(82) PÉTER E.
Informatikai vállalkozások fejlesztési és együttműködési hajlandósága Somogy és Zala megyében Developing and coordinating willingness of IT entrepreneurs in Somogy and Zala counties
[email protected] Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens
Összefoglalás Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza a „I3CT határon átnyúló klaszterképzés” című projekthez készített felmérést, amelynek célja kétoldalú üzleti együttműködések és kapcsolatok kialakítása Magyarország és Horvátország határ régióiban, gazdaságfejlesztést támogató kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere ösztönzése. Továbbá cél azon szervezetek beazonosítása Somogy, illetve Zala megyében, amelyek érdekeltek lehetnek az Információs és Kommunikációs Technológia (ICT) tréning és e-learning anyag elsajátításában. A felmérés arra irányult, hogy az ICT területen tevékenykedő KKV-k, kutatási- és oktatási intézmények innovációs potenciálját meghatározza. A kvantitatív vizsgálat során egy kérdőíves felmérés készült az informatikai és felhasználói szférában működő vállalkozások innovációs képességéről. Az empirikus kutatás során az alapsokaságot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatta. A lekérdezés helye Zala és Somogy megye. A felmérés során a szisztematikus mintavétel módszerét választottuk, melynek lényege, hogy a meglévő keret alapján minden 15. elemet válogatjuk bele a mintasokaságba. A célcsoport meghatározás során figyelembe vesszük a vállalkozások ágazati besorolását is az alábbi szempontok alapján: a szervezet általános adatai, létrehozásának motivációi, illetve ügyviteli döntéseit befolyásoló sajátosságok szerint. A szervezet saját termék/szolgáltatásfejlesztési lehetősége mellett a vizsgálat kiterjedt a vállalkozások innovációs sajátosságaira, pályázati és a Kutatás Fejlesztési tevékenysége szerint. Górcső alá vettük a szervezetek nyitottságát más szervezetek/vállalkozások felé, határon átnyúló kapcsolatépítés lehetősége alapján.
Anyag és módszer Az empirikus kutatás során az alapsokaságot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatta. A lekérdezés helye Zala és Somogy megye. A felmérés során a szisztematikus mintavétel módszerét választottuk, melynek lényege, hogy a meglévő keret alapján minden 15. elemet válogatjuk bele a mintasokaságba. A szisztematikus mintavétel azt jelenti, hogy a KSH vállalkozói címlista minden n-edik egységét beválasztjuk a mintasokaságba, miután véletlenszerűen meghatároztuk a sorozat kiinduló pontját (Babbie, 2001, p. 226). A vállalkozások közül kiszűrjük az informatikához köthető szolgáltató illetve kereskedő mikro-kis és közepes vállalkozásokat, valamint más területen működő informatikai innovációt használó vállalkozásokat, oktató- illetve kutató bázisokat. A célcsoport meghatározás során figyelembe vesszük a vállalkozások ágazati besorolását is az alábbi szempontok alapján: - A szervezet általános adatai, létrehozásának motivációi, illetve ügyviteli döntéseit befolyásoló sajátosságok szerint. - A szervezet saját termék/szolgáltatásfejlesztési lehetősége. - A szervezet innovációs sajátosságai, pályázati és a Kutatás Fejlesztési tevékenysége szerint. - A szervezet nyitottsága más szervezetek/vállalkozások felé, határon átnyúló kapcsolatépítés lehetősége alapján. - Saját kutató/fejlesztő részleg működése vagy létrehozásának lehetősége. - Igényfelmérés informatikai továbbképzésre. A primer kutatás több szakaszra bontható. Első körben postai úton történő megkeresés történt 1600 címre. Ezt követően kérdezőbiztosok segítségével személyes megkeresések útján mértük fel a vállalkozások/szervezetek piaci potenciálját. A lekérdezés során nagy mennyiségű, számszerűsíthető,
389
könnyen elemezhető információ gyűjthető az innovációs képességről a mintasokaságba bekerülő vállalkozások esetén. Személyesen 126 vállalkozót kerestünk fel, akik közül 102-en adtak értékelhető választ. A lekérdezés folyamatos volt 2012 márciusa és májusa között, amelynek segítségével a kvantitatív kutatás eredményeként a leginkább innovatív/informatikához köthető vállalkozások cégadatbázisa rangsorolható. A felállított hipotézisek vizsgálata során Excel és SPSS programcsomagokkal dolgoztuk fel az adatokat, kereszttábla-elemzés segítségével. Felállított hipotézisem szerint összefüggés mutatható ki a vállalkozások foglalkoztatotti létszámának alakulása, illetve a minőségbiztosítás között.
