset hoznak létre, s a szóteremtő tevékenység gyakran nyelvi leleményességre, teremtő fantáziára vall.


 Kardos Tamás és Szűcs László Diáksóder c. diákszótárból idézünk példamondatokat. Mit jelentenek a mondatokban használt diáknyelvi szavak?    

Még várnunk kell, mert Józsi még a menzán abrakol. Pont ez hiányzott, hogy ez a balfék mellém üljön. Úristen, micsoda bányarém! Jól beetettük Marit, hogy a Géza szereti.

Az argó szavak között is található jó néhány ötletes szóalkotás: az alváz – lábak, masnikötő – hóhér, hóhérkötél – nyakkendő, meseautó – rendőrségi gyűjtőkocsi, szobroz – várakozik, dinnye – buta stb. kifejezések – hatásos, tréfás jelentésátvitel révén - stílusértékkel rendelkeznek. Szótörténeti szempontból is érdekesek az argó nyelv: német, jiddis, cigány eredetű, ill. más idegen nyelvekből átvett kifejezései: báresz (pénz), córesz (nyomor), lejmol (kéreget), smár (csók), mutter (anya), frejer (barát), csávó (ember, fiú), bazsevál (zenél), trinkel (iszik), manus (férfi), tremuláz (megijed). A nyelv területi tagolódása is társadalmi kérdéseket vett föl: ma már nem is a falu és város közti életmódbeli különbség, hanem egy ország régiókra való tagolódása eredményez társadalmi különbségeket. A gazdasági fejlettség eltérő volta különbségeket idéz elő az emberek közötti érintkezési módokban, s hatással van a nyelvhasználatra is. A nyelvjárási övezeteknek megfelelően alakultak ki az ún. regionális köznyelvek. Nyelvjárásaink gyakran gazdagabb, színesebb nyelvállapotot mutatnak, hiszen egyrészt őrzik a régies alakváltozatokat is: hangtanban a kettős hangzók használata; szókészletükben a tájszók a szókincset gazdagítják, a szólások, közmondások eleven ereje által tükrözik a magyar nyelvi képi kifejezőerejét. Illyés Gyula a Puszták népe című önéletrajzi ihletettségű szociográfiájában egy iskolai élményét eleveníti fel. A Rácegrespusztáról származó tanyasi fiú a nyelvi standard rideg követelményével kerül szembe. „A végzet egy mértanórán ért utol. Ezt a tantárgyat rokonszenves fiatalember tanította. Őszintén vonzódtam hozzá. Lelkesülten bámultam rá, ha a padok közti sétájában néha mellettem állt meg. Ruhájának illata ma is az orromban van. Magas, szőke fiú volt, egy évre rá elesett a háborúban. A táblánál álltam, körzővel, vonalzóval, s a jó tanulók biztonságával szerkesztettem az ábrát, az aznapi leckét. Egyenest húztam a B és F pontok között. „Mondd is, amit csinálsz” szólt hozzám a tanár. -Egyenest húzok a bé és áff pontok között – feleltem. A tanár mosolyogva felütötte a fejét. „Mi között?” -A bé és áff pont között – ismételtem. Egy kicsit tájszólásban beszéltem. -Nem áff, hanem eff. -Igenis. -Mondd ki, hogy eff.


-Áff – mondtam tisztán és félreérthetetlenül. -Nem áff! Mondd, ahogy kell. Hallgattam. Tudom, hogy nálunk tájszólásban beszélnek, nem ö-vel, amit később igen szépnek találtam, hanem e-t hol egész zártan ë–nek, hol nyíltan ának ejtve; közönségesebb szavainkat például, ha a pusztaiak módjára morzsolás helyett zsurmolást mondtunk, anyánk elég gyakran kijavította, de csak a szavakat, mert a hangokat ő is úgy ejtette, mint mindenki. Nagyapa is gúnyolódott néha velünk, mert ő alföldiesen beszélt; igaz, hogy néha mi is nevettünk az ő szavain. -No, mondd hát – s nyelvem megbénult. Hirtelen meggyűlöltem a kiejtésemet. -Mi lesz? -Áff – nyögtem ki végre halkan, végső erőfeszítéssel. Az osztály felröhögött. Hová való vagy? – kérdezte a tanár. Nem válaszoltam. -Pusztai! – kiáltotta valaki. -Bregócs. Így gúnyolják a pusztaiak is a pusztaiakat. A kifejezést a falusiak nem ismerik. Ezt csak valamelyik pusztai társam mondhatta, az általános derültség növelésére. A tanár leintette őket. Kétszer-háromszor szépen, világosan kiejtette előtte a helyes e-t. De hasztalan biztatott, hogy utánozzam. Aztán megmagyarázta, hogy okvetlen meg kell tanulnom, mert különben nem tudhassa ő, melyik betűre gondolok? -Holnapra megtanulod a rendes kiejtést – mondta egy kicsit türelmetlenül. – És jelentkezni fogsz. Egész délután a Kapos partján a fűzfabokrok közt föl-alá járva gyakoroltam magam. Néha úgy éreztem, sikerült. Tátogtam, hápogtam, égre fordított arccal a torkom szorítgattam. Reggel első dolgom volt, hogy próbát tegyek. Sírni szerettem volna. Kétségbeejtő gikszer szökött ki a torkomból, s mint egy bosszúálló jelenés, szinte megállt a levegőben. Az óra előtt nem jelentkeztem, s most már nemcsak a szerencsétlen hang, de az égvilágon semmi sem jött ki a számon. Egész hosszas rábeszélgetés után, amelyet az osztály helyeslő, harsány nevetése tarkított, a fiatal tanár végre dühbe gurult, s kiutasított az osztályból. Nem emlékszem, mi volt az utolsó szava. „Az olyan buta tuskónak, aki még beszélni sem tud – valami ilyesmit mondhatott -, nincs helye az osztályban.” Azt értettem belőle, hogy örökre kitettek a gimnáziumból? Később azzal magyaráztam viselkedésemet. Ma nem hiszem; nem voltam olyan együgyű. Kimondhatatlan fáradtság úrhodott el rajtam, erre emlékszem. Szótlanul kifordultam az ajtón, s még a kilincs eleresztése előtt elhatároztam, hogy hazautazom. A nyelvjárás mely sajátosságait említi Illyés Gyula írása? Milyen üzenetet közöl az adott kor társadalmáról a fenti történet? Elemezze anyanyelvi szempontból a bregócs


kifejezést! Kutasson könyvtárakban is! Könyvekből, folyóiratokból gyűjtsön össze olyan jelenségeket, amelyek a nyelvjárásokra jellemzők! Mi az alábbi szavak jelentése? Rendelje a hangalakhoz a jelentést! Emeljen ki a szósorból olyan kifejezéseket, amelyeknek a közösségi életmód szempontjából kortörténeti jelentősége is van! o Dödölle, fuszulyka, paszuly, tengeri, kolompér, krumpli, cifragulya, szakajtó, szapul, kondás, kanász o Bab; burgonya; nádból készült fületlen kenyértartó; a ruha lúgos lében történő áztatása; kukorica; tésztaféleség; szarvasmarhák, tenyészállatok, 3-4 éves jószágokból álló csoportja, sertések pásztora A nyelvjárásokat a mai magyar nyelvállapot értékes kincsének tekintjük. Hagyományőrző természetüknél fogva a nyelv korábbi megjelenési formáit is tükrözik, a szólások és közmondások képszerűségével, szemléletességével a nemzeti nyelvet gazdagítják. A nemzeti nyelv része a választékos irodalmi nyelv mellett a köznyelv is, s ezen belül az ún. regionális köznyelv a nyelvjárások köznyelvi változataként jelenik meg. A beszédhelyzetnek megfelelő beszédforma megválasztása még Kosztolányi Dezsőnek is okozott problémát, ezért nem kell csodálkoznunk, ha néha mi is elkövetünk hibákat. Csak fel kell ismerni őket! „Ifjúkorom kínos nyelvbotlása. Valahányszor rágondolok, elvörösödöm. Egy híres író fogadott. Elolvasta a kéziratomat, néhány nyája, biztató szót intézett hozzám, végül fölhatalmazott arra, hogy máskor is jöjjek el hozzá. A megtiszteltetés oly nagy volt számomra, hogy olvadoztam a boldogságtól. Valami nagyon finomat, elméset, udvariasat akartam mondani, ami érezteti részint boldogságomat, részint a köztünk való áthidalhatatlan különbséget: az ő nagyságát és az én kicsinységemet. -Igenis – rebegtem mélyen meghajolva -, majd máskor is elfáradok. Künn az előszobában sírva fakadtam a szégyentől.” 1. Miért szégyenkezett önmaga előtt az író? Mi a beszédhelyzet és az elkövetett hiba közti összefüggés? A mindennapi érintkezés nyelvi mintái, tipikus fordulatai Az emberek közti mindennapi érintkezést meghatározott nyelvi minták, közhelyek könnyítik. Mégis olykor nehéz e társadalmi szabályozottságot felismerni, alkalmazkodni hozzá, és alkalmazni azokat a szabványos viselkedési módokat, amelyeket elvárnak tőlünk.


Önmagában a viselkedésnek is hírértéke van, és ennek csak egy része a viselkedéshez tartozó nyelvi forma. Figyeljük meg az alábbi párbeszédeket, beszédszituációkat! Milyen viselkedési mintát követnek azok, akik így beszélnek egymással! -Elnézést a zavarásért, bejöhetek? -Nem látja a kiírást?! Várjon a sorára! -Csáo, haver! Itt szobrozom a kapu előtt. Na, dzsalázz ide gyorsan, és engedj be! -Most tűnés apafej, itthon vannak az őseim. -Mindenkit üdvözlök! Kicsit elkéstem, mert nagy volt a forgalom. Mindjárt kezdhetjük. -Örülök, hogy megérkezett, máris hozom a reggeli kávéját. Ha összekevernénk a fenti párbeszédek elemeit, jót nevethetnénk a szövegek képtelenségén. Miért? Mert a mindennapi érintkezés adott formája meghatározza a beszélők megnyilatkozásait. Az aktuális beszédhelyzetet a beszélők rangja, neme, egymáshoz való viszonyuk is befolyásolja, ill. átalakítja, új jelentéssel gazdagítja a tényleges közleményt. Az adott beszédforma létrejöttében nagy szerepe van a társadalmi szabályozottság mértékének. A résztvevők tulajdonságai és a társadalom hatásmechanizmusa együttesen hozzák tehát létre a társas érintkezés különböző változatait. Azonos szavakból, jelentéstani egységekből létrehozott mondatok például különböző beszédhelyzetekben más-más jelentésárnyalattal tölthetik be a gondolatcsere szerepét. a)  Nem tudja, mitől döglik a légy.  Nem tudja, mitől döglik a légy?  Nem. Tudja, mitől döglik a légy.  Nem tudja, mitől: döglik a légy.  Nem. Tudja, mitől döglik a légy.


b) Ez aztán szép kis válasz volt. (elismerően) Ez aztán szép kis válasz volt. (rejtett gúnnyal, ironikusan) A viccek világa is gyakran kötődik a valóságos helyzet és a közlemény közötti ellentétekre. A beszédhelyzet, ill. a szöveg egymást megkérdőjelezhetik. Az alábbi két példában is ez történik. A két vicc világában melyik a meghatározóbb: a szöveg vagy a beszédszituáció? a) Csörög a telefon a KGB központjában: -Szeretném bejelenteni, hogy Igor Szergejevics a rendszer ellensége. Gyémántokat rejteget a tűzifájában. A KGB azon nyomban kiszáll Szergejevics házához, felforgatják a pincét, gyémántokat azonban nem találnak. Hogy bizonyosak legyenek a dolgukban, egyesével átnézik a tűzifát, sőt mindegyiket széthasogatják, hátha azokban rejtették el a gyémántokat. Mivel semmit sem találnak, elnézést kérnek Igor Szergejevicstől, majd elvonulnak. Kis idő múlva csöng a telefon Igor Szergejevicsnél: - Hallo, Igor? - Igen. - Volt nálad a KGB? - Felvágták a tűzifát? - Igen. - Akkor most te telefonálsz, fel kéne ásni a kertemet... (Horváth Brigitta tréfája) b) -

Jean, vigye le az ágyamat a pincébe! Miért, uram? Mert mélyen akarok aludni.

A beszédhelyzetet a nyelv is kifejezi. Az igei állítmány személyragjai a beszélő személyére utalnak, az E. sz. 1. sz. az énközlés, mégis milyen különös igealak a szeretlek szavunk, amelyben nemcsak a közlő, hanem a beszédhelyzetben részt vevő másik személy is megjelenik. E.sz. 2.sz. egy, a beszédhelyzetben részt vevő másik személyről szóló állítás, míg a E.sz. 3.sz. a közlővel való kapcsolat személytelen jellegére utal. A T.sz. 1.sz. olyan személyek nevében szólal meg, akikkel – mint csoporttal - a közlő magát azonosítja, a T.sz. 2.sz. a közlő másik csoportról nyilatkozik, akik ezzel a beszédhelyzet résztvevőivé válnak. Az arab nyelvben még ma is használatos a kettős szám. Egyes melanéziai nyelvekben a névmások között előfordulnak olyanok is, amelyek három vagy négy személyre, tárgyra vonatkozhatnak. A társas kapcsolat, a beszédhelyzet természete tehát a nyelvi formákban is kifejeződik. A társadalmi, hivatali élet még szembetűnőbben meghatározott nyelvi standardokat (szabványokat) alkalmaz. Saját megnyilatkozásainknak közelíteniük kell e normákhoz, bár nem minden esetben célszerű a kommunikáció e színterén teljesen személytelenné válnunk.


Az űrlapok, kérdőívek, nyugták és magánjogi ügyiratok (pl. szerződések, meghatalmazások, kötelezvények, nyilatkozatok) esetén a szöveg teljes mértékben szabványszerű. Az üzleti élet levelei (pl. az árajánlat, a megrendelés, utalvány, felszólítás) sem tűrik a személyességet. Ugyanez vonatkozik a hivatali élet ügyirataira is: értesítések, igazolás, engedélyek, határozat, jegyzőkönyv, feljegyzés stb. Ha magánszemély került érintkezésbe intézményekkel különösen tárgyalásokon, szóbeli közléshelyzetben nem árt a személyesség. Írásban is a személyes álláspont kifejtése, a hatáskeltés, az érvelés meggyőző ereje gyakran közelebb visz céljaink eléréséhez. Az önéletrajz A jó önéletrajz fél siker. Titka az áttekinthetőség. Azt kell hangsúlyoznia, amit írója el akar „adni” magából. A hagyományos kézzel, összefüggő szövegbe foglalt önéletrajzzal szemben egyre népszerűbb az ún. amerikai típusú változat, talán éppen azért, mert jobban érvényesül benne az áttekinthetőség. Az életrajz mindenképpen tartalmazzon: -

fejlécet (elérhetőségét: név, cím, telefonszám), a célkitűzéseket, (melyik állásra jelentkezik), iskolai végzettségeinek összefoglalását, munkahelyi tapasztalatainak, munkaviszonyainak leírását (cégnév, beosztás, esetleg az adott munkahelyen eltöltött idő évszámokkal, az itt szerzett legfontosabb tapasztalatok rövid említése). Tájékoztatásul a Joy c. képes magazinból két életrajzmintát mutatunk be, amelyet a célnak megfelelően némiképpen megváltoztatunk. Az első egy közismert nagy társaság feltehetően nagy érdeklődést kiváltó pályázatára készült. A másik egy szokványosabb, az átlagos formát és szerkezetet bemutató amerikai típusú önéletrajzi forma. Használják sikeresen! Írjanak a minta alapján saját önéletrajzot, tegyék el jól, mert a későbbiekben kisebb módosításokkal fel tudják használni majd.


Önéletrajz Név: Tóth András Születési adatok: 1962. 02.16. Referenciaszám: 887 Expressz 23 Cégállás: hirdetésszervező Felismertem, hogy a Moha és Páfrány Rt. a siker kulcsa... Én is részese lennék! Képességek: A tanult információkat képes vagyok azonnal hasznosítani a gyakorlatban. Könnyen alkalmazkodom a piac aktuális igényeihez. Munkatársaim és barátaim kitartó és lendületes embernek ismernek. Ambíciók: Izgalmas munkát, versenyképes fizetést, tanulási lehetőséget, hosszú távon előrejutást kínáló jó nevű cég munkatársa szeretnék lenni. Elsőssorban hirdetésszervezői tapasztalatomat kívánom kamatoztatni. Tanulmányok:1976-1980: Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola, érettségi 1986 elekrotechnikusi végzettség 1986-1987: Középfokú PC- felhasználó és programozói vizsga 1991-től folyamatosan különféle kommunikációs és személyiségfejlesztő tréningek Főállások: 1980-1984. Hatalmas Nagyvállalat. Beosztás: műszerész 1986- beosztás: üzemfenntartó, vezérlő Mellékállások, referenciák: 1982-től folyamatosan üzletkötőként dolgozom mellékállásban. Főbb állomások: NN Biztosító, Lakos & Lapos Híradástechnikai Kft. menedzsere 1993 végétől dolgozom hirdetésszervezőként a főállásom mellett. Szaknévsor Napsütés Kiadó (jelenleg) Referenciamunka: Csinos Kis Újság. Megjelenik: 1995 szeptemberétől Ajánlás kérhető: Csípős Csabától Személyi rész: Családi hátterem rendezett. Egyéni vállalkozóként számlaképes vagyok. A számítógépet jól használom. Kapcsolatrendszerem aktív és kiterjedt. Hobbi: kosárlabda, televízió, film. Úgy gondolom, hogy az Önök által olyan lehetőség kínálkozik, amelyet nem lehet kihagyni. Kérem válaszukat 1995. május 17-e után az alábbi címre jutassák el, vagy hívjanak az alábbi telefonszámon. Cím: 9776 Győr, Ajtó u. 3. Tel. 96/ 234-657


