ANUARUL LICEULUI R. CAT. DIN MERCUREÂ-CIUC

ANUARUL LICEULUI R. CAT. DIN MERCUREÂ-CIUC AL EPISCOPIEI ROM. CAT. DE RIT LATIN DIN ALBA-IULIA PE ANII ŞCOLARI: 1929 30, 1930 - 31, 1931-32 1932 33, 1933 - 34 şi 1934 35 PUBLICAT DE: IOAN PAPP, DIRECTOR

A GYULAFEHÉRVÁRI R. KAT. PÜSPÖKSÉG CSÍKSZEREDAI FŐGIMNÁZIUMÁN AK

É RTESITŐJE AZ 1929 -30, 1930-31, 1931-32 1932 -33, 1933-34 ÉS 1934-35. ISKOLAI ÉVEKRŐL KÖZLI: PAPP JÁNOS, FÓGIMN. IGAZGATÓ

Nr. dreptului de publicitate al şcoalei: 482 din 29 Ianuarie 1931. Az iskola nyilvánossági jogának száma: 482 — 1931 január 20.

1937

TIPARUL TIPOGRAFIEI VÁKÁR MERCUREA-CIUC

1937

M. 5. CAROL II. regele tineretului. De cinci ani încoace de numele Majestăţii Sale se leagă şirul lung al înfăptuirilor grandioase. Aceste realizări poartă marea pecete a Majestăţii Regale. Se resimt aceste înfăptuiri şi realizări de puterea creatoare a geniului, care nu arare-ori este însoţită şi de frumuseţile unei firi poetice. Majestatea Sa a declarat ziua reîntoarcerii sale ziua tineretului, a generaţiei viitoare. Pe lângă frumuşeţe şi putere, acest gând iradiază lumină regală. Es'.e frumos şi puternic acest gând ca şi fiinţa bărbătească a regelui. La 8 Iunie 1935 toată ţara a serbat bucuria întronării; natural fastul acestor sărbătoriri a ajuns la apogeu în capitala ţării. Sute de mii au călătorit la Bucureşti, aşezaţi şi aranjaţi fiind într'o ordine exemplară Capitala îmbracă o haină de serbătoare în ziua aniversării de cinci ani a restaurării. Casele aşteaptă în pompa steagurilor solemnităţile şi la Cotroceni un norod de oameni trece să vadă defilarea. Cel mai strălucit punct al solemnităţilor este defilarea celor zeci de mii de tineri premilitari. A fost dorinţa regelui ca spre reliefarea zilei tineretului să se omită din program parada militară. După defilarea tineretului şi serviciul divin, M S. a rostit o cuvântare frumoasă adresându-se tineretului. Intr'adevăr ambiţia şi dorul de-a munci, puterea tânără de muncă, energia hotărâtă de a crea a M S. sunt atâtea simboluri pentru un tineret gata de-a progresa. Acest fapt ne evocă sentimentul sperării, că ţara se va reîntineri, deoare ce tocmai domnitorul nostru este acela, care

4

dictează ritmul acestei reîntineriri. în individualitatea simpatică a M. S cinstim şi iubim omul cu tinere puteri. Este ceva armonios declararea zilei de 8 Iunie ca ziua tineretului. Relevăm, că domnitorul nostru, are din naştere darul de orator, cu o înţelepciune şi pricepere matură rezolvă marele probleme ale ţării, convins fiind cu avânt tineresc despre principiile de care este condus. In cuvântarea sa, ţinută în aceea zi măreaţă, când alege pentru tineret deviza sănătăţii sufleteşti şi a corpului, pune în lumină regală esenţa adevărală a vieţii însăşi. ÎI mulţumim cu opunere Mnjestăţii Sale ziua tineretului.

LUDOVIC KASSAI 1858-1935

In ziua de 19 August 1935, orele 6 dimineaţa în parohia veche a Gheorghenilor a încetat din viaţă Ludovic Kassai, canonic onorific, fost director al liceului rom. cat. din Mercurea-Ciuc, pierzându-se cu el unul dintre cei mai mari pedagogi şi conducători ai şcoalei noastre. S'a depărtat d'n cercul nostru una dintre cele mai caracteristice personalităţi a secuimei. Ultimele decenii ale istoriei institutului nostru s'au contopit într'atât cu personalitatea lui Ludovic Kassai, încât atunci când îl comemorăm, scriem pe nesimţite şi un capitol din istoria liccului nostru frumos, mutat din Şumuleu la Mercurea-Ciuc.

6

S'a născut în oraşul natal al episcopului Mihail Fogarassy, în Gheorgheni, din părinţi secui meseriaşi. Renumele şi nimbul marelui episcop l-au atins atât încă de copil, încât şi-a propus încă de-atunci îmbrăţişarea carierei de preot. Visul i-se împlineşte, întră în rândul teologilor marelui episcop şi vorbeşte totdeauna până la sfârşitul vieţii numai cu admiraţie şi pietate despre distinsul pământean al său. Copilaşul harnic şi cuminte ajunge cu sprijinul oamenilor caritabili în liceul străbun din Şumuleu, iogodindu-se pe viaţă cu el. Maica Preacurată din Şumuleu îi cuprinde inima atât de mult, încât ori unde s'ar fi dus, a dorit să se întoarcă la Şumuleu, glorificând în proză şi poezie frumoseţea Maicii Secuimei. Micul băiat este unul din cei mai buni elevi ai şcoalei, având o memorie ageră Memoria această am putut s'o admirăm şi mai lârziu, când l-am ascultat recitând pasaje întregi din istoria literaturii lui Toldi. Scrie poezii timpuriu Are ca model pe poetul director JáVó Imets Fülöp, care-1 urmăreşte cu deosebită atenţie pe micul şi ordonatul şcolar, care are o scriere frumoasă. Printre scrierile vechi ale liceului găsim adese-ori manuscripte de ale copilului Kassai. Aceste litere caracteristice îl întovărăşesc până la sfârşitul vieţii. Şi la bătrâneţe aşterne pe hârtie cu aceea frumuseţe minunată literele sale în cancelaria de director N'avem nevoie de multă ştiinţă grafologică, că având aceste rânduri, să putem face o analiză sufletească. După terminarea celor şase clase liceale, episcopul Fogarassy îl primeşte în seminarul teologic din Alba-Iulia. Aici pe lângă serioasele studii filosofice şi teologice nu se desparte nici de înclinările spre literatură. A fost o urmare naturală a terminării acestor studii, trimiterea tânărului preot la uuiversitatea din Cluj, unde urmând aptitudinile sale spirituale îşi alege specialităţile: limba latină şi maghiară. Tânărul şi învăţatul profesor e numit în anul 1886 la liceul rom cat. din Odorheiu, unde funcţionează până la 1892. Aici aranjează şi catalogizează cu mult zel biblioteca profesorală, dar se face renumit şi prin predicile sale pline de frumuşeţi poetice. La 1892 este transferat la Şumuleul-Ciucului. Contimporanii îşi amintesc şi astăzi de marea întâlnire de pe creştetul Tolvajos, când profesorii din Odorheiu l-au dat în primire pe Ludovic Kassai profesorilor din Şumuleu. Aici devine deodată cel mai iubit şi respectat profesor, având catedra de limba maghiară. Elevii lui vorbesc totdeauna cu entuziasm despre el, amintind cu recunoştinţă pe fostul profesor de literatură al lor. Acest însufleţit propăgător al literaturii, lăsând datele seci la o parte a ştiut să senzibilizeze însuşi spiritul trecutului literar. Consideră învăţământul literar ca un mijloc de educaţie sufletească, care deopotrivă trebue să acţioneze asupra raţiunii, simţirii şi voinţii. Lecţiile sale literare au fost mici capodopere atât ca fond, cât şi ca formă. Explica stând înaintea catedrei. Se pare că expunerile acestea une-ori au fost patetice şi sentimentale, dar la sfârşitul lecţiei se aprindeau feţele, lacrimi îi scăldau ochii şi profesorul a ajuns să realizeze aceea ce nu va putea realiza

7

pedagogul modern cu principiile sale pedagogice modeme, atât de mult lăudate. Influenţa sa a determinat vieţi omeneşti Metoda de azi din învăţământ — poate — ar desconsidera aceste cuvântări, dar compaiându-ne cu cei vechi trebue să mărturisim sincer, că am devenit tipuri fără suflet prin sistemul cataloagelor noastre. A simţit mai presus de toţi, că trebue să existe o perfectă concordanţă între scriitor şi opera sa. Pentru el şi scriitorul a însemnat o individualitate, care trebuire să facă educaţie prin pildă vie a vieţii. De acea îşi găseşte idealul literar în Kölcsey. La zugrăvirea portretului acestui scriitor ajunge la culmi nebănuite, considerându-1 moraliceşte cel mai ideal scriitor maghiar, pe care căută să-1 urmeze. Acest suflet kölcseyan, activitatea sa desinteresată şi neobosită pentru neamul său se puteau face să spunem şi la moartea sa aceea ce a spus Wesselényi la moartea lui Kölcsey: »Nu era pentru lumea noastră*. Dar nu se mulţumia numai cu educaţia inimii şi sufletului. A însufleţit pe elevii săi pentru idealuri mai mari Subiectele lucrărilor scrise, date de el serviau totdeauna acest scop. Elevii săi lucrau cu însufleţire. Lucrările lor erau adevărate studii literare, iar orele de corectare a lucrărilor au însemnat evenimente literare pentru elevi. Ori ce silinţă, concepţie nouă, părere originală şi a găsit apreciatorul ei în profesorul de specialitate. Critica scrisă de el pe lucrări a însemnat o delicateţe spirituală pentru întreagă clasă. In acelaş timp a condus cu mare pricepere şi dragoste Societatea de lectură, a sprijinit cele dintâi încercări literare, arătându-şi arta de stil şi de expunere elevilor mai silitori. Dela un timp oare-care pare a fi părăsit studiile de predilecţie şi catedra. Profesorul vestit în tot judeţul fu ales la 1898 paroh al parohiei Sfântu-Petru din Şumuleu. începe cu multă sârguinţă să aranjeze afacerile materiale ale parohiei mari şi bogate. Trebuia să clarifice multe procese litigoase, nefiind încă fixat situaţia juridică a averii mari a parohiei. In timpul celor şase ani de parohiat ar fi creat un nume nepieritor numai prin deslegarea acestor grele afaceri. Asigurând averea considerabilă a parohiei, ^'a întors la catedră Ca paroh învaţă ca profesor auxiliar literatura maghiară la şcoala normală. La 1904 renunţă la parohie şi este numit profesor şi director de internat. începe din nou o activitate socială şi literară. Publică articole literare şi poezii în »Magyar Állam* şi »Csiki Lapok*. Cuvântările sale ajung miezul serbărilor şcolare Seratele Asociaţiei Femeilor din Şumuleu au fost mai intime şi mai frecventate când Ludovic Kassai avusese rolul de orator. Aceste conferinţe se distingeau prin fondul lor, prin frumuşeţe poetică, umor fin şi înainte de toate prin forma lor captivantă de expunere. Kassai Ludovic a fost un adevărat înţelept, privind slăbiciunile omeneşti cu blândeţea şi zâmbetul filosofului. Era deci firesc, că după ieşirea în penzie a directorului Pál Gábor, scaunul de director al liceului a fost împlinit prin persoana lui Ludovic Kassai. Pe timpul acela la 1911 institutul străbun

8

găseşte un nou şi strălucit adăpost, clădirea impunătoare, zidită la Mercurea-Ciuc, la sfinţirea căreia oda lui Ludovic Kassai a însemnat trâmbiţa bucuriei şi însufleţirei obşteşti. Noul director devine custodele credincios şi fidel al acestui măreţ palat. Con templând acest palat, construit în stilul renaşterii, simţul fin estetic, firea poetică şi mână pricepută a directorului caută să-i dăruiască frumuşeţi uouă. Sădeşte puieţii din parcul clădirii, care de atunci au crescut arbori mari, dând naştere parcului neîntrecut de astăzi. Dacă nu s'ar fi dus la înmormântare colegii regretatului director, ca să depună pe sicriu cununa lor, apoi de bură seamă ar fi plecat pietrele palatului din Mercurea-Ciuc şi brazii parcului luându-şi adio de rămăşiţele pământeşti ale meşterului lor. Ca director a fost omul fără pereche al muncii şi datoriei Lucră de dimineaţa până seara, aşternând mărgelele sale pe hârtie. Pe lângă preocupările de director este şi profesor de filozofie. Deşi vechea programa analitică nu cerea filozofia cu intensitatea cu care se cere astăzi, directorul consideră psihologia şi logica un mijloc de-a desvolta raţiunea şi a forma o normă conştientă de conducere în viaţă. Conduce pe elevi în acest sens, cari văd în profesorul lor nu numai un simplu filozof, ci un înţelept — ideal de urmat. Este educatorul elevilor şi profesorilor, propunându-şi totdeauna formarea carecterului moral la care deopotrivă trebuia să contribue raţiunea, simţirea şi voinţa. A fost un individ armonios, care s'a condus de umanismul creştin. Se împrieteneşte cu clasicii, admirând şi urmând în acelaş timp figurile mari ale creştinismului. îl atrag cu deosebire Sft. Pavel şi Sft. Augustin. îl place pătimaş frumosul, fie frumosul naturii sau artei, dar şi mai mult decât acestea: valoarea frumosului moral. Doreşte unitatea armonioasă a fizicului şi sufletului. Pantofii lustruiţi, reverenda curată, mănuşile negre purtate de el nu sunt dichisuri, ci semnele exterioare ale unui suflet armonios. Această armonie doreşte să o altoiască şi în sufletele elevilor. Unii l-au acuzat spunând că este duşmanul iţarilor secuieşti A preferat portul occidental european celui ţărănesc, însă numai ca să-i obişnuiască pe elevi săcui cu maniere bune, să-i şlifuiască. Şi a cunoscut bine neamul. Ştia, că acest neam din orient are multe obiceiuri rele de desbărat. A căutat sVndrepte ori-ce necioplire, sau mojicie. Neamul săcuesc cinsteşte în Ludovic Kassai marele copil al său, ajuns prin cultura sa la nivel european. O altă ideie realizată de el: este dragostea în şcoală. In anuarele liceului se găsesc multe disertaţii cu acest subiect din pana lui. Cerea multă dragoste educatorului pentru copii. îşi iubia elevii şi neamul fără a fi părtinitor. Nu uit nici-odată atitudinea aceea pe care o luase faţă de un medic militar jidan nesocotit şi arogant, care a îndrăznit să dispreţuiască neamul săcuiesc. Cu inima aprinsă de mânie respingea ofensa adusă neamulni său, refuzând invitarea la masa ofiţerească.

9

A murit de bnală de inimă. Cât a trebuit să îndure această inimă plină de dragoste şi elan în timpurile grele ale războiului, văzându-şi risipiţi profesorii şi elevii. Cu câtă îngrijare sufletească ţine socoteală de cei iubiţi. Cum îi îmbărbătează prin corespondenţă, cât de mult grăbeşte să se întoarcă la căminul părăsit, începând o viaţă nouă pe vechile rqine. Nu încetează să lucreze nici în sgomotul armelor. Când se închid porţile şcolii, adunându-şi elevii risipiţi, îi învaţă pe cei părăsiţi şi săraci. In timpurile schimbate de după războiu continuă ca suflet de bărbat însărcinarea grea de-a conduce coi abia mult aruncată a şcolii. Când însă această viaţă devine şi mai grea ivindu-se în cale greutăţi aproape insuportabili, la 1926 se retrage de sine dela conducerea şcoalei. Pleacă fără ca admiratorii, prietenii şi colfgii să i fi putut aranja o serbare de adio. Se urcă în trăsura încărcată, plecând pe drumul acela pe care venise cândva întâia oară, ca mic elev din Gheorgheni la Şumuleu. La ce se gândise după atâta muncă şi luptă de viaţă? Se retrage în oraşul natal, la vechea parohie a Gheorghenilor, ca să mai trăiască 9 ani. Citeşte Sfânta scriptură, opera lui Sfântu Augustin şi cea a clasicilor greci şi romani. Neobositul educator profesează până la sfârşitul vieţii în gimnaziul de fete a călugăriţelor, învăţând limba latină şi religia. La biserica armeană funcţionează ca duhovnic 7 luni de zile. Ducând o viaţă extrem de cumpătată, cu toate că avusese un organism relativ puţin rezistent, a trăit o viaţă lungă, petrecută într'o muncă mistuitoare. In iarna anului 1935 devine din ce în ce mai slab, i se agrevează boala de inimă şi şi dă sufletul. Pe patul de moarte face impresia unui sfânt. încetarea unei astfel de vieţi ne înalţă sufletele şi suntem pătrunşi de o desfătare estetică, contemplând o viaţă frumoasă. A avut o statură mamult mică, care însă a iradiat o autoritate spontană Am muncit aproape două decenii cu regretatul, văzându-1 în toate manifestaţiile vieţii, dar la puţini oameni am simţit atâta cinste, cât mi a pătruns sufleiul ori de câte ori mi s'a dat să fiu în societatea lui. Trupul şi-a găsit odihnă vecinică în mormântul umbros, ales de el în cimitirul Gheorghenilor, iar spiritul său fin va rămânea pururea printre noi. Portretul îi atârnă pe pereţii sălii profesorilor la liceul din Mercurea-Ciuc. Ochii vineţi caută la tânără generaţie de profesori şi privirea această parcă-i întreabă de păstrarea vechilori idealuri de educaţie. îi întreabă de idealul acela de educaţie, pe care Hristos ne-a dat să-1 avem şi pe care Ludovic Kassai îl propovăduia cu învăţătura vieţii sale şi pe care noi îi făgăduim să-1 păşirăm. Ludovic Kassai a întrat în Panteonul secuiesc, iar exemplul vieţii sale rămâne printre noi, ajutând neamul în muncă şi bine. Şcoala noastră îi păstrează memoria cu pietate, pierzând în el un devotat luptător al culturii, credinţei şi idealismului. l)r.

('stjmh

L.

Petőfi la Români. Fragmente din teza de doctorat a Dlui Profesor Alexandru Veégh. Dacă cercetăm valoarea de literatură universală, mărimea şi puterea creatoare a unui poet ne stau la dispoziţie două măsuri. Înseamnă valoare literară universală, dacă poetul este cunoscut şi citit şi în străinătate. Dar ceaţia poetică contează ca literatură universală şi în cazul când. deşi nu este cunoscută în Europa etc., dar valoarea-i estetică este egală cu operele cunoscute şi recunoscute în literatura universală Tragedia Bamű Bánk a lui Iosif Katona, de exemplu, nu este cunoscută în literalura universală. După distinsul critic. Pa cel Gţ/nlai însă aceaslă operă se poate pune, atât ca construcţie, cât şi caracterizare, alături de tragediile lui Shakespeare. Despre Mihail Vörösmarthy nu se poate spune, că este cunoscut în literatura universală, dar, după ZmU Beöthy, Vörösmarthy a lăsat opere atât de perfecte, încât reprezinlă valoare literară universală. In literatura maghiară nu odată se citeşte despre Lm Arany, care nu este cunoscut în străinătate, însă ca »Shakespeare al baladei*, autorul trilogiei To'di şi Buda halála — Moartea lui Buda se ia la întrecere cu creaţiile cele mai artistice şi valoroase din literatura universală Autorii dramatici maghiari din ultimile trei decenii s'au făcut cunoscuţi în mod extraordinar dela Bucureşti până'n America Sunt cunoscuţi, dar în acelaş timp nu sunt şi valori literare universale. Răspândirea nu înseamnă totdeauna şi clasicitate universală. Creaţia care este artistică în sine, deşi n'a trecut hotarele naţiunii, este operă clasică, cu toate, că nu e operă de literatură universală; din contra unele creaţii sunt cunoscute în literatura universală, dar nu sunt clasice. Operele lui Petőfi sunt creaţii de literatură universală din ambele puncte de vedere. Pe lângă clasicitatea lor estetică sunt cunoscute şi de popoarele civilizate. Urmează calea, pe care Homer, Dante, Shakespeare, Goethr, Moliere, Tolstoi s'au făcut comoara comună a omenimii. Calea aceasta este a geniului, care, ieşind dintre ţărmurile ob'şnuite, îşi scutură convenţiunile omeneşti, se mişcă liber şi afirmându-se se impune. Spiritul lui larg nu-1 poate opri limba, naţionalitatea, timpul: îşi desfăşoară independent proporţiile deosebit de puternice. Nu mai este nici un scriitor maghiar, nefăcând excepţie nici Mauriţiu Jókai, care să fie atât de cunoscut în străinătate, ca

11

Alexandru Petőfi. Aceaslă importanţă a lui se evidenţiează şi mai mult prin împiejurarea, că Petőfi î*i scrisese poeziile sale nu într'o limbă universală, ci într'o limbă care stă izolată prin vitregia sorţii, care se'nvaţă aşa de anevoios de străini şi pe care o ştiu puţini chiar dintre vecinii cei mai apropiaţi şi dacă o şl iu, n'o ştiu bine. Ar fi greu de numărat traducerile operelor lui Petőfi. Poezia: »Reszket a bokor, mert....« — Tremură tufişul. şi deviza poetului, celebrul »Votum Petőfianum« sunt traduse până la războiul mondial în 40 de limbi. Alexandru Petőfi nu este numai al unei naţiuni, el este al omenimii întregi. Bettina von Arnim, prietena lui Goethe, îl numeşte Soare Dumnezeu; Francois Coppée îi zice erou etern al libertăţii; Hermann Grimm, profesor universitar din Berlin. îl apostrofează cel mai mare poet al tuturor popoarelor ; Carlyle îl socoate în acelaş rang cu Goethe ; Heine îl compară cu Burns şi scrie, că în Germania nimeni nu i-se poate alătura Dacă străinul cult pronunţă cuvântul »Maghiar« al doilea cuvânt pe care-1 rosteşte, este de bună seamă, numele lui Petőfi. Cuceririle lui Petőfi în literatura universală, traducerile operelor lui în limbi străine au fost cercetate de către specialişti destinşi. In Petőfi-könyvtár — Biblioteca Petőfi ') se ocupă rând re rând Henric Lenkei, Ignaţie Kont, Ludovic Baróti, Albin Körösi, Vera Vikár şi Béla Vikár cu Petőfi la Germani, Francezi, Italieni, Spanioli, Englezi şi popoarele nordice. Despre influenţa lui Petőfi asupra literaturii române şi traducerea lui în româneşte istoria literară ştie prea puţin până în ultimul timp Amintim doar articolul profesorului dr Arpad Bitay: »Petőfi és a román irodalom« apărut în albumul: Petőfi emléksorok, Târgu-Mureş 1923, pg. 77—81 şi menţiunea istoricului literar, Eugen Pintér, că şi în româneşte au apărut numeroase poezii din Petőfi. >) Când îmi fac această modeslă disertaţie, în cercetările mele mă conduce dorul de-a arunca lumină asupra acelor traduceri şi aprecieri, prin cari Petőfi a câştigat dreptul de cetăţean în literatura română. Să fie această lucrare o contribuţie nouă la mărimea lui literară universală. Cea dintâi traducere românească din Petőfi se găseşte în »Familia« lui losif Yubnvn. apărută la Pesta, anul 1872: Fire — aş iu rîu ... Lennék én folyóvíz. Prin o curioasă coincidenţă prima traducere trebuia să apară în revista, în coloanele căreia au ieşit la iveală şi cele dintâi poezii ale lui Eminescu. Traducătorul este Vulcanu însuşi. Este o traducere învechită şi lipsită de putere poetică In general primele traduceri au mai mult însemnătate istoricculturală, decât artistică. ') O serie de studii, puse în slujba cultului Petőfian, sub direcţia lui Alaxandru Endrödi şi Zoltán Ferenczi, Budapesta, 1901 — 1911. *) A magyar irodalom története, Budapest, 1933, VI. pg. 403.

12

O superficialitate şi lipsa îngrijirii artistice caracterizează cele 45 de traduceri ale revistei »Ungaria«, apăru ă la Cluj, între anii 1893 - 1898. Primul trăducătof artistic al lui Petőfi este braşoveanul Şt. O. losif. Poetul maghiar pe care-1 cunoştea de acasă şi mai bine dela liceul unguresc din Sibiu, înseamnă pentru losif meşterul la care îşi face ucenicia literară, care-1 introduce în literatură. Tănăml losif îşi câştigă nume poetic prin Petőfi, primele două opere apărute în volum fiindu i colecţii de traducere din Petőfi.!) Petőfi este geniul pe care şi-1 alege losif să i deschidă prima oară înaintea ochilor perspectiva multicoloră a unei lumi bogate în simţire şi gânduri cu înfăţişarea lor poetică. Petőfi este poetul dela care învaţă ceea-ce este natural, simplu, concis ca fond şi formă Pe lângă losif, traducătorul cel mai chemat al lui Petőfi este fără îndoială (ktavian Ooga, care şi-a fixat singur menirea: »Artistul de astăzi e un luptător* Şi'ntradevăr luptător ne apaie atât în poezia sa originală, cât şi în cea tradusă. Fondul simţirilor sale este revoluţionar ca şi la Petőfi. Goga este un revoltat melancolic, în care dorul de neam se împleteşte cu durerea celor mici şi cu revolta în contra celor mari. In Luceafărul publică traduceri artistice din Petőfi şi Madách şi drept recunoştinţă pentru meritele sale, Societatea Petőfi îl alege între membrii săi. Pe Petőfi îl traduce din motive naţional politice. Ideia politică, găsită în poezia originală o aplică neamului său. Prin traducere învaţă, încurajează, avântă, revoluţionează, îşi serveşte naţiunea. Fondul acestor traduceri se rezumă în ideile mari ale libertăţii individuale şi ale celei universale. In revista bucureşteană. Floarea darurilor pusă subt îngrijirea Dlui Iorga, apar în anul 1907, şapte traduceri bune, făcute de 1'. Loichiţă. Pe lângă Petőfi, în coloana a doua se mai traduce şi din Leopardi Carducci. Villon, Longfellow, Musset, Shelley, Tennyson, Ovidius, Goethe, Malherbe, Manzoni, Ronsard, Edgar Poe, Vigny şi alţii. Poetul-profesor bucureştean, Ion Ursu-Soricu traduce în revista Ramuri din Craiova. II atrag acele creaţii din opera lui Petőfi, care constitue modele poetice de lupte purtate pentru libertate. Traducerile lui Soricu, făcute cu multă grijă şi chemare poetică, au mai apărut şi în Viitorul, Neamul Românesc Literar. Profesorul Axente Banc iu dela liceul Şaguna din Braşov este cel mai fecund tălmăcitor român al lui Petőfi. Are mai bine de 50 de traduceri, apărute în diferite ziare şi reviste. Tânărul bibliotecar al Academiei Române, Avram P. Todor, de prezent lucrează la traducerea fermecătoarei poeme: János vitéz — Ion Vi'eazul. Celebra deviză a lui Petőfi, Votum Petőfianum îşi găseşte şi două traduceri în româneşte. Aceste şase versuri iambice exprimă >) Poezii alese, Bibi. de populizare, Craiova, 189fi. Apostolul şi alte poezii, Bucureşti, C. Müller, 1897.

13

deplin ideile principale ale poeziei lui Petőfi ce se rezumă în: libertate şi amor. Tot de două ori s'a tradus romanul: Funea călăului, acest roman cumplit al mizeriei şi răzbunării dramatizate. Aprecierile privitoare la Petőfi în majoritatea lor sunt scrise în proză, dar se găsesc între ele şi poezii. Primul Român care s'a ocupat cu literatura ungurească, cu viaţa spirituală, cu sufletul maghiar şi diferitele sale manifestaţii, a fost Ion Slavici. Slavici înainte cu vreo 60 de ani în coloanele Convorbirilor Literare (anul 1871, pg 301:) îa studiul său scris despre Maghiari reprezintă o direcţie extremă (Studii asupra Maghiarilor.) Revoluţionarul melancolic al trecutului, Goga, acest »Petőfi român«, îi dedică geniului înrudit sufleteşte cu ei. o poezie în ciclul Cântece fără ţară: Lui Petőfi. Poezia s'a tradus şi în ungureşte de Acaţiu Gara în coloanele revistei bilingue din Oradea : Aurora (1 Aprilie 1923.) Centenarul naşterii poetului, serbat în 1923 cu o pompă festuoasă, n'a ocolit nici atenţiunea românimii Diferite reviste şi ziare îl comemorază, deşi uneori ce-i drept cam sumar. Ministerul Instrucţiunii îşi depune într'o cărticică buchetul întru amintirea poetului. Broşura aceasta a fost scrisă de decedatul meu profesor de slavistică dr. Iosif Popovici. După cum reiese din disertaţia noastră, Românii sunt dintre acele popoare la care drumeţul european, Petőfi a putut să cucerească. Valorile etern omeneşti ale poetului au animat şi românimea. Dacă însă ne gândim la împrejurarea, că printre munţii şi livezile înflorite ale Ardealului cele două popoare au convieţuit secole dearândul, apare relativ puţin interesul acela târzielnic ale cărui roade sunt traducerile şi aprecierile adunate aici. Din 826 de poezii am găsit traduse numai 198, în majoritatea lor risipite prin reviste, începând cu anul 1872. Se pune întrebarea: care este motivul acestei nepăsări? Unul ar fi împrejurarea, că elementele culte ale românimii, cel puţin ardelenii, au citit pe Petőfi în original pe băncile şcolii. Dar cauza adevărată este de natură politică. După cum arată Goga în Luceafărul (1 August 1903), multe opere de o incontestabilă valoare literară, scrise în limba maghiară, nu au fost traduse în româneşte din cauza tradiţiei regretabile de veacuri ale frecărilor politice dintre cele două popoare. Petőfi cel adevărat şi complet în româneşte încă întârzie. Nu se ştie dacă va apare şi dacă va apare, când

\?iaţa curată.*) In capitolul precedent s'a stabilit: pentru tinerime jrroblema sexuală nu are altă soluţie înainte de căsătorie decât viaţa cea abstinentă: viaţa, in care tânărul încredinţa problema aceasta cu totul naturei, reţinându-se — afât în cuget cât şi în fapte — de toate formele indulgenţei sexuale: viaţa în care el îşi face controlul impulsurilor sexuale în mod sever şi le transformă în materia voinţei hotărîte şi în aceaş idealurilor nobile, cari pătrund întreagi viaţă omenească. O astfel de viaţă e condiţiunea neapărată ca personalitatea noastră să ajungă la desvoltarea sa completă şi la expresia sa cea mai nobilă. Acesta e absolut necesar jjentru viaţa mai jterfectă pe terenul tuturor relaţiilor profunde omeneşti în căsătorie, familie şi în p ietenie. Din ori care punct de vedere al societăţii şi al individului viaţa castă aşa cum am precizat-o, este viaţa singură raţională pentru tânărul înainte de căsătorie. Asta e singurul'raţional mai întâi pentru sănătate Am arătat deja, că ori care indulgenţă pe acest teren slrică acele surse fizice de energie, care sunt necesare pentru desvoltarea unui organism mai robust, mai bărbătesc. Şi după ajungerea maturităţii mai rămâne în vigoare raţionalitatea vieţii aceste, din punctul de vedere al sănătăţii bărbatului, fiindcă scăderea puterilor psihice — care va rezulta inevitabil din relaţiile sexuale ilicite — reacţionază dăunător pentru întregul organism. Este bine cunoscut de ex , că pierderea stimei de sine poate să surpe temeliile sănătăţii trupeşti. In afară de aceste acel om, care caută soluţia problemei sexuale în relaţiile nepermise — e expus totdeauna primejdiei teribile a boliilor venerice, cari pot distruge nu numai sănătatea sa, ci pot aduce stricăciunile cele mai grozave şi în viaţa soţiei viitoare, copiilor şi generaţiilor ce vor urma. Viaţa abstinentă în afară de căsătorie este singură raţională şi din punctul de vedere al vieţiei intelectuale.1) Puţine alte *) Cap.-ul al IV-lea din opera sexual-pedagogică excelentă a doctorului american M. J. Exner (The raţional sex life for men) tradusă în maghiară de prof Albert Vilhelm. Autoritatea bisericească a ordonat, că cartea această atât de importantă din punctul de vedere al educaţiei sexuale a tinerimii, să fie comandată de toate liceele rom. cat. pentru clasele superioare. ') Prin aceste nu vrem să zicem, că înăuntrul căsătoriei n'ar fi nevoie de renunţare, restricţiune şi de disciplină. Acela care nu poate să renunţe la lucruri, cari sunt permise — e aproape a comite pe acele, cari sunt oprite (Sf. Augustin).

15

lucruri se găsesc ce ar săpa capacităţile spirituale în aşa măsură ca viaţa sexuală ncdisciplinată. Acela, care consimte la relaţii ilicite sau comite abus împotriva lui însuşi, într'adevăr evocă puterile destructive ale vieţii intelectuale. Apoi o astfel de viaţă va fi din ce în ce mai impulsivă spre întâmplări sexuale dezordonate şi treptat va lua înstăpânire atenţia şi fantazia; ea privează pe individ de puterea elasticităţii şi provoacă desordine pe întregul teren al aptitudinilor sale psihice. Iată mărturisirea tragică a unui tânăr. După-ce a povestit cu întristare adâncă lupta sa zadarnică împotriva obiceiurilor sexuale dezordonate, a zis: »M'am resemnat încet, că nu voiu fi nici-odală mai mult decât o jumătate de om«. Ce ispăşire: ştiind de puterea lui, că el ar putea să fie un om întreg, dar lipsit de posibilitatea aceasta prin decăderea sa morală şi prin viaţa ncdisciplinată! La toate şcolile superioare şi la universităţi se nimiceşte o cantitate mare a puterilor spirituale şi morale, fiindcă gândurile şi ima?iniile, cari se învârtesc în jurul instinctului sexual şi cari sunt sprijinite prin viaţa desordonată — supun stăpânirii lor întregul teren al vieţii intelectuala. Acela care duce continuu o viaţă abstinentă şi păstrează curat fantazia: ajunge la o libertate spirituală şi morală şi va fi capabil de a concentra puterile sale pentru soluţia problemelor mari; toate astea sunt necunoscute pentru acela, care face joc din chestiunile vieţii sexuale. Viaţa sexuală cea nedisciplinată e deci un adevărat duşman capacităţilor intelectuale, pentru-că de o pane devastă elasticitatea lor şi dărâmă idealuri, iar pe de altă parte distruge acele surse fizice, cari sunt necesare la funcţionarea neturburată şi viguroasă a puterilor spirituale. Viaţa abstinentă în afară de căsătorie e viaţa cea dreaptă din punctul de vedere al car aderu< ui. Estimaţia justă a vieţii sexuale, subordonarea acesteia sub firea mai înaltă, spirituală a individului, o atitudine nobilă, cavalerească faţă de întregul gen feminin, cu un cuvânt: e absolut nevoie de sentimente nestricate la caracterul adevărat şi la intenziva desvoltare şi perfectă a personalităţii. Toate celelalte metode şi drumuri trag jos şi împiedică impulsurile spre un caracter adevărat bărbătesc. Sunt trei factori importanţi, necesar la formarea caracterului drept eficace. Primul este — sentimentul stimei de sine. Pierderea acestuia pune piedici tuturor impulsurilor mai nobile ale sufletului bărbătesc. Aprobarea conştiinţei e cu totul imposibilă la acela, al cărui viaţă e impură. Conştiinţa onestităţii relaţiilor cu semenii noştri este o altă trăsătură esenţială a caracterului adevărat. Conştiinţa această insă nu-o posedă nici decum acela, care s'a obişnuit să nu reziste impulsurilor se.male, pentru-că e' abuzează de acest fapt al funcţiunii vieţii, de care depinde, de o parte, binele familiei sale viitoare, de altă parte trage jos virtutea femeiască şi eventual dă naştere unei vieţit care e veştejită pentru to'deauna.

16

Al treilea factor esenţial in construirea caracterului adevărat este simţământul legăturii cu o lume superioară al cărei părtaş se simte instinctiv, mai mult sau mai puţin clar, fiecare om ori-ce creiinţă sau convingere religioasă ar avea. Omul e într adevăr o fire spirituală şi simţământul armoniei cu lumea supranaturală este neapărat necesar la fericirea sa adevărată. Simţământul aprobării divine e
acceptă aceasta pretenţie. Nu există nici o cauză raţională pe baza căreia bărbatul ar putea fi scos de sub această pretenţie, care este aceeaşi N'avetn două feluri de moravuri. Lumea femeilor are dreptul la aceea ce e trăsătura cea mai nobilă în bărbat; fără aceasta nu poate să-şi realizeze valorile cele mai bune ascunse în ea. Viaţa necurată din partea bărbatului îi va lua femeii, ori la urmă în căsătorie, ori în prietenia din prezent, aceea legătură intimă şi mutuală al personalităţilor de un nivel mai înalt şi a sufleţilor mai limpezi — care deşteaptă şi desvoltă însuşirile cele mai nobile, cari pot izvori numai dintr'o lume sentimentală candidă. Viaţa abstinentă este (în afară de căsătorie) drumul cel mai corect în privinţa urmaşilor. Celuia care face să apară urmaşul, va reprezenta bărbatul în generaţiile viitoare ale întregului neam omenesc. întrebarea aceea: cum va fi viaţa cea nouă în ceia-ce priveşte bărbatul, depinde de putinţa lui de a împrumuta putere ereditară pentru multiplele proprietăţi. Punctul de vedere al urmaşilor este imens şi '1 face responsabil de neînlăturat: îl obligă să-şi păstreze şi să desvolte putinţele astfel încât să poată înzestra urmaşul cu moştenirea cea mai valoroasă, cu vitalitatea cea mai mare în limitele posibilităţii. Nu există o pedeapsă mai redutabilă pentru viaţa nedisciplinată a unui bărbat, decât aceea conştiinţă muşcătoare, care îl acuză, că urmele nenorocirii copiilor slabi, jigăriţi şi bolnăvicioşi, conduc la pragul egoismului său, care nu cunoaşte limite. Privirea nevinovată a acestor copii poate să fie câte o im-

17

punsătură în inima acestui bărbat egoist. Şi să nu spună nimeni care şi-a luat drumul spre o viaţă sexuală desordonată — ori în imaginaţie, ori în fapt — că el are garanţii, că scapă de consecinţele acestea. Scăpare poate că este, garanţie însă nu. Pe de altă parte putem avea o răsplată mai mare pentru lupta bărbătească după o viaţă curată, decât privirea sclipitoare a copiilor noştri sănătoşi în suflet şi trup? Relaţiile de viaţă mai nobile şi mai cuprinzătoare — cu prietenii, cu logodnică sau cu soţia, pot izvorî numai din profunziunea unei lumi sentimentale nestricate şi cultivate cu multă grijă. Deci pentru înţelegerea, scoaterea la iveală şi preţuirea bogăţiei din sufletul copiilor, dragostea curată şi un simţ fin din partea tatălui este o condiţie necesară Descoperirea reciprocă a bunelor proprietăţi şi simpatia aceea prevăzută cu o pătrundere fină ce leagă sufletul lui cu ai săi, va fi izvorul plăcerilor celor mai profunde si satisfacţiei lui celei mai fericite. In viaţa şi personalitatea copilului numai într'o astfel de relaţie a sentimentelor se pot desvolta trăsăturile cele mai nobile. Cum poate spera acel om să descoperă şi să scoată la iveală bogăţia cea mai profundă din viaţa sufletească a copiilor săi — care el însuşi este paralizat în sentimentele cele mai nobile şi activităţile cele mai înalte din viaţa sufleteaică? Dacă viaţa stricată în vârstă tânără nu va aduce în mod necesar stricăciuni fizice asupra copiilor ce vor veni, atât e sigur, că îi despoaie de darul cel mai mare ce poate da un tată copiilor săi: de puterea îmbogăţitoare şi cuceritoare a sentimentelor intacte. In sfârşit viaţa curată e singură, justă din punctul de vedere al societăţii. S'a spus, că neamul omenesc se aseamănă cu un sistem nervos mare şi coerent. Ce acţionează asupra unei părţi, are acţiune şi asupra întregului, iar fiecare oin face parte din acest întreg Individul nu poate să formeze trunchiuri nervoase mari, dar poate să fie unul dintre firişoarele nervoase conducătoare. Şi stricăciunea ce el o cauzează, poate să se extindă asupra întregului sistem, ca o durere, o anomalie sau ca o boală. Caracteristica antisocială a unei vieţi sexuale incorecte este deci evidentă. Fapt regretabil pentru societate, că această viaţă trage în jos individul în mod inevitabil; pe de altă parte ea umblă mână în mână cu degradarea lumii femeilor şi cu subminarea ordinei sociale. Viaţa această are deci consecinţe antisociale şi pentru descărcarea acestora asupra societăţii, nimeni n'are drept. A trăi o viaţă curată nu e problemă uşoară. Rezolvarea ei cere un om întreg. însemnează luptă, dar răsplata biruinţei este extrem de mare. Există mai multe motive mari, de o putere biruitoare, cari ne ajută în luptă această, cari ne întăresc faţă de ispite şi cari ne dau sprijinul lor pentru apărarea credinţei în idealuri sublime. Aci ca cel mai apropriat avem punctul de vedere al comervaţiunii •proprii. Sănătate şi o viaţă înfloritoare, eficacc arată drumul unei vieţi curate : slăbiciunea, boală. mizeria şi moartea 2

18

sunt pe partea vieţii sexuale nedisciplinate. Un alt punct de vedere este acela al desvoltării individului. Fiecare bărbat normal simte dorul firesc de a desvolta viaţa lui într'o măsură cât mai completă. Acest lucru e posibil numai lângă o conştiinciozitate sexuală normală şi lângă o stăpânire de sine bărbătească. Un al treilea este motivul eficacităţii (efficiency). Eficacitatea, activitatea este deviza epocii. Insă numai dacă natura sexuală e stăpânită de putinţele intelectuale mai înalte, putem să trăim o viaţă plină de activitate şi de muncă. Abia mai există ceva ce ar săpa atât de mult resortul activităţii ca turburarea şi destrugerea forţelor cauzală de o viaţă sexuală desordonată. Tot aci mai avem şi punctul de vedere a cavalerismului (chivalry). Lumea femeilor cere, pretinde bărbaţi curaţi. Apărarea femeilor este obligaţia naturală a bărbaţilor şi rămâne chiar şi atunci când «emanciparea femeilor« se realizează în mod complet. Din această relaţie totdeauna au isvorît sentimente nobile şi curate. Aceea intenţie de a apăra virlutea femeilor şi de-a aduce la altar o viaţă şi un suflet tot a'ât de curat ca şi a femeei, care va fi soţia lui şi mama copiilor săi, va fi stâlpul cel mai puternic pentru caracterul moral în viaţa fiecărui bărbat Unul dintre motivele cele mai importante este punctul de vedere al paternităţii. De a fi tatăl copiilor, cărora în loc de frică şi milă, cu bucurie şi mândrie pot uita în faţa, ştiind că el îi înzestrase cu moştenirea cea mai bună din putinţele sale şi că contactul sufletului său cu ai lor va fi educatorul lor cel mai bun — toate acestea pot fi motive de o putere atrăgătoare extraordinară în viaţa ori-cărui om Uitaţi-vă la închisoarele, la casele de nebuni, institute pentru ocrotirea idioţilor, acolo puteţi descifra rezuliatul abuzului de sexualitate de o chemare mai înaltă Moliv universal este punctul de vedere al fericirii şi mulţumirii. Fericirea, pe care o putem ajunge în viaţa pământească, este inseparabil legată de viaţa noastră sentimentală, a cărei parte constitutivă o formează instinctul sexual. Izvorul fericirii supreme se naşte acolo, în profunzimea relaţiilor sentimentale intacte. Amăgire de sine, dacă cineva îşi închipue, că în imaginaţia lui poate să-şi bată joc de aceste sentimente sau prin purtarea sa poate să le tragă jos în noroiul voluptăţii şi după acest joc nesocotit mai poate să se bucure de fructele curate şi desăvârşite ale sentimentelor. Motivele însemnate enumerate aci pot ajuta pe fiecare om cugetător care n'are obiceiul să se joace cu chestiunile cele mai mari ale vieţii, să obţie aceea stăpânire de sine pe terenul vieţii sexuale. Dar ori cât de grave ar fi aceste motive, totuşi nici ele nu sunt totdeauna suficiente peutru a conserva credinţa în idealurile cele înalte, cari în mod necesar se ţin de bărbăţia adevărată Mai există ceva fără de care voinţa — ori-cât ar auzi sugestiile cele serioase, atrăgătoare pentru o viaţă bărbătească — de multe ori va rămânea pe loc paralizată şi neputincioasă. Acel om care vrea să asigure stăpânirea pe sine în viaţa sexuală, trebue să fie apucat de farmecul motivului cel mai important, de aceea putere învingătoare care îl va răpi, fiindcă va deschide pentru el izvoa-

19

rele ajutătoare fără limite ale Domnului etern. Puterea aceasta este mai mult decât omenesc. Ori-ce credinţă ar avea cineva şi ori-ce fel de greutăţi intelectuale ar avea în chestiunile religioase, nu există nimeni care ar putea să fie lipsit de această putere ; fiecăruia îi trebue această putere: puterea Domnului. Prin supunerea veselă a vieţii noastre intenţiilor Domnului putem s'o dobândim această putere şi o putem folosi printr'o viaţă adânc şi sincer religioasă. Isus Christos poate să ne deschide izvoarele de energie inepuizabile, divine ale universului spiritual. Să trăim cu El, să umblăm mână în mână cu El, să legăm cu El o prietenie de o fidelitate eternă şi astfel puterea nemărginită a vieţii sale poaîe devine şi a noastră. Să-i dăm viaţa noastră într'o ascultare sinceră şi în prietenie, să umblăm cu El într'o libertate nestricată, în libertatea incomparabilă a vieţii biruitoare de o bărbăţie perfectă.

