Antikmészen alapuló MűvészMeszes eljárás

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS

Antikmészen alapuló MűvészMeszes eljárás

Tanjegyzet szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez

2008. Balassagyarmat

ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület SZONDI GYÖRGY Szakközépiskola és Szakiskola BEVEZETŐ

7

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Képzés operatív felelőse: Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület, Balassagyarmat Képzési és művészeti tanácsadó: ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, Terény Elméleti oktatás és képzés: Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola, Balassagyarmat Képzés helyszíne: Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Balassagyarmat Képzés résztvevői: Balassagyarmati Fegyház és Börtön fogvatartottjai A szakoktatás tananyagát és a terápia szakmai megközelítését szakmailag és művészetileg megírta, lektorálta és előadja: Kopcsányi Ottó - iskolaigazgató, lektor Gazda Gábor - szaktanár, lektor Simon Tamás - szakoktató, szakmai gyakorlatvezető, diploma dolgozat Lencsés Zsolt - technológia kifejlesztője, festőművész, freskófestő, művészeti tanácsadó, lektor Tamási Péter - építészmérnök, tanácsadó Karaba Tamás - építészmérnök, tanácsadó Kronauer Éva Lilla - kulturális menedzser Varga László és Fliegauf Gergely - pszichológusok A szakmai továbbképzés megtartását jóváhagyta és a szakoktatás helyszínét, valamint a fogvatartottak részvételét biztosítja: Budai István, börtönparancsnok Készült: Balassagyarmat, 2008. november 1.

A képzés hivatalos támogatója: EE Grant, Norvég Civil Támogatási Alap, www.norvegcivilalap.hu A magyarországi rendező civil szervezetein keresztül:

8

BEVEZETŐ

„Ez a technika felszabadítja a festőmester alkotó szabadságát. Ettől a munka rutin jellege visszaépül, helyét átveszi a szakembert minőségi teljesítményre sarkalló élmény.” (Arató János)


Bevezető Ezen a világon annyi maradandó, szép dolgot alkottak már, ami évszázadokon át csodálattal és ámulattal töltötte és tölti el az embert, és megannyi veszett el a múlt sötétjében maradéktalanul. Ilyen művészeti szépség a freskó is. De ha tehetünk valamit annak érdekében, hogy ez a technológia, amit ránk hagytak, az utókor számára mégis megmaradjon, akkor ne késlekedjünk, tegyük meg! Esetleg már meg is van a megoldás? Ne habozzunk, alkossunk úgy, ahogy ezelőtt több évtizeden, sőt évszázadon keresztül tették! Nyúljunk bátran vissza a múltba, és merítsünk onnan! A múlt több nagy mesterein - mint Giotto 1, Michelangelo 2, Tiepolo 3 - keresztül igazolta azt, hogy miért fontos nekünk az alapokhoz, az akkori technikákhoz visszanyúlni, de már a 21. század hangulatában újraéleszteni a freskófestészetet, annak társadalomformáló, nevelő szerepét, hiszen eme nagy mesterek művei a mai napig embertömegeket vonzanak, társadalmat formálnak, nevelnek. Elgondolkodtat bennünket, hogy a 20. században miért kezdtek a szellőző felületek eltűnni, miért szűnt meg majdnem teljesen a freskófestészet. Szerencsére úgy érezzük, hogy a 21. század hajnalán talán elindult egy lassú folyamat, mely reneszánszát kelti mindezeknek; így feladatunk, hogy ezt a folyamatot segítsük, kibővítsük, újra a társadalom számára elérhetővé, fontossá tegyük. Ebben vállalt immár két évtizedes múltra visszatekintő nagy szerepet Lencsés Zsolt festőművész a J Colors festékgyártó konszernnel való együttműködésével. Tervük között szerepel a MűvészMész termékcsalád, és az ehhez kapcsolódó technika, technológia bevezetése a szakképzési rendszerbe. A balassagyarmati Fleurimport nagykereskedő céggel, a Főnix–Múzsart Kft-vel és a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskolával közösen egy OKJ rendszerű felnőttképzést, és egy hozzá kapcsolódó, európai uniós jogosítványt adó mesterkurzust terveznek létrehozni. A tanjegyzet a művészmeszes (antikmeszes) falrenoválási és falfestési eljárás egy kihelyezett szakmai képzés elméleti oktatási anyagát tartalmazza 30 elméleti órában, amely alapja egy 180 órás szakmai képzésnek és egy 100 órás freskóterápiának.

1

Giotto di Bondone (1267 –1337), festő, szobrász, építész Michelangelo Buonarroti (1475 –1564), az olasz reneszánsz kimagasló mestere, festő, szobrász, építész, költő 3 J.B. Tiepolo (1696-1770), a freskófestészet barokk-kori nagy mestere 2

10

BEVEZETŐ

A céltevékenység, a műemléki helyiség szakszerű fizikai helyreállításának, a helyreállítás és a közösségi tér kialakítása alatti szakképzésnek, valamint a művészeti megfogalmazás és megvalósítás, a tér díszítése és berendezése közbeni embert formáló freskóterápiának a kombinációja. A közösségi térben megalkotott freskóknak kiemelt szerepe van ebben a folyamatban. A művészetekkel foglalkozó filozófusok szerint a művészet nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megváltoztassuk a társadalmat, de nélkülözhetetlen, eredeti immanens varázsánál fogva is. A különféle művészetek között, talán a freskó társadalomformáló erejét kell kiemelni. Amíg a táblaképet, vagy keretes képet kiállíthatják és levehetik a falról, vagy más megközelítésből nézve a dolgot, mindenki saját maga dönti el, hogy bemenjen-e megnézni egy alkotást, vagy sem, addig a freskó ott marad a falon. Aki ott tartózkodik, vagy ott kell tartózkodnia abban a közösségi térben, akár akarja, akár nem, a freskó személyiségére tudat alatt folytonosan hat. Érzi, hogy hat rá, de nem tudja ezt megfogalmazni, nem tudja miért, és még nem fogja fel, hogy mi módon. Hosszabb idő elteltével elkezdi érezni annak a térnek a fontosságát, keresi azokat az értékeket, amelyek tudat alatt beleivódtak érzéseibe és tudatába. A műemlék épület helyrehozatalában és egy freskó, egy művészeti alkotás elkészítésében a terápián részt vevő maga is részt vesz. Végigkövetve a munkafolyamat minden fázisát, elméleti és szakmai oktatást, a munkálatok során, pedig gyakorlati oktatást kap. Mindezzel egy új szakmát, új tudást sajátít el. Az alkotói fázisban olyan tapasztalatok és terápiás hatások érik, amelyek folyamatosan formálják személyiségét. A közösség érdekében végzett tevékenység fejleszti az elítélt önbecsülését, egyfajta jóvátételt hordoz magában a megsértett közösségi értékek miatt. Az értékteremtéssel egy teljesen új szemlélet kerül be a büntetés-végrehajtásba, a resztoratív, azaz helyreállító igazságszolgáltatás szemlélete.


A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS OKTATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 2003-ban, a balassagyarmati műemlék Szentháromság templom felújításánál merült fel először komolyabban a MűvészMeszes falfestési eljárás oktatásának az igénye a szakoktatásban, s ezt a Szondi György Szakiskola akkori igazgatója, Arató János - aki maga is az ARTTÉKA egyesület tagja - támogatta. Ez az évek során, ha nem is önálló akkreditált tananyagként, de bekerült a szakiskola tanmenetébe és a 196/6.1/0875-06 számú Különleges festési eljárások tananyagelemként oktatják. Az anyag és eszközök, valamint a falelőkészítés, építészettörténet és műemlék épületek kezelése, ornamentika és díszítő festés a többi tananyagelem részei. A szakiskola diákjai 2003 óta rendszeresen részt vesznek gyakorlati oktatás keretében a térségben előforduló művészmeszes falfestéssel megvalósított felújításokban, így pl. a balassagyarmati Szentháromság templom esetében, valamint legutóbb a balassagyarmati Szerb templom, a szandai és szügyi templom stb. felújításában és más építmények falfestéseinél. Az elméleti oktatást a szakiskola oktatói tartják, a gyakorlatnál általában együtt dolgoznak a technológiát már elsajátított szakemberekkel, sőt, a technológia kifejlesztőjével, Lencsés Zsolt festőművész és freskófestővel, akinek tanácsadásait hallgatva maguk is személyesen tanulják, gyakorolják, sajátítják el a technikát. Ezzel nemcsak a műszaki megoldásoknak, hanem a művészeti interpretáció hátterének, kialakulásának és megalkotásának is közvetlen tanulóivá válnak. Gazda Gábor szaktanár megírta az eljárás tanmenetét, és azt tananyagelemként beépítették az oktatásba. Simon Tamás szakoktató a pécsi egyetemi tanulmányait befejezve szakdolgozatában elemezte az eljárás szakmai oktatásban való akkreditációjának szükségességét több szempontból is, úgymint technológia, műemlék illetve hagyományos technológiával épült épületek, és modern technológiával épült épületek esetében. Mindezen túl megfigyelte és elemezte az emberi és pszichológiai szempontokat, ahol jelentős és pozitív személyiségfejlődést tapasztalt. A szakmai oktatás elérte azt a szintet, ahol már megkívánt a tananyagelem akkreditált mesterképzés formában való kiemelése. Ennek előkészületei, akárcsak az európai szabványnak megfelelő önálló modulként való oktatása, valamint a szakmai továbbképzés, illetve más magyarországi szakiskolákban folytatandó oktatás megteremtése és az ahhoz szükséges kapcsolatfelvételek napirenden vannak. A fegyházban mindez kísérleti jelleggel, egy kiegészítő szakmai oktatás keretében történik, amely a fogvatartottak számára - főleg azoknak,

A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS OKTATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI

12

akiknek már van szobafestői tapasztalata -, jelentős esélyt jelenthet a társadalomba való visszailleszkedésükben és munkavállalásukban.


KIHELYEZETT SZAKMAI OKTATÁS TANMENETE FOGVATARTOTTAK RÉSZÉRE A Balassagyarmati börtönkápolna és könyvtár MűvészMeszes eljárással történő helyreállítása és festése szakmai továbbképzés, szakmai gyakorlat és freskóterápia keretében zajlik. A szakmai oktatás, továbbképzés nem akkreditált oktatási forma, ezért szakoklevelet nem nyújt. Azonban a képzésen részt vevők a tanfolyam végén ismereteikről tesztet írnak. A képzés elvégzése után igazolást kapnak, miszerint az oktatáson részt vettek és a MűvészMeszes falfestési eljárásról szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek. Ezt az igazolást a TVSE, a Szondi György Középiskola, valamint az ARTTÉKA ellenjegyzi. A szakképesítés azonosító száma: 33 582 04 1000 00 00. A TVSE és partnere az ARTTÉKA egyesület, a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola közreműködésével felhasználja a festő, mázoló és tapétázó szakképesítést nyújtó tananyagelemeket egy olyan, speciálisan átalakított formában, amely alkalmas a fogvatartottak helyszíni képzésére, és ami kiemelten foglalkozik a művészmeszes falfestési eljárással. Az elméleti és gyakorlati képzés során tananyagelemek, és tananyagelemrészletek kerülnek felhasználásra és oktatásra, úgymint a 0459-06 Építőipari közös feladatok I., 0875-06 Falfelületek előkészítése, festése I., és a 0878-06 Mázolás, festés, felújítási munkák I. követelménymodulokból, különös tekintettel a 196/6.1/0875-06 Különleges festési eljárások, díszítő munkák tananyagelemre.

Elméleti oktatás Az elméleti oktatás 30 tanóra keretében kerül megtartásra, 10 alkalommal (a tanórák 45 percesek). A tanórákat az iskola oktatói tartják, az ARTTÉKA felkérésére és a szakiskola igazgatójának jóváhagyásával. A tanórákon meghívott előadók is részt vesznek, akik az oktatott témák szakmai képviselői, illetve az eljárás feltalálói, alkalmazói, így építészek, építészmérnökök, szakemberek és művészek. Témák: 1. Általános bevezető 2. Bevezető a MűvészMeszes eljárásról 3. Műemlék épületek, kulturális örökség, építészettörténet 4. Általános anyagismeret I. 5. Általános szakmai-, és technológia ismeret I. 6. MűvészMeszes falfestési eljáráshoz speciális anyagismeret II.

14

KIHELYEZETT SZAKMAI OKTATÁS TANMENETE FOGVATARTOTTAK RÉSZÉRE

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS 7. MűvészMeszes falfestési eljáráshoz speciális szakmai-, és technológia ismeret II. 8. MűvészMeszes falfestési eljáráshoz technológia ismeret III. 9. Művészeti dekoráció és freskófestési alapismeretek 10. Áttekintés és teszt

Szakmai gyakorlat 180 szakmai gyakorlati óra, amely 60 alkalommal 3x45 perces óra formájában zajlik. A gyakorlati órákat szakmai gyakorlatvezetők tartják, a technológia szakértői és más szakemberek meghívásával. I. Bevezetés (12 gyakorlati óra) 1. Általános munkavédelmi oktatás 2. Fal-beazonosítás 3. Kivitelezés sorrendjének megtervezése, felhasználásra kerülő anyagtervezés, várakozási idők és felületképzési lehetőségek meghatározása 4. Kivitelezési munkafolyamat véglegesítése II. Előkészítés (66 gyakorlati óra) 1. Munkavédelmi és biztonsági ismeretek az előkészítés munkafázisához 2. Eszköz és anyag-előkészítés felhasználáshoz 3. Térelőkészítés 4. Állványozás 5. Faltisztítás és előkezelés 6. Hulladékkezelés III. Rétegkezelés MűvészMeszes falfestésnél (84 gyakorlati óra) 1. Munkavédelmi és biztonsági ismeretek a rétegkezelés munkafázisához 2. Eszköz és anyag-előkészítés felhasználáshoz 3. Adott rétegfelépítéshez tartozó technológiai sorrend, kivitelezési utasítások 4. Alapfelület: beltéri, festetlen sima habarcsvakolattal Cél: sima, egyszerű festett felület elkészítése 5. Alapfelület: beltéri, festetlen sima habarcsvakolattal Cél: márványutánzatú, foltos, sík, fényes felület elkészítése 6. Alapfelület: gipszkarton Cél: sima, egynemű festett felület elkészítése


15

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS 7. Alapfelület: korábban oldószeres műgyanta kötőanyagú festékkel (nem légzőképes!) festett sima habarcsvakolat Cél: sima, egyszerű festett felület elkészítése 8. Alapfelület: korábban oldószeres műgyanta kötőanyagú festékkel (nem légzőképes!) festett sima habarcsvakolat Cél: márványutánzatú, foltos, sík, fényes felület elkészítése 9. Egyéb, a térben előforduló adott felület rétegfestése IV. MűvészMeszes eljárással festett fal utókezelése és előkészítése a művészeti megvalósításhoz és freskófestéshez. (18 gyakorlati óra) 1. Munkavédelem és biztonság ismeretek az előkészítés munkafázisához 2. Eszköz és anyag-előkészítés felhasználáshoz 3. Festett falfelület és egyéb térberendezés utólagos minőségi ellenőrzése 4. Anyag és eszközkarbantartás felhasználás után és azok tárolási lehetőségei 5. Hulladékkezelés 6. Festett tér berendezése a dekoráció és freskófestéshez 7. Állványozás

16



KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK A MŰEMLÉK ÉPÜLET Mi a kultúra? A „kultúra” kifejezés a latin colere igéből ered, amely kultiválást, megművelést jelent. A kultúra szót mindennap használjuk, meghatározása mégis komoly feladat, mivel nagyon összetett fogalom. 1952-ben Kroeber&Kluckhohn 4 végeztek egy kutatást, mely során több mint száz meghatározást gyűjtöttek össze. Nincs még a mai napig sem egy egységes és mindenki által elfogadott meghatározás. Ez egyrészt a kultúra összetettsége miatt van, másrészt pedig azért, mert a különböző tudományágak és kutatások céljaiknak megfelelően közelítik és határozzák azt meg. Íme, néhány példa: Geert Hofstede 5, holland professzor politikai és üzleti szempontokból vizsgálta a kultúrát. Szerinte a kultúra „a gondolkodás kollektív programozása, amely megkülönbözteti egy csoport vagy egy kategória tagjait másoktól (…) a környezet változásaira adott emberi válaszokat befolyásoló közös jellemzők összessége”. Fons Trompenaars, szintén holland szakértő üzleti, ott is legfőképp a megoldásokat kereső szempontok szerint úgy határozta meg a kultúrát, hogy „A kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit és eldönti dilemmáit – majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen megoldanak, eltűnnek a tudatukból, és alapvető feltételezéssé változnak, nyilvánvaló premisszává válnak. Ezek az alapvető feltételezések azután definiálnak fogalmakat, amelyeket a csoport tagjai ugyanúgy értelmeznek.” Kluckhohn Mirror of Man (1952) című művében a kultúra fogalmáról szóló fejezetben a következő meghatározásokat adja meg: a kultúra • valamely nép egész életmódja; • a társadalmi örökség, melyet az egyén csoportjától kap • a gondolkodás, érzés és hit módja • a viselkedés elvont tartalma • az antropológus által kialakított elmélet egy embercsoport tényleges viselkedésmódjáról • a felhalmozott tudás tárháza • ismételten felbukkanó problémákkal kapcsolatos standard tájékozódások sora • tanult viselkedés

4

A. L. Kroeber, Clyde Kluckhohn, Wayne Untereiner, Alfred G. Meyer; Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions Peabody Museum, 1952. 5 Prof.Geert Hofstede, (1928 - ), a szervezettudomány, kulturális antropológia és nemzetközi management professzora.

17

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK A MŰEMLÉK ÉPÜLET

•

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS a külső környezethez és a többi emberhez való alkalmazkodás technikái a „történelem üledéke”; avagy, amikor – talán kétségbeesésében – hasonlatokhoz fordul: térkép, szita és mátrix

Kultúra mindaz, amit az emberek tesznek, gondolnak, amivel rendelkeznek. Az adott társadalmi csoportnak életmódja, tevékenységmódja, amely az adott társadalmi csoport teljességre vonatkozik, és ami megkülönbözteti azt más kulturális csoporttól. A kultúrán belül különböző elemeket vizsgálunk meg és veszünk figyelembe, mint például az adott kultúrkör viselkedését, öltözködését, vallását, ideáit, nyelvét, társadalmi-, üzleti-, jogi-, stb. kódexeit, de éppúgy annak művészetét, hagyományát és kultúrtörténeti alakulását, tárgyi és szellemi javait és annak alakulását. A kultúra fogalom története 6 A kultúra fogalma mezőgazdasági eredettel rendelkezik, ugyanis a „kultiváció” (művelés) kifejezésből származik. Sokáig pontosan ezt is jelentette. Csak a felvilágosodás korában bővült a kultúra szó jelentése, annak ellenére, hogy már az ókorban is pl. Cicero már „cultura animi”-ről, vagyis a szellem műveléséről beszél és ír művében 7. A felvilágosodáskor született kibővített fogalom, a művelésre átvitt értelemben vonatkozik, így az egyik fő jellemzője a kulturális értékek időbeni való felhalmozódása (kumulativitás), a másik pedig, a szellem fejlődése. A kultúra, illetve civilizáció, a racionális emlék tudatos kimunkálásában áll, a társadalom tagjainak életminőségének javítása érdekében. A kultúráért az intellektus a felelős, amelynek segítségével művelődnek, azaz kultiválódnak az elmék, és alakulnak ki a társadalmi intézmények. A kultúra fogalma a modernitás eljövetelével új értelmet nyert. Elvált annak folyamatként való értelmezésétől, és egyre többek számára jelent valamiféle magában való dolgot, egy állapotot, vagy egy látszatot, amellyel az emberek illetve társadalmak rendelkeznek, vagy nem. A kultúra ezen értelmének kialakulása természetesen a kulturális antropológia kialakulásához köthető, de nem választható el a formálódó nacionalizmustól sem, mely a nemzeti sajátosságokat, mint nemzeti kultúrát, igen nagyra értékelte. A kultúrát saját belső elvei irányítják, és nem a puszta intellektus, így aztán sem a társadalmak, sem az egyének közötti különbségek nem tükrözik az intelligenciában meglévő 8 különbségeket. Boas (1940), az új kultúra-felfogás egyik úttörője szerint a kulturális jegyek kialakulása nem meghatározható, mivel a kultúrák folyamatos kapcsolatban állnak egymással és hatnak egymásra, valamint beavatkoznak egymás kultúrájába, például nagyobb történelmi események során.