Önéletrajz Név: Kis Edit Cím: 1098 Bp. Távíró u.1. Tel. 387-4396 Születési adatok: 1954. június 2. Budapest Számviteli, pénzügyi területen szeretnék önálló feladatkört ellátni. Meglévő évtizedes tapasztalataimat hosszú távon jól hasznosíthatnám egy nívós, színvonalas cég munkatársaként. Elsősorban a jó szervezési és rendszerező képességemet, pontosságomat és önállóságomat kihasználó, kihívást jelentő ajánlatok érdekelnek. Iskolák, tanfolyamok: 1982. Katona József Közgazdasági Szakközépiskola, számviteli-gazdálkodási ágazat, képesített könyvelő 1995 SZÁMOK Vállalkozási szak: mérlegképes könyvelő Egyéb: Számítógépes ismeretek: Apollo, SUN könyvelési programok, Excel, Lotus felhasználói ismeretek. Jogosítvány. Nyelvismeret: Angol: alapfok + szakanyag olvasása. Jelenleg is tanfolyamra járok. Munkatapasztalatok: 1994-től jelenleg: Nagy Budapesti Business Kft. Beosztás: könyvelő. Feladatkör: a valutapénztár kezelése, operatív pénzügyi szervezőmunka, a főkönyvelő közvetlen munkatársaként könyvelés-ellenőrzés. 1991-1994: Világelső Kft. Beosztás: számlázó. 1974-től 1990-ig: Különböző közép- és nagyvállalatoknál dolgoztam pénzügyi előadó, bérelszámoló, hálózati ellenőr minőségben. A pénzügyi adminisztráció minden lépcsőfokát végigjártam. Személyi rész: Férjezett vagyok, egy kislányom van, rendezett háttérrel rendelkező ember vagyok. Gépkocsimat, mobiltelefonomat, szükség esetén számlaképességemet egy erre igényes cég szolgálatában hasznosítani tudom. Hobbi: Úszás, kerékpározás. Amennyiben a fentiek alapján megfelelő feladatkört tudnak ajánlani a számomra, várom hívásukat. Pozitív elbírálásukban bízva a legjobb döntés meghozatalát kívánja Önöknek Kiss Edit


...és íme egy, az önéletrajzhoz tartozó kísérőlevél is: Tisztelt Hirdető! Hivatkozással 2001. 11. 11-én az Express Újság Állást kínál rovatában „Biztonsági őrök irányítására munkatársat keresünk” hirdetésre ez úton szeretnék jelentkezni. Mellékelten megküldöm fényképpel ellátott szakmai önéletrajzomat. Bízva pozitív elbírálásukban Tisztelettel: Tűzoltó Jakab A hivatali iratok ~ levélkezdő fordulatai Kérem, szíveskedjenek… Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz… Ezúton kérem Önöket… Mellékelten eljuttatom Önökhöz… Pályázati felhívásukra válaszolva… ~ záróformulái Támogatásukban bízva… Bízva kedvező döntésükben… Szíves intézkedésüket várva… Kérem, fenti indokaim méltánylását, s ennek ismeretében bírálják el kérésemet. 2. Írjon pályázatot önkormányzati lakás megvásárlására kitűzött árverésre! 3. Válaszoljon egy Önnek tetsző álláshirdetésre! Mit kell feltétlenül csatolnia a kísérő levélhez? A közéleti szóbeliség A közéleti szóbeliség számos formája ismeretes. Mindannyian előbb vagy utóbb kerülünk olyan helyzetbe, amelyben a szituációnak megfelelő minták, szabványok szerint kell megnyilatkoznunk, hogy sikeresen intézzük ügyeinket. A megbeszélésen való részvétel, a telefonbeszélgetés (párbeszédes) – az értekezlet, tárgyalás (csoportos) menetébe való bekapcsolódás, ill. előadás, vizsgafelelet mindenki számára kikerülhetetlen kommunikációs helyzet, amely egyaránt megvalósulhat személyek vagy intézmények, egyenrangúak és alárendeltek között, és létrejöhet spontán módon és szándékosan egyaránt.


Igazgatónak lenni sok szempont szerint is igen kellemes szerep. A beosztott sorsa viszont annál nehezebb, különösen akkor, ha valamit el akar érni főnökeinél. Ezúttal azonban segítsünk helyzetén egy szerepjáték erejéig! Ön megnyert egy utazást Hawaiira. Beszéljen főnökével, hogy a legnagyobb hajrában, kampányfeladatok lezárása előtt szabadságra mehessen! Aztán télvíz idején irány a nyári tengerpart, napfény és boldogság! A vita és vitakultúra A vita két vagy több személy szellemi küzdelme egy kérdés vagy probléma eldöntése, megoldása érdekében. A vitában az ökölharc, a szócsaták (a vitatkozás és veszekedés) helyére az érvek harca kerül. Figyelem! Személyiségzavart jelez az, ha valaki „sportot űz„ abból, hogy ellentmondjon akkor is, ha nincsen önálló álláspontja, vagy nincsenek érvei véleménye megvédéséhez, aki nem hallja meg és nem akarja megismerni és megérteni mások véleményét.  Mit tennének egy állandóan vitatkozó, a közös megoldást akadályozó munkatárssal szemben? Hogyan hatnának rá?  Legyen most Ön az igazgató! Meglátja nem is olyan könnyű! Mit tenne az örök ellenzéki kollégával? Játsszanak el egy szituációt! (Pl. a cég helyzetében hasznos lépésnek tűnik, hogy eladják az egyik kihasználatlan szerelőcsarnokot, s a bevételt korszerű gépek vásárlására fordítanák. Az örök ellenzéki azonban közbeszól: „Már megint ezek a sötét üzletek! Köszönöm, de nem kérek belőlük.” A tényleges vitahelyzet a vélemények ütközésekor jön létre. Mégis a vita forrása - az ellentét már korábban kialakul. Hogyan oldjuk meg problémáinkat? Hogyan kezeljük konfliktusainkat? Ezekre a kérdésekre a vitakultúra fejlesztése nyújt biztos és sikeres segítséget. Az erőszakkal szemben ugyan nincsenek érvek, s az élet számos területén tapasztalhatjuk, hogy az agresszió gyors és hatásos sikereket tudhat magáénak, mégis súlyosan rombolja a társadalmi köz- és biztonságérzetet. A társadalom is csak akkor működik jól, ha képes konszenzust (megegyezést) kialakítani, és azt képes elfogadtatni a társadalom tagjaival. A társadalmi viták ma legismertebb színtere a parlament. Az ellentétek rendezéséhez az előző században még a lovagiasnak tekintett párbaj is belefért. Ez ma már azonban bűncselekmény. Ajánljuk tehát tiszta szívvel: inkább vitázzon! Tanulja meg módszereit! Érdemes. A vitaformák közül sorolunk föl néhányat! Kisebb közösségekben mindenki elmondhatja véleményét: ez az ötletroham. A méhkas-módszer közös álláspontok kialakítására alkalmas, az agytröszt a vélemények összegyűjtésére ad lehetőséget. A kerekasztal-beszélgetés a véleménycsere funkcióját látja el, a fórum nagyobb csoportban szakértők bevonásával lebonyolított vitaforma.


Gyakorolják a fenti vitaformákat! Minden a vitában résztvevő mellé állítsanak egy kontrollszemélyt, aki csak megfigyelője az eseményeknek, végül mondja el véleményét társa megnyilvánulásairól! A klasszikus retorika a szónoklattan, a megszólalás esztétikájának tana. Már az antikvitás korának nagy rétorai írásba foglalták a hatásos és szép szövegalkotás műhelytitkait. Napjainkban – sajnálatos módon – a hangsúlyok az esztétikai igényességről a hatáskeltés felé tolódtak. Mégis megszólalásunk megformálásához nagy segítséget jelenthetnek híres elődeink (Seneca, Quintilianus, Kossuth Lajos, Deák Ferenc) tapasztalatai. Az érvelő szöveg szerkezete  Indítás, expozíció (alapinformáció, témamegjelölés, a figyelem felkeltése)  Az elbeszélés  A tétel, a gnóma elhelyezése (tételmondat, kulcsszavak)  Érvelés, a vélemény alátámasztása  Cáfolat, az ellentétes vélemények megsemmisítése  Megerősítés  Két tanuló fejtse ki véleményét a hazai alkoholfogyasztásról úgy, hogy mindkettő egyszerre adja elő álláspontját. Beszéljenek egyszerre! Azután meséljék el egymásnak, mit tudtak megjegyezni a másik érveiből? Gyakran a magánéletben és a közéletben is találkozhatunk olyan helyzettel, amikor a vitatkozó felek nem tudnak, vagy nem akarnak figyelni a másik véleményére, s miközben a másik fél beszél, akkor is önmagukra figyelnek, majdan előadandó észrevételükön gondolkodnak. A vita illemtana -

-

Mutasson érdeklődést vitapartnere és véleménye iránt! Előlegezzen bizalmat! Így nagyobb esélye van, hogy Ön is hasonló bánásmódban részesül! Ne reagáljon indulatokkal! Így esetleg elkerülheti, hogy a vita ne szakítással végződjön. Csendesítse le partnere esetleges heveskedését, hatástalanítsa negatív érzelmeit, változtasson játszmát, vegye rá a partnert, hogy vizsgálja meg ő is a lehetséges megoldásokat! Könnyítse meg a partner igenlő válaszadását azzal, hogy segít neki megőrizni tekintélyét, befolyását! Udvariasságával akadályozza meg a partner elzárkózását! A humor és a személyesség is fontos kellék lehet. Merje bevallani azt is, ha tévedett!


-

A logikus érvelés fontos, de a helyzetek és fordulatok felismerése is sokszor vezet sikerhez.

A tárgyalás A nyelv segítségével nemcsak érintkezünk egymással, hanem beszédaktusokat teremtünk, cselekvéseket hajtunk végre. Az esküszöm, ígérem, házassági "igen" cselekvés értékű nyelvi jelenség. Minden kimondott hangsor cselekvési erővel is rendelkezik, s e cselekvésre való késztetés a szó és a szándék hitelességének mértékében a másikra hatást gyakorol. A hatáskeltés a feladó és címzett kapcsolatában meghatározóvá válhat akkor, ha a beszédaktusok ellentétes célok elérésére irányulnak. Így válhat a szó fegyverré is céljaink elérése érdekében. A tárgyalás alaphelyzete életünkben nemcsak a televízió csatornáin keresztül jelenik meg. A Dallashoz hasonló filmek és filmsorozatok világában kinyílnak a milliomos olajbárók tárgyalótermeinek ajtajai, s nem kell félnünk, hogy döntéseink során elveszthetjük fúrótornyainkat. A tárgyalási alaphelyzet legkülönbözőbb hétköznapi változataiba azonban mi is belekerülhetünk. Egy nagyobb értékű áru megvásárlásakor, felvételi munkamegbeszéléseken, rosszabb esetben bíróságon is tárgyalás folyik. Kicsit elvontabb tárgyalás a házasságkötés. A szertartáson a felek csak kimondják az igent, de ezzel egy tárgyaláshoz hasonló megegyezés született a felek között (házassági szerződés, hűség, gyermekek vállalása stb.). A tárgyalási jártasság tudatos felkészüléssel (önfejlesztés, kihívások vállalása) megszerezhető. Céljainkat gyakran saját érdekeinkkel részben vagy egészében ellentétes közegben kell megvalósítani. Ha éppen házat építünk és az építési vállalkozóval tárgyalunk, ha egy utazási iroda sorsolásának nyereményét fogadjuk el, vagy autót, lakást vásárolunk, egy cég álláskínálatáról folytatunk megbeszélést, mind olyan helyzetek, amelyben érdemes ismerni azokat a technikákat, amelyek az érdekérvényesítést segítik. A tárgyalás technikai háttereként a tervezőmunka a legfontosabb:

Az alábbi módszerek megismerése, tudatos alkalmazása céljaink elérését segítik.  Válasszon az alábbi technikák közül egyet-egyet, s próbálja alkalmazni egy elképzelt tárgyalási szituációban, amikor gyermeke iskolájában az iskolaszék tagjaként olcsó kondicionáló terem kivitelezését kínálja fel a vezetésnek.


AZ IDŐPONT  halogatás (a konkrét időpont meg nem nevezése, határozatlan feltételekhez kötése, a tényleg cselekvés előli menekülés)  sürgetés (előszerződések - részbeni elkötelezés)  fait accompli (befejezett, megmásíthatatlan tény) AZ ALKALMAZÁS  a csali  a zsarolás  a meggyőzés  érzelmi ráhatás  lehengerlés  figyelemelterelés, figyelemfelhívás ZÁRÁS  a kötelezettségvállalás  a felelősség áthárítása, megosztása  a szerződés létrejötte, minőségi és végrehajtási garanciák A tárgyalás menetét, a tárgyalás lépéseit Magyar Edit rendszerező táblájának felhasználásával mutatjuk be: Hangulatkeltés, az erőviszonyok felmérése, ismerkedés a tárgyalópartnerral A téma rövid ismertetése és a tárgyalási rend kialakítása Nyitás Tájékozódás: álláspontok, vélemények. Előbb a partnert juttatjuk szóhoz! Az egyetértési pontok tudatosítása. Biztosítani kell az előrehaladást. A tárgyalás továbblendítése. Az igények kétoldalú megfogalmazása: határozott és védhető Ajánlat indítás. Rákérdezés és pontosítás – szabadkozás nélkül A megoldás közös keresése. Erősítsük a partner elégedettségét! Alku Javaslatok: a tervezett engedménylista részletes felajánlása. Kiegészítő ajánlatok: a holtpontok esetén a gördülékenység. Befolyásolás és majdani megegyezés csak jó légkörben lehetséges. Az előrehaladás, az irányítás kézbentartása. A megoldatlan Részleges zárás részletek felsorolása; a kevésbé lényegesek feladása. A stratégia esetleges felülvizsgálata: a célt tartsuk szem előtt! A megértés megerősítése. Új ajánlat, a A variációk áttekintése. Az új változat megfogalmazása: a tervezett engedménylista bővítése, ellenajánlat kérése. megoldás Indoklások Bemelegítés

közelében Zárás

Sikeres megegyezés


Egy személyzeti ügyekkel foglalkozó szakember javasolja Önnek: amikor egy álláshirdetést megpályázva a felvételi személyes megbeszélésen, interjún megjelenik, Önnek is lehetnek felvetései, amelyek túlmutatnak a bérkérdéseken. Ezzel az egyenrangúság érzetét erősíti, és határozottabban fog viselkedni ilyen és hasonló helyzetekben. Érdemes rákérdeni például: - Miért éppen most vált esedékessé a munkakör betöltése? - Korábban betöltötték-e a munkakört? Ha igen: miért távozott az illető kolléga? - Mi tudhat a cég működéséről, profiljáról? - Kik lesznek a közvetlen munkatársai? - Mik a munkakör várható nehézségei? Amitől az ilyen munkatárgyalásokon legtöbben félünk az az, hogy „visszautasításban” lesz részünk. Ezt nehéz emelt fővel elfogadni. Viszont még nehezebb egy olyan minimumbérből kijönni, amit „lányos” zavarunkban kinyögünk. A cég feltételeinek ismeretében, a munkakör részleteit, a munkaidőt ismerve is viszonyíthatunk. Persze tudnia kell, mit tud még! Ha beszél nyelvet, de a munkahelyén nincs szükség nyelvtudásra, ezt nem fogják megfizetni. Adja el a többlettudását drágábban! Ha nem tud annyit, nem ér annyit. Ne várja, hogy a sose látott képességeit megfizetik! Általános szokás, hogy a jobb helyeken elvárják az érettségit. Ha nincs még, szerezze meg! - ajánlja Bucher Katalin, „fejvadász”. – „Legyen jelszava ez: „Meg kell próbálnunk változtatni azon, amit nem tudunk elviselni. Meg kell próbálnunk elviselni azt, amin nem tudunk változtatni.” Az előadás (a vizsgafelelet) Egy előadás, vizsgafelelet megalkotása a szövegszerkesztés általános szabályainak is megfelel. Ezúttal gyakorlati tanácsokat olvashat, mégis a megtanulandó tananyagot tartja a kezében. A vizsgára való felkészülés folyamata

A szövegszerk esztés menete A vizsgára való felkészüléskor szinte minden esetben A téma megválasztása kérjünk pontos tájékoztatást azokról a témakörökről, amelyek ismeretét elvárják tőlünk. Ezt a tudást értelemszerűen meg kell szereznünk akár az Anyaggyűjtés iskolában, akár a tankönyvből, akár a könyvtárban való búvárkodással. Tanulja meg azoknak a segédanyagoknak használatát is, amelyre a vizsgán lehetősége lesz. (Függvénytáblázat, térképek, diagramok olvasása stb.) A korábban megtanult, a tanórán megismert és az Rendezés összegyűjtött anyagokat a témajegyzéknek megfelelően újrarendszerezzük. Ne felejtse el, Önnek is vannak egyéni tapasztalatai! Mindent hasznosíthat azzal, ha kis


koncentrációval felidézi őket, s a megkívánt tudás szerint rendezi. A vázlat tömörít, benne már a teljes gondolatmenet jelenik meg. Tanuljon fél oldalt 10-20 oldalas szövegek helyett! Bízzon magában! A mondatalkotást már az agyban lévő beszédközpont is képes elvégezni. A kidolgozás során figyeljen a folyamatosságra, a gondolatok összefűzése már néhány kötőszóval is megoldható. Az ok-okozati összefüggések az előadás műfajában igen nagy szerepet kapnak. A gondolatmenet egységességét biztosítják. Most már nincs más hátra, mint az emlékezetbe vésés. Tudatosan alakítsa a memorizálás, a felidézés módszereit! (Az előhívó szó, egy kép könnyen segíthet.) Ezzel elérheti, hogy nem kell teljes szövegeket megtanulnia, elég, ha néhány szót megjegyez, a gondolatfolyam elindul, s a többi jön magától. Nemcsak tudni kell az anyagot, hanem tudnia kell jól előadni azt, amit megtanult. Ehhez elengedhetetlen, hogy feloldódjon e kellemetlennek tűnő helyzetben. Ez nem könnyű dolog, de mindenhez a gyakorlás a legjobb út. Gyakoroljon, ahol csak módja van rá! Még akkor is, ha a családjának már elege van a molekulákról tartott szónoklataiból!

A rendszerezés A vázlat A kidolgozás

Memorizálás

Az előadás

Michael Ben-Menachem Vizsgaláz c. munkájában egy kitöltendő kérdőív segítségével arra keresi a választ, hogy hogyan készüljünk fel eredményesen vizsgáinkra. Válaszoljon Ön is a következő kérdésekre! Jobb két teljesen különböző, mint két nagyon hasonló IGAZ tantárgyat tanulni párhuzamosan. Ha az ember tanulás közben rövid szüneteket tart, akkor ez IGAZ fokozza a koncentrációt. Minél színesebb, egyénibb a jegyzet annál jobban IGAZ emlékezünk a tartalmára.

NEM IGAZ

Ha nem fordítunk időt az ismétlésekre 24 órán belül a IGAZ tanult anyag 80 %-át elfelejtjük. Eredményesebben tanulok, ha az anyagot részekre osztom. IGAZ

NEM IGAZ

Minél gyorsabban olvasok, annál kevésbé kalandozik el a IGAZ figyelmem.