2*

1. Cronica anului şcolar. 1. Caracterul institutului. Liceul nostru este: »Liceul din Mercurea-Ciuc al Cons. Diecezan rom. cat. de rit latin* Sigur este, că călugării ordinului Sf. Franciscs l'au înfiinţat în Şumuleu la miijlocul evului al XVII-lea. Ei au edificat cea dintâiu clădire, care cu ocaziunea năvălirei dintâi a Tătarilor, în 1661 a fost demolată. Din nou a fost clădită în anul 1669 şi pe urmă încă în două rânduri. Ei au susţinut institutul şi l'au condus până la 1774. Atunci supravegherea şi îngrijirea institutului au preluat o »Catolica Comisio«, înfiinţată în sânul Guvernamentului Ardelean pentru administrarea fondurilor şi fundaţiunilor catolice, dar învăţămânlul şi după această l'au condus numai călugării până la anul 1852. Dela 1853—1900 călugări, preoţii diecezei şi profesori civili. In locul de ^Catolica Comisia* în anul 1866 a întrat Statusul catolic înzestrat cu dreptul autonomie, care în zilele noaste s'a transformat Consiliul D ecesan al Episcopiei rom. cat de rit latin după Concordatul şi Acordul f lădirea veche necorespunzând cerinţelor vremurilor noi, Statuşul rom. cat. Ardelean, ca autoritate principală de învăţământ, a transpus institutul în centrul liniilor de comunicaţie în capitala judeţului, în Mercurea-Ciuc şi în anul 1909 — 1910 i-a ridicat o clădire ca un palat.

2 Decursul anului şcolar. Am început anul şcolar conform Regulamentului şi Ordinelor ministeriale, în 1929 la 15 Septemvrie, în 1930 la 15 Septemvrie şi în 1931 la 3 Septemvrie, în 1932 la 15 Septemvrie, în 1933 la 16 Septemvrie, în 1934 la 16 Septemvrie. In timpnl prreedent al Sepiemvriei am ţinut înscrierca elevilor, examene de corigcnţe şi cele de admitere. Mersul cursurilor în tot timpul anului şcolar n'a fost împiedicat de nimic. Conform legei pentiu înfiinţarea examenelor de fine de an, examenele s'au făcut la timp şi în modul indicat prin lege. In anul şcolar 1U2!*—JffoO s'au ţinut examene de fine de an în fiecare clasă. Examene de admitere în clasa IV-a în sesiunea Iunie, le am (inut la 19—21 Iunie sub preşedinţia Dlui Inspector secundar N. Baboie din Braşov. — S'au prezentat 26 elevi, au reuşit 20. La bacalaureat s'au prezentat 2 candidaţi vcchi şi 13 noi, în total 15. Din vcchii au reuşit 1 şi din 13 numai 7.

21

In anul şcolar 1930—31 s'au ţinut examene de fine de an în fiecare clasă. Examenele de admitere în clasa IV-a în sesiunea Iunie le-am ţinut la 19—20 Iunie sub preşedinţia Dlui Inspcctor secundar N. Baboie din Braşov. .S'au prezentat 22 elevi, au reuşit 17. La examenul de bacalaureat s'au prezentat dintre elevii vechi 9, dintre noi 8. Au reuşit 8 dintre noi. in anul şcolar 1931—32 conform Ordinului ministerial n'au fost examene de fine de an. Examene de admitere în clasa V-a l'au depus numai acei elevi, cari în anul şcolar anterior nu l'au dat. In sesiunea Iunie le-am ţinut la 10 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, director al gimnaziului de stat din loc. In clasa V-a s'au prezentat cinci elevi, au reuşit 3. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat din candidaţii vechi 6, au reuşit 4 Din absolvenţii anului şcolar curent s'au prezentat 24, au reuşit 17, care e un rezultat frumos faţă de cele până în prezent. In anul şcolar 1932—33 cursurile s'au închis în clasa IV-a şi VH-a la 10 Iunie, în celelalte clase la 15 Iunie. Conform Ord Min. examene de fine de an nu s'au ţinut. Examene de admitere în clasa V-a s'au ţinut la 14, 16, 17 şi 19 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, directorul gimnaziului de stat din loc. S'au prezentat 31 elevi, au reuşit 22. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat 8 vechi şi 25 noi. Au reuşit 2 vechi şi 18 noi. In anul şcolar 1933—34 cursurile s'au închis la 31 Maiu. Dela 5 până la 21 Iunie s'au ţinut examene de fine de an. Examenul de admitere în clasa V-a s'a ţinut în 21 şi 22 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, directorul gimnaziului de stat din loc. In comisia examenului au fost numiţi ca membrii încă 2 profesori de stat: Ioan Niculescu profesor din Gheorgheni şi László Aranca profesoară din localitate. S'au prezentat 30 şi au reuşit 13. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat 4 vechi şi 11 noi. Au reuşit 3 In anul şcolar 1934 - 3s'au ţinut examene de fine de an între 5 - 2 2 Iunie sub controlul Dlui delegat ministerial Spiiu Tudor, director la gimnaziul de stat din localitate. Examenul de admitere în clasa V-a s'a ţinut la 21 şi 22 Iunie sub preşedinţia Dlui delegat ministerial Spiru Tudor, fiind numiţi încă 2 profesor de stat în comisiune: D-şoara Nagy Varvara şi D-şoara L. Platon. S'au prezentat 18, au reuşit 10. La examenul de bacalaureat în sesiunea Iunie s'au prezentat 9 elevi, au reuşit 2.

22

3. Schimbări în corpul didactic In anul şcolar 1929—30. Ca profesor nou s'a numit la începutul anului şcolar Vámszer Géza, ca profesor de desemn ; iar profesorul de religie Sándor Emeric a fost ales ca director al Reuniunii Poporale Rom. Cat. şi s'a depărtat dela institutul nostru -la finele anului şcolar. In anul şcolar 1930—Vi. La 1 Septemvrie s'a transferat dela Odorheiu la şcoala noastră profesorul de religie László Ignafie; iar profesorul de desemn Vámszer Géza s'a numit ca titular cu validitate dela 1 Septemvrie 1929. In anul şcolar 1931—32. Ferencz Iuliu profesor tit. s'a retras în pensiune la 1 Noemvrie 1931. La 1 Septemvrie s'a transferat profesor tit. Angi Dionisie dela Şcoala normală rom. cat. la institutul nostru. La 29 Iunie 1931 a abzis de postut său măiestru de muzică Rozsnyai Béla ; iar la \ Septemvrie 1931 a ocupat catedra măiestrului de muzică Sarkadi Alexe. In anul şcolar 1932—3'}. La 1 Ianuarie 1933 a abzis de postul său Baumgartcn Ladislau, profesor suplinitor şi în locul lui a fost numit Duca Vladimír ca profesor suplinitor de limba franceză. In amil şcolar 1033—34. Iu corpul didactic nu s'a întâmplat nici o schimbare. In anul şcolar 1934—35. La 1 Septemvrie 1934 s'a retras în pensie directorul subst. profesor Mayer Ioan. La 1 Ianuarie 1935 s'a transferat la Liceul rom. cat. din Odorheiu profesor tit. Mánya Francisc. Vladimír Duca, profesor suplinitor abzicând de postul său, la începutul anului şcolar s'a numit Opra Benedict, ca profesor suplinitor de limba franceză. La sfârşitul anului şcolar s'a numit profesor tit. Angi Dionisie ca director la Gimnaziul Rom. Cat. din Târgu-Mureş; iar profesorul suplinitor Dr. Veégh Alexandru s'a transferat dela institutul nostru la Şcoala Normală rom. cat. din Târgu-Mureş.

Inspecţii. Anul şcolar 1929—"><). I. P. S. S. Contele Carol Gustav Majláth, episcopul rom. cat. din Alba-Iulia, directorul superior al şcoalelor şi institutelor romano-catolice din Ardeal, a vizitat institutul nostru la 29 Noemvrie — 3 Decemvrie 1929. Cu accasta ocazie s'a interesat de

23

desvoltarea sufletească a tinerimii, precum şi de mersul bun al învăţământului şi al educaţiei. Inspcctor sec. Nicolae Baboie a vizitat şcoala noastră la 22 Noemvrie 1929. Tot Domnia-lui a inspectat institutul nostru în zilele de 24 şi 25 Februarie 1930 Inspector sec. G. Şerban a inspectat liceul nostru la 1 — 2 Aprilie. La 7 Iunie ne-a vizitat Dr Balázs Andrei, prelat papal, referent. Anul ş-olar VS-iO—HI. Au făcut inspecţii: Inspector sec. Nicolae Baboie la 21 Noemvrie inspecţia administrativă şi la 11 — 12 Martie inspecţia pedagogică. In ziua de 4 Maiu a inspectat institutul nostru inspector sec. Şerban Gheorghe. La 16 Maiu ne-a inspectat Dr. Balázs Andrei, referent, prelat papal. La 19 Iunie, cu ocaziunea examenelor de fine de an ne a vizitat At. Popa inspector sec. Anul şcolar WHl—>2. Institutul nostru l'a vizitat în zilele de 6 şi 7 Maiu Dr. Boga Aloisie, directorul gimnaziului rom. cat. din Târgu-Săcuesc, ca delegatul autorităţii biser. I. P S. S. Contele Carol Gustav Majláth, episcopul rom. cat din Alba-Iulia a vizitat liceul nostru în zilele de 24—26 Maiu. Anul şcolar V.V-12—'>•'>. La 23 Noemvrie a făcut o inspecţie administrativă şi pedagogică inspector sec. George Şerban. I. P. S. S. Contele Carol Gustav Majlálh, episcopul rom. cat. din Alba-Iulia a vizitat institutul nostru în zilele de 30 Octomvrie, 1—3 Noemvrie şi în ziua de 8 Iunie. La 26 Aprilie ne-a inspectat inspector general Traian Gherman. La 8—9 Maiu a făcut o inspecţie ca delegat al autorităţii bisericeşti Ludovic Biró, director al liceului rom cat. din Odorheiu. La 11 Iunie ne-a vizitat Dl Ministru al Instr. Publ. Guşti, însoţit de Dl Director General August Caliani. Anul şcolar lWVi—.74. La 23 Octomvrie a făcut o inspecţie administrativă George Şerban, inspector sec. La 9 Februarie a făcut o inspecţie pedagogică Silviu Ţepoşu inspector sec. La 16 Martie ne-a vizitat Dl V. Păcală inspector general. La 24 Martie a examinat corpul didactic din limba română inspector sec. Ioan Odor. La 25—26 Aprilie ne-a inspectat Dr. Boga Aloisie inspector bisericesc, canonic.

24

La 2 Iulie ne-a vizitat I. P. S. S. Episcopul nostru. Anul şcolar 10H4— La 14 Decemvrie 1934 ne a vizitat Dl inspector general V. Păcală. La 3 Maiu Dr. Boga Aloisie, inspector bisericesc, canonic, a ţinut o inspecţie oficială. Dl Silviu Ţeposu, inspector secundar ne-a inspectat la 8 Maiu.

5. Planul de învăţământ. învăţământul l-am făcut după planul de înv. al Statului. Materiile prelegerilor au fost cele stabilite în progr. analitică şi progr. de transiţie a Statului. Aceste programe ne-au dat directivele.

6 Elevii. Amil şcolar 1920—M. S'au înscris 205 elevi. In cursul anului şcolar s'au retras 16, la finele anului au fost clasificaţi 189 elevi. Anul şcolar lO.'JO—V/. S'au înscris 201 elevi. In cursul anului şcolar s'au retras 1, la finele anului şcolar s'au clasificat 200 elevi. Anul şcolar 19:»1—'>2. S'au înscris 237 elevi In cursul anului şcolar s'au retras 10, la finele anului au fost clasificaţi 227 elevi. Anul şcolar 1932 - 33 S'au înscris 210 elevi. S'au retras 2, s'au clasificat 208. Anul şcolar 1933-34. S'au înscris 211, s'au retras 2, s'au clasificat 209. Anul şcolar 1934 - 35 S'au înscris 212 elevi. In cursul anului s'au retras 3, la finele anului şcolar s'au clasificat 209 elevi.

7. Starea sanitară. Starea sanitară a fost în tot cursul acestor 6 ani şcolare în general favorabilă. La vizita oficială de ochi nu s'a găsit nici un caz contagios. Medicul şcoalei Dr. Búzás Martin a cercetat pe elevi în repeţite rânduri şi în caz de nevoie a luat măsuri.

8. Starea religioasă, morală. Creşterea religioasă morală a elevilor a format totdeauna şi în toate privinţele preocuparea cea mai aleasă şi principală a corpului didactic. Cursurile le-am început şi le-am terminat cu rugăciune. Corpul didactic şi tineretul au ascultat Duminecă şi

25

în zilele de serbătoare Sft. Liturghie şi predică. Primăvară şi în zilele mai calde de toamnă, ascultarea zilnică a Sft. Liturghiei a fost obligatorie. In timpul anului, de mai multe-ori a fost Sît. Spovedanie şi Sft. Impărtăşenie comună. Numărul spovăduiţilor şi împărtăşiţilor, zilnic s'a mărit. Elevii necatolici s'au prezentat de două ori pe săptămână la propriu lor catechet şi au fost obligaţi a fi prezenţi la slujbele religiei lor. Exerciţiile spirituale. In anul şcolar 1929—HO le-a ţinut în zilele de 27—30 Martie Márton Aron, preot. J P 3 0 - 3 / le-a ţinut în zilele de 5—8 Martie Dr. Jakubek Ştefan, părinte S. I. 1931-32 le a ţinut la 3—6 Martie P. Takács Gavril, franciscan. 11-32-33 le au ţinut la 29, 30, 31 Martie şi 1 Aprilie pentru clasele I—III. P. Kolozs Ráduly franciscan şi pentru clasele IV—VII. Dr. Baráth Béla, profesor la Academia theologică din Alba-Iulia. 1933-34 le-au ţinut în zilele de 28 Februarie şi 1, 2, 3 Martie pentru clasele I—III. György Ludovic, parohul din GhimeşFăget şi pentru clasele IV—VII. Adorján Carol, revizor şcolar bisericesc. In anul ş
9. Serbări şcolare. 1929 - 30. La 15 Septemvrie s'a deschis cu o serbare solemnă anul şcolar. La 8 Noemvrie cu ocazia zilei onomastice M. S Mihai I. Voivodul Mare din Alba-Iulia s'a celebrat Sft. Liturgie. La 1 Decemvrie s'a ţinut serbare naţională. După oficiul divin am participat la defilarea în faţa autorităţilor civile şi militare. La serbarea interşcolară am luat parte cu mai multe numere. La 24 Ianuarie după Sft. Liturghie am aranjat o serbare şcolară cu program. La 10 Maiu s'a ţinut serbătoarea unirii tuturor Românilor, după oficiul divin, am ascultat discursurile festivale şi apoi am defilat în faţa autorităţilor. P. m. am participat la serbarea inteişcolară cu mai multe numere. La 18 Maiu s'a aranjat o serbare gimnastică. La 29 Maiu, Ziua Eroilor, după serviciu divin am luat parte la procesiunea şi parastasul în cimitir In numele şcolilor a ţinut un discurs prof Ioan Pulchard. P. m. am ţinut o serbare şcolară cu program. La 1 Iunie s'au sfinţit membrii tineri a Congregaţiei Mariane. La 15 Iunie am avut examen de gimnastică.

26

La 29 Iunie s'a închis anul şcolar cu o serbare şi cu darea de seamă a directorului. 1930 - 3!. La 15 Septemvrie s'a serbătorit deschiderea anului nou şcolar. La 5 Noemvrie, ziua patronului şcolii, s'a ţinut o serbare. La 1 Decemvrie s'a ţinut o serbare naţională La 8 Decemvrie s'a ţinut o şedinţă serbătorească a Congregaţiei Mariane. La 10 Maiu, serbătoarea unirii tuturor Românilor, am luat parte la serbătoririle oficiale şi p. m am participat la scrbătoare interşcolară cu mai multe puncte. La 17 Ma:u, cu ocaziunea aniversării de 200 de ani dela întemeierea Congregaţiei Mariane a Liceului am aranjat o serbare de iubileu legată cu examen de gimnastică. La 21 Maiu, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiunea şi parastasul în cimitir, p. m ţinând şi o serbare şcolară. La 8 Iunie, am sărbătorit aniversarea urcării pe tron al M. S. Regelui Carol II. al României. După serviciu divin am ţinut o serbare şcolară împreună cu şcoala normală din localitate. La 28 Iunie am închis anul şcolar cu o serbare şi cu discursul directorului. 1931—32. La 3 Septemvrie s'a deschis anul nou şcolar. La 16 Octomvrie, aniversarea naşterii M. S. Regele Carol II, am luat parte la serbătoare aranjată la prefectură. La 5 Noemvrie, ziua patronului şcolii am ţinut o serbare publică. La 1 Decemvrie s'a ţinut o serbare naţională, luând parte la serbătorirea publică oficială şi la serbarea interşcolară La 8 Decemvrie s'a ţinut o serbare religioasă a Congregaţiei Mariane La 24 Ianuarie s'a serbătorit unirea Principatelor La 1 Maiu, cu ocazia jubileului de 35 dé ani dela sfinţirea Episcopului nostru ca vlădică, a. m. s'a ţinut serviciu divin ş' seara o serbare. La 10 Maiu s'a serbătorit unirea tuturor Românilor, participând a. m. la festivale oficiale publice şi p. m. la serbarea interşcolară La 23 Maiu s'a ţinut ziua laptelui, iar la 27 Maiu ziua arborilor şi a pasărilor. La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron al M. S. Regelui Carol II. La 9 Iunie, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiunea şi parastasul în cimitir. La 11 Iunie s'a ţinut examen de gimnastică şi la 12 Iunie s'a închis anul şcolar în mod solemn cu darea de seamă a directorului. 1932—33. La 15 Septemvrie s'a deschis anul şcolar. La 16 Octomvrie la aniversarea naşterii M. S Regelui Carol II., s'a ţinut serviciu divin şi o serbare şcolară. La 22 Octomvrie am comemorat despre B P Haşdeu şi pictorul renumit N. Grigorescu, iar la 30 Octomvrie am comemorat despre Alexandru-cel-Bun, principale Moldovei. La 5 Noemvrie s'a serbătorit patronul şcolii. La 1 Decemvrie s'a ţinut serbare naţională. A. m. am participat la festivităţile oficiale şi p. m. la serbătoarea interşcolară. La 8 Decemvrie s'a ţinut o serbătoare religioasă a Congregaţiei Mariane. La 24 Ianuarie s'a serbătorit unirea Principatelor. La

27

12 Martie 1933 s'a ţinut o serată de gimnastică. La 25 Martie, cu ocazia aniversării de 50 ani dela moartea scriitorului renumit Arany János, am aranjat o serbare comemorativă. La 10 Maiu am serbătorit unirea tuturor Românilor, luând parte la festivităţi oficiale şi la serbarea interşcolară. La 21 Maiu am ţinut ziua arborilor şi păsărilor, iar la 22 Maiu am ţinut ziua laptelui. La 25 Maiu, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiune şi parastas în cimitir şi la serbarea interşcolară. La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron al M. S Regelui Carol II. La 15 Iunie am ţinut examenul de gimnastică, iar la 21 Iunie s'a închis cu un feslival şi cu discursul directorului anul şcolar. Í933-34. La 16 Septemvrie s'a deschis anul nou şcolar. La 16 Octomvrie aniversarea naşterii M. S. Regelui Carol II., s'a ţinut serviciu divin şi o serbare şcolară. La 5 Noemvrie s'a serbătorit ziua patronului şcolii. La 28 Noemvrie am făcut o comemorare despre alipirea Bucovinei cu ţara mumă La 1 Decemvrie am participat la serbări oficiale şi am aranjat împreună cu Societatea culturală »Astra« o serbare publică. La 8 Decemvrie am avut a serbare religioasă cu ocazia serbătoarei Maicii Preacurate. La 24 Ianuirie am serbătorit unirea Principatelor. La 2 Februarie cercetaşii institutului au depus jurământul, ţinând seara şi o serbare cercetăşească. La 22 Februarie, cu ocazia moartei regelui Albert din Belgia am ţinut o comemorare funebrală. La 18 Martie am avut o serată de gimnastică. La 29 Aprilie s'a ţinut ziua arborilor şi pasărilor. — La 10 Maiu am serbătorit unirea tuturor Românilor, luând parte la festivităţi oficiale şi la serbarea interşcolară. La 17 Maiu, Ziua Eroilor, am luat parte la procesiune şi parastas în cimitir şi la serbarea interşcolară. La 23 Maiu am ţinut ziua laptelui. La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron a M. S. Regelui Carol II. La 3 Iunie s'a ţinut examenul de gimnastică. La 29 Iunie s'a închis anul şcolar cu un festival şi cu discursul directorului. 19.!J4—:io. La 16 Septemvrie s'a dechis anul nou şcolar. La 16 Octomvrie aniversarea naşterii M. S. Regelui Carol II., s'a ţinut serviciu divin şi o serbare şcolară. La 5 Noemvrie am serbătorit ziua patronului şcolii La 11 Noemvrie am ţinut o serbare comemorativă despre Körösi Csorna Sándor. La 1 Decemvrie am participat la serbări oficiale şi am aranjat împreună cu soc. lit. Astra, o serbare publică. La 24 Ianuarie 1935 am serbătorit unirea Principatelor. La 28 Februarie am participat la serbarea comemorativă aranjată de Astra, despreHoria, Cloşca şi Crişan. La 25 Martie am ţinut o serată cercetăşească cu foc de taberă. La 7 Maiu am ţinut ziua arborilor şi pasărilor. La 10 Maiu am serbătorit unirea tuturor Românilor, luând parte la festivităţile oficiale şi la serbarea interşcolară. La 18 Maiu am avut ziua cărţii. La 12 Maiu am avut o serbătoare a Congregaţiei Mariane, la care au luat parte Dl Dr. Gyárfás Elemér senator, preşedintele laic al Consiliului. Diecezan şi Dl Dr. Balázs András referent, prelat, ca membru bătrân al Congregaţiei Mariane noastră. La 21 Maiu s'a ţinut ziua laptelui.

28

La 6 Iunie Ziua Eroilor, am luat parte la procesiune şi parastas în cimitir şi la serbarea interşcolară La 8 Iunie am serbătorit aniversarea urcării pe tron a M. S. Regelui Carol II., seara cercetaşii au aranjat o serată cu foc de taberă. La 26 Iunie am închis anul şcolar cu o serbare solemnă şi cu discursul directorului.

10. Congregaţlunea Mariană Gongregaţiunea a fost sub conducerea Dlui profesor Sándor Emeric, iar dela Septemvrie 1930 sub conducerea profesorului de religie, László Ignaţie. In întrunirile elevilor s'au discutat chestiuni cu conţinut religios şi moral Congregaţiunea a contribuit mult la formarea carac'erelor creştineşti şi la propagarea spiritului religios.

II. Premii, ajutoare şl scutiri de didactru Anul şrolar 1929-30. 87 elevi au beneficiat de remiterea didactrului şi a taxei de întreţinere, în parte sau în total. Suma remisă 147,700— lei. Subvenţia au primit: a) Din darul Societăţii Altarului Rom. Cat. 5 elevi în suma de 3550 — lei. b) Din venitul procentual al fondului Elevilor Bătiâni 3 elevi în suma de 6600-—lei. Premii: a) 31 elevi au primit premii pentru silinţă şi bună purtare total în suma de 15,520— lei ; premii de cărţi au primit 47 elevi. Premii pentru silinţă în desemn au primit 22 elevi. La premii au contribuit: Sucursala băncii Transsylvania 2000— lei. Sucursala băncii Agrar 2000 — lei. Sucursala Băncii Populare din Braşov 2000 — lei Sucursala Băncii Czell 2000 — lei. Uniunea Poporală Rom Cat. din loc 3500 — lei, din fondul pentru premiere 2020 — lei, din fondul elevilor bătrâni 2000 — lei. Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S. A. din Cluj, Librăriile Vákár şi Szvoboda din loc. 1930—31. 89 elevi au beneficiat de remiterea didactrului şi a taxei de întreţinere în parte sau în total. Suma remisă este 205,025'— lei. Subvenţii au primit: a) din darul Soc. Altarului Rom. Cat. 5 elevi în suma de lei 3700 —; b) Din venitul procentual al fondului Elevilor Bătrâni 19,000 — lei. — Premii: a) 24 elevi au primit pentru silinţă şi bună purtare în total suma de 8600— lei. Premii de cărţi au primit 42 elevi Premii pentru silinţă în desemn şi în lucru manual au primit 28 elevi. Au contribuit la premii: Sucursala băncii Transsylvania 2000— lei. Sucursala băncii Agrar 1000— lei. Sucursala băncii Czell 2000 — lei. Dr. Balázs Andrei, referent 300 — lei. Gecző Béla 200 — lei. Dr. Búzás Martin 200 — lei Albert Vilhelm prof. 1000 — lei. Dr. Csipak Ludovic prof. 800 — lei. Borcsa Grigorie prof. 500 — lei, din parale capelei 600'— lei. din fondul elevilor bătrâni 3000 — lei. Kassai Lajos dir. pens. 600 — lei, fondul de premiere diligentei din fizică 400—, fordul lui György G. şi soţie 1000— lei, fondul lui Pál G. şi Fodor L. 600— lei. Au dăruit cărţi de premii: Minerva S. A. din Cluj, librăria Vákár şi Szvoboda. Am procurat cu banii din suma pentru premiere 41 volume.

29

1Q3I—32 125 elevi au fost scutiţi de plata didactrului şi a taxei de susţinere, total în suma de 227,200 — lei. Subvenţia au primit mai mulţi elevi: a) Din venitul procentual al Fondului Elevilor Bătrâni 3000* - lei şi b) din venitul Congregaţiei Mariane a Fetelor 6000— lei Premii: a) 44 elevi au primit premii pentru silinţă şi bună purtare în total suma de lei 10,560 — b) Premii de cărţi au primit 44 elevi, iar premii pentru silinţă în desemn şi în lucru manual au primit 32 elevi. La premii au contribuit: Fondul Elevilor Bătrâni din venitul său procentual cu 5500-— lei, prof. Dr. Csipak Ludovic cu 1200— lei, prof. Albert Vilhelm cu 300 — lei. prof. Borcsa Grigore cu 760 — lei. Gáspár Boldizsár din Odorheiu 300 — lei. Parale capelei cu 300*— lei, fondul de premiu pentru diligenţa în fizică cu 300 — lei. Dr. György Gavril şi soţie cu 500'— lei, fondul lui Pál Gavril şi Fodor Ludovica cu 300 — lei, din fonduri mii mici 200 — lei şi Asociaţia Filharmonică cu 500 — lei. Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S. A. din Cluj, Sprencz Gheorghe, Dr. Roska Martin, Dr. Boga Ludovic, Dr. Péter J, Papp Ioan şi librăria Vákár şi Szvoboda din loc. 1932 33 111 elevi au fost scutiţi de plata didactrului şi a taxei de întreţinere, total în suma de 204,622'— lei. Subvenţia au primit în internat mai mulţi elevi dela Consiliu Diecezan în suma de 49,000 —Ici; directorul internatului a scutit în parte sau în total de plata întreţinerii 27 elevi în suma de 75,600— lei. Premii: a) 28 elevi au primit premii pentru silinţă şi bună purtare în total suma de 3400 —lei. b) Pri mii de cărţi au primit 32 elevi. Mai mulţi elevi au primit premiu pentru silinţă în desemn, lucru manual şi muzică. La premii au contribuit: Fondul Elevilor Bătrâni cu 2000 lei. Dr. Gernárd J. medic cu 400— lei, prof. Dr Csipak cu 800'— lei şi prof. Mánya Francisc cu 200 — lei Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S. A. din Cluj, librăria Vákár şi Szvoboda din loc. 1933 -34. 99. elevi au beneficiat scutirea didactrului şi a taxei de întreţinere în parte sau în total Suma remisă este din didactrul 37,750 — lei şi d : n taxa de întreţinere 133,387 — lei. Subvenţii au primii a) Bursieri din suma mandatată de Consiliul Diecezan Rom Cat. la internatul 51,000— lei. b) Direcţiunea internatului a dat pentru 43 elevi subvenţie alimentară în suma de lei 76,200—. Subvenţia totală a internatului este 127,000— lei. Premii: a) 40 elevi au primit pentru silinţă şi bună purtare în total suma de 5600 — lei. Premii de cărţi au primit 60 elevi. 1380 lei s'a dat ca premiu de gimnastică şi desemn. Au contribuit la premii: Elevii bătrâni cu ocazia întâlnirii lor de 20 ani după bacalaureat 3190— lei. Dr Gernád E. 400 — lei. Löffler Marcel 200— lei. Venczel losif prof. pens. 100'— lei. Anonim 500 — lei, din Fondul Elevilor Bătrâni 1000— lei. Dr. Dóczy Coloman 600 — lei Dr. Csipak Ludovic prof. 200 — lei, infirmeria internatului 600 — lei, total 6980 — lei. Au dăruit cărţi de premii: Minerva S. A. din Cluj, Librăria Vákár, profesorii Albert Vilhelm, László Ignaţie, Dr. Veégh Alexandru, Papp Ioan şi Dr. Péter Ioan dir. pens. din Târgul-Săcuesc.

Î9S1 35. Autoritatea bisericească a scutit pe elevii săraci, în parte sau în total de plata didactrului şi a taxei de întreţinere. Copii învăţătorilor şi angajaţilor diecezei rom. cat. au beneficiat scutirea totală a didactrului şi taxei de întreţinere. In modul acesta s'au beneficiat 106 elevi de scutirea didactrului în suma totală de 42000 lei şi scutirea taxei de susţinerea în suma totală de 129,598-— lei. 53 elevi au primit subvenţia dela Dioceza rom. cat. în suma de 44,800 — lei, iar direcţia internatului a ajutat pe internişti cu suma de 59,300-— lei. Ajutorul total în anul aceasta a fost 275,698'— Premii: Pentru silinţă şi bună purtare au primit premiu 39 elevi în suma de 3900 — lei, iar 12 elevi au primit în total 600-— lei ca premiu de muzică. Suma această de 4500 — Iei pentru premiu a fost dăruit de nişte amici generoşi ai institutului. Dr. Kováts Carol, advocat din localitate a dat două premii cu câte 500 — lei, pentru un concurs. Chestiunea primă pusă la premiare este: Religiositatea lui Ady, iar a doua este: Rádiumul şi radioactivitatea. Memorii prezentate la concurs sunt de înaintat până la 10 Decemvrie 1935. Cărţi de premiu au dăruit: Minerva S A. din Cluj, Librăria Vákár, profesor Albert Vilhelm şi director pensionat dr. Péter Ioan din Târgul Săcuesc.

12. Convieţui de băieţi. a) Institutul. Convieţui de băeţi de azi s'a născut din unirea celor două institute. înfiinţarea convictului de băieţi coincide cu înfiinţarea liceului Faptul, acesta se leagă la numele lui Lukéra Mihály protonotar apostolic şi paroh din Cozmeni, de care fapt şi titlul întreg al institutului este: «Convieţui de băieţi Sft. Mihail«. Ca anul fundaţiunii acceptăm anul 1727. In institutul acesta, secoli îndelungaţi s'au crescut tinerii săraci aproape gratuit pe bursele clericilor şi mirenilor darnici. Cea mai mare parte a elevilor a fost în gazdă. Neputând însă îngriji la Şumuleu — locul original al liceului — de gazde cuvenite, de aceea au înfiinţat în anul 1887 internatul. Când institutele dela Şumuleu s'au mutat în anul 1911 la Mercurea-Ciuc s'a clădit o clădire separată atât pentru convictul de băieţi, cât şi pentru internat. Dintre cele două aripile clădite simetric cu liceul, în cea de dreapă şi-a căpătat lăcaşul convictul de băieţi şi în cea de stânga Internatul. Aşa au funcţionat separat cele două institute până la sfârşitul răsboiului mondial. Atunci pentru numărul puţin al elevilor s'a putut deschide numai aripa Convictului de băeţi. In partea Internatului a fost aşezată dela 1923 Şcoala Normală. Cu data de 1 Septemvrie 1931 Şcoala Normală mutându-se la Târgul-Săcuesc, aripa Internatului a fost redată destinaţiunii sale originale, însă acuma nu ca institut separat, ci din punct de vedere pedagogic şi material sub conducere unitară în aşa mod, că în Convieţui de băieţi au fost aşezaţi elevii mai mari, iar în partea Internatului elevii mai mici, dar cu acelaş program de zi. In timpul şi după războiul mondial ambele părţi, dar mai ales partea Internatului au suferit foarte mult. Partea Internatului

31

s'a renovat cu mare cheltueli în anul 1923, când Şcoala Normală s'a deschis aici şi în 1931, când Şcoala Normală s'a mutat la Târgul-Săcuesc. — Ambele părţi stau acuma în ordine de a primit 200 de elevi. Dela 1929- 1935 am cheltuit mai mult de 700,000 lei pentru renovarea in>titutului. 12 dormitoare, 8 săli, de studii, de muzică, de lucru manua1, de jucării, garderoabe, 5 spălători, infirmerii, o sufragerie imensă, stau la dispoziţia elevilor. Institutul are apaduct propriu, iar în baia de bazin, vană şi tuş se scaldă elevii regulat. b) Direcţiunea. Directorul institutului este Dr. Csipal: Ludovic consilier consistorial, canonic onor, profesor de liceu. Subdirectorii au fost, Sándor Emeric şi Purman Desideiiu profesori. In anul 1930, 1 Septemvrie Sándor Emeric fiind ales ca director al Reuniunii Poporale rom. cat. a părăsit postul şi în locul lui ca subdirector a venit László Jgnaţie profesor de religie. Când în 1931 ne-au redat şi partea Internatului şi aceasta aripă am aranjat-o pentru elevii Au fost numiţi ca subdirectori noi Veéffh. Alexandru şi Beczásy Zoltán. In Octomvrie anului 1933 Veégh Alexandru iar în Decemvrie Beczásy Zoltán abzicând de postul lor, cu afacerile subdirectoriale a fost însărcinat profesor Amji Dionisie. c) Fund-iţiuni. In decursul secolilor foarte multe suflete nobile, mai ales preoţi, au creat fundaţiuni pentru a uşura învăţătura elevilor săraci In prezent, la institutul nostru se ţine în evidenţă 75 de funddţiuni Aceasta însă cu devalvarea efectelor, a banului etc. s'au nimicit în aşa mod, încât din cele 75 de fundaţiuni numai 46 putem împlini ale căror dobânda anuală însă nu este mai mult dccât 100 — de lei. Aceste abia se pot mai numi fundaţiuni. Consiliul Diecezan a încercat să ajute în aşa mod încât, anual, după putinţa, a dat bursierilor ajutor extraordinar despre care sub titlul «Ajutoare* vom referi sumar. Ar fi de dorit, că acei cari au învăţat odinoară gratuit în acest institut şi au ajuns într'o situaţie bună, să creeze fundaţiuni noi în locul celor nimicite. In statistica de mai jos arătăm numărul elevilor interne. In rubrica I-a locurile de fundaţiuni împlinite, în a două elevi bursieri. Mulţi nu umblând la şcoală nu-şi a ocupat fundaţiunea. Şi între elevii bursieri mulţi au fost din localitate sau din apropiere şi aşa de acasă au umblat la şcoală. In rubrica a IlI-a sunt amintiţi bursierii interni, iar întră IV-a elevii solvenţi. Aci sunt înşiraţi şi acei cari erau scutiţi întreg sau numai în parte. Anul şcolar

Fundaţiuni împlinite

Bursieri externi

1929/30 1930/31 1931/32 1932/33 1933/34 1934/35

49 45 52 46 51 50

39 43 50 45 47 36

Bursieri interni

34 37 42 36 37 32

Solvenţi

75 87 117 97 91 102

Totalul internilor

109 124 159 133 128 134

32

Progresul de studiu al elevilor interni a fost următor: Anul şcolar

Numărul elevilor

Foarte bine

1929/30 1930/31 1931/32 1932/33 1933 34 1934 35

109 124 159 133 128 134

19 14 37 22 25 28

Sasistăcâtori

75 82 108 90 84 80

Corigenţi:

11 18 13 15 16 23

Repetenţi

4 10 1 6 3 3

5. întreţinerea. Taxe de Întreţinere: In anii şcolari 1929—30, 30—31 elevii solvenţi au plătit pentru întreţinere 7000 — de lei anual, iar bursierii au rotunjit dobânda bursei la 6000 — de lei anual. In anii şcolari 1931—32, 1932-33, 1933—34, 1934-35 elevii solvenţi au plătit 6000 — de lei anual şi această sumă au rotunjit bursierii cu dobânda burselor. Pentru aceste taxe elevii, afară de spălat, au primit întreţinere întreagă şi tratament medical gratuit. N'am luat taxe separate nici pentru băile lunare. Menu-ul elevilor a fost următor: Dejun: Cafea cu lapte. Prânz Supă de carne, legume cu carne de viţel sau porc. De trei ori pe săptămână au căpătat şi prăjituri. Cina de patru ori pe săptămână carne: Tocană, friptură, ardei umpluţi, varză umplută, legume, orez, tăieţei etc.

6. Ajutoare: Anul şcolar 1929—30. a) Din ajutorul exraprdinar al Consiului Diecezan pentru bursieri au căpătat: Bartis Árpád 2300 — lei, Baricz Béla, Hrováth losif, Szabó Vilhelm cl. V., Boga losif, Csiszér Ştefan, Kósa losif, Mihály Emeric, Sárosy Béla, Székely Andrei cl. IV. Kicsi Adalbert cl. III, Gál Eugen, Koródy Anton, Csiszér Gavril cl. II , Csiszér Andrei cl. III., Bors Anion cl. II., Borka Alois cl. VII, Táncos Balázs cl. IV., Ko?ma Béla cl II, 1740 — lei. — Skovrán Albert, Venczel losif cl. VII., Antal Gábor cl. VI., Bara Ignaţie, Boga Ladislau, Minier Carol, Rácz Grigore cl. V , Balázs Ladislau, Péter Anton, Veress Andrei cl IV.. Latzkó Ştefan, Molnár Árpád cl.III., Dombi loan cl. II., Koródy Béla cl. IV. 1160 L. Total 33 elevi 50,460L. b) Gratuiţi au fost: (7000 — lei) Rafain Emeric cl. VII., Lestyán Francisc cl. V, Daniel Zalán, Salamon Emeric cl. II. Total 4 elevi 28,000 — lei. c) Din fondul elevilor bătrâni: 3500— lei. Dénes losif cl. VII. 1400'- lei. Balázs Grigore, Minier Albert cl. VI., Opra Pavel cl. V., Antal Francisc cl. II., Kósa Árpád, Sántus Alexe, Zsók Francisc cl. I. 700— lei Sárosy Béla IV., Tamás losif II, Szabó Ignaţia I. Total 11 elevi 15,400 — lei. d) Banca Transsylvania: a suportat cheltuelile de întreţinere ale elevului Ábrahám Árpád. Total 7,000— lei. e) Dr. Búzás Martin, medir şcolar a suportat laxele de întreţinere ale elevilor Taisz Francisc cl. III. şi Iklády Iuliu cl. I în suma de 14,000 — lei. Totalul ajutorilor 114,860 - lei.