6

http://ktnye.akti.hu/index.php/Kult%C3%BAra Cicero: Tusculanae disputationes 8 Franz Boas (1858-1942), német-amerikai antropológus 7

18


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A kultúra egy adott társadalom kreatív kifejeződésének is felfogható. Az adott társadalom különféle eszközökön keresztül megnyilatkozhat, pl. a szimbólumokon, az irodalomon, művészeten vagy zenén keresztül, de akárcsak a társadalom intézményein keresztül is. A felhalmozott és megőrzött szimbólumok, eszközök, eljárások kultúránk része, és annak generációról generációra való továbbadásával tulajdonképpen kulturális örökségünk is egyben, amelyet védeni, ugyanakkor alakítani és terjeszteni is kell. A kultúra jellegzetességei 9 A gondolkodást és viselkedést irányító és meghatározó minták tanultak, nem genetikailag öröklöttek. Így aztán a természetes viselkedés nem azt jelenti, hogy emberi természetünknek megfelelően viselkedünk, hanem hogy azt tesszük, amit társadalmunk és közösségünk mintázatai megszabnak, mint „természetest”. Az így megszerzett és elsajátított mintázatok a kulturalizálódás és a szocializáció termékei. A kultúra sok összetevője a nem-tudatos szinten működik. Erre jó példa a nyelv. Minden ember fel tud mutatni olyan komplex nyelvi kódok működését, melyek alapvetően befolyásolják kulturális identitását, de az esetek többségében még sincsenek kitéve tudatos reflexiónak. Még azok a beszélők sem feltétlenül tudják kifejezni a nyelvi szabályokat, akik egyébként tökéletesen beszélik a szóban forgó nyelvet. A kulturális mintázatok nem csupán a viselkedést, de a gondolkodást és az észlelést is befolyásolják. A kultúra átadásában törések is előfordulhatnak, vagyis az életmódok teljesen átalakulhatnak, akár belülről (elsorvadás, vagy konfliktus következtében), akár kívülről (más kultúrákkal való kapcsolat, mint pl. kereskedelem, megszállás, stb. által). Az életmódok változásában a 20. században a turizmus is egyre fontosabb szerepet játszik, átalakítva a célország lakóinak értékeit, gyakorlatait. Kulturális különbség Mivel a kultúra egy adott társadalomhoz tartozó gyakorlatok, értékek és kódok gyűjteményeként fogható fel, az is látható, hogy messze nem univerzális jellegű, azaz társadalomról társadalomra, de akár egy társadalmon belül is közösségről közösségre változik. Ez teszi lehetővé a kulturális relativizmus, vagy a kulturális evolúció gondolatát. Ez az értelmezés hozzájárul ahhoz, hogy megkülönböztethessük a magas kultúrát a tömegkultúrától, vagy hogy népi, populáris, szub- illetve multikultúráról beszélhessünk. Mivel a kultúra egy adott társadalmi kör által meghatározott mód egy tevékenység, vagy megoldás véghezvitelére, ezért a különböző kultúrák

9

Pete Krisztián: A kultúra lásd http://nyitottenciklopedia.akti.hu/index.php?title=Kult%C3%BAra (2008.10.20)


19

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS hihetetlen mértékben eltérhet egymástól, tehát számos különbséggel kell szembenézni. Az adott társadalmi kör kultúrájának meghatározása és az a szerint való életés tevékenységmód szerint való cselekvés meghatározza a társadalom identitását. Míg két vagy több, egymással kommunikáló és/vagy kapcsolatban álló társadalmi kör kulturális különbségének feltárása, felismerése vagy elemzése, a közös kulturális tevékenységek és/vagy szemléletek, valamint azok közti különbségek beazonosítása és kezelése eredményezi, illetve eredményezheti a hatékony együttműködést. Kulturális örökség Kulturális örökségünk megőrzése és a mindenkori jelen életünkben való integrálása fontos eleme életünknek, hiszen múltunk és jelenünk együtt határozza meg mai azonosságunkat, „identitásunkat”, egy adott kultúrkörrel való azonosulásunkat, hovatartozásunkat. Ezért nagyon fontos örökségünk megőrzése, védelme és továbbadása. 10 A Kulturális Örökség Törvény 2002 meghatározása szerint a „kulturális örökség művészeti, építészeti, történelmi, régészeti, néprajzi, paleontológiai és földrajzi jelentőséggel bíró mozdítható vagy elmozdíthatatlan objektum, amely meghatározó információt hordoz és átad az adott kultúrterületről, és fontos más népek kultúrkörök számára is. Ezek lehetnek akár földtörténeti, földrajzi képződmények, tájelemek, régészeti emlékek, épületek, épületcsoportok, tudományos vagy helyi gyűjtemények, művészeti alkotások, kéziratok, könyvek, egyéb publikációk archívumok, audiovizuális anyagok, esetleg azok eredetihez hű másolatai, történelmi és történeti emlékek és egyéb szellemi hagyatékok, értékek, akárcsak a kézművesség, helytörténet, néprajzi elemek ...” stb. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) a Római Egyezménnyel (1957) egy kereskedelmi közös piacot hozott létre, azaz a közösségen belüli szabad áru, munka, szolgáltatás és tőkeáramlást biztosította tagországai számára. Azonban már ez az Egyezmény is előírta tagországainak a kulturális örökségük megőrzését és védelmét, mivel hogy ezek művészeti, történelmi és régészeti nemzeti értékek, és korlátozta azok kereskedelmét.

10

http://www.culturalheritage.gov.mt/page.asp?p=3068&l=1 (2008.10.28)

20


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A mai Európai Unió, a Maastrichti Egyezményben (1993) kötelezte a tagországokat, hogy foglalkozzanak a kulturális értékekkel, egyúttal törvényeiben és rendelkezéseiben is módosításokat hajtott végre. Végül az Amszterdami Egyezmény 11 (1997) teremtette meg a jogi alapját, hogy a közösség ténylegesen is eljárhasson a kulturális kérdésekben. A kultúrára vonatkozó törvény az alábbiakat mondja ki: „A közösség hozzájárul a tagországok kultúráinak felvirágoztatásához, miközben tiszteletben tartja azok nemzeti és regionális különbséget, ugyanakkor előtérbe helyezi a közös kulturális örökséget”. A közösség tagországainak feladata hogy támogassa és létrehozza a tagországok közötti együttműködést olyan területen is, mint a kulturális örökség megőrzése és védelme. Műemlék 12 „Műemléknek (a német „Kunstdenkmal” szó tükörfordítása) nevezik az olyan építményt, létesítményt, ingatlan jellegű alkotást vagy ezek rendszerét, esetleg romját, mely kiemelkedő építészeti, építészettörténeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) szerepet játszik, amelyet megtartásra érdemesnek nyilvánítottak, s mint ilyet védelem alá helyezték. A műemlékről, mint az egyetemes művészettörténet részéről gondolkodunk, s mindig nemzeti értéke van, akkor is, ha nem annak a nemzetnek az alkotása, amelyik létrehozta (Magyarországon ilyenek a római kor emlékei). Műemlék épületre bontási engedélyt kiadni nem lehet, viszont a műemléki státuszt megfelelő intézkedések után meg lehet vonni. A műemlékhez hozzátartozik annak berendezése, még meglévő melléképülete és az ingatlanterület vagy területrész, amin fekszik.” Megóvásukkal a műemlékvédelem foglalkozik megfelelő hivatali és terepmunka útján. A műemlékekre és azok 13 védelmére törvény született , illetve a Kulturális Örökség Hivatal és más hazai és nemzetközi szervezet felügyel, így az EU Kulturális Örökség Bizottsága, UNESCO Világörökség, ICOMOS és más szervezetek. Balassagyarmat Fegyház és Börtön – műemlék Épült 1842-45 között az Építési Igazgatóság - valószínűleg Novák Dániel kir. főépítész tisztnek a tervei alapján. Korábban Entz Mátyás balassagyarmati építőmester készített terveket, majd az építkezés alatt az

Udvari Építési Tanács is tervezett, melyek azonban nem kerültek kivitelezésre.

11

EU Amszterdami Egyezmény (1997) http://www.eurotreaties.com/amsterdamtreaty.pdf (2008.10.20) http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1eml%C3%A9k 13 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 12


21

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A börtön tulajdonképpen a volt megyeháza U alakú udvarának tengelyében áll és azzal egy építészeti kompozíciót alkot, bár ezt az újabb gazdasági épületek miatt ma alig lehet áttekinteni. A centrális, kör alaprajzú épület a négy főtengely irányában, falsávok szegélyezte háromszögű rizalitokkal tagolt, míg a vízszintes tagolást egyedül a földszint és az öt emelet ablaksorai adják. Az eredeti tervek szerint a körépületben körfolyosókról nyíló 168 cellán kívül két munkaterem és egy imaház is elhelyezést nyert. Az épület kitűnően érzékelteti rendeltetését úgyszólván minden tagolás nélküli szűkszavúságával. A hasonló korú és rendeltetésű börtönépületek kis száma miatt a balassagyarmati nemcsak építészetileg, de történetileg is jelentős. Csupán ennyit közöl a műemléki leírás. Hiába keres róla többet az érdeklődő egyéb Balassagyarmatról szóló kiadványokban, ennél többet nem lehet megtudni az épületről, holott jelentősége országos viszonylatban is szinte egyedülálló. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az e korban a magánzárka-rendszer szerint hasonló rendeltetéssel épített és ma is meglévő börtönépületek közül ez az épület épült fel legelsőnek. Az országosan is ismertek közül a szegedi 1854-ben, a váci 1855-ben, a márianosztrai 1858-ban, a soproni 1886-ban, a budapesti gyűjtő pedig 1896-ban épült fel. Ha a történelmi Magyarország ismertebb nagy börtöneit nézzük, azok is csak később, pl. a illavai 1855-ben, a lipótvárosi és a munkácsi 1856-ban, a nagyenyedi és szamosújvári pedig 1860-ban került felépítésre. Forrásanyagokból ismert, hogy a balassagyarmati börtönt, felépítése utáni években több magas rangú személyiség, tábornok, meglátogatta és úgy 14 nyilatkozott, hogy ennek párja az egész ausztriai birodalomban nincs. Jelenleg még kettő, abban a korban épült, és ma is működő börtönről tudunk Európában, bár sokkal több épült a 18. században élő Jeremy Bentham, angol filozófus kutatási eredményei szerint, aki forradalmasította és emberibbé tette a börtönök – korábban tömlöcökbe zárt emberek életét, a társadalomba való visszailleszkedésüket. Jeremy Bentham 15 (1. kép) (1748-1832) angol jogász és filozófus, jogi és társadalmi újító, aki igen jelentős tanulmányokat írt és lépéseket tett az egyén szabadságjogáért, morális és demokratikus jogaiért. Nagy fontosságú tanulmányai jelentek meg a nőkről, a homoszexuálisokról, és az elítéltekről, illetve a feléjük irányuló erkölcsi és társadalmi hozzáállásról.

14 15

http://www.borton.eoldal.hu/cikkek/erdekessegek-/videki-bortonok http://en.wikipedia.org/wiki/Jeremy_Bentham

22



1. kép: Jeremy Bentham

Bentham 1787-ben írta meg a "Panopticon"-t, (2. kép) amelyben a “megfigyelő-házak”, fogházak, fegyintézetek, börtönök, de más nem feltétlen bűnelkövetés miatt bezárva tartottak tartózkodási helyéül szolgáló intézetek számára javasol szemléleti, morális és technikai megoldást az úgynevezett kupola, avagy panoptikum építési szerkezetű épületek építésével. Ebben a témában folyamatosan levelezett az akkori Európa majdnem minden országával, amely levelezés nagy részét már 1791-ben kiadták Dublinban és Londonban.

2. kép: Jeremy Bentham által felvázolt panoptikum (1791)

3. kép: a balassagyarmati börtön felülnézetből

Ezen módszer alapján, 1842-ben épült meg a panoptikum szerkezetű balassagyarmati börtön (3. kép), amely az osztrák császár uralma alatt álló Magyarországon, illetve a későbbi Monarchiában is egyedülálló, társadalmilag, módszerileg és technikailag is a legmodernebb börtön volt, és amely ma is az eredeti formájában üzemel.


23


ÁLTALÁNOS ANYAGISMERET Egy festék - különösen ha gyári készítmény -, akár öt-tízféle különböző anyag keverékéből is állhat. Ezek között mindig van két olyan, amelyek nélkül nem létezik festék. Ez a kettő: a kötőanyag és a pigment. Kötőanyag: olyan folyékony anyag, amely képes a hozzákevert töltőpigment és színezőpigment szemcséit tartósan és szilárdan, egymáshoz és az alapfelülethez rögzíteni. A felületre felhordva azon fizikai vagy kémiai úton megköt. A festék többi alkotóelemével nem vegyül. Pigment: olyan szilárd halmazállapotú, de finomszemcsés anyag, amely a kötőanyag-oldathoz keverve annak színt és fedőképességet ad. A pigment nem oldódhat a festékben, és annak az anyagaival nem vegyülhet. Funkciója szerint lehet töltőpigment vagy színezőpigment. (Tegyük fel, hogy egy festék gyártásához már elő vannak készítve a kötőanyag és a pigmentek. A kötőanyag lehet pl. a sárgásbarna, de egyébként átlátszó lenolaj. Ez tehát most még tiszta növényi olaj. Pigmentként oda lehet készítve a szükséges mennyiségben, pl. egy nagyon finom szemcséjű, száraz, zöld poranyag mint színezőpigment, és egy hasonlóan finomszemcsés fehér por, pl. mészkőliszt, mint töltőpigment. A poranyagokban a legnagyobb szemcsék mérete is csak 1-2 századmilliméter. Ha ennek a kétféle pornak a keverékét bedörzsöléssel teljesen egyenletesen eloszlatjuk az olajban, akkor zöld olajfestéket kapunk. A zöld színezőpigment adja a festék színét. Az olcsó mészkőliszt mint töltőpigment lehetővé teszi a drága színezőpigment egy részének olcsóbb anyaggal való helyettesítését, de gyakran a festéknél kötelező átlátszatlansághoz, azaz fedőképességhez is szükség van rá. Szinte minden festékben van valamilyen hígító is, ami a felhordáshoz szükséges folyósságot biztosítja.) „Festék”-nek tehát csak a kötőanyag és a pigmentek csomómentes, jól összedolgozott, „sima” keverékét nevezzük. A kötőanyag biztosítja azt, hogy a munkafelületre felhordott festék rövid idő alatt szilárd, jól tapadó (= nagy tapadószilárdságú), dörzsálló, megfelelő rugalmasságú, lehetőleg légzőképes, száraz bevonattá alakuljon. A pigmentek közül a színezőpigment adja a festék színét, de a festékbevonat teljes átlátszatlansága (= fedőképessége, takaróképessége) általában a színezőpigment és a töltőpigment együttes jelenlétének köszönhető. (A kötőanyag fogalmára adott előbbi meghatározás csak a festékek kötőanyagaira vonatkozott. De ugyanezt a „kötőanyag” szót használjuk a falfelületek javítására és simítására szolgáló habarcsok és glettek megfelelő szerepű összetevő anyagaira is.)

24

ÁLTALÁNOS ANYAGISMERET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A hagyományos falfestő munkák során négy ásványi eredetű, szervetlen kötőanyag használatos. Ezek a: - mész, - gipsz, - cement, - vízüveg. A „mész” szóval általában az oltott meszet jelöljük. Az oltott mész gyártásának nyersanyaga a mészkő (kalcium-karbonát, CaCO3). A mészkő keletkezésének elsődleges helyszíne a tengerfenék, ahol üledékes kőzetként képződik. A földfelszín átalakulásával szárazra kerülő mészkövet kibányásszák, darabolják, és 1000-1200 oC hőmérsékleten, többnyire forgó csőkemencében kiégetik. A kiégetés során a mészkő átalakul égetett mésszé (kalcium-oxid, CaO). Az átalakulás során a mészkőből nagy mennyiségű széndioxid szabadul fel, amely láthatatlan gáz formájában távozik. 1 mázsa (q) mészkőből kb. 50-55 kg égetett mész marad vissza. A darabos égetett meszet a megfelelő módon, víz hozzáadásával oltják, azaz meszes gödörben vagy oltóládában oltott mésszé alakítják. Az égetett mész minőségétől függően az oltás során néha igen heves hőfejlődés lép fel, az oltóvíz fel is forrhat. Ez tehát körültekintést kívánó, veszélyes munka. (Ennek során a védőszemüveg használata kötelező.) Az oltási folyamat végén keletkezik az oltott mész (mészmáj, mészpép, kémiailag kalciumhidroxid, Ca (OH)2 ). Ezt használja fel a festő és a kőműves. Az oltott mész (pl. a falra felhordott mésztej) a kötés során a levegőből széndioxidot vesz fel. Az ideális az volna, ha a mész ilyenkor mindazt a széndioxidot visszavenné, magába építené, amit a gyártásának elején, a mészkő égetésekor a légkörnek leadott. Ennek azonban sajnos csak egy töredékét veszi vissza. Többre nincs lehetősége, ugyanis a levegőnek (amellyel a frissen felhordott mésztej érintkezik) csak kevesebb mint 1%-a széndioxid. Ez azt jelenti, hogy a falra felhordott (vagy a habarcsba kevert) mész legnagyobb része nem megköt, hanem csak megszárad, ami nagy különbség. Emiatt a mész igen gyenge kötőanyagnak számít, amit az is mutat, hogy a mészfestésnek nagyon gyenge a dörzsállósága. A mész gyártásának fő lépései tehát a következők: - a nyersanyag (mészkő, azaz kalcium-karbonát) kibányászása - darabolása o - kiégetése (1000-1200 C, széndioxid távozik, égetett mész, azaz kalcium-oxid keletkezik) - oltás vízzel (oltott mész, azaz kalcium-hidroxid keletkezik)


25

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A habarcsba keverve, vagy mészfesték formájában a végleges helyére kerülő oltott mész csak addig képes a levegőből széndioxidot felvenni, azaz kötni, amíg nedves. Tehát a hagyományos, közönséges oltott meszes festékre nézve igen káros, ha túl gyorsan megszárad. Általában az a jó, ha a felhordás után még kb. egy fél napig, 12 óráig nem szárad meg teljesen. A száradás megfelelő lelassításáért ilyenkor minden szellőzést meg kell szüntetni, az ajtókat és ablakokat be kell zárni. (A túl hosszúra nyúló nedves állapot sem jó, ez gyakran foltosodáshoz vezet.) Azok az oltottmész-molekulák, amelyeknek sikerül a levegőből származó széndioxiddal vegyülni, azaz megkötni, visszaalakulnak ugyanolyan mészkővé, amilyenek eredetileg, még a kibányászás előtt voltak. A mésznek a kereskedelemben kapható formái: - darabos égetett mész, - oltott mész, - mészhidrát, - mikromész. Az építőipari oltott mész kétféle minősége kémiai összetétel alapján: - építési szürke mész (sovány mész): csak kőműves munkákra alkalmas. A szennyezőanyag-tartalma 10-40%. Ismertetőjegyei: szürke színű, szemcsés tapintású. - építési fehér mész (kövér mész): festő munkákra is alkalmas. A szennyezőanyag-tartalma: 0-10%. Ismertetőjegyei: fehér színű, zsíros tapintású. (Ez a „kiadós”, vagy „szapora” mész.) A mészfestési hagyományok szerint a falfestő munkákhoz csak legalább 6 hónapos vermelt fehér meszet szabad használni. A mészmáj tárolása során ugyanis a mész minősége magától is lassú javulást mutat. Ennek a lényege a következő: az oltott mész valójában finom mész-szemcsék iszapszerűen összetapadt tömege. Ezek a szemcsék a hosszas (akár sok éves) tárolás alatt maguktól is lassú málláson, aprózódáson mennek keresztül. Tehát a kezdetben durvább szemcséjű mésziszap idővel finomabb szemcséjűvé alakul át. Ez pedig javítja a mész fehérségét és kötőképességét, egyszóval a minőségét. A mésziszap szemcséinek ezt a lassú természetes aprózódását mesterségesen is fel lehet gyorsítani. Vannak olyan őrlőberendezések, amelyek a nedves, iszapszerű tömegként beléjük töltött oltott mész szemcséit szétzúzzák, vagyis az eredeti oltott meszet nedves őrléssel finomítják. Így nagy mértékben javítható az oltott mész fehérsége, fedőképessége és kötőképessége. Így készül a kannában forgalmazott MIKROMÉSZ nevű termék, és a hasonló mészfestékek.

26


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Az oltott mésznek, mint néhány fontos festőmunka alapanyagának az alapvető tulajdonságai: - fehér színű; - erősen lúgos kémhatású; - a szemre nézve balesetveszélyes; - csak lúgálló pigmenttel színezhető; - a vízben nem oldódik, azzal csak keveredik; - széndioxid-felvétellel köt (vagyis a falra felhordott mésztej esetén a száradás és a kötés nem ugyanaz!); - nagyobb tömegű mész (pl. ha egy falban egy almányi lyukat csak oltott mésszel töltenénk ki) a száradás során zsugorodik, repedezik, besüpped; o - ha az oltott mész megfagy, akkor tönkremegy (min +5 C hőmérsékleten kell tárolni). Mint minden festési módnak, a mészfestésnek is van fehér és színes változata. A színes mészfesték a hozzákevert színezőpigmentektől kapja a színét. Mivel a mésztej fedőképessége eléggé gyenge, ezért töltőpigmentet még a fehér mészfesték anyagába is tesznek. Ez általában a mészmáj tömegére számítva max. 10% budai föld, esetleg más hasonló földfesték szokott lenni. Mivel a mész a vízben nem oldódik, csak elkeveredik benne, a mésztejben is szemcsék formájában van jelen. Emiatt a mész az egyetlen olyan anyag, amelyről elmondható, hogy egyszerre kötőanyag és pigment. Földfesték: olyan bányaipari termék, amely tisztítás és finomító őrlés után pigmentként használható. (Ezeket az anyagokat hagyományosan földfestékeknek hívják, de ebben a névben a „festék” tag valójában nem pontos. Ezek a „földfestékek” ugyanis még nem kész, ecsetelhető, folyékony festékek, hanem csak száraz, szórható, por állagú anyagok.) A földfestékek, ahogy erre a nevük is utal, a szilárd földkéreg felszíni rétegeiből valók. Lehetnek eredetileg is porszerű, szemcsés anyagok, de lehetnek felszíni kőzetek (pl. mészkő, pala, stb.) porrá őrölt változatai is. A színes földfestékek azért színesek, mert amikor a jelenlegi ásványi állapotuk kialakult, akkor valamilyen fém (legtöbbször vas vagy mangán, néha króm, stb.) vegyületei (oxidjai, oxid-hidrátjai) is hozzájuk keveredtek. A színes földfestékek tehát mindig valamilyen szervetlen fémvegyületet tartalmaznak, ettől színesek. Általában jó fényállók és lúgállók, de csak közepes fedőképességűek.