NEM IGAZ

NEM IGAZ NEM IGAZ

NEM IGAZ


[A végére, a megoldókulcsba: Ha minden kérdésre igennel válaszolt, akkor már az első lépést megtette a sikerhez vezető úton.] A telekommunikáció A telekommunikáció évszázadában elengedhetetlen, hogy elemi szinten ismerjük azokat az eszközöket, amelyek az emberi érintkezés forradalmian új, gyors és térbeli korlátoktól független formáit jelentik. Az elektronikus távközlés (közismertebb nevén E-mail) útján megfelelő e-mail postafiók, internetes honlap megszerkesztésével napi szinten rákapcsolódhatunk a számítógépes világhálóra. Ma már a telefonálás sem helyhez kötött: a mobiltelefon szöveges és képes SMS-üzenetek továbbítására, internetes csatlakozásra képes. A fax, a számítógépes információátvitel akár a magánvagy akár a közéletben példa nélküli sebességgel képes kapcsolatteremtésre. Manapság a kapcsolatfelvétel szinte minden esetben a telefonálással kezdődik. Ezért nagyon hangsúlyos szerepe van annak, hogy jól tudjunk telefonálni. A bemutatkozás tulajdonképpen a telefonálás illemkódexében a „szóbeli kézfogás”-nak felel meg. a) A helyzet felismerése: Győződjön meg arról, hogy a megfelelő személlyel beszél. Bizonyos helyzetekben szükséges, hogy tájékozódjon, megfelel-e az időpont a megbeszélésre! (Ellenkező esetben esetleg nem kielégítő válaszokat kaphat.) b) A kívánság megértése: A telefonbeszélgetés irányítása Nyitott kérdések alkalmazása Ismétlések, rögzítések c) A segítőkészség kifejezése: Hasznos információk megadása Információadás az elkövetkezendő cselekvésekről A fenti vázlatba a telefonbeszélgetésben részt vevő mindkét fél magatartása belekerült. Válassza ki, melyik motívumra melyik félnek kell jobban figyelnie!  Örkény István elvtárs különös levele a szigorúan hivatalos formanyomtatvány személytelenségét gúnyolja ki. Hogyan? Az alábbi kép az emberek közt kialakult természetes és mesterségesen kialakított érintkezési formák ütköztetésével humoros hatást kelt. A fenti összefoglaló vázlat segítségével fedezze fel, melyik eltorzult, hibás érintkezési formát bünteti azzal a karikaturista, hogy nevetségessé teszi. Vesse egybe a nyelvész gondolatait Karinthy írásával! A függelékben szereplő tanulmány egy-egy részlete napjaink nyelvi jelenségein gondolkodik (Köszönjünk-e,


és ha igen, hogyan?, Hogyan szólítsuk meg egymást?, Tegezzük vagy ne tegezzük?, Hogyan társalogjunk?). Mi a véleménye e nyelvi jelenségekről? Ha Ön lenne Karinthy Frigyes humoreszkjének egyik szereplője, akkor valószínűleg a másik viselkedéséből, beszédéből már korábban is rajönne, hogy a tegezés-magázás kérdése a másiknak is gondot okoz. Hogyan oldaná fel ezt a kínos helyzetet? a) A Valóság Szerkesztőségének Kedves Sükösd elvtárs elvtársnő! A levonatot megkaptam nem kaptam meg. A benne talált nyomdai hibákat kijavítottam nem javítottam ki. Forduló postával, mellékelve, visszaküldöm. A honoráriumot jótékony célra lakáscímemre kérem átutalni. A szerkesztőség tagjait le se szarom szívből üdvözlöm. Örkény István elvtárs b)

(a Népszabadság karikatúrája)

c)


Karinthy Frigyes: Tegezés (részlet) Két úr találkozik az utcán. Tíz éve ismerik egymást, soha nem voltak valami nagy barátságban […]. Öt nappal ezelőtt valami banketten kerültek össze, pezsgőzés közben pertut ittak. Most mindkettőnek azonnal ez jut eszébe, de egyik se egészen bizonyos a dologban, vajon csakugyan pertut ittak-e, vagy csak úgy rémlik...

EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK

EGYIK MÁSIK EGYIK

barátságosan szorongatja a másik kezét, és biztatóan néz rá. Áa... ugyanúgy néz rá. Áá...no lám... Nem eresztik el egymás kezét. No lám...ez már aztán kedves izé... találkozás...Mosolyogva és sürgetően néz rá. Hát merrefelé mégy... mégyegetünk errefelé? Én csak úgy errefelé mégyegetek...megyegetek itten. Hát...őő...hogy vagyunk? boldogan, hogy magáról beszélhet; saját magáról egyelőre nincs kétség, hogy első személyben kell szólni. Ó, én megvolnék valahogy. Csúnya egy meleg van, különben jól érzem magam. Nagyon megérzi izé... az ember a meleget – nem? mohón. Bizony, rettenetes. És méghozzá hogy süt a nap! Az! Nem elég, hogy olyan meleg van, még hozzá a nap is süt. Ilyenkor nyáron mindn összejön.

Kínos szünet. Mindkettőnek sűrgős dolga van, de nem mernek elválni, mielőtt nem tisztázódott a tegezés kérdése: mert elválni vagy „szervusz”-szal lehet csak vagy „alászolgájá”-val – tertium non datur6.[...]Hosszú szünet, mialatt melegen szorongatják egymás kezét, és nevetgélnek. Egyszerre az egyik észreveszi, hogy a másik ruháján egy bogár mászik. EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK

Vigyázz – vigyázzunk...egy bogár mászik itten - a... Hol? Az izén...a kabáton. Melyik kabáton? A...ezen itten...a – tréfásan – nem az enyémen, hehe. Hát kién? Mereven néz rá. kínosan viccelve. Nem mondom meg. Az enyémen? Merően nézi. gondolkodik. Igen. rezignáltan lefricskázza a bogarat. Köszönöm. Nagyon kedves, hogy... hogy az emberek így figyelmeztetik egymást...[...] Hosszú szünet.[...]

EGYIK MÁSIK

elszántan. Én fölfelé megyek a körúton. Nem tart – tartunk együtt? ellenkező irányba van dolga. Dehogynem, szívesen....

6

Tertium non datur - Nincs harmadik út


Minden ok nélkül együtt mennek, és mindenféléről beszélnek, politikáról, filozófiáról, versekről, üzletről, csupa általánosságokról, csak hogy ne kelljen egymást megszólítanai. Mindkettő kínosan várja, hogy a másik megszólítsa egyszer. EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK EGYIK MÁSIK

tizenkettőkor, miután mindent bezárnak. Hát – merre lakunk, merre lakunk? dühösen. Ki? Kicsoda? megadással. Én. Hát azt én honnan tudjam? Hja – persze...Rálép a lábára. Hu! Mi az? Semmi...véletlenül...hehe...ráléptünk a lábamra. sápadtan a dühtől. Kicsoda? Bömbölve. Kicsoda? révetegen. Nem tudom. Nem? Pofonvágja. Nesze, te piszok fráter! Most tudod? Revolvert vesz elő. boldogan. Persze hogy tudom!... Szervusz!...Te, te, te...

Egymás nyakába borulnak. 1. Egy vásárlóközpontban vásárolt. Írjon panaszkönyvi bejegyzést az udvariatlan kiszolgálás miatt! Ne hagyja magát! Követeljen kártérítést is! 2. Társakkal könnyebb. Az Aranykor Önkéntes Nyugdíjbiztosítást már tíz éve fizeti. Most eltörte a lábát. Itt az ideje, hogy tagságának most a haszonélvezője legyen! Kérjen betegsegélyt a Nyugdíjpénztártól! 3. Ez már mégiscsak sok! Évtizedek óta dolgozik egyetlen helyen, és a fizetése kezdi megközelíteni a fizetési kategória alsó határát! Kérjen meghallgatást a főnökénél! Legyen bátor, sok érvet gyűjtsön össze, de használja a nyelvi szabványokat is! A szöveg sajátosságai és a lineáris és globális szövegkohézió A szöveg fogalma már az előző fejezetből ismert az Ön számára is. A szöveg a mondatok rendezett egymásutánisága. Mondatokból szerkesztett gondolatsor. Legfőbb sajátossága, hogy a mondatok közt összefüggés van. A szövegösszefüggés (a kontextus) és a szövegösszetartó erő (a kohézió) egymást kiegészítő fogalmak. Egyik nem képzelhető el a másik nélkül. Ha nincs a mondatok közt nyelvtani és tartalmi összefüggés, akkor nincs a mondatok között összetartó erő, a mondathalmaz nem szöveg.

 Figyeljük meg az alábbi részletet! Mondathalmaz vagy szöveg?


„-Nézze, minden el van készítve. Csak maga hiányzott. Maga fogja játszani Szasa Zemalonkofot, a puszta szellemének szerepét. Rengeteg pénzt vertünk már bele. Itt – ezek az ágyúk. Hová megy? Nem, nem eresztem el! Ez itt a partnernője – a Loreley lelke. Híres művésznő. Ismerkedjék meg vele. Holnap idejönnek a kozákok. Miért szalad el már megint? Portás hozza vissza! A 38. jelenet: maga négy svadron lándzsa attakja közben megcsókolja a Loreley szellemét. Érti ugye, hogy ez nem közönséges film, hanem valóságos világküzdelem? …Várjon! Már megmondtam magának, hogy nem eresztem el.” Ez aztán a furcsa szöveg! Pénzt vertek bele valami Szasa nevű szellembe? Hogy kerülnek ide az ágyúk, a portás hozza vissza a 38. jelenetet? Ha másképp gondolja, mondja el a szöveg gondolatmenetét, állítsa össze a kontextust! A szövegen belül vagy azon kívül találta-e meg az Ilja Ehrenburg Lasik Roitschwantz mozgalmas élete c. regényéből származó szövegrészletet értelmező elemeket? A szövegen kívül a beszédhelyzet képes értelmet adni a laza szövegszerkezetnek. A filmrendező hol felfedezettjének, hol a portásnak beszél, hol bemutatja a filmforgatás körülményeit. A szövegen belül az azonos valóságdarabra vonatkozó szavak, szószerkezetek, ill. az ismétlődő motívumok (kulcsszavak, domináns szavak) a szöveg jelentés szintű kapcsolatát, az ún. globális kohéziót biztosítják. 4. Melyek a szöveg kulcsszavai? Mely pontokon hiányos a szöveg (tényleges értelmét csak az adott beszédhelyzet felismeréséből tudhatjuk meg)? A jelentéstani kapcsolatokat a szövegben globális kohéziónak nevezzük. De a szövegbeli kapcsolatok grammatikai, nyelvtani természetűek is. Minden szövegben találhatók olyan elemek, amelyek a szövegkörnyezetben előre- vagy visszautalnak. Visszautaló szerepe van: a vonatkozó névmásnak (aki, ami), a személyes névmásnak (esetleg számot, személyt kifejező ragoknak), alárendelő tagmondatokat összekapcsoló kötőszó értékű névmási határozószóknak (amikor, akivel stb.). Előremutatnak a mellérendelő tagmondatokat egybekapcsoló kötőszavak, a mutató névmások, a névmási határozószók (akkor, azzal stb.), a határozott névelőnek (mivel biztosak lehetünk abban, hogy névelőt főnév követi majd). A rámutató feladatot ellátó nyelvi elemek (határozószók) a szövegen kívülre mutatnak (itt, fent stb.). Ezek a szöveg lineáris kohéziót biztosító elemei. Állapítsa meg, milyen grammatikai kapcsolóelemek találhatók az alábbi szövegben? „–Micsoda ember! Mindjárt érezni rajta, hogy orosz és hozzá még bolsevista is. Bizonyosan egész hordákat vezetett. Ez a titokzatosság a tekintetében… A szteppék messzesége, a parasztszekerek dübörgése van benne… Ez a mongol profil! Csak egy atamán tud így inteni a kezével. Ezek a szénfekete pillák! Maga ötezer márkát is megér. Maga fogja játszani a főszerepet Az ajkak és ágyúk dalá-ban, ahogy az új filmemet hívják!”


A zárójelbe tett megoldás a könyv végére a megoldókulcsba kerüljön! Előremutatók: [és, a (tekintetében) ill. a többi névelő] Visszautalók: [rajta, hogy, hozzá, is, tekintetében, benne, ahogy] Rámutatók: [ez, így, ezek] A szövegfajták, közlésfajták A szövegösszetartó erő szoros kapcsolatban áll azzal a valósággal, amelyet bemutatni szándékozunk, amelyet a szöveggel felidézünk, „helyettesítünk”.  Az érvelő-meggyőző szövegtípus fő célja a meggyőzés, bizonyítás. Ez esetben a szöveg koherenciáját az ok-okozati, logikai kapcsolatok adják. Ezért meghatározó szófajai a grammatikai összefüggéseket erősítő viszonyszók.  A leíró szöveg lazán szerkesztett gondolategységekből épül föl, mivel egy pillanatnyi, adott állapotot, jelenséget írnak le benne. Meghatározó szófaja a (hely)határozószó. Bár nem minden leíró szöveg érzékletes (ld. önkormányzati környezettanulmány), mégis e szövegfajta gyakori sajátossága az érzékletesség,  Az elbeszélő szövegben az időrend, a folyamatos előrehaladás, de legalábbis az időbeliség átláthatósága a legfőbb mérce. Meghatározó szófaja az (idő)határozószó és az ige, a cselekvés és a történés bemutatása. 4. Az alábbi kép szövegfajtákat!

alapján

alkosson

leíró

elemző-meggyőző

és

elbeszélő

(Lastrego-Testa: Nézz,...láss,...kérdezz... c. művéből) Fogadja meg az alábbi tanácsokat!


 Az elemző–meggyőző szöveghez először alkosson egy tételmondatot! Tervezze meg a helyét a szövegben (közepén, elején vagy végén)! Használjon minél több logikai és grammatikai kapcsolóelemet: ennek következtében, tehát, így, ezáltal, emiatt, mivel. Figyeljen a hatáskeltésre is! Ne legyen terjengős és bonyolult! Ellenben legyen hatásos, tömör, ne éljen vissza a címzett figyelmével!  A leíró szövegben ne csak azt írja le, hogy mit lát a képen, hanem azt is hol helyezkednek el ezek a kép egészében! Használja bátran az alábbi kifejezéseket: a kép jobb felső sarkában, középpontjában, a hátterében, az előtérben, a központi figura előtt. Amennyiben nem a képet, hanem az ábrázoltat kívánja bemutatni, figyeljen az érzékletességre, használjon sok jelzőt, amely a hangulatkeltés fontos eszköze!  Az elbeszélő szövegfajta legtermészetesebb rendezőelve az idő. Ehhez azonban ki kell találnia mi történt a képen ábrázolt pillanat előtt, s milyen események várhatók. Ha a fantáziája jól működik, már csak időrendben össze kell fűznie az eseményeket. Aztán kezdheti a végéről is. Ez sem olyan nehéz. Ha a képi pillanattól kezdi, akkor a bevezetés lehet a bemutatás, a tárgyalás az előzmény, a befejezés a jövőbeli következmény ismertetése. Figyeljen arra is, hogy a szöveg érdekfeszítő legyen! Meglátja, hogy gyermeke sem unalmas meséken fog édes álomba szenderülni. A szöveg megértéséhez a megérzés is szükséges, az a beleérző képesség, amellyel a világról szerzett tapasztalatok tükrében a szöveg mellett a szöveg mögötti rejtett üzenetek is feltárulhatnak. Szöveg és kommunikáció Az irónia olyan hangnem, amely látszólagosan dicséri azokat a jelenségeket, amelyeket ténylegesen megvet és kigúnyol. Az ironikus szöveg tipikusan álszöveg, hiszen pont az ellenkezőjét közli annak, amit az olvasónak, a hallgatónak üzenni akar. Voltaire halhatatlan hősét, a jámbor Candide-ot a hit és áhítat vezérelte középkor alkonyán és a felvilágosodásnak, az értelem diadalát hirdető korszakának hajnalán teremtette, hogy sorsán keresztül minden lehetséges rosszat és igazságtalanságot leleplezzen. Candide látszólag elfogadja tanítómesterének gondolatait isten teremtette világunkról, mint a lehetséges legjobbikról szóló tételét, mégis sorsa mindig tragikomikus módon megcáfolja ezt az állítást. Hol és hogyan lepleződik le az alábbi részletben, hogy álszöveggel állunk szemben? (Keresse az ellentmondásokat! Az egymásnak ellentmondó motívumokhoz rendeljen jelzőket! Véleménye szerint miért emeltük ki aláhúzással az egyes szavakat és kifejezéseket? Candide tapasztalatai vajon alátámasztják-e tanulmányait? „ Sose volt szebb, fényesebb, frissebb, jól rendezettebb gyülekezet, mint ez a két hadsereg...


S miközben a két király tedeumot (lat. „Téged, Isten dicsérünk” kezdetű, isten dicsőségét hirdető himnusz) ünnepeltetett ki-ki a maga táborában, Candide jobbnak találta, ha ezentúl máshol mélyed az okok és okozatok tanulmányába. Átlépett egy jó rakás halotton és haldoklón, és előbb a szomszéd faluig jutott; itt csak port és hamut látott, mivel ez avar falu volt, s a bolgárok felégették a nemzetközi jogszabályok szerint. Emiatt megkínzott aggok nézték letiport asszonyaik haldoklását, végső perceikben csecsemőiket szoptatták; amott elgyötört lányok hörögtek, miután egy-két bolgár hős természetes ösztöneit táplálták...” A történelmi eseményekhez kapcsolódó viccek is álszövegek. Néha egy-egy betű, hang által kialakuló jelentésátvitel a rejtett üzenet megoldókulcsa. Az idézett viccek Katona Imre gyűjteményéből valók. A német fasizmusnak a hadszíntéren elviselt vereségeiről szóló viccek már a közvélemény hangulatát is kifejezik, más esetben egy a közösség számára jól ismert jelenségre, dologra világítanak rá: 1. Hitler egy felbomlott katonai alakulata fegyver és jelzés nélküli közkatonájától: - Gyalogos vagy? - Nem. - Tüzér? - Nem. - Utász? - Nagyon.. (1943) -Én sem szex-, sem pedig politikai viccet nem mesélek: szexviccet ab ovo, politikait ab ávó. (1950-es évek) Gyakran nem a kimondással, hanem az elhallgatással érkezünk el a vicc rejtett üzenetéhez: 2. A vizsgán az egyik jelölt megbukik, társa faggatja, hogy megtudja, hol tévedett. A: Mik voltak a kérdések? B: Hogyan halt meg Napóleon? A: S te mit mondtál? B: Hogy leesett Waterlóról. A: Hát a második? B: Hogyan halt meg Rákóczi? A: Erre mi válaszoltál? B: Belesett a Rodostóba? A: És a harmadik? B: El kellett mondanom a Szeptember végén-t. A: Na, mondd el! B: 29,30, 31!