33

In anul şcolar 1930—31. a) Din ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan au căpătat: 1,800 L Horváth losif VI., Balázs Ladislau, Boga losif, Kósa losif, Márton Ioan, Mihály Emeric, Sárosy Béla, Tánczos Blaziu V., Csiszér Andrei IV., Csiszér Gavril, Koródy Anton. Kozma Béla III., Székely Ioan II., 1200 L. Antal Gavril, Baricz Béla VII, Boga Ladislau, Minier Carol, Rácz Grigore. Szabó Vilhelm VI, Csiszér Ştefan, Péter Anton, Prohászka Iuliu, Veress Andrei V., Kicsi Albert, Köllő Gavril, Molnár Árpád IV., Bors Antcn, Dombi Ioan, Gál Eugen III, Lukács Zoltán, Skovrán Albert, Zsók Francisc II., György Béla, Szántó Coloman cl. I. — 600 L. Venczel Ladislau VII., Bara Ignaţie VI, Antal Andrei, Potyó Francisc IV. Total 38 elevi 51,000 — L. b) Gratuiţi au fost : (7000 L.) Bartis Árpád, Lestyán Francisc, Opra Pavel VI., Salamon Emeric III., în total 4 elevi 28,000 L. c) Din fondul elevilor bătrâni: 2100 L. Kendrella Ludovic I, 1,700 L. Minier Tiberiu, Sándor Ladislau I., 1,400 L. Balázs Grigore, Gidró Béla VII, Kósa Árpád II., Orbán Ladislau I. 700 L. Kémenes Torna VII, György Ştefan, Kuna Ludovic III., Antal Francisc, Sántus Alexe II., llyés Bartolomeu I. Total 13 elevi 13,300 L. d) Ajutorul Dlui senator Gyárfás Elemér L. 1000— ce a fost dat elevului Kémenes Torna VII. 1,000 — L. Totalul ajutorilor 93,300 L. In anul şcolar 1931 — a) Din ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan: 1,200 L. Kósa losif, Sárosy Béla, Schiller losif VI., Sántus Alexe IV , Orbán Ladislau II., 600 L. Boga Ladislau, Dobos Árpád, Györbiró Eugen, Horváth losif, Illyés Elemér, Mikó Gavril, Minier Carol VII. Balázs Ladislau, Bálint Ioan, Boga losif, Csiszér Ştefan, Márton Ioan, Mihály Emeric, Péter Anton, Prohászka Iuliu, Székely Andrei, Veress Andrei, Zsidó Anton VI, Csiszér Andrei, Kicsi Adalbert V., Potyó Anton, Bors Anton, Csiszér Gavril, Dombi Ioan, Koródy Anton, Lukács Zoltán IV., Székely Ioan, Zsók Francisc III., Erőss Francisc, György Béla, Imreh Gavril, Kóger Emeric, Szántó Coloman, Szilágyi Ştefan, Vass Dionisie, Kovács Rudolf II., Papp Ioan, Tamás Victor I, Tánczos Blaziu VI., Kozma Béla IV Skovrán Albert III, Gecző Coloman I. Total 47 elevi 31,200 — b) Gratuiţi au fost: (6000 — Lei.) Bartis Árpád, Léstyán Francisc, Opra Pavel VII., Ábrahám Árpád VI., Salamon Emeric IV. Total 5 elevi 30,000 — c) Din fondul elevilor bătrâni: 1200— Lei. Ferencz Ernest, Salamon Ştefan I.. 600 — Lei. Bartha Dominic VII, Antal Árpád, Ágoston Ştefan, Kósa Árpád, Mezei losif, Zöld Ernest II, Kovács Ludovic, László Alexandru I. Total 10 elevi L. 7,200 — d) Dela Congregaţia Mariană din Mercurea-Ciuc 1200— Lei ca ajutor pentru elevi săraci. Câte L. 600-—. Fazakas Ioan VIL, şi Schiller losif VI. L 1,200— Totalul ajutorilor 69,600'- L.

34

In anul şcolar 1932—33. a) Din ajutorul extraordinar Consiliului Diecezan: 1,500'— L. Kósa Iosif VII., Lőrincz Levente, Kozma Iosif V., Kóger Emeric IU. 1,000 L. Balázs Ladislau, Boga Iosif, Csiszér Ştefan, Márton Ioan, Mihály Emeric, Péter Anton, Prohászka Iuliu, Sárosy Béla, Székely Andrei, Veress Andrei, Zsidó Anton VII., Csiszér Andrei, Molnár Árpád, Potyó Francisc VI., Baricz Dionisie, Csiszér Gavril, Dombi Ioan, Koródy Anton V, Ambrus Zoltán, Lukács Zoltán, Sántus Alexe, Székely Ioan, Zsók Francisc IV., Biró Béla, Erőss Ludovic, György Béla, Imreh Gavril, Kovács Rudolf, Sándor Ladislau, Szántó Coloman, Szilágyi Ştefan, Vass Dionisie III., Geczö Coloman, Papp Ioan, Tamás Victor II, Erőss Ştefan I., Tánczos Blaziu VII., Antal Andrei VI, Skovrán Albert IV., Mezei Ladislau I., Bálint Ioan, Schiller Iosif VII., Veress Ştefan IV. Total 47 elevi 49,000 — b),Institutul a împărţit următoarele ajutoare: Gratuiţi au fost (6000) Ábrahám Árpád, Schiller Iosif VII., Salamon Emeric V., Kósa Árpád IV., Orbán Ladislau III, Salamon Ştefan II., (3000 L.) Antal Árpád III, Csiszér Gavril V., György Béla III.. Lutsch Vilhelm III., (2400 L) László Alexandu II, (8C0 L.) Ambrus Zoltán IV.. Dobribán Andrei V., Gál Gavril VI, Kósa Iosif VII, (1200 L) Beke Ludovic II, Biró Dionisie I, Both Eugen IV., Illyés Bartalomen II, Koncsagh Carol I, Lőrincz Levente V., Márton Emeric VI., Mészáros Eugen I., Részegh Félix II., Sárosy Béla VII. Szilágyi Ştefan I'I., Koródy Anton V., (600 L.) Baricz Dionisie V., Erőss Ludovic III, Ferencz Zoltán VII, Nagy Gheorghe III, Skovrán Albert IV., Zöld Ernest III Tolal 33 elevi L. 75,600. Totalul ajutorilor L. 124,600 — Anul şcolar 1933—34. aj Din ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan: L 2000. Szilágyi Ştefan IV., 1,500 L.: Baricz Dionisie VI., Beke Ludcrvic III., György Béla IV , Kovács Rudolf IV., László Alexandru III., Ulrich Ştefan V., Z>ók Francisc V, Ördög Francisc II., 100O L.: Ambrus Zoltán VI, Antal Géza II., Biró Béla IV , Biró Dionisie II, Csiszér Andrei VII, Dani Francisc III, Dombi Ioan VI., Erőss Ludovic IV , Illyés Bartoloman IV , Imreh Gavril IV., Kóger Emeric IV., Koncsag CaTol, Kristó Gavril II, Koródy Francisc I, Lőrincz Levente VI, Lutsch Vilhelm IV , Mezei Ladislau, Mészáros Eugen II., Molnár Árpád VI, Nagy Gheorghe, Reiff Aladár, Sándor Ladislau, Szántó Coloman, Tatár Ştefan IV, Részegh Félix, Ferencz Ernest, Papp Ioan, Gecző Coloman III, Antal Ándrci VII., Erőss Ştefan II., Potyó Francisc VII.. Sántus Álexe, Héjjá Ioan, Morvay Andrei V., Hodor Blasiu VI., Csiszér Gavril VI Total 40. L. 51,000. b) Institutul a împărţit următoarele ajutoare: Gratuiţi au fost (0000 L) Salamon Emeric VI, Kósa Árpád V., Orbán Ladislau IV., Salamon Ştefan II. 3000 L.: Antal Árpád, György Béla IV, Csiszér Gavril VI. L. 1800. Andrássy Lajos I. 2400 L.: Dobriban

35

Andrei, Forró Ladislau VII, Lutsch Vilhelm IV., Lőrincz Levente, Márton Botond I. 1200 L. Ambrus Zoltán, Bratinka Eugen, Forró Al. V , Baricz Dionisie, Antal Tiberiu VI , András Balázs, Bodó Dionisie I., Biró Dénes II, Ştefan losif I., Erőss Ludovic IV., Kóger Emeric IV, László Ştefan, Részegh Félix III., Mészáros Eugen II, Ştefan losif I., Szilágyi Ştefan IV., Zsók Francisc V. L. 600. Balogh Zoltán V., Becze Ludovic I., Biró Iuliu, Botár Attila, Botár Levente, Tamás losif I, Czompó Ştefan VI, Illyés Bartoloman IV., Máthé Edmund IV., Mezei losif IV., Nagy Gheorghe, Skovrán Albert, Zöld Ernest IV. Total 43, L. 73,200 — Totalul ajutorilor 124,200'— Anul şcolar 19->4—3ő. a) Dm ajutorul extraordinar al Consiliului Diecezan: Lei 1G(H). Skovrán Albert VI, Lei 1200• András Ludovic II., Ferencz Ernest, László Alexandru II., Szilágyi Ştefan V. Lei 800 —; Ambrus Ladislau, Ambrus Zoltán, Balogh Zoltán VI., Antal Géza, Biró Dionisie, Erőss Ştefan, Koncsag Carol, Mészáros Eugen, Ördög Francisc III., Baricz Dionisie, Dombi Ioan VII., Beke Ludovic, Csiszér Pavel, Dani Francisc, Papp Ioan, Részegh Félix, Szőke Alexandru, Tamás Victor IV , Biró Iuliu, Botár Attila, Botár Levente, Elekes Martin, Erőss Ioan, János Pavel, Kósa Ladislau, Márton Botond, Pál Gavril, Ştefan losif, Szakács Andrei, Szántó Laurenţie, Tamás losif, Tarisznyás Ioan II., Bratinka Eugen, Héjjá Ioan, Hodor Blaziu VI., Urlich Ştefan, Zsók Francisc VI, Morvay Andrei VI., Erőss Ludovic, György Béla, Kóger Emeric, Mihály losif, Nagy Gheorghe, Sándor Ladislau V., Keresztes Andrei, Lőrincz Levente VII., Keresztes Zoltán I., Kristó Gavril III. Total 53, Lei 44,800. b) Institutul a împărţit următoarele ajutoare: Gratuiţi au fost (Lei GOOO.) Kósa Árpád VI., Salamon Emeric VII., Salamon Ştefan IV., 3000 Lei: György Béla, Orbán Ladislau V. 2400 Lei: Andrássy Ludovic, Márton Botond II., Részegh Félix IV., 1800 Lei Baricz Dionisie VII., Skovrán Albert VII., 1200 Lei: Biró Dionisie, János Pavel, Biró Iuliu, Erőss Ioan, Ştefan losif II., Józsa losif, Keresztes Zoltán, Márton Bamabas, Mezei Ladislau, Orbán Andrei, Ştefan Ladislau, László Gavril I., Erőss Ludovic, Szilágyi Ştefan, Zöld Ernest, Csiszér Pavel, Kóger Emeric V., László Alexandru, Beke Ludovic, Ferencz Ernest IV., Forró Alexandru, Zsók Francisc, Bratinka Eugen, Héjjá Ioan, Morvay Andrei, Rettegi Ludovic VI., Koncsag Carol, Kristó Gavril, Mészáros Eugen, Orbán Ştefan III., Lőrincz Levente, Pakó Ştefan VII, Ştefan Ladislau I. ő(HJ Lei : Kósa Alexandru cl. II. Total 44 elevi, Lei 59,900 — Totalul ajutorilor: Lei 124.200 —

*

II. Personalul institutului. Corpul didactic: a) în pensie. Pál Gavril. Consilier regal, mirean, diplomat din matematică şi fizică, ca director a trecut la pensie — după o activitate de 24 ani de profesor şi 11 ani de director — la 1 Septemvrie 1911. Curator laic al institutului. A încetat din viaţă la 5 Octomvrie 1935 Kassai Liulovin. Preot din Eparhia Transilvaniană, canonic onorar, asesor consistorial episcopesc, diplomat din limba maghiară şi latină, ca director a trecut la pensie după o activitate profesorială de 25 ani şi activitate directorială de 15 ani, la 1 Srptemvrie 1926. A încetat din viaţă la 19 August 1935. Venczel Iosif, profesor pens. a încetat din viaţă la 20 Decemvrie 1934.

b) Profesori activi: 1. Papp Ioan, director titular definitiv, mirean, cu specialităţile limba germană şi latină A predat: 1929 30: limba germană în clasa VII.; 1930-31: limba germană în cl. VI ; 1931—32 limba germană în cl. VII.; 1932—33: limba germană în cl. VII.; 1933 -34: limba germană în cl. VII 1934 —3~>: limba germană în cl. VII. Anii de funcţiune 20. 2. Albert Vilhelm, mirean, profesor lit. def., director onorific, cu specialităţile limba maghiară şi latină. A predat: 1929—30 limba francează în cl. 1. şi V., limba maghiară în cl. I., limba latină în cl. V., educaţie morală şi sport în cl. I., şi filosofie în cl. VII. în 16 ore săptămânal; 1930—31 limba latină în cl. VI, limba maghiară în cl. III. şi V.; filosofie în cl. VI.; educaţie morală în cl. III ; în 12 ore săpt. 1931—V> limba maghiară în cl. I , IV., V., filosofie în cl. VI, ed. mor. în cl. IV , în 12 ore săpt. 1932—33: limba maghiară în cl. I, II , V., filosofie în cl. VI. şi educaţie mor. în cl. V. 12 ore săpt. 1933—34 limba maghiară în cl. III., IV, V, educ. mor. în cl. V , în 10 ore săpt.; 1934— 3îi limba maghiară în cl. I., III, IV , V., limba latină în cl. III , educ. mor. în cl I. în 16 ore săpt. Dela 1 Septemvrie 1931 până la August 1934 a fost notarul conferinţei. Dela 1 Septemvrie 1934 director substitut. Anii de funcţiui 26. 3. Angi Dionisie. mirean, prof. tit. def. cu specialităţile geografie şi istorie. A predat: 1931—32 geografie în cl. III., IV., VII , istorie în cl. III., IV. şi sport în cl. VII în 12 ore săpt. 1932—7-7 geografie în cl III, IV.. VII, istorie în cl III, IV., sport şi educ. mor. în cl. IV., în 13 ore săpt. 1933—34: geografie în cl. III., IV.,

37

VII., istorie în cl. III., IV., educ. mor. în cl. IV. în 11 ore săpt. 1934—3n: geografie în cl. II., IV., V., istorie în cl. III., IV., educ. mor. în cl. V., drept şi economie politică în cl. IV., VII., în 13 ore săpt A fost custodele muzeului de geografie şi subdirector la internat. Anii de funcţiune 20. 4. Antal Áron, mirean, profesor tit. def. cu specialităţile limba latină şi istorie. A predat: 19.29—30 latina cl. VI, VII., istorie în cl. II., V., limba maghiară în cl. II. şi educ mor. în cl. II. în 14 ore săpt. 1930-31 limba latină în cl III., VII. istorie în cl. V., VI., educ. mor. şi sport în cl. VII. în 12 ora săpt. — 1931-32: limba latină în cl. IV., V, VII, istorie în cl. V. VI. în 13 ore săpt. 1932—33 limba latină în cl. V., VI, VII., istorie în cl. V., VI., în 13 ore săpt. li-33 - 34 limba latină în cl. V, VI., VII, istorie în cl. VI., în 12 ore săpt. 1934 -35: limba latină în cl. IV., V. VI. VII., istorie şi educ. mor. în cl. VI. în 16 ore săpt. Custodele muzeului de filologie. Anii de funcţiune 29. 5. l)r. Boga Ludovic, mirean, profesor tit. def. cu specialităţile ştiinţe naturale şi geografie. A predat: 1929— 30• ştiinţele naturale în cl. I —III, V.—VII., geografie şi educ. mor. în cl IV. în 15 ore săpt. 1930 31 ştiinţele naturale în cl. I.—III., V —VII., igiena în cl. III., geografie şi educ. mor., în cl. V. în 15 ore săpt. 1931-32: ştiinţele nat I-III., V.—VII , igiena în cl. III., educ. mor. în cl. VI. în 13 ore săpt 1932- 33 ştiinţele naturale în cl. I.—VIL, educ. mor. în cl. VII. în 15 ore sept. 1933—34 ştiinţele naturale în cl. I —VII., în 12 ore săpt. 1934 — 35: ştiinţele naturale în cl. I.—II. ş< IV.—VII, igiena în cl. IV., în 12 ore săpt. Custedele muzeului de ştiinţe naturale. Anii de funcţiune 21. 6. Borcsa Grigorie, mirean, profesor tit. def., cu specialităţile fizico chimie şi matematică. A predat: 192b—30 fizico-chimie în cl. II.—VI., matematici şi educ. mor. în cl VII. în 15 ore săpt. Í930—31 fizico-chimie în cl. II —VI. şi matematici în cl Vii. în 14 orc săpt. 1931—32 fizico-chimie în cl. II. —VI, matematici în cl. VII în 14 ore săpt i 932-l 933 fizico-chimie în cl. 111.-VI , matematici în cl. VII. în 13 ore săpt. 1933 34 fizico chimie în cl. III.—VI., matematici şi educ. mor. în cl I. în 15 ore săpt. 1934 -35 fizico-chimie în cl III.—VII., matematici în cl. II. în 19 ore săpt. Custodele muzeului de fizico-chimie. Anii de funcţiune 24. 7. Buszek Iuliu, mirean, prof. tit. def, cu specialităţile geografie şi istorie. A predat: li-29—30: geografie în cl. 1., II, V, gimnastică în cl. III, V., VI.. VIL, educ. mor. în cl. 111 în 15 ore săpt. 1930—31: geografia în cl. I, II, IV., istorie în cl. 1. educ. mor. în cl. IV. şi gimnastică în cl. V., VI., VII. în 15 ore săpt. 1931—32: geografia în cl. I., II., V, istoria în cl. I, educ. morală şi sport în cl. V. în 11 ore săpt. 1932—33: geografie în cl I, II., V., istoria în cl. II., sport în cl. I, V. în 12 ore săpt. 1933—34: geografie în cl I., II., V., VI., istorie în cl. IT, V. în 12 ore săpt. 1934—35: geografia în cl. I , II.. VI., VII., istoria în cl. T, IL, V., VIT., educ. mor în cl. TI. în 15 ore săpt. Comandantul cercetaşilor. Anii de funcţiune 24.

38

8. Dr. Csipak Ludovic, preot, asesor consistorial episcopal, canonic onorar, profesor tit. def. cu specialităţile limba maghiară şi latină. A predat: 1929—1930: limba maghiară în cl. V., VI, VIL, latină în cl IV., filosofia în cl. VIL, educ. mor. în cl. V. în 15 ore săpt. 1930—31 : limba maghiară în cl. VI., VIL, limba latină în cl. V., filosofie în cl. VII. şi educ. morală în cl. VI. în 12 ore săpt. 1931—32: limba maghiară şi elină în cl. VI., VII, filosofia şi educ. morală în cl. VII. în 11 ore săpt. 1932—33: limba maghiară şi elină în cl. VI., VII., educ. mor. în cl. VI. şi filosofia în cl. VII. în 11 ore săpt. 1933—34: limba maghiară în cl. VI., VIL, limba elină, filosofia şi educ. mor. în cl. VII. în 10 ore săpt. 1934—35: limba maghiară în cl II, VI, VII., filosofia în cl. VI, VII. elină şi educ. mor. în cl VII. în 15 ore săpt. Directorul internatului. Anii de funcţiune 23 9. Ferencz luliu. mirean, profesor tit. def., cu specialităţile limba maghiară, latină şi elină. A predat: 1929—30: limba maghiară în cl. III, IV., limba elină în cl. VI., VII., sport în cl. III., V., VII., în 14 ore săpt. 1930—31: limba maghiară, latină şi sport în cl. IV., elină şi sport în cl. VI. şi elină în cl. VII în 12 ore săpt. La 1 Noemvrie 1931 a trecut la pensie cu 27 ani de funcţiune. 10. László lynaţie, preot, profesor tit. def. de religie. La 1 Septemvrie s'a transferat dela Odorheiu la institutul nostru. A predat: 1930—31: religia în cl. I.—VII., educ. mor. şi sport în cl. I. în 16 ore săpt. 1931—32: religia în cl. I — VII. şi educ. mor. în cl. I. 15 ore săpt. 1932-33: religia în cl I.—VII şi educ. mor. în cl. II. în 15 ore săpt. 1933—34: religia în cl. I.—VII. şi educ. mor. în cl. III. în 15 ore săpt. 1934—35: religia în cl I.—VII, şi educ. mor. în cl. IV. în 15 ore săpt. Conducătorul Congregaţiei Mariane. Anii de funcţiune 10. 11. Mánya Francisc, mirean, profesor tit. def. cu specialităţile istorie şi limba latină. A predat: 1929—30: istoria în cl. I., III., IV., VI., VII., economie civilă în cl. III. şi VI., limba latină în cl. III., constituţia în cl. VII. în 15 ore săpt. 1930—31: istoria în cl. II., III., VI, VII, instrucţia civică în cl. III., drept, const. în cl. VI., economia politică în cl. VII. şi sport în cl V. în 15 ore săpt. 1931—32: istoria în clasa II., VII., limba latină şi drept în cl. III., VI., economia politică în cl. VII. în 12 ore săpt. 1932—33: istoria în cl. I., VIL, limba latină în cl. III., IV., drept în cl III, VI., economie pol. în cl. VII. în 12 ore săpt 1933—34 : istoria în cl. I. şi VIL, limba latină în cl. IV. şi VII., drept în cl. IV. VII., în 12 ore săpt. Dela Septemvrie 1934 pănă la 1 Ianuarie 1935: istoria în cl. I., VII., limba latină în cl. III., IV., drept în cl. IV., economie pol. în cl. VIL, sport în cl. I. în 14 ore săpt., la 1 Ianuarie 1935 s'a transferat la liceul rom. cat. din Odorheiu. A fost custodele bibliotecii de tinerime. Anii de funcţiune 20. 12. Mayer Ioan. profesor tit. def., director substitut şi onorific cu specialităţile limba maghiară şi germană. A predat: 1929 — 30 : limba română în cl. II, limba germană în cl. IV , V., VI , sport în cl. II. în 13 ore săpt. 1930—31: limba maghiară în cl. I., II.,

39

IV., limba germană în cl VII. în U ore săpt. 1931—32: limba maghiară în cl. II., limba germană în cl. IV , V. VI, sport în cl. IV în 12 ore săpt. 1932—33: limba maghiară şi sport în cl. III., limba germană în cl. V., VI. şi sport în cl. VII în 12 ore săpt.' 1933—34: a fost în concediu şi la 1 Septemvrie 1934 a trecut la pensie. Anii de funcţiune 33. 13. Purman Desideriu, profesor tit. def. cu specialităţ le Şt. matematicile şi fizice. A predat: 1929—30: matematică în cl. I,— VI. şi educ. mor. în cl. VI. în 18 ore săpt. 1930—31: matematici în cl. I —VI. în 17 ore săpt. 1931—32: matematici în cl. I —VI. în 17 ore săpt. 1932—33: matematici în cl. I —VI. în 18 ore săpt. 1933—34: matematici în cl. I.—VII. în 17 ore săpt. 1934-35: matematici în cl. I. şi III.— VII. în 20 ore săpt. Anii de funcţiune 28. 14. Sándor Emeric. preot, profesor tit def. de religie. A predat: 19Z9—30: religie în cl. I.—VII. în 13 ore săpt. Conducătorul Congregaţiei Mariane. In Iunie 1930 a fost ales Director al Reuniunii Poporane Rom. Cat. şi s'a mutat la Cluj. Anii de funcţiuni 10. 15 Vámszer Gcza, profesor tit. def. cu specialităţile desemn ii caligrafie. A predat: 19Z9—30: desemn în cl. I.—VII., caligrafie în cl. I, II, gimnastică în cl. IV., lucru manual în cl. I, V. şi VII. în 18 ore săpt. 1930—31: desemn în cl. I.—VII, lucru manual în cl. I —VI., caligrafia în cl. I., II., gimnastica în cl. III., IV., în 21 ore săpt. 1931—3Z: desemn în cl. I—VII, lucru manual în cl. I —VII., caligrafie în cl. I. - II, în 18 oie săpt. 193Z—33: desemn în cl. I—VII., lucru manual în cl I — VII., caligrafie în cl. I —II., în 19 ore săpt. 1933—34: desemn în cl. I.- VII, lucru manual în cl. 1.—IV. şi caligrafie în cl. I., II, în 15 ore săpt 1934—35: desemn în cl. I.—VII., lucru manual în cl. I — IV. şi caligrafie în cl. I.—II în 18 ore săpt. Custodele muzeului de desemn şi lucru manual. Anii de funcţiune 13. 16. Baumqa\ten Ladislau. prof. supl. specialitate principală limba franceză şi specialitate secundară limba maghiară şi română. S'a numit ca profesor suplinitor la 1 Septemvrie 1930 la institutul nostru. A predat: 1930—31: limba francează în cl I—VII. în 17 ore săpt. 1931—3Z: limba franceză în cl. I. şi III—VII în 14 ore săpt. 193Z—33: limba franceză în cl. I., II. şi IV.—VII. în 15 ore săpt. 1933 — 34: la 31 Decemvrie a abzis de postul său. Dela 1 Ianuarie 1934 până la sfârşitul anului şcolar a predat limba franceză în cl. 1. şi 111—Vil. Vladimír Duca, profesor suplinitor. 17. Berzásy Zoltán, profesor suplinitor cu specialitatea educaţie fizică. S'a numit la institutul nostru la 1 Septemvrie 1931 A predat: 1931—32: gimnastică în cl. I.—Vil. şi sport în cl. 1 —111. şi VI. în 22 ore săpt. 1932 — 33: gimnastică în cl. 1.—VII. şi sport în cl. 11 , VI. în 18 ore săpt. 1933 — 34: gimnastică în cl. 1—VII. în 14 ore săpt. 1934 — 35: gimnastică şi sport în cl. 1.—Vil. în 22 ore săpt.

40

18. Opra Benedid, profesor supl. cu spec. principală limba franceză şi spec. secundară limba maghiară şi română. A predat în anul şcolar 1934—35: limba franceză în cl. 1.—Vil. în 20 ore săpt. Anii de funcţiune 5. 19. Pulchárd Ioan, profesor suplinitor cu spec. principală limba germană, iar spec secundară limba română şi maghiară A predat 1929—1930: limba română în cl. 1, 111., VI. în 17 ore săpt. 1930—31 limba română în cl. 1.—111., limba germană în cl. V., educ. mor. în cl. 11. şi sport în cl. 111. în 17 ore săpt. — 1931 — 32: limba română în ci. 1.—111., limba maghiară şi educaţia mor. în cl. 111. în 16 ore săpt. 1 932 — 33: limba română în cl 1., 11:, IV., limba maghiară în cl. IV. şi educ. mor în cl. 1. în 15 ore săpt. 1933 — 34: limba română în cl 1—111., limba maghiară şi educ. mor. în cl. 11. în 15 ore săpt. 1934 — 35: limba română în cl. 11., 111, limba germană în cl. V, VI., educ. mor. în cl. 111. în 16 ore săpt. Custodele bibliotecii profesorilor; comandant de centurie cercetaşilor. Anii de funcţiune 7. 20. Rozsnyai Béla, maestru supl. cu specialitate muzică instrumentală şi vocală. A predat 1929—30: muzica vocală, cor şi orchestra în cl. 1.—Vil. în 17 ore săpt. 1930 - 3 1 muzică vocală, cor şi orchestra în cl. 1.—VII. în 17 ore săpt. la finele anului şcolar a abzis de catedra sa 21. Sarhadi Alexe. maestru supl. de muzică cu specialitate muzica instrumentală şi vocală. A predat 1931 — 32: muzica voc. şi instr. cor şi orchestra în cl. 1.—Vil în 13 ore săpt 19 32—33: 1933 — 34: şi 1934—35: muzica voc. şi instr., cor. şi orchestra în cl. 1.—Vil. în 13 ore săpt. Anii de funcţiune 4 22. Dr. Veéyh Alexandru, profesor supl. cu spec. principală limba română şi secundară limba franceză şi maghiară. A predat 1929—30: limba franceză în cl. 11.—IV. şi VI.—Vil , limba română în cl. Vil. şi sport în cl. VI. în 17 ore săpt. 1 9 3 0 - 3 1 : limba română în cl. IV.—Vil. în 12 ore săpt. 1931 — 32: limba română în cl. IV.—Vil., limba franceză şi educaţie morală în cl. 11. în 16 ore săpt. 1932 — 33: limba română în cl. 111, v.—vil., limba franceză şi educ. mor. în cl. 111. în 17 ore; 1933 — 34: limba română în cl. IV.—Vil, limba francează în cl. 11. şi educ mor. în cl. VI. în 16 ore săpt. 1934 — 35: limba română cl. I., IV—Vil. în 17 ore săpt., notarul conferinţei. Anii de funcţiune 7. 23. Dr. Búzás Martin, medic şcolar, cu specialitatea igiena. A predat igiena în 1 ora săpt. în cl. Vil. Anii de funcţiune 7.

Catlcheţi. Elevii de religie reformată şi mozaică au primit instrucţiunea religioasă dela caticheţi proprii, în afară de liceu.

Secretarul şcoalel: Fodor Tiberiu, dela 1 Septemvrie 1931 până la 30 Aprilie 1935. Paltzmann lióbert, dela 1 Maiu 1935 până în prezent.

4«

Personalul ajutfttor: Erdélyi Glteoryhe, mecanic până la Septemvrie 1933 şi de atunci încoace Dartha Ioan. Pedeli: Szennyes Ioan fi Tamás Rozalia.

Activitatea profesorilor cu interes public. Papjt Ioan, directorul liceului, preşedintele laic al Reuniunii poporane rom. cat., din jud. Ciuc. Membru al Consiliului Parohial rom. cat. de Mercurea Ciuc. Membru al Consilului Diecezan rom. cat, din Alba-lulia. Albert Vilhelm. Consilier comunal şi bisericesc. A scris mai multe articole de interes public în ziarele şi revistele »Csiki Lapok«, »Magyar Kisebbség*, »Erdélyi Lapok*, Erdélyi Tudósító*. A ţinut numeroase conferinţe la festivităţile şi întrunirile ale diferitelor societăţi. A tradus din engleză în limba maghiară opera sexual pedagogică a medicului american M. 1. Exner: »The raţional sexlife for men « Angi Dionisie. A ţinut conferinţe filosofice şi istorice publicului oraşului Mercurea-Ciuc. Antal Áron. Membrul consiliului judeţean Ciuc şi al consiliului sanitar şi ocrotirei sociale judeţene. Membrul comitetului directorial al Muzeului Naţional din Sft.-Gheorghe. A scris novele şi articole de interes public în diferite gazete şi reviste şi un roman pentru tinerime în revista de tinereţe »Jó Barát* cu titlul »>Török diák.* A ţinut mai multe conferinţe şi discursuri în Reuniunea Poporană rom. cat. Bertásy Zoltán. A condus educaţia fizică a Reuniunea flăcăilor rom. cat. (Colping) şi a ţinut conferinţe de educaţia fizică. Buszek luliit. Comandantul centuriei 1-a a cohorţii cercetaşilor »Şumuleu « — Secretarul secţiei Mercurea-Ciuc a Reuniunii Poporană rom cat. Dr. Ludovic Boga a fost 1926 — 30 vicepreşedinte a Unirii rom. cat. Poporane şi dela 1928—1935 vicepreşedinte Soc. Filharmonice din Mercurea-Ciuc. Membru al E. M. E., membru al consil. direct. Muzeului Naţional din Sft.-Gheorghe. Referentul specialist al »Berichte tiber die wissenschaftliche Biologie — Berlin.« A făcut cercetări biologice în va^a 1931 la Institutul de Cercetări Biologice din Tihany. In vara 1935 deasemenea la Institut Biologic şi Oceanografie de stat din Agigea lângă Marea-Neagră şi lângă Caliacra — Ghiaur-Suiuciuc. Lucrări ştiinţifice: Adatok a Balaton és környéke Trichopteron-faunájának ismeretéhez. Adatok a Bakony-Trichopteron faunájának ismeretéhez. — Beitrăge zur Kenntnis des feineren Baues der Muskelgewebe von TrichopterenLarven (sub apariţie). Conferinţe: Conferinţe poporane din şt. naturale în Uniunea Meseriaşilor din Mercurea-Ciuc. Despre Geografia şi bogăţia minerale ale judeţului Ciuc — în Clubul fetelor. Sub titlul Turistica şi natura »un şir de conferinţe în districtul Ciuc al E K. E. Cu ocazia aniversării de 100 ani dela moartea lui Beethoven, o conferinţă despre el în Soc. Filharmonică din

42

Mercurea-Ciuc. O conferinţă cu chipuri proiectate în adunarea ambulantă al E. M E. la Sft.-Gheorghe, despre "Institute biologice. « Tot atunci şi tot acolo despre larve al Trichopteron din iurul lacului Balaton şi despre ultimele metode de microtechnică lui Apáthy. Oconferinţă în cursul Muzeului Secuesc din Sft-Gheorghc, despre fauna terilorului secuiesc. Lwrâri de laborator Secţiuni despre pielile diferite prelucrate industrial. Preparări la studii limnologice a apelor minerale din Secuime. Manuale: a) Botanica pentru cl 11.-a secundară b) Anatomia şi phisiologia pentru cl. Vil.-a secundară (Aprobate de Onor. Minister) Dr. Csipak Ludovic. Canonic onnr. al Capitului rom. cat. din Alba-Iulia; 1929—1933 a fost membru consi'iului judeţean. A scris articole sociale şi culturale în diferite reviste. A ţinut cuvântări festivale. László Ignaţie. A ţinut numeroase conferinţe pedagogice şi sociale în oraş şi la ţară. Mayer Ioan. A fost în două rânduri membru al delegaţiei permanente în consiliul judeţean Ciuc. In două rânduri a fost membru al consiliului orăşănesc Mercurea Ciuc. Ofrra Benedict. A ţinut mai multe conferinţe la secţia culturală a Reuniunii Poporane rom. cat. şi la Congregaţia Mariană de fete din localitate. Pulfhard Ioan. Comandantul cercetaşilor. Consilier diecezan A ţinut mai multe discursuri şi conferinţe poporane în oraş şi la ţară. A scris articole în revista «Erdélyi Iskola.« Folklorist. Vámszer (leza. Preşedintele «Societăţii Carpatine Ardeleană« — Secţia Ciuc. Se ocupă cu etnografia. Dr. Vecgh Alexandru. A scris o disertaţie pentru doctorat în filosofie şi litere: »Petőfi la Români« şi a ţinut conferinţe literare publicului oraşului Mercurea-Ciuc Sarkadi Alexie, dirijorul »Uniunii de Cântec şi Orchestră.

Sporirea bibliotecilor, colecţiilor şi muzeelor. 1. Biblioteca jrrofesorilor a comandat revistele: Revista generală a învăţământului. Revista Fundaţiilor Regale, Farul Nou, Pásztortűz, Helikon, Uj Élet, Hirnök, Magyar Kisebbség, Erdélyi Fiatalok, Erdélyi Lapok, Rádióélet, Erdélyi Muzeum şi Székelység. Afară de acestea biblioteca s'a sporit cu 130 opere în valoare de 27,721 Lei. 2. Biblioteca tinerimii. Am cumpărat 174 cărţi româneşti şi 1091 ungureşti pe seama tineretului în valoarea totală de Lei 22,384. 3. Muzeul istoric şi geoqrafic nu s'a sporit. 4 Muzeul de ştiinţe fiizico-cliimice: sticlă de spălat 1, ureche din cocă de hârtie 1, scrin de electricitate Ohm 1, intregile reagente chimice în valoare de 7900 Lei. 5. Muzeul de ştiinţe naturale: roce, minerale, fosiile 263 buc , plantele uscate şi tulpine arborilor suspendate pe părete 20 buc., mostre de lemne braziliane 18 buc., celenterale, astropodele, amfibii, peşti şi reptile 15 buc., colecţia fluturilor »Tiltscher« (Tiltscheria-

43

num) împreună cu capaci- şi unelte 3409 buc, paseri împăiate 30 buc , piele paserilor 3 buc., coarne 4 buc , scheletul omului 1 buc , cuiburi de pasări 12, diapozitive 35, tablouri demostrative 81, unelte de colectare 7, unelte de disecţie 37, Microscop 1, aparat de fotografie 1, stativ 1, unelte de fotografie 5, lucrări de specialitate şt. naturale 23, reviste 6 voi, monede vechi 132, colecţie technologic şi etnografic 80 buc. Conducerea institutului mulţumeşte tuturor, cari au contribuit la sporirea muzeului de şt. naturale.

Situaţia elevilor la sfârşitul anului şcolar 1929—193Ö. A tanulók érdemsorozata az 1929—1930 isk. év végén. Explicarea presf nrtárilor — A rövidítések Rep.—repetent — ism. - ismétlő. Cor.—corigent — jav.—javit. Ref.—reformat — ref.—református. Evang.-evangelic — evang.-evangélikus. Izr.-izraelit — izr.— izraelita.

magyarázata:

exc.—excepţional — kit.—kitűnő, fb.—foarte bună — dics — dicséretes, fb.—foarte bine — jel.—jeles b.—bine — j.—jó. suf.—suficient — elégs. — elégséges.

La elevii catolici nu s'a notat religiunea. A katolikus tanulók neve után a vallás nincs jelölve.

Classa I. osztály. Dirigintele clasei -Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. Numele elevului: A tanuló neve:

1. Ambrus Zoltán András Ştefan István Botár Emeric Imre Botár Eugen Jenő 5. Csiki Ladislau László Csiszér Pavel Pál Demes Andrei András Ferencz Béla Ferencz Emil 10 Ferencz Andrei András Fodor Alexe Elek Fülöp Ioan János Füstös Ştefan István Holló Vilhelm Vilmos 15 Ikládi Iuliu Gyula Kopasz losif rep. József ism. Kosa Árpád Lukács Zoltán Márton Vaţlav Vencel Minier Tiberiu Tibor 2

Purl. Vis.

_ Media Ált. oszt.

7 83 10 6-51 10 cor.—jav. 8 7 55 10 6 55 10 S'a retras - - Kimaradt. A decedat - Meghalt. 7-38 10 cor.—jav. 933 S'a retras - - Kimaradt. 1.0 7-31 10 8 05 8-66 7 07 10 605 10 8 55 8 738 10 910 10 903 933 cor.—jav. 8 6-53

44 Numele elevului : A tanuló neve:

Purt. Vis.

Nemes Géza ref. Paltzmann Tiberiu Tibor Para Alexandru Sándot Potyó Emeric Imre 25. Ruszuly Francisc Ferenc Salló Adalbert Albert Salló Elemér Salló Géza Sándor Iuliu Gyula 30. Sántus Alexe Elek Skovrán Adalbert Albert Sütő Eugen Jenő ref. Székely Ioan János Szőcs Coloman Kálmán 35. Ulrich Ştefan István Vizi \ ilhelm Vilmos Vorzsák Ioan János" Zsók Francisc Ferenc

Media Ált. oszt.

10 6 55 10 8 20 S'a retras — Kimaradt. 866 5-92 10 5 96 9 rep —ism. 10 cor. —jav. 9 cor. — jav. 9 579 10 751 10 808 8 5 84 10 699 10 6 27 10 8 12 8 rep.— ism. 9 cor. — jav. 19 831

Clasa II. osztály. Dirigentele clasei — Osztályfőnök: Antal Aron, Aron. rep.— ism. 10 1. Adorján Andrei András Antal Francisc Ferenc 8 cor. — jav. Balázs Ladislau László 8 cor. — jav Bálint lgnaţie Ignác S'a retras -- Kimaradt. 5 Borbáth losif József S'a retras -- Kimaradt. Bors Anton Antal 10 683 Bors Ştefan István S'a retras -- Kimaradt. Csata Béla 8 6 59 Csata Grigore Gergely 10 7-24 10. Csató Alexandru Sándor 10 6 83 Cseh Nicolae Miklós 8 rep.—ism. Csiszér Aba 8 5-71 Csiszér Gavril Gábor 10 8 28 Dániel Zalán 8 66 5-98 15. Dombi Ioan János 10 7 34 Gagyi Eugen Jpnő rep. ism. 8 604 Gál Eugen Jenő 10 731 György Ştefan István 10 769 Incze Gavril Gábor 10 6 99 20. Jánó Ştefan István repr. ism. 10 7 08 Kánya Ştefan István 10 758 Keresztes Alexandru Sándor 8 cor. — jav. Koródi Anton Antal 10 9 35 Kozma losif József 10 6 31

45 Numele elevului : A tanuló neve:

Purt. Vis.

Kövér Zoltán László Alexandru Sándor sen. idb. László Alexandru iun. Sándor ifj. Nagy Adalber Albert 30. Petres Ludovic Lajos Petres Alexandru Sándor Rozgonyi Ludovic Lajos Sajgó Grigori Gergely Salamon Emeric Imre 35. Schmidt Alexandru Sándor Silló Vilhelm Vümos Tamás Andrei András Tauífer Elemér Urszuly Ştefan István 40. Virágh Ladislau László

8 8 10 8 8 8 66 10 8 10 8 8 10 7 33 8 66 8

. Media Alt. oszt.

6-39 cor. — jav. 6-26 6-31 rep.— ism. 644 651 574 9 53 rep.— ism. 669 736 cor.—jav. 579 619

Clasa III. osztály. 1.

5.

10

15.

20.

25

Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Bhszele Iul in Gyula 8 cor. —jav. Antal Andrei Andor Balló Emeric Imre 10 651 Balló Ladislau rep. László ism. 10 608 Benő Francisc rep. Ferenc ism. 10 598 Csibi Géza 10 651 Csiki Ioan János S'a retras -— Kimaradt. Csiszér Andrei Andor 10 719 Csutak Zoltán 10 7-98 Demény Ludovic Lajos 7 66 5-74 Dobribán Andreiu Andor 10 658 Dóczy Gheorghe György 9-33 710 Élthes losif József 10 rep.— ism. Ferencz Alexe Elek 8-66 rep.— ism. Gábosy Andrei András. 8 rep.— ism. Gáspár Béla S'a retras — Kimaradt Gyenge Desideriu Dezső rep.-ism. 8 5-74 Györpál Ioan János S'a retras — Kimaradt. Györpál Elemér 8 rep.— ism Istók Andrei András evang. 8 6 62 Jakab Gavril Gábor S'a retras — Kimaradt. Kicsi Adalbert Albert 8 5 94 Köllö Gavril Gábor 866 6 06 Kuna Ludovic Lajos 8-66 rep.—ism Laczkó Vasile László 9 33 5 98 Lőrincz Ştefan rep. István isin. 8 5 76 Máté Emeric Imre 8 5-52 Mihály Emeric Imre 10 cor. — jav. Molnár Árpád 10 817

46 Numele elevului : A tanuló neve:

Purt. Vis.

Páll Francisc Ferenc 30. Potyó Francisc Ferenc Sprencz Francisc Ferenc Szabó lgnaţie Ignác Szatmári Gavril Gábor Szász Francisc Ferenc 35 Szőcs Alexe Elek Taisz Francisc rep. Ferenc ism. Tarisznyás Ştefan István Tarsay Ernest Ernő ref Vogeí Andrei Endre

Media Ált. oszt.

10 7 32 10 614 10 613 10 5 88 9"33 878 10 718 8 rep.—ism. 8 6 91 8 6 01 10 616 S'a retras — Kimaradt.

Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Di •. Boga Ludovic Lajos. 1. Ábrahám Árpád 10 815 Balázs Ladislaiu László 10 7-15 Boga losif József 10 8 18 Csiszér Ştefan István 10 8 13 5. Czirják Ladislau László 866 cor. — jav. Esztergály lgnaţie Ignác 10 cor. — jav. Ferencz Carol Károly 10 6 73 Keresztes Gavril Gábor 9 33 cor. — jav. Koródy Adalbert Béla 10 7 48 10. Kósa losif József 10 7-56 Löffler Vilhelm Vilmos 10 773 Márton Ioan János 10 6-74 Mihály Emeric Imre 10 7-53 Péter Anton Antal 10 633 15. Prohászka Iuliu Gyula 10 8 04 Sárossy Béla 10 819 Schmidt Ioan János 10 748 Székely Andrei András 10 7 33 Tánczos Blaziu Balázs 10 786 20. Tánczos Zoltán 10 cor. —jav. Vadász Carol Károly 10 824 Veress Andrei András 10 6-97 Zsidó Anton Antal 10 7-24

Clasa V. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Bajkó Alexandru Sándor S'a retras — Kimaradt. Bara lgnaţie Ignác 10 cor. — jav. Bartis Árpád 10 8 23 Bodó Dionisie Dénes 10 7*62 5. Boga Ladislau László 10 8 33

47 Numele elevului A tanuló neve:

Purt. Vis.

Erdélyi Adalbert Béla Erdélyi Alexandru Sándor Gegő Emeric Imre Horváth losif József 10. Lestyán Francisc Ferenc Metz losif József Minier Carol Károly Molnár Béla Nagler Ferdinánd Nándor izr. 15. Opra Pa vei Pál Rácz Grigore Gergely Sprencz Pavel Pál Szabó Vilhelm Vilmos Vogel Ştefan István

10 8 10 10 10 10 10 933 10 10 10 866 10 10

, Media Alt. oszt.

764 5 85 8-10 7-87 9 12 708 6 90 5-62 7-91 846 cor. — jav. cor. — jav. 6 80 8 69

Clasa VI. osztály Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Purman JJesiderin Dezső. Antal Gavril Gábor 10 7 28 Balázs Grigore rep. Gergely ism. 8 6 60 Baricz Béla 8-66 cor. —jav. Buszek Ladislau László 10 716 Gál losif József 9-33 7-96 Gidró Adalbert Béla 9-33 650 Horváth Martin Márton 9-33 cor.— jav Kémenes Toma Tamás 8-66 603 Mánya Ernest Ernő 8-66 5-82 Miklós Francisc Ferenc 8 706 Minier Adalbert Albert 9 33 6 04 Nuridzsány Andrei András 8 cor. — jav. Péter losif József 10 615 Popper Zoltán izr. 8 7 04 Rácz Mihail Mihály 10 603 Szán'ó Andrei Endre izr. 10 754 Szopós Adalbert Albert 8 6 10 Varga Carol Károly 6-66 5-74 Venczel Ladislau László 8 840 Vizi losif József 8 668

Clasa VII. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Borcsa Grigore Gergely. 1. Ambrus Zoltán 10 7*49 Becze Anton Antal 8 66 5 62 Birta Emeric Imre 16 7 08 Borka Emeric lmre 9 33 7 88 5 Daradics Alexe Elek 10 6 24

48 Numele elevului A tanuló neve:

Purt. Vis.

Dénes losif rep. József ism. Fodor Tiberiu Tibor Klarmann Simion Simon izr. Koncsag Frencisc Ferenc 10. Kövér Alexandru Sándor ref. Mezei Béla Nagler Enric Henrik izr. Nagy Gavril Gábor Nyáry Gheorghe György 15. Pap Ludovic rep. Lajos ism Rafain Emeric Imre Strul Izidor izr. Szántó Árpád Szopos Coloman Kálmán 20. Szömörkényi Carol Károly Tamás Andreiu Andor Venczel losif József Vischer Ştefan István

10 8 66 8-66 10 10 8-66 10 8 8 8 10 10 10 9 33 8 8 66 10 9 33

Media Ált. oszt.

614 7-47 674 6 39 596 574 6 63 6 24 6 97 5-97 7 84 8 09 9 18 6-18 6-47 5-96 9 68 635

Anul şcolar 1930-1931 iskolai év. Clasa I osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: László lgnaţie 1. András Ludovic Lajos 10 Antal Árpád 10 Antal Petru Péter 8 Bálint Árpád 9 5 Bara Iuliu Gyula 10 Bartha Iuliu Gyula 8 Bartos Iuliu Gyula 10 Barthos Ludovic Lajos 10 Biró Bela 10 10. Bogos Eugen Jenő 9 Csiki Ludovic Lajos 8 Csiszér Pavel Pál 8 66 Domokos Iuliu Gyula 10 Élthes Carol Károly 9 15. Erőss Ludovic Lajos 10 Fülöp Alexandru Sándor 9 33 György Bela 10 Hajnód losif József 9 Illyés Vartalomen-Bertalan 10 20. lmling Ferdinánd Nándor 10 Imre Gavril Gábor 10 Karda Martin Márton 10 Kóger Emeric Imre 9 33 Koncz Anton Antal 10

Ignác. 6'83 7 22 cor. — jav. 678 . 6 51 rep.—ism. 8 54 7 03 7 05 710 cor. — jav. 7 98 719 7 26 8 36 6 97 8*85 6 49 7 87 6 37 8 20 679 7 - 5l 9-85

49 Numele elevului : A tanuló neve:

Purt. Vis.

25 Kostyisák Ştefan István Kovács Rudolf Kuna Vilhelm Vilmos László Desideriu Dezső Lukács Alexandru Sándor 30. Lutsch Vilhelm Vilmos Márk Pa vei Pál Mezei losif József Nagy Gheorghe György Nagy Ladislau László 35. Naszvadi Pavel Pál ref. Orbán Ladislau László Péter Loránd Potovszki Anton Antal Reiff Aladár 40. Salamon Andrei András Sándor Ladislau László Sütő Alexandru Sándor ref. Szabó Gheorghe György Szántó Coloman Kálmán 45. Szigyártó losif József Szilágyi Ştefan István Tatár Ştefan István Vass Dionisie Dénes Weinhold Gustáv 50. Zöld Ernest Ernő ref.

10 9 10 10 10 10 8 10 10 8 633 10 9 10 8 10 10 6 10 10 9 10 8 10 9 10

Media Alt. oszt.

708 7-30 66b 6-87 cor. — jav. 8-83 635 6'91 9-03 7-12 rep — ism. 7-17 7-79 689 734 819 8-88 rep.—ism. cor. — jav. 710 7-11 7-88 cor. — jav. 6-73 7-54 7'65

Clasa II. osztály. 1.

5.

10.

15

Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Pukhárd Ioan János. Adorján Andrei András rep.—ism. 10 6-69 Ambrus Zoltán 10 7-67 András Ştefan István 10 6-74 Balázs Ladislau László 7-66 585 Botár Emeric Imre 8 rep — ism. Both Eugen Jenő 8 7 10 Cseh Nicolae Miklós rep.— ism. 7-66 6-22 Ferencz Béla 10 703 Ferencz Emil 8 633 Fodor Alexe Elek 8 6-64 Forró Ştefan István 10 7-55 Fülöp Ioan János 10 793 Füstös Ştefan István 8 715 Holló Vilhelm Vilmos 866 rep.— ism. Ikládi Iuliu Gyula 10 826 Kopasz losif József 8 7-76 Kósa Árpád 10 899

50

Numele elevului : A tanuló neve:

20.

25.

30.

35.

Purt. Vis.

Media Ált. oszt.

Lukács Zoltán 10 893 Márton Veţlav Vencel 766 cor.—jav. Minier Tiberiu Tibor 8 687 Nemes Géza ref. 8-66 cor. —jav. Paltzmann Tiberiu Tibor 10 7-39 Petres Ludovic Lajos rep.—ism. 8 6-33 Potyó Emeric Imre 8 640 Ruszuly Francisc Ferenc 10 rep.—ism. Salló Elemér 8 rep.— ism. Sándor Iuliu Gyula 8 rep.— ism. Sántus Alexe Elek 9-33 7 13 Schmidt Alexandru Sándor rep.—ism 8 6-52 Skovrán Adalbert Albert 10 8-28 Sütő Eugen Jenő ref. 8 593 Székely Ioan János 10 709 Szőcs Coloman Kálmán 10 6-50 Ulrich Ştefan István 10 8 68 Váncsa Ludovic Lajos S'a retras — Kimaradt. Veress Ştefan István 10 749 Vorzsák Ioan János 8 rep.— ism. Zsók Francisc Ferenc 10 877

Clasa III. osztály. 1.

5.

10.

15.

20.

Dirigintele clasei — Osztályfőnök : Albert Vilhelm Antal Francisc Ferenc 8G6 Antal Silvestru Szilveszter 9 33 Bors Anton Antal 933 Csata Béla 8 Csata Grigore Gergely 10 Csató Alexandru Sándor 9 33 Csiszér Aba 10 Csiszér Gavril Gábor 10 Dombi Ioan János 10 Gagyi Eugen Jenő 866 Gábosy Andrei András 10 Gál Eugen Jenő 10 György Ştefan István 10 Györpál Elemér rep. — ism 9 Györgypál Ioan János 933 Incze Gavril Gábor 10 Jánó Ştefan István 933 Kánya Ştefan István 10 Keresztes Alexandru Sándor 9-66 Koródi Anton Antal 10 Kozma losif József 8-66 Kövér Zoltán 8

Vilmos. 591 6 48 636 6 56 626 680 cor. — jav. 8 68 714 rep.—ism 663 677 701 6-67 584 7 05 6 47 7-32 cor. — jav. 8 64 669 661

5i

Numele elevului: A tanuló neve:

Kuna Ludovic Lajos rep.—ism. László Alexandru Sándor sen. idb. 25. László Alexandru iun. Sándor ifj. Nagy Adalber Albert Palkó losif József Petres Alexandru Sándor Salamon Emeric Imre 30. Silló Vilhelm Vilmos Tamás Andrei András Urszuly Ştefan István Virágh Ladislau László Weigel Francisc Ferenc

Furt. Vis.

Media Ált. oszt.

10 8 10 8 10 10 10 9 10 10 10 9

610 rep.— ism. 5*97 rep.—ism. 6*68 7'60 9*15 7*73 7-19 6 40 rep.—ism. 6 26

Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Buszéit Iuliu 1. Antal Andrei Andor 10 Csiszér Andrei Andor 9 33 Csutak Zoltán 9 33 Demény Ludovic Lajos 8 5. Dobribán Andreiu Andor 10 Dóczy Gheorghe György 10 Kicsi Adalbert Albert 8 Köllő Gavril Gábor 9.33 Lőrincz Ştefan István 8 10. Molnár Árpád 10 Potyó Francisc Ferenc 9 33 Sprencz Francisc Ferenc 10 Szabó Ignaţie Ignác 8 Szatmári Gavril Gábor 9 33 15. Száva Ioan János 10 Taisz Francisc Ferenc 10 Tarisznyás Ştefan István 8

Gyula 6'52 7 64 7-04 cor. — jav. 7'40 cor. — jav. cor. — jav. rep.— ism. cor.—jav. 770 6 53 7 08 rep.— ism. 777 7 48 7 30 rep.— ism.

Clasa V. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. Boga Ludovic Lajos. 1. Ábrahám Árpád 10 8*82 Balázs Ladislau László 9 33 7 24 Boga losif József 10 7-69 Csiszér Ştefan István 10 8*06 5. Czirják Ladislau László 10 rep.— ism. Esztergály Ignaţie Ignác 10 6 35 Ferencz Carol Károly 10 6-87 Györbiró Ştefan István 9 cor.—jav. Keresztes Gavril Gábor 9-33 cor. — jav. 10. Kósa losif József 10 7 31 4*

52

Numele elevului :

Purt.

, Media

A tanuló neve:

Vis.

Ált. oszt.

Löffler Vilhelm Vilmos Márton Ioan János Mihály Emeric Imre Péter Anton Antal 15 Prohászka Iuliu Gyula Sárossy Béla Schmidt Ioan János Székely Andrei András Tánczos Blaziu Balázs 20. Tánczos Zoltán Vadász Carol Károly Veress Andrei András Zsidó Anton Antal

10 10 10 10 9*33 10 10 933 10 10 10 10 10

744 682 703 cor. — jav. 7-46 8-47 734 6 98 742 cor. — jav. 832 6 '77 7-98

Clasa VI. osztály Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 6 42 1. Ábrahám losif József 7 Bara lgnaţie Ignác 866 cor. — jav. Bartis Árpád 866 758 Bodó Dionisie Dénes 9 33 672 5. Boga Ladislau László 9-33 7-89 Erdélyi Adalbert Béla 10 811 Erdélyi Alexandru Sándor 7 66 cor. — jav. Gegő Emeric Imre 10 7-37 Horváth losif József 10 7-61 10. Lestyán Francisc Ferenc 10 843 Metz losif József 8-33 6-89 Minier Carol Károly 8 6 71 Molnár Béla 8 rep.— ism. Nagler Ferdinánd Nándor izr. 10 7 86 15. Opra Pavel Pál 8-66 8-71 Rácz Grigore Gergely 8-66 cor. — jav. Sprencz Pavel Pál 8-66 rep.— ism. Szabó Vilhelm Vilmos 9-33 cor. - - jav. Vogel Ştefan István 866 8 30

Clasa VII. osztály. Dirigentele clasei — Osztályfőnök : Antal Aron 1. Adorján Ştefan István 8 Antal Gavril Gábor 10 Balázs Grigore Gergely 10 Baricz Béla 8 5. Buszek Ladialau László 10 Gál losif József 9 33 Gidró Adalbert Béla 10

Aron. rep.— ism. 7 94 cor. — jav. cor. — jav 748 8-47 6-25

53 Numele elevului : A tanuló neve:

Purt. Vis.

Horváth Martin Márton Kémenes Toma Tamás 10 Mánya Ernest Ernő Miklós Francisc Ferenc Minier Adalbert Albert Nuridzsány Andrei András Péter losif József 15. Popper Zoltán izr. Rácz Mihail Mihály Szántó Andrei András izr. Varga Carol Károly Venczel Ladislau László 20. Vizi losif József

10 10 766 7-33 9 33 8 10 666 10 8 33 766 866 9-33

Media Alt. oszt.

cor.— jav. 638 cor. — jav. cor. — jav. 6 63 6 48 646 7 05 cor. — jav. 7-20 6-28 893 7 94

Anul şcolar 1931 — 1932 iskolai év. Caisa I. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: László Ignaţie Ignác. 1. Állaga Francisc Ferenc fb.- -dics. b. - j ó Balázs Vejlav Vencel fb.- dics. suf.— -elégs. Bakó Gustav fb.- -dics. suf.— -elégs. Bartha luliu Gyula rep.— ism. b. —jó b. - j ó 5. Beke Ludovic Lajos f b - -dics. b -jó Benedek Edmund Ödön b. —jó cor. — jav. Bereczk Ludovic Lajos fb.- dics fb.--jel. Biró Emeric Imre fb.- -dics. b.- j ó Borbáth Béla b - j ó suf.— -elégs. 10. Búzás Béla fb.- -dics. b. - j ó Csiky Iosef József fb.- -dics. b.- j ó Csiszér Pavel Pál fb.- dics. f b - -jel. Dani Franţisc Ferenc fb.- dics. fb.--jel. Deák Franţisc Ferenc S'a retras — Kimaradt. 15. Dobay Aurel fb.- -dics. b.- j ó Domokos losif József fb.- -dics cor. — jav. Fejes Béla fb.- -dics. fb.--jel. Ferencz Ernest Ernő fb.- -dics. fb.--jel. Gagyi Pavel Pál b-jó cor. —jav. 20. Gál Franţisc Ferenc fb.- -dics. b. - j ó Gecző Coloman Kálmán f b - dics. suf —-elégs. Grollinger Ladislau László fb.- -dics. b.- j ó Imling Oscar fb.- -dics. b. —jó Jencsevics Tihamér fb.- -dics. cor. —jav. 25. Kerekes Eugen Jenő ref. fb.- -dics. b. - j ó Kovács Ludovic Lajos fb.- -dics. cor. —jav. Ladó Dionisie Dénes f b - -dics. suf.- -elégs. László Alexandru Sándor f b - -dics. fb -jel. Márkus Andrei András fb.- -dics. b. - j ó

54

Purt.

Numele elevului: A tanuló neve:

Vis.

30. Máthé Gavril Gábor Mihálcz losif József Nagy Ludovic Lajos Nyircsa Ioan János Papp Ioan János 35. Pál Dionisie Dénes Péter Nicolae Miklós Rákosy Eugen Jenő ref. Részegh Félix Rimeg Aladár 40. Salamon Ştefan István Szőke Alexandru Sándor Tamás Victor Győző Xántus Carol Károly

Media Ált. oszt.

fb—dics. fb.—jel fb —dics. b.—jó fb. - dics. suf.—elégs. S'a retras — Kimaradt, fb.—dics. fb.—jel. fb.—dics. b—jó fb.—dics. b.—jó fb.—dics. b.—jó fb.—dics. fb.— jel. fb.—dics. fb.—jel. fb — dics. fb.—jel. fb.—dics. fb.—jel. fb.—dics. b.—jó fb.—dics. b. — jó

Clasa II. osztály Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Yeéyh Alexandru Sándor. 1. András Ludovic Lajos fb.- dics. suf.— elégs. Antal Árpád fb.— dics. suf.— elégs. Antal Petru Péter fb.- dics. suf.— elégs. Ágoston Şefan István fb.- dics. cor. -— jav. 5. Ágoston Ladislau László fb.- -dics. cor. -— jav. Bara Iuliu Gyula fb.- -dics. cor. -— jav. Barthos Iuliu Gyula fb.- dics-. b.-- j ó Bálint Árpád f b - -dics. suf.— elégs. Biró Adalbert Béla fb.- -dics. b.-- j ó 10. Bogos Eugen Jenő fb.- -dics. b.-- j ó Csiky Ludovic Lajos b.-- j ó cor. — jav. Csiszér Pavel Pál fb.- dics. b.-- j ó Delbó Béla f b - dics. b.-- j ó Domokos Iuliu Gyula fb.- dics. b.-- j ó 15. Élthes Carol Károly potr.-megf . cor —jav. Erőss Ludovic Lajos fb.- dics. fb.- -jel. Fülöp Alexandru Sándor fb.- dics. b.-- j ó György Bela fb.- -dics. exc . - kit. Hajnód losif József f b - -dics. cor. —jav. 20. Illyés Vartalomen Bertalan fb.- -dics. b-- j ó Imling Ferdinánd Nándor fb.- -dics. cor.,—jav. Imre Gavril Gábor f b - -dics. fb.--jel. Karda Martin Márton f b - -dics. b.-- j ó Kóger Emeric Imre fb.- -dics. b.-- j ó 25. Kostyisák Ştefan István b.- j ó suf.— elégs. Kovács Rudolf fb.- dics. suf.— elégs. Kuna Vilhelm Vilmos fb.- -dics. cor.,—jav. László Desideriu Dezső b.—jó suf.- elégs. Lutsch Vilhelm Vilmos fb.- dics. fb.--jel.

55

Numele elevului: A tanuló neve:

Purt. Vis.

30. Malyevacz Ernest Ernő Márk Pavel Pál Mezei Iosif József Nagy Gheorghe György Orbán Ladislau László 35 Péter Loránd Potovszky Francisc Ferenc Reiff Aladár Salamon Andrei András Sándor Ladislau László 40. Szabó Gheorghe György Szántó Coloman Kálmán Szigyártó losif József Szilágyi Ştefan István Tatár Ştefan István 45. Vass Dionisie Dénes Vorzsák Ioan János rep.—ism. Weinhold Gustav Zöld Ernest Ernő ref.

Media Ált. oszt.

fb.—dics. suf.—elégs. S'a retras — Kimaradt. fb —dics. b.—jó fb.—dics. exc.—kit. fb.—dics. fb.—jel. fb.—dics. b.—jó fb—dics. b.—jó fb.—dics. b.—jó fb.—dics. fb.—jel. fb.—dics. fb.—jel. fb. —dics. cor.—jav. fb.—dics. suf.—elégs. fb. —dics. b.—jó fb.—dics b.—jó fb —dics. b.—jó fb.—dics. suf.—elégs. fb.—dics. suf.—elégs. b.—jó suf.—elégs. fb.—dics. fb.- jel.

Clasa III. osztály. • 1.

5.

10

15.

20.

Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Pulchárd Ioan János. Adorján Andrei András fb.—dics. suf.—elégs. Ambrus Zoltán fb.—dics. b —jó András Ştefan István fb.—dics. b.—jó Arató Nicolae Miklós fb.—dics. exc.—kit. Balázs Ladislau László potr.-megf rep.—ism Both Eugen Jenő fb.—dics. b.—jó Cseh Nicolae Miklós S'a retras — Kimaradt. Ferencz Béla b.—jó b.—jó Forró Ştefan István b—jó b.—jó Forró Alexandru Sándor fb.—dics. b —jó Fülöp Ioan János b.-jó b.—jó Füstös Ştefan István b.—jó b.—jó Kopacz losif József b.—jó b.—jó Kósa Árpád fb.—dics. fb.—jel. Lukács Zoltán fb.—dics. fb.-jel. Minier Tiberiu Tibor b.—jó suf. -elégs. Nagy Albert b.—jó suf.—elégs. Paltzmann Tiberiu Tibor fb.—dics. b.—jó Petres Ludovic Lajos b.—jó coi.—jav. Potyó Emeric Imre fb.—dics. suf.—elégs. Sántus Alexe Elek fb.—dics. b —jó Schmidt Alexandru Sándor b.—jó suf.—elégs. Skovrán Aladár fb.—dics. fb.—jel. Stark Tiberiu Tibor fb.—dics. b.—jó

56 Numele elevului: A tanuló neve:

Purt. Vis.

25. Sütő Eugen Jenő ref. Székely Ioan János Szőcs Coloman Kálmán Urlich Ştefan István Veress Ştefan István 30. Zsók Francisc Ferenc

Media Ált. oszt.

b.—jó suf.—elégs. fb.—dics. suf —elégs. fb.—dics. suf.—elégs. fb.—dics. fb —jel. fb.—dics. b.—jó fb.—dics. fb.—jel.

Clasa IV. osztály. 1.

5.

10.

15.

20.

Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. Antal Tiberiu Tibor fb.—dics. b.—jó Baricz Dionisie Dénes fb —dics. fb.—jel. Bors Anton Antal fb.—dics. suf.—elégs Csata Béla b.—jó b —jó Csató Alexandru Sándor tb —dics. cor. —jav. Csiszér Aba b.—jó suf.—elégs. Csiszér Gavril Gábor fb.—dics. fb—jel. Dombi Ioan János fb —dics. b.—jó Incze Gavril Gábor fb.—dics. b.—jó Keresztes Alexandru Sándor fb —dics. suf.—elégs. Koródi Anton Antal fb.—dics. fb.—jel. Kozma losif József fb.- dics. suf.—elégs. Kövér Zoltán b.— jó suf—elégs. Kuna Ludovic Lajos fb.—dics. rep.—ism. László Alexandru Sándor b.—jó cor.—jav. Lőrincz Levente b.—jó b.—jó Petres Alexandru Sándor fb.—dics. b.—jó Salamon Emeric Imre fb —dics. fb —jel. Silló Vilhelm Vilmos b —jó b.—jó Szabó lgnaţie Ignác fb.—dics. b.—jó Urszuly Ştefan Isván fb.—dics. suf.—elégs.

Clasa V. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Buszéit Iuliu Gyula. 1. Andrássy Iuliu Gyula A decedat — Meghalt. Antal Andrei Andor b.—jó suf—elégs. Balló Attila S'a retras — Kimaradt. Bánffy Nicolae Miklós fb. - dics. b.—jó 5. Csiszér Andrei Andor fb.—dics b.—jó Csutak Zoltán fb —dics. b.-jó Czirják Ladislau László b.—jó b.—jó Dobribán Andrei Andor fb.—dics. b.—jó Dóczy Gheorghe György b.—jó cor.—jav. 10. Gál Gavril Gábor fb.—dics. suf.—elégs. Keresztes Gavril Gábor b.—jó b.—jó Kicsi Adalbert Albert S'a retras — Kimaradt.

57 Purt. Vis.

Numele elevului: A tanuló neve :

Lőrincz Ştefan István Merii Ştefan István 15 Molnár Árpád Péter Mihail Mihály Potyó Francisc Ferenc Sprencz Francisc Ferenc Szatmári Gavril Gábor 20. Száva Ioan János Taisz Francisc Ferenc Gál Ştefan István gr. cat.

b.- j ó fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. b —jó b. - j ó f b - dics. b. - j ó fb.- dics.

Media Alt. oszt.

suf.—elégs. suf. — elégs. b.—jó suf.—elégs b.—jó b.—jó fb.—jel. b.—jó suf—elégs. b.—jó

Clasa VI. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. 1. Ábrahám Árpád Ágoston Zoltán Balázs Ladislau László Bara Ignaţie Ignác 5. Bálint Ioan János Boga losif József Bokor Alexandru Sándor Csákány Andrei András ref. Csiszér Ştefan István 10. Esztergály Ignaţie Ignác Fejér Nicolae Miklós Ferencz Carol Károly Ferencz Zoltán ref. Forró Ladislau László ref. 15. Hatházy Zoltán ref. Kicsid Béla Kósa losif József Lázár Iuliu Gyula Löffler Vilhelm, Vilmos 20. Márton Ioan János Máthé Edmund Ödön Mihály Emeric Imre Molnár Béla rep. — ism. Péter Anton Antal 25. Prohászka Iuliu Gyula Rácz Grigore Gergely Sárossy Béla Schiller losif József Schmidt Ioan János 30. Sprencz Pavel Pál rep. — ism. Szabó Vilhelm Vilmos rep — ism. Székely Andrei András Tánczos Blaziu Balázs

Boga Ludovic Lajos. fb.- dics. fb.--jel. b. - j ó cor.--jav. b. —jó b.-- j ó fb.- dics. suf.— -elégs. f b - dics. fb.- -jel. fb.- -dics. b. - j ó fb.- -dics. fb.- -jel. A decedat — Meghalt. fb.- -dics. f b - -jel. fb.- -dics. suf.— -elégs. fb.- -dics. b. —jó fb.- -dics b. - j ó fb.- -dics. suf.— -elégs. fb.- -dics. suf.— elégs. fb.- -dics. suf.— -elégs. b. - j ó suf —-elégs. fb.- -dics. b. —jó fb.- -dics. fb.--jel. fb.- -dics. b.—jó fb.- -dics. suf.— -elégs. fb.- -dics. suf —-elégs. f b - -dics. b. —jó f b - -dics. suf.—-elégs. fb.- •dics. suf — -elégs fb.- -dics. b.—jó b. - j ó b. - j ó fb.--dics. fb.--jel. fb.--dics. fb.--jel. fb.- -dics. b -jó fb.- -dics. b. - j ó fb.--dics. b.—jó fb.--dics. b.—jó fb.--dics. b.—jó

58

Purt. Vis.

Numele elavului: A tanuló neve:

Tánczos Zoltán 35. Vadász Carol Károly Veress Andrei András Zsidó Anton Antal

Media Á't. oszt.

fb.—dics. suf.—elégs. fb.—dics. fb.-jel. fb. —dics. suf.—elégs. fb.—dics b.—jó

Clasa VII. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Adorján Ştefan István ref. b.—jó suf—elégs. Apró Ludovic Lajos fb.—dics. suf.—elégs. Ábrahám losif József b.—jó b.—jó Bartha Dominic Domokos fb.—dics. b —jó 5. Bartis Árpád fb —dics. b.—jó Bodó Dionisie Dénes fb.—dics. b. — jó Boér Béla fb.—dics. b —jó Boga Ladislau László fb.—dics. fb.—jel. Dobos Áron fb.—dics. b. jó 10. Erdélyi Béla b.—jó fb.—jel. Erdélyi Alexandru Sándor b.—jó suf.—elégs. Fazakas Ioan János fb.—dics. b.—jó Ferencz Ferdinánd Nándor ref. fb.—dics. cor.—jav. Gábor Ladislau László b.—jó fb.—jel. 15. Gegő Emeric Imre fb.—dics. b.—jó Gyárfás Frantisc Ferenc fb.—dics. b.—jó Györbiró Eugen Jenő fb —dics. b.—jó Horváth losif József fb.—dics. b. —jó Ilyés Elemér b. jó fb.—jel. 20. Kovács Vilhelm Vilmos ref. fb.—dics. suf.—elégs. Lestyán Franfisc Ferenc fb.—dics. fb.—jel. Martini Victor Győző fb.—dics. cor.—jav. Mátyás Eugen Jenő fb.-dcs. suf.—elégs Metz losif József fb.—dics. b.—jó 25. Mikó Gavril Gábor fb—dics. b.—jó Minier Carol Károly fb —dics. b —jó Nagler Ferdinánd Nándor izr. b.—jó fb.—jel. Nagy losif József S'a retras — Kimaradt. Opra Pavel Pál b.—jó fb.—jel. 30. Papp Ştefan István S'a retras — Kimaradt. Rápolthy Ladislau László b —jó cor.—jav. Sipos Zoltán b.—jó b.—jó Szabó Ioan János fb —dics. suf.—elégs. Szigyártó Ştefan István b—jó cor.—jav. 35. Varga Ludovic Lajos b —jó suf.—elégs. Vogel Ştefan István fb.—dics. fb.—jel.

59

Anul şcolar 1932—33 iskolai év. Classa I. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök : Puhhárd Ioan János. Numele elevului: A tanuló neve:

Purt. Vis.

Antal Géza Antal Eugen Jenő Benedek Petru Péter Biró Dionisie Dénes Boga Laurenţiu Lőrinc Buszek Géza Erőss Ştefan István Ferencz losif József Fituri Tiberiu Tibor Gernárd Ladislau László Imreh Árpád Kedves Zoltán Kiss Pavel Pál Koncsag Carol Károly 15. Kristó Gavril Gábor László Alexandu sen. Sándor idb. László Alexandru iun. Sándor ifj. Magyari Eugen Jenő Mánya Cristifir Kristóf 20. Mezei Ladislau László Mészáros Eugen Jenő Orbán Ştefan István Ördög Francisc Ferenc ref Papp Alexandru Sándor Rancz Moise Mózes Simó Martin Márton Szász Emeric Imre Szebeny Anton Antal Vitos Ştefan István Vizi Zoltán

fb.- dics. fb.- -dics. fb.- dics. fb.- dics. b. —jó fb.- dics. fb.- dics. b.- j ó b. - j ó fb.- dics. fb.- -dics. fb.- dics. f b - dics. tb.--dics. fb.- dics. f b - dics. b. - j ó fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics. b. - j ó fb.- -dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics. fb.- -dics.

, Media Ált. oszt.

suf —-elégs. cor. —jav. b. - j ó fb.--jel. suf.— elégs. fb.- -jel. fb.--jel. suf —-elégs. b. - j ó f b - -jel. fb.--jel. suf.— -elégs. b. - j ó fb.--jel. b, - j ó b —jó suf.— -elégs. fb.--jel. fb.--jel. b. —jó b. - j ó b. —jó b. —jó cor -—jav. cor.-—jav. fb.--jel. suf.- -elégs. cor-—jav. cor.-—jav. suf.- -elégs.

Clasa II. osztály. Dirigintele claser — Osztályfőnök: László Ignaţie Ignác. fb.- -dics. b.—jó 1. Állaga Francisc Ferenc b —jó suf.—elégs. Bakó Gusztáv ref. b —jó suf.—elégs. Balázs Vetlav Venczel b —jó b.—jó Bartha Iuliu Gyula fb.- dics. fb.—jel. 5. Beke Ludovic Lajos b —jó rep.—ism. Benedek Edmund Ödön fb.- dics. fb.—jel. Bereczk Ludovic Lajos fb.- dics. b.—jó Biró Emeric Imre b —jó suf.—elégs. Borbáth Béla

60 Numele elevului: A tanuló neve:

Purt.

10. Búzás Béla Csiszér Pavel Pál Dani Francisc Ferenc Dobay Aurel Domokos losif József 15. Fejes Béla Ferencz Ernest Ernő Gagyi Pavel Pál Gál Francisc Ferenc Gecző Coloman Kálmán 20. Grollinger Ladislau László Imling Oszkár Jencsevics Tihamér Kerekes Eugen Jenő ref. Kovács Ludovic Lajos 25. Ladó Dionisie Dénes László Alexandru Sándor Márkos Andrei András Máthé Gavril Gábor Mihálcz losif József 30 Nagy Ludovic Lajos Papp Ioan János Péter Nicolae Miklós Rákossy Eugen Jenő ref. Részegh Félix 35. Rimeg Aladár Ruszuly Francisc Ferenc Salamon Ştefan István Szőke Alexandru Sándor Tamás Victor Győző 40. Xántus Carol Károly

Vis. b. —jó fb.- dics. fb.- dics. f b - dics. fb.- dics. f b - dics. fb.- dics. b. - j ó fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. íb.--dics. fb.- dics. b —jó b. - j ó fb.- •dics. f b - -dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics. fb.- dics. f b - -dics. fb.- dics.

, Media Ált. oszt.

cor.-- jav. fb.- -jel. fb.- jel. cor.--jav rep. —ism. b.-- j ó f b - -jel. rep —ism. suf.— elégs. b.-- j ó b. - j ó suf.— elégs. cor.-—jav. suf —-elégs. rep.-—ism. suf.— -elégs. fb.--jel. f b - -jel. b. —jó suf —•elégs. suf.- elégs. fb.--jel. b. - j ó b. - j ó exc —kit. fb.--jel. b. - j ó exc. -kit. fb.--jel. suf.— -elégs. suf- -elégs.

Clasa III. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Veéyli Alexandru Sándor. 1. András Ludovic Lajos fb.—dics. suf.—elégs. Antal Árpád fb.--dics. suf.—elégs. Ágoston Ladislau László b.—jó rep.—ism. Balázs Ladislau László rep.—ism. b —jó cor.—jav. 5 Bara Iuliu Gyula fb.—dics. suf —elégs. Bálinth Árpád fb.—dics. b.—jó Biró Béla fb —dics. b.—jó Bogos Eugen Jenő f3.—dics. cor.—jav. Cseh Nicolae Miklós S'a retras — Kimaradt. 10. Csiky Ludovic Lajos b.—jó cor.—jav. Csiszér Pavel Pál fb.—dics. suf.—elégs. Erőss Ludovic Lajos fb.—dics. b.—jó

61 Numele elevului: A tanuló neve:

15.

20.

25.

30.

35.

40.

Purt. Vis.

Éltlies Carol Károly Fülöp Alexandru Sándor György Béla Györgyjakab Ladislau László ref. Hajnód losif József Ilyés Vartoloman Bertalan Imling Ferdinánd Nándor Imre Gavril Gábor Kóger Emeric Imre Kostyiság Ştefan István Kovács Rudolf Kuna Vilhelm Vilmos László Desideriu Dezső Lutsch Vilhelm Vilmos Mezei losif József Nagy Gheorghe György Orbán Ladislau László Péter Loránd Potovszky Anton Antal Reiff Aladár Salamon Andrei András Sándor Ladislau László Szántó Coloman Kálmán Szigyártó losif József Szilágyi Ştefan István Tatár Ştefan István Vass Dionisie Dénes Vorzsák Ioan János Weinhold Gustav Zöld Ernest Ernő ref.

b. - j ó fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. b -jó fb.- dics. f b - dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- dics. fb.- dics. f b - dics. fb.- dics. b. —jó fb.- -dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics. fb.- -dics. f b - -dics. b.—jó f b - -dics.

. Media Alt. oszt.

rep.--ism. sut.—-elégs. fb.--jel. b. - j ó cor. —jav. b. —jó rep. - ism. f b - -jel. b. - j ó cor.-—jav. suf —-elégs. suf.- elégs. suf.— -elégs. b. —jó suf.— -elégs. fb.--jel. b.—jó cor. —jav. suf. --elégs. suf.—-elégs. suf.—-elégs. fb.--jel. b.—jó suf.—-elégs. b. - j ó suf.- -elégs. cor.-—jav. rep. —ism. b.—jó b. - j ó

Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Am/i Dionisie Dénes. 1. Adorján Andrei András fb.—dics. suf.—elégs. Ambrus Zohán fb.—dics. b.—jó András Ştefan István fb.—dics. b.—jó Both Eugen Jenő fb.—dics. suf —elégs. 5 Ferencz Béla b—jó suf—elégs. Forró Ştefan István fb.—dics. b.—jó Forró Alexandru Sándor ref fb —dics. suf.—elégs. Fülöp Ioan János fb.— dics. b.—,ó Füstös Ştefan István fb.—dics. suf. —elégs. 10. Kopacz Iosif József b.—jó b.—jó Kósa Árpád fb.—dics. fb.—jel. Lukács Zoltán fb.—dics. fb.—jel. László Alexandru Sándor rep.—ism. fb.— dics. suf.—elégs

62 Numele elevului: A tanuló neve :

Purt. Vis

Paltzmann Tiberiu Tibor Petres Ludovic Lajos Potyó Emeric Imre Sántus Alexe Elek Skovrán Albert Sütő Eugen Jenő ref. Székely Ioan János Ulrich Ştefan István Veress Ştefan István Zsók Francisc Ferenc

fb.- dics. b. - j ó fb.- dics. fb.- dics. fb.- dics. fb.- •dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics. fb.- dics.

Media Alt. oszt.

suf.— elégs. suf.— -elégs. suf. - elégs. b. - j ó fb.- -jel. suf.— -elégs. suf. --elégs. b. - j ó b —jó fb.- -jel.

Clasa V. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. 1. Antal Tiberiu Tibor fb.- -dics. suf.- - elégs. Baricz Dionisie Dénes fb.- -dics. b.—jó Csata Béla b. —jó cor. —jav. Csató Alexandru Sándor fb.- dics. suf.- -elégs. 5. Csiszér Gavril Gábor fb.- -dics. b. —jó Czompó Ştefan István fb.- -dics. fb.--jel. Dombi Ioan János b,- j ó suf.- -elégs. Hodor Blasiu Balázs fb.- -dics. b.—jó Incze Gavril Gábor fb - dics. b. —jó 10. Kemény Ladislau László izr. fb.- dics. exc. —kit. Koródy Anton Antal b. —jó b. —jó Kovács losif József rep — ism. b.—jó suf.- -elégs. Kozma losif József f b - dics. cor -—jav. Kövér Zoltán fb.- -dics. suf.- -elégs. 15. Lőrincz Levente b.—jó b. —jó Márton Andrei Andor fb. - dics. rep.—ism. Molnár Oszkár fb.- dics. b. —jó Petres Alexandru Sándor b. - j ó cor.-—jav. Salamon Emeric Imre fb.- dics. fb.--jel. 20. Silló Vilhelm Vilmos b. —jó cor. — jav. Szabó lgnaţie Ignác fb.- -dics. suf.- elégs.

Clasa VI. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 1. Antal Andrei Andor b.—jó cor.—jav. Bánffy Nicolae Miklós fb.—dics. suf.—elégs. Csiszér Andrei Andor fb—dics. b.—jó Czirják Ladislau László b —jó cor.—jav. 5. Dobribán Andrei Andor fb.—dics. suf.—elégs. Dóczy Gheorghe György b —jó suf —elégs. Gál Gavril Gábor fb.—dics. suf.—elégs. Gál Ştefan István gr. cat. b —jó b —jó

(>3

Numele elevului: A tanuló neve:

Purt. Vis.

Keresztes Gavril Gábor 10. László losif József rep. — ism. Lőrincz Ştefan István Márton Emeric Imre Merii Ştefan István Molnár Árpád 15. Péter Mihail Mihály Potyó Francisc Ferenc Sprencz Francisc Ferenc Szatmáry Gavril Gábor Száva Ioan János

b. —jó fb.— dics. b —jó fb.- dics. fb.- dics. fb.- -dics. fb.- -dics. f b - -dics fb.- dics. b.—jó fb.- dics.

Media Alt. oszt.

suf.—elégs. suf.—elégs. cor.—jav. rep.—ism. suf.—elégs. b.—jó cor.—jav. suf. —elégs. suf.—elégs. b.—jó b.—jó

Clasa VII. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. Boga Ludovic Lajos. fb.- dics. fb.—jel. 1 Ábrahám Árpád Ágoston Zoltán f b - dics. cor.—jav. Bálás Ladislau László fb.- dics. b.—jó Bara lgnaţie Ignác b. - j ó cor.—jav. 5. Bálinth Ioan János fb.- •dics. fb.—jel. Boga losif József fb.- dics. b.—jó Bokor Alexandru Sándor fb.- dics. fb.—jel. Csiszér Ştefan István _ fb.- -dics. fb.—jel. Esztergály lgnaţie Ignác fb.- dics. suf.—elégs. 10 Ferencz Carol Károly fb.- -dics. b . - jó Ferencz Zoltán ref. fb.- dics. cor.—jav. Forró Ladislau László ref. fb.- dics. rep.--ism. Hatházi Zoltán ref. fb - dics. cor.—jav. Kicsid Géza fb.- -dics. cor.—jav. 15. Kósa losif József fb.- -dics. b.—jó Lázár Iuliu Gyula fb --dics. fb. —jel. Löffler Vilhelm Vilmos fb.- -dics. b.—jó Márton Ioan János fb.- dics. suf —elégs. Máthé Edmund Ödön S'a retras — Kimaradt. 20. Mihály Emeric Imre f b - -dics. b —jó Molnár Béla fb.- -dics. suf.—elégs. Péter Anton Antal fb.- dics. suf.—elégs. Prohászka Iuliu Gyula f b - -dics. b.—jó Rácz Grigorie Gergely fb.- -dics. b —jó 25. Sárossy Béla fb.- -dics. b.—jó Schiller losif József fb.- dics. fb —jel. Schmidt Ioan János fb.- -dics. b.—jó Sprencz Pavel Pál f b - -dics. b.—jó Szabó Vilhelm Vilmos fb.- -dics. cor.— jav. 30. Székely Andrei András b. —jó b.—jó Tánczos Blasiu Balázs fb.- -dics. b.—jó Tánczos Zoltán fb.- -dics. rep.—ism.

64 Numele elevului: A tanuló neve:

Purt. Vis.