27

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Felosztásuk: Töltőpigmentek Színezőpigmentek budai föld okker (okkersárga) bécsi fehér zöldokker hegyi kréta umbra mészkőliszt sziénai föld márványliszt kasszeli barna palaliszt bauxitvörös kaolin barnakő súlypát grafit A budai föld egy sötétszürke színű, agyagos-meszes-iszapos talajféleség. Ez az egyetlen olyan földfesték, amelyet nem por alakban, hanem téglaszerű hasábbá préselve hoznak forgalomba. (Ebből ered a hagyományos neve: „festőtégla”) A bécsi fehér egy vasmentes, emiatt aránylag tiszta fehér, könnyen málló mészkőfajta lisztfinom őrleménye. Gyenge fedőképességű. Töltőpigmentként csak földfestékeket használnak. Noha színezőpigmentként a korábbi évszázadokban szinte egyeduralkodók voltak a színes földfestékek, mára ez megváltozott. A valódi földfestékek ma már szinte csak a festőművészek számára készülő olajfestékekben, vízfestékekben, temperákban, stb. fordulnak elő. Az ipari, építőipari, felületvédelmi célú festékek színezőpigmentjei szinte kizárólag kémiai úton, vegyiművekben előállított szintetikus pigmentek. A vegyipar szervetlen és szerves színezőpigmenteket egyaránt készít. De a műgyanta kötőanyagú falfestékek, a mészfestékek, az olaj- és a zománcfestékek, nitrofestékek, stb. színezésére csak szervetlen pigmenteket használnak, mert a szükséges lúgállósággal és fényállósággal csak a megfelelő szervetlen pigmentek rendelkeznek. Ezek a szervetlen szintetikus pigmentek éppúgy fémvegyületek, mint a színes természetes földfestékek. További alapvető csoportosítások a pigmentek körében: A pigmentek a származásuk, eredetük szerint: - természetes, - mesterséges. Kémiai összetételük szerint: - szervetlen, - szerves. Feladatuk szerint - töltő, - színezőpigmentek lehetnek.

28


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A színezőpigmentek közül a természetes eredetűekről már beszéltünk. A mesterségesen gyártott színezőpigmenteket általában a színük szerint csoportosítják. Szintetikus pigmentek: - fehér: ólomfehér, horganyfehér, titánfehér, litophon; - sárga: horganysárga, krómsárga, kadmiumsárga; - vörös: kadmiumvörös; - kék: ultramarinkék, kobaltkék, párizsi kék; - zöld: krómzöld, krómoxid-zöld, krómoxid-hidrát-zöld, kobaltzöld; - fekete: gázkorom, lángkorom, oxidfekete. Ha egy eredetileg „színtelen” (tehát csak kötőanyag-oldatot, töltőpigmentet, és fehér színű színezőpigmentet tartalmazó) falfestéket magunk akarunk megszínezni, akkor ehhez használhatunk porfestéket (porpigmentet), vagy színezőpasztát. A színezőpaszták igen finom szemcseméretű, emiatt nagy színezőerejű pigmenteknek a fogkrémekhez hasonló állagú szuszpenziói. Ha porfestéket használunk, akkor a száraz port nekünk kell megfelelően csekély mennyiségű folyadékkal külön beiszapolni, csomómentesre keverni, és végül a megszínezésre váró festékhez adni. Újabban készülnek még a színezőpasztáknál is finomabb szemcséjű pigmentet tartalmazó hígabb, csepegtethető színezőanyagok („tintaszínezők”), megfelelően lúgálló és fényálló, kiváló minőségű pigmenttel. Ezeknek a pigment kis szemcsemérete miatt a fedőképességük gyenge, de nem is az a feladatuk. Vannak olyan színes folyadékok, amelyeknek gyakorlatilag semmilyen mértékű fedőképességük sincs. Ilyenek vannak pl. a színes íráskiemelőkben. Ezek a folyadékok nem pigmentszemcséktől kapják a színüket, hiszen ahol pigmentszemcse van, ott legalább valamilyen csekély mértékű fedőképességnek is lennie kell. Az íráskiemelők folyadékai egy megfelelő oldószerben feloldott nagymolekulájú (makromolekuláris) szerves színezék oldatai, teljesen szemcsementes színes folyadékok. Ezek a falfestő és a mázoló munka anyagai között nem fognak elterjedni, mert a szerves színezékek lúgállósága és fényállósága igen messze esik attól a mértéktől, amilyenre az ipari festékekben szükség van.


29


ÁLTALÁNOS SZAKMAI ÉS TECHNOLÓGIA ISMERETEK A falfelületek fizikai és kémiai tulajdonságai A falfestő munkában gyakrabban előforduló falfelületek - mészhabarcs, - cementtel javított mészhabarcs, - cementhabarcs, - gipszes habarcs, - gipszhabarcs, - gipszkarton, - beton, - azbesztcement (eternit, műpala), - farostlemez, - faforgácslap, - nyerstégla, vagy dörzsvakolattal ellátott téglafal, - terméskő, - műanyag, stb. A leggyakrabban azonban a különböző habarcs, beton, gipsz és gipszkarton anyagú felületeket kell festeni. Habarcsfelületek A száraz habarcsvakolatok anyaga pórusos szerkezetű. Ennek a pórusos szerkezetnek a két legfontosabb következménye, egyben a habarcsfelületek két legfontosabb fizikai tulajdonsága az, hogy ezeknek a felületeknek szívóképességük (vízfelvételük) és légzőképességük (lég- és páraátbocsátó képességük) van. A pórusos szerkezet oka az, hogy a habarcsba belekevert homokszemcsék szabálytalan alakúak és méretűek, emiatt nem képesek hézagmentesen egymáshoz illeszkedni. A habarcs anyaga tehát nem tömör, nem teljes térkitöltésű. Levegővel töltött, egymással összeköttetésben levő mikroszkopikus hézagok, üregek, pórusok hálózatát tartalmazza. A frissen kevert, nedves habarcsban ezeket az üregeket még kitölti a mészből, vízből és cementből összekeveredett kötőanyag-pép. A felvakolt habarcs megkötése és szárazzá válása során azonban ez a nedvdús anyagú pép kiszárad. A víztartalmának elveszítése miatt a térfogata lényegesen lecsökken. A homokszemcsék közötti zegzugos tereket tehát már nem képes kitölteni. A mészből és a cementből csak egy vékony, lepedékszerű bevonat marad a homokszemcsék felszínén, a közöttük levő kis hézagokat pedig elfoglalja a levegő. Ekkor alakul ki a vakolat anyagának az a pórusos, hajszálcsöves (kapillárisos) szerkezete, amely a szívóképességet és a légzőképességet adja.

30

ÁLTALÁNOS SZAKMAI ÉS TECHNOLÓGIAI ISMERETEK

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A vakolat pórusossága függ a keveréséhez használt homok átlagos szemcseméretétől, a szemcsék alakjától (gömbölyűszemű vagy élesszemű homok), a homokhoz adagolt mész, és még inkább a cement arányától. A pórusosság viszont befolyásolja a vakolat szívóképességét, légzőképességét, továbbá a szilárdságát, a hőszigetelő és a hangszigetelő képességét, a vízelpárologtató képességét, a testsűrűségét, stb. Lényegében a fentiekhez hasonló okok miatt van pórusossága, emiatt pedig szívóképessége és légzőképessége az agyagnak, a pórusos téglának, a gipsznek, a gipszes habarcsnak, a gipszkartonnak is. A falfestő munkában előforduló anyagok közül a legnagyobb szívóképessége a gipsznek van, ez a saját térfogata 40-60%-ának megfelelő mennyiségű vizet is képes felvenni. A szokásos összetételű habarcsok a saját térfogatuknak kb. 1525%-át, a betonok pedig 4-12%-át veszik fel vízből. A festő számára igen fontos az, hogy a festeni kívánt felületek szívóképességét legalább a festés idejére a lehető legkisebbre csökkentse. A nagyon szívóképes alap ugyanis a frissen felhordott festékből akár másodpercek alatt is annyi vizet kivesz, hogy emiatt a festék elveszíti a folyékonyságát. Márpedig kifogástalanul simává ecsetelni (kihúzni) csak folyékony festéket lehet. Néha ennél is nagyobb baj az, hogy a szívóképes alap nem csak a vizet (vagy más oldószert), hanem az abban feloldott vagy elkevert kötőanyagot is elnyeli. Emiatt a felületen maradó pigmentszemcsék között alig marad kötőanyag. A kötőanyag-hiányos festékbevonat pedig gyengén tapadó, mállékony, sérülékeny, rövid életű lesz. Az alapfelület megfelelő előkészítése, ezen belül is a szívóképesség, a légzőképesség és a szilárdság megfelelő beállítása a végeredmény jó minőségéhez elengedhetetlen. Egy átlagos vastagságú (kb. 10-40 cm-es) vakolt téglafal légző-képességét a szokásos háromrétegű mészfestés csak kb. 3-5%-kal csökkenti, és ezzel a mészfestés a legjobb légzőképességű festési módok közé számít. A vizes műgyanta diszperziós falfestékek a vakolt téglafalak légzőképességének kb. a 60-75%-át szüntetik meg. Az új építésű, talajvíz ellen jól szigetelt, normális állapotú falakon ez még megfelelő. A fal nem dohosodik, nem mállik, „egészséges” marad. De a legtöbb műemlék esetében ilyen mértékű légzéscsökkentés már megengedhetetlen. A MűvészMész termékek itt optimális megoldást jelentenek, mert velük kialakítható egy olyan festékbevonat, amely mind dörzsállóságban, mind a látványképzésben legalábbis ugyanazt nyújtja, mint a műgyanta kötőanyagú falfestékek, miközben lényegében szinte érintetlenül hagyja a fal rendkívül fontos légzőképességét.


31

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A falfelületek kémiai tulajdonságai közül a festő számára az a legfontosabb, hogy a habarcs- és a betonanyagú falak felülete megnedvesítve erősen lúgossá válik. Általában minden olyan felület, amelynek az anyagában mész vagy cement van, megnedvesítve lúgos. Emiatt pl. az eternit (azbesztcement) lemez megnedvesített felszíne is lúgos. De valójában a hétköznapi életben „száraz”-nak nevezett vakolat vagy beton felszíne is folyamatosan mutat egy enyhén lúgos kémhatást. Lúgosság viszont csak víz jelenlétében létezik. Hogyan lehet akkor egy száraz fal lúgos? Ezt a levegő páratartalma magyarázza meg. A levegőben mindig mindenhol van valamennyi pára. Ez valójában a levegőben lebegő vízmolekulákat jelenti. A párás levegővel érintkező szilárd felületekre mindig „letelepszik” a levegőből néhány vízmolekula. Más szóval minden olyan felület, amely a levegővel érintkezik, egy bizonyos, nagyon csekély mértékben „vizes”. Ez tény, akkor is, ha az emberi érzékszervek ennek a néhány vízmolekulának a jelenlétét még nem érzékelik. De ez a csekély, általunk nem érzékelhető mértékű nedvesség (ez az „egyensúlyi nedvességtartalom”) is elég ahhoz, hogy a meszet és cementet tartalmazó falfelületek állandóan enyhén lúgosak legyenek. Emiatt pedig közvetlenül vakolatra vagy betonra (minden olyan felületre, amelynek az anyagában mész vagy cement van) csak lúgálló festékkel, pigmenttel, tapétaragasztóval, stb. szabad dolgozni. Vakolathibák Kipattogzás (mészkukac): a vakolóhabarcshoz használt mész rossz minősége okozza. A rosszul kiégetett, vagy túl szennyezett mészkőből készített mész „köves”, sok benne a nagyon lassan, késve oltódó darab. Néha egy-egy ilyen szemcse csak a habarcs keverővizével, a felvakolás után kezd el oltódni. Eközben duzzad, és lefeszít magáról egy alig körömnyi vakolatdarabkát. Javítása a spakli sarkával kivájva és kigipszelve történik. Repedezett vakolat: a száradó vakolatban az éppen szilárduló kötőanyagok zsugorodnak, emiatt a vakolat felszínén repedések jelennek meg. (Ezek a „zsugorodási repedések”.) Ez a jelenség csak egy bizonyos mérték fölött számít hibának. A túl „kövér” (a kelleténél több mésszel és cementtel kevert) anyagú vakolaton szokott olyan mértéket elérni, hogy azt már a repedések kigipszelésével kell javítani. Mállékony, laza vakolat: a dörzsölésre porló, málló felszínű vakolat túl „sovány” habarcsból készült. A sovány habarcsba a kelleténél kevesebb kötőanyagot kevertek. Ha a mállékonyság csak közvetlenül a felszín alatti 1-3 mm-es zónára terjed ki, akkor megfelelően híg mésztejes átitatással, vagy még inkább valamilyen műgyantás mélyalapozó használatával a felület még festhetővé szilárdítható. (De pl. tapétázni az így megerősített felületre már tilos.)

32


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A szerves oldószeres mélyalapozók beszívódó képessége jobb, ilyenek használatakor a kötőanyag jobban átjárja a megerősítésre váró vakolatot. Hosszú távra szóló és biztos megoldásnak azonban csak a vakolatcsere számít. Fagyhólyagos vakolat (leveles leválás): a frissen felhordott habarcsba belefagyott a keverővíz, vagy a kőművesek korán reggel, anélkül, hogy tudták volna, az éjszakai harmatból képződött jéghártyára vakoltak. Ilyenkor nagy, több m2-es vakolathólyagok hullanak le. A javítás a bizonytalan minőségű vakolatrészek leverésével, és újravakolással történik. Táskásodás, üreges helyek: ezek az üreges részek a fagyhólyagokkal ellentétben kicsik, akár csak tenyérnyiek is lehetnek. Rendszerint ott jelennek meg, ahol a viszonylag kötőanyag-szegényebb alapvakolatra kövérebb, több kötőanyaggal kevert simítóhabarcsból hordták fel a záróréteget. A helyes rétegfelépítés szerint a faltól indulva, azaz belülről kifelé az egymásra kerülő rétegeknek sorban egyre kevesebb kötőanyagot kell tartalmazniuk. Ezáltal egyre kisebb szilárdságú, de nagyobb rugalmasságú rétegek kerülnek egymásra. Így nem történhet meg az, hogy egy sok kötőanyagot tartalmazó, emiatt nagymértékű és nagy erővel lezajló zsugorodást produkáló habarcsréteg úgy „meghúzódik” az alatta levő gyengébb rétegen, hogy eközben elválik attól. A javítás a táskás részek leveréséből és újravakolásából áll. Salétromos vakolat: a fal anyaga vízoldékony sókkal szennyezett. A falba bejutó, és ott pórusról pórusra vándorló nedvesség vagy pára segítségével ezek a sók kijutnak a fal felszínére, és ott felhalmozódva fehér foltokat, sókivirágzásokat képeznek. A falba a sószennyeződés bejuthat bármelyik falazó vagy vakoló anyaggal (téglával, habarccsal), vagy úgy, hogy az adott helyen sókkal szennyezett talajvíz szívódik fel a falba. Kijavítása vagy csökkentése: ha lehetséges, akkor a legfontosabb a fal száraz állapotban tartása. (Külső falnál ez nem oldható meg.) Ha a salétromosodás mindig ugyanott, és nem nagy felületen jelenik meg, érdemes a vakolatcserével, esetleg a téglacserével próbálkozni. Hatásos még a salétromosodó falnak fluátozó szer (magnézium-fluát) vizes oldatával való bőséges kezelése. A fluátozó szerek veszélyes mérgek, a használatuk zárt védőruházatot és nagy körültekintést igényel, szórással felhordani tilos! Síkbeli eltérés: a vakolat felszínén 3 m hosszú, egyenes eszközzel bármilyen irányban mérve ne legyen nagyobb 0,3 cm-nél. A függőleges éleken mérve pedig 1 m-es hosszon belül az eltérés ne legyen nagyobb 0,1 cm-nél. (Tehát a megengedett eltérés mind a két esetben a mért kiterjedés egy ezreléke.)


33

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Egyéb felülethibák Fészkes beton: a betonfelszín tömör, telített és sima állapota itt-ott foltokban megszakad. Ezeken a helyeken szabadon látszanak az egymás mellé gurult nagyobb cementszürke sóderkavicsok. A festés előtt megfelelő finomságú cementhabarccsal kell kitölteni a közöttük üresen maradt helyeket. Zsaluolaj-folt: a zsaluleválasztó anyag maradványa a fémlemez zsaluformában előregyártott betonelem felszínén. Ilyen helyeken sem a tapasz, sem a festék nem képes megtapadni (ez a „rossz tapadási alapfelület”). A foltot megfelelő zsíroldó szer (pl. trisó, ultra, flóraszept, stb) vizes oldatával le kell mosni. Az eddig áttekintett felülethibák olyanok, amelyeknél a hiba oka már a felület keletkezésekor, pl. már a habarcs keverésekor fennállt, azaz a felülethiba oka egyidős magával a felülettel. De a festő néha olyan károsodott falakkal is találkozik, amelyeken a hiba valamikor, egy későbbi időpontban, valamely külső ártalmas hatás következtében jelent meg. Ilyen pl. a gombás (penészes), az anilines, vagy a kátrányos fal. Gombás fal: a penészgombák ott telepednek meg, ahol ehhez megvan a szerves táptalaj, a megfelelő hőmérséklet, a legalább 65%-os relatív páratartalmú levegő, és a legalább 12%-os nedvességtartalmú vakolat. A gombás falról maradéktalanul el kell távolítani minden korábbi bevonatot. Ezután a fal anyagát minél mélyebben át kell itatni a hypónak legalább 10%-os töménységű vizes oldatával, vagy olyan híg (ezáltal beszívódásra képes) mésztejjel, amelyet 85% közönséges oltott mész és 15% klórmész-por keverékének a hígításával kapunk. Ezek a maró (ezen belül oxidáló, az atomos állapotú oxigén hatásával roncsoló) tulajdonságú anyagok elpusztítják a fal pórusaiban levő penészgombákat. Ezeket a szereket a megkeverésük után azonnal fel kell használni, mert állás közben a maró hatásuk rohamosan gyengül. A hypó és a klórmész csak azokat a gombákat pusztítja el, amelyekkel a felhordás során találkozik. Maradandó gombaölő hatás ezeknek az anyagoknak a használata után nincs. Anilines fal: a név azokra az anilin anyagú szerves színezőpigmentszemcsékre utal, amelyek egy beltéri falfelület festésekor bekerültek a vakolat (vagy gipsz) felszín alatti pórusaiba. Ezekbe a pórusokba ugyanis mindig beszívódik a festék nedvességtartalmából valamennyi. A kívánatosnál sokkal kisebb méretű anilin pigmentszemcsék ezzel a pórusokba beivódó vízzel együtt bejutnak a fal belsejébe. Néhány év elteltével esetleg ezt a festékréteget lekaparják, és a falat egy más színnel újrafestik. Az előző festés során a falba került pigmentszemcsék azonban azóta is ott vannak a fal pórusaiban. Onnan pedig, pl. a fal belsejében pórusról pórusra vándorló pára segítségével bármikor újra kijuthatnak a fal felszínére („kivérzés”), és ott foltokban megjelenítik a korábbi festés színét.

34



A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS ÉS TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA Az épületek belső és külső falainak felületképzésére sokféle eljárás ismert. Egy külső fal ellátható kőporral, anyagában színezett, vagy festett vakolattal, kő-, műkő, pirogranit vagy mázas mozaik burkolattal, műgyanta kötőanyagú nemesvakolattal, stb. A belső falfelületeken megjelenhetnek hagyományos vagy műgyanta kötőanyagú festékek, sima, textilhatású dombormintázott, vagy fűrészporos papírtapéták, műbőr vagy valódi textiltapéták, sokféle lapburkolatok, és más anyagok. Egyre inkább általános, hogy a már festett falakra valamilyen műgyanta kötőanyagú festék kerül. A műgyantás falfestékek felhasználása ugyanis egyszerű, a tapadószilárdságuk, a dörzs- és vízállóságuk nagy, mosással tisztíthatók, és a városi légkör vegyi hatásainak is ellenállnak. Ezeknek, az anyagoknak azonban hátrányai is vannak. Mindenekelőtt az, hogy teljesen, vagy csaknem teljesen megszüntetik a velük kezelt téglafalak és porózus vakolatok légző- és páraáteresztő képességét. Ez pedig - a körülményektől függően többféle károsodáshoz és a vakolat élettartalmának a megrövidüléséhez vezethet. Ezen kívül az oldószeres festékek a felhordás során szerves oldószer gőzökkel terhelik a környezetet és az emberi szervezetet. Minden műgyanta kötőanyagú festék a lekaparás után, mint lassan lebomló, természetidegen szennyeződés kerül vissza az élő környezetbe, sőt, már a gyártásuk is a környezetet terhelő folyamat. A hagyományos, vizes alapú homlokzatfestési módok, azaz elsősorban a mészfesték, a vízüveg és a kazeines festék képesek voltak a falak légzőképességét és páraátbocsátó képességét megtartani. Mára azonban gyakorlatilag teljesen eltűntek, a helyüket elfoglaló műgyanta kötőanyagú festékek térhódítása miatt. A falfestésben komoly újdonságot jelent egy új, a közelmúltban olasz találmányként megszületett, mészalapú festék. Ez egyesíti magában a hagyományos és a műgyanta kötőanyagú festékek minden fontosabb előnyét: kiváló légzőképessége a falak, vakolat szellőzését alig csökkenti. Dörzsállósága, tapadószilárdsága, kültéri hatásokkal szembeni ellenálló képessége is összemérhető a műgyanta kötőanyagú festékekével. Párás, nedves körülmények között sem penészedik. Ugyanúgy felhordásra kész állapotban kapható, mint a műgyanta kötőanyagú festékek, így a használata sem jár több munkával. Maga a festék lényegében oltott mész, kalcium-bikarbonáttal és bizonyos növényi eredetű anyagokkal kiegészítve. Semmilyen műgyantát és szerves oldószert nem tartalmaz, kizárólag természetes anyagokból áll.