A: Megvan, te szamár! Hát a szeptember csak 30 napos! (1973.) Gyűjtsenek irodalmi élményeik közül olyanokat, amelyekben egy-egy fontos részlet rejtve marad! Az elhallgatott közlemény kiegészítése az olvasóra vár. A fenti szövegek is bizonyítják, hogy a nyelvi jelenségek nem értelmezhetők pusztán önmaguk belső természete szerint, mert azoknak a kommunikáció egésze ad tényleges jelentést. A szövegjelentés a szövegvilágon kívülre is mutathat, illetve a szöveget egyéb külső körülmények, közös emberi tapasztalatok értelmezik. Milyen kiadványok tartalmazzák a köznyelv szókincsét, az élet mely területein találkozhatunk a köznyelv változataival? Segítségül olvassa el a függelékből Grésy Lászlónak az Egy és oszthatatlan-e a nyelv című írását! Ismételjük át a megtanult fogalmakat! Argó, szleng, zsargon, a beszédhelyzet, retorika, gnóma, vita, szövegkohézió, a globális és lineáris szövegkohézió, a közlésfajták, a pszeudoszöveg


A jelek és a kommunikáció A jeltest és jelentés kapcsolata: a jel A nyelvi jelek: a morfémák A szófaj és jelentés Mi a jel? Mindent jelnek tekintünk, aminek jelentése van; azaz minden dolog, aminek jelentése van, jelentéshordozóvá válik. Szabóné Tóvári Éva a jelfogalmat az alábbiak szerint határozza meg: a jelek segítik a valóságban, a világban való eligazodásunkat; tájékoztatnak, ismereteket adnak át, üzeneteket közvetítenek. Kössenek csomót zsebkendőjük végére, hogy el ne felejtsék! A csomó ez esetben jellé vált. S ha egy-két hét múlva véletlenül előkerül a zsebkendő egy félretett táskából, s elgondolkodnak, miért is kötötték azt a csomót, akkor már ez a zsebkendő elvesztette jel szerepét. Tudjuk, hogy jelként hozták létre, de elfelejtették jelentését. jel

jelölt, jelentés

jelölő, jeltest

Ez esetben a jeltestnek tekintjük a csomót, a jelölt a hozzá kapcsolt jelentés, s e két tényező hozza létre azt, amit jelnek nevezünk. Minden jel hordozza ezt a két összetevőt: a jelölőt és a jelöltet, azaz jeltestet és a jelentést. A jelhasználatnak szükséges lépése tehát: a jellé alakítás (a jelalkotás) és a jelértelmezés. Grätzer József –ahogy sokan közülünk - szívesen játszott a jelekkel. Figyeljük meg az alábbi rejtvényeket! Milyen jelelemeket találunk a képeken? Felismerjük-e a használt jelek szerepét? Mi a megoldás?

A fenti esetben közmondást, képes kifejezést, földrajzi nevet kellett megfejteni. A hiányzó nyelvi jeleket képek helyettesítették. A megoldáshoz a szerző mesterséges jeleket alkotott.


Ha egy hajótörött észreveszi, hogy egy helikopter közeledik ahhoz a lakatlan szigethez, amelyen menedéket talált, s füstjelekkel hívja fel magára figyelmet, akkor tudatos, szándékos jelzéseket ad. De jelzésnek tekintjük mindazokat a jeleket, amelyek nem tudatosan jönnek létre, mint az arcpirulás, izzadás; kézremegés, jelzés értékű a földrengéseket megelőző műszerekkel mérhető kéregmozgás. Jelzés az eső előtti fülledt levegő vagy a hirtelen felkerekedő szél. madaarak őszi útra kelése jelzi az embereknek, hogy hamarosan beköszönt a hideg télies időjárás. E nem tudatos jelzéseket a tudomány nyelvén szimptómáknak nevezzük. Az alábbi fogalmakkal a hétköznapokban is gyakran találkozhatunk. Párosítsa a fogalmakat a szómagyarázatokhoz! 1. embléma, 2. index, 3. ikon a) elvont dolgokat a látható világ formáival érzékeltet (A magyar Ugaron) b) jelvény, eszmei törekvés jelképes ábrázolása (békegalamb, zászló) c) valaminek ok-okozati kapcsolaton alapuló jele (tűz indexe a füst, a menetirány jelzése) 1. Mitől furcsa egy olyan szótár, amelyet Várnagy Ildikó alkotott? Van-e jelentése a betűméretnek? Mire kényszerít ez az apró betűs írás? Ez esetben melyik a jelölő és melyik a jelentés?

2. Hozza kapcsolatba Swift Gulliver utazásaiból származó szövegrészletet Várnagy Ildikó alkotásával! „Ezután átmentünk a nyelvtudományi intézetbe, ahol három professzor tanácskozott honi nyelvük megtisztítása ügyében.


Első tervük az volt, hogy az emberi beszédet meg kell rövidíteni, mégpedig azáltal, hogy a több szótagú szavakat egy szótagúra redukáljuk, az igéket és igeneveket meg mind egy szálig kidobáljuk; hiszen a valóságban előforduló minden elképzelhető dolog úgyis csak főnév. Másik tervük abban állt, hogy egyáltalán ki kell irtani az összes létező szavakat, amit azzal indokoltak, hogy mind az egészségügy, mind időmegtakarítás szempontjából rendkívüli előnnyel járna., Hiszen világos, hogy minden szó, melyet kiejtünk, fogyasztja a tüdőt; következésképpen nagyban hozzájárul életünk megrövidítéséhez. Ennélfogva a következő megoldást javasolták: tekintettel arra, hogy a szavak tulajdonképpen mind tárgyakat jelképeznek, sokkal kényelmesebb volna minden ember számára, ha mindjárt magukat a tárgyakat cipelnék a hátukon, kiválogatva azokat, melyek éppen szükségesek, hogy egy bizonyos témával kapcsolatban megmutathassák, miről is akarnak értekezni.” (Swift: Utazás Balnibarbiba, 5. fejezet) 2. Figyelje meg a jelhasználat szempontjából az alábbi költeményeket! Tamkó Sirató Károly költeményében milyen jelek helyettesítik a szöveghiányokat? Pótolja a nyelvi hiányokat! (Segíthet, ha külön-külön megfigyeli a központi, a két oldalsó és az alsó mezőket. A felsorolt szavak, nevek egybetartozását, a hangulati, indulati hatásokat:optimizmuspesszimizmus, múlt-jövő,eszmények.) Tamkó Sirató Károly: Önarckép

Ugye felismerték, hogy Tandori alábbi versében milyen jeleket alkalmazott? A sakkjáték szabályait kell ismerni ahhoz, hogy a műértelmezés útján elinduljunk. Ha tud sakkozni, akkor könnyű dolga lesz. A sakklépések szabálytalanságai a művészi


többletjelentéshez vezetnek. Milyen jó lenne, ha az életben is a konfliktust, az „ütéshelyzeteket” ilyen módon oldanák meg az emberek! Tandori Dezső: Táj két figurával

c5 c6 c7 c8H

Hh6 Hg4 Hf6 Hh7 Hg5 He6 Hd8

Az ikonikus jelek a nyelv közkedvelt kifejezőeszközei, jellemzőjük, hogy képszerűek, társításon alapulnak: a köznyelvben a képes beszéd (a kancsó füle, hegygerinc, káposztafej), a szépirodalomban a szóképek formájában terjedtek el. Az indexek alapja az érintkezés, amelyek lehetnek ok-okozati jellegűek, tapasztalati összefüggések; olyan jelzések, amelyeket főként a tudományok használnak, de a metonímiával (az érintkezésen alapuló költői képekkel) a szépirodalomban is gyakran találkozunk. Ennek alapján a jel-jelentés kapcsolata alapján ismerünk: - egy jelentésű jeleket (tudomány nyelve) - több jelentésű jelek (a művészet nyelve) - jelzés értékű jelek (indexek: jelző- vagy mutatószám és betűjelek) - tárgyszerű jelek (emblémák, pl. zászló) - képszerű jelek (szimbólumok) -

mesterséges (KRESZ-táblák) és természetes jeleket (fagyás, öregedés)

A jeleket sem mindig arra használjuk, hogy mindenki megértse őket. Sőt, vannak olyan jelek, rejtjelek, amelyek arra szolgálnak, hogy mást kizárjanak a közleményből. 3. Fejtse meg az alábbi titkosírást!

A nyelvi jelek a szavak


A nyelv legkisebb önálló jelentéssel bíró egysége a szó. A szó jelelemekből, hangokból, betűkből áll. A hangot csak kivételes esetben tekintjük szónak, ha önálló jelentéssel rendelkezik, ez esetben egy hangból (betűből) álló szóról beszélünk. A szóhoz önálló jelentés társul, járulékos jelentésű nyelvi egység a toldalék. A toldalék tehát szintén jelentést hordoz, csak ez kiegészítő jellegű, kizárólag más nyelvi egységgel, a szóval együtt kapja meg tényleges jelentését. A szót és a hozzákapcsolódó toldalékot morfémáknak nevezzük. 1. A felsoroltak közül melyik hang tekinthető szónak vagy morfémának? Miért?  ő, Á! , i, -k, a, s, -t, c , e ,-ó 2. Társítsa a fenti hangcsoporthoz az alábbi szófajokat!  melléknévi igenév képzője ( folyamatos), a tárgy ragja, kérdő szócska, a többes szám jele  indulatszó (felismerést, csodálkozást fejez ki)  személyes névmás, névelő, mutatószó, kötőszó A több szóból álló szó jellegű szókapcsolatok egy részét a szókészlet részének tekintjük, hiszen a bennük előforduló szavak jelentése eltér a szószerkezetben megjelenő jelentéstől. Ide soroljuk a szólásokat, szóláshasonlatokat, sőt a közmondásokat is. A több szóból álló állandósult szókapcsolatok szó értékű nyelvi egységek, olyannyira, hogy jelentéstömörítő jellegüknél fogva gyakran összetett szókká válhatnak (cserbenhagy, tönkremegy, ágrólszakadt). 3. Fejezze ki az alábbi szólások ellentétes jelentését egy másik szólással! (A zárójelbe tett szavak esetleg segíthetnek a szólásalkotásban.)  megtanítja kesztyűbe dudálni (hímes tojás)  megalszik a tej a szájában (keze alatt) 4. Az alábbi szólásokat fejezze ki szóláshasonlatokkal!  tátva marad a szája (borjú)  szegény embert az ág is húzza. (egér)  húzza a lóbőrt (bunda) Nyelv szókészlete óriási (meghaladja az egy milliót), mégis csak töredékét használjuk. Nyelvhasználatunk gazdagságát a szókincs alapvetően meghatározza. Ezért saját aktív szókincsünk bővítése a nyelvi kultúránkat fejleszti. 5. Javítsa ki az alábbi mondatok szóhasználati hibáit!


 Ez azért volt különösen kellemetlen, mert Antigoné a rokon, Kreón Antigoné anyjának a testvére, így a nagybátyja, ráadásul Haimón menyasszonya is.  Antigoné és Haimón vérbe fagyva fogadta Kreónt.  A nimfa azon okból tartja szigetén a hőst, hogy elvegye feleségül.  Kalüpszó nimfa és a sziget szépsége a hőst fogságba ragadta. 6. Az alábbi szavak mindegyikének felhasználásával írjon egy mesét! (Ha netán egy szó jelentését nem ismeri, akkor sem fordulhat segítségért. Majd a végén választ kap a titokra, a szó jelentésére.)  árenda, csempelődik, drazsé, dúl-fúl, facér, fersing, fülemüle, hegyebugyál, sarkantyú, szatócs, szipirtyó, tipli, törpe, tropa, uzsgyi 7. Melyik szómagyarázat felel meg a fenti szavaknak?  a ló ösztökélésére szolgáló, a csizmához erősített fémeszköz, a hangfestő serken, sarkan szócsaládhoz tartozik  összetett szó, előtagja a felsőnek alakváltozata, a 19.században egész Erdély területén elterjedt. Egyszerű gyapot vagy gyolcs alsóing fölött hordott, díszesen hímzett felsőruha  latin eredetű haszonbérlet, bérbe adott földbirtok jelentésben számos nyelvben meghonosodott  származékszó, alapszava a csomó szó családjába tartozik, főként a csoportba verődik, összeesküszik jelentésében használták, elavult szó  német eredetű szó, a Tippel, dudor szóból, falba helyezett alátét jelentésben  eredeti jelentésében összezsugorodó, töpörödő. Számos változata ismert: töpik (ige), töpött, töpönke, töpöre, törpül, töpsidrazsé: régebben is egyfajta cukrozott édességet jelentett, azonos eredetű a trágya szavunkkal, de háromszáz évvel ezelőtt még ez a szó (tragema) ételízesítőt, csemegét jelentett trogo - ropogtat ige származéka  magyar fejlemény az agyabugyál szó elavult változata, az agyal ’üt-ver’ tréfás ikresítéséből keletkezett  ikerszó. Előtagja a dúl - pusztít igével, utótagja a fúl - fullad igével azonos. Azaz a dühöngő ember szinte megfullad, amikor mindent feldúl maga körül.


 magányos, pár nélküli jelentésben használatos, eredeti jelentése szerint a vacír munkanélküli legényt jelentett, s e latin tőből származtatható a vakáció, s a vákuum szavunk is  görög eredetű madárnév, a nyelvújítók daladáj, bájdalú zenér névvel akarták pótolni, a philomela szó előtagja valamit kedvelő, a melosz dalt jelent, azaz a szó szó szerinti jelentése dalt kedvelő  bizonytalan eredetű, talán összetett szó. Előtagja az oson szóval rokon, az utótag a gyí indulatszóval lehet azonos.  ótörök eredetű, kereskedéssel foglalkozó személy jelentésben használt, de ma már erősen pejoratív színezete lett.  veszekedős, rosszindulatú vénasszony, a szó jelentése a szipogással (fogak hiányából adódó szörtyögés, nehéz légzés stb.) van kapcsolatban  feltehetőleg olasz eredetű, elhasználódott, anyagilag tönkrement jelentésben használatos, eredetileg a kártyanyelvből való köznyelvi átvétel A szófaj és jelentés A szófajok a szavak szótári jelentése szerint különülnek el, ezért jelentéstani kategóriáknak tekintjük. A szófajtan a nyelvi jeleket a jelölőhöz járuló jelentéseket vizsgálja, rendszerezi (szófajiságot azonban alapvetően meghatározza a szavak toldalékfelvevő képessége is, amely a szavak mondatbeli funkcióját, mondatrészi szerepét tükrözi.) Tekintsük át szófajainkat! A mondatszók, olyan szavak, amelyekkel teljes mondatot alkothatunk: azaz idetartozik két fő szervetlen beszédelem: az indulatszó, módosítószó. Fogalomszók körébe tartoznak az igék és a névszók. Ezeket alapszófajoknak is nevezzük. Az igenevek a két alapszófaj között elhelyezkedő átmeneti szófaj, hiszen mindkettő tulajdonságaiból őriz valamit. Sajátos átmeneti szófajnak tekintjük a határozószókat, mivel viszonyt és fogalmat jelölnek egyszerre Viszonyszók (nem önálló szófajok, segédszók), más néven nem mondatrész értékű szók; grammatikai kapcsolóelemek, vagy viszonyfogalmat tükröznek, ide soroljuk a névelőt, a névutót, igekötő, segédige, módosító álszó (nem) és a kötőszó. Az ige olyan cselekvést, történést, állapotot, létezést kifejező szó, amely sajátosan nemcsak a fogalmat, hanem felvett toldalékai segítségével kommunikációs funkciót, azaz a cselekvés módját és időbeliségét (jelek), illetve a cselekvő számát, személyét (személyragok) is érzékeltetni képes. A mondatban az állítmány szerepét töltheti be. A


cselekvő (mos) igéken kívül a cselekvő és a cselekvés viszonyát igeképzők fejezik ki. Ennek alapján különböztetjük meg: a ható (moshat), a visszaható (mosakodik), a műveltető (mosat) igefajtákat, illetve főként az idegen nyelvek szerkezetében használatos a műveltető igefajta, ezért a magyar nyelvbeli megfelelőjét is hasznos ismernünk (mosatik). Az ige cselekvés, történés időbeli lefolyását képzők felvételével képes érzékeltetni. Eszerint ismerünk tartós, gyakorító, mozzanatos, kezdő igéket. Az ige ragjaival mutat a cselekvés irányára, eredményére, azaz a tárgyra is. Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír. Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír. Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír. Kicsavarja a papírt. Huszonnégy éve van a vállalatnál. Hideget ebédel. Egyedül lakik. Wolnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné. Wolfné. Wolfné. Talán nem haragszik majd Örkény István azért, ha Trilla c. egypercesét most az alábbiak szerint átalakítjuk -

-

Legyen a tárgy nem kötelező jellegű, határozatlan (alanyi ragozás). A cselekvés gyakori ismétlődését a gyakorító képző (gat-get,) fejezi ki. Fejezzük ki egy mondatcsoportban a cselekvés folytonos ismétlődését! Határozószók segítségével és az igeidő megváltoztatásával módosítsuk a szöveg jelenidejűségét: a cselekvés induljon a múltból, s fejeződjön be a jövőben! Beszélje el az eseményeket fordítva! (Használhatja az alábbi határozószókat, kötőszókat: mielőtt, megelőzően, előbb, és.) A monotónia a változatlanság kifejezésére szolgál ez a novellában használt folyamatos jelen idő, az időnek 25 éve csak jelen ideje van, mert nem történt ez idő alatt semmi. Hol használna múlt időt, hogy a mű a lezártság érzetét keltse?

Névszók: Főnév mint szófaj elvont fogalmat, tárgyat vagy élőlényt nevez meg. Mint létfogalom az emberi tudattartalmak közül valaminek a létezését fejezi ki. Ismerünk közneveket (egyedi név, anyagnév, gyűjtőnév) és tulajdonneveket (személynév, állatnév, földrajzi nevek, égitestek, intézménynevek, címek). A mondatban minden mondatrész szerepét betöltheti. Mi a hiba az alábbi szócsoportban?


felhők, föld, gellérthegy, szabadság-szobor, vörös csillag, ávh, aczél györgy, Melléknév: a fő- és melléknév - mint nyelvészeti szakkifejezések - jól érzékeltetik a két névszófajta egymáshoz való viszonyát. A főnév névadás, megnevezésre szolgál. a melléknév a megnevezett dolog tulajdonságát, minőségét jelöli, ezért alapvetően tulajdonságfogalomnak tekinthetjük. A mellékneveket aszerint osztályozhatjuk, hogy milyen tulajdonságot neveznek meg: kiterjedést, színt, nagyságot, mértéket stb. A mondatban minden mondatrész szerepét betöltheti. Figyelje meg az alábbi mondatokban a színt jelölő melléknév mondatrészi szerepét!  -A zöld vagy a kék kalapot kéri? -A zöldet.  A zöldek győztek a mérkőzésen.  Sárga lett az irigységtől.  Úgy állt ott fehéren, sápadt arccal, mint egy szépséges túlvilági lény. Számnév mennyiségfogalom, számot, mennyiséget és sorrendiséget fejez ki. Fajtái: A határozott számnév (tőszámnév, sorszám, törtszámnév) és a határozatlan számnév. A mondatban mind az öt mondatrész szerepét betölthetik. Figyelje meg Szilágyi Domokos költeményét! Milyen számnévfajtákat talál a szövegrészletben, és melyik hiányzik belőle? Milyen művészi többletjelentése lehet a számnevek aránytalan mennyiségben történő felhasználásának? Szilágyi Domokos Kérvény Alulírott ideiglenes lakos a XX. Század negyedik, ötödik, Hatodik s hetedik emeletén, Alulírott vagyona: még 30-40 év,[.] Alulírott, rovásán több millió Halállal, születéssel, átmenettel, Alulírott, átmenet remény s rettenet közt, alulírott ideiglenes, ideiglenes mindörökké, alulírott, a hetedik, a huszadi, az ezredik, milliomodik halál és millió-egy születés Súlya alatt, alulírott, alulírott.