Eredmények A vizsgált szervezetek adatainak értékelése Somogy és Zala megyében felkeresett vállalkozások 27%-át az ezredforduló hajnalán alapították. 20052009 között 20%-uk jött létre, míg jelentős a száma az első privatizációs csúcs idején a rendszerváltást követő években történő bejegyzéseknek is (19%). A 2010 után alakult cégek (14%), még nem tudni, hogy tartós vagy tiszavirág életű befektetések lesznek, míg a második privatizációs időszakban 19951999 között létrehozott vállalkozások 13%-ot tesznek ki. Tartós piaci pozícióval rendelkezik a cégek 7%-ka, amelyeket 1990 előtt hozták létre. A megkérdezettek 67%-a Kft-ként tevékenykedik, 12%-a Bt, és 11%-uk egyéni vállalkozás. Nyrt. vagy Zrt. 6%, Kht 1%-ot képviselt a mintasokaság elemei közt. Egyéb kategóriát 4%-uk jelölte meg a lekérdezetteknek, ami között szerepelt költségvetési intézmény és alapítvány is. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy milyen a szervezetek fő tevékenysége, hogy az informatikához közvetlenül vagy közvetetten kötődnek. Főként a informatikai szolgáltatást nevezték meg fő tevékenységnek, számítógépes programozást és web-programok tervezését. Azonban megtalálható köztük a kereskedelemmel, valamint tanácsadással foglalkozó szervezet is, és az információs technológiával, valamint szálláshely-szolgáltatással foglalkozó szállodalánc is. A 1. ábra azt mutatja meg, hogyan alakul a szervezet tulajdonosi szerkezete, belföldi vagy külföldi érdekeltségű cégről van szó. A felkeresett intézmények 90%-a kizárólag magyar tulajdonban van, 4%-ot képvisel az állami tulajdonban lévő és ugyancsak 4%-ot a külföldi tulajdonban lévők részaránya. 2%-uk jelölte be, hogy külföldi és magyar tulajdonban van, és bár az attribútumok között szerepelt a vegyes tulajdonú vállalt is (állami és magán), de ezt a lehetőséget senki nem választotta a kutatás során. kizárólag külföldi tulajdonú vállalat külföldi és 4% magyar magántulajdonú vállalat 2% állami vállalat kizárólag 4% magyar magántulajdonú vállalat 90% 1. ábra: A szervezetek tulajdonosi szerkezet szerinti megoszlása (Forrás: Saját kutatás, 2012)
390
A foglalkoztatottak létszámából lehet következtetni a vállalkozás méretkategóriájára. A lekérdezés eredményeiből kiderült, hogy a vizsgálatba bevont szervezetek 74%-a mikro-vállalkozásként működik (1-9 fő), 15%-uk kisvállalkozás, ami 10-49 fő között foglalkoztat munkaerőt a közepes vállalkozás (7%). Nagyvállalkozások, 250 fő feletti létszámmal 4%-kal képviseltették magukat. A szervezetek motivációját illetően az önállóságra, függetlenségre való törekvés 64 jelölést kapott, a magasabb életszínvonal elérésének lehetősége (37), illetve a kihívás (34) is magas pozíciót ért el. A családi okok (11), illve a megélhetési gondok leküzdése (9) is szerepelt az alternatívák között. A minőségbiztosítási rendszereket kiépítő vállalkozások és a tanúsító cégek között is nagy a szórás. A minőségbiztosítás szó gyakran a túldokumentálást és a papírmunkát juttatja eszünkbe, azonban ez csak a nem megfelelően kiépített rendszer esetén okoz túldokumentálást (például túl olcsó, hozzá nem értő tanácsadó, vagy nem megfelelően képzett belső munkatárs révén). A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálat alanyainak 82%-a rendelkezik minőségbiztosítással és fontosnak érzi a további fejlesztéseket is. A legtöbb esetben ISO 9001, illetve ISO 14001-es szabványt valamint az Intézményi Minőségirányítási rendszert említették. 