35

A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS ÉS TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA


A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS SPECIÁLIS ANYAGISMERETE

A technológia alapanyagai Termék név: CalcArt a spatola /spátolás MűvészMész/

Termék rövid leírása: Speciális érlelési eljárással készülő, mészalapú dekorációs glett (stukkó), amely kül- és beltérben is felhasználható. Kitűnően páraáteresztő, jól lazúrozható. A penészedésnek, gombásodásnak és a baktériumok megtelepedésének jól ellenáll. Sokoldalúan felhasználható: régi vagy új falfelület, mennyezet dekoratív felületképzéséhez, műemlék épületek festéséhez, díszítéséhez javasoljuk. Nem porlad, mint a hagyományos mészfestékek. Felhordás módja: rozsdamentes kónuszos inox spátolával, vagy spaklival könnyen, gyorsan, sorja nélkül felhordható és fényezhető, 1-2-3 rétegben. Hígítás: gyárilag használatra készre keverve. Elméleti kiadósság: 2-5 m2/liter Száradási idő: 6 óra Kiszerelés: 2,5 ; 5 ; 15 liter Szín: fehér Termék név: CalcArt a pennello /ecsetes MűvészMész/

36


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Termék rövid leírása: Speciális érlelési eljárással készülő, mészalapú festék, amely kül- és beltérben is felhasználható. Kitűnően páraáteresztő, jól lazúrozható. A penészedésnek, gombásodásnak, baktériumok megtelepedésének jól ellenáll. Sokoldalúan felhasználható: régi és új falfelület, mennyezet dekorációs festéséhez, műemlék épületek díszítéséhez javasoljuk. Nem porlad, mint a hagyományos mészfestékek. Felhordás módja: ecsettel vagy hengerrel, de rozsdamentes kónuszos inox spátolával is könnyen, gyorsan, sorja nélkül felhordható és fényezhető. Javasolt 2 rétegben felhordani a felületre. Hígítás: vízzel, 1. réteg: 40-50%, 2. réteg: 25-30% Elméleti kiadósság: 10 m2/liter Száradási idő: 9-12 óra Kiszerelés: 2,5 ; 5 ; 15 liter Szín: fehér alapszín. Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális szervetlen pigmentek ajánlottak. Gépi színkeverés: ColorPro rendszerben. Termék név:

CalcArt intonachino /MűvészMész vékonyvakolat/

Termék rövid leírása: Hosszú érlelésű mész-habarcsot, válogatott semleges középszemcsés anyagokat és por alakú nem filmogén adalékanyagokat tartalmazó vékonyvakolat. Kül- és beltérben is felhasználható. Nagyon jó páraáteresztő. A penészedésnek, gombásodásnak jól ellenáll. Ideális alap a spátolás és ecsetes MűvészMésznek /CalcArt/. Alkalmazását műemlék épületeknél kifejezetten javasoljuk. Nem porlad, kopásálló felületet képez. Felhordás módja: rozsdamentes kónuszos inox spátolával könnyen, gyorsan, sorja nélkül felhordható. Javasolt 1-2 rétegben. Hígítás: gyárilag használatra készre keverve Elméleti kiadósság: 1 m2/liter Száradási idő: 24 óra Kiszerelés: 5 ; 15 liter Szín: alapszín: fehér. Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális szervetlen pigmentek ajánlottak. A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS SPECIÁLIS ANYAGISMERETE

37

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Termék név: MúzsArt Color vízbázisú falfesték kül- és beltérre

Termék rövid leírása: Különleges minőségű, jó páraáteresztő és vízlepergető képességű falfesték belés kültéri felületekre, ásványi anyagú aljzatra. A magas szintű víztaszító képessége, a lúgokkal szembeni ellenállósága és a kitűnő vízgőzáteresztő képessége (Sd 0,007 m) teszi a MúzsArt Colort különösen hatékonnyá a kültéri falfelületek védelmében. Páralecsapódásnak kitett nedves beltéri helyiségekben is ajánlott. Matt hatású felületet képez. Fedőképessége kiváló. Jól alkalmazható együtt a CalcArt termékekkel. Felhordás módja: ecsettel, szórópisztollyal, hengerrel, 1-2 rétegben Hígítás: 0-40% vízzel 2 Elméleti kiadósság: 12 m /liter.ó Száradási idő: 4-5 óra Kiszerelés: 0,75 ; 2,5 ; 5 ; 15 liter Szín: fehér (+5 féle bázisszín). Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális pigmentek ajánlottak. Gépi színkeverés: ColorPro rendszerben. Termék név: Főnix Color vízbázisú falfesték beltérre

Termék rövid leírása: Kiváló minőségű beltéri falfesték. Tökéletes páraáteresztő- és fedőképességű, intenzív fehér. Könnyen felhordható, matt hatású felületet képez. Felhordás módja: ecsettel, szórópisztollyal, hengerrel, 2 rétegben. Hígítás: 30-40% vízzel

38


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Elméleti kiadósság: 9 m2/liter Száradási idő: 4-5 óra Kiszerelés: 5 ; 15 liter Szín: fehér. Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális pigmentek ajánlottak. Gépi színkeverés: „Lights&Colors” 170 színkártya színeiben.

Színezők Termék név: MúzsArt Pigment univerzális színezőanyag

Termék rövid leírása: Magas koncentrációjú szerves és szervetlen pigmenteket és glikolt tartalmazó, ólom- és krómmentes, kötőanyag nélküli színezőanyagok. Fényellenállóak, a WF jelűek tartós kül- és beltéri igénybevételre, de az LF jelzésűek csak beltéri használatra alkalmasak. Ideális víz- vagy hígító, olaj alapú festékanyagokhoz. Használható max. mennyiség 6% adagonként. Kiszerelés: külön színenként: 45 ml ; 0,25 liter, valamint 12 színű (10 szín+fekete+fehér) szettben. Szín: fehér + fekete mellett 10 féle színben áll rendelkezésre: Szerves színezőanyagok: zöld – WF élénkpiros – LF piros – WF aranysárga – LF kék – WF citromsárga – LF Szervetlen színezőanyagok: oxid sárga – WF oxid piros – WF oxid zöld – WF sötétbarna – WF fekete – WF fehér – WF


39


Egyéb anyagok Termék név: Főnix Fraktál színjátszó effektfesték beltérre

Termék rövid leírása: Vízzel hígítható, szagtalan, mosható és nagy rugalmasságú dekoratív falbevonó. Különleges szintetikus kötőanyagokat és metál pigmenteket tartalmaz, amelyek fényes, színjátszó hatást biztosítanak a festéknek. Többféle szerszámmal és technikával is felvihető, ami biztosítja, hogy az alkotó saját fantáziáját és ügyességét kihasználva mindig új effektusokat érhessen el. Felhordás módja: a MúzsArt Kvarccal előkészített alapra javasolt 2 rétegben felhordani, melyet megtehetünk szivaccsal, kesztyűvel, ecsettel és spátolával. Hígítás: 10-40% vízzel Elméleti kiadósság: 16 m2/liter Száradási idő: 12 óra Kiszerelés: 1 ; 5 liter Szín: arany, ezüst alapszínnel áll rendelkezésre. Gépi keverés ColorPro rendszerben. Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális pigmentek ajánlottak. Termék név: Főnix Fraktál Rustico háromdimenziós, rusztikus hatású beltéri dekorációs fedőréteg

40


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Termék rövid leírása: Kromatikus díszítés, amelynek segítségével egy összetéveszthetetlen rusztikus hatású nyers felületet lehet képezni, aminek a háromdimenziós tulajdonságát a fények és árnyékok játéka emeli ki. Felhordás módja: különböző szélességű lapos ecsetet használva lehet a kívánt hatást elérni. Néhány perces szikkadás után (az idő a környezeti viszonyoktól függ) egy könnyű és rugalmas műanyag spátolával menjen át a felületen, hogy a dekorációs hatást elérje. A festék 1 vagy 2 rétegben is felhordható a kívánt kromatikus hatás intenzitásától függően. Hígítás: gyárilag használatra készre keverve Elméleti kiadósság: 10 m2/liter Száradási idő: 12 óra Kiszerelés: 5 liter Szín: áttetsző alapszínnel áll rendelkezésre. Gépi keverés ColorPro rendszerben. Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális pigmentek ajánlottak. Termék név: Főnix WAX fátyolos hatású beltéri dekorációs fedőréteg

Termék rövid leírása: Viaszos, fátyolos hatású dekorációs fedőréteg beltéri felületekre. Az ezüst és az arany változat jelentős esztétikai hatású, színjátszó fedőréteget kölcsönöz a felületnek, a legaktuálisabb beltéri dekorációs irányzatokkal is felveszi a versenyt. Felhordás módja: Többfajta szerszámmal és technikával is felhordható, ami biztosítja, hogy az alkotó saját fantáziáját és ügyességét kihasználva mindig új effektusokat érhessen el. Hígítás: gyárilag használatra készre keverve, de 5% víz hozzáadásával hígítható, igény szerint. Elméleti kiadósság: 10-50 m2/liter Száradási idő: 12 óra Kiszerelés: 1 ; 5 liter Szín: áttetsző, arany, ezüst alapszínnel áll rendelkezésre. Gépi keverés ColorPro rendszerben. Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális pigmentek ajánlottak.


41

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Termék név: MúzsArt Kvarc Plasztikus falbevonó kvarclisztből

Termék rövid leírása: Apró szemcsés, nagymértékben fedő és kitöltő képességű, speciális szintetikus gyantából, válogatott pigmentekből és kvarchomokból álló bevonat. Érzéketlen a környezet nedvességére, de tökéletesen gőzáteresztő. Különösen kültéri használatra, homlokzatok fedőrétegeként ajánlott. Továbbá ideális alap a dekorációs felületképző anyagoknak (pl. Waxnak, Fraktálnak). Matt hatású. Felhordás módja: ecsettel, szórópisztollyal, hengerrel, 1-2 rétegben Hígítás: 0-30% vízzel Elméleti kiadósság: 8 m2/liter Száradási idő: 6-8 óra Kiszerelés: 1 ; 5 ; 15 liter Szín: fehér alapszín (+ 4 féle bázisszín). Manuális színkeveréshez a MúzsArt univerzális pigmentek ajánlottak. Gépi színkeverés: ColorPro rendszerben. Termék név: MúzsArt Fix mélyalapozó kül- és beltérre

Termék rövid leírása: Speciális akrilgyanta alapú szigetelő kötőanyag, kitűnő behatoló képességű, ideális öreg és új, kül- illetve beltéri falfelületekre. Jól behatol a kezelt felületbe, nem szappanosítható el. Ideális tapadóhidat képez az ásványi aljzatok és a fedőrétegek között. Kiegyenlíti a falfelület nedvességszívó képességét.

42


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Felhordás módja: ecsettel, hengerrel Hígítás: 1:3 ; 1:5 arányban, vízzel Elméleti kiadósság: 50 m2/liter Száradási idő: 6-8 óra Kiszerelés: 1 ; 5 ; 20 liter Szín: átlátszó Termék név: Rostucco in polvere stukkópor (gipszpor)

Termék rövid leírása: Por alakú gipsz beltéri felületekre. Nagy kitöltő képességű, fára és falra is felhordható. Nagyobb felületek kisimításához, lyukak és repedések kitöltéséhez kifejezetten ajánlott. Ideális rozetták és díszítő stukkók felhelyezésére. Nem veszít vastagságából és nem mállik. Matt hatású, tökéletesen fehér, bársonyos alapfelület készíthető. CalcArt termékekkel együtt kiválóan alkalmazható. Felhordás módja: Spátolával, spaklival könnyen, gyorsan felvihető a felületre. Előnyös tulajdonsága, hogy nem köt meg olyan gyorsan, mint a szokásos stukatúrgipsz. Gipszkartonok glettelésére ideális. Elméleti kiadósság: nincs adat Száradási idő: 24 óra Kiszerelés: 1 ; 2,5 ; 20 kg Szín: fehér Az utóbbi években a fenti anyagok használatának újszerű módjai alakultak ki. Ennek során kiderült - példák sokaságával megerősítve -, hogy ezekkel a mész alapú anyagokkal olyan sokféle és változatos felület képezhető, az érdes, rusztikus faltól a matt vagy fényes márványmintázaton át a figurális ábrázolású művészi freskóig, amilyent idáig egyetlen természetes festékanyag kínálatában sem lehetett megtalálni.


43

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Ezek az anyagok előnyösek a festő számára, mert hatékonyan támogatják őt a látványteremtő ötleteinek megszületésében és megvalósításában. Amennyire ez az anyagon múlhat, hozzásegíti az alkotót a kreatív, önkifejező munkavégzéshez. Ez érvényes a művészmész minden felhasználójára, az erre kiképzett mesteremberektől kezdve egészen az autonóm módon alkotó festőművészig. Előnyös ez a technika a megrendelőnek is, mert a számára létrehozott attraktív belső terek nyomán az ő ízlése, a környezetével szembeni vizuális igényessége, felfogása is változik. Az eredeti módon kifestett - vagy más módon megmunkált - falú helyiség pedig egyedi karaktert kap. Fontos szerep vár a művészmész alapú festékre a hagyományos építésű, különösen a műemléképületek festése terén. Itt az eredményes állagmegóvásához különösen fontos, hogy a falra kerülő festékek a szükséges védő és díszítő hatáson túl a lehető legjobb légzőképességűek is legyenek. Ennek a követelménynek a hagyományos épületekkel az anyagában is rokon művészmész megfelel. A továbbiakban a művészmész termékcsalád tagjainak tulajdonságáról és alkalmazásáról lesz szó. Mivel a közönséges, hagyományos oltott mész és a művészmész festékek között hasonlóság van, így az a fejezet a hagyományos mészfestésről tanultak egy részét is átismételi.

Munkaeszközök Itt most csak azokról a kéziszerszámokról és segédeszközökről lesz szó, amelyeknek használata valamilyen különbséget mutat a hagyományos falfestések és a művészmész festése között. Rozsdamentes inox, kónuszos spátola

Gletteléshez ajánlott, a falra, mennyezetre az anyagot sorjamentesen lehet vele felhordani, így a felületet utólag nem kell átcsiszolni. CalcArt termékekhez és stukkóporhoz ajánlott eszköz. Méretek (cm): 20x8; 24x10; 28x12

44


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Rozsdamentes inox, kónuszos spakli:

Gletteléshez ajánlott, a falra, mennyezetre az anyagot sorjamentesen lehet vele felhordani, így a felületet utólag nem kell átcsiszolni. Méretek (cm): 6; 8; 10; 12 Fém lapocskák:

A falsarkokban történő anyagfelhordást és eldolgozást segíti. Méretek (cm): 2 – 14 Védőkesztyű:

Vékony, latex anyagú kesztyű, 100 db/csomag kiszerelésben.


45

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Dekorációs kesztyű – Clouds:

Javasolt a Főnix felületképzéséhez.

WAX

és

Főnix

Fraktál

anyagok

felhordásához,

Bőr labdacs – Country:

Természetes szarvas-bőrből készült segédeszköz, amely dekorációs festésnél használható. Tengeri szivacs – Sea Matrix:

Természetes anyagú tengeri szivacs. Kiváló segédeszköz, amelyet dekorációs festésnél mindig használhatunk.

46


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Dekorhengerek:

Különböző hatású és effektusú dekorációs festéshez javasolt eszközök. Inox glettvas A Spátolás MűvészMész és az Intonachino felhordásának egyik lehetséges eszköze. Fő tulajdonságai: - az acéllap az eleje felé keskenyedő formájú, kónuszos; - az acéllap sarkai erőteljesen lekerekítettek; - a fogantyúk a laphoz csatlakozó talprésze olyan elhelyezésű és méretű, hogy a lap közepén megkapja a szükséges merevítést, a szélei és a végei felé viszont megőrzi a szükséges rugalmasságát; - az anyaga nagyon kopásálló, így a széle soha nem lesz recés vagy fogazott, még karcos sem; a lap a széle mentén kifényesedik, de sima és egyenes marad; - rozsdamentes, így nincs rozsdásodás miatti elszíneződés - a fogantyú talpát úgy erősítik az acéllaphoz, hogy annak a dolgozó oldala sima marad; - a lap a munka során rugalmasan hajlik, nem marad görbe - a felhasznált acél súrlódási együtthatója kicsi, így viszonylag könnyen siklik a vele szétterített anyagon. A Spátolás MűvészMésznek az inox glettvassal végzett felhordása egy sajátos munka. A festő egy felkenési mozdulat irányát menet közben folyamatosan változtatja. Zegzugos vagy ívelt (képzeletbeli) vonalak mentén halad vagy mindig „kanyarban van” a glettvassal vagy egy törésvonal fordulójához ér. Ezeket a manőverező mozdulatokat csak egy előre felé keskenyedő, kónuszos idomú eszközzel lehet végezni. Különösen fontos a glettvasnak ez a fordulékony mozgatása akkor, amikor színezett anyaggal dolgozunk. Ilyenkor a glettvas a saját nyomát újra és újra keresztezi a falon. Így alakul ki az egymásba játszó, egymáson átütő foltok / sávok játéka, ami a MűvészMész-felületek egyedi megjelenését adja.


47

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Ha az acéllap sarkai szögletesek maradnának, minden fordulóban kantint vésnének a felületbe. Ezt küszöböli ki a glettvas sarkainak az eléggé nagy ív mentén végzett lekerekítése. Az inox glettvas az alapformájában a különböző munkákhoz háromféle méretben készül. Ezeken kívül használnak még egy nagyon keskeny változatot is, hengeres felületen (pl. oszlopon) végzett munkákhoz. Szögletes kefe Az Ecsetes MűvészMész felhordásához ajánlott. A mésztej felhordását, terítését egyenletesebben végzi, mint a korongecset. Keverőgép Ez lehet egy spirálban végződő keverő szár is, amit egy (legalább 800-1000 W teljesítményű) kézi fúró forgat. Ha a Spátolás MűvészMészhez vagy az Intonanchino-hoz színezéket vagy bármilyen ásványi port kell adni, ez csak gépi keveréssel végezhető el jól.

48



MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS SPECIÁLIS SZAKMAI ÉS TECHNOLÓGIA ISMERETE

A festés megkezdésének feltételei Belső munkák esetén: - az épület csapadékvíz elleni védelme (kész héjazat, kész bádogos szerkezetek, beüvegezett és zárható nyílászárók); - legyenek meg a habarcs vagy ragasztó használatával járó épületburkoló munkák (vízszentes és függőleges lapburkolatok); - ép, sérülésmentes; - megfelelő szilárdságú; - tiszta alapfelület; - minimum 10-15 oC. Kültéri munkák esetén: - száraz meleg nyári időben a közvetlen napsütésnek kitett homlokzat árnyékolása; - a homlokzati bádogos munkák megléte; - a nem festéssel, hanem más módon (pl. lapburkolattal) kiképzett homlokzat részek megléte és festék elleni védőtakarása, és az értelemszerűen ide is vonatkozó beltéri munkánál már említett feltételek.

A MűvészMész alkalmazási területe Kül- és beltérben egyaránt alkalmazható. Iparvidéki környezetben, savas esőnek, nagyvárosi szmognak kitett helyszínen homlokzat festésére a gyártó nem ajánlja. Elméletileg, az alapanyagok tulajdonságaiból kiindulva, ilyen helyen a bevonat tartóssága nem garantálható. (Ettől függetlenül van olyan olaszországi tapasztalat, hogy a MűvészMész anyagú homlokzat-festés városi környezetben több évtizede őrzi az épségét.) Beltérben a fűtetlen, párás helyiségekben is megfelel, mert nem penészedik, és a víz nem károsítja. Dörzsálló, kopásálló. A hozzáérő ruhát, egyéb textilt nem szennyezi. Lábazatként, fogas alá is megfelel. Az anyaggal járó rendkívül gazdag látványteremtési lehetőség elsősorban a reprezentatív, egyedi (művészi, iparművészi) kiképzésű belső terek díszítésére teszi alkalmassá.