Névmás: a fő-, mellék- és számneveket helyettesíti, azokra utal vagy rámutat. Mondatbeli felhasználásuk alaktani viselkedésük a helyettesített szófajéval megegyezik. Egyirányú névmások személyes birtokos visszaható kölcsönös

Többirányú névmások Főnévi én, te mutató ez, az enyém, tied kérdő ki? magam, magad vonatkozó aki egymás határozatla valaki n akárki általános

Melléknévi ilyen milyen? amilyen valamilyen akármilyen

Számnévi ennyi mennyi? amennyi valamennyi akármennyi

A micsinál-játékot Kosztolányi és a Nyugat folyóirat első írónemzedéke találta ki. A kérdő névmásokkal helyettesített szavak egy-egy híres költemény sorait rejtegetik. Melyik tartozik a felsorolásban szereplő címekhez?  Micsinál a kicsoda a micsodán, meddig micsinál a micsodája.  Mekkora micsodán hova micsodán micsináltam, hogyan micsinálok, mikor nem milyen kicsodám.  Kicsoda micsinálj kiket mivel Micsinálj hova milyen mit mikor micsál kivel. Petőfi Sándor Füstbe ment terv, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Petőfi Sándor: Megy a juhász szamáron Igenevek: átmeneti szófajok, amelyek igei és névszói tulajdonsággal is rendelkeznek. Igei sajátossága az igei jelentésű szótő, illetve igei bővítményeket vehetnek fel, névszói természetük, hogy a mondatban melléknév, főnév, vagy határozószóként kapják meg mondatbeli szerepüket. A főnévi igenév képzője a –ni A melléknévi igenév is származékszó, amely az –ó, -ő, -t, -tt, -andó, -endő képzővel alkotható. Az állítmányban kifejezett cselekvés előidejűségét (befejezettségét), egyidejűséget (folyamatosságot), utóidejűségét (beálló voltát) fejezi ki.


A határozói igenév –va, -ve, vá, -vén. A mondatban rendszerint az állapot- és módhatározó szerepét tölti be. Határozószók rendszerint az igével kifejezett jelentéstartalom körülményét fejezik ki.

Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményében halmozott mondatrészeket találunk. Milyen hatást idéz elő a cselekvés helyett az időbeliségtől megfosztott főnévi igenév használata? Talál-e a részletben más igenevet is? Az igéket névszóval helyettesítő stílust (nomen = névszó) nominális stílusnak nevezzük. Áldva csendben, békén, Emlékkel és csókkal Akarlak elhagyni. Meleg után fagyni, Egyedül maradni, Egyedül érezni, Egyedül meghalni, Áldjon meg az Isten. Határozószók: kétarcú szófaj, mert egyszerre fogalmat és viszonyt is jelölnek. Többnyire az igével jelzett jelentéstartalom körülményét határozzák meg, a mondatban a határozók szerepét (főként idő-, hely-, ill. mód- és állapothatározó) töltik be. A névmás gyakran határozószót is helyettesít, ezeket a szófajokat névmási határozószónak tekintjük. Kérdő Helyhatározószó hol? Idő-határozószó mikor? Módhatározószó hogyan?

Mutató itt ekkor így

Vonatkozó ahonnan amikor amúgy

Határozatlan valahol valameddig valahogyan

Általános bárhová akármikor akárhogyan stb.

A határozószók között találkozhatunk olyanokkal, amelyek más szófaji kategóriába is besorolhatók, ezekre a szavakra a kereszteződő szófajiság jellemző. A névmási határozószó gyakran a kötőszó szerepét is betöltik. A példamondatokban a dőlt betűs szavak más-más szófaji tulajdonsággal rendelkeznek. Melyik milyen szófaj?  A sólyom lecsapott rá, amikor az át akart szaladni a mezőn. Péter akkor jött rá, hogy becsapták. (igekötő vagy névmási határozószó  Megállt, hogy megnézze az utcaszínház előadását. Azt nézte meg, hogy játszanak a szereplők. (határozószó vagy kötőszó)  Mikor írod alá a nyilatkozatot?


 Hóna alá vette a táskáját, és futott, amíg a lába bírta.  Idegesen járkált a szobában fel s alá. (határozószó, igekötő, névutó) Viszonyszók: nyelvi-logikai kapcsolatokat fejeznek ki. A módosítószók ugyan önálló alakkal és önálló jelentéssel rendelkeznek, de mégsem tölthetnek be mondatrészi szerepet a mondatban, ezért soroljuk a viszonyszók közé, és ez okból nevezzük szervetlen mondatrészleteknek. A beszélőnek a szövegben bemutatott valóságmozzanathoz való viszonyát, lelkiállapotát fejezik ki. Önálló alakkal és járulékos jelentéssel rendelkeznek a névelők, a névutók, a segédigék és a módosítószók körébe tartozó tagadószók (nem, sem), ezeket álszóknak is nevezzük, mert értelmüket csak egy másik szóval való kapcsolat alapján nyerik el. Önálló alakúak a kötőszók is, de ez a szófaj nyelvtani, illetve logikai kapcsolóelem szerepét tölti be Önállótlan alak jellemzi az igekötőket, mivel ha az igekötő az ige előtt áll, akkor az igével egybeírjuk.

Keresse ki a függelékből Grétsy László anyanyelvi kérdései közül azt, amelyik a mai szóhasználat elmarasztalható jelenségei közül a trágárságról szól. Gyűjtse ki a szövegrészletben szereplő viszonyszavakat! A fenti áttekintés a szófajokat főként jelentésbeli sajátosságaik alapján mutatta be. A későbbiekben felidézzük majd, hogy a szófaj toldalékfelvevő képessége alapján, bővítményei szerint, mondatban elfoglalt helye szerint, hogy válik mondatrésszé, s ezzel az adott nyelvi jel, hogyan épül be a nyelvi rendszerbe, hogyan kapja meg valódi funkcióját a használt nyelvben, a szöveg egészében.  A szófajiság meghatározásánál utaltunk arra is, hogy az igeneveket átmeneti szófajoknak,  A több szófajhoz besorolható szavakat kereszteződő szófajoknak nevezzük,  A nyelvi jel a szó sok esetben megváltoztatja jelentését is azzal, hogy további jeleket, a toldalékok közül képzőket vesz fel, s ezzel szófajváltás következik be (tanul- tanulás). Esetenként ez a szófajváltás alkalmi jelleggel a szöveghelyzet alapján jön létre, amit alkalmi szófajváltásnak nevezünk. Ezt a változást a szótőhöz kapcsolódó egyéb toldalékok (jelek és ragok) mutatják. A szófaj tehát egyik fontos összetevője a jelentés. A nyelvészet mint rendszerező tudomány tehát főként a valóságra vonatkoztatott jelentés szerint, a valóság által alakított tudattartalmainknak megfelelően alkotta meg szófajainkat. A jelentések között azonban erős hierarchiák is léteznek. Ez a logikus gondolkodás alapja. A tudat többek között úgy tudja tárolni az információkat, mint a számítógép. Könyvtárakat hoz létre, amelybe a kisebb fájlokat elraktározza. Nyelvi fogalmaink, s a tudomány fogalmai is ilyenek: erős alá- fölé- és mellérendelés uralkodik közöttük.


Ismételjük át tanult fogalmainkat! Jel, szimptóma, szóalak, morféma, szófaj, mondatszók, fogalomszók, viszonyszók Ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, névszók, igenevek, határozószók, névelő, névutó, kötőszó, igekötő, átmeneti szófajok, kereszteződő szófajiság

A nyelv mint jelrendszer A rendszer, a sorrend, a rendszerezés Rend a könyvtárban, a katalógus A nyelv rendszerszerűsége


A szóalak: a képző, a jel, a rag A névszói és az igei igealak A szórend A rendezés az emberi tudat működésének alappillére. A rend átláthatóvá teszi a kuszának, értelmezhetetlennek tűnő világot, a megfigyelés mellett a rendszerezés a tudományos gondolkodás elengedhetetlen kelléke. Saját magunk képére alkotott rendet tartunk lakásunkban is, ez lehet szigorú vagy lazább. A vendég számára a tudós iróasztalának rendetlensége tűnik szembe, pedig az iratok, könyvek a kutatómunka rendje szerint kerülnek kupacokba. A könyvtár szigorú tárolási rendet érvényesít, hiszen apróbb hiba előfordulása esetén is a keresett könyvet már megtalálni nem lehet. A könyvtár tehát térré vált gondolat. Mégis ez a sajátos anyagi valóság, a könyv csak bizonyos esetben válik gondolattá. Ha van, aki az írást kézbe veszi, kibetűzi, felfogja jelentését, és megérti üzenetét. „A könyvtár az emberi tudat mása – mondja Szabó Lőrinc -, rögzített és megnagyobbított materializált emlékezet, de időfeletti erjét, bűvös értelmét, eleven életét mi magunk adjuk.” Borges novelláiban pedig a könyvtár a világegyetem szimbóluma is, s műveinek főszereplői úgy beszélnek az olvasókhoz, mintha ismernék a nagy titok bejáratát, de mondandójukkal mégis elbizonytalanítanak. A világegyetem nem megismerhető, nem érthető, nem tudható. A tudás csak feltételezés. „Az univerzumot (amelyet mások Könyvtárnak neveznek) meghatározatlan és talán végtelen számú, hatszög alakú galéria alkotja, melyeknek közepén alacsony korláttal körülvett szellőzőaknák állnak.” Az Országos Széchenyi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára. Fő feladata a magyar vonatkozású dokumentumok (az ún. hungaricumok) teljes igényű gyűjtése, feltárása és megőrzése. A gyűjtemény ma már közel egy millió egységből áll, folyóiratok, kéziratok, térképek, kották, kazetták, hanglemezek, plakátok, aprónyomtatványok éppúgy gyűjtőkörébe tartozik. Találjon ki olyan könyvtárat, amely az idők végtelen folyamatában képes tárolni évezredek szellemtörténeti eredményeit, az emberiség rögzített tapasztalatait! A rendezés egyik eszköze lehet a betűrend, amely a nyelvi jelek, a szavak között, de tágabb értelemben a világ tárgyai, jelenségei között mesterséges rendezési sort alkot. A kémiában az elemek tulajdonságai (és atomsúlyuk) alkotnak olyan rendezési elvet, amelyet Mengyelejev-féle periódusos tálázatnak nevezünk. A mátrixokban a rendet a dolgok kétféle összetevője adja meg. A rendezés sorrendbe állítás; ez azonban nem egyenlő a rendszerezéssel. A rendszer működő egység, amely a rendszer szabályai szerint működteti a beletartozó egységeket. A közlekedés rendjét irányító jelek között is felmutatható bizonyos rendszerszerűség: hiszen a a táblák alakja, színei már önmagukban is jelentéssel bírnak. Ezek a jelek kombinálódnak, egy tábla jelentése tehát több összetevőből épül fel.


A könyvtári rendezés alapja az ún. Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO). O-9 közötti számsor egy-egy tudományterületnek felel meg, s ezen belül a kisebb részterületek is újabb számjeleket kapnak.  Az alábbi katalóguscédulák adataiból állítsa össze a kilenc témaköri főosztályt! Egy-egy kötet több tudományterületet érinthet, két vagy több ETO-szám alá is be kell sorolni őket. A kártyák jobb alsó sarkában található számok útbaigazítanak a társterületekről. Nevezze meg őket! E mostani feladatban egyelőre azonban csak az első számjegyeket figyelje! Az ETO számrendszerének felismeréséhez megkönnyítjük a feladatot azzal, hogy megadjunk a kilenc fő témakört:         

Történelem és földrajz Alkalmazott tudományok Művészet és sport Természetudomány Vallás Filozófia Általános művek Betöltetlen főosztály Nyelv és irodalom

Olvasson le minél több adatot a kártyákról! A betűrendbe sorolást megkönnyítik az ún. Cutter-számok. Mi lehet mégis az oka annak, hogy az Ön által készített katalógusban több szerző fog szerepelni? Minden jelölésnek jelentése van. Tájékozódjon a könyvtárban, milyen jelentése van a különböző rövidítéseknek, zárójelfajtáknak, az írásjeleknek (gondolatjel, kettőspont)! 290 M 72 Mitológiai enciklopédia / [főszerk. Sz.A. Tokarev]; [a szerk.biz. tagjai I.Sz. Braginszkij et al.], [a magyar kiad. szerkesztője Hoppál Mihály]. – Bp.: Gondolat, 1988. – 2 db; 30 cm Eredeti cím: Mify narodov mira 1000.-Ft Mt.: Tokarev, Sergej Aleksandrovič (szerk.). – Braginskij, Iosif Samuilovič (szerk.). – Hoppál Mihály (1942) (szerk.) Ut.: Braginszkij, Joszif Szamuilovics → Braginskij, Iosif Samuilovič 1. – 786 p.[48]t.: ill.., részben színes 2. – 712 p. [80] t.: ill., részben színes Mitológia- Lexikonok 291.12 398.2 03 510 S 67


Skljarszkij, D[avid] O[szkarovics] – Csencov, N.N. – Jaglom, I[szaak] M[ojszeevics] Álogatott feladatok és tételek az elemi matemaatika köréből. (Izbrannüe zadacsi i teoremü élementarnoj matematiki.) 4. kiad. Bp. Tankönyvkiadó. 24 cm. 45.-Ft 1. r. Aritmetika és algebra. 1979. 399 l. illusztr. Algebra - Példatárak 51 Aritmetika – Példatárak 511 Matematika – Példatárak 512 170 F 82 Földesi Tamás (1929) Erkölcsről – mindenkinek. (2. átd. Kiad.) BBp. 1981), Kozmosz. 287, [9] l. 19 cm. 26.-Ft /Én és a világ./ Etika 17 008 Sz 39 A század nagy tanúi. [Interjúk.] (Szerk. Borus Rózsa. [Bev.] Szabolcsi Miklós.) Bp. 1978, RTV – Minerva. 260, [4]l. 20 cm. 28.- Ft A Magyar Televízió „Nagy öregek” c. sorozatának anyaga. Dienes Veléria – Interjúk Duczynsak Ilona – Interjúk Franyó Zoltán – Interjúk Hauser Arnold – Interjúk Komlós Aladár – Interjúk Lukács György – Interjúk Molnár Antal – Interjúk Tolnay Károly – Interjúk

008 929 791.9

620 T 37 A színek hatalma. + (Az infrakép világa) [és egyéb cikkek.] (Fel. szerk.: Aba Iván.) (Bp.) [1977], Műszaki Kiadó. 223 l. Illusztr. 20 cm 22.-Ft /T 77. Technikai érdekességek a világ minden tájáról/ 62

894 M 63 (Albert Zsuzsa (1933-) – Vargha Kálmán (1925-)


Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben. [Antológia.] (Összeáll. - - . [Bev.] Benedek Marcell.) 4.kiad- Bp. 1974, Gondolat. 439 l. 19 cm. Irodalom - Esztétika 894.511 14 592 B 83 Botta István A hazai halakról / írta és a színes fényképeket készítette Botta István. – Bp.: Mezőgazd. Kvk., 1985. – [4] p., 88 t. : ill., színes 20 cm. – (88 színes oldal) Halak – Magyarország 597: 591. 940 J 21 Jakovlev, N[ikolaj] N[ikolaevics] Pearl Harbor rejtélye. (Zagadka Perl-Harbora.) (Ford. Hangay Sándor.) 2. kiad. (Bp.) 1974, Kossuth Kiadó, 253, [3] l. 4 t. 19 cm. 20.-Ft /Népszerű történelem./ Amerikai Egyesült Államok, Japán Amerikai Egyesült Államok – Történelem 1941 940.53 Háború – Történet 1941-1945 355.48 Pearl Harbor 952 973

355 N 48 Nemeskürty István (1925) „Kik érted haltak, szent Világszabadság.” A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai. Bp. (1977), Magvető, 486,[3] l. illusztr. 21 cm. 34.-Ft Magyarország 355 929 323 943.9

750 P 57 Perruchot, Henri (1917-1967)


Cézanne élete. (La vie de Cezanne.) [Életrajz.] (Ford. Wessely László.] 2.kiad. Bp. 1973. Gondolat. 430, [2] l. 10 t. 20 cm. 48.75 Cézanne 92 Cézanne 840 Perruchot  Figyelje meg az alábbi két mintasort! A jelek egy bizonyos sorrendben ismétlődnek. Ellenőrizze, hogy következetesen érvényesül-e a szabály! (Példafeladatot Oroszlány Péter Tanulásmódszertan tankönyvéből emeltük ki.) Fogalmazza meg a szabályt!

159. és 162. l.

A matematikában, az informatikában ismert logikai sorrendet algoritmusnak nevezzük. A nyelvtani jelek is hasonló rendszerszerűséggel alkotnak sorrendet.


A nyelv is jelrendszer: a nyelvi jeleket nyelvtani szabályok kapcsolják össze. Ez a belső szabályszerűség adja a nyelv rendszerszerűségét. A legelemibb nyelvi jelek – mint megtanulták - az önálló jelentéssel és önálló hangalakkal rendelkező szavak. A szókészlet mellett azonban számos olyan nyelvi elem ismeretes, amelyhez jelentés kapcsolódik. A szótő mellett a másik morfémacsoport, a toldalék is hordoz jelentést, de jelentését csak egy szóval való kapcsolódásakor nyeri el, azaz jelentése és alakja is járulékos. Jellemzője a kötöttség. A szó tehát a szókészlet része, a mondatba ágyazott szó azonban toldalékokat vesz fel, ezekkel együttesen szóalakot hoz létre, s ezekkel együtt komplex jelentéshordozóvá válik. A szóalakban az szótő is többféleképpen viselkedhet: A hangzókivető (bokor - bokrok), időtartam-váltakoztató (kéz - kezek) tőtípusok mellett a gyakran egyes hangzók megváltoznak vagy újakkal bővül a szóalakban szereplő szótő (tesz – tevékeny, ló – lovak)  Figyelje meg, az alábbi mondatban, milyen járulékos jelentésű nyelvi egységek fordulnak elő, és mit fejeznek ki?! Peti az asztal mellől elvette a könyvemet. Szerénke nem merte megmondani, hogy lecke helyett nagyregényét irogatta az éjszaka. Vélhetőleg felfedezték, hogy nemcsak a toldalékok hordoznak járulékos jelentést, hanem a névutók, a névelők is, amelyeket éppen e tulajdonságuk miatt (önálló alakjuk ellenére járulékos jelentést hordoznak) álszóknak is nevezzük. Együttesen tehát a morfémákat tekinthetjük nyelvi jeleknek. Ezekhez a szavak, az álszók és a toldalékok éppúgy beletartoznak.  Mi az, amit megértünk az alábbi halandzsa szótár szavaiból összállított, de a magyar nyelvi szabályoknak megfelelően szerkesztett mondatból? Mit fejeznek ki a fenti mondatban felismerhető toldalékok? A tyüpörtyök ventillva varáltak a harzó talangon .  Az alábbi mondatokban a toldalékokat összekevertük. Tegye helyére a jeleket, ragokat, képzőket úgy, hogy értelmes mondatok szülessenek! Pipán a verandázva S a szálli pipafüstben Az ősző nagy esőt Őben látom. A toldalékok - sorrendiségük, kapcsolódásuk és szerepük szerint - lehetnek: képzők, jelek és ragok.