10,7%-uk nyújtott már be pályázatot, míg 89,3%-uk még nem élt ezzel a lehetőséggel. Összesen 36 szervezet foglalkozik a megkérdezettek közül K+F-el és átlagosan éves árbevételeik 11%-át fordítják fejlesztésekre, ez többnyire programozásban jelentkezik, ingatlant fejlesztenek, de megemlítették a Integrált Hulladék-nyilvántartó Rendszer fejlesztését is. Átlagosan munkavállalóik negyede foglalkozik a fent említett területtel. Érdeklődtünk az iránt is, hogy a megkérdezettek munkavállalóinak hány %-a rendelkezik felsőfokú képesítéssel. Négy szervezet válaszolta azt, hogy minden munkavállalónak van felsőfokú végzettsége, hat cég említette meg, hogy az alkalmazottainak fele és négy további szerint 25%-nak van felsőfokú végzettsége. 11 jelölés esetén 10%-nál kevesebben vannak az oklevéllel rendelkezők, míg a többiek munkaköréhez elegendő a középfokú végzettség is. Itt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy akik innovációs tevékenységet végeznek vagy K+F-el foglalkoznak, a szervezetüknél nagyobb a felsőfokú képesítéssel bírók aránya. A szervezet gazdasági tevékenységére vonatkozó információk Azt a folyamatot, amivel a vállalati logisztika általában foglalkozik, három részre oszthatjuk: beszerzési (8. ábra), termelési, és értékesítési logisztika. A beszerzési logisztika áll az anyagáramlási folyamatok kezdeténél: biztosítja azokat a bemeneti készleteket, amelyek a termelés (vagy tágabb értelmezésben szolgáltatás) elvégzéshez szükségesek. A beszerzést két főbb csoportba lehet sorolni:
alapanyag/termelő beszerzés: ún. direkt beszerzés
szolgáltatások/kiegészítő anyagok beszerzése: indirekt.
A beszerző feladatai közé tartozik a beszállítók felkutatása, minősítése, versenyeztetése és értékelése. Ehhez elengedhetetlen az Internet használata is. Kíváncsiak voltunk, hogy a válaszadók beszerzési, illetve értékesítési volumenének hány %-át bonyolítja elektronikus úton. Az elektronikus úton történő beszerzés nagyon megosztott. Jelentős hányadot bonyolít (33%) a 80-100% közötti attribútum, valamint a 61-80% közötti választási lehetőség 23%-kal. Lényeges megemlíteni, hogy az elektronikus beszerzésre való nyitottságban inkább a külföldi tulajdonban lévő cégek járnak az élen, amelyek a munkaerőt is sokkal hatékonyabban használják ki, mint az átlag (9. ábra).
391
Az értékesítés esetén bátortalanabb a vállalkozó szellem, az esetek 40%-ban csak 20%-át bonyolítják az értékesítésüknek éves szinten, a 81-100% közötti választást főként külföldi tulajdonban lévő vállalkozások preferálják. Nem mindegy, hogy az értékesítés során a kutatásba bevon Somogy megyei, illetve Zala megyei vállalkozások milyen földrajzi távolságokban gondolkodnak. Elektronikus értékesítés esetén ez nem jelenthet gondot, azonban a kínált szolgáltatás elvégzését nem minden esetben lehet az irodából megoldani. 1. táblázat: Az értékesítés során a földrajzi helyek súlyának megoszlása
0-20% 21-40% 41-60% 61-80% 81-100%
Saját település
Saját megye
Szomszéd megye
Az ország többi része
19 14 16 21 32
13 18 20 29 22
43 28 20 9 2
61 12 14 7 8
EU-n Horvátország EU kívüli országok 96 91 99 3 3 3 1 5 0 0 0 0 2 3 0 Forrás: Saját kutatás, 2012
Az 1. táblázat azt szemlélteti, hogy a válaszadók többsége saját településén, illetve saját megyéjében értékesít leginkább, a szomszédos megye illetve az ország többi részén történő értékesítés még szintén jelentős, de alacsonyabb mértékben. Az országhatáron kívül Horvátországban, az Európai Unió más tagállamaiban, illetve más országokban az eladási mutató elenyésző. A 2. táblázatban azt szemléltetjük, hogy mekkora súlyt képvisel földrajzi elhelyezkedés szerint a beszerzés megoszlása. 2. táblázat: A beszerzés során a földrajzi helyek súlyának megoszlása
Saját település
Saját Szomszéd megye megye
Az ország többi része
Horvátország EU
EU-n kívüli országok
0-20%
52
47
57
33
99
83
96
21-40%
12
18
18
5
2
4
3
41-60%
5
6
10
6
1
6
1
61-80%
9
16
5
14
0
4
2
81100%
24
15
12
44
0
5
0
Forrás: Saját kutatás, 2012
