Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván
Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014
Mintaterület
Szabályozások Kanyarulat-átvágások 1784-1848 : 62 helyen (182 km-rel rövidítették le) 1979-1982: vízvári Öreg-kanyar (193-197 fkm) (2 km-rel rövidítették le) 1993-1994: zalátai és drávasztárai kanyarok (108-111 fkm) (750 m-re rövidítették le)
Vízvári Öregkanyar 1979
1982
2003
Szabályozások Sarkantyúk és partbiztosítások
Szabályozások Sarkantyúk és partbiztosítások
Vízerőművek és tározók
Forrás:http://realzoldek.hu/
Vízerőművek és tározók Horvárotszág: 1. 1975: Varasd (302 fkm) 2. 1982: Cakovec (278 fkm) 3. 1989: Donja Dubrava (254fkm) – csúcsra-járatás
1 2
3
Vízerőművek és tározók
Cakovec-i erőmű
Donja Dubrava-i erőmű perlaki tározó
Vízerőművek és tározók
Donja Dubrava-i erőmű
perlaki tározó
Őrtilos
Vízerőművek és tározók
Donja Dubrava-i erőmű
Kavicsbányászat Magyarország
Mára megszűnt mindkét országban!!
Horvátország kevésbé volt ellenőrzött + illegális kavicskitermelés
Kavicsbányászat
Gola
Vízállások alakulása Jellegzetes vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
Vízállások alakulása A napi vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
Napi vízállás változás
Napi vízállás változás
Vízállások alakulása Az árvizek gyakoriságának alakulása
1958-1975: összesen 315 árvizes nap (18 nap/év), egy évben több árvíz 1976 óta: összesen 164 árvizes nap (5 nap/év) Az erőművek üzembe lépése utáni1-2 évben 1-2 árvizes nap feltöltés 90
1.
2.
3.
80
60 50 40
30 20 10
0
1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008
Vízerőművek vízjárás kiegyenlítő hatása
Árvizes napok száma
70
Évek
Vízállások alakulása Vízállástartósságok alakulása
KV és KÖV vízállások gyakorisága nőtt drasztikusan csökkentek a vízszintek és tartósabbá is váltak
Vízállások alakulása Éves vízjárás módosulása az erőművek üzembe helyezése után 1975: Varasdi-tározó megnyitása
250
1972-1974
1976-1978
- csökkentek a vízállások szélsőségei, - mérséklődtek a nagyvízi maximumok, eltűnt az őszi árvíz
Vízállás (cm)
200 150 100 50 0 Hónapok 250 200 150
Vízállás (cm)
Vizsgált időszak első és utolsó 15éves időszaka
1958-1972 1995-2009
100
Átlagosan 130 cm-rel csökkent a vízszint
50 0
-50 -100 1
2
3
4
5
6 7 8 Hónapok
9
10 11 12
Hordalékviszonyok alakulása A barcsi keresztszelvény alakulása (Horváth G., DDVIZIG)
Meder bevágódása (0,8-1 m)
Hordalékviszonyok alakulása
szemcsemér et (mm)
100
96,9
85,3
66,3
57,4
80,0
74,7
55,3
54,8
49,4
55,6
48,5
39,1
38,7
10
4,3
5,0
4,8
4,4
3,7
4,3
4,3
5,2
4,3
3,9
4,7
3,9
4,2
1
1
2
3
4
Tározók
5
6
Mura
7 8 mérési pont
9
10
11
12
13
legnagyobb szemcseméret átlagos szemcseméret
25
25
1. Varasd felett
20
13. Barcs felett
20 15
%
%
15 10
10
5
5
0
0
1,41
2
2,83
4
5,66
8
11,31 16 22,63 32 45,25 64 90,51 mm
1,41
2
2,83
4
5,66
8
11,31 mm
16
22,63
32
45,25
64
90,51
Partpusztulás Donja Dubrava
Partpusztulás Donja Dubrava
Partpusztulás Gola
Partpusztulás Gola
Partpusztulás Heresznye
Partpusztulás Heresznye
Partpusztulás Bolhó
lepusztult anyag térfogata (m3/év)
Heresznye magaspart
Heresznye alacsonypart
2003-2005
2005-2011
2003-2005
2005-2011
2003-2005
2005-2011
5670
2037
20 815
8093
19 510
23 806
A meder szélességének csökkenése Vízfelszín
Mederszélesség
1882-1968
-35 ha/év
-1,7 m/év
1968-1979
-63 ha/év
-3,6 m/év
1979-2007
-23 ha/év
-2,2 m/év
Vízfelszín területének változása Folyásirány
Őrtilos-Barcs
között
(20-15. egység)
a
legjelentősebb szűkülés (- 53-75 %)
2007-re
térben
egységesebbé
keskenyebb Dráva meder jött létre
Mederszélesség alakulása Folyásirány
váló,
Mintaterület
A meder szélességének csökkenése A meder változásai a 13. egységben (149,1-138,9 fkm)
Vízfelszín területe: 475 ha; Átlagos mederszélesség: 592 m
Vízfelszín területe: 309 ha Átlagos mederszélesség: 412 m
Vízfelszín területe: 349 ha Átlagos mederszélesség: 442 m
Vízfelszín területe: 244 ha Átlagos mederszélesség: 300 m
A kiegyenesített meder kiszélesedett a 20. században → a vízszintcsökkenés és a kisvízi mederszabályozás miatt elkezdett leszűkülni → átalakult a szigetek jellege
A szigetek számának és területének módosulása
Szigetek száma kismértékben növekedett, DE területük jelentősen lecsökkent Szigetek jellegének átalakulása
A szigetek fejlődési állapotának alakulása
Szigetek fejlődési állapotának alakulása A szigetek és a meder változásai a 19. egységben (225,4-215,4 fkm)
A meder folyamatosan szűkült, egységesebbé vált, a morfológia „elszegényedett”
Természetes úton formálódó szigetek Répás
Sigetec
Antropogén hatásra létrejött szigetek Cún
Antropogén hatásra módosuló szigetek Drávatamási
Felsőszentmárton
Összegzés Vízszabályozások hatása a Drávára: - bevágódás - csökkent a kis-, közepes- és nagyvizek szintje (kb. 100-130 cm-rel) - a napi vízjáték néhány cm-ről 100-150 cm-re növekedett (Őrtilosnál) - csapdázódik a tározókban a kavicsanyag A meder változásai: - a meder szűkült
513 m → 256 m vízfelszín területe a felére csökkent: 4379 ha-ral - intenzív szűkülés 1882 után — felső szakasz 1970-es évek (tározók megépítése után) — alsó szakasz - partok pusztulása → időszakos hordalék utánpótlás
A szigetek változásai: - területük lecsökkent (2946 ha → 1035 ha), számuk növekedett - a nagyobb szigetek közeledtek a parthoz vagy beleolvadtak, - a meder közepén zátonyból apróbb szigetek képződtek (csökkenő vízszintek és sarkantyúk erősödő hatása) A szigetek, mint élőhelyek zsugorodtak, zavaró hatásokra érzékenyebbé válhatnak A partba olvadt (nagyméretű) szigetek pedig elveszítették izolált jellegüket
Köszönöm a figyelmet!
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