A képző közvetlenül a szótő után következik, s a szóalakban egyszerre akár több képző is szerepelhet. A képzők új jelentésű szótári szót alkothatnak, megváltoztathatják a szó eredeti szófaját, illetve ezzel együtt a szó mondatbeli szerepe is módosul. El/káposztá/s/talan/ít/hat/atlan/ít/ották. Képzőink sokfélesége szókincsünk gazdagságának kiapadhatatlan forrása. Az alábbi táblázat csak néhány jelentősebb képzőfajtát mutat be: Szófajváltó Igéből névszót: Főnévképzők

Szófajtartó Igéből igét: Gyakorító igék

futás, ítélet, látomás

tanulság, ásvány,

Mozzanatos igék Melléknévképzők Műveltető igék

fázós, érzékeny, falánk, hallgatag,ártatlan,

Visszaható igék Ható Névszóból névszót: Főnévképzők Melléknévképzők

Számnévképzők

Igenévképző: picike, asztalos, Főnévi igenév Mari, egyetemista Melléknévi igenév sárgás, nedves, szóbeli, tucatnyi, vétlen Határozói igenév század, sokadik

futni, kapni olvasó, olvasott, olvasandó lopva, hagyván

századik, Névszóból igét: Főnévből Melléknévből

vajaz, talpal, boroz, sétál szépít,ügyeskedik, melegedik

A fenti táblázat alapján írjanak egy-egy példát a szóképzés itt feltüntetett eseteire! A szóalakon belül a nyelvi jelek kapcsolódásának rendje, szabálya szerint a szótőt a képző, majd a jel, végül a rag követi. Az igetőhöz (abszolut szótő = a szótári szótő, relatív szótő= a képzővel, képzőkkel ellátott szótő) idő- és módjelek kapcsolódnak.


A névszói szóalakban a melléknévi szótőhöz a fokozás jelei (-bb, leg-), kapcsolhatók, a főnévhez a számjelek és a birtoklás valamilyen körülményét kifejező jelek járulnak [a többes szám jele (-k), birtokjel (-é), birtoktöbbesítő jel (-i, -ai, -jei stb.)]. Ezen kívül még sajátos átmeneti nyelvi jelenség a birtokos személyjel, amely egyrészt jelszerű, másrészt ragszerű tulajdonságokkal rendelkezik. Azért történhetett, hogy régebben még birtokos személyragnak nevezték,mert ragozható Helyzete azonban a jelek közé tartozónak mutatja, hiszen a szótő után következik, ragokat vehet fel, ezért ma a jelek közé soroljuk. (-m, -d, -a/- /-je, -nk,-unk/-ünk-, -tok/-tek/ tök, -uk/-ük. A ragok a szóalak zárómorfémái(toldalékai). Az igerag fejezi ki a cselekvő számát és személyét (Én alszom .= E. szám 1. személy + -m,-k; stb.) A magyar nyelv finnugor eredetének egyik bizonyítéka a magyar nyelvben az alanyi és tárgyas ragozás megléte. A tárgyas ragozás esetében az igét minden esetben határozott , azaz határozott névelővel ellátott tárgy követi. A névszó ragjai az ún. esetragok. A főbb esetragok: alanyeset Ø tárgyeset -t birtokos eset –nak/-nek (kérdése: Kinek a?) részes eset –nak/-nek (kérdése: Kinek?) és a határozói viszonyokat kifejező nagy számú egyéb esetekragok Nemcsak a főnevek , hanem a melléknevek is kaphatnak ragokat: például a szépen, újólag szavak mintájára. A számnevekhez kapcsolódnak a számhatározói viszonyragok: pl. kétszer, ötször  Milyen jeleket és ragokat talál az alábbi különös írásban? Figyelje meg milyen szófajú szóhoz kötődnek.. Írja le azokat a szavakat, amelyek a két mondatban más-más toldalékot vesznek fel! Elemezze a szóalakot! (pl.árokszélen = szótő/helyhatározórag, ill. árokszélek = szótő + többes szám jele) Magyarázza meg két- három mondatban, hol a hiba a szövegben (a formában vagy a tartalomban)? „ Ma szép nap van, csupa sugárzás, futkosnak a kutyák az árokszélen és mindenki remekül tölti az időt, még a rabkocsiból is nóta hangzik. Ma szép sugárzás van, csupa idő, kutyáznak az árokszálek a futkosásban és a nap nótával tölt mondenkit, még a hangzásból is rabkocsi remekel.  Egyészítse ki az alábbi hiányos szöveget! Ha meg tudja oldani a feladatot, akkor tapasztalhatja, hogy a szöveg elemeiből következtethetünk a szöveg egészére. Ez a szöveg nyelvtani és tartalmi összetartó ereje mellett a nyelvi jelek szabályszerű, rendszerszerűű kapcsolódása miatt is lehetséges. A szövegben a betűk és a szavak hiányát kis kockákkal jelöltük. A kiegészített szöveget írja le füzetébe! A fénymásol Chester Carlson (1906-1968) ikai feltaláló ta fel. Carlson 1938-ban készítette  első , apró, statikusan föltött mohaspórákat


haszv.(Biz ex-statikus  került – ha-ha!) Végül négy  keresztül  mindenféle büdös veag kísérlete, amelyek záptojásszaggal  el a l. A házassága , az asszisztense fel, számtalan  utasította  a támogatási ké. De több mint 20  fejlesztést követően a  népszerűek , Chester pedig multi vált. A nyelv rendszerszerűsége nemcsak a szóalakban, a toldalékok szabályos sorrendjében tapasztalható. A szótári szótőnek a jelentés által meghatározható szófajiságát a toldalék módosíthatja. A szófaj meghatározásakor, tehát a szójelentésen kívül lényeges szerepet játszik a bővíthetőség és a toldalékfelvevő-képesség is. Mindkettő a szófaj mondatban betöltött mondatrészi szerepét határozzák meg. A mondatrészek is – ld. a kommunikációról szóló fejezet - leírható szabályszerűséggel kötődnek egymáshoz. A magyar nyelv közismerten szabad szórendű nyelv. Mégis, ha a nyelvi szerkezet mélyére tekintünk szigorú kötöttségekre, szabályokra figyelhet fel a vizsgálódó nyelvészjelölt. .Az álszók (viszonyszók) helyzetét alapvetően a fogalomszóhoz kötődő minőségük határozza meg. A névelők például rendszeresen főnevet, pontosabban a fönévi szócsoportot vezetik be. A Londonban megrendezett világkiállítás kifejezésben a névelő a világkiállításhoz kötődik, azaz körbefogja a főnévhez szervesen illeszkedő mondatrészeket. (A melléknévi igenévvel kifejezett minőségjelző az igenév igei természeténél fogva határozói vonzatot kapott). Az értelmező jelzőt többek között a jelző és a jelzett szó helyzete miatt különböztetjük meg a többi jelzőfajtától. Ó, én átkozott törvényeim! kiált fel Kreón, de éppúgy fordíthatták volna feljajdulását így is: Ó, törvényeim, átkozottak! Milyen alaki különbség figyelhető meg az értelmező jelzős és a minőségjelzős forma között? A magyar nyelvet szabad szórendű nyelvnek tekintjük. Mégis mélyebben megvizsgálva a mondat szerkezetét számos jelentésárnyalatot hordozó sajátosságra lehetünk figyelmesek.  Számolja össze hányféle sorrendbe rendezhető a négy jel: X,Y, Z,Q? Ha e betűjeleknek nyelvi tartalmat adunk, akkor is létrehozható minden variáció? Próbálkozzon más- más szavakkal is! X = Peti Y = Lujzát Z-= szereti Q = nem Olvassák fel a lehetséges mondatokat megfelelő hangsúlyozással! Van-e különbség a megalkotott mondatok jelentése között? Lujzát Peti nem szereti. Lujzát nem Peti szereti.


Peti Lujzát nem szereti. Peti nem Lujzát szereti.stb. A mondatnak azt a szerkezeti elemét, amely azonosításra, szembeállításra szolgál, s amelyet a mondat fókuszának nevezzük. A fókusz – ha ige – a mondatban bárhol elhelyezkedhet. Ha a fókusz nem ige, akkor közvetlenül az ige előtt áll. Egy mondatnak csak egyetlen fókusza lehet. Ha a mondatban van olyan mondatrész, amely a helyes hangsúlyozás mellett sugall valami még ki nem mondottat, azt topiknak nevezzük, ez az elem rendszerszerűen a mondat fókuszát megelőzi.Egy mondatnak egyszerre több topikja is lehet. Lujzát nem Peti szereti.

Peti Lujzát nem szereti.

topik fókusz Peti nem Lujzát szereti.

fókusz

topik fókusz Peti Lujzát nem szereti.

topik fókusz

A magyar mondatban olyan kötelező szerkezeti elemek is találhatók, amelyek csak akkor hiányozhatnak, ha a szövegösszefüggés vagy a beszédhelyzet alapján kiegészíthetők. Ilyen például a tárgyas ragozás esetén a határozott tárgy kapcsolódása. (Megnéztem a napfogyatkozást.). Az állandó határozós szószerkezetekben is a szavak kapcsolódása erős, nyelvtani kötöttséget mutat(gondolkodik valamiről, tart valamitól, örül valaminek). A mondatelemzések során készített ágrajzok is szerkezei ábrák. A mondatelemzések sajátos változata, amikor a mondat szerkezetében nem a mondatrészeket, hanem a megjelenő szófajok rendjét vizsgáljuk. Figyelje meg az alábbi mondat szerkezeti ábráját! A mondatrendben a szerkezet is követi a tőmondat két szócsoportját az igei (állítmányi) és a névszói (alanyi) szócsoportokat. Melyek azok a szavak, amelyeknek szórendje kötött, s melyik a kötöttségüket meghatározó szófaj? Az egymáshoz kapcsolódó szófajok szerkezeteket alkotva milyen mondatrészi szerepet töltenek be?


Mondat Főnévi csoport Névelő

Igei csoport

Főnévi csoport

Melléknév Főnév

Főnévi csoport

Melléknév főnév-gal

Igei csoport Főnévi csoport-t Ige

Melléknév Főnév-t A földönkivüli látogatók nagy kíváncsisággal emberi világunkat vizsgálták. A következő ábrában a csomópont alatt „megfelelő” elemek állnak a mondat mégis nyelvatnilag hiábs. Mi a hiba az alábbi mondat szerkezetében? Mondat Főnév

Ervin

Ragozott ige

Ige

Rag

dobol

T sz. 3. sz.

Az indoeurópai nyelvekben a szórend olyannyira kötött, hogy alkalmasint a szavak mondatbeli fukcióját már a mondatban való elhelyezkedésük meghatározza. Peter sees Paul. – mondatban csupán a szórend mutatja, hogy Péter az, aki Pált látja és nem fordítva. Bizony nem kis különbség van a see trough something (valamin keresztül látni) és a see something through (valamit átlátni) kifejezések között. Mario Pei Szabálytalan nyelvtörténet című kötetéből idézünk. egy rövid részletet. „ Egyes nyelvek – így az angol is- fordított szórendet használ a kérdőmondatban (Is John here? ’Itt van János? ’) A kínaiban és a japánban egészen más a helyzet. Ott ugyanis nincs fordított szórend, helyette a mondat végén van a kérdőszócska. A spanyolban a kérdő és felkiáltó mondatok elején írásban kitesszük a fordított kérdőjelet, illetve a felkiáltójelet... Az angol nyelv egyedül áll a do tenni csinálni segédigének a tagadó és kérdő mondatokban való használatában. E könyv szerzőjének tudomása szerint nincs olyan


más nyelv, amelyben ilyenféle szerkezetek volnának: I do not speak, Do you speak? (Nem beszélek, Beszélsz?)”  Hozzák összefüggésbe a szerző állításait a témának megfelelően a magyar nyelvi jelenségekkel. Van-e különbség a magyar és a bemutatott idegen nyelvi jelenségek között? A magyar nyelvben - anyanyelvünk toldalékoló természeténél fogva - a nyelvi megformálás kezdete (a kimondás) még nem szükségszerű akadálya a gondolat további formálásának, lényegileg az értelmi hangsúlyok rendezik a nyelvi szerkezet alapszintjét. A francia, német és angol nyelvekben azonban a szerkezeti kötöttség szükségessé teszi, hogy az egységnyi gondolatok, a mondatok előzőleg „mondatsablonok” formájában születés előtti állapotukban már létezzenek Iamételjük át tanult fogalmainkat! Szóalak, toldalék, képző, jel, rag, névszói és igei szóalak

A nem nyelvi kommunikáció


Az emberi test „jelentéstana” (arcjáték, kézmozdulatok, testtartás) Az öltözködés, a divat hírértéke Egyéb kulturális jelek, irodalmi szimbólumok A térbirtoklási igény kommunikációja A metakommunikatív üzenetek A vokális csatorna (hanglejtés, hangszín, hangerő , beszédtempó, hangsúly, szünet) A hangsúlyjelölések A magyar hangrendszer A hangrend és illeszkedés Mássalhangzó-törvények Hangalak és jelentés kapcsolata Tudjuk, a nyelvhasználat kommunikáció, de nemcsak a nyelv segítségével kommunikálhatunk. A KRESZ például nemcsak jelek együttese, hanem rendszerszerű jelekkel irányítja a közúti forgalmat, ahol még a színeknek, a táblák alakjának is jelentése van. A hajótörött füst- és fényjeleket küld, hogy megmentse életét. A távíró a segélykéréshez az S.O.S. jelzést mint egyezményes jelet használja. Ezek tudatosan alkalmazott nem verbális, azaz nem nyelvi jelcsoportok. Társadalmilag meghatározott nem nyelvi jelek behálózzák életünket. Figyeljünk meg ebből néhányat: A test elváltoztatása minden kulturális alakulatban megjelent. A női test idomainak kiemelésére szolgált a 19. században a fűző viselete, a keleti nőknél a lábfej eltorzítása, az afrikai nőknél a tányérajkak, Európában a tűsarkú cipők kora. A bodybuilding pedig a férfiasság fokozott kifejezésének eszköze. A testfestés is kulturális szimbólum a japán jakuzik tetoválása, amelyet óceániai faszobrokon is megfigyeltek, Európában is elterjedt. Nemcsak díszítésre szolgál, hanem jelentése is lehet: jelzés viselője személyéről, hitéről, érzelmeiről, önmaga megnevezésére szolgálhat stb. A szépségideálok is koronként változtak: (millendorfi Vénusz - Twigy - Marilyn Monroe – Jane Fonda stb.,) másodlagosan kulturális konvenciókhoz, divatirányzatokhoz kötődnek. A körömfestés vörös színében nem nehéz a tépőkaromra tapadt vér színét felismerni, legalábnbis Elias szerint ezzel a nő az ősi ragadozóállatok szerepét ölti magára. A hosszú haj évszázados egyeduralmát felváltó rövid, fiús női hajviseletek az emancipálódott, egyenrangú nőtípus kifejezői.


Milyen képek keverednek az alábbi testdekorációban? Mit mond magáról az, aki ilyen rajzzal díszíti magát?

(Vas Gábor rajza, Katona József Műszaki Szakközépiskola) A testtartást lelki és szociális tényezők határozzák meg. Szűcs Édua Kis magyar kalaptan című karikatúráján mit fejez ki a testtartással összefüggésben a kalap?

(Szűcs Édua Karikatúrák c. kötetéből)


A divatirányzatok követésével az ember társadalmi hovatartozását is meghatározza: a gördeszkások túlméretezett nadrágjukról, hátravetett sildes sapkájukról ismerhetők meg, az üzletember megjelenését azonban a hanyag elegancia kell, hogy jellemezze, ezért öltözékükhöz hozzátartozik egy félrecsúszott nyakkendő is. A skinheadek kopaszságukkal különülnek el a többiektől, amely egyébiránt furcsán jelzi az erőszak képviselőit, mert tegyük hozzá Sámson és Delila történetét, a hosszú haj (az állati szőrzet) ősi természetünk szerint a másik élőlény számára a megkapaszkodás, a védelem szimbóluma volt. Mi a véleménye a haj, ill. a szakáll jelentésének változásáról? (Rákóczi Ferenc nemesen hullámos tincsekben aláomló hajviseletéről, Kossuth és a dús körszakállas reformnemzedékről, a női haj leborotválásáról, mint szégyenbélyegről stb.)  Megfordíthatnánk a régebbi közmondást: a ruha teszi az embert. Milyen társadalmi érintkezési forma figyelhető meg az alábbi képen? Mit fejez ki a rajzon látható hölgyek öltözete?


Az ember nyelvi kommunikációját olyan nem tudatos jelek és jelzések egészítik ki, amelyeknek olykor nagyobb jelentősége van a kommunikáció jellegének meghatározásában, mint annak, hogy ki mit mond a másik embernek. Ezek a nagyobb részt nem tudatosan alkalmazott jelek, ill. a nyelvi közleményeket kísérő tényezők és értelmezésük forradalmasította a kommunikációról vallott tudományos elképzeléseket. Hagyományosan nem nyelvi kommunikációnak tekintjük a testbeszédet (a gesztusnyelvet), kézmozdulatokat, arcjátékot, a tekintetet, a kommunikációban résztvevők testtartásában és a köztük lévő távolságban kifejeződő rejtett üzeneteket. Közlésben betöltött fő szerepük: a beszédhelyettesítés , a beszédkiegészítés, a megerősítés, de meg is kérdőjelezhetik a mondandót. Az emberi alak külső megjelenése egy-egy társadalomra, kultúrára jellemző képződmény is. A szertartások és rítusok bonyolult gesztusokat, ruhákat, testfestést alkalmaznak a szimbolikus a cselekvés létrehozására. (pl.a törzsi kultúrákban harci vagy esőkérő táncok, termékenységi vagy beavatási ceremóniák stb.) E szertartások később jelképes tartalmaiktól eltávolodva a szórakozás világába kerülnek. A tánc lélektana szintén társadalmi közérzetet közvetít (a tangó erotikus metaközleményei, a disco-magány, stb.) A szűkebb és tágabb környezetünkben megjelenő:tárgyak is hordoznak üzenetet.    

a kabalák ( tárgyaknak való jelentéstulajdonítás) a lakberendezés stílusának közleményei a státusszimbólumok a házépítés (a lakókörnyezet elrendezése, az építőanyag, esztétikai igények , az emberi települések is kultúrahordozó jelek is egyben: a tanya, - elszigetelődés, egyenlőség, a települések hierarchiája (a központ, Párizs sugárépítkezése stb.)