A saját település a saját megye és a szomszédos megyén túl a belföldi beszerzés az ország más megyéiből jelentős megoszlást mutat. Nem kifejezetten Horvátország, hanem az Európai Unió országait preferálják jobban a belföldi cégek. Vizsgáltuk, hogy az érintett szervezetek megalakulásukkor amennyiben igénybe vettek külső segítséget, az visszatérítendő vagy nem visszatérítendő támogatás volt. Ez utóbbihoz tartoznak az Európai Unió
392
által kínált pályázati lehetőséget, amelyek akár minimális önerő felmutatásával segíthetik egy vállalkozás indulását. Kedvezményes hitelekkel segíthet az állam (20%). A banki kölcsönök aránya a legjelentősebb (54%), a sok esetben kamatmentes családi támogatás vagy baráti kölcsön 14%-ot tett ki, míg az önkormányzati támogatás 4%-ot képviselt. Ez utóbbi jelentős része oktatási intézményeknél volt megfigyelhető. Egy esetben jelezték az anyacég támogatását, valamint egy esetben említették az országos foglalkoztatási közalapítvány munkahelymegtartó pályázatát. Innovációs tevékenység a vizsgált vállalkozásoknál Az innovációs tevékenységek esetén a termék, folyamat (eljárás), szervezési-szervezeti és marketing módszer elnevezések megközelítési irányokat jelölnek, egyben a vállalatok innovációs tevékenységének mérési lehetőségét is magukban hordozzák. Minimális elvárás valamely innovációval szemben, hogy a terméknek, az eljárásnak, a marketingnek, vagy a szervezési-szervezeti módszernek újnak kell lennie (vagy jelentősen javítottnak) a szervezet szempontjából. Fontos, hogy nem csupán a saját fejlesztésű termékek, eljárások, módszerek minősülhetnek innovációnak, hanem azok is, amelyeket a vállalat más cégektől, szervezetektől, kutatóintézetektől vagy egyetemektől vett át. Innovációs tevékenységet termékre, illetve árura a válaszadók 18%-a végez, 82%-uk nemmel válaszolt a feltett kérdésre. A kutatás során felmerült, mivel főként informatikához köthető intézményekről, illetve vállalkozásokról van szó, hogy innovációs szolgáltatás az esetek hány százalékában jelentkezik. Az eredmények szerint a szervezetek 19%-nál van jelen, míg 81%-uk nemleges választ adott a feltett kérdésre. A megkérdezett szervezet áruk vagy szolgáltatások gyártására, illetve termelésére szolgáló új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket 18%-ban alkalmazza, ahogy a 3. táblázat is jól szemlélteti. 3. táblázat: A szervezet által igénybevett fejlesztési módszerek megoszlása
Igen
Nem
Az áruk vagy szolgáltatások gyártására, illetve termelésére szolgáló új vagy 18% jelentősen továbbfejlesztett módszereket
82%
Új vagy jelentősen továbbfejlesztett logisztikai, szállítási vagy terjesztési 28% módszereket az alapanyagok, áruk vagy szolgáltatások tekintetében
72%
A folyamatok támogatására szolgáló új, vagy jelentősen továbbfejlesztett tevékenységeket (pl. karbantartási rendszereket vagy beszerzési, könyvelési vagy 37% számítási műveleteket)
63%
Forrás: Saját kutatás, 2012
Új vagy jelentősen továbbfejlesztett logisztikai, szállítási vagy terjesztési módszereket az alapanyagok, áruk vagy szolgáltatások tekintetében 28%-uk preferálja, míg a folyamatok támogatására szolgáló új, vagy jelentősen továbbfejlesztett tevékenységeket (pl. karbantartási rendszereket vagy beszerzési, könyvelési vagy számítási műveleteket) 37%-uk választotta. Az üzleti gyakorlatot, a munka irányítását, a menedzsment rendszereket érintő új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat az eredmények alapján 30%-uk vette igénybe, továbbá a munkahelyi szervezetben, a szervezeti struktúrákban és döntéshozatali eljárásokban új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszerekre, eljárásokra 28%-uk mondott igent. A külső kapcsolattartás módjában (vállalkozásokkal és egyéb más intézményekkel, szervezetekkel) új vagy továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat 22%-uk preferálta.