49 A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS SPEC. SZAKMAI ÉS TECHN. ISMERETE


MűvészMész alkalmazásának előnyei és hátrányai Itt is érvényesek a közönséges, hagyományos mészfestésnél megismert előnyök, azaz - kül- és beltérben egyaránt alkalmazható; - párás, nedves helyiségben is alkalmazható; - a fal légzőképességét alig csökkenti; - egyszerűen felhordható; - könnyen színezhető; - nem penészedik; - van bizonyos fertőtlenítő hatása; - szórógéppel is felhordható, mint minden más vízbázisú festék; - vízzel hígítható; - az alapfelület nedvességtartalmára kevéssé érzékeny; - nem kell hozzá sokféle anyag; - egészségre ártalmas kipárolgása nincs; - nem tűzveszélyes; - az alapfelület lúgos kémhatására nem érzékeny. A művészmész speciális előnyei az előbb említetteken felül: - jó dörzsálló (a legjobb dörzsállósága az inox glettvassal fényesre simított Spátolás MűvészMésznek van); - kültérben is hosszú élettartamú; - mosással jól tisztítható; - a használata még a hagyományos mésznél is egyszerűbb (nem kell bele Budai földet és olajat tenni, szűrni sem kell); - a Spátolás MűvészMész az inox glettvassal fényesre munkálható; - az Ecsetes MűvészMész semmilyen hozzáadott por anyagot (amilyen pl. a Budai föld) nem tartalmaz, így ugyanarra a felületre többször felhordva sem alakul ki belőle kéregszerű bevonat, mert az anyaga jórészt beivódik az alapfelületbe, emiatt pedig nem táskásodik. Hátrányai: - erősen lúgos kémhatású; - a szembe jutva veszélyes; - csak lúgálló pigmenttel színezhető; - fagypont alatt nem tárolható és nem használható; - a teljes takarás eléréséhez az ecsetfelhordású mészfestékből két-három réteg szükséges.



Az alapfelületek előkészítése, szigetelése A MűvészMésszel közvetlenül festhető felületek: - mészhabarcs; - cementtel javított mészhabarcs; - agyag / vályog; - porózus tégla (nedvszívó, nem „cserép-szerű”). Ezeken az anyagokon (a szükséges tisztítás, csiszolás, porolás, hibajavítás után) az első festési művelet az erősen hígított Ecsetes MűvészMész felhordása legyen. (Ez megegyezik a közönséges mészfestésnél is ismert alapmeszeléssel.) Ennek a mésztejnek be kell szívódnia az alapfelület anyagába. Takarnia tilos! Száradása után a kitűzött céltól függően a következő, sűrűbb anyagú réteg Ecsetes MűvészMész, a Spátolás MűvészMész vagy az Intonanchio felhordásával folytatódhat a munka. A MűvészMésszel közvetlenül nem festhető alapfelületek: - beton; - azbesztcement (eternit műpala); - műkő; - gipsz; - cserép (és minden sima tömör felszínű égetett agyag, pl. klinkertégla); - gipszkarton. Ezeken az anyagokon a MűvészMész nem képes tartósan és szilárdan megkötni. Ezért ezeket a mészfestés előtt egy, mindkét irányban jól tapadó elválasztó réteggel kell bevonni. Erre szolgál a MúzsArt Fix nevű akril gyantát tartalmazó vizes diszperzió. Fehér színű koncentrátumként kapható. Ezt a felhordás előtt vízzel - fokozatosan alapos keverés mellett - tízszeres térfogatúra kell hígítani. Korongecsettel vagy laposecsettel bőven, kihagyás és csorgásmentesen kell felhordani. Az így kapott bevonat kiküszöböli a közvetlen érintkezést a MűvészMész és a neki nem kedvező alapfelület között, és biztosítja a bevonatrendszer hosszú élettartamát. A most felsorolt alapfelületeknek a MűvészMésszel szembeni viselkedése természetesen különböző. Pl. a fa zsaluzatban készült vagy fasimítóval (a cementtej kiúszása nélkül) simított beton felszíne sajátosan szemcsés, érdes. Maga ez az érdesség a mész tapadását segíti, így az ilyen felületen a művészmész a MúzsArt Fix használata nélkül is tűrhetően (beltérben évekig) tapad annak ellenére, hogy a felülete beton anyaga a mész számára nem kedvező.

A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS SPEC. SZAKMAI ÉS TECHN. ISMERETE 51

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A fémlemez zsaluzatban géppel tömörített beton felszíne teljesen sima és tömör (pórusmentes). A sima betonon a MűvészMész tapadása bizonytalan. Ilyenkor a MúzsArt Fix szigetelőanyag használata kötelező. Gipszkarton: magán a karton felületen a MűvészMész évekig hibátlanul fennmarad (ajánlott módszer: a kartont előnedvesítjük a mértékkel felhordott, híg Ecsetes MűvészMész anyaggal. Ennek a teljes száradása előtt inox glettvas segítségével erőteljesen hártyavékonyan elsimítva átvonjuk a felületet a Spátolás MűvészMésszel. Az így kapott alapon száradás után tetszőleges módon fejeződhet be a munka.) A táblák illesztési hézagainak kigipszelése azonban tiszta gipszfelületet jelent, amin kötelező a MúzsArt Fix használata, de ekkor már az egynemű fogadófelület érdekében érdemes az előkezelést mindenhol (karton + gipszcsíkok) elvégezni. Összefoglalva: a szakasz elején felsorolt anyagú (beton, azbesztcement, műkő, gipsz, cserép, gipszkarton) felületek közvetlenül a MűvészMésszel nem festhetők. Ezeket a mészfestés előtt a MúzsArt Fix falszigetelő anyaggal kell bevonni. Egyes beton- és gipszkarton felületek esetében a helyszíntől és az igényektől függően kivételt is tehetünk. A MúzsArt Fix használata azonban ilyenkor is javítja a minőséget, növeli a hosszú, hibamentes élettartam valószínűségét.

Az alapfelületek javítása Falfelületek szerint Vakolatok Ha utoljára kőműves simította, akkor az a felület a festőmunkákra még alkalmatlan, érdes, rücskös. Az első szükséges művelet a spátolával végzett átkaparás csiszolás, porolás. A spátola éle „legyalulja”, „leborotválja” a fal síkjából kiálló szemcséket. Hibák javítása: - kb. tyúktojásnyinál nagyobb hiányok: tiszta habarccsal való kitöltésük nem célszerű, mert ilyen mennyiségű habarcs száradása nagymértékű zsugorodással, emiatt pedig behúzódással és repedezéssel jár. A javítás módjai: a hibahelyek kitisztítása, portalanítása és a belsejének a benedvesítése után kitöltjük habarccsal, de abba egy nagyobb (benedvesített) tégla vagy cserépdarabot süllyesztünk. Így csökkenthető a kitöltő anyag zsugorodása.


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS - kb. 1-2 db nagyobb fémpénz és egy tojás mérete között: szükség szerinti tisztítás, portalanítás, nedvesítés után sovány mészhabarccsal, cementtel javított mészhabarccsal vagy vékonyvakolattal tölthető ki. A fenti műveletek a technológiai sorrendben, mint „Durva hibák javítása” fognak szerepelni. - kb. 1-2 nagyobb fémpénz méreténél kisebb hibák, lyukak, repedések: megfelelő finomságú gipszpor vagy stukkópor hozzákeverésével sűrített és soványított Spátolás MűvészMésszel. (A kisebb hibák esetleg az eredeti állapotú Spátolás MűvészMésszel is javíthatók.) Ez a művelet technológiai sorrendben, mint a „Foltjavítás” fog szerepelni és az alapmeszelés után szokták elvégezni. Agyagfelület - Saját anyagával javítható. Tégla Mészfestésre kijelölt hézagolt téglafalt sérült tégláinak kiegészítése: - porózus tégla esetén a letisztított törésfelületeket nedvesítsük be erősen hígított Ecsetes MűvészMésszel. Ezután az eredeti állapotú vagy szemcsés anyag hozzákeverésével soványított Intonachino-val vagy szemcsés anyaggal kevert Spátolás MűvészMésszel elvégezhető a javítás, kiegészítés. - tömör anyagú téglából készült falat a mészfestés előtt mindenképpen a teljes felületén, tehát az ép és a javítandó részeken egyaránt be kell vonni a MúzsArt Fix-szel. Ennek száradása után, a porózus téglánál említett anyagokkal elvégezhető a javítás. Beton - a betonfelület megtisztítása az esetleges szennyeződésektől (zsaluolajtól) - a fészkes felületek kitöltése cementhabarccsal - kiálló részek levésése - a legfeljebb 1-2 mm-es mélyedések kitöltése: a MúzsArt Fix felhordása és száradása után stukkópor, homok vagy akár márványpor hozzákeverésével sűrített Spátolás MűvészMészből egy vagy több réteget húzunk rá. (A sűrítés nélküli Spátolás MűvészMészből a maximum rétegvastagság 1 mm.)


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A nagyobb mélységű hibák: a javítandó felületek MúzsArt Fix-szel végzett bevonása után az eredeti, vagy szemcsés anyaggal kevert Intonachino-val tölthetők ki. Azbesztcement - kisebb hiányok, repedések: portalanítás és előnedvesítés után finom cementhabarccsal vagy cementpéppel tölthetők ki; - a letisztított javítási felületek Múzsart Fix-szel való bevonása után a betonnál leírt anyagokkal történhet a javítás. Műkő - ugyanúgy javítható, mint a beton. Gipsz - a hibahelyek, javítási felületek letisztítása, portalanítása, előnedvesítése után a javítás elvégezhető frissen beiszapolt gipsszel; - az egész felület MúzsArt Fix-szel elvégzett bevonása után pedig az Intonachino-val, a stukkópor, homok, márványpor hozzákeverésével sűrített vagy sűrítetlen Spátolás MűvészMésszel, a hibák nagysága és mélysége szerint. Gipszkarton - ugyanúgy javítható, mint a gipsz. A ténylegesen gipsz anyagú javítási foltokat feltétlenül be kell vonni a MúzsArt Fix-szel. Tehát ha olyan felület hibáit kell javítanunk, amely csak a MúzsArt Fix felhordása után festhető, akkor a javítás történhet: - az alapfelület saját természete szerint (pl. egy gipszfelület sérüléseit kigipszeljük); - a felület ép és sérült részeit egyaránt bevonjuk a MúzsArt Fix-szel és ezután a hibahelyet nagyságától függően kitöltjük a megfelelő sűrűségű MűvészMész anyaggal (tiszta vagy szemcsés töltőanyaggal kevert Spátolás MűvészMésszel vagy Intonachino-val). Az eredeti állapotú, azaz sűrítetlen Spátolás MűvészMészből függőleges felületre kb. 1,5 mm-nél vastagabb réteget ne hordjunk fel, mert megrogyhat, megereszkedhet.


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS - ha az alapfelület szívóképes, akkor ajánlatos ezt híg Ecsetes MűvészMésszel előnedvesíteni. - ha egy vakolat felszíne laza, mállékony, azaz dörzsölésre porlik, akkor azt kell kideríteni, hogy milyen mélységig gyengült meg az anyag. - ha csak egy vékony, 1-2 mm-es felszíni réteg lazult meg, akkor az a felület az Ecsetes MűvészMésszel végzett egyszeri vagy kétszeri alapos beitatás után festésre, vagy a Spátolás MűvészMész felhordására alkalmassá válik. - további néhány mm-es gyengülést elsősorban valamelyik szerves oldószeres mélyalapozóval (pl. a Cehalin K 330, Dekolit, Putzhärter mélyalapozókkal) érdemes kezelni. Így a felület alkalmassá tehető az Ecsetes vagy a Spátolás MűvészMész fogadására. - ha a vakolat 0,5 cm-nél nagyobb mélységben is laza, akkor a fent említett anyagokkal végzett átitatás a felszínt ugyan megkeményíti, de mélyebben még marad egy gyenge réteg (azaz csak „kéregszilárdságot” tudunk létrehozni). Az ilyen felületen végzett festés élettartama bizonytalan. Ilyenkor a vakolatcsere a megoldás. Már festett / bevont alapfelületek Az alapszabály az, hogy leghelyesebb egy felületről minden korábbi bevonatot teljesen eltávolítani. Azaz, szabaddá kell tenni a szilárd alapfelületet (vakolat, gipsz, beton, stb.), amit aztán úgy festhetünk, mintha új volna. Az egyes konkrét felületek viselkedése azonban itt sem egyforma. Néhány gyakoribb eset: - Mészfestett felület: Ha a régi mészfestés ép, szilárd, táskásodás- és repedésmentes, akkor a MűvészMész anyagokkal minden munka elvégezhető rajta. Mivel azonban a közönséges mészfestés általában rövid élettartamú, nem szabad fent hagyni. - Enyves festékkel festett felület: Az enyves festéket kaparással és mosással maradéktalanul el kell távolítani. Ez után, valamint a fal sérüléseinek kijavítása után a híg Ecsetes MűvészMész felhordásával, tehát az alapmeszeléssel indítható az új felület kialakítása. - Olaj- vagy zománcfestékkel, illetve vizes diszperziós falfestékkel festett felület: A régi bevonatok maradéktalan eltávolítása és az alapfelület hibáinak kijavítása után, az alapfelület anyagának megfelelő módon - mintha új felület volna - végezhető a MűvészMésszel tervezett munka.


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS - Tapétázott felület: A MűvészMész használata előtt mindenféle tapétát maradéktalanul el kell távolítani a munkafelületről. Különösen oda kell figyelni arra, hogy a tapétaragasztó, vagy a tapéta alá használt nedvességre felázó simító glett foltszerű nyomai se szennyezzék a falat.

Új felület képzése a MűvészMész termékekkel Sima, egynemű mészfestés vakolt felületen Technológiai sorrend: - felületvizsgálat; - csiszolás, porolás; - durva hibák javítása habarccsal stb.; - alapmeszelés; - foltjavítás; - közbenső réteg; - átvonó réteg (szükség szerint). Az egyes műveletek feladata ugyanaz, mint a hagyományos mészfestésnél. - A MűvészMésszel történő festésnél azonban tilos a mésztejhez bármiféle töltőanyagot adni! Ez döntően megváltoztatná - és tönkre is tenné - a vízzel hígított Ecsetes MűvészMész tulajdonságait. A szabályos elkészítés Ecsetes MűvészMészfesték a felhordáskor túlnyomórészt beszívódik az alapfelület pórusaiba, azt impregnálja. Önálló felszíni borítóréteg nem alakul ki belőle, ezért nem fog táskásodni, lepattogzani. - El kell hagyni a közönséges, hagyományos mészfestésnél szokásos olaj vagy kence használatát is. Tehát a gyári kiszerelésű Ecsetes MűvészMészhez csak a szükséges mennyiségű vizet, illetve a közbenső és az átvonó rétegnél igény szerint a megfelelő színezéket keverhetjük. A gyári kiszerelésű Ecsetes MűvészMész hígítása alapmeszeléshez: A tömegek arányával megadva: 10 kg gyári anyaghoz 5 - 6 kg víz A térfogatok arányával megadva: 10 liter térfogatú gyári anyaghoz 7 - 8 liter víz


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS - Felhordására legjobb a szögletes kefe, de használható a korongecset, a henger, vagy a kisnyomású szórógép is. - Az alapmeszelés anyagát soha nem színezzük! - Nagyon meleg, száraz nyári időben a túlságosan kiszáradt vakolatok szívóképessége felerősödik, ilyenkor a festés előtt tiszta vízzel előnedvesítést kell végezni. Az alapmeszelés feladatai: - a szívóképesség csökkentése a pórusok telítése által; - a laza felszíni szemcsék rögzítése; - az átitatott réteg szilárdítása; - a jó tapadási alapfelület képzése a következő réteg számára. A gyári kiszerelésű Ecsetes MűvészMész hígítása a közbenső és az átvonó réteghez: A tömegek arányával megadva: 10 kg gyári anyaghoz 2,5 - 3 kg víz A térfogatok arányával megadva: 10 liter térfogatú gyári anyaghoz 3,5 - 4 liter víz Két réteg felhordása között 9-12 óra teljen el. A túl gyors száradás káros lehet, ennek a megelőzésére - a festés alatt és után az ajtók, ablakok zárva tartása; - az alapfelület előnedvesítése (szükség szerint) ajánlott. Mivel itt nem felszínen maradó, hanem nagyrészt beszívódó anyagról van szó, mennyezeten is és a falon is sokkal könnyebb a szomszédos munkasávok találkozó széleinek nyomtalan (sufnimentes) összedolgozása, mint a töltőanyagiszappal sűrített hagyományos festékek esetén. Ha egy vakolt felületet a szakasz elején közölt technológiai sorrend szerint festünk, akkor nem kapunk „teljesen sima” falat, a mészfestésen átérződik valami a kőműves utolsó simító mozdulatainak nyomából, a vakolat szemcsésségéből (ez nem feltétlenül baj). A simább felület igénye esetén a foltjavítás után át kell vonni a teljes felületet egy vagy két réteg inox glettvassal felhordott Spátolás MűvészMésszel. Magára a munkára használhatjuk a „glettelés” szót, mert a kivitelezés ugyanolyan, mint a hagyományos falfestékeknél, csak az anyag más!


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A kiegészített technológiai sorrend a teljesen sima mészfestéshez: - felületvizsgálat; - csiszolás, porolás; - durva hibák javítása habarccsal, stb.; - alapmeszelés; - foltjavítás; - glettelés a Spátolás MűvészMésszel, egy vagy két rétegben; - (esetleg csiszolás, porolás); - közbenső réteg; - átvonó réteg (szükség szerint). A Spátolás MűvészMeszet a simításkor olyan vékonyan kell felkenni, hogy a felület nagy részén „átüssön” rajta az alap sötétebb színe, pontként mutatkozzanak a vakolat sötétebb szemcséi. A két rétegben felhordott Spátolás MűvészMész után lehet, hogy már egy réteg Ecsetes MűvészMész felhordása is létrehozza a falon a teljes fehérséget. Színes mészfestés igénye esetén viszont a csíkosság megszüntetésére szükséges mind a két további réteg felhordása, ugyanolyan színű anyagból.

Sima, fehér, fényes felület kialakítása vakolaton Technológiai sorrend: - felületvizsgálat; - csiszolás, porolás; - durva hibák javítása habarccsal, stb.; - alapmeszelés; - foltjavítás; - első közbenső mészfestés; - második közbenső mészfestés; - a Spátolás MűvészMész felhordása és fényezése inox glettvassal. Ha a Spátolás MűvészMész felhordása előtt mértékkel benedvesítjük az alapfelületet, az könnyebbé teszi az anyag eldolgozását. Magát a spátolás anyagot nem hígítjuk! Ahhoz, hogy a Spátolás MűvészMész kifényesedjen, igen vékony rétegben kell azt felhordani. Ezért a vakolat színeinek eltakarása a két közbenső mészfestés-rétegre hárul. (Ha mindkét réteget felfestik, az „teltebb” erősebb fehérséget ad, de az is lehet szép, ha a fényes felületen itt-ott átsejlik a sötétebb alap. Ilyenkor csak az első-közbenső réteget kell felhordani.)


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A Spátolás MűvészMész fényezése: - a vékony, de azért nagyjából fedőképes (átlagosan kb. két egymásra tett papírpénzhez hasonló vastagságú) Spátolás MűvészMeszet néhány perccel a felhordás után tiszta inox glettvas szélével többször nagy erővel átsimítjuk. A fényesítő mozdulatok iránya, hossza, ívelése különböző legyen, de „mindenhová jusson”. A fényező mozdulatok közben is fel lehet kenni egyegy foltnyi friss anyagot, ahogy a takarás vagy a szín kívánja. - a foltonként felhordott újabb és újabb kenetek a fényesítés során elvékonyodnak, áttetszővé válnak, egymásba sajtolódnak. (Itt nincs értelme rétegszámról beszélni.) A végeredmény különböző állású és tükröző fényes foltok mozaikszerű tömkelegének látszik. Az egyes fényfoltok felfénylenek vagy eltűnnek aszerint, hogy a falról hogyan verődik vissza felénk a fény. - bizonyos irányokból nézve a felületet, az egyes foltok szélei nagyon halvány erezetként érződnek. Az egész felület a fényezett márványt idézi. Az összes MűvészMész-felület közül ennek a legjobb a dörzsállósága.

Érdes, rusztikus, törtfehér felület kialakítása vakolaton Technológiai sorrend: - felületvizsgálat; - csiszolás, porolás; - durva hibák javítása; - alapmeszelés; - az Intonachino felhordása és eldolgozása; - esetleg a felület simítása, tömörítése. Az Intonachino lényegében a MűvészMészből, mint kötőanyagból és márványzúzalékból, mint adalékanyagból álló finom dörzsvakolat. A zúzalék jellemző szemcsenagysága 0,7-0,8 mm. Sűrű, kásás-szemcsés, matt megjelenésű anyag. Csak keverőgéppel lehet megfelelően átkeverni. (Ez lehet egy legalább 800-1000 W teljesítményű kézi fúrógép tokmányára fogott megfelelő keverőszár is.)