 Töltse ki az alábbi emberismereti tesztet! Aztán az értékelés alapján választ kap jól tud-e olvasni az emberek gesztusaiból? félénk türelmetlen Viselkedés –érzelmi beállítottság 1.Ujjaival egyenletesen dobol az asztalon. 2.Izzad a tenyere. 3.Indokolatlanul feláll, majd ismét leül a helyére. 4.Kezét nem teszi az asztalra, sem a szék támlájára. 5.Egyik cigarettáról a másikra gyújt. 6.Beszéd közben többször megcsuklik a hangja. 7.Nem dől kényelmesen hátra a karosszékban. 8.Beszéd közben hevesen gesztikulál. 9.Beszélgetés közben el-elsápad. 10.Beszélgetés közben gyakran nézegeti a környezet tárgyait.


Kézfogás - magatartás Párosítsa a kézfogáshoz tartozó jellemvonásokat! 1.Gyors, száraz kézfogás, egymás szemébe néznek. 2.Erőteljes kézfogás, hosszan rázza a partner kezét. 3.Rövid erőtlen kézfogás, kerüli a partner tekintetét. 4. Szokványos kézfogás, kissé nyirkos a tenyér.

a)ideges, izgulékony b)hivatalos,tartózkodó c)dinamikus, határozott d)visszahúzódó, elutasító

Értékelés Viselkedés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. T F T F T T F .T F F Kézfogás 1. 2. 3. 4. C B D A A kapott pontszámok értékelése 11-14 pont: Ön elegendő pszichológiai érzékkel rendelkezik ahhoz, hogy az emberek megnyilvánulásaiban rejlő tudatos vagy tudattalan üzeneteket felismerje. Azt azonban ne hagyja figyelmen kívül, hogy az ember néha tudatosan aalakíthatja érzelmi beállítódásának kifejezését, ill. olykor – nemcsak érzelmei, hanem - egyéb tényezők is befolyásolják viselkedését. 6-10 pont: Átlagos emberismerettel rendelkezik. Képes másokat is megismerni, de gyakran inkább megérzéseire támaszkodik. Igaza van. Az első benyomás alapján soha ne alkossunk senkiről határozott véleményt. 5 pont alatt:Talán igaza van abban, hogy egy-egy viselkedési forma nem mindig árulkodik érzelmekről. Viselkedésünket sokféle tényező befolyásolhatja.. De ne hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy e kérdéskörben most csak a félénkség és türelmetlenség kifejezését vizsgáltuk. Milyen jellemvonásokat illesztene az alábbi foglalkozásokhoz? Indokolja meg válaszát! 1. 2. 3. 4. 5.

Alkalmazkodás, kapcsolatteremtő képesség Szemlélődés, empátia (beleérzés) Feltűnési vágy, magamutogatás Kitartás, pontosság Önállóság, alkotókedv

Vállalkozó, riporter, művész, tudós, színész


Az irodalom gyakran él olyan eszközökkel, amelyekben a költők és írók a tárgyaknak, élőlényeknek (növényeknek és állatoknak) ill. ezek viselkedésének, szokásainak valamilyen jellemvonásokat tulajdonítanak. A kisgyermek is ezt teszi, először szinte beszélget a lelkében élőnek vélt tárgyakkal is, hogy kapcsolatba kerüljön velük. A beszélgetés tehát világmegismerés. Dante Isteni színjátékában a Pokol kapuját a három fenevad őrzi: a kéjvágy foltos bőrű párduca, a gőg és erőszak oroszlánja, s a kapzsiság vézna, örökké éhes nőstény farkasa. Mai szemmel igazat ad Danténak, amikor ezeket az állatokat állította a Pokol bejárata elé? De nemcsak a 13.században, hanem ma a pesti viccek között is találhatunk hasonlókat. - Miért nem kap a gepárd jogosítványt? - Mert sosem áll meg a zebra előtt. A térbirtoklási igény is személyes, szükségletünk. 1. Az intim távolság (45 cm-en belül): nagyfokú bizalmasságot jelez, de létrehozhatja kényszerhelyzet is. Például zsúfolt járműveken gyakran előfordul, hogy idegen emberek intim közelségbe kerülnek egymáshoz. Ilyenkor a személyek csak úgy védekezhetnek ez ellen, hogy merev testtartással, közömbös arcot vágva kerülik egymás tekintetét. 2. A személyes távolság (45-120 cm) elsősorban baráti kapcsolatokban érvényesül. A felek még könnyen elérhetik a másikat, tekintetváltás létesülhet közöttük, de ez nem válik kötelezővé. Az érintés. segítő vagy szimbolikus válfaja a vállveregetés, a kézfogás. 3. A társalgási (szolgálati) távolság 120-360 cm. E kommunikáció általában nem tartós, s a fokozott személytelenség jellemzi. 4. A nyilvános távolság (360 cm-től a hallótávolságig terjed) kizárja az érintkezést és a szemkontaktust (pl. bírósági tárgyalás), bár a. jó szónok rövidebb pillanatokra szóló tekintetváltással a figyelmet ébrentarthatja. A testbeszéd jellegzetesen erőteljes. Rendezze az alábbi idézeteket az emberek között megjelenő távolságok szerint a térköztartás fent bemutatott válfajaihoz! 1. „Amint az ellenőr alagutat vájva az eleven testek közt a kocsi belsejébe furakodott, egy viharos emberhullám engem is befellé sodort és – eleinte nem hittem a szememnek – én is benn voltam, benn a kocsi belsejében:. „megérkeztem.” (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél Tizennyolcadik fejezet) 2. „Egy teremben ember ember hátán szorongott, várakozók nyája, s hátul a farács mögött hivatalnokok görnyedeztek, bezárva, mint a rabok. Pista nyújtotta a nyakát. Jobbra egy kisebb szoba volt, melynek ajtaját nyitva hagyták. Ide lépett


be... Itt egy nagy íróasztalt látott. Annál se apja ült, hanem egy nyakig kopasz úr. De már megismerte apja szőke-deres haját, izmos tarkóját. Háttal ült neki, egy falhoz támaszott kis íróasztalnál, a sarokban.” ( Kosztolányi Dezső A kulcs) 3. „Mikor aztán a vérengző főbíró és szatalleszei az ablakon kidobattak, mikor az egész felháborodott tömeg aggódva, türlmetlenkedve leste a szárnyajtó nyílását, honnan a fegyveres karhatalomnak kelle előtörni, honnan az adminisztrátor bosszús tekintete erőszakkal idézte volna eléé a főbírójára nézve úgyis elkésett segélyt: akkor ugyanazon az ajtón belépett a terembe egyes-egyedül – Baradlay Ödön. Délceg, megdöbbentő alak volt e pillanatban. Arca égett a fennkölt haragtól, szemeiben szikrázott felháborult lelkének minden nemes indulatja.” (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai) 4. „Az álom hullongó sötétje meg-megérint, elszáll, majd visszatér a homlokodra, álmos szemed búcsúzva még felémint, hajad kibomlik, szétterül lobogva, s elalszol. Pilláid hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ. S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben.” (Radnóti Miklós: Tétova óda) Gondolkodjanak el az érintés hatalmáról! Ki kezdeményezheti az érintéses kontaktust (pl. kézfogás), egy-egy hivatali beszédhelyzetben? Lenne-e bátorsága arra, hogy akár szóban vagy akár érintéssel személyesebbé tegye a kapcsolatot az Ön ügyeit intéző előadóval? Amikor valamelyik családtagját viselkedésváltozásra szeretné rábírni, mikor erőteljesebb a hatás, ha nagyobb távolságról, vagy ha közelről, esetleg érintéssel együtt teszi ezt. Vitassák meg álláspontjaikat! Nemcsak a távolságok, de a terek is hordoznak rejtett üzeneteket.  A nyilvános terek az utak, utcák, parkok, közterek, ezeket mindenki szabadon használhatja  Az otthon-tér védett közeg  Az emberek közti érintkezés terei (pl. üzlet, váróterem, kávéházak) számos kommunikációs szabálynak vannak alávetve  A saját-test a személy intim zónája Mi jellemzi az alább bemutatott tereket? Milyen üzeneteket hordoznak?


Operaház nézőtere

Rock-and roll bál

A gesztusok fajtái: kéz- és fejmozdulatok, mimika, tekintet.

A testtartás is kommunikáció értékű, lelkiállapotunk kifejezője (kifejezhet szenvedést, merevséget, határozottságot, gyengeséget, alávetettséget stb.) A metakommunikáció nem tudatosan használt jeladás a személyiségről. ("Kommunikációs helyzetben nem lehet nem kommunikálni." - Bateson) A metakommunikáció általában a nem verbális kommunkációs csatornákon keresztül jön létre (mimika, fejtartás, tekintet, gesztusok, testtartás, hangkvalitások), amelyekkel azonban teljes mértékig mégsem azonosíthatók. Minden kommunikációt kísér valamilyen metakommunikáció, amely azt magasabb szinten minősíti. Figyeljünk meg „egy rém rendes” családban lezajló párbeszédeket! Mi a véleménye a házaspár közti kapcsolatról? -

Egyél, mert kihül a rántott csirke! Mi ez a zöld a rizsköretben? Hát, ha nem tudok főzni, akkor csináld meg saját magad!

-

Miért nem teszed föl a sapkádat? Hideg van. Neked mindenbe bele kell szólnod?

-

Figyeld, a szomszéd beszél a tévében? Persze, mert te mindig csak a tévét bámulod.

A feleség egy fekete és egy kék inget vásárol a férjének. Másnap a férfi a fekete inget veszi fel. A feleség így szól:


Miért ezt vetted fell? A kék – ezek szerint – nem tetszik neked? Milyen metakommunikatív üzeneteket közölnek az alábbi szövegek? a) A tűzhely mellett a fehér konyhaasztalon viaszvászon asztalterítő. Fölötte a falvédőn szelíd galambpár csókolózik. Az öreg Anna szótlanul a kőpadló kikopott, sötét foltjaira függesztette tekintetét. b) Amikor közeledett hozzá, tekintét a ablak szegletére szegezte, s egy-két lépéssel hátralépett. Arca sápadt volt, hátát erősen a falnak támasztotta, s így maradt mozdulatlanul. c) Hiába szólt rá, hogy helyezze magát kényelembe, ő csak jött-ment fel s alá. Amikor bejött Jakab, hirtelen megmerevedett, s gyors kézfogás után bementek a tárgyalóba. A nem verbális kommunikáció egy olyan "alapnyelvet" feltételez, amely kulturálisan, társadalmilag is szabályozott. (pl. a bólintás helyeslést, vagy elutasítást fejrázás kifejező tartalma csak Európában megszokott) A metakommunikációs üzenet dekódolásának fontos eszköze a beleérzés, átélés képessége. Az empátia a megértés érzelmi alapja, készség a metakommunikációs üzenetek dekódolására.. A másik gesztusain keresztül a személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és feszültségei. A meggyőzés szándékával együtt járó jelzéseket metakommunikációnak: közeledés a címzetthez - szemkontaktus - testtartásbeli relaxáció - mosoly, fejbólintás - a nem verb. komm. csatornáinak tudatos alkalmazása

nem

tekinthetjük

A tekintet: fontos funkciója a visszacsatolás, visszajelzés arról, hogy a másik mit észlel, az impressziókeltés fő bázisa. A tekintéses viselkedés fő elemei: a ránézés és elpillantás, a szem hunyva tartásának időtartama. Jelentése a bizalmaskodás, elutasítás, közöny stb. széles skáláján mozoghat. "Nézéscselekvésnek" is nevezhetnénk az olyan közleményeket, amelyek a másik megsemmisítésére irányulnak: gyilkos tekintet, szemmel verés, megbabonázó tekintet stb.) A mimika: az arcjáték az érzelmek tükre. Az emberekkel foglalkozók számára a sikeres munka feltétele a jól alkalmazott mimika, azaz akaratlagosan is szabályozható. Egy-egy mozgáselem azonban nemegyszer ellentétes jelentést is hordozhat (szájnyitás: csodálkozás és félbeszakítás, szemöldök felhúzódik: felhívás vagy meglepődés)


Az arcjáték motívumai a szemöldök, a homlok, a száj mozgása, ill., az izmok feszülése vagy ellazulása. A szólások olyan állandósult szókapcsolatok, amelyek gyakran nem verbális jelzéseket mutatnak a viselkedési formák, lelki jelenségek megnevezése helyett. Mit fejeznek ki az alábbi szólások?          

fennhordja az orrát feltartja az orrát, mint a harangozó disznaja. lógatja az orrát mindenbe beleüti az orrát eltátja a száját. száját görbíti, herceg akar lenni. fénylik a szeme, mint a körösbogár. görbe szemmel nézi keresztben áll a szeme szikrát hány a szeme

A vokális csatorna A nem verbális kommunikáció sajátos csatornája a szóbeli közlés hangzásvilága.. A mondat- és szövegfonetikai eszközök nemcsak értelmező szerepet játszanak a közlésben, hanem érzelmeket és indulatokat, a beszélő lelkiállapotát is kifejezik. Ezáltal egyrészt megerősítik, értelmezik, kísérik a közlést, másrészt önálló jelentéstartalmat is hordoznak. A szövegfonetikai eszközök köréből a hangsúlynak, a hanglejtésnek, a szünetnek inkább a szöveg tartalmi-logikai megformálásában van szerepük, a hangfekvés, a hangszín, a ritmus, a hangerő főként érzelmi állapotokat tükröznek.  A hangfekvés az abszolút hangmagasság. Tóth Béla pszichológus beszédvizsgálatai szerint érzelmi állapotokat tükröz: a tartós érzelmi állapotoknak az alacsonyabb, hirtelen indulatoknak a magasabb hangfekvés felel meg.  A hangszín változatossága is a személyiség indulati sokarcúságát jelzi: az éles, a fakó az üres, a zengő hang félelmet, örömöt, reménytelenséget, dühöt árulnak el.  A hangerő jelzésértékét, jelentéstanát mindenki ismeri: az agresszivitásra hajló emberek hangosabban, a gátlásosak halkan beszélnek.  A beszédsebesség nagymértékben állandósult személyiségjellemző. Vannak gyors és lassú beszédtempójú emberek. Az aggodalom gyorsabb beszédre késztet, a csalódáást átélt ember viszont lassan beszél. A megértés fontos akadálya lehet a hadarás. A beszédtempó azáltal gondolatközlő eszköz, hogy a mondat hangsúlyos részeit általában a közepesnél lassabban mondjuk.


 A hanglejtés a beszéddallam, a hangmagasság-változások a beszélő kiegyensúlyozatlanságát jelezheti. Az ereszkedő vagy emelkedő hanglejtés az érzelmek intenzitására utal. A heves érzelmek felviszik a hangot. A hanglejtés szoros kapcsolatban a hangsúllyal. Hanglejtésformák: ereszkedő-eső, eső, lebegő, emelkedő-eső, szökő. A dallamformáknak fontos szerep jut a különböző mondatfajták tartalmának felerősítésében, ill. a beszélő szándékának kifejezésében. A magyar nyelv dallamának egyikk sajátossága az ereszkedő hanglejtés..  A hangsúly hangsúlyos szótagtól hangsúlyos szótagig tart.. Ezt az elemi hangsúlyozási egységet szakaszhangsúlynak nevezzük. A mondathangsúly a mondat nyomatékkal rendelkező részlete. A finnugor nyelvekben a hangsúly rendszerint a mondat elejére, azaz első szóra, illetve az első szótagra) esik. Általában hangsúlyos szófajok: az utalószó, a tagadószó, a kérdő névmás, az indulatszó., illetve azok a kulcsszavak, amelyek a mondat fő értelmi mezőjébe tartoznak..  A szünet a nyelvi egységek összekötését és elkülönítését segíti. A szöveg megfelelő ritmusát biztosítja (levegővétel helye). Kifejezi a gondolategységek végét, utal a szerkezeti egységek határaira (szószerkezetek logikai kapcsolata, tagmondatok). 1. Adják elő az alábbi párbeszédet úgy, hogy a férfi érzelmi állapotának feltételezhető változásait az előadott szöveg hangzásvilága is kifejezze! Az idézett szöveg lejegyzése hiányos. Mi hiányzik belőle? Nevezze meg, vagy írja körül a hiányzó elemek funkcióját? Keresse meg hol fordul rendszeresen elő az írott szöveg hiánya, magyarázza az írói szándékot! NŐ: Szeretsz? FÉRFI: Igen szeretlek. NŐ.Mindennél jobban? FÉRFI: Igen mindennél jobban NŐ: Az egész világnál? FÉRFI: Igen az egész világnál NŐ: Szeretsz itt lenni velem? FÉRFI:Igen szeretek itt lenni veled NŐ: Szeretsz rám nézni? FÉRFI: Igen szeretek rád nézni NŐ: Butának tartasz? FÉRFI: Nem nem tartalak butának NŐ: Vonzónak tartasz? FÉRFI: Igen vonzónak tartalak NŐ: Untatlak?


FÉRFI:Nem nem untatsz NŐ: Szereted a szemöldökömet? FÉRFI: Igen szeretem a szemöldöködet NŐ: Nagyon? FÉRFI: Nagyon NŐ: A kettő közül melyiket mégis jobban? FÉRFI: Ha az egyiket mondom a másik féltékeny lesz NŐ: Azért csak mondd! FÉRFI: Egyik gyönyörűbb mint a másik NŐ: Tényleg így gondolod? FÉRFI: Tényleg így NŐ: És a szemhéjam tetszik? FÉRFI: Igen-igen tetszik NŐ: Ez minden? FÉRFI: A szemhéjad gyönyörű [...] NŐ: Mondd „ szeretlek” FÉRFI: Szeretlek NŐ: Akarsz megölelni? FÉRFI: Akarlak megölelni és simogatni és felöklelni és adni-kapni NŐ: És minden rendben? FÉRFI: Minden rendben NŐ: Meg tudsz esküdni rá hogy sose hagysz el? FÉRFI: Megesküszöm rá hogy sosem hagylak el két kezem a szívemre és így haljak meg ha hazudnék (csend) NŐ: Tényleg szeretsz? (R.D. Laing művéből vett idézet) A nyelv kifejezési gazdagságának, értékes hagyományainak védelmében a felvilágosodás korában a nyelvújítók léptek fel először. Ma is nyelvművelő, nyelvápoló körök és mozgalmak őrzik nyelvi értékeinket. A Beszélni nehéz! országos mozgalom és a Kazinczy Ferenc nevével méltán országos hírűvé vált Szép magyar beszéd! verseny, a beszélt nyelv védelmében született. A hangsúlyok jelölésére egységes jelrendszerrelidolgoztak ki: a) főhangsúly b) szakaszhangsúly gyenge közepes emelt a) szünetfajták rövid közepes hosszabb b) kapcsolóív


Példaként a rádió Beszélni nehéz!, illetve a televízió a Hej, hej, helyes beszéd! c. műsorából való két feladványt, amelynek ezúttal a megoldását is közöljük. A harmadik felaványt azonban Önnek kell megoldania! Vitassák meg a megoldásokat, miért így érezték a szöveg hangzását helyesnek?