393
A megkérdezett vállalkozások 79%-a a szolgáltatások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, 75%-uk gondol informatikai fejlesztésekre valamint 59%-uk tartja fontosnak a munkatársak továbbképzését. 62%-uk a marketing és értékesíti részlegét fejlesztené, 49% tarja fontosnak az alkalmazott technológia további bővítését (4. táblázat). A válaszadók 37%-a szívesen együttműködne a jövőben külföldi szervezetekkel, 26%-uk nyitott a klaszterbe való tömörülés felé. Klaszter alapvető célja egy olyan platform kialakítása, amely információt szolgáltat termékekhez, szolgáltatásokhoz, eljárásokhoz kapcsolódó új technológiák bevezetési lehetőségeiről kis- és középvállalkozások számára. Nem beszélve arról a tényről, hogy ezek a fejlesztések jelentős innovatív hatással bírnak a régió egyéb kulcságazataira is. Azon vállalkozások, amelyek magukénak érzik a kutatásfejlesztést szívesen együttműködnének a jövőben egyetemekkel, kutatóintézetekkel (20%). 4. táblázat: A szervezetek jövőbeni fejlesztési irányának megoszlása
Igen
Nem
termékfejlesztés
41%
59%
szolgáltatások fejlesztése
79%
21%
alkalmazott technológia fejlesztése
49%
51%
szervezetfejlesztés, átszervezés
38%
62%
menedzsment és vezetői ismeretek fejlesztése
49%
51%
marketing és értékesítés fejlesztése
62%
38%
informatikai fejlesztések
75%
25%
munkatársak képzése, oktatása
59%
41%
külföldi kapcsolatépítés
37%
63%
klaszter (azonos területen együttműködő vállalkozások) ismeretek fejlesztése
26%
74%
K+F részleg létrehozása, fejlesztése
11%
89%
20%
80%
egyetemek, kutatóintézetekkel való együttműködés fejlesztése
Forrás: Saját kutatás, 2012
A megkérdezettek 39%-a tagja valamely szervezetnek, 3%-nak szerepel a jövőbeni tervei között. Nem tagja semmilyen szervezetnek és nem is tervezi a belépést a vizsgálat alanyainak 58%-a. A vállalkozások mennyire nyitottak a partnerkapcsolatra külföldi cégekkel. A vizsgálatba bevont cége 31%-a nyitott, 4%-ának pedig tervei között szerepel. A válaszadók 66%-a nem szeretne élni a lehetőséggel többségük a nyelvismeret hiánya miatt. A külföldi és magyar magántulajdonú cégek esetén azonban már jelenleg is működik ez a fajta partnerkapcsolat. A kutatásba bevont vállalkozások és szervezetek esetén 10%-uk válaszolta azt, hogy már jelenleg is kapcsolatban állnak más cégekkel, együttműködnek a piacon történő közös fellépésért, információt és tapasztalatot cserélnek, valamint kiszervezett üzleti tevékenységet folytatnak (megbízási szerződéssel). Érdekelt bennünket, hogy a cég vezetése a közeljövőben milyen külső segítséget tudna a leginkább hasznosítani a problémáinak megoldása érdekében. Két kategóriát határoztunk meg a lekérdezés során, az egyik, akik elméletben fontosnak tartanák, de sajnos nincs keretük a megvalósításhoz, a másik, akik hajlandóak pénzt áldozni a külső segítségnyújtásért.
394
A vállalkozások szervezeti együttműködésre (40%), informatikai továbbképzésre (31%), nemzetközi kapcsolatépítésre (29%), hiányszakmák esetén szakemberek felkutatására (29%), pályázati források kihasználására (27%) áldoznának pénzt leginkább. Emellett fontosnak tartják a piacbővítési lehetőségek feltárását (22%), a minőségbiztosítást (22%), a marketing javítását is (24%). Elméletbe majdnem minden alternatíva fontosságát magasabbra értékelték azonban az önerő hiánya gyakran határt szab az elképzeléseknek.