Vadász Carol Károly Veres Andrei András 35. Zsidó Anton Antal

Media

Ált. oszt.

fb.—dics. fb.—jel. fb.—dics. suf.—elégs. fb.—dics. b.—jó

Anul şcolar 1933-34. iskolai év. Clasa I. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Borcsa Grigore 1. András Blaziu Balázs 10 András Ladislau László 8 Andrássy Ludovic Lajos 10 Antal Adolf 10 5. Antal losif József 10 Balásy Béla 10 Becze Ludovic Lajos 10 Biró Gheorghe György 8 Biró Iuliu Gyula 10 10. Bodó Dionisie Dénes 10 Bogos Ernest Ernő 10 Borcsa Dionisie Dénes 10 Öotár Attila 10 Botár Blaziu Balázs 10 15. Botár Levente 10 Csutak losif József 10 Elek Ioan János ref. 10 Elekes Martin Márton 10 Erőss Ioan János 10 20. Farkas Gavril Gábor 10 Fejér Ştefan István 10 Forró Tiberiu Tibor ref. 10 Fülöp Coloman Kálmán 10 Gaál Andrei András rep. — ism. 10 25. Gál Francisc Ferenc 10 Gál Emeiic Imre 10 Gábor Ludovic Lajos 10 János Pavel Pál 10 Györgypál Carol Károly 10 30. Kanabé Andrei András 8 Kedves Ladislau László 10 Kelemen Emeric Imre 10 Kerekes losif József ref. 8 Kertész Zoltán 10 35. Koródy Francisc Ferenc 10 Kósa Ladislau László 10 Kósa Alexandru Sándor 10 Lakatos Pavel Pál 10 László Anton Antal 10

Gergely. 8-67 774 7-55 7-23 687 811 8— 660 9 27 8 22 cor. — jav. 7-28 8-27 7 29 9-39 7 61 666 776 803 740 733 cor. — jav. cor. — jav. 708 6 83 6-91 cor. — jav. 919 7-38 rep.—ism. rep.— ism. cor. — jav. 6-86 7-99 7-40 8-64 6 79 779 903

40. Márton Botond Miklós Carol sen. Károly idb. Miklós Carol iun. Károly ifj. Nagy Coloman Kálmán Orbán losif József 4^ Pál Gavril Gábor Petres losif József Prohászka Géza Sárosi Ottó Ştefan losif József 50 Szakács Andrei András Szántó Laurenţiu Lőrinc Tamás losif József Tarisznyás Ioan János Veress Béla ref. 55. Vorzsák Ludovic Lajos Zakariás Ştefan István

10 8 10 10 10 10 10 10 8 10 10 10 10 10 10 10 8

8-81 6-92 rep.— ism. cor. — jav. 7-58 706 rep.—ism. 7-62 7-42 8-83 7-93 8-10 7-89 6Ő4 6-98 709 786

Clasa II. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Pulchárd Ioan János. 1. Antal Géza 10 724 Antal Eugen Jenő 10 cor. —jav. Benedek Edmund Ödön rep.—ism. 6 6-12 Benedek Petru Péter 10 7-62 5. Biró Dionisie Dénes 10 846 Boga Laurenţiu Lőrinc 8 cor. — jav. Buszek Géza 10 913 Erőss Ştefan István 10 8-72 Fituri Tiberiu Tibor 8 719 10. Gernárd Ladislau László 10 8-63 Imreh Árpád 7-58 10 Jencsevics Tihamér rep.— ism. 10 639 Kedves Zoltán 10 616 Kiss Pavel Pál 8 6-65 15. Koncsag Carol Károly 10 9-54 Kristó Gavril Gábor 10 7-21 László Alexandu sen. Sándor idb. 10 7-12 László Alexandru iun. Sándor ifj. 8 cor. — jav. Magyari Eugen Jenő 10 8-23 20. Mánya Cristofor Kristóf 10 8-96 Mezei Ladislau László 10 7-29 Mészáros Eugen Jenő 10 7-93 Orbán Ştefan István 8 6-63 Ördög Francisc Ferenc ref. 10 7-27 25. Papp Alexandru Sándor 10 6 32 Rancz Moise Mózes 8 rep.—ism. Simó Martin Márton 10 904 Szász Emeric Imre 10 6-64 5

66

Numele elevului: A tanuló neve:

Szebeny Anton Antal 30. Vizi Zoltán

Purt. Vis.

. Media Ált. oszt.

10 8

cor.— jav. cor.— jav

Clasa III. osztály. 1.

5.

10.

15.

20.

25.

30

Dirigintele clasei — Osztályfőnök: László lgnaţie Ignác. Antal Petiu Pder 8 6 31 Bakó Gusztáv ref. 8 619 Bartha Iuliu Gyula 10 6 63 Beke Ludovic Lajos 10 7 77 Bereczk Ludovic Lajos 10 8-10 Biró Emeric Imre 10 6 87 Borbáth Béla 8 cor.—jav. Csiszér Pavel Pál 10 8 56 Dani Francisc Ferenc 10 8 34 Dobay Aurel 8 cor. — jav. Ferencz Ernest Ernő 10 8.97 Gál Francisc Ferenc 10 6 36 Gecző Coloman Kálmán 10 6 63 Grollinger Ladislau László 8 7* 15 Imliíig Oszkár 10 6 36 Kerekes Eugen Jenő ref. 8 cor. — jav. Ladó Dionisie Dénes S'a retras — Kimaradt. László Alexandru Sándor 10 8 64 Márkos Andrei András 10 8 08 Máthé Gavril Gábor 8 7 22 Mihálcz losif József 10 cor — jav Nagy Ludovic Lajos 8 rep.— ism. Papp Ioan János 10 8 51 Pál Francisc Ferenc 10 rpp.— ism. Péter Nicolae Miklós 10 7*32 Rákossy Eugen Jenő ref. 8 6 65 Részegh Félix 10 9 21 Rimeg Aladár 10 8 93 Salamon Ştefan István 10 9*17 Szabó Gheorghe György 10 cor.— jav. Szőke Alexandru Sándor 10 7 33 Tamás Victor Győző 8 6 25 Xántus Carol Károly 10 6 35

Clasa IV. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Angi Dionisie Dénes. 1. András Ludovic Lajos 10 7-10 Antal Árpád 10 6 83 Balázs Ladislau László 6 cor. — jav. Bara Iuliu Gyula 10 6 24

Mumele elevului

Purt. Vis.

A tanuló neve:

5 Bálinth Árpád Biró Béla Bogos Eugen Jenő Csiky Ludovic Lajos Csiszér Pavel Pál 10. Erőss Ludovic Lajos Fülöp Alexandru Sándor György Béla Hajnód losif József Ilyés Vartalomen Bertalan 15. Imreh Gavril Gábor Kóger Emeric Imre Kovács Emil Kovács Rudolf Kuna Vilhelm Vilmos 20. László Desideriu Dezső Lutsch Vilhelm Vilmos Mezei losif József Nagy Gheorghe György Orbán Ladislau László 25. Péter Loránd Potovszky Anton Antal Reiff Aladár Sándor Ladislau László Szakács Alexandru Sándor rep.-- ism. 30. Szántó Coloman Kálmán Szigyártó losif József Szilágyi Ştefan István Tatár Ştefan István Vass Dionisie Dénes 35. Weinhold Gustav Zöld Ernest Ernő ref.

8 10 8 8 10 10 8 10 8 8 10 10 10 8 10 8 10 10 10 10 6 10 10 10 10 10 10 10 10 10 8 10

Media Ált. oszt.

630 7-11 6-12 rep.— ism. 698 8-58 cor. — jav. 920 rep.— ism. 6-34 9 08 8-74 657 6 28 6-71 cor. — jav. 718 6-79 9-49 8-29 rep.— ism. 706 6-91 8 76 6-35 6 98 6-93 7-42 6-89 6-29 662 8 55

Clasa V. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. 1. Ambrus Zoltán 8 707 Balogh Zoltán 10 712 Bratyinka Eugen Jenő 10 9-49 Csiszér Aba 8 cor. — jav. 5. Forró Alexandru Sándor ref 10 7-05 Fülöp Ioan János 10 6-94 Füstös Ştefan István 8 cor. — jav. Héjjá Ioan János 10 666 Kopacz losif József 8 6-61. 10. Kósa Árpád 10 8-79 Morvay Andrei Endre 10 8-25 5*

58 Numele elevului: A tanuló neve :

Purt. Vis.

Paltzmann Tiberiu Tibor Rettegi Ludovic Lajos Sántus Alexe Elek 15 Skovrán Adalbert Albert Sütő Eugen Jenő ref. Szirkovics Ştefan István Ulrich Ştefan István Zsók Francisc Ferenc

Media Ált. oszt.

S'a retras — Kimaradt. 10 7 28 10 cor. — jav. 10 8 46 8 cor. — jav. 10 6-49 10 cor. — jav. 10 860

Clasa VI. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Veéyh Alexandru Sándor. 1. Antal Tiberiu Tibor 8 cor. —jav. Baricz Dionisie Dénes 8 7-20 Csató Alexandru Sándor 8 cor. — jav. Csiszér Gavril Gábor 10 788 5. Czompó Ştefan István 10 8-42 Dombi Ioan János 8 cor — jav. Hodor Blasiu Balázs 10 762 Incze Gavril Gábor 10 7 86 Kemény Ladislau László izr. 10 921 10 Kövér Zoltán 8 rep.— ism. Lőrincz Levente 8 712 Molnár Oszkár 8 795 Petres Alexandru Sándor 8 cor. — jav. Salamon Emeric Imre 10 915 15. Szabó lgnaţie Ignác 8 cor. — jav Szeredy Ervin 10 682

Clasa VII osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: l)r. Csipak Luduvte Lajos. cor.— jav. 8 1. Antal Andrei Andor Bánffy Nicolae Miklós 10 cor. — jav. Csiszér Andrei Andor 10 701 Czirják Ladislau László 8 6-52 5. Dobribán Andrei Andor 10 cor — jav. Dóczy Gheorghe György 10 8 03 Forró Ladislau László rop —ism. ref. 10 724 Gál Gavril Gábor 10 cor — jav. Gál Ştefan István gr cat. 8 7-72 10. Keresztes Gavril Gábor 8 cor — jav. László losif József 10 655 Lőrincz Ştefan István 10 723 .Máthé Edmund Ödön 10 cor. — jav. Molnár Árpád 10 7 15 15. Péter Mihail Mihály 10 686

69 Numele elevului: A tanuló neve:

Purt. Vis.

Media Ált. oszt.

Potyó Francisc Ferenc Sprencz Francisc Ferenc Szatmáry Gavril Gábor Száva Ioan János 20. Szirkovics losif József Tánczos Zoltán rep.— ism.

10 10 6 10 10 10

cor. — jav. cor.—jav. 7 65 7 94 716 cor. — jav.

Anul şcolar 1934—35. iskolai év. Clasa I. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Albert Vilhelm Vilmos. 1. Albert Blaziu Balázs 8 cor.— jav. Bajna Tiberiu Tibor 10 cor.—jav. Balási Eugen Jenő 10 7 83 Balázs Béla 10 8 08 5. Bartha Béla 10 cor. — jav. Bartók Alexandru Sándor 10 6 78 Biró Gavril Gábor 10 6 78 Biró Ladislau László sen. id. 10 7*10 Biró Ladislau László iun ifj. 10 7'17 10. Csibi Carol Károly 10 cor.— jav. Csóti Géza 10 8 50 Darvas Béla 10 6 89 Dájbukát Ştefan István 10 cor. — jav. Domokos Ladislau László 10 cor. — jav. 15. Elekes Andrei András 10 7 08 Gál losif József sen. id. 10 6 68 Gál losif József jun. ifj. 8 cor. — jav. Gecző losif József 10 7 30 Gecző Ludovic Lajos 10 6 95 20 Gergely Ludovic Lajos 10 6 41 Gidró Vasile László 10 7*64 Jártó Gavril Gábor 10 7 76 Józsa losif József 10 cor. — jav. Kedves Ladislau László 10 cor. — jav. 25. Keresztes Zoltán 10 7 36 Kiss Ştefan István 8 7 49 Kósa Vilhelm Vilmos 10 cor.— jav. Kőszegi Carol Károly 10 7 81 László Gavril Gábor 10 8 95 30. Mánya Zoltán 10 7 25 Márkos Zoltán 10 6 08 Márton Barnabás 10 8 31 Mezei Ladislau László 10 cor. — jav. Miklós Carol Károly 10 6 51 35 Miklós Pavel Pál 10 7 06 Morvay Ştefan István 10 cor.— jav.

70 Numele elevului: A tanuló neve:

40.

45.

50.

55.

Purt. Vis.

Orbán Andrei András Orbán Francisc Ferenc Para Ladislau László Pál losif József Petres losif József Petres Ludovic Lajos Péter Gavril Gábor Péter Alexandru Sándor Péter Teodor Tivadar Reiff Ioan János Salamon Zoltán Skovrán Aladár Ştefan Ladislau László Száva Ladislau László Tőrök Francisc Ferenc Ugrón Ioan János Vámszer Géza Veres Árpád Watzel Ioan János

Media Ált. oszt.

10 7-58 10 665 10 745 S'a retras —- Kimaradt. 10 646 8 7-28 10 7-77 10 7-94 10 cor. — jav. 10 865 10 cor. — jav. 10 8-80 10 7-81 10 6i5 10 7-71 10 8-12 10 7-77 8 cor. — jav. 6 cor. — jav.

Clasa II. osztály 1.

5.

10.

15.

20.

Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Buszeh Iuliu Gyula András Blaziu Balázs 10 906 András Ladislau László 10 7-27 Andrássy Ludovic Lajos 10 7-29 Antal Adolf 10 6-87 Balásy Béla 10 7-95 Becze Ludovic Lajos S'a retras -- Kimaradt. Biró Gheorghe György 8 cor. — jav. Biró Iuliu Gyula 10 9 05 Bodó Dionisie Dénes 10 792 Bogos Ernest Ernő 8 cor. — jav. Borcsa Dionisie Dénes 10 6-57 Botár Attila 10 911 Botár Blaziu Balázs 10 cor. — jav. Botár Levente 10 9-31 10 722 Elekes Martin Márton Erőss Ioan János 10 793 Farkas Gavril Gábor 8 725 Fejér Ştefan István 8 659 Ferencz losif József 8 rep.—ism Forró Tiberiu Tibor ref. 8 cor. — jav. Fülöp Coloman Kálmán 10 rep.— ism. Gaál Andrei András 8 610 Gál Francisc Ferenc 10 651 Gál Emeric Imre 10 cor. —jav.

71 Numele elevului: A tanuló neve:

Purt.

25. Gábor Ludovic Lajos Györgypál Carol Károly János Pavel Pál Kelemen Emeric Imre Kerekes losif József ref. 30. Kertész Zoltán Kósa Ladislau László Kósa Alexandru Sándor Lakatos Emeric Imre Lakatos Pavel Pál 35. László Anton Antal Márton Botond Orbán losif József Pál Gavril Gábor Prohászka Géza 40. Sárosi Ottó Ştefan losif József Szakács Andrei András Szántó Laurenfiu Lőrinc Tamás losif József 45. Tarisznyás Ioan János Veress Adalbert Béla ref. Vorzsák Ludovic Lajos

Media

Vis.

Alt. oszt.

8 10 10 8 8 10 10 8 10 10 10 10 8 10 10 6 10 10 8 8 10 8 10

cor. — jav. cor. — jav. 942 cor. — jav. cor. — jav. 737 8-70 cor. — jav. cor. — jav. 640 905 915 cor. — jav. 7-27 740 708 8-80 7-93 7-19 6-98 6 54 5-86 649

Clasa III. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Pulchárd Ioan János. 10 1. Antal Géza T34 Antal Eugen Jenő 6 cor. — jav. Benedek Petru Péter 8 cor. — jav. Biró Dionisie Dénes 10 831 5. Boga Laurenfie Lőrinc 6 rep.— ism. Buszek Géza 10 8-73 Erőss Ştefan István 10 845 Fitori Tiberiu Tibor 8 7-40 Gernárd Ladislau László 10 8-42 10. Imre Árpád 10 707 Kedves Zoltán 10 cor. — jav. Kiss Pavel Pál 10 717 Koncsag Carol Károly 10 948 Kristó Gavril Gábor 10 690 15. László Alexandru sen. Sándor id. 10 6-77 László Alexandru iun. Sándor ifj. 8 cor. —jav. Magyari Eugen Jenő 10 8-70 Mánya Cristofor Kristóf 10 761 Mészáros Eugen Jenő 10 764 20. Nagy Ludovic Lajos 8 619

72 Numele elevului: A tanuló neve:

Purt.

Orbán Ştefan István Ördög Francisc Ferenc ref. Papp Alexandru Sándor Pál Francisc Ferenc 25. Simó Martin Márton Szász Emeric Imre Szebeny Anton Antal Vizi Zoltán

10 10 8 10 10 10 8 6

Vis.

Media Ált. oszt.

6*87 656 cor. — jav, cor. — jav. 8-84 603 rep.— ism 589

Clasa IV. osztály. 1.

5.

10.

15.

20.

25.

Dirigintele clasei — Osztályfőnök: László Ignaţie Ignác. Antal Petru Péter 10 cor. — jav. Bakó Gustav Gusztáv 10 623 Bartha Iuliu Gyula 8 5-97 Beke Ludovic Lajos 10 676 Bereczk Ludovic Lajos 10 866 Biró Emeric Imre 8 5-93 Borbáth Béla 8 rep. — ism. Csiky Ludovic Lajos 8 6-54 Csiszér Pavel Pál 10 880 Dani Francisc Ferenc 10 765 Dobay Aurel 10 cor. — jav. Ferencz Ernest Ernő 8 8-39 Gál Francisc Ferenc 10 cor. — jav. Gecző Coloman Kálmán 10 cor. — jav. Imling Oscar Oszkár 10 6-21 Kerekes Eugen Jenő ref. 10 6-18 László Alexandru Sándor 10 8-75 Márkos Andrei András 10 7-59 Nagy Ludovic Lajos ref. 8 6-43 Papp Ioan János 10 816 Péter Loránd Lóránt 8 5-84 Péter Nicolae Miklós 10 6 98 Rákosy Eugen Jenő ref. 8 cor. — jav. Részegh Félix 10 919 Rimeg Aladár 10 7-73 Salamon Ştefan István 10 9-44 Szeredy Emil 10 7-32 Szőke Alexandru Sándor 10 7-53 Tamás Victor Győző 8 cor. — jav.

Clasa V. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Angi Dionisie Dénes. 1. Adorján Andrei András 10 6 70 András Ludovic Lajos 10 6 57

73

Numele elevului: A tanuló neve:

Purt.

, Media Alt. oszt.

8 8 10 10 10 10 10 10 10 10 8 10 10 10 10 10 10

cor. — jav. cor. — jav. 658 545

Vis.

Bogos Eugen Jenő Cseh Sigismund Zsigmond ref. 5 Csiszér Pavel Pál Dávid Ştefan István Erőss Ludovic Lajos György Adalbert Béla Kemény Béla izr. 10. Kemény Ştefan István izr. Kóger Emeric Imre ref. Kuna Vilhelm Vilmos Mihály losif József Nagy Gheorghe György 15. Orbán Ladislau László Sándor Ladislau László Szakács Alexandru Sándor Szilágyi Ştefan István Zöld Ernest Ernő ref.

8*68

901 734 867 844 631 cor. — jav. 9-56 7-81

816 6 47 722 809

Clasa VI. osztály. 1.

5.

10.

15.

Dirigentele clasei — Osztályfőnök: Antal Aron Áron. Ambrus Ladislau László 8 739 Ambrus Zoltán 8 6-36 Balogh Zoltán 10 633 Bratyinka Eugen Jenő 10 946 Csiszér Aba 10 cor. — jav. Forró Alexandru Sándor ref. 10 662 Fülöp Ioan János 10 634 Füstös Ştefan István 8 cor. — jav. Héjjá Ioan János 10 6-03 Kádár Alexandru Sándor 10 6 78 Kósa Árpád 10 850 Morvay Andrei Endre 10 7-42 Rettegi Ludovic Lajos 8 658 Skovrán Adalbert Albert 10 788 Sütő Eugen Jenő ref. 8 rep.—ism. Szirkovics Ştefan István 10 cor. —jav. Ulrich Ştefan István 10 7 04 Zsók Francisc Ferenc 10 828

Clasa VII. osztály. Dirigintele clasei — Osztályfőnök: Dr. Csipak Ludovic Lajos. 7-94 10 1. Baricz Dionisie Dénes Bogdánffy Gavril Gábor 10 cor. — jav. Csató Alexandru Sándor 10 cor. — jav. Czinczel Adalbert S'a retras — Kimaradt.

74 Numele elevului: A tanuló neve:

Purt. Vis.

Media Ált. oszt.

5 Dombi Ioan János Érczy Teodor Tivadar Hodor Blaziu Balázs Incze Gavril Gábor Kemény Ladislau László izr, 10. Keresztes Andrei András Lőrincz Levente Márdirosz Ioan János Molnár Oszkár Pakó Ştefan István 15. Salamon Emeric Imre Szeredy Ervin

8 10 10 10 10 10 8 8 10 10 10 10

6 93 740 712 7 73 909 cor. — jav, 701 cor. — jav. 808 6 66 9 01 719

75

X. Date statistice despre elevii pro 1 9 - 3 . Statisztikai kimutatás az 1 9 3 0 - i k iskolai évről. Clasa osztály | h1. 11. > k

1. După număr: Szám szerint: 2. După religie: Vallás szerint: 3. bupá cetăţenie Allampolg saerlnt

4. După domiciliu : Lakóhely szerint: 6. Dupi naţionalitate : Nemaetlség saerlnt:

6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülők foglalkozása szerint :

7. După vârstă: Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: V.

După progre* ín stndll : Tanulmányi előmenetel saerlnt:

Blevll ordinari Bendes tanalók

Tabloul elevilor A tanulók kimutatása înscrişi — Beíratott S'au retras — Kimaradt Decedaţi — Meghalt S'au clasificat — Elbíráltatott Greco cat. — Görög katolikus . Rom. cat. — Római „ Reformaţi şi Luterani — Református és luteránus Unitari — Unitárius Izraeliţi — Zsidó Cetăţeni români Román állampolgár Din localitate — Helybeli . Din judeţ — Megyebeli Din alte părţi ale ţării Tartománybeli Români — Román Maghiari — Magyar Evrei — Zsidó Agricultori — Kisbirtokos . Industriaşi — Iparos. Comercianţi — Kereskedő Profesori -- Tanár Cantor-lnvăţători — Kántor-tanító Funcţionari — Hivatalnok . Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11-12 ani — éves 13—14 ani — éves 15 — 16 ani — éves 17—18 ani — éves 19—20 ani — éves 21 ani — éves Foarte bună — Dicséretes Bună - Jó Potrivită — Megfelelő S'au retras şi decedaţi :*) Kimaradt, meghalt :*) Promovaţi — Előlép — — Corigenţi — Javít — — Repetenţi — Ismétlő — — S'au retras (şi decedaţi .•*) Kimaradt (meghalt :*) — -

0 ™

e-o

38 40 41 24 19 20 23 205 3 4 6 1 1 15 1 1 34 36 35 ?3 18 20 23 189 205 36 4039 24 18 18 19 194 2 2 1 5 1 2 3

6 205

38 40 41 24 19 20 23j 205 205 4 7 8 4 6 10 9 26 26 29 16 11 9 10 127 8 7 4 4 2 1 4 30 205 38 40 41 24 18 18 20 199 1 2 3 6 205 13 11 12 9 4 1 6 56 8 3 5 5 5 7 3 36 1 2 6 2 1 3 4 19 1 3 1 5 4 4 3 3 4 3 21 11 13 15 5 3 2 5 54 1 4 1 14 205 1 7 22 11 16 19 21 10 18 ,t i~i 9 2 2 7 10 20 1 1 3 ~ ~

33 60 66 41 5 205

~

21 19 18 21 16 10 14 119 •13 17 17 2 2 9 9 69 1 1 pi 16 205 4 6 1 1 ,->»

i

i

— 26 27 27 181417 23 152 — 6 5 2 5| 41 3 25 — 2 4 6 _l 1 J2 1 I 6 — 16 205 4 — •)8 •1 • ! -

76

X. Date statistice despre elevii pro 1930 -31. Statisztikai kimutatás az 1930 - 31-ik iskolai évről. Clasa osztály j Ő ül0 1. ii. rf i-o| E-O 50 38 34 17 23 19 1 1

Tabloul elevilor A tanulók kimutatása —

n

-o 1. După Ş "3 înscrişi — Beiratott număr: Szám szerint: 1 - S'au retras — Kimaradt 5 I Decedaţi — Meghalt

50 37 34 17 23 19 j 200 201

wo 5 Greco

cat.clasificat — Görög m S'au — katolikus Elbíráltatott Rom. cat. — Római „ 47 3634 17 22 18 16 190 Reformaţi şi Luterani — Refor2l b 3 2- _ 1 mátus és luteránus Unitari Unitárius Izraeliţi — Zsidó 1 2 3 ?0l -13 Dup.", cet&teoie | Cetăţeni români . )0 W 34 17 ?3 19 ? f 201 01 AHarapotg szerint | Román állampolgár ! 6 6 4 5 4 6 4. După Din localitate Helybeli 41 domiciliu : Din judeţ — Megyebeli 32 26 24 9 14 10 124 Lakóhely Din alte părţi ale ţării 36 201 szerint: Tartománybeli . . . . . . . l? 6 6 3 5 3 2. După religie: Vallás szerint:

5 Dop& naţionalitate : Nemzetiség szerint :

6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülők foglalkozása szerint:

7. După vârstă: Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: 9. Dopi progres In studii : Tanulmányi előmenetel szerint:

!

1

1

Români — Román Maghiari — Magyar Evrei — Zsidó Agricultori — Kisbirtokos . Industriaşi — Iparos. Comercianţi — Kereskedő Profesori — Tanár Cantor-învăţători — Kántor-tanitó Funcţionari — Hivatalnok . Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11—12 ani — éves 13—14 ani — éves 15 — Ifi ani — éves 17 18 ani — éves 19-20 ani — éves 21 ani — éves

1 50|3S|34 17 ?JlP 18 198 -1 1 2 3 201 17 12 ,0 3 8 2 2 541 '2 6 32 8 6 14 4 6 5 2 1 2 1 2 2 1 1 4 6 7 3 4 1 3 4 22 8 12 15 8 5 3 4 551 4 3 4 1 2 2 2 18|201 69 48 21 2 17 24 11 1 55 10 5 21 12 9 57 1 1 6 9 17 1 2

Foarte bună — Dicséretes Bună - Jó Potrivită — Megfelelő S'au retras şi decedaţi ; Kimaradt, meghalt.-

40 19 27.12 23 8 11 140 0 18 7| 5 li 8 58 1 1 1 1 i 1|zoi

Promovaţi - Előlép — Corigenţi — Javit — — Repetenţi — Ismétlő — — S'au retras (şi decedaţi.) — Kimaradt (meghalt.) — —

-

pboi

— 40 28 27 10 18 13 13 14911 7 3 3 4 4 4 6 3l[ — 3 6 4 3 1 2 1 20 — 1 1 —

r

2(1

77

X. Date statistice despre elevii pro 193 - 3 . Statisztikai kimutatás az 193 -3-ik iskolai évről. Tabloul elevilor A tanulók kimutatása

2. După religie: Vallás szerint: 3 Dupi cetăţenie .îllarapo'ic. szerint

4. După domiciliu Lakóhely szerint: 5. bupl naţionalitate : Nemzetiség: szerint :

6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülök foglalkozása szerint:

7. După vârstă : Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: 9. Dnpá progres tn Kt ud i i Tanaimányi előmenetel szerint:

Clasa — osztály |L !'_ | X «» 1 « K ll.j=! .

I— le 2 c Í

Rlevli ordinari

Heud s tanulók

1. După număr: Szám szerint:

1.

înscrişi — Beiratott 43 48 30 21 22 37 36 23« 2 1 2 9 S'au retras — Kimaradt . 2 1 1 1 1 Decedaţi — Meghalt S'au clasificat — Elbíráltatott n 47 2P 21 IP 34 427 237 Greco cat. — Görög katolikus -j| 1 Rom. cat. — Római „ 28 21 2 33 31 220 Reformaţi şi Luterani — Refor- 40 47 2 J 4 4 15 mátus és luteránus 3 1 Unitari — Unitárius . Izraeliţi — Zsidó - 1 ! l 237 Cetăţeni români . 43 48 30 21 11 37 36 237 237 R >mán állampolgár

Din localitate — Helybeli Din judeţ — Megyebeli Din alte părţi ale ţării Tartománybeli Români — Román Maghiari — Magyar Evrei — Zsidó Agricultori - Kisbirtokos . Industriaşi — Iparos Comercianţi — Kereskedő Profesori — Tanár Cantor-invăţători - Kántor-tanitó Funcţionari — Hivatalnok. . . Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11-12 ani — éves 13—14 ani — éves 15—16 ani — éves 17—18 ani — éves 19 20 ani — éves 21 ani — éves Foarte bună — Dicséretes Bună Jó Potrivită — Megfelelő S'au retra şi decedaţi: Kimaradt, meghalt ; Promovaţi — Előlép — — Corigenţi — Javit — — Repetenţi — Ismétlő -- — S'au retras (şi decedaţi.) Kimaradt (meghalt.) — —

,3

6| 8j 4 4 8 3 38 20J30 20 14 7 18 125 lljioj 6 3 7 16 2 1 74 287 00 00 00 1 00 OOI' 1 43 48 30 21 2 7 35235 00 00 00 00 00 00 >1 1 2 7 ti 11 0 8 5 '2 7 64 10 10 4 00 3 5 40 4 3 2 1 00 3 1 16 1 00 00 00 00 00 I 2 2 2 7 II ?3 1 7 16 11 II 7 11 10 lll 77 2 3 1 3 1 00 5 15 287 j i <j 00 03 00 co00 h 35 1»= 4 00 00 00 4 u 8 u ;o 00 00 00 30 8 p 4 24 00 J0 0 1 2 6 12 J0 00 00 00 00 7 00

34 73 41 f>7

22 00 237 00 j37 42 löjl5 11 32 22 .77 4 4 10( 6 8 4 12 48 00 1 1 00003 00 00 2 1 2 10 237 2 1 îjco

I5!9 21 1I

— 3638 27 1* 18 H5 29 ?01 — 2 1 1 5 24 — 0 0 0 0 : 1 00 00 00 2 — i 00 3 1 2 10 237 —

78

X. Date statistice despre elevii pro 1 9 3 3 . Statisztikai kimutatás az 1 9 3 3 - i k iskolai évről. Clasa osztály Tabloul elevilor m s1s 0* 0 a« t-o I. A tanulók kimutatása -O — J M *a 2a înscrişi — Beíratott 30 4 42 23 21 19 f o 1. După Î număr : 00 00 1 00 00 00 9Sao S'au retras — Kimaradt T J Szám szerint: Z1 o® a ü M 05 S'au clasificat — Elbíráltatott 30 40 41 23 21 19 34;|208 210 II Greco cat. — Görög katolikus . 00 00 ooi00 00 1 od 1 2 Du ă P 1 Rom. cat. - Római 30 38 40 21 20 18 199 religie: Reformaţi şi Luterani — Refor00 2 2 2 00 00 Vallás mátus és luteránus 00 00 00 00 C O00 oo| szerint: Unitari — Unitárius II Izraeliţi — Zsidó 00 00 00 00 1 00 00; 210 8. După cetăţenie II Cetăţeni români 30 40 42 23 21 19 35 210, 2K Áiiampoig Bierint|| Román állampolgár 4. După | Din localitate — Helybeli 8 6 7 2 4 8 3| 38 domiciliu : Din judeţ — Megyebeli ,23 20 26 18 17 5 Lakóhely Din alte părţi ale ţării H 9 210 3 6 2 9 6 u, szerint: | Tartománybeli 6. Dnpă naţio- Români — Román 00 00 00 00 00, 100 nalitate : Maghiari — Magyar 30,40142 23 2011813512''8|| Nemietlség siarlnt: Evrei — Zsidó oo oo|oo,oo| i|oo|oo 1 |j210 Agricultori — Kisbirtokos . 3 911 7 9 5 6. După Industriaşi — Iparos. 8 7 6 3 00 3 ocupaţiunea Comercianţi — Kereskedő 8 4 3 2| 1 00 părinţilor: Profesori — Tanár 1 1 00 00 00 00 A szülők Cantor-învăţători — Kántor-tanitó 3 1 5 3 1 1 7I121 ! foglalkozása Funcţionari — Hivatalnok . 6 16 12 8 T|M Intelectueli cu ocupaţiune liberă 8 7 szerint: 1 2 5 2 1 14||210 Értelmiek szabad foglalkozással 00 3

11

(

7. După vârstă: Kor szerint:

11-12 ani — éves 13—14 ani — éves 15—16 ani — éves 17—18 ani — éves 19-20 ani — éves 21 ani — éves

8. După purtare: Magaviselet szerint:

Foarte bună — Dicséretes Bună — Jó Potrivită — Megfelelő S'au retras şi decedaţi: Kimaradt, meghalt

0. Dnpă progres In stndll : T anulmányl előmenetel saerlnt:

Promovaţi — Előlép — — Corigenţi — Javit — — Repetenţi — Ismétlő — — S'au retras (şi decedaţi.) — Kimaradt (meghalt.) — —

25 2 8 00 00 00 00 5 33 29 11 00 00 00 00 5 5 12 10 2 00 bo00 00 00 8 13 13 bo00 00 00 3 4 22 |oo00 00 0 00 00 00

35

78 R4 00 210

I25 3' 34 20 14 12 32 167 5 10 7 3 7 7 2 41 00 00 00 00 00 00 00 1 00 00 00 1 210

1 — 24 32 30 22 14 13 26 161 — G 4 7 1 6 5 6 35 — 4 41 00 1 1 2 12 1 — 0 0 00 00 00 2 210 —

79

X. Date statistice despre elevii pro 1 9 3 3 . Statisztikai kimutatás az 1 9 3 3 - i k skolai évről. Clasa - osztály | so i» "w3ce>• 1. 11.= >\s - o HO înscrişi — Beiratott 56 30 33 36 19 16 21 211 S'au retras — Kimaradt . 00 00 1 00 1 00 00 2 Decedaţi — Meghalt 00 00 00 00 00 00 00 00 S'au clasificat Elbíráltatott 56 30 32 36 18 16 21,209 211 Greco cat. — Görög katolikus . LOO00 00 00 00 00 ll 1 Rom. cat. — Római „ i52 29 31 35 17 15 19 1P8 Reformaţi şi Luterani — Református és luteránus || 4 1 2 1 2 00 1 11 Unitari — Unitárius . 1(0000 00 00 00 00 00 00 Izraeliţi — Zsidó ||00 00 00 oo00 1 oo| » 211 Cetăţeni români . 56 30 33 36 19 16 21 211 211 Román állampolgár Din localitate — Helybeli . | 9j 9 4 5 2 3 9 Din judeţ — Megyebeli [43 1922 23 10 Q 7 5 Din alte părţi ale ţării J~ 7 8 7 4 4 Tartománybeli || 1

1. După număr: Szám szerint: 2. După religie: Vallás szerint: 3 Da pi cet&ţeule lllampolg- sierint

4. După domiciliu : Lakóhely szerint: 6. Dupi naţionalitate : Nemietiség naernt:

6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülők foglalkozása szerint:

7. Dură vârstă: Kor szerint: 8. După purtare: Magaviselet szerint: 9. După progres In studii Tanulmányi előmenetel szeriot:

Blevii ordinari Rendes tanulók

Tabloul elevilor A tanulók kimutató»

Români Román Maghiari — Magyar Evrei — Zsidó Agricultori — Kisbirtokos . Industriaşi - Iparos. Comercianţi — Kereskedő Profesori — Tanár Cantor-învăţători — Kántor-tanitó Funcţionari — Hivatalnok. . . Intelectueli cu ocupaţiune liberă Értelmiek szabad foglalkozással 11 — 12 ani — éves 13 — 14 ani - éves 15—16 ani — éves 17—18 ani — éves 19—70 ani — éves 21 ani — éves Foarte bună — Dicséretes Bună — Jó Potrivită Megfelelő S'au retras şi decedaţi: Kimaradt, meghalt: Promovaţi Előlép — — Corigenţi — Javit — — Repetenţi — Ismétlő — — S'au retras (şi decedaţi.) — Kimaradt (meghalt:) — —

00 00 00 ooloo00 1 37J211 56 30 :3 36 19 15 20 209 00 00 00 00,00 1 00 l||2ll 22 3 7 9 3 7 53 56 9 9 3 6 1 00 4 7 3 3 1 00 00 1 1 1 oo00 00 00 1 3 2 7 2 1 00 13 6 13 9 11 5 12 69 6 1 4 2 1 3 1 18 |211

1

51 23 2 00 00 00 00 76 5 7 27 271 CO00 73 00 00 4 9 7 9 3 35 00 00 00 00 10 5 14 21 00 00 00 00 2 2 4 6 00 00 Ü0 00 00!co00 00 211 22 22 25 00 13 8 16 155] 7 10 8 5 8 4 Hi 1 00 3 00 00 1 5.l 00 oo 1 00 1 00 00 211211 00 24 25 30|l3 in 12|16C '46 1 6 5 5 3 5 51 9 , 38 1 4 1 2 JOC 00 11 [00 00, l'ool 1 ,00 00 2 2 " 1

G — — — — —

80

X. Date statistice despre elevii pro 1 9 3 3 . Statisztikai kimutatás az 193 3-ik iskolai évről Clasa - osztály - • ( Tabloul elevilor A tanulók kimutatása * 1. II. = j> >!>'c>i! t-003|Î-(00S _- 2JA a 9 înscrişi — Beíratott 55 47 28 2y 19 18 16 212l 1. După 1 1 00 oc (X 00 1 3 număr * 5 3 S'au retras — Kimaradt o ~ 00 Ot (10 "0 00 Of 0 CO Szám szerint: tt Decedaţi — Meghalt — ® > 2 S'au clasificat — Elbíráltatott 54 46 28 2f 19 If- 5 209|212 9• a" — o MM Greco cat. — Görög katolikus . LOO00 00 ooOi 00 10 00! 2. După Rom. cat. — Római „ 5544 27 26 15 16 15 1&8! religie: Reformaţi şi Luterani — Refor- 1 3 1 3 2 2 00 11 Vallás mátus és luteránus . 00 00 00 0 00 00 0Í' Unitari Unitárius joo szerint: Izraeliţi — Zsidó ||00 00 00 00 2 Or ll 3 212 8. Dopi cet&ţeole Cetăţeni români 1 55 47 28 29 19 18 16^12 212 Állaropolg siertnt Román állampolgár 4 După domiciliu : Lakóhely szerint: 6. Dopă oaţ onalitate : Nemzetiség szériát:

6. După ocupaţiunea părinţilor: A szülők foglalkozása szerint:

7. După vârstă: Kor szerint:

Din localitate — Helybeli II 9 7 10 ~A 4 2 3 39] Din judeţ — Megyebeli 43 37 16 18 1310 7| 144] 2 Din alte părţi ale ţării . o 6 6, 29||212 3 2 7 Tartománybeli || Români — Román 1 00|00(00 00 0000 00 00 1i 55|47|28|29|l7 18 15 209 Maghiari — Magyar Evrei — Zsidó | 00|00,00'00! 2 00 J 1 Agricultori — Kisbirtokos . 17 15 3 3' 4 3 4 19 Industriaşi — Iparos. 9 8 8 5 3 3 1 37 Comercianţi — Kereskedő f 5 8 400 1 2 25 Profesori — Tanár 1 1 1 ijoo00 1 5 212 Cantor-învăţători — Kántor-tanitó 8 1 2 3 3 3 1 21 Funcţionari — Hivatalnok . . 8 5 11 7 7 6 56 12 Intelectueli cu ocupaţiune liberă 3 9 1 . | 2 1 1 1P Értelmiek szabad foglalkozással 11 —12 ani — éves 13-14 ani — éves 15—16 ani - éves 17—18 ani — éves 19—20 ani — éves 21 ani — éves

8. După purtare: Magaviselet szerint:

Foarte bună — Dicséretes Bună Jó Potrivită — Megfelelő S'au retras şi decedaţi: Kimaradt, meghalt.-

9. După progres tn stadii : Tanaimányi előmenetel sseriot :

Promovaţi — Előlép — Corigenţi — Javit — Repetenţi — Ismétlő S'au retras (şi decedaţi.) Kimaradt (meghalt.) —

40, 4 1 0000 00 00 1542 22 4 Ou00 00 00| 1 5i23 14 7 1 00 00 00* 2 5 9 11 00 00 00 00 00 2 2 00 00 00 00 00 00 2

45

83 51 212

27 4

2 212

48 30;,9 20 16 13 12ÎI158 5 15 6 9 3 5 3||46 1 1 3 00 00 00 00|j 5 1 1 00 00 00 00 'il 3 212

— — 38 32 20 22 16|l4 11 153 — — 16 12 6 6j 3' 3,' 4 50 — — po 2 2 i oo! i oo 6 3 — — i i ii — — l 1 0 ° OOjOO 11 1 21-,

1 1 1!

n

II. Károly Őfelsége, az ifjúság királya. Öt éve, hogy Őfelsége elfoglalta atyjának, az egyesitett Románia első nagy királyának, I. Ferdinándnak trónját. Ez öt év alatt a nagyszabású alkotások egész sora fűződik nevéhez. Ezen alkotásokból a szellem hatalma s gyakran költői lelkületnek gazdasága sugárzik elő. Ennek bizonysága az is, hogy a hazájába való visszatérésének napját az ifjúság, a jövő nemzedék napjának nyilvánította. Az ifjú király kifejezte ezzel különös vonzalmát az ideális lelkületü ifjúság iránt, amelyre — e nap megteremtése által — férfias egyéniségének egész fényét árasztotta. 1935 junius hó 8-án az egész ország egy emberként ünnepelte a trónfoglalás ötödik évfordulójának örömét. Az ünneplések az ország fővárosában érték el tetőpontjukat. Százezrek utaztak Bucureştibe, hogy részt vegyenek a nemzet nagy örömében. A főváros ünnepi diszt öltött. Lobogók pompájában várták a házak az ünnepségeket; nagy néptömegek vonultak Cotrocenibe az impozáns felvonulást megtekinteni. Az ünnepségek fénypontja volt a tizezer katonai előképzős ifjú diszfelvonulása. A király óhaja volt, hogy az ifjúság napjának kidomboritása céljából a katonai díszszemle mellőztessék. Az ifjúság diszmenete és az istentisztelet után, Őfelsége az ifjúsághoz megragadó szónoklatot intézett. Valóban az ifjú király nemes munkavágya, határozott munka- és alkotóereje megannyi vonzó tényező a haladásra kész ifjúság számára. E tény arra a reményre jogosit, hogy az ország meg fog fiatalodni, mert éppen uralkodónk az, aki a megifjulás ritmusát diktálja. Őfelsége rokonszenves egyéniségében becsüljük és szeretjük a fiatalos erő emberét. Az évfordulón tartott beszédében — ismert dolog egyébként, hogy az uralkodó született szónok — azáltal, hogy magas piedesztálre emelte a lelkiismeretes munka szeretetét, megmutatta egyúttal nekünk az igazi boldogulás útját. Amikor pedig odaállítja az ifjúság elé a lélek és test egészségének jelszavát, ezzel megmutatja neki magának az életnek helyes, nemes irányát. Illesse hódolatteljes köszönet uralkodónkat az ifjúság napjának megteremtéséért.