Feladvány megoldással 1.

Feladvány megoldással 2.

Írásban a "látható nyelv" kifejezési eszközei: a pont, vessző, zárójel, idézőjel, gondolatjel, kettőspont, pontosvessző. A beszéd gátló tényezői a beszédhibák: pöszeség, raccsolás, hadarás, túlhangsúlyozás, monotónia. A helyes beszédtechnika: a beszédet a beszédszervek hozzák létre (mellkas, tüdő, gége, és a gégefej, a hangszalagok, szájüreg, nyelv, a fogak, ajkak stb. A szépen megformált beszéd alapfeltétele a helyes légzés, a helyes ritmusválasztás és a tudatos hangsúlyozás, a nyelvhelyességre való tudatos törekvés. Olvassák össze az alábbi sorokat előbb függőlegesen, aztán vízszintesen is! Ügyeljenek arra, hogy a hangzók határozottan térjenek el egymástól! (Részletek Montágh Imre beszédgyakorlataiból)


már báj vár pár fáj zár szár cár nád dán zsák sár

mar baj vaj pad faj zab szab cakk nap dal zsa sakk

mer begy ver per fej zeng szer cent nem de zseb seb

mór bor von por folt zord szór comb no domb zsong sor

mér mö bér bő vér vő pék pör fék föl zé zöld szén sző cél cö nép nö dél dől zsémb zsört sérv sör

Roppant bottal koppantottam, szöcském csacskán szökkent, papnadrágban kappant fogtam, macskám fecskét hökkent

míg bíz víz pír fisz zim szín cikk ni díst zsír sír

múlt bú Vuk pult fúr zúg szúr cucc null dúl zsúp súg

Derengett, borongott, merengett, szorongott,kerengett, dorong ott, de nem vett korongot.

Körbe pörge görbe körte hat gödörbe vak tükörbe, fürge ürge sürg e zűrbe, őt gyötörd te rőt ökörke.

Zabra zebra, zsebre zabra, habra rebbents, hebrents babra, ugra—bugra, zsupsz a sutra, pulyka húzta, pudva, dudva, lukba rúgva fúlt a kútba. Szegény legény e vén cserény alatt, elél evén szerény lepényhalat, szeszély fején e szép keménykalap, de félek én mesém henyén halad, s felén e rémlegény belém harap. Hegedűs Géza Szürrealista kép című költeménye is igazi nyelvtörő. Az „r” mássalhangzónknak nehéz a kiejtése, pedig ebben a költeményben bőven találunk belőle. Olvassa el úgy, hogy a műalkotás lendülete, , dinamizmusa a előadáson keresztül is érzékelhető legyen! A réten rákot rág a róka, hogy vörös farka reng belé, a Rába-parton reggel óta, rohan egy őrült Győr felé. Rikolt a révész, heherészve, csap rossz ricsajt a parti réce, röhög a piktor – Mit tehet? Fest szürrealista képeket.


A magyar hangrendszer A magánhangzók A magánhangzók ún. zöngehangok, képzésükkor a kiáramló levegő a hangszalagokat megrezegteti,, a szájüregben sem ütköznek egyéb akadályba. A ~ osztályozása  A kiejtés időtartama szerint minden rövid magánhangzónak létezik hosszú megfelelője.  Az ajakműködés szerint megkülönböztetjük: Ajakkerekítéses: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű,

Ajakréses: á, e, é, i, í,

 A nyelv függőleges állása szerint elől és hátul képzett magánhangókat különböztetünk meg: Magas (elől képzett) e, é, i, í, ö, ő ,ü, ű

Mély (hátul képzett) a, á, o, ó, u, ú

 A nyelv vízszintes mozgása szerint: Felső u, ú, ü, ű, i, í,

Középső é, o, ó, ö, ő,

Alsó a, á, e,

A magánhangzók szótagalkotók, nyelvünk zeneiségét elsősorban a magánhangzók biztosítják. A magyar nyelvben leggyakrabban használt magánhangzók az „a” és az „e” hangok. Nem véletlen tehát, hogy a nyelvvédők néhányszor már felemelték szavukat az eluralkodó, nyelvünket monoton hangzásúvá tevő, zárt képzésű „e” hang ellen. Többen ajánották a feletti-helyett a fölötti, felment helyett a fölment változatokat. A játékos kedvű emberek szívesen játszottak az „e” hang gazdagságával is. Írják körül egy mondatban Önök is csupa „e”-vel az alábbi fogalmakat! (Régen Jókai korában n az „é” hangot is felhasználták a játékos kedvű szóteremtők. Ön is élhet vele.) Egy Jókai adomában az egyházi iskolákat felügyelő papi előljáró (esperes) kérdezgeti a tanulókat az eszperente nyelvről. A nebulóknak a macskát kell megnevezniük. Az egyik válaszol: - Macska az egerek esperestje.  jó tanuló, karalábé, mókus,


Írjon üdvözletet barátjának, barátnőjének vagy családjának eszperente nyelven! A mássalhangzók A mássalhangzók képzésekor a tüdőből a levegő kiáramlását a fogak, az ajak, az íny akadályozzák, azaz a szájüregben valamilyen akadályba ütközik (kivéve a „h „ hang). A ~ osztályozása A képzés A képzés módja szerint helye zár rés szerint zöngés zöngétlen zöngés ajakhang b p v foghang d t z, l, zs ínyhang g k j (ly) gégehang

zár-rés

egyéb (orr,pergő) zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés f m sz, s dz, dzs c, cs n, r gy ty ny h

A hangok egymásra hatása a beszédben A hangrend A hangrend a szavak hangalakjának egy minősége. A szóban található magas, illetve mély magánhangzók előfordulása szerint:  magas hangrendű szavakban csak magas magánhangzó  mély hangrendű szóban csak mély,  illetve amely szavakban mindkét magánhangzófajta megtalálható, vegyes hangrendű szavaknak nevezzük. Vegyes hangrendű szavak többségében idegen eredetűek, illetve az összetett szavak között találhatók. A szavak hangalakja jelentésükön túl érzések kifejezésére alkalmas. Verlaine Őszi chanson és a Költészettan című költeményei Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső által magyarra ültetett változatai hazai fordításirodalmunk remekművei lettek. Számolja meg az idézett versszakokban található magas és mély magánhangzókat? Hány magas és hány mély hangrendű szót találhat az idézetekben? Milyen hatást kelt ez az aránytalanság?


Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájon.

Zenét minékünk, csak zenét, ezért a versed levegőben ragadd meg a láágy levegőben, amint cikázik szerteszét.

Az illeszkedés A szövegben előforduló szóalak nemcsak szótári szókat, hanem a szótőhöz kapcsolódó toldaélékokat is felvesz. Illeszkedés azokban a toldaléktípusokban (képző, jel rag) jöhet létre, amelynek legalább két alakváltozata van. Egyalakú toldalék esetén tehát illeszkedés nem jöhet létre. (-i, -ni, - ért,- ít, - kor, -ig) Két alakú toldalékaink a mély, illetve magas hangrendű szavakhoz megfelelő módon illeszkednek. ( tanulság, kötelesség) A magyar nyelvben háromalakú toldalékok is ismertek, amelyek ajakkerekítés szerint is illeszkednek. (lábhoz, kézhez, könyökhöz) A tővéghanzónak, kötőhangnak vagy előhangnak is elnevezték azokat az ejtéskönnyítő hangokat, amelyek a toldelékok és szótő között felbukkannak. Ezek is illeszkednek. (képek, asztalokat, ágyat, széket) A vegyes hangrendű szavak általában mély hangrendű toldalékot kapnak. Ha azonban az utolsó magánhangzó „é, i, í”, akkor ingadozik toldalék hangrendje. (fotelban, fotelben) A hiátus A magánhangzóknál maradva, gyakran előfordul, hogy két magánhangzó közt ejtéskönnyítő „j” hang ékelődik. (leány =lejány, hiány =hijány) A mássalhangzók A mássalhangzók torlódása előfordulhat a szó belsejében is, de leggyakrabban a szótő és a toldalék határán találhatók olyan mássalhangzó-kapcsolatok, amelyek más kiejtést eredményeznek. Amikor a két egymás melleti hang közül az egyik valamely képzési sajátosságban a mellette állóval hasonlóvá válik részleges hasonulásnak nevezzük. A változás irányát tekintve lehet előreható és visszaható is (ezt – eszt = visszaható; fogyjon – foggyon = előreható) .A részleges hasonulás csak ejtési sajátosság; írásban sohasem jelöljük.  A részleges hasonulás jön létre akkor is, amikor az egyik hang a mellete lévőt zöngésség tekintetében megváltoztatja. Ha zöngés hang helyett annak zöngétlen párját ejtjük ki, ezt a jelenséget zöngétlenedésnek nevezzük (fűzfa = fűszfa) . Ha egy zöngétlen hang helyett ejtjük ki annak zöngés párját, akkor zöngésedés következik be (dobszó = dopszó) .


 A képzés helye szerint is bekövetkezhet részleges hasonulás. Leggyakoribb előfordulása az „np” (ajakhang + foghang) találkozása esetén létrejövő „mp” (két ajakhang) hangkapcsolat. Szótövek és toldalékok találkozásakor teljes hasonu hasonulásról akkor beszélünk, amikor egy hangkapcsolat egyik tagja a másikkal azonossá lesz. Egyes változatait írásban nem jelöljük (hagyjuk – haggyuk), de ismerünk írásban jelölt teljes hasonulást is (győzzön, okossá, ehhez).  A teljes hasonulás az ez mutató névmás és a kapcsolódó rag találkozásakor jön létre: ekkor, attól  A -val,-vel , illetve a –vá, -vé határozórag mássalhangzója azonossá lesz a szótő utolsó mássalhanzójával: széppé, pénzzé, perccel, bottal  A felszólító mód és a tárgyas ragozás j-vel kezdődő toldalékainak kapcsolódásakor gyakran a j teljesen hasonul az előtte állóval: olvassa, eddze, húzzuk Az összeolvadás esetén a hangkapcsolat mindkét tagja a kiejtésben átalakul, és egy harmadik mássalhangzóvá változnak. (fűtsük, menjen, botjuk, játszó) Hangtani törvényszerűség: a rövidülés (egy mássalhangzó mellett álló hosszú mássalhangzó a kiejtésben megrövidül: állnak, varrtuk) a nyúlás néhány magyar szó esetén fordul elő, csak kiejtési sajátopsság : lesz, együttes. Kivétel a higgyen szóalak, a hisz ige felszólító módú alakja, hiszen eszik, visz, tesz –sz végű igetövek esetén a felszólító mód, vigye, tegye, egye, de a hisz esetében a kiejtés szerinti nyúlást írásban is jelöljük. A kivetés akkor jön létre, ha három mássalhangzó kerül egymás mellé. Ilyenkor a középsőt nem ejtjük. A magyar nyelv hagyománya szerint a fenti kiejtési sajáátosságokat be kell tartani. Nem akkor beszélünk szépen, ha minden hangot külön-külön megszólaltatunk. A 6080-as években a neves politikus, kormányfő, Kádár János beszédeiben nem vette figyelembe a mássalhangzó-törvényeket, és minden hangot kiejtésben is hangoztatott. Ezzel aztán a parodisták és humoristák kedvelt figurája lett. Ma már a reklámok is kedvelik a rossz kiejtés által kialakuló félreértéseket. A MédiaMarkt buta arcokról elhíresült reklámjában szerepelt: A nő idegesen méricskéli az ajtókon lévő zárakat, majd megkérdezi az eladóktól: „Mi az, hogy itt olyan alacsonyak a zárak?” Az alábbi idézet Márai Sándor Medvetánc című kötetéből való. Adják elő a szöveget a magyar nyelv hangzásvilágáról tanultak szerint! (Olvassák el az idézetet, majd emeljék ki a kulcsszavakat, illetve a szöveghangsúlyt kiegészítő egyéb részleteket, amelyek a téma egységét kijelölik.


Dolgozzanak együtt! Párban, egymás között felosztva a szöveg részleteit. Az előadáskor kerüljék a monoton felolvasást, a szövegdallam a domináns elemeknél lelassul, a hangsúly nélkülieknél lendületet kap. A magyar nyelv - mint megtanulták - ereszkedő lejtésű. Figyeljék az írásjeleket is! A szöveg hanglejtését nyelvi és kommunikációs szinten a téma gondolati íve, illetve a mondatok, a gondolategységek jelölik ki. Figyeljenek a pontos szövegmondásra, s a helyes hangképzésre! Szemük mindig egy-két szóval a felolvasott szöveg előtt járjon!) Mielőtt felolvassák a szöveget használják a tanult jelöléseket! Alkossanak véleményt tanulótársaik előadásáról! Vitassák meg álláspontjaikat! Az érveléshez használják a nem verbális kommunikációról és a nyelv zeneiségéről tanultakat! Egy tanuló összegezze a bírálatokat! Márai Sándor A rózsa (részletek) Az emberi nyomorúság fölött júniusban kivirulnak a rózsák. Érkezésük olyan, mint egyfajta megszállás: a rózsák között feltűnő nagy számban vannak marsallok és tábornokok. A menet élén, magasztosan, Maréchal Niel halad. Ez a megszállás békés, illatos. A rózsák, mint minden megszálló, természetesen hódítani akarnak, s tervük maradéktalanul sikerül. De nem akarnak semmit megtartani a hódításból: diadaluk mulandó, s ők tudják ezt. Az emberek dolgához semmi közük, a harc és a szenvedés napjaiban is kibontják szépségüket, közömbös és fenséges következetességgel, a betonbunkerek tövében is árasztják fullasztó, mézes, nehéz illatukat. A világon minden tökéletes, egy fűszál is. De a rózsa e tökeletesség közepette a felsőbbrendű tökély, az, ami az emberek világában a műalkotás...Az illat úgy árad egy rózsából, minmt Mozartból a zene: nincs semmi célja, s akit megérint, úgy érzi, ez volt a legtöbb, amit az élettől kaphatott. A rózsa ünnep: egy alkalmi hevülés, a szerelem kifejezője, egy érzés megszólaltója. De ahogyan senki nem élhet állandóan az élet keddjein és csütörtökjein magasfokú, tébolyodott szerelmi lángolásban – időnként tyúkszemet is kell vágatni, adót is kell fizetni,. meg is kell halni – úgy rózsát sem tartogathatunk közömbös napokon lakásunkon. A rózsa megérkezik, bepermetezi életünket illatával és szépségével, s aztán gyorsan meghal, akkor is, ha mindennap cseréljük és szódabikarbónával keverjük a vizet a vázában. Mint az egészen finom emberek, ismeri az érkezés, otttartózkodás és elmenés idejének titkát. Már a neve is olyan szép, mint egy verssor. Rózsa, rózsa. Többször kimondom nevét, hevülten, elragadtatva, fokozva a név mágiájának varázsát. A rózsák mulandók, s mintha tudnák, hogy van valami, a rózsánál is mulandóbb: az ember. Ezért vigaszt és példát hoznak a földre. A szókészlet sajátos vizsgálati szempontja a szó hangalakjának és az ehhez kötődő jelentés közötti kapcsolat. A szójelentés többségében a közmegegyezéses jel részének tekinthető. A hangalak és jelentés között többnyire nincs összefüggés.


Azokat a szavakat, amelyeknél két hangalakhoz két egymást kiegészítő jelentés kapcsolódik, s jellemzőjük a jelentések, fordítottsága, ellentétes szavaknak (antonimák) nevezzük. Magyarázzák az alábbi ábrákat, s a felsorolt szócsoportot illesszék a megfelelő ábrához! Egyjelentésű szavak H1

J1

Többjelentésű szavak J1 H1

J2 J3

Rokon értelmű szavak H1 H2

J1

H3

1. hét, toll, csiga, levél, fekete(kávé) 2. megy, andalog, baktat, ballag, sétál 3. lép, fog, vár, szemét, mer, 4. gyufa, víz, kalapács, öt, kályha

Azonosalakúság J1 H1

J2 J3

Némely szó a magyar szókészletben ma már megváltozott jelentésében ismerünk.  az állat: eredetileg a létezőre vonatkoztatott gyűjtőfogalomként volt használatban (asszonyállat)  a ma ismert szöcske korábban szökcse változatában volt ismeretes.  Leggyakrabban a jelentésbővülés hoz létre több jelentésű szócsaládokat: Fül = hallószerv, majd valamely tárgy kiálló része  por: gyógszer és puskapor stb.


A szókészletben ismerünk egy népes szócsaládot, amelyben a jelentést erős kapcsolat fűzi a hangalakhoz. Ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük, s az indulatszók szófaji csoportjába tartoznak. A hangalak kifejezi, felerősíti, a tényelges jelentéstartalmat. E szócsalád nyelvi értéke óriási, a nyelv gazdagságát, belső teremtő erejét jelzi. Motivált szavaink: az indulatszók, a hangutánzó és hangfestő szók szóteremtés eredményeként születtek. Állathivogató, -terelő, - űző szók: cicc, hess, cin-cin, gá-gá Hangutánzó igéink: csörren, csattog, susog, szisszen Réják: népdalok ritmikus felkiáltásai: brummadza, tillárom Hangulatfestő igék: sündörög, baktat, szöszmötöl, szendereg; melléknevek: buksi, alamuszi A keresztrejvényben a hangalak és jelentés kapcsolatára épülő feladványok szerepelnek. Fejtse meg a rejtvényt! Ha helyes a megoldása, akkor a szavak kezdőbetűje egy nagy magyar költő vezetéknevét adja ki.

1

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Játszótárs más szóval Idejön ellentéte Tipeg a gyermek és az öregember Idegbetegség és a felügyelő ülőhelye Egy ital is és egy szín is lehet ilyen Név és virág is egyben

2

J L

3

Y

4 5 6

S K L

A rejvényben szereplő szavakban a hangalak és jelentés között a fenti összefüggések melyik típusát fedezi fel? Foglaljuk össze Grétsy László segítségével az ebben a fejezetben tanultakat! Olvassák el a függelékből az Ezek szerint nem csupán a beszéd révén kommunikálunk? című fejezetet! Ismételjük át megtanult fogalmainkat! A nem verbális kommunikáció megjelenési formái, a metakommunikáció, a magánhangzók, a mássalhangzók, illeszkedés, hangrend, mássalhangzó-törvények: hasonulások, összeolvadás, rokon értelmű és azonos szavak, egy- és többjelentésű szavak

l

ANYANYELVI STRUKTÚRÁK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Recommend Documents