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Felhordása: - Egyszerre kb. egy kisebb almányi mennyiséget kenünk fel a spaklival a glettvasra. Ezt felkenjük az alapfelületre, és ismételt elsimító mozdulatokkal egyre vékonyabb és nagyobb folttá terítjük szét. Az alapfelület előnedvesítése megkönnyíti az anyag eldolgozását. A fenti módon egymás mellé felhordott foltokból szélesebb, egységesítő simításokkal (ezeket inkább glettvas szélével nem pedig a lapjával végezzük) megkapjuk az egysége megjelenésű felületet. Ez így még eléggé érdes, szemcsés látványt nyújt. - Ha azonban ezt a felületet tiszta, de sűrűn vízbe mártott inox glettvassal újra és újra átsimítjuk, akkor a felület érdessége fokozatosan enyhül, a felszín tömörebbé válik, az egyes szemcsék egyre kevésbé különböztethetők meg a környezetüktől. Ez akár a majdnem teljes simaság eléréséig is folytatható. Közben a felület több különböző megjelenésű állapoton megy keresztül. Ezek közül lehet kiválasztani a kész munkának szánt külalakot. Az Intonachio-nak ezt a tulajdonságát, vagyis hogy a felhordás után vizes inox glettvassal nagyon jól simítható, másképp is hasznosíthatjuk: - Ha egy vakolaton vékony spátolás felületképzés készül, akkor a munkát nagyon megnehezítheti a vakolóhabarcshoz használt rossz homok minősége. A köves homok nagyobb szemcséi még a többször felhordott spátolás rétegen is átütnek, szürkés-feketés foltokként, pontokként látszanak. (Ha a vakolat ilyen, ez az első néhány felhordó mozdulat során kiderül.) Ezeket a szemcséket el lehet takarni a Spátolás MűvészMész vastagabb felhordásával. (Ez esetben kötelező a Spátolás MűvészMeszet finom márványpor, kvarcliszt, folyami homok hozzákeverésével sűríteni és soványítani.) - A másik megoldás az, hogy ilyenkor átvonjuk az egész felületet a vékonyan (kb. 1 mm) felhordott Intonachino-val, amit vizes inox glettvassal simává is munkálhatunk. Száradás után erre hordjuk majd fel a Spátolás MűvészMeszet. A vékonyan felhordott és jól elsimított Intonachino a Spátolás MűvészMész legjobb alapozója. Fontos, hogy akár a Spátolás MűvészMeszet, akár az Intonachino-t hordjuk fel egy vakolatra (vagy más, hasonlóan szívóképes felületre), előtte mindig végezzük el a híg Ecsetes MűvészMész anyagú alapmeszelést!



BIZTONSÁG ÉS MUNKAVÉDELEM 16 Tűzvédelmi alapfogalmak Tűz: égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra. Tűzvédelem: tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tűzszakasz: építmény, vagy szabadtéri terület azon egysége, amelyet a többi egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállóságú, illetve meghatározott tűztávolságok választanak el. Tűzveszélyes tevékenység: az tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és / vagy nyílt lánggal, parázslással, szikrával jár. Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás Tűzveszélyességi osztályok: - „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „A” - „Tűz- és robbanásveszélyes” – jelzése: „B” - „Tűzveszélyes” – jelzése: „C” - „Mérsékelten tűzveszélyes” – jelzése: „D” - „Nem tűzveszélyes” – jelzése: „E” Tűzveszélyes helyek jelzése, jelzőtáblák A helység bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak. Tűzvédelmi oktatás Típusai: - előzetes oktatás, - rendkívüli oktatás, - idegen dolgozók oktatása.

16

http://www.biztonsagiadatlap.hu/index.php?page=tuz_amit#Tuzvedelem

61

BIZTONSÁG ÉS MUNKAVÉDELEM

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Előzetes oktatás során a dolgozónak meg kell ismernie a következőket: - A tűzvédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által biztosított jogokat és kötelezettségeket; - Belső előírások, utasítások rá vonatkozó rendelkezéseit; - A biztonságos munkavégzés tűzvédelmi vonatkozásait; - A munkájával, munkahelyével összefüggő ártalmak, veszélyek elhárításának módját; - Alkalmazott anyagok, eszközök tűzvédelmi jellemzőit; - Tűzvédelmi, elsősegélynyújtási ismereteket. Rendkívüli oktatás: - Munkahely, vagy munkakör megváltozásakor - Új munkaeszköz üzembe helyezésekor - Munkaeszköz átalakításakor - Új technológia bevezetésekor Munkavédelem és biztonság 17 az Európai Munkavédelmi Ügynökség kiadványa (FACTS 48) alapján Az építőipar rendkívül veszélyes ágazat. Míg a különböző iparágakban 100.000 dolgozóból átlagosan 5 veszti életét munkabalesetben, az építőiparban ugyancsak 100.000 dolgozóra számítva - nem kevesebb, mint 13 a végzetes kimenetelű munkabalesetek száma. Az építőiparban végzett munka mindemellett számos egészségügyi probléma - asbestosis, hátfájás, kéz-kar vibráció, cement okozta bőrgyulladás - kiváltó oka is lehet. A helyszíni munka megkezdése előtti teendők Fontos, hogy a biztonsági és munkavédelmi intézkedéseket ne csak a tényleges építőmunkára, de a munka azt megelőző, illetve azt követő fázisára vonatkozóan is megtegyék. Az építőipari munkásokat fenyegető veszélyek olcsóbban és könnyebben korlátozhatók a helyszíni munka megkezdése előtt tett intézkedésekkel. Néhány példa: - az alkalmazott gépek és munkaeszközök megfelelő beszerzési politikája: pl. alacsony zajszintet és kisebb vibrációt okozó eszközök vásárlása; - a (legalább a nemzeti szintű jogszabályok előírásainak megfelelő) biztonsági és munkavédelmi követelmények pályázati specifikációkba foglalása; - a munkafolyamat megfelelő megtervezése annak érdekében, hogy a sérülésveszélynek kitett dolgozók száma minimálisra csökkenthető legyen. Pl.: tervezze akkorra a zajos munkát, amikor a legkevesebb dolgozó van kitéve a zaj hatásának;

17

http://www.beswic.be/hu/publications/factsheets/48

62


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS - a helyszíni munka megkezdése előtti szabályozás és ellenőrzés (pl. tervezés, képzés, a helyszín felmérése, előkészítése és karbantartása); - a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseivel kapcsolatos hatékony munkavállalói egyeztetés és részvétel folyamatainak meghatározása; - annak biztosítása, hogy minden munkavállaló - a vezető beosztásúakat is beleértve - megfelelően képzett, illetve képes legyen munkáját oly módon végezni, hogy azzal ne veszélyeztesse saját maga vagy mások biztonságát és egészségét. A helyszíni munka irányítása A munkáltatók és a projektirányítók kötelessége, hogy egymással együttműködve igyekezzenek biztosítani a munkavállalók egészségének és biztonságának megfelelő védelmét. Ennek néhány lehetséges módja: - a munkavállalókat fenyegető kockázatok kiküszöbölése; - a nem kiküszöbölhető kockázatok kiértékelése; - a kockázatok forrásnál történő megelőzése; - a munkavállalók védelme érdekében tett kollektív intézkedések; - egyéni intézkedések bevezetése abban az esetben, ha a munkavállalók védelme más úton nem biztosítható; - a vészhelyzetekre vonatkozó eljárások kidolgozása; - a munkavállalók megfelelő tájékoztatása a fennálló kockázatokkal és a szükséges szabályozó intézkedésekkel kapcsolatban; - megfelelő képzés biztosítása. A nem kiküszöbölhető kockázatok kiértékelésének folyamata a kockázatfelmérés. E folyamat során az alábbiakat kell feltétlenül meghatározni: - potenciális veszélyek (kockázatok); - ki és mennyire súlyosan sérülhet; - mennyi a valószínűsége annak, hogy ez a sérülés bekövetkezik; - a munkavállalókat fenyegető kockázatok kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez szükséges intézkedések; - melyik intézkedést kell először megtenni. A szabályozó intézkedések bevezetése mellett az is rendkívül fontos, hogy az alkalmazott intézkedések hatékonyságát és törvényes előírásoknak való megfelelését is ellenőrizzük.


63

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Fő kockázatok és veszélyek, valamint az ellenük való védekezés Az építkezéseken dolgozókat számos olyan veszély fenyegeti, amely végzetes balesetet, sérülést, vagy egészségkárosodást okozhat, beleértve az alábbiakat: - magasból való lezuhanás; Leesés ellen védő eszközök - gépjárműbalesetek; - áramütés; Lábvédő eszközök, Kézvédő eszközök - a munkagödör beomlása; - lezuhanó tárgyak okozta sérülések; Fejvédő eszközök - azbesztrost belégzése; Légzésvédő eszközök - nehéz tárgyak és anyagok mozgatásából eredő hátpanaszok; - veszélyes anyagokkal való érintkezés; Kézvédő eszközök - túl nagy zaj okozta halláscsökkenés. Hallásvédő eszközök A munkavállalókkal történő egyeztetés A biztonsági és munkavédelmi intézkedések munkavállalókkal történő egyeztetése nemcsak törvényes előírás, de hatékonyan hozzájárul annak biztosításához is, hogy a munkavállalók kötelességüknek érezzék a biztonsági és munkavédelmi eljárások betartását és tökéletesítését. A munkavállalók véleményét a biztonsági és munkavédelmi intézkedésekkel kapcsolatban és új technológiák és termékek bevezetése előtt is ki kell kérni. Ellenőrző lista (checklist) Az alábbi ellenőrző lista a kisebb építkezéseken fennálló veszélyekkel kapcsolatos kérdéssort tartalmaz. A lista jó kiindulópont az építkezés helyén fennálló veszélyek felkutatásához, egyetlen esetben sem helyettesítheti azonban a teljes kockázatfelmérést. Az alábbihoz hasonló rövid kérdéssorral ugyanis nem fedhető le minden veszély. A szükséges óvintézkedések megtételét elősegítő ellenőrző lista: - Helyesen tárolják-e, illetve használják-e az építkezésen található veszélyes anyagokat? - Megfelelőek-e a (pl. fa-, cement-, vagy szilícium-) porral szembeni expozíció megelőzése érdekében tett óvintézkedések? - Található-e azbeszt az építkezési területen?

64


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS - Viseli-e mindenki, aki az építkezés területén tartózkodik, az előírt fejvédőt és védőlábbelit? - Van-e lehetőség a kockázat egyéni védőeszköz használata nélküli szabályozására? - A munkavállalók a munkájuknak megfelelő egyéni védőeszközöket használnak-e? - A használt gépek, berendezések és felszerelések (az egyéni védőeszközöket is beleértve) CE-jelzéssel ellátottak-e, és szerepel-e rajtuk minden előírt címke és felirat? - Megtörtént-e az építkezés helyének kizárólag illetékesek belépését lehetővé tevő elkerítése? - Megtörténtek-e a nyilvánosság (pl. az építkezés mellett elhaladók) védelmét szolgáló intézkedések? - Minden munkavállaló esetében biztosított-e munkahelyének biztonságos elérése, és az ott történő biztonságos munkavégzés? - Például biztonságosan hozzáférhetők-e az épületállványok? - Mindenütt elhelyezték-e és helyesek-e a jelzések (pl. közlekedési útvonalak, illetékes személyzet)? - Tiszta, rendezett, megfelelően kivilágított és megfelelő elrendezésű-e az építkezés helye? - Megfelelő szociális létesítményeket biztosítottak-e a munkavállalók részére? - Megtörténtek-e a szükséges tűzvédelmi intézkedések (pl. tűzoltó berendezések, menekülési utak)? - Biztosítottak-e az elsősegélynyújtáshoz szükséges feltételek? - Megtörtént-e a már meglévő (föld alatti vagy fölötti) vezetékek azonosítása és a kezelésükkel kapcsolatos előírások kidolgozása? - Megtörténtek-e az elektromos rendszerek biztonságos kezelését és karbantartását garantáló óvintézkedések? - Megfelelően biztosított-e az emberek és a járművek elkülönítése? - Megfelelően képzettek-e a járművek és az üzemi berendezések kezelői, s adott esetben - rendelkeznek-e a munkájuk végzéséhez szükséges engedéllyel? - Megfelelően biztosított-e a közlekedési útvonalak biztonságos kezelése és karbantartása? - Biztosított-e a szükséges biztonsági távolság a mozgó járművek körül? - Működnek-e a gépek biztonsági berendezései (hangjelzők, védőszerkezetek, -rácsok stb.)? - Helyesen szerelték-e össze az emelőszerkezeteket, csigákat, csörlőket stb.; ellenőrizte-e szakértő az összeszerelést?


65

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS - Biztosított-e a munkavégzés során használt eszközök, berendezések és gépek biztonságos kezelése és karbantartása? - Az állványok felállítását, módosítását és szétszerelését hozzáértő szakemberek végzik-e? - Biztosított-e az állványzatok állapotának rendszeres, illetve kedvezőtlen időjárási körülményeket (pl. erősen szeles időt)követő ellenőrzése? - Megtörténtek-e a munkavállalók és a tárgyak lezuhanásának megakadályozása érdekében szükséges óvintézkedések? - Sor került-e a kézi anyagmozgatás lehetőség szerinti csökkentésére (pl. gépi berendezések használatával)? - Az építkezés során használt anyagokat megfelelően kezelhető méretben és súlyban szállítják-e, s ily módon biztosított-e a hátsérülések megelőzése, vagy csökkentése? - Képzésük, illetve betanításuk során elsajátították-e a munkavállalók a biztonságos emelés módjait? - Sor került-e a munkával kapcsolatos (pl. betonozás, betonvasalás, hegesztés vagy festés okozta) felső végtagi rendellenességek kockázatának csökkentését szolgáló értékelésre? - Megtörtént-e a zajjal és vibrációval szembeni expozíció csökkentése érdekében szükséges valamennyi intézkedés? - Sor került-e a szükséges egészségügyi ellenőrzést biztosító intézkedésekre? - Biztosított-e a leesésvédelem minden olyan helyen, ahol arra szükség van? - Egyértelműen megjelöltek-e a törékeny tetők és tetőrészek (pl. tetőablakok)? - Megtörtént-e a nyílások, gödrök és mélyedések jól látható és rögzített fedéllel való letakarása, s ily módon megfelelően biztosított-e az azokba való beleesés veszélyének csökkentése? - Végezhető-e a létráról végzett munka más, biztonságosabb módon is (pl. mozgó szerkezet használatával)? - A munkagödrök kialakítása vagy kitámasztása megfelelően biztosítja-e az omlásveszély megelőzését? - Biztosítottak-e a járművek és az emberek munkagödörbe zuhanását megelőző eszközök, illetve intézkedések? - Biztosított-e a munkagödör rendszeres szakértői ellenőrzése?

66



MŰVÉSZETI DEKORÁCIÓ ÉS FRESKÓFESTÉSI ALAPISMERETEK Bármenyire is hihetetlen, de e két művészeti munka alapja nem más, mint a szobafestő szakmában tanultak. A felületek bármilyen jellegű megmunkálása előtt felületvizsgálatot kell végrehajtani, melyben - megállapítjuk a felület típusát; - elemezzük a bevonati rétegeket; - megállapítjuk a hordozóréteg (alapfelület) anyagát; - felismerjük felületi szennyeződést; - meghatározzuk a bevonat anyagát és a felületképzés technológiáját; - ismertetjük a vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírásokat; - szemrevételezéssel vizsgáljuk a felületet; - tapintással vizsgáljuk a felületet; - nedvességet mérünk és szilárdságot vizsgálunk; - nedvesítjük a felületet; - mérjük a felületi hőmérsékletet; - mérjük a felület savasságát és lúgosságát. A továbbiakban felsorolt munkálatok az alapfelület tulajdonságainak függvényében választandók. Azután hogy már ismerjük az alapfelületünk tulajdonságait: - meghatározzuk a szükséges javításokat; - kiválasztjuk a megfelelő anyagokat, szerszámokat és eszközöket; - meghatározzuk a javítások sorrendjét; - ismertetjük a javításhoz szükséges anyagok készítésének vagy elkészítésének technológiáját; - ismertetjük a javítás műveleteinek helyes technológiáját és az egyes technológiákra vonatkozó munkavédelmi előírásokat; - bekeverjük a javításhoz szükséges anyagokat; - kijavítjuk a nagyobb felületi hiányosságokat; - beépítjük a repedés-áthidaló anyagot; - felragasztjuk a pozitív és negatív sarokvédőket; - javítjuk a kisebb felületi hiányosságokat; - elmossuk a gipszfoltokat; - kifugázzuk a dilatációs hézagot; - kigletteljük az élvédőket; - tömítjük a pórusokat; - csiszoljuk a javításokat, gletteléseket, pórustömítéseket; - a csiszolások után portalanítunk.

67

MŰVÉSZETI DEKORÁCIÓ ÉS FRESKÓFESTÉSI ALAPISMERETEK

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Majd ezek után jöhet a felület előkészítése: - kiválasztjuk a szennyeződés eltávolítási módokat; - meghatározzuk a szennyeződések eltávolításának eszközeit; - ismertetjük az alkalmazott felület előkészítési technológiáját és a vonatkozó munkavédelmi előírásokat; - betartjuk az alkalmazott anyagok kezelésére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat; - eltávolítjuk a felületről a szennyeződéseket; - száraz és nedves kaparást végzünk; - durva csiszolást végzünk; - a felületet portalanítjuk; - zsírtalanítjuk és rozsdamentesítjük a felületet; - kiegyenlítjük és alapozzuk a falfelületet; - megszüntetjük vagy közömbösítjük a felületi szennyeződéseket; - leszedjük a szegő- és díszléceket. Nagyon fontos, hogy a felület szívóképességét csökkenteni kell, ennek érdekében: - helyesen kiválasztjuk az alapozó bevonat technológiáját, anyagait, szerszámait, eszközeit; - ismertetjük az alapozó bevonat anyagának készítését, az anyagnormákat és a vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírásokat; - ismertetjük az alapozó bevonat készítésének helyes technológiáját és a vonatkozó munkavédelmi előírásokat; - alapmeszelést készítünk; - elvégezzük a felület mélyalapozását; - kiegyenlítjük a glettelt felületet. Az alapfelület felhordása, a művészi munka előkészítése: - helyesen kiválasztjuk a közbenső bevonat technológiáját, anyagait, szerszámait, eszközeit; - ismertetjük a közbenső bevonat anyagának készítését, az anyagnormákat és a környezetvédelmi előírásokat; - ismertetjük a közbenső bevonat készítésének helyes technológiai sorrendjét és a vonatkozó munkavédelmi előírásokat; - előkészítjük a bevonat anyagát és bekeverjük az alapvakolatot; - felhordjuk az első és a második közbenső bevonatot; - javításokat végzünk a közbenső bevonatok között; - az üvegfátyol szövetet a festékbe ágyazzuk. A fedőbevonat készítése (részletezve a későbbiekben).

68


ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A felület díszítése: - kiválasztjuk a felület díszítésének módját, anyagait, szerszámait, eszközeit; - ismertetjük a díszítéshez szükséges anyagok készítését, az anyagnormákat és a vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírásokat; - ismertetjük a választott díszítés készítésének helyes technológiáját és a vonatkozó munkavédelmi előírásokat; - a felületet hengerezzük, vonalazzuk, sablonáljuk vagy élénkítjük; - sima vagy durva színfröcskölést végzünk; - a felületre masszamunkát készítünk; - kézi festést vagy szórást végzünk; - elhelyezzük a felületi díszítéseket (pl. díszléc, rozetta, sarokelem, profilok); - felragasztjuk a bordűrt; - a felületre márványutánzatú festést készítünk; - a felületre faerezetet utánzó festést készítünk; - patinázzuk a felületet. Hagyományos kézzel történő beltéri díszítések: - Flóderozás (faerezés): hagyományosan (kézzel), különböző lazúr anyagok felhordása fa-, fém-, falfelületre és fa hatású felület kialakítása; - Antikolás: új és régi felületen új anyagokkal, régi antik hatást keltő felület kialakítása; - Masszamunkák: rusztikus felület kialakítása; - Márványozás: különböző festékekkel, kézzel márványhatást keltő felület kialakítása. További beltéri díszítő munkák: - patinázás (bronzírozás), plasztikus vonalazás, hengerezés, - sablonállás, kézi festés (szabadkézi), aranyozás Ezen műveletekre épülő dekorációs felületképzés, a Lencsés Zsolt által fejlesztett MűvészMeszes technológia. ‐ A spátola és a kvarcliszt granulátum keverékének függvényében a rusztikustól akár a reliefig bármilyen felület elérhető. (max. 3-5 cm vastagságban) ‐ A gránit felület elérése is kivitelezhető, Spátolás MűvészMész – gránitpor – kvarcliszt keverékéből. ‐ Márványozás több formája, Spátolás MűvészMész – márványpor – kvarcliszt keverékével vagy csak Spátolás MűvészMésszel. Utóbbit, felületvasalással több rétegben, réteglazúrozás ecsettel vagy spaklival. Abszolút lehetőséget biztosít a felhasználó kreativitásának minden téren.


69


FRESKÓFESTÉSZET Freskófestészet kezdete és történelme A freskófestészet az ősember korában alakult ki. Az emberiség eddig feltárt egyik legrégebbi falfestési emlékeit 18 Algériában találták meg. Ezek a tassili barlangrajzok, 19 (4. kép) amelyek kb. 12.000 - 8.000 ezer évesek. A barlangfalfestészet az ősember első hiedelem-kultuszának hatására alakult ki. A rajzolás, a falfestés volt az első kommunikációs eszköz, amely megelőzte a beszédet és írást. A barlangrajzokat vizes mészkősziklán, égett fadarabbal rajzolták meg. Az ősemberek - nevezzük őket őskori művészeknek -, a színeknek meglepően széles palettáját használták, s mindezt a környezetükben található anyagok segítségével hozták létre. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a mészkő, amelyre festettek vizes volt, és rajzoláshoz általában üszköt használtak. Ezek a barlangrajzok több ezer éven át megmaradtak, és megvannak ma is.

4. kép: Tassili n'Ajjer, Algéria – több, mint 15.000 barlangfestmény található, amelyek 12.000 - 8.000 évesek; 1850-ben fedezték fel.