1935 augusztus hó 19-én reggel 6 órakor a gyergyószentmiklósi (Gheorgheni-i) öreg plebánia-épületben örök álomra hunyta le szemeit Kassai Lajos tb kanonok, nyugalmazott csíkszeredai róm. kath. főgimnáziumi igazgató és vele évszázados iskolánknak egy k legnagyobb nevelője, vezetője, a csiki székelység egyik legjellegzetesebb egyénisége távozott körünkből Intézetünk történetének utolsó félszázada annyira összeforrott Kassai Lajos nevével, hogy nemcsak egyszerű kegyeletes kötelességet teljesítünk akkor, amikor értesítőnkben róla emlékezünk, hanem — ugy érezzük — a Csiksomlyóról Csíkszeredába költöző fényes intéze nck egy fejezetét irjuk meg. Fogarassy Mihály püspök szülővárosában, Gyergyószcntmiklóson (Gheorgheni-ben) született 1858 augusztus 27-én egyszerű székely iparos szülőktől. A nagy püipök hire, nimbusza már gyermekkorában megérintette és már akkor célul tűzte ki maga elé, hogy Isten segítségével a papi pályára lép. Szive vágyát megéri, papnövendéke lehet a nagy püspöknek és élete végéig mindig csak kegyelettel és csodálattal beszél kiváló földijéről. Az élénk eszüfiucska jószívű emberektámogatásával koránacsiksomlyói ősi intézet falai közé kerül és ezzel végleg el is jegyzi magát vele. A »Somlyói Mária* ugy megfogja lelkét, hogy bármerre menjen is, mindig ide vágyik vissza, a székelység édes anyjának szépségét nem győzi magasztalni prózában és versben egyaránt. A kis diák az iskola egyik legjobb tanulója, nagyszerű memóriája van. Emlékező lehetségével később is gyönyörködtet, amikor szórói-szóra mondja kedves tankönyveinek, különösen Toldiy Irodalom történetének egész lapjait. Korán kezd verselni. Itt is akad példaképe Imets Fülöp Jákó, a verselő igazgató személyében, aki különö figyelmére méltatja a kis diákot. De szereti a gondos rendes fiút gyönyörű Írásáért is. Az intézet régi iratai között gyakran akadunk a diák Kassai kezeirására. Ezek a határozott, férfias betűk elkísérik élete végéig, öreg korában is egyforma, csodálatos szépséggel rója, vési betűit az igazgatói irrdában Nem kell nagy grafológiai tudrmány, hogy ezek a sorok eligazítsanak bennünket e lélek elemzésében. A hat osztály elvégzése után Fogarassy püspök fölveszi a gyulafehérvári papnevelő intézetbe, ahol a filozofiai és teologiai szorgalmas tanulmányok mellett megmaradnak az ifjú papnövendékben az irodalmi hajlamok is. Nem

83

csoda, ha teológiai tanulmányainak befejezése és pappá szentelése után egyenesen a kolozsvári egyetemre küldik, ahol lelke vágyának megfelelően a latin—magyar nyelvi és irodalmi szakot választja. A fiatal, képzett, lelkes paptanár 1886-ban a székelyudvarhelyi főgimnáziumhoz kerül és ott működik 1892-ig. Itt nagy munkakedvvel rendezi és katalogizálja a tanári könyvtár anyagát, de lelkipásztori teendőket is szívesen és buzgón végez és hamarosan nagy hirre tesz szert költői szépségekben bővelkedő szónoklataival. 1892-ben helyezik át Csiksomlyóra. Ma is emlegetik az egykorúak azt a nagy találkozót, amikor az udvarhelyi tanárok a Tolvajostetőn átadták Kassai Lajost a csiksomlyói tanároknak. Itt egyszerre a legtekintélyesebb, legszeretettebb tanárrá lesz. Ettől kezdve kimondottan a magyar irodalomnak lesz a tanára. Tanítványai mindig lelkesedéssel beszélnek róla, hálásan emlékeznek egykori irodalomtanárukra. Az irodalomnak ez a lelkes előadója egész lelkével átérzi, hogy nem száraz anyagot kell adni a tanítványoknak, hanem az irodalmi múltnak szellemét kell megéreztetni. Az irodalmi oktatást lélekformáló eszköznek tekinti, amelynek egyformán kell hatnia az értelemre, érzelemre és akaratra. Minden egyes irodalmi előadása tartalmilag és formailag valósággal irodalmi remekmű. Kiállott a katedra elé és ugy kezdette meg magyarázatát. Talán sokszor patétikus és érzelmes volt ez az előadás, de az óra végén tanárnak és tanítványnak kigyúlt az arca, könnyek csillogtak a szemekben, elérte a tanár azt, amit modern pedagógus, agyondicsért modern pedagógiai elvekkel soha sem fog eléini. Egy egész életet befolyásoló hatást váltott ki, amit a tanítványok soha nem fognak elfelejteni. A mai tanítási módszer talán lemosolyogná és helytelenítené ezeket a szónoklatokat, pedig valljuk meg, milyen lelketlen típusokká lettünk mi ezzel a katalógusos rendszerrel a régi tanárokhoz képest! Minkenkinél jobban érezte, hogy írónak és irodalmi munkának a legnagyobb harmóniában kell lennie. Számára maga az iró is olyan egyéniség, akinek élete példájával kell az ifjúságot nevelnie. Ezért Kölcsey volt az igazi irói ideálja. Az ő alakjának bemutatásánál szárnyalt előadása a legnagyobb magaslatokba, őt tekintette a legönzetlenebb, legtisztább lelkű magyar írónak, akit minden törekvésében követni akart. Ez a kölcseis lelkülete, önzetlen csak a fajtájáért lobogó, fáradhatatlan munkássága oda érlelte életét, hogy halálakor róla is elmondhattuk, amit Wesselényi mondott Kölcsey halálának hírére: »Nem közénk való volt* De azért nem elégedett meg csak a szív és lélek nemesítésével. A tartalmi elmélyedest is nagyra tartotta. Tanítványait nagy célok elérésére lelkesítette. Ezt szolgálták dolgozati témái. A lekes tanár tanítványai is lelkesen dolgoztak. A feladott magyar dolgozatok irodalmi tanulmányokká szélesedtek ki és a szaktanár dolgozatjavitási órái valósággal gyönyörűséggé, irodalmi élménnyé váltak a tanítványok szemében. Minden szorgalom, szellemes meglátás, ujszeTü felfogás megkapta a szaktanárban a maga méltánylóját, a dolgozatokra irt kritika szellemi csemege volt az érdekelt növendék és az egész osztály 6«

84

számára egyaránt. Egyúttal nagy kedvvel és szeretettel vezette az Önképzőkört, minden szárnypróbálgatást fölkarolt, stílus- és elődásmlivészetét szívesen közölte szorgalmasabb tanítványaival. Egyidőre azonban mintha hűtlenné vált volna kedves stúdiumaihoz és katedrájához. A megyeszerte hires tanárt az a megtiszteltetés érte, hogy a tekintélyes somlyói »Szent Péter« egyházközség 1898-ban lelkipásztorává választotta meg, akit már a katedráról és a szószékről annyira ismert Nagy buzgósággal fogott a nagy és gazdag egyházközség nehéz anyagi ügyeinek rendezéséhez. Az egyházközség hatalmas vagyonának jogi helyzete még tisztázatlan volt, nagy pörös ügyeket kellett kibogoznia. Ha 6 éves plebánosi működésének nem volna más eredménye, mint ezeknek a nehéz ügyeknek lebonyolítása, akkor is maradandó nevet biztosított volna magának az egyházközség életében. A plébánia hatalmas vagyonának sorsát egy időre biztosította igazán önzetlenül, mert maga azt már nem is élvezte, visszatért ahhoz a katedrához, ahol igazában a helye volt. Plebánossága alatt se szakítja meg azonban a tanári működést, a magyar irodalmat tanilja, mint óraadó a tanítóképzőben. 1904-ben lemond a plébániájáról, kinevezik ismét tanárrá és a szeminárium régensévé. Folytatja előbbi munkáját most már a régensi munkakörrel is kibőviive Közben társadalmilag és irodalmilag is működik. Szépirodalmi cikkek, kisebb költemények jelennek meg tőle a Magyar Államban és a Csiki Lapok-ban Az intézeti ünnepélyeknek az ő ünnepi beszédei adták meg az igazi tartalmat. A »Somlyói Jótékony Nőegylet* estélyei akkor voltak a legmelegebbek és leglátogatottabbak, ha előadóul Kassai Lajost nyerhették meg. Volt ezekben az előadásokon minden: komoly tartalom, költői szépség, kedves és mindig finom humor és mindenekelőtt megvesztegető előadási forma. A humor csak kiváló emberek tulajdonsága. Kassai Lajos e tekintetben is a napy emberek sorába tartozott A bölcs ember szelídségével és mosolyával nézte az emberi gyarlóságokat, ezeknek kedves, derűs feltüntetésével tudta gyönyörködtetni közönségét. Egészen természetes tehát, hogy amikor 30 éves munkásság után az iskola nagyhírű igazgatója lJál Gábor nyugalomba vonult, más nem is következhetett az igazgatói székbe, mint Kassai Lajos. Akkorra azoban már 1911 ben az ősi intézet uj, fényes épületbe vonult, a Csíkszeredában (Mercurea-Ciuc-on) épült büszke otthonba, amelynek fölszentelésén Kassai Lajos ünnepi ódája szárnyalt és adott hangot az örömnek és lelkesedésnek a hatalmas, fényes palota szemlélésén. Ennek az uj épülelnek lesz az uj igazgató hűséges gondozójává. Nemcsak finom esztétikai érzéke, költői lelke ujjong a reneszánsz palota láttára, hanem ezentúl csinosító keze, szerető gondja mindenütt ott van. Féltő, szerető gonddal őrzi ennek minden nemes szépségét. Az ő ízlését dicséri az a gyönyörű park. amely az épület előtt ékeskedik, ő ültetgeti, gondozza a kicsi fenyőcsemetéket, amelyek azóta nagy fákká nőttek fel. Azért mondotta nyitott sírjánál éppen e sorok írója : ha tanár-

85

társai nem jöttek volna el és nem hozták volna el kegyeletes lélekkel koszorújukat, akkor eljöttek volna a csíkszeredai fényes palota kövei, a park fenyői és ők búcsúztak volna kihűlt poraitól. Mint igazgatót, a bámulatos munkaszeretet és kötelességérzet jellemzi Ott ült napestig az igazgatói irodában és véste-véste gyönyörű betűit, végezte a megnövekedett munkakör minden Írásbeli munkáját minden panasz nélkül. Igazgatói teendői mellett kezében tartja a bölcselet tanítását. Jobb kezekben ez nem is lehetne. A régi tantervben a bölcseletnek nincsen olyan nagy szerepe, mint a maiban, de az előadó igazgató azt mégis fontossá teszi, mert nem fogalmi ismeretet nyújt — bár ebben is kiváló — hanem a lélektant és logikát olyan tárgynak tartja, ahol az életbe kikerülő ifjú megtanulhatja az önálló gondolkozást és tudatos világnézetre tesz szert. Ebben vezeti a maga higgadt bölcseségével az igazgató növendékeit, akik előadójukban nem egyszerűen a bölcselet tanárát láthatják, hanem az igazi bölcset, akit példaképükül választhatnak. Az igazgató egyaránt nevel tanárt és növendéket. »Konferencia beszédei** mindig klasszikusak és érdekesek. A harmonikus egyéniség kialakítását tűzi ki mindig elérendő célul, ahol értelem, érzelem és akaiat egyaránt kimüvelődik. Ö maga is ilyen harmonikus lélek. A keresztény humanizmus magaslatain jár. A klasszikus nagy szellemek a legjobb barátai, azokkal szeret a legszívesebben eltársalogni, de ugyanakkor a kereszténység nagy egyéniségeit is csodálja és követi. Különösen vonzza Szent Pál és Szent Ágoston. A szépet szenvedélyesen szereti, legyen az természeti, vagy művészi, de különösen hangoztatja az erkölcsi szépnek értékét. A testnek és léleknek harmonikus egységét kivánja. A tükörfényes cipő, tiszta reverenda, fekete glaszékeztyü nála nem pipere, hanem egy harmonikus léleknek külső vetülete. Ezt a harmóniát akarja növendékeibe is belenevelni. Tudja, hogy itt sok a tenni való. Egyesek vádolták azzal, hogy nem szerette a székely harisnyát. Pedig csak azért akarta a nyugateurópai viseletet a székely diákon, hogy az a nyugateurópai modort is felvegye. Ez a finom modor, ez az európaiság volt a kedvenc nevelési célkitűzése. Látta, jól ismerte székely fajtáját. Tudta azt, hogy ez a faj itt a keleti végeken sok csiszolásra szorul, sokat kell levetkőznie abból a nyerseségből, ami éppen különleges helyzete, nehéz történelmi sorsa, klímája, földje miatt még annyira sajátja. Megrótt és üldözött minden durvaságot, hangos nyerseséget és ugyanerre próbálta ránevelni tanártársait is. Csak csodálatot és tiszteletet érdemel az a székely faj, amely ilyen harmonikus, igazi európai egyéniséget tudott magából kitermelni, mint Kassai Lajos. Másik sokat emlegetett témája a szeretet az iskolában. Programértekezést is ir erről, ismételten is, az iskola értesítőiben, annyiszor lelkére köti tanárainak. A lelketlen, szeretet nélküli nevelőket az iskola legnagyobb csapásának tartja. Ö nagyon szereti fajtáját anélkül, hogy ez elfogulttá tenné. Sohasem felejtem el azt a fellépését, amit a háború idején egyik hetyke, meggon-

86

dolatlan katonaorvos ellenében tanúsított, aki fitymálva sérteni merte a székely fajt. Lángoló arccal és tekintettel utasította vissza a fajtája elleni sértést és soha többé nem volt rábírható, hogy ahhoz a tiszti asztalhoz leüljön, ahol ez a gyalázkodás elhangzott. Talán éppen azért volt stílszerű betegsége és halála is, mert az a szive ölte meg, amelyik olyan csordultig volt tele mindig lelkesedéssel és szeretettel. Mit szenvedett ez a sziv azokban a nehéz háborús időkben, amikor a hadi események vihara az iskola tanárait és növendékeit szanaszét szórja. Milyen aggodalmas gonddal gyűjtögeti össze, tartja nyilván azokat, akiket annyira szeret. Hogyan levelez, bátorit, buzdit mindenkit, milyen nagy nélkülözések közepette siet ismét vissza az elhagyott otthonba, amint lehetségessé válik, hogy a romokon uj életet teremtsen, mentse az intézet vagyonát. A fegyverzaj közepette se engedi, hogy végleg elhallgassanak a Múzsák, nem működhetik ugyan egy évig az iskola, de ő összegyűjti azokat a tanítványokat, akik nem tudnak a mostoha időkben iskolába járni és ugy oktatgatja, biztatja az elhagyott szegény diákokat. A háború utáni nehéz időkben nem csüggedő lélekkel próbálta tovább vinni a nehéz terhet, vezetni Scylla és Charybdis közt az iskola hajóját. Amikor azonban már az iskola élete nagyon is kezdett megnehezedni, amikor olyan nehézségek merültek fel, amiket finom lélek alig tudott elviselni, akkor 1926-ban önként félrevonult az iskola vezetésétől. Még csak annyit sem engedett meg, hogy tisztelői, barátjai, munkatársai ünnepelyesen vegyenek tőle bucsut. Felült holmijával a megrakott szekérre és végigvonult azon az uton, amelyiken valamikor a kis gyergyószentmiklósi fiúcska jött először Csiksomlyóra. Vájjon miket gondolhatott, amikor végig tekintett munkás, küzdelmes életének állomásain ? Bizonyára volt sok nehéz, de sok vigasztaló gondolata is. Elvonult szülővárosába, a gyergyói öreg plébánia épületébe, hogy ott még 9 évig Isten kegyelméből élje a maga tartalmas, bensőséges életét. Itt aztán már kedvére körülvehette magát a nagy szellemek könyveivel és Írásaival. A Szentírás, Szent Ágoston, a görög és római klasszikusok voltak a legkedvesebb olvasmányai. Azaz, hogy itt sem pihen teljesen. Élete utolsó évéig tanit a gyergyószentmiklósi leányiskolában latin nyelvet és vallástant, szeretettel végzi a leánynövendékek lelki nevelését, szívesen végez lelkipásztori teendőket, az örmény templomban hét hónapig egyedül látja el a hivek lelki gondozását. Rendkívül mértékletesen él. Ennek köszönheti, hogy aránylag gyönge szervezetével olyan nagy, idegölő munkát tudott végezni és olyan hosszú életet tudott élni. 1935 telén már mindjobban és jobban gyengül, szívbaja sulyosodik, mig aztán bekövetkezik a vég. Példaadó türelmével, rajongó hitével egy szent benyomását kelti a betegágyán. Ilyen egyéniség elmúlásakor nem lelki levertséget érzünk, hanem föllelkesülünk, esztétikai gyönyör járja át lelkünket, mert a szép lélek szemlélése talán a legnagyobb esztétikai gyönyörűség. Termete inkább alacsony és mégis valami

87

csodálatos tekintélyt tudott kisugározni. Szinte 20 éven keresztül dolgoztam vele együtt, láttam őt az élet minden megnyilvánulásában, de kevés embernél éreztem akkora tiszteletet, mintha vele voltam. Teste immár ott pihen a gyergyószentmiklósi temetőben az általa kiválasztott árnyékos sirban, de szelleme eszményi széppé finomodva mindig közlünk marad. Kazinczy vonásait oly meglepően mutató arcképe ott függ a csikszeredai iskola tanári szobájának falán. Acélos kéK szeme fürkészően nézi az uj tanárnemzedéket, tekintete azt kérdezi, hogy meddig őrizzük még a régi nevelési ideálokat. És mi Ígérjük, hogy minden nehézség dacára őrizni fogjuk. Azt a krisztusi nevelési ideált, amit Kassai Lajos hirdetett és életével, munkásságával megvalósítani törekedett, feledni soha nem fogjuk, tanári munkánkban soha szem elől nem tévesztjük. Kassai Lajos immár bevonult a székely Pantheonba, szelleme, példája köztünk marad, munkálni fogja e fajnak jövendőjét és iskolánk emlékét kegyelettel fogja őrizni mindaddig, amig becsülete lesz itt a kulturának, hitnek és ideálizmusnak. Dr. Csipak Lajos.

Petőfi a románoknál. Részletek Veégh Sándor tanár doktori értekezéséből. Ha egy költő világirodalmi értékét, szellemi nagyságát és alkotó erejét vizsgáljuk, kétféle mérték is áll rendelkezésünkre. Világirodalmi értéket jelent az, ha külföldön is ismerik és olvassák. De világirodalmi a költői alkotás akkor is, ha a müvet nem ismeri ugyan Európa, de a műnek esztétikát fajsúlya egyenlő a világirodalmilag ismert és elismert müvekével. Katona bánk-bánját például nem nagyon ismeri a világirodalom. A kiváló kritikus, Gyulai Pál szerint azonban e mü akár jellemzés, akár szerkezet tekintetében Shakespeare tragédiái mellé állitható. Vörösmartyról sem mondható el, hogy a világirodalomban ismeretes, de Beöthy Zsolt szerint Vörösmarty olyan tökéletes alkotásokat adott, hogy világirodalmi érték. Arany János, akit a külföld szintén kevéssé ismer, mint a ballada Shakespeareje, Buda halálának és a Toldi trilógiának szerzője, a világirodalom legművészibb és legértékesebb hasonló alkotásaival versenyez. Az utolsó 30 év magyar drámaírói rendkívüli módon ismeretessé váltak Bukaresttől egészen Amerikáig. Ismeretesek, de nem egyúttal világirodalmi értékek is. Az elterjedettség még nem jelent világirodalmi klasszicitást is. Az önmagában való művészi alkotás, amely nem lépte át a.nemzet határait, klasszicitás, ha nem is világirodalmi mü. És viszont vannak alkotások, amelyek ismeretesek a világirodalomban, de nem klasszikusok. Petőfi müvei mindkét szempontból világirodalmi alkotások. Nemcsak esztétikai klasszicitás van bennük, hanem ismerik is azokat világszerte Azt az utat járja, amelyen Homeros, Dante, Shakespeare, Goethe, Moliére, Tolsztoj az emberiség közkincsévé váltak. Ez az ut a lángészé, aki kinőve a az emberi méretekből, lerázza az emberi konvenciókat, szabadon mozog, eget kér. Világot átfogó szellemének nem gátja a nyelv, a nemzeti közösség, az idő: mindentől függetlenül bontja ki hatalmas arányait. Nincs még egy magyar iró, Jókai Mórt sem véve ki, akit annyira ismernek a külföldön, mint Petőfi Sándort. Ennek jelentőségét nagyban emeli az a körülmény, hogy Petőfi verseit nem valamely világnyelven irta, hanem olyan nyelven, mely elszigetelten áll a sors mostohaságában, amelyet megtanulni oly nehéz az idegennek s amelyet még a legközelebbi szomszédok is kevesen tudnak s ha tudnak — nem tudják jól. Müveinek idegen fordítását nehéz volna megszámolni. Csak néhány adatot hozok fel. A Reszket a bokor és a költő jelszava, a hires Votum Petőfianum a világháborúig 40 nyelvre van

89

lefordítva. Petőfi Sándor nemcsak egy nemzeté, Petőfi Sándor az egész emberiségé. Bettina von Amim, Goethe barátnője Napistennek nevezi, Francois Coppée a szabadság örökkévaló hősének, H. Grimm, berlini egyetemi tanár minden népek legnagyobb költőjének, Carlyle egyenrangúnak tartja Goethe-vei, Heine Bumszszel méri össze és azt irja, hogy Németországban senkit sem lehet mellé helyezni. Ha a müveit külföldi ismeri ezt a szót: magyar, a második szó melyet kiejt, bizonyára az ő neve. Petőfi világirodalmi hódításait, külföldi fordítóit kiváló szakemberek ismertették. A Petőfi könyvtárban Lenkei Henrik, Kont Ignác, Baróti Lajos, Körösi Albin, Vikár Vera és Vikár Béla foglalkoznak sorjában Petőfi útjaival a német, francia, olasz, spanyol, angol és északi népeknél. Petőfi géniuszának román nyelvű hatásáról a legutóbbi idő kig keveset tud az irodalomtörténet. Csupán a Târgu-Mureş (marosvásárhelyi) Petőfi emléksorok cimü albumból (1923), Dr. Bitay Árpád: Petőfi és a román irodalom (77—81 1.) cimü cikkét hozhatjuk fel, valamint Pintér Jenő említését, hogy román nyelven is megjelent számos költeménye.1) Amikor ezt a szerény értekezést irom, az a vágy vezet kutatásomban, hogy ismertessem azokat a fordításokat és méltatásokat, amelyek Petőfinek mintegy polgárjogot szereztek a román irodalomban. Az első román Petőfi-forditással a Vulcanu József alapította, Pesten megjelenő Familia c. szépirodalmi és művészi folyóirat 1872-es évének 5. számában találkoztam. A véletlen ugy akarta, hogy e fordítás abban a folyóiratban jelenjen meg, amelyben a legnagyobb román lírikusnak. Eminescu-nak költeményei is először láttak napvilágot. A fordító maga Vulcanu Fordítása: Fire — asiu riu.... Lennék én folyóviz elavult és költői erő nélküli munka. Általában az első fordításoknak inkább művelődéstörténeti jelentőségük van, mint művészi Felületesség és műgond hiánya jellemzi a Cluj (Kolozsváron) 1893—1898 között az Ungaria c. folyóiratban megjelent 45 fordítást. Petőfi első művészi fordítója a braşovi Ştefan Octavian losif. Petőfi, akinek költeményeit otthon Brassóban ismeri és szereti meg s még inkább a nagyszebeni magyar állami főgimnáziumban, losif számára azt a mestert jelenti, akihez kezdő költő korában iskolába jár s aki bevezeti őt a költészetbe. A fiatal losif Petőfin keresztül szerez magának költői nevet, hiszen első két könyvalakban megjelent munkája Petőfi-forditásgyüjtemény. ») Petőfi az a lángész, akit magának kiválaszt azért, hogy először tárja fel előtte egy gazdag és változó emberi érzés- és gondolatvilág sokszínűségét, költői megjelenítését. Petőfitől tanul keresetlenséget, egyszerűséget, tartalmas rövidséget, formát. l

) A magyar irodalom története, Budapest, 1933. VI. 403 1. >) Poezii alese, Bibi. de popularizare, Craiova, 1896. Apostolul şi alte poezii, Bucureşti, C. Müller, 1897.

90

losif mellett Petőfi leghivatottabb román forditója kétségtelenül Gog a Octavian, aki szerint a költő: harcos. S valóban harcosnak mutatkozik ugy eredeti, mint fordított költeményeiben. Az ő érzéseinek alapja éppen ugy, mint Petőfinél, forradalmi. Goga melankolikus forradalmár, akiben a fajszeretet összefonódik a ki csínyeknek, a tehetetleneknek a fájdalmával és a nagyok, hatalmasok elleni indulattal. A pesti Luceafárulban művészi Petőfi és Madách-forditásokat közöl, amelyekért a Petőfi Társaság tagjává is választotta. Petőfiből nemzetpolitikai okokból fordit. Az eredeti költeményben található politikai gondolatot saját népére alkalmazza. Az idegen költemény lefordításával is tanítást ad, buzdít, lelkesít, nevel, forradalmasít, nemzetét szolgálja. Ezeknek a költeményfordításoknak az alapeszméje az emberi és világszabadság nagy eszméi. A Bucureşti-ben Iorga irányításával megjelenő: Floarea darurilor c. folyóiratban, 1907 ben, hét sikerült fordítás van. V. Loichiţă irótól. Petőfi mellett, a második rovatban a világirodalom nagyjaiból találunk fordításokat, u. m. Leopardi, Carducci, Villon, Longfellow, Musset, Shelley, Tennyson, Ovidius, Goethe, Malherbe, Manzoni, Ronsard, Edgár Poe, Vigny stb. A bucureştii költő-tanár, Ion Ursu Sorimi a craiovai Ramuri folyóiratban fordit. Petőfiből azok az alkotások ragadták meg, amelyek példái a szabadságért vivott harcok költészetének. Soricu fordításai, amelyek gonddal és sok hivatottsággal készüllek, az emiitett folyóiraton kivül a Viitorul-ban, a Neamul-Românesc-ben s a Neamul Românesc Literar-ban találhatók nieg. A braşovi Şaguna-liceum tanára Axente Banciu Petőfinek legtermékenyebb forditója. Több mint 50 fordítása van különböző lapokban és folyóiratokban. A román akadémia fiatal könyvtárosa, Avram P. Todor jelenleg a János vitéz fordításán dolgozik. Petőfinek hires jelszavát, a Votam Petőfianumot kétszer is lefordították románra. Ez a hat jambikus sor teljes kifejezője Petőfi költészete eszméinek, a szabadságnak és a szerelemnek. Ugyancsak két fordítása van A hóhér kötele regénynek is, amely a nyomornak és a bosszúnak dramatizált rémes története. A Petőfire vonatkozó méltatások nagyrészt prózaiak, de van köztük költemény is. Az első román, aki a magyar irodalommal, szellemi élettel, a magyar lélekkel, annak különböző megnyilvánulásával foglalkozott, Slavici János volt. Slavici, a Convorbiri Literare folyóirat 1871-es évfolyamában, a magyarokról irt tanulmányában szélsőséges irányt követ. (Studii asupra Maghiarilor.) A múltnak melankolikus forradalmára, Goga, »a román Petőfi*, a vele szellemileg rokon géniuszhoz költeményt ir, Cântece fără tară költemény ciklusában: Lui Petőfi. E költeményt magyarra is lefordította Gara Ákos, az oradeai kétnyelvű folyóiratban, az Aurora-ban (1923 április 1.)

91

Petőfinek 1923-ban, fényes keretek közt lezajLtt 100 éves születési ünneplése a románság figyelmét sem kerülte el. Különböző folyóiratokban és lapokban, ha nem is nagy terjedelmű, de tiszteletet adó megemlékezések jelennek meg, sőt a közoktatásügyi minisztérium külön kiadványban teszi a nagy költő elé a megemlékezés virágcsokrát. E könyvecskét elhunyt szláv nyelvészeti egyetemi tanárom, Dr. Popovici József irta. Amint értekezésünkből kitűnik, a románság azok közé a népek közé tartozik, amelynél az európavándor Petőfi szintén hódítani tudott. Petőfi örök emberi értékei a románságot is érdeklődésre és tiszteletre hangolták. Ha azonban arra a körülményre gondolunk, hogy Erdélynek havasai és virágos rétéi között évszázados együttélés kapcsában állt a két nép, aránylag kevésnek tűnik fel az kései érdeklődés, amelynek eredményei az itt összegyűjtött fordítások és méltatások. 826 költeményből csupán 198 fordítást találtam, jobbára folyóiratokban elszórva, 1872 évi kezdő dátummal. Önként adódik a kérdés, mi az oka ennek a kevés érdeklődésnek? Az egyik okot kereshetjük abban a körülményben, hogy a románság müveit elemei, legalább az erdélyiek, Petőfit az iskola padjaiban eredetiben olvasták. Az igazi ok azonban politikai. Amint Goga a Luceafărul 1903 augusztus 1-i számában kimutatja, sok magyar nyelven irott, elvitázhatatlan értékű irodalmi müvet nem fordítottak le románra a két nép közötti évszázados politikai súrlódások sajnálatraméltó hagyománya miatt. Petőfi, a teljes és igazi román nyelvű Petőfi késik. Nem tudhatni, hogy megjelenik-e s ha igen, mikor

Az önmegtartóztató élet.*) Az előző fejezetben megállapítottuk: a nemi kérdésnek az ifjúság számára a házasság előtt nincs más megoldása, mint a tiszta élet. Az az élet, amelyben az ifjú teljesen a természetre bizza a nemi problémát s amelyben visszatartja magát a nemi kielégülés minden formájától — mind képzeletben, mind cselekvésben; az az élet, amelyben szigorúan ellenőrzi a nemi ingereket és átváltoztatja azokat a határozott akarat s az egész életet bevilágító magas eszmények nemes anyagává. Az ilyen élet szükségképeni feltétele annak, hogy személyiségünk elérje teljes kifejlődését és legnemesebb kifejezését. Szükséges az a teljes, gazdag élethez minden mély emberi viszonylatban: házasságban, családban és barátságban. Az egyénnek és társadalomnak bármilyen szempontjából tekintve is a tiszta élet ugy, amint meghatároztuk, az egyedül ésszerű élet az ifjú számára a házasságon kivül. Ez az egyedül ésszerű először is az egészségre nézve. Már kimutattuk, hogy bármely nemi engedékenység a fejlődés éveiben rontja azokat a fizikai erőforrásokat, amelyek szükségesek az erős férfiúi szervezet felépítéséhez. Az érettség elérése után is megmarad ennek az életnek ésszerűsége a férfi fizikai egészsége szempontjából, mert a lelki erőknek tiltott nemi viszonyokból elkerülhetetlenül bekövetkező csökkenése károsan hat vissza az egész fizikumra. Jól ismert dolog, hogy pl. az önbecsülés elvesztése komolyan alááshatja a testi egészség alapjait. Azonkívül az, aki házasságon kívüli tiltott viszonyokban keresi a nemi probléma megoldását, mindig ki van téve a nemi betegségek rettenetes veszélyének, melyek szétrombolhatják nemcsak a saját egészségét, hanem a legborzalmasabb pusztítást végezhetik az eljövendő feleség, gyermekek s az egymást követő nemzedékek életében. A házasságon kivüli megtartóztató élet1) egyedül ésszerű továbbá az intellektuális élet tekintetéből. Alig van valami, ami *) IV. fejezete M. J. Exner dr., amerikai orvos kiváló sexualpedagógiai munkájának (The raţional sex life for men), melyet Albert Vilmos tanár fnrditott magyarra. Az egyházi főhatóság elrendelte, hogy az ifjúság helyes sexual is nevelése szempontjából oly fontos müvet a vezetése alatt álló összes róm. kat. főgimnáziumok szerezzék meg a felsőbb osztályok számára. ') Ez nem azt jelenti, hogy a házasságon belül nem volna szükség a lemondásra, korlátra, fegyelmezettségre. Az, aki nem tud lemondani olyanokról, amik meg vannak engedve, közel áll ahhoz, hogy elkövesse azt, amik megvannak tiltva. (Szent Ágoston). — Aki megszokta a házasságon kivül a kontinenciát, az a házas életen belül is ura tud lenni ennek az ösztönnek.

93

annyira aláásná a szellemi képességeket, mint a fegyelmezetlen nemi élet. Aki tiltott viszonyokba egyezik bele vagy önmagával szemben követ el visszaélést, az valósággal felidézi a szellemi élet romboló hatalmait. Aztán mindinkább növekvő és sürgető lesz az a rendetlen nemi élmények irányában s fokozatosan uralmába keriti a figyelmet és képzeletet; megfosztja az egyént a rugékonyság erejétől és zavart támaszt szellemi képességeinek egész területén. Íme egy egyetemi ifjú tragikus vallomása. Miután keserű bánattal elmondotta eredménytelen küzdelmét szemben rendetlen nemi szokásokkal, igy szólt: »Már lassan belenyugodtam, hogy soha több, mint fel-ember nem leszek*. Minő bűnhődés: tudatában lenni az erőnek, hogy lehetne egész ember, de megfosztva e lehetőségtől az erkölcsi sülyedés és a fegyelmezetlen nemi élet által! Minden főiskolán és egyetemen az értelmi és erkölcsi erőnek rendkívüli mennyisége jut a pusztulás útjára, mert a nemi ösztön köré tapadó gondolatok és képek, támogatva a rendetlen élet által, valósággal hatalmukba kerítik a szellemi élet birodalmát. Az, aki állandóan éli az önmegtartóztató életet s tisztán tartja képzeletét: szellemi és erkölcsi szabadságra tesz szert s képes lesz erejét nagy 'feladatokra összpontosítani; mindez ismeretlen annál, aki játékot üz a nemi élet dolgaiból. A fegyelmezetlen nemi élet ellensége tehát az értelmi képességeknek, nemcsak azért, mert pusztítja azoknak rugékonyságát és lerántja az eszményeket, hanem azért is, mivel az efféle élet rombolja azokat a fizikai forrásokat is, amelyek szükségesek a szellemi erők zavartalan, hathatós működéséhez. Az önmegtartóztató élet a házasságon kivül a helyes élet a jellem szempontjából. A nemi élet helyes értékelése, annak készséges alárendelése az egyén magasabb, szellemi természete alá, nemes, lovagias magatartás az egész nőiséggel szemben — egyszóval : romlatlan érzelmek teljességgel szükségesek az igazi jellemhez s a személyiség magasfoku, tökéletes kifejlődéséhez. Minden más ut és mód lefokozza és gátolja az igazi fétfias jellem irányában haladó indítékokat. (Amint előbb kimutattuk, a tisztátalan élet legszigorúbb büntetése a legmagasabb tevékenység területén van, amelyre ember képes — tudniillik az érzelmek világában. Az ilyen élet megöli a képességet az igazi mély szerelemre.) Három fontos tényező van, amelyek szükségesek az igazi, hatékony jellem kialakulásához. Az első az — önbecsülés érzete. Ennek elvesztése bénitólag hat a férfi lélek minden nemesebb indítékára. A lelkiismeret helyeslése teljességgel lehetetlen olyannál, akinek élete tisztátalan. Az embertársainkkal való viszonyunk becsületességének a tudata a másik lényeges vonása az igazi jellemnek. De semmiesetre sem lehet meg ez a tudat abban, akinek szokásává vált a nemi ingerekkel szemben való engedékenység, mert az ilyen visszaél az életműködés egy olyan tényével, amelytől jövendő családjának jóléte függ, vagy másrészt lerántja a nőiséget és esetleg létre hiv

94

egy emberi életet, amely meg van átkozva nem szünö átokkal. Az ilyen ember társadalomellenes életet él. A harmadik lényeges tényező az igazi jellem kifejlődésében az összeköttetés érzete eyy felsőbbrendű viláyqal, melynek minden ember ösztönszerűleg, többé, vagy kevésbé világosan, részesének érzi magát, bármilyen is legyen a hite vagy vallási meggyőződése. Az ember valójában szellemi lény és a szellemvilággal való összhangnak érzete múlhatatlanul szükséges valódi boldogságához. Az isteni helyeslés érzete pedig teljesen lehetetlen olyan embernél,, aki önlealázó, társadalomrontó életet él. Az önmegtartóztató élet a helyes élet az ifjú részére a nőiség iránti köteles tisztelet szempontjából. Minden más megoldás az ország leányai és asszonyai bizonyos százalékának a feláldozását kivánja azért a testet-lelket pusztító szándékért, hogy szolgálatába állítsa őket férfiak vélt nemi szükségleteinek. A nemi önuralom hiányából eredő szociális szerencsétlenség — ez a szörnyű társadalmi kár, ez a borzalmas szégyene az emberiségnek — férfiak fegyelmezetlen, tisztátalan életének a következménye. Ha a férfiak fegyelmezett, ésszerű nemi életet élnének, ez a gennyedő szociális seb hamarosan eltűnne. Ez a társadalmi betegség főképpen férfi-probléma. Szüntesd meg a keresletet s megszűnik a kinálat: szüntesd meg az okot és nem lesz okozat. Az önmegtartóztató élet a házasságon kivül az egyedüli normális, ésszerű élet a nő részére: ez társadalmi törvény, általánosan elfogadott dolog.1) A társadalom ezt kivánja tőle s ő elfogadja e követelést. Semmi ésszerű ok nincs, amelynek alapján ki lehetne venni a férfit ugyanazon követelés alól. Nincs kétféle erkölcs. A nőiségnek joga van a legnemesebbhez a férfiban; e nélkül nem tudja megvalósítani a benne rejlő legjobb értékeket. Tisztátalan élet a férfi részéről megfosztja a nőt, akár később a házasságban, akár a mostani barátságban, a magasabb színvonalú egyéniségek, tisztultabb lelkületek ama kölcsönös, benső kapcsolatától, amely kiváltja és kifejleszti a legnemesebb tulajdonságokat és amely csak romlatlan érzelmi világból fakadhat. (A finom belső viziónak és értékelésnek, a kölcsönös gyöngéd rokonszenvnek a képességét, amely nemesiti és erősiti az összekötő szellemi szálakat azáltal, hogy megtudja látni a másik személyiségének mélyén rejlő nagy értékeket — ezt a képességet megbénítja a tisztátalan élet.) Az önmegtartóztató élet (a házasságon kivül) az egyedül helyes élet az ivadékok szempontjából. A sejtecske, amely létrehozza az ivadékot, képviseli a férfit az emberi nem összes jövő nemzedékeiben Hogy milyen lesz az uj élet, a férfit tekintve, attól függ, minő átörökölhető tulajdonságokat képes belefektetni az életsejtbe. Az utódok szempontja nagy és el nem hárítható felelősség elé ') Általánosan, de nem mindenkitől. Vannak férfiak, sőt nők is, akik követelik a „lefelé" vivő jogokat; miért ne ők is? — kérdik. E nőkkel szemben a nőiség védelmére sietünk s azt mondjuk: nincs joga a nőnek követni a férfit a - jogbitorlásban. (Ford.)

95

állilja : kötelezi Öt akként őrizni meg erőit és kifejleszteni képességeit, hogy tudja felruházni utódját a legértékesebb örökséggel és a lehető legnagyobb életképességgel. A férfi fegyelmezetlen nemi életének nincs szörnyűbb büntetése, mint annak mardosó tudata, hogy az esetleges gyönge, vézna, beteges gyermekek szerencsétlenségének nyomai odavezetnek az ő korlátot nem ismerő önzésének a küszöbéhez. Az ilyen gyermekek minden ártatlan tekintete egy-egy szúrás lehet az önző férfi szivébe. S ne mondja senki, aki a rendetlen nemi élet útjára lépett — akár képzeletben, akár cselekvésben — hogy neki biztosítékai vannak ama következményektől való menekülésre. Menekülés talán lehet, de biztosíték nincs. Másfelől meg lehet-e nagyobb jutalma a házasságon kivüli kontinens életért vívott férfias küzdelemnek, mint a családban a testileg-lelkileg egészséges gyermekek ragyogó tekintete? A nemesebb, tartalmasabb életkapcsolatok — barátokkal, a jegyessel, vagy hitvestárssal — csak a romlatlan, nagy gonddal müveit érzelmi világ mélyéről fakadhatnak. Tiszta, finoman érző szerelmi élet az apa részéről tehát szügséges feltétel a gyermekei lelkében rejlő gazdagság megérzésére, kiváltására és értékelésére. A legmélyebb örömök és boldogító elégtétel forrása lesz számára a jó tulajdonságok kölcsönös felfedezése és az az éles finomsággal látó rokonszenv, amely összeköti lelkét az övéikkel. Csak ilyen érzelmi viszonylalban fejlődhetnek gyermekei életében és személyiségében a legnemesebb vonások. (Ezek megnyilatkozásának és értékének foka nagy mértékben függ az apa egyéni nemességének a fokától.) Akinek lényében meg vannak bénitva a legnemesebb érzelmek és a legmagasabb szellemi tevékenységek, hogyan remélheti az, hogy felfed' zze és kiváltsa gyermekei lelkivilágának legmélyebb gazdagságát ? Ha az ifjú korban kikezdett élet nem is hoz szükségképpen fizikai romlást az eljövendő gyermekekre, annyi bizonyos, hogy megfosztja őket a legnagyobb adománytól, amelyet egy atya adhat gyermekeinek: az érintetlen érzelmi élet gazdagitó, hóditó hatalmától. Végül a tiszla élet az egyedül helyes élet a társadalom szempontjából. Valaki azt mondotta, hogy az emberi nem hasonló egy összefüggő nagy idegrendszeihez. Ami hat az egyik részre, hat az egészre és minden ember része az egésznek Az egyén nem alkothat nagy idegtörzseket; de lehet egyike az elvezető idegszálaknak. S a romlás melyet okoz, szétterjedhet az egész idegrendszeren, mint fájdalom, rendellenesség, vagy betegség. Nyilvánvaló tehát a rendetlen n< mi élet antiszociális jellege. Az ilyen élet szükségképpen lerántja az egyént, ami önmagában is kár a lársadalomra nézve, de velejár a nőiségnek a lefokozása és az egí'sz társadalmi rend aláaknázása. Az ilyen élet tehát antiszociális következményekkel jár együtt, melyeket a társadalomra zuditani senkinek sem áll jogában. A tiszta élet állandó élése nem könnyű feladat. Megoldása egész embert kiván. Harcot jelent, de a győzelem jutalma tuláradóan nagy.