Informatika A Klaszter csekély saját tőkeforrással rendelkező szövetség, ereje inkább a lehetőségek felkutatásában, illetve azok kiaknázásában rejlik. A Klaszterhez a közös érdekekkel összhangban más társaságok, intézmények is kapcsolódhatnak. A Klaszter Integrátor cége a csoportot, illetve annak tag vállalkozásait szakmailag közösen meghatározott módon és területeken képviseli, valamint a közösen elfogadott belső szakterületeken a kijelölt célok érdekében operatív szinten szervezi. A klaszter fő célja lehet, hogy a határon átnyúló kapcsolatokra építve a gazdasági informatika, konvergens technológia, internet informatika és ipari informatika területén a tagvállalatok kutatás-fejlesztési kapacitásainak egyesítésével, a meglévő szinergiák feltárásával a nemzetközi piacokon is piacképes termékek és szolgáltatások kialakítására alkalmas K+F eredményeket hozzanak létre. A 2. ábra azt szemlélteti, hogy a lekérdezésbe bevont szervezetek 8%-a szívesen részt venne egy ilyen jellegű együttműködésben.
amennyiben jó lehetőség kínálkozik 33%
igen, mindenképpen 8%
nem tervezem 59% 2. ábra: Határon átnyúló informatikai klaszterben való részvételi hajlandóság (Forrás: Saját kutatás, 2012)
33%-uk válaszolta az, hogy amennyiben jó lehetőség kínálkozna rá, kedvező feltételekkel belépne, azonban 59% sajnos nem csatlakozna a klaszterhez, a többség nem is tudja, hogy igazán mit jelent és milyen előnyökkel járhat. Érdeklődtünk a felől is, hogy amennyiben lehetőség kínálkozik térítésmentes tréningek/ e-learning anyagok elsajátítására egyetemi berkeken belül a vállalkozók mennyire nyitottak a kínálkozó alkalom felé. A megkérdezettek 29%-a élne a lehetőséggel, szintén ugyanennyien fontolóra vennék, 42%-uk nem igényli a továbbképzés ezen formáját. Akik igennel feleltek vagy nyitottak a téma felé, ők jelezni tudták, hogy mely informatikai terület érdekelné őket leginkább több alternatívát is megjelölhettek így a válaszok gyakorisága az alábbiak szerint alakult. A legtöbben az online-marketinget a weblapfejlesztést és a honlap optimalizálást preferálnák.
395
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
weblapfejlesztés internetes keresési módszerek honlap optimalizálás alkalmazásfejlesztés multimédia tartalomfejlesztés online marketing elektronikus kereskedelem web design arculattervezés, kiadványszerkesztés Egyéb
3. ábra: Az informatikai továbbképzés iránti igény gyakorisága (Forrás: Saját kutatás, 2012)
Nagyon népszerű volt még az elektronikus kereskedelem, alkalmazásfejlesztés és arculattervezés iránti igén is. Az egyéb kategórián belül a professzionális nagyvállalatok informatikai hálózatáról, belső rendszerek informatikai fejlesztéséről hallanának szívesen.
Hipotézis ellenőrzése A kutatás elején felállított hipotézis szerint összefüggés mutatható ki a vállalkozások foglalkoztatotti létszámának alakulása, illetve a minőségbiztosítás között. Kereszttábla elemzés során állítás igazolódott. A nominális mérési szintű (minőségi, területi) ismérvek közötti kapcsolatot asszociációnak nevezzük. Mérésénél a kontingencia táblázatból indultunk ki. Amennyiben az így kiszámított függetlenség esetén várt- gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobb az eltérés, annál szorosabb az összefüggés (Kardos Z-né-Dugonics, 2000, pp. 223-224) Az alábbi asszociációs együtthatót használtam az elemzés során: Cramer-féle V együttható (V) A Cramer-féle V olyan ismérvek között keres kapcsolatot, amelynél a változatok számában eltérés tapasztalható. Megmutatja, hogy a két ismérv független-e egymástól. Az összefüggésvizsgálat során a Cramer féle V értéke: 0,484-es értéket képviselt, ami közepes szorosságot feltételez, 0.000-ás szignifikancia szint mellett.