18 19

Információ a barlangrajzokról: (nem akadémikus) http://articles.gourt.com/hu/barlangrajz Videofilm: http://video.xfree.hu/?n=miramaria|70241d77aaa946e1ca35200f4ea0028

70

FRESKÓFESTÉSZET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Minden egyes kornak, beleértve az ókort is, meg volt a maga eszköztára, hiedelemvilága, amelyet a maga módján, és olyan alapeszközökkel, mint a mész és a természetes pigmentek, jelenített, festett meg.

5. kép: Minoszi nők – freskó a knosszoszi palotában, Görögország e.i. 2000 – 1700 Ugyan fennmaradt néhány freskó a mai Európa területéről is - mint például a knosszoszi palotában feltárt freskó, a Minoszi nők (5. kép) -, de a Krisztus előtt 100 és Krisztus utáni 600-700-időszakból származó freskók nem európaiak, hanem közel-keletiek, távol-keletiek, kínaiak, illetve latin-amerikaiak. Európai freskófestészet első látható jelei i.sz. 1000 körül kezdtek láthatóvá és meghatározó válni mind a művészetek között, mind a társadalomformáló eszközök terén a gótikától (12-15. század) a reneszánszon (15-17. század) és a barokkon (17-18. század) át egészen a neo-klasszicizmus (19. század vége - 20. század eleje) koráig. A freskófestészet fénykorát az itáliai reneszánszban élte. Ekkor készültek el a legnagyobb és leghíresebb alkotások, mint például Michelangelo a vatikáni Sixtusi - kápolnában festett Ádám teremtése freskója (6. kép).

6. kép: Michelangelo: Ádám teremtése Sixtusi - kápolna 1508-1512

FRESKÓFESTÉSZET

71

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A 20. században megjelenő „izmusok” szakítva az eddigi hagyományos viselkedésekkel és formai megjelenésekkel új utakat kerestek, mind az emberi viselkedésre és kapcsolatokra nézve, mind a művészetek, építészet terén, ezáltal a kultúra egyetemesen, egy teljesen új formában jelent meg. Ebben az új formában nem kapott szerepet a freskófestészet. Vele együtt eltűnt annak társadalomformáló ereje és szerepe is. Eme hiány jelei korunk generációján már egyértelműen látható és tapasztalható. Mint ahogy látható és tapasztalható a manapság még ugyan ritkán, de már előforduló, a freskófestésbe bevont, illetve a freskóval díszített épületekben mozgó személyek személyiségükben bekövetkezett pozitív változása is. Ez mindenképpen bizonyíték arra, hogy a freskófestészetnek fontos betöltendő szerepe van társadalmunkban, és vissza kell, hogy térjen építészetünkbe, művészetünkbe és társadalmi életünkbe.

A freskófestészet fogalmai és menete

7. kép: Őskori freskó a tassilibarlangban, Algériában. Afrikában több, mint 15.000 barlangrajzot, barlangfestményt találtak.

8. kép: Az egyik leghíresebb, bár nagy vitát kiváltó barlangfestmény a spanyolországi Altamira barlangból.

A barlangrajzok vagy barlangfestmények az őskor művészetének leghíresebb, legismertebb emlékei. A későjégkor utolsó szakaszában, a kb. 27.000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények 20 Andalúziától egészen a Bajkál-tóig megtalálhatók, legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok miatt itt volt magasabb a népsűrűség. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban (8. kép)

20

http://hu.wikipedia.org/wiki/Barlangrajz (2008.10.27.)

72

FRESKÓFESTÉSZET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS fedezték fel 1879-ben, de eme vésett vagy festett ábrázolások hitelességét egészen a 20. század elejéig kétségbe vonták. A „szerszámkészítő állat” kommunikációjában előbb jelent meg a rajzolás, mint a beszéd. A rajzok nem hű másolásai voltak a látottaknak, hanem egy élmény hatására (pl. villám) kialakult érzelem – pl. a félelem - ábrázolásai, vagy a látvány által szerzett belső kép megjelenítései vagy ezen is túlmenve, egyéb érzelmek, üzenetek képi ábrázolásai. Az őskori művészek közvetlen környezetükből merített anyagokból a színskála majdnem minden árnyalatát használták. Festékeik földfestékek voltak: okker, vörös föld, a mangán egyik oxidja, vasoxid és faszén adta a nyersanyagot, amelyet dörzsköveken finomra zúztak. Ezt a porfestéket különböző kötőanyaggal keverték, zsiradékkal, vérrel. A festéket a legtöbb esetben a csupasz sziklafalra vitték fel, de az alapot olykor kalcittal vagy vékony sárréteggel vonták be. Dolgoztak vékony és vastag ecsettel, az ujjukkal, párnácskákkal, de a Lascaux-barlangban például valamilyen kezdetleges festékszóróval fújták a sziklafalra a festéket. De nem csak festettek, hanem készítettek vésett vagy finom, karcolt rajzokat is. Ilyenkor kovakőből készített eszközt használtak. Több barlangban találtak olyan kisebb köveket, amelyekre a művész szinte a készülő festmény vázlatát karcolta fel. De a legkorábbi próbálkozások - amikor az ősember az ujjaival a puha agyagba húzott durva vonalakat -, az ún. makarónik voltak.

9. kép: Az indiai Gupta-dinasztia falfestményei az i. sz. 1-8. század között készültek. Ezek közül a buddhista freskók közül a Adzsanta-barlangbeliek az ókori civilizációk legszebb műemlékei közé tartoznak.

FRESKÓFESTÉSZET

73


A freskó meghatározása 21 A freskó (olasz eredetű elnevezés „a fresco”, „affresco”) a falfestészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még a friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték. A festék a habarcsréteg belsejébe hatol, azzal szervesül, együtt köt meg a vele.

Anyagai a habarcs és a festék A habarcs, amiből a vakolat lesz, mész, homok és víz keveréke. Nagy jelentősége van annak, hogy mindhárom alkotórész a lehető legjobb minőségű legyen. Az az oltott mész, ami általában kőművesmunkák céljára megfelel, itt nem elég jó: 5-10 éves „vermelt”, állni, letisztulni hagyott meszet használnak, hogy elkerüljék az utóoltódás következtében fellépő kipattogzásokat, repedéseket. A homoknak agyagtól és sótól mentesnek kell lennie, csak édesvízi vagy folyami homok jöhet számításba, és azt is jól át kell szitálni, mosni. A habarcs készítésekor viszont a homoknak már száraznak kell lennie.

10. kép: Etrusztk freskórészlet a Nőstényoroszlánok Sírjából, Tarquinia, i.e. 520 körül A festék: ha az oltott meszet vízzel hígítjuk, tejszerű folyadékot nyerünk: ez a mésztej. Ha pihenni hagyjuk, a mész lassanként a fenékre leszáll, leülepszik, a fölötte megmaradó átlátszó folyadék még mindig tartalmaz meszet: ez a mészvíz. A freskófestészet festőszerét - a porfestéket - ezzel az anyaggal összekeverve kapjuk meg a freskó

21

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fresk%C3%B3 (2008.10.27.)

74

FRESKÓFESTÉSZET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS festékanyagát. Csak mészálló festékek használhatók, elsősorban fémoxidok, földfestékek, ami behatárolja a rendelkezésre álló színskálát.

A freskófestés menete A freskófestészet meghatározó törvénye, hogy a vakolat és a mészfesték viszonylag hamar megköt, tehát 6-8 óra alatt a munkát be kell fejezni, utólagos finomításokra már nincs mód. Nagyobb felületű képek készítése tehát csak kisebb, egy nap alatt elkészíthető adagokban (giornate) lehetséges, egyszerre mindig csak néhány négyzetméternyi felületet készítenek elő, és festenek meg. A karton Az előbbiekből következik, hogy a munka megkezdésekor már tökéletesen kiforrott elképzeléssel, tervekkel kell rendelkeznie a művésznek, és ezt minél gyorsabban meg kell tudnia valósítani. Ennek érdekében legtöbbször eredeti nagyságú vázlatot, kartont készítenek, amelyet majd a helyszínen a festés megkezdése előtt „pauzálnak”, a felületre átmásolnak. Ennek különösen nagy jelentősége van akkor, ha a befestendő felület geometriailag bonyolult formájú, pl. egy kupola belső felülete.

11. kép: Hidegségi Szent András templom freskói 12. század, Győr-Sopron megye, Magyarország

FRESKÓFESTÉSZET

75

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Alapozás A freskó hordozója a vakolat, ennek minősége határozza meg az egész mű tartósságát. Az alapozás a csupasz fal benedvesítésével kezdődik. Első réteg: fröcskölt vakolat, a kőműveskanállal a falra löttyintett, nem elsimított réteg, kb. 1 cm. Második vakolatréteg: a középréteg, ez már lehúzó léccel el van egyengetve, kb. 2 cm vastag. Harmadik réteg: ez a festőréteg, az intonaco, ez már tökéletesen simára van kidolgozva, Vastagsága 0,5-1 cm. Fontos, hogy az egyes rétegek úgy kerüljenek egymásra, hogy az előző még enyhén nedves legyen, mikor a következő rákerül. A rétegek mészben egyre gazdagabbak, egyre finomabb homokot tartalmaznak, az utolsó, az intonaco gyakran homok helyett finom márványporral készül.

12. kép: Giotto di Bondone: freskó a Cappella degli Scrovegni-ben, Padua, Olaszország Festés A festést a harmadik réteg, az intonaco felhordása után kb. egy óra elteltével kell megkezdeni, és 6-8 óra alatt be is kell fejezni. Ezután a nedves falból, illetve a vakolatból kifelé szivárgó meszes víz a kép felszínén szétterül, és a levegővel érintkezve vékony mészpáncélt alkot. A javítás ezután csak a vakolat teljes leverésével és újraalapozás után lehetséges. Teljes száradás után a színek áttetsző mészkőkristályokba dermedve szinte örökéletűek.

76

FRESKÓFESTÉSZET


A művészeti dekoráció Nemcsak freskót lehet a falra festeni, hanem a falat dekorálni, díszíteni is lehet. A falfestési eljárással lehet: - bordírozni, - lazúrozni, - reliefeket készíteni, - tükör márványt, - rusztikus dekorációkat - secco-t festeni. A falfestéshez nem csak meszet használunk, de szerves kvarchomokot és egyéb fraktálokat is. Ezeket a falfestési anyagokat, illetve ezt a technikát nemcsak falra, de táblára, cserépre, üvegre és egyéb felületekre is lehet applikálni, segítségükkel művészi dekorációt készíteni. A művészeti dekoráció megjelenhet önállóan is, de megjelenhet, akár a freskó háttereként is. Ebbe lehet beilleszteni a freskót. A különbség a freskó és a művészeti dekoráció között abban áll - annak ellenére, hogy mind a kettő bizonyos esetekben tekinthető művészeti díszítésnek, dekorációnak -, hogy amíg egy freskónak mindig van témája amit megjelenít, addig a művészeti dekoráció csupán egy esztétikus teret hoz létre. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a művészeti dekoráció nem art-decor. Az art-decor egy mostani divatos stílus, irányzat, aminek semmi köze sincs a hagyományos értelemben vett művészeti dekorációhoz. A művészeti dekoráció (artistic decoration) egy díszítő festés.

Neo-Klasszicizmus: Lotz Károly a kor legfoglalkoztatottabb freskófestője Lotz Károly 22 (Homburg, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar falfestészet jelentős képviselője. Korának egyik legfoglalkoztatottabb freskófestője. Az alak- és aktábrázolásban, a portréfestésben, a tájkép- és állatábrázolásban egyaránt megcsillogtatta tehetségét, képességét, képzelőerejét és mesterségbeli tudását. Merített az ókori mitológiából, a bibliából, s ihlette a magyar paraszti táj, melyet plein air (szabadban való festés) stílusban ábrázolt. A barbizoni festőiskola utódja és a nagybányai festőiskola elődje volt e téren.

22

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lotz_K%C3%A1roly (2008.10.20.)

FRESKÓFESTÉSZET

77

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Legjelentősebb munkája 1884-ből az Operaház Olympus-freskója. Allegorikus alakokat fest a Pécsi székesegyház számára, majd hasonló stílusban a Magyar Tudományos Akadémia secco-tempera faliképeit alkotja meg. 1894-95ben a Kúria és az Országház mennyezetképei megalkotásával Hauszmann Alajos javaslatára Lotz Károlyt bízzák meg. Magyarország apoteózisa című falképének centrumában az allegorikus Hungária palástos alakja áll. Ennek párja a Törvényhozás apoteózisa.

13. kép: Lotz Károly freskója a Magyar Tudományos Akadémia aulájában 1887-1891 Miért szűnt meg a freskófestészet a 20. században? Nos, erre majd a kulturális antropológusok és művészettörténészek, a társadalomtudománnyal foglalkozó kutatók talán majd egyszer megtalálják a választ. Ez nem ennek a tanfolyamnak a dolga. Az viszont igen, hogy a freskófestészet alapjait, technológiáját, a MűvészMeszes eljárást visszavigye a szakmába, s magát a freskót az egyik legrangosabb művészeti ágként állítsa vissza. Nem teszi ezt a freskók grandiózus nagysága miatt, de teszi annak társadalomformáló ereje miatt. Újra meg kell tanulnunk kommunikálni, újra tudnunk kell társadalmunkat oly módon és olyan eszközökkel formálni, ahogy azt az ősember kitalálta, s az emberiség egészen a 20. századig tette is. Az őseinkkel szemben azonban nekünk már nem a villámtól és az ismeretlenből érkező jelenségektől kell megijedni, hanem önmagunktól. Vissza kell térni az eredendő eszközökhöz, örökségünkhöz és tudnunk kell használni azt az emberiség jövője érdekében. Ha nem tesszük ezt meg, akkor az utolsó lehetőséget szalasztjuk el. Az ősember megtalálta a helyét a glóbuszon. Nekünk is meg kell találnunk a helyünket. Újra kell írnunk, éreznünk egy olyan fajta kultúrát, ami megtanít bennünket egyszerű emberhez méltóan élni, viselkedni, kommunikálni ezen a földön.

78

FRESKÓFESTÉSZET


FRESKÓTERÁPIA A problémák és azok okai különböző aspektusból közelíthetőek meg. Az egyik probléma egy műemlék helyiség eredeti funkciójának elvesztése, és az ezáltal bekövetkezett állapotromlás, valamint a műemlékjelleg miatti speciális szakmai és művészeti szempontból való helyreállításának szükségessége, a mai kor társadalmi igénye szerint. A másik, a halmozottan hátrányos helyzetben lévő bebörtönzöttek társadalomba való visszaillesztésének problémája. A szocializmus időszaka alatt az állam megtiltotta az egyház működését a börtönökben. Az elítéltek lelkigondozásával ebben az időszakban senki sem foglalkozott. A rendszerváltást követően az egyház visszatérhetett a büntetés-végrehajtás falai közé, azonban az állam annak meghittségét biztosító környezetet nem teremtette meg. A civil szervezetek, börtönmissziók végzik a fogvatartottak lelki életének gondozását, amely alapvető fontosságú szerepet kap a bűnt elkövetett ember visszavezetésében, a jó útra terelésében. Jeremy Bentham (1748-1832), angol filozófus és társadalom reformer, elmélete alapján számos börtönt építettek és vezettek ebben a szemléletben Európában és azon túl is. Magyarország egyik legrégebbi, műemlék jellegű börtönépülete a Balassagyarmati Fegyház és Börtön. Az intézet 1842-45 között épült. A börtönépítészetben formailag teljesen új megoldást jelentett a kör alakú, hatszintes, panoptikum rendszerű börtön terve. A börtön megépítésének és működtetésének elve követte a Bentham-i elméletet. Tudomásunk szerint, Európában két ilyen működő börtönt tartanak nyilván, amit műemlékvédelem alá helyeztek. Az egyike a balassagyarmati börtön. Az akkori szabályoknak megfelelően hetenként egyszer tartottak a börtön kápolnájában szentmisét. A szentmise befejeztével az erre igényt tartó rabokat tanították vagy foglalkoztak velük, az erre kijelölt helyen. A rendszerváltásig - egy rövid időszakot leszámítva -, nem volt lehetőség a fogvatartottak vallásgyakorlására. 1960-as években könyvtárrá és közös helyiséggé alakították át a kápolnát. Az átalakítása során több vallási témájú kép, festmény is lekerült a falról, hollétük máig ismeretlen. Az ekkor készült álmennyezet felett egy kb. 9-10 méter belmagasságú, „süveg alakú” sötét, ablakok nélküli kupola van. Magát a helyiséget műanyag tartalmú festékkel festették le. A civil szervezetek, az egyházakkal és különféle börtön missziókkal együtt, vagy egymástól függetlenül, de sokszor egymást kiegészítve folytatják tevékenységüket a bebörtönzöttek lelkigondozása, személyiségformálása és a társadalomba való jobb visszailleszkedése érdekében.

FRESKÓFESTÉSZET

79

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A külső civil szférában egy új, társadalomformáló erő jelent meg: a művészet. A művészet már a szocializmus ideje alatt felnövő, vallást nélkülöző generáció(k)ra is hatással volt, úgy, mint a mai kor emberére. Az intézeten kívül álló civil szervetek és az egyház képviselői praktikus módon nyújtanak segítséget és adnak lehetőséget arra, hogy a fogvatartottak a társadalomba visszakerülve megtalálják helyüket, munkát kapjanak és bűnözés útjáról végleg letérve, folytassák életüket. Ez azonban sok esetben csupán ideiglenes, és vannak olyanok, akik időről időre visszakerülnek ide. Ezért a társadalomnak további erőfeszítéseket kell tenni, újabb és újabb módszereket kell kipróbálni. Sok esetben, a szabadságvesztés alatt az elítéltek tanulnak valamilyen szakmát, ezek azonban megmaradnak az átlagosnak nevezhető élettérben, amely csupán ritka, egyedibb esetekben okozhat az életüket is meghatározó rendkívüli élményt. Ebben a projektben, a műemléki épület helyrehozása során, egy-egy olyan tevékenységet folytatunk, amely speciális szakképzést ad a fogvatartottaknak. A helyreállítással együtt folyamatosan oktatást kapnak, ezzel tudatosan, vagy tudattalanul, észlelik, megértik a munkafolyamat egyediségét, ok és okozatát, és a volt csúnyából az esztétikailag szép, új dolog megteremtését. Ez egy meghatározó élményt nyújt a folyamatban részt vevőknek a kezdettől egészen a művészi, társadalmi és egyházi interpretálásig és megvalósításig. Ez a munka egy olyan tér létrehozását eredményezi (művészileg megfogalmazott kupola és könyvtár), amely társaik elismerését, és közvetve vagy közvetlenül a társadalom elismerését is magában hordozza. A kb. 3-4 éve elkészült állapotfelmérés szerint, a kupola belső vakolatának 40%-a viszonylagos épségben megmaradt, de kb. 60%-át mindenképpen renoválni szükséges. Az épen maradt falfelületeken festett ablak-imitációk találhatók, amelyek azonban semmiféle művészi értéket, személyiségformálásra üzenetet nem képviselnek. Az előzetes konzultációk alatt olyan módszer-, és látványtervek készültek el, amelyek figyelembe veszik a helység szerepét, műemlék és intézményi jellegét, a mai kor társadalmát és a bebörtönzöttek társadalomba való visszailleszkedését segítő egyesület és társszervezetek munkáját és céljait, szakmai és szellemi igényeket, úgy hogy mindezekre a tervezett megoldások erősítőleg hatnak, s egyben szakmailag magas szintűek, innovatívak, kreatívak és művésziek. A beléjük álmodott fantázia szárnyaló.

80

FRESKÓFESTÉSZET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A hely- és a betöltött szerepének szellemében figurálisan megalkotott freskók folyamatosan tudat alatt formálják a közösségi térben rendszeresen tevékenykedő bebörtönzötteket egyaránt megszólítva mindegyiküket, kortól, nemzetiségi, etnikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül. Az itt megalkotott freskóknak kiemelt szerepe van ebben a folyamatban. A művészetekkel foglalkozó filozófusok szerint a művészet nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megváltoztassuk a társadalmat, de nélkülözhetetlen eredeti immanens varázsánál fogva is. A különféle művészetek között, talán a freskó társadalomformáló erejét kell kiemelni. Míg a táblaképet, vagy keretes képet kiállíthatják és levehetik a falról, vagy más megközelítésből nézve a dolgot, mindenki saját maga dönti el, hogy bemenjen-e megnézni egy alkotást, vagy sem, addig a freskó ott marad a falon. Aki ott tartózkodik, vagy ott kell tartózkodnia abban a közösségi térben, akár akarja, akár nem, a freskó személyiségére tudat alatt folytonosan hat. Érzi, hogy hatnak rá, de nem tudja ezt megfogalmazni, nem tudja miért, és még nem fogja fel, hogy mi módon. Hosszabb idő elteltével ez elkezd tudatosodni, esetleg még akkor sem érti, de érzi, annak a térnek a fontosságát, keresi azokat az értékeket, amelyek tudat alatt beleivódtak érzéseibe, tudatába. A börtön esetében, a fogvatartottat idővel visszaengedik a társadalomban. Kikerülve érzi, hogy keresi ezeket az értékeket és érzéseket, amellyel korábban saját társadalmi szférájában nem találkozott és most sem, hogy visszatért bele. Ezért nagyon fontos, hogy a freskó olyan üzenetet hordozzon, és a figuralitása arról szóljon, ami felkészíti és segíti a bebörtönzöttet a társadalomba való visszailleszkedésében. A fogvatartott a bent eltöltött hosszú idő alatt csak egy meghatározott térben töltheti szabadidejét, ott és csak ott. Ebbe a térbe megy, ha közösségben akar lenni, ha olvasni akar, ha részt vesz tanfolyamon vagy képzésen, ha lelki támogatást igényel. Ide kell jönnie bármilyen közösségi esemény, ünnep alkalmából. Egyszerűen nincs alkalma kikerülni e teret, és ezáltal a tér hatását. A büntetőintézet, illetve a civil szféra a művészek nélkül ezt a terápiás hatást nem tudja természetétől fogva kifejteni. Ezért van szükség a civil szféra és a művészet együttműködésére. A fogvatartott egy olyan környezetbe kerül, amiben egyébként, a saját társadalmi háttere miatt nem került volna bele.