96

Van több hatalmas, hódító erejű indíték, ami segit e harcban, ami megerősít a kísértésekkel szemben és segit e téren is megőrizni a magasztos eszményekhez való hűséget. Itt van mindjárt legközelebb az önfentartás szempontja. A tiszta élet útját egészség jelzi s hatékony, viruló élet; a fegyelmezetlen nemi élet vonalán vannak: gyöngeség, betegség, nyomor és halál. Egy másik cz egyén fejlődésének a szempontja. Minden normális férfi érzi az ösztönszerű vágyat, hogy (minél szélesebb vonalakban,) minél teljesebb mértékben kifejlessze életét. Ez csak rendes nemi lelki ismeretesség és férfias önuralom mellett lehetséges. Egy harmadik a hatékonyság (efficiency) motívuma. Hatékonyság — aktivitás — a kor jelszava. De az akciótól, a tevékenységtől duzzadó életre csak ugy lehet szert tenni, ha a nemi természet a magasabb szellemi képességek uralma alatt áll és összhangban van az egész élet legmélyebb érdekeivel. Alig van valami, ami annyira aláásná a tevékenység rugóit, mint a rendetlen nemi élet okozta zavar és erőpusztitás. Ott van aztán a lovagiasság (chivalry) szempontja. A nőiség tiszta férfiakat kér és követel — a legszentebb életviszonyok magasztos eszményeivel. A nő védelme — a férfi természetes kötelessége s az marad akkor is, ha a »nőemancipáció« teljes mértékben megvalósul. E viszonyból tiszta, nemes érzelmek fakadtak mindig. A szándék: megvédeni a női erényt s az oltárhoz olyan tiszta életet és lelket hozni, mint amilyen tiszta az élete és lelke annak a nőnek, aki az ő felesége és gyermekeinek anyja lesz — hatalmas pillére lesz az erkölcsi jellemnek minden férfi életében. Egyike a legfontosabb motívumoknak az apaság szempontja. Atyja lenni gyermekeknek, akiknek — félelem és szánalom helyett — örömmel és büszkeséggel tekinthet az arcába, tudva azt, hogy felruházta őket a tőle kitelhető legjobb örökséggel és hogy saját lelkületének a velük való érintkezése lesz az ő legjobb nevelőjük — mindez rendkívüli erővel vonzó indíték lehet bárkinek az életében. Nézzétek meg börtöneinket, az elmebetegek házait, a gyöngeelméjüek intézeteit s ott olvashatjátok az emberiség szörnyű átkát — mint eredményét a magasabb rendeltetésű nemiséggel való visszaélésnek. Egyetemes motivum a boldogságnak, a megelégedettségnek szempontja. A földi életben elérhető boldogság elválaszthatatlanul össze van forrva érzelmi világunkkal, melynek a nemi ösztön alkotó része. A legfőbb boldogság forrása pedig ott fakad a feddhetetlen érzelmi viszonyok mélyén. Önámitás, ha valaki azt hiszi, hogy képzeletében tréfát űzhet ezen érzelmekből vagy magatartása által beleránthatja azokat a kéjelgés sarába s aztán e könnyelmű játék után is — élvezheti majd az érzelem tiszta és tökéletes gyümölcseit. Az érzelmek világára is áll: ki mint vet, ugy arat. A könnyelmű játékos látni fogja, hogy az érzelem legnemesebb gyümölcsei rá nézve hamuvá válnak s érintésére szétmorzsolódnak. A felsorolt jelentős motívumok minden gondolkodó embert, aki nem szokott játszani az élet nagy kérdéseivel, segíthetnek

'97

abban, hogy elérje a nemi téren a szükséges önuralmat. De bármily súlyosak is legyenek ezek az indítékok, mégis nem mindig elegendők, hogy megőrizzék a hűséget a magas eszményekhez, amelyek szükségképen hozzátartoznak az igazi férfiassághoz. Van még valami, ami nélkül az akarat — bármennyire is hallja a férfias élet felé vonzó ama komoly sugallatokat — igen gyakran megbénítva, tehetetlenül fog állani. Annak, aki biztosítani akarja magának az önuralmat a nemi életben, mintegy megszállva kell lennie a legfőbb motívum varázsától, attól, ami mindent lebiró hatalommal magával fogja ragadni őt, mert megnyitja előtte határtalan segitő forrásait a végtelen Istennek. Ez a hatalom több mint emberi. Bármilyen hiten legyen valaki s bármilyen intellektuális nehézségei legyenek vallási kérdésekben — nincs senki, aki nélkülözhetné ezt a hatalmat: mindenkinek szüksége van erre az erőre — az Isten erejére. Magunkévá tehetjük ezt a hatalmat életünk vidám átadásával az Isten szándékára s értékesíthetjük azt mély és őszinte vallásos élettel. Jézus Krisztus felnyithatja előttünk a szellemi világegyetem isteni, kimeri4hetetlen erőforrásait. Éljünk Vele, járjunk Vele, lépjünk Vele örök htiségü barátság mélységes meghittségébe és igy sajátunkká lehet az Ő életének végtelen ereje. Adjuk oda Neki életünket őszinte engedelmességben és barátságban s járjunk Vele töretlen szabadságban, a tökéletes férfiasságu, győzedelmes életnek páratlan szabadságában.

7

Adatok intézetünk történetéhez. 1. Az intézet jellege Intézetünk »Az erdélyi róm kat. Státus Mercurea-Ciuc-i (csíkszeredai) főgimnáziuma* Alapításának idejét pontosan nem lehet megállapítani. Bizonyos, hogy a Szent Ferenc-rendi atyák alapították Csiksomlyón a XVII század elején. Ök építették első épületét, mely az 1661-iki tatár betörés idején elpusztult. Újraépítették 1669 ben és vezették 1774-ig. Ekkor ugyanis az erdélyi főkormányszék kebelében a katolikus alapok és alapítványok kezelésére alakult Catholica Comissio vette át az intézet felügyeletét és gondozását, de a tanítást azután is kizárólag szerzetesek végezték 1852-ig. 1853-tól 1900-ig szerzetesek, egyházmegyei és világi tanárok, 1901-től pedig csak egyházmegyei papok és világi tanárok tanították az ifjúságot. A Catholica Comissio helyébe a (AlbaIulia) gyulafehérvári róm kath. latin szertartású püspökség lépett, mely az intézetet a jelc-nben is fenntartja és kormányozza. Mivel a régi csiksomlyói épület az uj idők követelményeinek már nem felelt meg. az erdélyi róm. kat. Státus, mint főtanhatóság az intézetet a főközlekedési vonalak központjába, a vármegye székhelyére, Mercurea-Ciuc (Csíkszeredába) helyezte át s részére 1909 — 10-ben a mostani, palotaszcrü épületet emelte.

2. Az iskolaév kezdete és lefolyása. Az iskolai évet a rendtartásban és a miniszteri rendeletek által előirt időben kezdettük meg és pedig 1929 ben szeptember hó 15-én, 1930-ban szeptember hó 15 én, 1931-ben szeptember hó 3-án, 1932-ben ismét szeptember hó 15-én, 1933-ban és 1934-ben pedig szeptember hó 16-án. Az ezen időpontokat megelőző hetekben történt a tanulók beírása, valamint a javitó és felvételi vizsga A tanítás menetét az iskolai évek folyamán nem zavarta meg semmi sem. Az évvégi vizsgák a törvény által előirt időben és módon folytak le. Az 1929—;J() tanévben minden osztályban tartottunk evvégi vizsgákat. A IV. osztályra szóló felvételi vizsgák a junius 19. és 21. közötti napokban folytak le N. Baboie középiskolai inspektor elnöklete alatt. Jelentkezett 23 tanuló, átment 20 A bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 2 régi és 13 uj, össze sen 15 tanuló. A régiekből átment 1, az ujak közül csak 7. Az 1930—31 tanévben az évvégi vizsgákat minden osztályban megtartottuk.

99

A IV. osztály előtti juniusi felvételi vizsgákat a hónap 19. és 20. napján tartottuk meg N. Baboie brassói középiskolai inspektor elnöklete alatt. Jelentkezett 22 növendék, átment 17. A bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 9 régi és 8 uj tanuló. Átment mind a 8 uj jelölt. Az 1931—32 tanévben a miniszteri rendelet értelmében nem voltak évvégi vizsgák. Az V osztályba szóló felvételi vizsgát csupán csak azok a tanulók tették le, akik az előző iskolai évben nem álltak vizsga elé. A juniusi felvételi vizsgát junius 10-én tartottuk Spiru Tudor helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri biztos elnöklete alatt. Jelentkezett rá 5 tanuló, átment 3. A junius havi bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 6 régi jelölt, sikerrel letette 4. A folyó tanévben végzett tanulókból jelentkezett 24, átment 17, ami az eddigiekhez viszonyítva — szép eredmény. Az 1932 —33 tanévben az előadások a IV. és VII. osztályban junius 10-én záródtak, a többi osztályban junius 15-én. Évvégi vizsga a miniszteri rendelet folytán nem tartatott. A felsőtagozati felvételi vizsgát Spiru Tudor, helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri biztos elnöklete alatt junius hó 14., 16., 17. és 19-én tartottuk meg. A 31 jelentkező közül átment 22. A junius havi bacalaureatusi vizsgára jelentkezett 8 régi és 25 uj jelölt. Sikerrel letette 2 régi és 18 uj jelölt. Az 1933—34 tanévben a tanítást május hó 31-én fejeztük be. Junius 5-től, junius 21-ig az évvégi vizsgák folytak le. A felvételi vizsgát az V. osztályba junius hó 21-én és 22-én tartottuk Spiru Tudor helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri biztos elnöklete alatt. A vizsgabizottságba még két állami tanár, Ioan Niculescu Gheorgheniből és László Aranka a helybeli állami gimnáziumtól voltak kinevezve. A vizsgára állott 30 tanulóból 13 ment át. A junius havi bacalaureatusi vizsgára 4 régi és 11 uj jelölt jelentkezett, sikerrel letette 3. Az 1934—35 tanévben az évvégi vizsgákat junius 5. és 22-ike között tartottuk meg Spiru Tudor, helybeli állami gimnáziumi igazgató, miniszteri kiküldött ellenőrzése mellett. A felső tagozati felvételi vizsga junius 21. és 22-én folyt le. A vizsgabizottság Spiru Tudor miniszteri biztosból, Nagy Borbála és L. Platón kisasszonyok, állami tanárnőkből állott. E vizsgára 18 tanuló jelentkezett, ezek közül átment 10. A junius havi bacalaureátusi vizsgára 9 régi jelölt jelentkezett, sikerrel tette le 2.

3. Személyi figyek. Az 1929—30 tanévben: Az iskolai év kezdetén a főtanhatóság Vámszer Oéza tanárt nevezte ki rajztanárrá, Sándor Imre vallástanár pedig a Róm Kat. Népszövetség igazgatójává választatott és intézetünket az iskolai év végén hagyta el. 7*

100

Az 1930—31 tanévben: A főtanhatóság szeptember hó 1-én László Ignác vallástanárt helyezte át (Odorheiu) Székelyudvarhelylől intézetünkhöz, Vámszer Géza rajztanárt pedig 1929. szeptember 1 iki hatállyal rendes tanárrá nevezte ki. Az 1931—32 tanévben: Ferencz Gyula rendes tanár 1931 év november hó 1-én nyugalomba vonult. Angi Dénes rendes tanárt a főtanhatóság 1931. szeptember hó 1 én a róm. kat. tanitóképzőtől intézetünkhöz helyezte át. Rozsnyai Béla, zene- és énekmester 1931. junius 29-én tanszékéről lemondott. Helyét szeptember 1-én Sarkadi Elek zeneés énekmester foglalta el. Az 1932—33 tanévben: Baumgarten László, helyettes tanár 1933. január 1-én állásáról lemondott és helyette a francia nyelv tanszékét Duca Vladimír helyettes tanár foglalta el. Az 1933—34 tanévben a tantestületben nem történt változás. Az 1934—35 tanévben: Mayer János, címzetes igazgató, rendes tanár, 1934 szeptember hó 1-én nyugalomba vonult. Az 1935. január hó 1-én a főtan hatóság Mánya Ferenc rendes tanárt intézetünktől az Odorheiu (székelyudvarhelyi) róm. kat. főgimnáziumhoz helyezte át. Duca Vladimír helyettes tanár állásáról lemondván, helyette Ojtra Benedek helyettes tanár neveztetett ki intézetünk francia tanszékére. Az iskolai év végén Angi Dénes rendes tanárt a főtanhatóság igazgatóvá nevezte ki a Târgu-Mureş (marosvásái helyi) róm kat. gimnáziumhoz, Dr. Veégh Sándor helyettes tanárt pedig a Tg.-Murrş (marosvásárhelyi) róm. kat. tanítóképzőhöz helyezte át intézetünktől.

4 Iskola látogatások. 1929—30. Majláth Gusztáv Károly gróf\ erdélyi püspök őnagyméltósága, mint az erdélyi katolikus iskolák és intézmények legfőbb igazgatója meglátogatta intézetünket az 1929. november 29. és december 3-ika közötti napokban. Ez alkalommal különösen érdeklődött az ifjúság lelki fejlődése, nevelése és tanulmányi előmenetele iránt. Meglátogatták intézetünket még: Nicohe Baboie középiskolai inspector 1929. november 22-én, valamint 1930. február 24. és 25. napján, G. Şerban középiskolai inspector 1930 évi április hó 1-én és 2-án 1930. junius hó 7-én meglátogatta főgimnáziumunkat Dr. Balázs András, pápai prelátus, kanonok ur, az erdélyi róm. kat. Státus előadója. 1930 31. Nicolae Baboie, középiskolai inspector, november 21-én administrativ, 1931 március 11-én és 12-én pedig pedagógiai vizsgálatot tartott. 1931. május 4-én intézetünket Gh. Şeiban középiskolai inspector látogatta meg, május 16-án pedig Dr. Balázs András pápai prelátus, előadó ur.

roi Junius 19-én, az évvégi vizsgák alkalmából At. Popa, középiskolai inspector látogatta meg intézetünket. 1931 — 32. Május 6-án és 7-én Dr. Boga Alajos, a Tg.-Săcuesci róm. kat. gimnázium igazgatója, mint az erdélyi róm. kath. Státus megbízottja látogatta meg intézetünket. Május hó 24. és 26. között gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök ur őnagyméltósága látogatta meg iskolánkat, minden osztályban atyai intelmeket intézett a tanulókhoz és kitartó, becsületes munkára buzdította őket. 1932—33. November 23-án Gh. Şerban középiskolai inspector tartott adminisztratív és pedagógiai vizsgálatot intézetünkben. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök ur őnagyméltósága október 30-án, november 3-ig, valamint junius hó 8-án látogatta meg iskolánkat Április 26-án Traian Gherman vezérfelügyelő vizsgálta meg intézetünket. Május hó 8-án és 9-én Biró Lajos, az odorheiu- i (székelyudvarhelyi) róm. kat. főgimnázium igazgatója, a főtanhatóság megbizásából tett nálunk hivatalos látogatást. Junius hó 11-én Gusti közoktatásügyi miniszter Caliani August vezérigazgató úrtól kisérve látogatta meg az intézetet 1933— 34. Október hó 23 án Gli. Şerban, középiskolai inspector tartott pedagógiai vizsgálatot. Február hó 9-én Silviu Ţeposu középiskolai inspector szállt ki pedagógiai vizsgálatra. Március hó 16-án V. Păcală vezérinspector tett intézetünknél hivatalos látogatást. Március hó 24-én Ioan Odor középiskolai inspector a tanári kar román nyelvtudását vizsgálta. Április hó 25-én és 26-án Dr. Boga Alajos, kanonok, főtanfelügyelő ur végzett hivatalos látogatást. Julius 2-án Kegyelmes Püspök Atyánk látogatta meg az intézetet. 1934—35 December 14-én V. Păcală vezérinspector ur tartott intezetünknél hivatalos vizsgálatot. Május 3-án Dr. Boga Alujos kanonok ur, egyházmegyei főtanfelügyelö latogatta meg hivatalosan iskolánkat. Május hó 8-án Silviu Ţeposu. központi inspector ur végzett intézetünknél hivatalos vizsgálatot.

5 Tanterv. A tanitás az állami tanterv szerint haladt. Az előadások tárgyai meg voltak állapítva a részletes és az átmeneti tantervben. E tantervhez igazodtunk.

6. A tanulók. A beíratott és elbírált tanulók számát, valamint a létszámban évközben előfordult változásokat az alábbi táblázat mutatja: TANÉV:

1929 3oj 1930-31 1931-32 1932-33 1933-34 1934 35

211 212 Beíratott 205 ! 201 237 i 210 2 i 3 9 2 Kimaradt 15 1 1 ' — 1 Meghalt | — 1 — Elbíráltatott || 189 , 200 | 227 | 208 j 209 | 209

102

7. Egészségi állapot. Az egészségi állapot mind a hat iskolaév folyamán általában kedvező volt. Dr. Búzás Márton iskolaorvos több izben megvizsgálta a tanulók egészségi állapotát és adott esetben megtette a szükséges intézkedéseket. A hivatalos szemvizsgálat sem talált fertőző betegséget.

8. Valláserkölcsi állapot. Az ifjúság valláserkölcsi nevelése mindig és minden tekin tetben a tanári testület legfőbb gondját képezte. Imával kezdettük és végeztük mindennap a tanitást. A tanári kar és az ifjúság minden vasár- és ünnepnapon szentmisét és szentbeszédet hallgatott. A tavaszi és melegebb őszi napokon a szentmise hallgatása hétköznap is kötelező volt. Az egyes tanévek folyamán többször volt közös szentgyónás és közös szentáldozás. Sokan voltak, akik hetenként járultak a szentségekhez s a mindennapi áldozók száma is állandóan növekedett. A másvallásu tanulók saját hitoktatójuknál kétszer jelentek meg hetenként vallásoktatásra és kötelesek voltak vallásuk istentiszteletén megjelenni.

9. Lelkigyakorlatok. 1929—30. A lelkigyakorlatokat ebben az évben március hó 27—30-ig tartottuk meg Márton Áron lelkész vezetése alatt. 1930 —31. E tanévben március hó 5—8 ig tartottuk a lelkigyakorlatokat P. Dr. Jakubek István jezsuita atya vezetése alatt 1931—32. Ebben az évben március hó 3-án kezdődtek a lelkigyakorlatok és P. Takács Gábor şumuleui (csiksomlyói) Ferencrendi házfőnök vezetése alatt március hó 6-án fejeződtek be. 1932—33. A lelkigyakorlatok ebben a tanévben a március 29. és április 1. közötti napokra estek. Külön tartottuk az alsóbb és külön a felsőbb osztályok részére. Az I.—III. osztályos tanulókét P. Ráduly Kolozs şumuleui (csiksomlyói) szent Ferenc rendi atya, a IV.—VII. osztály növendékek lelkigyakorlatát pedig Dr. Baráth Béla, gyulafehérvári theologiai tanár vezette. 1933—34. E tanévben február hó 28-án kezdődtek a lelkigyakorlatok és március hó 3-án fejeztük be őket. Az I — III. osztály növendékeinek lelkigyakorlatait György Lajos ghimeşfăgeti (gyimesbükki) plébános, a IV.—VII. osztályosokét pedig Ft. Ádorján Károly, egyházmegyei tanfelügyelő vezette. 1934—35. Ebben az évben az alsóbb osztályok lelkigyakorlatait március hó 6-tól, március 10-ig P. Ráduly Kolozs szent Ferenc-rendi atya s a felsőbb osztályokét Veress Ernő kolozsmonostori plébános tartotta ugyanabban az időben.

10. Iskolai ünnepélyek. 1929—1930. A tanévet szeptember 15-én ünnepélyes VeniŞancte-vel nyitottuk meg. November hó 8-án I. Mihály király Őfelsége nevenapján ünnepélyes istenitisztelet volt az intézet

103

kápolnájában. — December hó 1-én, Erdélynek az anyaországhoz való csatolása évfordulóján ünnepi szentmisét hallgattunk és utána részt vettünk a hatóságok előtti díszfelvonuláson. A délután megtartott iskolaközi népünnepélyen több számmal szerepelt intézetünk ifjúsága. — Január hó 24-én, a fejedelemségek egyesülésének fordulóján a szentmise ulán műsoros ünnepélyt rendeztünk. — Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén szentmise után meghallgattuk az ünnepi beszédeket, azután pedig részt vettünk a diszfelvonulásban, délután pedig több ének és zeneszámmal résztvettünk az iskolaközi ünnepélyen. — Május hó 18-án tornaünnepélyt rendeztünk. — Május hó 29-én, hősök napján a hősök temetőjébe vonultunk és részt vettünk a rekviemen. Ezen alkalomból az iskolák nevében Pulchárd János tanár mondott beszédet. Délután műsoros iskolai ünnepélyt rendeztünk. — Junius hó 1-én avattuk fel a Mária-kongregáció fiatal tagjait. — Junius hó 15-én tartottuk meg a tornavizsgát. — Junius hó 29-én évzáró ünnepélyt tartottunk, melyen az intézet igazgatója mondott beszédet. 1930 —31 Szeptember hó 15-én ünnepéllyel nyitottuk meg a tanévet. — Novemker hó 5-én, Szent Imre napján, az iskola védőszentjét ünnepeltük. — December hó 1-én nemzeti ünnepet tartottunk. — Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén részt vettünk a hivatalos ünnepségen, délután pedig több számmal az iskolaközi ünnepélyen. — Május hó 17-én az intézeti Mária kongregáció alapításának 200 évfordulója alkalmából tornavizsgával kapcsolatban jubileumi ünnepélyt rendeztünk. — Május hó 21-én, hősök napján, délelőtt részt vettünk a temetői szertartáson, délután pedig iskolai ünnepélyt tartottunk. — Junius 8-án Őfelsége II. Károty király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. Az istentisztelet után a helybeli róm. kat. tanítóképzővel együtt iskolai ünnepélyt tartottunk. — Junius hó 28-án évzáró ünnepéllyel fejeztük be a tanévet. 1931—32 Az uj tanévet szeptember hó 3-án nyitottuk meg. Október hó 16-án, Őfelsége II. Károly király születésnapján részt vettünk a prefecturán rendezett ünnepségen. — November hó 5-én az iskola védőszentjének napján, nyilvános ünnepélyt tartottunk. — December hó 1-én nemzeti ünnep volt és részt vettünk a hivatalos ünnepségen, valamint az iskolaközi ünnepélyen. — December hó 8-án a Mária kongregáció tartott vallásos ünnepélyt. — Január hó 24-én a fejedelemségek egyesülését ünnepeltük — Május hó 1-én kegyelmes Püspök atyánk püspökké szentelésének 35 ik évfordulóját, délelőtt istentisztelettel és este műsoros ünnepéllyel ünnepeltük. — Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén részt vettünk a nyilvános, hivatalos ünnepségen és a délutáni iskolaközi ünnepélyen. — Május hó 23 án tejnapot tar tottunk, május hó 27-én pedig a madarak és fák napját tartottuk meg. — Junius hó 8 án Őfelségének a király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. — Junius hó 9-ére esett a hősök napja, amelyen a hősök temetőjébe kivonulva, részt vettünk a rekviemen. — Junius hó 11-én tartottuk meg a tornavizsgát, junius hó 12-én

104

pedig évzáró ünnepéllyel, amelyen az intézet igazgatója mondotta az alkalmi beszédet, fejeztük be a tanévet. 1932—33. Az iskolaévet szeptember hó 15-én nyitottuk meg. — Október hó 16-án istentisztelettel és iskolai ünnepéllyel ünnepeltük Őfelsége II. Károly király születésnapját. — Október hó 22-én B. P. Haşdeu és N. Grigorescu hirneves festőművész emlékét ünnepeltük, október hó 30-án pedig Alexandru cel Bun, moldovai fejedelemről emlékeztünk meg kegyeletesen. — November hó 5-én az iskola védőszentjét ünnepeltük. — December hó 1-én nemzeti ünnep volt. Délelőtt részt vettünk a hivatalos ünnepségen, délután pedig az iskolaközi ünnepélyen. — December hó 8 án, Mária kongregációnk tartott vallásos ünnepélyt. — Január 24-én a fejedelemségek egyesülését ünnepeltük, március hó 12 én pedig tornaestélyt rendeztünk. — Március hó 25-én Arany János halálának 50-ik évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendeztünk. — Május hó 10-én részt vettünk az összes románok egyesülésének emlékére rendezett hivatalos ünnepségen és az iskolaközi ünnepélyen. — Május hó 21-én tartottuk meg a madarak és fák napját, május hó 22-én pedig a tejnapot. — Május hó 25 én a hősök napját ünnepeltük. Részt vettünk a hősök temetőjébe rendezett kivonuláson és az ott tartott rekviemen, valamint az iskolaközi ünnepélyen. — Junius hó 8-án Őfelsége II. Károly király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. — Junius hó 15-én tartottuk a nyilvános tornavizsgát. — Junius hó 21-én évzáró ünnepéllyel és az intézet igazgatójának beszédével fejeztük be a tanévet. 1933 - 34 Szeptember hó 16-án ünnepélyesen, Veni Sanctevel nyitottuk meg az uj iskolai évet. — Október hó 16-án, Őfelsége a király születésnapját istentisztelettel és iskolai ünnepéllyel ünnepeltük. — November hó 5-én az iskola védőszentjét ünnepeltük. — November hó 28-án megemlékeztünk Bukovinának az anyaországhoz való csatolásáról. — December 1-én részt vettünk a hivatalos ünnepségeken és az »Astra«-val együttesen nyilvános ünnepélyt rendeztünk. — December 8-án vallásos ünnepélyünk volt a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának ünnepe alkalmából. — Január hó 24-én ünnepeltük a fejedelemségek egyesülését. — Február hó 2-án az intézet cserkészei letették az esküt, este pedig cserkész ünnepély volt. — Február 22-én Albert, belga király halála alkalmából gyászünnepélyt tartottunk. — Március hó 18-án tornaestélyt rendeztünk. — Április hó 29-én tartottuk meg a madarak és fák napját. — Május hó 10-én, az összes románok egyesülésének ünnepén részt vettünk a hivatalos ünnepségen, valamint az iskolaközi ünnepélyen. — Május 17-én, hősök napján, részt vettünk a felvonuláson a hősök temetőjébe és az ott bemutatott gyászmisén, délután pedig az iskolaközi emlékünnepélyen. — Május hó 23-án tartottuk meg a tejnapot. — Junius hó 3-án nyilvános tornavizsgát tartottunk. — Junius hó 8-án II. Károly király Őfelsége trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. — Junius hó 29-én évzáróünnepéllyel és az intézeti igazgató beszámolójával fejeztük be az iskolai évet.

105

1914 35 Az uj tanévet szeptember 16-án ünnepélyes Veni Sancte-vel és az intézet igazgatójának megnyitó beszédével nyitottuk meg. — Október hó 16-án. Őfelsége II. Károly király születésnapját, istentisztelettel és iskolai ünvepéllyel ünnepeltük meg. — November 5-én, az iskola védőszentjének napján, ünnepélyt tartottunk. — November 11-én, Körösi Csorna Sándor—emlékünnepélyt rendeztünk. — December hó 1-én részt vettünk a hivatalos ünnepségen és az »Astra«-val együtt nyilvános ünnepélyt rendeztünk. — Január hó 24-én a fejedelemségek egyesülését ünnepeltük. — Február 28-án részt vettünk az »Astra« által rendezett Horia, Cloşca és Crişan emlékünnepélyen. — Március hó 25-én cserkészünnepélyt tartottunk tábortűzzel. — Május 7-én a madarak és fák napját tartottuk meg. — Május 17-én, az összes románok egyesülésének ünnepén, részt vettünk a hivatalos ünnepségen és az iskolaközi ünnepélyen. — Május 18-án könyvnapot rendeztünk. — Május 12-én, a Mária kongregációk alapításának 350 évfordulója alkalmából ünnepélyt rendeztünk, amelyen Dr. Gyárfás Elemér, szenátor, a róm. kat. Státus világi elnöke és Dr. Balázs András státusi előadó, prelátus, mint a főgimnáziumunk Mária kongregációjának öreg kongreganistája is részt vettek. — Május 21-én tejnapot tartottunk. — Junius 6-án hősök napja. Ez alkalomkor részt vettünk a temetőbe való felvonulásban és a gyászszertartáson, valamint az iskolaközi ünnepélyen. — Junius 8-án, Őfelsége a király trónralépésének évfordulóját ünnepeltük. Istentisztelet után részt vettünk a hatóságok előtti diszfelvonuláson, este pedig cserkészestélyt rendeztünk tábortűzzel. — Junius 26-án ünnepélyesen Te-Deum-mal és a főgimnázium igazgatójának ünnepi beszédjével fejeztük be az iskolaévet.

11. Ifjúsági egyesület. A Mária-kongregáció, ifjuságunk egyedüli egyesülete az 1929— 30-iki tanévben Sándor Imre vallástanár vezetése alatt működött. Mivel azonban a tanév végével főgimnáziumunktól búcsúzott, az 1930—31 tanévtől kezdve a mai napig utóda, László Ignác vallástanár, vette át a kongregáció vezetését. A gyűléseken valláserkölcsi kérdésekről tartottak beható megbeszéléseket. A kongregáció működése kiváló hatással volt az ifjak keresztény jellemének kialakulására és a vallásos szellem elmélyítésére.

12 Jutalmak, segélyek és tandíjmentesség. 1929 — 30. A tanév folyamán 87 tanuló élvezett, részben vagy egészben, tandíj és fenntartói dij alóli mentesítést. Az elengedett összeg 147,700 — leit tett ki. Segélyben részesült 5 tanuló a helybeli róm. kat. Oltáregylet 3550'— leit kitevő adományából és 3 tanuló a Véndiákok Alapjának 6600— lei kamatjából. Jutalmak. Szorgalom és dicséretes magaviselet miatt 31 tanuló részesült összesen 15,520-— lei jutalomban. Könyvjutalmat 47 növendék kapott. A szabadkézi rajzban való jó haladásért 22 tanuló

106

nyert jutalmat. — A pénzjutalmakat a kövekezők adományozták: A Transsylvania Bank Fiókja 2000 — leit Agrár Takarékpénztár r.-t. Fiókja 2000 — leit. Brassói Népbank Fiókja 2000— leit. A Czell Bank Fiókja 3000 — leit. A helybeli róm. kat. Népszövetség 3500-— leit. A Jutalomdíj Alapítványok 2020— leit és végül a Véndiákok Alapja 2000 — leit. Könyvjutalmakat adományozott a cluji (kolozsvári) Minerva r.-t, valamint a helybeli Vákár és Szvoboda cég. 1930 — 31 Tandíj és fenntartási dij alóli mentességben, egészben vagy részben, 89 tanuló részesült. Az e cimen elengedett összeg 205,025-— lei. — Segélyt kapott: A helybeli róm. kat. Oltáregylet 3700'— lei adományából 5 tanuló. A Vendiákok alapjának kamatjövedelméből 19,000— lei jutott segélyekre. — Jutalmak: Szorgalomért és jó magaviseletért 24 növendék kapott összesen 8600 — lei pénzjutalmat, könyvjutalomban pedig 42 növendék részesült A kiosztásra került pénzjutalmakat a következők adták össze: Transsylvania Bank Fiókja 2000— leit, Agrár Bank Fiókja 1000-— leit, Czell Bank Fiókja 2000— leit, Dr. Balázs András előadó, prelátus 300 — leit, Gecző Béla 200 — leit, Dr. Búzás Márton 200 — leit, Albert Vilmos tanár 1000 — leit, Dr. Csipak Lajos tanár 800 — leit, Borcsa Gergely tanár 500 — leit, a kápolna 600— leit, a Véndiák alapja 3000— leit, Kassai Lajos nyug. igazgató 600— leit, a fizikában tanúsított szorgalom ju'almi alapja 400 — leit, a György Gábor és felesége alap 1000 — leit, a Pál Gábor és Fodor L alap 600-— leit. — Könyvjutalmakat adományozott a Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár) és a helybeli két könyvkereskedés Vákár és Szvoboda. Vásár utján 41 kötet könyvet szereztünk be. 1U3I -3?-b»n. Tandij és fenntartói dij teljes, vagy részben elengedést 125 tanuló élvezett, összesen 227,200 — leivel. — Segélyben több tanuló részesült: e célra a Véndiák-alap kamatjövedelméből 3000-— lei és a Leányok Mária-kongregációjának jövedelméből 6000'— lei állt rendelkezésünkre. Jutalmak: Szorgalomért és jó magaviseletért 44 tanuló kapott jutalmat, összesen 10,560 — leit Könyvjutalmat ugyancsak 44 növendék nyert, azonkivül 32 tanuló részesült jutalomban a rajzban és kézimunkában kifejtett szorgalomért. A jutalmakhoz hozzájárultak: A Véndiák-alap kamat jövedelméből 5500 — leivel, Dr. Csipak Lajos tanár 1200— leivel, Albert Vilmos tanár 300— leivel, Borcsa Gergely tanár 760— leivel, Dr György Gábor és felesége 500— leivel, a Pál Gábor és Fodor Ludovika-alap 300— leivel, a Csíkszeredai Dal- és Zeneegylet 500— leivel és a kisebb alapok 200 — leivel. Jutalomkönyveket adományozott: Dr. Roska Márton, egyetemi tanár, Sprencz György, Papp János igazgató, Dr. Boga Lajos tanár, Dr. Péter József nyug. igazgató, a Minerva r -t. Cluj (Kolozsvár), valamint a két helybeli könyvkereskedés Vákár és Szvoboda. tb32—33-han A tandij és a fenntartási dij fizetésének kötelessége alól fel volt részben, vagy teljesen mentve 111 tanuló.

107

Az elengedett dijak összege 204,622 — lei. Segélyben részestilt az internátusban több növendék a Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács részéről 49,000 — lei összegben. Ezenkivtil az internátus igazgatója saját hatáskörében 27 növendéknek engedte el a fenntartási dijakat 75,600 — lei összegben. Jutalmak. Pénzjutalomban, szorgalom és jó magaviseletért, 28 tanuló részesült 3400 — lei összegben. Jutalomkönyvet 32 növendék kapott, több tanuló pedig a rajzban, kézimunkában és zenében kifejtett szorgalmáért részesült jutalomban. — A jutalmakhoz hozzájárultak: Véndiák-alap 2000 — leivel, Dr. Gernárd J. orvos 400— leivel, Dr. Csipak Lajos tanár 800-— leivel és Mánya Kristóf tanár 200— leivel. Könyvjutalmat ajándékozott a Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár), valamint a Vákár és a Szvoboda könyvkereskedés helyben. 1933 — 34 ben. Tandij és fenntartói díjmentességben 99 tanuló részesült, tandíjban 37,750-— lei, fenntartói díjban 133,387*— lei összegben. Segélyben részesültek az internátusban a Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács ösztöndíjasai 51,000— lei összegben, az internátus igazgatósága pedig 76,200 — lei összegben nyújtott élelmezési segélyt 43 növendéknek Jutalmak. Szorgalomért és dicséretes magaviseletért 40 tanuló nyert jutalmat. A kiosztott jutalmak összege 5600 — lei. Könyvjutalmat 60 tanuló kapott. Rajz- és tornajutalomban 1380*— lei került kiosztásra. A jutalmakat összeadták: A Véndiákok 20 éves érettségi találkozójuk alkalmából 3190 — leit, Dr. Gernárd orvos 400 — leit, Löffler Marcel 200 — leit, Venczel József nyűg tanár 100 — leit, Névtelen 500 — leit, Véndiák-alapja 1000 — leit, Dr. Dóczy Kálmán 600 — leit, Dr. Csipak Lajos tanár 200-— leit, internátusi betegszoba 600 — leit, összesen 6980-— lei. Jutalomkönyvet ajándékoztak: Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár), Vákár könyvkereskedés, Albert Vilmos, László Ignác, Dr. Veégh Sándor tanárok, Papp János igazgató és Dr. Péter János nyug. igazgató Tg.Săcuesc (Kézdivásárhely.) 1934 - 35 ben Az egyházmegyei Főtanhatóság a szegénysorsu tanulókat részben vagy egészben felmentette a tandij és a fenntartói dij fizetése alól. Az egyházmegyei tanitók és alkalmazottak gyermekei teljes tandij és fenntartói díjmentességet élveztek. Ily módon 106 tanuló részesült 42,000*— lei tandij és 129,580 — lei fenntartói díjkedvezményben Segély: Az internátusban 53 növendék kapott segélyt az Egyházmegyei Tanácstól 44,800— lei összegben, az internátus igazgatósága pedig 59,300— lei segélyben részesítette a szegénysorsu növendékeket, ugy hogy az ezévi összsegély 275,698-— lei. Jutalmak: Szorgalomért és dicséretes magaviseletért 39 tanuló kapott 3900-— lei jutalmat, 12 tanuló pedig 600-— leit a zenében és énekben tanúsított szorgalomért. Ezt a 4500'— leit az ifjúságnak és intézetnek több nemesszivti barátja adta össze. Pályadijak: Dr. Kovács Károly, helybeli ügyvéd két egyenként 500 — lejes pályadijat tűzött ki. A folyó évi december 10-éig beadandó pályamunkák címe: 1. Ady vallásossága.—

108

2. A rádium és a rádiumaktivitás. — Könyv jutalmakat adományozott: Minerva r.-t. Cluj (Kolozsvár), Vákár könyvkereskedés M.-Ciuc (Csíkszereda), Albert Vilmos tanár és Dr. Péter János nyug. igazgató Tg.-Sácuesc (Kézdivásárhely).

13 Fineveló intézet a) Az intézet. A most működő finevelő intézet két intézet összeolvadásából keletkezett. A finevelő intézet alapítása összeesik a főgimnázium alapításával. Megteremtése Lukács Mihály apostoli főjegyző, cozmenii (kozmási) plébános nevéhez fűződik, amiért is az intézet teljes címe: »Szent Mihályról revezett finevelőintézet*. Alapítási évének 1727-et fogadjuk el. Ebben századokon át áldozatos egyházi és világi katolikusok által létesitett alapítványokon jórészt ingyen nyertek a növendékek ellátást. A főgimnázium tanulóinak nagy része azonban szállásokon volt elhelyezve. Mivel pedig Şumuleun (Som'yón), az intézetek eredeti székhelyén megfelelő szállásokról gondoskodni nem tudtak, azért létesült 1887-ben az internátus. Amikor az intézetek Şumuleurol (Somlyóról) 1911 ben M.-Ciucba (Csíkszeredába) költöztek, külön épület létesült a finevelő intézet és az internátus számára A főgimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban nyert elhelyezést a finevelő-intézet és a bal szárnyban az internátus. így működött külön a két intézet a világháború befejezéséig Akkor a növendékek megcsappant létszáma miatt csak a szemináriumi szárnyat lehetect megnyitni. Az internátusi szárnyban a róm. kat. Tanítóképző nyert 1923-tól elhelyezést. 1931. szeptember l ével a Tanítóképző Tg.-Sácuesc re (Kézdivásárhelyre) költözött át és az internátusi szárny visszaadatott eredeti rendeltetésének, de már nem mint külön intézet, hanem pedagógiai és takarékossági szempontból egységes vezetés alatt olyanformán, hogy az egyik szárnyban a nagyobb, a másikban a kisebb növendékek voltak elhelyezve, de mindenben közös volt a napirendjük. A világháború alatt és után mindkét épületszárny, de különösen az internátus sokat szenvedett. Az internátust tetemes költséggel kellett kijavítani, amikor 1923 ban a Tanítóképző beköltözött és amikor 1931-ben kiköltözvén azt ismét az internátus céljaira átvettük. A két szárny most már teljesen megújítva készen áll, hogy 200 növendéket befogadjon. 1929-től 1935-ig, több mint 700,000— leit fordítottunk az épület megújítására. 12 hálószoba, 8 tanulószoba, zene-, munka- és játéktermek, ruhatárak, 5 mozsdóhelyiség, betegszobák, hatalmas ebédlő stb. áll a tanulók rendelkezésére. Az intézetnek saját vízvezetéke van medence-, kád- és tussfürdőiben a növendékek rendszeresen kaptak fürdőt. b) Elöljárók. Az intézet régense Dr. Csipak Lajos, szentszéki tanácsos, tb. kanonok, főgimnáziumi tanár. Subrégensek voltak: Sándor Imre és Purman Dezső tanárok. 1930. szeptember 1-én Sándor Imre a kat. Népszövetség igazgatójává választatván meg, megvált a nevelői munkakörtől és helyébe László Ignác hittanár jött subrégensnek. Amikor 1931-ben az internátusi szárny is

109

visszakerült és azt is növendékek számára rendeztük be, két uj subrégenst nevezett ki a Főtanhatóság Veégh Sándor és Beczásy Zoltán személyében. 1930 októberben Veégh Sándor, decemberben pedig Beczásy Zoltán lemondott állásáról és helyükbe Angi Dénes tanárt bizták meg a subrégensi teendőkkel. c) Alapitvimyok. Évszázadok fo'yamán sok nemes lélek, különösen pap törekedett arra, hogy szorgalmuk gyümölcséből alapítványokat létesítsenek és ezzel szegény fiuknak lehetségessé tegyék a tanulást. Ez idő szerint intézetünknél 75 alapítvány van nyilvántartva. Ezek azonban az értékpapírok, pénz stb. elértéktelenedésével annyira semmivé váltak, hogy közülök csak 46-ot tudunk betölteni és ezeknek kamatai sem haladják tul az évi 100 leit. Ezek tehát már alapítványoknak alig nevezhetők. Az egyházmegyei tanács ezen ugy igyekezett segíteni, hogy anyagi erejéhez mérten az alapitványos növendékeket évenként rendkívüli segélyben részesítette, amiről összegszerűen a „Segélyezés" cim alatt fogunk megemlékezni. Kívánatos volna, hogy különösen azok, akik ebben az intézetben valamikor ingyen tanultak és megfelelő anyagi helyzetben vannak, uj alapítványok létesítésével pótolják a megsemmisült régi alapítványokat. d) Növendékek : Az alább következő kimutatásban a bennlakó növendékek létszámát tünteijük fel. Az első rovatban a betöltött alapítványi helyek, a másodikban az iskolába járó alapitványosok vannak felsorolva. Több alapitványos növendék ugyanis nem járt iskolába, alapítványát nem foglalta el. Az alapitványos növendékek közül is többen fielyből, vagy a közeli falvakból kerültek ki, igy hazulról jártak iskolába. A harmadik rovatban a bennlakó alapitványosok és a IV -ben a fizető növendékek szerepelnek. Itt vannak felsorolva azok a növendékek is, akik az intézet részéről vagy egész, vagy részleges dijelengedésben részesültek. Betöltött ala- Iskolába járó Benlakó ala-

Fizető

összes

Tanév : pítványi hely: alapitványos : pitványos: bennlakó: bennlakó: 1929-30 49 39 34 75 109 1930-31 45 43 37 87 124 1931-32 52 50 42 117 159 1932-33 46 45 36 97 133 1933-34 51 47 37 91 128 1934-35 50 36 32 102 134 A bennlakó növendékek tanulmányi előmenetele a következő volt TANÉV: Növend. sz.: Dicséretes:

Megfelelt:

javitott:

Ismételt:

1929-30 109 19 75 11 4 1930-31 124 14 82 18 10 1931—32 159 37 108 13 1 1932—33 133 22 90 15 6 1933—34 128 25 84 16 3 1934—35 134 28 80 23 3 e) Ellátás. Tartásdíjak Az 1929—30, 1930—31 tanévebben a fizető növendékek évi 7000 — lei ellátási dijat fizettek, az alapitványosok évi 6000 — leire egészítették ki alapítványuk kamatait.