396
5. táblázat: Foglalkoztatottak száma és a minőségbiztosítás közti összefüggés
Minőségbiztosítás igen
nem
1-9 fő
4,90%
70,60%
10-49 fő
7,90%
7,80%
50-249 fő
2,90%
2,90%
1%
2%
Foglalkoztatottak száma
250 fő vagy több
Forrás: Saját kutatás, 2012
Ahogy nő a vállalkozás méretkategóriája a foglalkoztatotti létszámmal párhuzamosan, annál fontosabbá válik a minőségbiztosítás is. A lekérdezett cégek illetve intézmények 16,7%-a fordít figyelmet a minőségbiztosításra a kötelező előírásokon kívül is, amiből 4,9% jut a mikro vállalkozásokra, 7,9% a kisvállalkozásokra és 2,9% a közepes vállalkozásokra. Nagy multinacionális cégek arányaiban a legnagyobb felhasználók.
Következtetések, javaslatok Az elemzett informatikai cégek és intézmények 90%-ka vállalkozásként működik, 4%-ot képvisel az állami tulajdon és ugyancsak 4%-ot a külföldi tulajdon is. A megkérdezettek 2%-ka jelölte be, hogy magyar és külföldi kooperációt képvisel. A hazai gazdaságpolitika egyre nagyobb hangsúlyt fektet a stratégiai cégek visszavásárlására és állami kézbe adására. A közös határon átnyúló pályázatok és értékesítés esetén azonban elkerülhetetlen a jó kapcsolat kialakítása a horvát és a magyar fél között is. A megkérdezett vállalkozások 79%-a a szolgáltatások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, 75%-uk gondol informatikai fejlesztésekre valamint 59%-uk tartja fontosnak a munkatársak továbbképzését. 62%-uk a marketing és értékesíti részlegét fejlesztené, 49% tarja fontosnak az alkalmazott technológia további bővítését. A Klaszter csekély saját tőkeforrással rendelkező szövetség, ereje inkább a lehetőségek felkutatásában, illetve azok kiaknázásában rejlik. A klaszter fő célja lehet, hogy a határon átnyúló kapcsolatokra építve a gazdasági informatika, konvergens technológia, internet informatika és ipari informatika területén a tagvállalatok kutatás-fejlesztési kapacitásainak egyesítésével, a meglévő szinergiák feltárásával a nemzetközi piacokon is piacképes termékek és szolgáltatások kialakítására alkalmas K+F eredményeket hozzanak létre. A megkérdezettek 33%-a válaszolta az, hogy amennyiben jó lehetőség kínálkozna rá, kedvező feltételekkel belépne, azonban 59% sajnos nem csatlakozna a klaszterhez, a többség nem is tudja, hogy igazán mit jelent és milyen előnyökkel járhat. Mindenképpen hasznosnak tartjuk az együttműködés pályázatokon keresztül történő támogatását. A partnerkapcsolatot akadályozza még a megfelelő nyelvismeret hiánya, ami szakmai nyelvi továbbképzéssel áthidalhatóvá válthat. Innovációs tevékenységet termékre, illetve árura a válaszadók 18%-a végez, 82%-uk nemmel válaszolt a feltett kérdésre. A kutatás során felmerült, mivel főként informatikához köthető intézményekről, illetve vállalkozásokról van szó, hogy innovációs szolgáltatás az esetek hány százalékában jelentkezik. Az eredmények szerint a szervezetek 19%-nál van jelen, míg 81%-uk nemleges választ adott a feltett kérdésre.
397
Minimális elvárás valamely innovációval szemben, hogy a terméknek, az eljárásnak, a marketingnek, vagy a szervezési-szervezeti módszernek újnak kell lennie (vagy jelentősen javítottnak) a szervezet szempontjából. Fontos, hogy nem csupán a saját fejlesztésű termékek, eljárások, módszerek minősülhetnek innovációnak, hanem azok is, amelyeket a vállalat más cégektől, szervezetektől, kutatóintézetektől vagy egyetemektől vett át. A saját település a saját megye és a szomszédos megyén túl a belföldi beszerzés az ország más megyéiből jelentős megoszlást mutat. Nem kifejezetten Horvátország, hanem az Európai Unió országait preferálják jobban a belföldi cégek. Tehát a vállalkozások és intézmények marketing tevékenysége még szükségesebbé válik, amit egy határon átnyúló Informatikai Klaszter szintén segíteni tudna.
Irodalomjegyzék: BABBIE, E. (2001) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, p. 226 KARDOS Z-NÉ, DUGONICS R. (2000) Alkalmazott statisztika, Keszthelyi Akadémiai Alapítvány-Talentum Kft, 223-224. p.
398