FRESKÓFESTÉSZET

81

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A műemlék épület helyrehozatalában és egy freskó, egy művészeti alkotás elkészítésében ő maga is részt vesz. Végigkövetve a munkafolyamat minden fázisát, elméleti és szakmai oktatást kap, a munkálatok során, pedig gyakorlati oktatást. Mindezzel egy új szakmát, új tudást sajátít el. Az alkotói fázisban olyan tapasztalok és terápiás hatások érik, amelyek folyamatosan formálják személyiségét. A munka kuriozitása miatt „legendává” válik. A munkában nem részt vevő társaik, hozzátartozóik kíváncsiak lesznek. Az eredményül újjászületett műemléket és művészileg megfogalmazott, társadalmi értékekkel felruházott közösségi teret a társadalom elismeréssel fogadja, amelynek ő is tevékeny részesévé vált. A közösség érdekében végzett tevékenység fejleszti az elítélt önbecsülését, egyfajta jóvátételt hordoz magában a megsértett közösségi értékek miatt. Az értékteremtéssel egy teljesen új szemlélet kerül be a büntetésvégrehajtásba, a resztoratív, azaz helyreállító igazságszolgáltatás szemlélete. Az oktatás, képzés és a terápia nem arról szól, hogy hogyan kell megjavulni, hanem arról, hogy mi az a műemlék, mik az állagromlás jelei, hogyan lehet azokat javítani, és mi az az új technika, amely nemcsak egészségesebbé teszi a falakat, de kreatív megoldással esztétikus környezetet hoz létre. Itt kap helyet a freskó, amely üzenettel bír számára, amelyet ő még nem tud, de részévé válik, része lesz az alkotásnak, s önmagát egy bizonyos fokon alkotónak is érzi, hiszen ott van az előkészületeknél, a felkészülésnél, ezáltal nő az önbecsülése, mert úgy érzi a társadalom számára is fontos az a tevékenység, amelyet itt végez. Az első foglalkozások még a ma látott környezetben folynak. Majd 18 hónapon át a terápiában részt vevő teszi a dolgát, s szeme előtt, keze munkájának köszönhetően formálódik a tér azzá az esztétikus és értékes közösségi térré, amelyben a freskót tudatosan vagy tudat alatt, egy kicsit saját alkotásának tartja, ezáltal ezt az élményt és annak az értékekről szóló üzenetét magában hordozza a társadalomba való kikerülésekor is. Mindez egy olyan környezetben történik, amely nem szabványos: egy működő büntetőintézetben, amely egyben műemlék, s amelyből mindössze kettő létezik egész Európában. A módszer maga és a módszer gyakorlati kivitelezésének helyszíne egyedülálló. Eddig ilyen típusú szakmai képzés, és személyiségformáló terápia a bebörtönzöttek társadalomba való visszaillesztése céljából nem volt. Kísérletünket szakavatott börtönpszichológusok segítik és véleményezi. Bármi is legyen az eredmény, abban mindannyian egyetértettek, hogy a példa követendő lehet, hiszen a civil szféra és a művészeti közösségek összefogásával egyszerre hoz létre, a társadalom számára fontos emberi és műemléki értéket.

82

FRESKÓFESTÉSZET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A művészetek alkalmazása, itt elsősorban a képző-, és iparművészeti, így pl. festészet alkalmazása pszichiátriai esetekben és más betegségben szenvedő betegek esetében már kipróbált és eredményes eszköze az alternatív orvoslásnak és nevelésnek. Ez nem kiváltani akarja a szintén pozitívan és régóta alkalmazott munkaterápiát, hanem szervesen kiegészíti azt. Ezeknek a terápiáknak végső célja nem a tünetek csillapítása vagy megszüntetése, hanem az érintettek teljes életbe való visszavezetése. Ennek a társadalomba történő sikeres visszailleszkedésnek a kulcsa a megfelelő rehabilitáció és annak részét képező művészetterápia - véli az Országos Pszichiátria és Neurológiai Intézet, de számos más mentális, problémás vagy csökkent képességű emberek társadalomba történő sikeres visszailleszkedését segítő elismert szakmai intézményes és civil - közösség is. Az egyik fő megfigyelés, amely minden esetben megtalálható, az az, hogy a kérdéses embercsoport egyedeinél jellemző az aktivitás és kezdeményezőképesség csökkenése. Ennek ellensúlyozása, a biztatás és pozitív példa mutatása éppen ezért kulcsfontosságú a teljes visszailleszkedésben. Ennek megvalósításában - a munkaterápia mellett kiemelkedő szerepe van a művészetterápiának, a foglalkozásterápiás módszereknek, mivel ezeken keresztül bizonyítható az érintettek számára, hogy hasznos tevékenységekre képesek. Ez növelve önbecsülésüket pozitívan jelenik meg személyiségükben, és kihatással van a hasonló tünetekkel rendelkező társaikra is. Ezt az elképzelést támasztja alá az kutatás, amelyet Sándor Éva, főiskolai docens publikált a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet honlapján: „Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karán 1990-ben, Angliából és Németországból érkezett szakemberek inspirációjára 23 kezdtek el a művészeti pedagógiai terápiával foglalkozni. Kutatási céljuk a tanulásban akadályozott, diákotthonban élő gyermekek számára egy művészeti terápiás módszer kidolgozása volt. Olyan metódus létrehozásával próbálkoztak, amely egy új, korszerű, ún. mentálhigiéniás iskolakép alapján szerveződő, gyógypedagógiai gyakorlatba építhető be. A terápiás metódus voltaképpen egy pedagógiai eszközökből álló rendszer, ami kölcsönhatások sorozatában fejti ki hatását. A rendszer tevékenység-tartalmát a művészeti alkotómunka, illetve az ehhez szükséges képességfejlesztés adja.

23

http://www.fovpi.hu/szakteruletek/sajatos/hasznos/muvterapia/muv_terapia.htm (2008.10.25)

FRESKÓFESTÉSZET

83

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A művészet terápia hatásainak pedagógiai alapja az a felismerés, hogy minden alkotás, amit az ember létrehoz, valami „bennünk lévő” kifejeződése. Az esztétikai értéket hordozó mű egyrészt hírt ad belső világukról, másrészt énerősítő, önbizalom-növelő hatású. Mivel esztétikai minőség, kollektív értéke is van. (Másoknak is megmutathatom, a közösség tetszésének kivívásával magamat jobban elfogadtathatom.) Művészeti terápiás munkánk létrehozásakor is ilyenféle gondolatok vezettek. Módszerünk kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy olyan saját elméletet és gyakorlatot alakítsunk ki, amely segíti sajátos nevelési igényű, tanulási és magatartási problémával küzdő iskolás és óvodás-korú gyermekek számára az élmény, és probléma-feldolgozó munkát. Ennek eredményeképpen a személyiség-, és képességfejlesztő munka esetükben eredményesebbé válhat. Ennek érdekében célként tűzték ki a művészeti alkotómunka eszközeivel történő személyiségépítést, aminek a lényege - Klaniczay Sára pszichológus szakértőnk szerint - olyan pszichikus modell kialakítása, olyan tanulási folyamat segítése pedagógiai eszközökkel, amely során a megnyugvás, a megkapaszkodás, a biztonságérzet kialakulása pszichikus tértáguláshoz vezet, és a gyermek alkotóképessé válik. Ezzel összefügg a szabad kifejezés, az anyaggal való játékos kísérletezés közben kialakuló „alak” (határokkal bíró forma) megjelenése is, ami megteremti a lehetőségét olyan képsorozatok előhívásának, amelyek a további fejlesztés alapjául szolgálhatnak. A megjelenő kép mélyen determinált a gyermek problémái által, de egyben esztétikai minőség is. Ezért egyszerre segíti a negatív élményektől való eltávolodást, és a pozitív önértékelés kialakulását. A megszülető mű óriási örömforrás, ami arra ösztönöz, hogy ez a metódus rendszeres „öngyógyító” gyakorlattá váljon.” 2003-ban Budapest adott otthont a Művészetterápiás Világkongresszusnak, ahol David Gussak (Amerikai Egyesült Államok) Az idő ábrázolása: terápia a börtönben című előadásában fejtette ki a művészet terapikus hatásait a fogvatartottak esetében. Angliában Colin Teasdale, az egyik legismertebb képviselője, a művészetek börtönökben való terapikus alkalmazásának. (Teasdale, C. (1999), Developing Principles and Policies for Arts Therapists Working in United Kingdom Prisons). A téma nem új, hiszen a magyarországi börtönökben is megjelent a művészet, mint terápiás eszköz. Így például a freskóterápia kísérletének helyt adó Balassagyarmati Fegyház és Börtönben rendszeresen hirdetnek meg rajz- és festmény-, vagy szépirodalomi versenyeket. Más hazai példákat is találunk, mint pl. Rákospalotai Leánynevelő Intézet, de szinte kivétel nélkül megtalálhatjuk minden börtönben és nevelőintézetben a művészet megjelenésének valamilyen szintű alkalmazását.

84

FRESKÓFESTÉSZET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS Azok az alkotások, amelyeket a terápiás foglalkozásokon születnek meg tárgyszerűek, kiállíthatók, eltávolíthatók, elválnak az alkotótól, vagy fiókba rejthetők, elfelejthetők. A freskó azonban ott marad a falon, a térben és mindannyiszor tudatosan, vagy tudat alatt hatással van az alkotásban részt vevőkre, a térbe érkezőre és tartózkodóra, és az épületet használó és fenntartó, látogatóra - tehát a társadalom minden tagjára, aki bármilyen céllal, de a térben tartózkodik. Az alkotás nemcsak a megnyitó pillanatában, ünnepélyes keretek között válik értékké - a kiállítás bezárásáig -, hanem akár több évszázadon át a hétköznapokban éppúgy, mint az ünnepeken. A freskófestés, mint terápiás alkalmazás személyiségformáló hatása leginkább a szakiskola magatartás-, viselkedés-problémás diákjai körében volt először megfigyelhető, amit Simon Tamás a szakdolgozatában meg is jegyez. Erre a jelenségre figyeltek fel a szakoktatók és a freskófestő, maga a technológia kidolgozója is, és keresték e pozitív magatartási formálódásnak okait és e magatartásváltozás pozitív irányba történő tudatos terelésének lehetőségeit. A térségben ezt a technikát leginkább műemlék, vagy műemlék jellegű és a társadalom, a közösség szemében tisztelet kiváltó épületekben alkalmazták a szakemberek és a művészek. A kivitelezésekben és az alkotási folyamatokban a diákok gyakorlati képzés keretében aktívan részt vettek, szem- és fültanúi voltak egyes részletek kialakulási folyamatának, egy-egy érzés, üzenet figuratív megvalósításának. Ezek a nem mindennapi körülmények, a nem átlagos szakmai és művészeti szakértők társasága, a magas minőségi és társadalmi elvárásoknak való megfelelés - kiszakadva az átlagos ledegradált építőipari szakmai környezetből és a tanár-diák szakiskolai környezetben tapasztalható számos esetben tekintély nélküli kapcsolatából -, feltétlenül kiváltói voltak e magatartásváltozásnak. Az ismételt részvételek kimutatják a művész és a freskó személyiségformáló hatását a diák és tanár esetében is, azon a hatáson túl, amelyet már évszázadokkal ezelőtt megfogalmaztak: a freskó társadalomformáló hatását. A freskóterápiát céltudatosan, bár még csak kísérleti jelleggel, a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben fogvatartottak között alkalmazzák először. Abban a börtönben, amely maga is egy pszichológiai elmélet alapján épült, s amelyből csupán kettő van Európában. Az épület műemlék. A kérdéses rész, amelyben a freskó a terápia során felkerül a falra, az egykori börtönkápolna, a mai könyvtár és közösségi tér kupolája.

FRESKÓFESTÉSZET

85

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A már lepusztult térben folytatott, a terápiát bevezető elméleti oktatás fontos eleme a terápiának, hiszen ebben a térben tanulhatják meg a felújító és funkciójának megfelelően megújító, értékteremtő tevékenység elméleti részét. A magukévá tett tudás gyakorlatba történő átültetése szintén az adott térben fog történni, szakértők, oktatók és művészek társaságában, ami nyomán, velük és általuk a helyiség eljut a freskó kiválasztott tere szintjéig. A terápia különlegessége, hogy mindez egy olyan térben történik, amely börtönük, és amelytől lélekben el kell távolodniuk az elítélteknek, és úgy szemlélni, mint egy kulturális örökség, egy műemlék, amely nemzetünk és egyetemes értékünk. E kettősségen átlépve nyitottá kell válniuk a helyiség szerepének és szellemének megértéséhez, a felújítás és a rájuk is ható üzenetet megfogalmazó alkotói folyamat iránt. A tényleges freskóterápia már egy üzenet nélküli, de egészséges, tiszta környezetben kezdődik el a művész és a „művésztársak” jelenlétében. Beszélgetések során részt vesznek a teret betöltő és meghatározó freskófestés folyamatában, az üres felülettől a már direkt és szimbólumok, színek által interpretált és a társadalom s az ott tartózkodó közösség számára üzenet hordozó figuratív freskó megalkotásáig. A freskó emberi és társadalmi üzeneteket jelenít meg, tehát megalkotásáig a művész és a terápián részt vevők ezekkel a társadalmi és emberi üzenetekkel foglalkoznak. Az üzenetek javító, ember- és személyiségformáló javulásra sarkallóak. Ahhoz, hogy azokat helyesen interpretáljuk, és valódi hatással legyenek az üzenet címzettjeire, valódi emberi, morális kérdéseket kell felvetni és a fogvatartottakkal – nem direkt személyre lebontva, de általánosságában, egyetemességében – megvitatni. Lehetőséget kell adni az azokról szóló témák meghallgatására, és passzívan szemlélni, látni hagyni a megformálást, miközben személyesen is részt vehetnek a nem mindennapi festés kivitelezésében. Ezáltal „művésztárssá”, a művész segítőjeként valahol belül önmaguk is az alkotói közösség részévé válnak, s az eredményként elkészült mű társadalmi értékelésekor ők maguk is élvezik az erkölcsi, emberi és társadalmi felértékelődést. A terápia alatt – ha nem is közvetlenül, de közvetve – börtönpszichológus és a börtön világán kívül álló orvos-pszichológus és neurológus követi a folyamatot, figyeli, értékeli, tanácsot ad és lehetőséget nyújt a fogvatartottak számára, hogy beszélgetések formájában akár velük is megosszák e nem mindennapi terápián szerzett tapasztalataikat, kérdéseiket, érzéseiket.

86

FRESKÓFESTÉSZET

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A tér kialakításával, a mű megalkotásával azonban nem ér véget a terápia. A börtönben hosszabb letöltési időre ítélt fogvatartottakat is őriznek, így a munkafolyamat vége után ők maguk is az így kapott közösségi tér rendszeres látogatói lesznek, börtöntársaik és a börtön munkatársaival egyetemben. Az évek során e tér mást jelent majd számukra, és kialakulhatnak bennük olyan értékrendek és érték utáni vágyak, amelyek mind már a börtönben is tapasztalható személyiségváltozást eredményeznek, mind a börtönből kikerülve, a társadalomba való visszatérést követően kerülnek felszínre. Eredményként az várjuk, hogy a közösség érdekében végzett tevékenység fejlessze az elítélt önbecsülését, s egyfajta jóvátételt hordozzon magában a megsértett közösségi értékek miatt. Az értékteremtéssel bekerül egy teljesen új szemlélet a büntetés-végrehajtásba a resztoratív, helyreállító igazságszolgáltatás szemlélete. A civil szféra és a művészeti közösségek összefogva, a fogvatartottakkal együtt létrehoznak a társadalom számára fontos emberi és műemléki értéket, s ezzel egyidőben megértetik a kulturális örökségünk ápolásának fontosságát. A bűnözés csökkentése társadalmi érdek. A bűnt elkövetett személy lelki életének megőrzése, fejlesztése, kulturális hátrányainak csökkentése, szakmai tudásának növelése hozzájárulhat a sikeres társadalmi reintegrációhoz. A művészet értékformáló szerepének megfelelően megtanulja tisztelni a társadalom által előállított értékeket, azokat, amelyeket ő korábban megsértett, ezzel egyidejűleg ő maga is új értékeket fedez fel, és megtanul vele élni. Az életében minőségi és értékítéleti javulás megy végbe, a saját családja, szűkebb és tágabb környezete fele és érvényes mindez oda-vissza is (vice versa).

FRESKÓFESTÉSZET

87


BIBLIOGRÁFIA Irodalom: 1. A képzőművészet iskolája, szerk. Molnár C. Pál, Képzőművészeti alap 2. A művészet története: A korai reneszánsz, Corvina 3. Bentham, J., An Introduction to the Principles of Morals and Legislation, London, 1789. 4. Boas, Franz (1940). Race, Language, and Culture 5. Capretti, Elena, Az itáliai művészet nagy mesterei, Corvina, 2002 6. Főnix-Múzsart Kft. Termékkatalógus 7. Hofstede, Geert and Hofstede, Gert-Jan. Cultures and Organizations, Software of the Mind, New York: McGraw-Hill U.S.A., 2004. 8. Kluckhohn, Clyde (1944) Mirror for Man, New York: Fawcett. 9. Kroeber, A. L., Clyde Kluckhohn, Wayne Untereiner, Alfred G. Meyer; Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions Peabody Museum, 1952. 10. Lowenfeld, H. (1951). Mirror for Man: The Relationship of Anthropology to Modern Life. By Clyde Kluckhohn. New York-Toronto: Whittlesey House, 1949. 11. Lyka Károly, Michelangelo, A művészet kiskönyvtára sorozat 12. Majdán Béla, Egy magyarországi kisváros építészeti emlékei, Balassagyarmat, 1989. 13. Ybl Ervin, Lotz Károly élete és művészete, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1938. 14. Végvári Lajos, Giotto. 1266-1337, Budapest, A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961. Honlapok: 1. 2. 3. 4.

Főnix - Múzsart Kft.: www.muzsart.hu Prof. Geert Hofstede: www.geert-hofstede.com/ Kulturális Örökség Hivatal: www.koh.hu Balassagyarmati Fegyház és Börtön http://gyarmatbv.dyndns.hu/html/ 5. THT Consulting: www.thtconsulting.com/main/consulting.php

TARTALOMJEGYZÉK 88

TARTALOMJEGYZÉK

ANTIKMÉSZEN ALAPULÓ MŰVÉSZMESZES ELJÁRÁS A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS OKTATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI ...........................................................................................................................................12 KIHELYEZETT SZAKMAI OKTATÁS TANMENETE FOGVATARTOTTAK RÉSZÉRE.........................................................................................................................14 ELMÉLETI OKTATÁS .......................................................................................................14 SZAKMAI GYAKORLAT ...................................................................................................15 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK A MŰEMLÉK ÉPÜLET ........................................17 ÁLTALÁNOS ANYAGISMERET.................................................................................24 ÁLTALÁNOS SZAKMAI ÉS TECHNOLÓGIA ISMERETEK ................................30 A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS ÉS TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA ...............................................................................................................35 A MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS SPECIÁLIS ANYAGISMERETE36 A TECHNOLÓGIA ALAPANYAGAI ....................................................................................36 MUNKAESZKÖZÖK .........................................................................................................44 MŰVÉSZMESZES FALFESTÉSI ELJÁRÁS SPECIÁLIS SZAKMAI ÉS TECHNOLÓGIA ISMERETE.......................................................................................49 A FESTÉS MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI ........................................................................49 A MŰVÉSZMÉSZ ALKALMAZÁSI TERÜLETE ...................................................................49 Az alapfelületek előkészítése, szigetelése..................................................................51 Az alapfelületek javítása...........................................................................................52 Új felület képzése a MűvészMész termékekkel..........................................................56 MŰVÉSZETI DEKORÁCIÓ ÉS FRESKÓFESTÉSI ALAPISMERETEK .............67 FRESKÓFESTÉSZET ....................................................................................................70 FRESKÓFESTÉSZET KEZDETE ÉS TÖRTÉNELME ...............................................................70 A FRESKÓFESTÉSZET FOGALMAI ÉS MENETE ..................................................................72 A freskó meghatározása ...........................................................................................74 Anyagai a habarcs és a festék ..................................................................................74 A freskófestés menete................................................................................................75 A művészeti dekoráció ..............................................................................................77 NEO-KLASSZICIZMUS: LOTZ KÁROLY A KOR LEGFOGLALKOZTATOTTABB FRESKÓFESTŐJE .............................................................................................................77 FRESKÓTERÁPIA.......................................................................................................79 BIBLIOGRÁFIA .............................................................................................................88

FRESKÓFESTÉSZET

89

Antikmészen alapuló MűvészMeszes eljárás

Recommend Documents