110

Az 1931—32., 1932—33., 1933—34. és 1934—35. tanévekben a fizető növendékek számára az ellátási dij 6000'— lei volt, ugyanannyira egészítették ki az alapitványosok is alapítványuk kamatait. E dijakért a növendékek mosáson kivül teljes ellátást, ingyen orvosi kezelést kaptak. Nem szedtünk külön dijat a havonként adott fürdőért sem. A növendékek menüje a következő volt. a) Reggeli: tejeskávé, b)Ebéd: husieves, főzelék föltéttel, ami rendesen külön sült volt. A sült felváltva sertés és borjú. Hetenkint háromszor harmadik fogásnak sült tészta, c) Vacsora: hetenként négyszer húsos vacsora, tokány, sült, töltött paprika, töltött káposzta, főzelék, rizs, főtt tészta stb. f) Segélyezés: 1929—30 tanév, a) Az egyházmegyei tanács által'az alapitványos növendékek részére kiutalt rendkívüli segélyből 2320-- leit kapott Bartis Árpád V., 1740 —leit: Baricz Béla VI, Horváth József, Szabó Vilmos V., Boga József, Csiszér István, Kósa József, Mihály Imre, Sárosi Béla, Székely Endre IV., Kicsi Albeit III, Gál Jenő, Koródy Antal, Csiszér Gábor II., Csiszér Andor III., Bors Antal II., Borka Alajos VII., Tánczos Balázs IV., Kozma Béla II., Skovrán Albert I. 1160 — leit: Venczel József VII, Antal Gábor VI., Bara Ignác, Boga László, Minier Károly, Rácz Gergely V., Balázs László, Péter Ántal, Veress András IV., Latzkó István, Molnár Árpád III., Domby János II, Koródy Béla IV. — Összesen 33: 50,460- lei. b) Az intézetben ingyenes növendékek voltak: 7000 — lei : Rafain Imre VII, Léstyán Ferenc V., Dániel Zalán, Salamon Imre II , összesen 4: 28,000 — lei. c) A Véndiák-alapból 3500 —lei: Dénes József VII., 1400 — leit: Balázs Gergely, Minier Albert VI., Opra Pál V., Antal Ferenc II., Kósa Árpád, Sántus Elek, Zsók Ferenc 1, 700'— leit: Sárossy Béla IV., Tamás József II., Szabó Ignác I., összesen 11: 15,400 lei. d) A Transsylvania Bank Ábrahám Árpád ellátási diját fizette 7,000 — lei. e) Búzás Márton iskolaorvos Taisz Ferenc III. és Iklády Gyula I. oszt. diját fizette 14,000 — lei. — A segély végösszege: 114,860 — lei. 1930—31 tanév a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből 1800— leit: Horváth József VI, Balázs László, Boga József, Kósa József, Márton János, Mihály Imre, Sárosy Béla, Tánczos Balázs V., Csiszér Andor IV., Csiszér Gábor, Koródy Antal, Kozma Béla III, Székely János II. 1200 — leit: Antal Gábor, Baricz Béla VII., Boga László, Minier Károly, Rácz Gergely, Szabó Vilmos VI., Csiszér István, Péter Antal, Prohászka Gyula, Veress András V., Kicsi Albert, Köllő Gábor, Molnár Árpád IV., Bors Antal, Domby János, Gál Jenő III, Lukács Zoltán, Skovrán Albert, Zsók Ferenc II, György Béla, Szántó Kálmán I. oszt. tan. — 600 — leit: Venczel László VII., Bara Ignác VI„ Antal Andor, Potyó Ferenc IV. oszt tan., összesen 38: lei 51,000. b) Ingyenes növendékek: 7000-— lei Bartis Árpád, Léstyán Ferenc, Opra Pál VI., Salamon Imre III. o t. összesen 4: lei 28,000.

c) Véndiák-alapból: 2100 — leit Kendrella Lajos I. 1700 leit'Minier Tibor. Sándor László I oşzt. tan. — 1400 — leit: Balázs Gergely, Gidró Béla VII, Kósa Árpád II., Orbán László I. oszt. tan. — 700 — leit: Kémenes Tamás VII, György István, Kuna Lajos III, Antal Ferenc, Sántus Elek II., Ilyés Bertalan I. o. tan. Összesen 13: lei 13,300. d) Gyárfás Elemér szenátor ur egy tanuló segélyezésére 1000 — leit adott, amelyet Kémenes Tamás VII oszt. tanulónak juttattunk. — A segélyezés végösszege 93,300 — lei. 1931 — 32 tanév a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből: 1200'— leit: Kósa Józsa, Sárosy Béla, Schiller József VI., Sántus Elek IV, Orbán László II. oszt tan. ~ 600 — leit: Boga László, Dobos Árpád, Györbiró Jenő, Horváth József, Ilyés Elemér, Mikó Gábor, Minier Károly VII., Balázs László, Bálint János, Boga József. Csiszér István, Márton János, Mihály Imre, Péter Antal, Prohászka Gyula, Székely Endre, Veress András, Zsidó Antal VI., Csiszér Andor, Kicsi Albert V., Potyó Antal, Bors Antal, Csiszér Gábor, Dombi János, Koródy Antal, Lukács Zoltán IV., Székely János, Zsók Ferenc III., Erőss Lajos, György Béla, Imreh Gábor, Kóger Imre, Szántó Kálmán, Szilágyi István, Vass Dénes. Kovács Rudolf II., Papp János, Tamás Győző I., Tánczos Balázs VI, Kozma Béla IV , Skovrán Albert III., Gecző Kálmán I oszt tan. Összesen 47: lei 31,200. b) Ingyenes növendékek: 6000— lei. Bartis Árpád, Léstyán Ferenc, Opra Pál VII, Ábrahám Árpád VI., Salamon Imre IV. oszt. tan., összesen 5: lei 30,000 c) Véndiák-alapból: 1200— leit: Ferencz Ernő, Salamon Islván I. — 600 — leit: Bűrtha Domokos VII., Antal Árpád, Ágoston István, Kósa Árpád, Mezei József, Zöld Ernő II., Kovács Lajos, László Sándor I. oszt. tan , összesen 10: lei 7200. d) A mercurea-ciuci (csíkszeredai) Mária kongregáció 1200 leit adott szegény tanuló segélyezésére. Ebből 600—600 leit adtunk Fazakas János VII. és Schiller József VI. oszt. tanulónak. — A segélyezés végösszege lei 69,600. 1932—33 tanév, a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből: 1500'—leit: Kósa József VII., Lőrincz Levente, Kozma József V., Kóger Imre III oszt. tan. — 1000 — leit: Balázs László, Boga József, Csiszér István, Márton János, Mihály Imre, Péter Antal, Prohászka Gyula, Sárosy Béla, Székely Endre, Veress Ándrás, Zsidó Antal VII, Csiszár András, Molnár Árpád, Potyó Ferenc VI., Baricz Dénes, Csiszér Gábor, Domby János, Koródy Antal V., Ambrus Zoltán, Lukács Zoltán, Sántus tlek, Székely János, Zsók Feienc IV., Biró Béla, Erőss Lajos, György Béla, Imreh Gábor, Kovács Rudolf, Sándor László, Szántó Kálmán, Szilágyi István, Vass Dénes III, Gecző Kálmán, Papp János, Tamás Győző II., Erőss István I, Tánczos Balázs VII., Antal Ándor VI, Skovrán Albert IV., Mezey László I , Bálint János, Schiller József VII., Veress István IV. oszt. tan., összesen 47: lei 49000.

112

b) Az intézet a közetkezo segélyeket osztotta ki: Teljesen ingyenesek voltak, tehát évi 6000-— lei segélyt kaptak: Ábrahám Árpád, Schiller József VII., Salamon Imre V, Kósa Árpád IV., Orbán László III, Salamon István II. oszt tan. — 3000 — lei kedvezményt: Antal Árpád III., Csiszér Gábor V, György Béla, Lutsch Vilmos III. oszt. tan. 2400 — leit: László Sándor II. oszt. tan. 800'— leit: Ambrus Zoltán IV, Dobribán Andor V., Gál Gábor VI., Kósa József VII. oszt. tan. — 200 — leit: Beke Lajos II, Biró Dénes I., Both Jenő IV., Ilyés Bertalan II. Koncsagh Károly I., Lőrincz Levente V., Márton Imre VI., Mészáros Jenő I, Részegh Félix II, Sárosy Béla VII, Szilágyi István III, Koródy Antal V. oszt. tan. — 600'— leit: Baricz Denes V , Erőss Lajos III, Ferencz Zoltán VII., Nagy György III, Skovrán Albert IV., Zöld Ernő III. oszt. tan , összesen 33: lei 75.600. — A segélyezés végösszege lei 124,600. 1933—34 tanév a) Az egyházmegyei tanács rendkívüli segélyéből: 2000'— leit: Szilágyi István IV. 1500 — leit: Baricz Dénes VI , Beke Lajos III., György Béla IV., Kovács Rudolf IV., László Sándor III, Ulrich István V., Zsók Ferenc V., Ördög Ferenc II. oszt. tan. — 1000— leit: Ambrus Zoltán VI, Antal Géza II., Biró Béla IV.. Biró Dénes II. Csiszér Andor VII., Dani Ferenc III., Dombi János VI., Erőss Lajos IV., Ilyés Bertalan IV., Imreh Gá bor, Kóger Imre IV., Koncsagh Károly II, Koródy Ferenc I, Kristó Gábor II., Lőrincz Levente VI. Lutsch Vilmos IV, Mezei László, Mészáros Jenő II., Molnár Árpád VI., Nagy György, Reiff Aladár IV, Részegh Félix III, Sándor László IV., Skovrán Albert V., Szántó Kálmán, Tatár István IV., Antal Andor VII, Erőss István II., Ferencz Ernő III, Papp János III, Potyó Ferenc VII., Sántus Elek V., Gecző Kálmán III., Héjjá János V, Hodor Balázs VI., Morvay Endre V., Csiszér Gábor VI. oszt. tan., összesen 46: lei 51,000. b) Az intézet a következő segélyeket adta: Teljesen ingyenesek voltak, tehát évi 6000— leit kaptak: Salamon Imre VI., Kósa Árpád V., Orbán László IV., Salamon István II. oszt. tan. — 3000— lei kedvezményt: Antal Árpád IV, Csiszér Gábor VI., György Béla IV. oszt. tan. — 2400 — leit: Dobribán Andor VII., Lutsch Vilmos IV. oszt. tan. — 1800 — leit: Andrássy Lajos I., Forró László VII., Lőrincz Levente VI., Márton Botond I. oszt. t. — 1200 — leit: Ambrus Zoltán V., András Balázs I, Baricz Dénes VI.. Biró Dénes II., Bodó Dénes I., Bratinka Jenő V., Erőss Lajos IV., Forró Sándor V.. Gál Gábor VII., Kóger Imre IV., László Sándor III., Mészáros Jenő II, Részegh Félix III., Stefan József I, Szilágyi István IV., Zsók Ferenc V., Antal Tibor VI. oszt. tan. — 600— leit: Balogh Zoltán V., Becze Lajos I., Biró Gyula, Botár Attila, Botár Levente I, Czompó István VI, Ilyés Bertalan IV., Máthé Ödön VII., Mezei József IV., Nagy György IV., Skovrán Albert IV., Tamás József I., Zöld Ernő IV. oszt. tan. — Összesen 43: lei 73,000. A segélyezés végösszege lei 124,200.

113

1934—36 tanév, a) Âz Egyházmegyei Tanács rendkívüli segélyéből : 1600 — leit: Skovrán Albert VI., 1200 — leit: Andrássy Lajos II., Ferencz Ernő, László Sándor IV., Szilágyi István V. oszt. tan. 800-— leit: Ambrus László, Ambrus Zoltán, Balogh Zoltán VI., Antal Géza, Biró Dénes, Erőss István, Koncsagh Károly, Mészáros Jenő, Ördögh Ferenc III, Baricz Dénes, Dombi János VII., Beke Lajos, Csiszér Pál, Dani Ferenc, Papp János,. Részegh Félix, Szőke Sándor, Tamás Győző IV , Biró Gyula, Botár Attila, Botár Levente, Elekes Márton, Erőss János, János Pál, Kósa László, Márton Botond, Pál Gábor, Stefan József, Szakács András, Szántó Lőrinc, Tamás József, Tarisznyás János II., Bratinka Jenő, Héjjá János VI., Hodor Balázs VII, Ulrich István, Zsók Ferenc VI., Morvay Endre VI., Erőss Lajos, György Béla, Kóger Imre, Mihály József, Nagy György, Sándor László V., Keresztes András, Lőrincz Levente VII., Keresztes Zoltán I. oszt. Kristó Gábor III oszt. tan. Összesen 53: lei 44,800 — b) Az intézet a következő segélyeket adta: Teljesen ingyenesek voltak, tehát évi 6000-— lei segélyt kaptak: Kósa Árpád VI., Salamon Imre VII , Salamon István IV. 3000— leit: György Béla, Orbán László V. oszt. tan. 2400 — leit: Andrássy Lajos, Márton Botond II., Részegh Félix IV. 1800 — leit: Baricz Dénes VII., Skovrán Albert VI. 1200 — leit: Biró Dénes, János Pál, Biró Gyula, Erőss János, Stefán József II., Józsa József, Keresztes Zoltán, Márton Barnabás, Mezei László, Orbán András, Stefan László, László Gábor I., Erőss Lajos, Szilágyi István, Zöld Ernő, Csiszér Pál, Kóger Imre V., László Sándor, Beke Lajos, Ferencz Ernő IV., Forró Sándor, Zsók Ferenc, Bratinka Jenő, Héjjá János, Morvay Endre, Rettegi Lajos VI., Koncsagh Károly, Kristó Gábor, Mészáros Jenő, Örbán István III. oszt. tan , Lőrincz Levente, Pakó István VII. oszt. tan. Stefan László I. oszt. tan 500 — leit: Kósa Sándor II. oszt. tan. Összesen 44: lei 59,900 —. A segélyezés végösszege lei 104,700---.

8

II. Intézeti személyzet. 1. Tanári testűlet: a) Nyugalomban: 1. Pál Oábor világi, képesített rendes tanár a mennyiségtanból és fizikából, kir. tanácsos, a főgimn. igazgatója 1901 —1911. Nyugalomba vonult 24 évi tanári és 11 évi igazgatói működés után 1911 szeptember hó 1-én. 2. Kassai Lajos egyházi, képesített rendes tanár a magyar és latin nyelvből, tb. kanonok, szentszéki tanácsos A főgimnázium igazgatója 1911-től, 1926-ig. Nyugalomba vonult 25 évi tanári és 15 évi igazgatói működés után 1926 szeptember 1-én. Meghalt 1935 augusztus hó 19-én. 3. Venczel József világi, képesített rendes tanár a mennyiségtanból és fizikából. Betegség miatt nyugalomba ment 14 évi működés után 1925 szeptember hó 1-én. Meghalt 1934 december 20. b) Működő tanárok 1. Papp János világi, 1928 december 1-től a főgimnázium igazgatója. Szaktárgyai a német és latin nyelv. Tanította 1929—30. a német nyelvet a VII. oszt.-ban 1930—31-ben a német nyelvet a VI. oszt-ban, az 1931-32, 1932-33, 1933-34 és 1934-35 tanévekben a német nyelvet a VII. osztályban. Tanári éveinek száma 20. 2. Albert Vilmos világi, okleveles rendes tanár, cimz. igazgató. Szaktárgyai a magyar és latin nyelv. Tanította 1929—30-ban a francia nyelvet az I. és V. osztályban, a magyart az I. oszt.-ban, a latint az V.-oszt. ban, a nevelést és sportot az I. oszt.-ban, valamint a filozófiát a VII. oszt.-ban, heti 17 órában. 1930—31-ben tanította a latin nyelvet a VI. oszt.-ban, a magyart a III. és V.-ben, a filozófiát a VI.-ban, nevelést a III. oszt-ban, heti 12 órában. 1931—32-ben a magyart az I, IV. és V. oszt.-ban, filozofiát a VI.ban és nevelést a IV.-ben, heti 12 órában. 1932-33-ban a magyart az I., II., V. oszt.-ban, a filozófiát a VI.-ban és nevelést az V. oszt.-ban, heti 12 órában. 1933 - 34-ben a magyar nyelvet a III., IV., V.-ben, nevelést az V. oszt.-ban, heti 10 órában. 1934—35-ben a magyart az I., III., IV., V.-ben a latint a III.-ban és nevelést az I.-oszt.-ban, heti 16 órában. 1931 szeptember 1-től, 1934 augusztusig a tanári értekezletek jegyzője volt. 1934 szeptember 1-től igazgató helyettes. Tanári éveinek száma 26. 3. Angi Dénes világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai földrajz és történelem. Tanította 1931-32-ben a földrajzot a III., I?., VII.

115

oszt. ban, a történelmet a III, IV. és a sportot a VII. oszt.-ban, heti 12 órában. 1932-33-ban tanított földrajzot a III, IV.. Vll.-ben, történelmet a III és IV.-ben, sportot és nevelést a IV.-ben, heti 13 órában. 1933—34-ben földrajzi a III, IV. és Vll.-ben, történelmet a III és IV-ben és nevelést a IV-ben, heti 11 órában. 1934—35ben földrajzt a II, IV. és V -ben, történelmet a III és IV.-ben, nevelést az V.-ben, jogi ismereteket és közgazdaságtant a IV. és Vll.-ben, heti 13 órában. A földrajzi szertár őre és az internátus subrégense Működési éveinek száma 20. 4. Antal Áron világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai latin nyelv és történelem 1929-30-ban tanitotta a latint a VI. és VII-ben, a történelmet a II. és V.-ben, a magyart és nevelést a II.-ban, heii 14 órában. 1930—31-ben tanitotta a latin nyelvet a III.-ban és VII -ben, a történelmet az V , VI. ban, nevelést és sportot a Vll.ben, heti 12 órában. 1931—32-ben tanitotta a latint a IV , V., Vll.ben, a történelmet az V., Vl.-ban, heti 13 órában. 1932—33-ban tanitotta a történelmet az V., VI. oszt.-ban, a latint az V, VI. és VII.-ben, heti 13 órában. 1933-34-ben a latint az V., VI., Vll.-ben, a történelmet a Vl.-ban, heti 12 órában. 1934—35-ben a latin nyelvet a IV., V., VI., VII -ben, történelmet és nevelést a Vl.-ban, heti 16 órában. A filologiai muzeum őre. Működési éveinek száma 29. 5 l)r. Boga Lajos világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai természetrajz és földrajz. Tanitotta 1929-30-ban a természetrajzot az I.—III. és V.—VII osztályokban, a földrajzot és nevelést a IV.-ben heti 15 órában. 1930—31-ben a természetrajzot az I —III. és V.—VII. osztályokban, az egészségtant a II. ban, a földrajzot és nevelést az V. oszt.-ban, heti 15 órában. 1931—32-ben a természetrajzot az I — III, V.—VII. oszt.-ban, az egészségtant a III. ban, a nevelést a Vl.-ban, heti 13 órában. 1932—33-ban a természetrajzot az I.—Vll.ben, nevelést a VII.-ben, heti 15 órában. 1933-34-ben a természetrajzot az I.—Vll.-ben, heti 12 órában. 1934—35-ben természetrajzot az I., II és IV.—VII. osztályokban, egészségtant a IV. oszt.-ban, heti 12 órában. A természetrajzi szertár őre. Tanári éveinek száma 21. 6. Borcsa Gergely világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a mennyiségtan és fizika. A fizikai szertár őre. 1929 —30-ban tanitotta a fizika-kémiát a II.—VI. oszt.-ban, a mennyiségtant és nevelést a VII. oszt.-ban, heti 15 órában. — 1930—31-ben tanitotta a fizika-kémiát a II.—VI. oszt.-ban és a mennyiségtant a VII.-ben, heti 14 órában. 1931—32-ben tanitotta a fizika-kémiát a II.—VI. oszt.-ban és a mennyiségtant heti 14 órában. 1932—33 ban tanitotta a fizika-kémiát a III.—VI. és a VII. oszt.-ban a mennyiségtant, heti 13 órában. 1933-34-ben tanitotta a fizika-kémiát a III —VI oszt.-ban, a számtant és nevelést az I. oszt.-ban, heti 15 órában. 1934—35-ben előadta a fizika-kémiát a III.—VII. oszt.-ban és a számtant a II. oszt.-ban, heti 19 órában. — Tanári éveinek száma 24. 7. Buszék Gyula világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a történelem és földrajz. 1929—30-ban tanitotta a földrajzot az 1., 11, V. oszt.-ban, a tornát a III., V., VI. és VII. oszt.-ban és a neve*

116

lést a III. oszt.-ban, heti 15 órában. 1930—31-ben tanította a földrajzot az 1., II, IV.-ben, a történelmet az I., a nevelést a IV. és a tornát az V., VI. és VII. oszt.-ban, heti 15 ólában. 1931-32ben tanitotta a földrajzot az I, II., V. oszt.-ban, a történelmet az I.-ben és a nevelés és sportot az V. oszt.-ban, heti 11 órában 1932—33-ban tanitotta a földrajzot az I., II, V.-ben, a történelmet a II.-ban, valamint a sportot az I. és V. oszt-ban, heti 12 órában. 1933—34-ben tanitotta a földrajzot az I., II, V., VI. és a történelmet a II és V. oszt.-ban, heti 12 órában. 1934-35-ben tanitotta a földrajzot az I., II., VI. és VII, a történelmet az I, II., V. és VII. oszt.-ban és a nevelést a II. oszt.-ban, heti 15 órában. — Cserkészparancsnok. Tanári éveinek száma 24. 8. Dr. Csipak Lajos egyházi, szentszéki tanácsos, c. kanonok, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a magyar és latin nyelv. 1929—30ban tanitotta a magyart az V, VI., VII -ben, a latint a IV.-ben, a filozófiát a VII. és a nevelést az V. oszt.-ban, heti 15 órában.— 1930—31-ben tanitotta a magyar nyelvet a VI és VH.-ben, a latint az V.-ben, a filozofiát az V.-ben és a nevelést a VI oszt.-ban, heti 12 órában. 1931—32-ben tanitotta a magyar és görög nyelvet a VI. és VII.-ben, a filozofiát pedig és a nevelést a VII.-ben, heti 11 órában. 1932—33-ban tanitotta a magyar és görög nyelvet a Vl.-ban és VII.-ben, a filozófiát a MI -ben és nevelést a VI.ban, heti 11 órában. 1933—34 ben tanitotta a magyar nyelvet a Vl.-ban és VII.-ben, a görögöt, filozófiát és nevelést a VII. oszt.ban, heti 10 órában. 1934—35-ben tanitotta a magyar nyelvet a II., VI., VII.-ben, filozófiát a Vl.-ban és VII.-ben, görögöt és nevelést a VII. oszt.-ban, heti 15 órában. — A finevelő intézet igazgatója. Tanári éveinek száma 23. 9. Ferencz Gyula világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai a magyar, latin és görög. 1929—30-ban tanitotta a magyart a III. és IV.-ben, a görögöt a VI. és VII.-ben és sportot a III., V. és VII. oszt.-ban, heti 14 órában. 1930—31-ben tanitotta a magyart, latint és sportot a IV.-ben és a görögöt a VII. oszt.-ban, heti 12 órában. Nyugalomba vonult 1931 november hó 1-én, 27 évi tanitás után. 10. László Ignác egyházi, oki. rendes tanár. Szaktárgya Vallástan. — 193Ó szeptember 1-én helyeztetett át Udvarhelyről intézetünkhöz. 1930—31-ben tanitotta a hittant az I.—VII. oszt.ban, sportot és nevelést az I. oszt.-ban, heti 16 órában. 1931 — 32-ben hittant az I.—VII. oszt.-ban, nevelést az I. oszt.-ban, heti 15 órában 1932—33-ban hittant az I.—VII. oszt.-ban, nevelést a II. oszt.-ban, heti 15 órában. 1933- 34-ben hittant az I.—VII.-ben és nevelést a III.-ban, heti 15 órában. 1934—35-ben hittant az I.—VII.-ben és nevelést a IV. oszt.-ban, heti 15 órában. A Mária kongregáció vezetője. — Tanári éveinek száma 10. 11. Mánya Ferenc világi, oki. rendes tanár. Szaktárgyai történelem és latin nyelv. 1929—30-ban tanitotta a történelmet az I.. III, IV., VI., VII. oszt.-ban, közgazdaságtant a III. és Vl.-ban, latint a III.-ban és alkotmánytant a VII.-ben, heti 15 órában. — 1930—31-ben a történelmet a II., III.. IV., VII. oszt.-ban, közgazda-

117

ságtant a 111.-ban, alkotmánytant a VI -ban, közgazdaságtant a VII. oszt-ban és sportot az V.-ben, heti 15 óráDan. 1931—32-ben tanitotta a történelmet a II. és VII -ben, a latin nyelvet és jogi ismereteket a III.-ban és Vl.-ban, közgazdaságtant a Vll.-ben, heti 12 órában. 1932—33-ban tanitotta a történelmet az 1. és VII.-ben, a latint 111. és IV.-ben, jogi ismereteket a III. és Vl.-ban, közgazdaságtant a VII.-ben, heti 12 órában. 1933—34 ben történelmet az I. és VII-ben, latint és jogi ismereteket a IV és VII-ben, heti 12 órában. 1934 szeptember 1-től, 1935 január l-ig tanított történelmet az I., Vll.-ben, latin nyelvet a III., IV.-ben, jogi ismereteket a IV.-ben, közgazdaságtant a VII -ben és sportot az I.-ben, heti 14 órában. 1935 január 1-én áthelyeztetett az Odorheiu (udvarhelyi) róm. kat. főgimnáziumhoz Az ifjúsági könyvtár őre. Tanit 20 év óta. 12. Muyer .János, oki. rendes tanár, igazgató helyettes és cimz. igazgató. Szaktárgyai magyar és latin nyelv. 1929—30-ban tanitotta a román nyelvet és sportot a II. oszt.-ban és a német nyelvet a IV., V. és VI. osztályban, heti 13 órában. 1930-31-ben tanitotta a magyart az I., II. és IV.-ben, a német nyelvet a Vll.ben, heti 11 órában. 1931-32-ben a magyart a II.-ban, a német nyelvet a IV., V. és VI. ban, sportot a IV-ben, heti 12 órában. 1932—33-ban magyart és sportot a III -ban. németet az V. és VI. ban és sportot a VII.-ben, heti 12 órában. 1933-34-ben szabadságon volt és 1934 szeptember 1-én nyugalomba vonult. Tanári éveinek száma 33. 13. Purman Dezső. oki. rendes tanár. Szaktárgyai mennyiségtan és fizika. 1929—30-ban tanitotta a mennyiségtant az 1 —VI. oszt.-ban és nevelést a Vl.-ban, heti 18 órában. 1930—31-ben és 1931—32-ben lanitoita a mennyiségtant az I.—VI. oszt.-ban, heti 17 órában. 1932—33-ban tanitotta a mennyiségtant az I.—VI. oszt.ban, heti 18 órában. 1933-34-ben tanitotta a mennyiségtant II.— VII. oszt.-ban, heti 17 órában. 1934—35-ben tanitotta a mennyiségtant az I. és III.—VII. oszt.-ban, heti 20 órában. Tanit 29 év óta. 14. Sándor Imre, egyházi, oki. rendes vallástanár. 1929-30ban tanitotta a hittant az összes osztályokban, heti 13 órában. A Mária kongregáció vezetője. 1930 junius havában a róm. kat. Népszövetség igazgatójának választatott meg Clujon (Kolozsváron). Tanári éveinek száma 10. 15. Vámszer Géza. oki. rendes tanár. Szaktárgyai rajz és szépírás. Tanitotta 1929—30-ban a rajzot az I —VII, a szépírást az I. II., a tornát a IV. és a kézimunkát az I, V. és VII. oszt.-ban, heti 18 órában. 1930-31-ben a rajzot az I.—VII., a kézimunkát az I —VI., a szépírást az I.—II., valamint a tornát a III. és IV oszt -ban, heti 21 órában. 1931 —32-ben a rajzot az I.—VII., a kézimunkát az I.—VII. és a szépirást az I. és II. osztályban, heti 18 órában. 1932—33-ban a rajzot az I.—VII, a kézimunkát az I.—VII. és a szépirást az I. és II. oszt.-ban, heti 18 órában. 1933-34-ben a rajzot az I.—VII., a kézimunkát az I. — IV. és a szépirást az I és 11. oszt-ban, heti 15 órában. 1934-35-ben a rajzot az I.—VII., a kézimunkát az I.—IV. és a szépirást az I.—II. osztályban, heti

118

18 órában. A rajz- és kézimunkaszertár őre. — Tanári éveinek száma 13. 16 Banni'farten László, helyettes tanár, főszakmája a francia nyelv, mellékszakmája a magyar és román nyelv. Kineveztetett intézetünkhöz helyettes tanárként 1930 év szeptember hó 1-én. Tanitotta az 1930—31 tanévben a francia nyelvet mind a hét oszt.ban, heti 17 órában. 1931—32-ben az I. és a III.—VII osztályokban, heti 14 órában. 1932—33-ban a franciát az I, II. és a IV —VII. oszt.-ban, heti 15 órában. 1933—34 tanévben 1933 december 31. lemondott állásáról s utána Du a Vladimír helyettes tanár tanitotta a francia nyelvet az I. és a III. —VII. osztályban. 17. Betzássi/ Zoltán, helyettes tanár, szakmája a testnevelés. Kineveztetett intézetünkhöz 1931 év szeptember 1-én. Tanitotta az 1931 - 3 2 tanévben a tornát az I—VII. és a sportot az I. —III. és a VI. oszt.-ban, heti 22 órában. 1932-33-ban tornát az I —VII. és sportot a II. és VI. oszt.-ban. 1933-34-ben a tornát az összes osztályokban, heti 14 órábart. 1934-35 ben a tornát és sportot tanitotta mind a hét osztályban, heti 22 órában. 18. 0/»ra Benedek, helyettes tanár, főszakmája a francia nyelv, mellékszakmája a magyar és román nyelv Tanitotta az 1934—35. tanévben mind a hét osztályban a francia nyelvet, heti 20 órában. Tanit 5 év óta. 19. Palchárd János. helyette* tanár. Főszakmája a német nyelv, mellékszakmája a román és magyar. Tanitotta 1929—30-ban a román nyelvet az I, III és VI. osztályban, heti 17 órában. — 1930—31-ben a román nyelvet az I.—III., a német nyelvet az V., a nevelést a II -ban és a sportot a III. osztályban, heti 17 órában. 1931—32-ben tanitotta a román nyelvet, 1932-33-ban tanitotta a románt az I., II és IV.-ben és ugyancsak a IV.-ben a magyar nyelvet, valamint a nevelést az I. osztályban, heti 15 órában. — 1933—34-ben a román nyelvet tanitotta az I, II, III -ban. a magyart és a nevelést a II.-ban, heti 15 órában. 1934 —35 ben tanitotta a románt a II. és III. oszt.-ban, a német nyelvet az V és VI. oszt.ban és a nevelést a III. osztályban, heti 16 órában — A tanári könyvtár őre, a cserkészcenturia parancsnoka. — Tanári éveinek száma 8. 20. Rozsnyai Béla. helyettes mester, szakmája ének és zene. Az 1929—30 tanévben tanitotta az éneket, karéneket és zenét mind a hét osztályban, heti 17 órában. 1930—31-ben, mint az előző tanévben tanitotta mind a hét osztályt, heti 17 órában. Az iskolai év végével állásáról lemondott. 21. Sarkadi Elek, helyettes mester, ének- és zene szakmával. Tanitotta az 1931—32, 1932—33, 1933-34 és 1934—35 tanévekben, mind a hét osztályban az éneket, karéneket és zenét, heti 13 órában. Enek- és zenetanári éveinek száma 4. 22. Dr. Veégh Sándor, helyettes tanár. Főszakmája a román nyelv, mellékszakmája a francia és magyar. Az 1929—30 tanévben a francia nyelvet tanitotta a II —IV. és a VI. és VII oszt.-ban, a VII. oszt.-ban a román nyelvet és a sportot a Vl.-ban, heti 17

119

órában. 1930-31-ben a román nyelvet a IV.—VII. oszt.-ban tanitotta, heti 12 órában. 1931—32-ben a románt tanitotta a IV.—VII. oszt.-ban, valamint a franciát és nevelést a II-ban, heli 16 órában. 1932-33-ban tanitotta a románt a Ill.-ban és az V., VI. és VII. oszt.-ban, továbbá a franciát és nevelést a III. oszt -ban, heti 17 órában. Az 1933—34 tanévben a román nyelvet tanitotta a négy felső osztályban, a franciát a II -ban és a nevelést a VI. osztályban, heti 16 órában. 1934—35-ben tanitotta az I oszt-ban, valamint a IV.—VII. oszt.-ban, heti 17 órában a román nyelvet. — A tanári értekezletek jegyzője. Tanári éveinek száma 7. 23. Dr. Burás Márton, iskolaorvos, szakmája az egészségtan, amelyet a VII osztályban heti 1 órában tanított. Tanit 7 év óta.

Hitoktatók: A református és az izraelita vallású tanulók az intézeten kivül saját hitoktatóiktól részesültek vallási oktatásban

Titkár. Fodor Tibor 1931 szeptember hó 1-től, 1935 április 30 ig volt főgimnáziumi titkár, 1935 május hó 1 -tői a mai napig pedig Palt2mann Róbert az intézeti titkár.

Segéd- és szolgaszemélyzet. Erdélyi György. gépész 1933 szeptember haváig, azóta Bartha János. — Szennyes János I. iskolaszolga, Tamás Rozália II. iskolaszolga.

Tanárok társadalmi és irodalmi működése. Papi> János igazgató A róm. kat Népszövetség fel- és alcsiki espereskerületeinek világi elnöke. Az egyházmegyei tanács tagja. A csíkszeredai róm. kat egyházközségi tanács tagja. Albert Vilmos. 1934 év óta címzetes igazgató. Városi és egyháztanácsos. Több közérdekű cikket irt a »Csiki Lapok*, »Magyar Kisebbség*, »Erdélyi Lapok*, »Erdélyi Tudósitó«-ban. Számos előadást tartott ünnepélyeken és különféle egyletek gyűlésein. Angol nyelvből lefordította és 1934-ben kiadta Dr. M 1. Exner, amerikai orvos »The raţional sex life for men* cimü, az ifjúság számára irt kiváló sexualpedagógiai müvét, »Férfias élet« címen. Antal Áron Csikvármegye tanácsának, valamint a megyei egészségügyi és népjóléti tanács 3 tagu bizottságának tagja. Elbeszéléseket, közérdekű cikkeket irt különböző lapokba és folyóiratokba és egy ifjúsági regényt a »Jó Barát* ba, Török Diák címmel. Évenként több ismeretterjesztő előadást tartott leginkább a Kat. Népszövetség keretében. Angi Dénes Több izben történelmi és filozófiai előadásokat tartott Mercurea-Ciuc (Csíkszereda» város közönségének. Beczásy Zoltán. A m.-ciuci (csíkszeredai) Colping-Legényegylet testnevelését vezette, több alkatommal testnevelési előadásokat tartott a város és a környék közönségének és a turista-egyesületnek.

120

Dr. Boya Lajos, az Erdélyi róm. kat. Népszövetség m.-ciucr (csíkszeredai) tagozatának alelnöke 1926—1930-ig, a csíkszeredai Dal- és Zeneegylet alelnöke, 1928—35, az Erdélyi Muzeum Egyesület rendes tagja, a Székely Nemzeti Muzeum igazgató választmányának tagja, a Berichte über die wissenschaftliche Biologie, Berlin, természettudományi folyóirat irodalmi szakreferense. — Az 1931 év nyarán biológiai kutatásokat végzett a Tihanyi Magyar Biologiai Kutató Intézetben, — 1935 nyarán biologiai kutatásokat végzett a Fekete tengeren az Agigeaban lévő állami tengeri biologiai intézetben, az állami Oceanográfiái intézetben, valamint Caliacra Ghiaur Suiuciuc mellett. Tudományos dolgozatai: Adatok a Balaton és környéke Trichopteron-faunájának ismeretéhez. Adatok a Bakony Trichopteron faunájának ismeretéhez, Beitrage zur Kenntnis des feineren Baues der Muskelgewebe von trichopterenlarven (Megjelenés alatt). — Előadásai: Népszerű ismeretterjesztő előadások a természettudományok köréből a Mercurea-Ciuc (csíkszeredai) ipaitestületben, Csikvármegye földrajza és természeti kincseiről a Leányklubban. Az E. K. E. csiki tagozatában előadássorozat bemutatásokkal A turista és a természet cimen. — Vetített képes előadás Beethoven életéről a csíkszeredai Dal- és Zeneegyletben Beethoven halálának 100 éves évfordulója alkalmából. — Előadás az Erdélyi Muzeum Egyesület 1933 évi vándorgyűlése alkalmából Sf-Gheorghen (Sepsiszentgyörgyön) »Biologiai Intézetekről, — vetített képekkel. Ugyanakkor és ugyanott tudományos szakelőadás az E. M. E. természettudományi szakosztályában, a Balaton és környékének Trichopteron álcáiról, bemutatással, továbbá Apáthy utolsó mikrotechnikai módszereiről. — Előadás a Sf-Gheorghei (sepsiszentgyörgyi) Szekely Nemzeti Muzeum ismeretterjesztő sorozatában: A Székelyföld állatvilágáról. Laboratóriumi munkái főképpen mikrotechnikai természelüek a) Metszetsorozatok az iparilag feldolgozott különféle bőrökből, b) Készítmények a Székelyföld forrásvizeinek limnologiai tanulmányához. Tankönyvei: a) Növénytan a középiskola II oszt. számára, b) Az ember bonctana (anatómiája) ésélettana (physiologiája) a középiskola VII. o. számára. Buszek Gyula. A »Şumuleu« Somlyó cserkész-kohors I. centuriájának parancsnoka A kat. Népszövetség mercurea-ciuci (csíkszeredai) tagozatának titkára. Dr. Csipak Lajos Az alba-Iuliai (gyulafehérvári) székeskáptalan tb. kanonokja, az alba-Iuliai (gyulafehérvári) egyházmegyei tanács igazgatótanácsának tagja. 1929—1933-ig tagja volt Csikvármegye választolt tanácsának. Társadalmi cikkeket irt a helyi lapokban és több alkalommal ünnepi beszédet mondott ugy helyben, mint más városokban. László lynácz. Lelkigyakorlatokat és számos előadást tartott pedagógiai és szociális kérdésekről a vármegye csaknem öszszes népesebb községeiben. Mayer János. Két izben tagja volt a vármegyei tanács állandó bizottságának és két izben Mercurea-Ciuc (Csíkszereda) város tanácsosa.

121

Opra Benedek. Több alkalommal tartott magyar irodalmi és francia társadalmi előadást a kat. Népszövetség kulturszakosztályán, valamint a helybeli leánykongregáció ülésein. Pulchárd János. Cserkészparancsnok. Egyháztanácsos. A vármegye számos községében népmüvelődési előadást tartott. Népdalgyüjtö Pedagógiai cikket irt az «Erdélyi Iskolá«-ban. Vámszer Géza. Elnöke az Erdélyi Kárpát Egyesület csikszéki osztályának. Néprajzzal foglalkozik. I)r Veégli Sándor. Bölcsészetdoktori értekezést irt »Petöfi a románoknál» cimen. Sarkadi Elek, a »mercurea-ciuci (csíkszeredai) Dal- és Zeneegylet* karmestere.

Könyvtárak, szertárak, gyűjtemények gyarapodása. 1. .1 tanári könyvtár számára a következő folyóiratok jártak: Revista Generală a învăţământului, Revista Fundaţiilor Regale, Farul Nou, Pásztortűz, Helikon, Uj Élet, Hirnök, Magyar Kisebbség, Erdélyi fiatalok, Erdélyi Lapok, Rádióélet, Erdélyi Muzeum, Székelység. -- Gyarapodás 130 kötet 27,721'— lej értékben. 2. Az ifjúsági könyvtár gyarapodása 174 román nyelvű kötet és 1091 magyar nyelvű kötet; összesen 1265 kötet 22,384 — lej értékben. 3. Történelmi és földrajzi yyüjtemények-ben gyarapodás nem volt. 4. Fizika-kémiai szertár gyarapodása 1 drb mosópalack, 1 fül papirmaséból, 1 Ohm-szekrény és az összes kémiai reagensek 7900— lej értékben. 5. A tei-mészetrajzi szertár gyarapodott 263 kőzettel, ásványnyal és kövülettel, 20 drb szárított növénnyel, fatörzzsel stb., 18 drb brazíliai famintával. 16 alkoholban és formaiinban eltett állattal, a Dr. Tiltscher Pál-féle, 3409 drb trópusi és mérsékelt égöviből álló lepkegyüjteménnyel (Tiltscherianum, könyvekkel, folyóiratokkal és különnyomatokkal, 30 kitömött madárral, 3 madárbőrrel, 7 kitömött emlős álattaí, 4 aganccsal, 1 embercsontvázzal, 12 drb madárfészekkel. További szaporulat: 36 diapozitiv, 81 szemléltető kép, 7 gyűjtőeszköz, 37 boncolóeszköz, 1 mikroscop (Hiemler-Berlin), 1 fényképező gép (Voigtlánder) 9X12, hozzávaló álvánnyal és 5 drb kellékkel, 22 drb természettudományi szakkönyv, 6 kötet természettudományi folyóirat, 132 drb régi pénz, 80 drb-ból álló technologiai-etnografiai gyűjtemény. Az intézet igazgatósága mindenkinek, aki a gyűjtemények gyarapításához hozzájárult, ezúton is hálás köszönetet mond.

Cuprinsul: 1. M. S. Carol II, regele tineretului — — — — — 2. Dr. Csipak L.: Ludovic Kassai (1858-1935) — — 3. Dr. Veégh A.: Fetőfi la Români — — — — — 4. Viaţa curată. Traducere din engleză de prof. Albert V. 5. Cronica anului şcolar— — — — — — — — 6. Personalul institutului — — - — — — — — 7. Situaţia elevilor — —— — — — — — — — 8. Date statistice _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

— — — — — — — — — — — — _ _ _ — — — — — — _ _

Pag. 3 5 10 14 20 36 43 75

Tartalom: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

II. Károly őfelsége, az ifjúság királya — — — — — Dr. Csipak Lajos: Kassai Lajos (1858-1935) — — — Dr. Veégh Sándor: Petőfi a románaknál — — — — Az önmegtartóztató élet. Angolból fordította Albert Vilmos Adatok az intézet történetéhez _ _ _ _ _ — intézeti személyzet _ _ _ — — — — — —

— — — — — —

Oldal — 81 — 82 — 88 — 92 — 98 — 114